Válság vagy változás: mi jön Sulyok után? – Kiszelly Zoltán a Stratégában
- A nemzetközi sajtó kevésbé élesen kritizál, de Sulyok elmozdítása kérdéseket vet fel, és Nyugat-Európa tart attól, hogy a magyar precedens más patrióta kormányokat is erősít.
- Sulyok Tamás aláírta a személyre szabott módosítást, legitimálta saját elmozdítását, és veszélyes precedenst teremtett, amelyre a Tisza később hivatkozhat.
- A Velencei Bizottság várhatóan absztrakt módon elítéli a személyre szabott törvényhozást, de a konkrét magyar esetben nem foglal állást, függetlensége kétséges.
- A Tisza Párt által alkalmazott személyre szabott törvényhozás és a konszenzus nélküli alkotmányozás permanens rendszerváltáshoz vezethet, ahol a mai eszközök holnap visszaütnek.
„Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten. [...] ha a magyar péterék ezt csinálják Jakubinus dühükben, akkor ugyanezt fogják visszakapni." – Kiszelly Zoltán
- Magyar Péter a folyamatos polarizációval eltereli a figyelmet a valós kormányzati kihívásokról, például a dinamikus áramárazásról és a rezsicsökkentés szűkítéséről.
- A Tisza-kormány kénytelen lesz teljesíteni a brüsszeli elvárásokat, például a menekültügyi paktumot és a jogállamisági feltételeket, a források megvonásának elkerüléséért.
- Az új alkotmány félprezidenciális rendszert vezethet be, ahol Magyar Péter közvetlenül választott elnökként akár 14 évig hatalmon maradhat, Polgár Judit átmeneti elnöksége után.
- A tervezett reformok – mandátumkorlát, önkormányzatok körzetesítése, polgármesteri fizetések csökkentése – a központi hatalom ellensúlyait számolják fel és individualizált társadalmat hoznak létre.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A 17. alaptörvény-módosítás nemzetközi visszhangja
Kiszelly Zoltán szerint a nemzetközi sajtó továbbra is foglalkozik a magyarországi eseményekkel, ha azok fontosak, de már kevésbé éles a kritika. A német sajtó például „ráncolja a szemöldökét", de nem fogalmaz meg határozott elmarasztalást, mert a NER lebontásának egyes lépéseit, például az alkotmánybírók cseréjét, még elfogadhatónak tartják. Kiszelly szerint azonban Sulyok Tamás elmozdítása már erős kérdőjeleket vet fel.
A vendég kifejtette, hogy Magyar Péter eredeti elképzelését – miszerint egyetlen nagy alaptörvény-módosítással mozdít el minden, az előző országgyűlési többség által kinevezett tisztségviselőt – Brüsszelből visszafütyülték. Az Európai Néppárton keresztül üzenték meg neki, hogy ez precedenst teremtene más nyugat-európai patrióta kormányok számára is. Kiszelly hangsúlyozta: Nyugat-Európában komoly félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy számos ország politikai irányultsága átfordulhat, különös tekintettel a közelgő franciaországi választásokra, ahol Marine Le Pennek jó esélyei lehetnek.
„Keveset beszélünk, de Nyugat-Európában nagyon félnek attól, hogy számos ország átfordul." – Kiszelly Zoltán *
Sulyok Tamás lemondásának dilemmája és a három lehetséges forgatókönyv
A műsorvezető és vendége három lehetséges opciót vázolt fel Sulyok Tamás számára:
- Aláírja a módosítást – ezt választotta, amit a politikai kommunikáció úgy keretezett, hogy „saját maga írta alá a saját kirúgását".
- Lemond – ezzel a Tisza Pártra tolhatta volna az aláírás ódiumát, és hitelesebbé tehette volna jogállamisági kritikáját.
- Nem írja alá, és elindul a megfosztási eljárás – ebben az esetben az Országgyűlés elnöke azonnal átvette volna az elnöki pozíciót és aláírta volna a törvényt, ami jogilag és politikailag is érdekes helyzetet teremtett volna.
Kiszelly egy negyedik lehetőséget is felvetett Pokol Béla korábbi alkotmánybíró javaslata alapján: Sulyok Tamás „jogi pingpongba" kezdhetett volna. Ez azt jelentette volna, hogy a rá vonatkozó egyetlen mondatról az Alkotmánybíróság véleményét kéri, arra hivatkozva, hogy az nem alkotmánymódosítás, hanem személyre szabott törvényhozás, ami Európában is tiltott. Kiszelly lengyel párhuzamot vont Andrzej Duda korábbi köztársasági elnök gyakorlatával, aki bizonyos, a jogállamra nézve sérelmesnek tartott törvénymódosításokat nem ír alá.
Sulyok Tamás alapvetően egy jogász, ő nem politikus és ő jogi kategóriákban gondolkodik, nem politikai kategóriákban." – Kiszelly Zoltán *
A politológus kifejtette: Sulyok azért zárta ki a lemondást, mert korábban úgy fogalmazott, ha a miniszterelnök lemondásra szólítja fel, akkor ő nem mondhat le. A megfosztási eljárást pedig azért nem vállalhatta, mert annak végén biztosan elmozdították volna, különösen annak fényében, hogy az alaptörvény-módosítás következtében öt új alkotmánybíró kerül a testületbe, akik közül heten már „körön kívül léptek" (kizárták magukat).
Kiszelly személy szerint a lemondást választotta volna, mert így Sulyok hitelesebben képviselhette volna jogállamisági aggályait, és a Tisza Pártra terhelhette volna a felelősséget. Ezzel szemben az aláírással nemcsak a saját elmozdítását legitimálta, hanem veszélyes precedenst is teremtett: a Tisza a jövőben hivatkozhat arra, hogy maga Sulyok Tamás írta alá a személyre szabott törvényt.
A Velencei Bizottság szerepe és a precedens veszélye
Sulyok Tamás korábban a Velencei Bizottsághoz fordult, hogy véleményezzék, személyre szabott törvényhozásról van-e szó. A testület azonban nem sürgős, hanem rendes eljárás keretében vizsgálja a kérdést, és csak októberre ígért választ. Kiszelly „dodonai választ" vár: a Bizottság valószínűleg absztrakt módon kimondja majd, hogy a személyre szabott törvényhozás tilalmas, de a konkrét magyar esetről nem foglal egyértelműen állást.
A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a Velencei Bizottság függetlensége kérdéses, mivel az Európa Tanácsból az oroszok távozása után az Európai Bizottság vált a fő finanszírozóvá, és így befolyása jelentősen megnőtt. Információi szerint a Bizottság élni is fog ezzel a befolyással, hogy elkerülje a „nagy jogi cirkuszt".
„Ha a Velencei Bizottság ezt utólag kimondja, akár csak egy absztrakt mondatban, hogy a személyre szabott törvényhozás tilalmas, akkor ez egy újabb érvet adhat a Fidesznek." – Kiszelly Zoltán *
Politikai következmények: illegitimitási narratíva és permanens rendszerváltás
Kiszelly párhuzamot vont a 2010-es alkotmányozási folyamattal, amikor az akkori ellenzék azért tartotta illegitimnek az új alkotmányt, mert a négynyolcados alkotmányozási küszöböt a Fidesz kétharmaddal vette ki az alkotmányból. Most a Fidesz hasonló érvelést használhat: ha Sulyok Tamást személyre szabott törvénnyel mozdították el, akkor az új köztársasági elnök legitimitása is megkérdőjelezhető.
A beszélgetés során felmerült a „permanens rendszerváltás" veszélye: ha a Tisza Párt most precedenst teremt a személyre szabott törvényhozással és a kreatív jogértelmezéssel, akkor egy esetleges 2030-as kormányváltás után ugyanezeket az eszközöket fordíthatják ellenük. Kiszelly a jakobinusok történelmi példáját idézte: ők is azt hitték, hogy a terrort csak másokkal szemben tudják alkalmazni.
„Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten. [...] ha a magyar péterék ezt csinálják Jakubinus dühükben, akkor ugyanezt fogják visszakapni." – Kiszelly Zoltán *
A műsorvezető Fodor Gábor cikkére hivatkozott, amely szerint az erőszak erőszakot szül, a bosszú pedig bosszút, és nem szabad az ellenzék érdemi bevonása nélkül alkotmányozni. Kiszelly megerősítette: jogállamot nem lehet jogállami eszközökkel helyreállítani, és a konszenzusos demokrácia nyugati modellje éppen azt szolgálja, hogy négy- vagy nyolcévente ne boruljon fel az oktatáspolitika, a védelempolitika vagy a külpolitika.
A választási rendszer átalakításának tervei és következményei
Kiszelly felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza Párt egy arányosabb választási rendszerben gondolkodik, amelyben nehéz lesz új kétharmados többséget szerezni. Ez azt jelentené, hogy a mostani kétharmad által hozott döntések és megválasztott tisztségviselők egy új kétharmad hiányában nem lennének leválthatók – a rezsim „bebetonozná" magát. Ugyanakkor hozzátette: ha a társadalmi akarat elég erős, a választási rendszer technikai részletei nem akadályozhatják meg a kormányváltást, ahogy ezt a Fidesz 2026-os veresége is bizonyítja.
