Mandiner 40:48

Londontól Trumpig: hatalom, pénz, politika – Földi László és Horváth József az Erőtérben

világrendbrexitkínaoroszországdeepstateközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Londontól Trumpig: hatalom, pénz, politika – Földi László és Horváth József az Erőtérben
tl;dr
  • A Mandiner körül jogszabály-módosítások miatt bizonytalan légkör alakult ki, de a csapat és az értékrend változatlan; a beszélgetés második része a házigazda saját csatornáján lesz látható.
  • Földi László szerint a London City hozta létre a Wall Streetet, és a valódi hatalom a politikai pozíciók helyett a háttérrendszerek irányításában rejlik.

    „A hatalom nem arról szól, hogy kinek van pántlikázva, hanem arról szól, hogy ki tudja irányítani hátulról a rendszereket." – Földi László

  • Horváth József a Brexitet a Wall Street válaszaként értelmezi, amely gyengítette az EU-t, és az angolszász világ vezető szerepét London helyett Washingtonhoz kötötte.
  • A kínai gazdaság nem profitvezérelt, és évtizedes távlatokban tervez, ami behozhatatlan előnyt biztosít a rövid választási ciklusokhoz kötött nyugattal szemben.
  • Oroszország centralizált, cári logikájú hatalma a társadalmi jólét fenntartására koncentrál, és hosszú távú tervezést tesz lehetővé.
  • A brit királyság és a Nemzetközösség a London City pénzügyi érdekeinek stabilizáló eszköze a káoszba fulladó brit politikával szemben.
  • Trump Amerika energiaszállítóvá válását erőlteti, és az autógyárakat rakétagyártásra fogja át, a kimerülő fegyverkészletek és a világcsendőri szerep fenntartása miatt.
  • Az öt tervezett témából csak egyet sikerült megvitatni; a folytatás az alaptörvény-módosításról szól a házigazda saját csatornáján.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Szolgálati közlemény a Mandiner helyzetéről

Pócza István, a műsor házigazdája a beszélgetés elején rövid tájékoztatást adott a Mandiner körül kialakult bizonytalan helyzetről. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben egy alaptörvény-módosítás és különböző jogszabály-módosítások következtében – melyeknek politikai üzenete volt a Magyar Országgyűlésben is – sajnálatos módon bizonytalan légkör alakult ki a lap körül.

„Az biztos, és azt meg tudom erősíteni, hogy a Mandiner körül sajnálatos módon egy bizonytalan légkör alakult ki a közelmúltban kezdeményezett alaptörvénymódosítás és végigvitt alaptörvénymódosítás, illetve különböző jogszabálymódosításoknak az eredményeképpen" – Pócza István *

Hangsúlyozta, hogy a Mandinert továbbra is ugyanaz a csapat szerkeszti, és az értékrendjük mellett tevékenykednek tovább. Jogi és egyéb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a képviselt értékvilág ne tűnjön el. Pócza arra kérte a nézőket, hogy a biztonság kedvéért kövessék be a saját YouTube-csatornáját is, mivel a beszélgetés második része már ott lesz látható.

London City és a globális pénzügyi hatalom

A beszélgetés fő témáját egy Politico-cikk adta, amely arról szólt, hogy egy évtizeddel a Brexit után a londoni City Donald Trump Amerikájától tart, mert attól fél, hogy elveszíti a versenyt. A cikk különválasztotta a London City-t mint pénzügyi központot és Londont mint politikai központot.

Földi László szerint a cikk megjelenése mögött másodlagos szándék húzódik. Kifejtette, hogy a London City mindig is a titkok bűvkörében élt, és a bankvilág elmúlt száz évének nagyon erős központja volt – ez az úgynevezett mainstream rendszer, amelyet a Rothschild-félék és más nagy pénzügyi guruk építettek fel.

„Én azt gondolom, hogy a London City hozta létre az uniót. A London Citynek az a része, amelyik konspirált London City." – Földi László *

Földi szerint a 20. században ezek a pénzügyi körök megszilárdították a hatalmukat – nem csak a pénzügyit, hanem a tényleges hatalmukat –, és képesek voltak az első és második világháború kirobbantásában is szerepet vállalni saját stratégiai érdekeikből. A jelenlegi világhelyzetet – a normalitás eltűnését Európában, a közel-keleti és távol-keleti háborúkat – mind egy nagy játszma részeként értelmezte.

A Wall Street mint a London City „leányvállalata"

Földi László határozottan állította, hogy a London City hozta létre a Wall Streetet, nem pedig két független erőközpontról van szó. A London City azért hozott létre „fiókvállalatokat" a világ különböző pontjain – a legnagyobbat a Wall Streeten –, hogy tovább konspirálja saját világban betöltött szerepét. Amerika képes volt képviselni az új irányt az elöregedett európai értékrenddel szemben, de a Wall Street továbbra is össze van kötve a London City-vel.

Trump és csapata – Földi szerint – felismerte, hogy a mainstream állam erőterét (London City, Wall Street és más rendszerek) át kell venniük, mert enélkül hiába kerülnek hatalomra, nem tudnak mit kezdeni, hiszen a valódi hatalom nem a politikai pozíciókban, hanem a háttérrendszerek irányításában rejlik.

„A hatalom nem arról szól, hogy kinek van pántlikázva, hanem arról szól, hogy ki tudja irányítani hátulról a rendszereket." – Földi László *

Pénzügyi hatalom versus politikai hatalom

Földi László egyértelművé tette álláspontját: a pénzügyi hatalom erősebb, mint a politikai hatalom, és a pénzügyi akarat erősebb a politikai akaratnál. Ezt azzal indokolta, hogy amióta a Rothschildok eladósították a monarchiákat, azóta ez a helyzet. A 21. században a gazdaság érdekei egyértelműsítik magukat a politikán keresztül.

Az európai politikai vezetőket „bábfiguráknak" nevezte, akik nem önálló identitások, eltagadják a szuverenitást és a patrióta értékeket. Szerinte a cikk tévedésbe irányít, mert azt a fajta feszültséget próbálja előhozni, ami valójában nincs meg a gazdaság terén – a Wall Street és London továbbra is ugyanaz.

A Brexit mint a Wall Street válasza

Horváth József egyetértett Földi László fő vonalaival, de hangsúlyeltolódásokat említett. Szerinte az elmúlt 30-40 évben az európai nagyvállalatok jelentősége markánsan csökkent – a világ száz legnagyobb multinacionális cége közül mindössze egy-kettő európai. Ezzel párhuzamosan a Szilícium-völgy és a high-tech világ megjelenésével a Wall Street jelentősége Londonhoz képest elkezdett emelkedni.

„Amikor a gyerek túlnövi az apát és elkezd önálló életet élni, sőt kihívóként jelenik meg." – Horváth József *

Horváth értelmezésében az Európai Unió politikai egységgé szervezése London vezényletével erre a kihívásra adott válaszkísérlet volt – ebben benne volt a németek visszanyomása és az oroszoktól való elvágás is. A Brexit pedig a Wall Street válasza volt a londoni elképzelésekre: Nagy-Britanniát mint államot kihúzták az EU-ból, hogy ledobják az uniós kötöttségeket, amelyek gúzsba kötik a pénzügyi machinációkat.

„Az én fejemben a Brexit nem szólt másról, mint egy az unió gyengítése. Kettő az angolszász világnak az összehozása az amerikaiak vezetésével, és már nem London vezetésével." – Horváth József *

Földi László hozzátette: a Brexit lényege az volt, hogy rájöttek, az EU-t nem lehet úgy irányítani, mint egy gyarmati rendszert, mert olyan országok alkotják (Franciaország, Németország, skandináv államok), amelyek fel tudják venni a versenyt Nagy-Britanniával. Az uniós bürokrácia túlságosan „buta" lett, és nem érti meg a nagy játszmákat.

A Brexit mint társadalmi jelenség – vita

Pócza István felvetette, hogy a Brexit és a Trump-jelenség ugyanabból a szellemi körből fakad: az emberek úgy érzik, a politika elszakadt tőlük, és túlságosan távoli célokat fogalmaz meg. Földi László erre azt válaszolta, hogy a politika az érdekérvényesítés tudománya – „van csúnyább szó is rá, hazugságnak hívják" –, és a Brexit esetében is olyat kellett mondani az embereknek, ami logikusan hangzik, de a valóságban más folyamatok zajlanak. Szerinte Nagy-Britanniában a patrióta rendszer és az önérdekképviselet ígérete ellenére a társadalmi valóság egészen mást mutat.

