Migrációs paktum: káosz vagy új rend? – Stratéga Marsai Viktorral
- A migrációs paktum egy 10 területet érintő, 2024-ben elfogadott jogszabálycsomag, melynek végrehajtása (jogharmonizáció, fizikai infrastruktúra) sok tagállamban késik, a bizottság viszont elutasította a további halasztást.
- A szolidaritási mechanizmus keretében a tagállamok választhatnak menedékkérők átvétele vagy fejenként 20 000 euró befizetése között; Magyarországra évi kb. 350 fő jutna, ami a szakértő szerint költségvetési szinten nem jelentős tétel.
- A határnál lefolytatott eljáráshoz Magyarországnak 7716 fős kapacitást kell kiépítenie, de a rendszer gyenge pontja, hogy az elutasított kérelmezők kitoloncolása továbbra is megoldatlan a származási országok együttműködésének hiánya miatt.
- A határátlépések száma csökkent, de a beadott menedékkérelmek száma (tavaly 660 ezer) jóval magasabb, mivel sokan legálisan érkezve, vagy a hatóságokat teljesen elkerülve tartózkodnak az EU-ban.
-
„a migrációs paktum 10 területet érintő jogszabálycsomag, ami gyakorlat gyakorlatilag 15-16-os nagy migrációs válság óta megy a gondolkodásra, hogy mit kéne csinálni annak érdekében, hogy az EU megoldja ezt a válságot" – Marsai Viktor
- A magyar társadalom döntő többsége támogatja a szigorú migrációs politikát, de mivel a határzár miatt nem szembesülnek a problémával, a téma jelenleg kevésbé van napirenden, mint Nyugat-Európában.
- Egy esetleges TISZA-kormány mozgástere korlátozott: a paktum egyes elemeit részben végrehajthatja, de a teljes ellenállás gyorsan kötelezettségszegési eljárásokhoz és a meglévő bírságok mellé újabb büntetésekhez vezetne.
- A nemzetközi migráció aránya és száma folyamatosan nő; a szakértő szerint a Trump-adminisztráció példája bizonyítja, hogy szigorú, következetes politikával igenis le lehet zárni a határokat.
- Európa alapvető hibája, hogy egy humanitárius kérdést (menekültügy) próbál összemosni a munkaerőpiaci igényekkel, miközben a bevándorlók jelentős része nem rendelkezik a modern gazdaságban való elhelyezkedéshez szükséges készségekkel.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A migrációs paktum bevezetése és alapjai
A beszélgetés a migrációs paktum körüli kérdésekkel indul. Marsai Viktor, a Migráció Kutatóintézet igazgatója kifejti, hogy a migrációs paktum egy tíz területet érintő jogszabálycsomag, amely gyakorlatilag a 2015-16-os nagy migrációs válság óta formálódik azzal a céllal, hogy az EU kezelni tudja a migrációs helyzetet.
„a migrációs paktum 10 területet érintő jogszabálycsomag, ami gyakorlat gyakorlatilag 15-16-os nagy migrációs válság óta megy a gondolkodásra, hogy mit kéne csinálni annak érdekében, hogy az EU megoldja ezt a válságot" *
A tagállamok 2024-re jutottak el odáig – magyar és lengyel ellenszavazattal –, hogy a jogszabálycsomag nagy részét elfogadták. A visszatérési rendeletet egy héttel a beszélgetés előtt, tehát 2026. június 1-jén sikerült végül elfogadni. A jogi keret tehát összeállt, azonban a rendszer olyannyira bonyolult, hogy a bizottság egy kétéves türelmi időszakot hagyott a tagállamoknak az implementálásra.
Az implementálásnak két fő eleme van: egyrészt a jogharmonizáció – mivel rendeletről van szó, egy az egyben át kell ültetni a nemzeti jogba, nincs lehetőség szelektálásra –, másrészt a fizikai infrastruktúra kialakítása. Ez utóbbi magában foglalja például az Eurodac regisztrációs rendszert, a visszatérési rendeletet, valamint a vészhelyzeti mechanizmust. A paktum bevezeti a határnál lefolytatott eljárás fogalmát is, amihez fizikai infrastruktúrát kell kijelölni és felépíteni.
A 2026. május 8-án kiadott bizottsági felülvizsgálati jelentés szerint a jogi implementáció sem mindenütt történt meg zökkenőmentesen – és ez nem csak Magyarországra vonatkozik, amely szisztematikusan visszautasította a végrehajtást (végrehajtási tervet sem adott le az előző kormány), hanem azokra a tagállamokra is, amelyek megszavazták a paktumot. A fizikai infrastruktúra kialakítása még rosszabb állapotban van: vannak tagállamok, amelyek például ki sem jelölték, hol zajlana a határnál lefolytatott eljárás.
A tagállamok további egy-két év türelmi időt kértek, de a bizottság ezt elutasította. Marsai Viktor mégis úgy látja, hogy 2026. június 13-án valószínűleg nem indulnak azonnal kötelezettségszegési eljárások és bírságok, van némi türelmi idő a rendszerben. Ugyanakkor a rendszer előbb-utóbb fel fog állni, és akik nem hajtják végre – mint várhatóan Magyarország –, azok számíthatnak kötelezettségszegési eljárásra és büntetésekre.
A szolidaritási mechanizmus és a kvóták kérdése
Magyarország gyakorlatilag két út között választhat: vagy drasztikusan átalakítja bevándorlási politikáját és jogszabályait, vagy vállalja a bírságok fizetését. Marsai Viktor szerint nincs harmadik út, bár lehet azzal „játszani", hogy bizonyos elemeket a magyar kormány végrehajt, másokat nem. Például az Eurodac regisztrációs rendszer bevezetése nem tűnik problémásnak.
A szakértő a szolidaritási mechanizmust sem tartja akkora problémának, mint ahogy a közbeszédben megjelenik.
„én még egyébként ugye a magát a szolidaritási mechanizmust sem tartom akkora problémának. Ugye mindenki erről beszél, ugye a menedékkérők szétosztása satöbbi satöbbi. Mert ugye a vagy a 20000 EUR fizetése menedékkérőként mertogy ugye most a mostani számítások szerint 350 följutna Magyarországra, ugye az 7 millió euró, aminek én nagyon örülnék a bankszámlámon, de költségvetési szinten ez nem látszik." *
A legtöbb tagállam egyébként már bejelentette, hogy inkább fizetni fog és nem vesz át menedékkérőket. Az átvétel nem spontán beáramlást jelent, hanem egy éves 300 ezres kvótából történő szétosztást. Mivel nincs teljes év, 2026-ra ez a szám 21 ezer fő. A bizottság négy frontországot határozott meg (2025. novemberi jelentés), ahonnan át kell venni a menedékkérőket: Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus.
A rendszer további érdekessége, hogy a bizottság három kategóriát különböztet meg:
- Migrációs nyomás alatt álló országok (a négy frontország) – tőlük kell átvenni
- Migrációs helyzettel szembesülő országok – az elmúlt öt évben komoly migrációs helyzettel szembesültek
- Migrációs kockázatú országok – ahol a bizottság szerint bármikor bekövetkezhet migrációs nyomás
Ez utóbbi két kategóriába tartozó országok könnyítéseket kaphatnak a paktum végrehajtása alól, és hozzáférnek a szolidaritási alaphoz. Marsai Viktor szerint hét vagy kilenc tagállam nem került be ezekbe a kategóriákba, köztük Magyarország. Ugyanakkor például Ausztria – amelynek nincs tengerparti határa – jogosult a támogatásokra, míg Magyarország nem. A szakértő ezt a bizottság nem „szép játékának" tartja, és a hallgatóságra bízza, miért alakult ez így.
A határnál lefolytatott eljárás és a befogadási központok
A paktum bevezet egy hétnapos előszűrési mechanizmust az EU külső határain. Ez alatt eldöntik, hogy a kérelmező rendes menekültügyi eljárásba kerül-e (jó eséllyel megkapja a nemzetközi védelmet), vagy a határmenti eljárásba, mert alacsony elismerési rátájú országból érkezik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, vagy hazudott a hatóságoknak.
A határmenti eljárás is egy 300 ezres kvótán belül működik, az EU teljes külső határára vonatkoztatva. A bizottság a 2022-23-as érkezési számok alapján határozta meg a tagállamonkénti kapacitásigényeket. Érdekesség, hogy miközben a bizottság azt állította, Magyarországon semmiféle migrációs helyzet nincs és nem is volt, a magyar hatóságok által jelentett közel 400 ezres határátlépési kísérletet elfogadta. Így Magyarország kapta a második legnagyobb keretet: 7716 főt kell egyszerre a határmenti rendszerben tudni tartani. (Az első Olaszország 8000 feletti kerettel.)
Ez a rendszer gyakorlatilag a tranzitzónákhoz hasonló befogadási központokat jelent a határnál, ahol biztosítani kell az ellátást, egészségügyi szolgáltatásokat, étkezést, miközben a jogi eljárás zajlik. Az eljárásra 12 hét áll rendelkezésre. Ha ez alatt nem születik jogerős döntés, a kérelmezőket be kell engedni az Unió területére.
