Mandiner 40:04

Digitális radikalizáció, algoritmus, elhárítás: harc a jövőért - Erőtér: Földi László Horváth József

közösségi médiagyermekvédelemadatvédelemmigrációradikalizációközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Digitális radikalizáció, algoritmus, elhárítás: harc a jövőért - Erőtér: Földi László Horváth József
tl;dr
  • A tervek szerint az EU 16 év alatt tiltaná a közösségi média használatát, 13-16 év között kizárólag szülői engedéllyel és felügyelet mellett engedélyeznék a platformok elérését.
  • Földi László élesen bírálja a biometrikus azonosítási terveket, hangsúlyozva, hogy az ujjlenyomat- és arcfelismerésen alapuló rendszer a totális megfigyeltség és a szabadság teljes elvesztését jelentené.
  • Horváth József szerint a szabályozás csupán a társadalom megnyugtatását szolgálja, miközben a politikai elit nem mond le a közösségi média által biztosított precíziós választási befolyásolás és manipuláció eszközéről.
  • A vendégek egyetértenek abban, hogy a fiatalokra leselkedő legnagyobb veszély a korlátlan pornográf hozzáférés, ami torzítja a személyiségfejlődést és drogként hatva súlyosan károsítja a párkapcsolati normákat.
  • A radikális iszlám szervezetek kifinomult, közösségi médián alapuló módszerekkel célozzák meg az identitászavaros, bevándorló hátterű fiatalokat, és egyre fiatalabb korosztályokat szerveznek be terrorcselekményekre.
  • Földi László a migráció kapcsán kijelenti, hogy a muszlim bevándorlók nem integrálódnak, hanem elutasítják a befogadó kultúrát, párhuzamos társadalmakat hoznak létre, és hódítani, valamint a saríát bevezetni érkeznek Európába.
  • Horváth József emlékeztet, hogy az EU korábban ellenőrizetlenül finanszírozta a Hamászt, amiből radikális oktatást és terrorszervezeteket támogattak, így a mostani, iszlamista hálózatok feltérképezésére tett ígéretek hiteltelenek.
  • A beszélgetés szerint a migrációs politika kicsúszott az irányítás alól, a párhuzamos társadalmak és a közbiztonság romlása miatt a társadalmak az önbíráskodás és a polgárháborús feszültségek felé sodródnak.
  • A német hatóságok a szélsőjobboldalt tartják a legnagyobb demokráciára leselkedő veszélynek, miközben a vendégek szerint a valós probléma a migráció okozta káosz és a nemzeti önvédelem iránti igény elfojtása.

    „Onnantól kezdve, hogy téged biometrikusan tudnak követni folyamatosan, hogy mit teszel, onnantól kezdve nem vagy szabad ember [...] egy rabszolgai közösséggé váltál.” – Földi László

Részletes összefoglaló megjelenítése

A közösségi média szabályozásának tervei Európában

A beszélgetés egyik központi témája a közösségi média használatának korlátozása, különösen a fiatalok védelme érdekében. A műsorvezető felidézi, hogy Nagy-Britannia 202-től (vélhetően 2026-tól vagy 2027-től) betiltaná a 16 év alattiak számára a közösségi média használatát, és hasonló irányban gondolkodik Brüsszel is. Az Európai Parlamentben már tavaly is felmerült, az Euractiv pedig arról írt, hogy az európai döntéshozók szerint 16 év alatt tiltani kellene, 13 évtől pedig csak szülői engedéllyel és felügyelet mellett lehetne használni ezeket a platformokat.

A műsorvezető felteszi a kérdést: vajon rájöttek, hogy a közösségi média mégsem annyira hasznos, mint gondolták, különösen, ha az algoritmust a saját javukra tudják fordítani?

„Látható módon a magyar választást simán meg lehet nyerni a Facebookon keresztül, hogy egyszerűen fogalmazzunk.” – a műsorvezető *

Az egyik vendég (a megszólítások alapján Földi László) pontosítja, hogy tartalmi szempontból miről van szó: a fiatalokat ért káros hatások között a politikai befolyásolás mellett kiemelten súlyos a pornográf tartalmak elérhetősége, valamint az olyan „vad és nem feltétlenül a lelket simogató történetek”, amelyek megzavarják a fejlődésüket, és negatív irányba tolják a személyiségük kialakulását. A gyerekek gyakorlatilag a közösségi hálón élik az életüket, és a szülők hiába próbálnak ellentartást bevezetni – ha otthon le is tiltanak bizonyos tartalmakat, a gyerek a szomszédnál úgyis megnézheti.

A probléma azonban túlmutat a tartalomszűrésen: a gyerekek a kütyüt nyomogatják a sportolás, a mozgás, a személyes társasági élet helyett, és ez a felnőtt társadalomra is igaz – a nagymama is Facebookozik, és nemcsak Magyarországon, hanem például Angliában is már a harmadik generáció nő fel ebben a közegben.

A biometrikus azonosítás és a szabadság kérdése

Földi László hosszabban kifejti, hogy a szabályozás módja legalább annyira fontos, mint maga a szándék. A tervek szerint biometrikus elérhetőségi logikában gondolkodnak: ujjlenyomat, arcfelismerés és hasonló technológiák révén lehetne csak felcsatlakozni. Ez azonban súlyos veszélyeket rejt magában:

„Onnantól kezdve, hogy téged biometrikusan tudnak követni folyamatosan, hogy mit teszel, onnantól kezdve nem vagy szabad ember, ássuk be. Onnantól kezdve egy rabszolgai közösséggé váltál.” *

Szerinte ez a rendszer Kínában már működik: nemcsak azt szabályozzák, hogy ki mit nézhet, hanem azt is, hogy mit vásárolhat, mi az érdeklődési köre, mit olvashat. Ha a gyerekeket törvényileg kötelezik erre, akkor egy egész generáció kerül végérvényesen az irányításuk alá – azok kezébe, akik egy központi akarattal akarják a világot kezelni, ahol nincs nemzet, csak egy központi irányítás. A káoszt szerintük csak központosítással lehet rendbe rakni – ezt a gondolatot már évtizedekkel ezelőtti science fiction filmek is megjelenítették (a beszélgetés során Spielberg Világok harca és a Csillagok háborúja is szóba kerül).

A vendég hangsúlyozza: a tartalmi oldalon kellene kezelni a problémát, de ez üzleti érdekekbe ütközik, hiszen a reklámok és a pénz mögötte áll. A támadó oldal nem fogja megengedni, hogy ne érje el a nagy generációt.

A tiltás valódi célja és hatékonysága

Horváth József („Jóska”) szkeptikus a szabályozási tervekkel kapcsolatban. Szerinte ezek az intézkedések csupán a társadalom megnyugtatására és a valóság elfedésére szolgálnak.

„Ezek az intézkedések csupán a társadalom megnyugtatására és a valóság elfedésére szolgálnak.” *

Rámutat, hogy már legalább két generáció felnőtt, amely az internet és a közösségi média népének tekinthető – tőlük várják el, hogy a saját születendő gyerekeiket letiltsák erről a közegről, miközben ők maguk ebben nőttek fel, ebben kapták a szocializációjukat. Nem lát realitást abban, hogy ez működhet.

Ráadásul Brüsszel és más államok aligha mondanának le önként egy olyan fegyverről, amellyel a társadalmat manipulálni és befolyásolni lehet. A közösségi média révén az embereket fogyasztókká lehet redukálni, a kulturális kötőszöveteket fel lehet lazítani – a balliberális politikai elitnek pedig nem áll érdekében erről lemondani.

Profilírozás és a választások befolyásolása

Horváth József egy városi legendát is megemlít: az elmúlt magyarországi választás kapcsán a választókat „tétre, helyre, befutóra” profilírozták – hasonlóan az üzleti megfontolásokhoz, ahol azt vizsgálják, ki szereti a vörösbort, ki absztinens, ki akarja elhagyni a húst, és ennek megfelelően bombázzák őket reklámokkal. Ha ez a profilírozás igaz, akkor ezzel célirányosan, precíziósan lehetett társadalmi rétegeket átfordítani és befolyásolni.

