Mandiner 39:49

A gyenge Németország diktálna? – Prőhle Gergely a Stratégában

német politikabelpolitikaeurópai uniógazdaságközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
A gyenge Németország diktálna? – Prőhle Gergely a Stratégában
tl;dr
  • Friedrich Merz belpolitikailag gyenge, a CDU és az SPD történelmük leggyengébb eredményével kormányoz, ami nagykoalíciós tétovasághoz és programatikus háttérbe szoruláshoz vezet.
  • A közvélemény-kutatások szerint az AfD 29%-on áll a CDU 22%-ával szemben, és a németek 83%-a elégedetlen Merzcel, ami megkérdőjelezi hosszú távú kancellárságát.
  • A Merz és Ursula von der Leyen közti konfliktus az iráni szankciók kapcsán német belpolitikai „fantomfájás", ami Merz reálpolitikai és von der Leyen ideológiai megközelítésének ütközéséből fakad.
  • Az AfD-vel szembeni „tűzfal" jogállami aggályokat vet fel, de tartományi szinten már omladozik, és a migrációs paktum körüli botrány is mutatja a német politika széttöredezettségét.
  • Prőhle Gergely súlyos hibának tartja a magyar kormány AfD felé nyitását, mert az ellenségeket szerzett anélkül, hogy hasznot hozott volna.
  • A német gazdaság súlyos válságban van, 15-20%-os ipartalanodással, és a hadigazdaságra való átállás kapcsán óvatosságra int, mert a fegyverkezési képességek messze elmaradnak a szükségestől.
  • Johann Wadephul hatpontos Európa-terve többsebességes EU-t, egyhangúság eltörlését és fokozatos bővítést javasol, de Prőhle szerint ezek nem újak, és megvalósításuk nehézkes.
  • A szubszidiaritás elvének súlyos figyelmen kívül hagyása az európai reformviták legnagyobb hiányossága, és ennek következetes alkalmazása hatékonyabb reformot eredményezne.
  • Prőhle Gergely határozottan cáfolta a sajtóhírt, miszerint államtitkár lehet az új kormányban.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Friedrich Merz kancellár belpolitikai helyzete és a német kormány gyengesége

A beszélgetés központi témája az a látszólagos ellentmondás, amely Friedrich Merz német kancellár helyzetét jellemzi: miközben belpolitikailag rendkívül gyenge, Európában erőteljes vezető szerepre törekszik. Prőhle Gergely szerint egy német kancellárral kapcsolatban mindig óvatosnak kell lenni, mert Németország kancellárja Európában jelentős erőt képvisel, még akkor is, ha az ország jelenleg rossz állapotban van. A kancellár közjogi státusza vitathatatlan.

A jelenlegi koalíció két pártja, a kereszténydemokraták (CDU) és a szociáldemokraták (SPD) történelmük leggyengébb eredményeivel kerültek kormányra: a CDU a második legrosszabb, az SPD pedig a legrosszabb eredményével lett koalíciós partner. Ez a helyzet a Merkel-éra végére is jellemző nagykoalíciós tétovaságot eredményez, ahol a programatikus szempontok háttérbe szorulnak. A két párt gyenge helyzetéből adódóan próbálja profilírozni magát, ami egyre több konfliktushoz vezet a kormányzaton belül, és ellehetetleníti a kancellár által fontosnak tartott törekvéseket.

„Innen szép győzni mondhatnánk, de a dolog lényege az az, hogy [...] ez a nagykoalíciós tétovaság jellemzi Németországot, ami bármennyire is erős a közjogi státusza egy német kancellárnak, mégis a programatikus szempontokat maximálisan háttérbe állítja." – Prőhle Gergely *

A közvélemény-kutatási adatok is súlyos képet festenek: a legfrissebb INSA-felmérések szerint a CDU mindössze 22%-on áll, míg az AfD 29%-on. Az SPD 12%-ot, a Zöldek 14%-ot, a Die Linke pedig 10,3%-ot ér el. A többi párt jelenleg a bejutási küszöb alatt van. A németek mindössze 15%-a elégedett Merzcel, 83%-a elégedetlen vele, ami Prőhle szerint abba az irányba mutat, hogy nem lesz hosszú távon kancellár – életkora is kérdéseket vet fel ezzel kapcsolatban.

A Merz–von der Leyen konfliktus és a német belpolitikai „fantomfájás"

A beszélgetés során részletesen érintették a Friedrich Merz és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között kialakult feszültséget, amely az iráni szankciók kérdésében robbant ki. Merz azt javasolta, hogy az EU fontolja meg bizonyos szankciók enyhítését Iránnal szemben, hogy az EU helyet foglalhasson a tárgyalóasztalnál. Von der Leyen ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy ezek nem politikai, hanem emberi jogi kérdések, és a német kancellár javaslatának nincs keresnivalója – a Bizottság tartja magát az álláspontjához.

Prőhle Gergely ezt a konfliktust „német belpolitikai fantomfájásnak" nevezte, utalva arra, hogy Merz mindig is a CDU politikai spektrumának jobb szélén helyezkedett el, míg von der Leyen Angela Merkel szoros szövetségese volt, aki kétszer is sikeresen távol tartotta Merzet a CDU vezetésétől – Merz csak harmadik alkalommal tudta megszerezni azt.

„Ez a fajta nézeteltérés Merz és Ursula von der Leyen között, ez tekinthető egyfajta ilyen német belpolitikai fantomfájásnak is." – Prőhle Gergely *

Prőhle szerint Merz valóban egy gyakorlatiasabb, reálpolitikai megközelítést próbál javasolni az európai politikában, szemben az ideológiai elkötelezettséggel. Ez megfelel korábbi politikai habitusának is, így itt nem egyszerű „pávatáncról" van szó, hanem mögötte elvszerűség húzódik.

A német „tűzfal" (Brandmauer) problémája és az AfD helyzete

A beszélgetés fontos témája volt az AfD-vel szemben felállított „tűzfal" (Brandmauer) kérdése. Prőhle Gergely súlyos problémákat lát ezzel a gyakorlattal kapcsolatban. Egyrészt jogállamisági problémaként értékeli, hogy bizonyos parlamenti pozíciók elosztásánál – például a Bundestag alelnöki vagy bizottsági elnöki tisztségeinél – az AfD kimarad, holott a parlamentáris szabályokat minden körülmények között be kellene tartani.

Ugyanakkor a tűzfal tartományi szinten már omladozik: szeptemberben Szászországban akár abszolút többséget is szerezhet az AfD. A helyi politikában, ahol gyakorlati problémákról van szó, már most is látszanak a tűzfal gyengülésének jelei. Prőhle feltételezi, hogy előbb-utóbb – ha az AfD képes lesz kivetni magából a valóban szalonképtelen, náci szókinccsel operáló figurákat – elindulhat valamiféle normalizálódás.

Merz hitelességi problémáját mutatja az európai migrációs paktum kapcsán kirobbant botrány is: egy alapvetően AfD-s javaslat került be abba a csomagba, amelyet a Manfred Weber nevével fémjelzett Európai Néppárt is támogatott. Ebből óriási felháborodás lett, mind Markus Söder bajor miniszterelnök, mind pedig Merz kancellár részéről – éppen azért, mert a javaslat az AfD-től származott.

„Ez mutatja azt, hogy ez a német politikai bénultság [...] egy végtelenül széttöredezett pártstruktúráról van szó, ahol gyakorlatilag kizárható az, hogy ezek közül bárki a másikkal egy harmonikus koalíciót kössön." – Prőhle Gergely *

A magyar külpolitika és az AfD kapcsolatának kritikája

Prőhle Gergely élesen kritizálta a magyar külpolitika irányváltását az AfD-vel kapcsolatban. Óriási hibának tartotta, hogy az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban „körüludvarolta" Alice Weidelt, az AfD társelnökét. Véleménye szerint Alice Weidel sem a nemzetközi politikában, sem a nemzetközi pártpolitikában nem hozott semmit a konyhára, ugyanakkor Magyarországnak rengeteg ellenséget szerzett – köztük Friedrich Merzet, aki mégiscsak Németország kancellárja.

