Trump: őrült vagy stratéga? – Siklósi Péter a Stratégában

[00:00:00]Európának tényleg többet kell költeni.

[00:00:02]Van, akik ténylegesen megijedtek, és nem szeretnek ebben a félelem állapotában élni.

[00:00:07]Nincsen megfelelő európai vezetés.

[00:00:11]Az oroszok pofára estek.

[00:00:25]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.

[00:00:27]Ez itt a stratéga Póca Istvánnal és ETI vendégével, Siklósi Péter geopolitikai szakértővel, a Magyar Külügyi Intézetvezető kutatójával.

[00:00:35]Szervusz!

[00:00:35]Szeretettel köszöntelek.

[00:00:36]Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásomat.

[00:00:38]Szervusz!

[00:00:38]Köszönöm szépen a meghívást!

[00:00:40]Trumpról, Trump stratégiájáról szeretnék veled beszélgetni.

[00:00:44]A a nagyképről mondhatnám azt is a ennek a címnek, hogy megérteni Trumpot vagy a Trump logika, mertogy láttunk egy sordöntést az amerikai elnöktől és láttunk egy sorkommunikációt az amerikai elnöktől, és ez a kettő nem mindig szokta egymást fedni, és onnan is indult egyébként a a beszélgetésünk, hogy találkoztunk egy tévi műsornak az előterében, és ott kezdtünk erről beszélgetni, és egy ilyen pici egyet nemértés is kialakult közöttünk, aztán meg meglátjuk, hogy akkor azt fel tudjuk-e teljesen fejteni.

[00:01:15]hogy hogy Trámnak mi a logikája.

[00:01:15]Ugye ő amikor nekiindult az elnökségnek és kampányolt, akkor arról beszélt, hogy békét kell teremteni, és ő a béke teremtésnek az elnöke lesz, és ugye főleg Ukrajnát mondta, de nyilván a világnak másőérés hangsúlyt helyezett.

[00:01:31]Aztán a nekifutott Ukrajnának nem jött össze az ukrajnai megoldás, aztán hirtelen húzott egy váratlant, lett egy Venezuela, jött egy Irán, és most majd ez egy kérdésem is lesz, jön-e egy Kuba az amerikai elnöknek a részéről.

[00:01:41]A kérdés az az, hogy mi változott.

[00:01:43]Ő változott, vagy egész egyszerűen a pozícióból fakadóan neki meg kell lépnie ezeket, és a rendszer tolja abba az irányba, hogy neki egyszerűen meg kell lépnie azért, mert olyan típusú érdeket képvisel az Amerika Egyesült Államokban, amiket nyilván vannak hangsúlybeli különbségek az elnökök között, de de egy bátor, egy vagány elnök, Trump esetében ezt nem azért beszélhetünk erről, az ő esetén mindenképpen meg kell tenni.

[00:02:08]Ugye a kérdés az visszavezet a a nemzetközi kapcsolatok vagy a nemzetközi politika egyik legalapvetőbb kérdéséhez.

[00:02:21]Mi fontos?

[00:02:21]Mi határozza meg egy államnak a politikáját?

[00:02:23]A vezetőnek a személyisége, vagy pedig az államnak az objektív érdekrendszere?

[00:02:32]És hát a válasz az, hogy nyilván mind a kettő, csak milyen arányban?

[00:02:34]Ez a ez az igazán érdekes kérdés.

[00:02:39]Ugye az a mondjuk úgy, hogy szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Trump egy különleges személyiségű ember.

[00:02:45]Tehát rég láttunk már ilyet.

[00:02:50]Ő rajta sok mindent le lehet tesztelni.

[00:02:52]Ugye ő szeret egyik pillanatban ezt mondani, másik pillanatban meg azt mondani.

[00:02:56]Szeret meglepőket mondani, szeret bombasztikus mondani.

[00:03:01]Néha egyébként látszik a a szája szélén, hogy még még mosolyog is magán egy egy kicsit.

[00:03:09]De a legérdekesebb kérdés, hogy ez milyen viszonyban van az Egyesült Államoknak egyébként viszonylag objektíven leírható érdekrendszerével.

[00:03:19]És szerencsénk van, mert nem olyan régen jelent meg a ugye a második Trump elnökségnek a nemzeti biztonsági stratégiája és a nemzeti védelmi stratégiája.

[00:03:31]Ugye az egyik tavaly decemberben, a másik meg talán januárban, úgyhogy ez össze tudjuk, bocsás meg egy pillanatra, ezt hadd kérdezek akkor ezekről a stratégiákról is, mertogy itt ugye te úgy beszélsz az Egyesült Államoknak az érdekéről, stratégiai érdekéről mint valami konstans állandó dolog, de ez a sokat kritizálták, meg sokan szimpatizáltak ezzel a ezekkel a stratégiákkal, ugye nagy viták is voltak ezekről.

[00:03:54]máshova helyezi a hangsúlyokat, mint mondjuk tette azt a korábbi időszaknak, a korábbi elnököknek a a stratégiája.

[00:04:04]Mennyire Trump stratégiája ez, amit most látunk, hogy mennyire amerikai stratégia?

[00:04:11]Ez is egy jó kérdés.

[00:04:11]Nyilvánvalóan Trump is benne van, de azért ezt mégis csak egy ennél szélesebb bürokrácia készíti.

[00:04:20]Tehát ezt nem Trump maga írja.

[00:04:24]Ö mert ha úgy történne, akkor teljes egészében a saját személyisége átmenne rajta.

[00:04:29]De nyilvánvalóan nem lehet az elnök ellenében írni egy ilyen stratégiát.

[00:04:34]Az elnök végül is jóvá hagyja.

[00:04:37]Úgyhogy ez tulajdonképpen a a Trump gondolkodás módja átvíve egy egy bürokrácián, ha úgy tetszik, de legalábbis a a a bürokráciának a vezető rétegén mindenképpen.

[00:04:51]Tehát aki például ismeri, az tudja, hogy mondjuk a Nemzeti Védelmi Stratégiában bizonyos személyek rigol például megjelennek, szinte föl lehet ismerni a mondatokat amit amit ő írt benne.

[00:05:09]Lényeg az, hogy hogy ez egyébként nagyon szépen leírja a az amerikai stratégiai érdeket.

