Irán, Kína és az új világrend - Földi László és Horváth József az Erőtérben
- Az Egyesült Államokkal szembeni növekvő antiamerikanizmus új hulláma nem köthető kizárólag Trumphoz, a világ eddig is inkább félt Amerikától, mintsem szerette.
- Földi László szerint Trump történelmi tettet hajtott végre azáltal, hogy kimondta: vége az egypólusú világrendnek.
- Trump célja nem az egypólusú rend fenntartása, hanem az, hogy a kialakuló hárompólusú (USA–Kína–Oroszország) rendszer vezetője maradjon.
- Horváth József hangsúlyozza, az USA új stratégiája a tengeri szorosok (mint a Hormuzi-szoros) uralására épül, és ha ez Irán miatt kudarcot vall, az egy afganisztáni kivonuláshoz mérhető presztízsveszteség lenne.
- A Közel-Keleten az USA pozícióját a régiós szereplők (Irán, Szaúd-Arábia) közötti mély vallási és etnikai ellentétek tartják fenn.
- A szövetségesek USA-ba vetett bizalma súlyosan megsérült az afganisztáni kivonulás során, de Földi szerint Amerika külpolitikája mindig is az amerikai érdekről szólt, sohasem a bizalomról.
-
„A Trumpot nyilván nagyon okosságot fogok mondani, a belpolitikával lehet megverni, külpolitikával nem.” – Földi László
- Trump legnagyobb belső gyengesége, hogy nincs erős belpolitikai hátországa, és még a titkosszolgálatokat sem sikerült teljesen az irányítása alá vonnia.
- A foci-világbajnokságot az USA tudatos PR-eszközként használta, szépségtapaszként a külpolitikai kihívásokra, ami Európában kevésbé váltotta ki a kívánt hatást.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Mandiner Erőtér című geopolitikai magazinműsorának ez az epizódja egy előre felvett, hosszabb távlatokban gondolkodó beszélgetés Földi Lászlóval, Horváth Józseffel és a házigazda Pócza Istvánnal. A kiindulópont egy Foreign Affairs-cikk, amely azt elemzi, hogyan változik a világ viszonyulása az Egyesült Államokhoz. A műsorban ennek nyomán bontakozik ki egy mélyebb eszmecsere az amerikai nagyhatalmi szerep átalakulásáról, a kialakuló többpólusú világrendről, a szorosok stratégiai jelentőségéről, Irán közel-keleti ambícióiról, valamint a bizalom és a belpolitika szerepéről a nemzetközi porondon. A záró szakasz röviden kitér a labdarúgó-világbajnokság amerikai PR-jelentőségére és a titkosszolgálatokhoz fűződő viszonyra is.
Amerika megítélése és a kialakuló világrend
Az antiamerikanizmus új hulláma
A beszélgetés alapját egy cikk képezi, amely szerint a világ kezd lemondani Amerikáról, és a jelenlegi amerika-ellenesség más természetű, mint a korábbi időszakokban. Az írás rámutat, hogy George W. Bush elnöksége a katonai beavatkozások miatt, Donald Trump első ciklusa pedig az izolációszerű visszahúzódás okán váltott ki erős népszerűtlenséget. A szerző szerint most is hasonló periódust élünk. A házigazda felveti, vajon számít-e egyáltalán Amerika megítélése a befolyásának megőrzése szempontjából, hiszen lehet, hogy akkor is irányadó marad, ha az aktuális elnök nem szimpatikus.
Földi László meglátása szerint az elmúlt hetven év során a világ inkább félt Amerikától, semmint támogatta volna – az egypólusú rendszerből fakadó visszafogottság vagy félelem dominált. Ugyanakkor véleménye szerint Amerika megváltozása nem köthető kizárólag egyetlen elnökhöz, Trump személyét túlzó lenne egyedüli okozóként kezelni. Trump stílusa sajátos, üzletemberi agya másképp működik, pragmatikusabban és kevésbé stratégiaközpontúan, a változó kihívásokhoz igazodva.
„Az elmúlt 70 évben Amerikát elsősorban félték és nem mondjuk támogatták” – Földi László *
Az egypólus végétől a hárompólusú világig
Horváth József és Földi László egyetért abban, hogy a jelenlegi átalakulás középpontjában nem egyszerűen egy elnök személye, hanem mélyebb gazdasági erőtér-összeütközés áll. A demokraták mögött álló gazdasági körök az egypólusú világ logikáját akarták fenntartani, míg a republikánusok oldalán egy új hatalmi igény jelent meg. Földi szerint Trump történelmi jelentőségű mondata volt, amikor kimondta, hogy vége az egypólusnak – ez egyszerre ténymegállapítás és lemondás arról a törekvésről, hogy az Egyesült Államok egyetlen pólusként működjön. Ugyanakkor Trump nem mondott le arról, hogy a többpólusúvá váló rendszer vezetője maradjon.
„Teljesen mindegy, mit csinál a Trump innentől kezdve az én szememben, de hogy ő kimondta, hogy vége az egypólusnak, ez egy óriási történelmi mondat.” – Földi László *
A hárompólusú világ kialakulása az elmúlt 10–15 év folyamata, és a Trump-éra ezt csúcsosítja ki. Oroszország és Kína ugyanis pólussá vált, szemben a demokraták korábbi törekvésével, akik Oroszországot radírozni, Kínát pedig általuk előnyösebb kereskedelmi kapcsolatba kívánták terelni. A kialakult helyzetben Amerika frontvonalai Európáról Kínára tolódnak el, ezért is gyorsul fel a NATO korábbi szerepének lebontása és az orosz kapcsolat átértékelése. Földi ugyanakkor megjegyzi, hogy Trump ebben nem következetes, hiszen időnként rakétákat ad Ukrajnának, máskor a béke hiányát rója fel az ukránoknak.
Horváth József a hárompólusú rend elemzésébe a római triumvirátusok történelmi analógiáját is bevonja: a három közül idővel kettő összefog a harmadik ellen, míg végül egy marad. A Biden-korszak Oroszország-politikája – a Putyin-rendszer megszüntetésének erőltetése – éppen azt eredményezte, hogy Oroszország és Kína túl közel került egymáshoz. Ezért az új amerikai stratégia egyik eleme a kínai-orosz viszony fellazítása és Oroszország visszahúzása az Egyesült Államok oldalára.
„Az első három helyen szerintem a kihívásokat tekintve az Egyesült Államoknak ott csak Kína van.” – Horváth József *
Horváth azt is kifejti, hogy Amerika lemondott arról, hogy a világtengerek ura legyen, pontosabban már nem is tudja azokat uralni. Az új stratégia lényege a tengeri szűk keresztmetszetek – csomópontok – kézben tartása: a Panama-csatorna, az északi tengeri út, a Szuezi-csatorna és a Hormuzi-szoros egyaránt kiemelt célponttá válik. Ez az izolált, óceánok által védett tengeri nagyhatalom új megközelítése, amely akár működhet is, legalább átmenetileg.
Amerika, a szorosok és Irán stratégiai kihívása
A szorosok uralásának kísérlete
A beszélgetés egyik hangsúlyos pontja, hogy az Egyesült Államok új stratégiája a Hormuzi-szoros és a Bab el-Mandeb szoros kontrolljára épül. Egy friss Reuters-értesülés szerint Irán egyre inkább kezdi összpontosítani erőit a Vörös-tenger kijáratánál, és akár egyszerre két tengerszorost is képes lehet befolyásolni vagy blokkolni, ami drámai hatással lenne a világgazdaságra. Ez a fejlemény súlyosan veszélyeztetheti az Egyesült Államok csomópontokra építő stratégiáját.
