Alaptörvény-módosítás: ötletbörze a Facebookon? – Fodor Gábor a Stratégában
- Fodor Gábor elismeri a TISZA-kormány pozitív lépéseit (külpolitikai irányváltás, uniós kapcsolatok rendezése), de kritikája a kétharmados túlhatalommal való visszaélés és az ellenzék semmibevételének tendenciájára irányul
- A Sulyok Tamás köztársasági elnök elleni leváltási kísérletet személyre szabott jogalkotásnak és a jogállamiság súlyos sérelmének tartja, mivel az elnök semmilyen jogsértést nem követett el
- A leváltás módja precedenst teremt és maradandó károkat okoz a politikai kultúrában: innentől bármelyik kormány lecserélheti a számára nem szimpatikus elnököt
„Hát milyen ország az, ahol a miniszterelnök felszólítja lemondásra a köztársaság elnököt azért, mert neki éppen annyi képviselője van a háta mögött, majd a köztársaság elnök szalutál és lemond. Hát ez egy teljes abszurditás." – Fodor Gábor
- A jogállam lényege, hogy a hatalomnak a jog által szabott korlátai vannak, függetlenül a választási felhatalmazás mértékétől
- Az amerikai demokrácia példája mutatja, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere a pillanatnyi hangulatingadozások kiegyensúlyozására szolgál, ezt a szemléletet kellene Magyarországnak is elsajátítania
- A közvetlen köztársaságielnök-választást elutasítja, mert az a teljes magyar közjogi rendszer felrúgását jelentené
- Pozitív modellként idézi fel az 1994-es négyötödös szabályt, amikor a kétharmados többség önként korlátozta saját hatalmát az alkotmányozásban
- Az ötnapos Facebook-konzultációt komolytalannak és manipulatívnak tartja, szemben a pártok közötti érdemi vitával, amely tiszteletben tartaná, hogy a választók 47%-a nem a TISZA-ra szavazott
- Brüsszelben jelenleg türelmi periódus van a kormány iránt, de a Velencei Bizottság akár határozottan kritizálhatja is a személyre szabott jogalkotást
Részletes összefoglaló megjelenítése
A TISZA-kormány első heteinek megítélése és Fodor Gábor publicisztikája
Pócza István, a Stratéga házigazdája Fodor Gábor volt miniszterrel, a Közép-európai Rendszerváltás Kutatóintézet vezetőjével beszélgetett. A beszélgetés apropóját Fodor Gábornak az Indexen megjelent írása adta, amelyben a szerző a TISZA-kormány hatalomgyakorlásának stílusát és a kibontakozó tendenciákat bírálja. A műsor elején a házigazda jelezte, hogy a Mandiner helyzete jogi szempontból bizonytalanná vált, ezért a folytatás a saját YouTube-csatornáján lesz látható.
Pócza István felidézte, hogy a választások után Fodor Gábor 100 nap türelmi időt javasolt az új kormánynak. Arra a kérdésre, hogy ez a türelem 50 nap után elfogyott-e, Fodor Gábor egyértelmű nemmel felelt. Hangsúlyozta, hogy írásában is kitért a TISZA-kormány pozitív lépéseire, és a kritikája nem az egyes szakpolitikai intézkedésekre, hanem egy aggasztó tendenciára, a kétharmados felhatalmazással való visszaélésre irányul.
A kormány pozitív lépései
Fodor Gábor több területen is méltatta az új kormány tevékenységét. Különösen dicséretesnek tartja a külpolitikai irányváltást.
- Külpolitika: Kiemelte, hogy az új kormány jól tette, hogy azonnal elkezdte rendezni a kapcsolatokat az Európai Unióval, a NATO-val és a többi szövetségessel. Helyesnek tartja, hogy megpróbálnak életet lehelni a Visegrádi Négyek együttműködésébe. Ukrajna kapcsán pedig régóta azt az álláspontot képviseli, hogy támogatni kell az ország csatlakozását, de a normál, érdemalapú menetrendben, nem azonnal. Ezzel a fordulattal az évek óta felfüggesztett uniós források is meg fognak indulni Magyarország irányába, ami politikailag és gazdaságilag is fontos.
- Belpolitikai gesztusok: Szimbolikus szinten is lát pozitív változásokat. Nem tartja problémásnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, mivel szerinte annak a létrehozásakor sem volt sok értelme. A Pride kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt a miniszterelnök még azzal fenyegetőzött, hogy nem lesz többé ilyen rendezvény. Egy demokráciában ezt a fajta kommunikációt elfogadhatatlannak nevezte, így a mostani helyzet normalizálódása szerinte jó irány.
A fő kritika: túlhatalom és az ellenzék semmibevétele
Fodor Gábor kritikája nem ezekre a kérdésekre irányul, hanem arra a tendenciára, amely a háttérben kirajzolódik. "A kétharmados felhatalmazás adta a túlhatalommal való visszaélés" és "az ellenzéknek a semmibevétele" – fogalmazott, ami szerinte sajnos a Fidesz 16 éves kormányzását is jellemezte, és most is folytatódik.
Különösen aggasztónak tartja a stílust és a tartalmat az alkotmányozás kérdésében.
„Szóval szerintem azt az ellenzéknek az együttműködése nélkül, az ellenzék bevonása nélkül nem lenne szabad megcsinálni. Én ezért kritizáltam a Fideszt annó 2010-2011-ben, amikor ugyanúgy az ellenzék bevonása nélkül fogadta el az alaptörvényt." – Fodor Gábor *
Hozzátette, hogy ugyanezt a kritikát kénytelen most a TISZA-kormánnyal szemben is megfogalmazni.
A köztársasági elnök leváltásának ügye
A beszélgetés központi témája a Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítására tett kísérlet volt. Fodor Gábor szerint a köztársasági elnök elleni támadás minden tekintetben szembemegy a jogállammal.
A leváltási kísérlet jogállami megítélése
Fodor Gábor szerint az, hogy a kormány alkotmánymódosítással szüntetné meg az elnök mandátumát, anélkül hogy az elnök bármilyen jogsértést követett volna el, vagy méltatlanná vált volna a pozíciójára, egyértelműen egy jogállamiságba ütköző lépés. Írásában és a beszélgetésben is "személyre szabott jogalkotásnak" nevezte ezt, ami minden releváns nemzetközi fórumon tiltott jogintézménynek számít. A zárórendelkezésekben egyértelműen a jelenlegi elnök eltávolítását célozzák.
Hangsúlyozta, hogy ez nem szimpátia vagy antipátia kérdése. Sulyok Tamás egykori alkotmánybíróként a "kevésbé aktív" elnökök közé tartozik, aki elsősorban a jogi kérdésekre helyezi a hangsúlyt, ami teljesen elfogadható és sok szempontból kívánatos is egy köztársasági elnöktől. Az a vád, hogy bizonyos politikai vitákban nem foglalt állást, nem állja meg a helyét, hiszen az elnöknek kifejezetten óvatosnak kell lennie a politikai vitákban való részvétellel.
A leváltás módja és a politikai kultúra rombolása
A volt miniszter szerint Magyar Péter akkor is hatalmas hibát követett el, amikor ezt a kampányban megígérte, de a helyzetet lehetett volna kezelni. Szerinte egy tisztességes megoldás az lett volna, ha a miniszterelnök közli az elnökkel, hogy más elnököt szeretne, de a döntést a lemondásról az elnök kezébe helyezi. Ehelyett a miniszterelnök felszólította az elnököt a lemondásra, ami teljes abszurditás.
„Hát milyen ország az, ahol a miniszterelnök felszólítja lemondásra a köztársaság elnököt azért, mert neki éppen annyi képviselője van a háta mögött, majd a köztársaság elnök szalutál és lemond. Hát ez egy teljes abszurditás." – Fodor Gábor *
Azzal érvelt, hogy ez az eljárás precedenst teremt, és maradandó károkat okoz a magyar politikai kultúrában.
„Ha most megszokjuk azt, hogy nem tetszik egy elnök, mert nem szimpatikus, hát akkor váltsuk le, tehát és leváltjuk. Ez a végeredménye. Akkor innentől kezdve teremtettünk erre egy gyakorlatot, tehát áttörtünk egy gátat, és ez soha nem jó..." – Fodor Gábor *
Ennek beláthatatlan következményei lesznek. A leváltott elnök támogatói folyamatosan támadni fogják az utódot, aki soha nem fog tudni élni a funkciójából fakadóan a nemzet egységét megtestesíteni. Ez a folyamat ördögi körbe torkollik, ahol minden hatalomváltás után a vesztes fél az elnök lejáratására fog törekedni.
A köztársasági elnök alkotmányos szerepe
Fodor Gábor emlékeztetett az 1989-es ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokra, ahol tudatosan alkották meg úgy a szabályokat, hogy az elnök mandátuma (5 év) hosszabb legyen a parlamenti képviselőkénél (4 év). Ennek a lényege pontosan az volt, hogy egy választás után az új többségnek együtt kelljen működnie egy olyan elnökkel, akit még a régi parlament választott meg. Ez a folytonosságot és az együttműködés kényszerét biztosítja a rendszerben.