Kína felemelkedése és a profit nélküli gazdaság

Földi László szerint a világ erőtere nem Amerika és London között fog áttevődni, ahogy a cikk sugallja, hanem Kína és a világ között. A kínai gazdaság azért megy elképesztő módon előre az elektronikában, az autóiparban, az űrtechnikában és a fegyvergyártásban, mert nem profitra hajt.

„Nem profit érdekelt a kínai gazdaság, mert ugye az államról beszélünk, nyilván ennél azért bonyolultabb a fölépítése, de szemben a profit érdekelt világgal" – Földi László *

Ez a profitkényszer iszonyatosan negatív hatással van az európai gazdaságra – példaként a német autóipart hozta fel, amely szerinte a végéhez közeledik, mert nem tud versenyezni Kínával. A kínai modellben a profit nem elsődleges szempont, ami lehetővé teszi, hogy olyan pozícióba kerüljenek, ahol később már ők fognak profitot termelni – miután a versenytársak eltűntek.

Horváth József kiegészítette: Kína a termelésben jött fel, miután az amerikai és európai cégek évtizedeken át oda szervezték ki a gyártást. Mára a kínai termelővállalatok messze lekörözték mind az európaiakat, mind az amerikaiakat. Példaként említette a hajógyártási kapacitást: Kína tíz egységgel rendelkezik, míg a következő ország mindössze eggyel.

Hosszú távú tervezés kontra választási ciklusok

Horváth József kiemelte, hogy Kína – a császárság hagyományait folytatva – 20, 30, 40, 50 éves távlatokban gondolkodik, szemben Európával és az Egyesült Államokkal, ahol a négyéves választási ciklusok megkötik a kormányok mozgásterét. A kínai államnak nem kell aggódnia a választások miatt, így hosszú távú stratégiákat tud megvalósítani.

Érdekes fejleményként említette, hogy a kínai agyelszívás működik: a kínai high-tech városokba az amerikai egyetemekről is vissza tudják vinni az ott született kínai fiatalokat.

Földi László ugyanakkor figyelmeztetett: Kína egy uniformizált világot épít, ahol az ember nem fog számítani – szemben Oroszországgal, amely szerinte szofisztikáltabb, és ahol az ember még mindig számít.

Oroszország és a centralizált hatalom

Horváth József Oroszország példáját is felhozta a hosszú távú tervezésre: Putyin 26 éve van hatalmon, és ezalatt olyan gazdasági felemelkedést ért el, amely az emberek mindennapi jólétében is lecsapódott. Az orosz rendszer sajátos, nem felel meg az európai vagy amerikai normáknak, de éppen ez teszi lehetővé a perspektivikus gondolkodást.

Földi László szerint Oroszország a kettő között ragadt: a cárizmus logikája szerint működik, nem kommunista logika szerint, mint Kína, és nem is amerikai demokráciát feltételező logika szerint. Az elnöki hatalom rendkívül centralizált – Putyin dönt mindenben –, de nagyon koncentrál arra, hogy a társadalom jól élje meg ezt a centralizált helyzetet, mert az orosz léleknek szüksége van a cárra.

A brit nemzetközösség és a királyság szerepe

Horváth József felhívta a figyelmet a brit nemzetközösség (Commonwealth) fontosságára, amelyben számos országban a brit uralkodó az államfő. Ez a rendszer a London City érdekeit szolgálja, mert rajta keresztül a pénzáramlást és a hatalomgyakorlási technikákat tudják érvényesíteni.

A királyság szerepe az elmúlt tíz évben felértékelődött, miközben a brit politikai elit minősége zuhant, és az államvezetés káoszba fulladt. Horváth példaként említette Liz Truss-t, aki mindössze 43 napig volt miniszterelnök, és Keir Starmert is. A királyság stabilizáló tényezőként van jelen – ez érdeke a City-nek és az Egyesült Államoknak is. Nem véletlen, hogy Trump hogyan fogadja a brit uralkodót, szemben Starmer miniszterelnökkel.

Földi László hozzátette: a királyságnak formális hatalma ugyan nincs, de szimbolikus jelentősége van, és a Commonwealth-en keresztül összetartó közösségi rendszert alkot, ami a London City kiterjesztett keze volt az elmúlt száz évben.

Amerika Trump alatt: gazdaság és fegyverkezés

Az amerikai önálló érdekérvényesítő képesség

Horváth József szerint Amerikában most folyik a harc az önálló politikai érdekérvényesítő képességért. Trump visszatérése ennek a folyamatnak a része. A demokraták alatt Amerika elkezdte elveszíteni a mozgásterét – Bidenék megnyitották a határokat, ami az amerikai ipar és hadsereg leépüléséhez vezetett, mert nem voltak megrendelések és új rendszerek fejlesztése.

Trump ezzel szemben:
- Az olajvállalatoknak azt mondta: „fúrjatok, fúrjatok, fúrjatok"
- A palagáz-termelést erőlteti
- A környezetvédőket félretolta
- Ennek eredményeként Amerika szállító lett, nem vásárló
- 500 milliárd dollárt különített el a mesterséges intelligenciára, mert a kínaiak megelőzték
- Energiát biztosít a fejlesztő rendszerek működtetéséhez

„Vannak neki erői eszközei, amihez nyúlni tud. Ebből a szempontból Európának az erői eszközei ki voltak szervezve vagy Kínába, vagy Oroszországba, és most ezeket elvágta magától." – Horváth József *

Fegyvergyártás mint gazdasági mentőöv

Horváth József beszámolt a legfrissebb hírről: Trump berendelte az amerikai autógyárak vezetőit, és azt mondta a Fordnak, hogy holnaptól gyártson Patriot rakétát, mert gyorsan fel kell tölteni a készleteket. Ez egyrészt a gazdaság pörgetését szolgálja, másrészt időt nyer, mert az autóipar megerősítése nem sikerült.

Pócza István párhuzamot vont Németországgal, ahol szintén az autóipari cégeket állítják át hadiiparra. Horváth szerint azonban alapvető különbség, hogy a németek ezt mentőövként próbálják használni – például a Volkswagen túléléséért –, miközben nincs hozzá nyersanyaguk, energiájuk és emberük. Trump viszont rendelkezik ezekkel az erőforrásokkal.

Földi László aggodalmát fejezte ki: a fegyvergyártás ad ugyan munkát, de az autógyártás már nem rentábilis. A fegyverre szükség van – részben Oroszország ellen, részben az amerikaiak világcsendőri szerepének fenntartásához –, és a készletek kimerültek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokban.

„Remélem nem nagyon kell. És akkor nem folytatom a mondatot." – Földi László *

A beszélgetés folytatása

A műsor végén Pócza István jelezte, hogy öt témát tervezett, de csak egyet sikerült megbeszélni. A folytatás – amelynek témája az alaptörvény-módosítás és az önálló politikai érdekérvényesítő képesség kérdése – már a saját YouTube-csatornáján lesz látható.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a fagyi viszonyal fagyi" – Földi László elszólása, amelyet a házigazda korábbi foglalkozására (fagylaltos) tett utalásként értelmeztek. A kontextus alapján valószínűleg a „visszalő" szó helyett mondta.
  • „a maga mozgalom vesztésre áll ebben?" – A kérdés valószínűleg a MAGA (Make America Great Again) mozgalomra vonatkozik, de az ASR torzította.
  • „cipi apacs az enyém lett" – Valószínűleg „az enyém lett" vagy hasonló kifejezés torzult alakja, a jelzálogjoggal kapcsolatos metafora részeként.
  • „első kat" – Valószínűleg „első körben" vagy „első látásra" kifejezés torzult alakja.
  • „a hadépart" – „hadipart" kifejezés torzult alakja.
  • „a fölhasználó oldalt" – „a felhasználói oldalt" kifejezés torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Mennyi bátfigura van ma a világban Európában?

[00:00:02]A Wall Street jelentősége én azt gondolom, hogy Londonhoz képest elkezdett emelkedni.