Korábban a Fidesz stratégiája az volt, hogy nem keres kapcsolatot az AfD-vel, és Prőhle szerint ezt helyes lett volna megtartani. A változás okát abban látja, hogy a szövetségkeresési és szövetségépítési szempontok felülírták az államközi kapcsolatok primátusát – különösen azután, hogy a TISZA Párt besorolódott az Európai Néppártba, ami eleve megnehezítette a Fidesz kapcsolatát a néppárton keresztül Merzcel.

A német gazdaság válsága és a hadigazdaságra való átállás kérdése

A beszélgetés részletesen foglalkozott a német gazdaság súlyos helyzetével. Prőhle Gergely a legnagyobb problémát a tanácstalanságban látja: nincs világos út arra, hogyan lehetne a német kormányt cselekvőképessé tenni és a gazdasági gödörből kilendíteni. Az elmúlt években 15-20%-os ipartalanodás (deindusztrializáció) zajlott le, az ipari termelőegységek látványosan vándorolnak az Egyesült Államokba vagy Ázsiába.

Az adósságfék feloldása – amelyet egy alkotmányjogilag kérdéses manőverrel értek el a Merz-korszak elején – sem hozta meg a várt növekedési ütemet. A reformlépések, amelyeket a kormány ígért, és amelyekre szükség lenne, nem valósulnak meg. Ez a magyar gazdaság esélyeit is jelentősen befolyásolja.

A hadigazdaságra való átállással kapcsolatban Prőhle óvatosságra intett. Bár látványos lépések történtek – például a Volkswagen gyárát hadiipari vállalat vette át –, a GDP-arányos hadikiadások a szociáldemokrata Brandt-kormány idején sokkal magasabbak voltak, mint amit most terveznek. A német autóipar válsága összetett probléma: az elektromobilitásra való átállás csalódást okozott, a kínai termékek erősödnek, miközben a környezetvédő ideológiai megátalkodottság, a magas energiaárak, az Északi Áramlat felrobbantása, az orosz energiáról való leválás és az atomenergiából való ideologikus kiszállás mind hátráltatják a német gazdaság fejlődését.

„Nagyon óv attól, és sajnos nagyon sokat hallottam az utóbbi időben ezt, hogy akkor ugye a németek megint fegyverkeznek és láttunk már ilyet." – Prőhle Gergely *

A hidegháborús logika visszatérése és az orosz fenyegetés

Prőhle Gergely szerint egyfajta hidegháborús logika tér vissza a világba, és az orosz fenyegetés valós, nem „mesebeszéd". Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy korábban elhangzott: „a Putyintól való félelem hülyeség, és a valódi veszély Brüsszelből leselkedik ránk" – ezt óriási tévedésnek nevezte. A Nyugat-Európában tapasztalható destabilizáló orosz tevékenység valós aggodalmakat ébreszt.

A hidegháborús logika a fegyverkezés irányába viszi a gazdaságot, és Németország technológiailag alkalmas is erre – nem véletlenül vett Magyarország is német harckocsikat, rendezett be német lőszergyárakat és vásárolt német helikoptereket. Ugyanakkor a fegyvergyártási kapacitások növelése messze van attól, hogy elégséges legyen, különösen hogy gyorsan egy valóban ellenálló hadsereget állítsanak fel.

Az árnyékháború (proxy háború) kapcsán, amely Oroszország és az EU-s szereplők között zajlik, Prőhle aggodalmát fejezte ki az eszkaláció lehetőségével kapcsolatban. Reményét fejezte ki, hogy az orosz-ukrán konfliktus befagyott konfliktussal végződik (mint Transznisztria), és hogy az Egyesült Államok európai jelenléte, valamint a józan belátás és reálpolitikai érzékenység megállíthatja az eszkalációt.

„A felmutatott, ugye ezek ilyen eposzi kellékek, a fegyverek bemutatása. A fegyverek bemutatása legyen elég ahhoz, hogy a másik fél elrettenjen attól, hogy kipróbálja, hogy ezek a fegyverek mire képesek." – Prőhle Gergely *

Johann Wadephul külügyminiszter hatpontos Európa-terve

A beszélgetés második felében részletesen elemezték Johann Wadephul német külügyminiszter hatpontos Európa-tervét, amelynek pontjai:

  1. Megerősített együttműködés gyakoribb alkalmazása: Ha nincs egyetértés a 27 tagállam között, bizonyos országok zárt belső körként tovább tudjanak menni – ez egy többrétegű, többsebességes Európa koncepciója.

  2. Az egyhangúság eltörlése a külpolitikai ügyekben: Ezt Manfred Weber is hangsúlyozta korábban.

  3. Gyors, fokozatos EU-bővítés: Nem teljes jogú tagság, hanem lépcsőzetes integráció, elsősorban Ukrajnára fókuszálva.

  4. Az EU intézményi reformja: Kisebb, de hatékonyabb Európai Bizottság – ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy nem minden tagállamnak lenne biztosa.

  5. Az EU stratégiai és védelmi képességének megerősítése.

Prőhle Gergely szerint ezek a pontok nem újak, és a forrásvidékük is ismert. A terv mögött Andreas von Gayer (Gayer Géza) áll, a német külügyminisztérium félig magyar származású államtitkára, aki korábban Wolfgang Schäuble mellett dolgozott a CDU-frakcióban, amikor a Schäuble–Lamers dokumentum megszületett – ez már tartalmazta a többsebességes Európa koncepcióját. A tervnek francia változata is van, Macron elnök Sorbonne-i beszédére visszavezethetően.

Ukrajna EU-tagságának kérdése és a fokozatos integráció

A beszélgetés során Prőhle Gergely kifejtette, hogy a 2027. január 1-jei ukrán csatlakozási dátum „teljes nonszensz", amit senki nem gondolhat komolyan. A Wadephul-javaslat sem gyors felvételről szól, hanem fokozatos integrációról.

Érdekes példaként hozta fel az osztrák külpolitika ügyes hozzáállását: Ausztria nem érdekelt Ukrajna gyors EU-tagságában, de nem állt ki látványos politikai demonstrációval ellene – ezt Magyarország tette meg helyettük. Egy göttweigi Európa-fórumon az osztrákok úgy kommunikáltak az ukrán mezőgazdasági miniszterrel, hogy világossá tették: senki nem akar Ukrajnának olyan mezőgazdasági támogatásokat fizetni, mint ami az EU-ban szokásos, ugyanakkor felvetették, hogy Ukrajna hasznos lehetne például a szójaimport vagy a napenergia-hasznosítás terén. Az ukrán miniszter ennek ellenére „boldog mosollyal" távozott.

Prőhle szerint a fokozatos bővítés koncepciója egyébként megfelel annak, amit Magyarország régóta mond a nyugat-balkáni államok uniós tagságával kapcsolatban, és ennek lehet egy régióstabilizáló, az orosz befolyással szembeni ellenálló képességet növelő aspektusa. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a perspektíva kijelölése – még ha hitegetésnek is minősítik egyesek – a kezdeti szakaszban mindenképpen stabilizációs tényező.

A szubszidiaritás elvének hiánya az európai reformvitákban

Prőhle Gergely a beszélgetés talán legfontosabb kritikai észrevételeként fogalmazta meg, hogy a Wadephul-javaslatból és az európai diskurzusból évek óta hiányzik a szubszidiaritás elvének világos tisztázása. A Maastrichti Szerződésben lefektetett szubszidiaritás elvét – amely arról szól, hogy a döntéseket az állampolgárokhoz lehető legközelebb, a legmegfelelőbb szinten kell meghozni – súlyosan nem veszik komolyan sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament.

