A Lex Orbánnal akadályoznák a választói akaratot | Hack Péter a REAKCIÓBAN
- A „Lex Orbán” visszamenőlegesen korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát 1990-től, amit Hack Péter személyre szabott, a választói akaratot korlátozó, jogállamiság-ellenes lépésnek tart.
- A javaslat a demokrácia alapjának nevezi a közhatalom időbeli korlátozását, ám a professzor szerint a mandátumkorlátozás az elnöki rendszerek sajátja, nem a parlamentáris demokráciáké.
- Az R cikk alkotmányos önazonosságról szóló részének kivétele majd visszarakása kapkodásra utal, és feleslegesen keveri össze a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését egy értékrendi kérdéssel.
- A képviselői indítványként benyújtott módosítás megkerüli a szakmai egyeztetést, ami pontosan ugyanaz a gyakorlat, amit a TISZA korábban a Fidesznél kritizált.
- Egy új alkotmány népszavazással való megerősítése kockázatos, mert egy összetett szöveg ellen könnyen lehet „nem” kampányt folytatni; a nemzetközi példák is többnyire kudarcot mutatnak.
- Sulyok Tamás lemondásra szólítása példátlan; a hatályos szabályok szerint politikai nyomásra nem mozdítható el, így az intézmény jellege változna meg, ha mégis sikerrel járnának.
„Hogyha a tisztelet és szabadság pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítanak?” – Hack Péter
- Hack Péter a kegyelmi ügyet súlyos közjogi balesetnek nevezi, amelyben minden szakértői javaslat ellenére, kizárólag Balog Zoltán kérésére született meg a döntés.
- A vizsgálóbizottság felállítása politikai célokat szolgál, és lehetőséget teremt egy olyan narratíva fenntartására, amit a Fidesz a történtek azonnali feltárásával elkerülhetett volna.
- A Fidesz súlyosan hibázott, amikor nem tárta fel a kegyelmi ügy részleteit, ami teret adott egy téves, pedofil hálózatról szóló narratíva hatékony politikai használatának.
- Az Alkotmánybíróság nem bírálhatja felül az alkotmányozó hatalom döntését, így egy jogállamiságot sértő módosítás esetén az EU fórumai maradnak az egyetlen lehetséges ellensúlyt.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés középpontjában az új TISZA-kormány által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslatok állnak, különös tekintettel a miniszterelnöki ciklusok korlátozására („Lex Orbán”), valamint a közjogi méltóságok lemondásra való felszólításának jogállamisági aggályaira. Hack Péter jogász, az ELTE professzor emeritusza részletes jogi és demokráciaelméleti elemzést nyújt a felmerült kérdésekről.
A „Lex Orbán” és a miniszterelnöki ciklusok korlátozása
A javaslat lényege és a visszaható hatály problémája
A TISZA két képviselője által egyéni indítványként benyújtott alaptörvény-módosítás egyik legvitatottabb eleme a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozása 1990-től visszamenőleg. Hack Péter szerint a javaslat egyértelműen egyetlen személyre, Orbán Viktorra vonatkozik, és azt kívánja megakadályozni, hogy újra miniszterelnök lehessen.
„Tehát maga a törvény szövege a visszaható hatállyal gyakorlatilag egyetlen személyre vonatkozik Orbán Viktorra. Tehát azt kívánja megakadályozni az előterjesztő, hogy Orbán Viktor újra Magyarország miniszterelnöke legyen.” – Hack Péter *
A professzor rámutat, hogy egy demokráciában a miniszterelnökséghez három dolog szükséges: az illető ambíciója, képessége, és mindenekelőtt a választók akarata. A javaslat ezzel a megoldással a jövőbeli választói akaratot kívánja korlátozni – a jelenlegi parlamenti többség meg akarja akadályozni, hogy a jövőben akár 3-5 millió ember Orbán Viktorra szavazhasson.
Az indoklás demokráciafelfogása
A javaslat indoklása szerint „a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott”. Hack Péter ezt az érvelést vitatja: rámutat, hogy a mandátumkorlátozás elsősorban az elnöki rendszerekre jellemző (ahol az elnök nem felelős a törvényhozásnak), míg a parlamentáris rendszerekben, ahol a miniszterelnök bármikor elmozdítható bizalmatlansági indítvánnyal, Európában egyetlen országban sem korlátozzák a miniszterelnöki ciklusok számát.
„Az a tipikusabb Európában, hogy viszonylag hosszú mandátumokat, a sikeres politikusok hosszú mandátumokat töltenek be.” – Hack Péter *
Példaként említi Margaret Thatchert (11 év), Helmut Kohlt és Angela Merkelt (16-16 év), Wilfried Martens belga miniszterelnököt (több mint egy évtized), illetve Jean-Claude Junckert, aki több mint 18 évig volt Luxemburg miniszterelnöke.
A politikai alkalmatlanság és a jog eszközeinek összemosása
Hack Péter hangsúlyozza, hogy a TISZA érvelése – miszerint Orbán Viktor azért nem méltó az újrázásra, mert 16 éve alatt tönkretette az országot – nem a jog, hanem a nettó politika nyelve. A demokrácia alapja, hogy nem az elit dönt a választók helyett, hanem a választók maguk.
„Sem a jogállamiság, sem a demokrácia követelményében nem illik az bele, hogy politikusokat más politikusok alkalmatlannak nyilvánítsanak.” – Hack Péter *
A professzor rámutat, hogy ha valóban bűncselekményeket követett el valaki, azt a bíróság megállapíthatja, és eltilthatja a közügyektől – ehhez nincs szükség alaptörvény-módosításra vagy külön törvényre.
Jogalkotási logikai hiányosságok
A javaslat nem korlátozza például, hogy Orbán Viktort köztársasági elnöknek válasszák meg, vagy hogy egy leendő ellenzéki kormányban belügyminiszter legyen – ahogy Pintér Sándor is 20 évig töltötte be ezt a pozíciót. Elméletileg egy későbbi alkotmányozó többség vissza is csinálhatja a korlátozást, és felkérheti Orbán Viktort miniszterelnöknek.
Gumicsont-elmélet
Hack Péter felveti, hogy a javaslat nem tűnik sem szükségesnek, sem észszerűnek, sem hasznosnak, és a saját maguk által hirdetett jogállamisági elvekbe (visszaható hatály tilalma, személyre szabott jogalkotás tilalma) is ütközik. Ezért könnyen lehet, hogy pusztán figyelemelterelő „gumicsontról” van szó.
Az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmének kivétele – majd visszarakása
Az R cikk módosításának dilemmája
Az alaptörvény-módosító javaslat eredetileg hatályon kívül helyezte volna az Alaptörvény R cikkét, amely kimondja: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” Az indoklás szerint ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását szolgálta volna.
Hack Péter rámutat, hogy az R cikk két mondatból áll: az első az alkotmányos önazonosságról és keresztény kultúráról szól, a második pedig egy független hivatal létrehozását írja elő. Ha a kormány csak a hivatalt akarta volna megszüntetni (amire joga van, és amit a kampányban is ígért), elegendő lett volna a második mondatot hatályon kívül helyezni – az első mondat egy értékrendbeli állásfoglalás, amiről társadalmi vitát kellene folytatni.
„De azt úgy kivenni az alaptörvényből, hogy senki nem mondja el, hogy ezt miért kellene kivenni, és hogy ez mit jelent kormányzati koncepcióban, […] ez erősen kapkodásnak tűnik.” – Hack Péter *
A migrációs politika összefüggései
Az első mondat azért is fontos, mert a 14. alaptörvény-kiegészítéssel került be az alkotmányba, és az európai migrációs politikának szabott gátat. Az előző kormány álláspontja szerint a magyar embereknek kell eldönteniük, kikkel akarnak együtt élni. Hack Péter megjegyzi: lehet politikai fordulat, de a választási kampányban Magyar Péter ennek az ellenkezőjét állította. A miniszterelnök végül személyesen avatkozott közbe, és jelezte, hogy mégis benne maradna ez a kitétel az alaptörvényben.
A jogalkotási eljárás kritikája
Hack Péter rámutat, hogy a képviselői indítvány formájában történő benyújtás – amit korábban a Fidesz is gyakorolt, és amiért sok kritika érte – kijátssza a jogalkotási törvény előírásait a szakmai és társadalmi egyeztetésről. Ez a gyakorlat most is rossz, ahogy korábban is az volt.
„Inkább azt a gyakorlatot folytatják, amit korábban kritizáltak, csak egy kicsit kevésbé, hogy mondjam, szakszerűen.” – Hack Péter *
A népszavazás mint alkotmánymegerősítő eszköz veszélyei
Magyar Péter ígérete szerint egy későbbi alkotmányozási folyamat végén népszavazás erősítené meg az új alaptörvényt. Hack Péter szerint az ilyen típusú népszavazások nemzetközi tapasztalatai nem túl pozitívak. A 94-98 közötti magyar alkotmányozási kísérletnél is felmerült ez, de a szakértők már akkor figyelmeztettek: egy alkotmányszöveg ellen nagyon könnyű „nem” kampányt folytatni. Például ha valaki azt mondja, hogy az alaptörvényben nincs benne az alanyi jogon járó havi 10 millió forint, vagy hiányzik a halálbüntetés, az könnyen a nemek győzelméhez vezethet. Példaként említi Kanada 90-es évek eleji sikertelen alkotmányozási népszavazását, valamint az európai alkotmány franciaországi és hollandiai leszavazását.
A 2010-es párhuzam és a választási rendszer hatása
Hack Péter párhuzamot von a 2010-es és a 2026-os választási eredmények között. 2010-ben a választók mintegy 80%-a (Fidesz 50%+, Jobbik 20%, LMP 10%) szavazott a rendszerváltás óta eltelt 20 év ellen. A mostani eredmény – 54% a TISZA mögött, 47% a Fidesz mögött – nem jelent nemzeti egységet, bár a TISZA népszerűsége azóta 70%-ra nőtt.
„Ez azért erre nem lehet azt mondani, hogy létrejött a nemzeti egység, létrejött a nemzeti többség, de az nem nemzeti egység még nincsen.” – Hack Péter *
A magyar többségi választási rendszer jellegzetessége, hogy stabil parlamenti többséget hoz létre, de egyúttal szélsőséges átlendüléseket is eredményez – ahogy ez most is történt. Ez a rendszer válsághelyzetekben előnyös, mert stabil kormányzást biztosít, szemben az arányos rendszerekkel, ahol gyakoriak a politikai válságok.