„Az előző 16 év választási törvény nem a Fidesznek kedvesz, hanem a legerősebb pártnak. [...] most nem a Fidesz volt a legerősebb párt." – Kiszelly Zoltán *
A centrális politikai erőtér és a Fidesz újratervezése
A beszélgetés második felében Kiszelly a Fidesz jelenlegi helyzetét elemezte. A párt kiszorult a centrális politikai erőtérből, amelyet most a Tisza Párt birtokol. A Fidesznek körülbelül egy éve van az újratervezésre: 2027 tavaszáig fel kell mérnie, hogy a megyei struktúrák, a frakcióvezetés, a pártvezetés és az elnökség hogyan működik, és kik azok a politikusok, akik képesek felvenni a kommunikáció új ritmusát. Ezt követően, 2027 tavaszától a 2029-es EP-választásokig tartó időszak már az építkezés és a váltópárti pozíció megerősítésének szakasza lehet.
Magyar Péter taktikája: konfrontáció a valódi kormányzati kihívások helyett
Kiszelly részletesen elemezte, hogy Magyar Péter miért tartja fenn a folyamatos konfrontációt és polarizációt: azért, mert így nem kell beszélnie a kormányzás valódi, kellemetlen kérdéseiről. Példaként hozta fel Kapitány István energetikai miniszter felhívását, miszerint este 6 és 9 között lehetőleg ne használjanak klímát az emberek. A háttérben az áll, hogy az uniós forrásokból beszerzett okosmérők negyedóránként képesek újrakalibrálni az áram árát, így a csúcsidőszakban – amikor nem süt a nap és nem fúj a szél – jelentősen magasabb díjat kell majd fizetni. Ez a dinamikus árképzés és a rezsicsökkentés rászorulókra korlátozása mind szerepel a brüsszeli országspecifikus ajánlásokban, de a Tisza Párt erről nem kommunikál.
„Sokkal jobb neki színi a fideszeseket, sokkal jobb neki visszafelé mutogatni, mint például erre felkészíteni a társadalmat." – Kiszelly Zoltán *
A politológus szerint Magyar Péternek egy 3 milliós szavazóbázist kell egyben tartania, amely a győzteshez húzás jelenségével tovább erősödött, és ehhez a folyamatos belső ellenségkép fenntartása a leghatékonyabb eszköz.
A brüsszeli elvárások teljesítésének kényszere
Kiszelly kifejtette: a Tisza-kormány ugyanolyan kényszerpályán mozog, mint más európai néppárti kormányok. Magyar Péter azt fogja csinálni, mint az osztrákok vagy a horvátok – kézzel-lábbal kapálózik majd a brüsszeli elvárások ellen, de végül teljesítenie kell azokat. Példaként említette a migráns paktumot: a Fidesz 7700 menekülttábori férőhely kiépítését tagadta meg, vállalva a napi 1 millió eurós büntetést. A Tisza-kormány ezzel szemben kénytelen lesz teljesíteni a kötelezettségeket, mert különben a lengyel-magyar precedens alapján megvonják a forrásokat és felgyorsítják a jogállamisági eljárást.
„Ezeket a demokrész kardjait nem vették el a fejünk fölül, tehát a napi 1 millió euró az ketyeg." – Kiszelly Zoltán *
Az új köztársasági elnök és a félprezidenciális rendszer kérdése
A beszélgetés záró szakaszában a műsorvezető és vendége az új köztársasági elnök személyéről és az alkotmányozás irányáról beszélgettek. A Tisza Párt egy átmeneti elnököt választana az új alkotmány elfogadásáig, ami Kiszelly becslése szerint körülbelül egy évet vesz igénybe. Az alkotmányozás várhatóan szeptemberben indul, és Kiszelly korábban úgy gondolta, karácsonyra lezárulhat.
Az új alkotmány kapcsán felmerült a félprezidenciális rendszer bevezetésének lehetősége, francia, román vagy ukrán mintára. Ebben a modellben a közvetlenül választott, megerősített jogkörű köztársasági elnök mellett a miniszterelnök a „gépházban" dolgozna, és népszerűtlenség esetén könnyen lecserélhető lenne. Kiszelly „worst case szinárióként" említette, ha Magyar Péter egy hétéves, egyszer újraválasztható elnöki ciklus után akár 14 évig is az államfői pozícióban maradhatna, miközben a miniszterelnökök cserélődnek.
A Tisza Párt Polgár Judit sakkvilágbajnokot javasolta köztársasági elnöknek, akit Kiszelly „placeholdernek" (helykitöltőnek) nevezett – egy kedves, bájos, népszerű, de politikai tapasztalat nélküli személyiségnek, aki az átmeneti időszakban „sok vizet nem zavar". A jelöléssel Magyar Péter lezárta a castingot, és egyben üzente, hogy az óbaloldalhoz tartozó embereket nem kívánja ebben a pozícióban látni.
A demokratikus struktúrák gyengítése és a központosítás veszélye
Kiszelly átfogó képet festett arról, hogyan gyengíti szerinte a Tisza-kormány a demokratikus struktúrákat: korlátozzák a parlamenti képviselők mandátumát 12 évben, kizárják Orbán Viktort az újbóli miniszterelnökségből, tervezik a polgármesteri fizetések csökkentését és az önkormányzatok körzetesítését svéd mintára. Mindezzel a központi hatalommal szembeni potenciális ellenállási vonalakat számolják fel, és egy olyan individualizált, szétvert társadalmat hoznának létre, amelyet a Facebookról és a központi rezsim-médiákból lehet irányítani.
„A civil társadalomra nincs szükség, mert itt vannak a Tiszaszigetek, és akkor kvázi egy ilyen individualizált, szétvert társadalom lenne, amit a Facebookról meg a központi rezsimédiákból lehetne irányítani." – Kiszelly Zoltán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Stratég Póca Istvánnal és ETI vendégével, Kiszeri Zoltánnal a száadékpolitika jellemzési igazgatójával." – ASR torzítás. Helyesen: „Stratéga Pócza Istvánnal és állandó vendégével, Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával."
- „a honnormány által kétharmaddal berakott négy-ötödös alkotmányozási küszöböt" – ASR torzítás. Helyesen: „az alkotmány által kétharmaddal berakott négyötödös alkotmányozási küszöböt".
- „Baka Andrást szokták említeni, de ott nem ott egy átszervezés volt, tehát a legfelsőbb bíróságból kúrja lett" – ASR torzítás. Helyesen: „a Legfelsőbb Bíróságból Kúria lett".
- „a bividi felkérését" – ASR torzítás. Valószínűleg: „a BYD felkérését" (a kínai elektromos autógyártóra utalva).
- „Dul Szabolcsnál az öt pontban podcastban" – ASR torzítás. Valószínűleg: „Dull Szabolcsnál az Öt pontban podcastban".
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.
[00:00:14]Ez itt a Stratég Póca Istvánnal és ETI vendégével, Kiszeri Zoltánnal a száadékpolitika jellemzési igazgatójával.
[00:00:20]Szervusz!
[00:00:20]Szeretettel köszöntelek.
[00:00:21]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomaton.
[00:00:23]Szervusz István!
[00:00:23]Üdvözlöm a nézőket.
[00:00:25]Kedves nézőknek, hallgatóknak mondok két fontos információt.
[00:00:27]Az egyik az, hogy ez egy előfelvétel.
[00:00:30]Hétfőn délelőtt 10 óra magasságában vesszük fel ezt a beszélgetést.
[00:00:34]Ezt azért mondom, mert olyan gyorsan pörög a közélet, hogyha valamire nem reagálunk, akkor azért nem tudunk reagálni, mert még ezen információk tudatában és birtokában próbálunk meg itt nagy elemzéseket végrehajtani.
[00:00:45]A másik pedig, amire felhívom a figyelmet, az pedig nem más, mint az, hogy kövessék be a csatornámat.
[00:00:51]Korábbi értekben is elmondtam, hogy jelentős bizonytalanságok vannak a Mandiner körül.
[00:00:54]Nyilván egyébként önöket ez önök ezeket ismerik, ezeket az információkat és hogyha biztosra akarnak menni, az én csatornámon én szerkesztek, az én csatornámon azokkal vagyok együtt, akiket én hívok, úgyhogy várok mindenkit szeretettel, várom önöket szeretettel.
[00:01:08]Mutatjuk í kártyában, hogy hova kell kattintani, leírásban megtalálják, meg a videó végén is megtalálják majd, hogy hova célszerű átkattintani és átjönni.
[00:01:16]Vágjunk bele akkor a beszélgetésbe.
[00:01:19]Sok téma van annak ellenére, hogy nyár van.
[00:01:20]Kezdjük ezzel a 17.
[00:01:23]alaptörvénymódosítással.
[00:01:25]Merthogy óriási találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy mi lesz ezzel a módosítással, mi lesz ennek a a következménye.
[00:01:32]Nyilván ugye volt egy olyan dimenzió ennek a történetnek, ami azért nem annyira robbant be, hogy majd itt nagy nemzetközi kritikák lesznek.
[00:01:39]Azért most már voltak nemzetközi kritikák.
[00:01:41]A az előzőn a 16-nál nem volt annyira erős meg annyira jellemzős.
[00:01:43]A 17-nél már azért már megütötte az ingerküszöböt mondjuk Amerikában, meg meg máshol is.
[00:01:48]De átment ez a ez a módosítás.
[00:01:51]Európában nem verte ki különösebben senki se a bal héte miatt.
