Mandiner 42:16

Ősszel ELDŐL a rezsicsökkentés sorsa, Brüsszelnek is lehet szava | REAKCIÓ Hortay Olivérrel

uniós pénzekenergiapolitikarezsicsökkentéspaksszankciópolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Ősszel ELDŐL a rezsicsökkentés sorsa, Brüsszelnek is lehet szava | REAKCIÓ Hortay Olivérrel
tl;dr
  • Az EU politikai megállapodással oldotta fel a 16,4 milliárd eurós forrásokat, de a pénz technikai lépések után kerülhet csak a költségvetésbe
  • A helyreállítási alap energetikai beruházásokra, főként hálózatfejlesztésre és okosmérők felszerelésére irányul majd
  • Brüsszel elvárja, hogy az okosmérők lehetővé tegyék a dinamikus tarifákat, ami a hatósági árszabályozás kivezetését szolgálhatja
  • A kormányzati nyilatkozatok ellentmondásosak a rezsicsökkentés fenntartásáról, Hortay Olivér őszre vár érdemi változást a bizottsági nyomás miatt
  • Paks 2 elengedhetetlen a magyar energiaszuverenitáshoz, miközben az EU-ban egyre erősebb politikai szándék mutatkozik az orosz nukleáris együttműködés tiltására
  • A magyar üzemanyag készletszint 70 napra elegendő, de a hatósági árrögzítés és piaci ár közti különbség nő, június végén dönteni kell a beavatkozás folytatásáról
  • Az ukrán olajblokád Hortay szerint szándékos volt, a választás után újraindult, de bizonyíték híján a kérdés nem ellenőrizhető
  • Az uniós szankciós politikát átgondolatlannak tartja: az eredeti cél megdőlt, miközben az EU elitje szélsőséges pozícióból újabb és újabb korlátozásokat vezet be
  • A gáztárolók alacsony, 40%-os töltöttsége és az ellátási kockázatok (orosz LNG-kiesés, ázsiai verseny) miatt nem zárható ki újabb ártüske és inflációs sokk
  • „Az eredeti célkitűzés megdőlt; a cél helyébe az EU elitje szélsőséges szankciópárti pozícióba sodorta magát” – Hortay Olivér

Részletes összefoglaló megjelenítése

Uniós források feloldása és energetikai vonatkozásai

Az Európai Bizottság politikai megállapodás keretében feloldotta a korábban zárolt 16,4 milliárd eurós (mintegy 6000 milliárd forintos) uniós forrást Magyarország számára. Hortay Olivér szerint ez azért jelentős, mert eddig a politikai megállapodás hiányzott a források mögül – az Európai Bizottság politikai okokból blokkolta a megszerzésüket, holott Magyarországnak jártak volna.

„A legjobb tudásom szerint itt egy politikai megállapodás született, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni. Ugyanis eddig ez a politikai megállapodás hiányzott a források rendelkezésre állása mögül" – Hortay Olivér *

A pénzek azonban még nincsenek a magyar költségvetésben – hátra vannak olyan technikai lépések, amelyeket az új kormánynak kell kezelnie. A következő hónapokban derül ki először, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e a helyreállítási tervet, várhatóan júniusban, egy uniós csúcstalálkozót követően. Ezt követően kell a projektek kapcsán ténylegesen lehívni az összegeket: a helyreállítási alap mintegy 10 milliárd eurós részét, majd később a kohéziós alap forrásait.

A helyreállítási alap meghatározó részét energetikai beruházásokra fordítaná az új kormány – a rendelkezésre álló információk alapján a legnagyobb részt hálózatfejlesztésre és okosmérők felszerelésére. Hortay Olivér szerint a hálózatfejlesztés indokolt: a megújuló energiahordozók előretörése megatrend, Magyarország az elmúlt években különösen nagy kapacitásbővülésen ment keresztül, és az időjárásfüggő megújulók arányának növekedésével felértékelődnek a rugalmas kapacitások és a hálózatfejlesztés.

Az okosmérők felszerelése kapcsán a kutató izgatottan várja, pontosan kikre és milyen mennyiségben vonatkozik majd az intézkedés. Felhívta a figyelmet arra, hogy az okosmérők „belépő szintet" jelentenek a digitalizáció terjedésében, és az Európai Bizottság elvárásai szerint lehetővé teszik a dinamikusabb tarifák bevezetését. Hagyományosan az okosmérők felszerelésének egyik motivációja éppen az, hogy a hatóságilag rögzített árak helyett dinamikus tarifákra lehessen áttérni.

„Tehát hagyományosan az okosmérők felszerelése mögötti egyik motiváció az, hogy utána a jelenlegi Magyarországon hatóságilag rögzített árak helyett dinamikus tarifákra bevezetésére kerüljön sor" – Hortay Olivér *

A rezsicsökkentés jövője és a brüsszeli nyomás

Hortay Olivér rámutatott, hogy a rezsicsökkentés kérdésében évek óta erős nézetkülönbség van az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Az új magyar kormány eddig hitet tett amellett, hogy fenntartja, sőt bővíteni is tervezi az intézkedéscsomagot (például tűzifára is kiterjesztené), de a bizottsági meghallgatásokon ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el.

„Például Kapitány István rögzítette, hogy fenntartja az új kormány a rezsicsökkentést, de a pénzügyminiszter már egy árnyaltabb megközelítésmódot mutatott be" – Hortay Olivér *

A Századvég kutatója szerint az ősszel, a jövő évi költségvetés benyújtásakor lehet majd okosabbak ebben a kérdésben. Az Európai Bizottság részéről egyértelmű és markáns elvárás a hatósági árszabályozás megszüntetése, ami a 2000-es évek közepétől megfogalmazódó integrációs és liberalizációs törekvésekből fakad – az egységes európai energiapiac koncepciójába nem férnek bele a „különutas" tagállami megoldások.

Az Európai Bizottság azt is többször megfogalmazta, hogy a hatósági árszabályozás és a magyarországi alacsony lakossági áram- és gázszámlák akadályozzák a fogyasztáscsökkentést és az orosz energiabeszerzések arányának csökkenését. Az okosmérők felszerelése is a dinamikusabb, piacosabb árképzés felé mutat – Brüsszel szinte valamennyi iránymutatásában szerepel a hatósági árszabályozás kivezetésének igénye.

Hortay Olivér arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság összekapcsolja-e az uniós forrásokat a rezsicsökkentés átalakításával, nem tudott egyértelmű választ adni – nem ülnek ott a tárgyalásokon. A helyreállítási alap esetében a rendelkezésre álló idő nagyon szűk, ezért meglepődne, ha ott összekapcsolnák a kérdéseket. Néhány hónap alatt kicsi az esély ilyen markáns változásokra.

Összességében a kutató arra számít, hogy ősszel változtatás jöhet a jelenlegi rezsicsökkentési rendszerben, mert a bizottsági nyomás egyértelmű, az új kormány több képviselője árnyaltabban nyilatkozott annál, minthogy változatlanul megtartanák a hatósági árszabályozást, és a nagyobb verseny ígérete ellentmondásban áll a hatósági árakkal.

„Summa summarum: az Európai Bizottság részéről a nyomás nagyon egyértelműen megvan. Az új kormány több képviselője árnyaltabban nyilatkozott annál, mintsem hogy megtartaná a jelenlegi hatósági árszabályozást, nagyobb versenyt szeretnének biztosítani. A nagyobb verseny az ellentmondásban áll a hatósági árszabályozással" – Hortay Olivér *

A paksi bővítés és az orosz nukleáris együttműködés kérdése

A paksi bővítés kulcskérdés a magyar energiamix fenntarthatósága szempontjából. Hortay Olivér hangsúlyozta: bár a közvélemény gyakran túlbecsüli az orosz részesedést (ami a műszaki tartalom mintegy 45%-át teszi ki, a projekt döntő többségében nyugat-európai, amerikai és magyar), a beruházás nélkülözhetetlen.

Magyarország már jelenleg is villamosenergia-ellátásának több mint 20%-át importból fedezi, miközben az elektrifikációs trend (növekvő villamosenergia-igény) és a tervezett iparfejlesztés tovább növeli a szükségleteket. A paksi bővítés elengedhetetlen az importarány csökkentéséhez – a létesítménynek energiaszuverenitási jelentősége van.