Kiemelte, hogy a demokráciában a vita mellett az egyetértésnek is helye van, és az elnöki intézményt pontosan azért hozták létre, hogy az egyetértés szimbolikus terepe legyen. Ehhez viszont az kell, hogy a politikai szereplők megadják neki a tiszteletet, és csak a legvégső esetben kritizálják. Ő maga a több mint 30 éves politikai pályafutása alatt végig ehhez tartotta magát.
Hatalomgyakorlási filozófia és a jogállam természete
A beszélgetés során Fodor Gábor kifejtette a jogállamisággal kapcsolatos alapvetéseit is. Úgy véli, a jelenlegi kormányzati logika – amit a TISZA kampánylogikájának, gúnyolódó stílusának és a kétharmad túlhasználatának nevezett – alapjaiban romboló a magyar társadalomra nézve, függetlenül a közvélemény-kutatási adatoktól.
„a jogállam az azt jelenti, hogy a hatalomnak korlátai vannak. A jog által kialakított korlátai, függetlenül attól, hogy kétharmadot nyertem a választáson vagy sem." – Fodor Gábor *
Az amerikai demokrácia tanulságai
Írásában és a beszélgetésben is részletesen foglalkozott az Egyesült Államok példájával, ahol 250 éve változatlan az alkotmány szövege, és csak kiegészítéseket (módosításokat) tettek hozzá. Az amerikai alapító atyák bölcsessége szerinte abban rejlett, hogy felismerték: még a legkiválóbb vezető és maga a nép is tévedhet, a hangulat ingadozó. Ezért hozták létre a fékek és ellensúlyok bonyolult rendszerét, hogy mérséklő elemek épüljenek be a rendszerbe. Példaként hozta fel a különböző időpontokban tartott választásokat (kétévente képviselőházi, négyévente elnöki, hatévente szenátusi), amelyek azt a célt szolgálják, hogy a pillanatnyi hangulatingadozásokat kiegyensúlyozzák. Ezt a szemléletmódot kellene szerinte Magyarországnak is elsajátítania.
A közvetlen elnökválasztás elutasítása
A házigazda felvetette, hogy a kialakult patthelyzetből kivezető út lehet-e a közvetlen köztársasági elnökválasztás. Fodor Gábor a leghatározottabban elutasította ezt a lehetőséget, mondván, az a teljes magyar közjogi rendszer felrúgását és átírását jelentené.
Érvelt, hogy a rendszerváltás óta a parlament általi választás hagyománya működik, amit a magyar demokrácia jól vizsgázott. Bár vannak Európában közvetlenül választott, erősebb elnöki pozícióval rendelkező rendszerek (pl. Franciaország, Lengyelország, Románia), ezek mind alapvetően más közjogi berendezkedést jelentenek, jellemzően kétkamarás parlamenttel, amihez a teljes intézményrendszert fel kellene forgatni.
Az 1994-es négyötödös szabály mint pozitív modell
Fodor Gábor felidézte az 1994-es szocialista-liberális koalíció kétharmados győzelme utáni döntésüket. A koalíciónak jogilag minden lehetősége megvolt a kétharmados hatalom gyakorlására, ám önként olyan szabályt léptettek életbe, miszerint az új alkotmánnyal kapcsolatos döntésekhez négyötödös többség szükséges. Ezzel ismerték el, hogy a társadalom megosztott, és egy hazában élnek, ahol a kormánypárti és az ellenzéki szavazóknak ugyanolyan jogai vannak. Ezt a felfogást állította szembe a Fidesz és most a TISZA hatalomgyakorlásával.
A döntéshozatal minősége és a "Facebook-konzultáció"
Fodor Gábor rendkívül kritikusan nyilatkozott a TISZA által meghirdetett, öt napos Facebook-konzultációnak nevezett ötletbörzéről az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Szerinte ez a módszer teljesen komolytalan és méltatlan egy ilyen horderejű kérdéshez.
„Szóval tehát öt napos Facebook konzultáció állítólag ez a konzultáció, tehát ez egy ötletbörze, ami engem teljesen a nemzeti konzultációra emlékeztet más szempontból, amit meg egy irányított kérdésekre adott manipulatív dolognak tekintettem mindig is." – Fodor Gábor *
Ezzel szemben a normális társadalmi egyeztetés módja a komoly előkészítés, a pártok közötti, széles körű vita lenne. Hangsúlyozta, hogy a pártok képviselik az embereket, és azt tiszteletben kell tartani, hogy a választók 47%-a nem a TISZA-ra szavazott. Ezt a Fidesz sem tette meg soha, és most a TISZA is ugyanabba a hibába esik, amikor a maga 53%-os választási eredménye birtokában úgy tesz, mintha a teljes társadalom kétharmada mögötte állna.
Európai uniós és nemzetközi reakciók
Pócza István kérdésére, hogy számíthat-e a kormány külső kritikára, például a Velencei Bizottság részéről, Fodor Gábor úgy válaszolt, hogy Brüsszelben jelenleg egy "hurráoptimizmusból" türelembe váltó periódus van a TISZA-kormány iránt. Az előző kormány politikája miatti fellélegzés automatikusan nem jelenti azt, hogy mindent jónak fognak tartani, de a jogállamiságot enyhén sértő lépésekért most valószínűleg még nem fognak szólni.
A Velencei Bizottsággal kapcsolatban viszont más a helyzet. Ott "bármi előfordulhat", akár az is, hogy rendben találják a folyamatot, de az is, hogy határozottan kritizálják a személyre szabott jogalkotás és a jogállami normák sérülése miatt.
A választási rendszer torzulásai
A beszélgetés végén röviden szóba került a választási rendszer is. Fodor Gábor felidézte, hogy a 90-es évek végén a hatpárti konszenzus azon alapult, hogy a választási rendszert arányosabbá kell tenni. Ezzel szemben a Fidesz a 2014-es választójogi reformmal aránytalanabbá tette azt, ami sorozatosan szállította a kétharmados parlamenti többségeket – egészen a mostani ötödik kétharmadig, amit már éppen a TISZA szerzett meg. Megjegyezte, hogy ezt a Fidesz valószínűleg azóta már bánja.
A kétkamarás parlament hiányával kapcsolatban elmondta, hogy soha nem volt elszánt híve vagy ellensége a jelenlegi rendszernek, de mivel az létrejött és működött, bármilyen nagymértékű átalakítás csak rendkívül széles körű vita és előkészítés után lenne elfogadható.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "rendszerváltásban aktívan fragolt": A "fragolt" kifejezés értelme a kontextus alapján nem rekonstruálható egyértelműen. Valószínűleg a "részt vett" vagy "tevékenykedett" szinonimája lehet. A szövegben egy olyan személyről van szó, aki a rendszerváltás idején volt aktív politikai szereplő.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]köztesági elnök elleni támadás, annak az az minden tekintetben szembegy a jogállammal.
[00:00:04]Hát milyen ország az, ahol a miniszterelnök felszólítja lemondásra a köztársaság elnököt azért, mert neki éppen annyi képviselője van a háta mögött az ellenzéknek a semmi bevétele.
[00:00:14]Sajnos ez a Fideszre is jellemző volt az elmúlt 16 évben folyamatosan, hogy az ellenzéknek egyébként a szándékait, javaslatait lesöpörte az asztalról.
[00:00:19]És azt látom, hogy most is ez folytatódik, és ez nem jó, amit most látunk, tehát ettől is a hajamszáll az égnek áll őszintén.
[00:00:28]Szóval tehát öt napos Facebook konzultáció állítólag ez a konzultáció, tehát ez egy ötletbörze.
[00:00:33]Egy hazában élünk és ennek a hazának ugyanolyan jogú tagja az adott kormánypárti szavazó meg az adott ellenzéki szavazó.
[00:00:40]Ugyanúgy.
[00:00:55]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.
[00:00:57]Ez itt a stratég póce Istvánnal és vendégével Fodor Gáborral, korábbi miniszterrel, a közép-európai rendszerváltás kutatóintézet vezetőjével.
[00:01:04]Szervusz, szeretettel köszöntelek, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:01:08]Szervusz István, én is köszöntelek téged, és természetesen a nézőket és hallgatókat egyaránt.
[00:01:13]Nézők, hallgatók megszokhatták az elmúlt időszakban.
[00:01:15]Többször jeleztem, hogy olyan jogi, természetű változások vannak folyamatban, meg voltam már lezárultak is, amely a Mandir ennek a helyzetét hát bizonytalanná tette.
[00:01:24]És ahogy korábban jeleztem, most is jelzem, hogy természetesen továbbra is dolgozunk és gondolkodunk a megoldáson.
[00:01:29]De ahogy korábban is jeleztem és most is jelzem, az én YouTube csatornámra várok szeretettel mindenkit, és invitálok is mindenkit, aki ezt az adást nézi, jöjjenek, kövessenek be, csatlakozzanak ott azt a csatornát nem más szerkeszti, azt majd én szerkesztem, és mindig is én fogom szerkeszteni, legalábbis ki tudja milyen közjogi változások lehetnek.