[00:05:19]érdemes elolvasni, nem is olyan hosszú, és még úgy is, úgy se, úgy se annyira nagyon hosszú, hogy van benne egy csomó ismétlés.

[00:05:25]De, de érdemes elolvasni.

[00:05:25]És akkor ugye erre rakódik rá a végrehajtás során az amerikai elnöknek a a saját személyisége, aki aki egyébként nagyon sok esetben szándékosan bizonytalanságban tartja ezzel a ezzel a nem konzisztens kommunikációval barátokat és ellenfeleket egyaránt.

[00:05:53]És hát persze, hogy ez Trump stratégiája.

[00:05:55]Ez ez egyébként Trump stratégiája.

[00:05:55]Ez is le van írva, ugye írt korábban egy könyvet Art of the Deal címmel, és ez le van benne írva, hogy barátot és és ellenfelet mindegyiket bizonytalanságban kell tartani egészen az utolsó pillanatig, hogy mi a szándékod.

[00:06:11]Persze az is igaz, hogyha elég sokáig csinálja ezt valaki, akkor ezt a bizonytalanságban tartást már ki ismerheti a a másik oldal.

[00:06:19]Tehát már nem annyira bizonytalan, hogy mit is akar tulajdonképpen.

[00:06:26]Erre szerintem egyébként kiváló példák vannak, például amit a NATO-ban művelt.

[00:06:31]Ugye a NATO szövetségeseket folyamatosan bizonytalanságban tartja Trump abban a tekintetben, hogy benn marad a NATO-ban, nem marad ben a NATO-ban, Amerika nélküli NATO lesz.

[00:06:45]Hú, mi lesz?

[00:06:50]A az, hogy az európaiak nem költenek eleget a saját védelmükre, az nem egy új dolog.

[00:06:58]Ez már a hidegháborúban téma volt egyébként, pedig akkor sokkal többet költöttek a a saját védelmükbe.

[00:07:05]De a hidegháború vége után volt egy átmeneti időszak, amikor ez nem volt igazán téma, de már a 90-es évek végétől kezdve már a a koszovói beavatkozás, a Jugoszlávia bombázása beavatkozás után elkezdődött amerikai részről az a nyomás, hogy gyerekek európaiak, költsetek többet a saját védelmetekre, mert az hosszútávon fenntarthatatlan, hogy Amerika sokkal többet költ a védelemre, és gyakorlatilag mivel Amerikát sokkal nehezebb fenyegetni mindezt Európa védelmében teszi.

[00:07:42]Csakhogy az a probléma, hogy az európaiak azt mondták, hogy igen, fair, fa fer fair, amit mondotok, azt nem csináltak utána semmit.

[00:07:48]Miért?

[00:07:48]Azért, mert az európaiak pontosan tisztában voltak azzal, hogy Amerikának legalább akkora érdeke bent maradni a NATO-ban, mint az európaiaknak, hogy az amerikaiak bent maradjanak.

[00:08:02]Ezért nem hiteles az a fenyegetés, amit néha földobtak amerikai részről, hogy akkor visszább fognak lépni a a NATO-ból, hiszen hogyha Amerikának legalább annyira érdeke, akkor nem fognak visszalépni.

[00:08:15]Trump volt az első, aki hitelesen őrültnek nézett ki ahhoz, hogy elhitesse az európaiakkal, hogy hiába Amerikának továbbra is az az érdeke, hogy benn maradjon a NATO-ban, de ő mégis adott esetben kilépteti Amerikát.

[00:08:34]Ehhez Trump kellett.

[00:08:35]Ehhez Trump kellett.

[00:08:35]Ezt Trump tudta igazán hitelesen eladni.

[00:08:37]Persze nagyon jól jöttek az oroszok is, mert ugye nyilván ezt csak akkor olyan körülmények között lehet eladni, hogyha van egy fenyegetés.

[00:08:46]Na jó, de ugye 2014-ben a védelmi költség, az átlagurópai védelmi költségvetés az 1,2%-a volt a GDP-nek.

[00:08:57]Ezt fölvitték 14-ben, miután ugye az oroszok elinstandolták a kríet és bizonyos területeket, ugye a Donbas.

[00:09:06]Ezt fölvitték 1,2-ről 2%-ra 10 év alatt.

[00:09:11]Azt is alig érték el a végén, sőt egy kis késés is volt benne.

[00:09:16]Végül elérték.

[00:09:19]Trump megválasztották novemberben, beiktatták január végén, és a júliusi hágai csúcstalálkozón elérte, hogy 10 év alatt ezt a 2%-ot fölvigyék 3,sés5 plusz más5él az 5%-ra.

[00:09:36]Ugye nem egészen 3% emelkedés az, de tisztán 15% plusz a a maradék másfélnek is még némi része.

[00:09:43]Úgyhogy ez egy hatalmas ugr ugyancsak 10 év alatt ez egy hatalmas ugrás.

[00:09:48]És ezt csak úgy lehetett elérni, hogyha hitelesen elő tudta adni, hogy nem számít, hogy az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy benn maradjon.

[00:09:57]Én ki tudom léptetni az Egyesült Államokat, hogyha akarom.

[00:10:02]Ez siker a NATO-nak, vagy siker Amerikának?

[00:10:04]Ez mind a kettőnek sikermeggyőződésem egyébként.

[00:10:05]Amerikának sik Európában nem így látják, legalábbis nem így kommunikálják.

[00:10:12]Hát ugye Európ az, hogy miért kommunikál, mit miért kommunikálnak, ugye annak több oka is lehet.

[00:10:16]Van, akik ténylegesen megijedtek és nem szeretnek ebben a félelem állapotában élni.

[00:10:22]Ők ezért kommunikálnak ellene.

[00:10:25]Van, akik egész egyszerűen csak ugye a teljes baloldal nál Trump a patás ördög.

[00:10:31]Ö, tehát Trump nem tud olyat mondani, amit ami tetszene nekik.

[00:10:37]Van, akik ezért nem szeretik, van akik azért nem szeretik, mert mert nem szeretnének 3,sés5 plusz má%-ot költeni védelemre, hanem sokkal inkább másra szeretnék azt a pénzt elkölteni.

[00:10:48]Tehát sok játék folyik itt, de van egy csomó elemző, aki megértette, hogy hát igen, Európának tényleg többet kell költenie védel.