„Magyarországnak elemi érdeke, hogy a paksi bővítés minél előbb működésbe álljon, a Paks 2 minél előbb működésbe lépjen, már most is nagyon jó lenne, hogyha működne" – Hortay Olivér *

Az Európai Unió részéről azonban egyre markánsabban kerül asztalra a nukleáris együttműködések tiltása is. Vita folyik arról, hogy ez csak a fűtőelem-beszerzésekre terjedjen ki, vagy a beruházásokra is, és hogy csak fővállalkozóként, vagy az alvállalkozói értékláncban sem lehessen jelen orosz szereplő. A legszélsőségesebb álláspont szerint még karbantartási munkálatokban sem vehetnének részt olyan orosz vállalatok, amelyek korábban atomerőmű-építésben részt vettek az EU-ban, de ezekkel kapcsolatban még nincsenek elfogadott jogszabályok.

Az új kormány belpolitikai szinten is foglalkozik a kérdéssel: ígéretet tett a bővítésről szóló szerződés átvizsgálására, az orosz fél pedig jelezte a szükséges együttműködést. Kérdés, hozzányúlnak-e a megállapodáshoz, és ha igen, milyen mértékben.

Az orosz energiahordozók kivezetésének ütemezése az EU-ban

Hortay Olivér részletesen ismertette az EU jogszabályi környezetét az orosz energiahordozók kivezetésére vonatkozóan:

  • Gáz: A REPowerEU keretében elfogadott jogszabálycsomag konkrét mérföldköveket tartalmaz. Az azonnali gázvásárlási ügyleteket már kitiltották, a hosszú távú cseppfolyósított földgáz (LNG) szerződéseket 2027. január 1-jéig kell felmondani. A hosszú távú vezetékes gázvásárlási szerződéseket 2027 szeptemberéig kell megszüntetni, de ha a gáztárolók töltöttsége alacsony, két hónappal meghosszabbítható. Elvileg 2027 végéig minden „gázmolekulát" ki kell tessékelni az EU-ból.
  • Olaj: 2027 év végi célkitűzés van, jelenleg a mérföldkövekről folynak az egyeztetések.

A kutató felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy Oroszország a szankciós határidők előtt maga is felmondhat kereskedelmi kapcsolatokat, amire az EU nem kalkulált. Eközben az EU energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen (Danzen) azt is jelezte, hogy csökkenteni kellene az amerikai LNG-beszerzések arányát is, mert az orosz függést egyre inkább amerikaira cseréli a közösség. A norvégok rövid távon nem tudnak többet szállítani, Katarból pedig az iráni háború miatt aligha érkezik nagy mennyiségű LNG középtávon.

„Úgy állunk, hogy a gáztárolóink töltöttsége nagyon alacsony szinten van, 40%-on áll. Az európai átlag a korábbi években tipikusan 60% fölött volt. Őszre el kéne érni a 90%-ot. Szerintem ezzel kapcsolatban lesznek még jogszabálymódosítások, mert a jelenlegi állás szerint nem világos, hogy hogyan lenne képes egyáltalán a közösség elérni ezt a 90%-os határt" – Hortay Olivér *

A jelenlegi árkörnyezet sem komfortos: a holland gáztőzsde árszintje a tavalyinak csaknem a kétszerese. A betárolási időszak végének közeledtével – alacsony töltöttség mellett – a 2021-22-ben tapasztalt árfelhajtó hatás ismét jelentkezhet.

A szankciós politika kritikája és hatásai

Hortay Olivér évek óta kritikus az EU szankciós politikájával kapcsolatban. A leggyakoribb kritika szerint a szankciók átgondolatlanok: nem készült olyan hatástanulmány, amely felmérte volna a következményeket mindkét oldalra nézve.

„Az eredeti célkitűzés, az, hogy Oroszországot a háborús magatartásának a gyors megváltoztatására kényszerítsék, az most már nyilvánvalóan megdőlt. És én úgy látom, hogy a cél helyébe az Európai Uniós politikai elit egy jelentős része olyan szélsőséges szankciópárti pozícióba sodródott, sodorta magát, ahonnan nem nagyon van vissza út" – Hortay Olivér *

Az eredeti cél megdőlése után új indoklást kellett találni: először a morális érvelés („elfogadhatatlan Oroszországgal kereskedni"), majd amikor kiderült, hogy kerülőutakon továbbra is fennállnak a kereskedelmi kapcsolatok, az új célkitűzés Oroszország tárgyalóasztalhoz kényszerítése lett. A kutató azonban kétli, hogy az orosz tárgyalási hajlandóság a szankciók következménye lenne – az elmúlt hónapokban az iráni háború következményeként sokéves csúcson van az orosz energiaexportbevétel (amelynek meghatározó része az olajértékesítésből származik).

Nem állítja, hogy Oroszország nyerne a szankciókon („a szankciókon mindig mindkét fél veszít"), de az aluldefiniált célok mentén az Európai Bizottság újabb és újabb szankciókat vezet be. Az EU szempontjából a magas energiaárakért két fő tényező felelős: a radikális zöld- és klímapolitika (a szén-dioxid kvótaárak drasztikus emelkedése), valamint a szelektív vásárlási gyakorlat („jó és rossz beszállítók" kijelölése, a piaci mozgástér szűkítése).

A kutató észszerűtlennek tartja, hogy energiaválság közepén az EU tovább szűkíti saját mozgásterét. A szén-dioxid kvótarendszert „absztrakciónak" nevezte, a szankciók pedig szintén lebontható korlátok lennének. Nem véletlen, hogy az amerikaiak és a britek is enyhítettek korábban bevezetett szankcióikon.

Az iráni háború energiapiaci következményei és az LNG-piac

A beszélgetésben szóba került a Bloomberg optimista előrejelzése is, miszerint néhány éven belül túlkínálat alakulhat ki az LNG-piacon, ami lefelé nyomja majd az árakat. Hortay Olivér „nagyon optimistának" tartja ezeket az előrejelzéseket, és történelmi párhuzamot vont a 70-es évek energiaválságaival.

Hipotézise szerint a mostani helyzet az 1979-es energiaválságnak feleltethető meg: az első áremelkedési hullámot az 1978 végi iráni forradalom okozta, majd egy évvel később az iraki-iráni háború adott újabb löketet, és az energiapiac csak 1983-84-re kezdett konszolidálódni. Most is benne van a pakliban, hogy újabb geopolitikai események nehezítsék az ellátást: Iránt és az öbölmenti országok kapacitásait szétlőtték, a régió országai hónapok óta nem jutnak jelentős bevételhez, miközben az Emirátusok és Szaúd-Arábia között is fokozódik a konfliktus.

„Újraéljük a 70-es éveket sok szempontból. A mostani kibontakozó energiaválság könnyen lehet, hogy egy 79-es energiaválságnak feleltethető meg" – Hortay Olivér *

A hétköznapi következmények: mi vár Európára és Magyarországra?

A kutató szerint olyan típusú hiány, mint a 70-es évekbeli sorok a benzinkutaknál, tipikusan haváriahelyzetekben alakul ki – a probléma az, hogy a jelenlegi folyamatok mellett egyre feszesebbé válik a piac, és minél feszesebb, annál nagyobb következményei vannak a nem várt eseményeknek. Ázsiai országokban már volt példa ilyenre: a fogyasztók az áremelkedés hírére megrohamozták a benzinkutakat, pánikvásárlás alakult ki, és az ellátórendszer nem volt rá felkészülve.

Az EU helyzete kettős:

  • Kedvezőbb abból a szempontból, hogy a közel-keleti beszerzések aránya kisebb az energiamixben, így a Hormuzi-szoros körüli problémák közvetlen mennyiségi hatása kisebb, mint Ázsiában.
  • Nehezebb abból a szempontból, hogy nagy energiaimportőrről van szó, így a világpiaci áremelkedések és az értékláncok átalakulása markánsan érinti.

Az első konkrét példa a kerozinpiac volt: az EU-ban itt a legnagyobb a közel-keleti források aránya (kb. 20%), és ennek kiesését a piac tartalékokhoz nyúlással, alternatív importforrásokkal és a finomítói kapacitások átállításával kezelte. A légitársaságok optimalizálják, ritkítják járataikat, és a hosszabb távú repülés költségei potenciálisan emelkednek. Mennyiségi problémától rendszerszinten egyelőre nem kell tartani.

Dízelpiac: itt az EU jelentős importra szorul, és augusztusban jön a hagyományosan legnagyobb keresleti időszak – itt adódhatnak jelentős áremelkedések.

Gázpiac: ha nem sikerül kellően feltölteni a tárolókat, nem állnak helyre az importcsatornák, és az EU továbbra is szankciókkal szűkíti a beszállítói kört, benne van a pakliban egy újabb jelentős inflációs sokk. Hortay Olivér emlékeztetett: 2022 nyarán a gáz holland tőzsdei egységára a korábbi 15-20 euróról hirtelen 300 euró fölé emelkedett – az ilyen ártüskék tipikusan nem várt események és spekulatív folyamatok következményei, és most sem zárható ki hasonló.