[00:00:07]Tehát amikor a a gyerek túlnövi az apát, a politika az tulajdonképpen a érdekérvényesítés tudománya.

[00:00:14]Van csúnyább szó is rá, hazugságnak hívják.

[00:00:19]Előbb-utóbb ezek a az állam erejét megjelenítő képességek is kimennek alólad, mint a homok.

[00:00:25]Így elfolyik.

[00:00:33]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.

[00:00:36]Ez itt az erőtér a Mandiner heti Geopolitikai elemzőműsora.

[00:00:40]Állandó szakértő vendégekkel Föld Lászlóval, Horvát Józseffel, illetve a házigazdával Póce Istvánnal.

[00:00:45]Szervusztok.

[00:00:45]Szeretettel köszöntelek benneteket is.

[00:00:48]Szervusztok!

[00:00:48]Szervusztok!

[00:00:48]nézők, hallgatóknak üzemve szeretném jelezni, hogy valószínűleg az elmúlt napokban, hetekben találkozhattak bizonyos kérdésekkel, hírekkel, amelyek felmerültek ugye a Mondinerrel kapcsolatban.

[00:01:00]Az biztos, és azt meg tudom erősíteni, hogy a Mandiner körül sajnálatos módon egy bizonytalan légkör alakult ki a közelmúltbank kezdeményezett alaptörvénymódosítás és végigvitt alaptörvénymódosítás, illetve különböző jogszabálymódosításoknak az eredményeképpen ezeknek voltak ugye politikai üzenet leképeződései, például ugye a magyar országgyűlésben.

[00:01:19]Erről pont beszéltünk is a korábbi adásban, assiszem pont a múlt héten.

[00:01:23]Úgyhogy annyit szeretnék csak megerősíteni, hogy itt vagyunk még mi vagyunk.

[00:01:27]Tehát ezt nem más szerkeszti a mondinert, hanem mi szerkesztjük a mondinert.

[00:01:32]Ugyanazok, mert az értékek mellett tevékenykedünk tovább.

[00:01:35]És természetesen keressük a megfelelő megoldást, lehetőséget arra, hogy folytatni tudjuk.

[00:01:42]Mind egyébként jogi, mindegyéb más területeken igyekszünk lépéseket tenni annak érdekében, hogy ez az értékrend és ez a csapat és ez a gondolat, körülbel ez az értékvilág, ez ne tűnjön el.

[00:01:53]hanem a kedves nézők tudjanak velünk találkozni.

[00:01:56]És ha már találkozásról van szó, akkor azt szeretném jelezni, amit más műsoraimban is jeleztem, hogyha a kedves nézők teljesen biztosra akarnak menni, és én azt javaslom, hogy menjünk biztosra egy ilyen bizonytalan világban, akkor kövessék be az én YouTube csatornámat.

[00:02:11]Mutatjuk is egyébként, hogy hol fel fog mindjárt villanni majd, hogy hol lehet követni.

[00:02:15]A videónak a leírásában is megtalálják, meg a beszélgetésünknek a másik rése része is már az én YouTube csatornám fog menni.

[00:02:23]Egész egyszerűen azért, mert az a csatorna az én csatornám, ott biztos, hogy tudnak velünk találkozni.

[00:02:27]Úgyhogy várom önöket, meg várjuk önöket szeretettel, az urakkal is, meg más tartalmakkal is.

[00:02:33]Úgyhogy ennyi lett volna így hirtelen a szolgálati közlemény.

[00:02:35]És akkor csapjunk bele a beszélgetésünkbe, merthogy László számára egy kedves témát fogok tudni elővenni, méghozzá London City-t, merthogy a politikón szemet szúrt egy írás nekem, és azt nagyon érdekesnek találtam.

[00:02:50]Aztán majd reagálsz, reagálsz.

[00:02:53]Az, hogy egy évtizeddel a Brexitet követően a a londoni City Trump amerikájától fél, mert attól tart, hogy tulajdonképpen megnyerik a versenyt, a politikai versenyt.

[00:03:03]És nagyon érdekes, hogy a cikk is abban a szellemben született, hogy szétválasztja egymástól, vagy külön választja egymástól a London City-t, meg egyébként Londont, mint politikai központot.

[00:03:16]És ugye a itt arról van szó kifejezetten, hogy a pénzügyi központ az, amely tart attól, hogy Trump Amerikája beteszi a lábát, és ugye a elveszítik a hagyományos pártok a jelentőségüket, és megjelenik a Trump ichettel nemzeti partija óta, nem tudom bárhogyan nevezzük, politikai erő, és ez ennek nem fog örülni a londoni pénzügyi központ.

[00:03:38]Ez számomra érdekes volt.

[00:03:41]Számodra gondolom nem meglepő.

[00:03:43]Nem, de azért abból a szempontból igen, hogy miért jön ki a téma.

[00:03:46]Ugye amikor ekkora volumenű kérdés napirendre kerül, amögött van egy másod szándék is.

[00:03:52]A kérdés az, hogy honnan?

[00:03:55]És ezt kicsit elemezzük szerintem, hogy honnan lehet ez a másod szándy és mi ez?

[00:03:58]Ugye a London City az mindig is a a titkok bűvkörében élt.

[00:04:04]Van egyfajta megnyilatkozása az ügyben, hogy létezik pénzügyi központként nyilvánvalóan.

[00:04:11]Tehát ott a tőzsdén bankrendszerek vannak, ezek különböző befektetéseket, egyebeket finanszíroznak.

[00:04:16]Ez rendben van.

[00:04:18]Van egy politikai vezetés ebben Nagy-Britanniában, amelyik nyilvánvalóan kötődik ezzel a gazdasági háttérrel, hiszen nem tud nélküle létezni.

[00:04:26]Ugye ez volt az a indíték, és a politika is erről beszél, hogy a Brexit az gyakorlatilag ugye azt gondolta a kiválás logikája szerint, hogy mindaz, ami az Unióban elfogadhatatlan, szabályozott, túlságosan merev, bürokratikus, abból köszönjük szépen, nem kérnek.

[00:04:43]De és akkor ez a spekuláció innentől kezdve kezdődik.

[00:04:48]Én azt gondolom, hogy a London City hozta létre az uniót.

[00:04:50]A London Citynek az a része, amelyik konspirált London City.

[00:04:55]Tehát a bankvilágnak az elmúlt 100 évekre visszamenőleg van egy olyan nagyon erős központja, ez a mainstreamnek hívott rendszer, ugye a Róchild félék, tehát az igazi nagy pénzügyi guruk, akik 100 éveken keresztül fölépítették.

[00:05:09]A 20.

[00:05:09]században gyakorlatilag meg szilárdították a hatalmukat, nem a pénzügyit, hanem a hatalmukat, akik képesek voltak az első második világháború kirobbantásában szerepet vállalni, megint csak nagyon fontos stratégiai spekulatív okok miatt a saját érdekükben.

[00:05:27]és az, amely jelen pillanatban is izgatja a világot azon a szinten, ahogy néha nem értjük, hogy mitől ment el a normalitás alapvetően az egész európai létezésben, a társadalmakban, a gazdasági folyamatokban, az együttműködések kifeszítésében és így tovább.

[00:05:43]Háborúk robbannak ki közelkeleten, távolkeleten, lassan és Európában is sajnálatos módon.

[00:05:50]Ezek mind-mind összefüggnek a szónak abban az értelmében, hogy egy nagy játszma folyik.

[00:05:54]Ugye a nagymászmában a szereplők megjelentek.

[00:05:57]És ugye az, hogy London most Trumpról kezd beszélni, ez nem Trump, hanem két dolog van.

[00:06:03]Ugye a London City hozta létre a Wall Street.

[00:06:08]Tehát nem az történik, hogy van két erőközpont az elmúlt 20.

[00:06:10]század végi 21.

[00:06:14]század elején.

[00:06:14]Sokan ezt látják benne.

[00:06:16]Nem így van véleményem szerint.

[00:06:16]Na, a London City, hogy még tovább konspirálja a saját szerepét, a világban betöltött szerepét, létrehoz úgynevezett anyavállalat, vagy fiókvállalatokat, ugye a világ külön pontján a legnagyobb a Wall Street valóban, ahol áttevődik egy súlypont.

