Mandiner 43:02

Az igazság már senkit nem érdekel? – Lánczi András a Stratégában

jobboldalbelpolitikakonzervativizmusszuverenizmusválasztásokközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Az igazság már senkit nem érdekel? – Lánczi András a Stratégában
tl;dr
  • A Mandiner bizonytalan helyzetben van, de a műsorvezető saját YouTube-csatornáján mindenképp folytatódik a beszélgetés
  • Lánczi András szerint a 2026-os választás után a jobboldalt elsősorban a vesztesek alkotják, de a nyitás és a közösségépítés elkerülhetetlen
  • „A nép mindig vezetőre vágyik […] a vezetőnek a minősége, a felkészültsége, a tapasztalata az döntő" – Lánczi András

  • A nemzeti szuverenitás politikai, nem pusztán jogi fogalom, amelyet a nemzetállamokat fenyegető világfolyamatokkal szemben kell megvédeni
  • Az Európai Unió ideológiailag nem semleges, hanem progresszivista, amely a nemzeti keretek felszámolására és homogenizálásra törekszik
  • A választók egy közösségelvű, patrióta logikára szavaztak, de bizonyos kérdésekben (pl. melegházasság) olyan irányt kaptak, amire nem adtak felhatalmazást
  • Lánczi szerint a demokrácia a többségnél nem ösztönöz valódi gondolkodást, a jelenlegi rendszert pedig megkérdőjelezhetetlennek állítják be
  • Ha a liberalizmusnak vége van, akkor a konzervativizmusnak is újra kell definiálnia magát, mert eddig rá adott reakcióként létezett
  • A jobboldal megújulásának kulcsa a nevelés és hogy „a politikáért élők" kerüljenek előtérbe a „politikából élők" helyett
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Mandiner helyzete és a műsor jövője

A beszélgetés elején Pócza István műsorvezető röviden utalt a Mandiner bizonytalan helyzetére, amely az elmúlt napokban alakult ki. Kiemelte, hogy ez a helyzet nem független az aktuális törvényi szabályozásoktól és a parlamentben korábban elhangzottaktól. Megerősítette, hogy igyekeznek folytatni a munkát és megoldásokat találni.

A műsorvezető ugyanakkor felhívta a figyelmet saját YouTube-csatornájára, ahol a beszélgetések mindenképpen folytatódni fognak, függetlenül a külső körülményektől.

A jobboldal definíciója és jelenlegi állapota a 2026-os választás után

Ki tartozik a jobboldalhoz?

Lánczi András szerint jelenleg a jobboldalt elsősorban azok alkotják, akik úgy érzik, hogy a 2026-os választáson vesztettek. Hozzátette azonban, hogy vannak baloldaliak is, akik vesztesnek érzik magukat, mégsem tekintik magukat jobboldalinak. Nem lehet tehát mindenkit automatikusan besorolni, aki Fidesz-ellenes volt, az új kormány mögé — ez a nyilvánosság előtt megszólalókra különösen igaz.

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy pontosan mit is jelent a „nemzeti oldal" kifejezés, és hogy ez a fogalom alkalmas-e a jobboldal leírására, vagy éppen ellenérzéseket vált ki.

Az új politikai helyzet kihívásai

Lánczi András hangsúlyozta, hogy a választási vereség után a demokrácia keretei között nincs más lehetőség, mint a nyitás. Azok a csatornák, amelyek korábban rendelkezésre álltak, nem voltak elegendőek a politikai akaratképzéshez. Olyan felületeket kell biztosítani, ahol újra közösség formálódhat, amely képes befolyásolni egy következő politikai választást.

A vendég a vezetők szerepét hangsúlyozta a közösségépítésben:

„A nép mindig vezetőre vágyik […] minden emberi közösségben vezetők vannak. A politikában meg nem is lehet más, mint a vezetői cím elnyerése. És a vezetőnek a minősége, a felkészültsége, a tapasztalata az döntő ezekben a kérdésekben." – Lánczi András *

A nyitás lényege, hogy kiderüljenek az emberek valódi véleményei, elvárásai, félelmei — ezeket a vezetőnek kell strukturálnia és politikai programmá formálnia.

A nemzetállam és a szuverenitás kérdése

A nemzet mint közösség

Lánczi András kifejtette, hogy a nemzet egy olyan közösség, amelyet a tagok egymás iránti lojalitása tart össze. Ebben benne van az érzelem, a nyelvi közösség, a közös tapasztalat, a szimbólumok, valamint az idő- és térérzékelés.

A vendég kiemelte, hogy a nemzet fogalmát sokan elutasítják — főként liberális oldalról —, azzal az érvvel, hogy az pusztán egy 19. századi konstrukció, amely a világháborúkat okozta. Ezt az érvet határozottan cáfolta, mondván, hogy a nemzeti érzésnek valódi önregeneráló képessége van, és Európa nagy részén ma is a tét az, hogy a nemzetek léteznek-e.

„A hazaszeretet az egy összekötő érzelmi kapocs egy közösség között, tagjai között, vagy sem. És ennek számtalan leágazása van, itt a nagy kérdés." – Lánczi András *

A szuverenitás mint politikai fogalom

A szuverenitás nem pusztán jogi fogalom, hanem politikai természetű, és az ókortól kezdve létezik — érvelt Lánczi András. A szuverenitás fejezi ki, hogy egy közösség védelmét mi nyújtja, és intézményes kohézióját mi adja.

A vendég szerint a világfolyamatok — a világállam gondolata, amelyet már a 19. században felvetettek egy angol parlamenti vitában — a nemzetállamot és a szuverenitást fenyegetik. A jelenlegi helyzetben egy kiegyensúlyozott kapcsolatot kell találni a magyar nemzetállam és a benne élő közösség között.

Európai Unió, progresszivizmus és ideológia

Az Európai Unió ideológiai meghatározottsága

Lánczi András szerint az az állítás, hogy az Európai Unió ideológiailag semleges, blöff. Valójában az uniós intézményeket abszolút meghatározza egy bizonyos ideológia. A progresszivista szemlélet hívei túl akarnak lépni a nemzetállami kereteken, és ha a belső határokat felszámolják, akkor egyetlen ideológia uralja majd a teret.

A progresszivizmus kritikája

A progresszivizmus lényege Lánczi értelmezésében, hogy ami ma érvényes, az holnap már nem az, és mindig az újnak van prioritása. Ez a gondolkodásmód rá akarja erőltetni a maga felfogását az emberekre, és folyamatosan felszámolja a sokféleséget:

„Miért kéne egy görögnek úgy élni, mint egy svédnek és fordítva?" – Lánczi András *

Ezzel szemben Európa egyedisége éppen abban rejlik, hogy a racionálisat és a hitet egységben tudta kezelni — nem homogenizálva, hanem a kettő közötti konfliktus révén, amely új megoldásokat szült a válságokra és háborúk befejezésére.

Érdek kontra közösség

A klasszikus mondásra utalva — miszerint az államoknak nincsenek barátaik, csak érdekeik — Lánczi kifejtette, hogy érdekalapon nem lehet közösséget szervezni. Az Európai Unió mintha éppen erre tett volna kísérletet, de ez a megközelítés a nemzetállami keretek meghaladását célozza, ami veszélyes és káros.

A választók döntése: mire szavaztak valójában?

A két logika szembenállása

A 2026-os választási kampányban élesen elvált egymástól két logikai rendszer: egy közösségelvű, nemzetelvű, patrióta megközelítés, illetve egy egyénközpontú, az Európai Unió által preferált liberális szemlélet. Bár az új kormány nem hirdetett meg radikálisan új politikákat, a kétféle gondolkodásmód közötti ellentét egyértelmű volt.