„Nem lehet kizárni, hogy most is ilyenek kialakuljanak. Ne adja isten, de mi történik akkor, hogyha alacsony lesz a gáztárolók töltöttsége nyár végén, ősz elején, és mondjuk akkor kitalálja Oroszország, hogy a cseppfolyósított földgázszerződéseket hirtelen felmondja vagy nem teljesíti, akkor mondjuk egy nagy bevásárlásba kezdenek ázsiai szereplők, elkezdik elszívni az Európai Unió elől az LNG szállítmányokat" – Hortay Olivér *

A magyar üzemanyagpiac és a hatósági árszabályozás helyzete

A magyarországi készletek az ukrán olajblokád és az iráni háború előtt 90 nap feletti szinten voltak. A két esemény következtében döntés született a készletek egy részének felszabadításáról, és elindult a visszapótlás.

A mélypontot március végén érte el az ország: bizonyos napokon 44 napra elegendő tartalék volt – egyes üzemanyagtípusokból még kevesebb. A visszatöltés után május közepére 70 napra elegendő tartalék állt rendelkezésre.

Az új kormány ismét döntött arról, hogy hozzá lehet nyúlni a készletekhez, távolabbi határidőt szabva a visszapótlásra. Hortay Olivér becslése szerint a felszabadított mennyiség július elejéig elég lesz – eddig tartható a jelenlegi hatósági beavatkozás.

„A döntési pont, amivel az új kormánynak szembesülnie kell majd június vége felé, hogy az új készletszintek fényében fenntartja-e ezt a jelenlegi intézkedést, és akkor valakinek le kell nyelnie az értékláncon ennek a költségét, vagy elengedi, és akkor piaci árat kell fizetnie a magyar autósoknak, vállalkozóknak, gazdáknak" – Hortay Olivér *

A védett üzemanyagárak és a piaci árak között jelenleg literenként 60-70 forintos különbség van. A beavatkozás költségét a nagykereskedők (elsősorban a MOL) és részben az állam nyeli le.

Az ukrán olajblokád és a választás előtti időszak

Hortay Olivér számára egyértelmű, hogy az ukrán olajblokád mögött szándékosság állt. A választás előtti időszakban a Barátság kőolajvezetéken hosszú ideig nem indult újra a forgalom, a horvát Adria-vezeték kapacitásban nem tudta pótolni a kiesést, és vita volt arról is, hogy lehet-e orosz olajat szállítani rajta. A választás után néhány nappal a szállítás újraindult.

Több ukrán tisztségviselő tett erre utaló nyilatkozatokat, de bizonyítani nem lehet, mert Ukrajna semmiféle vizsgálóbizottságot nem engedett a helyszínre – sem magyar, sem cseh, sem bizottsági részről. A tényleges műszaki problémát nem lehet leellenőrizni, így „nem fogjuk igazán soha megtudni 100%-ig bizonyítottan azt, hogy mi történt".

A Barátság vezeték tartós kiesésének nagyon súlyos következményei lennének Magyarország ellátására nézve, ezért a kutató szerint jó hír, hogy újraindult, és reméli, hogy Ukrajna a jövőben nem próbál politikai nyomást gyakorolni Magyarországra hasonló eszközökkel.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Köszöntöm a Mandiner YouTube csatornájának nézőit.

[00:00:02]Ez itt a reakció Kacsó Dániellel.

[00:00:04]Miközben ezerrel vagy inkább 100rel pörög a magyar belpolitika, nem csitulnak a globális konfliktusok.

[00:00:12]Sem Iránban, sem az orosz-ukrán fronton nincsen még béke.

[00:00:14]És az is kérdés, hogy lesz-e, vagy már van energiaválság mindezek hatására Európában, illetőleg mindezan hat a magyar kormány mozgásterére.

[00:00:26]Ez lesz a témánk.

[00:00:29]Kezdünk.

[00:00:41]És köszöntöm a stúdióban Hortai Olivért, a Századvég kutatóintézeti igazgatóját.

[00:00:46]Szervusz!

[00:00:47]Szervusz!

[00:00:47]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és nagyon szépen köszönöm a meghívást.

[00:00:51]Köszi, hogy itt vagy.

[00:00:51]Én pedig a nézők felé még annyival fordulnék, hogyha nem tettétek volna meg eddig.

[00:00:55]Kérünk benneteket, hogy iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra.

[00:00:58]és kövessétek a Mandinert minden lehetséges felületen.

[00:01:02]Van belőle hál istennek bőven nyomtatott online és videós formában is csatlakozhattok hozzánk.

[00:01:07]Mi pedig igyekszünk hátteret adni a napi hírek mögé.

[00:01:12]Köszönjük szépen.

[00:01:12]És akkor Olivér, kezdjük a a beszélgetést egy olyan majdnem aktuális témával múlt heti, de azért még nyilván hosszú ideig elő fog kerülni a napi hírek szintjén is, hogy az bizonyos uniós források feloldása megtörtént az Európai Bizottság részéről.

[00:01:30]Ez azt jelenti, hogy 16,4 milliárd euró azaz mintegy 6000 milliárd Ftnyi uniós forrás, amit eddig zároltak, most megszerezhetővé vált Magyarország számára.

[00:01:41]Hogyan érinti ez az új kormány mozgásterét?

[00:01:44]És egyébként zsebbe van-e már ez a pénz?

[00:01:46]És akkor az alkérdésem, sőt talán a legfontosabb, az magyar energiahelyzetre és annak mondjuk úgy mozgásterére hogyan hat mindez?

[00:01:56]Hát először is a legjobb tudásom szerint itt egy politikai megállapodás született, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.

[00:02:03]Ugyanis eddig ez a politikai megállapodás ez hiányzott a források rendelkezésre állása mögül.

[00:02:11]ugyanis az Európai Bizottságpolitikai okokból blokkolta ezeknek a forrásoknak a megszerzését, holott az Magyarországnak most is, meg korábban is jár, illetve járt volna, de ezzel együtt hátra vannak még olyan technikai lépések, technikai kihívások, amiket kezelnie kell az új kormánynak ahhoz, hogy ezek a pénzek megérkezessenek ide Magyarországra.

[00:02:37]A következő hónapokban egyre többet és többet fogunk látni arról, hogy egyrészt a helyreállítási tervet elfogadja-e az Európai Bizottság júniusban.

[00:02:47]Azt megelőzi egy Európai Uniós csúcstalálkozó.

[00:02:51]Ö, utána pedig, hogy ténylegesen a projektek kapcsán sikerül-e lehívni az érintett összegeket, azt a durván 10 milliárd eurót, ami a helyreállítási alapra vonatkozik, és később pedig a kohéziós alap forrásait.

[00:03:06]Ami az energetikát illeti, a helyreállítási alapnak egy meghatározó része, energetikai beruházásokra megy majd el, legalábbis a rendelkezésre álló információk alapján.

[00:03:21]Ö részleteket még nem ismerjük a konkrétumokat, de úgy tűnik, hogy háló a legnagyobb részt az hálózatfejlesztésre és okosmérők felszerelésére fordítja majd az új kormányzat.

[00:03:34]Illetve hát azt is érdemes hozzátenni, hogy a korábban megvalósított projekteknek is egy jelentős része az energetika dobozba sorolható.

[00:03:43]A a hálózatfejlesztés kapcsán én alapvetően azt gondolom, hogy hogy érdemes hálózatfejlesztésre költeni.

[00:03:53]Egyszerűen egy megatrend a megújló energiahordozók előretörése.

[00:03:58]Magyarország ebben a tekintetben különösen nagy kapacitásbővülésem van túl az elmúlt éveken években.

[00:04:06]és ahogyan növekszik a az időjárásfüggő megújulók aránya a az energiamixben, úgy egyre inkább felértékelődnek a rugalmas kapacitások, illetve a hálózat fejlesztés is.

[00:04:21]Úgyhogy, úgyhogy ezek olyan dolgok, amiket amiket el kell végezni az okosmérők felszerelésével kapcsolatban.

[00:04:27]Én nagyon izgatottan várom, hogy pontosan kikre vonatkozik majd, mekkora mennyiségű okosmérőt szeretnének felszerelni.

[00:04:38]Ez ez további érdekes kérdéseket vett föl azon felül, hogy a digitalizáció terjedésével az energiaszektorban az okosmérők még indokoltabbá válnak, ugyanis egyfajta belépő szintet jelentenek.