[00:01:49]És hát Gábort ezért is hívtalak, hogy beszélgessünk egy picit erről, merthogy beszélgetésünk napján, amely hétfő van, de ugye kedden kerül adásb a beszélgetésünk, reggel megjelent egy cikk, és én nagyon korán reggel e erre a cikkre ébredtem tulajdonképpen.
[00:02:06]Jól jól tetted.
[00:02:06]Szerintem és egyébkén nagyon színvonálas írás és egyébként javaslom minden kedves nézőnek, ez az indexen jelent meg a te tolladból és gyakorlatilag azzal foglalkozol, hogy milyen politikai kultúra ütötte fel a fejét, és milyen közjogi változások előtt alatt állunk, és hogy ez mennyire jó, vagy mennyire szerencsés.
[00:02:24]És ami nekem a legérdekesebb volt az az tulajdonképpen azzal és már a bevezetőben vagy közelebb bevezetőben foglalkozol azzal, hogy a hatalomgyakorlásnak egy olyan módja bontakozik ki, amely álláspontod szerint algodalomra adókot.
[00:02:38]És azért érdekes, mert emlékszem, mikor a választásokat követően beszélgettünk, akkor te a úgy fogalmaztál, hogy ugy az első 100 nap az az fontos, és hogy az az, hogy addig valamilyen fajta türelmet kell gyakorolni a megválasztott új politikai formáció felé.
[00:02:53]Ezek szerint Fodor Gábornak elfogy a türelme, vagy elfogyott a türelme így 50 nap után?
[00:03:00]Nem, azért a türelmem nem fogyott el.
[00:03:02]Ott a cikkben is említem azt, hogy a kormánynak, tehát a Tisza kormánynak azért az intézkedései között vannak pozitív dolgot és vannak kevésbé lelkesítő dolgok.
[00:03:11]Például megdicsérem a külpolitikáját.
[00:03:13]egyébként azt jónak látom a külpöki irányvonalat, hiszen nagyon fontos feladat volt, hogy rendbe hozzuk a kapcsolatunkat az Európai Unióval, többi szövetségessel, NATO-val, mindenkivel e téren.
[00:03:24]Jó, hogy megpróbálnak életet lehelni a visegrádi négyekbe.
[00:03:29]Ez ez is rendben van.
[00:03:29]És én azt is helyesnek tartom, hogy Ukrajnával is próbálják rendezni a viszonyokat olyan tekintetbe, hogy nekem régóta az az álláspontom, amióta fölmerült ez a kérdés, hogy szerintem támogatni kell az ukrán csatlakozást, de nem azonnal, hanem majd a megfelelő időben, tehát a normál menetrendben, az érdemalapú megközelítés alapján.
[00:03:50]Így van.
[00:03:50]Pontosan.
[00:03:50]Tehát ezekben a sarokpontokban azt látom, hogy jó irányba fordult a Tisza.
[00:03:54]És láthatóan ez azt fogja eredményezni, hogy az Európai Uniós pénzek, amelyek évek óta felfüggesztve voltak Magyarország irányába, és komoly problémát okoztak politikailag és gazdaságilag is az országnak, ezek majd el fognak indulni Magyarországra.
[00:04:09]Tehát ez a része jó, ez rendben van.
[00:04:11]És látok belpolitikai döntéseket is, amelyek jók egyébként és amelyek helyesek és kívánatosak.
[00:04:17]Tehát, hogy csak mit tudom én, egy-két szimbolikus dolgot mondjak.
[00:04:21]Én nem tartom problémásnak a szuverenitásvédelmi hivatalnak a megszüntetését.
[00:04:26]Nem volt sok értelme, az az igazság létrehozni, még akkor is, hogyha Lánci Tamás személyesen kedvelem egyébként és egy értelmes embernek tartom, de akkor is ez a hivatal szerintem nem olyan volt, hogy már itt vertük az asztalt, hogy miért nincs már egy szuverenitásvédelmi hivatalunk.
[00:04:40]A másik például a ugye nemrég lezajlott Pride kapcsán azért érdemes arra emlékeznünk, hogy mi volt egy évvel ezelőtt.
[00:04:49]Tehát, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy jobb nem is elkezdeni szervezni a Pride-ot, mert nem lesz többé ilyen.
[00:04:55]És azt gondolom, hogy demokráciában ilyet nem lehet csinálni.
[00:04:58]Tehát ilyen értelemben ezek szimbolikus lépések, gesztusok, ezek jók szerintem.
[00:05:03]De arra hívom fel a figyelmet, hogy most még korai lenne mérleget vonni, vagy mérleget felállítani, hiszen úgy van, ahogy mondtad, a 100 nap türelmi idő jár ennek a kormánynak is.
[00:05:15]Tehát én nem is akarom e tekintetben ezekbe a részletekbe kritizálni még a kormányt, főleg olyan ügyekben, amelyek az esetleges tapasztalatlanságból vagy az összeszokottság hiányából származnak.
[00:05:26]Tehát a kritikát nem szakpolitikai természet.
[00:05:28]Így van.
[00:05:28]Pont ezért, mert azt gondolom, ezt a 100 napot tényleg illendő megvárni.
[00:05:31]De amire felhívom a figyelmet és amit idéző, az egy tendencia, ami kirajzolódik a háttérben.
[00:05:36]És azt mondom, hogy hogy van egy van egy olyan felfogás, társadalomfogás, ami úgy tűnik, tehát az eddigi jelek alapján, hogy ez így kezd összeállni, és erre érdemes felhívni a figyelmet.
[00:05:47]És ez a tendencia egyértelműen az, hogy a kétharmados felhatalmazás adta a túlhatalommal való visszaélés szerintem, tehát az adva való túlzott élés, és nem utolsósorban az ellenzéknek a semmi bevétele.
[00:06:01]Sajnos ez a Fideszre is jellemző volt az elmúlt 16 évben folyamatosan, hogy az ellenzéknek egyébként a szándékait, javaslatait lesöpörte az asztalról, és azt látom, hogy most is ez folytatódik, és ez nem jó.
[00:06:12]Tehát a cikknek lényegében ez az egyik fő állítása, hogy itt van stílusban is megjelenik ez ugye az agresszív stílusban, amit látunk a politikában.
[00:06:20]És tartalmilag is ez nem jó, mert olyan kérdésekben, mint például az alkotmányozás, amely ezek szerint előttünk van, hiszen bejelentette a Tisza, hogy már most módosítja az alkotmányt, illetve szeretne egy új alkotmányt majd megalkotni.
[00:06:33]Szóval szerintem azt az ellenzéknek az együttműködése nélkül, az ellenzék bevonása nélkül nem lenne szabad megcsinálni.
[00:06:41]Én ezért kritizáltam a Fideszt annó 2010-2011-ben, amikor ugyanúgy az ellenzék bevonása nélkül fogadta el az alaptörvényt.
[00:06:48]Ugye az az alkotmányt átneveztük alaptörvényé.
[00:06:53]És ugyanígy most is kénytelen vagyok ugyanazt a kritikát elmondani.
[00:06:59]Úgy fogalmaztál, hogy a kétharmadnak a használata, vagy a túlhasználata, vagy túlzott használata.
[00:07:05]Így van.
[00:07:05]Ö legitim használata a kétharmadnak az, hogy azt mondjuk, hogy a köztársasági elnök azonnal távozzon a pozíciójából?
[00:07:14]Szerintem nem.
[00:07:14]Erre is kitérek a cikkben.
[00:07:16]Én egyértelműen azt látom, hogy a köztársaság elleni köztársasági elnök elleni támadás annak az az minden tekintetben szembegy a jogállammal.
[00:07:23]Ugye azzal szoktak érvelni a tiszások, hogy igazából ez egy transzparens dolog, mertogy Magyar Péter végig konzekvensen a választási kampányban ezt az álláspontot vitte, és ugye a választási kampányt követően pedig akkor megtalálja ennek a megfelelő megoldását, és úgy tűnik, hogy a leg megfelelő kézenfekvő megoldása az egy alkotmány módosítás formájában megvalósítható, amely gyakorlatilag arról szól, akkor a köztársasági elnök az befejezte jelenlegi a pályafutását anélkül, hogy bármilyen jognes cselekményt vagy ilyesmi végre rajta magyarul méltatlanná vált volna a pozíciójára.
[00:07:57]Hát így van.
[00:07:57]De hát nézd, lehet sok mindent képviselni a kampányban, mondjuk először is szerintem hiba volt a részéről, hogy ezt képviselte a kampányban, de ha már ezt elkövette, akkor is szerintem nem szégyen azt mondani, hogy rendben van, ezt mondtam, a véleményem nem változott.
[00:08:11]Én mondjuk a helyében ezt csinálnám.
[00:08:13]Nem változott a véleményem.
[00:08:15]Én azt mondjakt, én azt gondolom, hogy a másfajta köztársaság elnök kellene.
[00:08:19]Tehát szeretném a jogállami normákat tiszteletben tartani.
[00:08:22]És én azt mondom, hogy én más köztársaság elnököt szeretnék, de ezt a döntést a köztársaság elnök kezébe helyezem.