Lánczi szerint bizonyos témákban — például a melegházasság kérdésében vagy a meleg körök befogadásában — a választók nem arra szavaztak, amit kaptak:

„Erre nem szavaztak, mert föl se volt téve ez a kérdés, de valójában erre szavaztak." – Lánczi András *

Természetjog kontra liberális individualizmus

A vendég kifejtette, hogy a jobboldal elvi készlete végső soron vagy az isteni jogra, vagy a természetjogra épül. A természetjog azonban követelőző, mert kötelességeket ír elő, és determinálja a következményeket. A mai egyénre épülő világ ezt elutasítja, mert azt hirdeti, hogy senki ne mondja meg, hogyan éljen az ember — miközben a körülmények valójában erősen meghatározzák az életét.

A jobboldal és a balliberális oldal közötti alapvető feszültség abban áll, hogy kinek a szuverenitását ismerjük el: a közösségét (jobboldal) vagy az egyénét (liberálisok — ahogy John Stuart Mill fogalmazott).

A demokrácia korlátai és a politika természete

Gondolkodás kontra vélemény

Lánczi András határozott különbséget tett a gondolkodás és a puszta véleményalkotás között:

„Attól, hogy valaki valamire gondol, attól még nem gondolkozik. Az emberek többsége gondol valamit, de az még nem gondolkozás." – Lánczi András *

Felvetette a kérdést, hogy a demokrácia vajon alkalmas-e a gondolkodás ösztönzésére. Szerinte bizonyos embereknél igen, a többségnél nem — és ezzel nem bántani akarja a többséget, hanem felismerni a rendszer korlátait.

Churchill demokrácia-paradoxona

A vendég Churchill híres mondását idézte fel — miszerint a demokrácia a legrosszabb kormányforma, nem számítva az összes többit —, de hozzátette, hogy az európai politikai gondolkodás hagyományosan abból indult ki, hogy mindig létezhet jobb annál, ami éppen rendelkezésre áll. A mai európai politikai gondolkodás viszont azt állítja, hogy a jelenlegi rendszer a lehető legjobb, ami megkérdőjelezhetetlen.

Kulturális kiüresedés és a 20. század öröksége

Lánczi András szerint az európai kultúra kiürülőben van. A felvilágosodás és a progresszió nagy ígérete — hogy nem lesz többé háború — nem teljesült; ellenkezőleg, a 20. században pusztítóbb háborúk zajlottak, mint valaha. A jelenlegi európai életminőséget az előző nemzedékek szenvedése alapozta meg, de kérdéses, hogy a mai nemzedékek mit tesznek hozzá ehhez az örökséghez. A versenyképesség kérdése helyett inkább ezekre az alapvető kulturális és történelmi kérdésekre kellene koncentrálni.

A konzervatív kiáltványtól a posztliberalizmusig

2002 és 2026 párhuzama

Pócza István párhuzamot vont a 2002-es és a 2026-os választási vereség között, emlékeztetve arra, hogy 2002 után Lánczi András megírta a Konzervatív kiáltványt. Arra kérdezett rá, hogy vajon 2026-ban születik-e hasonló írás.

Lánczi András elárulta, hogy egy kis könyvecskén dolgozik a szuverenitásról, amely két részből fog állni: az első rész a szuverenitás politikai fogalmát járja körül politikai filozófiai megközelítésből, a második rész pedig a „Túl liberalizmuson és konzervativizmuson" címet viseli.

Posztliberalizmus és a konzervativizmus jövője

A vendég beszámolt arról, hogy a posztliberalizmus fogalma az elmúlt időszakban jelentős figyelmet kapott — különösen az Egyesült Államokban, ahol egyes szerzők azt állítják, hogy a liberalizmus véget ért. Ami azonban Lánczi szerint még fontosabb: ha a liberalizmusnak vége van, akkor a konzervativizmusnak is vége van.

A konzervativizmus ugyanis kezdettől fogva a liberalizmusra adott reakció, és mint ilyen, függ is tőle. Ha a liberális felfogás meggyengül vagy eltűnik, a konzervativizmusnak is újra kell definiálnia magát, különben értelmetlenné válik. Lánczi szerint az ember egészét kellene nézni, megőrizve a liberalizmusból azt, ami jó, és a konzervativizmusból azt, ami a liberalizmus előtti európai világkép magától értetődő sajátossága volt.

„Ha a liberalizmusnak vége van, akkor a konzervativizmusnak is vége van." – Lánczi András egy amerikai szerzőre hivatkozva *

Elvek kontra értékek

Vissza az elvekhez

Lánczi András éles különbséget tett elvek és értékek között. Álláspontja szerint az „értékek" kifejezés a progresszív gondolkodás terméke, és a jobboldaliak is túl gyakran használják. Az értékeket lényegében le lehet gyártani — ha néhányan megállapodnak valamiben, az máris értéknek tekinthető —, míg az elvek ennél mélyebben gyökereznek.

A természetjogi gondolkodásban az alapelvek a leglényegesebbek, és ezek közül is az első, hogy a létezésbe bele van építve az ellentét (hiszen a létezés ellentéte a nemlét). Az európai filozófiai gondolkodás innen indul, és a 20. században is ide tér vissza.

Javaslat a jobboldal megújulására

Nevelés és a politikáért élés

Arra a kérdésre, hogy mit javasol a jobboldalnak — nem kizárólag a Fidesznek — a megújulás érdekében, Lánczi András válasza tömör volt: a nevelésre kell koncentrálni. Minden más csak kerülgeti a valódi választ. A nevelés alatt azt érti, hogy értelmes és fontos dolgokról kell beszélni, mert a demokrácia jelenlegi formája annyi véleményt termel, hogy az elfed minden valódi kérdést.

Max Weber klasszikus megkülönböztetésére utalva Lánczi kijelentette, hogy a jobboldalon eljött az ideje azoknak, akik a politikáért élnek (szemben azokkal, akik a politikából élnek). Ebben a fiataloknak különösen sok lehetőségük van, mert könnyebben tanulnak és gyorsabban megértenek dolgokat, szemben az idősebbekkel, akik gyakran túlságosan ragaszkodnak saját igazukhoz.

„Eljött az ideje jobb oldalon azoknak, akik a politikáért akarnak élni, és ebben nagyon sok lehetőség nyílik fiataloknak." – Lánczi András *

A beszélgetés zárása

A műsorvezető a beszélgetést egy ígérettel zárta: saját YouTube-csatornáján tovább folytatják a diskurzust Lánczi Andrással, ahol egyebek mellett arra a kérdésre is kitérnek majd, hogy a vendég miként gondolta és hogyan értékeli ma azt az állítást, miszerint amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Stratég Póca Istvánnal és eeti vendégével Lánci Andrással" – A műsor címe és a nevek ASR-félreismerései: a műsorvezető Pócza István, a vendég Lánczi András.
  • „Mondiner" – Vélhetően „Mandiner", a kiadó neve.
  • „Avitnak tűnt" – Valószínűleg „avíttnak tűnt" vagy „avittnak tűnt".
  • „a szráitás" – Valószínűleg „a szuverenitás" torzult alakja.
  • „Max Fberi” – Vélhetően „Max Weber” torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a liberális világállam doktrina is helyes.

[00:00:03]Erre nem szavaztak, mert fölse volt téve ez a kérdés, de valójában erre szavaztak.

[00:00:07]Az igazsághoz nem olyan könnyű eljutni, főként ha az embert nem is érdekli az igazság.

[00:00:11]Kulturálisan az európai kultúra kiürül.