[00:04:52]Tehát azt látjuk azért az Európai Bizottság elvárásaiban, hogy ezek abba az irányba is egyfajta elmozdulást tesznek lehetővé, hogy a hogy a dinamikusabb tarifákat bevezessék az egyes tagállamok.

[00:05:06]Tehát hagyományosan az okosmérők felszerelése mögötti egyik motiváció az az, hogy utána a jelenlegi Magyarországon hatóságilag rögzített árak helyett dinamikus tarifákra bevezetésére kerüljön sor.

[00:05:21]Úgyhogy, úgyhogy, úgyhogy kérdés, hogy kiknél milyen típusú okosmérők kerülnek fölszerelésre, és hogy ez ezek felszerelését követően milyen új szabályozásbeli módosítások lesznek.

[00:05:37]Hallhatjuk évek óta a brüsszeli elvárások listája kapcsán, hogy a rezsicsökkentés kérdésében van egy erős nézettkülönbség az Európai Bizottság és a magyar előző magyar kormány között.

[00:05:46]Az újmagyar kormány eddig hitettetett amellett, hogy ezt a ezt az intézkedéscsomagot ezt fenntartja, sőt még bővíteni is tűzifák esetéről lehetett hallani, hogy arra is vonatkozna a rezsicsökkentésre, hogy még még nagyobb nyomatékkal szánnának támogatást erre a területre is.

[00:06:06]Na de közben ha az én megérzésem nem csal, a valószínűleg az uniós forrásokról való tárgyalási sorozat során szóba kerülhet azért ez a kérdés.

[00:06:17]Most mi a mit lehet tudni erről?

[00:06:19]Elvárja az Európai Bizottság a kormánytól?

[00:06:21]Adott esetben összeköti-e az uniós források kérdésével a rezsicsökkentés újragondolását?

[00:06:28]Avagy hihetünk a eddigi nyilatkozatoknak, és ez úgy ahogy van megmarad, sőt még meg is hosszabbítják Bicskéig.

[00:06:35]több gondolatot is engedj meg.

[00:06:38]Az egyik a motiváció az új kormányzat részéről, hogy én úgy vettem ki a bizottsági meghallgatásokból, hogy azért ott voltak ellentmondásos nyilatkozatok.

[00:06:48]Tehát például Kapitány István rögzítette, hogy fenntartja az új kormánynyere rezsicsökkentést, de a pénzügyminiszter már egy árnyaltabb megközelítés módot mutatott be.

[00:07:00]Ezt nem lehet egyelőre eldönteni.

[00:07:03]Ön azt gondolom, hogy ősszel, amikor a jövő évi költségvetést benyújtja majd a kormány, akkor akkor majd okosabbak lehetünk.

[00:07:11]A bizottsági elvárásokra rákanyarodva az egyértelműen látható, érzékelhető, tapasztalható, hogy az Európai Bizottság részéről már hosszú évek óta nagyon markánsan megfogalmazódik az az állítás, az az elvárás, hogy a hogy a hogy a hatósági árszabályozást, azt meg kell szüntetni.

[00:07:31]még a 2000-es évek közepe, vége felé az Európai Bizottság integrációs és liberalizációs törekvései következményeképpen fogalmazódott meg az elv, hogy egy teljesen egységes villamosenergia és gázpiac alakuljon ki az Európai Unióban, és egységes piacon egy egységes szabályozásra is van szükség.

[00:07:52]És ebben nem férnek bele az olyan különutas megoldások, mint a magyar szigorú hatósági árszabályozás, hiszen az egy az egy nagyon specifikus tagállami eszköz.

[00:08:05]Azóta több más olyan olyan dolog is történt, olyan esemény, aminek a kapcsán még nagyobbá vált a szálka az Európai Bizottság személyben a legutóbbi ilyen a szankciós politika volt, és esetleg majd arról is lehet egy-két gondolatot, vagy arra is lehet majd egy-két gondolatot áldozni.

[00:08:25]hogy az Európai Bizottság több ízben megfogalmazta, hogy a hatósági árszabályozás és az, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a lakossági áram és gázszámlák az akadályozza azt, hogy a fogyasztás csökkenjen, és ennek megfelelően az orosz energiabeszerzések aránya is csökkenjen az energiamixben.

[00:08:46]Tehát csak annyit szerettem volna mondani, hogy az Európai Bizottság szinte valamennyi iránymutatásába, elvárásába beleírja azt, hogy a hogy a hatósági árszabályozást ki kell vezetni.

[00:08:57]Egyébként erre próbáltam utalni az előbb is az okosmérők kapcsán, hogy az okosmérők felszerelése is abba az irányba mutat, hogy dinamikusabb, piacosabb árképzést kell bevezetni.

[00:09:06]Ami egy nagy kérdés, amire utaltál és te is fölvetetted, hogy vajon az Európai Bizottság az uniós forrásokkal összekapcsolja-e ezt a kérdéskört?

[00:09:16]Erre az őszinte válasz az azt, hogy nem tudjuk, hiszen nem ülünk ott ezeken a ezeken a tárgyalásokon.

[00:09:25]A következő kérdés ezzel kapcsolatban, hogyha még össze is kapcsolja, akkor pontosan milyen típusú uni uniós forrásoknál kapcsolja össze?

[00:09:32]a helyreállítási alap kapcsán nagyon szűk a rendelkezésre álló idő.

[00:09:36]Én meglepődnék, ha itt összekapcsolnák, vagy hogyha összekapcsolják, akkor Magyarország nem fog hozzájutni a a a forrásokhoz.

[00:09:47]Ugyanis néhány hónap alatt kis esélyt látok arra, hogy ilyen markáns változások történjenek.

[00:09:55]Summa sumumárum.

[00:09:55]Az Európai Bizottság részéről a nyomás az nagyon egyértelműen megvan.

[00:10:01]Az új kormány több képviselője több ízben nyilatkozott, árnyaltabban annál, mintsem, hogy megtartaná a jelenlegi hatósági árszabályozást, nagyobb versenyt szeretnének biztosítani.

[00:10:12]A nagyobb verseny az ellentmondásban áll a hatósági árszabályozással, úgyhogy vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy ősszel, amikor majd az új költségvetést összerakják, akkor valamiféle változtatást fognak eszközölni a jelenlegi rezsiályozásban.

[00:10:30]De hát ezt majd annak fényében lehet megmondani.

[00:10:35]Akkor tudunk csak átkelni a folyón, hogyha odaértünk.

[00:10:38]Világos?

[00:10:40]Alig ha nem egy másik kulcskérdés vagy nehéz ügy, fogalmazzunk így.

[00:10:43]Ez a paksi bővítés, ugyanis abban egy markás orosz jelenlét van.

[00:10:47]Egyébként sokkal kisebb arányban, mint amennyire szerintem a közvélemény tudja.

[00:10:52]Tehát azért ez egy döntő többségben egy nyugat-európai amerikai projekt is, nyilván magyar elsősorban, de hogy az orosz részesedés, ha jól tudom, 45%-os műszaki tartalmat tekintve.

[00:11:05]De nem is ebbe akarok belemenni.

[00:11:06]A brüsszeli jelzések részeként többször került szóba az, hogy ezt sem nézik nagyon jó szemmel.

[00:11:12]Ettől függetlenül az Európai Bizottság részéről.

[00:11:16]Elképzelhető-e a paksi bővítés nélkül hosszútávon a magyar energiamix fenntarthatósága, biztonsága?

[00:11:24]Rendkívül nagy importaránnyal.

[00:11:24]Tehát itt itt lényegében azért megy a küzdelem, hogy van egy olyan környezet, és ez nem csak Magyarországra jellemző, hanem a fejlett országokra, hogy a villamosenergiaigények folyamatosan növekednek.

[00:11:39]Ezt elektrifikációs meg a trendnek szokás hívni.

[00:11:41]Mert hiába csökken összesített energiafogyasztás, egyszerűen egyre több a kütyünk, egyre nagyobb arányban villamosenergiát fogyasztunk a teljes energiaigényünkön belül.

[00:11:53]Ráadásul Magyarország egy olyan iparfejlesztést szeretne a következő években megvalósítani, ami tovább növeli a villamosenergiaigényeket.

[00:12:00]Tehát egy növekvő igényszintet kell valahogyan fedezni.

[00:12:05]Magyarországnak már jelenleg is a teljes villamosenergia ellátását több mint 20%-át az import biztosítja.

[00:12:14]Egy fontos cél volt korábban, hogy ezt az importarányt, ezt csökkenteni kell.

