Kettős zsarolás: nincs olaj, nincs pénz – Földi László és Horváth József az Erőtérben

[00:00:00]A világnak vége van.

[00:00:01]Az oroszok pontosan érzik azt, hogy itt az őszámukra, hogyha ez az egy irányú utca van, akkor Kínának az ölelése az egy halálos ölelés a számukra.

[00:00:11]Magyar külpolitika milyen volt?

[00:00:11]Ilyen benne volt a nagyok játékában könyörben.

[00:00:17]A saját érdekeiket nézik, a saját világpolitikai és gazdasági érdekeiket, és majd utána jön minden más.

[00:00:24]Ez a nemzetállam létez.

[00:00:26]Így van.

[00:00:32]Szeretettel köszöntöm a Diner nézőit és hallgatóit.

[00:00:34]Ez itt az Erőtér a Mandiner heti geopolitikai elemzőműsora.

[00:00:36]Állandó szakértő vendégekkel Föld Lászlóval Horvát Józseffől illetve a házigazdával Póce Istvánnal.

[00:00:43]Szervusztok.

[00:00:43]Szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:00:45]Szervusztok.

[00:00:48]Nagyhatalmi játszmák Irán és Ukrajna.

[00:00:48]Ez lenne itt a mai feladvány.

[00:00:51]Meg hát nyilván egy kis magyar politikai aktualitások Ukrajnával összefüggésben.

[00:00:58]Bízom benne, hogy el fogunk tudni jutni odáig.

[00:00:59]Célom, hogy eljussunk odáig, de nagyhatalmi játszmákkal kezdünk, mert hogy talán ez a legizgalmasabb.

[00:01:03]ugyanis egymás után járt Kínában az Amerikai Egyesült Álmok elnöke Donald Trump, aztán pedig Vladyimir Putyin, Oroszorságnak ugye az elnöke.

[00:01:12]Ez önmagában egy érdekes az, hogy ennyire rövid időn belül járt a két elnök Kínában, de ami még inkább érdekessé teszi, az az, hogy különböző sajtóértesülések szerint hát ez a kínai látogatása az amerikai elnöknek, ez nem csupán egy ilyen általános látogatás volt, amit nagyon komoly egyezkedések mentek a háttérbe.

[00:01:32]Ugye a felszínen mindenki Iránról beszélt meg a hormózi szorosról, de itt azért egy sokkal alapvetőbb világrendet érintő, geopolitikát érintő átalakulás kezdeményezés volt Trámnak a részéről, aki ugye azt mondta, és ezt nem csak a kínaiak, hanem az oroszok felé is tette ezt a javaslatot, hogy a nemzetközi büntető bírósággal szembe kell állnia és létre kell hozni egy Amerika Oroszország Kína tengelyt, ami nyilván ugye egy konkrét dolog ugye a Nemzetközi büntetőbíróság, de Tulajdonképpen ez a világrendnek az átszervezése.

[00:02:07]Ez a ez ez a tét most.

[00:02:11]Hát kezdjük is itt még messzebb.

[00:02:12]Mosolyogtok itt egymással?

[00:02:14]Még messzebb kell kezdeni szerintem.

[00:02:18]Tele van szimbolikával ez a egy hét, mondjuk így.

[00:02:20]Az első szimbolika az, hogy először Trump ment Kínába és utána Putyin.

[00:02:27]Aztán szimbolika az, hogy ma a világban az első három legveszélyeztetettebb pozíció az amerikai elnök, az orosz elnök és mondjuk az izraeli, de most ez nem focizik.

[00:02:38]És mégis ők utaznak és nem Kína utazik Moszkvába és Washingtonba.

[00:02:41]És miért mondom ezeket a szimbólumokat?

[00:02:46]Mert a világ nem csak átrendeződik a szónak abban az értelmében, Isten ahogy mondod, hanem Kína centrikussá válik bizonyos szempontból.

[00:02:52]Mi a kína centrikusságnak a filozófiája?

[00:02:54]A nemzetállam.

[00:02:58]Ismétlem, a nemzetállam.

[00:02:58]Honnan jön Trump?

[00:03:01]Egy szövetségi rendszerből.

[00:03:04]NATO például, GHek.

[00:03:07]Honnan jön Moszkva?

[00:03:07]Hát tulajdonképpen egy fákországbeli szövetségi rendszerből, előtte másból, nyilván Szovjetunió.

[00:03:16]Kína nem tartozik ilyen szövetségi rendszerhez.

[00:03:18]Persze létrejön a Brix, de tudjuk, a Brix egy nagyon laza történet.

[00:03:22]Az nem nem egyesülni akar, hanem tulajdonképpen a G7-eket akarja bizonyos soki gazdaságira kontrollálni ilyen szempontból, meg a NATO-t is, de az egy másik történet.

[00:03:31]Tehát magyarul, amiről beszélünk, elég régóta több hónapja, hogy a világ úgy rendeződik át, hogy a szövetségi politikai értékrend gyakorlatilag átalakul nemzeti politikai értékrendé, ami nem azt jelenti, hogy vége az együttműködéseknek vértés ne legyen, de egy nemzeti alapú, nemzeti érdekből kiinduló újra egyesítés vagy együttműködés, vagy bármi alakul ki.

[00:03:56]És ebben a fő motor a három nagy ráadásul, tehát ugye a három nagy pólus, ami az egy pólusból kivirágzott.

[00:04:04]Ugye az egyik volt az Amerika, aki megtartotta maga pozícióját, és megjelent Moszkva, akit tulajdonképpen az ukrán háborúval tettek nagá, nem ő maga, hanem a azzal, hogy gyakorlatilag megpróbálták lerúgni a pályáról és mind visszafelé sült, ugye Európáról beszélünk, és Kína.

[00:04:20]Tehát ez az átrendeződés tulajdonképpen nem csak az a lényege, hogy több pólussá válik a világ erőtelet tekintve, hanem a nemzeti értéket szimbolizálja.

[00:04:30]És ugye ez nagyon fontos lenne Európában ezen elgondolkozni.

[00:04:35]Európa mit erőltet továbbra is?

[00:04:37]A szövetségi rendszert?

[00:04:39]Hogyan?

[00:04:39]Bővíteni az Uniót, erősíteni a belső tulajdonképpen egyéni érdeket félretolva, nemzeti érdekekről beszélünk.

[00:04:47]Tehát minden olyan forgatókönyvet próbálnak tovább vinni, ami lejárt.

[00:04:51]Most lehet, hogy London Citynek ez az érdeke, sőt biztos, hiszen ugye ez a Katyvasz, ez nekik sokkal jobb, mint az erős nemzetállamoknak valamiféle életjogosultsága, de mindegy is.