„A szubszidiaritást, ami le van írva a maastrichti szerződésben, ezt súlyosan nem vesszük komolyan." – Prőhle Gergely *

Ha komolyan vennék, nem kellene olyan belpolitikai dolgokkal foglalkozni, mint az oktatáspolitika, ami Németországban sem a szövetségi kormány, hanem a tartományok feladata. Prőhle szerint egy olyan reformjavaslat, amely a szubszidiaritás következetes alkalmazására irányulna – áttekintve a joganyagot és az európai politikai gyakorlatot – sokkal messzebbre vezető és hatékonyabban megvalósítható lenne, mint a grémiumok szűkítéséről való filozofálás.

A szubszidiaritás elve egyébként katolikus ihletésű, pápai enciklikából származik, és az első világháború utáni Ausztria volt a forrásvidéke.

Az EU intézményi reformjának esélyei

A hatpontos terv megvalósíthatóságával kapcsolatban Prőhle Gergely szkeptikus. A javaslatot „kimondottan nagy tagállami megközelítésnek" nevezte, mert nehezen elképzelhető, hogy egyes országok önként lemondjanak arról, hogy az Európai Bizottság tagjai lehessenek. Az egyhangúság elvének bármilyen szintű megkérdőjelezéséhez is egyhangúság kellene, ami a jelenlegi konfliktusos európai politikai helyzetben nagyon nehezen keresztülvihető.

A hatékonyság kérdése egyébként Németország számára belpolitikailag is ismerős probléma: a föderalizmus-vita régóta zajlik arról, hogy a válságos időszakokban szükség lenne-e a központi akaratra a föderális berendezkedéssel szemben. Nem csoda, hogy a németek Európában is felvetik ezt a kérdést.

Prőhle Gergely lehetséges államtitkári kinevezése

A beszélgetés végén a műsorvezető rákérdezett a sajtóban felröppent hírre, miszerint Prőhle Gergely államtitkár lehet az új kormányban. Prőhle ezt határozottan cáfolta:

„Ez a feltételezés minden alapot nélkülöz." – Prőhle Gergely *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A beszélgetés elején a műsorvezető bemutatkozása: „Póce Istváddal" – a kontextus alapján valószínűleg Pócza István a műsorvezető, de az ASR torzította a nevet.
  • „prőleg Gergely" – a kontextus alapján Prőhle Gergely, a vendég neve.
  • „Joan Vadepo külügyminiszterelt" – a kontextus alapján Johann Wadephul német külügyminiszter.
  • „Géza, Andreas von Gerer, Gerer Géza" – a kontextus alapján Andreas von Gayer (Gayer Géza), a német külügyminisztérium államtitkára.
  • „Vekerle Sándorból írta a doktori disszertációját" – valószínűleg Wekerle Sándorról van szó.
  • „Wolfgang Sajble" – a kontextus alapján Wolfgang Schäuble.
  • „Cheesú testvérpárt" – a kontextus alapján CSU testvérpárt.
  • „Markus Ződer" – a kontextus alapján Markus Söder.
  • „a Götvejkben" – a kontextus alapján Göttweigben (osztrák Európa-fórum helyszíne).
  • „máriichti szerződés" – a kontextus alapján Maastrichti Szerződés.
  • „protestus pártok" – a kontextus alapján protestáns pártok.
  • „a protestási az európai" – a kontextus alapján „a protestáns az európai" vagy hasonló, de a szövegkörnyezet nem teszi egyértelművé.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]egyfajta hidegháborús logika visszatér a világba.

[00:00:03]Ez a fajta nézeteltérés Merc és Uzula von der Lien között, ez tekinthető egyfajta ilyen német belpolitikai fantomfájásnak is.

[00:00:14]Ukrajnával kapcsolatban megfogalmazódtak a a gyorsítóselv, kiskapu satöbbi.

[00:00:18]Gyakori 2027 január 1 az teljes az teljes nonszens.

[00:00:23]Felöppent a sajtóban, hogy államtitkár leszel az új kormányban.

[00:00:25]Államtitkár leszel az új kormányban.

[00:00:27]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.

[00:00:43]Ez itt a stratéga Póce Istváddal és Eti vendégével, prőleg Gergely korábbi Bálina Nagykövettel az NK John Lukács intézett program igazgatójával.

[00:00:50]Szervuszettel köszöntelek.

[00:00:52]Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:54]Köszönöm a meghívást.

[00:00:56]Német belpolitikáról szeretnék veled beszélgetni, meg német Európa tervekről szeretnék veled beszélgetni, meg nyilván kis magyar aktualitásokról, de azt hagyjuk majd szerintem későbbre, hogy a nézőket beugrassuk, hogy úgy jelezzék, aki csak a belpolitikai aktualitások miatt akarják nézni a műsort, hogy akkor nézzék végig a műsort, mert szerintem egy érdekes és izgalmas beszélgetés előtt állunk, merthogy azért invitáltalak meg ebbe a műsorba, mert szeretném, hogyha feloldanánk azt a megpróbálnánk feloldani azt a konfliktust, amit most Németország esetében látunk.

[00:01:24]És különösen Friedrich Merc kancellár esetében látunk.

[00:01:26]Ez pedig úgy foglalható össze, hogy van egy nagyon erős bepolitikai gyengeség, és van egy nagyon komoly európai erőmutatás vagy erőfitoktatás.

[00:01:39]Értem ezalatt azt, hogy egyre másra jönnek ki a cikkek, és nem csupán Németországon, például a politikóról is, hogy a hogy Friedrich Mert gyakorlatilag a bukás szélén táncol, most nyilván túlzással, de hogy ezek az ilyen hangzatos címek szoktak jönni és hogy egy ilyen német politikai válság kezd kibontakozni, mert egy annyira népszerűtlen Friedrich Merc otthon és a kormány annyira népszerűtlen otthon.

[00:02:00]Miközben pedig, és majd erről beszélgessünk olyan is, van egy a kormánynak, és nyilván nem csak Mersnek, itt ugye Joan Vadepo külügyminiszterelt elő egy hat pontos Európa tervvel, de hát nyilvánvalóan ott van a kancellája mögött az Európa terv mögött.

[00:02:10]Most gyenge vagy erős?

[00:02:13]Merc?

[00:02:16]Ugye egy német kancellárral jobb, ha mindig óvatos az ember, mert azért Németország kancellárja Európában is azért mégis csak egy jelentős erőt képvisel, mert bármennyire is rossz német rossz állapotban van manapság Németország, azért az európai versenyben még mindig elég jól áll.

[00:02:35]És én azt gondolom, hogy a közjogi státusza az vitathatatlan.

[00:02:40]Ő Németország kancellárja.

[00:02:43]mindazon által ugye azok a folyamatok, amiket már elég régóta megfigyelhetünk Németországban, és pedig, hogy a hagyományos pártok folyamatosan veszítenek támogatottságukból, hisz ne felejtsük el, hogy ennek a mostani koalíciónak a két pártja a keresztény demokraták és a szociáldemokraták.

[00:03:02]A keresztény demokraták történelmük második legrosszabb eredményével lettek kancellárt adó kormányzópárt.

[00:03:06]A szociáldemokraták pedig történelmük legrosszabb eredményével.

[00:03:13]lettek koalíciós partneríus győzelem.

[00:03:13]Na most innen ö innen szép győzni mondhatnánk, de a dolog lényege az az, hogy és ez már egy ideje megfigyelhető a német politikában, amióta az a hagyományos váltógazdaság, ami vagy a keresztény demokraták vezetésével és liberális támogatással adott kormányt, ugye ez volt a Col Éra jellenvonása, sőt hát korábban is ez volt a helyzet, vagy pedig egy szociáldemokrata és liberál ális vagy szociáldemokrata és zöld kormány tudott viszonylag nagy stabilitást adni a kormányzásnak.

[00:03:52]Ugye ez elmúlt, tehát most már, és ez ugye a Merkeléra a végére is jellemző volt már, ez a nagykoíciós tétovaság jellemzi Németországot, ami bármennyire is erős a közjogi státusza egy német kancellárnak, mégis a programatikus szempontokat maximálisan háttérbe állítja.