[00:11:00]Most azon lehet vitatkozni, hogy hosszútávon tényleg kell-e 3,5% vagy nem kell, de az, hogy Amerika háromszor annyit költ védelemre, mint Európa, és a kihívások alapvetően Európában vannak.

[00:11:13]Nézzünk rá a térképre.

[00:11:13]Amerika két óceán védi, sokkal kevesebb a a kihívás.

[00:11:16]Más kérdés, hogy ugye globális hatalom, és ezért az erőkivetítési képessége az nem olcsó.

[00:11:25]Ö úgyhogy ö de akik objektíven nézik a dolgot, azt mondják, hogy Európának tényleg többet kell költeni, és az egy jó dolog, hogy Európa többet költ.

[00:11:37]Azt persze utána utána ebbő jönnek a a kérdések, pontosan mire is költi el Európa ezt a pénzt?

[00:11:45]Pontosan milyen institucionális változások következnek ebből a nagyobb európai szerepvállalásból?

[00:11:51]Ugye vannak itt olyanok, akik azt mondják, hogy jó, jó, de hogyha Európa többet költ, akkor azt ne a NATO belül költse.

[00:11:58]Magyarul ez a levállás az amerikaiak, hogy magyarul minek ide Amerika, saját kapacitást építsünk és védjük meg magunkat Amerika nélkül.

[00:12:08]Így van.

[00:12:08]Így van.

[00:12:08]Tehát vannak ilyen ugye ezek a leginkább ezek a federalisták az Európa európai federalisták.

[00:12:16]Bocsás, ennek mekkora a valószínűsége kifutásban?

[00:12:20]Tehát hogy hány évnek kellene eltelnie és mekkora összegeknek kellene elrepkedniük körülbelül ahhoz, hogy ez a szárió ez bejéljön magyarán, hogy egy ponton azt tudja mondani Európa, hogy nekünk nincs nincs szükségünk senkire, nincs szükségünk az Egyesült Álokra, mi meg tudjuk védeni magunkat.

[00:12:35]Ez hosszú időbe kerülne.

[00:12:35]Tehát erre ez a 10 év se elég.

[00:12:37]Lehet vásárolni képességeket.

[00:12:40]Na jó, de hogyha ha 30 év lemaradásban vagy a képességfejlesztés terén, azt nagyon nehéz 10 év alatt behozni.

[00:12:48]akkor is, hogy a technológiai ugrás van, mert ugye a drónháború kapcsán arról beszélnek, hogy annyira átalakította.

[00:12:54]Nyilván sokszor azért ez a sajtóban átjön most azt gondolom, hogy túlzás, de hogy annyira átalakított mindent a drónáború, hogy hogy igazából már csak a drónokkal kell dobálózni, és hogy ez egy technológia ugrás, és hogy igazából most csak drónokba kell belefektetni Európának, és minden meg van oldva.

[00:13:09]Hát ez szerintem durva leegyszerűsítése a a dolgoknak.

[00:13:12]Ugye drónok nagyon fontosak.

[00:13:16]kétségtelenül egy csomó mindent átalakított.

[00:13:20]És ugye nem csak az ukrajnai háborúban szerepelnek a drónok, hanem a közelkeleti háborúban is fontos szerepük volt a a drónoknak.

[00:13:31]De azért azon kívül ahhoz, hogy ez az egész rendszer tudjon működni, egy csomó más képességre szükség van.

[00:13:36]Tehát például űrbeli képességekre, amik amik Európában csak nagyon limitáltan vannak meg Amerikához képest.

[00:13:45]Persze ott is van egy ugrá technológiai ugrás.

[00:13:47]Hogyha megnézzük, hogy a 60-as években mennyibe került 1 kg műholdnak a fellövése az űrbe, vagy ember, vagy bármi, szóval 1 kg fellövése az űrbe.

[00:13:58]És most mennyibe kerül?

[00:13:58]ö jó nagy százalékban köszönhetően az amerikai magánvállalkozásoknak a űripari magánvállalkozás SpaceX és a és a többi drasztikusan leesett a az ártás sokkal olcsóbb fellőni de mintogyha ebben a versenyben is Európa lemaradt volna Amerikával szemben és ugye egyre inkább ott vannak a kínaiak is ebben a ebben a versenyben.

[00:14:25]Tehát ez sokkal bonyolultabb annál, mint hogy csak drón legyen.

[00:14:27]de kétségtelenül ad lehetőségeket egy egy gyors technológiai változás, de akkor is sokat kell és hosszú időn keresztül belefektetni.

[00:14:40]És az a baj, hogy ez csak az egyik probléma, és talán nem is a nagyobbik, mert mert ez a probléma, ez pénzzel megoldható.

[00:14:46]Ez egy olyan probléma, amit pénzzel meg lehet pénz és idő megoldja ezt a problémát.

[00:14:53]Jó, a világ összes pénze kell hozzá körülbelül.

[00:14:54]Jó, hát egy annyi talán nem de bele kell fektetni.

[00:14:59]Ami nem megoldható Európában, az a vezetőnek a kérdése.

[00:15:05]Tunilik, a katonai, ahhoz, hogy a katonai hatalom értelmezhető legyen, két dolog kell.

[00:15:10]Katonai képességek és egy vezetés, ami ami elvezeti ezt a katonai képességrendszert.

[00:15:18]A NATO-ban van természetes vezető, az Egyesült Államok.

[00:15:21]Annyival erősebb mindenki másnál, hogy még egy konszenzus szervezetben is, ahol mindenkinek, mind a 32 tagállamnak rá kell bólintani a a döntésekre, Amerika a vezető szerepét át tudja vinni.

[00:15:36]A Európában ez nincsen meg.

[00:15:40]Az a helyzet, hogyha megnézzük az utolsó hát legalább 200 évnek a a történéseit, arról szólt, hogy Európában bizonyos nemzetállamok megpróbálták a saját vezetésük alatt egy egyesíteni Európát.

[00:15:55]Először a franciák orrukra koppintottak, majd a németek kétszer, mind a kétszer az orrukra koppintottak.

[00:16:03]És a a méreteket, ha megnézzük, még a legerősebb európai hatalom, Németország sem elég nagy relatív módon a többihez képest ahhoz, hogy el tudja vezetni a saját akarata szerint Európát.

[00:16:18]És a britek, akik amúgy meg nem egy egységes Európában érdekeltek, pontosan.