Felidézi a négy évvel korábbi választást is, amikor SMS-ben próbáltak mozgósítani – az még egy „kézműves kísérlet” volt, mára viszont high-tech digitális világgá változott ez a módszer. A siker, amely kétségtelenül az alkalmazók oldalán van, visszaigazolja, hogy ez egy jó, olcsó és hatékony módszer, amit a klasszikus eszközökkel nem is lehet detektálni. Horváth József szerint a szellemet kiengedték a palackból, és nagyon drasztikus módszerek nélkül – amelyek akár polgárháborúhoz is vezethetnének – ezt a problémát már nem lehet megoldani.

Tudatos szülők és a technikát letévő fiatalok

Földi László ugyanakkor óva int attól, hogy az extrém példákat általánosítsuk. Saját környezetében is sok olyan embert ismer, akik nagyon tudatosan nem engedik a gyerekeiket a közösségi média közelébe. Bízik abban, hogy a társadalomnak van egy széles rétege, amely meggondolt, gondolkodó lényként kezeli ezt a kérdést.

„Nagyon sok olyan embert ismerek a saját köreimen […] és az ő baráti körének a gyerekeit is látom. Ezek a picikék még nem engedik őket a közelében ennek, nagyon tudatosan.” *

Emellett tényszerű adatok bizonyítják, hogy Amerikától Európán át Magyarországig vannak olyan fiatal csoportok, akik letették a technikát – részben lázadásból a támadásokkal teli társadalom ellen, részben mert rájöttek, hogy ezen kívül is van világ és élet. Ha ezeket a kezdeményezéseket segítenék, az példaképpé és követhető történetté válhatna.

A pornográfia hatása a fiatal generációra

Földi László külön is kiemeli a pornográfia problematikáját: bizonyított, hogy a kisiskolások nagy része már látott pornót, ami elborzasztó. A hozzáférés két kattintással megtörténhet, és ennek súlyos következményei vannak. A gyerekek ezen keresztül ismerkednek meg a férfi-nő kapcsolattal, és torz világképet alakítanak ki. A pornográfia dopaminadagként működik, hasonlóan a kábítószerhez – egyre többre van szükség belőle.

Példaként hozza Japánt, ahol a férfiak egy része már nem hajlandó szexuális kapcsolatot kialakítani a nőkkel, mert egészen más világban élnek, más ingerküszöböt értek el. Ez generációs kérdéssé válik: ha nincs normális férfi-nő kapcsolat, akkor nem lesz utód sem. Vannak ugyanakkor olyan kultúrák – utalva a nagy kultúrák közötti konfliktusokra –, amelyek tiltják ezeket a tartalmakat, és a népességük mégsem csökken, sőt nő.

Digitális radikalizáció: az iszlám szélsőségesség és az internet

A műsorvezető áttér a közösségi média és a terrorizmus kapcsolatára. Felidéz egy sorozatot (valószínűleg a Netflixen), amely bemutatta, hogyan érik el a radikális iszlám eszmék a másod- vagy harmadgenerációs bevándorló hátterű fiatalokat a közösségi médián keresztül. Ezek a fiatalok identitászavarban vannak – hiába születtek például Svédországban, nem érzik magukat svédnek –, és könnyen meggyőzhetők, átfordíthatók.

Horváth József megerősíti: az Iszlám Állam ma sem szűnt meg, és a radikális iszlám eszmerendszer túlnőtt rajtuk. A beszervezési metódusok sokat finomodtak: először ráébresztik a fiatalt a frusztrációjára – hogy a befogadó társadalom elutasítja, másodrendű állampolgárnak tekinti –, majd egy alternatív kultúrát kínálnak neki a zenétől kezdve mindennel. Ha ez a befogadás megtörténik, onnantól kezdve csak idő kérdése, hogy irányítottan arra ösztönözzék: harcoljon otthon a saría bevezetéséért, vagy menjen el harcolni távoli országokba.

„Ezek a befolyásolási, átnevelési és utána terrorakciókra való rábírási metódikák nagyon sokat finomodtak egyébként az Iszlám Állam első próbálkozásai óta.” *

A célzott kommunikáció egyre fiatalabb korosztályokat ér el: a 20-as éveik közepétől indult, majd a 20-as éveik elején lévőkhöz, most pedig már a 10-es éveik közepén, elején lévőkhöz is eljut. A fiatalok internetről való letiltása ebben a kontextusban akár reményt keltő megoldás is lehetne – jegyzi meg a műsorvezető, bár a vendégek szkeptikusak.

Migráció, integráció és a párhuzamos társadalmak

Földi László éles vitába száll a „befogadó társadalom elutasítása” narratívával. Szerinte a gettósodás nem azért van, mert a befogadó társadalom kilöki magából a bevándorlókat, hanem mert a muszlim világban nincs radikális és nem radikális – minden muszlim ember elutasítja a másik kultúrát, mert így nevelik, naponta ötször imádkoznak erről. A különbség csak annyi, hogy van, aki harcol érte, és van, aki nem.

Személyes tapasztalatát is megosztja: amikor Európában terrortámadás történt, és gyerekek, nők haltak meg, egy közel-keleti országban örömünnep volt – a nagymamától az unokákig mindenki az utcán ujjongott. Szerinte a muszlim bevándorlók valamennyien hódítani jönnek, a saríát akarják a meglévő törvények helyett, és a gyerekeiket is úgy nevelik, hogy elsősorban ahhoz a kultúrához tartoznak, ahonnan jöttek.

Példaként hozza a futball-világbajnokságot: afrikai csapatok játékosairól kiderül, hogy Franciaországban vagy Angliában nevelkedtek, ott születtek, az adott ország ifjúsági válogatottjának tagjai voltak, mégis felnőtt korukban visszamennek az afrikai válogatottba. Az üzenet szerinte abszurd: ha valaki Franciaországban született, az francia – de ez a gyakorlatban nem így működik. Hasonló a helyzet a törökökkel is: Ausztriában vagy Németországban élő törökök török állampolgárság nélkül is szavaznak a török választásokon.

„Amikor azt mondjuk, hogy lehet-e így integrálni ezeket a dolgokat, akkor az a lényeg, hogy nem lehet. És pont.” *

Szerinte a mindennapokban tapasztalható kihívások – hogy az emberek nem mernek kimenni este az utcára Nyugat-Európában, hogy Svédországban nincs olyan hétvége, hogy valamelyik diszkóban ne lenne botrány, kézigránátos támadás, vagy hogy az utcán ne kergetnék a rendőrt a tinédzserek – nagyobb terrort jelentenek a társadalomra, mint az elkövetett gyilkosságok.

Az Európai Unió és a radikális iszlám finanszírozása

A műsorvezető az EUobserver cikkére hivatkozva elmondja, hogy az Európai Néppárt az iszlamista hálózatok feltérképezését és az EU-hoz való hozzáférésük szűkítését, valamint a finanszírozásuk átláthatóbbá tételét szeretné elérni. Ez azonban vitákat vált ki a civil társadalom szabályozása és a biztonság-szabadság egyensúlya kapcsán.

Horváth József szerint ez gyáva hozzáállás. Emlékeztet arra, hogy Ursula von der Leyen most azt mondja, feltérképezik a radikális iszlám szervezeteit, miközben az Európai Unió egészen az Izraelt ért támadásig mindenféle kontroll nélkül öntötte a pénzt a Hamásznak. Ebből a pénzből alagutak épültek, a Hamász által működtetett iskolákban radikális, szélsőséges és antiszemita oktatás folyt, és az uniós támogatásokból például Hitler Mein Kampfját fordították le arabra.

„Itt azért lenne néhány dolog, aminél azt kellene először mondani, hogy hibáztunk.” *

Ráadásul az uniós migrációs politika újragondolása helyett továbbra is azt mondják, hogy jöjjön be mindenki, majd szétosztjuk, és mindenki ellenőrizze a saját területén – ami papírok nélküli emberek esetében 12 hét alatt érdemben lehetetlen. A rendszer kicsúszott az irányításuk alól, az illegális migrációs tömegek önálló politikai tényezőkké váltak, és már nem elégednek meg azzal, hogy a balliberális pártokra szavaznak, hanem saját politikai csoportosulásokat hoznak létre. Horváth József szerint a mostani szólamokon túlmenően ennek semmiféle érdemi hatása nincsen.

Szélsőjobboldal kontra iszlám radikalizmus – a német példa

A műsorvezető felhívja a figyelmet az EUobserver cikkének egy érdekes ellentmondására: a német központi hírszerző szervezet szerint a szélsőjobboldali eszme jelenti a legnagyobb kihívást a demokrácia számára, miközben az Európai Néppárt az iszlamista hálózatokra fókuszál. Kérdés, hogy hova kellene fókuszálni.

