Mandiner 41:33

Kormányalakítás: fenyegetés, ígéretek, játszmák – Kiszelly Zoltán a Stratégában

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Kormányalakítás: fenyegetés, ígéretek, játszmák – Kiszelly Zoltán a Stratégában
tl;dr
  • A TISZA-kormány tudatosan folytatja a kampánykommunikációt, hogy a 3,3 milliós protest szavazóbázist egyben tartsa, elkerülve a kormányváltás utáni politikai visszavonulást.
  • A stratégia része a folyamatos konfliktusgenerálás és a NER-ellenes hangulat fenntartása, Sulyok Tamás köztársasági elnököt használva „villámhárítóként".
  • Kiszelly Zoltán „globalista NER-nek" nevezi az új rendszert, ahol a korábbi nemzeti tőkésosztály helyett a globalista cégek és az alsó középosztály között köttetik alku.
  • A kormány a könnyen teljesíthető ígéretekre koncentrál (pl. uniós pénzek feltételeinek megteremtése), de a nagy költségvetési vonzatú követelések (pl. bérrendezések) komoly kihívást jelentenek.
  • A kampányban tett 1213 ígéretet a Fidesz politikusai már a bizottsági meghallgatásokon számon kérik, különösen a 480 forintos üzemanyagárral kapcsolatban.
  • A beharangozott 10 milliárd euró uniós forrásból a gyakorlatban csak 6,2 milliárd érkezhet a helyreállítási alapból, és ez is szigorúan kötött felhasználású.
  • Kiszelly határozottan ellenzi az euró 2030-as bevezetésének tervét, visszafordíthatatlan és káros lépésnek tartja, amely a német gazdaságpolitikához láncolná Magyarországot.
  • A TISZA-kormány a német külpolitikai irányvonalat követi, beleértve a vétójog korlátozását és Ukrajna támogatását, miközben a német gazdaság súlyos recesszióban van.
  • Már látszanak az első konfliktusok az érdekképviseletekkel, ami egy pragmatikus, nem konszenzusos hatalomgyakorlási modellt jelez.

    „ez az, amit most ő próbál ezekkel a látszat intézkedés, látszat kommunikációval, bulizással elfedni, hogy ne arra figyeljünk, hogy itt milyen rendszer épül ki" – Kiszelly Zoltán

Részletes összefoglaló megjelenítése

A TISZA-kormány kommunikációs stratégiája: a kampány folytatása

A „látványpékség" mint a szavazóbázis megtartásának eszköze

A beszélgetés egyik központi témája, hogy az újonnan megalakuló TISZA-kormány kommunikációja tudatosan a kampányidőszak logikáját követi. Kiszelly Zoltán szerint ez nem véletlen, hanem szándékos stratégia, amelynek célja a 3,3 milliós szavazóbázis egyben tartása. A szakértő „látványpékségnek" és „kommunikációs kormányzásnak" nevezi ezt a jelenséget.

A stratégia hátterében az a politikai pszichológiai megfigyelés áll, hogy a protest szavazók – akik elsősorban az előző kormánnyal szembeni elégedetlenségük miatt voksoltak a TISZA Pártra – a kormányváltás bekövetkeztével hajlamosak visszavonulni a politikától, mivel elsődleges céljuk teljesült. Magyar Péter és csapata ezt a feszültséget, dinamikát és „drámát" kívánja fenntartani azzal, hogy:

  • Az új miniszterek feladatait továbbra is a NER-hez képest fogalmazzák meg
  • A kampányban használt szlogeneket ismétlik
  • Fenntartják a „filmszínház" hangulatot (ahogy Kiszelly az új fogalmat idézi)
  • Olyan szürreális videókat készítenek, mint a Karmelita bejárása

„a szavazóbázis egyben tartását szolgálja ez a látványpékség, ez a kommunikációs kormányzás" – Kiszelly Zoltán *

A konfliktusok mesterséges fenntartása

Kiszelly hangsúlyozza, hogy a TISZA Párt támogatottságának növekedése nem csupán a „győzteshez húzás" (bandwagon effektus) következménye, hanem annak is köszönhető, hogy sikerült megtartaniuk a protest szavazókat. Ennek eszköze a folyamatos konfliktusgenerálás.

Különösen érdekes, hogy a beszélgetés szerint a TISZA kommunikációja immár nem nyolc, hanem húsz évről beszél – ezzel Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet egy szintre helyezve, és megszólítva mindazokat, akik bármelyik korábbi miniszterelnökkel szemben kritikusak. A műsorvezető megjegyzi, hogy a Mi Hazánk is hasonló keretezéssel próbálkozik, ők „új és régi Fideszről" beszélnek, a TISZA-t az „új Fidesznek" tekintve.

A köztársasági elnök mint ellenségkép

Sulyok Tamás szerepe a TISZA kommunikációjában

A beszélgetés kitér arra, hogy Magyar Péter nem túl kedves stílusban kérte meg Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ne szerepeljen a TISZA-kormány fotóin. Kiszelly szerint ennek oka, hogy mivel Orbán Viktor nem ült be a parlamentbe (ő a Fidesz újjáépítésén dolgozik), Sulyok Tamás lett az a „villámhárító", akin keresztül a TISZA a NER-ellenes érzelmeket csatornázza.

„ő az a személy, az a villámhárító, akin keresztül ezt a fajta elégedetlenséget be akarják csatornázni, el akarják vezetni a Tiszapárt támogatottságába, a szavazói csoportokat meg akarják tartani" – Kiszelly Zoltán *

Ez a stratégia része annak a törekvésnek, hogy a kormányváltás ellenére is fenntartsák a NER-ellenes hangulatot, és a szavazókat politikai aktivitásban tartsák.

Szakpolitikai ígéretek és azok teljesíthetősége

Az „alacsonyan csüngő gyümölcsök"

Kiszelly megkülönbözteti a könnyen és gyorsan teljesíthető ígéreteket („alacsonyan csüngő gyümölcsök") a nehezebben megvalósíthatóktól. Az előbbi kategóriába tartoznak azok az intézkedések, amelyek:

  • Nem kerülnek pénzbe (pl. törvénymódosítások)
  • Az uniós pénzek hazahozatalának feltételeit teremtik meg
  • Gyorsan kommunikálható eredményeket hoznak

Konkrét példák:
- A modellváltó egyetemek kuratóriumi összetételének megváltoztatása (ami lehetővé tenné az Erasmus-programba való visszatérést)
- Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás
- A szabad tankönyvválasztás visszaállítása

Ezek az intézkedések Kiszelly szerint az előző kormány döntéseit korrigálják az uniós elvárásoknak megfelelően, és ezzel megkönnyítik az uniós források lehívását.

A nehezebben teljesíthető ígéretek és a költségvetési korlátok

A szakértő rámutat, hogy vannak olyan követelések – különösen a szakmai elitek és érdekképviseletek részéről –, amelyek teljesítése már komoly költségvetési vonzattal jár. Ilyenek például:

  • A túlórapénzek és pótlékok visszaállítása a rendvédelmi és egészségügyi dolgozóknál
  • A pedagógusok jövedelmének rendezése
  • A nagy társadalmi ellátórendszerek átalakítása

Kiszelly felhívja a figyelmet egy klasszikus kormányzati dilemmára: amikor egy kormány megemeli az alapfizetéseket, de cserébe eltörli a pótlékokat, az idővel problémát okoz, mert az alapfizetés vásárlóértéke csökken, és az érdekképviseletek újra követelni kezdik a pótlékok visszaállítását.

A 100 napos program és a türelmi idő

A beszélgetés kitér a 100 napos program történelmi előzményeire is. Kiszelly emlékeztet, hogy ezt a koncepciót Franklin Delano Roosevelt vezette be a New Deal idején az 1930-as években. Magyarországon korábban Gyurcsány Ferenc is használta a „100 lépés" programját.

A műsorvezető felidézi, hogy a TISZA politikusai a kampány során 1213 ígéretet tettek (ezt a kormánytól független sajtó számolta össze). A bizottsági meghallgatásokon a Fidesz politikusai már elkezdték ezeket számon kérni – például Hankó Balázs 43 ígéretet kért számon, Takács Péter volt egészségügyi államtitkár pedig konkrét számokkal szembesítette Hegedűs Zsolt új egészségügyi minisztert.

„1213 ígéretet számolt össze, amit a Tiszapárt politikusai a kampányban elmondtak. Nem kevés." – a műsorvezető *

A 480 forintos üzemanyagárral kapcsolatos ígéretet már most számon kérik az új kormány politikusain – Kapitány István és Orbán Anita „udvarias mosolyokkal és semmit mondással próbálták elhesegetni" a kérdést.

A többségi demokrácia modellje és a „globalista NER"

Konszenzusos vs. többségi demokrácia

Kiszelly hosszasan elemzi a magyar politikai rendszer működését. Kifejti, hogy a rendszerváltáskor a konszenzusos demokrácia modelljét célozták meg (ahol a kétharmados törvények mögött a két nagy párt egyetértése szükséges), de a gyakorlatban a többségi modell érvényesült – különösen az elmúlt 16 évben. A 36 évből hat ciklusban volt kétharmados többség (1994-ben az MSZP-SZDSZ, 2010 óta négyszer a Fidesz, egyszer a TISZA).

Magyar Péter Kiszelly szerint ezt a többségi modellt viszi tovább, de próbál különbözni az előző 16 évtől. A szakértő „globalista NER-nek" nevezi az új rendszert, amelyben a korábbi NER-rel szemben (amely Tellér Gyula tanítása alapján a nemzeti, lokális tőkésosztály és az alsó középosztály alkujára épült) most a globalista cégek és az alsó középosztály között köttetik új alku.