„Ugye 12 hét van erre egyébként. Ha 12 hét alatt nem születik érvényes döntés, a jogerős döntés, akkor be kell engedni őket az unió területére." *
A rendszer Achilles-sarka, hogy hiába szigorít jogilag a paktum, a gyakorlati végrehajtás kérdéses. Ha a 12 hét alatt megszületik egy elutasító határozat, mit kezdenek az elutasított kérelmezővel? Eddig sem sikerült rábírni a tranzitországokat vagy a kibocsátó országokat a visszafogadásra. A kibocsátó országok könnyen hivatkozhatnak arra, hogy nincsenek dokumentumok, amelyek bizonyítják az illető származását vagy útvonalát. Amint valaki beadja a menekültügyi kérelmét, az adott állam joghatósága alá kerül, és nem lehet egyszerűen visszaküldeni Szerbiába – hivatalos visszafogadási nyilatkozat kell a szerb hatóságoktól.
Magyarország éppen azért fizeti részben a napi 1 millió eurós bírságot, mert a bizottság és a bíróság szerint jogellenes az automatikus visszaküldés a déli határon, mivel a szerbek hivatalosan nem veszik vissza az embereket. A magyar hatóságok azon az alapon jártak el, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország működő menekültügyi rendszerrel, de ezt a bíróság sem fogadta el: egyénileg kell megvizsgálni a kérelmeket, és lehetővé kell tenni a beadásukat.
A valós migrációs számok és trendek
Gyakran hangoztatott érv, hogy az EU külső határain regisztrált illegális határátlépések száma jelentősen visszaesett 2015-16-hoz képest. Ez valóban igaz: a tavalyi évben 170 ezer körül volt ez a szám (szemben a 2022-23-as ismét magasabb számokkal).
Azonban Marsai Viktor felhívja a figyelmet egy másik fontos mutatóra, a beadott menedékkérelmek számára. A tavalyi évben 660 ezren adtak be első fokú menedékkérelmet az Unió területén – ez jóval több a 170 ezres határátlépési számnál. Sőt, 2022-23-ban a menedékkérelmek száma megközelítette vagy meghaladta az 1 milliót, ami majdnem eléri a 2015-16-os szintet.
„Ugye a tavalyi évben 6600-en adtak be első fokú menedékkérelmet az Unió területén. Ugye ez a ez egy picit több, mint a 170000." *
A különbségre magyarázat, hogy sokan legálisan utaznak be az Unió területére (például turistavízummal), és utána adják be menekültügyi kérelmüket. Emellett jelentős a látencia: a migránsok nem szeretnék, ha regisztrálnák őket például Magyarországon, inkább továbbmennek Németországba, és egyre többen a menekültügyi rendszerbe sem akarnak bekerülni. Ehelyett a társadalom peremén, a párhuzamos társadalmakhoz, rokonokhoz, barátokhoz csatlakozva élnek – hasonlóan az Egyesült Államokban látott trendekhez.
A szakértő Tunéziában szerzett tereptapasztalatokat is idéz: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai mondták, hogy egyre több tunéziai érkezik úgy az Unióba, hogy tudatosan kerülik a hatóságokat, nem adják be menekültügyi kérelmüket, nem regisztrálnak, hanem megkeresik a közösséget és feketemunkából élnek.
Spanyolországban jelenleg is zajlik egy legalizációs folyamat: félmillió illegális migránst akarnak legalizálni, de ezt a számot már másfél héttel ezelőtt elérték, és a folyamatnak még nincs vége. Spanyol kollégák szerint akár 700 ezer-1 millió ember is előkerülhet hirtelen. Marsai Viktor amerikai párhuzamot is von: az USA-ban az illegális bevándorlók simán kaphatnak társadalombiztosítási számot és akár adót is fizetnek anélkül, hogy a migrációs rendszer látná őket.
A jobb eset az, amikor a migránsok a szociális ellátórendszerre támaszkodnak, vagy feketemunkát végeznek. A rosszabb forgatókönyv a bűnözés és a terrorizmus. Marsai Viktor német statisztikákat idéz az afgánok kapcsán: a német állampolgárok körében 100 ezer lakosra 1800 eljárás indul éves szinten, a bevándorló hátterű közösségeknél ez a szám majdnem a háromszoros (4800), az afgánok esetében pedig majdnem 9000. Bár vannak szociológiai okok (az érkező afgánok jelentős része fiatal férfi, akik eleve felülreprezentáltak a bűncselekményekben), a számok így is kiugróak a többi bevándorló közösséghez képest is – majdnem a duplája.
A migrációval kapcsolatos magyar társadalmi attitűdök
A műsorvezető felveti, hogy sokan Magyarországon úgy gondolják: az EU-s migrációs válság egy politikai konstrukció, amelyet a Fidesz-KDNP kormányzat csak azért talált ki, hogy félelemben tartsa az embereket. Marsai Viktor határozottan cáfolja ezt:
„Hát nem. És nagyon szívesen elviszek magammal mindenkit a kibocsátó régióba, aki ezt gondolja." *
A szakértő elismeri ugyanakkor, hogy a Fidesz „túlnyerte magát" ezzel a témával, és pont azzal, hogy gyakorlatilag lezárta a magyar külső határokat, elérte, hogy Magyarországon a migráció jelenleg körülbelül csak a lakosság 10%-át érdekli, vagy még annyit sem, mert az emberek nem szembesülnek vele napi szinten. Ez egy 80-20-as téma: a magyar társadalom döntő többsége – függetlenül attól, hova szavaz – támogatja a szigorú migrációs politikát.
Marsai Viktor felhívja a figyelmet arra, hogy más országokban – Nagy-Britanniában, Németországban – a migráció a top három téma között van, és az emberek a saját bőrükön érzik, hogy az állam már nem tudja kezelni a problémát. Donald Trump választási győzelmében nagyon nagy szerepe volt az illegális bevándorlásnak, és az AfD németországi előretörésében is nagy szerepet játszik a migráció.
A migrációs útvonalak változása és Magyarország kitettsége
Bár jelenleg a Magyarországra irányuló migrációs nyomás alacsony (évi pár ezer fő, szemben a 2022-23-as számokkal), ez nem azt jelenti, hogy a Nyugat-Balkánon nincsenek illegális bevándorlók. Az útvonalak eltérítődtek: sokan a bosnyák-horvát határon át próbálnak bejutni, mások a bolgár-román útvonalat használják.
Magyarország infrastrukturális és földrajzi adottságai miatt a legkönnyebben elérhető célpont. Ha a paktumhoz alkalmazkodva – vagy az 1 millió eurós büntetést elkerülendő – lehetővé kell tenni a kérelmek beadását, a migránsok nem a bosnyák hegyekben, aknamezőkön fognak sétálgatni, hanem Magyarország felé jönnek. Marsai Viktor szerint optimista forgatókönyv esetén is „pillanatokon belül 10 ezres számokról tudunk beszélni", nem optimista forgatókönyv esetén pedig még nagyobb számokról.
A változás sebességét egy krétai példával illusztrálja: Kréta szigete évtizedekig nem esett a nagy földközi-tengeri migrációs útvonalakra. 2023-ban kezdtek érkezni az első csónakok Líbia felől (akkor 800 ember), 2024-ben már majdnem 10 ezren, a tavalyi évben pedig 20 ezren érkeztek. A 600 ezres sziget a turizmusból él, így ez komoly gazdasági és presztízsproblémát jelent.
A TISZA-kormány mozgástere a migrációs kérdésben
Magyar Péter az elmúlt időszakban konzekvensen azt az álláspontot képviselte, hogy nem lesz változás a migrációs politikán, sőt, a vendégmunkások területén még emelte is a tétet. A TISZA-kormány már el is fogadott egy jogszabályt a külföldi vendégmunkásokkal kapcsolatban, amely azonban a vendégmunkásoknak csak nagyon pici százalékát érinti.
„szerintem is is egyébként, tehát hogy a ugye jelenleg ugye 24 jogcí címenmel lehet Magyarországon tartózkodni így a külföldieknek és ugye az az biztos a rendszer nagyon tehát átláthatatlan, komplikált és a azért nagyon sok lehetőség van itt a mondjuk ki a csalásra a rendszerben" *
A vendégmunkás-rendelet moratóriumot vezetett be bizonyos országokból érkezőkre, de Marsai Viktor szerint ez inkább politikai üzenet volt, szakmai alap nélkül. Példaként említi a TISZA programjában szereplő állítást, miszerint Budapesten 30-40%-kal mentek fel az ingatlanárak a bevándorlók miatt – ez szerinte „biztos, hogy nem igaz", nem látni ilyen statisztikákat.
A szakértő szerint komplex felülvizsgálatra és az üzleti szférával való egyeztetésre lenne szükség, hogy kiderüljön, valójában mennyi külföldi munkavállalóra van szüksége a magyar gazdaságnak. A cégek mindig azt mondják, hogy sok munkavállalóra van szükségük, és a külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Ugyanakkor az is kérdés, mekkora a még mobilizálható munkaerő Magyarországon. A Fidesz-KDNP kormányzás alatt közel 1 millió embert hoztak vissza a munkaerőpiacra: a 2010-es 3,6 millió dolgozóról 4,6 millió fölé emelkedett a szám. Vannak olyan szektorok, ahol egyszerűen nem lehet értelmes áron magyar munkavállalót találni.