Földi László szerint a szélsőség szélsőséget erősít, és a mai adminisztráció számára a nemzeti megmaradás kérdése – amit ma már szélsőségesnek bélyegeznek, akár az AfD-re is igaz – nincs a helyén, mert a globalizmus és a globális érdekek összehangolása van a helyén. Németországban az elmúlt időszak kormányai – már Merkel is a vége felé – tönkretették az országot, nem az oroszok, hanem a saját politikai vonalvezetésük vitte csődbe a gazdaságot és süllyeszti a társadalmat káoszba.

„Nem az a kérdés, hogy ki ragaszkodik a múltban az egyik vagy másik ideológiához, hanem az a kérdés, hogy ki akar normálisan élni, és ki az, aki nem.” *

Szerinte előbb-utóbb az önbíráskodás lesz napirenden: akinek a családját elpusztítják – mindegy, hogy bűnszervezet vagy terrorcsoport –, az hitehagyott lesz a törvények irányába, különösen, ha azt látja, hogy aki fellép a randalírozó ellen, azt viszik el, nem pedig az elkövetőt. Ezek a folyamatok az önvédelem irányába hatnak, és ha csoportszinten összeadódnak, az polgárháborús helyzetet eredményez. Bár ez a szélsőjobboldali csoportoknál jelenik meg, van egy szélsőbaloldali csoport is – az antifák és hasonlók –, amelyek provokálják ezt a rendet, és sokszor nem lehet eldönteni, ki kezdte.

A német társadalommal kapcsolatban megjegyzi: a negyedik generáció úgy nőtt fel, hogy a gimnáziumi történelemkönyvekben két dolgot tanítottak hangsúlyosan – a francia forradalmat és a náci bűnöket. Miközben amerikai, francia vagy belga bűnökről nem esett szó, csak a náci bűnökről, hogy a társadalmat bűntudatban tartsák. Szerinte ez nem a zsidókérdésről szól, hanem arról, hogy a németek szégyelljék magukat egy 10 éves történelmi időszak miatt, és ezt a logikát bizonyos érdekcsoportok mindig elő tudják venni az emberek stimulálására.

Az AfD európai parlamenti betiltásának kezdeményezése

A beszélgetés végén a műsorvezető bejelenti, hogy az Európai Parlament eljárást indít az AfD uniós pártjának betiltására, de ennek a témának a kifejtését már a saját YouTube-csatornáján folytatják. (A beszélgetés ezen a ponton megszakad, a folytatás egy másik platformon érhető el.)

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „beapolitikát”: A műsorvezető azt mondja: „a múlt héten jobban kiveséztük a beapolitikát”. A kontextus alapján valószínűleg „belpolitikát” jelent, mivel a múlt heti adás témájától most az európai folyamatok felé fordulnak. Az ASR „beapolitikát”-ként rögzítette.
  • „csillagokáb”: A beszélgetés során science fiction filmekről esik szó, és a vendég egy sorozat címét keresi. A „csillagokáb” nagy valószínűséggel a „Csillagok háborúja” (Star Wars) torzult alakja, amit a kommentelők is megerősíthettek.
  • „mészrémi gondolat”: Földi László mondja: „hogy ez a mészrémi gondolat, nincs nemzet, nincs izé, nincs van egy központi akarat”. A „mészrémi” feltehetően a „messianisztikus” szó torzulása, utalva egy központi akarat által vezérelt világrend víziójára.
  • „gyálsz hozzáállást”: Horváth József mondja: „Igen, ez egy gyálsz hozzáállást.” A szövegkörnyezet alapján a „gyáva” szó torzulása lehet.
  • „a szómágián túlmenően”: Horváth József mondja: „a szómágián túlmenően semmiféle érdemi hatással nincsen”. A „szómágián” valószínűleg a „szólamokon” szó torzult alakja.
  • „na no na no na no na milyen messzélem”: Földi László egy gondolatmenet közben elakad, és ezt a töredékes mondatot rögzítette az ASR. A kontextus alapján valószínűleg „milyen messzire megyek” vagy hasonló önreflexió lehetett, de pontosan nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]hogy azt tervezik, hogy 202-től kezdődően a 16 év aluliaknak betiltják a közösségi média használatot, és hasonlóban fog hasonlóban gondolkodik Brüsszel.

[00:00:10]Ezek az intézkedések csupán a társadalom megnyugtatására és a valóság elfedésére szolgálnak.

[00:00:20]Látható módon a magyar választást simán meg lehet nyerni a Facebookon keresztül, hogy egyszerűen fogalmazzunk.

[00:00:24]Az elmúlt magyarországi választás kapcsán bennünket tétre, helyre, befutóra profilíroztak.

[00:00:32]Onnantól kezdve egy generáció kezükben van, és örök időkre a kezükben van.

[00:00:43]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.

[00:00:44]Ez itt az Erőtér a Mandiner heti geopolitikai elemzőműsora.

[00:00:49]Állandó szakértő vendégekkel Földi Lászlóval, Horvát Józseffal, illetve a házigazdával, Póce Istvánnal.

[00:00:54]Szervusztok!

[00:00:54]Szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:00:56]Szervusztok!

[00:00:57]Nézők, hallgatók érdekében mondom, hogy a korábbi adásban is elmondtam, most is felhívnám a figyelmet arra, hogy jogi változások eredményeképpen, meg nyilván politikai változások, meg nyilván egyébként egyéb más változások eredményeképpen Mandirának a helyzete azért bizonytalanná vált, és ezt szerintem a sajtóban önök is követték, meg nyilván itt a tömíokban is követhették.

[00:01:15]dolgozunk a megoldáson, tehát nem szeretnénk semmiképpen sem cserben hagyni önöket, egyébként nézőket, olvasókat, meg nyilván egyébként az értékközösségünket is.

[00:01:24]De hát ha biztosra akarnak menni, és én azt javaslom, hogy menjünk biztosra, akkor kövessék be az én YouTube csatornámat, mutatjuk, hogy hol lehet, merthogy ez a csatorna, ez az én csatornám, úgyhogy itt ezt én szerkesztem, ezt senki más nem szerkeszti, úgyhogy csak egy közelmútnak a történéseire reflektál, amit kibeszéltünk itt a műsorban.

[00:01:41]Úgyhogy várom önöket ott szeretettel, ott biztos, hogy tudnak velem meg velünk találkozni, de most még itt is itt vagyunk és mi vagyunk, és mi szerkesztjük.

[00:01:49]Tehát minden ellentétes várakozással, aggodalommal vagy kommentel szemen, mert láttam a kommentelők között is már többen aggódtak, hogy hogy itt ez már itt már nem az történik, ami ami eddig történt, de itt az történik, ami eddig történt.

[00:02:02]Az alapján az értékrend alapján és mentén dolgozunk tovább.

[00:02:04]Egyelőre még itt a amely alapján eddig is végeztük a munkánkat.

[00:02:09]No és akkor beszélgessünk kicsit európai kérdésekről.

[00:02:12]Itt ugye itt van a nyár és a nyáron azért az szokott történni, hogy kicsit így beállnak a folyamatok, belassulnak.

[00:02:17]Most ezt nyilván itthon látjuk, hogy nem így van, de de most beszéljünk inkább az európai folyamatokról.

[00:02:22]hogy a múlt héten jobban kiveséztük a beapolitikát, [horkantás] merthogy van egy érdekes kép, és itt ez egy ez egy nagy kép is, mert hogy korábban veletek is beszélgettünk már arról, hogy hogyan nőtt meg a a közösségi médiának a szerepe és és ez a szerep ez bizony ugye ennek már van gazdasági hatása, van a mondjuk az emberekre pszichológiai hatása, van nyilván politikai hatása, de úgy tűnik, hogy elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol a különböző az ő állami meg nem állami szereplők már arról beszélnek, hogy egy olyan pontot léptünk át, egy olyan határt léptünk át, ahol egész egyszerűen korlátozatásra van szükség, méghozzá is ugye elsősorban itt a a az egészség meg a pszichológiai egészség védelme érdekében.

[00:03:06]És akkor ugye itt a britek, és szerintem ez már szélesebb közülemény számára is ismert, hogy azt tervezik, hogy 202-től kezdődően a 16 év aluliaknak betiltják a közösségi média használatot.

[00:03:19]És hasonlóban fog hasonlóban gondolkodik Brüsszel.