Horváth József szerint, ha Amerika nem képes tartósan uralni a Hormuzi-szorost és biztosítani az olajkereskedelem útvonalát, az legalább akkora kudarc lenne, mint az afganisztáni kivonulás. A térség országai – köztük Szaúd-Arábia és Törökország – számára ez azt üzenné, hogy az Egyesült Államok hatalmas ugyan, de már nem mindenható. Ennek következtében gyors strukturális átrendeződés mehet végbe, és megnyílhat a tér Kína vagy Oroszország előtt, esetleg a két nagyhatalom együttesen törekszik a befolyás növelésére. Horváth szerint a térség regionális középhatalmai önállóan nem, de Kína és Oroszország szövetségben már alkalmasak lehetnének Amerika helyének átvételére.
„Ha ezek az országok azt látják, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem tudja megvédeni a saját és az ő érdekeiket ebben a térségben, az a világ egésze számára is egy üzenet.” – Horváth József *
Irán helyzete és a regionális összefogás hiánya
Földi László szerint stratégiai hibát követ el Irán az Egyesült Államokkal szemben, ha nem fog össze az arab világgal. Bár az iráni-amerikai katonai konfliktus kifulladt, és szárazföldi győzelem elérhetetlen, Irán olyan békefeltételeket támaszt, amelyek elfogadhatatlanok lennének Washington számára. Eközben a régió országai – köztük Szaúd-Arábia és az öböl menti államok – nem képesek félretenni évszázados vallási, síita-szunnita, perzsa-arab ellentéteiket. Földi szerint Amerika éppen e belső megosztottságnak köszönheti, hogy továbbra is tud pozíciót fogni a térségben.
Horváth József egy európai párhuzammal egészíti ki a gondolatot: a történelmi beidegződések még több ezer éves államok esetében is gátolják a nagy léptékű együttműködést. Ahogy a németek és a franciák évtizedek óta próbálnak közös hadiipari projekteket indítani, de a bizalmatlanság és a sérelmek miatt rendre kudarcot vallanak, ugyanúgy a közel-keleti szereplők sem képesek felülemelkedni régi szembenállásaikon. Az Egyesült Államok és általában a nagyhatalmak abból profitálnak, hogy a kis- és közepes államok között ezek az ellentétek tartósan fennmaradnak.
A demokrácia exportjának kudarca és az amerikai bizalomvesztés
Az amerikai külpolitika egyik leglátványosabb kudarcának Horváth József a Biden-éra afganisztáni pánikszerű kivonulását nevezi. A kimenekülés során az Egyesült Államok hátrahagyta azokat a szövetségeseit és családjaikat, akik évtizedeken át segítették – ezzel a világ számára azt üzente, hogy a segítőket is magukra hagyhatják. Ez a bizalmi tőke elvesztésével járt, és a titkosszolgálati együttműködésekben a bizalom mindennél fontosabb. Horváth szerint ez a fajta bizalomvesztés a Trump-adminisztráció számára is alapvető problémát jelent, hiszen a potenciális új szövetségesek nem bíznak már az Egyesült Államokban.
Földi László ugyanakkor emlékeztet, hogy az amerikai ígéretek és a tényleges cselekvés közötti szakadék nem új jelenség. Már 1956-ban is megmutatkozott, hogy az amerikai politika nem a bizalomról, hanem kizárólag az amerikai érdekről szól. A szereplők változnak a történelemben, más hatalmak megerősödtek, és rájöttek, hogy Amerika nem mindenható. A kudarcoknak ez a legfontosabb üzenete.
Eközben a demokraták továbbra is az egypólus logikáját követik, és a trumpi időszakot átmeneti, kivárással és ellenállással átvészelendő intermezzónak tekintik. Földi szerint, ha a demokraták visszatérnek, sokkal intenzívebbé válik az Európával való együttműködés és az Oroszország „megszerzésére” irányuló törekvés – amely nem területi hódítást, hanem a gazdasági térnyerést, a szabad privatizációt és a politikai érdekérvényesítést jelenti.
„Amerika nem a bizalomról szól, könyörgöm. Az Amerika mindig is az amerikai érdekről szólt, és arról fog szólni.” – Földi László *
Trump belpolitikai kihívásai és a titkosszolgálatok
A hátország nélküli elnök
Földi László szerint Trump legnagyobb gyengesége, hogy nincs erős belpolitikai hátországa. Míg a demokraták hetven éve építik gazdasági erőterüket, Trump a saját republikánus csapatát is képes szétverni. Már nagyon kevés nagy név maradt mögötte, és a félidős választások determinálják a következő elnökválasztás esélyeit. Ha a republikánusok sokat veszítenek a népszerűségükből, azt két év alatt nehéz lesz visszaszerezni. A leendő elnökjelölt-aspiránsok – például JD Vance – egyelőre hallgatnak, de előbb-utóbb lépniük kell, hiszen a belpolitikai visszatáncolások megnehezítik a Trump mögötti egységet.
Földi határozottan fogalmaz: Trumpot a belpolitikában lehet legyőzni, külpolitikában nem – ebben a tekintetben Orbán Viktorhoz hasonlítja, aki ugyancsak ki tudja hozni a maximumot a nemzetközi porondon (azzal a különbséggel, hogy Amerikában a külpolitika választói szempontból is fontos).
„A Trumpot nyilván nagyon okosságot fogok mondani, a belpolitikával lehet megverni, külpolitikával nem.” – Földi László *
A mélyállam és az Epstein-akták üzenete
A beszélgetés érinti JD Vance egy friss nyilatkozatát, amelyben az Epstein-akták kapcsán azt állította, hogy azok a Moszad és a CIA művei, és sajnos a CIA-nál megsemmisítették az iratokat. Horváth József szerint ez arra utal, hogy bár Trump az első elnökségéből tanulva igyekezett lecserélni a titkosszolgálati vezetőket és bizalmi embereket ültetni a helyükre, mégsem sikerült teljesen az irányítása alá vonni a szolgálatokat. A CIA nem állt be maradéktalanul a Trump-kormányzat mögé, és bár látványosan már nem mennek szembe az elnökkel, az ilyen ügyek kibeszélése azt mutatja, hogy a politikai befolyás nem teljes. Ez a későbbiekben súlyosan visszaüthet a kormányzatra.
A foci-világbajnokság mint amerikai soft power eszköz
A labdarúgó-világbajnokság apropóján a résztvevők egyetértenek abban, hogy az esemény tudatos PR-eszközként szolgált az Egyesült Államok számára. A döntő időpontját is úgy választották meg, hogy a lehető legnagyobb globális közönség láthassa, még ha ez a játékosoknak kellemetlen is volt. Trump mindenhol jelen volt, osztotta az érmeket, és a vébé marketingjét az amerikai nagyság üzenetére használta fel – mintegy szépségtapaszként a külpolitikai kudarcokra.
Horváth József szerint ez a fajta erőltetett PR-üzenet nem hozta lázba a világot, Európában legalábbis kevésbé érződött a korábbi világbajnokságok hangulata. Földi hozzáteszi, hogy Trumpnak nincs is szüksége egy foci-vébére, hogy ne lehessen figyelmen kívül hagyni – a külpolitikában amúgy is maximálisan érvényesíti magát. Trump utolsó mondata, miszerint a következő vébé is Amerikában legyen, jól mutatja ezt az önérvényesítő attitűdöt.
„Az Amerikai Egyesült Államok most úgy megnyomta a PR gombot, és amiről eddig beszéltünk, kudarcok, a külpolitikai problémák, a háborús helyzetek kezelése, minden... most erre próbált Trump otthonra is egy szépségtapaszt ragasztani rá” – Horváth József *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Richard W” említése: A Foreign Affairs cikk szerzőjeként említett „Richard W” név nem rekonstruálható egyértelműen (valószínűleg Richard Haass vagy más szerző, a név utolsó része torz maradt).