A professzor óva int attól, hogy a jelenlegi választási eredményt végleges ítéletnek tekintsék: Donald Trump példája mutatja, hogy négy év alatt a választók véleménye gyökeresen megváltozhat.
A közjogi méltóságok lemondásra szólítása – különös tekintettel Sulyok Tamás köztársasági elnökre
A politikai nyomás és az elmozdítás jogi akadályai
Magyar Péter az első parlamenti beszédében a helyben ülő Sulyok Tamáshoz intézve fogalmazott meg „erős fenyegetést”, és május 31-i határidőt szabott a lemondásra. Hack Péter szerint ez példátlan a magyar parlamentarizmus történetében.
A jelenleg hatályos – 1990 óta változatlan – szabályok szerint a köztársasági elnöknek nincs politikai felelőssége, csak közjogi felelősségét lehet megállapítani. A leváltáshoz bizonyított bűncselekményre lenne szükség, ami nem áll fenn.
Sulyok Tamás legitimitása
Hack Péter rámutat, hogy Sulyok Tamás az egyetlen köztársasági elnök az elmúlt 36 évben, akinek nincs pártalapja – nem volt párttag, nem volt pártvezető. Összehasonlításképpen: Göncz Árpád az SZDSZ országos tanácsának tagja volt, Sólyom László az MDF vezetőségi tagja, Mádl Ferenc miniszter volt az Antall-kormányban, Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin pedig egyértelműen a Fidesz elnökségi tagjai vagy alelnökei voltak.
Sulyok Tamás megválasztásának szabályai nem változtak, és a Fidesz nem kétharmaddal visszaélve választotta meg – egyszerű többséggel is megválaszthatta volna. Az összes korábbi elnökválasztás közül egyedül Göncz Árpád első megválasztása volt konszenzusos.
A politikai kritikák természete
Hack Péter emlékeztet, hogy Göncz Árpádtól kezdve minden elnököt értek politikai kritikák azzal kapcsolatban, hogy mikor szólalt meg és mikor nem. Ilyen típusú politikai vádak azonban nem lehetnek alapjai az elmozdításnak. Ha mégis politikai alapon távolítanák el az elnököt, az az intézmény jellegét alapvetően változtatná meg.
„Ha mégis elmozdítják, akkor a köztársasági elnöki intézmény abban a formájában, ahogyan eddig létezett, megszűnik létezni, mert ettől kezdve a köztársasági elnöknek gyakorlatilag lesz politikai felelőssége, és politikai alapon bármikor […] eltávolíthatják.” – Hack Péter *
A technikai megvalósítás és a precedens veszélye
A miniszterelnök nyilatkozata szerint a régi szabályok szerint elmozdítanák Sulyok Tamást, majd az új parlamenti többség által jelölt személyt választanák meg. Hack Péter szerint ezt technikailag könnyű megvalósítani: az alaptörvénybe be lehet iktatni, hogy a törvény hatályba lépésének napjától megszűnik az elnök mandátuma. Az elnök ilyenkor nehéz helyzetbe kerül saját „halálos ítéletének” aláírásával, de ezt kiválthatja az Országgyűlés elnöke.
A veszély azonban az, hogy ha egy elnököt így távolítanak el, a következő elnök is bármikor hasonló sorsra juthat – „ha az elődöt el lehetett mozdítani, akkor ő is számolhat azzal, hogy őt bármikor onnan kidobhatják.”
„Hogyha a tisztelet és szabadság pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítanak?” – Hack Péter *
Hasonló lépések az Alkotmánybíróság és más intézmények esetében
A professzor megjegyzi, hogy bizonyos pozíciók esetében volt alapja a Fidesz-kritikának – például a Kúria elnökét és az Országos Bírósági Hivatal elnökét 2023 előtt úgy választották, hogy a köztársasági elnök (fideszes politikus) jelölte és a parlament kétharmaddal választotta, ami az európai intézmények szerint nem biztosította a függetlenséget. A szabályokat 2023-ban megváltoztatták, de a pozícióban lévők akkor nem mondtak le, amit Hack Péter szerint helyes lett volna megtenniük. Ugyanakkor a mostani tervezett lépések – a teljes Alkotmánybíróság vagy más intézmények átalakítása – csak akkor lesznek valódi rendszerváltás, ha az új jelölések és választások nem egy pártiak lesznek, és az ellenzék is beleszólást kap.
A kegyelmi ügy újbóli megnyitása és a vizsgálóbizottság
Az aktanyilvánosság és a bizottság létrehozása
Az új kormány aktanyilvánosságot rendelt el a Novák Katalin-féle kegyelmi ügyben, és parlamenti vizsgálóbizottságot hoz létre, ahová – sajtóhírek szerint – akár karhatalommal is odacitálhatják az érintetteket. Hack Péter szerint ez példátlan a magyar demokrácia történetében, hiszen a kegyelmi eljárásnál a nyilvánosságot eddig kizárták, és az indoklás sem volt kötelező.
A kegyelmi döntés mechanizmusa és a „baleset”
A professzor részletesen ismerteti a kegyelmi eljárás menetét: a bírósághoz benyújtott kérvényt az iratokkal együtt az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztálya vizsgálja, a szakemberek véleményezik, és az illetékes államtitkár – ebben az ügyben Répássy Róbert – teszi le a miniszter asztalára. K. Endre ügyében a minisztérium szakemberei azt javasolták, hogy nem indokolt a kegyelem. Ugyanezt javasolta a köztársasági elnöki hivatal szakértői csapata is.
„Tehát ő abban hibázott [Varga Judit], hogy nem mondta azt, hogy én márpedig így nem írom ezeket alá, nézze át a stábom, és ha a stábom azt mondja, hogy ez rendben van, akkor aláírom.” – Hack Péter *
Balog Zoltán református püspök személyes meggyőződése volt, hogy K. Endre ártatlan, és az ő kérésére adta meg Novák Katalin a kegyelmet – minden szakértői javaslat ellenére. Hack Péter hangsúlyozza, hogy a kegyelmi eljárás nem a bírósági ítéletek kijavítására szolgál (arra perújítás és rendkívüli jogorvoslatok vannak), ez egy „súlyos közjogi baleset” volt.
„Annak idején 2023 januárjában el kellett volna magyarázni a választóknak, hogy mi történt. És ami történt, az tulajdonképpen hát egy súlyos közjogi baleset.” – Hack Péter *
A Fidesz mulasztása és a narratíva politikai használata
Hack Péter szerint a Fidesz súlyos hibát követett el azzal, hogy 2024 tavaszán, az ügy kirobbanásakor nem tárta fel a részleteket, és nem magyarázta el a történteket. Ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az ügyre ráépüljön egy narratíva, miszerint létezik egy „szisztematikus pedofil hálózat”, amit a kormányzat fedez, és ez a legfelsőbb körökig ér. Ezt a narratívát a TISZA nagyon hatékonyan használta, és láthatóan még kormányon is használja.
Az iratokból – Hack Péter szerint – semmi újat nem tudtunk meg, amit eddig ne tudtunk volna. A dokumentumok megerősítik, hogy Balog Zoltánon kívül senki nem kérte a kegyelmet, és kizárólag az ő kérésére adták meg. A professzor hangsúlyozza: ha a miniszterelnök bele akart volna nyúlni, azt az igazságügyi minisztérium szintjén tette volna meg. A vizsgálóbizottság valószínűleg Orbán Viktort és családját is be akarja majd idézni.
Az Alkotmánybíróság szerepe és a fékek-egyensúlyok dilemmája
Hack Péter felhívja a figyelmet az alkotmánybíráskodás korlátaira: az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében nem bírálja felül az alkotmányozó (az Országgyűlés) döntéseit, mert ezzel átvenné az alkotmányozó hatalmat. Csak azt vizsgálhatja, hogy szabályos eljárásban fogadták-e el a módosítást. Ez azonban olyan helyzetet teremthet, hogy az alaptörvény két rendelkezése egymásnak ellentmond – például a B cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, míg a miniszterelnöki mandátum visszamenőleges korlátozása ennek a jogállamisági és demokratikus tételnek ellentmond. Az ilyen ellentmondásokat jelenleg inkább az Európai Unió fórumai tudják orvosolni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „infruá”: A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „interjúra” utaló torzítás lehet („Az infruáak nyilatkozva kitért arra, hogy…” → feltehetőleg „Az interjúban nyilatkozva kitért arra, hogy…”). A kontextusból egyértelmű, hogy Sulyok Tamás egy interjúban nyilatkozott az alkotmánybíróság lehetőségeiről.
- „Highám” (a beszélgetés végén): „Highám lesznek hasonló témáink az elkövetkező időkben” – valószínűleg „Úgy hiszem” vagy „Azt hiszem” lehetett az eredeti kifejezés.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szervusztok!
[00:00:00]Köszöntöm a Mandiner YouTube csatornájának nézőit.
[00:00:01]Ez itt a reakció Kacsó Dániellel.
[00:00:06]módosulhat az alaptörvény, korlátozná az új kormányzat a miniszterelnöki ciklusok számát, illetőleg szinte már napi szinten szólítja föl lemondásra a különböző közjogi méltóságokat az új miniszterelnök Magyar Péter, hogy ez jogállamisági és egyéb szempontból rendben van-e.
[00:00:25]Azzal kapcsolatban nagy viták bontakoztak ki itt az elmúlt napokban.
[00:00:29]Ezekről fogunk beszélgetni.
[00:00:32]Kezdünk.
[00:00:42]És akivel kitárgyaljuk ezeket a jogállamisági kérdéseket, az nem más, mint Hak Péter jogásza, az elte professzor emeritusza.
[00:00:48]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:50]Köszöntöm a stúdió.
[00:00:52]Köszön a meghívást.
[00:00:52]Köszönöm a meghívást.
[00:00:54]És még ezt megelőzően egy kötelező kör természetesen hozzátok hallgatókhoz, nézőkhöz fordulva.
[00:00:57]Ha még nem tettétek volna meg, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra is, kövessétek a Mandinert.
[00:01:03]Minden lehetséges felületen van belőle bőven.
[00:01:05]Köszönjük szépen a bizalmat és a figyelmet.
[00:01:08]És akkor kezdjük a beszélgetést.