„Én ezt ugye globalista nernek hívtam, egy többségi demokrácia felfogás a globalista cégek érdekében." – Kiszelly Zoltán *

A „látszatintézkedések" és a figyelemelterelés

Kiszelly szerint Magyar Péter tudatosan használ látványos, de érdemi változást nem hozó intézkedéseket és kommunikációs fogásokat (mint a Karmelita bejárása, Rogán Antal dolgozószobájának méretegetése), hogy elterelje a figyelmet arról, milyen rendszer épül ki valójában.

„ez az, amit most ő próbál ezekkel a látszat intézkedés, látszat kommunikációval, bulizással elfedni, hogy ne arra figyeljünk, hogy itt milyen rendszer épül ki" – Kiszelly Zoltán *

Az uniós források kérdése

A 10 milliárd euróból 6,2 milliárd

A beszélgetés részletesen foglalkozik az uniós pénzek hazahozatalának realitásával. Kiszelly elmondja, hogy a TISZA által ígért 10 milliárd euróból a gyakorlatban csak 6,2 milliárd érkezhet a helyreállítási alapból (RRF). Ennek oka, hogy a nettó befizető országok (különösen a németek és a hollandok) „példát statuálnak" Magyarországon, és megüzenték, hogy amit augusztusig nem hívnak le a tagállamok, azt később már nem lehet.

Ez a pénz „pántlikázott", azaz három fő területre fordítható:
1. Az egészségügy megújítása (50 kórház felújítása)
2. Digitalizáció (közigazgatás, oktatás)
3. Az oktatási rendszer átalakítása

A pénz a Magyar Fejlesztési Bankhoz érkezne, és az új kormány új újjáépítési tervének megfelelően költenék el. Kiszelly megjegyzi, hogy bár a 6,2 milliárd nem 10, „azért az se kevés", és ellensúlyozhatja a költségvetési hiányt.

Külpolitika: a német irányvonal követése

Az euró bevezetésének terve

A beszélgetés egyik legkritikusabb része az euró bevezetésének tervével foglalkozik. Kiszelly határozottan ellenzi ezt, és úgy véli, a TISZA-kormány a 2030-as céldátummal gyakorlatilag a német politikához köti Magyarország sorsát.

Érvei az euró ellen:
- Az euró előnyei (alacsony kamat) elmúltak – Magyarországon most is lehet 3%-os támogatott hitelt felvenni
- A hátrányok hatványozottan jelentkeznek (lásd Olaszország és Franciaország példáját)
- Az euró bevezetése visszafordíthatatlan – „amit a tiszások csinálnak, szinte mindent vissza lehet majd csinálni, az euró bevezetést nem"
- A kis országoknak nincs beleszólásuk az eurózóna döntéseibe

„Magyarországnak rossz az euró. A nemzetnek rossz, a magyar embereknek rossz, a magyar gazdaságnak rossz." – Kiszelly Zoltán *

Kiszelly szerint a TISZA az euró bevezetését egyfajta „produktív konfliktusként" fogja eladni, azt kommunikálva, hogy „Magyarország ezzel a nyugathoz tartozik". A konvergenciakritériumok pedig lehetőséget adnak majd megszorítások bevezetésére.

Ukrajna-politika és a német külpolitika követése

A szakértő egyértelműen úgy látja, hogy a TISZA-kormány a német külpolitikai irányvonalat fogja követni. Orbán Anita kijelentését, miszerint nem akarják a vétót fegyverként használni, ennek a jeleként értékeli.

Kiszelly rámutat, hogy a német külügyminiszter (Johann Wadephul) egy hatpontos „Mag-Európa" tervet mutatott be, amely szerint aki nem csatlakozik a németekhez, az a „kettes csoportba" kerül. Friedrich Merz pedig kijelentette, hogy Ukrajna nem lesz az EU tagja 2027. január 1-jén – ez ad bátorságot a TISZA-kormánynak is a határozottabb fellépéshez.

A beszélgetés kitér arra is, hogy a németek egy 500 milliárd eurós fegyverkezési programot („Spárta 2.0") indítottak, ami túlmegy az EU 150 milliárd eurós SÉVE programján. Emellett 200 műholdat akarnak Ukrajna fölé telepíteni a Starlink alternatívájaként.

A német gazdaság helyzete és annak magyar vonatkozásai

A német gazdasági modell válsága

Kiszelly részletesen elemzi a német gazdaság súlyos helyzetét:

  • A német jólét fele az exporttól függ, de a németek „jól összevesztek mindenkivel"
  • Az olcsó orosz energia nélkül nincs versenyképes gazdaság
  • 17 milliárd euróval maradnak el az adóbevételek
  • A gazdasági növekedés 1%-ról 0,2%-ra csökkent
  • Negyedik éve vannak recesszióban
  • Havi 10 000 embert bocsátanak el a termelőszektorból

A szakértő felhívja a figyelmet egy veszélyes trendre: a német cégek nemcsak Magyarországra, hanem egyre inkább Kínába viszik a termelést, hogy a kínai autókhoz gyártsanak alkatrészeket.

„a német gazdaságnál még nem látjuk az alját" – Kiszelly Zoltán *

A német belpolitika bizonytalansága

A beszélgetés idején Friedrich Merz megítélése történelmi mélyponton van. A kormánykoalíció (CDU/CSU és SPD) támogatottsága csökken, miközben a Zöldek és az AfD erősödik. Kiszelly szerint felmerülhet a Zöldek bevonása a kormányba, vagy akár a kisebbségi kormányzás lehetősége is.

A szakértő rámutat, hogy Putyin és Trump is tett ajánlatot a németeknek:
- Putyin Gerhard Schrödert nevezte ki tárgyalónak Ukrajna ügyében
- Trump amerikai közvetítéssel állítaná helyre az orosz-német energiakereskedelmet (Északi Áramlat 2)

Ezeket az ajánlatokat azonban a jelenlegi német kormány és a brüsszeli bizottság is elutasítja. Az AfD támogatottsága éppen azért nő, mert ők a korábbi, olcsó orosz energiára épülő gazdasági modellhez térnének vissza.

Érdekképviseletek és a kormányzás realitása

Az első konfliktusok

Kiszelly felhívja a figyelmet, hogy az új kormány és az érdekképviseletek között már most látszanak a konfliktusok. Példaként említi az első oktatási miniszterjelölt esetét: amikor kiszivárgott egy konzervatív oktatáspolitikus neve, a liberális és baloldali érdekképviseletek tiltakoztak, mire a kormány „visszakozott" és elkezdett egyeztetni.

Ez a minta – véli Kiszelly – jellemző lesz a TISZA kormányzására: amit át tudnak vinni ellenállás nélkül, azt megteszik, ahol ellenállásba ütköznek, ott elkezdenek egyezkedni. Ez nem a konszenzusos demokrácia jele, hanem egy pragmatikus hatalomgyakorlási technika.

„minél többen fognak rádöbbenni arra, hogy itt nem egy széleskörű konszenzus lesz, nem érdekegyeztetések lesznek, hanem valahol eldöntenek valamit" – Kiszelly Zoltán *

A költségvetés helyzete és a gazdasági kilátások

A magas költségvetési hiány

A beszélgetés érinti a költségvetési hiány kérdését is. Kiszelly elmondja, hogy a hiány mértéke számítási módtól függően 70-91% között mozog. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az első negyedév gazdasági növekedése jól sikerült, és márciusban az emberek többet költöttek, ami az adóbevételeken is meglátszott.

A szakértő párhuzamot von a 2002-2008 közötti Medgyessy-Gyurcsány kormányokkal, ahol a jóléti intézkedéseket (családi pótlék megduplázása, 200 000 Ft a nyugdíjasoknak, minimálnyugdíj emelése) nem tudták hosszú távon finanszírozni, és ez megszorításokhoz vezetett. Kiszelly szerint „mintha már most is lenne egyfajta alapozása annak, hogy itt a gazdasági átszervezés, megszorítás akár lehet".

Geopolitikai kitekintés

Kanada EU-csatlakozásának lehetősége

A beszélgetés egy rövid, de érdekes kitérőt tesz Kanada esetleges EU-csatlakozására. Kiszelly szerint ez a németek részéről Trump bosszantására irányuló lépés lenne, hiszen Trump egy „Greater North America" koncepciót hirdet az Északi-sarktól a Panama-csatornáig. Ha Kanada az EU-hoz csatlakozna, az európaiak „hídfőállást" szereznének Észak-Amerikában. A szakértő azonban hozzáteszi, hogy ez „közel se reális".

A Hormuzi-szoros és a Malakka-szoros

Kiszelly röviden utal arra, hogy a nemzetközi tengeri szorosokon való áthaladásért egyes országok vámot kezdenek szedni (Irán a Hormuzi-szoroson, Indonézia a Malakka-szoroson), ami sérti a nemzetközi jogot. Ez a tendencia újabb konfliktusok forrása lehet, különösen a Dél-kínai-tengeren.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a megyesi jóléti rendszerváltás idején" – valószínűleg Medgyessy Péter miniszterelnökségére utal, az ASR „megyesi"-ként ismerte fel a nevet
  • „a Ferland Romokban" – valószínűleg „Németország romokban" vagy hasonló kifejezés lehetett, az ASR torzította
  • „a briszteli bizottság" – valószínűleg „brüsszeli bizottság"
  • „Listrus miniszterelnöksége" – valószínűleg Liz Truss volt brit miniszterelnökre utal
  • „a core ezt" – valószínűleg „a Koreai-félszigeten" vagy hasonló kifejezés
  • „kész szellem a palazua" – értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg valamilyen geopolitikai utalás lehetett
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]480 Ft-os üzemanyagáról kérdezte, és hát ilyen udvarias mosolyokkal és semmit mondással próbálták ezeket ugye elhesegetni maguktól.