[00:01:56]És akkor ugye itt jött a nagy kérdés, hogy a köztársasági elnök mit tesz mit tett.
[00:02:02]Még hagyjuk a köztársasági elnököt Sullyok Tamás mit csinált.
[00:02:04]Maradjunk csak ab a először abban, hogy milyen nemzetközi visszhangja van ennek a történetnek.
[00:02:10]Most nem számít már, hogy Magyarországon mi történik.
[00:02:13]Ez most annak tudható be, hogy az európai meg nemzetközi partnerek úgy vannak vele, hogy minden jogos, ami a az Orbán rendszernek a lebontásával függ össze, vagy egész egyszerűen annyira nem érdekes már Magyarország, és ezért így elsikkad a hírek között, és úgy vannak vele, nem is érdemes volna annyira foglalkozni, mi történik.
[00:02:31]Hát azért foglalkoznak vele, hiszen amikor mondjuk Magyarországgal kapcsolatban van egy fontos hír, akkor azért még az címlapos történet.
[00:02:36]Már nem a fő helyen van, de például nyitó oldalon az internetes médiumok foglalkoznak, de nem kritizálják.
[00:02:42]Én inkább így értem.
[00:02:43]keveset kritizálják azért.
[00:02:45]Ugye Magyar Péter háromszor pattant le Sullyok Tamásról, azt ne felejtsük el.
[00:02:49]Egyszer amikor a beiktatási beszédében felszólította face to face, nem mondott le, másodszor adott egy határidőt május 31-ig, ez sem teljesült, harmadszor meg azt ígérte, hogy egyetlen nagy alaptörvénymódosítással mozdít el mindenkit, akit az előző országgyűlési többség nevezett ki.
[00:03:05]Na, itt jött egy nagyon súlyos kritika.
[00:03:06]a politikóból keresztül megüzenték neki, hogy ezt ne tegye, mert precedenst teremt más nyugat-európai akár patrióta kormányoknak, ha azok hatalomra kerülnek.
[00:03:16]Tehát ilyen szempontból Brüsszelből kapott őjelzést, visszafütyülték őt Brüsszelből, hogy egy ilyen nagy lépést nem tehet meg, mert ez egyrészt valóban felháborodást keltene.
[00:03:26]Szembenne a magyar jogszabályokkal is, az európai normákkal is, illetve precedenst teremten erről.
[00:03:31]Keveset beszélünk, de Nyugat-Európában nagyon félnek attól, hogy számos ország átfordul.
[00:03:36]Ugye jövőre Franciaországban lesz elnökválasztás, parlamenti választás.
[00:03:40]Jó esélye van a patriótáknak már, ha nem fognak össze megint a második fordulóban Marine Le Pen ellen, ahogy ezt tették az előző két alkalommal.
[00:03:48]Tehát van kritika Brüsszelből.
[00:03:49]Én a német sajtót nézem, ott is azért így a a kisúlyjukat eltartják, vagy ráncolják a a szemöldöküket, de nem fogalmaznak meg éles kritikát, mert a ner lebontás súlyok még átcsussant, meg az alkotmánybírók átcsussantak, és azt mondták, hogy az még úgy rendben van.
[00:04:05]Szerintem a a súlyoknál van egy egy erős kérdőjel.
[00:04:09]Az alkotmánybírók szerintem azok átmennek, mert ugye az az elvárás Magyar Péter felé, hogy a magyar jogrenden belül találjon akár kreatív megoldásokat.
[00:04:17]Tehát, hogy a lengyeleknél is ezt láttuk egyébként, ugye érdemes varsóra figyelni, mert például a lengyel közmédiát úgy szántották be, hogy felszámolás alá helyezték, és kvázi ilyen csődtbiztosként alakították át a működést, hogy racionalizálva.
[00:04:29]Tehát az ilyen kreatív a, hogy mondjuk ezt, ilyen a jog határát súroló, de azt át nem lépő határeset elfogadom, megoldásokat Brüsszelben elfogadják.
[00:04:41]Az, hogyha egy nagy alkotmánymódosítással tettek volna lapátra mindenkit, na az biztos, hogy nem ment volna át.
[00:04:48]Ugye itt adódik a kérdés a Sullyok Tamás kapcsán, és már elkezdtünk beszélgetni találom a kedves nézőknek a műsorfelvételt megelőzően, hogy mi lett volna a jó megoldás, merthogy én azt gondolom, hogy ez nem volt egy jó megoldás.
[00:05:02]Politikailag semmiképpen nem volt egy jó megoldás és szerintem nem csak én gondolom így, hanem sokan mások.
[00:05:08]És ugye volt lett lettek volna itt ugye más lehetőségei az elnöknek, ugye alapvetően három talán.
[00:05:11]Ugye az egyik ugye ez volt, amit amit választott, ez pedig az, hogy akkor aláírja.
[00:05:17]És egyébként aláírta, és rögtön a politika úgy is keretezte, hogy hát igazából itt nincs is semmi nincs itt semmi látnivaló, merthogy igazából ő saját maga írta alá a saját kirúgását.
[00:05:27]Tehát ez teljesen legitim történet.
[00:05:27]Ugye a második opció az lett volna, hogy lemond.
[00:05:32]És ugye a harmadik opció pedig az, hogy akkor a akkor nem írja alá, és akkor elindították volna ezt az úgynevezett megfosztási eljárást, ami nyilván nem egy rövid történet, de egyből átvette volna az országgyűlés elnöke a, ha jól értettem, a pozíciót, és ugye ő rögtön aláírta volna ezt, ami egy érdekes szituációt teremtett volna, hogy az eljárás még nem indult el, de közben már alá van írva ez a dolog.
[00:05:52]Tehát, hogy szerintem politikai politikai vagy politológiai szempontból még jogi szempont legérdekesebb az lett volna, hát odáig nem jutottunk el.
[00:05:58]Te mit gondoltál erről a lépéséről?
[00:06:02]Én is nagy é én is nagyjából ezt a három lehetőséget láttam.
[00:06:04]A harmadikat azzal egészíteném ki.
[00:06:06]Talán Pokol Béla a korábbi alkotmánybíró javasolta azt, hogy kezdjen egy jogi pingpongba.
[00:06:13]Mondjuk hogy ugye ő tehát Sully Tamás alapvetően egy jogász, ő nem politikus és ő jogi kategóriákban gondolkodik, nem politikai kategóriákban.
[00:06:21]Én én így vezetem le az ő döntését kívülről, nyilván nem ismerve a részleteket, de például egy ilyen jogi pingpong, ugye ha jól követtem az érvelést, azt tartalmazta volna, hogy a rávonatkozó egy mondatról kérte volna az Alkotmánybíróság véleményét, mondván, hogy hát ez nem egy módosítás, hanem személyre szabott törvényhozás.
[00:06:39]És ugye ez tilos, ez eddig is tos volt, Európában is tos, mindenhol tilos.
[00:06:44]És ha egy ilyen jogi pingpong elindult volna, attól még nem úzta volna meg a megfosztási eljárást, hiszen belengedték, hogy ezt elindítják vele szemben.
[00:06:52]De ez a jogi pingpong, ez egyfajta időnyerés lett volna.
[00:06:56]Lengyelországban látjuk azt, hogy Andai Duda korábbi köztársasági elnök vagy a mostani köztársasági elnök sem ír alá bizonyos által a a jogállamra nézve sérelmesnek tartott törvénymódosításokat.
[00:07:08]És ezáltal ott egy ilyen jogi hát, hogy mondjuk ezt, egy ilyen jogi vákuum keletkezik, mert a parlament elfogad törvényeket, amiket az elnök nem ír alá, ezáltal emelkednek jogerőre.
[00:07:18]Tehát van egy ilyen jogi padhelyzet Lengyelországban.
[00:07:20]Például ezért is csúszik Lengyelországban a jogrendszer átalakítása és az a bizottság elvárásainak a teljesítése.
[00:07:27]De ez a veszély itthon nem fenyegetett, mert eddig akármi jött, azt Sullyok Tamás aláírta, és akkor is, hogyha mondjuk lehetett volna mondjuk akár alkotmánybírósághoz küldeni, ugye a saláta törvény és hasonló esetében felmerült, hogy hát azért meg lehetett volna itt nézetni például.
[00:07:43]Igen, de ugye a jogi pingpongot szerintem azért nem vállalta, mert ő próbálkozott egy előzetes alkotmányértelmezéssel.
[00:07:49]Ez emlékeztet minket egyébként Solyom Lászlónak a 90-es évek elején láthatatlan alkotmánykoncepcióként ismert kezdeményezésére, amivel kiterjesztette az alkotmánybíróságnak a mozgásterét, illetve a tehát az előzetes vélemény, vagy elővélemény az nem működött, mert hét alkotmánybíró kizárta magát az eljárásból, tehát ott ott nem ott nem sikerült neki.
[00:08:11]A második kísérlete ugye az a Velencei Bizottság felé irányult.
[00:08:14]Felence bizottságot kérte meg, hogy véleményezzék, hogy ez személyre szabott törvény hozzását.
[00:08:19]Ők hátradőltek, mert nyilván az nem akarták már most kimondani, és ők nem egy sürgős eljárással, hanem egy rendes eljárással vizsgálják ezt a kérdést, majd októberre adnak választ.