[00:01:10]Ö néhány alapvető témával készültem, aztán meglátjuk, hogy milyen irányokba kalandozunk el.
[00:01:16]De az egyik az mindenek előtt ez a hírhet alaptörvény módosítási javaslat, amelyik először is egyéni képviselőindítvány formájában került a parlamentbe, amilyen ami formát korábban az előző ciklusokban a Fidesz irányába sok-sok kritikaért.
[00:01:32]Most ez az első nagy volumenű jogi javaslat a parlament előtt ilyen formában érkezett a Tisza részéről.
[00:01:40]két képviselő jegyzi ezt, és ugye az egyik legvitatottabb része ennek az a miniszterelnöki ciklusok korlátozása, mégpedig megjelölve, hogy 1990-től számítva így nehéz nem arra gondolni, hogy Orbán Viktor esetleges újrázásának vetnek gátat egy alkotmánymódosítás.
[00:02:00]Kezdjük akkor ezzel.
[00:02:00]Ön is egy alapos kritika alá vette.
[00:02:02]Mik a problé ezt a javaslatot?
[00:02:05]Mik a problémák ezzel?
[00:02:05]És hívhatjuk-e Lex Orbánnak?
[00:02:10]Hát a végén kezdem igen.
[00:02:10]Tehát maga a törvény szövege a visszaható hatállyal gyakorlatilag egyetlen személyre vonatkozik Orbán Viktorra.
[00:02:19]Tehát azt kívánja megakadályozni az előterjesztő, hogy Orbán Viktor újra Magyarország miniszterelnöke legyen.
[00:02:27]Ugye ez azért problémás, mert ahhoz, hogy valaki miniszterelnök legyen egy demokráciában, ahhoz hát legalább három dolog kell.
[00:02:39]kell az illetőnek az ambíciója, hogy ő szeretne miniszterelnök lenni, kell a képessége, hogy ezt a feladatot el tudja látni, és a legfontosabb, hogy kell a választók akarata.
[00:02:48]Tehát egy ilyen szabály, ami korlátozza a mandátumokat, és lehet akkor, ha sorsolással döntenék el, hogy ki legyen a miniszterelnök, am akkor kell, hogy ne dobja ugyanazt a nevet a gép többször fel, de ezzel a megoldással tulajdonképpen a jövőbeli választói akaratot akarja egy jelenlegi többség korlátozni.
[00:03:09]Tehát a mai parlament 140 valahány képviselője meg akarja akadályozni, hogy 2030-ban, vagy 34-ben, vagy 38-ban, vagy lehet, hogy 30 előtt, hogyha esetleg feloszlatná magát a parlament.
[00:03:28]Tehát, hogy bármikor a jövőben akár három, akár négy, akár 5 millió ember úgy szavazhasson, hogy Orbán Viktor legyen a miniszterelnök.
[00:03:38]hogy a javaslat ilyen értelemben ö hát vagy felesleges lesz, mert ki tudja, hogy Orbán Viktor akar-e még miniszterelnök lenni valaha, lesznek-e olyan választók, akik őt akartnák miniszterelnöknek?
[00:03:52]Egyiket se tudjuk ma még, amikor itt beszélgetünk, vagy amikor ezt a törvényjavaslatot vitatják.
[00:03:59]Ha pedig mégis ő akarna, és a választók is akarják, akkor az a demokrácia súlyos demokrácia deficitet eredményez, hiszen a választói akaratot mesterségesen korlátozzák.
[00:04:09]Ö azt ígéri az új miniszterelnök, hogy egy alkotmányozási folyamat is elindul hamarosan azt követően, hogy a sürgősebb ügyeket rendezi majd az új kormány.
[00:04:19]Nyilván a jelenlegi helyzetet nagyon rosszként írják le, tehát hogy ez alig, ha nem egy picit később lesz már.
[00:04:26]és azt pedig egy népszavazás fogja megerősíteni, hogyha ha és amennyiben része lesz ez a szabályozás majd az új alkotmánytervezetnek, és egy népszavazás azt megerősíti, akkor változik-e, változhat-e a megítélése ennek az eszköznek?
[00:04:42]Ugye ez nagyon nehéz.
[00:04:42]A népszavazások alkotmány megerősítő népszavazásokról nemzetközi szinten nincs túl sok pozitív példa.
[00:04:53]Nem egy, nem kettő népszavazásnál fordult az elő, hogy a politikai pártok között nagy és a politikai elitben nagy konszenzus volt, de valamiért az emberek nem szavazták meg az alap az alkotmányt.
[00:05:06]Ö, ugye annak idején én 90 és 2002 között országgyűlési képviselőként végig az alkotmányügyi bizottságban voltam, és részt vettem a 94 és 98 közötti alkotmány konszenzusos alkotmányozásban, és ott is, ott is a az volt a terv, hogy majd az elfogadott szöveget népszavazás fogja megerősíteni, de már akkor is szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy egy ilyen népszavazást nagyon-nagyon könnyű meghackelni.
[00:05:33]Ugye, mert például valaki azt elindít egy kampányt, hogy az alaptörvényben nincs az benne, hogy mindenkinek alanyi jogon jár havi 10 millió Ft.
[00:05:43]Nincs benne az alanyi jogon járó lakásbiztosítása, nincs benne a halálbüntetés.
[00:05:50]Ugye azért a közvéleményben nagyon sokan vannak, vagy legutóbb még sokan voltak, akik a legsúlyosabb bűncselekményekre jónak tartanák a halálbüntetést.
[00:06:00]Amikor igennel vagy nemmel szavaznak, nagyon könnyű a nem mellett kampányolni egy elfogadott alkotmányszövegnél, mert mindig lesz benne olyasmi, ami egyes csoportoknak hiányzik, és ezt ha elég sok ilyen egyes csoport van, akkor a nemek hamar győzhetnek.
[00:06:17]Így volt a 90-es évek elején Kanadában, hogy mindenki arra számított, hogy simán átmegy, de a nép mégis leszavazta.
[00:06:24]Vagy csak gondoljunk az európai alkotmány gondolatára, ugye amit amit az Európai Egyesült Államok Alapjának akartak a 90-es ezredforduló után.
[00:06:35]És Hollandiában, Franciaországban két egyébként nagyon proeurópai Unió országban a választók leszavazták ezeket a a lépéseket.
[00:06:48]A a az sem nagyon világos tulajdonképpen a múlt hét óta én gondolkodom, hogy mi zajlik itt, mert mert ugye sokan vagyunk így, ha lehetek ennyire szubjektív.
[00:07:01]Igen, mertogy ugye eredetileg azt mondták, hogy az alkotmányozás két ütemben fog zajlani, hogy először kivesznek az alkotmányból rövidt távon elemeket.
[00:07:12]Tehát egy alkotmánymódosítás történik, ami a úgynevezett jogállami akadályokat hárítja el az alkotmányból.
[00:07:24]Ez rövidt távon, és utána indul el egy alkotmányozási folyamat.
[00:07:26]Na most én arra számítottam, hogy a hogy a nyár folyamán elkészül egy alkotmánymódosító csomag, amiben benne vannak azok az elemek, amiket most is említett, meg még néhány, amit így a kampányba felmerültek.
[00:07:43]Ugye itt olyan ígéret volt, hogyha a közjogi tissviselők nem mondanak le, ugye erre ez egy következő témánk lesz, akkor majd alkotmánymódosítással megteszik.
[00:07:51]Szóval nem nem nagyon érthető a sietség.
[00:07:55]Ugye ezt ezt a Lex Orbánt nem tudom, hogy miért kell most elfogadni egy hónap múlva vagy egy év múlva.
[00:08:03]Ez miért nem érte rá, hogyha keresztül akarják vinni.
[00:08:08]De magát a Lex Orbánt ugye azért is érdemes megnézni, mert önmagában az a gondolat is vitára ad oktot, hogy korlátozzuk a miniszterelnöki mandátumot két ciklusra.
[00:08:21]Hadd vágjak itt közben, csak hogy hadd idézzem az indoklását a javaslatnak, mégpedig ebben az szerepel, hogy a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.
[00:08:34]Ühüm.
[00:08:34]Igen.
[00:08:34]Hát ugye a demokrácia alapja valóban olyan helyzetekben, amikor a közhatalmat az államfőt, a nép által választott államfő gyakorolja első helyen ugye a az elnöki rendszerekben bevett az, hogy az elnöki mandátumok korlátozottak.
[00:08:53]Négy évre, öt évre, kétszer négy évre, kétszer öt évre, vagy esetleg hosszabb időre, de ugye az elnöki rendszerekben az elnök nem felelős a az országgyűlésnek.
[00:09:03]hogy az amerikai elnök a tiszta elnöki rendszer őt évente egyszer megjelenik a két ház együttes ülésén elmondja a State of the Union beszédet, amir amiről nem nyitnak vitát.
[00:09:16]Ugye ez nagyon fontos, aki látott már ilyet, az elég vicces, hogy hogy ugye ott a nagy teremben az összes képviselő, szenátor, legfelsőbb bíróság tagjai karzaton közönség ott van.
[00:09:29]Ki másfél percenként felállva tapsolnak.
[00:09:32]És utána az ellenzék vezetője egy könyves polc előtt mond néhány mondatot, ami ami vitába száll az elnökkel, de ott a plénumon nincs vita.
[00:09:43]Az amerikai elnököt a törvényhozás nem tudja számonkérni, nem tudja megbuktatni, nem tud vele szemben bizalmatlansági indítványt előterjeszteni.
[00:09:54]Ugyanez a helyzet a félelnöki rendszerekben, a francia vagy a lengyel példánál is.
[00:09:58]a miniszterelnökönél és Európában ugye ez a tipikus, a miniszterelnököknél jelen pillanatban Európában én egyetlen egy országról se tudok, ahol a miniszterelnöki mandátumot korlátoznák.
[00:10:15]Sorolhatnám, ugye többen hivatkoztak már addig is a vitában, Margaret Szecsőre, aki 11 évig volt miniszterelnök, Helmut Colis Angéla Merkel 16-16 évig volt kancellár.
[00:10:26]ö a Martens belga miniszterelnök is, több mint egy évtizedig volt a spanyol miniszterelnök is.
[00:10:35]Tehát igazából az a tipikusabb Európában, hogy viszonylag hosszú mandátumokat, a sikeres politikusok hosszú mandátumokat töltenek be.