[00:00:16]Hogy gondolta azt, és hogy gondolja ma azt, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.

[00:00:25]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.

[00:00:36]Ez itt a Stratég Póca Istvánnal és eeti vendégével Lánci Andrással.

[00:00:40]Szervusz.

[00:00:40]Szeretettel köszöntelek.

[00:00:42]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:43]Köszönöm szépen.

[00:00:45]Nézők hallgatók érdekében mondanám, ugye valószínűleg követik a híreket.

[00:00:47]Ugye a Mondiner helyzete erősen bizonytalanná vált az elmúlt napokban.

[00:00:51]Nyilván ez nem függetlenül az adott törvényi szabályozásoktól, meg egyébként a parlamentben már korábbi műsorban is citált, elhangzott mondatoktól.

[00:00:59]Annyit szeretnék csak megerősni, amit korábban is mondtam, hogy igyekszünk folytatni, igyekszünk megoldásokat találni.

[00:01:06]Viszont aki biztosra akar menni, azt viszont nagy szeretettel várnom az én YouTube csatornámon.

[00:01:11]Mutatjuk is, hogy hova kell kattintani.

[00:01:13]Kövessenek be.

[00:01:13]Ott biztos, hogy lesznek ilyen típusú beszélgetések, merthogy az én YouTube csatornám, úgyhogy én ott azt csinálok, azt mondok, azt hívok meg, akit csak akarok.

[00:01:23]Így abba semmilyen beleszólás nincs.

[00:01:25]És akkor itt már utaltam is a közelmúltban elhangzottakra.

[00:01:30]Na de ne aktív belpolitizáljunk, hanem egy kicsit gondolkodjunk.

[00:01:36]És azért is hívtalak meg, és azzal is, azzal a felütéssel is hívtalak meg kifejezetten, hogy hogy most már ne azt nézegessük, hogy mi történt a választásokon.

[00:01:45]Ühüm.

[00:01:46]Hanem az, hogy húzunk egy határt, mi jön ezután.

[00:01:48]És ne is a kongresszusról beszéljünk feltétlenül, mert ott is már nagyon sok minden elhangzott, hogy jó volt, rossz volt, elég volt, kevés volt, satöbbi.

[00:01:55]Nézzük, hogy mi mi lehet ezután, mi lesz ezután.

[00:01:57]És kifejezetten akkor a jobb oldal szempontjából van-e ma Magyarországon jobb oldal?

[00:02:02]Ez jobb oldal, nemzeti oldal, polgári oldal, konzervatív oldal, patriota oldal, szuveránista oldal, mit mondjunk, mi ez?

[00:02:11]És van-e ilyen?

[00:02:11]És ha igen, akkor hol húzódnak ezek a határok?

[00:02:13]Vannak-e ilyen határok, hogy te már teljesen máshova húznád ezeket a határokat?

[00:02:20]Hát haokat szeretnénk húzogatni, akkor nem rossz ez, amiket itt elmondtál.

[00:02:22]És ez szerintem ez nagyjából a jobb oldalt le is írja.

[00:02:26]De itt a akkor viszont azt jelenti, hogy hol húzódik a határ a jobb és a bal oldal között, ami nem olyan egyszerű dolog.

[00:02:32]Egyrészt a legtöbb ember nem foglalkozik ezzel, hogy ő most hova tartozik.

[00:02:36]Ő az életről gondol valamit, a politikáról gondol valamit, emberekről gondol valamit, politikusokról gondol valamit.

[00:02:44]És egyébként néhány ilyen szlogenszerűen meglévő fogalom van a fejében, hogy hogy na ez liberális, ez ez konzervatív, ez nem tudom én milyen, hova tartozik.

[00:02:55]De nem, szerintem nem ez a lényeg.

[00:02:58]Ez a ezt ezt én is inkább meghagyom azoknak, akik szeretnek kategorizálni, ami a leíráshoz jó, egy deskripcióhoz jó, de valójában az igazi kérdéseket nem fogja megválaszolni, mert azokat kerüli.

[00:03:15]Tehát az, hogy hogy hogy hogy jelenleg a jobb oldal az az mit jelent?

[00:03:20]Hát elsősorban jelenti azokat, akik az úgy érzik, hogy az előző mostani választáson veszítettek.

[00:03:30]Ezzel persze, hogy jó pár baloldali is már azt mondja, hogy hát én is úgy érzem, hogy veszítettem és mégse tekintem magam jobboldali.

[00:03:37]Há hogyne.

[00:03:37]Na tehát tehát itt nem lehet azt mondani, hogy itt mindenki besorolt, aki Fidesz ellenes volt e mögé a kormány mögé.

[00:03:45]És most nem a választók tömegéről beszélek, hanem azokról, akik nyilvánosság előtt is akár megszólalnak.

[00:03:52]Tehát ezek ilyen nagyon finom dolgok, de szerintem egyelőre nem tartunk ott, hogy ilyen nagyon finom megkülönböztetéseket teszünk, vagy tegyünk.

[00:04:03]Azért nem, mert alapvető kérdések vannak itt.

[00:04:09]Em emberekre lebontható, minden egyes emberre lebontható félelmek vannak.

[00:04:15]Bizonytalanság van, sok olyasmi van.

[00:04:15]ami ami válaszért kiállt, és ezekkel kell foglalkozni.

[00:04:22]Ha a jövőről beszélünk, akkor természetesen állandóan aak, akik úgy gondolják, hogy a politika még mindig valamilyen racionális tevékenység körébe tartozik alapvetően, nem feltétlenül van így, és nem minden pillanatban van így, de hogy azért mégis csak racionálisan kezelhető a politika, akkor akkor ott föl kell tenni azokat a jó kérdéseket.

[00:04:52]Ha az a jó kérdés az segít a bizonytalanságon, az segít, hogy hogy értelmezzük azt, hogy miben vagyunk, egyetértek, ez egy fontos dolog, de az, hogy hogy hogy mit tegyünk, mert mindig a politikában az a a mit tegyünk a kérdések kérdése, akkor hát ez ehhez kell nagyon sok beszélgetés és nagyon sok feltehetően sok elég néhány, de jó írás, ami segít eligazítani egyének közösségek szempontjából, főleg közösségek szempontjából közelítettél most ehhez a kérdéshez, ami a részben a megújulás kérdése is.

[00:05:29]egyének, közösségek vagy rendszerek, vagy vagy tehát hogyha most mondani kellne valamit, hova ez a rangsut, mert nyilván ugye most a eddig volt egy fentről lefelé ez a topdown megközelítés, hogy a megmondja a miniszterelnök, hogy mit kell csinálni, és akkor az emberek alapvetően felzárkóznak, vagy nem zárkóznak fel hozzá.

[00:05:52]Most viszont ugye arról beszélt hosszú az elmúlt napokban is, hogy egy fordított logikának kell működnie, hogy alulról kell az egésznek újraszerveződnie.

[00:06:00]Nem tud ez másképp lenni.

[00:06:02]Ezzel nem akarom kisebbíteni a a miniszterelnöknek a a kiadott cselekvési programját, mert végülis ez egy cselekvési programnak a a nyitánya.

[00:06:15]Azért nem lehet, mert demokráciában élünk.

[00:06:17]Ha a demokráciában az ember a gondolkodását, a politikáját érvényesíteni akarja, akkor nem tud másképp viselkedni, mintogy az emberek bizalmát megnyeri.

[00:06:27]Az emberek bizalmát sokféleképpen meg lehet nyer nyerni, de egy vesztes választás után nyilvánvalóan számtani probléma van.

[00:06:39]Tehát nincs annyi ember, aki a szavazatával támogatta volna a a most leváltott kormányt.