[00:04:12]És ezért egy ilyen helyzetben, ahol ez a két párt nyilván a a gyenge helyzetéből eredően próbálja valamilyen módon profilírozni magát, ezért egyre több a konfliktus kormányzaton belül, és egyre inkább lehetetlenülnök lehetetlenülnek el azok a törekvések, melyeket a kancellár maga fontosnak tart.

[00:04:35]Ebből pedig nyilvánvalóan a kormányzati gyengélkedés látszata derül csak ki, illetve az állandó marakodás.

[00:04:43]Úgyhogy nem csoda, hogy nagyon sok írás jelenik meg arról, hogy bizony a CDU-n belül nagyon nagyon rossz a hangulat.

[00:04:53]Mégis a németek valamiért úgy érzik, hogy ők Európában vezető szereplekel, hogy törekedjenek és ugye egyre másra fogalmaznak meg erős állításokat Európával kapcsolatban.

[00:05:02]Az egyik a amire utaltam és majd ki isjük ezt a hat pontos tervét a német külügyminiszternek a másik viszont egy érdekes váratlan érdekesség ez pedig nem más mint az hogy a közelmúltban Friedrich Mert összeakalakaszkodott Ursla von der Leennel az európai bizottságnak az elnökével aki ugye szintén német ráadásul pártársa is és ugye volt egy konkrét feszültség közöttük egészen konkrétan ugye az iráni helyzetnek a megoldása kérdésében.

[00:05:30]Ugye Best úgy fogalmazott, hogy fel kellene tenni a napirendre azt a kérdést, hogy akkor az Európai Unió enged bizonyos szankciókból Iránnal szemben, csak azért, hogy az Európai Unió oda tudjon ülni az asztalhoz.

[00:05:42]És erusla von der Leen azt mondta, hogy nem, ezek nem ilyen kérdések, nem politikai kérdés, ezek emberi jogi kérdések, és hogy igazából itt a német kancellának a javaslatának semmi keresnivalója nincs, és hogy tartja magát az Európai Bizottság ehhez az álláspontjához.

[00:05:56]Ez egy hasonlíthatjuk ahhoz, amit Macron művelt és művel.

[00:05:59]Néha egyébként, hogy amikor otthon feltűnően gyenge, akkor elkezd európai víziókat erőltetni annak érdekében, hogy meghatározó politikusnak tűnjön, vagy azért ezt ezen ezen túlmutat.

[00:06:12]Azt gondolom, hogy a napkirály birodalmában azért másképp járnak a napórák.

[00:06:17]Tehát ez Franciaországban egy különösen látványos tett szokott lenni valóban ott ez a helyzet.

[00:06:22]Én azt hiszem, hogy a német kancellár és a német politika folyamatosan igyekszik Európában valamiféle karaktert mutatni.

[00:06:33]És az igazság persze az, hogy hogy ez a fajta nézeteltérés Merc és Urzula von der Len között, ez tekinthető egyfajta ilyen német belpolitikai fantomfájásnak is.

[00:06:45]Hiszen ha belegondolunk abba, hogy ugye Mert mindig a CDU-s politikai spektrum jobb szélén helyezkedett el, ugye Urzula von der Leen, aki Angéla Merkel szos szoros szövetségese volt, ezért próbálta mindig Friedrich Mercet távoltartani a CDU vezetésétől.

[00:07:03]És hát tudjuk, hogy ez két alkalommal sikerült is, és Mert csak harmadikra futott be.

[00:07:10]Tehát én azt feltételezem, mondom, vagy az arra következtetek a jelenlegi helyzetből, hogy Merc valóban próbál valamilyen módon gyakorlatiasabb megközelítést javasolni az európai politikában.

[00:07:25]Próbálja ezt az ideológiai elkötelezettséget, ami itt most ennek a konkrét ügynek kapcsán, ugye az eur az emberi jogok kapcsán domborodik ki.

[00:07:33]Ezt valamilyen módon elterelni a reál politika felé.

[00:07:36]Ez megfelel az ő habitusának is, hiszen ez jellemezte őt korábbi pályafutása során is.

[00:07:48]Tehát én én azt gondolom, hogy itt nem egyfajta ilyen, hogy úgy mondjam, pávatáncról van szó, vagy arról, hogy itt valaki a külpolitikában szeretné gyorsan visszaszerezni a népszerűségét, hanem itt emögött húzódik némi elvszerűség azzal, hogy hogy lehet, hogy ez a német választókat is jobb kedvre deríti, bár ez náluk kevésbé jellemző, mint a franciáknál lenni szokott.

[00:08:14]reálpitikáról beszélt, illetve arról, hogy Mercedet egyértelműre jobb oldalához kell sorolni a CDU-nak.

[00:08:23]Ugye neki a migrációs politikával kapcsolatban volt egy komoly belépője.

[00:08:27]Ez a migrációs politika pedig ugye nyilván valamilyen módon de szembefordulás Merkelnek a migrációs politikájával, amit azért nem kevés kritika ért az elmúlt időszakban.

[00:08:36]elsősorban egyébként a párton kívül, majdnem azt mondtam a német politikán kívül, mert ugye mind a mai napjük az AfD-t azért úgy szeretik kezelni, mint egy ilyen politikán kívüli erő, amely hát ott van egy ilyen egy ilyen üvegfal, de hogy egy üvegplafon, de hogy ne próbálják nem átengedni őket.

[00:08:50]Na most azért az a közén kutatásokban nem egészen ez kezd körvódni, mert ugye a CDO a ugye a vezető kormánypár vezetőkormánypárpidőjelben az Inza legfrissebb kutatásai szerint 22%-on áll.

[00:09:03]29%-on áll az AFD, és az SPD meg 12, F5, a zgek meg megelőzik az SPD-t 14-el, és akkor még a Dilinke is ott van 10,3-mal, és a többiek pedig hát nincsenek jelenleg bejutásnál, ugye a nincsenek küszöb fölött, inkább küszöb alatt vannak jelen állapot szerint, vagy jelen felmérések szerint.

[00:09:22]Mersnek ez a jobbra fordulása, hogy visszaszerezni a a német szavazó, jobboldali német szavazókat.

[00:09:30]Ez milyen akadályokba ütközik?

[00:09:32]A szociáldemokraták?

[00:09:33]azok rájai ennek vagy a hitelesség?

[00:09:38]Hát vagy is is, is vagy egyik se, mert a a szociáldemokraták nyilván a kormányzati politikát nem engedik nagyon jobbra fordulni.

[00:09:46]Ez már több alkalommal kiderült.

[00:09:50]Ez a migrációs politikával kapcsolatos határozottabb lépéseket is gyakorlatilag megakadályozta.

[00:09:59]Na most a hitelesség az talán ebben az ügyben megint csak szerepet játszhat, hiszen ha valaki nagyon sokszor elmondta, hogy az AFD-vel nem soha, akkor az nagyon nehezen mondja azt, hogy hogy de hát barátaim, hát végül is mégis csak egy parlamenti pártról van szó, miért is ne tudnánk bizonyos területeken együttműködni.

[00:10:21]Ezt egyébként jól mutatja a migrációs, az európai migrációs paktum kapcsán kirobbant balhé, ahol ugye kiderült, hogy egy alapvetően AFD-s javaslat került be abba a javaslatcsomagba, amit a Manfred Weber nevével fémjelzett európai néppárt is támogatni tudott.

[00:10:41]És hát ez óriási felh párt aki szintén párttársa többé-kevésbé, mert ugye Cheesú testvérpárt, Igen.

[00:10:49]Unió párt unió párt társa.