[00:05:02]Ami a lényeg, hogy ugye az orbáni politikának, most kicsit menjünk vissza a belpolitikai oldalra, az volt a nagyszerűsége külpolitikai értelemben, hogy ezt fölismerte és tulajdonképpen nem lett nagy hatalom Magyarország, nem Washington, Moszkva, Peking és Budapest, de tulajdonképpen abban a logikában, hogy a jövő az mindenféleképpen egy stabil, belső nemzeti értékrenden alapuló mind filozófiáját, mind gazdaságpolitikáját és mind külpolitikáját tekintve a jövő.

[00:05:33]Aki nem ezen az úton megy, az a két dolog történhet, vagy bemegy a katyvazba, és ott a nagyok föl fogják hát bocsánat kifejezésnél zabálni tulajdonképpen, vagy kínlódni fog, megtartva valamiféle önállósági szimbólumot, de alapvetően nem fog tudni rendelkezni.

[00:05:49]Tehát szerintem a ezek a látogatások ezeket a kérdéseket is kezelték túl azon nyilván, hogy a napi problémákat próbálták még még hangsosán tenni.

[00:05:57]De szerintem volt még egy egy beszélgetési téma, ez pedig Moszkva és Peking története.

[00:06:07]Tehát hogy hogyan tovább ebben a ebben a világban hogyan tudunk és ugye Moszkvának azért nem könnyű a helyzettel lássuk be.

[00:06:15]Nagy hatalom ide, nagy hatalom oda, katonák ide, katonák oda.

[00:06:19]Mert ugye az az alternatíva, hogy besodródik egyértelműen Kína mögé gazdaságilag, ez gyakorlatilag nagyon komolyan fogja a jövőjét olyan értelemben veszélyeztetni, hogy mennyire maradt független, és mennyire képes tulajdonképpen a saját érdekeit maximálisan kikép képviselni egy erős kínai, mondjuk úgy barátság barátság mellett.

[00:06:40]Volt itt egy barátkozás az amerikaiak részéről, de volt egy kicsit ellenségesebb mentalitás utána az oroszkínai találkozón, merthogy közösen megfogalmazták és elfogadták megállapításként, hogy elítélik az Amerikai Egyesült Államoknak az akcióját, amit ugye éppen a Közelkereten a Hormus szorosban, Iránban visz.

[00:07:02]Való igaz, de lépése én is visszább lépnék.

[00:07:08]először is talán ott, hogy a három nagy találkozója nem TikTok találkozó volt.

[00:07:14]Tehát itt most beszélünk hogy három nagy találkozik egy héten 10 napon belül, de hogy valójában milyen egyeztetések folytak, és milyen kérdések kerültek ki az asztalra, arról az újságírók egy jó része is csak találgat, és ez így van jól.

[00:07:36]Tehát az, hogy a világ sorsát eldöntő kérdések, azok nem az internetes jópofizás keretében születnek meg.

[00:07:44]Azt gondolom, hogy a jövőt illetően mindenképpen a számunkra a sor végén a kisemberek számára optimizmust adhat, hogy ők komolyan veszik ezt a dolgot, ők érzik ennek a súlyát.

[00:08:04]És ha külön vesszük a két találkozót a az orosz amerikainál, ott látható volt a számomra, hogy illetve a kínai amerikainál, bocsánat, hogy a kínaiak ott egy látványpékséget üzemeltettek.

[00:08:16]Donald Trump lelkét meg kellett simogatni.

[00:08:21]Te egy nagy vezető vagy, méltóképpen fogadunk.

[00:08:24]Ugye, ahogy a 70-es években Nixon elnök idejében indult el a pingpong diplomácia a kínai amerikai viszonyban.

[00:08:30]Itt most úgy tűnik, hogy egy rózsadiplomácia van, hogy Donald Trump meg milyen gyönyörű rózsái vannak Sicip Pingnek a kertben, és akkor majd küldünk neked ilyen rózsákat, hogy a fehér házban is legyen kínai rózsa.

[00:08:42]Tehát ezek a jelzések voltak azok, amelyeket én azt gondolom, hogy alapvetően uralták.

[00:08:52]Ugyanakkor az amerikai elnök nem véletlenül vitte magával a például a Bigtech cégeknek a vezetőit, a befektetési óriás cégeknek a vezetőit.

[00:09:03]Tehát itt nyilvánvaló, hogy a két ország között azért a gazdasági egyezkedés is napirenden volt, azon túl, hogy itt nyilván és értelemszerűen a Hormúzi szorvosés Irán az, aminek a kérdése figyelem középpontjában volt, de azt látom, hogy ennél azért szerintem számtalan legalább hasonló súlyú kérdésben is egyezkedtek a amerikaiak a kínaiakkal.

[00:09:27]És utána jön Putyin elnök.

[00:09:30]Putyin elnöknél a kínaiak megadják itt is a, hogy úgy mondjam, a a látványt, a tiszteletet, hogy tulajdonképpen az orosz elnök is egy világhatalom elnöke, aki ellátogat Pekingben, de tökéletesen igaz Lacinak, hogy azzal, hogy közben az oroszok pontosan érzik azt, hogy itt az őszámukra, hogyha ez az egy irányú utca van, akkor Kínának az ölelése az egy halálos ölelés a számukra.

[00:09:57]És ugyanakkor másik oldalról a kínaiak most mint egy kezet nyújtottak, vagy segédkezet nyújtottak az oroszoknak, hiszen a hírek szerint 40 megállapodást aláírtak, köztük újabb energetikai szállításokról megállapodás.

[00:10:15]Tehát az oroszoknak a kőolaj, földgáz elhelyezése a világpiacon úgy tűnik, hogy továbbra sem fog gondot okozni.

[00:10:26]Tehát itt a kínaiak, és ezzel egyébként megint egy szállal szorosabbra fűzték a két ország viszonyát.

[00:10:34]Tehát összességében én valahol azt látom, hogy a két nagy, tehát Kína és az Egyesült Államok mellett a 2 plusz 1, tehát az oroszokat nyilvánvalóan, hogy a háború, és ebben is egyetértünk, az orosz-ukrán háború kapcsán az oroszok ügyesen lépkedtek fölfelé ezzel a hintapolitikával, főleg a Trump elnöksége óta, de azért az orosz elnök mozg gástere.

[00:11:02]Sok szempontból, ha a gazdasági helyzetet nézzük, vagy a háborúnak a pillanatnyállását, szűkebb, mint a két valódi nagyhatalomnak a helyzete.

[00:11:14]M ugye Szicipin és Putyin miután tárgyaltak, egy közös nyilatkozatban a multipoláris világrend mellett álltak ki.

[00:11:22]Ez elemi érdekük, hogy ez legyen?

[00:11:28]Vagy pedig itt a háttérben, és ugye itt utalnék az első felvetésemre, hogy Trump ugye egy ilyen szövetséget kínált a a Nemzetközi büntetőbírósággal szemben, zajlik a háttérben valami újrarendezés, és az újrarendezés akkor a multipoláris, vagy pedig vagy pedig azt mondják, hogy ki akarják mondani azt, igazából három nagyhat hatalom irányít.