- „Pociszta most kóú volt”: A bronzmérkőzésre utaló mondatban az ASR által rögzített „kóú” kifejezés nem értelmezhető pontosan; a kontextus alapján valószínűleg azt jelenti, hogy a bronzmérkőzés jobb („jó”) volt, de a torzult szöveg nem rekonstruálható.
- „EOP szerver”: A beszélgetés végén említett „EOP szerver” kifejezés nem azonosítható egyértelműen; valószínűleg egy másik műsor vagy platform nevére utal, de a pontos jelentés nem derül ki az átiratból.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.
[00:00:08]Ez itt az Erőtér a Mandiner Heti Geopolitikai magazinműsora.
[00:00:10]Állandó szakértő vendégekkel Földi Lászlóval, Horvát Józseffel, illetve a házigazdával, Póce Istvánnal.
[00:00:18]Szervusztok!
[00:00:18]Szeretettel köszöntelek benneteket.
[00:00:20]Szerok!
[00:00:22]Kedves nézőknek mondom, az első fontos információ, ugye ez most egy előfelvétel, mert hétfőn vesszük fel ezt a beszélgetést, úgyhogy próbálunk kicsit nagyobb témákat felölelni.
[00:00:30]Kevés lehet, hogy kevésbé leszünk aktuálisak, de bízunk benne, hogyha nagy témákhozunk, akkor azok még aktuálisak maradnak csütörtökön az adásba kerülésig.
[00:00:38]A másik fontos információ, amit el szoktam mondani, és most újra elmondom, hogy a nyilván látták a kedves nézők, hallgatók ismerik a híreket, hogy milyen bizonytalanságok alakultak ki a Mandiner körül.
[00:00:50]Én azt kérem, és minden egyes alkalommal azt kérem, hogy kövessék be az én csatornámat, mert ott vagyok, ott leszünk, ott tudunk lenni bármikor, azt én szerkesztem.
[00:00:58]Leírásban megtalálják, hogy hol van.
[00:01:00]Egyébként mutatjuk í kártyában, és illetve majd a beszélgetésnek a végén is látják majd, hogy hova kell átkattintani.
[00:01:05]Úgyhogy csatlakozzanak és ott is gyülekezzünk, mert az a biztos.
[00:01:10]És akkor vágunk bele a beszélgetésünkbe, ami nem volt egyszerű [torokköszörülés] témát választani.
[00:01:15]Ani kuliskor elárulok, hogy itt hétfőn 9 órakor beszélgettünk és 914-kor kezdtük most el ezt a felvételt és én 9 óra körül ki is találtam a témánkat.
[00:01:27][torokköszörülés] Általában kicsit hamarabb szokott ez menni, de ez pedig nem más, mint az, hogy a a és ezt a Foreign Affairsen olvastam egy érdekes cikket, egy felvetést azzal kapcsolatban, hogy a elkezd a világ lemondani Amerikáról, és hogy a a mostani antiamerikanizmus az egy másfajta amerikai ellenesség, mint ami eddig volt, és ezt Richard W írja egy cikkében, arra hívva fel a féként a figyelmet, hogy hát jelentősen romlott az elmúlt évtizedekben az Amerikai Egyesült Államnak a globális megítélése, és voltak ilyen ugrásszerű pontok.
[00:01:58]Ugye azt mondja, hogy George Bushnak, George W.
[00:02:02]Bushnak az elnöksége volt, ami ilyen nagy népszerűtlenségi pont, ugye, a katonai beavatkozásai miatt, de Trumpnak az első elnöki ciklusa is egy ilyen rámai visszaesés volt a nemzetközi szerepvállalásból, és akkor azt mondja, hogy nyilvánvalóan most is egy ilyen szituációt él a világ.
[00:02:20][horkantás] Számít-e, hogy [sóhajtás] Amerikának milyen a megítélése abban a tekintetben, hogy mekkora a befolyása?
[00:02:26]Fontos, hogy azt is gondolják Amerikáról, hogy meghatározó pont és irányadó, vagy nem kell, hogy azt gondolják, mert nem tetszik az elnök, meg nem tetszik, amit az amerikai elnök képvisel, de attól függetlenül még valahogy visszanyúni kell hozzá, és akkor is irányadó.
[00:02:41]Mit gondoltok?
[00:02:44]Tehát azt gondolom, hogy az elmúlt 70 évben Amerikát elsősorban félték és nem mondjuk támogatták a talán a szójátéket elnézést.
[00:02:51]Tehát inkább a az [torokköszörülés] az egypólusból fakadó hát visszafogottság a barátságban vagy éppenséggel félelem a hatalommal szemben jelent meg.
[00:03:03]Ez igaz volt egyébként ugye a gyakorlatilag a szocialista táborra annak idején Oroszországgal és Szovjetón az élen, de tulajdonképpen még egy Kína is nem jelentősebb visszraemlékszünk ebben az időszakban.
[00:03:15]Ezt az összes többiek meg nem nagyon futballoznak a nemzetközi világban.
[00:03:19]Ugye az, hogy Amerika megváltozott, ez nem feltétlenül egy elnökhöz köthető.
[00:03:24]Ezért ezt én kicsit túlzásnak érzem.
[00:03:26]A trnak van egy stílusa.
[00:03:28]Nyilvánvalóan nem azt mondom, hogy ideális elnök a szónak ebben az értelmében, hiszen nem csak azért, mert egy üzletemberről beszélünk, akinek az agya egészen másképp működik, mint a politikusé.
[00:03:40]Mondjuk, hogy sokkal pragmatikusabb, gyakrabban váltja a véleményét, az idő és a kihívásokhoz alkalmazkodik jobban, nem pedig a kihívásokat tulajdonképpen stratégiával fedi le.
[00:03:52]Tehát ő egy ilyen ilyen típus, ez az első elnökségi alatt is ilyen volt.
[00:03:56]Ráadásul még öntörvényűbb, mint jelen pillanatban.
[00:03:58]Meg hát nem is fiatal.
[00:04:00]Tehát ezt is azért be kell kalkulálni nagyon sokszor, de és ez egyre látványosabb.
[00:04:06]Igen.
[00:04:06]De amikor az ekó megszűnik és megszűnt, ugye ez nem feltétlen Trump hozz köthető.
[00:04:11]Trumpnál csúcsosodott ki abban, hogy a demokrata akarat megváltozik, tehát a világhoz való viszony, hogy mi vagyunk továbbra is a csendőrök.
[00:04:20]Mi vagyunk azok, akik irányítunk.
[00:04:22]Mi vagyunk, akik befolyásolunk és így tovább, mert nekünk a demokraták mögött lévő gazdasági előtérnek ez az érdeke, kizárólag ez az érdeke, hogy ez megváltozott, hiszen a Amerikán belül volt egy ütközet, amit formálisan demokrata republikánsnak mondunk, de alapvetően gazdasági erőtelek összeütközése és az új hatalom igénye a változásra jelent meg.
[00:04:46]És hogy ez tükröződik nagyon gyorsan a világhoz való viszonyban, mert rájön arra a trumpi csapat, hogy nagyon jó, hogy mi itt Amerikán belül próbálunk erőteret gerjesztetni magunk köré, de ez nem nagyon megy olyan gyorsan, ahogy gondoltuk, ezért a világot vonjuk be ebbe.
[00:05:04]Ugye és a világ az úgy néz ki, hogy Oroszország, akit szintén a demokratákra akarnak radírozni, és úgy néz ki, hogy Kína, akikkel a demokraták szintén nem megfelelő kereskedelmi kontaktust akarnak kialakítani, hogy ezt láttuk.