[00:00:06]Ez az, amit most ő próbál ezekkel a látszat intézkedés, látszat kommunikációval, bulizással elfedni, hogy ne arra figyeljünk, hogy itt milyen rendszer épül ki.

[00:00:16]A szavazóbázis egyben tartását szolgálja ez a látványpékség, ez a kommunikációs kormányzás, hogy milyen külpolitika várható, vagy Ukrajna politika, a német külpolitika követése.

[00:00:39]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.

[00:00:41]Itt a stratéga Póce Istvánnal és Eti vendégével, Kiszedi Zoltánnal századvég politikai jellemzési igazgatójával.

[00:00:47]Szervusz!

[00:00:47]Szeretettel köszöntelek, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:51]Szervusz István!

[00:00:51]Üdvözlöm a nézőket!

[00:00:51]És hát van miről beszélgetnünk, merthogy alakul alakult most már miől adásba kerülünk az új kormány.

[00:00:58]Ugyanis ugye most mi még kedden délelőtt beszélgettünk, de az adásba kellelésünk már kedd este, és hogyha helyesek az információink, akkor már az új Tisza kormány a ki is kinevezésre kerül, tehát megkezdheti munkáját Magyar Péter és Magyar Péternek a miniszterei megkezdhetik munkájukat.

[00:01:15]A láttuk már itt a tegnapi nap során a meghallgatások első körét, a nagyobb körét talán.

[00:01:20]És van még ugye egy pár meghallgatás hátra, de azért lehet látni már bizonyos irányivonalakat.

[00:01:26]Az irányivonalaknak egy része szakpolitikai, egy része pedig kommunikációs.

[00:01:34]Bontsuk szerintem ketté.

[00:01:34]Nézzük meg a kommunikációs részét a történetnek, mert itt a bizonyos miniszterek részéről még miniszterjelöltek, ugye mire műsorok már miniszterek lesznek a a kampánykomunikáció látszódik folytatódni.

[00:01:48]olyan mintogyha nem kapcsoltak volna át, nem álltak volna át és nem tekerték volna le a kommunikációt.

[00:01:54]Vélemezhetően ez nem véletlen, tehát ez szándékos ez a részükről.

[00:01:58]Lesz egy része a miniszternek, aki aki politikai kommunikációt viszi, egy másik része pedig aki a szakpolitikai munkát, vagy mi az, amikor szerinted most, amit lehet látni az eddigiekből?

[00:02:09]Mire számítsunk?

[00:02:11]Igen, tehát valóban a kampány folytatódása az nagyon látszik.

[00:02:12]Ennek fontos oka van, de a válaszodra, ha egy szóval kell válaszolnom, egy német szóval, akkor az a gezamt kunstwerk, tehát az összbenyomás.

[00:02:21]És hát nyilván biztos vannak olyan miniszterek, akiknek jobban áll a közösségi média, jobban tudnak kommunikálni, szabatosabban fogalmaznak, nagyobb rutinjuk van, és hát vannak olyanok, akik mondjuk kevéssé járatosak ebben, vagy beletanulnak, vagy szóvivőket használnak, vagy előregyártott filmeket, amivel kevesebbet lehet hibázni.

[00:02:40]Tehát ugye és a a hosszabb válasz az, hogy a Tiszapárt, ez a 3,3 millió szavazó ugye egy nagy gyűjtőpárt.

[00:02:48]és a szavazóbázis egyben tartását szolgálja ez a látványpékség, ez a kommunikációs kormányzás, mert ugye a választási logika azt kívánja, vagy azt mutatja, hogy a protesztvazók, akik az előző kormánnyal szembeni elégedetlenség miatt szavaztak az új kormányra, amikor teljesült az ő vágyuk, hogy leváltsák az előző kormányt, akkor úgymond kisült a feszültség, és akkor ők visszavonulnak a politikából, mert az a cél, ami számukra első számú cél volt, az teljesült.

[00:03:16]És Magyar Péter azzal, hogy ezt a kampánylogikát elhúzza, hogy a az előző kormányzati ciklushoz vagy a NERhez képest fogalmazza meg az új miniszterek feladatait, hogy az új miniszterek azokat a kampányzlogeneket ismétlik, amikkel a az elmúlt mondjuk két évben találkozhattak a szavazók.

[00:03:33]Ezzel ezt a feszültséget, dinamikát, drámát akarják, vagy abszolút filmszínházat, ahogy most ez az új fogalom mondja, fenntartsák.

[00:03:39]És ezzel azt remélik, hogy azokat a szavazókat, protesztvaókat vagy NER ellenes szavazókat is meg tudják tartani, akik egyébként, hogyha az új kormány megalakul, és ugye most láttuk ennek is a különböző szakasza, itt ma lesz a hivatalos megalakulása is az új kormánynak, hogy ők ne menjenek vissza, hanem politikailag maradjanak még aktívak.

[00:04:00]Ezt a célt szolgálja mondjuk a karmerita bejárása, és még majd láthatunk ilyen ilyen szürreális videókat is, amikor azokat a kampánypaneleket, kommunikációs politikai termékeket akarják fenntartani, amelyekkel a Tiszapárt ilyen nagyra nőtt.

[00:04:18]Ha már kommunikáció, és látjuk ezt a kommunikációs megközelítést, ugye azért itt már egyre több konkrétum jelenik meg, főleg a meghallgatások kapcsán.

[00:04:24]És ezek olyan konkrétumok, amiket viszont számon lehet kérni és számjal is fogják kérni.

[00:04:31]Valószínűleg a a sajtómunkatársai is, valószínűleg egyébként az ellenzéki pártok is, de hát valószínűleg a saját szimpatizánsai leginkább a Tiszapártnak.

[00:04:40]Mekkora türelmi idő lesz most, mert ugye most már ugye eddig volt egy ilyen nagyon kellemes időszaka a Dzapártnak, amíg nem állt fel ugye a a kormány.

[00:04:47]Most viszont el kell kezdeni kormányozni és hozni kell az eredményeket.

[00:04:53]Igen.

[00:04:53]Ugye látszik, hogy most már ellenzéki sajtó, vagy ugye mondhatjuk, hogy a kormánytól független sajtó, az új kormánytól független sajtó, ha jól idézem a számot, 1213 ígéretet számolt össze, amit a Tiszapárt politikusai a kampányban elmondtak.

[00:05:10]Nem kevés.

[00:05:12]Hát nem bizony.

[00:05:12]Hát ugye két éves kampány volt, ugye Magyar Péter 24 februárja óta kampányol, de lényeg az, hogy és ugye láttuk, hogy ugye a Fidesz politikusai a bizottsági meghallgatásokon ezt lebontották a saját területükre.

[00:05:24]Talán Hankó Balázs 43 ígéretet kért számon.

[00:05:27]De Takács Péter egés távozó egészségügyi államtitkárnál is láttuk, hogy konkrét számokkal szembesítette Hegedű Zsolt új egészségügyi minisztert.

[00:05:35]Tehát ilyen szempontból biztos, hogy hogy látunk a az új ellenzék részéről konkrét számokat, konkrét ígéreteket, választási ígéreteket.

[00:05:43]És azt is látjuk, hogy a most már ellenzéki sajtó például a a az új kormány politikusait, mondj kapitány Istvánt Orbán Anitát a az országház folyosóin az egyik legfontosabb ígéretről, a 480 Ft-os üzemanyagáról kérdezte, és hát ilyen udvarias mosolyokkal és semmit mondással próbálták ezeket ugye elhesegetni maguktól.

[00:06:03]Na, tehát vannak a tehát ugye ha megnézzük a a szakpolitikai kérdéseket, az angolok ezt úgy mondják, hogy alacsonyan csüngő gyümölcsök.

[00:06:08]Tehát amit mondjuk így így a a földről is elérsz, a fának az alsó ágai, ezek azok a dolgok, amiket tényleg gyorsan lehet változtatni.

[00:06:17]Itt van egy olyan rész, ami az uniós pénzek hazahozatala szempontjából fontos.

[00:06:20]Tehát ezek az ígéretek azok, amiket a leggyorsabban fogják teljesíteni.

[00:06:24]Van, ami nem kerül pénzbe.

[00:06:25]Mondjuk a a modellváltó egyetemek kuratóriumi összetételének a megváltoztatása, ugye, és akkor rögtön el tudják mondani főként a fiataloknak, hogy akkor az a modellváltó egyetemek is visszatérhetnek az Erasmus programba.

[00:06:39]Tehát például ez ez egy törvénymódosítás és utána nyilván végre kell hajtani a törvényt, de hogyha ezt meghozzák, akkor ez tényleg nem kerül pénzbe.

[00:06:45]Ezt ezt az első intézkedések között meghozzák.

[00:06:47]És van még mondjuk 20 ilyen intézkedés, ami nagyon látványos, mondjuk az európai ügyészséghez való csatlakozás, ami szintén az uniós pénzek hazahozatalának az egyik feltétele.

[00:06:58]Tehát ilyenekből rengeteget várhatunk.

[00:07:00]Ezek konkrét szakpolitikai döntések.

[00:07:02]mondjuk, hogy egyetem kuratóriuma hogyan tevődjön össze ebben, mekkora beleszólása legyen az államnak.

[00:07:08]Ugye mások mondják a szabadtankönyválasztás visszaállítását, ami szintén egy törvényi módosítás.

[00:07:13]Ugye ezzel a pedagógus társadalomnak tudnak üzenni, vagy a tankönyvkiadó cégeknek.