[00:11:50]Nyilván az is már multipoláris, csak annyiban más ugye a a bipolárishoz képest, hogy hogy ez nem kettő, hanem három, de mégse mégse nincs ott India, még sincs ott még egy Dél-Amerika, Európai Unió satöbbi.

[00:12:01]Gondolom a multipol is pontosan ezt jelenti István, amit mondasz, hogy nem ragad le háromnál.

[00:12:07]Tehát, hogyha valaki komolyan látja a jövőt, márpedig nagy hatalmaknak muszáj a jövőben gondolkodni, akkor ki fognak emelkedni újabb érdekhatalmak.

[00:12:17]Pontosan azért, amir az előbb beszéltem, mert a nemzetállami erős lét az gyakorlatilag nagyon komoly pozíciókat fog jelenteni a jövőben.

[00:12:25]És kik ezek?

[00:12:27]Mondtad, India, kik ezek?

[00:12:27]Adott esetben Brazília.

[00:12:30]Tehát földrajzi egységekben gondolkodva erős rendszerekről beszélünk, és nem feltétlen ugye nemzetközi szinten összefoglalom, mert nyilván Brazília nem ugyanaz, mint Kína, vagy nem ugyanaz, mint Egyesült Államok.

[00:12:41]És még valami ugye a multiplális azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak a az ereje jelen pillanatban még mindig nagyobb, mint a másik kettőnek együtt.

[00:12:53]Ezt bármennyire is próbálják lesöpörni az asztalról sokan, hogy ugyan már meg Amerika meg mit nem.

[00:12:58]Az Amerika 70 éves építkezése azért stabil, stabil nemzetközi térben.

[00:13:05]Az, hogy nyilván veszít ebből a stabilitásból, nyilván gyengül a pozicionális helyzete.

[00:13:10]Az egyes régiókban átveszék a szerepeket mások, BR a másik kettő.

[00:13:14]Az igaz, de még mindig ő a meghatározó.

[00:13:18]Azt nem mondhatják ebből következően, hogy már kialakult akár a hármas egység is.

[00:13:22]Nem alakult ki.

[00:13:24]Tetszik vagy sem?

[00:13:24]Persze Kína erősebb technológiában.

[00:13:26]két, de hol van a nemzetközi térben való pozicionált helyzete, akár katonai értelemben is.

[00:13:34]Tehát azért gondolom, hogy ez egy jó mondat.

[00:13:36]És az jutott eszembe mondjuk, hogy itt a Joska beszélt meg István, te is itt fölvezetted, hogy nekem van egy fura érzésem a jövő jövel kapcsolatban.

[00:13:44]Ha mondjuk valaki tényleg őrült módon itt Európában végig akarja vinni a háborút, az orosz akarja lenni a háborút és el is akarja indítani ilyen napóoni hitleri logika szerint, szerintem ez a három Moszkvában fog találkozni legközelebb, hogy akkor, hogyha ez eljön, értitek?

[00:14:03]Tehát annyira erőssé válik az a igényszint ilyen értelemben, amit a Jóska mond, hogy teremtsünk egy olyan konszolidált világot, amelyik élhető marad.

[00:14:15]Ha nem, akkor a világnak vége van.

[00:14:19]Tehát itt nem az az alternatíva, hogy hát kicsit elvagyunk, mint eddig, ugye, hanem az az alternatíva, hogy vagy vagy vagy.

[00:14:25]És ugye ebben a logikában Európa van rossz oldalon Európa van tévedésben, szerintem nem tudom mi, tehát a butaságból vagy London City vagy mit tudom én mi, teljes tévedésben van.

[00:14:37]És ismétlem, ha egy olyat lépne, amelyik innentől kezdve Európában, főleg az orosz irányban gond, akkor ez a három le fog ülni Moszkvában, és onnan fog üzenni a világnak a gyerekek.

[00:14:49]Nem, bocsánat, az hadd mondjak egy-két gondatot, hogy abszolút egyetértünk.

[00:14:55]Tehát én azt látom, hogy ez a három ország alapvetően egy dologban ért egyet, hogy ők hárman akarják újrajzolni a világot.

[00:15:06]Tehát ebből a szempontból nem engednek.

[00:15:09]Tehát lehet, hogy majd 10 2030 év múlva jönnek a feltörekvő új ényekkel, az indiaiak, a brazilok, bárki más.

[00:15:21]De pillanatnyilag ők legalább én azt gondolom, hogy a 21.

[00:15:25]század vonatkozásában le akarják ezt focizni egymás közt úgy, hogy ez a játéktér mindenkinek az úgymond az élterét meghagyja.

[00:15:38]És ebből a szempontból az oroszkínai tárgyalásoknak volt még egy nagyon érdekes üzenete, amit kiszivárogtattak, az pedig az, hogy az oroszok és a kínaiak megállapodtak abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését közösen csinálják.

[00:15:52]Tehát amikor Donald Trump azt mondta, amikor elnök hivatalba lépett, hogy a mesterséges intelligenciában le vagyunk maradva a kínaiakhoz képest, 500 milliárd dollárt és rengeteg energiát, mert ugye energiára is szükség van ehhez, összpontosítottak a amerikai fejlesztésekhez, úgy tűnik, hogy ez célba talált.

[00:16:12]És most a kínaiak erre válaszként az oroszok humán és energia hátterét is igénybe akarják venni, hogy még paribba maradjanak, mert amit a Laci mondt, ugye az amerikaiak még sok szempontból azért a három közt egyértelmű előnyöket élveznek nagyon sok pozícióban.

[00:16:34]Ugyanakkor a kínaiak időről időre ezt az orosz kártyát előveszik, hogy akkor azzal próbálják ezt a egyensúlyt fönntartani.

[00:16:40]És még egy megjegyzés, hogy mindeközben azért az is látszik, hogy a három nagyre kevésbé érdekelt abban, hogy a világnak a nemzetközi szintterén a jelenlegi struktúrákat fönntartsák.

[00:16:57]És itt nem csak a nemzetközi bíróságról van szó, hanem ha megnézzük az ENS szerepének a kiüresítését, ha megnézzük azt, hogy a regionális szervezetekből hogy vonul ki az Amerikai Egyesült Államok, akkor az látható, hogy a jelenlegi struktúrákat, amelyek ezt úgy összeabroncsozták a második világháború és a hidegháború lezárulta után is még tartották ezeket, ez a három most szét fogja feszíteni, és ezért lett volna Nagyon fontos az, amit szintén mondtál, Laci, hogy a magyar külpolitika ebben a újrarendeződő világban ne elszenvedője lett volna ennek az egész történetnek, ha hogyha nem is alakítója, de legalább azokra a hullámokra föl tudtunk volna ülni, amelyek Magyarországot továbbra is egy pályán tartották volna.