[00:12:18]A paksi bővítés elengedhetetlenül szükséges ehhez, hiszen növekvő igények mellett csak drasztikus kapacitásfejlesztéssel lehet az import igényt csökkenteni.

[00:12:32]Tehát valójában ez a szerintem energiaszuverenitási jelentősége van ennek a ennek az új létesítménynek.

[00:12:40]az, hogy az Európai Unió részéről hogyan alakul az az elvárásrendszer, ami egyébként már az elmúlt időszakban is nagyon dinamikusan változott.

[00:12:52]Az az egy nagyon nagy kérdés.

[00:12:52]Én úgy látom, hogy a nyilatkozatokból, megszólalásokból, hogy itt is van egy eléggé erős eltökéltség abba az irányba, hogy minden típusú együttműködést megszakítson Oroszországgal.

[00:13:04]Ami a különböző energiahordozókat illeti, a gáz esetében már van egy leválásra vonatkozó elfogadott jogszabálycsomag Repower EU keretében, ami már a konkrét mérföldköveket is tartalmazza.

[00:13:20]Ennek keretében az azonnali ügyleteket már kitiltották az európai piacról, az azonnali gázvásárlási ügyleteket Oroszországgal, a hosszútávú csepfolyósított földgázszerződéseket 2027 január 1jig kell felmondani.

[00:13:33]A hosszútávú, vezetékes gázvásárlási szerződéseket pedig 2027 szeptemberéig van egy olyan kitétel, hogyha a gáztaralok töltöttsége alacsony, akkor ez meghosszabbítható két hónappal, de 2027 végéig elvileg minden gázmolekulát ki kéne tessékelni az Európai Unióban, ami az olajat illeti.

[00:13:53]Itt is van egy meghatározott 2027 évvégi célkitűzés, és jelenleg arról folyik az egyeztetés tárgyalás, hogy ezt milyen mérföldkövekkel lehetne megvalósítani.

[00:14:04]De egyre markánsabban az asztalra kerül a nukleáris együttműködések tiltása is.

[00:14:10]Ennek a tartalmára vonatkozóan is különböző irányok vannak.

[00:14:15]Csak a fűtőelembeszerzésekre terjedjen ez ki, a beruházásokra is kiterjedjen.

[00:14:20]Hogyha a beruházásokra kiterjed, akkor csak fővállalkozóként vagy alvállalkozói értékláncba se jöhess sem orosz szereplő.

[00:14:29]Van, aki annyira szélsőséges álláspontot képvisel, hogy még annak a lehetőségét is kizárná, hogy egy olyan orosz vállalat, amely korábban részt vett egy atomerőműépítésben itt az Európai Unióban, egy karbantartási munkálatba se vehessen részt, de ezekkel kapcsolatban még nincsenek elfogadott jogszabályok.

[00:14:48]Amit láthatunk, hogy hiába van kibontakozóban az iráni háború következményeképpen egy új energiaválság, az Európai Bizottság továbbra is tartja ezt a szankciós irányt, sőt most az elmúlt héten úgy fogalmaztak, hogy már a 21.

[00:15:05]szankciós csomagot elkezdték összeállítani, és ebben is szeretnének energetikai típusú lépéseket tenni, intézkedéseket hozni.

[00:15:12]Úgyhogy, úgyhogy, úgyhogy itt, itt is van egy kérdéskör, hogy az Európai Unió részéről mennyiben ö érkeznek új elvárások a paksi bővítés kapcsán.

[00:15:23]És hát van egy belpolitikai kérdéskör is, ugyanis az új kormány azt mondta, hogy előveszi a szerződést és átnézi a a a bővítésről szóló szerződést.

[00:15:34]Egyelőre az orosz fél jelezte, hogy hogy minden szükséges együttműködést biztosítja ehhez.

[00:15:41]kérdés, hogy milyen döntések fognak születni, hozzányúlnak-e a megállapodáshoz, vagy sem, hogyha hozzányúlnak, akkor milyen mértékben?

[00:15:52]Én nekem az a személyes véleményem, hogy Magyarországnak elemi érdeke, hogy a paksi bővítés minél előbb működésbe álljon, a Paks 2 minél előbb működésbe lépjen, már most is nagyon jó lenne, hogyha hogyha működnem.

[00:16:06]Az előző miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy minden problémánk megoldódna, ami a kitettséget illeti, hogyha már működnének ezek a reaktorok.

[00:16:15]Ö szankciós csomagokra utalták, illetve a következőre 21.

[00:16:17]Én nem tudom, meddig lehet folytatni, de nyilván még mindig lesznek olyan területek, amiket be lehet vonni szankciók alá.

[00:16:23]Látszik-e már, látható-e?

[00:16:26]És egyáltalán lehet-e mérni, hogy ezeknek a hatása most éppen milyen az orosz gazdaság tekintetében?

[00:16:30]A nem akarok ilyen nagyon túlzó lenni, de hogy a Putyin elnök térdre kényszerítése megtörtént-e már, vagy megtörténhet-e az újabb lépések hatására.

[00:16:42]Ugye ez volt az eredeti szándék még annak idején a háború kitérésekor a szankciókkal kapcsolatban.

[00:16:47]Azóta már azért ezt többen árnyalták.

[00:16:49]És akkor mellé tenném akkor az alkérdést, az európai gazdaság és az európai energiahelyzet van-e már annyira szuverén, hogy megteheti, hogy ennyi irányban zár?

[00:17:00]És különösen egy irányt most nyilván az orosz a legfontosabb, de ugye ott van a hormonizoros kérdés, amit ide hoztál, amelyik egy újabb kitettségre világít rá, nem csak Európa kapcsán.

[00:17:11]És akkor erről majd még külön is beszéljünk.

[00:17:13]Hú, azt hiszem, föltettem neked három kérdést, de mindegyik össze.

[00:17:16]Igen, igyekszem sorba válaszolni rájuk.

[00:17:19]ami a szankciós politikát illeti, én több éve nagyon kritikus vagyok az Európai Unió szankciós politikával kapcsolatban, és a talán a leggyakrabban hangoztatott kritika, nem csak a részemről, hanem mások részéről is, tagállami vezetők részéről is, hogy ez egy átgondolatlan intézkedéssorozat.

[00:17:37]nem volt igazán olyan vizsgálat, ami felmérte volna, hogy pontosan milyen következményekkel járnak az egyes büntetőintézkedések Oroszországra nézve, és milyen következményekkel járnak az Európai Unióra nézve.

[00:17:51]Most már több év eltelt, már 20 szankciós csomagot elfogadtak.

[00:17:55]Az eredeti célkitűzés, az, hogy Oroszországot a háborús magatartásának a gyors megváltoztatására kényszerítsék, az most már nyilvánvalóan megdőlt.

[00:18:08]És én úgy látom, hogy hogy a cél helyébe az Európai Uniós politikai elit egy jelentős része olyan szélsőséges szankciópárti pozícióba sodródott, sodorta magát, ahonnan nem nagyon van vissza út.

[00:18:22]Úgyhogy a régi cél helyett egy új célt kellett találni.

[00:18:24]És az új cél az valahogy úgy szól, hogy vagy szólt sokáig, hogy morálisan elfogadhatatlan az, hogy Oroszországgal bármiféle kereskedelmi kapcsolatot létesítsen az Európai Unió.

[00:18:33]De aztán kiderült, hogy véres olaj, hogy igen, hogy azt, hogy hogy hiába jönnek a szankciós csomagok, különböző kerülőutakon továbbra is továbbra is fenn állnak kereskedelmi kapcsolatok.

[00:18:46]Most én úgy látom, hogy az új indoklás vagy célkitűzés az az, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

[00:18:55]minél előbb a vannak is ilyen jelek most az orosz féli részéről egyre több nem akarom biztonságpolitikai irányba elvinni a beszélgetést de érkeznek jelzések amelyek arra utalhatnak hogy minden korábbinál inkább hajlandó az orosz fél tárgyalni de erre meg Kaja Carlas az általad is megosztott nyilatkozatával azt mondta ugye az uniós külügyminiszter kvázi külügyminiszter ugye ilyen nincsen papíron hogy ez ez egy csapda, amit most Putin állította az Európá.

[00:19:25]Lehet, de hogyha csapda, hogy akár csapda, akár nem.

[00:19:27]Szerintem ez nem a szankciók következménye, hogy Oroszország hajlandóbbnak mutatkozik a tárgyalásra.

[00:19:33]Ugyanis az elmúlt hónapokban éppen az iráni háború következményeképpen sok éves csúcson van az orosz energiaexportbevétel.

[00:19:39]Márpedig tudjuk, hogy az oroszok exportbevételének egy meghatározó része a az olajértékesítésből származik.