Felmerült a határon túli magyarok behozatala is, de Marsai Viktor szerint ez „nagyrészt megtörtént sajnos", és ez gyakorlatilag a diaszpóra „kannibalizálását" jelenti. Ráadásul sokan már nem Magyarországra, hanem nyugat-európai országokba szeretnének menni.
A migrációs paktum kapcsán a TISZA mozgástere Marsai Viktor szerint abban van, hogy eldöntik, a 10 területből mit valósítanak meg és mit nem, vagy csak részben. Nem lát arra lehetőséget, hogy semmiféle előrelépés ne történjen, mert akkor belátható időn belül (mondjuk egy éven belül) beindulnak az új eljárások Magyarországgal szemben. A jogász ismerősök szerint a korábbi büntetések – például a napi 1 millió eurós bírság – is megmaradnak, és jöhetnek újabbak, ha például a határnál lefolytatott eljárásokhoz nem alakítják ki a kapacitást.
A szakértő szerint korlátozott a mozgástér: meg lehet nyitni a két tranzitzónát befogadási központként (mondjuk 700 fő számára), és lehet érvelni a bizottságnál, hogy ez megtörtént, de még idő kell a személyzet kiképzéséhez és a rendszer teljes felállításához. A bizottság azonban „argusszemekkel" fogja figyelni, mit csinál Magyarország.
Közép- és hosszú távú migrációs kilátások
A záró kérdésre, hogy mire számít a szakértő közép- és hosszú távon (5, 10, 15, 20 év), Marsai Viktor egyértelmű választ ad: a folyamatok zajlani fognak.
„csak elég egymás mellé tenni a akár a nemzetközi migrációs szervezet, akár az ENS menekült ügyü főbiztosságának a jelentéseit. Tehát azt hagyjál, hogy folyamatosan nőnek a számok, ahogy az emberiség száma nő, de a számarányok is nőnek." *
A 70-es években az emberiség 2,2%-a volt nemzetközi migráns, mára ez 3,7%. Még ha ugyanakkora lenne is a népesség, ez önmagában jelentős növekedés lenne – de időközben az emberiség lélekszáma is két és félszeresére nőtt. A világ fő migrációs célpontjai között – legyen szó irreguláris vagy reguláris migrációról – Észak-Amerika és Európa szerepel a top helyen.
Marsai Viktor vitatja azt a gyakori megközelítést, miszerint „a migráció olyan, mint az időjárás, nem tudunk vele mit csinálni". A Trump-adminisztráció példája szerinte azt mutatja, hogy egy nagyon szigorú migrációs szakpolitika igenis lezárja a határokat. Semmi nem változott Latin-Amerikában – nem lett kevesebb bűnbanda, gyilkosság, nem változott pozitívan a klíma –, mégis 8%-ra esett vissza az USA déli határán megjelenők száma a drákói intézkedések és a világos kommunikáció hatására.
A döntő többségük nem menekült: nem üldöztetés vagy háborús konfliktus elől jön, hanem egyszerűen a jobb élet reményében – amit a szakértő személyesen meg tud érteni. A probléma az, hogy a nemzetközi menekültügyi rendszert nem humanitárius segítési programnak találták ki. Kutatók számításai szerint nagyjából 1:40 arányban költünk több pénzt az ideérkező, a nemzetközi menekültek 1-2%-át kitevő csoportra, míg a világban nagy tömegben helyben maradó kényszermigránsokra – akiknek nincs pénzük embercsempészre – alig jut forrás.
Európa és Amerika: különböző utak a migráció kezelésében
A beszélgetés végén a műsorvezető egy személyes történetet oszt meg amerikai útjáról, ahol egy afroamerikai fiatalember Orbán Viktorra asszociálva mondta, hogy számukra mennyire fontos a „no migration" politika. Felmerül a kérdés: Európa követni fogja-e az amerikai trendet, vagy más utat jár?
Marsai Viktor szerint részben más utat járunk. Az európai menekültügyi rendszer legnagyobb elvi problémája, hogy Amerikában a bevándorlás mindig gazdasági kérdés volt – aki bejut, két nap múlva már illegálisan dolgozik valahol. Európa ezzel szemben „egy óriási mixet csinált, ami nem működik": egy humanitárius kérdésből (menekültek jönnek, akiket elméletileg üldöznek) próbál munkaerőpiaci kérdést csinálni (majd egyszer dolgozni fognak). Ez a kettő sosem fog összeklappolni.
„mert akik jönnek mondjuk délfelő Európába, ők alapvetően nem azért jönnek, mert majd dolgozni szeretnének, hanem azért tegyük fel, mert mondjuk menekülnek valami elől." *
Ezt a szakadékot mutatják a foglalkoztatási statisztikák is: a bevándorlók körében 30-40%-os lemaradások vannak a foglalkoztatásban, mert nem beszélik a nyelvet, nem rendelkeznek az európai munkaerőpiacon szükséges készségekkel. Az afgánok esetében például van olyan társadalmi réteg, ahol 90% soha nem járt iskolába – ők hogyan tudnának elhelyezkedni egy posztindusztriális, szolgáltatásalapú, rendkívül fejlett gazdaságban, amelynek nem beszélik a nyelvét és nem olvassák az írását?
Marsai Viktor szerint azok az elképzelések, hogy „majd mindenki szakács lesz meg pincér", naivak és nem működnek.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban többször előforduló „Jurodak" kifejezés egyértelműen az Eurodac rendszerre utal (a menedékkérők regisztrációs rendszere), a szövegkörnyezet alapján javítva.
- „csont nélkül" – valószínűleg „zökkenőmentesen" vagy „probléma nélkül" értelemben, de nem teljesen egyértelmű.
- „köcszögeljárásra" / „kötszegeljárások" – a szövegkörnyezetből „kötelezettségszegési eljárás" kifejezés, javítva.
- „300-es pól éves szinten" – a kontextus alapján „300 ezres pool éves szinten" (300 ezres keret/kvóta).
- „társombiztosítási számot" – valószínűleg „társadalombiztosítási számot".
- „jogcí címenmel" – a szövegkörnyezet alapján „jogcímen" vagy „jogcímmel".
- „a 6600-en adtak be" – a szövegkörnyezet és a 170 ezres határátlépési számmal való összevetés alapján ez 660 ezer, javítva.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Donald Trump megnyerte a választásokat.
[00:00:02]Ebben nagyon nagy szerepe volt az illegális bevándorlásnak.
[00:00:04]Az, hogy ugye az AFD így hasít Németországban, ebben nagyon nagy szerep van a migrációkan, hát Fidesz túlnyerte magát ezzel a témával.
[00:00:11]Tehát mondjuk ki.
[00:00:12]Sokan úgy gondolják, hogy Magyarországon, hogy az Európai Uniós migrációs válság egy politikai konstrukció, amely a Fidesz KDNP kormányzat csak azért talált ki, hogy félelemben tartsa az embereket.
[00:00:20]Akkor ez nem egy politikai konstrukció.
[00:00:25]Hát nem.
[00:00:25]És nagyon szívesen elviszek magammal mindenkit a kibocsátó régióba, aki ezt gondolja.
[00:00:28]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.
[00:00:44]Ez itt a Stratégia Póce Istvánnal és ETI vendégével, Marsai Viktorral, a Migráció Kutatóintézet igazgatójával, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem oktatójával.
[00:00:52]Szervusz!
[00:00:53]Szeretettel köszöntelek, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:00:56]Köszönöm István!
[00:00:56]Mindig öröm itt lenni.
[00:00:58]A fő témánk pedig a migrációs paktum.
[00:01:02]Van-e paktum?
[00:01:02]Nincs paktum, lesz paktum?
[00:01:06]Elindul a paktum?
[00:01:06]Mi lesz most?
[00:01:06]Ugye egy vízválasztóhoz érkezünk, amiről a politika rendszeresen beszél.
[00:01:12]De mit jelent gyakorlatban ez a vízválasztó?
[00:01:16]Vízválasztója a vízválasztó?
[00:01:18]Igen, igenis meg nem is.
[00:01:18]Jó.
[00:01:18]A De sajnálom nagyon bonyol nagyon bonyolult a paktum és nagyon bonyolult, hogy hogyan fog megváltozni a jogi környezet.
[00:01:27]Ugye egy picit messzebbről indulok azért, hogy a nézők értsék, tehát hogy a ugye a migrációs paktum 10 területet érintő jogszabálycsomag, ami gyakorlat gyakorlatilag 15-16-os nagy migrációs válság óta megy a gondolkodásra, hogy mit kéne csinálni annak érdekében, hogy az EU megoldja ezt a válságot.
[00:01:42]És ugye 24-re jutottak el a tagállamok odáig, ugye magyar és lengyel ellenszavazattal, hogy elfogadták hát nem mind a 10-et, mert ugye a visszatérési rendeletet azt június 1jén, tehát egy héttel ezelőtt sikerült végül elfogadni, de hogy alapvetően a a jogi keret, hogy hogyan fog ezt kinézni, az az összeállt.
[00:02:03]Viszont ez annyira bonyolult, hogy a a bizottság egy két éves türelmi időszakot hagyott meg a tagállamoknak, ami alatt implementálásra az implementálásra, aminek ugye két eleme van.