[00:06:32]Ugye Amerika képes arra, hogy képviselje az új irányt, képviselje a már előregedett európai értékrendelekhez képest új világot.

[00:06:41]Na, ő ő gyakorlatilag a Wall Street igen ám, csak a Wall Street ismétem össze van kötve a London City-vel továbbra is.

[00:06:48]Jön Trump és csapata.

[00:06:50]Rájönnek arra, és itt a republikánusokat túllépném.

[00:06:53]Tehát vannak olyan új gazdasági erőtelek a világban Amerikán belül, most így értem, amelyik a szilikonvölgyet picit magába foglalja, de azon túl is terjeszkedik.

[00:07:05]azt mondták, hogy ezt a fajta erőteret, a mainstream állam erőterelét London Cityvel, a Wall Streetel és más mondjuk úgy rendszerekkel együtt át kell vennünk a szerepet, mert különben baj lesz folyamatosan.

[00:07:17]Hiába kerülök hatalomra, republikánus, hiába kerülök hatalomra, Trump, nem fogok tudni, mit kezdeni nélkülük, hiszen övék a hatalom.

[00:07:23]Tehát a hatalom nem arról szól, hogy kinek van pántikázva, hanem arról szó, hogy ki tudja irányítani hátulra a rendszereket.

[00:07:31]Ezért azt mondod, hogy a pénzügyi hatalom az erősebb, mint a politikai hatalom.

[00:07:34]és a politikai akaratnál erősebb a pénzügyi akarat.

[00:07:37]Hát amióta gyakorlatilag a rósédek eladósították a monarchiákat, azóta igen.

[00:07:42]Tehát egyszerűen ez a lényeg.

[00:07:44]Tehát a a politika nem egyszerűen képviseli a gazdaság érdekeit, hanem a 21.

[00:07:50]században a gazdaság érdeke egyértelműsítik a politikán keresztül saját magukat.

[00:07:55]És nézzük meg, hogy mennyi bárfigura van ma a világban, Európában.

[00:07:59]Nem akarok neveket mondani, sértegetni embereket, de tudnék.

[00:08:03]Ezek bárbfigurák, nem önálló identitások.

[00:08:06]Hát eltagadják a szuverenitást, könyörgöm.

[00:08:08]Elszagadják a patrióta értékeket.

[00:08:10]Könyörgöm.

[00:08:10]Micsoda politikai vezetés az, amelyik gyakorlatilag lemond erről a saját országa érdekében?

[00:08:17]Hát háborúk azért indultak, hogy engem ne bántsanak, vagy én akarok hódítani.

[00:08:21]Nem azért, hogy valamiféle nem látható massza érdekében ugye tevékenykedjek.

[00:08:26]De most ezt hagyjuk.

[00:08:27]Egy nagyon fontos szempont.

[00:08:30]Szerintem a cikk tévedésbe irányít minket, mert azt a fajta feszültséget próbálja előhozni, ami nincs, ami nem cső meg a gazdaság terén, mert Wall Street London szint ugyanaz.

[00:08:42]Ez egy politikai érdekviszonyrlandszer ütközet a Trumpék részéről.

[00:08:47]Igen ám, csak én azt gondolom, hogy jelenleg a világban az erőtér nem így fog áttevődni, hogy Amerika vagy London, ahogy a cég sugalja egyébként, hanem úgy fog áttevődni, hogy Kína és a világ.

[00:08:58]És miért mondom ezt?

[00:09:01]Ebben napokban egy dolog jutott eszembe, ne ő nagyságával meg is vitattuk, hogy mitől van az, hogy a kínai gazdaság valami elképesztő módon megy előre.

[00:09:10]Mitől van ez?

[00:09:10]Ugye az elektronikában, a gépkocsiban, minden minden területen, az űrtechnikában, a fegyvergyártásban egészen új extrém energiaforrásokat fedeznek föl, ami eddig a Tesla agyában merült fel, ugye annak idején emlékszünk rá a nagy felfedező.

[00:09:25]Ö nagyon egyszerű, nem profitra hajtanak.

[00:09:29]Gondoljatok bele, nem profit érdekelt a kínai gazdaság, mert ugye az államról beszélünk, nyilván ennél azért bonyolultabb a fölépítése, de szemben a profit érdekelt világgal ugye a folyamatos fejlődés ember, tehát hogy hogyan tudod a profitot növelni.

[00:09:46]Ez egy iszonyatosan negatív kényszer az európai gazdaságra, mondjuk a németre.

[00:09:52]Mitől van az, hogy a német autóipar egyszer csak eltűnik a fországon?

[00:09:57]Ott tart, hogy vége van.

[00:09:57]Ugye saját maguk beszélnek erről a részvényeseik, a igazgatótanács.

[00:10:03]Mitől nem tudnak Kínába versenyezni?

[00:10:05]Mert itt profitot kell termelni, itt meg nem.

[00:10:07]Tehát az a lényege, hogy jelen pillanatban egy olyan ütközőpont jelenik meg a világban, amelyik tulajdonképpen valóban veszélyt jelent az eddig a világot uraló pénzhatalomnak.

[00:10:16]a Wall Street-nek együtt a pontosabban a a London Citynek együtt a Wall Streetel és a többiekkel, mert ez itt úgy fogja átvenni a gazdaságot a világban, az irányítást, az érdeket, a pozíciókat, hogy tulajdonképpen mosolyogva néz a többiekre, akik erőködnek azon, hogy jó, jó, persze igen, de nem tudok engedni az árból a piacon, jó, jó, a költségeket nem tudom lecsöketni, mint a profittan mi történik?

[00:10:43]Itt nem érdekes a profit, de mi a következmény?

[00:10:45]Most ugye nagy stratégiáról beszélünk.

[00:10:47]A következmény az, hogy egyszer eljutok egy olyan pozícióba, ami már nekem is profitot fog termelni, mert ők nem lesznek.

[00:10:54]Tehát szerintem az összecsapás jelen pillanatban így jelenik meg.

[00:10:58]És az amerikai, londoni mondjuk úgy játszmákban én azt várom, hogy előbb-utóbb meg fognak állapodni, mert rá fognak jönni arra, hogy egy sokkal nagyobb veszélyk spekuláráljuk.

[00:11:13]Hozzáteszem nekünk, haladóknak, civileknek, egyszerű embereknek, bérből és fizetésből érőknek sokkal jobb lenne az a rendszer, ahol nem a részvényeseget hízoljuk a banki ügyletekben, hogy emlékeztek rá, a vásárlásaink során bármit is veszünk, hanem egy egészséges profit mellett, mert nyilván kell, mert minek dolgozik a az ipar meg a gazdaság meg a kereskedő, hanem a profitér, de egy egész egészséges profit mellett teszi ezt.

[00:11:38]Hát itt egy nagy kihívás szerintem.

[00:11:44]Majd erről beszéljünk, mert azért a egy amerikai kultúra mégis csak élhetőbb, mint egy kínai, de most ezt tegyük félre.

[00:11:49]Pénzhatalom, gazdasági hatalom versus politikai hatalom.

[00:11:53]Az Európai Uniót ugye úgy hozták létre, hogy a gazdasági alappal, gazdasági jelleggel.

[00:12:00]Miért annyira fontos?

[00:12:00]Miért volt annyira fontos, hogy ezt teljesen átfordítsák politikai?

[00:12:04]És most, hogyha az ember az európai gondolkodik, akkor politikai egységként gondolkodik, és nem pedig gazdasági egységként.

[00:12:10]Nyilván ez valamit el is mond egyébként a legiteljesítő képesség az Uniónak, de hogy hol fordult át, miért fordult át ez?

[00:12:18]Igen.

[00:12:21]Itt a válasz valahol a Laci mondandójának a folytatásában van szerintem.

[00:12:28]Mert a fővonalakban abszolút egyetértek, amit a Laci mond.

[00:12:30]Szerintem itt azért nansznyi hangsúly eltolódások indultak, és azok generálják most például ezeket a cikkeket és az Európai Uniónak a politikai átalakulását is.

[00:12:43]Mire gondolok?

[00:12:43]Hogy abszolút egyetértünk, hogy itt volt London egy a világ pénzügyi központja, innen lehetett mahinálni és mozgatni a világot.