[00:08:28]Ha lemond, megköszönöm, ha nem mond le, tudomásul veszem, és így is tudunk együtt dolgozni.
[00:08:34]Én ezt csinálnám.
[00:08:37]egyébként zárójelben jegyzem meg, ismerve a mai helyzetet, ismerve a jelenlegi köztársaság elnököt, hogyha ez a történet nem úgy indul, hogy Magyar Péter feláll parlambe és mindenféle hazugnak és és gyávának és nem tudom minek nevezi a köztársaságát vérig sértette több alkalommal tényleg már rögtön az alakulóen.
[00:08:54]Tehát hogyha ez nem így indul, hanem úgy, hogy szépen elmegy a közszársaságnö és azt mondja neki, hogy elnök úr, én ezt elmondtam a kampányba, ezt a véleményemet tartom.
[00:09:05]Minden tiszteletem mellett én másfajta köztársaság elnököt szeretnék.
[00:09:10]Próbáljunk meg állapodni abban, hogy önnek mi a megfelelő és nekem mi az, ami jó lenne ebben a helyzetben.
[00:09:14]Tudunk-e találni egy közös megoldást.
[00:09:15]Fogadásom van rá, István, fogadásom van rá, hogy megtörtént volna ez.
[00:09:20]Tehát lehetett volna találni olyan megoldást, ami neki is jó, és az elnöknek is jó.
[00:09:23]De mivel nekiment az elnöknek, és felszólította a lemondása, szerintem az elnök innentől kezdve nem tehet mást, mintogy esze ágába sincs.
[00:09:32]Hát hogy néz az ki?
[00:09:32]Hát, hogy hogy viszonyulnak egymáshoz a különböző hatalmi ágak e tekintetbe.
[00:09:37]Hát milyen ország az, ahol a miniszterelnök felszólítja lemondásra a köztársaság elnököt, azért, mert neki éppen annyi képviselője van a háta mögött, majd a köztársaság elnök szalutál és lemond.
[00:09:49]Hát ez egy teljes abszurditás.
[00:09:51]Ez egy visszafogott kormányzás logika, ami ami mentén te gondolkodsz.
[00:09:53]Viszont a Tisza világosan látható kampánylogika mentén gondolkodik, és a kampány az nem ért véget április 12-é, hanem azóta is folytatódik.
[00:10:02]És ennek azért már a politikai kultúrára is hát hatása van, amit csak így miközben olvastam így a soraidat, amik eszembe jutottak, mugy te a két túl hatalommal történel visszaélésről írsz, legkezelő agresszív stílussal párosul, ami nekem meg ezekről, hogy az rögtön a gúnyolódás, a gúnak a a megélése, vagy a gúnak a felemelése, inkább ezt mondom, a röhögőfejezés, a bohóc emojik kultúrája, meg tényleg egyébként a gúnyolódás mindenkin.
[00:10:27]Ez egy kampánylogika, csak kérdés az, hogy ez a kampánylogika ez hova vezet?
[00:10:35]Hát nézze, szerintem kampánylogikának is lehet ezt mondani, de úgy összességében szerintem ez egy romboló a magyar társadalom számára.
[00:10:41]Akkor is, hogyha 70 27-73%-on mérik a Tiszát, és egy óriási társadalmi többséget sikerült ezzel magának szereznie.
[00:10:48]Most nyilván ne menjünk bele, hogy hogy meg satöbbi, meg hogy ez mennyire tartós, meg hogy ez mennyire hiteles mondjuk a közének kutatásán.
[00:10:55]Ezeket szerintem április 12 óta után hagyjuk már.
[00:10:58]Higgyük el akkor mondjuk, hogy 72 vagy 73%-a van Tiszának.
[00:11:00]Akkor is káros.
[00:11:02]Hát nézze a jogállam, ahogy ebben az által is idézett indexen meg ilyen cikkemben is leírtam, a jogállam az azt jelenti, hogy a hatalomnak korlátai vannak.
[00:11:12]A jog által kialakított korlátai, függetlenül attól, hogy kétharmadot nyertem a választáson vagy sem.
[00:11:18]Tehát ezt illik tudomásul venni.
[00:11:18]És ugye ennek a cikknek a második felében, ha már most 250 éves az Egyesült Államok, arról írok, hogy az amerikai demokráciát hogyan építették fel olyan logika alapján, amiből mi is tanulhatnánk, mi is átvehetnénk nagyon sok mindent.
[00:11:33]És többek között ugye ott arról beszélek, hogy ott olyan egyensúlyi mechanizmusokat alakítottak ki, amelyek például arról szólnak, amit ott az előbb te megfogalmaztál itt a kérdésedbe vagy a felvetésedbe, hogy lehet, hogy 71-72%nyi a parlamenti képviselők száma, lehet, hogy a közvéleménykutatások 70%-ot mutatnak, de az amerikai alapítóatyák 250 évvel ezelőtt voltak olyan bölcsek, hogy tudták, hogy a legkiválóbb vezető is tévedhet, és a nép is tévedhet.
[00:12:04]És nem utolsó sorban a népnek a hangulata is ingadozó.
[00:12:06]Tehát van amikor hisztérikusabb állapotban van, van amikor nyugodtabb állapotban van.
[00:12:10]Ez így van rendjén.
[00:12:12]Tudjuk jól, hogy mindig vannak ilyen hangulati változások természetesen.
[00:12:18]És pont azért próbálták kialakítani a fékek és ellensúlyok rendszerét.
[00:12:20]Pont azért próbálták kialakítani azt, hogy legyenek mérséklő elemek az amerikai demokráciában, hogy ne álljon elő az a helyzet, hogy egyszer csak jön egy hullám, és akkor azt gondoljuk magunkról, hogy rendszerváltás van.
[00:12:34]Tehát, hogy ezt nem, hanem hogy azért legyen meg a stabilitás.
[00:12:37]És ez a stabilitás, ami az egyensúlyon alapszik, például leírom azt is, hogy nem véletlen az, hogy két évente képviselőházi választás, négy évente elnökválasztás, hat évente szenátusi választás.
[00:12:47]Tehát ezt is úgy tolják el, hogy a ki próbálják kiegyensúlyozni az állandó az ingadozó hangulatváltozásokat, hogy most éppen ebben az évben most ilyen a hangulat most az elnökkel kapcsolatban egy kicsit elégedetlenek, akkor most nyilván el fogja veszíteni a következő választást, és ez így nagyjából kiegyensúlyozza az egész rendszert.
[00:13:05]Erre az egyensúlyra való törekvést kellene megtanulnunk, hogy ezt az egyensúlyra való törekvést nekünk magyaroknak is, de a rendszerünkből azért valamilyen szinten ez következik, nem?
[00:13:14]Például a köztársaság elnöki hivatalból.
[00:13:16]Hát például így van, hogy kanyarodjunk ide vissza.
[00:13:20]A köztársasági elnöknek pont az a feladata, az a funkciója azért hoztuk létre annak idején a rendszerváltáskor, hogy a köztársasági elnök személyében és funkciójában a nemzet egységét testesítse meg.
[00:13:31]De ahogy szintén ebben az írásban beszélek és róla, a nemzetegységét nem azáltal testesíti meg pusztán, hogy ő kiváló és nagyszerű ember.
[00:13:41]tételezzük fel, hogy azt, de nem lehet mindig kiváló és nagyszerű és extra szuperköztársaság elnököt választani.
[00:13:46]Van amikor ilyen, van amikor olyan, van amikor az egyik inkább a jogi dolgokra helyezi a hangsúlyt, van amelyik másik inkább az emberi dolgokra, tehát különböző személyiségek a köztársasági elnökök.
[00:13:57]többek között ezt a nemzet egységét akkor tudja megtestesíteni, ha a többiek is azt gondolják, hogy neki ez a dolga, és úgy viselkednek vele, akkor ez működik, ha nem így gondolják a politikai élet szereplői, hanem például a éppen a mondjuk a választásokon kisebbségben maradottak, elkezdik támadni a köztársaság elnököt, mert nem közülük jött mondjuk, és elkezdik gyalázni, akkor onnantól kezdve a lejáratása folyik az elnöknek, nehezebb így megjeleníteni.
[00:14:25]ezt a nemzetegységét, és nem beszélve arról, hogy nem szabad elfelejteni, ez olyan sérelmeket okoz a másik politikai táborban, hogyha majd legközelebb ők maradnak alul és jön a másik társaság és hoz egy új elnököt, akkor majd ők fogják ugyanúgy támadni, és ugyanúgy próbálják lejáratni az elnököt, tehát ennek soha nincs vége ennek a történetnek.
[00:14:42]Ezért kéne felnőni a feladathoz, és például tudomásul venni azt, hogy az elnököt szerintem csak végső esetben helyes kritizálni.
[00:14:50]Én egyébként a 30 valahány év amíg a politikai pályán voltam, én folyamatosan ehhez tartottam magam.
[00:14:57]Tehát én az elnököt akármit is gondoltam róla, akár épp lelkesedtem az adott elnökért, akár kevésbé lelkesedtem érte, mindig a legvégső esetben mondtam csak kritikált róla, nem is nagyon emlékszem őszintén, szóval nagyon nyilvános kritikát fogalmaztam volna meg, mert szerintem nem ez a tehát a nem a teljes félreértése a magyar közjogi rendszernek, hogyha valaki ebben gondolkodik.