[00:02:13]Az egyik a jogharmonizáció, tehát ugye nagyon fontos, hogy ez rendelet, tehát itt nincs olyan, hogy van amit átvezünk, vagy amit nem.
[00:02:19]Ezt egy az egyben át kell tenni.
[00:02:20]Tehát legyen szó mondjuk a Jurodak rendszerről, ami a menedékkérők regisztrációját, nagy regisztrációs rendszere, a visszatérési rendelet, a veszé vészhelyzeti mecchanizmus, satöbbi, satöbbi.
[00:02:32]Tehát ez mind-mind át kell venni a jogi korpuszban, és ezekhez ki kell alakítani a fizikai infrastruktúrát.
[00:02:38]Csak, hogy értsék a nézők.
[00:02:40]Ugye például a a paktum bevezeti a határnál lefolytatott eljárásnak a fogalmát, majd később erről beszélhetünk, amihez a tagállamoknak ki kellett jelölniük, hogy ez hol fog zajlani fizikailag.
[00:02:49]és oda föl kellett építeni fizikai infrastruktúrát elméletbe.
[00:02:55]Na most ugye a május 8-án jött ki a bizottságnak a legutóbbi felülvizsgálati jelentése.
[00:03:01]Ugye ebből az derül ki, hogy a jogi implementáció sem történt meg mindenütt csont nélkül.
[00:03:08]És ugye itt nem csak Magyarországra kell gondolni, ami szisztematikusan visszautasította.
[00:03:11]Ugye még még végreharejtási tervet se adott le a ugye az előző kormány, hanem azok tagállamok esetében is, akik megszavazták.
[00:03:18]Na most a fizikai infrastruktúra kialakítása pedig még rosszabb állapotban van.
[00:03:22]Tehát hogy vannak olyan államok, amik például ki se jelölték, hogy jó, de ezt a határnál lefolytató teljeseres hol kell elvégezni.
[00:03:29]Most a tagállamok ezért kérték a bizottságot, hogy hát kapjanak még mondjuk egy-két év türelmi időszakot.
[00:03:35]A bizottság azt mondta, hogy nem.
[00:03:36]Mindezek ellenére én nehezen tudom elképzelni, hogy június 13-án akkor a bizottsági végig fog járni, és mindenkit megbírságol, vagy kötszegeljárások fognak indulni.
[00:03:45]Tehát itt van türelmi idő szerintem a rendszerben, de azt azért látni kell.
[00:03:51]Ugye van ez a Magyarországon sokat idézett mondás, hogy majd majd átmegyünk a hídon, hogyha odaérünk.
[00:03:55]Tehát ez az út, ez vezet, a híd az ott van, az átvisszafoly tehát ezen előbb-utóbb a tagállamok át fognak haladni.
[00:04:01]Az lehet, hogy nem júni 12-én, de a rendszer az föl fog állni a következő mondjuk egy-két évvel.
[00:04:07]Szerintem egy 90%-os készenléttel.
[00:04:11]és akik ezt nem hajtják végre, mint ugye a jelenlegi ismereteik szerint, vagy hát meglátjuk, ugye Magyarország, ott előbb-utóbb számíthatnak köcszögeljárásra és büntetésre a végén.
[00:04:22]Pont ezt akartam kérdezni, hogy tulajdonképpen itt most kettő út van, vagy drasztikusan átalakítani a bevándorlási politikát, jogszabályokat, vagy pedig akkor bevállalni azt, hogy Magyarország fizetni fog, és lehet, hogy nem napi 1 millió eurót, vagy nem csak napi 1 millió eurót, hanem azon felül is lesznek majd újabb bírságok.
[00:04:39]Csak ez a kettő lehetőség van.
[00:04:44]Ha nagyon lesarkítjuk, akkor igen.
[00:04:46]Tehát, hogy azt én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy itt bármiféle harmadik utas megoldást lehetne találni.
[00:04:52]Ugye a mivel a paktum 10 nagy területet szabályoz, azt el tudom képzelni, hogy azzal lehet játszani, hogy bizonyos elemeket a a magyar maradjunk Magyarországnál, hogy a a magyar kormány végrehajt.
[00:05:06]Én például nem látom, hogy mondjuk a a Jurodak regisztrációs rendszert miért ne vezetnénk be.
[00:05:16]Én még egyébként ugye a magát a szolidaritási mechanizmust sem tartom akkora problémának.
[00:05:20]Ugye mindenki erről beszél, ugye a menedékkérők szétosztása satöbbi satöbbi.
[00:05:26]Mert ugye a vagy a 20000 EUR fizetése menedékkérőként mertogy ugye most a mostani számítások szerint 350 följutna Magyarországra, ugye az 7 millió euró, aminek én nagyon örülnék a bankszámlámon, de költségvetési szinten ez nem látszik.
[00:05:40]Ugye itt kiskapu.
[00:05:40]Tessék.
[00:05:42]Ez egy kiskapu.
[00:05:42]Nem, ez alapvetően egy kiskapu.
[00:05:43]És egyébként a legtöbb tagállam már bejelentette, hogy ő fizetni fog.
[00:05:47]Ennek senkit nem fognak átvenni, fizetni fognak.
[00:05:48]Ugye azt bocsánat a csak a nézők kerül, hogy honnan vennék, vagy honnan kellene átvenni.
[00:05:53]Tehát azért nem az történik, hogy nyakló nélkül bejönnek első körben emberek és szétosztják, hanem átveszik, aztán nem egyébként nem nem ugye az történik, hogy a van egy 300-es pól éves szinten.
[00:06:11]Ennyit határozott meg a bizottság.
[00:06:11]Ebben az évben ez 21000 lesz, merthogy nincs teljes év.
[00:06:16]Ezek az emberek hol vannak?
[00:06:16]Igen, és a mondom ugye a négy darab Frontországot határozott meg a bizottságat tavaly novemberi jelentésében, akiktől át fognak venni, ú most lehet el fogok vérezni, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus, tehát tőlük fognak átvenni menedékkérőket és ez van leosztva elvég ugye a többi tagállam között.
[00:06:35]Ugye van egy trükk a rendszerben, ugye a ugye a bizottsági anyag migrációs nyomás alatt álló országokról beszél, tehát ez a négy, akiktől á kell venni.
[00:06:43]De van még két kategória.
[00:06:46]Ugye migrációs helyzettel szembesülő országok, akik az elmúlt öt évben elég komoly migrációs helyzettel szembesültek, illetve a migrációs kockázatú országok, ahol azt látja a bizottság, hogy hogy bármikor ez bekövetkezhet.
[00:06:59]Most ez azért fontos egyébként, mert a a novemberi jelentésben ugye megnevezzük ezeket az országokat, és ők könnyítéseket kaphatnak a paktum végrehajtása alól, illetve hozzáférnek az úgynevezett szolidaritási alaphoz, amiből pénzeket le lehet le hívni.
[00:07:13]Na most ugye talán hét vagy kilenc tagállam van, aki nem kerül be ebbe a kategóriába, köztünk van Magyarország egyébként.
[00:07:21]És ugye a dolog azért érdekes, mert ugye a például Ausztria, aminek ugye nincs engeni határa, az jogosult ugye a támogatásokra.
[00:07:31]Magyarország nem került bele ebbe a poolba.
[00:07:32]mindenkire rábízom, hogy vajon miért.
[00:07:35]És ugye azért az, hogy a bizottság nem játszott szép játékot, és és most jutunk el oda, hogy mi az, ami szerintem probléma, és ami amivel nagyon nehéz ezt mit kezdeni, hogy a a paktum bevezet egy ilyen hét napos előszűrést, vagy lesz egy előszűrési mecchanizmus hét nap, ami után eldöntik az EU külső határain, hogy a kérelmező az egy rendes menekültügyi eljárásba kerül-e, ami azt jelenti, hogy valószínűleg neki ő ő megkaphatja a nemzetközi védelmet.
[00:08:01]jó esélye van rá, vagy pedig az látszik, hogy olyan alacsony elismerési rátejű országból érkezik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, vagy már ugye a hét nap alatt kiderül, hogy hazudott a hatóságoknak, hogy bekerül ebbe az úgynevezett határmenti eljárásba.
[00:08:13]Na most a határmenti eljárás is egy 300-es pool, az EU teljes külső határa.
[00:08:19]És ennél a bizottság ugye azt számolta, hogy mennyien érkeztek ugye 2022-23 során az adott tagállamhoz.
[00:08:28]És nagyon érdekes, hogy miközben ugye a tavaly őszi jelentésében a bizottság azt mondta, hogy Magyarországon semmiféle migrációs helyzet nincs, és nem is volt az elmúlt öt évben, itt elfogadta a magyar hatóságoknak ezt a majdnem 400000-es számát, ahol meg a mert ennyi volt ugye a határátlépési kísérletek száma 22-23-ban a déli határon.
[00:08:45]Így na most ezért van az, hogy Magyarország kapta a második legnagyobb keretet a a az egész unióban.
[00:08:53]Ugye az olaszok kaptak 8000 valamennyit, Magyarországon meg 7716 főt, ami azt jelenti, hogy 7716 főt kell tudni egyszerben, egyszerre bocsánat ebben a rendszerben tartani, ami ugye sok szempontból nagyon hasonlít a tranzit zónákra.