[00:12:50]Első lépésként, vagy első lépések között ugye például Wall Street mint egy lányvállalatot létrehozza.

[00:12:58]Igen, csak mivel az európai nagyvállalatok jelentősége az elmúlt 30-40 évben markásan csökkent.

[00:13:12]Tehát ha most megnézzük a világ 100 legnagyobb multinacionális cégét, egy vagy két európai van benne, és nincs több.

[00:13:22]Közben az Amerikai Egyesült Államokban pontosan a Htech világnak a bejövetelével, a Silícium völgynek a megjelenésével, a közösségi média cégeknek a megjelenésével, a Wall Street jelentősége én azt gondolom, hogy Londonhoz képest elkezdett emelkedni.

[00:13:43]Tehát amikor a gyerek túlnövi az apát és elkezd önálló életet élni, sőt kihívóként jelenik meg.

[00:13:53]Az én fejemben erre való válasz kísérlet volt az Európai Unió politikai egységé való szervezése London vezényletével.

[00:14:06]És ebben benne volt az is, hogy a a németeket nyomjuk vissza, és az oroszoktól vágjuk el.

[00:14:12]De sok minden hozzadéka volt ennek, de ez még egy másik beszélgetés része lehetne.

[00:14:20]Ugyanakkor a Brexit azt gondolom, hogy a Wall Street válasza volt a londoni elképzelésekre.

[00:14:30]magyarán Nagy-Britanniát, mint államot kihúzom az Európai Unióból, és utána is, mert és a cikk is erről szól, hogy azt gondolják, hogy a ha ledobjuk magunkról az uniós köteleket, amivel gúsba kötik a pénzügyi mahinációkat, és nem lehet játszani azokat a felhőtlen játékokat olyan könnyedén, ezért majd sokkal jobb lesz.

[00:14:58]Kiderül, hogy az Amerikai Egyesült Álok és ebben a cigma azt is mondja ugye, hogy hogy az amerikaiak sokkal perspektívikusabban, nagyobb távlatokban gondolkodtak.

[00:15:09]Az én fejemben a Brexit nem szólt másról, mint egy az unió gyengítése.

[00:15:14]Kettő az angolszász világnak az összehozása az amerikaiak vezetésével, és már nem rondon vezetésével.

[00:15:24]és mindeközben Európa kapujában megszerezni egy anyahajót, amit nem lehet elsüllyeszteni, és az végig már egyfajta kihívást is jelenthet Európa számára, például pénzügyileg is.

[00:15:38]És ebben a folyamatban az amerikaiakkal szemben, és itt megint egy abszolút egyetértek Laciv, a kínai kihívás, a kínai kihívás az abban jelent meg, hogy a kínaiak a termelésben kezdenek el feljönni.

[00:15:55]Ugye az első évtizedekben mi történik?

[00:15:58]Az amerikai és európai cégek kiszervezik a termelést Kínában, mondva, hogy ott olcsón csinálják, megbízható minőségben legyártják és akkor hazahozzuk, és a világban a profit marzsunk az megmarad, mert az európaiak már túl drágán dolgoznak, vagy nem akarnak dolgozni satöbbi, Amerikában szintén.

[00:16:20]Na most ez mit eredményez?

[00:16:20]azt, hogy Kína termelő vállalatai messze-messze lekörözték most már nem az európaiakat, az már rég túl vannak rajta, az amerikaiakat.

[00:16:30]Ha megnézi valaki, és ez nekem mindig egy fixa ideám, itt is mondtam már többször, a hajógyártási kapacitását a világnak, abból 10 egység van Kínánál, és utána jön egy egységgel mondjuk a következő ország.

[00:16:48]Tehát hogy érezzük a a különbségeket.

[00:16:49]És akkor nem beszéltünk a hightech dolgokról meg sok egyéb dologról.

[00:16:53]És azzal zárnám az egészet, hogy valójában itt már egy olyanfajta kihívás is van, és a jövőnek ez lesz egy nagy kérdése, mert te mondod, hogy azért az Egyesült Álmok jobban élhető, mint Kína.

[00:17:08]Érdekes módon a kínai agyelszívás most már működik.

[00:17:13]Tehát a kínai hightech városokba, az amerikai egyetemekről például az Amerikában született kínai fiatalokat is vissza tudja vinni.

[00:17:22]Tehát nagyon érdekes ez.

[00:17:24]És ennek még egy hozadéka, amiről itt óvatosan de elkezdenek már gondolkozni a világban, ez, hogy Kína, ahogy itt a Laci is említette, nem négy éves választási ciklusokban meg nem profitban gondolkodik, hanem 20, 30, 40, 50 években gondolkodik.

[00:17:43]És ahogy egy kínai császárság tette annó, most a kínai kommunista párt teszi ezt ugyanúgy.

[00:17:51]Tehát míg Európa, illetve az Egyesült Államok is négy éves választási ciklusokban van kötve, és ahhoz kapcsolódóan meg is van kötve a mozgástere egy mindenkori kormányoknak, mert majd jön a következő választás, és a négy évből maximum két év, az első két év, amíg szabad mozgásterelen van.

[00:18:12]Ehhez képest egy kínai állam az a ugye a ismerjük ezt még annó a szociz öt meg a 10 éves tervek ők 30-40 éves tervekben gondolkodnak és nem kell aggódni hogy a választásokon ő elveszíti a hatalmát vagy megnyeri a hatalm tehát itt az állam rezon az állam működtetésének a rendszerei között is ha tetszik ha nem most van egy nagyon éles verseny és ebben a versenyben ne feledkezzünk meg például Oroszországról, mert Oroszország az elmúlt 26 évben, mióta Putytin hatalmon van, miért is futott be egy olyan gazdasági felemelkedést, ami az emberek mindennapi jólétében is legyűrűzött, mert 26 éve Vladyimir Vladyimirovics irányítja, és ugye tudjuk, hogy mondjuk Csorbát szenved a európai vagy amerikai normákkal választások.

[00:19:10]Igen, egy sajátos orosz rendszert építenek ki, amely szintén ebből a szempontból elkezd megint perspektívákban gondolkodni, és nem négy éves ciklusokban.

[00:19:21]Jól értem, hogy ti nem úgy tekintetek és ez részben visszakérdés, de részben majd hozzállés kérdés.

[00:19:27]Tehát nem úgy tekintetek a Brexitre, mint egyfajta rendszerhiba, hanem egy nagyobb rendszer felülírja a kisebb rendszert.

[00:19:34]Én igen.

[00:19:40]Egyetértek.

[00:19:41]Nehéz kimondani.

[00:19:41]Elhállításra egyetérteni.

[00:19:44]Azt mondta, hogy most fogja valaki azt mondani, hogy hát ez a briteknek a szórállítási törekvése volt.

[00:19:49]Nem, nincs brit, nincs, nincs a brit érdek nem így jelenik meg.

[00:19:52]ezt kell megértenünk, hanem úgyik meg, mint 1900-ban, amikor négy-öt ember leül egy klubban Londonban, és elhatározzák, hogy újra a nagy angol birodalmat létrehozzák, amely ugye kezdett elfogyni, és amelyben a legegyszerűbb mondat az volt, hogy sosem nyugszik le a nap.

[00:20:10]Tehát újraépítették első világháborúnak a hátterók a második.

[00:20:15]Jelen pillanatban is én azt gondolom, hogy őknek amnek tökéletesen igaza van, hogy a kilépésnek a lényege az volt, hogy meg rájöttek arra, hogy az uniót nem lehet irányítani úgy, mint egy gyarmati rendszert.

[00:20:27]Miért nem lehet?

[00:20:30]Mert olyan közösségek által alkottatott történet, ahol saját kultúra, saját érdek, saját múlt, saját gazdaság, saját van.

[00:20:39]Kik ezek?

[00:20:39]Hát nem valamiféle gyarmati területek már most nem minősítek, bocsánat.

[00:20:44]kérek senkit, semmilyen országot, de mégis csak Franciaország van benne, Németországban, Svédország, skandinávok, tehát olyanok vannak benne, amelyek és akik azért bariba föl tudják venni a versenyt, hogyha Nagy-Britániáról beszélünk és Németországról, ha csak ez a kettőt ez.