[00:05:16]Viszont ők pólussá váltak.
[00:05:16]Tehát az a három pólus kialakul, az elmúlt mondjuk 10 évben, 15 évben kialakulóban van.
[00:05:24]És gyakorlatilag a trumpi időszak az, amikor ez kicsúcsosodik.
[00:05:26]És hogyan?
[00:05:29]És emlékszem rá, én akkor azt mondtam, hogy teljesen mindegy, mit csinál a Trump innentől kezdve az én szememben, de hogy ő kimondta, hogy vége az egypólusnak, ez egy óriási történelmi mondat.
[00:05:41]Most hagyjuk, hogy egyébként milyen következményei vannak taktikai értelemben.
[00:05:44]Azért óriási mondat, bocsáss meg.
[00:05:46]Az, hogy vége van az egy plususnak, ez most egy ténymegállapítás is valahol, de tulajdonképpen az amerikai elnök ezzel lemondott arról a törekvésé törekvésről, hogy vége a hogy hogy egy pólus legyen.
[00:05:59]Lemondott a szónak abban az értelmében, hogy azt a fajta pozíciót fönntartani nem tudja sem gazdaságilag, sem katonapolitikailag.
[00:06:05]Mondjuk egyszerűen így.
[00:06:07]Az, hogy ő ennek a az három három pólussá vagy több pólussá váló világnak a vezetője kíván lenni, arról nem mondott le.
[00:06:15]És ugye itt jelennek meg azok a taktikai elemei, hogy észt már bocsánat a kifejezésért pestiesen, hogy majd én Ukrajnában rendet teszek, semmi köznához, mert az ukrán orosz probléma úgy egyébként formálisan nyilván nem így néz ki, teljes egészében, de ez, hogy a NATO-t én nem tartom semminek, hogy az Unió meg az egész Európa hát köszönjem meg, hogy egyáltalán létezem, aztán elmegyek Iránba, hogy a perzsákat jól me reggulázzom három év 3000 év után és így tovább.
[00:06:45]Ez azt a tendenciát jelenti, hogy ugyan deklarálta az egypólus végét, de amit kérdez nagyon szerintem ez a lényege a kérdésnek, hogy lemondani arról, hogy azért én akarom vezetni ezt a kialakult kialakulóban lévő új világot, erről nem mond le.
[00:07:01]Az egy más kérdés, hogy alkalmas rá Amerika vagy nem.
[00:07:05]Itt van a következő nagy kérdés, hogy alkalmas é ma még ezt megtenni vagy nem.
[00:07:11]Azt gondolom, hogy hogy a nagy kihívás jelen pillanatban nem a klasszikus ellentétekről szól, ami ugye Európában korábban, az elmúlt 70 évben volt egy szocialista tábor, Szovjetunió, most van egy Oroszország, hanem Kína.
[00:07:26]Tehát eltolódnak gyakorlatilag az amerikai, hogy mondjam, frontvonalak ilyen értelemben Európáról, Kínára.
[00:07:33]Ezért is mond le gyorsabban a NATO olyan szerepről, mint korábban képviselt, ezért mond le tulajdonképpen egyik pillanattól a másikra egy pozitív orosz kapcsolatból visszalépes egészében skázi elengedi.
[00:07:48]Ebben a kérdésben szerintem nem konzekvesen működik, mert időnként rakétákat ad Ukrajnának, másrészt pedig ukránokat megrója, hogy nem kötnek békét Oroszországgal.
[00:07:56]Tehát ebben van egy ilyen zűzavar nyilvánvalóan, de szerintem számára nagy kihírás Kína.
[00:08:00]És ez az, amivel Amerika jelen pillanatban nem tud mit kezdeni.
[00:08:06][sóhajtás][zihálás] Ugye adódik a kérdés, hogy ugye mondtam, hogy Amerikának a megítélése, de Trump számára meg úgy tűnik, minthogyha fontos lenne Amerikának a megítélése, miközben ugye igaz, amit mondtál, hogy elismert bizonyos eddig létező dolgokat.
[00:08:22]A világ meg tök mintogyha egy tök más most inkább azzal kérdésem, hogy világ melyik része, mert ugye itt a tetszik is azzal foglalkozik, hogy a világ kezd lemondani Amerikáról, de nem tudom, hogy mennyire mond le a világ, vagy mennyire a világnak a nyugati, illetve világnak a liberális része.
[00:08:39]Igen, ez a cikk egyébként valóban egy ilyen gondolatébresztő, de most fordítsuk meg.
[00:08:47]Amerika lemond-e a világról?
[00:08:49]Tehát, mert az egy dolog, hogy a világ egy bizonyos része azt mondja, hogy eltolom magamtól az Egyesült Államokat, és már nem úgy tekintek rá, mint a szabadságföldje, mint a védelmezőnk, a demokrácia exporterőr satöbbi, satöbbi.
[00:09:03]Ön azt látom, hogy az Amerikai Egyesült Államokban amit itt a Laci is elkezdett kibontani, hogy egy alapvetően a trumpi világgal egy új doktrinát látunk megvalósulni, mert ugye említetted, hogy ez a három pólus.
[00:09:25]Na most a rómaiaktól tudjuk ugye, hogy egy az első meg a második triumvirátus is akkor szűnik meg, mikor a háromból kettő összefog a harmadik ellen, azt kiiktatják, és utána már csak ketten vagyunk, aztán majd a végén egy maradhat, mint a játékban.
[00:09:40]Na most ez a három pólusú világ kapcsán szerintem Donald Trump pont ezt ismerte föl, és szembenve a beni politikával, ami ugye azt mondta, hogy akkor Oroszországot le kell radírozni, fel kell darabolni satöbbi, satöbbi, vagy legalábbis a putytyini világot meg kell szüntetni és egy kezelhetőbb elnököt kell Oroszországba ültetni, aminek ugye látjuk az eredményét.
[00:10:10]hogy Oroszország és Kína túl közel került egymáshoz.
[00:10:12]Az Amerikai Egyesült Államok most egy szerintem egy alapvetően új stratégiában gondolkodik, aminek egyik eleme, mivel valóban így van, Kína, Kína, Kína, Kína.
[00:10:26]Az első három helyen szerintem a kihívásokat tekintve az Egyesült Államoknak ott csak Kína van.
[00:10:33]Ezzel szemben egyik oldalról most Oroszországgal szemben egy új politikai stratégiát látunk, ami azt mutatja, hogy ők szeretnék ebből a kínai jölelésből kihozni és fellazítani a kínai orosz kapcsolatokat és Oroszországot inkább az Egyesült Államokhoz visszahozni.
[00:10:51]Kettő.
[00:10:51]Ö az Egyesült Álok abból a szempontból azt gondolom, hogy lemondott a világról, hogy már nem akar a világ tengereknek az ura lenni.
[00:11:02]Már arra is rejtek, hogy már a világ tengereket nem tudja uralni.
[00:11:06]Pontos azt katagzi nem akar vagy nem tud, nem tudja.
[00:11:07]Nem tudja, nem tudja.
[00:11:07]Viszont egy új stratégiával gondolkodnak, aminek lehet jövője, ez pedig az, hogy a tengeri góc vagy csomópontokat, a szűk keresztmetszeteket akarja uralni.
[00:11:19]A Panama csatornától a megnyíló északi, tengeri új közlekedési útvonalon keresztül egészen a Suezi csatornán át a hormózi szorosig.
[00:11:36]Tehát amiket most látunk, szerintem alapvetően az újamerikai stratégiának a megnyilvánulásai, amivel ezeket a csomópontokat akarja lefogni, és azt mondja, hogy lehet, hogy a tengereket nem tudom uralni, de a szűk keresztmetszeteket lefogom.