[00:07:19]Tehát lényeg az, hogy hogy lesznek ilyenek, amivel az előző kormánynak, a nernek a döntéseit úgymond korrigálják abban az értelemben, hogy az Európai Uniós elvárásoknak megfeleljenek, és ezzel könnyebb legyen hazahozni az uniós pénzeket.

[00:07:31]biztos, hogy a következő hetekben elő rengeteget fogunk hallani, és ezzel a megcélzott szavazói csoportoknak is üzennek.

[00:07:37]Az előbb hoztam konkrét példát.

[00:07:38]Van egy másik része a történetnek, amit a szakmai elitek vagy az érdekszervezetek kérnek, követelnek a az új kormánytól.

[00:07:45]Az előzőtől is követelték, csak nem minden esetben teljesítették ezeket.

[00:07:48]És akkor itt jön az, hogy hogy ezeket is módosítják.

[00:07:52]Itt már azért van egyfajta mérlegelés, hiszen ugye minden követelésnek van egy anyagi vonzata, egy költségvetési vonzata, amit hogyha egy olyan döntésről van szó, mondjuk tipikus példa, mondjuk, hogy általában nem csak az előző kormány, az azelőtti kormányok is mondjuk megszüntetik a túlóra pénzt.

[00:08:10]Azt mondják, hogy megemelem a fizetésedet, egy normális fizetést kapsz, és akkor cserébe a pótlékokat, azokat eltörlöm, mondván, hogy te ne a hétvégi munkából akarjál jól élni, hanem a fizetésedből.

[00:08:22]Ez így általában jó szokott lenni, csak egy idő után ez a jó fizetés, hogy elveszíti a vásárló értékét, és akkor már nem biztos, hogy ezt mondjuk, hogy ezt mondjuk valorizálják.

[00:08:30]És akkor azt érdekszervezetek mondják, hogy hát akkor kérjük vissza a hétvégi pótlékunkat, a nyelvpótlékunkat, hogy nagyjából a jövedelmünk arra a szintre emelkedjen, amit szeretnénk.

[00:08:40]És akkor persze ezt életpályamodellnek is lehet hívni, csak ugye itt rögtön el kell kezdeni számolni, hogyha ezt rendezzük, vagy valamit módosítunk, akkor azt ha minden évben ki kell fizetni, akkor ennek milyen költségvetési vonzata lesz.

[00:08:51]Tehát itt már az első konfliktusok az érdekképviseletekkel megjelennek, hiszen azt remélték sokan, hogy az új kormány teljesíti ezeket az elvárásokat, főként a rendvédelmi dolgozóknál, az egészségügyi dolgozóknál, ahol túlóra van, vagy hétvégi munka van, ott vannak ezek az elvárások.

[00:09:07]tanároknál is például, hogy hogy valamilyen fajta rendezés legyen.

[00:09:11]Tehát ezek már nehezebbek.

[00:09:12]És hát a magasan csüngő gyümölcsök, ugye ezek is ugye ott vannak azért ezek mondjuk a nagy társadalmi ellátórendszerek átalakítását jelentik.

[00:09:22]Az egészségügy finanszírozása ugye itt magánbiztosítóknak a szerepe, az átjárhatósága magán és az állami egés egészségügy között, ugye ebben is óriási konfliktusok vannak.

[00:09:30]Na, ezek már macerásabb dolgok, és itt sokkal több érdek sérül.

[00:09:34]Illetve hát, hogyha kiszervezel valamit az államból a magánszférába, akkor azt is nézned kell, hogy oké, hogy a középosztály, a felső középosztály ezt meg tudja vásárolni nagy valószínűséggel.

[00:09:44]Na de hát mi van a az alsó középosztállyal, vagy a vagy azokkal, akiknek mondjuk nincs annyi pénze, hogy egy privatizált állami szolgáltatást piaci alapon megfizessenek, és azokkal mi legyen.

[00:09:56]Tehát igazából ez már nehezebb.

[00:09:58]Hogyha megnézzük az ígéreteket, akkor ugye van egy 100 napos időablak, amit gyakorlatilag az új kormányfő magát hozta egy ilyen helyzet, mert ugye ő beszélt 100 lépésről, 100 napról, korábbi adásunkban is beszélgettünk már ezekről.

[00:10:14]Viszont ez azt jelenti, hogy el kell kezdeni gyorsan cselekedni.

[00:10:17]És hát ugye a kérdés az az, hogy mennyire tudnak gyorsan cselekedni, mert hogy itt te is idézted már Kapitány Istvánt, ugye ő beszélt róla, hogy nem látják meg feltétlenül át a hogy mi a helyzet a a működésben, milyen kötelezettségvállalások történtek, hogyan néz ki a költségvetés a és hogyan tudják átszabni a saját elképzelések szerint, hogy gyorsan ugye át akarják szabni a költségvetést, de ugye hogyan tudják ezt átszabni?

[00:10:44]Ezek időbe telnek.

[00:10:47]Mi az az időpont, amikor azt lehet mondani, hogy már látszik, hogy merre megy az új kormány a szakpolitikai kérdésekben?

[00:10:55]Igen, a 100 nap nagyon fontos.

[00:10:55]Ezt Franklin Delano Roosevelt vezette be a New Deal idején az 1930-as években, amikor úgymond türelmet kért az amerikaiaktól.

[00:11:04]Ő ezt 100 napban határozta meg.

[00:11:06]Ugye hát ezek a mézes hetek nagyjából.

[00:11:08]Ugye most látjuk a a Tiszakormánynak a mézes heteit.

[00:11:10]Ugye most még tart a lelkesedés, tart az eufória, és valóban nem hoztak még olyan döntéseket, amelyek komoly szavazói csoportokat vagy a Tiszapárt támogató szavazói csoportok érdekét sértené, vagy szembenne azzal.

[00:11:24]Bár azért láttunk példákat rá.

[00:11:26]Ugye ezt sokszor mondtam itt a a műsorban is, hogy aki a köztársaság 2.0-ra szavazott, az már rég kiszállhatott a vonatból, mert ugye azt látjuk, hogy itt, hogy itt nem egy konszenzusos demokrácia lesz, hanem egy többségi demokrácia f De bocsás, meg nem szálltak ki az emberek, sőt többen szálltak fel.

[00:11:43]Legalábbis a közigazgatások arra engednek következtetni, hogy még jobban megnőtt a Tisának a támogatottsága, még nagyobb aránnyal nyerne, hogyha most a választások.

[00:11:52]Ez győztes ez igaz, ez a győzteshez húzás.

[00:11:53]bendwagen effekt a szakirodalomban.

[00:11:55]Persze ez megvan, de ugye azt szerintem azért már érzik az emberek, hogy hogy itt azért nem egy konszenzusos demokrácia alakul ki.

[00:12:02]Tehát mondjuk nem csak a hatalomból távozó pártok a Fidesz és a KDNP irányába, hanem mondjuk kérdés, hogy a hogy az érdekképviseletek irányában mi lesz, hiszen láttuk mondjuk az első oktatási miniszter név kapcsán, ami a médiában jelent meg, ugye ezt kisz k megszellőztették, kiszervezték, aztán mondták, hogy valóban gondolkodtak ebben a szemek egy konzervatív oktatáspolitikus, tehát alkalmas lett volna, csak ugye jobbról jön.

[00:12:27]És akkor a liberális oktatáspolitikusok, a baloldaliak és az érdekképviseletek is felszisszentek, hogy hát ne a ne így egy ember döntsön, hanem ugye kéne őket is megkérdezni.

[00:12:38]Aztán valamilyen látszategyeztetés volt.

[00:12:40]Tehát igazából tehát ez minél többen fognak rádöbbenni arra, hogy itt nem egy széleskörű konszenzus lesz, nem érdekegyeztetések lesznek, hanem valahol eldöntenek valamit, és úgy mint az első oktatási miniszter nevénél, az első ilyen próbaléggömbnél, hogyha nagy az ellenállás, na akkor visszakoznak és akkor kérdezik meg az érdekképviseleteket.

[00:13:02]Tehát ugye itt a többi és erre is számít az, hogy ez ez lesz vajd, hogy amit tudnak átvisznek, ahol meg úgy érzik, hogy van ellenállás, akkor ott meg elkezdenek egyezkedni.

[00:13:14]Igen.

[00:13:14]Ugye látjuk az új kopzosokat, regősöket, igriceket, akik Ner Lightról beszélnek és azt próbálják így elhitetni a közönséggel.

[00:13:22]Ezt erősítik, ezt emelik meg, hogy itt a polgári Magyarország 2.0 van, mint az első Fidesz kormány idején, amire persze 2002-ben nem így tekintettek, hogy ez egy mintaértékű dolog, de ugye azt mondják, hogy hát itt egy ilyen polgárosodás, polgári Magyarország lesz.

[00:13:36]Ugye ezzel szemben állnak azok az első döntések, vagy azok a kijelentések, vagy az a stílus, ahogy az új hatalom berendezkedik.

[00:13:42]Tanult kollégáink könyve most jelent meg, és ők ezt abszolút köztársaságnak hívják.

[00:13:47]Ugye Török Gábor Záruk Péter Farkas új könyvében ugye abszolút köztársaság.

[00:13:51]Ez a többségi demokrácia modellnek egy sokadig kifejezése.

[00:13:55]Ugye ez azt jelenti, van a konszenzusos modell, amire a magyar demokrácia rendszerváltáskor épült, hogy legalább a két nagy pártnak a konszenzusa legyen a kétharmados törvények mögött, mert és tényleg ez a logika, hogy így biztosítható a ciklusokon átívelő folyamatosság.

[00:14:08]Ha kitalálsz egy választási rendszert, és abban legalább a két legnagyobb párt egyetért, akik mögött vagy amelyek mögött a legtöbb szavazó ott van, akkor ha egyik vagy másik kerül hatalomra, akkor akkor ha ezt elfogadják, akkor ez a választási rendszer vagy parlamenti berendezkedés, köztársasági elnöki státusz jogállás, az több cikluson átmaradhat, ugye?