[00:19:47]Nem, nem szeretném azt sugalni, megmondani, mintogyha Oroszország nyerne a szankciókon, hiszen a szankciókon mindig mindkét fél veszít.

[00:19:58]Csak azt szeretném mondani, hogy egy alul definiált vagy vagy egy nem meghatározott célkitűzés mentén, vagy ilyen puha célkitűzés mentén az Európai Bizottság az újabb és újabb szankciókat vezeti be.

[00:20:09]És ezzel párhuzamosan Európára is is rákérdeztél.

[00:20:15]Az Európai Unió szempontjából nagyon világosan látható a különböző adatsorokon, hogy a a magas energiaár környezetért két fő hajtóerő felelős.

[00:20:25]Az egyik a az a radikális zöld politika, klímapolitika, aminek következményeképpen ma többszörös árat kell fizetni egy tonna kibocsátott széndioxid után egy európai energiatermelőnek, mint egy amerikai vagy egy kínai versenytársának.

[00:20:41]Tehát ezek a széndioxid kvótaárak annyira elszálltak, hogy hogy a hogy az energiaárakat is drasztikusan fölfelé nyomta.

[00:20:50]A másik pedig a szelektív vásárlási gyakorlat.

[00:20:52]Az, hogy az érszankciós politika, az, hogy az Európai Unió kijelöl jó és rossz beszállítókat, és a rossz beszállítókat kitiltja a saját piacáról, illetve mondjuk a gáz esetében egyes tagállamok teszik ezt.

[00:21:06]És ezzel szűkíti a saját energiapiaci mozgásterét, és ez életveszélyes egy energiaválság közepén.

[00:21:15]Tehát mondjuk a gázpiacon jelenleg egy olyan helyzet van kibontakozóban, amikor az Európai Unió körül elfogy a levegő.

[00:21:21]Ugyanis az előbb beszéltünk róla, hogy milyen ütemezésben, de ki szeretné vezetni a az orosz beszerzéseket?

[00:21:29]Itt egy apró zárójelben érdemes megjegyezni, hogy ez az Európai Unió által kitűzött célkitűzés.

[00:21:35]Itt nem kalkuláltunk azzal, hogy mondjuk az oroszok úgy döntenek, hogy bizonyos kereskedelmi kapcsolatot a szankciós határidő előtt felmondanak.

[00:21:42]Tehát egy a még soha senkinek nem sikerült ilyen határidőket betartania zárójel bezárva, de az orosz beszerzésekről az Európai Unió le kíván válni a következő kicsit több mint egy évben.

[00:21:57]Ezzel párhuzamosan az EU energiaügyi biztos, Danzen elmondta, hogy a következő évek nagyon fontos célkitűzése, hogy csökkentse az amerikai LNG beszerzések arányát az EU gáz mixében.

[00:22:09]ugyanis az alapélménye, hogy az orosz függést egyre inkább amerikaira cseréli a közösség egésze.

[00:22:19]Tehát az amerikai LNG vásárlást is csökkenteni kellene.

[00:22:21]A norvégok jelezték, hogy rövidt távon nem nagyon tudnak többet szállítani majd.

[00:22:24]És hát erre az volt a válasz néhány hónappal ezelőtt, hogy akkor majd Katarral új szerződéseket köt a közösség, vagy a közösség kereskedői, és majd Katarból növeljük a beszerzéseket.

[00:22:36]Az iráni háború következményeképpen Katarból aligha fog nagy mennyiségű csepfolyósított földgáz érkezni középtávon az Európai Unióban.

[00:22:43]Úgyhogy most úgy állunk, hogy a gáztárolóink töltöttsége nagyon alacsony szinten van.

[00:22:49]40%-on áll ez a korábbi évek, az európai átlagban.

[00:22:53]Az európai átlag a korábbi években ez tipikusan 60% fölött volt.

[00:22:56]Így június elején őszre el kéne érni a 90%-ot.

[00:23:04]Szerintem ezzel kapcsolatban lesznek még jogszabálymódosítások, mert a jelenlegi állás szerint nem világos, hogy hogyan lenne képes egyáltalán a közösség elérni ezt a 90%-os ö határt.

[00:23:19]És hát a jelenlegi járkörnyezet az az hát minden csak nem komfortos.

[00:23:22]Tehát már most mondjuk a tavalyi árkörnyezetnek csaknem a a kétszerese a mondjuk a holland gáztőzsdén a a az alapvető árszint.

[00:23:32]Jön a betárolási időszak vége.

[00:23:35]2021- és 22-ben is megéltük azt, hogy amikor közeledik a betárolási időszak vége és alacsonyak a töltöttségek, az önmagában egy árfelhajtó hatással bírhat.

[00:23:45]Tehát csak azt szeretném mondani, hogy hogy az Európai Unióban nagyon sok kérdőjel van a gázpiacon is, az üzemanyagpiacon is, kerozinpiacon is.

[00:23:56]És ebben a helyzetben az észerű az lenne, hogy a döntéshozók megpróbálják tágítani az energiapiaci mozgásterüket, és megpróbálják azokat a korlátokat lebontani, amik amik könnyen lebonthatóak, és amiket a politika autójárt rá a piaci szereplőkre.

[00:24:11]A a széndioxid kvóta rendszer az teljesen ilyen, az egy absztrakció.

[00:24:17]A és a szankciók is is ilyenek.

[00:24:19]Nem véletlen, hogy az amerikaiak és most már a brittek is enyhítettek a korábban bevezetett szankciókon.

[00:24:26]Azt írja a Bloomberg szakértője, hogy minden válság helyzet dacára az LNG piacon belül túlkínálat alakulhat ki néhány éven belül.

[00:24:38]át fog alakulni a kereslet szerkezete, és egy kínálati robbanás következik be.

[00:24:44]Most nem akarom részletesen citálni, hogy ezt miből szűrű le, de hogy nagyon olyan sok olyan beruházás van éppen felfutóban, amelyik majd rászabadítja ezt a nagyobb mennyiséget a piacra, és ez viszont le fogja vinni az LNG árát.

[00:24:58]Te hogy látod, mennyire értesz egyet a Bloomberg egyébként ezek szerint optimista előrejelzésével?

[00:25:07]kívánom, hogy legyen igaza, de azért vannak komoly kockázatok is.

[00:25:10]És érdemes felidézni azt, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt ugyanezek a viták zajlottak le, meg két évvel ezelőtt, amikor az optimista elemzők azt mondták, hogy az energiaválság végetért, egy-két éven belül túl kínálatos lesz az olaj és a gázpiac.

[00:25:27]Nincs itt semmi látnivaló.

[00:25:27]És az óvatosabb elemzők meg felhívták arra a figyelmet, hogy igen, hogyha az igények nem emelkednek jelentős mértékben, és minden olyan kapacitás, ami be van tervezve, kapacitásbővítés megvalósul, és minden úgy marad, mint ahogy most van, akkor akkor igen, akkor akkor lesz egy konszolidáció a piacon.

[00:25:51]Csak, hogy nem egy ilyen korszakot élünk.

[00:25:53]Itt most az iráni háború kapcsán is mindenki arról beszél, hogy mikor állapodik meg Amerika és Irán.

[00:25:59]És valóban ez egy kulcskérdés.

[00:26:02]És valóban az is egy kulcskérdés, hogy a hormuziszoros mikor nyílhat meg, mikor kezdünk el kimászni a Gödörből, milyen időtávon lehet megnyitni a helyi exportkapacitásokat, hogyan lehet helyreállítani, de szerintem érdemes egy olyan forgatókönyvet is az asztalra tenni, amikor nem minden optimálisan alakul.

[00:26:22]Nekem már egy többször többször elmondott hipotézisem, hogy újrajuk a 70-es éveket sok szempontból.

[00:26:27]És a mostani kibontakozó energiaválság az könnyen lehet, hogy egy 79-es energiaválságnak feleltethető meg, amikor az első áremelkedést, vagy az áremelkedés első hullámát a 78 év végi iráni forradalom okozta, de utána egy évvel később jött a az iraki iráni háború, ami egy újabb löketet adott neki, és jöttek azok az események sorra, amik amik megmozgatták az állóvizet, és most is a jelenlegi helyzetben is szerintem érdemes azzal a az eshetőséggel is kalkulálni, hogy mondjuk most holnap megállapodnak a felek, elkezdik kipucolni a hormóziszorost, elkezdik helyreállítani az exportkapacitásokat, de annak az esélyét nem lehet kizárni, hogy ott még valami történjen.

[00:27:12]Hát Iránt szétlőtték, az öbölmenti országok kapacitásait szétlőtték.