[00:15:19]Itt most a köztársaság elnöki hivatalnak is a hitelessége az, ami tulajdonképpen kockán forog, és Magyar Kitel azt mondja, igazából csak úgy lehet ezt helyreállítani, hogyha jelenleg itt leváltják, és egy megfelelő köztársasági elnököt helyeznek el a hivatalba és a köztársasági elnöki székbe.
[00:15:37]Na most amit te mondasz abból a logikából az következik, hogy igazából már azzal, hogy jelenlegit leváltják, meg már az, hogy am hogy a jelenleg bánik meg bánnak, az akkora csorbát okoz ezen a funkción, amit nemhogy nem helyreállítható, hanem még ront is, hogyha valaki mást ültetnek ebbe a cégbe.
[00:15:55]Ráadásul ilyen ilyen típusú eszközökkel.
[00:15:57]Jól értem?
[00:15:58]Hát persze te teljesen jól érted.
[00:15:58]Ez a lényeg.
[00:16:00]Ezt nagyon pontosan fogalmaztad meg, hogyha mondjuk most Súlyog Tamást leváltják ilyen módon, tehát szembenve a jogállammal hozzátenni, mert semmi ok nincs arra, hogy leváltsák, mert még egyszer hangsúlyoznám, lehet szeretni, lehet nem szeretni, ezt írom is a cikbe, hogy nem szimpátia, antipátia kérdés ez az nem szempont ebben a tekintetben.
[00:16:16]Azt kell megnézni, hogy ő tette-e valami olyasmit, ami ami miatt például jogszerűtlenül gyakorolja a feladatát, de semmi ilyen nincsen.
[00:16:27]Tehát kritizálni vagyem szépészeti tetszésindex alapján meg egyebek alapján lehet ugye Magyar Péter olyan kritikákat szokott v kapcsolatban megfogalmazni, hogy bizonyos politikai vitákba miért nem avatkozott bele nem várható elhez a köztársaság elnöktől.
[00:16:41]Van, aki egyébként aktívabb téren, van aki kevésbé aktívabb, súlyok azok közé tarttozik, aki a kevésbé aktív és abszolút a jogi, mint egykori alkotmánybíróság abszolút a jogi kérdésekre helyezi a hangsúlyt.
[00:16:53]Tehát nem egy nincs ilyen, hogy sőt a a köztársaság elnöknek kifejezetten óvatosnak kell lenni abban, hogy politikai vitákban részt vegyen.
[00:16:58]A legjobb az, ha nem vesz bennük részt hozzátenné.
[00:17:02]Tehát nincs érdemi indok, csak az, hogy hát akkor a kétharmados felhatalmazással mindent szeretnék letakarítani a pályáról, és ez szerintem nem jó szempont.
[00:17:13]Ez nem építi a magyar társadalmat.
[00:17:16]Só, hogy kétharmados felhatalmazással mindent kontrollálni akarok.
[00:17:20]Szerintem ez a valós indok és nyilván benne van egy egy antipátia is, amit Súlyok Tamás személyével kapcsolatban érez.
[00:17:26]Csak nem győzöm hangsúlyozni, mármint a miniszterelnök, amit érez, meg nyilván sokan is érezhetik ezt, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy hogy itt nem erről van szó.
[00:17:34]Tehát ez nem szimpátia, antipátia kérdés, ez a jogállamnak a kérdése.
[00:17:38]És például az is, tehát azt is mellé kell tenni a jogállami szempontokhoz, ha már szóba hoztam, hogy az ellenzéki kerekasztalon mit gondoltunk a köztársasági elnök intézményéről, hogy nem véletlenül alkottuk meg így.
[00:17:48]Tehát az köztársasági elnöknek hosszabb a mandátuma, mint a parlamenti képviselőke.
[00:17:53]Ugye köztudomásúja, a képviselőket négy évre válassjuk, az elnököt öt évre.
[00:17:57]Mi ezt tudatosan azért döntöttünk így annak idején 89-ben, hogy igen, az elnök legyen az intézmény, akivel egy választás után egy új többségnek is együtt kell működni, egy olyan elnökkel, akit még a régi többség választott meg.
[00:18:12]Tehát tudatosan egyfajta társadalompolitikai közgondolkodási folytonosság.
[00:18:19]Igen.
[00:18:19]Illetve valóban, hogy ő az legyen, az a személy legyen, és ez olyan funkció legyen, ahol az együttműködés kultúráját kell megmutatni.
[00:18:27]Ugye azt nem szabad elfelejteni, hogy a demokrácia ugye az mindig vitáról szól.
[00:18:30]És ez így van rendjén, mert ugye senki se gondolhatja magáról, hogy ő a legokosabb, a legkiválóbb az ő zsebében van a bölcsek köve.
[00:18:42]Pedig szerintem ma van ilyen, de az helytelen, hogyha ezt gondolja.
[00:18:43]A demokrácia annak a csodálatos dolognak a felismerése egyébként, hogy mi emberek ezt nem tudjuk elérni, de közösen közel kerülhetünk hozzá.
[00:18:52]egyetlen egy ember egyik se tudja, de közösen el tudjuk képzelni, vagy nagyjából közel kerülhetünk hozzá.
[00:18:59]Ezért kell a kiegyensúlyozott rendszer, mindig a politikai rendszer, ahol viták vannak, ahol különböző szervezetek képesek arra, hogy hogy arra kényszerítsenek minket, hogy alaposan átgondoljuk a döntéseinket.
[00:19:10]Erre hoztam fel példaként az amerikai rendszert.
[00:19:13]Tehát a demokrácia ennek a felismerése, és azt kell tudni, hogy igen, kell a vita, de a demokráciának ugyanúgy eleme az egyetértés is.
[00:19:21]Azt is meg kell tanulni.
[00:19:23]Tehát vita nélkül sincs demokrácia, de kell néhány ügy, ahol legyen egyetértés.
[00:19:28]És a közszársaság elnök intézmény ez azért került be a rendszerbe, hogy ez szimbolikusan az a terület legyen, ahol egyetértésre van szükség.
[00:19:36]Tehát az elnök ezért, ahogy előbb mondtam, jól teszi, ha nem vesz részt a vitás ügyekben, ahol konfliktus van, ahol harc van.
[00:19:42]a demokráciában, neki azokat az ügyeket kell megjeleníteni, ahol egység van, ahol egyként gondolkodunk a különböző pártoknak a résztvevői is, vagy legalábbis a többség ott van mögötte.
[00:19:52]a pártok jelentős része vagy a politikai erőknek a többsége hasonlóképpen meg az emberek java része is hasonlóképpen gondolkodik bizonyos kérdésekről illetve vannak olyan helyzetek amikor amikor egyszerűen hiszen ez is az elnök feladata egyébként az alkotmányunk illetve az alaptörvényünk szerint hiszen a a jogállami normáknak az alkotmányosság védelme érdekében akár még kisebbségi álláspontot is el kell foglalnia konszenzus egyetértés és együttélés.
[00:20:25]Ezek voltak a hú szavak, amiket mondtál.
[00:20:28]És ugye érkezett itt az elmúlt hetekben, csak már elsikkadt a magyar sajtóban, egy kritika, méghozzá a depresse hassábjain az osztrákoktól, mert hogy ugye Ausztriában hosszú ideje fennáll az a szituáció, hogy van egy köztársaság, aki alapvetően egy zöld párti háttérből érkezik és van vele szemben egy mondjuk változó formáció, de alapvetően a néppárt által dominált formáció, tehát ők nem feltétlenül politikailag összeférhetőek.
[00:20:52]És érdekes, hogy pont innen érkezett az a típusú kritika, de itt most az a kérdésem, hogy számít-e a külső kritika?
[00:21:01]Lesz-e bármilyen hatása ennek a külső kritikának?
[00:21:03]Megvalósulhat-e külső kritika?
[00:21:05]Gondolok itt már a velencei bizottságra is.
[00:21:06]Igen.
[00:21:06]Merthogy azért a rossz nyelvek szerint a a velencei bizottságot az európai uniós intézmények komoly befolyása alatt tudják tartani, merthogy az Európa tanácsnak a legfőbb finanszírja az ő nem egy állami szereplő, hanem az Európai Unió.
[00:21:21]és hásabban az Európai Bizottság.
[00:21:23]És ezen ezen keresztül pedig hát valamilyen fajta befolyás megjelenhet, és az Európai Bizottság meg egyelőre nem jelezte, hogy neki bármilyen problémája lenne.
[00:21:33]Ugye két különböző testületértről beszélünk, tehát abszolút elválik a az Európa tanács az Európai Uniós intézményektől, de elképzelhető szerinted, hogy az Európa tanács és azon belül a vencei bizottság azt fogja azt fogja mondani, hogy ez így nem oké.
[00:21:46]És akkor hadd tegyen még hozzá, hogy elképzelhetőnek tartod-e azt, hogy ez így nem oké?