[00:10:46]Ugye Junkers az Európai Bizottság korábbi elnöke több mint 18 évig volt Luxemburg miniszterelnöke.
[00:10:53]Csak, hogy azt mondja a Tiszapárt, hogy Orbán Viktor azért nem érdemes arra, ha jól értem, bár itt azért van egy, hogy mondjam, egy kicsit kenegetése a konkrét beszédnek.
[00:11:04]Azért nem méltó arra, hogy újra bizalmát kéri a magyar embereknek, mert ez a 16 év, ez azt művelte ezzel az országgal, amit és ez soha többet nem jöhet vissza.
[00:11:14]De hát ez nem a jog nyelve vagy a jogállamiság nyelve, ez a nettó politika nyelve.
[00:11:17]Sőt, hát illetve és hétes az a kérdés, hogy ezt a kérdést nem a Tiszapárt képviselőinek kell eldönteni, hogy méltó vagy nem méltó, hanem a választóknak.
[00:11:24]A demokráciáknak az az alapja, hogy nem az elit dönt a választók helyett, hanem a választók döntenek a maguk érdekébe.
[00:11:34]Bocsánat, hogy közb nem értelmezhető úgy ez a mostani április 12.
[00:11:37]eredmény, ahogy azt egyébként a akár az új miniszterelnök is értelmezi, hogy ez egy annyira egyértelmű üzenet, olyan nagy volt a részvételi arány, akkora felhatalmazást kapott Tiszapárt, hogy ez önmagában egy rendszerváltással ér föl.
[00:11:52]És ebből pedig az következik, hogy és akkor majd ez majd a következő témánk lesz, hogy nem maradhatnak a helyükön azok a hivatalvezetők, közjogi méltóságok, akiket az előző ciklusban választottak meg, és valami nagyon éles határvonat kell húznia ma és a tegnap között, nem is beszélve a jövőről.
[00:12:09]Igen, ez tulajdonképpen ugyanaz, amit egyébként 2010-ben a Fidesz tett.
[00:12:11]Ugye 2010-ben gyakorlatilag a választók 80%-a szavazott az azt megelőző rendszer ellen.
[00:12:21]Ugye abb a 80%-ban benne van a az akkor 2010-ről beszélünk.
[00:12:25]A Fideszre leadott több mint 50%, a Jobbikra leadott 20% és az LMP-re.
[00:12:30]Mind a kettő ugye új párt volt.
[00:12:33]Az őrájuk leadott az LMP-re leadott 10%.
[00:12:35]Tehát 80%-ban a választók elutasították az előző kormányzatot.
[00:12:42]Sőt, a különböző elemzések azért azt mutatták, hogy nem csak a a Gyurcsány bajnai korszakot utasították el, hanem tulajdonképpen a rendszerváltás óta eltelt 20 évet.
[00:12:54]Ugye a PE Research amerikai kutatóc végzett egy kutatást 90, bocsánat 2008-ban, bocsánat 2009-ben.
[00:13:05]És akkor Kelet-Európában az derült ki, hogy messze Magyarországon voltak a választók a leg legelégedetlenebbek mind a parlamentáris demokráciával, mind a piacgazdasággal.
[00:13:17]Tehát 2010-ben is volt egy ilyen momentum.
[00:13:19]És az a helyzet, hogy a választási rendszerünk az olyan, ami ami ami mindig ilyen szélsőséges eredményeket fog hozni, amíg ez a választási rendszer, ugye a mi választási rendszerünknek az előnye az, hogy nagyon stabil parlamenti többséget hoz létre.
[00:13:38]És ez különösen válsághelyzetben nagyon fontos és jó.
[00:13:42]Tehát ha egy nagy, mondjuk egy nagy világgazdasági válságban egy parlamenti kormányzatnak két-három mandátumos többsége van, azok pillanatok alatt ott hagyják a kormányt.
[00:13:52]És hát látjuk Európában, hogy egyik egyik politikai válságból a másikba zuhannak a parlament az arányos választási rendszerrel működő országok, mert az arányos választási rendszer az az sok pártrendszert hoz létre.
[00:14:09]A többségi rendszer az két pártrendszert hoz létre.
[00:14:12]Tehát ha itt megmarad Magyarországon a demokrácia, akkor a következő vá és megmarad ez a ez a többségi választási rendszer, ami stabil kormányzást eredményez, akkor minden leendő választás ilyen nagy átlendülés, mert most is gyakorlatilag a választók 54%-a, akik egy arányos rendszerben valószínűleg négy, 5, hat különböző pártra szavaztak volna.
[00:14:40]Ez az 54% együtt szavazott, szemben 47%-kal.
[00:14:46]Tehát ez azért erre nem lehet azt mondani, hogy létrejött a nemzeti egység, létrejött a nemzeti többség, de az nem nemzeti egység még még nincsen.
[00:14:53]A Tiszapárt mögött nagyon sok szavazó van, és látjuk, hogy hetente növekszik a szimpatizánsok száma.
[00:15:03]Amíg még effektív kormányzati lépések nem történnek, és ez még várható.
[00:15:06]Nem hiszem, hogy 100% fölé fog emelkedni, de de ugye most legutóbb 70%-nél tartott, de a 70% sem egység, az is még csak egy nagyon erős többség, hogyha ha ez szavazásra kerül.
[00:15:20]És azt gondolom, hogy hogyha a hogy történelmi távlatból át tudnak értékelődni események.
[00:15:29]Ugye láttuk az USAban Trump elnök vereséget szenvedett az első négy éves ciklus után négy éven keresztül mindent megpróbáltak vele szemben, amit el lehet képzelni.
[00:15:42]bírósági eljárások tömege, nyilvános megszégyenítés, ilyen igazi szégyen felvonulások, ahogy oda kellett állni a bíróság előtt, akkor ugye ezek a bűnügyi nyilvántartó fotói kerültek ki, amit egyébként ő maga tett ki, és ő használt.
[00:16:01]És mégis négy év után a választók megváltoztatták a véleményüket.
[00:16:03]Tehát én azt szeretném hangsúlyozni, hogy sem a jogállamiság, sem a demokrácia követelményében nem illik az bele, hogy politikusokat más politikusok alkalmatlannak nyilvánítsanak.
[00:16:19]Ugye van arra a demokráciákban, jogállamág, jogállamban is lehetőség, hogy valakinek megállapítják a büntetőjogi felelősségét.
[00:16:30]Néhány nyilatkozatból úgy tűnik, mintha ez az ítélet már készen lenne valahol Magyarországon a jogállam nagyobb dicsőségére, de normál körülmények között ezt a bíróság megállapíthatja bárkinek a büntetőjogi felelősségét, és eltilthatja a közügyektől, ha valóban bűncselekményeket követett el.
[00:16:46]Ehhez nincs szükség alaptörvénymódosításra, nincs szükség külön törvényre.
[00:16:51]Ez a normál menete a dolgoknak.
[00:16:54]De azt, hogy visszamenőleg korlátozzák egy korábbi sikeres miniszterelnöknek a megválaszthatóságát, és ezzel a választók jogát arra, hogy átértékeljék és esetleg támogassák néhány év múlva az ő politikai ambícióit, ez szembegy.
[00:17:10]Még egyszer mondom, nem véletlen, hogy egyetlen egy európai országban sincs ilyen típusú korlát, mert mert azt gondolják az Európában, hogy akit a választók legalkalmasabbnak tartanak, az legyen miniszterelnök.
[00:17:26]Arról nem is beszélve, hogy hát, hogy mondjam, szóval jogalkotási logika szempontjából sem teljesen védhető, mert például ez a benyújtott javaslat azt nem korlátozza, hogy Orbán Viktort mint köztársasági elnöknek megválasszák még kétszer öt évre a parlament, vagy hogyha áttérnek a szabad elnökválasztásra, akkor elnökválasztáson elnökjelöltként indulhat, vagy ha egyik sem, akkor egy leendő Fidesz vagy akármilyen nevű a mai politikának ellenzéki kihívója kormányában belügyminiszter legyen, mert ugye például azt se korlátozzák, hogy valaki 20 évig, ugye Pintér Sándor 20 évig volt belügyminiszter.
[00:18:09]Sőt, ha valaki legközelebb alkotmányzó többséget szerez, és leváltja a Tiszakormányt, és azzal kezdi a munkáját, hogy egy hasonló javaslatot visszacsinál az alaptervényből, majd ajánlja miniszterelnöknek Orbán Viktort, akkor ilyen formán még ki is lehet cselezni majd egy újabb rendszerváltással, ha úgy tetszik.
[00:18:28]Igen.
[00:18:28]És ez az egész ügyben az igazi nagy kérdés számunkra vagy számomra, hogy nem látszik a rendelkezés szükségessége, mert nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül választásra kerül föl.
[00:18:41]Nem látszik az észszerűsége, nem látszik a hasznossága sem, mert nagyon könnyen kilátható.
[00:18:48]Akkor az igazából az ember nem érti, hogy miért csinálják azt, ami észszerűtlen, szükségtelen, haszontalan, és még ráadásul a saját maguk által hirdetett jogállamisági elvekbe is ütközik, mert a visszaható hatály tilalma is és a személyre szabott jogalkotás is a jogállamiság elvébe ütköz.
[00:19:07]A politikusok, politológusok, elemzők el kitaláltak egy kifejezést, úgy hívják, hogy gumicsont.
[00:19:11]Tehát könnyen lehet, hogy pusztán, ami nem megint csak nem a jogállamiság visszaépítésének a leggremesebb eszköze, de egy ilyen javaslattal napokig lehet a közbeszédet témával ellátni, miközben valójában lehet, hogy majd valamikor egy-két év múlva vissza is csinálja majd Magyar Péter, hogyha kap jelzéseket az európai közösség különböző szereplőitől.
[00:19:33]A patrióták például bár rájuk aligha hallgat már tettek egy tiltakozó nyilatkozatot, de ez ez csak a latolgatások terepe.
[00:19:40]Talán okosabbak leszünk a következő napokban.
[00:19:43]Van viszont az alaptörvény módosításban egy olyan kitétel, amit ön is szóvá tett egy egészen friss posztjában, talán tegnapi, ami kikerülne.
[00:19:52]Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrának védelme az állam minden szervének kötelessége.