[00:14:27]És ez a paradox, hogy hogy a hogy hiába voltak különböző választási rendszerek, eddig nagyjából 6szx volt 2ad 94-ben, ugye akkor az MSZPSDS idején, és a 2010 óta meg ötször, négyszer a Fidesznél, egyszer a Tiszánál.

[00:14:43]Tehát a 36 évből hat ciklust úgy töltött el a magyar politika, hogy kétharmad volt.

[00:14:50]És igazából ezért ez nem annyira volt ez a konszenzusos modell erős.

[00:14:55]És hát a a többségi modell az, amit láttunk, főként az elmúlt 16 évben.

[00:15:00]És Magyar Péter szerintem ezt viszi tovább.

[00:15:02]nyilván próbál különbözni az előző 16 évtől, az előző többségi modelltől, de miután ő ebben szocializálódott, ebből jön, és azt látta, hogy ez működik, ő azt gondolhatja, most még talán jogosan, mert most még az elején tart, hogy ő ezt jobban csinálja.

[00:15:16]És az nekünk ezt kell nézni az ellenzéknek, a médiának, elemzőknek azt kell néznünk, hogy valóban a többségi demokrácián belül sikerül-e neki egy olyat felépíteni, ami jobban megfelel a szakmai elvárásoknak, finanszírozható-e, a lakosság többségének a támogatását meg tudja-e tartani, ugye gazdasági növekedést tud-e produkálni, és ez az, amit most ő próbál ezekkel a látszat intézkedés, látszat kommunikációval, bulizással elfedni, hogy ne arra figyeljünk, hogy itt milyen rendszer épül.

[00:15:46]ki, vagy milyen döntések születnek, hanem hogy most a karmelitában az a fotel, ez most hány forintba került, meg hogy Rogán Antal dolgozó szobája milyen messze van a másik szobától.

[00:15:55]Tehát ő ezekkel próbálja elterelni a a közönség figyelmét arról, hogy valójában itt egy új rendszer kiépítése készül.

[00:16:03]Én ezt ugye globalista nernek hívtam, egy többségi demokrácia felfogás a globalista cégek érdekében.

[00:16:11]És ugye azért NER, mert az eredeti NER néhai Tellér Gyula tanítása alapján ő azt mondta, hogy a nemzeti, a lokális tőkésosztály köt Alkut az alsó középosztállyal.

[00:16:20]Ugye ezt az alkut most fölmondta a nagy része a magyar társadalomnak.

[00:16:23]Azért még 2,3 millióan szavaztak a a a Nerre, csak ugye 3,3 millióan meg a másikra szavaztak.

[00:16:29]Kocsis Máti erre mondta, hogy ez 4-3.

[00:16:31]Ugye ez azóta ez megváltozott, tehát a választás óta, és igazából azt látjuk, hogy újra akarják kötni ezt az alkutt a globalista cégek és az alsó középosztály között.

[00:16:42]Így értjük meg a családi pótlék megduplázását, a 200000 Ft-ot a nyugdíjasoknak, a minimálny nyugdíj megemelését.

[00:16:47]Ezek nem csak gesztusok, ezek ugye a ezeknek a társadalmi csoportoknak egy kézzel fogható segítséget jelentenek.

[00:16:52]Azt nem tudjuk, ugye amit a megyesi jóléti rendszerváltás idején láttunk, hogy ott is volt egy jóléti intézkedés.

[00:16:58]Biztos az is indokolt volt.

[00:17:00]Tehát a a akinek kicsi a jövedelme, az nyilván ott is 100 napos program volt.

[00:17:04]Hát a Igen, meg a Gyurcsánynál is volt 100, ott 100 lépés volt talán a a Gyurcsány Ferencnél 100 lépés volt.

[00:17:08]És ugye erre mondta az összö beszédben, hogy majd belegebettünk, mert már nem tudtunk mit kitalálni, hogy milyen lépések legyenek.

[00:17:14]Tehát igazából nem az a baj, hogyha a rászorulóknak adnak pénzt, vagy megemelik a minimális jutatásokat.

[00:17:20]A megyesi Péter Gyurócsányéknál azt láttuk 2002 és 2008 között, hogy ezt nem tudták finanszírozni.

[00:17:26]Tehát ez a baj, ha olyan intézkedéseket hoznak, amiket nem lehet finanszírozni.

[00:17:29]Tehát igaz ugye az átlag hirtelen sokkal jobban élt a az átlagmagyar az első intézkedések után, és akkor valóban utána következtek ugye a a amikor a kiderült, hogy nem működnek úgy a dolgok, ahogy számították vagy nem számították, és akkor jött ugye a megszorítás.

[00:17:46]De azért ennek most is vannak már hangjai, hogy hát a a költségvetésben ez hozzá kell majd nyúlni, különböző ilyen szakértők megszólalnak, nem lesz tartható ez, nem lesz tartható az.

[00:17:55]Tehát azért mintogyha már most is lenne egyfajta alapozása annak, hogy itt a gazdasági átszervezés megszorítás akár lehet.

[00:18:04]Igen.

[00:18:04]Ugye azt szokták felhozni, hogy a költségvetés hiánya az magas.

[00:18:08]hogy itt különböző számokat hallunk, és akkor a gazdasági szakértők, a közgazdászók elmondják, hogy hát, hogy itt is különböző számítási módok vannak.

[00:18:15]Az ember azt gondolná, hogy egyfajta költségvetés van, de hát ugye van, aki beleszámolja mondjuk az uniós kötelezettségeket, van aki nem.

[00:18:23]Ugye ha nem számolják bele, mondjuk akkor talán 91%, hogyha beleszámolják azt, amit az unió esetleg megtérít, akkor talán ilyen 70 valahány%z.

[00:18:30]Ez biztos, hogy magas.

[00:18:30]Csak hát tavaly is így volt, mondjuk ha lehet, hogy nem is 70, de mondjuk 60 valahány százalék volt időarányosan a költségvetés hiánya.

[00:18:37]És tavalyi évben ugye tudjuk, hogy fejnehéz a költségvetése.

[00:18:40]A kiadások az év elején jelentkeznek, viszont decemberben rengeteg adót fizetnek be.

[00:18:44]És hát ugye azt látjuk, hogy az első negyed év nagyon jól sikerült.

[00:18:49]Ö gazdasági növekedés, tehát valami elindult, látjuk, az emberek megint költenek, vagy legalábbis márciusban többet költöttek, és ez az adóbevételeken is meglátszott.

[00:19:00]És hát ugye Magyar Péterék azt ígérték, hogy hazahozzák az uniós pénzeket.

[00:19:04]erről beszéltünk, hogy nem 10 milliárd euró jön a covid utáni újépítési alapból az RRF-ből, hanem megüzenték Brüsszelből, hogy hat 6,2 milliárd, azért az se kevés, nem 10, de nem, de akkor szerint azt jelenti, hogy nem tudják teljesen hazaodni az összes brüsszeli pénzt.

[00:19:19]Hát a 10-ből hatot ugye, mert a a nettó befizető országok példát statuálnak most Magyarországon.

[00:19:24]Ugye ez igen, csak ugye az ígéret az az volt, hogy mindent hazahoznak.

[00:19:27]Hát igen, ugye most ez így fejezetekben zajlik, hiszen valóban most ez a ez az augusztusban elvész ez a pénz, és a hollandok meg a németek megüzenték, nem csak nekünk, minden országnak, hogy az azt a pénzt, amit augusztusig nem hívnak le, azt a pénzt már nem fogják tudni később lehívni.

[00:19:45]Ugyanis a nettó befizető országok most a franciák felé üzennek, meg az olaszok felé, főként a németek.

[00:19:49]Ugye tavaly tavaly múlt héten jelentettek be Berlinben egy hatpontos tervet.

[00:19:53]A német külügyminiszter Johann Váful egy hatpontos tervet mutató, egy maga-Európa tervet, egy német Európa tervet.

[00:19:58]És ez arról szól, hogy aki nem csatlakozik a németekhez, az a kettes csoportba kerül.

[00:20:05]Az a nem a mag-Európának lesz a tagja, hanem csak úgy valahol, tehát a második vagy a harmadik körben lesz.

[00:20:08]És ugye miután már a franciák is gazdaságilag nagyon a végén tartanak, tehát Franciaország bármikor bedőlhet, mint Olaszország a covid alatt, vagy Anglia emlékszünk, Listrus miniszterelnöksége azért tartott nyolc napig, mert nem tudta finanszírozni a a költségvetést, nem tudták eladni az állampapírokat.

[00:20:23]A franciák is most ennek a szélén táncolnak, hogy nem tudják finanszírozni az államadósságukat, tehát a tehát nem tudják megújítani a hiteleiket.

[00:20:31]És ugye a németek, a hollandok most ezzel az adó a a hitelfelvétellel szabályozzák az olaszokat és a franciákat, hiszen választás lesz jövőre Franciaországban, és attól félnek, ha Marin löpenék jutnak kormányra, akkor egy olyan szuverenista politika lesz Franciaországban, a második legerősebb uniós országban, amelyben amely már jobban tudja a németeket lassítani, akár Ukrajna kérdésében, akár a Trumppal való viszonyban.

[00:20:55]Tehát és ezért van az, hogy azt üzenik, hogy nincs hitel.

[00:20:57]És ez azt jelenti, hogy a mi 10 milliárdunkból csak 6 milliárd van a vissza nem térítendő támogatás.

[00:21:02]Ez annyiban jó, hogy akkor nem kell hitelt felvenni, azt nem kell majd később arányosan visszafizetni.