[00:06:46]Ebben a helyzetben egy demokráciában mást nem lehet csinálni, mint kinyitni.

[00:06:55]Felismerni azt, hogy ezek a csatornák, amik rendelkezésre álltak, nem voltak elegendőek az akaratképzéshez, a politikai akaratképzéshez.

[00:07:04]Tehát itt a az emberekhez fordulás, a kinyitása annak a közös politizáló közösségnek, aki azt mondja, hogy én nekem ez nem jó, ami most történt, annak számára valóban utakat kell nyitni, egy felületet kell, felületeket kell biztosítani, hogy hogy hogy újra egy közösség formálódjon ki, amely majd politikai választást is képes befolyásolni.

[00:07:36]Bocsás meg, a nyitás az mit jelent?

[00:07:36]Azt jelenti, hogy gyertek, csatlakozzatok hozzám, mert én tudom, hogy mit kell csinálni.

[00:07:42]Vagy gyertek és fogalmazzuk meg együtt, hogy mit kell csinálni.

[00:07:46]Ez ez ez egy ez egy ez egy nagyon-nagyon kényes oda-vissza viszony és kapcsolat.

[00:07:51]Tehát én nem tartozom azok közé, akik azt mondják, hogy aki meghallja a nép hangját, az lesz sikeres.

[00:07:59]A nép mindig vezetőre vágyik, és nem azért, mert mert buta, tájékozatlan, vagy nagyon okos, vagy nem tudom micsoda, csak azért, hogy nehogy félreértés legyen, hanem minden emberi közösségben vezetők vannak.

[00:08:18]A politikában meg nem is lehet más, mint a vezetői a vezetői cím elnyerése.

[00:08:25]És a vezetőnek a minősége, a felkészültsége, a tapasztalata az döntő ezekben a kérdésekben.

[00:08:33]És ez egy ez egy ez egy kölcsönás az emberek és közte.

[00:08:36]Az emberekkel kell foglalkoznia a vezetőnek.

[00:08:41]A az az lesz politikus, aki ezt szívesen csinálja, és ráadásul érti is azt a nyelvet, ahogy emberekkel lehet beszélni.

[00:08:51]Ezért kell nyitni.

[00:08:51]A nyitás erre vonatkozik, hogy nagyon sokfélék vagyunk, nagyon sokféle módon látjuk a dolgokat, különböző szinten fogalmazódnak meg ezek a különböző vélemények, felismerések, bánatok, érzelmek.

[00:09:08]hogyha ezt ezt ezt újra kell strukturálni, de ez majd a vezető dolga lesz.

[00:09:15]De hogy ezek kiderüljenek, hogy mik, hogy ki hogy látja a világot, mit mit vár el a politikától, ezt kell egy egy nyitással újra megmutatni, hogy korábban egy pár perc fölsoroltál különböző végül is politikai stratégiai irányokat, hogy hogy ezek közül melyik az, amit leginkább a legtöbb ember szívesen hallana, vagy vagy el tud fogadni, és ő maga is tudná használni.

[00:09:48]Tehát úgyhogy hogy hogy tulajképpen azt az embereknek mindig a szájába kell adni dolgokat, de hogyha megrágják és ez nem tetszik, akkor mégse lesz jó, mert kiköpik.

[00:09:59]A nemzeti oldal kifejezés az körülbelül ilyen, nem?

[00:10:01]Mert nagyon sok mindenkinek kiverte a biztosítékot.

[00:10:03]A nemzeti oldal, itt egyetlen két szó van, ami igen nehéz ügy.

[00:10:08]A nemzet és a nemzet államnak a a kérdése.

[00:10:14]Végülis mi az, hogy nemzet?

[00:10:14]A nemzet fogalmát elutasítók, mert ilyen nagyon sok van, főként liberális, de nem csak.

[00:10:24]Akik elutasítják, mert hogy ez ez egy konstrukció volt valamikor a 19.

[00:10:28]században.

[00:10:28]Valójában ilyen nincsen.

[00:10:31]Nincs a világháborúkat ezek hozták létre.

[00:10:34]Na hát ez a ez a kedvenc érvem, ami nem igaz.

[00:10:36]Tehát most ebbe ne menjünk bele, de ez ez egyszerűen ez az egyik pillére annak a gondolkodásmódnak, amely képes mindig a nacionalista vagy újabb szóval, patrióta gondolkodásmóddal szembenni, és azt mondani, hát ők ők voltak azok, akik ez nem igaz.

[00:10:54]Ez ez messze nem igaz.

[00:10:56]Tehát de ahhoz, hogy az mi mi az, hogy nemzet, az végül is egy közösség, amelyet a egymás az benne élők lojalitása tart össze.

[00:11:08]Tehát az, hogy én lojális vagyok a szomszédom és itt a tehát hogy hogy közösségekből áll össze, és ezek a közösségeket egyfajta lojalitást tart össze.

[00:11:17]Ebben benne van sok minden.

[00:11:21]érzelem nyelvi közösség egyfajta tapasztalat, ami a ami az időt és a teret mutatja meg, hogy hol élünk és mi mit gondolunk a az idő múlásáról, mi volt régen, ma mi van, szimbólumokról, ami a közösségünket kifejezik és így tovább, és így tovább.

[00:11:45]De végső soron azt szoktam mondani, hogy egy egy olyan ö felfogásról van itt szó, amiben hallgatólagosan megegyezünk, mert kialakult, nem azért, mert olyan racionálisan lehet eldönteni dolgokat, nem.

[00:12:00]Így alakult ki ez a magyar kultúra, és ezért a kultúra mindig megelőzi a politikait, sőt még egyéb dolgokat is, még a gazdasági dolgokat is.

[00:12:12]Megelőzi, hogy hogy mit gondolunk mi magunkról.

[00:12:15]Tehát, hogy létezik ezzel a szó, hogy mi.

[00:12:17]Ha van mi, akkor van lehetséges a nemzet is, de a meccs, ha ez nem túl freol szó itt, arról szól, hogy tegyük zárójelbe mind a nemzetet, mind a nemzet államat.

[00:12:32]Mert ezek ezek ezek kimenő divathoz tartoznak, divatúak, miközben az elmúlt egy-két három évtizedben valójában a a a nacionalizmus szó tól visszhangos a a félvilág.

[00:12:47]Tehát itt azért mégis visszajön ez a dolog, mégse annyira konstruált hogy ne lenne önregeneráló képessége.

[00:12:57]Van.

[00:12:57]Sőt, annyira van, hogy azért Európa nagy részén ez jól látszik, hogy a tét az, hogy nemzetek léteznek-e.

[00:13:06]A hazaszeretet az egy összekötő érzelmi kapocse egy közösség között, tagjai között, vagy sem.

[00:13:13]És ennek az számtalan leágazása itt a nagy kérdés.

[00:13:20]A nemzet államnak a nagy kérdése pedig az, hogy hogy mit jelent a szuverenitás, hogy létezik-e szuverenitás, és hogyan létezik ez, mint politikai fogalom.

[00:13:30]Mi általában jogi fogalomként kezeljük, vagy valamilyen vagy a vagy vagy egyszerűen tévesen használ, hogy a függetlenség az az a szuverenitás az csak egy része ennek.

[00:13:43]A szuveritás ennél több az egy politikai fogalom, és ez egy ők az ókortól kezdve megvan, csak nem ezt a szót használták rá.

[00:13:52]Mindig is megvolt, hogy egy közösség védelmét mi minden nyújtja, és a az intézményes kohézióját mi adja.

[00:14:00]Azt azt végülis a szuverenitás szóval lehet kifejezni.