[00:21:02]Tehát magyarul nem lehet őket irányítani, ezért egy bürokratikus képződmény alakul ki az unió vezetése oldalán, ami és itt van igazad, abszolút blokkolja.

[00:21:12]Nem csak a Nagy-Britannia érdekviszonyrendszer gazdaságilag, hanem a London Citynek a filozófiáját is visszalő a miről vissza a hogy ezt mondani nem intézemben.

[00:21:24]A fagyi viszonyal fagyi.

[00:21:27]Igen.

[00:21:29]Viszonyal bocsánat.

[00:21:29]Tehát viszonyal a fagyi.

[00:21:32]Hát ugye a korábbi foglalkozásod.

[00:21:34]Igen.

[00:21:34]Lehet, hogy az agyam kicsit el van állítva.

[00:21:36]Tehát a fagyinyal vissza.

[00:21:36]Miért is?

[00:21:39]Mert ugye ez a fajta lebutított bürokrácia, az ő érdekük volt, túlságosan buta lett, és nem érti meg a nagy elveket, meg a nagy játékokat.

[00:21:49]Hiába magyaráznak neki, elhívhatják őket a különböző találkozókra, ide-oda vannak ezek a Bildemben összejövetelek, de látható módon nem értik a szerencsétnek, hogy miről beszélünk és milyen stratégiát követünk.

[00:22:01]Ezzel szemben Kína, de Kína nagyon veszélyes a történelemben, gondoljatok bele, egy olyan uniformizált világgal alakul, ahol az ember nem fog számítani.

[00:22:10]Sajnálatos módon Oroszország ennél szerintem szofistikáltabb.

[00:22:15]Ott az ember még mindig számít.

[00:22:17]Tehát azt úgy lehettem mondani, hogy a a tőke világrendszer ab absolutizmus megjelenik Amerikában, ugye ez, amit mi tanultunk, megszoktunk és élhetőnek hiszünk és tartunk.

[00:22:26]Hát számít az egyén, főleg, hogyha van pénze, de alapvetően számít.

[00:22:32]Igen, igen.

[00:22:32]Ezzel szemben van egy kína, amelyik ezt egyáltalán nem érdekli.

[00:22:33]A profit sem érdekli, oké, de az sem érdekli, hogy te egy olyan lakótelepen lakjál, ahol ki sem mész az utcára, mert ott minden belül van, és neked nagyon jó lesz ott.

[00:22:44]És hogy egyébként csippel ezt, merthogy a csippen keresztül nem.

[00:22:50]Oroszország a kettő között ragadt, hogy így fogalmazzak.

[00:22:53]Valóban egy cálizmus logikája szerint működik, nem kommuniz logika szerint, mint Kínában, és nyilván nem amerikai demokráciát feltételező logika szerint, mert ha belegondoltok, az elnöki hatalom ott is rendkívül centralizált, mindenben ő dönt.

[00:23:08]Ezt ugye mindig elfelejtjük, amikor a amerikai demokráciáról beszélünk, az csak annyi, hogy szavad, szavazhatsz, és akkor mit tudom.

[00:23:16]De az elnök dönt.

[00:23:16]Most Putin ugyanígy van, ő dönt, de ő nagyon koncentrál arra, hogy a a társadalom jól élje meg ezt a helyzetet, ezt a centralizált.

[00:23:26]Mertogy az orosz léleknek, most ennél isked, hogyha nem így van, de én így gondolom, meg így tapasztalom, szüksége van a cárra.

[00:23:32]Magyarországon nincs, mint tudjuk, és egyébként sok hely nincs, de Nagy-Britanniában még mindig szükség van a királyság problematikájára.

[00:23:41]Jó lehet, egyre többen tagadják annak a szükségszerűségét, de alapvetően az ő társadalmi berendezkedésük között mégis csak van egy origó, ugye a királyi ház maga.

[00:23:48]Na mindegy.

[00:23:52]Tehát ez nyilván egy kicsit másfelést, csak azt kell ezzel mondani, akkor is a semmi hatalma nincs, mert igazából semmi hatalma nincs.

[00:23:58]Semmi hatalma nincsen, de ez a semmi hatalom azért mégis csak egy szimbolika abba az irányba, hogy nagyon sok mindenki még ugye ennek a közösségnek a tagjal tud maradni a királyon keresztül.

[00:24:10]Kanadától le Új-Zélandig, hogyha arról beszélünk.

[00:24:12]Nem formálisan, mint régen nyilvánvalóan, de ennek van egy Commonws, tehát egy összetartó közösségi rendszere tulajdonképpen, ami a London Citynek a kiterjesztett keze volt az elmúlt 100 éveken keresztül, amikor ez kezdett kialakulni.

[00:24:26]Ennek a formális oldala nem annyira tartalomai oldala nem annyira lényeges, de formális oldal azért lényeges, mert tud ezzel játszani valamilyen szinten.

[00:24:37]Abszolút egyetértünk, és szerintem ez egy kulcskérdés, amit most a Laci kitett az asztalra, ez a brit nemzetközösség.

[00:24:44]Tehát a brit nemzetközösség ugye számtalan ában mai napig a brit uralkodó az az államfő is egyben.

[00:24:50]Tehát és akkor ha ezt a brit nemzetközös, ami lazul meg de mégis még működik és alapvetően ez a londoni city-nek az érdeke, hogy rajta keresztül a brit nemzetközösségi rendszeren keresztül a pénzáramlást, a hatalomgyakorlási technikákat tudják gyakorolni.

[00:25:12]Tehát ebből a szempontból ez nagyon fontos.

[00:25:13]Ugyanakkor a király és a királyság szerepe az elmúlt 10 évben szerintem bármilyen furcsa, de felértékelődött, látva azt, hogy a brit politikai elit minősége hogy kezdett el zuhanni, és a brit állametés hogy fulladt káoszba.

[00:25:34]Nézzük meg, hogy az elmúlt 10 évben hány kormánya volt, és milyen minőségű miniszterelnökei voltak.

[00:25:41]Nagy-Britanniának.

[00:25:41]Tehát most elnézést, nekem mindig nagy kedvencem List Russ, aki mit tudom én, 43 napig játszik miniszterelnökös díjt.

[00:25:49]Tehát ilyeneket volt képes kitermelni az elmúlt 10 évben Nagy-Britannia.

[00:25:55]És most ide hozhatnák a végén Kier Starmert is.

[00:25:59]Éppen formátum.

[00:25:59]Igen, igen.

[00:25:59]Tehát ebből a szempontból semmi hatalma nincs, de egyfajta stabilizáló tényezőként a királyság itt van.

[00:26:11]És ez érdeke a City-nek, érdeke az Egyesült Államoknak.

[00:26:14]Nem véletlen az, hogy Trump hogy fogadja a brit uralkodót, ehhez képest hogy kezelik Starmer miniszterelnököt, tehát ebből a szempontból ezeknek a nagyon fontos üzenetértéke is van.

[00:26:28]azzal együtt, hogy jelen pillanatban az, hogy Nagy-Britannia haennyiben erre ugye most voltak próbálkozások, hogy kis csússzon az amerikaiak öleléséből, ez mennyiben jelent?

[00:26:52]És ez lesz a következő, szerintem egy-két évnek a kérdése, hogy ez a brit politikai életnek a manővere volt-e, vagy pedig a City-nek volt ez a manővere, hogy az amerikaiaknak ebből a túlzottan erős öleléséből, ami nem csak Nagy-Britanniát jelenti, hanem a nemzetközösséget is, ez megmarad-e?

[00:27:13]Ugyanerről ugye már beszélgetünk.

[00:27:17]Bocs meg, ez az ölelés, ugye a a Brexit ugye most 10 éves a Brexit.

[00:27:22]Igazából arról szólt, hogy az volt az ígéret, hogy Amerikával fogják nagyon szorosra fonni az együttműködést, és ez nagyon jó lesz gazdaságilag.

[00:27:30]Mégse fonták.

[00:27:33]Így van.

[00:27:33]És akkor ott jön hozzá a London.

[00:27:35]Bocsánat, fonták, mert ez a demokrata kormány alatt történik.

[00:27:38]A Trumppal nem tudják fonni, mert ő egy egészen más logikát követ.