[00:10:49]És ebből óriási balhé kerekedett, mert mind a saját pártelnöke, mármint Wéber saját pártelnöke, Markus Ződer Bajor miniszterelnök, mindpedig a kancellár hát égtelen felháborodásban tört ki, hogy lehet elfogadni egy olyan javaslatot, ami egyébként teljesen logikus volt, de az AFD környékéről származott.

[00:11:14]Tehát ez mutatja azt, hogy ez a német politikai bénultság, és ez amit felsoroltál, közvéleménykutatási adatok is végsősoron ezt bizonyítják, hogy egy végt végtelenül széttörezed széttöredezett pártstruktúráról van szó, ahol gyakorlatilag kizárható az, hogy ezek közül bárki a másikkal egy harmonikus koalíciót kössön.

[00:11:38]Na most én nagy ellenzője voltam mindig ennek a bizonyos te üvegplafonnak hívod.

[00:11:44]Ők tűzfalnak szokták.

[00:11:47]Brandma.

[00:11:49]Igen.

[00:11:49]Németű.

[00:11:50]Brandmaer tűzfal.

[00:11:52]Ugye ezzel ezzel én azt gondolom, hogy súlyos problémák vannak.

[00:11:55]Egyrészt van egy, ha tetszik jogállamisági probléma, ami bizonyos parlamenti helyek elosztásánál nem teszi érthetővé azt, hogy miért is maradnak ők ki evvel.

[00:12:08]Evvel együtt.

[00:12:08]Bocsás meg, itt a bundeszták alelnöki például a bundesztáb Igen.

[00:12:13]bizottsági elnökök Igen.

[00:12:13]Igen, igen.

[00:12:15]Tehát azért én azt gondolom, hogy a parlamentáris szabályok azok minden körülmények között betartandók.

[00:12:19]Én óriási hibának tartottam a magyar külpolitikában, hogy mi az elmúlt hónapokban az Orbán kormány így körüludvarolta Alice Weet-t, mert Alice We se a nemzetközi politikában, se a nemzetközi pártpitikában szerintem semmit, de semmit nem hoz és nem hozott a konyhára.

[00:12:41]viszont Magyarországnak rengeteg ellenséget szerzett, például Friedrich Mercet, aki hát azért mégis csak közjogi státuszát tekintve Németország kancellárja.

[00:12:50]Tehát én azt gondolom, meg lett volna más lehetőség, csak azért kérdezem ezt onnantól, hogy a Tiszapárt besorolódott az Európai Néppártba, onnantól kezdve azért aligha tűnt, vagy tűnhetett úgy, hogy a Fidesznek az Európai Néppárttal, főleg Manfried Werrel és rajtuk keresztül Friedrich Merccel lehet egy jó kapcsolata.

[00:13:07]Ez korábban azért megvolt, és azért nagyon sokáig tartotta magát az a stratégia a Fidesz részéről, hogy az AFD-vel nem keres semmiféle kapcsolatot.

[00:13:21]Én azt gondolom, hogy ezt helyes lett volna megtartani.

[00:13:24]Bocsás változott.

[00:13:27]Hát valószínűleg a szövetségkeresési és szövetségépítési szempontok írták felül a az államközi kapcsolatok primátusát.

[00:13:37]Tehát én erre tudok következtetni.

[00:13:37]Tehát ilyen értelemben a ez a tűzfal, ez szövetségi szinten semmiképpen sem fog megváltozni, miközben, és ugye itt a probléma a tűzfallal tartományi szinten könnyen lehet, hogy az AFD 100halt tartományban szeptemberben abszolút többséget szerez.

[00:14:00]Tehát én biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb, és ez ennek jelei mutatkoznak a a CDUM belül is, és mutatkoznak a lokális politikában, tehát az egyes városok, települések vezetésében is, ahol ugye inkább gyakorlati problémákról van szó, mint mint eszmei, elméleti, ideológiai kérdésekről, tehát ott omladozik ez a bizonyos tűzfal.

[00:14:29]És feltételezem, hogy előbb-utóbb, hogy hogyha ebben a ebben az AFD is partner is képes magából kivetni azokat a figurákat, akik valóban szalonképtelenek, valóban egy náci szókincset használnak, akkor valamiféle normalizálódás elindulhat.

[00:14:48]A probléma az, hogy Friedrich Mert már nehezen tud visszatérni ahhoz a keményebb, konzervatívabb vonalvezetéshez.

[00:15:00]amit amit korábban vitt, mert valóban a a belpolitikai renoméja evvel kapcsolatban erősen megkopott.

[00:15:07]volt egy Merkel korszak, ami meghatározta Németország, meg Európának is az irányát politikailag, meg gondolkodásilag egyébként sokszor különböző szövetségkötés és egyén más szempontokból is.

[00:15:19]Aztán volt egy olab, nem mondom, hogy korsak időszak, ami nagyon érződött, hogy átmenetről van szó, és hogy igazából egy ilyen majtnem egy ilyen kényszerű döntés volt, de mec esetében is úgy tűnik, legalábbis a németeknek a reakciójából, hogy ez egy nagyon rövid átmeneti időszak, mert hogy a németeknek mindössze 15%-a elégedett Mer és 83%-a mondja azt, hogy elégedetlen vele.

[00:15:41]Ez nagyon abba az irányba mutat, hogy ő nem lesz tovább kancel.

[00:15:45]Nyilván az életkora is azért felvett kérdéseket, hogy ő mennyire folytatná, vagy tudná folytatni ezt a kancári időszakot.

[00:15:50]Látunk tovább merszni, lát tovább merszni a Németország?

[00:15:57]Én a legnagyobb problémát Németországban abban látom, és itt, hogy mondjam, elég sokat beszélek ottani barátaimmal.

[00:16:06]Erről én igazából az evvel kapcsolatos tanácstalanságban látom.

[00:16:08]Tehát van egyfajta nyilvánvaló tanácstalanság avval kapcsolatban, hogy hogy lehet ezt a ezt a padhelyzetet feloldani, hogy lehet cselekvőképessé tenni a német kormányt, hogy lehet, és talán ez a legfontosabb, hogy lehet ebből a gazdasági gödörből kilendíteni?

[00:16:27]Mert azért az, hogy az elmúlt néhány évben egy 15-20%-os elipartalanodás, dealizáció zajlott le, és hogy ezek a ezek a az ipari termelő egységek, ezek látványosan vándorolnak el az Egyesült Államokban, vagy adott esetben Ázsiába.

[00:16:50]Ugye ezek ezek irtózatosan aggasztó jelek.

[00:16:55]Az, hogy az a a az adósságféknek az a feloldása, amit ugye egy elég kérdéses, alkotmány jogilag kérdéses manőverrel lehetett feloldani a Merckorszak elején, az se hoza meg igazán azokat a azokat a fejlődési számokat, növekedési ütemet, amire amire sokan számítottak.

[00:17:18]Tehát valahogy nem sikerül azokat a reformlépéseket megtenni, amit ugye a a Merckormány kezdetben ígért, és amire mindenképpen szükség van ahhoz, hogy Németország kijöjjön ebből a a gazdasági gödörből.

[00:17:36]És csak halkan teszem hozzá, hogy ez természetesen a magyar gazdaság esélyeit is jelentősen befolyásolja.

[00:17:42]És mi a helyzet a hangzatosan hadigazdaságra való átállással?

[00:17:44]Sokan ugye ezzel vádolják a mostani német kormányt, mert hogy érezhető, hogy hangsúlyokat helyeznek át, méghozzá abba az irányba, hogy a hadiipari cégeket hozzák helyzetbe és erősítsék nyilván a gyengéő európai autóiparral meg német autóiparral szemben.

[00:18:00]És itt nagyon látványos lépések voltak, mint amikor a Volkswagennek a gyárát ugye átvette egyik vagy másik hadiipari vállalat, és ott kezdtek el ugye termelni, és ott kezdtek el gyártani különböző hadiipari termékeket.

[00:18:15]Ez kisegítheti Németországot, vagy ez most csak egy ilyen helyzeti taktikázás és ilyen útkeresés, tapogatózás?