[00:16:22]A a britek meg inkább ugye spoilerek ebben a a dologban.

[00:16:24]ők már amik bent voltak Európában, belülről oldották meg hogy lassították azokat a folyamatokat, amik nekik nem tetszettek.

[00:16:34]Most kívülről a régi brit stratégiát követik.

[00:16:41]Oszd meg, és ne engedd, hogy hogy Európa egységesüljön, és egy egységes kontinensként fölemelkedjen.

[00:16:50]Ugye később jött az ötlet, hogy hát minek is ide tulajdonképpen vezető nemzet, amikor egy brüsszeli bürokrácia aminek nincsen nemzete tulajdonképpen, az kiválóan képzett ahhoz, hogy az okos döntéseket meghozza.

[00:17:10]Ugye ezt gondolja magáról Brüsszel.

[00:17:13]Nyilván tagállami érdektől függetlenül így műk mindentől függetlenül csak az uniós érdeket néz ugye a tankönyvben ezt ez szerepel.

[00:17:22]Igen.

[00:17:22]Így van.

[00:17:22]Természetesen.

[00:17:25]De ez nem így működik.

[00:17:25]Szóval ezt az emberek nem hagyják különösen egy olyan kontinensen, ahol minden országban más nyelvet beszélnek.

[00:17:30]Szóval meg a meg a meg a történelemre azért a legtöbben emlékeznek.

[00:17:34]bár ugye aktívan próbálják kiiktatni a a történelemtudást a a fiatal generációkból.

[00:17:39]Tehát nem nem elképzelhetetlen, hogy ez valamikor majd később egy ilyen európai nemzet kialakulásához vezethet, de szerintem ez még odébb, ez ez nagyon odébb van.

[00:17:52]Szóval én már biztos nem fogom megérni, még ha sokáig élek, akkor sem.

[00:17:57]De lehet, hogy egy- 200 éven belül talán megtörténik.

[00:18:03]De addig nincsen megfelelő európai vezetés.

[00:18:07]Ugye láthatjuk ezt gyakorlatilag minden nap a döntéshozatalban.

[00:18:13]Rendkívül nehéz zöldágra vergődni Európán belül, hogy mi is legyen például a politikai iránt.

[00:18:18]Mondok egy példát.

[00:18:21]Míg az amerikaiak pontosan tudják, hogy mit akarnak, lehet, hogy még nem tudták elérni, de pontosan tudják, hogy mit akarnak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

[00:18:29]addig az európaiak megosztottak ebben.

[00:18:31]Van, aki van, akinek az a véleménye, hogy folytatódjon csak ez a háború.

[00:18:37]Ez nagyon jó, mert nekünk van pénzünk, ugyan egyre kevesebb, de azért van pénzünk.

[00:18:41]Mi betesszük a pénzt, az ukránok meg beteszik a vérüket.

[00:18:44]És ennek a kettőnek a az árán az oroszokat lekötve tartjuk, mertogy sőt majd Putyin bele fog bukni, meg összeroppan gazdaságilag Oroszország és már csak remények.

[00:18:57]Igen, de de ha visszaemlékszel, hogy a háborúnak az, amikor beindultak ugye a szankciós politika és beindult Ukrajának ez a nagyon nagy mértékű támogatás, akkor a retorika az teljesen ez volt és teljesen ebbe gondolkodtak Brüsszelben, hogy itt csak rövid ideig kell ebbe belefektetni és az oroszok nem fogják bírni gazdaságilak.

[00:19:15]Jó, a retorika ez volt.

[00:19:17]Én azt értem, de most képzeld el, az lett volna a retorika, hogy húzzuk el a háborút, amilyen hosszú idő ideig csak lehet.

[00:19:25]Ezt a retorikát nem lehet eladni.

[00:19:27]Azt lehet eladni, hogyha ha keményen ellenállunk, akkor tudunk győzni, ami azt fogja jelenteni, hogy Putyin megbuti.

[00:19:34]Te azt gondolod, hogy volt mögötte stratégia?

[00:19:36]Kérdezem azért, mert beszéltem még 2023 talán, vagy 243 talán a az Európai Bizottság egyik most meg nem nevezett egyébként tagjával, aki hát kérdeztem finoman arról, hogy mik a stratégiák Brüsszelben, és hát ugye, hogy hogy vannak-e kalkulációk például a szankciós politikával kapcsolatban, és annyi volt a válasza, hogy ő bízik benne, hogy ebben az épületben készültek hatástanulmányok.

[00:20:06]És meg így néztem rá, hogy hát ember a Európai Uniós biztos vagy és nem tudsz hatástanulmányokról beszámolni.

[00:20:11]Nyilván azért nem, mert valószínűleg nem készültek.

[00:20:15]Igen.

[00:20:15]Ugye erre mondtam azt egyébként, hogy hogy Európa megosztott ebben.

[00:20:17]Tehát van, aki azért csinálja, hogy lekösse az oroszokat.

[00:20:23]Van, aki és ez időben is változik egyébként.

[00:20:26]Mondok egy példát.

[00:20:26]A háború elején mi történt?

[00:20:28]Ugye az oroszok villámgyorsan, elnézést a kifejezésért, talán elmegy a műsorban, pofára estek.

[00:20:36]Szóval nagyon gyorsan kiderült, hogy a stratégiai céljaikat nem tudják elérni.

[00:20:41]Átterveztek.

[00:20:44]Az ukránok átmentek ellentámadásba, és egy csomó olyan területet rendkívül gyorsan visszafoglaltak, ami amit mondjuk február vége óta az oroszok megszereztek.

[00:20:56]Persze más területeket meg nem tudtak visszafoglalni, de bizonyos területeket vissza tudtak foglalni.

[00:20:59]És egy gyorsan mozgó háború volt egészen 23 tavaszáig, nyaráig.

[00:21:09]Ugye ha visszaemlékeztek, vagy visszaemlékszel 23-ban arról szólt a történet, hogy jön a tavaszi nagy ukrán ellentámadás, amelyik majd kiszorítja az oroszokat.

[00:21:23]Aztán ebből lett a nagy nyári ellentámadás, ami majd kiszorítja az oroszokat.

[00:21:28]És hát a nagy nyári ellentámadás az hát körülbelül három napig tartott, és nem mozdult semerre sem.

[00:21:37]Tehát egész egyszerűen sikertelenné vált.