[00:21:07]De ez a 6 milliárd, ez ellensúlyozhatja a költségvetési hiányt, ugye, mert ez a pénz ugye egy a elutasították az előző kormány újépítési tervét, az új kormány feltehetően egy új újépítési tervet nyújt be, amit el fognak fogadni.

[00:21:20]És ugye az a terv, hogy a hogy Brüsszelből ezt a pénzt a Magyar Fejlesztési Bankhoz küldik, és a Fejlesztési Bank az uniós irányelvek mentén költeni el ezt a pénzt az új kormány új újjáépítési tervére.

[00:21:31]Azonban ez a pénz pántlikázott, ez három fő részről szól.

[00:21:35]Az egyik az egészségügy megújítása, az a bizonyos 50 kórház, amit ugye nem lehetett eddig felújítani, mert nem adtak rá pénzt.

[00:21:41]A másik része a digitalizáció, tehát a közigazgatás, az oktatás digitalizációja.

[00:21:46]És hát a harmadik az pedig az oktatási rendszernek a a az átalakítása.

[00:21:49]Ezért például a tanárok béremelésének egy részét talán a tavalyi évben ebből lehetett fizetni.

[00:21:55]Tehát azt látjuk, hogy hogy ez egy pántlikázott pénz, de mindegy, mert ez megjelenik a magyar gazdaságban, ennek van áfa része, tehát egy csomó olyan hozadéka lehet ennek, ami segít.

[00:22:04]Ha jól csinálják, ha jól csinálják, de ugye láthatóan vannak konfliktusok és tovább itt is erőlthetett konfliktusok és ezek a konfliktusok mintogyha egy szereplőre és egy személyre csúcsosodnának ki a köztársasági elnökre, merthogy ugye itt a mai nap során még ugye ahogy említettem reggeli hírekből építkezünk, de Magyar Péter megkérte a köztársasági elnököt nem annyira túlságosan kedves stílusban, hogy Sülyak Tamás ne szerepeljen a Tiszakkormány fotóin.

[00:22:36]Miért ennyire fontos ellenségkép a köztársasági elnök?

[00:22:40]Ugye beszéltünk arról, hogy a kampánynak vége van, a választási eredmény megszületett, a feszültség kisült, hiszen azok, de a kampánykunikációnak nincs vége.

[00:22:53]Pontosan azért, hogy azok a szavazók, akik a kampány témái miatt szavaztak a Tiszára, azok ne vonuljanak vissza, mint a csiga, a kis csigaházukba, és majd a következő választás előtt kidugják a fejüket, és megnézik, hogy mi a helyzet, hanem hogy maradjanak a Tiszta mögött.

[00:23:09]Tehát az, hogy a hogy a Tiszlának a növekedése nőtt, az nem csak a támogatottsága nőtt, az nem csak a győzteshez hú húzással magyarázható, hanem azzal is, hogy meg tudta tartani azokat a szavazókat, akik esetleg protesztből szavaztak a Tiszára az előző kormánnyal vagy a vagy Orbán Viktor személy politikusi személyével való elégedetlenségből.

[00:23:29]és ugye ezeket a szavazókat pont ezeknek a konfliktusoknak a fenntartásával tudjam megtartani.

[00:23:33]Például most nyilván Orbán Viktor nem ült be a parlamentbe, ő a Fidesz újjáépítésénél vállal szerepet, tehát ő ő most nincs ott, ezért most Sullyok Tamást tudják támadni.

[00:23:42]Ő ő az a személy, az a villámhárító, akin keresztül ezt a fajta elégedetlenséget be akarják csatornázni, el akarják vezetni a Tiszapárt támogatottságába, a szavazói csoportokat meg akarják tartani.

[00:23:57]És ezért látjuk ezt a fajta ilyen további NER ellenességet.

[00:23:59]Er ugye végetér most az új kormány beiktatásával egy új korszak kezdődik, egy új kormány kezdődik, de nekik még fenn kell tartani ezt a konfliktust, nem csak a szavazók megtartása miatt is, hanem képzeld István, most nem elmúlt nyolc év lesz, hanem elmúlt 20 év.

[00:24:13]Tehát most már hallhattuk Magyar Péter beiktatási beszédén, ez ilyen Fidel Castroi 79, nem 20, mert ezzel Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet egy kommunikációs szintre tudja helyezni.

[00:24:25]Ugye egyenlőség jelet tud tenni a két volt miniszterelnök közé.

[00:24:29]és ezzel meg tudja tartani azokat a szavazókat, akik egyik vagy másik korábbi miniszterelnökkel szemben kritikusak voltak.

[00:24:36]És hát láttunk ilyen törekvéseket, ugye a kampányban még két Fidesztről beszéltek, a kékről meg a narancssárgáról.

[00:24:41]Ugye a DK-t próbálták így, de most ez a Gyurcsány Orbán, ez az elmúlt 20 elmúlt nyolc év helyett elmúlt 20 év lesz.

[00:24:47]A a a mi hazánk is próbálkozik valami ilyesmivel.

[00:24:51]Ők az új és a régi Fideszről beszélnek, ugye, hogy a Tiszapárt szerintük az Új Fidesz.

[00:24:56]Tehát látjuk ezeket a kommunikációs keretezéseket, hogy a az egyes szereplők megpróbálják a a maguk szempontjából átkeretezni a a politikai teret.

[00:25:09]Keretezés, de hát ugye visszatérve a kommunikációra, hogy azért kommunikálni kell, és nem csak nyilván befelé, hanem most majd kifelé is és megjelenik az új fajta kommunikáció.

[00:25:19]egyrészt az európai politikában, másrészt az Ukrajnával kapcsolatos politikákban is.

[00:25:24]És itt az ukránok például bejelentkeztek, hogy ők nekik van egy menetrendjük, hogy mi mik azok a kérdések, amiket szeretnének Magyarországgal tisztázni.

[00:25:35]És nyilván nekik a legfontosabb az az uniós csatlakozási folyamban való előrehaladásnak a kérdése.

[00:25:39]Viszont Brüsszelben meg kicsit megijedtek, merthogy Magyarország megfogalmazta, az új magyar kormányfő megfogalmazta, hogy vannak elvárásai Ukrajnával kapcsolatban Kisebb Frónak az érvényesülésének a tekintetében.

[00:25:54]Mire lehet számítani uniós szintéren?

[00:25:57]Ezek a viták ezek lesznek.

[00:25:59]Főleg úgy, hogy Orbán Anita azt mondta, hogy nem akarja a vétót, meg nem akarják a vétót fegyverként használni.

[00:26:06]Nem.

[00:26:06]Tehát azt látjuk, hogy a Tiszapárt az Európai Néppárt, pártcsalád, európai pártcsalád tagja.

[00:26:12]A német kormánypárt is ennek a pártcsaládnak a tagja.

[00:26:15]Tehát azt várom, a gyenge német kormánypárt.

[00:26:18]Tegyük hozzá, mert majd egy kis kitérőt majd tehetünk a Németország felé.

[00:26:23]Igen, hát ugye a Ferland Romokban, tehát ugye 99-ben rakta az Economist Németországot európabeteg embereként a címlapra, és az elmúlt években is, még a Solc kormány alatt, de azóta csak romlik a helyzet, mert olcsó energia nélkül nincsen gazdaság.

[00:26:39]És hát ugye a német gazdaság, mint egyébként a kínai is, a a jólétének a fele az exporttól függ.

[00:26:44]És a németek jól összevesztek mindenkivel, főként az oroszokkal, az amerikaiakkal.

[00:26:49]Ugye az arabok is most háború miatt kiesnek.

[00:26:54]Tehát, hogyha jóléted fele az exporttól függ, és nem tudsz exportálni, vagy riválisok jelennek mint Kína a a te piacaidon, ahol eddig te voltál piacvezető, most mások is megjelennek olcsóbb termékekkel, jobb termékekkel, akkor így mész lefelé, és hát ezt látjuk Németországban.

[00:27:08]visszatérve a kérdésre, de mert ez egy nagyon fontos kérdés, hogy hogy az uniós politika, tehát igazából a tiszta párt beáll az európai néppárt politikája mögé, és hát azért hallhattunk ilyen hát nem karakán, de határozottabb kijelentéseket Orbán Anitától, mert Frichmerc a múlt héten megmondta, hogy Ukrajna nem lesz az unió tagja 2027 január 1jén, akkor persze, hogy bátrabbak ők is.

[00:27:30]Tehát a német állásponthoz kell ennek a kormánynak igazodnia, mint a horvát kormánynak, a görög kormánynak, az osztrák kormánynak, meg a lengyel kormánynak.

[00:27:37]Tehát ugyanazt látjuk majd, mint a többieknél, hogy ez lesz az elvárás, hogy a német irányunalat kell követni.

[00:27:44]Hát igen.

[00:27:44]Tehát a német külügyi miniszter ezt múlt héten megfogalmazta, hogy aki oda akar tartozni az első körbe, az a annak teljesítenie kell a német elvárásokat.

[00:27:53]Így értjük meg az euró bevezetését, amivel meg lehet magyarázni majd a privatizációkat, a megszorításokat, hogy azért kell áldozatot vállalnunk, hogy bevezessük az EROT.

[00:28:02]Tök fölösleges bevezetni az ERÓt.

[00:28:05]Magyarországnak rossz az ERó.

[00:28:05]A a az a nemzetnek rossz, a magyar embereknek rossz, a magyar gazdaságnak rossz.

[00:28:10]A liberálisok ezt tolják, a a globalisták ezt tolják, de ezzel bevisznek minket egy olyan adósság rabszolgaságba, hogy amit a tiszások csinálnak, szinte mindent vissza lehet majd csinálni, az euró bevezetést nem.