[00:09:08]Na most amikor a tranzit zónak, amikor ott kell lenniük, ellátás, egészségügy, étel satöbbi, és közben még jogilag is körül kell járni, hogy mi a státuszuk.
[00:09:20]Így van.
[00:09:20]Így van.
[00:09:20]És ugye 12 hét van erre egyébként.
[00:09:22]Ha 12 hét alatt nem születik érvényes döntés, a jogerős döntés, akkor be kell engedni őket az unió területére.
[00:09:30]Ugye a az ötlet a a ezek mögött a befogadási központok közö mögött a határban az, hogy ne léphessenek be az Unió területére, ezért elvileg könnyebben lehessen deportálni őket.
[00:09:41]De 12 hét sokkal jönnek.
[00:09:45]Visont igen.
[00:09:45]Most nem olyan nagy idő.
[00:09:47]Erről erről megoszónak a vélemények.
[00:09:49]Én szkeptikus vagyok, hogy 12 hét alatt lemegy az eljárás a jogerős ítéletig, de van, aki azt mondja, hogy ezt meg lehet csinálni.
[00:09:55]Szuper.
[00:09:55]De és ugye itt itt jön az egész rendszernek az achilles sarka.
[00:09:58]És ugye ezért szoktam azt mondani, hogy miközben jogilag a paktum úgy néz ki, hogy szigorít, valóban szigorít is, gyakorlatban nagy kérdés lesz, hogy ez mit fog jelenteni Európa számára, merthogy oké, lemegy a mondjuk a 12 héten belül a az eljárás, ott egy elutasító határozat, és akkor mit teszünk az adott elutasított kérelmezővel?
[00:10:21]Mert ugye eddig is az látszott, hogy nem tudtuk rábírni vagy a tranzitországokat, vagy a kibocsátó országokat, hogy visszafogadják ezeket az embereket.
[00:10:30]Ugye millió lehetőség van arra, hogy az adott ország azt mondja, hogy ő nem veszi át.
[00:10:34]Például megkérdezi, hogy bocsánat, hol vannak a dokumentumok, amivel bizonyítja, hogy ő tényleg Algériából jött, vagy Algérián ment keresztül.
[00:10:41]És ugye innentől kezdve az EU meg van lőve, mert ugye azt nem lehet csinálni, ugye onnantól kezdve, hogy valaki beadja a menekültügyi kérelmét, az adott állami joghatósága alá kerül.
[00:10:50]És ugye azt nem lehet csinálni, hogy hát visszaküldjük Szerbiába.
[00:10:53]Itt kell egy hivatalos lépés, mondjuk a szerb hatóságoktól azt mondják, hogy igen, XY-t mi visszavesszük a mi joghatóságunk alá.
[00:11:02]Ugye a jelenlegi magyar gyakorlat miatt azért fizetjük részben a napi 1 millió eurós bírságot, mert ugye a bizottság és a bíróság úgy értékelte, hogy jogellenes, ahogy magyar a magyarok visszaküldik a déli határon az embereket, mert hogy a szerbek nem veszik őket hivatalosan vissza.
[00:11:19]Ugye ez egy automatikus visszaküldés.
[00:11:21]amit az előző kormány eldöntött, ez pedig az, hogyha valaki illegális úton akar Magyarország területére lépni, akkor ott nem vizsgálódnak, hanem azt mondják, hogy akkor így van.
[00:11:30]Ez csókolamra tessék távozni.
[00:11:31]Így van.
[00:11:31]Így van.
[00:11:31]De ugye mivel a szerphatóságok nem mondják azt, hogy visszavesszük, innentől kezdve ugye ez szemben megy az uniós joggal a bírósági döntés értelmében.
[00:11:38]Tehát ugye és ugye van van még egy nagyon fontos dolog.
[00:11:41]Ugye a magyar hatóságok azt mondták, hogy Szerbia egy biztonságos harmadik ország működő menekültügyi rendszerrel.
[00:11:46]Ugye ebben a döntésben ezt a ezt sem fogadta el egyébként a bíróság, mert azt mondta, hogy nem baj, akkor is meg kell vizsgálni egyenként ugye a és lehet, bocsát lehetővé kell tenni, hogy a kérelmeket beadják.
[00:11:56]És ugye a paktum kapcsán, amikor il nagyon leegyszerűsítve arról beszélünk meg, hogy hogyan lehetne az 1 millió eurós bírságot megúszni, napi 1 millió euróst, hogy a az EU továbbra is a területiség alapján gondolkodik a menekült ügyben.
[00:12:11]Tehát aki nagyon leegyszerűsíti, aki eléri az unió külső határait, teljesen mindegy, hogy Olaszország, Lengyelország, Magyarország, neki lehetővé kell tenni, hogy beadja a menekültügyi kérelmét, ami azt jelenti, hogy megint, hogyha a paktumnak már akarunk felelni, vagy szeretnénk ugye ezt az 1 millió eurós bírságot valahogy megúszni, akkor hiába van kerítés a kerítésen igenis befogadó pontokat kell létesíteni, ahova XY odamegy és azt mondja, hogy én be akarom adni a menekültügyi kérelmemet.
[00:12:38]Ha ez nem történik meg, akkor nagyon kicsi az esély, hogy elmarad ez az 1 millió erős büntetés, és kicsi az esély, hogy hosszú távon nem kapunk még büntetést.
[00:12:46]Térjünk vissza egy picit a számokra, mert ugye 300, 21000 satöbbi, és akkor sorolhatnánk, de tulajdonképpen a végeredménye az lehet az, hogy egy úgy felső korlát nélkül, hogy gyakorlat felső korlát nélküli beáramlás, mert elmondjuk, hogy ennyi a felső korlát, de valójában meg mindig többen jönnek és többen érkeznek.
[00:13:07]Igen, ugye két két úton is egyébként.
[00:13:10]Ugye az egyik, hogy a rendes eljárásban nincs korlát, tehát hogy aki megjön Afganisztánból, az nem ebbe a 7716 fős poolba fog bekerülni, hanem ő be fog kerülni az országba az eljárásra, mert neki nagy esélye van arra, hogy nemzetközi védelemben részesüljön.
[00:13:22]Ugye itt elvileg nincsenek felső korlátok.
[00:13:27]Ugye a másik dolog, hogy a ugye a paktumnak része a a vészhelyzeti mechanizmus.
[00:13:31]Tehát hogyha a bizottság azt érzékeli, hogy sokkal többen érkeznek, akkor növelheti a kvótaszámokat is, és növelheti ugye a határnál lefolytatott eljárási számokat is.
[00:13:41]Tehát, hogy ebben az esetben ugye hát nagyon növeheti a 12 hetet is.
[00:13:47]Igen, egyébként ezért érdekes, hogy növelheti egyébként, de gondoljuk bele ugye az azon fog változtatni, hogy ott vannak ezek az emberek a rendszerbe.
[00:13:53]És ugye ez a ugye ami né tehát ilyen nagyon leegyszerűsítve és nyilván ilyen politikai termékként ugye ez a migránsgettó szó ugye megjelent a politikusok részéről.
[00:14:02]Nyilván ez egy nem akadémiai migrációs tanulmányok kifejezés, de azért gondoljunk bele tehát hogy ott van, ha csak az alapesettel számoljunk, akkor 700 majdnem 8000 embert azt valahol ott kell tartani a rendszerbe 12 hétig és 12 hét után is, hogyha nem tudjuk visszaküldeni őket.
[00:14:19]És ugye gondolom, hogy ez 12 hetes időszak, tehát amikor fullra fog pörögni a rendszer, ha nem változnak a számok, ugye ez éves szinten csak a határnál lefajíthatott eljárás, ez 30000 fő.
[00:14:29]Láttam ilyet élőben 2016-ban Idomeni Gyevy a görög macedon, észak-macedon határ és ott 10-200 migráns volt assiszem összegyűlve.
[00:14:38]Ott mászkáltam meg mászkáltunk a tában, mert nem volt szép és nem volt egyszerű ezt menedzselni.
[00:14:43]Na de akkor a ha már a kifutások ugye mindenki azt mondja, hogy 1516-ban történt ami történt, és hogy az egy nagy kiugrás volt.
[00:14:54]Utána persze jóval magasabb szinten, tehát mit tudom 13-hoz képest vagy előtte lévő évekhez jóval magasabb szinten állandósult a migrációs beáramlás az Európai Unióba, de mégse közelíti ezt a 15-16-os szintet.
[00:15:06]Az azt jelenti, hogy hátra lehet dőlni, és akkor a trendek azt igazolják, hogy igazából nem fog ez még egyszer megtörténni, és minden rendben van.
[00:15:17]Ugye két számot szokt nem egy számot szoktak általában kiemelni és akkor emiatt mondják azt, hogy hátra lehet dőlni.
[00:15:22]Ez a az EU külső határain regisztrált illegális határátlépések száma.
[00:15:27]Ez valóban jelentősen visszaesett.
[00:15:30]Egyébként ugye 2022-223-ban ismét viszonylag magas számokat láttunk.
[00:15:36]Ugye tavalyi évben és tavaly előtt már estek.
[00:15:39]Tehát a tavalyi évben olyan 170000 környékén van ez a szám.
[00:15:44]Igen ám, de van egy másik szám, amit érdemes nézni.