[00:27:42]Tehát nem megvolt ebben a a háttérben, amikor ez az egész elindul.

[00:27:47]végig demokrata vezetők voltak, elnökök voltak, ugye, úgyhogy de akkor bocsás meg, akkor nem gondoljátok azt, mint amit azért a Brexit kapcsán sokszor beszélgettünk erről, hogy hogy ugyanaz a jelenség, mint a Trump jelenség, ugyanaz a jelenség a Brexit jelenség.

[00:28:02]Na hogy érted?

[00:28:02]Hát ugyanaz a a szellemi kör, ugyanaz a gondolt kör, hogy az emberek azt érzik, hogy a politika elszakadt tőlük, és túlságosan olyan távlatukban gondolkodik, meg olyan típusú célkitűzéseket fogalmaz meg, amivel nem tudnak már együtt érezni és egyetérteni, hanem azt mondják, hogy sokkal inkább helyi meg lokális szintekre kell fókuszálni.

[00:28:19]A Brexitnél legalábbis kommunikációs ez van, de úgy érzem akkor ezt ti nem valljátok.

[00:28:23]Csak azért kérdezem, mert a kettő jelenség időben nagyon azonos volt, de akkor ti itt láttok érdekkülönbséget.

[00:28:31]Most az, hogy ugye mi ebben a körben azért azt kinyilatkozhatjuk, hogy a politika az tulajdonképpen a érdekérvényesítés tudománya.

[00:28:42]Van csúnyább szó is rá, hazugságnak hívják, de mondjuk tegyük föl, most nem bánjuk a politikát.

[00:28:48]Tehát az érdekellényesítés, a befolyásolás tudománya.

[00:28:50]Most ebből következik az, hogy mondok valamit és egyébként gondolok valamit.

[00:28:55]Tehát a ebben a logikában is, a Brexit nemzik logikában is, vagy a saját magyar választáson is sokszor látjuk ezt, nem kell messzire menni, hogy a valami olyat kell mondani az embereknek, ami egyébként logikusan hangzik.

[00:29:11]Na de könyörgöm amióta a Brexit létezik, Nagy-Britanniában valóban a patrióta rendszer működik, valóban az önérdekképviselet, a szobénitás.

[00:29:19]Hát könyörgöm, olyan most csak akkor a társadalmi szinten hogy néz ki?

[00:29:24]Hát nincsenek fehér városok, már lassan már bocsánat, hogy így fogalmazok.

[00:29:27]Tehát hol vet Anglia?

[00:29:29]Hol lehet Nagy-britannia?

[00:29:32]Nagy-britannia van csak fordított előjellel.

[00:29:34]Nem a britek vannak ott, hanem az ott lévők vannak britben.

[00:29:37]Vagy én hülyén fogalmam, bocsánat, csúnyán fogalmazva.

[00:29:41]Tehát ebből látszik az, hogy nincs ez a fajta logika mögötte, hanem egy egészen más van.

[00:29:46]Egy háttér gazdasági, pénzügyék örökreép épülő logika van, ami Amerikából időnként pozitív.

[00:29:54]Tehát ar sokat beszélgettünk veletek, hogy tulajdonképpen miért megy szembe az európai vezetők nagy része Trumppal, miért nem kiegyezni akar az Egyesült Államokkal, hiszen pontosan tudja, hogy katonailag, gazdaságilag fölöttük vannak stratégiapolitikában egyértelműen.

[00:30:10]Hát azért, mert az van kiadva háttérparancsnak, hogy bírjátok ki a négy évet.

[00:30:15]Ugye beszéltünk erről.

[00:30:18]Bírjátok ki ezt a né, most már csak kettő assan, vagy kettő és fél.

[00:30:20]Bírjátok ki, mert vissza fogunk mi jönni.

[00:30:24]demokraták, akik igazán mi együtt vagyunk a mostani általunk korábban kinevezettekkel, és akkor újra mennek a dolgok visszafelé.

[00:30:31]Tehát itt megy tulajdonképpen az az ütközet, ami taktikai szinten ellentét, stratégiai szinten pedig nyilván együttműködés.

[00:30:41]A maga mozgalom vesztésre áll ebben?

[00:30:43]Igen, én azt gondolom, hogy vesztésre áll, de visszatérve itt még a a brit kérdéshez, maga a Brexit is valóban én is azt gondolja arról szólt, hogy brit társadalommal el tudom-e hitetni azt, hogyha kilépünk az unióból, akkor az országunk újra egy telj mézelfolyó Kánaán és egy szuverén, a döntéseit visszavevő, önálló, érdekérvényesítő képességgel rendelkező államszervezet lesz, ugye, mert ők is azért több tényezőből állnak össze ott a szigeten.

[00:31:19]ezzel az illúzióval fogták meg az embereket.

[00:31:21]És utána a britáknek pontosan azzal kell szembesülniük, hogy ez nem történik meg, mert azért nézzük meg, hogy Margaret Sacher még a idősebbek talán emlékeznek rá.

[00:31:35]Ő még képes volt arra, hogy a Atlanti óceánba szabadszemmel nem látható szigetcsoportért, a folkland szigetekért háborút indítson azzal az Argentinával, akitől 100 kmre volt, vagy pár 100 km kilométerre vannak a szigetek, tőle meg sok 1000 kmre vannak a szigetek.

[00:31:54]Nagy-Britannia, mint a tengerök ura még utoljára képes volt egy ilyen műveletet végrehajtani.

[00:32:00]Most nem bír egy hajót elküldeni időben, és a az amerikai elnök felvonja a szemöldöket, hogy hát mi újság van, hogy egy hajót elküldeni a közelkeleti térségbe.

[00:32:13]Tehát né, de ez a politikának vagy a vagy a katonai erőnek a gyengesége, a gazdaságnak, az önálló döntés képességnek az elvesztésének az eredménye, ami legyűrűzik a katonai képességekre, legyűrűzik utána a gazdaságba.

[00:32:31]Tehát, hogyha nincs önálló politikai döntési képességed a saját országod jövőjét vagy jelenét illetően, előbb-utóbb ezek a az államerejét megjelenítő képességek is kimennek alólad, mint a homok.

[00:32:44]Így elfolyik.

[00:32:47]Bocsánat még egy dolgot, hogy a kérdésre István, tehát azt kell tudomásul venni, hogy amikor a társadalom ki van feszítve szociális problémák miatt, lásd elképesztő mennyiségű ugye migráció bezúdul egy országba, elvonja a tőkét, akkor miről mondasz le?

[00:33:04]Ami pillanatnyag nem kell.

[00:33:06]Pillanilag nem kell új hadihajó, pillanatnyilag nem kell fejleszteni a hadépart nyilvánvalóan.

[00:33:12]hogy ebben a formában nem a hagyép nem kell, hanem a fölhasználó oldalt nem tudom finanszírozni, nem tudok vásárolni.

[00:33:18]Tehát aztán jön a nyugdíj, megvan.

[00:33:20]Tehát rengeteg minden van, csak ugye ez úgy első kat.

[00:33:23]Annyi megmarad a migráció ügyben, hogy hát jön egy másik kultúra, sokan vannak kevesen, nem jók, jók, veszekszerek, nem tönkreteszi a gazdaságot, mert egyszerűen ez a belső logikája és akik megtervezték ezt és hogy hozzateszem, az ideérkezőket is sajnálom, ez ügyben fézet és ne legyen, tehát nem csak magunkat, akik ezt megtervezték, pontosan tudták, hogy milyen következménye lesz, hogy egyre jobban elfogy az önerő, tehát a a szuverén erőtereket elfogynak.

[00:33:52]Ő egyre jobban rá lesznek kényszerítve a nagy tőke, az igazi nagy tőkének a segítségére.

[00:33:59]Mit mondott Soros 16-17 magasságában, amikor már azért látszott, hogy gondok is lesznek ebből, hiszen a német szociális büdzé is kezd kimerülni azzal, hogy emberek millióit kell.

[00:34:13]Azt mondta, nem baj gyerekek, majd mi finanszírozunk, azaz hitelt adunk.

[00:34:18]Azaz mi a hitelnek a lényege?

[00:34:18]A jelzálogjog.

[00:34:20]És majd Németországot cipi apacs az enyém lett.