[00:17:52]Azt mond múlti időben veszéz, akkor az eldőlt.

[00:17:54]Igen.

[00:17:57]No.

[00:17:57]Ö.

[00:17:57]Nézzük akkor Irán, de ugyanezen a vonalon folytatva, mertogy egyrészről témája volt ezeknek az egyeztetéseknek a hormonus szorosnak a kérdése, hogy ezt rendezzék meg, hogy hogyan rendezzék.

[00:18:10]Nyilván szeretnék egyébként a kínaiak, hogy és hogy ez rendezésre kerüljön, de ugye megjelent egy másfajta megközelítés, és ez a másfajta megközelítés ez a pont a én a urony-on láttam a hírt, majd szeretném, hogyha reagálnátok erre.

[00:18:25]A korábbi iráni elnököt, Ahmed Iransot akarta az Amerikai Egyesült Államok és Izrael hatalomba hozni.

[00:18:33]És itt megjelent egy magyar szál, merthogy szerintem emlékszünk rá, ti is emlékeztek szem a kedves nézők is, hogy két évvel ezelőtt Budapesten járt, és egyetemi előadás volt assiszem talán a talán az apropó, és itt nagyon sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy mit keres itt a az iráni elnök, és beindult itt ugye a az erős kritika, meg a különböző ilyen lobbizások, hogy ezt hogyan képzelte a kormány.

[00:18:59]De hát ugye most kiderült a Euro New Talánk a Bloomberg volt a az eredeti forrás, ahonnan megszerezték nem New York Times, bocsánat, hogy hogy itt valójában itt egy amerikai és izraeli kérés volt, és az amerikai izraeli kérés meg arról szólt, hogy hozzanak össze itt egy találkozót.

[00:19:14]És elméletileg itt megállapodtak Ahmedsáddal, hogy meggyengítik iránt az amerikaiak és az izraeliek, kiiktatják a az ajatollát és Ahmad zsád, aki egyébként amúgy híresen hát mondjuk úgy, hogy Izraelnes meg antiszemita kirohanásokat szokott tenni, átveszi a hatalmat.

[00:19:31]Hajmeresztő egyébként, főleg így, hogy a hogy elvileg az izraeliek is benne voltak ebbe a sztoriba.

[00:19:38]Mi mi volt itt a játszma?

[00:19:41]Hát az ellenségem ellensége az én barátom.

[00:19:43]Nem olyan bonyolult ez.

[00:19:46]Igen.

[00:19:46]Tehát most szeretem a Jóska utolsó mondatára meg a te kérdésedre, hogy a magyar külpolitika milyen volt, ilyen benne volt a nagyok játékában.

[00:19:54]Könyörgöm nem mutatta feltétlen magát.

[00:19:59]Ugye a magyar nemzetben reggel esték nem errőcikkeztek, de hát ez a lényeg.

[00:20:01]És ugye látható módon a politika hogyan működik.

[00:20:06]Megint egy példát kaptunk erről, és a példának az a lényege, hogy nincsenek kőbevésett struktúrák, nincsenek kőbevés helyzetek és ahogy bomlik föl Józska, megint visszautalok rád, az ENS és a különböző szervezetek, tehát a a szövetségi problémakörök tűnnek el, mert életképtelenek és jön, amiről az előbb beszéltünk, hogy a a szűkebb érdek, hát ugyaníz van, jelenik meg ebben a történetben.

[00:20:34]Y a probléma itt az irániai ügyben, hogy megfeneklett tulajdonképpen minden szempontból megfeneklett.

[00:20:39]Amerika nem tud tovább lépni és az, hogy bombázni akar, most már ugye a kongresszus is ezt gyakorlatilag megtiltotta az elnöknek, hogy ön nála döntsön ebben a kérdésben.

[00:20:48]Nagyon helyesen hozzáteszem, mert így a tábornokokat sikerült kiszórni, meg a héjákat a a sztoriból.

[00:20:56]Nem, nem lehet megoldani erőszakkal szerintem a a perzsa kérdést, és sosem lehetett 500 éven keresztül, ha tetszik, vagy tudom én 5000 éven keresztül.

[00:21:03]Tehát én azt gondolom, hogy meg kell állapozni.

[00:21:07]Igen ám, csak vélszemet kaptak Irán oldalon.

[00:21:08]Tehát az, hogy lebombázom gyakorlatilag a politikai elitemet, hát ezt nem tudom, hogy a történben így volt-e már ebben a formában.

[00:21:16]Én nem emlékszem rá, lehet, hogy volt.

[00:21:18]Én nem nem tudom.

[00:21:18]Most nem mondjuk a 20.

[00:21:20]századra, csak visszautal, vagy a 19-re maximum.

[00:21:22]Mert korábban nyilván volt.

[00:21:25]Tehát magyarul ők most olyan feltételeket diktálnának, ugye ismeritek a különböző feltételeiket, hogy azonnal megszűlni, kártérítést fizetni, lekopni az atomkutatásainkról, tehát minden, ami miatt egyébként a háború kvázi formálisan legalábbis elindult.

[00:21:43]És nyilvánvalóan nem engedjük, hogy amerikai érdeket képviselő kormány alakuljon.

[00:21:46]És pont és ennyi volt.

[00:21:46]Igen ám, csak a világgazdaság nagyon komoly kihívás elé került.

[00:21:51]Ezzel mit kezdünk?

[00:21:55]És ugye ha az Irán továbbra is ezen az állásponton van, hogy nem akar megegyezni valamilyen formában, Amerika meg nem tudja rákényszeríteni a a dologra, akkor esetleg Iránnak érdeke bedönteni a világgazdaságnak azt a formáját, ami jelenleg van.

[00:22:09]Ugye visszamegyünk az előző tételre, tehát ott háromnak nem érdeke, nem lehet érdeke.

[00:22:15]Hiába orosz olaj, az nem így működik utána.

[00:22:18]Hiába Kínának erőgazdasága, nem így működik, Amerika meg pázban lesz nyilvánvalóan saját hordán.

[00:22:24]Tehát mit fog tenni Irán?

[00:22:24]Ide jutottunk.

[00:22:27]Mit fog tenni Teherán?

[00:22:27]Jelen pillanatban ez a nagy kérdés.

[00:22:30]Nem az, hogy Amerika mit fog tenni, meg mit akar, meg a másik két nagy, hogy látja ezt?

[00:22:35]Moszkva meg Peking, mit akar teherán?

[00:22:38]hova akarja feszíteni ezt a hút?

[00:22:40]Akarja-e vagy nem?

[00:22:40]És valóban az ő logikája szerint, ha 5000 évig elszórakozott, ő még ezergi elszó, most egy kicsit hadd legyek ilyen morbid.

[00:22:51]Mi ezt nem bírjuk ki.

[00:22:51]Tehát Európa egyáltalán nem bírja ki.