[00:14:05]Tehát egyrészt itt van a hazaszeretet, mint nemzet, hogy ez ez mennyire létező fogalom.

[00:14:10]És ugye mi emögé mi minden sorolható be?

[00:14:13]Én elsőben kulturális elemeket mondanék.

[00:14:15]És van egy politikai tartalma, ami a nemzet államban fejeződik ki, és ennek egy jogi alkotmányos, énes struktúrája kell, hogy legyen, amit végülis a nemzet eszméje tart fenn.

[00:14:32]Hát ezért nemzet állam.

[00:14:35]De a világfolyamatok, amik zajlanak jó pár évtizede, sőt végül is először is a a világállam lehetőségét már 19.

[00:14:44]században egy angol parlamenti vitában már már fölvetette valaki.

[00:14:49]Tehát hogy hogy ez egy régi probléma hogy valójában csak egyének vannak, és a közösség azért van, hogy az egyént szolgálja.

[00:15:02]Na, ezek a liberálisok, vagy pedig a közösség megelőzi az egyén igényeit, és alapvetően kötelességei vannak az egyénnek.

[00:15:13]Ez nem azt jelenti, hogy a közösség egy mumus, vagy egy olyan külső korlát vagy vagy kényszerítő eszköz, az is az államit kényszerítő eszköz.

[00:15:28]De ennek a a kiegyensúlyozottsága a lényeg.

[00:15:31]És most azt látjuk, hogy hogy megint ez így nem nem lesz jó, ahol most tartunk, hogy valami kiegyensúlyozott kapcsolat kellene a a az a a magyar állam, én nemzetállamnak nevezem, és a a benne élő közösség a nemzet között, még azok között is, akik nem nevezik magukat hazafinak, patriótának és így tovább, és így tovább.

[00:15:57]Ez egy nagyon-nagyon itt ez a politika mestersége vagy a politikai stratégia kérdése, hogy lehet ezt a két elemet összehozni.

[00:16:06]Elképesztő kísértést érzek, hogy eltereljem most aktuális irányból a beszélgetést, de ellenállok ennek a kísértésnek.

[00:16:12]Maradjunk egyelőre akkor az elmélet irán.

[00:16:14]És akkor csak egy bedobok egy gondolatot, hogy ezt a gondolatmenet, hogy ez a egységesülés meg nemzetállamnak meg a ennek a meghaladása, én messzebbről datálom.

[00:16:26]Én a teremtés könyvétől datanám, amikor ugye Isten azt mondta az embereknek, hogy töltsék be a földem, mit csináltak?

[00:16:31]Egy helyre gyülekeztek ugye a Bábel tornyához, és ott azt mondták, hogy akkor mi csináljuk az ellentét annak, amit amit a teremtő megmondott.

[00:16:37]No de vezetőkről beszélsz, vezetők vannak.

[00:16:40]Ez volt az egyik ilyen kulcs gondolatod, illetve a másik az, hogy a hogy a a nép a nemzet meg a szuverenitás, illetve az állam hogyan kötődik egymáshoz.

[00:16:51]Na most itt a a kérdésem az az, hogy ha már bevesszük az európai dimenziót is, már itt egy aktuális egyébként ez a választáson is döntő és szerintem ez a következő időszakban is egy döntő kérdés lesz, hogy az európaiságot hova helyezzük ebben a tekintetben, mert azt mondod, hogy te kizárod azt, hogy gazdasági szempontból le létre lehet hozni egy olyan egységet, amit mondjuk nemzet szempontjából létre lehetne hozni, mert tehát nincs meg a közös érzület, de ugye van a klasszikus mondás, hogy ő feleségének nincsenek ellen ellenségei, nincsenek barátai, csak érdekei vannak.

[00:17:26]Érdekalapon nem lehet egy ilyen közösséget szervezni, mert az európai mintogyha érdekalapon szerveződne és érdekalapon akarná meghaladni ezeket a már mondtam Avitnak tűnt és veszélyes gondolatokat, mint a nemzetállam.

[00:17:37]Igen, de hát ezzel szemben ugye itt az van, hogy a a akik a progresszivitásban hisznek, tehát hogy ami ma érvényes volt, az holnap nem érvényes, ráadásul le is kell váltani, állandóan váltani, mindig az újnak van prioritása.

[00:17:55]Akik ezt hiszik, azok azt fogják mondani, hogy igen, ez a menet, és akkor ez így így így rendben van.

[00:18:02]Csak, hogy ennek milyen következményei vannak.

[00:18:04]Ö elsősorban is az, és ez az Európai Unióra is vonatkozik, hogyha ez túllép azon a az elképzelésen, hogy nemzetek, nemzetállamok egymással képesek szemben, amit állítanak a a két világháború okáról vagy okairól, lehetséges az együttműködésen alapuló gazdasági előnyöket figyelembe és így tovább, és így tovább.

[00:18:32]Ez ez lehetséges, mert van egy kulturális alap, csak azt nem kéne fölszámolni, mert közben ez is zajlik.

[00:18:41]Akkor most nem akarom sorolni, hogy hány jele van, amit csak kimondom a végét, hogy valójában akik ezt a progresszivista elképzelést mondják, ezek valójában egy egyfajta gondolkodásmódot akarnak ráerőltetni az emberekre.

[00:18:56]Ha nincs struktúrálva az Európai Unió államok által, nemzetek által, sokféle módon ez ez nem struktúrál, nincsenek belső határok, ezt föl kell számolni minden módon, akkor egyfajta ideológiának lesz a a terepe.

[00:19:17]folyamatosan elpusztítja azt a lehetőséget, a sokféleséget, az, hogy miért kéne egy görögnek úgy élni, mint egy svédnek és fordítva, és mondhatnék egy-egy más példát, mertogy az Európa egyedisége az én megítélésem szerint abban a sajátos kulturális közegben van, amelyben a racionálisat és a hitet azt egységben tudtak kezelni.

[00:19:45]nem hoégre, mert pont a kettő közti konfliktus az, ami állandóan meg képes volt új megoldásokra a problémák megold, tehát a a a konfliktusok, háború befejezésére és és minden, ami válságnak szoktak nevezni, hogy ezeket meg lehet oldani.

[00:20:10]Ennek nagyon szép kulturális, intellektuális hagyományai vannak.

[00:20:15]nagyrészt a legélesebben egyébként mondjuk Akvinovi Szent Tamás filozófiájában érhető tetten, de ugyanígy mehetünk más irányokba is, hogy hogy ezt a kettőt egyensúlyban kell tartani, de ez nem lehet az, hogy egy ideológia csak azért, mert a progressziót szentnek, tabunak tekintik sokan, hogy az alá kell bedarálni mindent.

[00:20:43]Provokállak.

[00:20:43]Nem erre mondtak igent a magyar választók április 12-én, mert nem ez egy döntőpont az jobboldalúrfiniálásánál, hogy itt ugye nagyon előtérre volt helyezve a patriotizmus, a szráitás, erről azt nem beszéljünk majd külön.

[00:20:57]És ugye ezzel szemben volt egy másik állítás.

[00:20:58]Ez aljában nem is az, hanem ez egy nem tudom idegen érdek képviselete.

[00:21:03]És mi vagyunk az európaiak és európaiságba kell menni.

[00:21:07]Azt mondanám, hogy elsőre, hogy igen, a másodikra már az, hogy nem erre mondtak.

[00:21:14]Igen, ez egy kén egyszerű most én fogok picit politizálni, hogy valójában az új kormány nem hirdetett meg új politikákat, nagyon keveset hirdetett meg, viszi tovább az, ami ami volt.