[00:15:46]Ez a beadott az beadott menedékkérelmek száma.
[00:15:49]Ugye a tavalyi évben 6600-en adtak be első fokú menedékkérelmet az Unió területén.
[00:15:54]Ugye ez a ez egy picit több, mint a 170000.
[00:15:59]És azért azt is érdemes aláhúzni, hogy 2022-23-ban ez a szám megközelítette vagy meghaladta az 1 milliót egy éven belül.
[00:16:05]Tehát ez már ugye mindenki azt mondja, hogy 2015-16 milyen régen volt.
[00:16:09]Tehát ezek a számok majdnem elérik a 15-16-osokat.
[00:16:15]Ez az 1 milliós szám.
[00:16:15]És ugye ebben nyilván benne van az, hogy van aki legálisan beutazik az Unió területére, mondjuk egy turistavízummal, és utána beadja a menekültügyi kérelmét.
[00:16:25]De hát azért tegyük szívünkre a kis kezünket.
[00:16:28]Tehát ebbe bizony benne van az a látencia is, ugye, amit azt amit látunk az unió külső határai, hogy a szereplők nem szeretnék, ha regisztrálnák őket mondjuk Magyarországon, hanem ők tovább akarnak menni Németországba.
[00:16:39]És most már az is látszik egyébként, hogy már nem biztos, hogy ott is be akarnak kerülni a menekültügyi rendszerbe, mert akkor ugye ők látszódnak és és ugye a németek is kezdenek keményíteni, hanem egyszerűen ott valahol a társadalom peremén rácsatlakozva már ott legő párhuzamos társadalmakra, rokonokra, barátokra, ott meg olyan mint Amerikában is lehetett látni az elmúlt évtized elkezdtünk elmozdulni efelé szerintem.
[00:17:01]Igen.
[00:17:01]És ugye azért is, mert még egyszer mondom, szigorodnak a rendszerek.
[00:17:05]Azért a többség még rákapcsolódik ezekre, mert jók a szociális juttatások, de egyre többen vannak.
[00:17:11]Oké, Tunéziában voltunk terepen egy pár évvel ezelőtt, pár évvel ezelőtt, és ott az ENS menekült főbiztosságának a munkatársai mondták, hogy hogy sokkal több t sokkal több Tunézia érkezik valójában az Unióba, de most már azt mondják egymásnak, hogy ne ne menj a hatóságokhoz, ne add be a menekültügyi kérelmedet, ne regisztrálj, mert akkor látszót ott kell lenne satöbbi, satöbbi.
[00:17:34]Figyelj, találd meg a közösséget, ott majd eleszel fekete munkával satöbbi.
[00:17:38]Csá kérdez, hogy mit csinálnak ezek az emberek?
[00:17:40]H egyrészt másrészt miért jönnek akkor ide?
[00:17:42]Ha szerencséjük van, akkor valami és nekünk is, akkor valahol a fekete munkában tartják el magukat.
[00:17:48]Ha nincs, akkor egy idő után megpróbálnak rácsatlakozni a szociális lellátórendszer.
[00:17:55]Ugye nagyon fontos, hogy nem biztatos ugye, hogy ne ők látszódni fognak a menekült statisztikában, ha mondjuk csak az önkormányzatnál vesznek föl támogatásokat.
[00:18:03]Tehát gondoljuk bele, hogy a a mostani spanyol legalizáció az erről is szól.
[00:18:08]Tehát, hogy és ugye az, hogy nagyjából meg tudták mondani, hogy hány ember van, bár valószínűleg sokkal többen lesznek most a ugye fél millió embert akarnak illegális migráns legalizálni a spanyolok.
[00:18:18]Ugye ezt a számot már elérték másfél héttel ezelőtt, és még nincs vége a folyamatnak.
[00:18:23]Tehát a beszéltem spanyol kollégák, azt mondták itt 7-800000 lehet, hogy 1 millió ember is most így hirtelen előkerül, hogy akkor bocsánat, én itt vagyok Spanyolországban.
[00:18:33]Tehát, hogy nem feltétlenül kell a menekült rendszernek látszódnia.
[00:18:36]Egyébként Amerikában is ez van.
[00:18:36]Tehát illegális bevándorlók simán kaphatnak ugye társombiztosítási számot és még akár adót is fizetnek meg anélkül, hogy mondjuk a migrációs rendszer rájuk látna meg menekültügyi rendszer.
[00:18:48]Tehát, hogy ezért ez meglehetősen fura képződmény.
[00:18:53]Egy picit haladunk efelé mi is.
[00:18:53]És ugye bocsánat, és ugye a szociális ellátosokhoz is hozzáférnek anélkül, hogy a bevándorlási rendszer látná őket.
[00:19:02]És akkor ezeket még mindig a jó szenárió, mert ugye a rossz szenárió az az, hogy bűnözés meg terrorizmus.
[00:19:07]Így van.
[00:19:07]Ez így van.
[00:19:07]Vagy csak egyszerűen az, hogy azért az is, hogy a szociális ellátórendszer tartja el a személyeket, azért ez sem kifizetődő Európa számára.
[00:19:15]és hogy pont most néztünk meg ugye az afgánok kapcsán, mert ugye fölmerült az afgánok deportálásának az ügye, tehát hogy nyilván nem megbéjezgezze senkit, de hogy a az afgán népesség körében kiugróan magas a bűnnelkövetőknek a száma.
[00:19:31]Tehát a Németországban ugye a a 100000 lakosra leszámítva a a német állampolgárok esetében 1800 eljárás szokott téves szinten indulni.
[00:19:44]Általában a bevándorló hátterű közösség esetében ez a szám majdnem a háromszoros a 4800 és az afgánok esetében majdnem 9000 100000 főre levetítve ami ugye nyilván vannak szociológiai okok tehát hogy az érkező afgánok jelentős része az fiatal férf akik eleve általában felülrezentáltak a bűncselekményekb de hát itt azért más tényezők is játszódnak merth hogy akkor lát mert akkor a sima ugye bevándorló közösség statisztikáihoz kéne kéne alkalmazkodniuk, és hogy az látjuk majdnem a duplája ennek.
[00:20:16]Olvastam egy cikket tőle, de a úgy fogalmaztál és sokan úgy gondolják, hogy Magyarországon az Európai Uniós migrációs válság egy politikai konstrukció, amelyet a Fidesz KDNP kormányzat csak azért talált ki, hogy félelemben tartsa az embereket.
[00:20:26]Akkor ez nem egy politikai konstrukció.
[00:20:31]Hát nem.
[00:20:31]És nagyon szívesen elviszek magammal mindenkit a kibocsátó régióba, aki ezt gondolja.
[00:20:35]Tehát nem fú, bocsánat.
[00:20:38]Ez ez mindig kicsit de közéletek belefáradtunk ebbe a téma, vagy belefáradt vagy ebbe a téma?
[00:20:44]Absol nem abszolút látszik ez tehát hogy a ugye a a Fidesz túlnyerte magát ezzel a témával, tehát mondjuk ki tehát hogy a és ugye pont azzal, hogy gyakorlatilag leárta a magyar külső határokat, nyilván nem igaz, hogy zéró illegális migráns van az országban és hogy nincs, aki bejusson.
[00:20:59]Tehát, hogy ilyen nincs.
[00:20:59]Ugye ez olyan, mintogy nincs zéró terrorfenyegetettség.
[00:21:02]De hogy a ezt a témát a a Fidesz megnyerte, és a ebben egyébként teljesen érz ér teljesen élvezte a társadalom támogatottságát.
[00:21:13]Tehát ez 820-as téma.
[00:21:13]Tehát a a magyar társadalom döntő többsége teljesen függetlenül attól, hova szavazi, hova szavaz, támogatja a szigorú migrációs politikát.
[00:21:21]És nagyon érdekes látni, hogy a Nagy-Britanniába, vagy nem tudom, Németországba elemenve, hogy ott meg egyszer nem értették az emberek, hogy a magyar társam miért nem rezonál erre a problémára, mert hogy ott ez a top három téma között van.
[00:21:33]Tehát ne felejtsük el, ugye Donát 10%-ot, ha érdekel jelenleg a migráció körülbelül, de még lehet, hogy ezalatt is, ugye azért, mert az emberek nem szembesülnek el ezzel napi szinten.
[00:21:44]Tehát miközben azért mondjuk az, hogy Donald Trump megnyerte a választásokat, ebben nagyon nagy szerepe volt az illegális bevándorlásnak.
[00:21:50]Az, hogy ugye az AFD így hasít Németországban, ebben nagyon nagy szerep van a a migráción, mer az emberek a saját bőrükön érzik, hogy már nem tudja az állam kezelni ezt a problémát.
[00:22:00]A ugye a probléma szerintem az az ugye, hogy ez nagyon gyorsan meg tud változni, tehát hogy ugye ha megnézzük a nyugat-balkáni útvonat, vagy megnézzük mennyien próbálnak bejutni Magyarországra, mert azért próbálnak bejutni.
[00:22:13]Tehát érdemes fölmenni a polic.hu-ra, ott van egy heti lemontás, hányan próbálnak bejutni.
[00:22:20]Tehát ezek a számok most összehasonlít tényleg 2022-223-malcsonyak pár ezer fő évente.