[00:08:29]Én egy dodonai választ várok egyébként, hogy leírják, hogy nyilván a személyre szabott törvényhozás az tilalmas, mert az És akkor majd valamit leírnak, hogy hát a magyar szabályozás a súlyokra vonatkozó egy mondat az most ilyen is, meg olyan is, ha így akarom ilyen, ha úgy akarom olyan.
[00:08:44]Épp ezt akartam mondani, hogy azért hogyha mondjuk októberben azt mondanák erre, hogy fiúk, ez nem volt jó, akkor azért az erősen visszaütne meg visszanyalna ott a fagyi.
[00:08:53]De erre azért kisesélyt látok, főleg úgy, hogy volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy azért a a az Európai Uniónak a különösen a bizottságnak a befolyása meglehetősen nagy a Velencei bizottságra, mert hogy az Európa tanács az unió egy különálló intézmény az, hogy az oroszok ugye távoztak, onnantól megjelent egy új fő finanszírozó, az Európai Bizottságra került át a hangsúly, és nagy a befolyása az Európai Bizottságnak és az Európai Bizottság meg lehet, hogy él is ez a sőt aki informáltak erről, azt mondták, hogy élni fog ezzel a befolyásával, annak érdekében hogy ne legyen itt nagy jogi cirkusz ezzel az egész történettel kapcsolatban.
[00:09:26]És akkor itt most rögtön zárójába is tettük a jogászkodást és rögtön áttevesztünk a politika világába.
[00:09:31]Gyakorok ez minden politika.
[00:09:33]Hát mindennek van politikai olvasata is.
[00:09:36]Tehát valóban abból a három lehetőségből, amit felvázoltál, Sullyok Tamás a a lemondást szerintem azért zárta ki, mert ő úgy fogalmazott korábban, hogy ha a miniszterelnök őt lemondásra szólítja fel, akkor ő nem mondhat le.
[00:09:49]Tehát ő én a szavaiból azt veszem ki, hogy ő úgy érezte, hogy ő nem mondhat le, mert ha felszólították lemondásra, akkor akkor miért mondjon le?
[00:09:57]Tehát tehát ő azt az utat szerintem elzárva látta.
[00:09:59]És akkor ugye a a megfosztási eljárást nyilván nem akarta végigcsinálni, mert annak a végén egy kétharmados parlamenti többség ugye megfosztotta volna, az alkotmánybírósághoz került volna a labda, de hát ugye látjuk, hogyha egyébként is aláírták ezt az alaptörvénymódosítást, és az alkotmánybíróságon ennek következtében öt alkotmánybíró esik ki.
[00:10:19]Ugye Hendsaba azért, mert már volt 12 évet összességében országgyűlési képviselő, további négy pedig azért, mert vagy már 70 év fölöttiek, vagy novemberben lesz az egyik alkotmánybíró 70 éves.
[00:10:30]Tehát öt új alkotmánybíró kerül be a testületbe.
[00:10:34]Heten már eleve mondjuk így, hogy hogy pacifikálódtak.
[00:10:38]Hát igen, ők így körön kívül léptek és akkor ezzel ő látta, hogy a megfosztási eljárásnak, amit az Alkotmánybíróság fejez be, biztos, hogy az lesz a vége, hogy őt elmozdítják.
[00:10:46]És ezért ugye a kettő kizárva marad a harmadik.
[00:10:49]Én egyébként a lemondást választottam volna, mert ahogy te is mondtad, ezzel áttolta volna az aláírásnak az ódiumát is a Tiszára, és így hitelesebb lett volna az az érvelése, amit elmondott a a videójában, hogy hát szerinte ezzel a jogállamiság sérül, és hogy ez nem jó, de ezzel még jobban rátolta volna a Tiszára.
[00:11:10]És ez nagyon sok embernek, akik már most elkezdenek így így ószkodni attól, hogy mit csinál a Tisza, a a azoknak ez egy egyértelműbb jelzés lett volna, mert így, hogy a saját ítéletét írta alá, hogy a fejét odahajtotta giotin alá, ezzel nemcsak az, hogy a saját elmozdítását engedélyezte vagy aláírta, hanem precedenst is teremtett, hiszen Magyar Péter majd hivatkozhat arra, hogy hogy hát Sulyok Tamás aláírta, oké, mondott valamit, de azt ugye a jogászoknak mondta, és hogy nektek meg itt van a precedens, ugye Magyar Péter megígérte, és ez az elő első kérdésedre is egy válasz, hogy hát ez csak ilyen egyszer lesz.
[00:11:42]Aztán láttunk, hogy hányszor, hogy például tipikus eset a világtörtelemben, hogy most csak erre veszünk föl hitelt, most csak erre a hídra, erre a fegyverkezési programra, erre a lakásépítési programra.
[00:11:55]Aztán ha már megvan a precedens, és most Sullyok Tamássral megvan a precedens, majd biztos, hogy jönnek majd további esetek, hiszen a NER lebontása Magyar Péternél még nem ért véget.
[00:12:04]említett nagyon sok olyan tisztségviselőt, akiket az előző országgyűlési többség választott meg, és még hivatalban vannak, és hát őket nagyon nehéz mondjuk úgy elmozdítani, mielőtt lejár a hivatali idejük.
[00:12:14]Látjuk, hogy különböző ilyen szakmai szervezetek, a szokásos gyanúsítottak felszólítják őket, hogy mondjanak le, tehát úgymond szakmán belülről jönnek, csak hát nem nagyon tudják alátámasztani azt, hogy ők a hatályosok szabályokkal szemben vétettek volna.
[00:12:28]ilyen erkölcsi morális érveket hoznak fel, de hát ugye ezek ezekhez lehet mérlegelni ezeket, de de ezek nem olyan komoly érvek, amelyek mondjuk a a hatályos törvények szerint az ő elmozdításukat indokolnák vagy elindítanák.
[00:12:43]Suyak Tamás nem hozta szerinted rossz helyzetbe a Fideszt?
[00:12:45]Kérdezem ezt azért, mert ugye az volt a a Fidesznek a fő kommunikációs iránya, hogy innentől kezdve tök mindegy, hogy ki lesz ott új köztársasági elnök.
[00:12:52]Majd beszéltünk itt a felmerült névről.
[00:12:54]Remélhetőleg kedden estíre is nem jön nem jelennek meg új meglepetések és akkor még aktuálisak tudunk ebben a témában maradni de maradva maradva csak a az általánosításnál ugye az volt a fő érvelés hogy igazából tök mindegjuk kit választanak meg az onnantól kezdve nem lesz legitim és igazából egy következő országgyűlési választást követően egy következő országgyűlés azt mondhatja hogy minden törvény amit az előző köztársasági elnök aláírta az automatikusan megy a kukába, mert az egész toi nem volt legitim és akkor most így legitim hogy Slyog Tamás aláírta ezt a jogszabályt.
[00:13:29]Válasszuk ketté.
[00:13:29]Ugye arról beszéltünk, hogy Sullyog Tamás szerintem jogászként és nem politikusként gondolkodott.
[00:13:33]A saját mátrixában ez az út maradt neki.
[00:13:37]Erről beszéltünk.
[00:13:37]Tehát ő köztársasági elnöként nyilván az egész nemzetet képviseli.
[00:13:41]A jogállam demokratikus működése fölött kell ugye örködnie.
[00:13:46]Tehát ő szerintem az ő története a Fidesznek egy érvet ad arra, hogy miért mondhatja azt, hogy egy egy szemé egy mondattal, a személyre szabott törvényhozással mozdították el, tehát kvázi illegit módon.
[00:13:57]Ha a velencei bizottság ezt utólag kimondja, akár csak egy absztrakt mondatban, hogy a személyre szabott törvényhozás tilalmas, akkor ez egy újabb érvet adhat a Fidesznek, amivel ezt a narratívát tudja erősíteni.
[00:14:09]Ugye láttuk egyébként ugyanezt 2010-ben az akkori ellenzéknél, hogy ők arra hivatkozva mondták azt, hogy illegitim a rendszer, hogy a a honnormány által kétharmaddal berakott négy-ötödös alkotmányozási küszöböt a 2010-es országgyűlés kétharmaddal vette ki, és ők ezt használták hivatkozási alapként arra, hogy miért illegitim a NER, és miért illegitim az alkotmány.
[00:14:33]Nem négy-5öddel fogadták el, hanem úgymond csak kéthaddal, ami persze elég az alkotmány módosításot.
[00:14:37]És hát ha kétharmaddal rakták be a 4-5ö5 küszöböt, akkor ké3dal azt ki is vette a 2010-es országgyűlés.
[00:14:44]Tehát ott ez volt a hivatkozási alap.
[00:14:46]És láttuk, hogy még a 2022-es választás előtt egy olyan érvelést is láttunk jogvégzett emberektől, hogy hogyan lehetne feles többséggel az akkori ellenzéknek, ha nyer a kétharmados törvényeket megváltoztatni.
[00:15:01]Tehát ott egy ilyen érvelést is láttunk.
[00:15:03]Tehát most nyilván megvolt a választás, egy új kétharmad született, és ha a Fidesz azt mondja, hogy illegit módon mozdították- el súlyokot, szerintem illegit módon ezzel a személyre szabott törvényhozással, akkor onnantól kezdve valóban megkérdőjelezhető az új elnöknek a legitimitása, hiszen az elődje még három évig hivatalban kellett volna, hogy maradjon.
[00:15:24]És ez az érvelés ez most még lehet, hogy csak a jogászkodóknak vagy a Fidesz szimpatizánsoknak meggyőző.