[00:03:22]Ez már tavaly is felmerült az Európai Parlament, mert most az Euroaktívum megjelent egy cikk, hogy bizony-bizony ebbe az irányba lehetne vagy kellene az Európai Paramen meg az európai döntősadó szerint is ellépni, hogy 16 év alatt betiltani és 13 évtől lehetne használni szülői engedéllyel meg szülői felügyelet mellett.

[00:03:41]Mi történik?

[00:03:41]Rájöttek, hogy mégse annyira ő az a közösségi média, mert ugye politikailag azt láttuk, hogy hasznos.

[00:03:48]Főleg, hogyha tered a az algoritmust ide-oda.

[00:03:54]Igen.

[00:03:54]Azt gondolom, hogy azért pontosítani kell, hogy mire gondolnak itt tartalmi szempontból.

[00:03:57]Ugye ami rettenetesen nagy károkat okoz ifjúságnál, az természetesen a politikai is, hiszen nyilvánvaló, hogy hatások érik őket, de 16 év alatt még ez a politikában konkrétan nem fog megjelenni.

[00:04:11]Legfeljebb később.

[00:04:13]Ami zavaró, ugye itt a pornográf irodalomnak a elérhetősége, ami zavaró, azok a fajta vad és mondjuk úgy nem feltétlenül a lelket simogató történetek, megjelenítési formák, tehát nagyon-nagyon durva dolgok vannak, amelyek a fiatalokat elérik, amelyek megzavarják a fejlődésüket, tulajdonképpen egy elképesztő negatív irányba tolják őket a növekedés során.

[00:04:38]a személyiség kialakulásának időszakát éljük természetszerűleg.

[00:04:44]Tehát minden hatás pro és kontra éri ezeket az embereket.

[00:04:48]Ráadásul ugye a közösségi hálón hát nem azt mondom, hogy növekednek, de hát gyakorlatilag ott élik az életüket.

[00:04:57]És ugye a szülők megpróbálnak egy ellentartást bevezetni, akkor is elképesztő nehéz dolguk van.

[00:05:04]Hiszen az első probléma az lenne, hogy a szülő tiltja vagy nem tiltja, hogy mit lát a gyerek, ugye?

[00:05:12]azért vannak olyan megoldási technikák, hogy le van tiltva bizonyos elérhetőség a saját formáján, de akkor megnézi a szomszéd gyerekét.

[00:05:18]Tehát magyarul annak vannak egy logikája annak, hogy mit nézhet és mit nem a gyerek, mivel foglalkozon és mivel nem.

[00:05:25]Csak a dolog te mondtad az elején, hogy egy átfogóbb problémakört feltételez például azt, hogy miért a kütyöt nyomogatja ahelyett, hogy sportolna, ahelyett, hogy mozogna, ahelyett, hogy társasági életet élne szó szerint és klasszikus értelemben.

[00:05:38]Tehát nem a nitten netten keresztül, hanem személyesen.

[00:05:42]És így tovább.

[00:05:42]Miért azon tanul?

[00:05:45]Ma már az egyetemista is, és miért nem könyvtában jár?

[00:05:47]Tehát nagyon sok tétel van, ami tulajdonképpen kiválthatóvá tenné ezt a fajta élethelyzetet.

[00:05:55]Ugye most én nem megyek oda vissza, mert unalmas az én mondatom, hogy ki kell húzni a konektort a ugye a konektorból a dugót, internet és közösségenálló pólóra fogjuk nyomni.

[00:06:06]Oké.

[00:06:06]És akkor itt szaladgálunk benne.

[00:06:10]De azt gondolom, hogy a a tréfán túl ugye itt nem az a kérdés, hogy tulajdonképpen szerintem, hogy mennyi időben és mit tegyenek a gyerekek, vagy mit láthatnak, mit nem.

[00:06:19]Miért jelenik meg ilyen tartalom?

[00:06:21]Teszem föl az első kérdést.

[00:06:23]azért az nem feltétlen csak a gyerekeket viszik kár káros irányba, ami ott tartalomként megjelenik, hanem a felnőtt társadalmat is lássuk be.

[00:06:32]Tehát 16 fölött is ez súlyos probléma és súlyos gond, hogy miket lehet elérni és milyen módon.

[00:06:39]Ugye az egyik dolog.

[00:06:39]A másik hogy valóban a szűk társadalmi közösségeken belül is ma már a nagymama is Facebookozik.

[00:06:50]Miért?

[00:06:50]Hát legalább ő ne tegye már meg.

[00:06:52]De már megteszi, mert lehet, hogy az a generáció ugye és már nem csak egy Magyarországra kell gondolnunk, főleg a Európára, mer ugye arról beszélünk, hogy Angel, ott azért van a harmadik generáció az, ami ezen nő föl, hogy így mondjam.

[00:07:03]Tehát már a nagymama is érintett nem 16 éves enyévet.

[00:07:05]Tehát magyarul egy olyanfjta problémán találkozunk, amelyben a politikának egyfelől nagyon komoly érdeke van, hogy megmaradjon, említetted, hiszen látható módon a magyar választást simán meg lehet nyerni a Facebookon keresztül, hogy egyszerűen fogalmazzunk, és minden más választásra is ez hatással van nyilvánvalóan, és van erre történeti példa.

[00:07:28]Másrészt viszont az, hogy szabályozni akarják, nagyon fontos tétel, hogy hogyan akarják szabályozni, ezt se felejtsük ki.

[00:07:35]ilyen biometrikus elérhetőségi logikában gondolkodnak.

[00:07:40]Tehát nem elég az, hogy te nem érheted el, hanem hogyan tudsz fölcsatlakozni, és ez már ugye a az újlanyomat, az altfelismerés, egyebek.

[00:07:50]Na most ez a következő üzenete ennek az egész problémának, hogy beburkoljuk megint a jövőképet egy egyébként formálisan elfogadható dologba, de van egy csandaság a háttérben, mert onnantól kezdve, hogy téged bioritmikusan tudnak követni folyamatosan, hogy mit teszel, onnantól kezdve nem vagy szabad ember, ássuk be.

[00:08:11]onnantól kezdve egy rabszolgai közösséggé váltál, hiszen és ezt Kínában már teszik, hogy így fogalmazzak, ugye onnantól kezdve te azt teheted, amit én engedek neked, és nem csak a pornót nézheted vagy nem, hanem minden mást is.

[00:08:27]Mit vásárolhatsz, mit nem.

[00:08:27]Ebből következően mi az érdeklődési köröd, mi nem, mit olvasom, mit nem.

[00:08:31]Tehát magyarul téged annyira be tudnak lőni, hogy esélyed nincs, kibújjál ebből a bizonyos burokból.

[00:08:40]És ugye itt most az a támadási pont, hogy még lehet, hogy én nem engedélyezem ezt, mert akkor inkább nem fogok rajta lenni, hanem más módot választok.

[00:08:51]Nem engedélyezem meg a bankomnak, hogy csak így férjek a pénzemhez, mert ma még van jogi lehetőségem, hogy megakadályozzom ezt a fajta banki igényt, ahol lehet, hogy nem a sandaság a lényeg, hanem a költségmegtakarítás ugye azon keresztül, hogy ne legyen kész pénz, és ugye sok mindenről beszéltünk, de a gyerekeket ha törvényileg erre kötelezik, tehát ugye fordítsuk meg a dolgot, nem lehetőségz, hanem kötelezettséggé válik, onnantól kezdve egy generáció kezükben van és örö időkre a kezükben van.

[00:09:22]Azoknak, akiknek igenis van egy elképzelésük arról, hogy a világot hogyan kellene kezelni, ugye egy központi akarattal, hogy ez a mészrémi gondolat, nincs nemzet, nincs izé, nincs van egy központi akarat.

[00:09:35]A káoszt egyébként is úgy lehet rendbe rakni, hogyha központosítanak.

[00:09:38]Hát meg kell nézni a science fiction filmeket.

[00:09:40]Ugye a a akartam mondani, melyik volt ennek a nagy-nagy szószólója.

[00:09:49]Ugye a világok háborúan melyik volt az?

[00:09:56]Spielberg.

[00:09:57]Spelberg filmek.

[00:09:57]De mi volt a címe annak a sorozatnak?

[00:09:59]Na [torokköszörülés] le le le nem fogunk filmes podcastet indítani.

[00:10:04]Most meg tudom nyugtatni a kedves nézőinket.