[00:21:24]Ha megváltoztatják, hogy mondjuk eltűnik a a a az ár maximalizálás, vagy valami ilyesmi, akkor hogyha olcsóbbá válik a az üzemanyag, akkor persze leveszik ezt a de azért a melegházasságnak a belengetése, a melege körök befogadása.

[00:21:44]Na ezért mondom, hogy igenis meg nem is.

[00:21:47]Tehát ebben egyrészt ezzel nem házaltak, tehát a választási kampányban nem emlékszem, hogy ezzel házaltak volna, csak ezt ezt lehetett tudni a kétféle logikából.

[00:21:58]Tehát élesen valóban elvált a két logika.

[00:22:00]Egy egy közösségelvű, egy nemzetelvű, egy patriota elvű és minden, ami ehhez kapcsolódik.

[00:22:06]És a másik oldalon pedig az egyént középpontba állító, amit az Európai Unió, merthogy van ideológiája az Európai Uniónak, ez a ez ez itt a blöff, hogy az Európai Unió az az valami semleges ideológiailag, hogy ott politikailag ott van mindenféle, de hát valójában már mindenféle van, ezért aztán ezért aztán egyik se dominál, de hát ez nem igaz.

[00:22:32]Hát az intézmények az Európai Unióban abszolút ideológia által determináltak.

[00:22:38]Tehát ez csak ugye az a egyszerűség kedvéért szoktuk meg ezt az LMBTQ dolgot, de ez egy jó jó kifejezi azt a problémát, hogy míg ez az ez az oldal akkor jobb oldal, akkor mondok eggyel többet.

[00:22:55]Az én felfogásom szerint a jobboldal elvi készletében, ha körülnézünk, végsősoron vagy az isteni jogot látjuk, találjuk meg, vagy a természetjogot, ami a kettő nem áll egymástól távol, de nem ugyanaz.

[00:23:13]Erre mondtak igazából nemet az emberek, hogy hogy hát az isteni joggal már régóta problémája van a világi társadalmaknak, ugye ez a szekularizáció és tab és így tovább.

[00:23:27]A természetjogi rész az pedig az emberek, mai emberek számára túlságosan követelőző, mert a természetjog az azt mondja, hogy a természetes szerint mi a természetes igazságosság az mit jelent?

[00:23:40]Az azt jelenti, amit a természetből kiolvasunk.

[00:23:46]És itt ne menjünk bele.

[00:23:48]Azért követelőző, mert itt kötelességek vannak.

[00:23:51]A természet nem fogja elengedni az ember kezét úgy, hogy ja te mást akarsz csinálni, megteheted, szabad akaratod van, szabad gondolataid van, dönthetsz így, dönthetsz úgy, tehetsz bármit.

[00:24:05]A természeti jog azt fogja mondani, ha ezt választod, akkor ennek ez lesz a következménye.

[00:24:10]Determinálni fogja a következményt is.

[00:24:13]És ráadásul ami a legrosszabb, hogy a természetes igazságosság az az valóban az idő segítségével be fogja bizonyítani, hogy kinek volt igaza.

[00:24:28]Sajnos egy adott pillanatban az emberi a létezésben elfoglalt helye és képességei szerint állandóan mindenbe mindent át akar alakítani a természetes világot is.

[00:24:41]És most nem fűfavirágról van szó, hanem elsősorban az emberi természetről beszélünk.

[00:24:45]Mintha ez végtelenül hajlítható volna.

[00:24:47]Szerintem nem az mindaddig, amíg mondjuk genetikailag szét nem túrják azt, amit eddig embernek neveztünk, hanem hanem egy természetes közegben élünk, amiben hogy mi jó és mi rossz, mi helyes, mi helytelen, mi volt előbb, mi volt később, mi az, mi az okozat.

[00:25:05]Minden ellentétre a természeti jogi gondolkodásnak volt és van vannak válaszai.

[00:25:13]De ez ez azért követelőző, mert a ez ez önuralmat ír elő alázatot ajánl szemben a minden nap meg ezek ma nem szexszik.

[00:25:28]Ó annyira nem szexszik, hogy hogy ezért nem szavaztak erre, mert ezt érzik követelőzőnek.

[00:25:34]A a mai egyénre épülő világ azt mondja, hogy hogy nekem ne mondja meg senki, hogy hogy én hogyan éljek.

[00:25:42]miközben a körülményei meghatázzák, hogy hogyan éljen, csak azt nem veszi észre, hogy ez vagy teljesen egyetért, és azt mondja, hogy hát ez így így ez így mind jó, amit amit az emberiség csinál, akkor mit akarunk mi itt ilyen ilyen ilyen furcsa fogalmakkal elérni náluk elutasították azt, hogy hogy nyíltan szemben az európai unióval.

[00:26:07]Ezt elutasították, de ezzel közvetve hozzájárultak ahhoz, hogy hogy ez a liberális világállam doktrina is helyes.

[00:26:16]Erre nem szavaztak, mert fölság volt téve ez a kérdés, de valójában erre szavaztak.

[00:26:21]De hát tehát elmegy az egyénh kötődő emberi jogok és értékek és minden ehhez kapcsolódó ö ajánlat, amit amit a progresszívok tesznek.

[00:26:39]Most egy lépést ebbe az irányba tettek meg, miközben számtalan, konkrét egyszeri oka van, hogy miért szavaztak úgy, ahogy szavaztak.

[00:26:50]azért gyakorlatilag 16 évig nem volt olyan nagy problémájuk az embereknek azzal, amiben éltek.

[00:26:55]Az utóbi négy évben történt egy-két olyan dolog, ami hát ezek szerint nem volt elfogadható, de de az alappréma marad, mert a liberális, csak az, hogy még tovább élezzem ezt a dolgot, a progresszivista szerint szuverén az egyén.

[00:27:13]John Stuart Mill használja a szuverén szót az egyénre.

[00:27:19]kimondja a szabadságról szóló eszélyében, hogy hogy az egyén a szuverén.

[00:27:26]Itt meg azt mondjuk, hogy egy közösség a szuverén.

[00:27:28]A jobb oldalon a közösség a szuverén.

[00:27:31]Nem a te egyéni akaratod, hanem a közösség akarata.

[00:27:34]Na, ebben a feszültségben és ellentétben most inkább abba az irányba csúszott el a szavazatok nagy része.

[00:27:43]De mondom nagyon sok részben, sok sok oka van, hogy hogy miért lett ennyi ez a szavazat, de a probléma az továbbra is itt marad.

[00:27:54]És ezért azt mondom, hogy végül is, hogy ki liberális, ki konzervatív, ez nagyon nagyon hamar szerintem ezen túl kell lépni, és egy új eszmei és intellektuális kontextusban kellene az egész életünket látni.

[00:28:11]Benne igenis az, hogy magyarok vagyunk.

[00:28:14]Tól kezdve, hogy mi a gazdasági érdek.

[00:28:21]Ezt kell most a jobb oldalnak definiálnia.

[00:28:22]Én szerintem igen.

[00:28:25]K a másik oldal, aki győz, annak nem lesz kedve ezzel foglalkozni.

[00:28:27]Most ő ő meg van győződve, hogy ő most győzött.

[00:28:32]Nincs egy olyan érzésed, hogyha így visszanézek itt az elmúlt két hónapra, vagy több mint két hónapra, hogy a április 12-é egy olyan választóvonal volt, hogy mi utána minden, ami előtte volt 16 év, abból semmi se igaz.

[00:28:45]Az embereknek a egy jó részének a fejében teljesen megfordult.

[00:28:50]És ugyanez volt egy ket a migráció tekinteté minden tekintetben.

[00:28:53]És minden amit ami most új állítás az minden automatikusan igaz.