[00:18:22]Hát ugye több különböző dologról van szó.

[00:18:24]Az egyik az autóipar válsága, ami egy ami egy komoly probléma, mert az elektromobilitásra való átállás azzal kapcsolatos csalódás, hogy hogyha nincs államilag megtámogatva az elektromos autók vásárlása, akkor hogyhogy nem mindenki inkább továbbra is benzines kisfogyasztású benzines autókat vásárol.

[00:18:47]illetve az a fajta kiábrándulás, ami ennek az új technológiának a javíthatóságát, vagy hogy is mondjam, csak az árérték arányát, azt erősen megkérdőjelezi, illetve, hogy ez jó-e, azt megkérdőjelezi.

[00:19:02]Ugye ezek nem tettek jót a a német autóiparnak, és hát ugye látjuk, hogy a a világ autóiparának fejlődése az a kínai termékeknek úgy tűnik, hogy hogy erősen kedvez.

[00:19:18]Tehát itt van egy van egyfajta technológiai lemaradás és elbizonytalanodás, ami ami párosul valamiféle ilyen környezetvédő ideológiai megátalkodottsággal is.

[00:19:29]Ugye ezért van az, hogy az energiaárak ott vannak Németországban, ahol vannak.

[00:19:38]Ehhez hozzájárul még a közismerten felrobbantott északi áramlat, az orosz energiáról való tudatos leválás, illetve az atomenergiából való megint csak erősen ideológikus alapú kiszállás.

[00:19:55]Tehát ez nem kedvez a német gazdaság fejlődésének.

[00:19:59]Na most visszatérve az alapkérdésedre, tehát ugye ott a a német hadigazdaság, én nagyon óv attól, és sajnos nagyon sokat hallottam az utóbbi időben ezt, hogy akkor ugye a németek megint fegyverkeznek és láttunk már ilyet.

[00:20:14]Szóval még ezt csak bók is mondják.

[00:20:16]Az ember követi a különböző fórumokat isön a hadügyminiszterek mindig szeretnek nagyon katonásan nyilatkozni, de azért csak úgy csendben jegyezném meg, hogy a hogy a GDP arányos hadiadások azok a szociáldemokrata brand kormány idején sokkal magasabbak voltak, mint amit most terveznek.

[00:20:36]Tehát azért azt gondolom, hogy ami nem megkérdőjelezhető, hogy egyfajta hidegháborús logika visszatér a világba.

[00:20:46]Az orosz fenyegetés az egy valós dolog, az nem egy mesebeszéd.

[00:20:53]És nagyon sajnálom, hogy annak idején elhangzott az, hogy a Putyintól faló félelem az az hülyeség, és a valódi veszély az Brüsszelből leselkedik ránk.

[00:21:05]Ez egy véleményem szerint egy óriási tévedés az, amit amit látunk, hogy Németországban is, de szerte Nyugat-Európában milyen módon milyen módon van jelen ez a fajta destabilizáló orosz tevékenység.

[00:21:24]Ez valós aggodalmakat ébreszt föl.

[00:21:24]És az, hogy ennek nyomán kialakul egy olyan hidegháborús logika, ami a fegyverkezés irányba visz el egy gazdaságot, ráadásul egy olyat, ami technológiailag alkalmas erre, hisz Magyarország nem véletlenül vett német harckocsikat és rendezett be Magyarországon német lőszer gyárakat, sőt azzem helikoptereket is onnan vettünk.

[00:21:50]Tehát egy olyan gazdaság, ami alkalmas erre, az nem véletlenül növeli a fegyvergyártási kapacitásait.

[00:21:56]A rossz hír azonban az, hogy ez messze van attól, hogy elégséges legyen.

[00:22:01]Különösen attól van messze, hogy gyorsan sikerüljön egy olyan egy olyan állapotú hadsereget előállítani, ami valóban sikerrel állhat ellen bármilyen esetleges támadásnak.

[00:22:14]Az egyértelmű az elmúlt években, hogy zajlik egy árnyékháború, vagy proxi háború nevezzük akkor így Oroszország és különböző Európai Uniós szereplők között, akkor esetben Németország között.

[00:22:23]Viszont ez egy odavissza hatás, hogy az oroszok is visznek különböző ilyen játszmákat Németország területén, de látható, hogy az európai országok is visznek ilyen játszmákat Oroszország területén.

[00:22:33]Kell attól tartani, hogy ez nyílt konfliktussá válhat?

[00:22:40]Hát ugye ez a ez az alapvető kérdés és azt tudom mondani térdre imához a szószoros értelmében.

[00:22:47]Tehát az, hogy ne hagyjuk eszkalálni, vagy ne eszkalálódhassanak ezek a ezek a konfliktusok, hogy a a hidegháborús készülő, ugye erről szólt, sajnos öreg vagyok, tehát én emlékszem arra a retorikára is, meg a logikára is, hogy mi zajlott annak idején a a 70-es, de főleg a 80-as években.

[00:23:11]Tehát a a felmutatott, ugye ezek ilyen eposzi kellékek, a fegyverek bemutatása.

[00:23:17]A fegyverek bemutatása legyen elég ahhoz, hogy a másik fél elrettenjen attól, hogy kipróbálja, hogy ezek a fegyverek mire képesek.

[00:23:29]Tehát ebbe a ebbe az irányba megyünk, ami egy nagyon szomorú tendencia ahhoz képest, amit 1990-ben sokan kicsit naiv módon reméltek.

[00:23:43]Én azt remélem, hogy a hogy az orosz-ukrán konfliktus is végsősoron valami befagyott konfliktussal fog végződni.

[00:23:51]Ugye látunk ilyet Európában.

[00:23:54]Ugye Transznyisztria egy ilyen egy ilyen hely.

[00:23:59]Én azt remélem, hogy az Egyesült Államok európai jelenlétével, hogy ezt nem adják föl, és a józan belátással nem is, de valami reál politikai érzékenységgel ez a ez az eszkaláció megállítható.

[00:24:18]az Egyesült Államoknak az európai szerepét érintett.

[00:24:20]És ez a közelmúltban egy visszatérő feszültségpont, egy feszültséggóc, mert ugye az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump folyamatosan abb az irányba kommunikál, hogy hát Európának jobban részt kellne venni a saját biztonsága érdekében, elsősorban anyagilag is, meg nyilván eszközileg is, illetve ugye a közelmúltban meg ugye megjelent az amerikai elnöknek az érvkészletében az, hogy akkor a csapatkivonásokat el kell indítani Németországból.

[00:24:45]Aztán ugye itt mögén a folyamatoknak azért kiderült, hogy itt nem Csupán Trumpnak a saját egyéni kommunikációs nem tudom virtusa vagy éppen aktuális hangulata határozta ezt meg, hanem hogy amúgy is volt már ilyen terv az amerikaiaknál, volt már ezzel kapcsolatban kalkuláció, hogy azért itt nagyon nagy pénzek mennek ki az ablakon ezzel, hogy ekkora csapatokat állomásozhatnak Németországban, Olaszországban, Spanyolországban.

[00:25:09]Ez a három ország került elsősorban szóban.

[00:25:12]De hát ugye a Európa is jelzi, hogy akkor itt valamit tenni kell a saját biztonsága érdekében.

[00:25:18]És akkor ez az a pont szerintem, ahol ahol érkezzünk el a ahhoz a hat pontos tervhez, amit a német külliminiszter Johann Vadepul fogalmazott meg a közelmúltban, és akkor biztonság kedvére gyorsan összefoglalom.

[00:25:31]Az első pontja az egy megerősített együttműködés, gyakrabban alkalmazva.

[00:25:32]Az azt jelenti, hogyha nincs egyetértése a 24 tagállam között, akkor bizonyos országok ilyen zárt belső körként tovább tudjanak menni.