[00:34:23]Ennyi.

[00:34:23]Tehát emögött hadi nem hadiar.

[00:34:25]Igenis az van.

[00:34:28]Nincs pénz.

[00:34:31]Visszatérve az Amerikai Egyesült Államokra meg a maga mozgalomra.

[00:34:34]Amerika beszéltél arról, hogy önálló politikai érdekérményesőképesség.

[00:34:39]Ez Amerikában megvan még?

[00:34:42]És ha nem, akkor hol van meg?

[00:34:44]Ezért folyik a harc az Amerikai Egyesült Álmokban.

[00:34:47]És ennek volt egy váratlan, de logikus eredménye, hogy Donald Trump vissza tudott jönni, mert az Amerikai Egyesült Államok is éppen a demokraták alatt pontosan, hogy ezt kezdte elveszíteni ezt a fajt a mozgástehet itt megint visszautalok a Lacira, amikor Bidenék gyakorlatilag megnyitják a határokat és azt mondják, ó, hát persze itt az a évi 1 millió ember nekünk meg se kottyan, az direkt kell, mert ha nem jön be, nem működik a gazdaság.

[00:35:14]Mi ennek az eredménye?

[00:35:14]hogy leépül az amerikai ipar, leépül az amerikai hadsereg, mert nincs megrendelés, nincs új rendszereknek a kifejlesztése, ami hihetetlen pénzekbe kerül.

[00:35:28]És a hadipar is azért nem invesztál ebbe, mert az állam nem rendeli meg.

[00:35:32]Most mi történik az Amerikai Egyesült Államokban?

[00:35:35]Ugye a legfrissebb híre.

[00:35:37]Donald Trump berendeli az amerikai autógyárakat vezetőit, és azt mondja a Fordnak, hogy holnaptól gyártsál Patriot rakétát, mert nekem ebből sok kell most, hogy gyorsabban fel tudjam tölteni a készleteimet.

[00:35:53]Megpörgettem a gazdaságomat azáltal, hogy történt ami történt.

[00:35:58]Bocsás meg, ez ugyanaz, mint amit a németek csinálnak most.

[00:36:03]Most ne viccel, ne viccel.

[00:36:03]Tehát én éltem a tréfát, de Németországnak a a jelenlegi helyzetben ehhez sem nyersanyaga, sem energiája, sem embere, de mégis azt csinálják, hogy az autó bezáró autóipari cégeket átállítják vadipar.

[00:36:22]Csak itt egy nagy különbség van, hogy ők most ettől remélik azt, hogy mondjuk egy Volkswagen túléli azt a katasztrófát, hogy holnaptól mondjuk be kell zárnia az autógyárait Németországba, és 100000 embert el kell küldenie.

[00:36:36]Ez egy mentővként próbálkoznak a náci Németországnak a receptjével, csak most alapvetően más már a világ és más Németország.

[00:36:46]És Trump ezt miért csinálja?

[00:36:46]azért csinálja, mert neki perot rakéta kell, vagy azért csinálja, mert látja, hogy nem jött be az, hogy az amerikai autóvállalatokat megerősítse.

[00:36:56]Mind a kettő.

[00:36:56]Tehát most ezzel egyrészt időt nyer, másrészt ne felejtsük azt sem el, hogy Trump elnökségét mivel kezdte.

[00:37:03]Egy a olajváltóknak azt mondja, hogy fúrjatok, fúrjatok, fúrjatok.

[00:37:05]Kettő azóta mit csinál?

[00:37:09]Palagáz, palagáz, palagáz.

[00:37:11]Környezetvédőket így jobbra eltolta.

[00:37:14]És mi ennek az eredménye?

[00:37:14]Az Amerikai Egyesült Államok most már szállító lett, és nem vásárló.

[00:37:22]Plusz ezekkel az energiákkal, amit fölszabadít Donald Trump, azt se felejtsük el az első intézkedései közerséges intelligencia azt mondja, hogy 500 milliárd dollárt különítek el, mert a kínaiak megelőztek bennünket.

[00:37:34]Plusz energiát különítek el, mert ahhoz nagyon sok energia kell, hogy működtesse ezeket a fejlesztő rendszereket.

[00:37:43]Magyarán vannak neki erői eszközei, amihez nyúlni tud.

[00:37:51]Ebből a szempontból Európának az erői eszközei ki voltak szervezve vagy Kínába, vagy Oroszországba, és most ezeket elvágta magától.

[00:38:00]Attól félek, hogy az Istvánnak hangsúlyozat igaza van a kérdés.

[00:38:05]Ez jó, hogyha félsz tőle.

[00:38:05]Igen, mert most itt hallgatok titeket egy dolog jutott eszembe, 1984 egy film, hogy hívják, hogy Terminátor Schwácere reggel.

[00:38:15]Ez jutott eszembe.

[00:38:19]Minek gyártunk ennyi fegyvert?

[00:38:21]Ha nem akarjuk fölhasználni.

[00:38:21]Jó, pont itt a vége.

[00:38:24]Tehát most nem a itt a lényeg a szerencsétlen nézőknek így is van elég bajuk, gondolom ettől függetlenül.

[00:38:29]Tehát valóban ne menjünk el túl messze a fantáziával, de az a problémám, hogy igen, munkát adok a gyárban dolgozóknak, de az autóval nem tudok, hiszen ugye az nem rentábilis.

[00:38:40]Most nem kezem újra a profit, nem profit kérdését.

[00:38:42]Lehetne azt rentábisan csinálni kevesebb profit mellett, oké, de ez hm adok nekik valami mást.

[00:38:50]Nehéz iparról beszélünk tulajdonképpen.

[00:38:51]Tehát nem tudok nekik adni, mit tudom én, cipőgyártást, vagy nem tudom, hogy tudok-e, fene tudja, de könnyebben tudok nekik olyanfajta technológiának az átállását, amelyet mondjuk fegyvernek hívnak.

[00:39:00]Ráadásul kell a fegyver, lássuk be.

[00:39:03]Hát hogyha Oroszország ellen fegyverkezni akarunk, akkor kell a fegyver.

[00:39:06]Ez inkább Németország ügye.

[00:39:07]Hogyha az amerikaiak a világcsendülési szerepből nem akarnak kilépni, és újabb háborúkat gerjesztenek, ki tudja miért, energiaokán vagy bármilyen célból, mint ugye a legutóbbi Iránban, kell a fegyver hozzá, és elfogytak a fegyverek.

[00:39:20]Tényleg fura módon, ugye elpufogtatták nagyon sok helyt, főleg ugye a az ukrán oldalon, de máshol is izraeli történetek, ugye a közelkeleti konfliktusok folyamatosan napirendent tartása és így tovább.

[00:39:35]Tehát sajnos kell a fegyver.

[00:39:37]Remélem nem nagyon kell.

[00:39:37]És akkor nem folytatom a mondatot.

[00:39:42]Beszélgetésünk ezen részéhez ez egy jó végszó, merthogy öt darab témát írtam fel, és egyet sikerült megbeszélni az ötből, de tovább megyünk a kettes témára.

[00:39:51]azt szerintem még meg tudjuk beszélni, de ez amit jeleztem előre, hogy ezt már az én csatornámon fogjuk megbeszélni, úgyhogy várjuk önöket ott szeretettel, mert ugye a a témánk nem más, mint az alaptörvény módosítás, és nem csak az, hogy hogy meg miért meg satöbbi, meg jogilag meg egyebek, hanem hogy milyen elképzelések húzódhatnánk mögötte, főleg amit mondtál, fel is írtam magamnak, önálló politikai érdekérvényesítő képesség szempontjából, ahogy végetér ez a videó, rögtön látják majd, hogy hova kell kattintani.

[00:40:19]Kövessék be a csatornámat, várjuk ott önöket szeretettel.

[00:40:20]És hát ahogy jeleztem, még itt vagyunk, itt leszünk ameddig tudunk, és igyekszünk megtalálni a megoldást, a megfelelő megoldásokat annak érdekében, hogy az a politikai közösség meg az a gondolat, az az értékközösség, az ne tűnjön el, amit a Mandine is képvisel.

[00:40:34]Köszönöm szépen nektek a beszélgetésnek ezt a részét, és akkor folytatjuk, várjuk önöket.