[00:28:58]Mintogyha április 12-ével kezdő vagy 13-ával kezdődött volna el a történelem Magyarországon.

[00:29:04]Hát itt most egy kicsit akkor arisztokratikus és nagyképű leszek.

[00:29:08]Tehát az igazsághoz nem olyan könnyű eljutni, főként ha az embert nem is érdekli az igazság.

[00:29:12]Tehát amikor az érzelmeit vagy a saját személyes érdekeit, vagy nem tudom mit abszolutizálja valaki, akkor akkor nincs vita helyzetben, viszont szavazati helyzetben van mindenki, tehát akkor úgy szavaz, ahogy tehát a a világ sosem ilyen.

[00:29:29]Ez egy most egy pillanatnyi helyzet, ami így alakult, volt ez fordítva is.

[00:29:37]Akkor meg így gondolkoztalak.

[00:29:40]Tehát mondom egy kicsit sértő is leszek.

[00:29:45]Tehát attól, hogy valaki valamire gondol, attól még nem gondolkozik.

[00:29:51]Az emberek többsége gondol valamit, de az még nem gondolkozás.

[00:29:56]Ennél igényesebb a dolog.

[00:29:56]És akkor elmehetünk abba, hogy vajon a demokrácia alkalmas-e a gondolkodás ösztönzésére.

[00:30:05]Bizonyos embereknél igen, a többségnél nem.

[00:30:08]És ezzel nem bántom a többséget, néha én is a többséghez tartozom, mert nem tudok elgondolkozni mindenen.

[00:30:13]Tehát itt most nehogy félreértés eség, hogy itt vagyok én, és itt van a tö.

[00:30:17]Nem, nem erről van szó.

[00:30:19]Ez mindig egy adott helyzet.

[00:30:22]Az kérdés, hogy a demokrácia-e ez a fajtája a demokráciának alkalmas-e arra, hogy a legjobb döntés szülessen?

[00:30:32]Vagy csak csöbörből vödörbe?

[00:30:32]És ez állandó ide-oda hullámzás, és valójában az élet igazi dolgai azok nem is a politikában zajlanak ebben a rendszerben, vagy hogy nevezzem, amiben élünk.

[00:30:46]És és nagyon fontos dolgokat mellett elmegyünk, és egész pontosan, kimondom kulturálisan az európai kultúra kiürül.

[00:30:57]Hát nek ehhez idő kell, hogy kiderüljön mindenki számára.

[00:31:00]Ugye a klasszikus Churchillnek tulajdonított mondás, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányforma.

[00:31:07]Nem számít az összes többi, ami az emberiség időről időre megpróbálkozik.

[00:31:12]Ehhez hadd tegyek egy picit hozzád, nem azért, hogy megakasszam nagyon a gondolatodat, de ez nekem arra ez nem azt ezt ez két dolgot jelent.

[00:31:18]Az egyik az, hogy ez a legjobb, amit eddig ismerünk, de az európai politikai gondolkodás mindig abból indult ki, hogy mindig van jobb annál, mint ami éppen rendelkezésre áll.

[00:31:30]Ha de tehát a Church is azér hát benne hagyta azt a gondolatot, hogy hát ha valaki előáll egy jobbbal, akkor az az nincs kizárva.

[00:31:42]Na ez csak bocsánat, csak hogy de a mai európai politikai gondolkodás meg az, hogy mi tudjuk, hogy ez a lehető legjobb és csak amit mi csin t így van.

[00:31:49]Hát akkor be kell bizon de de hát jó, csak akkor kíváncsi vagyok az érvekre és akkor beszélget arról kellene vitatkozni, hogy ez most így van-e és valójában minek a gyümölcsét fogyasztjuk mi ma élő európai emberek?

[00:32:05]És a 20.

[00:32:05]század 19-20.

[00:32:05]századról kellene nagyon sokat beszélni erről a történelmi folyamatról, ami ami lezajlott, és szemben a felvilágosodás nagy ígéretével, a progresszió nagy ígéretével nem lesz háború, soha nem voltak ilyen pusztítóháborúk mint a annak a gyümölcsé a tulajdonképpen a a szenvedés, az előző nemzedékek borzasztó szenvedései nek a hátán élvezzük az életet itt az elmúlt évtizedekben, azt amit európai életnek nevezünk.

[00:32:44]De hogy mi mit teszünk bele ebbe most az elmúlt évtizedekbe a az már egy nagyon kérdéses dolog, hogy hogyan hogyan ismer ez.

[00:32:55]És akkor most mehetnénk egy versenyképességű kör.

[00:32:56]ne menjünk versenyképességű kört, hanem hadd utaljak vissza 2002-re, mert nagyon sokan ugye ezt veszik elő a a Fidesz meg a jobb oldalnak a helyzetével kapcsolatban, hogy 2002 is egy hatalmas nagy választási vereség volt.

[00:33:08]Nyilván az egy kiérezettebb választási vereség volt, de mentálisan meg érzelmileg egy ehhez hasonló 2026-os hasonló megrázkódtatás.

[00:33:17]És akkor Lánci András megírta a konzervatív kiáltványt 2002-ben.

[00:33:23]2026-ban Lánci András mit ír?

[00:33:27]Ír a Lánci András 2026-ban.

[00:33:29]Hát ír, de minek?

[00:33:31]De de de hát több mindent írok, de egyrészt nem lehet megismételni semmit valójában.

[00:33:43]Lehet, lehet egy helyzethez alkalmazkodva írni valami mást.

[00:33:49]ilyen van, és hamarosan kész is lesz a egy kis könyvecske a szuverenitásról, ami két részből fog állni.

[00:33:57]Az egyik a szuverenitás politikai fogalmának a szándékom szerint lehet egy politikai filozófia alapú megközelítése.

[00:34:09]A másik része, a kisebbik része pedig az valószínűleg azt a címet fogja viselni, hogy túl liberalizmusan és konzervativizmuson.

[00:34:20]Hát ezen ezzel foglalkozzom most nagyon intenzíven, mert ezt akkor te elkezdtél gondolkodni azokon az új kereteken, amiről beszéltünk a már évekkel ezelőtt.

[00:34:28]Nem a választási veresség.

[00:34:29]Ez évek ezelőtt több konferencián már el is mondtam.

[00:34:31]Ennek ennek megmondom őszintén egy nagy lendületet az adott.

[00:34:36]Túl, hogy már beszéltem magam is erről, például az MCC-ben, ameddig lehet, ott is fogok előadni dolgokat továbbra is, hogy hogy ugye bejött ez a posztliberalizmus fogalom az elmúlt időszakban.

[00:34:52]Hát most ugye Magyarországon lecsavarták, mert hát hol a poszt, amikor itt itt itt van újra újra aktív módon itt van.

[00:35:01]De ugye Amerikában ez ez volt szerinted a fő gondolatmenet itthon, vagy posztliberalizmus?

[00:35:05]Nem, az utóbbi időben előjött hogy nem nem volt a a jobb oldalon volt egy ilyen Igen.

[00:35:14]A poszliberalizmus ellen nem, hogy a posztliberalizmus az valóban azt mondja ki, hogy a liberalizmusnak vége önfelszámoló módon, de a liberalizmusnak vége van.

[00:35:23]Valami más jön.

[00:35:25]És de ez még nem állítás.

[00:35:28]De de hát van, aki állította, van aki állította.

[00:35:30]Magyarországon nem jutottunk el idáig, mert ezek lassabban ható folyamatok, intellektuális folyamatok.

[00:35:37]De hát volt hát egy amerikai szerző, aki ebben nagyon exponálta magát, és neki van egy mondata, amit már többször elmondom, és le is írtam.