[00:25:42]Ez gyakorilag egy ilyen, egy ilyen többsességes Európa, ilyen multilayer többsességes Európa, mert nem csak az van, hogy egy magja van a többsebességes Európának, hanem hogy különböző ilyen magok alakulhatnak ki, vagy egy ilyen folyamatosan mozgásban lévő mag alakulhat ki.

[00:25:55]A kettes pont ugye az egyhangúság eltörlése a külpolitikai ügyekben.

[00:25:59]Itt szerintem erről nem kell különösebben vitát folytatni, majd ezt külön érinthetjük.

[00:26:06]Ezt Manfred Wber is hangsúlyozta az elmúlt időszakban.

[00:26:07]Akkor egy gyors fokozatos Európai Uniós bővítés.

[00:26:09]Itt nem csak arról van szó, hogy valaki csatlakozik vagy nem csatlakozik, hanem lépcsőzetes integráció.

[00:26:14]És itt ugye Ukrajnát hozzák elsősorban szóba.

[00:26:19]Meg ez ez ami a leg meghatározó ebben az ebben az elméletben.

[00:26:21]Az EU intézményi reformja megjelenék után megjelenik az európai bizottságnak a kisebb, de hatékonyabb léte magyarul elvenni a tagállamoktól, hogy mindenkinek legyen egy biztosa.

[00:26:31]És végül pedig az EU stratégiai és védelmi képességének a megerősítése.

[00:26:35]Ezeket ismerjük, ezek nem új dolgok.

[00:26:37]Van jelentősége annak, hogy a német külügyminiszter mondja?

[00:26:43]több szempontból van jelentősége.

[00:26:45]Valóban számos pontját ismerjük és a forrásvidékét is nagyjából tudjuk.

[00:26:48]Ö a német külügyminisztériumnak talán a legfontosabb államtitkára ugye a magyar nem is magyar származású, hanem félig magyar Géza, Andreas von Gerer, Gerer Géza, aki Vekerle Sándorból írta a doktori disszertációját, és hát egy nagyon kedves barátunk sokaknak Magyarországon.

[00:27:17]Ő annak idején Wolfgang Sajble mellett a CDU frakcióban dolgozott, amikor az a bizonyos Sajble Lamers dokumentum megszületett, ami bizony ezt a ugye ez nem csak a megerősített együttműködés, ugye a kooperá run foré, amit jól ismerünk, megint csak az EU-s nyelvezetből, hanem valóban ez a többsebességes Európa.

[00:27:43]Tehát, hogy hogy mindenkinek lehetősége legyen arra, hogy egy nagyobb fokozatba kapcsoljon az integrációban.

[00:27:51]Ugye ami aminek manapság már nagyon sok része megvalósult, hiszen nem mindenki tartozik az eurozónához, csak hogy egyet mondjunk.

[00:28:00]És hát más szempontból is ugye a sengeni kiterjesztés is egy ilyen kritérium.

[00:28:07]És hát ennek megvan a maga a francia változata is, ugye az, hogy a az európai integráció miképpen terjed ki a különböző európai régiókra.

[00:28:20]Ugye ez annak idején még Macron elnök javaslata is.

[00:28:27]Szorboni beszédére gondolsz a pontosan.

[00:28:29]Igen.

[00:28:29]Tehát, hogy a tehát, hogy milyen módon lehet ezt a a az európai együttműködést úgy megvalósítani, hogy az intézményi békjó az ne kösse az együttműködéset.

[00:28:40]És ugye ebben ugye ott van Ukrajnát említetted, tehát az, hogy Ukrajnát semmiképpen ugye a Vadepol javaslatban nem az van, hogy akkor Ukrajnát gyorsan föl kell venni.

[00:28:56]Tehát az ami de fokozatosan.

[00:29:00]Hát az van, hogy fokozatosan.

[00:29:00]Na most a fokozatosan hát pontosan.

[00:29:04]Na most a én tavaly a Götvejkben van minden nyáron egy ilyen osztrák Európa fórum és ugye ott a a az os a a az ukrán mezőgazdasági miniszter volt a vendég.

[00:29:18]És ugye a az osztrák külpolitikára mindig érdemes odafigyelni, mert nagyon ügyesen szokták csinálni.

[00:29:27]Ugye Ausztria nem érdekelt Ukrajna gyors Európai Uniós tagságba tagságában.

[00:29:33]Mégse állt ki se plakátkampánnyal, se látványos politikai demonstrációval az ukrán uniós tagság mellett.

[00:29:48]Magyarország megtette helyettük.

[00:29:48]Hát és látványos siker koronázta ezt a ezt az akciót, amint ezt az április 12.

[00:29:57]kiválasztások bizonyították.

[00:30:00]Bocsás meg, ez szerinted egy meghatározó pont volt.

[00:30:02]Szerintem szerintem ez a nagyon harsány érvelés ez én azt gondolom, hogy nem volt hasznos, de ez messzire vezet, és nem hagyjuk a belpolitikát.

[00:30:10]Tényleg kérdéserejig még nem.

[00:30:14]Hát ezt ezt rád bízom.

[00:30:16]De én azt gondolom, hogy itt kérdéseket lehet föltenni, tehát milyen módon, tehát Ukrajna milyen módon lehet hasznos az európai együttműködésben.

[00:30:24]És ott következő dolgok hangoztak el, hogyha például a szója importot Európának nem Brazíliából kéne megvalósítania, hanem adott esetben Ukrajnából tudna behozni.

[00:30:39]Tehát ha nagy mezőgazdasági területeket jobban tudnák hasznosítani, vagy hogyha adott esetben a napenergia hasznosítása azokon az óriási területeken, amik Ukrajnában rendelkezésre állnak, hogyha ez is megvalósulna, tehát Ausztria úgy tudta közölni az ukrán mezőgazdasági miniszterrel, hogy nem kívánatos Ukrajna Európai Uniós tagsága, mert senki nem akar Ukrajnának olyan mezőgaz gazdasági támogatásokat fizetni, mint amilyen az európai rendszerben szokásos.

[00:31:14]Mégis az ukrán mezőgazdasági miniszter boldog mosollyal az arcán távozott, mert azt mondták, hogy hát végül is ő is tudna olyanokat csinálni, ami Európának hasznos lenne.

[00:31:28]Tehát én azt gondolom, hogy ez a az Európai Unió bővítésére vonatkozó javaslat, ez egyébként többé-kevésbé annak is megfelel, amit Magyarország régen mond, hiszen mi a a nyugat-balkáni államok uniós tagságát már nagyon régen támogatjuk.

[00:31:47]Tehát ennek lehet egy a régiót stabilizáló és megint csak az Oroszországból jövő politikai kísértésnek jobban ellenállni tudó aspektusa.

[00:31:59]Sokszor éppen a németekkel szemben mi Merkellel szemben támogattuk, aki ugye Nagy Balkán konferenciát szervezett, csak hát ugye nem volt ott meg a a valós akarat mögött, és ilmt nagyon sokat kritizálták is abban az időszakban, mert ket, hogy nem tett eleget a balkáni bővítésnek a az előendlítése miatt, de nyilván ez nem csak rajta meg Németországon múlt.

[00:32:16]Viszont Ukrajnál visszatérve egy gyors kérdés csak, hogy eszembe jutott európai politikai közösség.

[00:32:22]Erről beszéltünk.

[00:32:24]Igen.

[00:32:24]Ami egy létező kö egy létező.

[00:32:26]Hogyne csak hát közelmúltban volt ugye nekik volt ugye Órményországban a találkozó.

[00:32:31]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:32:34]Ukrajnával kapcsolat csak egy gyors kérdés, hogy jobb lett volna vagy jobb jobb, hogyha az ukránok hitegetve vannak.

[00:32:43]Magyarország hitetve volt 1989-től 2004-ig.

[00:32:49]Az hitegetés volt, vagy egy vagy egy következetes tárgyalási pozíció?

[00:32:55]Törökországot hitegetik.

[00:32:55]Törökországot hitegetik.

[00:32:58]Egyelmű eorság.