[00:21:38]Legkésb akkor látni kellett, hogy olyanok a katonai technikai viszonyok, hogy lehetetlenség nagy manőver háborúkat folytatni.

[00:21:49]Ezért állóháborúvá válik a háború.

[00:21:52]És innentől kezdve állóháború, anyagháború, hosszú idő, nagy, nagy veszteségek, kevés nyereség.

[00:22:03]És itt visszatérve, visszakanyarodva Trumpra, Trump ezt látta át és mondta azt, hogy akkor itt könnyű lesz békét teremteni, merthogy racionálisan mindenki látja ezeket a számításokat, nagy veszteségek, sok pénz, hosszú idő, és mindenki azt fogja mondani, hogy oké, akkor hozunk a tető alá megállapodást, és majd én fogom learatni a babérokat.

[00:22:22]Trump egyfelől Trump látta, hogy ugye hát nyilván ő is a a az időbeliségben él, de de látta, hogy itt van egy lehetőség, de alapvetően ő nem azért csinálja, mert meglátta a lehetőséget a nagy béke teremtővé válásban.

[00:22:39]Lehet, hogy ez is a béke Nobeldíj, az nyilván kenegetné a a, hogy is mondjam, csak a az önbecsülését.

[00:22:52]De alapvetően van erre egy amerikai stratégiai érdek, geostratégiai érdek.

[00:22:58]Az Egyesült Államok legfontosabb ha úgy tetszik egyetlen igazi kihívója Kína.

[00:23:05]Ezért az Egyesült Államok geostratégiáilag mindent a kínai szemüvegen keresztülnéz.

[00:23:12]Ez a háború gyakorlatilag rátolta Oroszországot Kínára.

[00:23:20]sokkal jobban, mint amennyire szerették volna.

[00:23:22]Ugye korábban mi volt a felállás?

[00:23:25]Oroszország együttműködött gazdaságilag Európával, vagy Európa Oroszországgal.

[00:23:30]teljesen teljesen mindegy.

[00:23:30]Ugye az volt az európai felállás, ez a német felállás ez volt, hogy és ez ezen keresztül az egész Európára vonatkozó gazdasági felállás az volt, hogy olcsó orosz energiaforrások és nyersanyagok adjál hozzá magas európai technológiát, gyártsál belőle nagyon drága Mercedes benzeket, és add el a világban jó áron.

[00:23:58]És ez kiválóan működött.

[00:23:58]elindult a háború, az európaiak erőnek erejével levágták magukat erről a gazdasági együttműködésről.

[00:24:06]Persze ezzel komoly károkat okoztak Oroszországnak, de saját maguknak is.

[00:24:11]Szóval nem véletlen a a a az szinte nagyítóval se látható európai növekedés, miközben az Egyesült Államokban van határozott növekedés, nem beszélve Kínáról, Indiáról és a és a többiről.

[00:24:24]levágtuk magunkat Oroszországról, és Oroszországot ezzel gyakorlatilag rátoltuk Kínára.

[00:24:32]Egyoldalú függőségbe keveredett Oroszország Kínától.

[00:24:39]Az amerikaiak pedig a két eset között dönthetnek, hogy az egyik lehetőség, hogy mostantól kezdve már nem csak nem csak a az emelkedő Kínával kell megküzdenünk, hanem Kínával és Oroszországgal együtt.

[00:24:52]Vagy a másik lehetőség, hogy megpróbáljuk leválasztani amennyire lehet Oroszországot Kínáról.

[00:24:59]Ugye ez a revers Kissinger, fordított Kissinger, amennyire lehet, soha nem lesz a a mi oldalunkon nem fog a mi mi csapatunkban focizni, de már az is eredmény, ha külön pólussá tud válni.

[00:25:16]Gyakorlatilag ez az amerikai ajánlat a az oroszoknak, hogyha abbahagyjátok a háborút, akkor újra elkezdünk veletek kereskedni, visszafogadunk benneteket az amerikai gazdasági együttműködési rendszerbe, ami szerintem egyébként szinte automatikusan jelenti a teljes nyugati gazdasági együttműködési rendszert, még hogyha az még ha az európaiak közül sokan ezt nem is szeretnék.

[00:25:41]Sokan vagy mindenki?

[00:25:42]Nem mindenki.

[00:25:42]Egyáltalán nem mindenki, de nagyon sokan nem szeretnék, és ugye minél közelebb vannak az oroszokhoz, annál kevésbé szeretnék eztő, de de például nagyon komoly gazdasági körök azok szeret, hogyne szeretnék.

[00:25:56]Ugye a Britek elkezdtek a közelmúltban újra orosz feldolgozott külaipari termékeket importálni a britek, akik ugye azért eddig ebben a tekintetben óvatosabbak voltak.

[00:26:06]Igen, ez mondjuk valószínűleg egy átmeneti dolog, mert ugye a hormózis szoros lezárása miatt mindenki megszorult.

[00:26:13]És akkor már az orosz olaj se olyan büdös.

[00:26:19]Mégis csak valamilyen trükkel vagy gáz sem olyan büdös.

[00:26:22]Ugye akkor már mindenféle trükkökkel mégis csak beszerzünk.

[00:26:25]Az amerikai stratégia így meg Trumpnak a stratégiai így érthető Ukrajna kapcsán, hogy miért próbálja azt, amit Venezuela kapcsán meg szerintem érthetővé vált abban a tekintetben, hogy mégis csak közel külföld és ilyen kínai befolyás és hasonlók.

[00:26:39]Hogy írik a képbe Irán?

[00:26:42]Ugye először Venezueláról még egy mondatot.

[00:26:44]Ugye ez nem csak Venezuela.

[00:26:44]Ez a stratégiákban úgy van megfogalmazva, hogy a nyugati hemiszféra, nyugati félgömb.

[00:26:51]És ugye ebbe beletartozik a nyugati félgömbe Grönland is.

[00:26:53]Ugye Grönlandal is ijesztgetett, aztán felfüggesztődött ez a dolog, aztán megint ijesztgetett, most megint fel van függesztve ez a ez a dolog, de bármikor elkezdett újra ijesztgetni vele.

[00:27:08]De mi az értelme a nyugati hemiszférának?

[00:27:10]Az, hogy nem szabad a kínaiakat a kelleténél jobban, vagy a veszélytelennél jobban beengedni a saját hátországunkba.