[00:19:58]Na de a miniszterelnök úr egy javaslattal, egészen friss módosító javaslattal ezt még mégsem venné ki az alaptörvényből.
[00:20:05]Ez most ez nyilván nem jogi kategória, a kapkodás, de mégis mi lehet ennek a hátterében?
[00:20:11]ugyanis ez összefüggésben van a szuráitásmi hivatal nevű szervezet felszámolásának politikai szándékával, ugyanakkor gátne bizonyos uniós migrációval kapcsolatos szabályozásoknak való ellentartásnak, ami viszont nem biztos, hogy szándéka volt a jogalkotónak, vagy mégis, és itt befejezem és átadom a szót.
[00:20:33]Igen.
[00:20:33]Ugye a jogalkotói szándékot egy jogász a a törvényjavaslat indokolásából próbálja kiolvasni.
[00:20:39]Most ugye a benyújtott, a két képviselő által benyújtott javaslat indokolásban csak azt a egy mondatot tartalmazza, hogy az adott rendelkezés a szuverenitás védelmi hivatal felszámolását szolgálja.
[00:20:51]Most szabadon idézem.
[00:20:53]Csak, hogy a rendelkezés, amit ők hatályon kívül helyezni javasoltak, ez az alaptörvény R cikke.
[00:21:01]Ez két mondatból áll.
[00:21:01]Az egyik mondat tartalmazza azt, amire ön utalta, az alkotmányos önazonosságot és a keresztény kultúrát.
[00:21:09]A másik mondat, hogy ennek a védelmére egy független hivatalt kell létrehozni.
[00:21:17]Most jogilag nagyon egyszerű a feladat, ha én a szuverenitásvédelmi hivatalt meg akarom szüntetni, amire a kormánynak joga van.
[00:21:23]Tehát ez ez nem meg is ígérte a kampányból.
[00:21:27]Megígérte.
[00:21:27]Tehát ezzel nekem nincsen problémám, hogy ezt a szervezetet meg akarja szüntetni.
[00:21:31]Magával a szervezettel, annak a jogosítványaival nekem is voltak problémáim.
[00:21:35]De ehhez annyi kellett volna, hogy az RCKnek a második mondatát hatályon kívül helyezem, az első mondatot pedig hatályában fenntartom, mert az az első mondat az azért egy lényeges politikai értékrendbeli állásfoglalás, amit szintén amire szintén lehet azt mondani, hogy a két a az április 12-e szavazás az elsöpörte a az alkotmányos önazonossági és a keresztény kultúrát, és Magyarország a jövőben nem ezeken az alapokon akar szerveződni.
[00:22:10]Ez egy értékrendbeli választás.
[00:22:13]És például a a az új alaptörvény vitájában majd ez előjöhet, és a népszavazásnál, akik például szeretnének a keresztény kultúrára hivatkozást látni az alaptörvényben, és nem látnak benne, akkor a népszavazásnál eldöntik, hogy megszavazzák-e majd az alaptörvényt, vagy sem.
[00:22:32]De azt úgy kivenni az alaptörvényből, hogy senki nem mondja el, hogy ezt miért kellene kivenni, és hogy ez mit jelent kormányzati koncepcióban, például az önáltal említett kérdésben, hogy akkor el kivesszük az alaptörvényből azt a rendelkezést, ami most még például az európai migrációs politikának gátot szab, mert azért került bele a 14.
[00:22:58]alkotmány kiegészítéssel az alaptörvénybe, vagy alaptörvény kiegészítéssel az alaptörvénybe, mert mert ez volt a félelem, hogy európai migrációs politikát akarnak keresztülvinni.
[00:23:10]Ugye ezt azt sürgetik, hogy engedjünk be mindenkit, és a már amikor bent vannak, akkor vizsgáljuk meg, hogy megfelelnek-e a menekült státusznak, vagy sem.
[00:23:20]És akik megfelelnek, azok maradhassanak itt, és akik nem, azokat majd rakjuk ki az országból.
[00:23:28]De ezt Európában még senki nem tudta megmondani, hogy ezt technikailag hogy képzelik, hogy akkor most felrakják ezeket az embereket a repülőre és elviszik, és ugye Szíriába akarták a németek visszavinni, de a szírek azt mondták, hogy ők nem akarják őket fogadni.
[00:23:43]H a kolasz programok is, angol programok.
[00:23:46]Az angolok ugye Ruandába akarták vinni, mert Ruanda fogadta volna őket, de a bíróság meg a tüntetők megakadályozták, mert ezek ronda jelenetek, amikor családokat bilincsbe kell felvinni repülőre.
[00:23:58]Olyanokat, akik elvileg bűncselekményt nem követtek el, csak visszaéltek egy rossz szabályozással.
[00:24:04]Hát ez az alapvető, bocsánat közben várok, csak hogy ez az alapvető különbség volt az előző magyar kormány és az uniós fősodor álláspontja között, hogy a döntést arról, hogy ki érdemes és jogosult arra, hogy Európában menedék kapjon, azt a határokon kívül kellene eldönteni, és akkor nem lenne szükség, vagy nem ilyen léptékben visszataloncálásra, migrációs paktnumra, elosztási mechanizmusra, kvótákra.
[00:24:28]Hát ez az egésznek úgymond a esszenciá ennek a dilemmának.
[00:24:31]És hát ez ügyben is lehetnek akkor most változások, de ez így van.
[00:24:35]És ugye az az alapkérdés, amit az előző kormány nagyon egyértelműen hangsúlyozott, hogy a magyar emberek dönthessék el azt, hogy kikkel akarnak együtt élni és milyen kultúrában akarnak élni.
[00:24:48]Ugye ezt egy ilyen alkotmányos rendelkezés próbálta megtámasztani ezt az álláspontot.
[00:24:53]Újra mondom, lehet egy politikai fordulat, ki lehet állni az emberek elé és azt mondani, hogy az új kormány nem ezt szeretné, hanem azt szeretné, hogyha szabadon jönnének migránsok és készek vagyunk befogadni.
[00:25:06]De a választási kampányban ennek az ellenkezőjét állították.
[00:25:09]Magyar Péter meggondolta magát, vagy legalábbis meggondolta magát a benyújtó pártársai helyett, és azonnal korrigált, és visszaraknák mégis, hogy nem vennék ki az alaptörvényből ezt a kitételt, ami hogy mondjam?
[00:25:21]Mégis csak kapkodásnak tűnik.
[00:25:23]hát erősen kapkodásnak, és az is elég rendhagyó, hogy a miniszterelnöknek magának kell beavatkozni ilyen ügyben.
[00:25:31]Ugye az a korábbi ciklusokban azért az volt a gyakorlat, hogyha a kormány azt látta, hogy kormánypárti képviselők valamit hibáznak, rossz javaslatot nyújtanak be, akkor azért talált, hogy mondjam, kevésbé feltűnő és ennél udvariasabb módot arra, hogy saját képviselőit, társait korrigálja.
[00:25:50]Például úgy, hogy a bizottságban egy módosító indítvánnyal felülírták a képviselők rossz szövegét, és akkor lett helyette egy olyan szöveg, amit amit a kormány is tud támogatni.
[00:26:03]Ugye ennél a módosításnál az elején említette azt, hogy rendhagyó, hogy képviselő pontosabban kritizálták korábban, hogy képviselők nyújtanak be ilyen indítványokat.
[00:26:13]Sajnos a Fidesz tényleg ezt a gyakorlatot elterjesztette, és ez egy rossz gyakorlat volt annak idején is rossz volt, most is rossz, mert gyakorlatilag kijátsszák saját jogalkotási törvényüket kijátszották az elmúlt 16 évben is, és most is ki akarják játszani, mert a jogalkotási törvény azt írná elő, hogy egy ilyen törvényjavaslat benyújtása előtt valamifajta szakmai vagy társadalmi vitát folytassanak le.
[00:26:38]És például ezekben a kérdésekben, például az önazonosság vagy a keresztény hagyományok, az arról kellene társadalmi vitát folytatni, hogyha az alaptörvénybe ezt be akarják tenni.
[00:26:52]De hát úgy látszik, hogy gyakor, hogy inkább azt a gyakorlatot folytatják, amit korábban kritizáltak, csak egy kicsit kevésbé, hogy mondjam, szakszerűen.
[00:27:05]Az infruáak nyilatkozva kitért arra, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben, akár az alkotmánybíróságnak milyen eszközei vannak, vagy az államfőnek, hogyha úgy ítéli meg utóbbi, legalábbis Solyog Tamás, hogy nincs rendben a szöveg, a parlament elfogadja, de hát kéne valami korrekciós mechanizmus, az úgynevezett fékek és egyensúlyok rendszerét szokás ilyenkor felemlegetni, de hogy ez nem lenne olyan egyszerű, és ez ezt erre kérném, hogy fejtsse ki, hogy mit jelent, ez nem lenne egyszerű.
[00:27:33]Azért nem egyszerű, mert az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésével még az előző ciklusokban, am az alaptörvény megalkotása, majd az alaptörvény módosításai kapcsán ugye kimondta azt, hogy ők a törvényalkotó, pontosabban az alkotmányozónak a döntéseit nem bírálják felül.
[00:27:54]Tehát nem mondják azt, hogy az alkotmányb szereplő szöveg az alkotmányellenes, mert ezzel az alkotmánybíróság venné át az országgyűlésől az alkotmányozó hatalmat.
[00:28:09]És és akkor gyakorlatilag 15 ember, illetve pontosabban nem is 15, hanem hanem nyolc embert, ugye a a nyolc nyolc hetes többséggel nyolc ember alkotmányozna az országgyűlés helyett, és ez nem helyes.
[00:28:23]Nyolc olyan ember, akik akiknek nincsen politikai felelőssége, és nincsen nincsen erre legitim felhatalmazása a választók részéről.
[00:28:33]Tehát ezért az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy ha az Országgyűlés elfogad egy alaptörvénymódosítást, akkor azt akkor csak azt vizsgálja az Alkotmánybíróság, hogy ezt szabályos eljárásban fogadták el.
[00:28:48]Ennek a döntésnek vannak racionális érvei az Alkotmány bíróság részéről.
[00:28:55]A hátránya az, hogy előállhat az a helyzet, hogy az alkotmány két rendelkezése egymásnak ellentmond, mert ugye a bécik első bekezdése rögzíti azt, hogy Magyarország független demokratikus jogállam, és a miniszterelnöki mandátum korlátozásának változatlan szövege meg ennek a jogállamisági és demokr demokratikus tételnek ellentmond.