[00:21:51]és azt mondja a Tiszás többség, hogy akkor ők visszatáncolnak.
[00:21:55]Hát nézre azt mondanom neked, hogy én mindent elképzelhetőnek tartok.
[00:21:57]Tehát ma olyan ma, így van, ma olyan helyzet van egyébként Magyarországon és részben az Európai Unióban is, hogy hogy bármi elképzelhető és Magyarországgal kapcsolatban különösen.
[00:22:08]És itt azért nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy azért az előző kormány szerintem egy rossz diplomáciai felfogásból elérte azt, hogy abszolút a szégyenpadra ültették az Európai Unióban.
[00:22:20]Tehát amikor ma kormányváltás volt Magyarországon néhány hónappal ezelőtt április 12-én ugye megvoltak a választások.
[00:22:28]Akkor az Európai Unióban egy ilyen hatalmas fellélegzés volt, de bocsán ez a fellélegzés azt hozza létre automatikusan, hogy mindent, amit a Tisza csinál, az jó innentől.
[00:22:38]Hát nézd, azért messzebbről nézik, tehát Brüsszelből nézik.
[00:22:40]Tehát nem gondolom azt, hogy feltétlenül azt gondolják, de biztos, hogy van egy türelem az irányukban, és szerintem most még nem az a fázis van, amikor bár türelem, vagy hurraáoptimizmus?
[00:22:52]M huráoptimizmus volt, most meg türelem van szerintem.
[00:22:54]És és szerintem nem az a helyzet van, amikor mondjuk, hogyha valami éppen, amiről most beszélünk, például valami enyhén szóval kritizálható a jogállami szempontokból, szerintem jelen pillanatban az unió még nem szól, mert azt gondolja, hogy türelmet kell adni ennek a kormánynak, formálódjon ki igazából, hogy mit akar tenni.
[00:23:14]nem fog rögtön az út elején azonnal szólni ebben a tekintetben.
[00:23:19]Tehát én nem nagyon számítok arra, hogy mondjuk az Európai Bizottság részéről bármi fölmerülhet.
[00:23:23]A velencei bizottság részben más, tehát ott bármi előfordulhat.
[00:23:26]Lehet, hogy azt mondja a Velencei bizottság, hogy ez teljesen rendben van, mi történik.
[00:23:29]Ez is benne van a pakliban, de lehet, hogy azt fogja mondani, hogy azért kérem szépen, ez azért nincs rendben, mert itt a jogállami normák sérülhetnek.
[00:23:35]Sőt, személyre szabott jogalkotás, amit te is a cikkedben említesz, hogyne.
[00:23:40]Hát kifejezetten személyre szabott jogalkotásról van szó, amikor egyértelműen ugye a zárórendelkezésekben ugye az alkotmánynál egyútal kimondják azt, hogy a köztársasági elnöknek mostantól kezdve megszűnik a mandátuma.
[00:23:51]Tehát ez nyilvánvalóan a mostani köztársasági elnöknek az eltávolítására rakták, vagy eltávolítása érdekében tették be a szövegbe, és ez szerintem nincs rendjén.
[00:24:00]Tehát a személyre szabott jogalkotás az minden nemzetközi fórumon azért egy tiltott jogintézmény.
[00:24:04]Az az igazság.
[00:24:08]Ugye megfogalmazódott korábban a Tisza részéről az a megközelítés, hogy itt egy alkalmasabb szereplő kell a köztársaságénki pozícióra, aki a nemzet egységét jobban tudja képviselni.
[00:24:19]És aztán közelmúltban, múlt hét, múlt hét előtt héten Magyar Péter már odáig ragadtatta magát, hogy azt mondta, hogy igazából lehet a Tiszának a soraiból, tehát a parlamenti képviselők sorából, sőt lehet valamelyik Tisza Szigetnek is a a tagja, az új köztársasági elnök.
[00:24:35]Én azt gondolom, hogy ezzel valamilyen fajta politikai irányt is megmutatott már, hogy véletően megvan az, hogy kit szeretnének erre a pozícióra, és korábban már mondjuk Siffarandásnak a részülő voltak már konkrét tippek is, hogy ő kit gondol a politikai logikából következően, hogy ki lehet a köztársasági elnök.
[00:24:53]Na most, hogyha beül egy Tiszás köztársasági elnök a pozícióba, ő mennyivel lesz nagyobb legitimációban, vagy fel mennyivel tudja jobban a lefedni egyébként a magyar társamnak az aktuális állapotát?
[00:25:08]Le kell az aktuális állapotot fedni, mert ugye te itt kontinuitásról meg öt évről meg ilyen középtávokról beszéltél, csak hogy a a politika meg az egész politizás annyira felgyorsult, hogy lehet, hogy a valakit megválasztanak, és lehet, hogy nem tudom, egy év múlva a TikTok szerencse úgy fordul, hogy már ő sem lesz annyira szimpatikus, akkor őt is le kell váltani, hogy el lehet mozdulni ilyen irányba.
[00:25:32]Szerinted tudom, hogy nem fogod nem fog neked ez tetszeni?
[00:25:33]Nem egyáltalán tetszik nekem ez, amit mondasz, de olyan értelemben jogos a felvetésed, hogy sajnos ami most történik, az precedenst teremthet.
[00:25:39]Tehát hogyha most megszokjuk azt, hogy nem tetszik egy elnök, mert nem nem szimpatikus, hát akkor váltsuk le, tehát és leváltjuk.
[00:25:48]Ez a végeredménye.
[00:25:48]Akkor innentől kezdve teremtettünk erre egy gyakorlatot, tehát áttörtünk egy gátat, és ez soha nem jó, mert mert ennek hatása lesz.
[00:25:58]Tehát nem szabad azt gondolni, hogy ez elmúlik nyomtalanul.
[00:26:01]Onnantól kezdve egyébként mindegyik elnök azt fogja gondolni, hogy bármikor le lehet váltani.
[00:26:05]Tehát a bátorság az korlátozott lesz szerintem egyébként is.
[00:26:09]És tudjuk, hogy vannak aktívabb, meg kevésbé aktívabb elnökök e tekintetben, de hát mindegy.
[00:26:13]Szóval ez befolyásolja majd az ő ténykedésüket.
[00:26:16]Másfelől meg meg hát nem nem lesz egy jó aurája ennek az egésznek.
[00:26:22]Már ugye korábban is érintettük ezt a kérdést.
[00:26:23]Tehát, hogyha ilyen előzmények után választanak meg valakit elnöknek, akkor arra szerintem biztosan lehet számítani, hogy például a jobb oldal az valószínű, hogy intenzíven támadni fogja az elnököt folyamatosan.
[00:26:36]Tehát szó sem lesz arról, hogy olyan erős elfogadottsága lesz az elnöknek, mint amire sokan számítanának vagy szeretnének számítani, hiszen folyamatos támadásoknak lesz kitéve.
[00:26:45]Ha most hangsúlyoznám, ez szándék kérdése.
[00:26:47]Nem győzöm hangsúlyozni, ugye a beszélgetés elején beszéltünk, hogy amikor azt mondtam, hogy minden szereplőnek meg kell adni azt a tiszteletet az elnöknek, ami lehetővé teszi, hogy ő a nemzet egységét megjelenítse, ez így működik, mert hangsúlyoznám, hogy minden embert lehet támadni és kritizálni, mindegyiket.
[00:27:04]Tehát ez szándékkérdése, ha azt mondjuk, hogy igen, elfogadjuk, hogy őneki ez a dolga a rendszerben, és ezért nem fogjuk kritizálni, csak a legeslevégső, az extra hiper, szuper, legvégső esetben mondunk valami kritikát, mert tudjuk, hogy a mi érdekünk is az, hogy ebben az országban legyen olyan eleme a politikai rendszernek, ami az egységről szól.
[00:27:24]Hát ezt kéne felismerni, de ettől úgy tűnik, hogy elég távol vagyunk.
[00:27:28]És az a helyzet, hogy azért itt a köztársasági elnökkel kapcsolatban szerintem érdemes megjegyezni azt, hogy te is szóvá tetted, hogy esetleg a Tiszából érkezhet a jelölt, hogy valójában az, hogy hogy most pártból érkezik vagy sem, az szerintem nem egy lényeges kérdés.
[00:27:47]Gondoljunk csak bele, Göncárpád volt eddig a legnépszerűbb köztársaság elnök Magyarországon.
[00:27:51]Az SZDS soraiból érkezett.
[00:27:52]Igaz, az a rendszerváltás volt, ne felejtsük el, és azt se felejtsük el, hogy hogy indítottuk a rendszerváltást.
[00:27:57]Mintaszerűen Anta József az MDF élén megnyerte a választásokat, és felkérte Gönc Árpádot a választásokon második helyezett ellenzékbe szorult SZDS képviselőjét, hogy legyen köztársaság elnök.
[00:28:09]meg tudunk állni egy pillanatra, mert előtted, mint rendszerváltó politikus előtt így a vörös posztót meglengetném abban a tekintetben, hogy elképzelhetőnek tartod-e, hogy ez az egész ebből az egész helyzetből egy kiút lesz, az pedig a közvetlen köztársasági elnökválasztás.