[00:10:05]Beégtünk egy kicsit be kommentbe várjuk az észrevételeket, hogy melyik lehet.

[00:10:10]Igen.

[00:10:10]Tehát azok a filmek, amelyek csillagokáb.

[00:10:12]Na hát aki aki figyel is.

[00:10:15]Nagyon köszönöm.

[00:10:15]Ezek ki fogok kapni a gyerekeimtől.

[00:10:18]Mindegy.

[00:10:18]Tehát abban a évtizedekkel ezelőtt gyakorlatilag megjelent ez a gondolat.

[00:10:22]Gondoljatok bele, volt egy irányítóközpont.

[00:10:24]Jó, ott összetartott a nép, mert ugye jött a nagy ellenség, egyéb.

[00:10:29]Jó, nem ragozom.

[00:10:31]Tehát bocsánat a hosszú monológért, csak azt akartam ezzel mondani, hogy egyfelől persze tartalmi oldalon kellene ezt az egészet kezelni.

[00:10:38]Nem mehet föl, mert ha igen, akkor azonnal kihúzzok a történetből.

[00:10:42]Nem lesz ez, mert ez üzlet, mögé a reklámok meg egyebek jönnek, pénz van.

[00:10:47]És a támadó oldal szerintem nem fogja megengedni, hogy a nagy generációját ne tudja elérni, illetve csak azért, mert más módon ebbőlnek érdeke származik, és ennán nagyobb baj.

[00:10:59]Érdekes, amit mondtál azzal kapcsolatban, hogy a biomatikus adatokhoz való hozzáférés, merthogy a hogy ezeket az eszközök maguk tárolják a hardweren, csak ugye ilyenkor a különböző alkalmazásoknál, ugye a banki alkalmazásoknál is hozzáárulást kell adni, hogyha azon keresztül akarsz belépni, hogy a bank hozzáférhet a biometrikus azonosításodhoz.

[00:11:18]És ugye itt valóban akkor már a közösségi média is akkor hozzáférés fog kérni a biometrikushoz.

[00:11:22]Most nyilván persze teszik fel az emberek a fotókat, meg tesszük fel a fotókat meg a videókat, de azért ez már akkor már úgy lenyomat, már minden fönn lesz.

[00:11:31]Igen.

[00:11:31]Én azt gondolom, hogy ezek a az intézkedések csupán a társadalom megnyugtatására és a valóság elfedésére szolgálnak.

[00:11:44]Egyrészt azért, mert itt már legalább Közép-Európában is és Nyugat-Európában is nyilván előttünk járnak ebben.

[00:11:50]Kettő generáció szerintem nálunk is felnőtt már, aki gyakorlatilag az internet népe, közösségi médiának a népe.

[00:12:03]Ezektől várjuk el azt, hogy elfogadja majd, hogy az ő születendő gyerekeit letiltsák innen.

[00:12:09]ők ebben nőttek föl, ebben kapták a szocializációt.

[00:12:15]Itt élik vagy élik meg a mindennapi életüket.

[00:12:18]Tehát ők fogják a gyerekeiket letiltani erről.

[00:12:22]Hát én ebben nem látok realitást egyrészről.

[00:12:26]Másrészről pedig az, hogy ezt Brüsszel mennyire gondolja komolyan, vagy más állam, azért vannak bennem erőskétségek, mert ezáltal, amit itt a Laci is elkezdett kibontani, önként kiadna a kezéből egy fegyvert, amivel a társadalmat manipulálni, befolyásolni lehet, és nyájjá lehet tenni egy nemzetet, egy közösséget, és onnantól kezdve az interneten keresztül játszik könnyedséggel lehet már azt mondani, hogy te csak fogyasztó vagy.

[00:13:04]Valójában nem számít, hogy milyen kultúrából jöttél, honnan.

[00:13:06]Ha mi a Facebookon egymásra találunk és lájkoljuk egymást, akkor onnantól kezdve már mi egy csapat vagyunk.

[00:13:15]Tehát ez a relativizálás a mindenk ugye a család az család és akkor az, hogyha másfajta mint amit megszoktunk, akkor onnantól kezdve mi ezzel el lehet ezeket a kötőszöveteket föllazítani.

[00:13:30]És egy nagyon tudatos dolog, és nem gondolom azt, hogy erről a politikai elit le akarna mondani a balliberális oldalon.

[00:13:38]Harmadik része, hogy hol tartunk.

[00:13:42]egy nagyon kedves ismerősöm mutatott olyan videót, és én döbbentenéz, egy másfél éves kisgyermek az első képen hisztizik és veri magát a földön, majd az anyuka mosolyogva, kacarászva odaadja neki a telefont, a gyerek felül, nézi és mint akit elvágtak onnantól kezdve csendbéke nyugalom.

[00:14:07]Majd az anyuka úgy gondolja, hogy milyen vicces dolog ez.

[00:14:11]Megint elveszi a gyerektől a telefont.

[00:14:14]gyerek földhöz veri magát, visít, csapkod, tehát mint aki nincs magánál, majd harmadszor is odaadja neki, és úgy belemondja a kamerába, hogy na hát így lehet megnyuttatni a gyermeket, tehát hogy itt tartunk.

[00:14:27]És lehet, hogy egy ez egy extrém példa, de rémisztő példa.

[00:14:29]És még egy dolgot hadd hozzak ide.

[00:14:33]A városi legendák itt arról is beszélnek már, hogy az elmúlt magyarországi választás kapcsán bennünket tétre, helyre, befutóra profilíroztak, hogy ki ahogy a üzleti [torokköszörülés] megfontolásoknál is csinálják, hogy melyikünk szereti a vörösbort, melyikünk abszinens, melyikünk éppenséggel a húst el akarja hagyni, satöbbi, satöbbi, és annak megfelelően kezdik el bombázni a reklámokkal ajánlatokkal, minden egyében.

[00:15:08]És hogyha ez a profilírozásos történet igaz, és ezzel lehetett társadalmi rétegeket átfordítani, befolyásolni cédirányosan, precíziósan.

[00:15:20]Nem úgy és emlékeztetnék arra, hogy négy évvel ezelőtti választásnál is ugye volt már egy ilyen kis depróbálkozás, amikor SMS-ben, hogy légy bátor és szavaz, mit tudom én, akkor éppen hogy hívták a baloldali összefogást.

[00:15:35]Akkor az még egy ilyen szerencsétlen rosszul fordított, mondjuk úgy, hogy kézműves kísérlet volt.

[00:15:41]Mostanra ez már egy hightech digitális világgá változott ebből a szempontból.

[00:15:47]És a siker, ami kétségtelenző oldalukon van, az visszaigazolja azt, hogy ez egy jó, olcsó, hatékony módszer, amit nem is lehet detektálni, úgy tűnik, a klasszikus módszerekkel.

[00:16:04]Tehát ha ezt mind-mind összerakom, akkor én egész egyszerűen nem látom már ebben a világban azt, mivel kiengedtük ezt a szellemet a palackból, hogy nagyon drasztikus módszerek nélkül, ami lehet, hogy már polgárháborúhoz vezetne egyébként, meg lehetne ezt a problémát így oldani.

[00:16:23]Bocsáss meg egy még egy megjegyzést.

[00:16:26]Ez így van abszolút, amit mondasz, és a gyakorlat, de én úgy gondolom, hogy nagyon sokszor a az ebből a szempontból is extrém dolgokat majdhogy nem általánosítjuk, és ez nem nem lenne szabad.

[00:16:40]Nagyon sok olyan embert ismerek a saját köreimen, ugye a gyerekeim egy része már már olyan, aki nem hogy idős, életkorát tekint a felnőtt, hanem saját gyereke is van, és az ő baráti körének a gyerekeit is látom.

[00:16:55]Ez egy picikék még nem engedik őket a közelében ennek nagyon tudatosan.

[00:17:00]Tehát én az a társadalomnak azért egy nagyon széles rétege, nem tudok arányokat mondani, most ez plusz vagy mínusz ahhoz képest, akik a bután kezelik, vagy a másfél éves anyuka, vagy gyereknek a az anyukája.

[00:17:13]De én azt gondolom, hogy az embereket fontos, hogy hogy komoly meggondolt és hogy mondjam, gondolkodó lényeknek tekintsük.

[00:17:23]És ebben én nem tudok másképp, nem akarok másképp látni, lehet, hogy így fogok elpusztulni, hogy fogalmazzak, mertogy az élet meghaladta, amit én mondok, de bízom [torokköszörülés] benne, hogy nem.