[00:27:16]Vannak olyan országok ott, akiknek az a az export árbevételüknek a 80%-a az energetikai exportból származik.

[00:27:24]Ezek az országok hónapok óta nem jutottak jelentős mennyiségű bevételhez.

[00:27:31]Egyre inkább fokozódik a konfliktus az emirátusok és Szaarábia között.

[00:27:36]Tehát az egyébként is feszült térség, az most még sokkal feszültebb.

[00:27:44]Így benne van a pakliban, hogy újabb és újabb kockáz, újabb és újabb geopolitikai események nehezítsék az ellátást.

[00:27:51]Ezért én nagyon optimistának tartom azokat az előrejelzéseket, amikre te is utalsz, amik úgy gondolkodnak, hogy oké, van, lesz valamekkora keresletbővülés, mert elkezd a piac helyre állni.

[00:28:03]Megnézem, hogy ki milyen kapacitásbővítést tervez az Egyesült Államokban.

[00:28:08]Itt ottam, ott katarma meg.

[00:28:10]És akkor egymás mellé teszem a két görbét, és azt mondom, hogy hát majd három év múlva a kínálat az már az már nagyon magas lesz.

[00:28:17]Az a 79-es olajválság után, mire az energiapiac magára talált, az még legalább három-4 év volt 83-84-re, 1983-84re kezdett el igazán konszolidálódni a a világgazdaság és az energiapiac.

[00:28:34]Hogyan realizálódhatnak ezek a veszélyek a hétköznapi emberek számára itt Európában, vagy akár mondhatom azt, hogy kifejezetten Magyarországon.

[00:28:40]Gondolok itt olyan szenárira, ha már ilyen történelmi időket hoztál elő, hogy akkor bizony sorok álltak a benzinkutaknál, akár az Egyesült Államod Európában is.

[00:28:51]Aztán állítólag a hollandok akkor kezdtek el biciklizni, mert olyan drága lett hirtelen a benzin, hogy pragmatikus gondolkodásuk nyomán arra jutottak, hogy végülis azzal is lehet haladni, és akkor lett divatos kényszerből részben Amszterdamban a biciklizés.

[00:29:03]Nyilván ez egy ilyen kedélyesebb következmény, még a földnek is jót tesz, de az iparnak, a gazdaságnak és hát a lakosságnak is egy ilyen energiaok, azt gondolom azért alapvetően betenne és a maradékversenyképességét is kockáztatne az Európai Uniónak.

[00:29:18]Mik a kockázatok, hogyha így akarjuk lefordítani mindazt, amit elmondtál?

[00:29:25]Tehát drasztikus benzinárnövekedés mi és egyéb költségnövekedések az ipar számára benne vannak-e a pakliban?

[00:29:32]Hát talán érdemes onnan indítani, hogy olyan típusú hiányt, mint amire utaltál, hogy hosszú sorok állnak a benzinkúton és nem lehet elég üzemanyaghoz jutni.

[00:29:41]Tipikusan havária helyzetek szoktak előidézni.

[00:29:46]A probléma az az, hogy a jelenlegi folyamatok mellett egyre feszesebbé válik a piac, és minél feszesebb a piac, annál nagyobb következményei vannak a havária helyzeteknek.

[00:29:55]Kiszámíthatatlan, nem várt események mindig jönnek, de minél szűkösebb a kínálat, annál nehezebb kezelni ezeket a ezeket a problémákat.

[00:30:05]Ráadásul minél szűkösebb a kínálat, annál nagyobb az esélye, hogy hogy ilyen nehézségek előfordulnak.

[00:30:13]hogyha az elmúlt hónapokat nézed, akkor azt tapasztalod, hogy ázsiai országokban több olyan térséghelyszín is felsorolható, ahol azért alakult ki hiány, mert hirtelen az iráni háború következménye mi következményei miatt elkezdtek emelkedni az árak, de a fogyasztók, ahogyan értesültek arról, hogy emelkedni fognak az árak, megrohamozták a benzinkutakat, pánikvásárlás alakult ki, hirtelen nagyon megugrott a kereslet, amire az ellátórendszer nem volt felkészülve, és és ezért ö hiány alakult ki.

[00:30:41]Ezeket nagyon nehéz előrejelezni.

[00:30:45]Amit előre lehet jelezni, az az, hogy ahogyan a készletszintek csökkennek, ahogyan a kínálat egyre szűkösebbé válik, úgy ezeknek az esélye megnő.

[00:30:55]És hogy válaszoljak a kérdésedre, a konkrét hogyan fog élhetjük ezt meg?

[00:30:59]Az Európai Unió olyan szempontból kedvezőbb helyzetben van, mint mondjuk a néhány ázsiai ország, hogy a közelkeleti beszerzések aránya jóval kisebb.

[00:31:09]a a a mixében, az energia mixében olyan szempontból meg nehezebb helyzetben van, mint mondjuk az Egyesült Államok, vagy Oroszország, vagy Kanada, hogy hogy egy nagy energiaimportőről beszélünk.

[00:31:23]Tehát mennyiségi oldalról a közelkeleti piac kiesése közvetlenül kevésbé fenyegeti, mint mondjuk az ázsiai országokat, de a világpiaci árak emelkedése és az értékláncok átalakulása az markánsan érinti.

[00:31:36]Az első példa, ami úgy úgy látom, hogy a közbeszédben feljött, az a kerozin piac volt.

[00:31:42]Ugyanis a kerozin piacon a legnagyobb a közelkeleti források aránya az Európai Unióban.

[00:31:50]Itt körülbelül 20%-ról van szó.

[00:31:52]Ezt a 20%-ot ezt menedzselni kellett, hiszen ez kiesett rövid távon.

[00:31:59]Ezt a piac úgy oldotta meg a jelenlegi állás szerint, bizonyos szereplők tartalékhoz nyúltak, növekedett az import más alternatív forrásokból, és amit lehetett, az itteni finomítói kapacitást is termékkihozatalát átállították, hogy nagyobb kerozkihozatal legyen.

[00:32:16]A jelenlegi állás szerint én a kerozin piacon mennyiségi problémát rendszerszinten még nem látok, mondjuk az idei nyárra.

[00:32:25]A keresleti oldalon a repülő a légitársaságok azok a járataikat elkezdték optimalizálni, ritkítani.

[00:32:37]És a az áremelkedés az egyébként is a az importlehetőségeket tágította.

[00:32:42]Itt inkább szerintem amire fel kell készülni fogyasztói oldalról, hogy a repülés és különösen a hosszabb távú repülés költségei azok potenciálisan megemelkedhetnek, megemelkednek.

[00:32:54]Ami a gázt és az üzemanyagpiacot illeti, az üzemanyag esetében elsősorban a dízel az, ami ami érintettebbé válhat, hiszen ott az Európai Unió jelentős mennyiségű importra szorul.

[00:33:09]Most jön augusztusban a a az az időszak, ami hagyományosan a legnagyobb kereslettel jár együtt.

[00:33:20]Itt itt adódhatnak jelentős áremelkedések, és még a kerozinpiacon meg itt is helyi szinten persze alakulhat ki logisztikai nehézség, de rendszerszinte mennyiségi problémáktól szerintem egyelőre nem kell tartani.

[00:33:34]Ami a gázt illeti, és ezzel összefüggésben az áramot 2021-22-ben megtapasztalhattuk, hogyha a gázárak megemelkednek, akkor az magukkal, az magával húzza a villamosenergiaárat is.

[00:33:47]Ami a gázpiacot illeti, itt már most is volt egy egy egy markáns áremelkedés, hogyha nem sikerül feltölteni a tárolókat kellő mértékben, nem állnak helyre az importcsatornák, az Európai Unió továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a beszálló beszállítói körét szűkítse el szankciókkal, akkor akkor benne van a pakriban, hogy egy egy újabb jelentős inflációs sok alakuljon ki.

[00:34:12]Azt, hogy ez milyen mértékű ártüskékhez vezethet, azt nem lehet megmondani.

[00:34:19]Ahogyan 2022-ben sem voltak nagyon olyanok, akik előre tudták jelezni azt, hogy augusztusban lesz olyan időszak, amikor a korábban 15 és 20 eur között mozgó egységára a gáznak a holland tőzsdé hirtelen 300€ fölé emelkedik.

[00:34:35]ugyanis ezek az ártüskék is tipikusan nem várt eseményeknek, spekulatív folyamatoknak a következményei, de annak a lehetőségét nem lehet kizárni, hogy most is ilyenek kialakuljanak.