[00:15:30]De ez egy jó hivatkozási alap lehet arra, hogyha fordul a szél és négy év múlva 30-as választáson egy új többség alakul ki, akkor akár erre hivatkozva mondhatják azt, hogy amit a Magyar Péter új rezsimje hozott törvényként, vagy vagy választott meg tisztségviselőket, azok ellen ugyanúgy fel lehet lépni, mint ahogy a mostani rezsim fellép a NER idején megválasztott közjogi méltóságokkal és fontos tisségviselőkkel szemben.
[00:15:58]Vagy hát ahogy a közmondás mondja, amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.
[00:16:02]Ha precedens teremten és precedens teremt Magyar Péter, akkor ez később a mostani rezsim ellen is felhasználható.
[00:16:09]Ugye ők azt remélik, és ez is a hétnek az egyik fontos eseménye.
[00:16:13]Ezt a sógorminiszter mondta, de már korábban is hallhattuk, hogy egy olyan választási rendszerben gondolkodnak, ahol nehéz lesz egy új kétharmadot szerezni és de egy arányos választási rendszerbe.
[00:16:23]És ha ez bekövetkezik, akkor ugye ez azt jelenti, hogy a mostani kéthad által hozott döntések, a mostani kéthad által megválasztott tisztségviselők egy új kétharmad által, miután nem lesz, vagy nehezen lesz új kétharmad, nem lesznek leválthatóak.
[00:16:38]Tehát bebetonozzák a rezsimjüket is, illetve a a most megválasztott tisztégviselőket is.
[00:16:43]Ezt értem, de hogyha jön egy új feles többség, akkor megint elő fognak jönni azok a gondolatok, ami ugye a korábban a Fidesz kapcsán is előjött, hogyha nem sikerül megverni kétharmaddal csak elég egy feles többséggel, akkor itt igazából, mivel amúgy is illegit volt minden, ezért akkor feles többséggel lehet alkotmányozni és hasonlók, tehát hogy átcsúszunk egy ilyen permanens forradalom vagy permanens rendszerváltásnak a a mert hogy ugye a magyar Péteres rendszerváltásról beszél fontos.
[00:17:12]Akkor majd jön a következő rendszerváltás, és akkor Ándal a rendszerváltást a Hont András poénkodott ezzel talán pont a tegnapi napon.
[00:17:19]Igen.
[00:17:19]Hát ezért veszélyes, amit Magyar Péterék csinálnak.
[00:17:20]Ugye a Fidesznél talán egy vagy két ilyen eset volt mondjuk Baka Andrást szokták említeni, de ott nem ott egy átszervezés volt, tehát a legfelsőbb bíróságból kúrja lett egy teljesen más nem csak a nevét változtatták meg, hanem az intézmény is megváltozott.
[00:17:34]Tehát ott mondjuk egy vagy két ilyen esetet szoktak felhozni.
[00:17:36]Ö lehet, hogy volt egy vagy kettő még talán, de igazából ez ez volt talán a a fő pont, ami egyébként ugye utána Strasburgban Bakan András igazat is kapott, hogy ez nem volt eléggé megindokolva.
[00:17:49]Tehát ilyen szempontból szerintem nyilván végig kell menni ezeket a ezeket az utakat és biztos, hogyha évek múlva mondjuk mondjuk Sulyok Tamás az emberi jogok bíróságához fordulna, akkor lehet, hogy ő is évek múlva igazat kapna.
[00:18:01]De én javasolnám neki, hogy ez járja végig ezt az utat, mert lehet, hogy két év, három év, de kiderül, és ez megint ugye neki igazat ad, tehát neki, mint mint embernek, mint mint mint volt köztársasági elnöknek.
[00:18:12]És hát nyilván a magyar demokrácia szempontjából is fontos, hogyha egy külföldi bíróság kimond valamit, ami a rezerváltásokat illeti, hát ha lesz egy olyan társadalmi felhatalmazás vagy hangulat, akkor szerintem mindegy, hogy milyen választási rendszert találnak ki Magyar Péterék.
[00:18:29]Mindegy, hogy a kétharmadot hogy csűrig csavarják.
[00:18:30]Ha lesz egy olyan akarat, hogy a Magyar Péter rezsimjét le kell váltani, akkor mindegy, hogy feles többség vagy kétharmadoshados többség.
[00:18:39]A Fidesz a példa mer ugye azt mondták erre a mostani választási rendszerre is, hogy igazából a Fidesznek teljesen bebetonozza a választási győzelmét és soha nem lehet nyerni.
[00:18:46]Erre tessék.
[00:18:48]Én ugye mindig mondtuk, én is mindig azt mondtam, hogy ez a az előző 16 év választási törvény nem a Fidesznek kedvesz, hanem a legerősebb pártnak.
[00:18:56]Tehát igazából ez most látványos.
[00:18:57]Hát hát igen, mert most nem a Fidesz volt a legerősebb párt.
[00:19:00]Tehát hiába azért mondom bárki bármit talál ki, ö a ha az emberek nem akarnak egy rezsimet támogatni, megtalálják az útját, módját annak, hogy hogyan váltsák le.
[00:19:08]Tehát a nyilván ezért fontos, hogy egységes szabályok mentén dolgozzunk, vagy a szabályokat a a normák szerint változtassuk, és ne ilyen egymondatos személyre szabott törvényekkel, mert akkor bízhatunk abban, hogyha fordul a kocka, akkor ahogy mi bánunk másokkal, mi bánunk felebarátainkkal, akkor velünk is úgy bánnak el.
[00:19:28]Nem azért, mert mert mert méltányosak, vagy mert belátásból csinálják, hanem attól félhetnek, hogyha fordul a kocka, akkor nehogy velük is úgy bánjanak el, mint ahogy ők bánnának el velünk.
[00:19:39]Tehát ezért fontos most arra emlékeztetni a nézőket is, meg a tiszásokat is, meg mindenkit, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.
[00:19:47]És ez most nem csak a Fideszre vonatkozik, mert nem tudjuk, hogy 2030-ban melyik párt lesz a Tiszapárt kihívója, de hogyha a magyar péterék ezt csinálják Jakubinus dühükben, akkor ugyanezt fogják visszakapni.
[00:19:58]Tehát ha de most nem a tehát arról van szó, hogyha ők egy ilyen rezsimet alakítanak be, kreatív jogértelmezést használnak, akkor velük szemben is azt fogják.
[00:20:06]Igen.
[00:20:07]Tehát amilyen az agyon isten a a fogadj isten, a jakubinusoknál is az volt, hogy azt gondolták, hogy a terrort ők csak másokkal szemben tudják alkalmazni.
[00:20:16]Tehát itt most nem arról van szó, hogy terror lesz, vagy bárkinek is meg kéne hallniait.
[00:20:18]Csak arról van szó, hogy ha ilyen jogi eszközök, tehát ilyen jogi eszközöket használnak, akkor velük szemben is ilyen jogi eszközöket lehet majd használni.
[00:20:25]Ugye itt a arról szól a történet, hogy ugye azt mondják, hogy igazából az elmúlt 16 év volt egy kisiklás, és ezt a kisiklást ezt sajnos nem lehet máshogy helyre állítani, csak ilyen eszközökkel.
[00:20:37]És egyébként Fodor Gábor írt egy cikket, amire arra hívja fel, hogy az erőszak erőszakot szül, a bosszú pedig bosszút, és nem szabad az ellenzék érdemi bevonása nélkül alkotmányozni.
[00:20:47]Ugye ez már alkotmányozásról is szó van.
[00:20:49]És ugye többen felhívták a figyelmet arra, hogy jogállamot nem jogállami eszközökkel nem lehet helyreállítani, meg a jogállamot jogállam ellenében nem lehet helyreállítani.
[00:21:00]És akkor ez amiről most beszélgetünk tulajdonképpen, hogy akkor akkor most már állandóan ez lesz, vagy egyszer csak valaki azt fogja mondani, hogy jó, akkor gyerekek, álljunk meg, húzzunk egy határt.
[00:21:10]Mi nem fogunk bossz utálni, nem fogjuk ezt a cirkuszt csinálni politikailag, vagy pedig annyira politikai érdek ezt ezt a játékot játszani, hogy 2030-ban jön majd nem tudom valamilyen tök mindegy milyen erő, és akkor azt fogja mondani, hogy akkor most azonnal el kell számoltatni Magyar Pétert.
[00:21:26]Igen.
[00:21:26]Tehát nyilván a azért van konszenzusos demokrácia meg a nyugati világban, mert ez azt feltételezi, hogy a legnagyobb pártok bizonyos kérdésekben egyetértenek.
[00:21:34]Ezt hívhatjuk nemzeti minimumnak, hívhatjuk konszenzusnak.
[00:21:38]Pontosan azért, hogyha fordul a kocka, akkor ne négy évente vagy nyolc évente más oktatáspolitika legyen, védelemppolitika, külpolitika, Magyarország szempontjából mondjuk nemzetiségi politika, nemzetpolitika, hanem ugye egy megállapodnak a fővonalban, aztán persze a pártok elmozdulhatnak attól, de az irány az legyen egyértelmű.
[00:21:56]És ugye most azt látjuk egyébként, hogy teljesen mint a 90-es években, négy évente ide-oda rántják a kormányt.