[00:27:19]Tehát, hogyha ha abban gondolkodunk, hogy egy békés versenyzést fogunk folytatni, és ugye az Amerika ebben gondolkodik, békés versenyzés Kínával, nem feltartóztatás, nem háborúban legyőzés, hanem egy békés versenyzés Kínával, de mégse engedni Kínát a a világ fejére nőni.

[00:27:38]Ahhoz szükség van arra, hogy a saját udvaromban egyértelmű király legyek.

[00:27:44]Én legyek a a király az udvaromban.

[00:27:50]És Venezuellában nagyon komoly orosz és kínai és egyébként iráni befolyás is volt, és más helyeken is van.

[00:27:57]Kuba, például Kuba.

[00:28:01]Kuba, hát ugye a a régi nagy problémája Amerikának.

[00:28:04]Igen.

[00:28:06]Így van.

[00:28:06]Ugye nagyon közel van.

[00:28:06]Ugye volt egy ebből már egyszer egy majdnem világháború 60-as évek elején.

[00:28:12]Ö és igen, a kedves nézőknek mondom, akik érdeklődnek, hogy a beszélgetésünknek a az alapötlete azér részben egyébként innen volt nekem, hogy a a kubai rakétaválság van egy nagyon érdekes k nem tudom magyarul megjelent-e egyébként a egyetemen én olvastam és nekem tök nagy hatás gyakorlatil az Essence of Decision Explaining the Kub Mission Crisis Graham Elisonnak és Philip Zelikovnak a könyve és ugye ez az amire utaltunk meg ugye a a stratégiai kérdésekben, hogy akkor most a vezető dönt vagy vagy pedig a rendszer dönt.

[00:28:40]Na de térjünk akkor vissza Kubára, hogy akkor ez újra megtörténhet.

[00:28:43]Na most ugye most egy fordított blokkádot látunk megint.

[00:28:48]Most más megközelítés az amerikaiak megint hát ott vannak és nyomást gyakorolnak.

[00:28:52]És ugye a hírek egyik része arról szól, hogy a hogy a kubaiak óriási drónbeszerzésbe kezdenek, és hogy a a tanulnak itt a az iráni helyzetből, meg tanulnak, főleg az ukrajnai helyzetből, és hogy majd ők szembeszállnak az Amerikai Egyesült Államoka, másik része meg arról szól, hogy igazából gazdaságilag már letérdeltek és már tök mindegy.

[00:29:12]Igen.

[00:29:12]Ugye az a helyzet, hogy az oroszok már nem olyan fontos szereplők ebben.

[00:29:17]60-as években fontos szereplők voltak.

[00:29:17]ö rövid hatótávolságú nukleáris rakétákkal elérték volna az Egyesült Államokat.

[00:29:25]Ezért meg kellett akadályozni, hogy hogy Oroszország vagy pontosabban Szovjetunió oda ilyen nukleáris fegyvereket telepítsen.

[00:29:35]Most Oroszország ebben már igazán nem játékos.

[00:29:38]Az igazi játékos az Kína.

[00:29:38]Azt nem szabad az Egyesült Államoknak megengedni, hogy Kína a kelleténél nagyobb befolyást szerezzen Kubában.

[00:29:45]Ezt eddig még nem tudták megszerezni a kínaiak.

[00:29:50]Ezt az amerikaiak nem is fogják soha megengedni.

[00:29:52]És addig, amíg amíg ezt tulajdonképpen nem engedték meg, addig nem életbevágóan fontos kí Kubát elfoglalni.

[00:30:04]Ezért az amerikaiaknak idejük van.

[00:30:08]Blokád alá vették tulajdonképpen Kubát.

[00:30:11]időnként engednek humanitárius célból bizonyos dolgokat ki be.

[00:30:18]Egyébként meg lehet bízni a a kubai kommunistákban, hogy tönkretezik az azok a saját országukat mindenféle probléma nélkül.

[00:30:26]Úgyhogy ott van ideje.

[00:30:29]Arra várnak, hogy előbb-utóbb ez úgy is az ölünkben fog hullani ez a ez az ország.

[00:30:33]Addig meg nem szabad megengedni, hogy hogy Kína betegye a lábát.

[00:30:35]És akkor Irán.

[00:30:39]Irán, ugye ahhoz, hogy az Egyesült Államok koncentrálni tudjon a fő kihívójára Kínára, ahhoz azokon a területeken, ahol nagyon komoly amerikai jelenlét és befektetések, már úgy értem, katonai befektetések, úgy humán, mindanyagi befektetések kellenek ahhoz, hogy fenntartsák a rendet, ami ahhoz kell, hogy Kína ne tudjon oda igazán erős hatalomként belépni.

[00:31:07]Ugye most jelen pillanatban két ilyen van.

[00:31:09]Az egyik a az orosz-ukrán háború konglomerátumja, a másik pedig a a közelkeleti.

[00:31:17]Ahhoz ezeken a helyeken önfenntartó békét kell teremteni.

[00:31:25]És ahhoz a Közelkeleten egyébként már az első amer első Trump elnökség alatt egy hatalmas húzás volt a az Ábrahams, ami ami olyat tett, amit senki nem akart elhinni, hogy egyáltalán lehetséges.

[00:31:40]Ugye korábban mi volt a felállás?

[00:31:43]Izrael legyőzött néhány arab országot, akik közül volt olyan, aki végül békét kötött vele, mondjuk Egyiptom.

[00:31:54]De az Ábrahám akkorcal olyanok is békét kötöttek Izraellel, és elismerték és elkezdtek velük együttműködni, akik nagyon rég háborúztak vele talán utoljára és és közvetlenül sose, csak legfeljebb a proxi proxi módon.

[00:32:18]És igazándiból egy egy nagyon komoly kihívás maradt Irán.

[00:32:23]amelyik nem engedte, hogy a hogy a a közelkelet az gyakorlatilag kiegyezzen Izraellel, és kvázi harmónikusan együtt tudjon működni.

[00:32:35]Izrael vagy Izraellel vagy Amerikával?

[00:32:37]Hát ugye nyilván a a kettő az egymásnak szövetségese, de azon a a vidéken Izraellel kell kiegyezni.

[00:32:44]Ög Amerikával azok is kiegyeztek már Szaarábia, vagy vagy pontosabban jó viszonyt folytattak Szaarábia és az öböl országok, amelyek Izraellel hivatalosan kvázi háborúban álltak hosszú időn keresztül, még ha nem is harcoltak egymással.