[00:17:33]Ez az egyik része.

[00:17:33]A másik része ugye a a társadalmaknak és a múltkor a stratégián beszélgettünk az István, hogy kicsit reklámozzuk magunkat.

[00:17:42]Azt is fölövetettem, és megint tényszerű adatok bizonyítják, hogy Amerikától Európán keresztül magyarországi bezárólag vannak olyan fiatal csoportok, akik letették a technikát.

[00:17:55]Egyrészt ezzel lázadnak a társadalom ellen, amiben azt érzik, hogy nagyon támadják őket.

[00:18:01]És rájöttek arra, hogy ezen kívül van világ és élet.

[00:18:03]Ha ezeket még segítelénk is, mert vannak ilyen kezemérzések, és azt gondolom, hogy mi is szeretnénk ezt tenni a saját mondjuk, hogy piciéi lehetőségink között, mint alapítvány, akkor ez ugyanúgy élett kaphat, és ugyanúgy egy példaképpé válhat, egy követhető történetté válhat, mint pontosan ez.

[00:18:24]Na most sajnos a kettő nem ugyanaz.

[00:18:27]Ez a tiltás ismétlen másról szól, de azért szól már arról is, hogy például, és nem mondtam a pornó problematikáját ebben a korban, tehát bizonyított módon a kisiskolásoknak a nagy része már látott pornót, ami elborzasztó.

[00:18:43]Ami elborzasztó.

[00:18:43]És az a probléma, hogy ehhez való hozzáférés az két kattintás után megtörténhet.

[00:18:49]Tehát most egy jöhetsz a bioritmikus akármiddel, akkor is a rendszer úgy van fölépítve, hogy minimális esélyed van, hogy elkerült.

[00:19:00]Ez is nem azt mondom, hogy rendben van, de milyen következményekkel jár?

[00:19:02]Hát azzal, hogy hogy ismerkedik meg a férfi nő kapcsolattal a gyerek ezen keresztül.

[00:19:11]Mit vár el majd később ettől a kapcsolattól?

[00:19:13]Ezt.

[00:19:13]De ez nem ez.

[00:19:16]A család nem erről szól.

[00:19:16]a férfi nő szerelmi kapcsolata, amelyből valóban a testiség is mellett tartozik, mert igen, mert ez ugyanúgy a teremtettség lényeg az egy torz világot fog képviselni.

[00:19:28]És például vannak ma már olyan országok, például Japán ez, ahol a férfiak el lépnek a nőktől.

[00:19:38]Már úgy értem, hogy nem hajlandó velük szexuális kapcsolatot kialakítani.

[00:19:42]Nagy részük nem.

[00:19:45]Döbbenetes, mert egészen más világban élnek az ügyben, egészen más igerküszöböt értek el.

[00:19:50]Ugye ez egy dopamin adag, lássuk be.

[00:19:52]Olyan, mint a kámítószer, kicsivel kezdem, az egyre többre van szükségem.

[00:19:57]A pornóiradom ugyanez sajnos.

[00:19:59]És a fiatalokat, mivel nagyon elérte, erről nagyon tényleg le kellene tiltani, mert például generációs kérdéssé válik, hogy nem lesz utódás.

[00:20:07]Hát hogyha nincs férfiő közötti normális kapcsolat, akkor mit várunk a társadalomban?

[00:20:12]Na most vannak olyan kultúrák, megint csak ugye visszautaljak a nagy háborúzás ugye a kultúrák közötti világára itt Európában is, amelyek ezt a szót tiltják minden formában, kicsit túlzásb is viszik, és egyáltalán nem ragad rájuk az a történet, hogy a népességük csökkenne, sőt nő is.

[00:20:32]Tehát itt olyan terek nyílnak meg, amire a politika már tényleg nem mehet el mellette, mert nagyon komoly közek konzekvenciái vannak túl azon egyébként, hogy a kisgyereknek nem feltétlenül a az internet világa az, amit követni kéne.

[00:20:48]Elérkezünk egy számotokra szerintem kedves témához.

[00:20:51]Ez pedig ennek a különböző terrorral összefüggő változatai, merthogy és ugye itt szerintem korábban is utaltam már erre a műsorban, meg a beszélgetéseink során, hogy már láttam sorozatot, hogy erre volt talán Netflix valamelyik másik ilyen szolgáltatónál felfűzve, hogy hogyan ér el a másodhmad generációs bevándorló hátterű, de már egyébként a Belgi nem tudom melyik országról volt pontosan a a sorozatán Svédország, de hogy ott élő fiatalokat a közösségi médián keresztül a azok a radikális eszmék, és itt ugye kifetten egyébként radikális iszlámról volt szó, és hogyan veszik őket rá, akik egy ilyen zavarban vannak, fiatalon még nem teljesen találják az identitásukat, látják, tapasztalják, érzik azt, hogy ők nem hiába ott születtek ugye a a akár Svédországban, azért nem nem svédek, tehát hogy azért ott van az állampolgárságukban, de van egyfajta ilyen bizonytalanság, és ők könnyen meggyőzhetők és könnyen átfordíthatók.

[00:21:51]És nyilván a közösségi médiának a segítségével egy ilyen tiltás ebben mondjuk segíthet vagy naivívak vagyunk.

[00:21:59][nevetés] Naivak vagyunk.

[00:22:01]Nyilván, hogy minden olyan dolog, ami azt szolgálná, hogy mondjuk a radikális iszlám terjedését az interneten keresztül legalább csökkentsük vagy lelassítsuk, az már üdvözlendő.

[00:22:18]De bocsás meg, ez még egy létező probléma, mert ugye ez a korábban ez nagyon top téma volt.

[00:22:23]Abszolút.

[00:22:23]Én azt gondolom, hogy igen.

[00:22:25]Tehát az Iszlám Állam ma nem szűnt meg.

[00:22:27]Hát nem.

[00:22:27]És az Iszlám Állam és a radikális Iszlám eszmerendszer az nem ugyanaz.

[00:22:33]Egyedül ott onnan indulunk, ugye és ott válik ez fontossá, hogy a radikális iszlám eszmék terjesztése, illetve az interneten keresztüli beszervezés és utána egy terrorakcióra való felkészítés, ösztönzés, befolyással ráhatás, az az Iszlám Államnak az úgy úgy mondjam a sajátos ötlete volt, amit így van, amit kihasználtak egyáltalán.

[00:23:02]Az Iszlám Állam mint államiságnak a megjelenítésétől kezdve nagyon sok minden a radikális Iszlámnál velük kezdődik el.

[00:23:09]Na most én azt látom, hogy a radikális iszlám ebből a szempontból, mint eszmát túlnőtt rajtuk.

[00:23:18]Tehát már nem az a lényeg, hogy a Iszlám Államhoz csatlakozzál és tegyél nekik hűségesküt, hanem az a lényeg, hogy szippatson be ez a világ.

[00:23:27]Ö első körben ugye itt utalsz ezekre a sorozatokra, ébreszd föl bennük, hogy tulajdonképpen te frusztrált vagy, mert téged a több cégi társadalom még ha nem is mutatja, de akkor is elutasít, másodrendű állampolgárnak tekint, nem enged kibontakozni satöbbi, satöbbi.

[00:23:47]óba zár, és akkor ez a sajátos életforma ott kialakul, és utána jön a zenétől kezdve mindennel egy alternatív kultúrának a megjelenése a ezekben a mikroközösségekben, amiből majd kinevelődik, és ez a befogadásra megnyílnak ezek a fiatalok.

[00:24:09]És hogyha ez megtörténik, onnantól kezdve már csak idő kérdése, hogy irányítottan vagy azt mondja, hogy neked harcolni kell itthon, hogy kézbe vegye az iszlám ezt az országot és majd rendet tegyen, és a Sari alapján újraszervezze, vagy azt mondja, hogy menjél el harcolni távoli országokba, mert egyrészt az milyen romantikus, másrészt pedig ezáltal te majd mint egy keresztes lovag Csak most nem keresztel, de terjeszted a hitet.

[00:24:41][horkantás] Igen.

[00:24:41]Neméet sorozatban mind a kettőre van példa, hogy vanaki visszamegy, valaki meg ott marad és mindenki.

[00:24:46]Így van.

[00:24:46]És ez így van.