[00:22:03]Ha eddig mentünk 16 évig erre, akkor most csak az dögöljön meg a szomszéd tehne.
[00:22:06]Most csak azért is a másik irányba megyünk sok kérdésben.
[00:22:10]Ez nyilván nem jönnek, magas a társadalmi költsége, és nyilván a társadalom azért is szavazott szerintem most négyszer a Fidesznek kétharmadot, mert azt gondolták, hogy oké, elindultunk egy irányba, a többség ezt támogatta, legalábbis ugye mostanáig, és most azt remélik, hogy az irány az marad legfeljebb, ezeket a vadhajtásokat lenyesik, vagy mondjuk a negatív jelenségekből kevesebb lesz.
[00:22:28]És ugye, de nem marad az irány.
[00:22:31]Hát nem marad az irány nyilván.
[00:22:31]És ugye Magyar Péternek azért kell ezt a konfrontációt, polarizációt fenntartania, azért szíja a fideszeseket, hogy ne arról kelljen beszélni, hogy mit írt alá Brüsszelben, vagy hogy az országspecifikus ajánlásokból mi az, amit ő teljesíteni fog.
[00:22:46]Egy rövid példát had hozzak.
[00:22:48]Kapitány István most még csak kér minket arra, hogy este 6: és 9 között ne használjunk lehetőleg klímát.
[00:22:51]Ugye az új az uniós pénzből, amit hazahoznak, vesznek okos mérőket.
[00:22:57]Az okosmérő negyed óránként tudja az árat újra kalibrálni.
[00:23:02]Tehát negyed óránként kap egy árat, és ha este 6:00 után, amikor sötét van, vagy nem fúj a szél, nem süt a nap, fölmegy az ár, a villanyáramnak az ára, akkor majd negyed óránként egy magasabb árat fog számlálni.
[00:23:11]Most még csak kérnek minket, hogy ne használjuk.
[00:23:13]Később ha beépítik ezeket az okosmérőket, vízmérőket, árammérőket, akkor ha valaki este 6: és 9 között használja a klímáját, például mosvassal vagy porszívózik, akkor ott egy sokkal magasabb díjat kell fizetnie.
[00:23:26]És nyilván ez a reziscsökkentést majd lehet, hogy csak a rászorulóknak tartják meg, és a középosztálynak, mint 2015 azt mondják, hogy ti gazdagok vagytok, ti nem vagytok rászorulók, nektek nem kell rezsicsökkentés, mert ez van a brüsszeli ajánlásokban.
[00:23:39]Dinamikus árképzés plusz a rezsicsökkentés a rászulóknak.
[00:23:41]Na, erről nem beszél.
[00:23:43]Sokkal jobb neki színi a fideszeseket, sokkal jobb neki visszafelé mutogatni, mint például erre felkészíteni a társadalmat, hogy milyen programok vannak arra, hogy te napelemet tudjál fölszerelni, ha családi házad van, vagy hogyan tudsz energiatakarékos készülékeket kapni mondjuk állami támogatással.
[00:23:59]Tehát nem erről beszélnek, nem erre készítik fel a társadalmat, hanem nyilván sokkal kényelmesebb nekik visszafelé mozogatni, mert Magyar Péternek egy 3 milliós szavazóbázist kell egyiben tartania.
[00:24:09]Ez most erősödött is a győzteshez húzással.
[00:24:11]De ezt neki egyben kell tartani.
[00:24:14]A centrális politikai erőterető ugye most birtokolja.
[00:24:17]A a Fidesz kiszorult innen a választáson.
[00:24:20]A választás után most még a Fidesz keresi a helyét.
[00:24:22]Van még idő.
[00:24:24]Fidesz ugye most egy évig újratervez.
[00:24:27]Most egy év van arra, hogy a megnézzék, hogy ki marad, milyen struktúra marad, milyen intézmények maradnak, milyen erőforrások maradnak.
[00:24:33]És jövő tavaszra kell egy rovancsolást csinálni, hogy a megyei rendszer bevált-e.
[00:24:38]Ugye most az egyéni képviselők helyett a megyei struktúra erősödik, hogy a a frakcióvezetés, a pártvezetés, az elnökség bevált-e, kik azok a politikusok, akik akik jobban fel tudják venni a kommunikáció ritmusát, és utána indul az a szakasz, ami 27 nyarától, bocsánat, 27 tavaszától a 29-es EP választásokig tart, az már talán az építkezésnek egy szakasza, hogy akkor kell a Fideszt egy olyan alternatívá visszaépíteni, ami a 29-es európai választáson, és ha akkor lesz az önkormányz ti választás, akkor azon egy váltópárti funkcióban lehessen, és a legerősebb ellenzéki pártként meg tudja szólítani, és be tudja vonzani a Tiszáról lepotyogó is a bizonytalan szavazó.
[00:25:21]Na, beszéljünk majd a centrális politikai erőtérről külön egy kicsit.
[00:25:26]maradjunk még a ennél az alaptörvénymódosításnál meg új köztársaságának választás és hasonló kérdéseknél, méghozzá abban a kontextusban, hogy azért itt ugye van három vagy több mint 3 millió ember, ugye most már vannak olyan felmérések, amelyek azt hozták, hogy már nem tudom 4 millió ember állatza mögött.
[00:25:44]A ennyi ember legitimálja azt, amit mondtál, hogy eddig haladtunk egy irányba, most drasztikusan másba haladunk.
[00:25:50]És akkor ezért minden megengedett, mert nem tudom 4 millió ember most máshogy gondolkodik.
[00:25:57]Nyilván nem.
[00:25:57]Tehát a a demokráciában a törvények számítanak, a törvények ereje számít.
[00:26:01]És ugye persze ez egy mindig vita, meg hát ugye mi politológusok mindig vitatkozunk ezen, hogy a rendszerváltáskor egy konszenzuális demokráciát álmodtak meg.
[00:26:07]Ennek is persze sok oka van, de lényeg az, hogy hogy legalább a két legerősebb pártnak kéne a kétharmad mögött lennie, hogy ez az a tankönyvi eset, ez lenne az optimális.
[00:26:18]Ugye persze ehhez képest tudjuk, hogy a többségi demokrácia felfogás az, ami 2010 óta érvényesült, hogy valóban a szavazók adnak egy felhatalmazást és a többség ezzel a felhatalmazással él.
[00:26:28]Ha van konszenzus, akkor konszenzusosan.
[00:26:31]Ha nincs, és általában nem volt, akkor pedig a többségi felhatalmazással élnek.
[00:26:35]És ugye a tiszások ezt vették át, tehát ők is a többségi demokrácia felfogást veszik át.
[00:26:43]Ezért mondom, hogy egy globalis tanert építenek, hiszen eddig egy patrióta irányzat volt, egy lokális helyi középosztály, helyi tőkésosztály, nemzeti tőkésosztály, nemzeti bajnokállalatok, Kárpátmedencében erős vállalatok.
[00:26:55]És hát ehhez képest azt látjuk, hogy betagozódunk, visszatagozódunk, mint 2010 előtt a globalista világba, és a a brüsszeli elvárásokat jól rosszul, nyilván ahogy az osztrákok vagy a horvátok is kézzel lábbal kapálóznak a migránskóta ellen, vagy vagy ők is azért próbálják a az ukránok támogatását takaréklángon tartani, de nem tehetik meg, hogy ne szavazzák meg, és nem tehetik meg, hogy végül teljesítsék ezeket az elvárásokat.
[00:27:22]Magyar Péter most azt fogja csinálni, mint az osztrákok vagy a horvátok.
[00:27:24]De hát az osztrákok már nem tudják a fogkrémet visszarakni a tubusba.
[00:27:27]Most már ott vannak a migránsok, azokat már nem tudják hazaküldeni, mert a befog a kiküldő országok nem fogadják őket vissza.
[00:27:34]Tehát Afganisztánba talán, hogyha 15 vagy 20 olyan embert vissza tudtak toloncolni, akik bűnelkövetők Ausztriában, és a talibok mindig egy ilyen delegációt küldenek oda, hogy az osztrákok fogadják őket, és így mindenkivel személyesen elbeszélnek, hogy tényleg afgán-e, és akkor utána nagy kegyesen visszafogadnak 10 vagy 20 olyan embert, de hát mondjuk 100zrével kéne visszaküldeni Afganisztánba, az Európai Unióból az elutasított vagy bűnnelkövető menedékkérőket.
[00:27:59]És hát ezt nyilván az afgánok nem szeretnék.
[00:28:02]Tehát egy csomó olyan dolog van, amit Magyar Péternek jól rosszul ellenállásokkal, de de teljesítenie kell, mert ha nem teljesíti, akkor itt van a lengyel vagy a magyar precedens, hogy megvonják a pénzt, megvonják a a szavazati jogot, elindítják vagy felgyorsítják a hetedik eljárást.
[00:28:19]Azért ezeket a demokrész kardjait nem vették el a fejünk fölül, tehát a napi 1 millió euró az ketyeg.
[00:28:25]És hát ő hiába veti most fel, hogy hát majd ő ezt visszahozza.
[00:28:30]Hát tehát Brüsszelben nyilván ezeket az eszközöket azért használják, hogy például a a migráns paktum teljesítését kikényszerítsék Magyarországról.
[00:28:37]Ez azt jelenti, hogy amit a Fidesz nem akart megcsinálni, hogy 7700 menekült tábori férőhelyet kell kiépíteni Magyarországon.