[00:33:03]De Irán a a maga ugye más iszlám rendszerével a proxiain keresztül, a ballisztikus rakéta képességei keresztül és a folyamatosan ott lebegő Damokles kardja a nukleáris fegyver megszerzésének képességén keresztül.

[00:33:25]lehetetlenné tette, hogy hogy egy igazi kiegyezés legyen ezen a vidéken.

[00:33:27]Ezért kell a elsősorban az iráni nukleáris fenyegetést kiiktatni, másodsorban a rakétafenyegetést és a proxi fenyegetést.

[00:33:41]De ebben nem áll túl jó a Trump.

[00:33:41]Ugye a leszámítva azt, hogy három-öt naponta átlában bejelenti, mert mindjárt itt van a megállapodás.

[00:33:46]Most már tényleg egy másja szerintem nézzük ezt a ezt a ezt a történetet.

[00:33:53]nagyon sok előrehaladás nem történik.

[00:33:55]Sőt egyébként a legfrissebb előrehaladás idézője ebben a történetben a kollégám most küldött át egy cikket, ami beszélgetésünk idő pontjában jött ki.

[00:34:05]Ugye a délelőtt beszélgettünk, csak a nézőknek mondom.

[00:34:06]Trump azt mondta, hogy te kiőrült Netánunak, mindenki utál téged, mindenki utálja Izraelt, és mondta, hogy megment, megmentem a segged, miközben mindenki utál téged.

[00:34:17]Hogy most egymásnak ugranak az amerikaiak meg az izrazelék is, vagy pedig egyszerűen a tényleg az van, amit ugye sokan sejtettek, és ugye Ducker Carson volt, aki nagyon sejtette ezt a nem sejtette, direkt bemondta, hogy valójában Trumpot beletaszították a az izraeliek ebbe az iráni helyzetbe, és nem nagyon akarják kiengedni Trumpot ebből a helyzetből.

[00:34:35]Ugye ez is benne van egyébként a történetben.

[00:34:38]Tehát kétségtelenül az Egyesült Államoknak geostratégia fontos, hogy nyugalom legyen a Közelkeleten.

[00:34:46]És ehhez egy fontos lépés iráni az iráni fenyegetés kiiktatása.

[00:34:53]Izraelnek pedig vitális érdeke, túlélési kérdés az ő szempontjukból, hogy hogy Irán ne lehessen nukleáris hatalom.

[00:35:02]Tehát ilyen szempontból sokkal fontosabb persze Izraelnek, mint az Egyesült Államoknak.

[00:35:10]És persze az izraeli politika ugye nem a nem az amerikai politikának a kisebb kiadása, hanem van egy önálló politikája, időnként szembe kerülnek az Egyesült Államokkal, időnként beletrükközik őket.

[00:35:26]Igen, de persze mondom, ez ez mind a kettőnek érdeke volt.

[00:35:28]Tehát én azt túlzásnak tartom, hogy egyébként Trump nem csinálta volna meg Izrael trükközte ebbe bele.

[00:35:35]Ez így nem igaz.

[00:35:37]Egyébként megint csak meg kell nézni a nemzeti biztonsági stratégiát és a nemzeti védelmi stratégiát.

[00:35:42]Abban is benne van az, hogy a hogy Irán nem lehet nukleáris hatalom, és az iráni problémával kezdeni kell valamit.

[00:35:52]Úgyhogy ez önmagában is megáll.

[00:35:52]Most egyébként pedig taktikai szinten ugye megint ez a klasszikus Trump néha erre kiabál rá, néha arra kiabál rá.

[00:36:03]Időnként a a világ legb embere és nála jobb barátom nincsen, mint a Bibi.

[00:36:12]Aztán mindenki utál másnap meg mindenki utál téged.

[00:36:15]Ja.

[00:36:15]Ha holnap után olvasunk, akkor majd megint más lesz.

[00:36:21]Ugye ez egy ez eg klasszikus trumpi hozzáállás.

[00:36:23]Most az, hogy egyébként az iráni háború nem úgy megy, mint ahogy eredetileg elképzelték, hát ugye ilyenek a háborúk.

[00:36:34]Tehát azt gondolták, hogy gyorsabban sikerül térdre kényszeríteni őket.

[00:36:41]De azért azt vegyük figyelembe, hogy meglehetősen visszafogott volt az amerikai támadás iránnal szemben.

[00:36:47]Szinte kizárólag csak katonai célpontokat támadtak.

[00:36:53]Tehát nem támadták a a civil gazdaságot, nem támadták az olajipart.

[00:37:01]ugye válaszul Irán támadott olaj és gázipart a a Közelkeleten, ugye a az az öbölmenti arab államokba, de Amerika ezeket a az Irán számára hosszútávon rendkívül fontos területeket megspó megkímélte egyelőre.

[00:37:21]Ugye ez jelen pillanatban egy lehetséges fenyegetés a jövőre nézve.

[00:37:25]Az Egyesült Államok ebben a pillanatban azt csinálja, hogy ugye Irán meglépte azt, amit mondtak, hogy meg tud lépni, hogy lezárja a hormóziszorost.

[00:37:38]Erre az Egyesült Államok azt mondta, hogy jó, akkor te lezártad, én meg előtted zárom le.

[00:37:42]Ugye emlékezzünk nagyon érdekes dolog.

[00:37:47]Miközben Amerika bombázta Irán katonai képességeit, még kiengedte az egyébként szankciók alatt álló iráni olajat iráni tankhajókon.

[00:37:58]a az öbölből, azért, hogy kisebb legyen a nyomás a a világgazdaságon, és az olajárak annyira ne szálljanak el.

[00:38:04]Majd amikor ugye a gyakorlatilag amikor amikor tűzszünetet kötöttek, utána vezette be az emborgót a a az iráni olajra, úgyhogy nem nem engedi ki.

[00:38:18]Tehát most éppen seki se persze néha-néha egy-egy hajó kilopózik az öbölből, de ez ez egy dolog nem indult újra.

[00:38:28]Ö az Egyesült Államok azt mondja, hogy nekem nekem sok időm van.

[00:38:34]Én egyébként is a világ legnagyobb olajtermelője vagyok.