[00:24:49]És ezek célirányosan hogy úgy mondjam ki vannak mérve patika mérlegen, hogy ne mindenki menjen el harcolni mondjuk a közelkeletre, Észak-Afrikába, vagy Délkelet-Ázsiába, és mert akkor otthon ki fog harcolni, és ne is maradjon mindenki otthon.

[00:25:06]Tehát ebből a szempontból ezek a befolyásolási, átnevelési és utána terrorakciókra való rábírási metódikák nagyon sokat finomodtak egyébként az Iszlám Állam első próbálkozásai óta.

[00:25:23]És itt a fiataloknak a az internetről való letiltása lehet egyfajta úgymond megoldás, vagy reményt keltő megoldás, mert már itt is a generációkban egyre lejjebb mentek, hogy a célzottan, hogy találják meg ezeket a fiatalokat.

[00:25:45]Tehát nem indult ez a 20-as évek közepétől élő fiatalok felé való kommunikáció utána már rámentek a 20-as éveit éppen átlépők vagy a körülévőkhöz most már a 10-es éveik közepén elején lévőknél tartanak.

[00:26:05]Igen, ez így van.

[00:26:05]Csak kicsit fordítva.

[00:26:08]Azért nem arról van szó, hogy hogy egy befogadótársam nem fogadná be őket, hiszen a 60-as években befogadtazágtól kezdve mindenhol.

[00:26:19]A gettósodás nem attól van, hogy kilöki magából a befogadó társadalom, hanem az a probléma a muszlim világgal, hogy a muszlim világban nincs radikális és nem radikális.

[00:26:32]Egyetlen egy dolog különböztetni meg abból a szempontból, hogy elutasítja-e a másik kultúrát.

[00:26:37]Minden muszlim ember elutasítja, mert így nevelik.

[00:26:39]Naponta ötször imádkoznak erről.

[00:26:42]A különbség csak abban van, amit mondasz, hogy van, aki harcol érte, tehát háborúzik és gyilkol mindegyhöz az utcán vagy a háborúban.

[00:26:52]Van, aki ezt nem teszi meg, de én magam találkoztam azzal az élethelyzettel, ugye dolgozik abban a világban, időben, amikor Európában terrortámadás történt, meghaltak gyerekek, nők, tehát nem katonákat gyilkolt a a egyébként Iszlám Állam, akkor még nem feltétlenül erről volt szó, hanem muszlim csoportok.

[00:27:13]Akkor abban a bizonyos országban nem mondok országot, a Közelkeleten örömünnep volt aznap.

[00:27:20]A nagymamától, az unokájait mindenki az utcán boldogan ujjangat azért, hogy messzeföldön más kultúrában lévő gyerekek és nők meghaltak.

[00:27:28]Nem tudom, hogy eléggé elborzasztja-e maga a történetet.

[00:27:33]Ezt én tapasztaltam, nem olvasok, vagy mit tudom én mondta valaki.

[00:27:37]Ezzel nem minősítem a muszlim embereket félét, és ne legyen egy ilyen elfogadásra képtelen valaminek, de ugye amikor idejönnek az ebbe a kultúrába, akkor ők igenis valamennyien tulajdonképpen hódítani jönnek.

[00:27:55]Azok, hogy konkrétan mitől indultak el, az lehet nagyon különböző, de ők hódítani akarnak.

[00:27:59]Ahogy te is mondod, Jóska, a Sariát akarják a meglévő törvények helyett, és egyáltalán a gyerekeiket úgy nevelik, hogy te elsősorban abban a kultúrában tartozol és ahhoz a virághoz tartozol, ahogy jöttünk.

[00:28:15]Most nézem a futball világbajnokságot.

[00:28:18]Vannak ilyen csapatok, hogy elefántcsontpart, meg kongó, meg ilyenek.

[00:28:25]Kiderül róluk, megverik az európaiakat.

[00:28:28]Bocsi, miért?

[00:28:28]Hát az mondják, hogy ugyan feketefrikában hát azt se tudják, hogy hogy néz ki egy futballabda.

[00:28:34]Igen ám, csak ezek a urak Franciaországban Angliában főleg nevelkedtek, lehet, hogy ott is születtek nagyon sokan közülük, sőt ezen országok ifjúsági válogatottjának a tagjai voltak.

[00:28:48]Majd felnőtt korban megtalálják őket, és azt mondják, hogy gyere vissza inkább kongói válogatotta, meg elefántcsant válogatottba.

[00:28:57]és azzal találkozik az eur vagyokidhez a európai csapat azzal találkozik hogy nem tudja megverni őket mert ugyanazt akadémiát járták sőt lehet hogy ugyan a csapatban játszanak a Liverpool vagy akármilyen nagy csapatban tehát aminek a ami az üzenete ennek ez egy abszurd dolog hát hogyha valaki Franciaországban születt az francia és pont nem ha valaki Ausztriában született törökként azt az az oszták Nem, hát hogyha Törökországban elnökválasztás van, az egyébként török állampolgársággal nem rendelkező törökök is szavaznak Ausztriában, Németországban.

[00:29:38]Tehát ez nyilván egy másik irányba visz most itt a konkrét terrorizmus kérdésétől, de ebben a milliőbinés közegben, amikor az utcán valaki elvágja egy fehér embernek, mondjuk így a nyakát, akkor ő azt a harcot vívja, mint amikor géppisztollyal meg gránátokkal bemennek egy diszkóba, és ott gyilkolják az embereket.

[00:30:00]ugyanazt a harcot hívja sajnos, amikor elutasítja a törvényeit a befogadó országnak, ami gondoskodik róla családjáról is, akkor tulajdonképpen harcot folytat.

[00:30:10]Amikor azt mondjuk, hogy lehet-e így integrálni ezeket a dolgokat, akkor az a lényeg, hogy nem lehet.

[00:30:17]És pont.

[00:30:17]És ismétlem, a mindennapokban találkozó kihívások nagyobb terrort jelentenek a társadalomra, mint az elkövetett gyilkosságok, amelyek nagyon sajnálatosak.

[00:30:30]Nyilván emberi életet követelnek.

[00:30:31]Amikor az emberek nem mennek kimenni este az utcára, lásd nyugat-Európában, akkor az egy terrorhelyzet.

[00:30:38]Akkor ne csukjuk be a szemünket azzal, hogy de jó, mert nem lőtek aznap, de Svédországra utalva hát nincs olyan hétvége, hogy valamelyik [torokköszörülés] diszkóban ne lenne botrány, vagy éppen kézigrántos támadás.

[00:30:49]Ne lenne olyan élethelyzet, hogy az utcán ne kergetnék a rendőrt a tínédzserek.

[00:30:54]Tessék?

[00:30:57]Ez nem terror.

[00:30:57]Hát dehogy nem.

[00:30:57]És érdekes, hogy az európai néppárt, megint az európai néppárt pont le pártja már az eurobserver írja, hát az iszlamista hálózatokat próbálja meg feltérképezni és nyilván szeretné valamilyen szinten ugye a az EU-hoz való hozzáférést szűkíteni, meg egyébként ezeknek a szervezeteknek a finanszírozását jobban átlátni.

[00:31:20]Ö és egyébként ugye ugye és ugye itt már a civilársadalom finanszírozdása meg a civil társadalomnak a szabályozása is kébe kerül meg hát ugye láthatóan vitákat vált meg váltott ki, hogy akkor hol a határ ebben a történetben a biztonság meg a civilstan között a kontroll meg a szabadság között és ugye Európa a szabadság földje volt akart lenni de hogyha meg a biztonság földje akar lenni akkor létrejön egy ellentm vagy mintha létrejönne egy ellentmondás Igen, ez egy gyálsz hozzáállást.

[00:31:51]Tegyük rögtön hozzá, hogy szögezzük le.

[00:31:54]Tehát akkor, amikor azt mondja Ursula Fonder Len, hogy akkor majd jól feltérképezzük, hogy a radikális Iszlám mondjuk a Közelkeleten milyen szervezeteket hozott létre, és akkor azok milyen kárt okoznak.

[00:32:13]Akkor kérdezzük már meg illőtisztelettel, hogy akkor a Hamasnak a támogatása, amint az Európai Unió egészen az Izraelt ért támadásig mindenféle kontroll nélkül öntötte be a pénzt, amiből kiderült, hogy alagutak születnek, amiből kiderült, hogy a Hamas által működtetett iskolákban a radikális szélsősége és antiszemita oktatás folyt, amiből kiderült, hogy az Európai Uniós támogatásokból mondjuk Hitler main kampfját fordították le arabra.