[00:22:54]És ugye így jövök, megyek az autóval, nem tudom ti hogy vagytok így hajnali magasságban.

[00:23:00]Nem tudok haladni, mert rengeteg van előttem.

[00:23:02]Ugye olyan úton jövök, ahol nincs menekülésem.

[00:23:04]A lényeg az, hogy én elgondolkozom, hogy két hónap múlva nem viccel, nem viccből mondom, hát szakértők mondják szabadon.

[00:23:13]Akinek egyáltalán ez benzinnel szabadon tud autót menetni.

[00:23:18]Ugye a a dízel problémát azt ilyen július június júliussra jósolják, ha nem sikerül valamit ez kezdeni a helyzettel.

[00:23:24]Igen.

[00:23:24]Igen.

[00:23:24]Dízel a teherautó, dízel a busz, dízel a a vonat, dízel az autók kétharmadama már ugye valószínű ők a sor végén lesznek.

[00:23:34]Nyilván.

[00:23:34]Tehát most ez azért mondom, hogy nyilv nem az a kérdés pillanatnyilag, hogy ezt ragozgassuk, én elfogadom, de de összefügg.

[00:23:41]Tehát az, hogy teherán ebben a pillanati történti helyzetben mennyire lesz belátó, mennyire lesz elfogadó, mennyire lesz empatikus a világ sorsával kapcsolatban.

[00:23:53]Hát ez egy nagy kérdés számomra.

[00:23:56]Ahmedi Nezsá, térjünk egy picit vissza rá, merthogy ugye itt a hírek arról is szóltak, hogy ő egyfajta ilyen őrizetben volt.

[00:24:03]nyilván vigyázták az ő biztonságát, de hát ugye a tevékenységét is vigyázták, hogy túl sok vizet ne zavarjon, és hogy ott érte egy csapás a és valjában egy nagyon precíziós csapás volt, ami kiiktatta a az őt őrzőket és lehetőséget biztosított volna számára, hogy akkor elkezdje azt a tevékenységet, amiben elvileg megállapodtak az amerikaiakkal és az izraeliekkel.

[00:24:24]De hogy elvileg ő is valamennyire sérült ebben a támadásban, és aztán állítólag elment a kedve.

[00:24:32]Hát mondhatjuk így is, hogy elment a kedve.

[00:24:38]Én azt gondolom, hogy közelebb járunk az igazsághoz.

[00:24:39]Szóval azt mondom, hogy a mondjuk az iráni forradalmi gárda, vagy az iráni titkoszolgált elvette a kedvét.

[00:24:47]Tehát az, amiről itt most beszélünk, ez az egész történet, és ami itt napvilágot is látott.

[00:24:54]Nyilvánvaló, hogy Ahmedi valahogy be van kötve legalább az izraeliekhez, lehet, hogy az amerikaiakhoz is.

[00:25:02]Tehát vagy fordítva.

[00:25:03]Így van.

[00:25:03]Így van.

[00:25:03]Vagy mind a kettőhöz.

[00:25:05]Most még a fantáziánk az mozoghat magyarán.

[00:25:08]Tehát az, ami itt Budapesten történt, az én azt gondolom, hogy az egy harmadik országos találkozó volt, ahol eligazították a következő feladatokat illetően.

[00:25:19]És ugye azt tudjuk, hogy egy ügynököt akkor vezetünk jól, hogyha adott esetben őszid engem a legjobban, mert ezáltal legalizálja a saját pozícióját.

[00:25:31]Igen.

[00:25:32]Tehát én akkor hátradőlök a székbe és azt mondom, hogy hát rendben van a dolog.

[00:25:35]Teszi azt, amiben megbeszéltünk.

[00:25:38]Kémiskola első óra.

[00:25:39]Így van.

[00:25:39]Pontosan így van.

[00:25:39]Tehát az ehítók meg erre figyelnek különösen.

[00:25:45]Tehát egy szó mint 100 én azt gondolom, hogy az ember kiégett útközben, tehát itt a amerikaiak vagy úgy látták, hogy nem eléggé karakán és nem áll bele ebbe a történetbe, de hogy őt mint egy potenciális utód lehetőségét, azt már ejtették ebből kifolyólag.

[00:26:04]De hogy egy gondolata azért még folytassa, vagy rácsatlakozza arra, amit a Laci mondott itt a hormózi soros kapcsán a az irániakal kapcsolatban.

[00:26:13]Az irániak rájöttek itt a saját keserű helyzetük okán is, mert azért az, hogy az ország vezetésének a első második szintjét kiatják, az egy példanélküli dolog.

[00:26:27]És az azért egy nagy blama volt a biztonsági szerveiknek, hogy előre egy nem tudtak róla, kettő ilyen mélyen beépültek a rendszerbe, hogy tudták, hogy mondjuk együtt vannak abban az adott pillanatban két közeli objektumban, és azokat ha megtámadjuk, akkor dupla haszon van.

[00:26:47]Tehát sok szempontból azért a szolgálataik, az elhárításuk nem vizsgázott fényesen.

[00:26:51]Ám, de úgy látszik, hogy a harmadik sorban is az 5000 éves államnak még van megfelelő színvonalú vezetői tartaléka, aki az első sorba lépett elő, és most rájöttek arra, hogy tulajdonképpen egy kulcsot kaptak a kezükbe.

[00:27:06]Tehát a hormuziszoros az egy olyan zsaroló potenciált jelent most a számukra, ami kettős irányú zsarolási potenciál.

[00:27:16]zsarolási potenciál a világ kőolajra éhes része számára, illetve a velük sok szempontból szemben álló szunnita arab világgal szemben, mert ha a hormón szoroson, ha nem jön be az élelmiszer, nem jönnek be a nyersanyagok, vagy ők szétlövik a édes víz lebontó erőműveket a tengerparton, akkor ezek a arab hihetetlenül gazdag országok én iránykedjének lesznek kiszolgáltatva.

[00:27:51]és hogy most hol tartunk, és visszautalnék még egy gondolattal a csúcstalálkozókra.

[00:27:57]Nyilvánvaló, hogy az amerikai elnök a kínaiakkal, és aztán a kínai elnök az oroszokkal Irán kérdésében arról is tárgyal, hogy amit a Laci mond, hogy az oroszok és a kínaiak mekkora játékteret engednek a perzsáknak az amerikaiakkal és az arab világgal szemben, mert való igaz, hogy a három nagynak viszont nem érdeke az, hogy bedöntsék az egész rendszert.

[00:28:22]Az érdeke, hogy mondjuk Európa azt mondja, hogy tessék, már látjuk az első jeleket, hogy hány repülőjáratot mondanak le, mert a kerrozin lesz a legelső, ami hiányzik a rendszerben.

[00:28:34]Utána majd jön a gázolaj két hónap múlva, és a nyárra Európa bután fog kinézni a fejből.