[00:28:45]Amíg ez nem történik meg, addig ketyegni fog az 1 millió eurós büntetés.
[00:28:48]És a Fidesz azt mondta, hogy ezt felvállaljuk, mert nem akarjuk megteremteni annak a lehetőségét, hogyha megvan a férőhely, akkor előbb-utóbb lesz migráns is.
[00:28:56]Ugye Magyar Péter még ennek az elején tart, ő próbálja ezt lassítani, de az osztrák példa mutatja európai néppárti kormány sokáig nagy koalíció volt, most ugye néppárti vezetéssel, de ő nekik is ki kell építeni, és a kvótát nekik mindent megszavaznak, legfeljebb próbálják elszabotálni.
[00:29:14]Térjünk vissza akkor itt még a az új köztársasági elnökre.
[00:29:17]És akkor itt megint lenne egy kérdésem, ez pedig az, hogy ugye Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az új alkotmány elfogadásáig késze-e új szerepben szolgálni a hazánkat a következő köztárságnak.
[00:29:26]Majd beszéljünk esetleg picit a személyről, de de maradjunk csak ennél.
[00:29:30]Minek ennyi időre köztársasági elnököt választani?
[00:29:35]Nem lett volna jó a súlyok, vagy nem lett volna jó azt mondani, hogy akkor egyértelmű szituáció, előre megmondjuk, hogy akkor akkor lesz majd újköztárssági elnök, amikor lesz új alaptörvény.
[00:29:43]És akkor az nyilván egy nem tudom az mennyivel hozott volna létre jobb helyzetet, de egy de egy de egy picit másabb helyzetet hozott létre.
[00:29:53]Tök mindegy, hogy kivállalja el ezt a ezt a pozíciót.
[00:29:55]Nem eleve bén a kacsa egy x hónapra, nem tudom egy évre, nem tudom mennyi időre elvállalni egy ilyen pozíciót, nem?
[00:30:02]Hát hogy mondjam, tehát az ember életében nagyon kevés ilyen felkérés vagy lehetőség adódik.
[00:30:06]Látjuk, hogy Szártó Péter is szerintem azért fogadta el a bividi felkérését, mert tényleg a akár az őszintjén is nagyon kevés alkalommal az életben keresnek meg és kérdezik meg, hogy szeretnél-e egy világvállalat felső vezetője lenni.
[00:30:21]Tehát tehát szerintem ugyanúgy, ha valakinek esélye van arra, hogy köztársasági elnök legyen, akkor nyilván fog élni ezzel a lehetőséggel, még akkor is, hogyha egy átmeneti köztársasági elnökről beszélhetünk.
[00:30:33]Valóban ugye a sorminiszter is, mások is mondták, hogy öt évre, de az új alkotmány elfogadásáig lesz ez az új köztársasági elnök, ami körülbelül egy éven belül elfogadásra kerülne, ha jól értem.
[00:30:47]Igen, én korábban azt gondoltam, az az biztos, hogy szeptemberben indul az alkotmányozás.
[00:30:50]Én korábban azt gondoltam, hogy ez karácsonyra meglesz.
[00:30:54]És akkor ha például francia példára egy erősebb köztársasági elnöki pozíciót írnak az alkotmányba, és mondjuk tehát félprezidenciális rendszer felévaló ellépés.
[00:31:07]Igen, igen.
[00:31:07]Mint mondjuk Romániában van, vagy vagy inkább most Ukrajnában látjuk ezt, hogy ami népszerűtlen, azért a miniszterelnök a felelős, és elcsapják, vagy ha túl népszerű lesz a miniszterelnök, mint most és Zelenski fejér nő, akkor meg azért csapják el.
[00:31:19]Tehát Franciaországban is látjuk, hogy most már ott egy most egy ilyen kisebbségi kormány van, de hát ott is ugye cseréli Macron rendszeresen a miniszterelnököket.
[00:31:27]Mindegy, mert a népszerűsége attól még alacsony, de én azt gondoltam, hogy ez már évvégére lezárul, és akkor mondjuk akár jövőre már megválaszthatnák az új erősebb köztársasági elnököt, vagy erősebb jogkörökkel rendelkező közt, de hogy Zoli, hogy választanák meg?
[00:31:40]Hát na ez az, hogy és ugye Magyar Péter is azt mondta, Ruf Bálint is azt mondta most Dul Szabolcsnál az öt pontban podcastban, hogy közvetlenül és a közvetlen választás az szerintem egy erősebb jogkörű köztársasági elnököt jelent.
[00:31:52]Ugye ez Franciaországban is így volt.
[00:31:54]Automatikusan erősebb jogkörűt jelent, vagy pedig egyszerűen hogyha közvetlenül választjuk, akkor több jobb kört kell neki adni.
[00:32:00]Tehát, hogy ez ezekkel a jogkörökkel lehet közvetlenül választani.
[00:32:03]Nyilván lehet technikailag, csak van értelme.
[00:32:06]Hát nincsen.
[00:32:06]Ezt látjuk Szlovákiában vagy Ausztriában, hogy ott közvetlenül választják a köztársasági elnököt általában mindig a fennálló kormányzattal szembeni oldalról.
[00:32:14]Ugye Ausztriában egy zöld köztársasági elnök van most is még.
[00:32:21]Ugye őt még a a a Sebasztián Kurcékkal szemben választották.
[00:32:26]Hát Ausztriában az előző köztársasági elnök volt az, aki mondjuk direkt a ficóékkal szemben lett megválasztva még környezetvédőként.
[00:32:33]Ugye hát most Pellegrini a köztársasági elnök, most nagyjából ugye egy táborból van a miniszterelnök és a a az államfőszlovákiában.
[00:32:41]De de ezért gondolom azt, hogy inkább egy ilyen francia, román vagy ukrán típusú félprezidenciális rendszer lenne az, ami a közvetlen választásnál inkább logikus lenne, hiszen valóban lehet ezt az utat járni, mint Ausztria vagy Szlovákia, csak a igazából ezzel csak egy plusz proteszt lehetőséget adnak, mert ha kormány népszerűsége csökken, akkor általában az ellenoldal jelöltje nyer, még akkor is, ha nem politikus.
[00:33:05]De ki indulna ebben a esetlegesen megerősített újelnöki pozícióba?
[00:33:10]Magyar Péter, merthogy ugye május végén még arról szóltak a hírek, hogy nem ő a legnépszerűbb politikus, hanem Kapitány István is, ha emlékszem meg Vitézi Dávid is.
[00:33:22]Igen, most nézek itt egy cikket.
[00:33:24]Aztem korábban tán még volt Orbán Anita is népszerűbb volt, vagy bizonyos mérésekben népszerűbb volt nála.
[00:33:27]Aztán már medián négy nappal ezelőtt meg már asszem azt hozta, hogy a hogy hogy a legnépszerűbb politikus az az nem más, mint Magyar Péter.
[00:33:37]Igen.
[00:33:37]Itt most nézem itt a medián felmerés, tehát arról arról szólt a kérdés, hogy szívesen látná-e meghatározó pozícióban.
[00:33:47]És akkor azt Magyar Péter 72 mondta, hogy szívesen látna.
[00:33:52]És úgy tiz Dávid már csak 70, Orbánitára 62, Kapitány István 62.
[00:33:54]És akkor így megyünk szépen lefelé.
[00:33:59]Automatikusan Magyar Péter lenne a a jelölt?
[00:34:02]Hát nem automatikusan, nyilván attól is függ, hogy milyen jogkörök lesznek.
[00:34:03]Én azt gondolom, hogy nyilván ez a worst case szinárió talán az országnak, hogy mondjuk hét éves elnöki ciklus és egyszer újra választható köztársasági elnök, és akkor ha újra választják, 14 évig lenne Magyar Péter a miniszterelnök, a köztársasági elnök, és akkor mindegy is, hogy kapitány István vagy Orbán Anita, mint most népszerű politikus lesz-e a miniszterelnök, mert ha valami baj van, akkor a miniszterelnököt el lehet csapni.
[00:34:28]Ő pedig pozícióban marad, mint köztársasági elnök.
[00:34:31]átvágja a szalagokat, mint Macron elnök ott van a nemzetközi tárgyalásokon, és a miniszterelnök meg a gépházban figyel arra, hogy a motor duruzsoljon, és hogy minden működjön.
[00:34:43]Ha meg baj van, akkor a miniszterelnököt lapátra lehet tenni.
[00:34:46]Jöhet a következő.
[00:34:46]És ugye azt látjuk, hogy Magyar Péter gyengíti a a demokratikus struktúrákat.
[00:34:50]Tehát azzal, hogy mondjuk 12 év után már nem lehet valaki 2030-tól országgyűlési képviselő, vagy Orbán Viktor nem lehet még egyszer miniszterelnök, ezzel igazából azt akarja megakadályozni, és szerintem ez a brüsszeli elvárás, hogy nehogy egy Orbán nehogy Orbán Viktor maga személyében, vagy egy hozzáhasonló patrióta politikus legyen még egyszer miniszterelnök, mert a 10 milliós Magyarország az elmúlt 16 évben megmutatta, hogy alternatívát tudtunk állítani a globalista politikához képest.
[00:35:18]És hiába csak egy közepes méretű tagország Magyarország a maga 9, akárhány millió emberével, de hát láttuk, hogy Donald Trumptól kezdve a kínai kereskedelem, az orosz energetika, a török energiatranzittól kezdve tényleg a Miley Argentí elnökig Magyarország rákerült a világpolitika térképére.