[00:22:24]Csak ugye azt világosan kell látni, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincsenek a Nyugatbalkánon illegális bevándorlók, hanem az történik, hogy eltérítődött az útvonal.
[00:22:33]Tehát nagyon sokan mennek a Bosnyák Horvátonylatból és sokan használják ugye a bolgár román útvonalat.
[00:22:37]Most ugye földrajzilag és infrastruktúrába Magyarország van a legközelebb.
[00:22:45]Magyarországra a legegyszerűbb bejutni.
[00:22:47]Tehát, hogyha ismét lehetővé kell tenni, mondjuk a paktumhoz alkalmazkodva, vagy az 1 millió eurós büntetést elkerülendő, hogy be lehessen adni a kérelmeket, akkor ezek az emberek nem fognak a bosnyák hegyekben meglehetősen rossz viszonyok között még ott levő esetenként aknamezőkön sétálgatni, meg megpróbálni átkelni Horvátországba a folyókon, hanem el fognak jönni Magyarország fele.
[00:23:10]És azt megint, tehát néz, erről lehet vitatkozni, hogy mi az, ami még megéri, mi az, ami nem.
[00:23:16]De hát itt azért éves szinten, pillanatokon belül 10000-es számokról tudunk beszélni optimista forgatókönyvek esetén, nem optimista forgatókönyvek esetén, meg még nagyobb számokról.
[00:23:26]És csak megint csak ugye a nézőkérsége milyen gyorsan megváltoznak.
[00:23:31]Ugye Krétán voltunk most kint terepen, Krétazigete évtizedekig nem senki nem ment oda, nem esik rá a Nagy föld közitengeri migrációs útvonalakra.
[00:23:41]2023-ban kezdtek érkezni az első csónakok Líbia felől, mert egyszer csak rájöttük arra, hogy hát elküldjük a fiúkat, és majdnem ott vannak.
[00:23:48]Ugye akkor érkezett 800 ember, 2024-ben már érkeztek majdnem 10000-en, a tavalyi évben pedig már 20000-en érkeztek.
[00:23:57]És ha tehát ebben az évben most nem néztem meg a friss statisztikát, de már majdnem megvan a ez a 100zres szám.
[00:24:04]Mi mi is mikor ott voltunk, mondotta a partiég, hogy ezt a két csónakot kell most épp kimenteniük, mert jönnek.
[00:24:09]Tehát, hogy és ez a semmiből épült fel, és azért gondoljunk bele, egy 600000-es szigetről van szó, ami a turizmusból él.
[00:24:16]Tehát, hogy ez milyen hírverés a számukra, és hogy mit jelent ez mondjuk a helyi gazdaság számára.
[00:24:25]És mi a Tiszának a mozgástere ebben a kérdésben?
[00:24:28]Mert ugye Magyar Péter az elmúlt időszakban konzekvensen azt az ásmondatot képviselte, hogy így nem lesz semmilyen változás a migrációs politikán, nem lesz nem lesz semmiféle migráns és hasonló, sőt ugye még emelte a tétet a ugye a a munka területén, ugye a azokkal a munkások, akit ugye a különböző ilyen Ázsé meg egyéb országokból érkeznek, ugye ők dolgozni jöttek, tehát nem bevándorlóként is.
[00:24:54]Nem, igen.
[00:24:54]És legálisan, de ott is ugye emelte, vagy emelni a tétet.
[00:24:56]Igen, ugye ez világosan látszott a kampányban is.
[00:24:59]Igen.
[00:24:59]És ugye már ugye el is fogadtok egy jogszabályt.
[00:25:01]Ugye azért ezt nagyon fontos látni, hogy ez a külföldi vendégmunkásnak ugye nagyon pici százalék-át fogja most még érinteni.
[00:25:09]Majd meglátjuk, hogy milyen irányba megy el az a rendszer.
[00:25:10]Ö bocs, ott van valamilyen szakmai indokernek, vagy pedig egys csak valamit fel kellett mutatni a kampányígéretből, és ezért kiválasztottak olyan országokat, amelyek jelentősen nem érint, amelyeket jelentősen nem érint.
[00:25:23]Hát szerintem is is egyébként, tehát hogy a ugye jelenleg ugye 24 jogcí címenmel lehet Magyarországon tartózkodni így a külföldieknek és ugye az az biztos a rendszer nagyon tehát átláthatatlan, komplikált és a azért nagyon sok lehetőség van itt a mondjuk ki a csalásra a rendszerben, a mind a bevándorlók részéről, mind a az ügynökségi cégeken keresztül.
[00:25:42]Ugye önmagában ez a rendelet most nem fogja ezt megváltoztatni.
[00:25:46]Ugye most ez egy moratóriumot vezetett be.
[00:25:48]Ö te de ugye nyilván itt egy komplex felülvizsgálat kell azért is egyébként, mert ugye ami egyértelműen politikai üzenet volt és hogy szerintem szakmai alap nélküli ugye, hogy ha megnézzük a Tisza programját, akkor nem tudom, az valami így szerepel, nem tudom 30-40%-kal mentek föl a zingatanárak, a bevándorlók miatt, Budapesten, nem tudom micsoda, e, ez biztos, hogy nem igaz.
[00:26:09]Nem, nem látunk ilyen statisztikákat.
[00:26:12]Tehát ez inkább politikai kommunikáció, ugye amire szükség lenne nagyon fontos kutatásra, társ nem is társadalmi, hanem az üzleti szférával való egyeztetésre, hogy most valójában mennyi külföldi munkavállalóra van szüksége a magyar gazdaságnak.
[00:26:26]Ugye ez azért nehéz, mert ugye a cégek azok mindig el fogják mondani, hogy nekik nagyon sok munkavállalra van szükségük.
[00:26:32]Nyilván azért, és ez ez ha megnézzük a nemzetkö összhasonlításba, nyomja lefele az árakat, mármint a béreket.
[00:26:38]Ez egyértelmű.
[00:26:41]Ugyanakkor az is kérdés, hogy mekkora mobilizálható munkaerő van még reálisan Magyarországon.
[00:26:46]Azért ne felejtsük el, hugye a Tisza több mint 1 millió embert hozott vissza a munkaerőpiacra 2000, bocsánat, a Fidesz KDMP majdnem 1 millió embert hozott vissza a munkaerőpiacra 2010 után.
[00:26:55]Ugye 3,6 millián 3,6 millión dolgoztak, most ilyen 4,6 vagy fölött.
[00:27:00]Tehát ez óriási eredmény.
[00:27:00]Én nem vagyok nagy híva a külföldi munkavállalóknak, pont azért, mert látom az amerikai példákon, hogy hogy nyomják le az árakat, de el tudom képzelni azt a szintet, ami után már egyszerűen nem lehet magyar munkavállalót találni.
[00:27:14]Van egy maximum.
[00:27:15]Van egy maximum.
[00:27:15]És és azt is el tudom kérdezni, hogy vannak olyan szektorok, ahol egyszerűen tényleg nem lehet értelmes áron magyar munkavállalókat találni.
[00:27:23]Tehát ha tetszik, ha nem, ebben a folyamatban ugye miközben mindig szidjuk Magyarországot, milyen rosszul állunk, a nyugat satöbbi, satöbbi, tehát a fölzárkózás az zajlik, tehát hogy a egyre inkább ugye a fejlett államok munkaerőpiaci jellemzőit mutatjuk, tehát hogy az emberek bizonyos munkákat nem szeretnek elvállalni.
[00:27:39]azért ugye voltak érdekes gondolatok azzal kapcsolatban, hogy határon túli magyarokat kellene behozni, kárpátai satöbbi, csak hogy ez már nemzetpolitikai kérdéseket feszeget, ami nem biztos, hogy hát sőt sőt azért tegyük megint csak a szíünkre a kezünket, azért ez nagyban megtörtént sajnos.
[00:27:54]Vagy hát most megint ugye az én álláspontom szerint ugye kannibalizáljuk ugye a diaszpórát, tehát ez azért ez történik ebből a szempontból, de ugye az is látszik, hogy nagyon sokan most már ugye kihasználva ugye az uniós teret szeretnének tovább menni.
[00:28:09]Ugye voltak itt egyébként időszakok, amikor nettó visszaáramlás volt Magyarországra, tehát különösen a covid időszakában.
[00:28:15]Ugye most talán megint inkább kivándorlás van.
[00:28:18]És hát ugye a diaszpóra magyarságban is azt látjuk, hogy nagyon sokan már nem Magyarországra szeretnének eljönni, hanem más, hanem nyugati nyugat-európai országokba.
[00:28:26]És akkor visszatérve a Tiszának a mozgásterére, a migrációs paktum kapcsán van mozgástere?
[00:28:34]Szerintem abban van, hogy eldöntetik, hogy ebből a 10 területből mi az, amit megvalósítanak, és mi az, amit nem, vagy csak részben.
[00:28:42]A én nem nagyon látok arra lehetőséget, hogy itt semmiféle előrelépés ne történjen, mert akkor záró határidőn belül, és ez mondjuk nem pár hónap lesz, de mondjuk egy év, be fognak indulni az új eljárások Magyarországgal szemben.