[00:35:43]Azt mondja, hogy ha a liberalizmusnak vége van, akkor a konzervativizmusnak is vége van.

[00:35:51]Na de ez mit jelent?

[00:35:51]Ő végigment egy csomó dolgon az ő felfogása szerint.

[00:35:54]Ezt most erre nincs idő, hogy ezt most itten végigvegyük.

[00:36:00]Erről akarok írni többek között ebben a kis rövid szövegben.

[00:36:05]Ennek ennek az a felismerése a lényege, hogy hogy ha nem akarjuk állandóan reprodukálni azokat a konfliktusokat, válságokat, amiben vagyunk, akkor akkor intellektálisan túl kellene lépni ezen a fajta megosztottságon.

[00:36:20]A liberalizmus hozott be olyan dolgot, ami intézményesült, és gyakorlatilag senkinek jobb oldalon sincs ellene kifogása.

[00:36:30]Az egyénnek bizonyos védelme, politikai védelme és így tovább, és így tovább.

[00:36:35]De a az igazi probléma, mert hogy én inkább a jobb oldalról nézem ezeket a dolgokat, hogy a konzervativizmus kezdettől fogva, legalábbis ennek az angol száz változata, az egy reagálás volt a liberális világ létrejöttére, de ez azt jelenti, hogy ha reakció, mint ha szoktuk hangsúlyozni, ez azt is jelenti, hogy függ is tőle.

[00:36:59]Na most, hogyha a liberális felfogás, ez a progresszív gondolkodásmód, mondjuk így, hogy nehezebb időszakot él meg, mások szerint ezen már túl is vagyunk, mármint a liberalizmuson, akkor a konzervativus mihez mit mihez tartja magát?

[00:37:18]Hát hogyha kiütötte az ellenfelet, tegyük fel, akkor árnyékboxolásba folytatja az egészet.

[00:37:25]Nyilvánvalóan nem, mert ennek nincs értelme.

[00:37:27]Egyet tud csinálni, hogy ő maga is eltűnik, vagy miközben az ember kérdései, mindegy, hogy milyen éghajlat alatt vagyunk, melyik évszakban, melyik korszakban, akkor ott ott vannak.

[00:37:42]Tehát újra az ember egészét kéne nézni, megőrizni a liberalizmus az, ami jó, és a konzervatívum azt, ami valójában a a liberalizmus előtti világ, európai világképnek magától értetődő sajátsága volt, hogy az egészet akartuk megérteni.

[00:38:05]Ezért gondolom azt, hogy a filozófia nélkül ez nem fog menni, miközben a filozófiát is dobáljuk ki.

[00:38:09]a progresszió kidobálja a filozófiát, és nincs arra szükség.

[00:38:15]AK akkor viszont egy új kép alakul ki, és olyan klasszikus szerzőket kell, hogy komolyan venni.

[00:38:22]Nem azt mondom, hogy ilyet én már nem merek mond olvasni meg ilyenek ilyen ilyet én nem mondok, de de becsempészni azt a szemületmódot, ahogy mondjuk egy Dante látta a világot, ahogy ahogy Shakespeare látta a világot és ahogy mondjuk nem tudom, tehát most mondhatnék filozófusokat is, de az már rögtön már egyből na de hát az az liberális, az konzervatív, nem pont ez a lényeg, hogy ezen túl kellene lépni.

[00:38:51]Ezt meg kellene haladni, és vissza kellene térni egyébként az elvekhez.

[00:38:56]Nem értékekről kell beszélni, mert az valójában csak a progresszív gondolkodásnak a a terméke.

[00:39:02]Jobboldaliak is használják, sokan használják.

[00:39:05]Nem az a baj, hogy az értékek nincsenek, csak az értékeket megelőzik az elvek.

[00:39:13]Értéket le lehet gyártani, ha összeállunk öten, hatan, 10en.

[00:39:15]Innentől kezdve ez érték.

[00:39:18]És akkor ja, és az alkotányban legyen benne, és aki ezt nem vallja, azt agyonütjük.

[00:39:22]Na hát ennek így nincs semmi értelme, mert az elvek, és akkor visszatérek az én álláspontomhoz, egy természetjogi gondolkodásban az alapelvek a leglényegesebbek.

[00:39:32]És ennek az első legfontosabb eleme az, hogy a létezésbe bele van építve az ellentét.

[00:39:43]Nincs létezés se, ha nincs ellentét, hiszen a létezésnek az ellentéte a nem lét.

[00:39:47]És már innen indul az egész európai filozófiai gondolkodás az ókori görögökkel és és a 20.

[00:39:53]századba ugyanúgy előjön, de nem akarok untatni senkit ezzel a résszel, de nem lehet másképp vissza kellett ezekhez az elvekhez, amiben a a mindenben az ellentét ott van, mindenben az a kérdés, hogy az az hogyan, meddig halad, de az emberi élet ilyen.

[00:40:13]Ezért lesz mindig is háború, amikor kicsúszik az ember kezéből a az irányítás, és így tovább, és így tovább, és így tovább.

[00:40:21]Ha már elvek és ha már új keretek, akkor beszélgetésünk végére a jobb oldalnak, szándékosan nem is csak a Fideszt mondom, jobb oldalnak mit javasolnál te?

[00:40:33]Mi igazán, mint a figyelmébe ajánlanál itt, ha meg akar újulni?

[00:40:37]Nevelésre koncentrálni, nevelésre.

[00:40:37]eddig is próbált, de nem vagyok benne biztos, hogy ez mindig jól sikerült.

[00:40:44]Nincs más, de de ez nem egy ilyen megkerülése a a vál a a kérdésnek, mert a nevelésen értem azt, hogy értelmes dolgokról és fontos dolgokról beszéljünk.

[00:40:57]Tehát annyi idő elmegy, tudom a demokrácia lényege, hogy véleményeket gyárt, de ennyi véleménnyel, ennyi véleménnyel egyszerűen elfedjük a a a valódi kérdéseket.

[00:41:08]A én ebben de nem ez a politizálás ma már, nem ez a miniszterelnök ma már, nem ez a modell, de de mert mert mert kényszerek alatt van ő is, de hát a a felfogásában azért szerintem egy más világkép.

[00:41:26]volt mindig is és van most is, de ő egy tanulékony ember, ő tanul a verességeiből.

[00:41:35]Hányszor állt már föl?

[00:41:38]Sokszor állt föl.

[00:41:38]Tehát tehát és azt most nem is az, hogy ő személyesen önmagában milyen út áll előttem, akár mint még mint vezető is, hanem mert én szerintem ugye előjön ez a Max Fberi régi gondolat, hogy van aki a politikából él és van aki a politikáért él.

[00:41:59]Eljött az ideje jobb oldalon azoknak, akik a politikáért akarnak élni, és ebben nagyon sok lehetőség nyílik fiataloknak.

[00:42:09]De nem azért, mert az idősekben nincs meg ez a ez a szándék, de egyszerűen könnyebben tanulnak, jobban érten hamarabb hamarabb értenek meg dolgokat, mint esetleg már ak idősebb emberek, akik a saját igazukhoz nagyon ragaszkodnak.

[00:42:28]Politikáért élni, ez egy jó zárszó.

[00:42:32]Köszönöm szépen a beszélgetést kedves nézőknek meg hallgatottak fejém a figyelmét, hogy akkor már csábítom a nézőket a csak a biztonság kedvéért egyenlőre, de azért a biztonság kedvéért a saját csatornámra, ahol is Lánci András meg fogunk kérdezni, hogy hogy gondolta azt és hogy gondolja ma azt, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.