[00:11:49]akkor mégiscsak bizonyos szempontból én határozom meg, hogy a tengereken mi történik.
[00:11:57]Tehát mivel az Egyesült Államok ugye egy tengeri nagyhatalom, és ez mióta az Egyesült Államok kilépett a világpolitika színpadára, ez teljesen egyértelműen látszik is, hiszen ők izoláltak, óceánok veszik őket körül.
[00:12:10]És ebből a szempontból a védelmük az teljesen más megfontolásból épül föl, mint a szárazföldi nagyhatalmaké.
[00:12:22]Ezért aztán az őszámukra ezek a fajta új stratégiai megoldások szerintem működhetnek, lehet, hogy csak átmeneti időszakra, azt majd még az idő eldönti.
[00:12:35]Ugyanakkor az új amerikai stratégiában az is megjelenik, ami a a demokraták idejében szerintem fájdalmasan kudarcra volt ítélve.
[00:12:45]Ez a demokrácia export.
[00:12:45]Az amerikaiak most visszatértek a pragmatizmushoz, és nem azt mondja, hogy majd ha te egy liberális demokráciát hozol létre az országodban, majd akkor nekem tetszeni fogsz, és majd akkor kereskedek veled.
[00:13:02]De azt most azt mondja, hogy akkor kereskedek veled, ha nekem megéri.
[00:13:04]És a az én számomra, és itt pontost is tennék, a az amerikai demokrácia exportnak a Biden érában a leglátványosabb és az amerikai külpolitik a legtragikusabb kudarca az az afganisztáni menekülés, pánikszerű kimenekülés volt, amikor az Egyesült Államok otthagyta a szövetségeseit, ott hagyta azokat az embereket, azokat a családokat, akik évtizedekig segítették az amerikaiakat, ezált által azt üzenték a világnak, hogy ha te segítesz nekem, lehet, hogy téged is ott foglak hagyni.
[00:13:43]Magyarán a legrosszabb üzenet, mert ugye tudjuk, egy hírszerző szolgálatnál a bizalom a legfontosabb, hogyha te segítesz nekem, akkor nem hagylak magadra.
[00:13:54]Na most az Amerikai Egyesült Államok ezzel a látványos kudarcal, elnézést, de ezt húzta le a WCN, tehát ez a fajta bizalmi tőkéje fogyott el.
[00:14:03]És ez most látszik egyébként Trumpéknak is ez az alapvető problémája, hogy a nagy világban, akiket ők újszövetségesként akarnak maguk mellé húzni, nem bíznak bennük.
[00:14:16]Nincs meg már az a bizalmi tőke.
[00:14:19]És a következő éveknek szerintem ez lesz a legnagyobb problémája az Egyesült Államok számára, akár az orosz amerikai viszonyban is.
[00:14:26]Érdekes, hogy a cikk ugye George Wbushra meg Donald Trumpra helyezi a hangsúlyt, magyarul a republikánusokra.
[00:14:32]Ti meg ha jól érzem, akkor a demokratákra helyezitek a hangsúlyt.
[00:14:37]Igen.
[00:14:39]Hát én még messzebb mennék a történelemben, ha megengeditek, mert 56 bízhattunk bennük.
[00:14:46]Így van.
[00:14:47]Szóval Amerika nem a bizalomról szól, könyörgöm.
[00:14:49]Az Amerika mindig is az amerikai érdekről szólt, és arról fog szólni.
[00:14:54]Az, hogy milyen arányban jelenik meg az ő érdek érvényesítése, hát ebben vannak nyilván történelmi változások, de ez nem attól van, hogy ők akarják a változást, mint hogy a történelemben lévő szereplők változnak.
[00:15:05]Ugye megerősödtek mások, tulajdonképpen a a játékszabályokat sokat megtanulták.
[00:15:13]Rájöttek arra, hogy Amerika nem mindenható.
[00:15:15]Azért ugye a kudarcoknak ez a üzenete.
[00:15:17]Most az, hogy ott hagyom a szövetségest, az a legrosszabb üzenet, de mondom, ez nem egy új dolog.
[00:15:20]Hát mindig is jelen volt a történetétben.
[00:15:25]Ígértek, mondták, aztán nem tették.
[00:15:26]Rendben van.
[00:15:26]Vagy a mai magyar viszonyokat is tekintve, hát azért elég komoly barátság volt ugye itt a a Orbán kormány idején, és mi lett belőle.
[00:15:34]Tehát oké, de hát ez a nagy hatalom.
[00:15:37]Ez a nagy hatalom.
[00:15:39]Számonkénni nem érdemes, nem érdemes foglalkozni.
[00:15:41]Az erkölcs egésen már egészen más szinten jelenik meg a politikában.
[00:15:45]Ezt is mind megbeszéltük, mint egyébként ahogy kellene, vagy ahogy a mi életünkben jelen van.
[00:15:49]Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy nagy változás nincs.
[00:15:54]Az, hogy a az Isten amit kérdezel, hogy a demokratákra helyezünk milyen hangsúlyokat, az meg azért van, mert a demokraták egyértelműen az egypólusnak a logikáját akarták követni és akarják követni.
[00:16:06]És amikor azt mondják a az európai szövetségeseknek, hogy húzzátok ki a trumpi időt valahogy ugye ellenállással, an enyelgéssel, bármilyen módon, az egyik pillanatban NATO főtitkár harcoskodik, hogy mi van, másik pillanatban könyörög Washingtonba, hogy gyertek, tehát látható módon húzzák az időt, próbálnak végérejutni a Trump időnek, mert ha visszajönnek a demokraták, akkor nagyon intenzíven újrajön az egypólus fakadó minden áron amerikai érdekképviselete.
[00:16:41]És ez egy nagyon-nagyon hogy mondjam húzós időszak lesz.
[00:16:43]A kérdésem az, hogy miért kevésbé mi az, ami nem drága nekik?
[00:16:48]Nem drága egy atomháború.
[00:16:48]Most kicsit hozzuk rossz helyzetbe vagy orosz hangulatba a hallgatóinkat, nézőinket.
[00:16:55]pedig mindig elmondod, hogy ne aggódjunk, mert nem lesz agjunk háború, mert nincs értelme.
[00:16:59]Ráadásul nem tudják ráam számon kérni, ha van mostek ennyire cinikus már bocsánat, de nincs.
[00:17:03]Nem nem nem hiszem el a történből ez következik, de az igen, hogy azokat a mondjuk úy vesztett pozíció vesztéseket, amelyek a demokratáknál ér, illetve a republikánusaknál úgymond itt-ott meg tud jelenni, ezt megpróbájuk rendbe rakni, megpróbáj visszahozni.
[00:17:19]sokkal intenzívebb lesz az Európa együttműködés, sokkal inkább odafigyelnek ennek a ennek az Oroszországot végre szerezzük meg című történetben.
[00:17:28]A megszerzés persze azt jelenti, hogy jelzínű időszakot jelent ebből a szempontból.
[00:17:33]Tehát nem azt, hogy elfoglaló és ott tudom én amerikaiak lesznek a kormányon, hanem megnyílik ugye a szabad privatizáció kérdése, hogy a Hodorkovi idejében volt, ugye a Jyukosznál emlékszünk rá, hogy egyébként Magyarországon is látunk bizonyoset, hogy kicsit behotizáljunk is egyben.
[00:17:52]Tehát az a fajta tőkeérdek, amelyek tehát nincsenek határok, nincsenek koncepciói ebben a kérdésben, nincsenek területi logikája, érdekviszony rendszere van és érdekérvényesítési logikája van.
[00:18:05]Na most ezt politikai érdekérvényesítés logikája is van.
[00:18:09]Igen, abszolút.