[00:28:56]És ugye én nem vagyok jogász, kérdezgetem a jogász ismerősöket, hogy ők hogy értelmezik, hogy most van egy új jogszabály, akkor a akkor esetleg vége lesz az előző büntetések, és megvárjuk, hogy megkapjuk a következőt, de azt mondták, hogy szerintük nem.
[00:29:07]Tehát, hogy marad az 1 millió euró és pillanatokon belül jöhet-e ezek, vagy belátható időn belül jöhet-e ez más büntetés, mert mondjuk a határnál lefolytatott eljárásokhoz nem alakítjuk ki a kapacitást.
[00:29:21]Tehát, hogy itt nagyon nehéz helyzet van, de de ugyanakkor meg tehát ugye mondjuk a amit említett, mondjuk eurodak rendszer vagy a visszatérési irányelvek implementálása, bocsánat rendelet implementálása, ezek az egyszerű elemek, de hogy mi lesz mondjuk a határral, mekkora kapacitás épül ott ki, mit fogad el ebből a bizottság, tehát hogy mondjuk megnyílik a két tranzit zóna most új néven befogadási központ pontként mondjuk 700 fő számára, és mondjuk a vagy a bizottság elfogadja a magyar kormány érvelését, hogy hát ezt megnyitottuk, de most még a még még át kell mobilizálni és sok idő lesz, de de már elkezdtük kiképezni az új személyzetet és nem tudom a bizottság most félrenéz vagy nem, de azért itt nagyon korlátozott mozgástér lesz szerintem és valószínűleg Águs szemekkel követik majd azt, hogy Magyarország mit csinál, meg hogyan változhatja meg migrációs téren.
[00:30:16]Ö zárásként egy kérdés, hogy ha a hosszabb távútrendeket nézzük, vagy közép és hosszú távútrendeket nézzük, öt év, 10 év, 15 év, 20 év, mire számítotok migrációs tekintetben?
[00:30:28]Csökkenő tendenciák nyilván hát nyilván túlzok, meg mert én is ismerem a számokat.
[00:30:34]Egy jó részét mi az, amire mi az, ami Európára várhat?
[00:30:39]Nem, tehát a a folyamatok azok zajlani fognak.
[00:30:41]Tehát, hogy csak elég egymás mellé tenni a akár a nemzetközi migrációs szervezet, akár az ENS menekült ügyü főbiztosságának a jelentéseit.
[00:30:51]Tehát azt hagyjál, hogy folyamatosan nőnek a számok, ahogy az emberiség száma nő, de a számarányok is nőnek.
[00:31:00]Tehát, hogy a megint a nézők el tudják képzelni, a 70-es években az emberiségnek olyan 2,2%-a volt nemzetközi migráns.
[00:31:08]Mostanra ez a szám eléri a 3,7%-ot.
[00:31:13]Tehát hogyha ugyanakkora lenne az emberiségnek a lélekszáma, ez akkor is jelentős növekedés lenne.
[00:31:17]De ugye ráadásul ez egy azóta hát nem tudom 70-ben mennyien voltunk, de hát ilyen két és félszer nagyobb emberiségre esik rá.
[00:31:25]És ugye egyértelműen látszik, hogy a a világfő migrációs célpontjai között legyen szó irreguláris vagy reguláris migrációról.
[00:31:32]Észak-Amerika és Európa szerepel top helyen.
[00:31:37]Ugyanakkor, és szerintem ez a legfontosabb gondolat, tehát hogy az a megközelítés, amit azért lehet látni, hogy a hát a migráció olyan, mint az időjárás, nem tudunk vele mit csinálni, ez így jön.
[00:31:45]Ez nem igaz.
[00:31:45]Tehát, hogy a a mostani Trump adminisztráció mutatja mutatta meg leginkább teljesen mintogy mit gondolunk más intézkedéseiről, hogyha van egy nagyon szigorú migrációs szakpolitika, az igenis lezárja a határokat.
[00:31:57]Tehát semmi nem változott Latin-Amerikában.
[00:31:59]Nem lett kevesebb bűnbanda, nem lett kevesebb gyilkosság, nem változott pozitívan a klíma, mégis hirtelen ugye 8%-ra, nem 8%-kal, 8%-ra esett vissza azoknak a száma, akik az USA déli határán megjelentek, hogy ők szeretnének bejönni a trám intézkedéseknek köszönhetően, amik drákolóiak, de egy nagyon világos kommunikációban, nagyon világos üzenettel eljutottak az emberekig.
[00:32:25]És ugye ez azért fontos, mert akik jönnek, a döntőt többségük nem menekült őket nem üldözik, nem háborús konfliktus elől jönnek egész egyszerűen jobb élet reményébe.
[00:32:33]Amit egyébként meg tudok érteni Afrikában, hogy közelkeleten járva, csak a nemzetközi menekültügyi rendszert, azt nem egy ilyen humanitárius segítési programra találták ki.
[00:32:42]Azért sem is az utolsó gondolat, mert ugye azt számolták kutatók, hogy nagyjából 140 több pénzt költünk el az ideérkező nagyon pici részére.
[00:32:55]a nemzetközileg támogatásra szoruló menekülteknek.
[00:32:58]Tehát 140 arányt költünk el rájuk, akik a nemzetközi menekülteknek talán az 1-2%-át adják, illetve a a általában a világban kényszer migránsoknak, és egy darab részt adunk azoknak, akik nagy tömegben ott maradnak, mert nincs pénzük, hogy kifizessék az embercsempészeket.
[00:33:15]Tehát ezen lehet, hogy érdemes lenne gondolkodni, hogy ezen változtassunk.
[00:33:21]Utolsó utáni kérdést azért még engedj meg.
[00:33:23]A személyes sztorival, mikor Amerikában jártam, akkor volt egy afroamerikai srác megszólította bennünket, mert hallotta, hogy számára érdekes nyelven beszélünk, és akkor ugye hát ugye kérdezte, hogy honnan jöttünk, és hát mondtam, hogy Magyarországról és akkor rögtön a Orbán Viktor ugye ez még ugye a amikor Orbán Viktor miniszterök és hogy á igen a no migration és hogy ez nekik milyen fontos és mennyire irányó és az amerikaiát tényleg ez a kapcsolat ez megvolt Magyarországgal kap Magyarországot illetően Magyarországgal kapcsolatban.
[00:33:54]Európának van-e ennyire fontos, lesz-e ennyire fontos téma a migráció, mint amennyire az amerikaiaknak?
[00:33:59]Tehát az amerikaiak ebben a tekintetben, mint a legtöbb kérdésben, trend szempontból előttünk járnak politikailag, vagy pedig Európa ezt a kérdést igazából már eldöntötte és azt mondta, hogy ez nekünk mi más utat járunk, mint az amerikaiak.
[00:34:14]Részben más utat járunk.
[00:34:14]Tehát, hogy a az európai menekültügyi rendszernek a legnagyobb elvi problémája az, hogy Amerikában a bevándorás mindig gazdasági kérdés volt.
[00:34:24]Tehát aki megjelenik a déli határon, az és sikerül bejutnia két nap múlva már valahol az ország belsejébe illegálisan dolgozik valószínűleg.
[00:34:31]Most ugye Európa egy óriási óriási mixet csinált, ami nem működik.
[00:34:37]Ugye egy humanitárius kérdésből ugye, hogy menekültek jönnek elméletileg, akiket üldöznek vagy háború van.
[00:34:45]Ebből próbál Európa egy munkaerőpiaci kérdést csinálni, hogy majd ők egyszer dolgozni fognak.
[00:34:49]Ugye ez a kettő ez ez nem fog soha összeklappolni, mert akik jönnek mondjuk délfelő Európába, ők alapvetően nem azért jönnek, mert majd dolgozni szeretnének, hanem azért tegyük fel, mert mondjuk menekülnek valami elől.
[00:35:02]És nem véletlen egyébként, ha megnézzük mondjuk visszatérve az afgánok foglalkoztatási statisztikáira, hát finoman szólva katasztrofálisak és általában is ezt látjuk.
[00:35:12]2030- 40% pontos lemaradásokat látunk.
[00:35:14]Egész egyszerűen azért, mert nem beszélik a nyelved.
[00:35:16]Nem rendelkeznek azokkal a skillekel, amivel az európai munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni.
[00:35:22]Tehát ezek a elképzelések, hogy majd mindenki szakács lesz meg pincér, ez egy nem működik.
[00:35:26]Gondoljuk bele, az afgánoknak van van olyan társadalmi rétege, ahol 90% nem járt soha iskolába.
[00:35:32]és hogy ő ők hogy fognak tudni elhelyezkedni egy posztindusztriális szerví szolgáltatás alapú rendkívül fejlett gazdaságban, aminek nem beszélik a nyelvét és nem olvassák az írását.
[00:35:43]Ez szerintem elég naiv megközelítés.
[00:35:48]Rengeteg kérdés lesz még itt.
[00:35:48]Bízom már né beszélgetünk még Marsai Viktor.
[00:35:52]Köszönöm szépen.
[00:35:53]Én is köszönöm.
[00:35:53]És köszönöm szépen a nézőknek és hallgatóknak, hogy követtek, hallgattak bennünket.
[00:35:57]Ez volt ezen a héten a stratéga.
[00:35:58]Kövessenek, hallgassanak bennünket.
[00:36:00]Továbbra is viszontlátásra, viszont hallásra.