[00:29:21]Tehát az alkotmány két rendelkezése egymásnak ellentmondana.
[00:29:25]Ezt nem lehet kiküszöbölni.
[00:29:28]Ez tulajdonképpen, hogy mondjam a kiőrzi az őrzőket kérdés dilemmája az alkotmányozásnál is.
[00:29:33]Tehát jelen pillanatban olyan helyzet van, hogyha a magyar alaptörvény valamilyen tekintetben a jogállamisági kritériumokba ütközik, azt inkább az Európai Unió Fórumai tudják orvosolni.
[00:29:50]Ugye az elmúlt években a jogállamisági követelményeket és a jogállamiságot védő eszközrendszert nagyon felerősítették.
[00:30:01]Hát ugye láttuk, hogy évekig óriási összegeket nem kapott meg Magyarország azért, mert sérült a jogállamiság.
[00:30:10]ö ugye a miniszterelnök megválaszthatóságának korlátozásánál sérül, és még születhetnek olyan döntések a jövőben, mert ugye itt azért az az ígéret, most ugye május utolsó hetében beszélgetünk, de az az ígéret, hogy júniustól esetleg alkotmánymódosítással vagy jogszabálymódosítással fognak olyan független pozíciókból kihözjogi pozíciókból embereket eltávolít.
[00:30:40]amelyekből elvileg a hatályos szabályok alapján nem tudnak, vagy nem könnyen tudnak.
[00:30:46]Akkor erről beszéljünk egy kicsit még részletesebben.
[00:30:47]Sujok Tamás nyilván a fő célpont politikai értelemben a köztársasági elnök.
[00:30:53]Az első parlamenti beszédében az új miniszterelnök, ott a helyben ülő államfőnek adreszálva egy elég erős fenyegetést meg is fogalmazott, de ezt nem először és nem utoljára tette, de ez azért ez egy teátrális jelenet volt mindenképpen.
[00:31:08]Talán még ilyen sem történt a magyar parlament történetében.
[00:31:12]és azt mondja, hogy a május 31-ig, hogyha ő nem mond le, illetőleg valóban többen, például az Alkotmánybíróság elnöke a legfőbb.
[00:31:19]Ugy ez gyakorlatilag a teljes olyan állami vagy közjogi szféra, amelynek a vezetői itt az előző ciklusban hosszú hosszú hosszabb időre választották meg, mintsem a parlamenti ciklusok határa.
[00:31:31]Hogyha ők nem mondanak le, akkor következik az, hogy ők ezt megoldják.
[00:31:35]meg tudják oldani, le lehet váltani, mert nagyon sok jogértelmezés jelent meg az elmúlt időszakban.
[00:31:41]És akkor vegyük tényleg egy picit külön a többiektől az államfőt, mert talán ez a legerősebb trófea idézőjelben lenne az új kormányzat számára.
[00:31:50]De hát a a áttekintve és átnézve a legtöbb szakértői véleményt meg a szabályokat, erre csak akkor lenne módja az új parlamentnek.
[00:31:59]hiába van kétharmados többsége, hogyha bizonyítottan bűncselekményt követett volna el az államfő, és talán van még egyéb nyilvánvalóan fel nem álló, fenn nem álló körülmény.
[00:32:11]Igen, így van.
[00:32:11]Tehát a jelenleg hatályos szabályok, amik egyébként 1990 óta változatlanok.
[00:32:17]Ezt azért fontosnak hangsúlyozni, mert egyes pozícióknál hogy mondjam, van alapja annak a vádnak, hogy az előző kétharmad teremtett olyan helyzetet, ami amit nem lett volna szabad megteremteni.
[00:32:34]Tehát úgy választottak meg valakit, ahogy jogállamban nem lett volna szabad megválasztani az ellenzék megkérdezése nélkül, szakma megkérdezése nélkül.
[00:32:45]ezeket bizonyos területeken már orvosolták.
[00:32:47]Tehát ugye 2023-ban a Kúria elnökének, illetőleg az Országos Bírósági Hívatal elnökének megválasztási szabályait megváltoztatták, de a pozícióban lévők akkor nem mondtak le, és nem pályáztak meg újra ezt a posztot, amit szerintem helyes lett volna megtenni.
[00:33:05]Ugye a őket annak idején úgy választották, hogy a köztársasági elnök jelölte és a parlament kétharmaddal megválasztotta.
[00:33:14]És ugye erre az európai intézmények is azt mondták, hogy ez így nem biztosítja az ő függetlenségüket akkor, ha a köztársasági elnök és a parlamenti többség ugyanahoz a politikai oldalhoz tartozik.
[00:33:27]És ugye mind a két jelölésnél a köztársasági elnek fideszes korábbi politikus volt.
[00:33:33]Ugye megjegyzem ugye Slyok Tamás tulajdonképpen az egyet az egyetlen olyan köztársasági elnök az elmúlt 36 évben, akinek nincs pártalapja.
[00:33:43]Igen.
[00:33:43]Tehát nem volt párttag, nem volt pártban vezető tisztségviselő.
[00:33:47]Göncárpád ugye az SZDS országos tanácsának tagja volt, Sólyom László ugye az MDF vezetőségének a tagja volt a tárgyalás kerekasztaltárgyalásokon még az MDF képviseletében vett részt.
[00:33:59]Márel Ferenc talán nem volt pártak, de de az Antalkormányban két tárcát is betöltöttet abszolút politikusi pozíciót töltött be.
[00:34:07]És hát utána Smid Pál Áder János és Novák Katalin egyértelműen ugye elnökségi tagjai voltak, vagy alelnökei voltak a Fidesznek.
[00:34:14]Sőt Tamás pedig alkotmánybánybíósági elnök volá ugye ügyvéd volt.
[00:34:17]Abból lett alkotmánybíró majd alkotmánybírósági elnök és az én tudomásom szerint ő nem volt a Fidesznek soha a tagja vezetője pedig biztos nem.
[00:34:29]Szóval a lényeg az, hogy Súlyok Tamás esetében, illetőleg az elnöki pozíció esetében nem változtak sem a megválasztás szabályai.
[00:34:35]Ugye Súlyok Tamást nem a kétharmaddal visszaélve választotta meg a Fidesz, mert egyszerű többséggel is megválaszthatta volna.
[00:34:46]Ugye megjegyzem, az összes korábbi választás közül egyedül Göncárpád első megválasztása volt olyan, hogy konszenzussal, tehát hogy a kormánypártok, az MDF, Kisgazdapárt, egy alku részeként konszenzussal választották, de már az újraválasztása Göncárpádnak nem konszenzusa volt.
[00:35:02]Az ellenzéknek volt jelöltje 95-ben Marl Ferenc személyében, 2000-ben Marl Ferencet sem köz konszenzussal választották meg.
[00:35:13]Az ellenzéknek volt jelöltje.
[00:35:14]Sólyom Lászlót ugye nagyon speciális körülmények között tulajdonképpen az ellenzék választotta meg némi kormánypárti hátszéllel vagy diszidensek hátszelével a titkos szavazásnál, és utána az összes választásnál csak az egyik politikai oldal támogatta az elnököt.
[00:35:33]Tehát az elnökkel kapcsolatban nem lehet azt mondani, hogy a Fidesz létrehozott olyan szabályokat, amik nem a választásnál, amik nem felelnek meg a jogállamiság követelményének, és így erőből keresztülnyomott egy olyan személyt, akit egyébként jogállami körülmények között nem lehetett volna megválasztani.
[00:35:55]Ugye azok az érv a az alaptörvényben van szintén 90 óta tartalmilag változatlanul, hogy a köztársasági elnöknek nincs politikai felelőssége, ugye csak közjogi felelősségét lehet megállapítani, miközben a választási kampány óta, a választás óta is az önáltal említett alakulóülésen is politikai kifogások jelentek meg Göncárt Párádraldral szemben.
[00:36:23]Súlyak Tamás, bocsánat egy következő gondolatban akartam el mondani, hogy olyan típusú politikai kifogások, amelyek Göncárpáttól kezdve minden elnök esetében előkerültek, hogy bizonyos dolgokban nem szólalt meg, bizonyos dolgokban megszólalt, amikor nem kellett volna, kivétel nélkül minden egy elnökkel szemben, és a a Magyar Péter miniszterelnök úr által említett pozitív példáknál, tehát Gönc, Sólyom és Marl, mind a hármuknál áll nagyon nagy politikai viták voltak körülöttük és és mindenféle közjogi akciók például ugye, hogy kijátsszák Sólyom Lászlónak azt a jogát, hogy ő jelöljön miniszterelnököt, ugye ez egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal váltotta le Bajnai Bajnai miniszterelnök úr Gyurcsány Ferencet.
[00:37:15]Tehát az ne, hogy véletlenül az elnök valaki másnak adjon megbízást, és úgy járjanak, ahogy megválasztásánál az elnökválasztással, hogy kiszavazó kormánypárti képviselőkkel megbukik úgy a MSZPSDS kormány, hogy hogy ebben sóyomnak szerepelett volna.
[00:37:33]Szóval tehát ezek a politikai vádak vagy politikai kritikák lehet, hogy jogosak, lehet, hogy nem.
[00:37:41]Ö, hogy van ami jogos, van ami nem jogos, de ezek a politikai vádak és kritikák nem lehetnek alapjai a köztársasági elnök elmozdításának.
[00:37:53]Ha mégis elmozdítják, akkor a köztársasági elnöki intézmény abban a formájában, ahogyan eddig létezett, megszűnik létezni, mert ettől kezdve a köztársasági elnöknek gyakorlatilag lesz politikai felelőssége, és politikai alapon bármikor elvál eltávolíthatják.
[00:38:13]Ugye most a tegnapi miniszterelnöki nyilatkozatba, vagy hétvégi RTL-nek adott miniszterelnök nyilatkoz Igen.
[00:38:23]Igen.
[00:38:23]és a és mindig van tegnap, tehát akárki bármikor nézi ezt a beszélgetést, tehát a a pünkösd hétvégén az RTL-ben elmondott élő, vagy hogy mondjam, élő, tehát nem SMS-en beküldött nyilatkozatban az szerepelt, hogy ú most azt tervezik, hogy elmozdítják Súlyog Tamást és még a régi szabályok szerint választanak új elnököt.