[00:18:09]Abszolút.
[00:18:09]De ugye a Trumpnál az a probléma, hogy nincs hátországa.
[00:18:13]Gondoljatok bele, hát ez a demokraták nem 70, szerintem 250 éve építkeznek, de 70 éve tutira már úgy értem, hogy a saját gazdasági erőterüket tekintve.
[00:18:24]És az amerikai nyúlványok háborúval vagy kereskedelmel teljesen mindegy, így telepedtek rá a világra.
[00:18:31]Nem kellett elfoglalnunk Venezuelát ahhoz, hogy tulajdonképpen Venezuela azt tegye, amit ők akarnak.
[00:18:35]És ugyanígy vonatkozott sok minden másra.
[00:18:36]egyébként a a tengeri pozíciónál Jka, amit mondtál nagyon igaz szerintem is ez van, hogy csúcspontokat, de Taiwan kérdése ezért fontos számukra, mert ugye az az útvonal, amit a kínai kereskedelmet tudják kontrollálni, nem is kontrollálni, hanem megfigyelni, tulajdonképpen befolyásolni valamilyen formában.
[00:18:55]Tehát az a pozíció, nem is véletem amerikai támaszpontában egyébként mi minek lenne?
[00:18:59]Hát mert ott van egy csúcspontja ennek a távolkeleti mozgásnak és kereskedelmi pozícióknak.
[00:19:06]Tehát ilyen szempontból tudnak veszíteni is hegyet.
[00:19:09]És ugye ez nem mindegy, hogy ez megengedik vagy nem, vagy vagy megpróbálnak erő erőlködni.
[00:19:13]Ugye, hogyha távon erőlködünk, az nem ugyanazt jelenti, mint a hormozi szorosban próbálunk valamit tenni.
[00:19:20]Az egy az egy, hogy mondjam, félig világháborút jelent kínai és amerikai között fegyverekkel.
[00:19:28]Hát arra nagyon válcsingóznék.
[00:19:30]szoros és mind a ketten mondtátok de különösen a szorosoknak kérdését és azért érdekes ez, mert itt a napokban megjelent a Royersnek köszönhetően egy olyan hát nem tudom figyelem felhívás, vagy megnyomták a vésccsengőt, hogy itt ugye nem csak arról van már szó, hogy a Hmmoros hogy néz ki, hanem arról is szó van, hogy a Babel Mandev szoros, amely ugye te is utaltál a vörös tengernek ugye a kivezetése, hogy ott Irán elkezdte az erőit, hát mondjuk úgy, hogy összpontosítani a uszikat egyre inkább helyzetbe hozni.
[00:20:03]Magyarán megpróbál egyszerre kettő tengerszorost is a saját befolyása alá vonni, és megpróbál két tengerszorost is blokkolni, amivel kapcsolan egyébként a a Roy ters fel is hívja a figyelmet, hogy hát ennek azért már nem nem hát nem nyilván egyébként a Holmuzinak is jelentős hatásai voltak, de ennek már tényleg tragikus hatásai lennek a világpolitikára.
[00:20:24]És ugye említetted Trump kapcsán, hogy hogy neki más a megközelítés, hogy nem tudja már a világot, kvázi a világot uralni vagy kontrollálni, hanem a szorosokat.
[00:20:31]Ez ezen bukhat el a történet, Iránon bukhat el a történet, hogy akkor azt mondja, hogy akkor meg bemutatjuk, hogy a szorosokat sem tudja Trump kontrollálni.
[00:20:43]A helyzet ebből a szempontból való igaz, hogy kockázatos.
[00:20:45]Ö és hogyha én még egyelőre leragadtam a hormóziszorosnál, és persze a vöröstenger is egyetértünk, hogy nagyon fontos.
[00:20:57]Ám de hogyha a hormoziszorost az Amerikai Egyesült Államok hadereje, külpolitikai hátországa a térségben nem tudja tartósan uralni és biztosítani a közlekedést, a kereskedelmi útvonalat, akkor az az amerikaiak számára egy nagyon-nagyon súlyos kudarc lesz.
[00:21:21]Legalább olyan súlyos, és megint visszatérek a beszépparipámhoz, mint az afgán kivonulás.
[00:21:24]Tehát hogyha az öbölmenti országok és most szélesítsük ki ugye a vöröstenger túloldalra is, akkor azt mondom, hogy ha ezek az országok azt látják, hogy az Amerikai Egyesült Álok nem tudja megvédeni a saját és az ő érdekeiket ebben a térségben, az a világ egésze számára is egy üzenet, ahogy a bizalom is szerintem fontos dolog volt.
[00:21:51]A másik ilyen üzenet, hogyha katonai erőd alkalmas arra, mégogyha csak korlátozottan veted is be, mert nem mered fölvállalni a félidős választások előtt egy klasszikus háborúnak a megindítását, akkor a riválisoknak és a regionális középhatalmaknak azt mutatja, vagy azt üzeni, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagy, hatalmas, de már nem mindenható.
[00:22:20]És onnantól kezdve ennek adott térségekben nagyon-nagyon gyorsan akár egy struktúraváltás is lehet a következménye.
[00:22:32]Tehát mire gondolok?
[00:22:32]Az, hogy ebben a térségben ö ott van Irán, és ha Irán borsót tud törni, és fönn tudja magát tartani az Egyesült Államokkal szemben, sőt ahogy mondod még a vöröstengerre is képes befolyás gyakorolni, vagy akár le is zárni, akkor Szaú-arábiának, Törökországnak, tehát a térség másik két regionális középhatalmának is egyfajta üzenet, hogyha nem tudják az amerikai ezt garantálni, és az irániak túlzottan megerősödnek ebben a térségben, akkor az nem jó, mert egy séta szunnita ellentét is van itt, meg a Perzsa ellentét is van itt, meg van egy török és Perzsa és arab.
[00:23:18]Tehát ebben a térségben valakinek, hogy úgy mondjam, kell lennie, aki ezt az egész egyensúlyi, kényes egyensúlyi rendszert fönntartja.
[00:23:30]eddig ez az Egyesült Államok volt, és ha ez nem történik meg, onnantól kezdve vagy Kína, vagy Oroszország ismét megpróbál majd ebbe a térségbe benyomulni, vagy a kettőerű, hogy ilyen nagy hatalom, nem lehet, hogy térségi hatalmak megpróbálják ezt a szerepet, vagy nem tudják átvenni ezt a szerepet a térségi hatalm?
[00:23:47]Meg fogják próbálni nyilvánvalóan, de tartósan egyelőre én azt gondolom, hogy egyik sem alkalmas erre, és Oroszország önállóan sem alkalmas rá.
[00:23:54]Oroszország és Kína szövetségben viszont már igen.
[00:23:58]És kérdés az, hogy most ők iránt az eddigi térségbeli kiemelt szövetségesüket tekintik-e továbbra is majd egy ilyen szempontból kiemelt szereplőnek, vagy zsetont tesznek a vagy a törökökre, vagy a szaúdiakra?
[00:24:15]Itt a törököknél ugye majd figyelembe kell venni azt is, hogy mi lesz a NATO sorsa.
[00:24:22]Én azt mondanám, hogy a érdekes konzekvencia nekem legalábbis, hogy a a történelmi stratégiákban nem szabad tévedni.
[00:24:31]Ugye mire gondolok?
[00:24:31]Ugye Moszkva tévedett, hogy hogy oldja meg az ukrán kérdést.
[00:24:37]Taktikailag elfogadható, amiről beszél, de stratégiailag tévedett.
[00:24:42]Miért?
[00:24:42]Mert látható módon az ellenfél megtalálta a számára elfogadható, oroszoknak meg nem elfogadható dolgot.