[00:28:39]De hát mi menni akarunk nyaralni és repülőre akarunk ülni, csak éppen majd ez problémákat fog okozni.

[00:28:46]Tehát egy szó mint 100, a három nagy abban érdekelt, hogy mondjuk akinek fájanak, had fáj, de saját maguknak nem akarnak ebben a kérdésben fájdalmat okozni.

[00:28:58]És ez igaz a kínai energiaigényre is, meg igaz a tekintetben is, hogy az amerikaiak a jelenlegi erejükkel azért más oldalon viszont tudnak olyan kártyákat előhúzni, amivel üzletet tudnak kötni a kínaiakkal, vagy a kínaiakon keresztül az oroszokkal.

[00:29:18]Nem tudom, most lehet itt bonyolultan fogalmaztam, de a lényeg az az, hogy ők hárman ne legyen kétsége senkinek, a saját érdekeiket nézik, a saját világpolitikai és gazdasági érdekeikét, és majd utána jön minden más.

[00:29:33]Ez a nemzetállam létezik.

[00:29:34]Így van.

[00:29:35]Egyébként azt ne felejtsetek el, hogy nem csak arról van szó, hogy utazni tudunk vagy nem.

[00:29:38]Ez nem csak így van energia.

[00:29:40]Mi lesz az élelmiszer kérdésével?

[00:29:42]Ugye alapanyagkell.

[00:29:42]Mi van az ipari termelés bizonyos részeivel?

[00:29:46]Mert hogy alapanyagkell.

[00:29:46]Tehát olyan láncreakció, amelynek a konzekvenciájában csak egy elem, hogy most eljutunk A-tól B-be, vagy nem.

[00:29:54]Tehát nagyon-nagyon nagy probléma lehet belőle.

[00:29:57]Igen.

[00:29:57]És ez akkor még eggyel csatlakozzunk rá, hogy milyen furcsa, hogy most oldják föl akár mi magyarok is úgy szépcsendesen az ukrán élelmiszer alapanyagok beszállítási tilalmá.

[00:30:11]akartam rátérni maj kezdetes dolog az az, hogy elkezdem egyik oldalról kiéheztetni Európát és akkor kínálok is egy lehetőséget, hogy tessék, hát itt van igaz, hogy az amerikaiak által meg a szúdii befektetők által megtermelt gabona, étolaj, baromfi és még sok minden egyéb, amit majd ráöntök Európára, és ezzel még lejjebb tolom Európát, mert a európai gazdákat és jelmiszer előállít Ást kihúzom alóla, és még inkább kiszolgáltatom a következő évtizedekre Európát, mert hogyha nem lesz mit ennie majd rajtam fog múlni.

[00:30:51]Egyébként nem akarok cinikus lenni, de szerintem most a magyar gazdák izguljanak azért, hogy ne legyen gázolaj, mert akkor nem tudnak szállítani.

[00:30:57]Most egy még profánabb legyek.

[00:30:59]Tehát nyilván nem erről szól a történet, tehát valóban elképesztő következmények vannak.

[00:31:04]És ha belegondoltak például ebbe, amit most mondasz itt az új kormány nyilván nem belepolitizálunk, de azért egy mondatot milyen sunyén csinálják mindezt, bocsi ugye tehát úgy megjelent ez a hír persze, de senki nem gondol bele am beszélünk, hogy jön a aratási időszaka, aztán az egyik drága lesz a magyar, merthogy a termelési kapacitásaink, költségek, egyebek olyanok, meglesz egy nagyon olcsó, kicsit génnel kezelt ugyan, de egy nagyon olcsó mennyiség.

[00:31:32]ki fogja megvenni a pékek térészéről vagy hát az olcsót.

[00:31:37]Nagyon egyszerű ez a képlet.

[00:31:42]Térjünk még vissza itt az amerikai elnöknek a mozgási lehetőségeire, merthogy mintogyha erősen szőíteni próbálnák, ugyanis Trump most már mondhatjuk, hogy jó szokásának megfelelő rossz szokásának megfelelően, de megint csapással fenyegeti iránt.

[00:31:55]viszont a kongresszusban elindult konkrétan egyikét a szenátus zöldut is zöld utat is adott egy jogszabálymódosításnak ami korlátozná az elnök jogkörét abban, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül rendeljen katonai csapásokat Irán ellen.

[00:32:12]Itt most mi az amerikai érdek?

[00:32:15]Az amit Trump csinál, vagy az, amit a kongresszus akar?

[00:32:19]Hát most ezt szerintem nehéz kérdés csak igen, de ezt valójában el is kell választani, mi az amerikai üzleti érdek és geostratégiai érdek.

[00:32:31]Tehát itt én azt gondolom, hogy inkább ez jelenik meg.

[00:32:33]És úgy tűnik, hogy most London vagy a demokraták elérkezettnek látták az időt a félidei választások előtt, hogy szűkítsék az elnök mozgásterét, és ezáltal ennek a konfliktusnak, az iráni kalandnak a lezárását, hogy úgy mondjam, kivegyék a kezéből, mert hogyha ez egy ilyen befagyott konfliktus, az az amerikai elnöknek a legrosszabb, hiszen akkor mondjuk az amerikai átlagpolgár már továbbra is szembesül a magasabb üzemanyagárakkal, és ami mindent magával is vonz.

[00:33:08]Látjuk már, hogy bedőlt mondjuk az Egyesült Ábó a legnagyobb fapados légitársaság.

[00:33:15]Tehát vannak ott olyan belpolitikai problémák, amelyeket szintén ki tudnak majd használni Donald Trumppal szemben a félidőben.

[00:33:24]Itt a következő időszakban az lesz az igazán érdekes, hogy a republikánus párt az most hogy viszonyul ehhez a kérdéshez, hiszen nekik többségük van még mind a két házban, és ezt úgy tűnik, hogy megosztottak belülről, és nem akarják valójában érvényre juttatni, és úgy tűnik, minthogyha a republikánusokon belül is erősödnének azok, akik azt mondják Donald Trump esetében, hogy minél rosszabb, akkor annál jobb.

[00:33:52]Igen, de azért az amerikai szisztémát ismerve azt kell mondjam, hogy ez egyelőre csak egy fenyegetés, ha tetszik, a Fehérház irányába, mert végülis az elnöknek kell jóváhagyni ezeket a döntéseket, ő fogja aláírni, vagy nem.

[00:34:05]Tehát ezzel el lehet majd vitatkozni, de ez is ez az érdekes benne talán az, hogy egy országra vonatkozik.

[00:34:12]Tehát nem azt mondja, hogy innentől kezdve a szenátus kongresszus, tehát a képviselőtestület az, amelyiknek kontrollt kell gyakorolni az elnök fölött, amelynek egyébként tejhatal van ezekben a kérdésekben, hanem azt mondja, hogy Iránnal szemben, ugye?