[00:38:46]a parlamenti többség által jelölt jelöltet elfogadja és ő lesz az államfő.
[00:38:53]Erre pedig nehéz lesz azt mondani, hogy nem egy másik pártnak az embere ül az egyik párt embere helyett, hogyha leegyszerűsítem a politikai diskurzus jelvezetét.
[00:39:03]Pontosan.
[00:39:03]Így van.
[00:39:03]Így van.
[00:39:03]És akt megválasztanak, mivel most nincsen nevekről szó, a miniszterelnök se mondott neveket, nincsen nevekről szó.
[00:39:13]Én mondhatom azt, hogy lehet, hogy olyan személy lesz, akit a lakosság 90%-a lelkesen fogad, és nagyon néz magyar valóságot.
[00:39:21]Ilyen ember Magyarországon nem él, és soha nem is él.
[00:39:24]Szerintem szerintem sem.
[00:39:24]De tegyük fel, hogy egy tényleg nagyon-nagyon népszerű, de ez a népszerűség addig fog tartani, amíg nem áll elő egy olyan helyzet, amikor a kormányzat népszerűtlen döntést hoz.
[00:39:38]És és sajnos a kormányzatoknak mindig kell ilyet hozni.
[00:39:43]A választási programba bele lehet írni, hogy hogy emeljük a rendőrök, katonák, tűzoltók, orvosok, egyészségügyi dolgozók, pedagógusok, tudósok, kit hagytam ki?
[00:39:56]Nyugdíjasokat meg nyugdíj az ő fizetésüket, a nyugdíjakat megemeljük, a családi támogatást, a gyerekeknek járó támogatást.
[00:40:02]Ezt bele lehet írni, és most látható, hogy mindenki várja ezeknek az ígéreteknek a teljesítését.
[00:40:09]És én örülnék a legjobban, ha ezeket lehetne teljesíteni, de a kormányzás az tulajdonképpen a források elosztásáról szól.
[00:40:16]Van egy adott mennyiségű forrás, és valamilyen prioritások alapján valakinek több jut ebből, valakinek kevesebb.
[00:40:23]És előfordulhat, hogy például az Európai Unió ugye most eljárást indított a magyar kormány ellen a kedvezményes benzinárak miatt vagy üzemanyagárak miatt, merthogy az Európai Unió normáal ütközik az, hogy magyar állampolgárok, illetve magyar rendszámú autóba lehet más áron.
[00:40:43]Most ezt meg fogják szüntetni.
[00:40:48]Az nem lesz egy kellemes döntés.
[00:40:48]Nem tudom, hogy mi lesz a a rezsikedvezményekkel, az sem lesz egy kellemes döntés.
[00:40:55]És ott lesz egy köztársasági elnök, aki szembesül egy lehet, hogy szükséges, az adott helyzetben szükséges, de népszerűtlen döntéssel.
[00:41:06]És akkor ott áll, hogy akkor ő most megszólaljon, tegyen egy nyilatkozatot, aláírja-e a vonatkozó törvényt?
[00:41:14]aláírja-e a törvényt, vagy sem, ítélje el egy nyilatkozatba azt a kormányzati lépést, ami népszerűtlen, vagy hallgasson és kitegye magát annak, hogy egy következő kormányváltásnál ezt vetik a szemére, hogy nem szólalt meg, amikor ez történt, vagy megszólal, és akkor a miniszterelnök elindít egy Facebook szavazást, hogy maradjon-e még a köztársasági elnök, hiszen egy mozdulatba tellene, mert Ha az elődőt el lehetett mozdítani, ugye egy klasszikus bibliai elfogyasztedd az ellenfeleddel, amit szeretnéd, ha ő felebarátoddal mondja a Biblia szó szerint, a amit szeretnéd, ha ő tenne veled.
[00:41:54]Tehát hogyha ha most valaki beül a köztársasági elnöki székbe úgy, hogy az elődjét úgy dobják ki onnan, ahogy nem lett volna szabad, akkor ő is számolhat azzal, hogy őt bármikor onnan kidobhat.
[00:42:06]haddérek vissza az alapkérdésed, akkor az technikailag is és jogilag is megoldható, hogy az új igen nagy méretű többség beleírja az alaptörvénybe még a mostani verzióba, hogy azért, mert április 12-én úgy döntöttek a magyar emberek, most parafrezálok, valami hasonló biztosan ki fog sülni ebből, úgy döntöttek, ahogy Slyog Tamásnak mennie kell, helyette majd a miniszterelnök úr jelöljön egy újat, akit majd a parlament elfoglad.
[00:42:34]Pont.
[00:42:34]És akkor ezt így beírják az alaptörvénybe, erről születik egy törvény.
[00:42:38]Annak apropóján, vagy arra hivatkozva a miniszterelnök azt mondja, hogy mától nem Sullyok Tamásnak hívják a köztársaságelnököt, majd még gondolkodom és megmondom a nevemet és azt majd akkor megszavazzák a tiszások a parlamentben.
[00:42:52]Szóval, hogy ez körülbelül ilyen most nagyon ilyen nagyon laikusan fogalmaztam meg.
[00:42:55]Az is lehet, hogy egy darabig nem lesz államfőjelem Magyarországnak.
[00:42:57]Ki fogja kitenni a a Sándor palotából Sullyok Tamást, hogyha úgy dönt a parlament egy mindenki által vitatott eljárásban, ahogy hiába szabályos, hiába jogszerű, de mégis hát hogy mondjuk a félország sandál nézi talán ugye az a fél Európa.
[00:43:11]Tehát én azt gondolom, hogy tekintettel arra, hogy a magyar alkotmányosságnak egy nagyon gyenge pontja az, hogy az alaptörvényt kéthmaddal lehet módosítani, és ehhez járul az, hogy a kéthmadot nagyon könnyű elérni, vagy a 2011-es választási törvény módosítása óta négyből négyszer kharmada lett a győztesnek.
[00:43:32]Tehát ezért a magyar alaptörvény az nagyon gyenge védelmet nyújt.
[00:43:37]Ez az első pont, amit akarok mondani.
[00:43:39]A második, hogy nem tudom, hogy technikailag hogy teszik meg.
[00:43:43]Nem túl bonyolult a feladat.
[00:43:46]joghallgatók egy óra alatt tudnak írni nyolc változatot arra, hogy hogyan lehet ezt úgy bele iktatni az alaptörvénybe.
[00:43:54]Abban a pillanatban valószínűleg egy olyan szöveg születik majd, amiben azt mondják ki, hogy a a törvény elfogadásának vagy hatályban lépésének napjától megszűnik az elnök mandátuma.
[00:44:03]Ugye az elnök nehéz helyzetbe kerül egy ilyen törvénnyel, amit őt kézbe kap, mert ugye aláírni neki kell aláírni, és ez ez az ő státuszát érinti.
[00:44:13]Tehát vannak olyan alkotmányjogászok, akik akik felvetik azt, hogy ilyenkor lehet, hogy az elnöknek jobb, hogyha nem ő írja alá, hanem az Országgyűlés elnöke írja alá.
[00:44:25]Tehát nem saját halálos ítéletét nem írja.
[00:44:28]Így van.
[00:44:28]Nem írja alá.
[00:44:28]De hogyha megszűnik az elnök mandátuma, akkor automatikusan az országgyűlés elnöke lesz az ideiglenes köztársasági elnök, tehát ő fogja ellátni.
[00:44:38]Erre egyébként voltak példák, ugye mind csak a rendszerváltáskor ugye Gönc Árpád először így lett elnök, hanem hanem Smith Pál illetőleg Novák Katalin lemondása után is egy rövid ideig ugye Kövér László látta el az elnöki teendőket.
[00:44:52]Tehát ilyen értelemben technikailag ez megoldható és azért nem hiszem, hogy karhatalommal kell majd kirakni a köztársasági elnököt.
[00:45:01]És valamennyi pozíció, amik most asztalon vannak esetében, ez körülbelül így elképzelhető.
[00:45:05]alkotmánybíróság elnöke legfőbb ügyész.
[00:45:07]Igen.
[00:45:07]Sőt azt kell mondanom, hogy akár a a akár az egész Alkotmánybíróságnál is ugye ott azért van egy probléma, hogy ugye 2011-ben megváltoztatta a Fidesz többség a a jelölésszabályait, és már akkor is felvetődött, és azóta is most napirenden van, hogy egyes hírek szerint ugye Varga Zsé Andrásnak volt akkora javaslata, aki ugye akkoriban éppen legfőbb ügyész helyettes lett.
[00:45:36]ö hogy hogy a az alkotmánybíráskodás funkcióját a Kúria vegye átélt a Koreának egy külön tanácsa legyen az Alkotmánybíróság, ahova új választás van, amire esetleg a mostani tagok pályázhatnak, aztán majd eldől, hogy a parlament megválasztja- őket vagy sem.
[00:45:53]Megjegyzem, akkor történik változás, és akkor lesz rendszerváltás, hogyha az új jelölés nem egy párti lesz, illetőleg az új választások nem egy pártiak lesznek, mert mert abban a pillanatban, ha az ellenzéknek nem adnak szót ebben az ügyben, akkor gyakorlatilag ugyanaz folytatódik, mint eddig.
[00:46:11]Nem is biztos, hogy hogy a Fidesz 2.0, hanem inkább Fidesz a négyzeten, mert a Fidesz azért ilyeneket nem tett, hogy hivatalban lévő személyeknek alkotmánymódosítással lerövidíti a pozícióját.
[00:46:24]És hát különösen nem tette az egész dologban szintén egy érthetetlen fejlemény, hogy az ember azt gondolná, hogyha a miniszterelnök, a megválasztott miniszterelnök azt szeretné, hogy a köztársasági elnök vonuljon vissza.
[00:46:42]Ugye Slyok Tamás egy 70 éves, hosszú életutat megélt ember.
[00:46:46]Én személyesen közelről nem ismerem.
[00:46:50]Egy másik műsorban is említettem, a szakmabeliek, a gyermekei, mind a kettő kiváló gyermekeket nevelt fel, ha leül vele egy asztalhoz megbeszélni kulturált körülmények között, hogy ő tulajdonképpen ezt szeretné, és nem egy ilyen hogy mondjam, nem egy ilyen, nem az a nem az az üzenete, hogy hogy hazug meg csaló meg gyáva, meg fotós se lehet ott pedig ott áll.