[00:28:22]És ezért akarnak minket bevinni az eurózónába.

[00:28:24]Ők azt mondják, hogy hogy ott ülhessünk az asztalnál.

[00:28:27]Tehát persze a szlovákok is ott ülnek, meg a máltaiak is ott ülnek az eurózóna asztalánál.

[00:28:31]A kutya nem kíváncsi a véleményükre.

[00:28:32]A németek, hollandok, finnek, osztrákok, franciák eldöntik, mi legyen.

[00:28:36]És az összes többi kicsi ország meg azt mondhatja, hogy ja volt.

[00:28:40]Tehát igazából így néz ki ez a nagy egyenlőség az Eurozóna asztalánál.

[00:28:44]Az ERO előnyei elmúltak, az alacsony kamat.

[00:28:47]Most is lehet Magyarországon 3%-ra támogatott lakáshitelt vagy kedvezményes vállalkozói hitelt fölvenni alacsony kamatra, és a a hátrányai meg hatványozottan jelentkeznek.

[00:28:55]Elég az olasz gazdaságra tekinteni, mekkora volt az olasz ipari termelés 2002-ben, és mekkora most.

[00:29:01]De Franciaország ugyanez.

[00:29:04]Azt mondod ezzel, hogy a konvergencia kulcszó az újra vissza fog jönni a hétköznapjainkba, mert 2000-es években ugye ez aktív részese volt a híreknek, és mindig ugye úgy volt hivatkozva, hogy a konvergenciakritériumok, és ugye ennek alárendelve minden be lehetett mondani, és mindenfajta megszorítást lehetett kezdeményezni, mert hogy a konvergencia kritériumok azok nagyon fontosak.

[00:29:26]újra ilyen fontosak lesznek, hogy akkor az lesz a mindenek fölött lebegő cél, főleg úgy, hogy itt kitűzésre került, ha jól emlékszem, a 2030-as Eurozóna csatlakozás dátum.

[00:29:38]Igen.

[00:29:38]Tehát, hogy a 2000-es évek elején, amikor 2002-ben bevezették az EROT, akkor az ERO tényleg egy jó termék volt, egy vonzó termék volt.

[00:29:44]Egyrészt még azt hittük, hogy befejezik, tehát lesz egy egységes uniós adó és szociálpolitika mögötte.

[00:29:50]illetve akkor ugye azt gondolták tévesen, most már kiderült, hogy az euró bevezetés egy olyan lökést ad az európai gazdaságnak, főként a délinek, ami ami ilyen önmagát beteljesítő jóslatként egy erős valutává teszi az erót.

[00:30:04]Tehát, hogy növekszik a termelékenység, a déli összeszedik magukat, szociális reformokat hajtanak, végre nyugdíjreformot, bürókrácia csökkentést, és az euró úgymond kinövi magát.

[00:30:14]Hát tudjuk, hogy ez nem így történt.

[00:30:15]Tehát akkor Magyarország akár még az akkori első Orbánkormány is jónak tartotta az eurót, mert a forinthoz képest ugye az egy erősebb valuta volt, és alacsonyabb kamatra lehetett volna a pénzhez jutni.

[00:30:27]De láttuk, hogy a görögök, spanyolok fölélték ezt az olcsó pénzt a 2000-es évek elején közepén.

[00:30:32]Tehát igazából a konvergencia a Gyurcsányéknál jelent meg 2006 nyarán, úgy is hívták, hogy konvergenci terv, ugye hát nem volt konvercia program vagy program, bocsánat.

[00:30:42]Igen.

[00:30:43]Konvergenciprogram ugye ott, de ő ők nem kötötték ezt ennyire az ER bevezetéséhez.

[00:30:47]Ott ez nem kapott ekkor hangsúlyt.

[00:30:49]A Tiszta párt ugye ez egy ilyen lufi, tehát ez egy ilyen kommunikációs látványpékség.

[00:30:51]Ugye azt látjuk, hogy ők a azt fogják mondani, hogy ahhoz, hogy a nyugathoz tartó tartozzunk, ennek lesz a kifejeződése az Euro.

[00:31:00]Tehát majd felhozzák nyilván a csúnya Putyin bácsit, meg felhozzák Oroszországot, meg a többieket, hogy az Orbán kormányt betolják ebbe az orosz barát sarokba, mert ezzel az orosz ellenes antikommunista szavazóikat is meg tudják tartani négy évig.

[00:31:11]Ugye beszéltünk, hogy nehogy elforduljanak.

[00:31:14]És ugye mit csinálnak?

[00:31:14]Azt mondják, hogy az ERU bevezetése érdekében kell áldozatot vállalnunk.

[00:31:18]És akkor hát a a magyar társadalomnak a van egy jelentős része, főként a felső középosztály, vagy a fiatalok, akik azért tudják, hogy ha most elmész Németországba, és elkezdesz dolgozni, és neked kell bérelned egy nagyvárosi lakást, akkor azért már sejted, hogy az nem annyira jó.

[00:31:32]Tehát de azt nem merik így elmondani, mert ugye, hogy elmész nyugatra, akkor az mi ott csak jó lehet.

[00:31:37]Tehát lényeg az, hogy a magyar társadalom többsége, főként a véleményvezérek, a felső középposztálya, a fiatalok nagy része ezt egy jó ötletnek tartja.

[00:31:44]Tehát nyilván ameddig nem látod az árnyoldalát, addig addig addig szép a leányzó, de amikor látod az árnyoldalát, akkor már nem biztos.

[00:31:52]Tehát lényeg az, hogy ők ezt megpróbálják majd eladni szerintem egy olyan kommunikációs termékként, egy olyan produktív konfliktusként, hogy az EU bevezetése az egy jó cél, mert Magyarország ezzel a nyugathoz tartozik.

[00:32:02]Csak hát ugye mi már kétszer mentünk a németekkel, nem ért jó véget.

[00:32:06]Most harmadszorra is a németekhez akarják kötni az ország sorsát.

[00:32:08]Az euróval ez történne, és akkor harmad, megint nem jó irányba mennek a németek.

[00:32:14]Európa legerősebb hadseregét akarják, ugye Ukrajnában akarnak szerepet vállalni.

[00:32:19]Most éppen 200 műholdat akarnak Ukrajna fölé tenni, hogy a Starlink helyett legyen német Starlink.

[00:32:25]Tehát a elfogadták, most mutatták be a múlt héten az újet fegyverkezési tervet.

[00:32:30]Ezt most nem négy éves tervnek hívják, hanem 10 éves terv, a Spárta 2.0-át, ami 500 milliárd eurót tenne bele a fegyvergyártásba.

[00:32:37]És ugye ez azt jelenti, hogy nem elég a 150 milliárd, amit most az Európai Unió Séve program néven elfogadott.

[00:32:43]A németek most egy új programot raktak.

[00:32:45]A a Kilii világgazdasági Intézet honlapján meg lehet nézni.

[00:32:48]Spárta 2.0.

[00:32:48]Ez egy 500 milliárd eurós program.

[00:32:50]És az azt jelenti, hogy ha németek évi 150 milliárd eurót költenek hadseregre, akkor azért megnézhetjük, hogy a lengyelek meg az oroszok meg a franciák meg az angolok ehhez mit szólnak.

[00:33:00]Tehát tehát vannak itt veszélyes dolgok.

[00:33:01]Erről beszéltünk a kampányban.

[00:33:03]Nyilván ez nem holnap lesz, hanem holnap után, mondjuk három év múlva, de attól még ez egy veszély.

[00:33:09]és az eróval hozzáköti a Tiszakkormány Magyarország sorsát ehhez a német politikához.

[00:33:13]Reméljük a német emberek erről majd elmondják a véleményüket az ottani választásokat.

[00:33:17]De mindjárt nem húzva tovább az időt, lényeg az, hogy a a kérdésed arra irányult, hogy milyen külpolitika várható, vagy ukrajna politika, a német külpolitika követése.

[00:33:26]Persze ezt el fogják bábozni, hogy itt vannak önálló szempontok, de Ukrajna kapcsán a németek megüzenték, hogy először a gazdagországokat kell fölvenni.

[00:33:35]Norvégiát, Izlandot, svájciak nem fognak csatlakozni és hát Kanada próbálkozik.

[00:33:40]Ugye Kanada nem európai ország, határeset elfogadom, tudod, mint a viccben.

[00:33:44]Tehát nyilván a skótok is szeretnék szerződést kellene módosítani hozzá alapszerződést meglesz.

[00:33:50]Figyelj, nettó nettó befizető lenne.

[00:33:50]És gondolj bele István, hogy micsoda természeti kincsek vannak Kanadában.

[00:33:54]És a Trumpot, hogy bosszantsák.

[00:33:55]És ugye Trump egy nagy Észak-Amerikát akar, egy Greater North America, az északi sarktól a Panama csatornáig.

[00:34:02]Ha ebből kiveszik Kanadát, ami az Európai Uniónak adná az erőforrásait és bosztantaná Trumpot, akkor ez azt jelenti, hogy az európaiak egy olyan a monro elvet vagy a a Donro elvet megsértve egy olyan hídfőállást szereznének az észak-amerikai kontinensen, amivel az amerikaiakat arra tudnák kötelezni, vagy arra tudnák tolni, hogy csak vegyenek nagyobb részt Ukrajna támogatásában, mert különben az európaiak ott Észak-Amerikában úgymond bevezetik a gender ideológiát.

[00:34:31]át meg a migráns kvótát, de ez közel se reális, mert hát most nem, de ki tudja, tehát elhitet vol gondolom megvárják, hogy a magával mi lesz a maga mozgalommal.