[00:32:49]Tehát itt azért lenne néhány dolog, aminél azt kellene először mondani, hogy hibáztunk.

[00:32:56]Hm.

[00:32:57]Másodszor, ha ehhez a megszólalásához hozzáilleszteni, hogy akkor az uniós migrációs politikát újra gondoljuk, mert ehhez nem teszi azt hozzá, hogy azokat a személyeket illetve általában senkit nem engedünk be az Európai Unióba, míg egy valódi tényleges átvizsgáláson, szűrésen nem megy keresztül.

[00:33:23]Nem azt mondja, most is azt mondja, hogy jöjjön be, majd szétosztjuk és mindenki ellendőrizze a saját területéből.

[00:33:32]Így van.

[00:33:32]Amiből nézzük meg, hogy a papírok nélküli embert, akiről semmit nem tudunk, azt hogy lehet 12 hét alatt érdemben nezni sehogy.

[00:33:39]Tehát ez egy folyamat aminél látják azt, hogy valójában az irányításuk alól kicsúszott ez a rendszer.

[00:33:50]már nem tudják irányítani.

[00:33:52]illegális migrációs tömegek, azok már önálló politikai tényezőkké váltak, és már nem elégzenek meg azzal, hogy rászavazunk a éppen az adott országban a balliberális pártokra, mert ők akarják, hogy bejöjjünk az országba, és ők engedtek be bennünket, hanem már önálló politikai csoportosulásokat, pártokat, vagy a balliberális pártokon belül önálló kisebb egységeket hoznak létre, amelyek a saját érdekeik mentén politizálnak.

[00:34:25]Tehát innentől kezdve ez a folyamat, én azt gondolom, hogy ezzel, amit most mondanak, a szómágián túlmenően semmiféle érdemi hatással nincsen.

[00:34:37]Azért is érdekességek cikk az EU szerverem felhívja a figyelmet arra, hogy hogy itt a ez a megközelítés ez gyakorlatilag ellentmond annak, amit mondjuk a német központi hírszerző szervezet képvisel.

[00:34:50]Az pedig az, hogy a hogy a szélső jobboldali eszme az ami a a legnagyobb kihívás a demokrácia számára.

[00:34:59]Nyilván a szélsőség szélsőséget erősít, de akkor hova kell fókuszálni?

[00:35:06]Egyik szem egyik szemmel a szélső jobbra kell nézni, a másik szemmel meg a az iszlámra, vagy vagy most mi itt a teendő?

[00:35:14]Persz hírszerzés meg majd nyilván elhárítás szempontjából.

[00:35:18]Ja, nyilván kihívást jelent a meglévő adminisztrációnak.

[00:35:20]Gondoljunk bele.

[00:35:20]Hát hiszen most itt hagyjuk a szélsőséges megnyilatkozásokat, amelyekben tényleg nincs elfogadható logika, de az, hogy ma már radikalizálódnia kell tulajdonképpen normálisnak is, azért az megjelenik.

[00:35:38]Miről van szó?

[00:35:38]Ugye a jobboldali ma szélsőségesnek hívott, de ez már az AFD-re is igaz ő logikájuk szerint, nem csak a mondjuk zászlót bontó szélső jobbra.

[00:35:48]Ugye a nemzeti megmaradásnak a kérdése, az sajnos az úgynevezett polgári rendet képviselő ma adminisztrációban kormányokban megjelenő logika szerint a legkevésbé van a helyén.

[00:36:02]Ugye a globalizmus van a helyén ehelyett a globális érdekek összehangolása van a helyén.

[00:36:09]Hát Németországban az elmúlt időszak kormányai, sajnos már Merkel is picit ide tartozik, legalábbis a vége felé, tönkretette az országot.

[00:36:20]Nem mást tette [torokköszörülés] tönkre, nem az oroszok elfoglalták és lerombolták, bocsánat, hanem a saját politikai vonalvezetésük vitte csőtbe a gazdaságot, a társadalmat teljesen elképesztő káoszba süllyeszti.

[00:36:36]Még akkor is, hogyha vannak persze szigetek, ahol normálisan lehet élni.

[00:36:39]Nem arról beszélek, hogy dúl a polgárháború Németországban, de hogy Jóska mondja, dúlni fog, mert nem lehet más következménye.

[00:36:46]És hát nem az a kérdés, hogy ki ragaszkodik a múltban az egyik vagy másik ideológiához, hanem az a kérdés, hogy ki akar normálisan élni, és ki az, aki nem, ki az, aki megvezetnek abba, hogy ne legyen normálisak, és ki az, aki magától ki fog menni.

[00:37:01]Hát ugye az a lényege a dolognak, hogy egyszer csak az ön bíráskodás lesz napirendben.

[00:37:09]Tehát akinek a családját elpusztítják, mindegy, hogy milyen logika szerint véletlenül bűnszervezet vagy épp egy tercsoport, az onnantól kezdve hitehagyott lesz minden szempontból, főleg a törvények irányába, ugye?

[00:37:24]És ugye azt tapasztalja ráadásul, hogyha valaki ez ellen konkrétan fölép, akkor sokszor azt viszik el, aki megpróbálja visszafogni az utcán randírozót, és nem azt, aki ezt megteszi.

[00:37:36]Tehát ezek mind-mind az önvédelem irányába hatnak.

[00:37:38]Ugye ezt mi úgy hívjuk szakmának, egy polgárháborús helyzet, hogyha ez összeadódik csoportok szintjén, és abban van igazság, hogy ez a szélső jobboldali csoportoknál fog megjelenni, de van egy szélső baloldali csoport, ugye az antifák és hasonló rendszerek, amelyek viszont tulajdonképpen provokálják ezt a rendet.

[00:38:02]Tehát nagyon sokszor nem lehet eldönteni, és nem akarok ezzel senkit védeni vagy támadni, hogy ki kezdte a sztorit.

[00:38:07]Csak azt látjuk, hogy sztori van.

[00:38:09]És ugye akire először lecsapnak, az a szélső jobb, mert a politika berendezkedése ezzel kapcsolatban az, hogy hát őket őket mindenképpen ki kell szorítani.

[00:38:18]Ugye a németeknél fölnőttek [torokköszörülés] negyedik generáció úgy, hogy a gimnáziumi történelmi könyvekben két dolgot tanítottak hangsúlyosan.

[00:38:25]Nyilván mást is.

[00:38:25]A francia forradalom, tehát az egyenlőség, liberalizmusn továbbja.

[00:38:31]A másik a náci bűnök.

[00:38:37]Mi kze a negyedik generációnak a náci bűnökhöz?

[00:38:39]Nem voltak amerikai bűnök, nem voltak francia bűnök, nem voltak belga bűnök.

[00:38:44]Hogy kicsit a történben kutakodjunk, csak náci bűnök voltak.

[00:38:48]Biztos miért?

[00:38:53]Mert a társadalmat tulajdonképpen bűn bánatban, vagy hogy mondják ezt kell tartania abból a szempontból, hogy mi az, amit na no na no na no na milyen messzélem.

[00:39:02]És ez nem a ez nem zsidó kérdés, bocsánat.

[00:39:04]Ez nem arról szól, hogy egyébként náci zsidó, hanem arról szól, hogy te, mint német szégyeld magad, mert volt a történelemben egy olyan időszak, mondjuk egy 10 év, amikor te igenis hogy úgy mondjam, elfogadható dolgot műveltél.

[00:39:19]Tehát még lees lehet szűkíteni ideológiailag.

[00:39:22]Egyben igen, hogy vannak érdekcsoportok, amelyek ezt a fajta logikát mindig előveszik egyszer csak, és pro vagy kontra gyakorlatilag képesek az embereket stimulálni.

[00:39:34]És akkor itt elérkezünk egy aktuális izgalmas kérdéshez.

[00:39:35]Ez pedig nem más, mint hogy az Európai Parlament eljárást indít az AFD uniós pártjának betiltására.

[00:39:41]Na de ezt a témát fogjuk folytatni, de már az én csatornámon.

[00:39:45]Felhívja a figyelmet arra, hogy akkor ott biztosan lehet velünk találkozni.

[00:39:48]Várjuk önöket ott szeretettel, hogy végetér a videó, látják is majd, hogy hova kell kattintani, és kövessék be a csatornát.

[00:39:52]Várom önöket, ott megvárjuk önöket ott szeretettel.

[00:40:03]