[00:47:15]Így van, hogy hogy ha nem ezt vette volna, lehet, hogy SőK Tamás azt mondja, hogy méltányosan feláll és elmegy.
[00:47:21]Így viszont biztos, hogy nem teheti meg.
[00:47:24]És hát nyilván mindenkibe felvetődik a kérdés, ami a parlamenti ülésen is látható, hogyha ha a tisztelet és szabadság pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítanak?
[00:47:37]Nagy kérdés, sőt egy ilyen végszóként értelmezhető felvetésként is azonosíthatnám, de még egyetlen témát hadd hozzak, mert röviden, mert biztos fogunk még róla többet is beszélni.
[00:47:47]Ez pedig a kegyelmi úgy újra asztara tétele, mégpedig az új kormány részéről.
[00:47:53]Politikailag a logika teljes mértékben érthető.
[00:47:55]Annak idején Magyar Péter az első nagy interjúát a Partizánban, amit sok millióan láttak, azt követően adta, hogy a kegyelmi ügybe belebukott az egykori felesége, illetőleg az akkori államfő.
[00:48:07]Majd ugye egy református püspököt, Balok Zoltánt is mondjuk úgy ihletőként bele nem belekevertek, ő benne volt ebben a történetben.
[00:48:17]Azóta nagyon sok mindent megtudtunk, mégha sok emberben kérdőjelek is maradtak.
[00:48:24]És akkor most jött ez a legújabb lépés, hogy aktanyilvánosság, ami én ha jól tudom, az is példátlan a Magyar demokrácia történetben.
[00:48:29]Ennél az intézménynél a nyilvánosságot eddig kizárták, az indoklás sem volt kötelező a köztársaság elnök számára, pláne nem ennyire utólag.
[00:48:38]És lesz egy bizottsági munka is a parlamentben, ahova adott esetben, ha jól értem, karhatalommal is odacitálhatják majd az érintetteket, hogy politikailag megkérdezzék tőlük, hogy mit és miért gondoltak úgy.
[00:48:53]Tudunk-e mindent és indokolja-e jogi értelemben?
[00:48:56]Inkább így kérdezem, politikailag nyilván azt tesze az új kormány, amit akar.
[00:49:00]Ezt jól látjuk.
[00:49:02]Indokolható-e ezek a további lépések sorozata?
[00:49:06]Ühüm.
[00:49:06]Igen.
[00:49:06]Én azt azt gondolom, hogy itt azért a a hogy mondjam, Fidesz illetőleg Novák Katalinék részéről történt egy elég súlyos mulasztás.
[00:49:17]Annak idején 2023-ban el kellett volna magyarázni a választóknak, hogy mi történt.
[00:49:22]És ami történt, az tulajdonképpen hát egy egy súlyos közjogi baleset.
[00:49:28]Ugye viszonylag jó rendszere működött a kegyelmi eljárásoknak 90 óta folyamatosan.
[00:49:38]Ugye a bírósághoz lehet benyújtani a kegyelmi kérvényt ahhoz a bírósághoz, ami az alapügyben eljárt.
[00:49:43]A bíróság ezt az iratokkal együtt eljuttatja az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztályához.
[00:49:50]Ott a szakemberek átnézik, véleményezik és leteszik a a minisztérium belül illetékes vezető.
[00:49:59]Ugye ebben az ügyben ez Répási Róbert volt asztalára a javaslatukat.
[00:50:03]A konkrét ügyben a minisztérium szakemberei, akik kiváló szakemberek év hosszú ideje foglalkoznak ezzel a témával, azt mondták, hogy K.
[00:50:13]Endre ügyében nem indokolt a kegyelem megadása.
[00:50:15]Répási Róbert államtitkár úr ezzel küldte, tette le a miniszterasszony asztalára a javaslatot, és ez jutott el a köztársasági elnöki Hivatalba.
[00:50:27]A köztársasági elnöki hivatalban is van egy nagyon felkészült, lelkiismeretes team, amely átnézi ezeket a kérelmeket, és ők is azt javasolták, hogy a köztársasági elnökasszony ne adjon kegyelmet K.
[00:50:40]Andrének, mert nem állnak meg a nem állnak fenn azok a feltételek, amik ezt indokolnák.
[00:50:45]Most ebbe a képbe lépett bealok Zoltán, akinek volt egy személyes meggyőződése, hogy Kendre ártatlan vagy igazságtalanul hurcolták meg.
[00:50:58]De hát azt rögzítenünk kell, hogy a kegyelmi eljárás az nem arra szolgál, hogy a bíróságok hibáit kijavítsa.
[00:51:02]Erre van peruítás, vannak rendkívüli jogorvoslatok, amikkel lehet élni, hogyha kiderül, hogy törvénysértő volt egy, vagy hibás volt egy ítélet.
[00:51:11]És hogy tulajdonképpen a baleset így történt, ami ami én ugye nem akarom csökkenteni a jelentőségét, mert mert egy földindulásszerű politikai változást indított el.
[00:51:24]És nyilván morálisan, de mindenki el is ítélteól függetlenül.
[00:51:29]Így van.
[00:51:29]Csak ugye az a az a probléma, hogy hogy ugye erre a történetre, mivel annak idején 2023 tavaszán 24, bocsánat, 24 tavaszán, igen, 2024 tavaszán nem nem tárták fel ezeket a részleteket, illetőleg apránként ez előjött.
[00:51:46]Tehát az iratokból igazából semmit nem tudtunk meg, amit eddig ne tudtunk volna.
[00:51:52]viszont ez a ez a hallgatás nem kiállása nyilvánságosság elé nem tárják ki ezeket a dokumentumokat.
[00:51:59]Ugyanezt törvény nem tiltja, ezek belső előkészítő anyagok.
[00:52:05]Az ücsúlya szerintem indokolta volna, hogy hogy már korábban nyilvánosságra hozzák, de ez megteremtette azt a lehetőséget, hogy az egész ügyre ráépüljön egy narratíva, ahogy mondani szokták, hogy az a narratíva, hogy itt tulajdonképpen van egy egy szisztematikus pedofil hálózat, amit a kormányzat hozz bekötött, és ezért a kor legfelsőbb kormányzati körökig hatol az, hogy hogy ebben bűnrészesek.
[00:52:36]És ezt a narratívát a Fidesz ellenében nagyon-nagyon hatékonyan tudta használni a Tiszapárt, és látható, hogy még most is próbálja használni.
[00:52:48]Ugye az utolsó, tehát amikor megjelentek a dokumentumok, akkor is felvetődött, hogy hát nem nem azt próbálják eltagadni, hogy Orbán Viktor vagy Lévai Janikó vagy a miniszterelnök nyúlt-e ebbe bele, miközben Balok Zoltán elmondja, hogy hogy nem az a köztársasági elnöki hivatal vezetője elmondja, hogy Balok Zoltánon kívül senki, csak Balok Zoltán kérte, és csak Balok Zoltán kérésére tette tették ék meg.
[00:53:17]És tehát ez ez egy súlyos felelősség Novák Katalin esetében, és szerintem nagy terher nehezedik rá, mert ilyen értelemben abban a választási vereségben, amit a Fidesz elszenvedett, ennek az eseménynek volt fontos szerepe.
[00:53:38]És ha ha csak annyit elmond, hogy hogy bocsánat, egy nagy hibát követtem el, nem hallgattam az igazságügyminisztérium aparátusára, az igazságügyminisztériumi államtitkárra, az igazságügyminiszterre, a saját aparátusomra, a saját kabinetfőnökömre, hanem egyedül Balok Zoltánra hallgattam.
[00:53:56]Ez egy nagy hiba volt.
[00:53:57]Sajnálom, lemondtam, levontam a következtetést.
[00:54:00]Ebben az ügyben más nem volt.
[00:54:02]Na most így aztán hát fenn maradt az a vád, hogy vagy az a gyanú, hogy ebben a miniszterelnök és családja is érintett.
[00:54:12]Valószínűleg be akarják majd őket is idézni a vizsgálóbizottság elé, hogy mondják el, hogy mikor nem jártak el ebben az ügyben, amire a ugye a 22-es csapdáját olvasók ugye azt tudják, hogy helyes város, hogy mindig nem mondták azt, hogy hogy adjon kegyelmet.
[00:54:29]Megjegyzem egyébként, ha miniszterelnök bele akart volna nyúlni az ügybe, akkor azt az igazságügy minisztériumi előterjesztés szintjén tudta volna megtenni, hogy szól a miniszterasszonynak, hogy adják meg ennek a támogassák a kegyelmi kérvényt.
[00:54:43]Annak se biztos, hogy lett volna nyoma, de ahogy a kormánynak addig tart a felelőssége, amíg továbbküldik.
[00:54:48]Varga Juditnak a felelőssége az egy az szintén egy szerencsétlen, legalábbis úgy tűnik az adatokból, hogy egy szerencsétlen helyzet, hogy a pápalátogatás előtt meg akarták hozni ezt a döntést, vagy ki akarták hirdetni, és ezért nem a szokásos szolgálati úton került elé, és ő abban hibázott, hogy hogy nem mondta azt, hogy én márpedig így nem írom ezeket alá, nézze át a stábom, és ha a stábom azt mondja, hogy ez rendben van, akkor alá aláírom.
[00:55:19]Ezért én el tudom hinni, hogy ő úgy írta alá, hogy nem tudta azt, hogy Kendrének is kegyelmet ad ezzel a döntéssel.
[00:55:25]Márpedig ez is egy hiba, ezért is felelős, de ez nem pedofil támogatás és nem maffiaszerű működés.
[00:55:33]Világos?
[00:55:33]És erre még a Volt férj is azt mondta immár miniszterelnökként, hogy csőbe húzták.
[00:55:37]Így van.
[00:55:38]Hak Péter, köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:55:39]Folytatjuk legközelebb.
[00:55:42]Highám lesznek hasonló témáink az elkövetkező időkben, de majd lássuk meg.
[00:55:46]Köszönöm még egyszer.
[00:55:47]Én is köszönöm a meghívást.
[00:55:47]Nézőknek, hallgatóknak pedig nagyon köszönöm a figyelmet.
[00:55:50]Tartsatok velünk legközelebb és iratkozzatok fel a csatornánkra, kövessetek minket minden lehetséges főleten.
[00:55:56]Köszönjük szépen.