[00:34:22]És ez valóban azt jelzi, amit a Jóska őt aláhúztál, hogy már az amerikai gazdaságot is érinteti, nem csak az európait, az a fajta hát napi másfél millió tonna hián, ugye, amelyiket nem szállítanak ki gyakorlatilag a térségből.

[00:34:40]amely most blokád alatt van.

[00:34:43]És ugye ez begyűrőzik, nem csak a benzinállak emelkedésében, mert mindig csak 300 Ft Amerikán benzin, ami ott persze nyilvánvalóan mást jelent, de abban is, hogy valóban az ipari kapacitások nem megfelelő formában fognak tudni működni.

[00:34:57]Plusz azok az együttműködő rendszerek, ahol az amerikai tőkét kihelyezték mondjuk európai, magyar vagy bármilyen területre, nem tudnak működni, mert nem lesz energiahátterük, ellátásuk.

[00:35:09]az bizonyal tulajdonos irányában nem feltétlen pozitívan jelenik meg és így tovább.

[00:35:13]Tehát abból következően, hogy Amerika a világban terjeszkedett gazdasági értelemben, a világban megjelenő problémák konkrétan az amerikai adott érdekköröket abszolút érinti, nem csak Amerikán belül.

[00:35:28]Igen.

[00:35:28]És akkor csak egy rövid gondolat, mert mindeközben nem szerintem nem fordítunk elő figyelmet arra, hogy mi történik Amerika közelszomszédságában.

[00:35:41]Tehát ott van Kuba.

[00:35:41]Tehát mindeközben az amerikaiak egy nagyon intenzív műveletet hajtanak végre a Kuba vonatkozásában.

[00:35:51]És úgy tűnik, itt visszatérek a beszélgetésünk elejére, hogy a kínai és az oroszok ebben a kérdésben is nem feszültek teljes erőből ellent az amerikaiaknak.

[00:36:00]Az oroszoktól beengedtek két kőolajszállító hajót, hogy az energiaellátás többé-kevésbé a lakosságnál biztosítva legyen, de mindeközben Kuba gazdasága az letérdelt.

[00:36:14]És ha Donald Trump még a választások előtt eléri azt, hogy mondjuk egy rendszerváltoztatási folyamat elinduljon Kubában, az viszont az ő pozícióit erősítheti majd.

[00:36:29]Igen, de bocsánat, de van itt az Alexander Dyukin ismert, nyilván a filozófus, aki Putyin mellett dolgozik, az ő elméleté kerül végrehajtásra.

[00:36:37]Ugyanis azt mondta, hogy a bipoláris világnak úgy kell meg fölnézni, hogy vertikálisan kell felosztani a világot.

[00:36:44]Tehát Amerika az amerikaiak két Dél-Amerikával együtt és ott Kuba Közép-Amerikában van.

[00:36:49]Európa ugye Afrikával együtt egy következő és a távolkelt egy következő.

[00:36:53]Öt részre osztotta pillanatnyilag háromnál tartunk.

[00:36:57]De ez történik, ha belegondoltok.

[00:37:00]Csak úgy ne legyünk az orosz.

[00:37:00]Oké.

[00:37:00]No van itt egy érdekes kettősség, és itt most már ilyen értelmezési harcot látok, és lehet, hogy ez a következő éveket rá ugyanaz az értelmezési harc fog majd menni.

[00:37:14]Merthogy és akkor itt térjünk vissza az ukrán gabonára.

[00:37:16]Ugye az történt, hogy a kormány elfelejtette meghosszabbítani a az ukrán gabonának a behozatalával kapcsolatos tiltást.

[00:37:25]Így gyakorlatilag a különböző ilyen élelmiszer meg agrár szerületek szerint lényegében szabaddá vált az ukrán gabonának az útja Magyarországra.

[00:37:36]Ezt kritizálta a Fidesz is.

[00:37:39]És ugye itt most a kérdés az, hogy elfelejtették vagy nem felejtették el, és csendesen hagyták, hogy ez megtörténjen, és hogy ez a jogszabály érvényét veszítse.

[00:37:52]Kérdezem mindezt azért, mert megjelent, és itt olvasom egy agrár szakoldalon, hol egy megjelent egy ellentétes narratíva ezzel kapcsolatban.

[00:38:00]Az ellentétes narratíva pedig arról szól, hogy hát valójában nem olyan egyszerű a helyzet, mert ugyanez a jogszabály ez most ugye érvényét fesztette.

[00:38:07]Viszont a az ukrán gabona behozatari feltételeit Brüsszel már tavaly szigorította, és a nagyon komoly európai uniós elvárások vannak az ukrán gabonával szemben.

[00:38:18]És árságos az a megközelítés, hogy itt akadálygtalanul tud az ukrán gabon áramlani, merthogy Brüsszel és az uniós szabályok védenek bennünket.

[00:38:29]Ez ez a játék fog menni a következő időszakban, hogy valamit engednek, és akkor azt mondja, hogy Brüsszel megvéd.

[00:38:36]Ö most ez, hogy mondjam, ö adhatjuk itt a hülyét egymásnak már, elnézést, de a valóság azért az jön velünk szembe.

[00:38:44]Ö most ha megnézzük azt, hogy Brüsszel ugye 27 pontban rögzítette, hogy milyen elvárásai vannak a magyar kormánnyal szemben, hogy megkapjuk a fennmaradó uniós támogatásokat, és most majd jönnek ide Budapestre, hogy ők hogyan tudnák ezt gyorsítani, mert csupa szívjóságból teszik mindezt.

[00:39:05]Úgyhogy közben még nincs ratifikálva, de a Merkurz úr megállapodást már Brüsszel életbe léptette.

[00:39:16]effektíve.

[00:39:16]Tehát Közép- és Dél-Amerikából az élelmiszer az szabadon áramlik már mindenféle bám és ellenőrzés nélkül Európában.

[00:39:28]Jött is a szennyezett csirke Brazíliából.

[00:39:30]Jó reggelt kívánok.

[00:39:30]Na most ezek alapján elgondoljuk azt, hogy az a Brüsszel, aki továbbra is háborúzni akar Ukrajnáért az oroszokkal, az a Brüsszel, amelyik továbbra is önti a pénzt Ukrajnába, hogy meggyengítse az oroszokat, az azt fogja mondani, hogy az Ukrajnában megtermelt és eladható élelmiszer alapanyagokat nem engedi be, mikor miből kapja vissza, vagy miből van reménye, hogy mondjuk kevesebbet kérjenek az ukránok, amelyik egyébként gazdasági csődben van.

[00:40:03]Tehát innentől kezdve azért vegyük már komolyan egymást, én azt gondolom, hogy senki ne higt, hogy Brüsszel fogja azt mondani, hogy nem engedjük be, és majd nagyon ellenőrizzük az ukrán gabonát.

[00:40:15]A valóság, én azt gondolom, hogy heteken vagy hónapokon belül szembe fog jönni velünk.