[00:24:51]magyarul kivéreztetni az orosgazdaságot.
[00:24:53]Nem tudjuk meddig tart, de egyszer valóban ki tudja véreztetni.
[00:24:55]Most hogy jön ez ide Iránhoz?
[00:24:57]Iránt [torokköszörülés] megtámadom, de most a stratégiai hibát követem el, amiről most beszélgettek, meg beszélgetünk, hogy Irán egyszerűen nem legyőzhető, és elkezdi visszafordítani az érdekviszon rendszerét.
[00:25:10]És ez az a pont, amikor viszont én nem értem iránt.
[00:25:15]Most az nem nehéz nekem nem érteni, mert ki vagyok én, de bocsánat köt túlzásért.
[00:25:20]Ugyanis azt nem értem, István Jóska, hogy Irán miért nem fog össze az arab világgal.
[00:25:26]Tehát most eljött a pillanat, amikor az antagonizmusukat sírta, szunita, akármilyen szinten is mondom, Amerika párti meg Amerika ellenes, meg Izrael, mit tudom én micsoda.
[00:25:35]Tehát itt ha összefogna, akkor megát nagyon gyorsan a térségből úgynan ki lehetne iktatni, mert ez tényszerű, de nem fog össze, hanem azt gondolja, és itt van igazad, hogy fölébe tud kerekedni a rendszernek, ugye, mertogy esetleg orosz kínai háttérre ezt ő meg tudja tenni, az láthatod, hogy az amerikai támadás kifuladt, tehát nincs tovább.
[00:25:59]Most a hagyjuk a szárazföldi támadás, az végképp nem működik.
[00:26:02]Ugye elhúzhatják az időt ideig, óráig, de nincs amerikai győzelem, tessék elfelejteni.
[00:26:08]Lehet kudac belőle, lehet valamiféle elfogadható farabuci béke, de irányít már nem fog megállni.
[00:26:15]Tehát már utolsó időben is ha olvastátok, olyan békefeltételeket támaszt, amikor ameket nem tudják elfogadni, mert ugye egyszerűen egy nagyon nagy csődöt jelentene.
[00:26:25]Tehát amit nem éltek Iránban, de lehet, hogy történelmi igazuk van, mert úgy vagy távlatokban, hogyha most ezeket az országokat, amelyiknek létkérdés, és ugye erről beszélünk és Isten ebből képzett a vörös tenger okán, hogy a gazdaságát engedjék újraműködni, mert fogynak a tartalékai, mert kiesik a virág rendszeréből, tulajdonképpen az energiaellátásból és hogyha ezeket föl tudják tölteni más helyről, akkor rájönnek arra, hogy nem kell nekünk a közelkelet annyira, mint ahogy kellett.
[00:26:56]Ett nyilván nem tartunk itt, de lehet egy ilyen következményet.
[00:27:00]Ők sem közelednek.
[00:27:00]Tehát magyarul Amerika tulajdonképpen azért tud pozíciót fogni tovább is a közelkeletnek ebben a térségében, mert az ott lévők látható módon valamilyen antagonizmus fakadóan, lehet ez vallási, mondom síta szót ellentét vagy bármi más, vagy gazdasági különbözőség, nem fognak össze.
[00:27:19]Ez az ő szerencséjelenek, hogy meddig tart, hát ki tudja.
[00:27:22]Bocsánat, ez csak tényleg ez abszolút logikus, amit mondasz, Laci.
[00:27:26]Csak tegyük ehhez azt is hozzá, hogy ugye több 1zer éves államoknál beidegződések lesznek, tehát a történelmi tapasztalat az úgy végighúzódik.
[00:27:41]És ö ha csak itt ehhez a párhuzamokat keressük a mi földrészünk és most nézzük meg azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok sikító frázt kap annak a gondolatától, hogy Oroszország és Németország, amit te is sokszor mondasz, összefog.
[00:28:00]És akkor mi történik?
[00:28:00]Na most ezt tűzzel vassal meg kell akadályozni, mondják az amerikaiak.
[00:28:06]Ö ha ehhez hozzávesszük, hogy hányszor futottak neki csak az elmúlt 30 évben a németek meg a franciák, hogy majd mi ketten együtt, mert ugye ha briteket kivesszük ebből a képletből, az unión belül azt mondja, hogy a németek meg a franciák ha összefognak, azt csinálnak, amit akarnak, és ők az isten királyok, és úgy tologatják a lapokat ezen a kártyapartiban, hogy ők akarják, és mégsem tudnak, mert ott van benn bennük az a fajta bizalmatlanság, genetikában őrzött tapasztalat, hogy jaj, hát a németek meg a franciák egymásnak úgy is torkának, ugranak, mert nem képesek fölülemelkedni azokon a történelmi sérelmeken, tapasztalatokon, amelyek azt mutatják, hogy hát ez az összefogás nem működik.
[00:28:57]Tehát csak az elmúlt években ők már akartak közösen harckocsit fejleszteni, negyedik meg ötödik generációs lopakodót fejleszteni, majd aztán kiderült, hogy egymástól lopkodják a fejlesztési információkat, és senki nem akarja valójában ezt a közös fejlesztést.
[00:29:15]De most ha a térségünkre megyünk, ugye itt is a V4-ek és most a bővítés meg minden.
[00:29:20]Tehát a ha nálunk is azt mondjuk, hogy el tudjuk-e képzelni azt, hogy egy román meg egy magyar katona a két országról beszélek most egy lövészáróban közös érdekért hajlandó-e a másikért meghalni, nehezen tudjuk elképzelni.
[00:29:37]Tehát valószínű, hogy a világpolitikában a nagyjátékosoknak ez a szerencséje, és ezzel is élnek vissza, hogy a kicsi meg a közepes államok között, akik régóta élnek egymás szomszédságában, ezek az ellentétek azért beidegződtek sajnos.
[00:29:59]Hát bocsáss meg, most itt hadkozok egy mondat eléig.
[00:30:01]Amikor az ukránok nekiindulnak majd, akkor román magyar katona együtt fog lőni elnök.
[00:30:09]Bár lenne igazadlat, nem lehet másképp.
[00:30:13]Mondtad a beszélgetésünk elején, amikor még nem találtuk a témát, hogy beszéljünk a VB-ről.
[00:30:16]És akkor beszéljünk a VB-ről, de ne a [nevetés] ne a VB döntőről, mert nem tudom, hogy hogy láttátok szű.
[00:30:22]Igen, tipikus döntő.
[00:30:22]Tehát amikor így [torokköszörülés] hosszú idők egyszer semmi és akkor valaki így valaki lőjön má gólt és szabadítson meg minket ettől a szenvedéstől típusú megközelítés volt.
[00:30:33]Pedig én egyébként az argentinoknak szurkoltam inkább.
[00:30:35]Mennyivel jobb volt a harmadik helyén?
[00:30:37]Igen.
[00:30:37]Pociszta [nevetés] most kóú volt.
[00:30:40]Pocizta.
[00:30:40]Igen.
[00:30:40]Meg az meg az elődöntő is jobb volt egyébként.
[00:30:42]Megbeszélek futballoztat.
[00:30:43]Így kéne mindig.
[00:30:46]De már én is úgy voltam vele, hogy láthat, hogy a spanyolok előbb mondom, lőjék már be, csak nem szabaduljunk tényleg.
[00:30:50]És de nem nem erről akarok beszélni, milyen volt a meccs, hanem arról akarok beszélni, hogy a az amerikai Amerikáról szólt ugye részben ez a ez a történet, és látszott, hogy az egész sóső is úgy van összeállítva, meg minden úgy van összeállítva.