[00:28:27]Hát nézd, ugye erről is beszélnek jelen pillanatban.
[00:28:31]Ugye előbb már egy másik kérdésedel kapcsolatban azt mondtam, hogy minden elképzelhető.
[00:28:34]Szóval ez egy jó beszélgetés így persze, de egyébként sajnos induljunk ki ebből, merthogy azért olyan időket élünk, amikor tényleg így van, és nem nagyon látjuk jelen pillanatban szerintem a kontúrokat azért, meg azt, hogy hol vannak a határok.
[00:28:48]És nem azért nem látjuk szerintem, mert nem nincs ehhez szemünk, hanem egyszerűen ilyen most körülöttünk a valóság.
[00:28:56]Nem látjuk, hogy nincsenek határok?
[00:28:59]Hát nézd, sok kérdésben nincsenek, sok kérdésben nem látjuk meg, és ezek mozognak.
[00:29:04]És például amit most fölvetettél, ez is egy mozgó kérdés.
[00:29:07]Hol fölmerül a közvetlen elnökválasztás?
[00:29:10]Hol lekerül a napirendről?
[00:29:12]Tehát most nem tudjuk éppen, hogy a azok, akik a kétharmados hatalomnak a birtokosai gondolkodnak erről.
[00:29:18]Én azért szeretném elmondani, hogy a leghatározottabban óvnám az országot attól és a jelenlegi hatalomban döntéshozó pozícióval rendelkező embereket attól, hogy elinduljunk a közvetlen elnök választás útján.
[00:29:32]Ugyanis az a teljes közjogi rendszerünknek az átírását és felrúgását jelentené.
[00:29:37]És az a helyzet, hogy én azt gondolom, hogy vannak hagyományok, és ezeket a hagyományokat érdemes tiszteletben tartani.
[00:29:46]Például a magyar rendszerváltás óta kialakult hagyomány az, hogy a parlament választja a köztársasági elnököt, megjegyzem.
[00:29:54]Ennek is volt egy icike picike kis tradíciója, hiszen én emlékszem arra az ellenzéki kerekasztal ülésre, amikor egyébként ezt Antal József terjesztette elő, akit már itt említettem ebben a beszélgetésben, hogy ő azt javasolta, hogy a köztársasági elnök struktúrájával, funkciójával, megjelenítésével kapcsolatban nyúljunk vissza az 1946.
[00:30:13]évi első törvényhez, amely a Magyar Köztársaságnak meghatározta a köztársasági elnökét.
[00:30:20]ugye az egy parlament által választott köztársasági elnök volt, és ugye Tildi Zoltán volt az első köztársasági elnökünk.
[00:30:25]Tehát ő azt mondta, hogy ebbe az icike picike gyengécske köztársasági tradícióhoz nyúljunk vissza.
[00:30:30]És onnantól kezdve ezt elfogadtuk.
[00:30:32]Ez így is lett, hozzátenném, és így épült fel Magyarország a rendszerváltás után.
[00:30:37]Így alakult ki a politikai kultúránk, a rendszerünk.
[00:30:41]Ez egyébként 2010-ig jól is működött.
[00:30:44]2010-ben jött a fülkeforradalom, ugye, aminek eredményeként a Fidesz is azt hitte magáról, hogy ő rendszervált éppen jelen pillanatban.
[00:30:51]És a kétharmados felhatalmazás az az állítólag forradalomra és rendszerváltásra hatalmazta fel őket.
[00:30:57]És jött az egyoldalú alkotmányozás, amiből ugye alkotmánybó alaptörvény lett 2011-ben, és most a Tiszánál is hasonló tendenciákat látok.
[00:31:05]Tehát ez nem jó.
[00:31:08]Tehát én azt gondolom, hogy próbáljunk ragaszkodni ahhoz, ami már bevált és működött, és aminek megvannak a magyar hagyományai a rendszerváltásban és korábbról is.
[00:31:16]És ez így van rendjén.
[00:31:18]Tehát ez egy ez rendben van.
[00:31:18]Sok mindent lehet csiszolni folyamatosan a közjogi rendszeren.
[00:31:22]Nem arról van szó, hogy az örök és az soha nem lehet hozzányúlni, mert az úgy tökéletes, hogy mestermű, hogy létrehoztátok.
[00:31:29]Dehogyis.
[00:31:29]Meg hát a jog az olyan, tehát mi jogászok azt pontosan tudjuk, hogy a jog olyan, hogy egyébként ahogy változik a társadalom, változik a világ, azon mindig kell egy kicsit alakítani.
[00:31:38]De de nem mindegy, hogy hogyan.
[00:31:40]Ha már a cikket ugye felhoztad a a beszélgetésünk elején, ugye én már említettem, hogy utalok ott az Egyesült Államokra a 250.
[00:31:49]évforduló kapcsán, ugye most volt a függetlenségény nyilatkozat 250.
[00:31:52]évfordulója.
[00:31:52]És ott ugye elmondom, hogy hogy az amerikai rendszer is olyan, ezt sokan nem tudják egyébként Magyarországon.
[00:31:58]Az Egyesült Államok alkotmánya 250 év óta változatlan.
[00:32:00]Tehát azon semmit nem változtattak.
[00:32:03]Ahhoz kiegészítéseket tesznek.
[00:32:05]Tehát az de az tényleg ráné szilátság.
[00:32:08]Így van.
[00:32:08]Tehát a az úgynevezett módosítások azok kiegészítések.
[00:32:10]Tehát ez egy 250 éve változatlan szöveg.
[00:32:12]Csak 27 kiegészítést tettek hozzá.
[00:32:15]Tehát sok mindent lehetne tőlük tanulni.
[00:32:18]Nem gondolom, hogy nekünk a modern Magyarországon feltétlenül ilyenben kellene gondolkodnunk, de a a felfogás, a logika, a szemléletmód, tehát az, hogy ami már van és működött, azt próbáljuk megőrizni, és csak nagyon-nagyon indokolt esetben nyúljunk hozzá, az szerintem helyénvaló.
[00:32:36]Hát azért ez érdemes lenne, tehát a az szerintem egy önmagában nem bízó gyengeséget mutató társadalom jele, ahol ahol 10-15 évenként azt gondolják a politikai győztesek, hogy rendszert váltunk.
[00:32:47]Tehát az nem jó.
[00:32:49]Tehát ott valami komoly baj van, ahol ahol ez látható.
[00:32:51]És sajnos a kétharmadoknak ez az eredménye.
[00:32:54]Úgy tűnik.
[00:32:56]Úgy fogalmaztál, hogyha a közvetlen köztársasági elnök választás van, akkor a közjogi rendszer teljes átírása is következik ebből logikailag.
[00:33:05]És pont az amerikai példát hoztad fel.
[00:33:07]Akkor a ez azt jelentené, hogy akkor elindulunk a félelnöki esetleg elnöki rendszernek az irányába, vagy ebben a mostani helyzetben is elég csak annyi, hogy ugyanazok a jogkörei a köztársasági elnöknek, csak most már nem a parlament választja, hanem most már közvetlenül lehet választani, de ugyanezt tudja, ugyanezt e teheti, ugyanezt csinálhatja.
[00:33:25]Hát az egészen más szisztémát jelent.
[00:33:27]Ugye vannak elnöki rendszerek, nem csak az Amerikai Egyesült Államokban, itt Európában is van, például Franciaországban van ilyen elnöki rendszer, ugye, de bocsás meg, feltétlenül elmozdulás az elnöki vagy félelnöki rendszer irányába csak az, hogyha közvetlenül választ közvetlenül választjuk meg.
[00:33:43]Elmozdulás, de nem jelent azonnal elnöki rendszernek a létrehozását, mert egyébként vannak olyan országok, ahol közvetlenül választják, és mégsem olyan erős az elnök.
[00:33:51]Ö talán ebbe a beszélgetésben még nem hoztuk fel példának a lengyeleknek a példáját.
[00:33:55]Ugye ott is van erre példa, de a románoknál is így van.
[00:33:59]Tehát van olyan, hogy közvetlen elnökválasztás mégsem elnökinek tekintjük feltétlenül a rendszert, de ezek az elnökök, akiket felhoztam, mind a lengyel, mind a román elnök, jóval erősebb pozícióval rendelkeznek, mint a magyar elnök.
[00:34:09]Tehát azért másfajta közjogi berendezkedés, azt azért nem szabad elfelejteni.
[00:34:14]És azt se szabad elfelejteni, hogy a ottani jogi struktúra más, mert például nem egy kamarás parlament van, mint Magyarországon, hanem két kamarás parlamentekről beszélünk mindkét esetben, tehát Romániában meg Lengyelországban is.
[00:34:26]Tehát ezért mondom, hogy ez egy alapjaiban egészen más közjogi berendezkedés.
[00:34:30]Tehát ahhoz mindent fel kell forgatnunk, hozzátenném mindent, mindennek át kell írni a logikáját, hatáskörét, működési rendszerét satöbbi, satöbbi, egymáshoz való viszonyát.