[00:40:24]No comment.

[00:40:25]No comment.

[00:40:25]Jó, akkor még egy kis Ukrajna.

[00:40:31]De akkor ne a magyar vonatkozással zárjunk, hanem akkor zárjunk azzal, hogy dróncsapások és Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj.

[00:40:41]Küldtem is nektek ezzel kapcsolatban egy cikket, egy írást, merthogy ugye nagyon erősen támadja az olajtermelés, gázolaj termelé és hasonlókat.

[00:40:50]Ugye Ukrajna célzottan Oroszországnak a területén, és azt a benyomást kelték kommunikációság és mindenképpen, hogy most ők fordítanak a háborúnak a meretén, és most ők mennek át támadásba.

[00:41:01]Ők mennek át támadásba?

[00:41:04]Nem, hát azért azt a cikk azzal nem folytatódik, mert nyugati forrásokra utalunk, hogy Ukrajnát is nagyon komoly támadásra kértek az elmúlt időszakban.

[00:41:14]Ennek válaszoképpen, és most már az oroszlók sem nagyon válogatnak a célpontokkal.

[00:41:18]Ha jól lehet, még mindig egy ember halt meg, mármint Ukrajnában, Oroszországban nem tudjuk, hogy mennyi ugye a adott energetikai központokban.

[00:41:28]Tehát itt nagyon komoly oda-visszacsapások vannak.

[00:41:29]Tehát ez kalándik a háborúzónak ebben az értelmében, ami ami nem egy jó hír egyrészt.

[00:41:34]Másrészt abban igazuk van az ukránoknak, hogy ez azért az oroszoknak nem jön jól, hiszen ugye ez egy valóban gyenge pont lehet, hogyha itt földakadások vannak, mert akkor hiába mondja azt, hogy van energiám, nem tudom földolgozni azzal, nem tudom értékesíteni.

[00:41:50]Úgyhogy ez ez fájhat Oroszországnak, de nem ez a kérdés megint, hanem a az ukrán öncélújság.

[00:41:55]Hát gondoljatok bele, Amerikának nem érdeke Oroszország gyengítése jelen pillanatban, sőt föloldást adott ugye az orosz olaj befogadására.

[00:42:05]Van van egy ilyen rendelet Amerika részről.

[00:42:07]Sőt, már az angolok is adtak engedélyt, bocsi, az elmúlt napokban azért, hogy az ellátást valamilyen szinten azért biztosítsák Nagy-Britannia területén.

[00:42:15]És minden ország föl fog ébredni előbb-utóbb, mert itt van olaj.

[00:42:21]Hát a közelkeletről meg nem jön olaj például.

[00:42:23]Úgyhogy ez most megint egy ilyen kijevi ki vagyok én című történet egyfelől, más pedig presszió adott esetben az unió felé, hogy hogy az ő céljait támogassák továbbra és nem csak a háborúban, hanem az unió csatlakozásban például, ugye, mert a a magyar külügyminiszterasszony és az ukrán külügyminiszter közötti levélváltás ilyen online beszélgetésből az derült ki, hogy tulajdonképpen mi hogy úgy mondjam, jelentkeztünk barátságra.

[00:42:51]Oké.

[00:42:51]Ott pedig fölsorolták, hogy akkor mi mindent kell teljesítenünk.

[00:42:54]Például ezekben a kérdésekben legfőképpen Magyarországnak támogatni kell minden módon ugye az uniós csatlakozását Ukrajnának.

[00:43:01]Abban, hogy egy ilyen elsődleges, másodlagos, de ilyen júniusokról beszélünk, tehát nem két év múlva valamit kéne csinálni meg vagy fölzárkózást, hanem azonnal.

[00:43:10]És ugye múltkor én azt említettem, hogy a Tuszk való barátságnak is, ami most megint itt napirenden van, azért van egy nagyon rossz háttérárnyéka, mégpedig az, hogy a Tusk szintén abban érdekelt, hogy Ukrajnát bevegyék az unióba, mert Tusk semmi mást nem játszik, mint a brüsszeli érdekeket képviseli, hogy a London City-t most ez megint mindegy.

[00:43:29]Tehát itt ezekben a forgatókönyvekben nagyon könnyen ott lesz az, hogy Magyarország egy zászóvivője lesz adott esetben az ukrán csatlakozásnak.

[00:43:41]Igen, én is ezt gondolom azzal együtt, hogy az ukránok részéről most a dróncsapásokat, ha nézzük, amik kétségtelenül fájdalmasak az oroszoknak, európai szolgálati részről megindult ugyanaz a kommunikációs támadás az oroszokkal szemben, ami a háború kitörése után.

[00:44:01]Tehát most megint azt halljuk, hogy Putyin elnök már több időt tölt a bunkerében, mint szabadon.

[00:44:12]már megint fenik a késeket Moszkvában, hogy Putyint el kell távolíteni, mert beuhant a népszerűsége.

[00:44:21]Tehát a mélységi csapások mellett megindult egy kommunikációs támadás újólag az oroszokkal szemben, ami nyilvánvaló, hogy a kettő valóban azt a célt szolgálja, hogy a az orosz lakosság körében ezt a fajta negatív hangulatot fölsrófolja, vagy ráerősítsen egyik a másikra és támogassa egyik a másikat azzal együtt, hogy valójában beszélgetésünk erre ír meg ott Laci is mond visszatérve, hogy a három nagynak nem érdeke, vagy a kínaiakat és az amerikaat vesszük, nem érdeke az, hogy az oroszokat most így meggyengítsék, vagy ez a háború kinyíljon és tovább eszkalálódjon, mert tegnapi hír, és ezt is most már kimondják, hogy ugyan az európaiak szponzorálják Ukrajnát a háború folytatásában, de ha az amerikaiak nem szállítanak időben és megfelelő mennyiségű fegyvert, amit Európa nem tud legyártani, akkor az a pénzt azt meg lehet gyújtani és el lehet égetni, mert Erről te is beszélt a látófőtitkár.

[00:45:23]Így van.

[00:45:23]Pontosan.

[00:45:23]Tehát látható az, hogy az ukránoknak ezért is érdeke az, hogy próbálják meg ezt a háborút nemzetközi szintéren is ki újra kiszélesíteni, hogy az amerikaiak érezzék azt, hogy nekik geopolitikai érdekük az, hogy ide fegyvert szállítsanak.

[00:45:42]Köszönöm szépen nektek a mai beszélgetés Fögy Lászlónak és Horvát Józsefnak, a kedves nézőknek és hallgatóknak, hogy követtek, hallgattak bennünket.

[00:45:47]Ez volt a zene a héten az erőtér.

[00:45:49]Jó esnek hallgassnak bennünket.

[00:45:51]Továbbra is a házigaza póceán köszönni a figyelmüket és búcsúzik is viszontlátásra.

[00:45:54]Viszont hallásra.