[00:34:48]Tehát ne adja isten, de mondjuk mi történik akkor, hogyha alacsony lesz a gáztárolók töltöttsége nyár végén, ősz elején, és mondjuk akkor kitalálja Oroszország, hogy a csepfolyósított földgázszerződéseket hirtelen felmondja vagy nem teljesíti, akkor mondjuk egy nagy bevásárlásba kezdenek ázsiai szereplők, elkezdik elszívni az Európai Unió elől az LNG szállítmányokat.

[00:35:11]Tehát ki lehet, hogy mondjam, tudunk mondani olyan helyzeteket, benne van a papban a nehézség.

[00:35:16]Igen, így is kellalmaz.

[00:35:16]már tartalékok, hogy áll a kőolaj, hogy állunk a kőolaj tekintetében, illetőleg Magyarországon, illetőleg meddig tartható a védett benzinár.

[00:35:26]A MOL mindig jelzi, hogyha ilyen beavatkozások vannak az állam részéről, hogy ez hátrányosan érintheti az ellátásbiztonságot, hiány alakulhat ki a beavatkozás hatására.

[00:35:39]Hogy állunk most ezzel?

[00:35:39]Mertogy a az új kormány egyelőre mindent úgy hagyott az intézkedések tekintetében, ahogy az előző hagyta.

[00:35:46]Azt, hogy az elmúlt hónapokban hogyan alakultak a készletszintek, még nem látjuk.

[00:35:49]Most június 1je van.

[00:35:51]Éppen mielőtt idejöttem, néztem, hogy az MSZKS publikálta-e az új készletszint adatokat, és még nem, de lehet, hogy mire kikerül az adás már így lesz.

[00:36:01]A az ukrán olajblokád és a az iráni háború előtt normál esetben Magyarország 90 több mint 90 napra elegendő tartalékkal rendelkezett.

[00:36:12]Aztán a két említett esemény következményeképpen ezeknek a tartaléknakoknak vagy egy részének a felszabadításáról született döntés.

[00:36:24]És ezzel párhuzamosan elindult a készletek visszapótlása is.

[00:36:26]Akkor volt egy olyan átmeneti időszak, amikor a MOL többletmennyiségeket rendelt az Adria vezetékeken keresztül, vezetéken keresztül, de azt még nem érkezett meg.

[00:36:37]Ez március hónap, és a készleteket elkezdte Magyarország lemeríteni, elfogyasztani, de még várni kellett az új beérkező készletekre.

[00:36:46]Így elértük a minimum pontot március végére.

[00:36:49]Voltak olyan napok, amikor 44 napra elegendő tartalékunk volt, sőt bizonyos üzemanyagtípusokból még kevesebb.

[00:37:00]Aztán elindult a visszatöltés, felmentünk május közepére 70 napra, 70 napra elegendő tartan.

[00:37:06]És az új kormány arra arról döntött, hogy megint hozzá lehet nyúlni a készletekhez.

[00:37:13]A visszapótlásnak meg kell történnie itt egy távolabbi határidőt szabott meg.

[00:37:19]És az a felszabadítandó mennyiség, amiről döntött, az az én becsüléseim szerint július elejéig elég.

[00:37:25]Tehát július elejéig a jelenlegi a hatósági beavatkozás az tartható.

[00:37:31]Kérdés, hogy a készletek hogyan alakulnak.

[00:37:34]És hát azt is ehhez hozzá kell tenni, hogy azt a költségtömeget, amibe ez az intézkedés vagy ennek a fenntartása kerül, valahol az értékláncon valakinek le kell nyelnie.

[00:37:46]A jelenlegi állás szerint ennek egy részét, egy jelentős részét a nagykereskedők elsősorban a MOL, egy másik részét pedig az állam nyeli le.

[00:37:57]Úgyhogy a döntési pont, amivel a az új kormánynak szembesülnie kell majd június vége felé, hogy az új készletszintek fényében, amit még nem ismerünk, illetve a piaci viszonyok fényében fenntartja-e ezt a ezt a jelenlegi intézkedést, és akkor valakinek le kell nyelnie az értékláncon ennek a költségét, vagy elengedi, és akkor piaci árat kell fizetnie a magyar autó ósoknak, vállalkozóknak, gazdáknak.

[00:38:26]Persze kérdés, hogy hogyan fognak a piaci árak alakulni akkor jelenleg olyan 60-70 Ft különbség van a piaci árak és a és a védett üzemanyagárak között.

[00:38:41]Literenként.

[00:38:42]Így van.

[00:38:42]Említetted a az ukrán olajblokádot, rég hallottuk ezt a kifejezést utoljára a kampányban.

[00:38:46]Utólag igazolva látod-e azokat a félelmeket, amiket az előző magyar kormány részéről megfogalmaztak, hogy itt volt valami tudatosság, Horvátország és Ukrajna adott esetben nem kizárva annak lehetőségét, hogy brüsszeli segédlettel valamiféle közös tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a a választás előtti időszakban nehéz helyzetbe és bizonytalanságba hozza a magyar energiapiacot.

[00:39:12]nevezetesen, hogy a barátság kőaj vezetéken nem indult újra hosszú ideig a a forgalom és az olajmaga.

[00:39:20]Aztán valahogy a választás után egész hamar néhány napon belül megtörtént ez.

[00:39:24]És hát a horvátok ugye pedig mindenféle díjakat emeltek, illetve kapacitásukban az adrivezeték nem tudta pótolni kapacitásban azt a kieső mennyiséget, amit a barátság nem működése miatt realizált a magyar piac.

[00:39:40]illetőleg ugye ott is vita volt, hogy orosz olajt lehet-e azon keresztül hozni, vagy nem lehet.

[00:39:44]Tehát ez egy komplex ügy volt és nem hallottunk azóta róla.

[00:39:48]Ez rendeződött-e, és igazolható-e, vagy mondjuk nagy eséllyel kimondható-e, hogy volt tudatosság és összejátszás az egész mögött?

[00:39:58]Hát olyan értelemben rendeződött, hogy ahogyan te is mondtad, nem hallottunk azóta róla.

[00:40:01]Tehát újraindult a vezeték, jön az olaj.

[00:40:06]És és nincs semmi probléma szerintem ez, illetve a korábbi nyilatkozatok is egyértelműen abba az irányba mutattak, hogy itt egy itt egy nagyon egyértelmű szándékosságról van szó.

[00:40:19]Több ukrán tisztségviselő elég határozottan utalt is erre, de hát ez most már eső után köpönyeg.

[00:40:28]Én általánosságban azt gondolom, hogy az egy az egy jó hír, hogy újraindult a barátságvezeték, mert a barátságvezeték tartós kiesésének nagyon súlyos következményei lennének.

[00:40:41]Lehetnek Magyarország ellátására néző.

[00:40:44]Magyarországnak az az érdeke, hogy működjön ez a vezeték.

[00:40:45]Remélem, hogy ez egy tartós állapot, és nem kerül sor legközelebb ilyesmire.

[00:40:53]és Ukrajna nem fog próbál nem fog megpróbálni legközelebb is politikai nyomást gyakorolni Magyarországra.

[00:40:58]Én én számomra egyértelmű a helyzet.

[00:41:02]Bizonyítani nem lehet, hiszen Ukrajna nem engedett oda semmiféle vizsgálóbizottságot, sem magyar részről, sem Cseh részről, sem az Európai Bizottság részéről.

[00:41:11]Úgyhogy a tényleges műszaki problémát, amivel kapcsolatban ugye több minden is fölmerült, még egy időben változott is, hogy hogy Ukrajna milyen típusú műszaki problémára hivatkozik, de ezt nem lehet leellenőrizni, nem fogjuk igazán soha megtudni 100%-ig bizonyítottan azt, hogy hogy mi történt.

[00:41:31]Így csak spekulatív válaszható, de szerintem a politikai események, nyilatkozatok azok nagyon világosan rámutatnak, hogy mi történt.

[00:41:40]És aztán meglátjuk, hogyan alakul a magyar-ukrán kapcsolat.

[00:41:42]Itt is lesznek fennforgások, de ez már egy másik beszélgetés témája lehet.

[00:41:46]Folytatjuk majd innen.

[00:41:48]Hortévér, nagyon köszönöm, hogy itt voltál.

[00:41:50]Fontos dolgokról értegeztünk.

[00:41:52]Köszi a véleményedet.

[00:41:54]Megosztottad velünk.

[00:41:55]Nézőknek, hallgatóknak pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:41:57]Tartsatok velünk legközelebb is, és iratkozzatok fel a csatornánkra, ha még nem tettétek volna.

[00:42:03]Köszönjük és sziasztok.

[00:42:07]