[00:38:37]Most a legrosszabb, ami történhet velem, hogy magasan maradnak az olajárak.

[00:38:41]Jobban szeretném az alacsony olajárakat, de egyébként el tudok élni azzal is, hogyha most éppen magasak az olajárak.

[00:38:47]Nem akármeddig, mert novemberben novemberben fájni fog a a félidős választásokon Ameriká Amerikának sok ideje van, Tránnak nem biztos.

[00:38:56]Igen.

[00:38:56]De de de azért ne nem esik olyan gyorsan kétségbe.

[00:39:01]Még még azért van egy kis idejük.

[00:39:04]Az irániaknak sok, az ő értékelésük szerint az irániaknak sokkal gyorsabban ö fogy az idejük, és ráadásul még ott van a lehetséges ö eszkalációnak a a a az eszköze, ahol már az iráni civil gazdaságot olajipart satöbbi támadhatja.

[00:39:25]És ugye ilyen körülmények között próbálja rákényszeríteni iránt arra, hogy leadja a nukleáris programját, ha úgy tetszik, vagy diplomatikusan megfogalmazva a nemzetközi ellenőrzés mellett számolják föl az az iráni nukleáris program.

[00:39:46]Most nyilván most mi követ mi mi a cél jelen pillanatban?

[00:39:49]azt, hogy megnyissák a hormuzi szorost és elkezdődjenek a tárgyalások.

[00:39:53]És az iráni cél általában az szokott lenni, és most is nyilván az, hogy húzzák az időt, hogy elkezdenek tárgyalni, de mégse jutnak majd zöldágra szinte sohase.

[00:40:04]De Amerikának ott van a a lehetősége, hogy újra kezdje.

[00:40:13]Irán meg nem fogja bírni örökké.

[00:40:13]Ö úgyhogy én úgy látom, hogy hogy az amerikai hozzáállás meg Trump hozzáállása az, hogy nyugi, nyugi látjuk, hogy itt sokan idegeskednek, de mi nem kezdünk el idegeskedni.

[00:40:28]Végigvettük a stratégiát Ukrajna tekintetében, Venezuella, Kuba, Irán tekintetében.

[00:40:33]És ugye azt mondtad, hogy itt a fő rendezőelv az Kína és a Kínával való békés versenyés.

[00:40:38]És akkor ez az utolsó kérésem lenne, hogy a beszélgetésünk végéhez zakatolunk már.

[00:40:45]Ez pedig az, hogy és akkor mi lesz a következő lépése Trumpnak?

[00:40:49]Jön valami újabb konfliktus, vagy ezeket le tudja zárni, és akkor utána béke van, amíg a kínaiak aztán mondják, hogy akkor most mi jövünk Taiwannál?

[00:40:56]a azért az még egy darabig eltart, míg ezekben mind békét tud teremteni.

[00:41:04]És utána ugye a az az alapvető kérdés, hogy ez ezzel a fajta új világrenddel Kína elégedett-e vagy sem?

[00:41:16]Tehát egy egy békés egy békés versengéssel elégedett-e vagy sem?

[00:41:20]Ugye erre egyébként egész jók a jelek, mert a Trumpnak a a Pekingi látogatása során ugye Ping maga hozta föl a Tük TKÜDidésznek a a csapdája ügyet, ami az én értelmezésemben tulajdonképpen az volt, hogy hogy látjuk, hogy ti milyen helyzetben vagytok, mi a mi a mi a vezérlő logikátok.

[00:41:44]Megértjük, hogy ez és tulajdonképpen van ebből békés kiút.

[00:41:47]Nem kell feltétlenül háborúba keverednünk egymással.

[00:41:54]Ugye szerintem ott a két fél megértette egymást.

[00:41:59]Az igazi kérdés az, hogy ezzel hosszabb távon együtt tud-e Kína élni, vagy ki akar törni az első szigetsorból, ugye azt Tajvanon keresztül lehet kitörni.

[00:42:15]Tehát el kell foglalni a Tajvant.

[00:42:15]Belső szempontokból el kell foglalni.

[00:42:18]Ez nem olyan egyszerű.

[00:42:21]Katonailag messze nem olyan egyszerű.

[00:42:23]Tehát persze vannak mindenféle wargaming játékok, ahol ahol így is meg úgy is eldőlhet a a dolog, de Kína ugye gőzerővel építi a hadseregét, de ember emlékezet óta nem háborúzott.

[00:42:44]azért az egy nagy hátrány.

[00:42:44]Az az Egyesült Államok meg folyamatosan háborúzik, tehát van egy begyakorlott hadserege.

[00:42:53]És Kína egyáltalán nem lehet benne biztos, hogyha ha megtámadná Tajwant, akkor az ténylegesen sikeresen végre tudja hajtani azt a azt a háborút.

[00:43:04]Úgyhogy szerintem itt még rendkívül sok bizonytalanság van.

[00:43:08]Én ezt nem tudom megmondani, hogy a a szereplők hogy döntenek.

[00:43:13]Sokan azt mondják, hogy siin Ping, aki ugye most már gyakorlatilag élethosszig kínai vezető, még a saját életé úgy akar bevonulni a történelembe, hogy ő szerezte vissza Twont.

[00:43:24]Nem tudom, hogy ez hogy ez igaz-e vagy sem.

[00:43:27]Nem látok bele siin Ping fejébe, de ő se fog örökké élni.

[00:43:37]Ez ezek a ezek a nagy kérdések.

[00:43:41]Hát akkor nagyot beszélgettünk és nagy kérdéseket hagytunk hátra, úgyhogy folytatnunk kell majd ezt a beszélgetést.

[00:43:46]Siklósipá köszönöm szépen.

[00:43:47]Állok rendelkezésre.

[00:43:47]Köszönöm szépen még egyszer, hogy meghívták.

[00:43:50]És köszönöm szépen a Mondiner nézőinek és hallgatóinak, hogy követtek, hallgattak bennünket.

[00:43:53]Ez volt ezen a héten a stratégia.

[00:43:55]Kövessenek, hallgassanak bennünket.

[00:43:57]Továbbra is lesz ütköző zóna a kontextuson.

[00:43:59]Holnap lesz majd erőtér itt a Mandiren csütörtökön.

[00:44:03]Úgyhogy várjuk önöket szeretettel, várom önöket szeretettel.

[00:44:05]Viszontlátásra, viszont hallásra.