[00:35:37]Az az alternatíva, amit Orbán Viktor és a NER képviselt, és ezt nem akarják Brüsszelben, meg Washingtonban sem a demokraták.
[00:35:44]És ezért van az, hogy Magyar Péterék ugye mindent lebontanak, a polgármesterek fizetését csökkentenék.
[00:35:51]Ugye van olyan terv is, legalábbis forgott korábban a sajtóban, hogy körzetesítik az önkormányzatokat.
[00:35:58]Mondjuk Svédországban megnéztem, 2000 település van, de csak mondjuk 250 önkormányzat.
[00:36:02]Tehát egy csomó olyan dolog van, ami mind gyengíti a helyi struktúrákat, azokat a potenciális ellenállási vonalakat, amelyek a központi hatalommal szemben kiépülhetnének, a hély társadalmat meg tudnák szervezni.
[00:36:15]Mondjuk és már neked nem kell komoly polgármester, nem kell neked helyi önkormányzat, majd a Facebookon szavazhatsz, hogy most akkor ki legyen a a köztársasági elnök, vagy hogy most akkor milyen sebességmérés legyen, szavazzál a Facebookon, majd megmondjuk az eredményt.
[00:36:29]És egyébként meg nem kell neked tapasztalt helyi képviselő, nem kell neked tapasztalt polgármester, a civil társadalomra nincs szükség, mert itt vannak a Tiszaszigetek, és akkor kvázi egy ilyen individualizált, szétvert társadalom lenne, amit a Facebookról meg a központi rezsimédiákból lehetne irányítani.
[00:36:49]Na de ö megvan a jelölt, legalábbis most ugye hétfőn mikor beszélgetünk, most már 11 óra, azt közelítünk lassan egy jelöltről tudunk egyelőre a méghozzá 16 közéleti személyiség javasolt a polgárított Magyarország következő köztársasági elnökének és aztán lásd csodát Magyar Péter is azt mondta, hogy ez milyen jó ötlet.
[00:37:10]És hogy akkor hétfőn egyeztet fel.
[00:37:13]Ez még a beszélgetésünk pillanatában az egyeztetés nem történik meg, hogy a hí nem történt meg, ahogy a híreket látom.
[00:37:19]A Fidesz meg úgy kommentálta, hogy teljesen lényegtelen a személy kérdése.
[00:37:23]Még jelölés a társadalmegyeztetés összes tenyérbevászó körülményével együtt is.
[00:37:27]Nyilván itt ugye arra utalhatott szerintem ugye Havasi Bertan, hogy ez is az abszolút filmszínháznak lehet a része, és azt mondja, minden más csak porhit és színjáték, ha úgy tetszik, beávozás tette hozzá a Fidesznek a kommunikációs igazgatója.
[00:37:39]Na, itt a kérdésem az az lenne, hogy számít-e a személy, mert azért itt itt pikpak megoldást találtak erre a kérdésre, és akkor azt már már meg is jelent aztán a pont a magyar jelen egy olyan felvetés, hogy akkor itt egy olyan emberről van szó, aki nem is csak magyar állampolgár, hanem más országnak is az állampolgára.
[00:37:59]Mi ez a kapkodás?
[00:38:01]Igen, hát ugye 30 napon belül kell megválasztani a az országgyűlésnek az Hát ezért kérdezem, hogy mihez a kapkodás.
[00:38:06]Hát ez ugye ha megnézzük ugye Polgár Juditot javasolták ö sok más jelölt is van de szerintem azzal, hogy Magyar Péter már a nulladik napon felvetette a saját jelöltjét Polgár Juditot, ezzel lezárta az ajánlási folyamatot.
[00:38:21]Azt mondta, hogy az a a az emberekkel közösen, a keményen dolgozó kisemberekkel közösen akarták megbeszélni.
[00:38:26]Van, aki ezt komolyan vette.
[00:38:28]Innentok ez akkor ez eldőlt.
[00:38:29]Hát nem eldől, mert nyilván hogyha ő nem vállalja el, akkor akkor akkor tehát ő még mondhat nemet, de de az egy PR katasztrófa.
[00:38:36]Az egy PR katasztrófa, nem az első lenne.
[00:38:38]Hát láttuk ugye, hogy korábban mondjuk amikor mondjuk Rubovski Rita nevét megfutatták, vagy Kiszivárgott, mondjuk így pontosabban, akkor ott is ugye ott ott ott is vissza kellett táncolniuk.
[00:38:47]Meg volt nagyon sok olyan eset, mondjuk a NAV elnöknél, ugye a korábbi egyik alelnököt kinevezték elnöknek, és akkor ott a felháborodás akkora volt.
[00:38:54]De persze az is elképzelhető, hogy valakiben gondolkodnak, és ő nem vállalja el.
[00:38:57]Bár nehéz elképzelni azt, hogy ne úgy dobnak volna, ne úgy dobnának be egy nevet a a köztudatba, hogy előtte ne kérdezték meg, hogyha esetleg a a szél befújja a nevedet a szerkesztőségek postaládájába, akkor ne, hogy akkor ne nemet mondjál.
[00:39:13]Meg az, hogy ilyen sokan kérlelik, ez is biztos inkább abban mutat, hogy így noszogatják.
[00:39:16]De láttuk azt egyébként, hogy van aki komolyan vette ezt a jelölést és elkezdtek mindenfajta embereket javasolni.
[00:39:23]Re Magyar Péter azzal, hogy polgárított javasolta, szerintem le is zárta a castingot, illetve megüzte, hogy az óbaloldalhoz tartozó embereket nem szeretne ebben a pozícióban látni.
[00:39:32]P Fekete Gyur András fel is háborodott a megoldáson például.
[00:39:35]Igen.
[00:39:35]Nem csak ő, nyilván mások is.
[00:39:38]Hát ezér Márki Zajpéter meg Magyar Péter között is volt egy pengeváltás.
[00:39:41]Hát igen.
[00:39:41]Ugye talán Márkizaj nyilatkozott úgy még korábban, hogyha közvetlen változ elnökválasztás lenő érzi azt a szeretetet, hogy elinduljon.
[00:39:48]Nyilván bárki elindulhat, aki teljesíti a feltételeket.
[00:39:53]De Magyar Péternek tényleg az az érdeke, hogy az átmeneti időre egy olyan elnök legyen, tényleg az alkotmányozás lezárásáig, mondjuk egy évre, aki nyilván egy egy placeholder.
[00:40:00]Tehát itt igazából ezt a szót lehetne használni, hogy hogy van is, meg nincs is.
[00:40:05]Nyilván kedves, bájos, szeretik az emberek.
[00:40:11]Ugye a Polgár Judit egy sakvilágbajnok, nyilván ismert, népszerű, de legyünk mondjuk úgy, hogy politikai tapasztalata nincsen.
[00:40:17]Nyilván lehet köré tanácsadókat tenni, de ugye sok vizet nem fog zavarni.
[00:40:23]Szerintem biztos lesz majd elnöki programja, valamilyen témát föl fog emelni, de hogyha 10 hónapra vagy nem tudom 12 hónapra, tök mindegy hány hónapra, nyolc hónapra választjuk, akkor a ha kedves bájos, akkor pont nem az fog kijönni, hogy jó, hát ez a kedves bájos valakit meg kéne tartani, és hogy akkor miért akar itt nem tudom Magyar Péter vagy bárki újköztársasági elnököt?
[00:40:42]Persze, úgyis a kétharmad bárkit megválaszt, tehát most az országgyűlés fog választani, tehát akit a Tisza frakció meg az elnökség és Magyar Péter támogat, azt biztos, hogy megválasztják.
[00:40:52]Tehát ilyen szempontból persze igazad van, de ugye akkor hogyha egy év múlva még mindig el lehet dönteni, hogy esetleg felnőtte-e egy politikán kívülről érkező személyiség ehhez a feladathoz, mert ezt se zárjuk ki.
[00:41:02]És akkor nyilván hogyha akár egy közvetlen választáson is van esélye, hogy megválasztják, de akkor mondhatják azt, hogyha mondjuk tényleg bejön ez, amiben amit feltételeztem, hogy egy erősebb köztársasági elnöki jogkör kerül az új alkotmányba, akkor mondhatják, hogy jó, hát most új műsorhoz új férfi kell, vagy új nő, és akkor az új köztársasági elnöki szerepkörhöz már egy új tapasztalat kell, és akkor mondhatják, hogy hát igen, hogy ő ügyes volt, jó volt, de hát ugye most már egy más karakter kell nyilván ezek olyan kérdések, amik az új alkotmányból lesznek megválaszolhatóak.
[00:41:38]Én azt gondolom, hogy hétfőn délő 5 10:59-kor, amikor ezt a beszélgetést rögtetjük, ennyit tudunk elmondani ebben a témában.
[00:41:44]Viszont lehet, hogy többet tudunk beszélgetni arról a témáról, hogy a Fidesz túsványos előtt és mi a helyzet a centrális erőtérrel.
[00:41:49]De ezt már az én csatornámon fogjuk megtenni.
[00:41:51]Kedves nézőket, hallgatókat várom odamutatjuk a videó végén, hogy hova kell kattintani, ott folytatjuk ki Szeli Zoltánnal.