[00:32:58]Hát igen, de most akkor és a nyugatbalkáni országok is így értékelik egy része, hogy ez hiteg azért egy valamit ne felejtsünk el.

[00:33:05]egy perspektíva kijelölése még akkor is, hogy hogyha ezt hitegetésnek minősítjük, a hitetés kezdeti szakaszában mindenképpen egy stabilizációs tényező.

[00:33:17]Szerintem ezt a cinikus megjegyzést megengedhetjük magunknak.

[00:33:21]Azért kérdezem ezt, mert ugye Ukrajnával kapcsolatban megfogalmazódtak a a gyorsítós elv, kiskapu satöbbi, gyakor 2027 január.

[00:33:28]Az teljes az teljes nonszens.

[00:33:30]Tehát ezt nem senki nem gondolhatja komolyan, akárhát elhangzottak, de ugyanakkor mellétették.

[00:33:39]Mondom az osztrák politikára érdemes odafigyelni, már nincsenek a fejemben a pontos számok, de hát hogy ez hány 100 milliárd eurós erőfeszítést követelne az EU jelenlegi tagállamaitól?

[00:33:56]Ezt nyilvánvalóan senki nem vállalja föl.

[00:34:00]intézményrendszer kérdésre kisebb, de hatékonyabb bizottság.

[00:34:02]Ez hatékonyság kérdése Németország.

[00:34:09]Fontos érték, fontos eszköz és fontos érv szokott lenni mindig a hatékonyság a németeknél.

[00:34:13]Tehát, hogy az Európai Bizottságról jelenleg mindent lehet mondani, hogy csak azt nem, hogy kicsi és azt nem, hogy hatékony.

[00:34:18]A németeknek van egy evvel kapcsolatban van egy nagyon szomorú tapasztalatuk.

[00:34:22]ez a saját országuk, hiszen ott az a bizonyos föderalizmus vita, ami nagyon régen zajlik, ami arról szól, hogy a a jó időben jól működő föderális berendezkedés, hiszen nyugat-németország egy jól működő állam volt, az ilyen válságos időszakokban, ahol például bizonyos sztenderdek szabványok meghatározásában szükség van a központi akaratra, akkor ott vajon nem kéne-e átgondolni ezt a ezt a föderális berendezkedést.

[00:34:54]Tehát ez a fajta hatékonyság evvel Németország országon belül is küzd.

[00:34:59]Nem csoda, hogy fölveti, hogy Európában is.

[00:35:02]Ez egy küzdelmes dolog.

[00:35:05]Küzdelmes dolog, de összejöhet-e az Uniónak egy ilyen vagy ennél kisebb volumenű reformja közeljövőben, mertogy beszélünk folyamatosan arról, hogy versenyképességi válságban van az Európai Unió.

[00:35:17]Beszélünk arról, hogy útkeresésben, beszélünk arról, hogy lecsúszik a globális versenyben, nem számít geopolitikai tényezőnek.

[00:35:23]Ezek a megállapítások, azek mindig azok, és mindig minden egyes megállapítás arra jut, hogy és valamit kezdeni kell Európával.

[00:35:30]De hát ugye a kérdés az az, hogy összejöhet-e ez, hogy valamit kezdünk Európával, akár ennek a terv csomagnak a mentén, vagy akár más tervek mentén, vagy hamba holott, hogy hát sajnálatos módon itt alapszerződés módosítást kell kezdeményezni, úgyse jön össze.

[00:35:47]Ne is kezdjünk bele.

[00:35:47]Én minden tiszteletem a a német külügyi ö vezetésé, de azt gondolom, hogy azért ez egy kimondottan nagy tagállami megközelítés, mert azt feltételezni, hogy majd akkor önként és dalulva mondanak le egyes országok vagy akár országcsoportok arról, hogy ők az Európai Bizottság tagjai lehessenek, ezt őszintén szólva nehezen tudom elképzelni, és ugye az egyhangúság elvének bár bármilyen szintű megkérdőjelezése, nem beszélve arról, hogy a megkérdőjelezéshez is egyhangúság kell.

[00:36:27]Ezek olyan dolgok, amik amik azt gondolom, hogy a jelenlegi meglehetősen konfliktusos európai politikai helyzetben nagyon nehezen keresztülvihetők.

[00:36:38]Amit én nagyon hiányolok ebből a javaslatból is, és igazából már évek óta a az európai diskurzusból, az annak a kérdésnek a világos tisztázása, ami a máriichti szerződésben le vagyon írva, és pedig, hogy a szubszidiaritást, ugye a szubszidiaritás az, hogy hogy tudjuk úgy elrendezni a különböző elintézendő dolgokat, hogy mindent az annak leginkább megfelelő szinten a protestási az európai Ez történetesen ez egy katolikus ihletés, de ezt én szívesen gondolom a érdekes, amit mondasz m pont azpnek a története kapcsán olvastam azt, hogy ez a a protestus pártoknak a megjelenése hozta be ezt a megfelé.

[00:37:21]Hát az lehet, de ez de ez egy ez egy pápai enciklikából származik eredetileg és még további érdekes ügyes protestánsvelést, látod?

[00:37:29]Igen.

[00:37:29]Tehát, hogy a és ráadásul az első világháború utáni Ausztria volt ennek a a forrásvidéke.

[00:37:36]Mindegy.

[00:37:36]Tehát, hogy a szubszidiaritást, ami le van írva a masterrichti szerződésben, ezt súlyosan nem vesszük komolyan.

[00:37:45]Súlyosan nem veszi komolyan maga a az Európai Bizottság sem, az Európai Parlament sem veszi komolyan, hiszen hogyha hogyha komolyan venné, akkor nem kéne olyan belpolitikai dolgokkal foglalkozni, ami mondjuk oktatáspolitikai kérdésekre vonatkozik, ami egyébként Németországban sem a szövetségi kormány elsődleges feladata, hanem a tartományoknál van.

[00:38:14]Tehát ha át ha arra vonatkozna végre végre egy reformjavaslat, hogy hogy lehetne a szubszidiaritás szempontjait következetesen alkalmazni az európai döntéshozatalban, hogy lehetne áttekinteni a joganyagot, az európai politikai gyakorlatot ebből a szempontból?

[00:38:33]Én azt gondolom, hogy az egy sokkal messzebbre vezető és hatékonyabban megvalósítható javaslat lenne, mintogyha azon filozófálunk, hogy hogy lehet szűkíteni azokat a grémiumokat, ahol nyilván minden tagállamnak ambíciója, hogy tag legyen.

[00:38:48]Itt a szubszidialitás az, ami a arról szól, hogy hogyan lehet tag az állampolgárokhoz a lehető legközelebb meghozni a döntéseket, és mindig azon a szinten kezelni, ahol a lehető legközelebb, de legjobb szinten lehet kezelni ezeket a kérdéseket most nagyon röviden és nagyon szabatosan összefoglalva.

[00:39:04]Csak köszönöm szépen a beszélgetésnek ezen részét, de egy utolsó kérés még engedj meg, amit az elején megígértem.

[00:39:09]Felröppent a sajtóban, hogy államtitkár leszel az új kormányban.

[00:39:13]Államtitkár leszel az új kormányban.

[00:39:16]Ez a feltételezés minden alapot nélkülöz.

[00:39:19]Akkor akik csak ezért nézték meg a beszélgetésünket, remélem, hogy élvezték, mert én nagyon élveztem.

[00:39:23]Köszönöm szépen, hogy itt voltál.

[00:39:23]Prőleg Ergnek a beszélgetést.

[00:39:26]Én is köszönöm.

[00:39:27]És köszönöm szépen a mondiná nézőnek és hallgatóninak, hogy követtek, hallgattak bennünket.

[00:39:30]Kövessenek, hallgassanak bennünket.

[00:39:32]Továbbra is búcsúzik a házigazda Pócel István.

[00:39:33]Viszontlátásra, viszont hallásra.