[00:34:40]És hogyha ha kedvező irányt vesz, akkor nem erőltetik valószínűleg ezeket a szálakat, de nem is erőltessük ezt a szálat, hanem erőltessük még van egy pár percünk ezt a német szálat, merthogy a beszéltél arról, hogy van egy új Európa stratégia a németeknek, van egy fegyverkedési terv a németeknek, akit az új Európa stratégia érdekel a Zoltánnak a új YouTube csatornáján.

[00:35:00]jól értesült, optimistán meg tudják nézni ezzel kapcsolatban a videót, hogy nagy szeretettel ajánlom a csatornát is, meg a a videót, magát is, de visszatérve tehát, hogy a a németek ebbe az irányba törekszenek, de közben ma reggel kinyitom a politik, és a politikó arról cikkez, hogy mennyire történelmi mélypontom van Friedrich Mersnek a megítélésére, mennyire gyenge.

[00:35:19]Tehát most feltesznek mindent az Európa politikára egy lapra, miközben lehet, hogy összomlik a kormány hamarosan, mert a szociádemák azt mondhatják féltáfhoz közeletben, hogy hú, ez nekik nem fogja megérni a választásokat megelőzően, és inkább kilépnek.

[00:35:35]Ugye egy éves a német kormány, három éve van még hátra.

[00:35:37]Ha most lenne a választás, akkor nem tudnának újra kormányt alakítani.

[00:35:40]Ez a mostani három párt, a CDU, CSU és az SPD.

[00:35:42]Be kéne venni a zöldeket.

[00:35:45]És hát a zöldek nem arról híresek, hogy szerények.

[00:35:47]Pláne, hogy most megint emelkednek.

[00:35:49]ugye 11-12% körül voltak, most 15-16%-on mérik őket.

[00:35:55]Tehát miközben a három kormánypárt csökken, addig a zöldek és az AFD növekszik.

[00:35:59]Tehát ilyen szempont szerinted ilyen irányt vehet a történet, hogy bevesznek valakit, vagy inkább a kisebbségi kormányzás lehet a a forgatók, hogy azért kérdezem, mert a mert a szociáldemokraták látványosan aggódnak a amiatt, hogy hát nem úgy alakul a támogatottság nekik se, ahogy azt ők szeretnék.

[00:36:14]Hát jó politikát kéne csinálni.

[00:36:14]Tehát egyértelmű a tudod és már hogyha tudod mint az étteremben, nem hogyha jó a szakács, jó az étlap, akkor jönnek az emberek, ha uncsi, akkor nyilván mást keresnek.

[00:36:25]Tehát a mert a nyilván de tudjuk, hogy nem fognak jó politikát csinálni.

[00:36:30]Tehát a azt látjuk, hogy Németországnak tehát a gazdasági alapokat kéne rendbe rakni.

[00:36:34]Ugye most Putyin tett egy ajánlatot a németek felé azzal, hogy hogy Gerd Schődert nevezte ki ez egyik tárgyalónak Ukrajna kérdésében.

[00:36:43]Ez egy ajánlat a németeknek.

[00:36:45]Trump is tett ajánlatot a németeknek, amikor azt mondta, hogy amerikai közvetítéssel állítsák helyre a a az orosz-német energiakereskedelmet, mondjuk az északi áron kettő gázvezetéket, ami Svájcban csődeljárás alatt van.

[00:36:57]Egy amerikai cég, ha megvenné, helyreállítja, és politikai szándékmegléte esetén helyreállítaná a vezetéket, az évi 50 milliárd köbméter gázt jelentene a német gazdaságnak, megint helyreállna a a rend, és a német gazdaság stabilizálni tudná a helyzetét.

[00:37:12]Ezt a briszteli bizottság nem engedi, és a németek sem, a mostani német kormány sem akarja.

[00:37:17]Az AFD akarja, azért is növekszik a támogatottsága, mert ők a korábbi német gazdasági modellhez térnének vissza, ami az olcsó orosz energiára épül.

[00:37:24]A mostani német kormány ezt nem akarja, és ezért van az összes probléma, mert nincs elég pénzük.

[00:37:28]Ugye Ukrajna támogatása az egy plusz pú hátukon, de megnézzük, hogy most kiderült, hogy 17 milliárd euróval maradnak el az adóbevételek, hogy az energiaszámla megnövekedett, ezért a gazdasági növekedés is 1%-ról 0,2-re csökkent.

[00:37:43]Tehát negyedik évben lesznek recesszióban.

[00:37:45]Tehát azért mondom megy le az egész az a technológiaváltás miatt eddig de meddig megy le?

[00:37:49]Hol a lejtő alja?

[00:37:51]Hát még még messze nincs a végén.

[00:37:51]Tehát még csak most havi 10000 embert bocsátanak el a termelőszektorból.

[00:37:54]Ez felgyorsul, mert egy ipari munkahely három szolgáltató szektori munkahelyt helyett biztosít.

[00:38:00]Tehát a péket, a fodrászt, a a bárkit, a közértest, a kisboltost, akihez akinél elköltötted a pénzed.

[00:38:08]Bezárnak a gyárak.

[00:38:08]Eddig szerencsére hozzánk jöttek.

[00:38:10]Tehát ha megnézzük, a Mercedes hozzánk hozta az A osztályt, vagy vagy más német cégek hozzánk hozták az alkatrészgyártást, de ugye az látszik egyébként, hogy amit eddig Németországban gyártottak és Kínába vittek, most fogják a gyárat, átviszik Kínába, hogy a kínai autókhoz gyártsanak a németek Kínában német alkatrészeket.

[00:38:29]Tehát ez a politika van, hogy Ázsiába viszik a termelést, mert Ázsiában van egy növekedés, zárójel még ott is nem indul el egy újabb háború.

[00:38:37]Ugye ez a könyvemben a harmadik háborút, azt a délkai tengeren valószínűsítem.

[00:38:41]Itt is érik már egyébként a a core ezt, mert ahogy az irániak vám vámot szednek a a hormózi szoroson, ugye k millió dollárt hajónként, az indonézek is felvetik, hogy hát ők a malakkai szoros át szoroson való áthaladásérkének szintén kész szellem a palazua.

[00:38:57]Hát igen, azt nem szabad.

[00:38:57]Tehát nemzetközi jog szerint tilos ezeket a természetes szorosokat kihasználni, mert ezek mindenki számára nyitottnak kell, hogy legyenek.

[00:39:04]Tehát az irániak szedhetnek 2 millió dollárt tranzit díjat, akkor az indonézek is mondják, hogy akartát ellepi a víz, ugye a klímaváltozás miatt szeretnének egy új fővárost építeni szegények.

[00:39:13]És hogy na hisz a lényeg az magyarul, hogy a német gazdaságnál még nem látjuk az alját, ugyanis, mint mondtam, a német jólét fele az exporttól függ, ez beomlik, és nem tudnak újat találni.

[00:39:24]Az unióban csak hitelből lehet fogyasztást generálni, de hogyha túl sok hitelt vesznek fel a németek, ezt úgy mondják, hogyha hogyha hogyha most túl sok hitelt veszünk fel, 10 év múlva ott tartunk, mint a franciák az államcső szélén.

[00:39:37]Tehát Németország az utolsó olyan Hollandiával a Finnország is kuka egyébként.

[00:39:41]Ha megnézzük a finn munkanélküliséget, vagy a finn gazdasági teljesítményt, az is csökken le.

[00:39:45]Tehát a szankciós politika, az orosz energiáról való leválás, ez mind lejtőre küldte Európát.

[00:39:52]A hollandok még tartják magunkat, az osztrákok is kuka.

[00:39:54]Tehát azt látjuk, hogy a német gazdaság húzza le ezeket az országokat.

[00:39:57]Ausztria eladósodott, és a a az adósság törlesztése olyan megszorításokat követel meg az osztrák kormánytól, ami az ottani jól létejtet is.

[00:40:05]De mí még jól élnek, tehát ne értsenek félre, nem azt mondom, hogy csak azt a magukhoz képest gyorsabb a a lejtmenet.

[00:40:11]Tehát ez az a folyamat, ami ami felerősödik, és emiatt látjuk azt, hogy az emberek azokra a pártokra szavaznak, jellemzően a szuverenista patrióta pártokra, amelyek a régi modellhez való visszatérést ígérik.

[00:40:25]Hát hogy ez mennyire megalapozott, az egy másik kérdés, de láttuk itt Magyarországon is, hogy a választási ígéretek mennyire lázba hozzák az embereket.

[00:40:32]Hát akkor lesz majd mit figyelni, főleg Németországot, ami ezek szerint felgyorsult, de közben a lejtő lefelé is halad, úgyhogy meglátjuk, hogy hogy sikerül a németeknek felemelkedni, vagy nem felemelkedni.

[00:40:45]Lesz miről beszélünk.

[00:40:47]Kiszeli Zoltán, köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:40:48]Köszönöm én is.

[00:40:49]És a kedves nézőknek is, hallgatóknak is a figyelmet.

[00:40:51]Ez volt ezen a héten a stratégia.

[00:40:53]Foglalkoztunk most is bel a politikával, Európa politikával, külpolitikával, úgyhogy volt minden.

[00:41:00]Kövessenek, hallgassnak bennünket a továbbiakban is.

[00:41:01]Remélhetőleg újabb, aktuális, érdekes témáink lesznek a jövő héten is.

[00:41:06]Bár ahogy azért ránézek itt a különböző történésekre, akár belpolitikában, akár a világpolitikában, lesznek bizony, mertogy nem beszéltünk Iránról.

[00:41:13]Na de majd legközelebb, merthogy ott is vannak izgalmak.

[00:41:17]Kövessenek, hallgassnak bennünket továbbra is viszontlátásra, viszont hallásra.