[00:34:42]Az egy teljes felforgatása a magyar közjogi rendszernek, és nem hiszem, hogy erre szükség lenne, mert egyébként a magyar közjogi rendszer, tehát amit a rendszerváltáskor kialakítottunk, és amiből megállapodtunk, az jól vizsgázott, tehát az jól működött, azzal nincs működési probléma.
[00:34:55]Egy nagy probléma van vele, a folyamatos kétharmadok.
[00:35:02]2010-ben még ugye egy régi szisztéma alapján jött létre kétharmad.
[00:35:04]És ez a Fidesznek a bűne egyébként, hogy a 2011-es alaptörvény, ugye, ahol nem volt az ellenzéknek a hozzájárulása, nem kérte az ellenzék hozzájárulását, majd 2000 14 után ugye amikor módosították a választójogi törvényt, akkor szintén az ellenzéknek az együttműködése nélkül született ez meg.
[00:35:23]És ugye a válaszójogi törvény módosítás sokkal könnyebbé tette a kétharmados győzelmeket.
[00:35:30]Szerintem a Fidesz bánja is azóta ezt.
[00:35:32]Hát hogyne.
[00:35:32]Tehát és ezek aztán szállították is sorozatba.
[00:35:34]Most ugye az ötödik kéthmadnál tartunk éppen.
[00:35:38]Csak nem Fidesz kéthad?
[00:35:39]Hát pontosan.
[00:35:39]Holott megjegyzem, ha már itt vagyunk és ugye egy ilyen műsorban talán, ahol el lehet időzni egy-két percre egy-egy gondolatnál, érdemes megemlíteni, hogy azért ennek megint csak volt előzménye, hogy hogyan milyen irányba kéne átalakítani magyar választógi rendszeresen.
[00:35:52]Megengeded erről két mondat a zárójelben annyit hadd mondjak, hogy én benne voltam természetesen ezekben a bizottságokban a 90-es évek végén, 2000-es évek elején a magyar parlamentben.
[00:36:01]Tehát én tagja voltam a a választjogi reformbizottságnak is, és hat párt volt akkor a parlamentben.
[00:36:08]teljes konszenzus volt köztünk, mind a hat párt között teljes konszenzus, hogy jó a rendszerünk, egy picit kell rajta változtatni, javítani, arányosabbá kell tenni.
[00:36:18]Ebben volt teljes konszenzus, hogy arányosabbá kell tenni.
[00:36:20]Ehhez képest jött a Fidesz és aránytalanabbá tette.
[00:36:24]Ez egy teljes abszurditás volt, amit csináltak.
[00:36:26]Látjuk is az eredményét hozzátennán.
[00:36:28]és nem bánod a két kamarás rendszernek az elszalasztását, mert én beszéltem közelmúltban olyannal, aki szintén rendszerváltásban aktívan fragolt, és azt mondja, neki ez volt az álláspontja, hogy hogy ez lehet, hogy egy hiba volt, főleg, hogyha mából visszanézünk, mert az létrehozott volna egy választott testületet, ugye valószínűleg nem öröklés meg nem meg egyéb jogok mentén alakult volna ez.
[00:36:49]E ellenben most például kiegyensúlyozó pozícióban lehetne.
[00:36:56]Hát nézd, lehetséges.
[00:36:56]Tehát ez elképzelhető.
[00:36:58]Én nem voltam sohase elszánt ellensége vagy híve ennek a mostani szisztémának, el tudom képzelni, de mivel most már létrejött egy rendszer és az működött, szerintem ebben kell gondolkodni, hogyha ilyen mértékű átalakításokat akarunk csinálni, szerintem ahhoz egy egy nagyon széles körű vitát kellene lefolytatni.
[00:37:14]Ahz egy komoly elő komoly előkészítést igényel.
[00:37:19]Tehát amit most látunk, tehát ettől is a hajamszála az égnek áll őszintén.
[00:37:21]Szóval tehát öt napos Facebook konzultáció állítólag ez a konzultáció, tehát ez egy ötlet börze, ami engem teljesen a nemzeti konzultációra emlékeztet más szempontból, amit meg egy irányított kérdésekre adott manipulatív dolognak tekintettem mindig is.
[00:37:37]Tehát egyikből se lehet szerintem levonni értékelhető konzekvenciát arra vonatkozóan, mit kellene csinálni.
[00:37:43]Hát egy normál egyeztetést, egy társadalmi egyeztetést akár egy alkotmányról is azt úgy szokás csinálni.
[00:37:49]Hát az a becsületes módja ennek.
[00:37:52]Ezt 1erszer csináltuk.
[00:37:52]Ilyet hozzátenném a rendszerából nem most kell kitalálni, tehát nem a spanyol vias, hogy most kéne feltalálni ezt a dolgot.
[00:38:00]Azt úgy kell csinálni.
[00:38:00]Először is le kell ülni a pártoknak a képviselőjébe.
[00:38:04]Ugyanis bármennyire is ez megdöbbentő sokaknak, akik a politikai életbe bekerültek, de hát a pártok képviselik az embereket.
[00:38:10]Tehát az a dolguk, hogy hogy ugye ezért is nevezzük őket képviselőknek.
[00:38:15]De most nyilván ironizálok, de most a Tisza képviseli az embereket.
[00:38:17]Legalábbis a Tiszának ez a fellépése, hogy ott a a Fidesz meg a Miazánk igazából az csak ilyen zavaró tényező, és ők képviselik a magyar kapott 53%-at a választásokon a Tisza, és 47%-nyi válaszón nem rájuk szavazott.
[00:38:30]Ezt mindig illik tiszteletben tartani, akármit is mutatnak épp a hullámzások, hozzátenném.
[00:38:37]Tehát ezt mindig nagyon komoly ezt a Fideszet vette komolyan egyáltalán, merthogy a a Fidesznél ugyanez volt a helyzet, tehát soha nem volt kétharmaduk a társadalmi támogatottságban, föl se merült természetesen, és úgy viselkedtek, mintogyha egyébként a társadalom kétharmada támogatná őket, de ez egy óriási hiba.
[00:38:52]Tehát pontosan tehát szerintem az mutatja a bölcsességet, a kulturáltságot, hogyha az ember látja a saját korlátait és azt azt figyelembe veszi.
[00:39:02]De erre is van modell.
[00:39:02]Tehát erre megint a előbb azt mondtam ugye erre, hogy nem a spanyol viaszt kell kitalálni, de hát tényleg nem tudok jobbat mondani erre.
[00:39:10]Tehát a modell az az, amit mi csináltunk az első kétharmad esetén Magyarországon.
[00:39:14]Tehát 1994-ben, amikor a szocialista liberális koalíciónak kétharmada volt, mi azonnal életbe léptettünk egy olyan szabályt, hogy az új alkotmány elfogadásán is akkor is volt egy törekvés, hogy legyen új alkotmánya Magyarországnak, és az alkotmányos szabályoknál is csak úgy döntünk, hogyha négy-ötödös támogatottsága van.
[00:39:31]Mindent megcsinálhattunk volna kétharmaddal, mindent felrúghattunk volna, átírhattunk volna, létrehozhattunk volna, megszavazhattunk volna, de azt mondtuk, hogy nem tesszük, mert helytelen dolog lenne, mert nekünk most kétharmadunk van, de kell az ellenzék is.
[00:39:45]Ezért tudatosan egy négy-ötödös szabályt léptettünk életbe, ami semmiféle jogszabályban nem volt lefektetve, csak azért, hogy legyen világos, hogy egy hazában élünk, és ennek a hazának ugyanolyan jogú tagja az adott kormánypárti szavazó, meg az adott ellenzéki szavazó.
[00:40:00]Ugyanúgy egyiket se lehet a kisebbrőzni egyébként az országból, ami sajnos hozzátenném szintén az elmúlt 1520 év magyar politikájának egy sajátossága, hogy állandóan a hatalmon lévők azt gondolják az ellenzékről, ő utolsó gazember, börtöntöltelék, nem tudom én micsoda.
[00:40:18]Szóval ez egy szerintem egy katasztrofális felfogás.
[00:40:20]Tehát van ennek is előképe a magyar közjogi gondolkodásba és a magyar politikai kultúrában.
[00:40:26]Ide kéne visszanyúlni.
[00:40:26]Ezek ami egyébként nemes és jó hagyományaink.
[00:40:31]Ezt kéne csinálni szerintem.
[00:40:31]Most is szeretném, hogy egy picit beszélgetnénk a az ellenzék szerepéről, az ellenzéki politizálásról, meg arról, hogy a amit Török Gábor mondjuk fölvetett, hogy a Fidesznek ki kellene vonulnia, meg a mi azánknak a parlamentben, hogy ne asszisztáljon ehhez az egészhez.
[00:40:45]Meg hogy van egy jobboldali megújulási lehetőség, de ezt már az én csatornám fogjuk elkövetni.
[00:40:49]Úgyhogy kedves nézőket várjuk ott szeretettel.
[00:40:51]Itt a videó végén rögtön át is fogja vezetni önöket.
[00:40:55]Kattintsanak át, kövessék be a csatornát.
[00:40:56]a videó leírásában is megtalálják, ott folytatjuk.