[00:31:04]Ugye maga a kommentátor is elmondta, hogy a meccs időpontja is úgy lett kiválasztva, hogy minél többen láthassák, csak ugye ez a focistáknak hát nem volt túlságosan kedvező, mert ugye délután három-kor azt a mottoni idő szerint és hát ugye ott meleg van, pára satöbbi, nem egy nem egy kellemes.
[00:31:17]És amúgy a játéknak szerintem ez látszott a az ütemén meg a minőségén is, hogy nem érezték túlságosan jól magukat.
[00:31:23]De ugye úgy fogalmaztál, hogy a az a megközelítés van főleg a nyugati világban, hogy bekeljük ki Trumpot.
[00:31:31]Trump meg mindent megtesz, hogy felhívja a figyelmet saját magára.
[00:31:37]Ugye a ő osztja az érmeket, a döntőnő adja, ő ad át mindent.
[00:31:42]Folyamatosan mindenhol ott van Trump.
[00:31:46]Ez a az amerikai ország marketing, amit amit tök jól csinálnak.
[00:31:48]Eleve tök jól csinálnak, de Trump különösen maxra járat.
[00:31:53]Ez elegendő lehet arra, hogy egyszerűen ne tudják figyelmen kívül hagyni Trumpot.
[00:31:58]És most nem mint hard power, értem, hanem mint soft power.
[00:32:04]Hát azt gondolom, hogy Trumpot nem tudják figyelmen kívül hagyni.
[00:32:05]Tehát az neki nem kell egy foci VB.
[00:32:07]Bár utolsó mondata az volt, hogy legközelebb is Amerikában legyen.
[00:32:10][nevetés] Milyen mondat ez?
[00:32:12]Rendben van [torokköszörülés] az Amerikai.
[00:32:14]Az Amerikai aki az is rendben van.
[00:32:15]Tehát azért [nevetés] egy ilyen nem oké.
[00:32:19]Fig, hogy piros lapokat el tud intézni, visszavonjanak, akkor hát a következő VB is ott lesz, vagy most már mindegyik.
[00:32:24]Nézzetek, én azt gondolom, hogy a Trumpot nyilván nagyon okosságot fogok mondani, a belpolitikával lehet megverni, külpolitikával nem.
[00:32:32]Tehát abban ő túl jó, abban ő túl háborúzik, nem teljesen mindegy.
[00:32:38]Bocsáss meg, olyan, mint Orbán Viktor ebben a tekintetben.
[00:32:40]Igen.
[00:32:40]Tehát [torokköszörülés] ő ő ki tudja hozni a maximumot abból, hogy és ráosan Amerikában a külpolitika fontos, Magyarországon nem, mint tudjuk, vagy csak minimálisan, vagy csak ilyen szűk csapatoknak, mint nekünk, hogy hú de fontos, nem Amerikában igen.
[00:32:52]Tehát a nagyságnak a lényege a külső világ meghódítása.
[00:32:56]Ugye az, hogy ezt talán Ford mondta valamilyen nem pontosan idézem annak idején, ugye, aki a fordműveket létrehozta, mint cipőpucolóból lett valaki egyébként ez a klasszikus amerikai álom, hogy nem mindegy a államdolgozóknak, hogy tudom én 20 centel többet adok a fizetésükhöz, vagy nem.
[00:33:17]Kit érdekel?
[00:33:17]Ebből nem lehet tulajdonképpen [torokköszörülés] nagy politikát csinálni, de azzal igen, hogy mennyi autót adok-e el külföldön, mennyire terjeszkedek és így tovább.
[00:33:26]Tehát Amerikában és a Trump is tulajdonképpen erre jött rá, hogyha ő hatalman akar maradni, ha a republikánusok hatalman akarnak maradni, akkor kell idő ahhoz, hogy belül legyőzzék a demokrata gazdasági erőtelet.
[00:33:39]Ugye csak ugye az a probléma Trumppal, hogy a saját csapatát is képes szétverni.
[00:33:44]És ez a gyenge pontja.
[00:33:44]Tehát nekem az a gyenge pont, hogy am hogy a nagy világban egyébként mennyire sikeres vagy nem, ott majd el tudja azt piározni, magyarázni, mit tudom mit csinál, hogy addig húzza az időt, amíg úgymond az erőt tudja mutatni, de a belpolitikában egyszerűen nem képes normálisan kezelni a saját hátterét.
[00:34:04]Vagy emlék, hát gyakorlatilag már csak tényleg nagyon nagyon kevés nagy név maradt mögötte.
[00:34:08]A még ott menetel, de épp a múltkori alkalommal magyaráztuk el, hogy egy új politikai narratívát kíván a saját szempontjából hozni, hogyha esetleg elindul majd az elnökválasztáson.
[00:34:19]Ugye a Keledi nagyon hallgat.
[00:34:23]Előbb-utóbb ő is lépni fog, mert mert gyakorlatilag nem tud fölvállalni nagyon sok mindent a belpolitikában, ami a visszatáncolást jelenti tulajdonképpen az induláshoz képest a jelzések értékében.
[00:34:34]Tehát a Trump nagyon gyorsan egyedül tud maradni.
[00:34:36]fogalmazzunk kicsit így a védős választások után lehet, hogy már előtte is, mert hogy a fédős választás determinálja a következő elnökválasztásnak az esélyhetőségét, nem meghatározza, nem húzza alá teljes egészében, de determinál.
[00:34:51]Tehát a sokat veszít a republikánus párt népszerűség oldalon, az azért nehezen visszahozható egyértelműen, ugye két év múlva.
[00:35:00]Tehát nekik nem mindegy ilyen szempontból, hogy mihez adják a nevüket, és mihez nem.
[00:35:08]Igen.
[00:35:08]Foci bébé.
[00:35:10]Hát [nevetés] engem valahogy ez úgy ez nem hoz lát.
[00:35:16]Igen, mert gyenge kosaras.
[00:35:16]Mit akar?
[00:35:18]Igen, igen, ez így van.
[00:35:18]De de a az is amerikai játék.
[00:35:21]Igen.
[00:35:21]Tréfát félretéve valahol én is azt látom, hogy az Amerikai Egyesült Álmok most úgy megnyomta a PR gombot, és amiről eddig beszéltünk, kudarcok, a külpolitikai problémák, a háborús helyzetek kezelése, minden.
[00:35:37]Most erre próbált Trump otthonra is egy szépségfastromot ragasztani rá, hogy akkor tulajdonképpen nagyok vagyunk, erősek vagyunk és győzni fogunk és szépek is.
[00:35:50]és leginkább szépek.
[00:35:50]Tehát nyilvánvaló, hogy ez a labdarúgó világbajnokságnak az amerikai túlsúlya ezt az üzenetet is hordozta.
[00:36:02]Azzal együtt, hogy én azt látom, hogy valahol azért a előző világbajnokságokhoz képest lehet, hogy ez a hatalmas területen való elhúzás is, mint ahogy kevésbé hozta volna lázba az embereket.
[00:36:14]Tehát az a fajta fociőrület vagy láz, amit a média próbált mesterségesen generálni, az úgy nem hatott, legalábbis én itt Európának ezen a részén.
[00:36:24]Nyilván, hogy mi nem is jutottunk ki sajnálatos módon, de úgy úgy kevésbé éreztem.
[00:36:30]Másrészről és itt már a konkrét trumpi történethez azért volt itt most úgy fű alatt vagy ott a vb őrület kapcsán a vens is megszólalt most és érdekes módon amit említettél Laci hogy hát ő is úgy tűnik próbálja magát elkezdeni építeni vagy őt építik a demokraták mint a következő elnökjelöltet és ötent republikáns Igen, igen, igen.
[00:37:01]Bocsánat.
[00:37:01]Igen.
[00:37:01]És a lényeg, a lényeg, hogy az epstei nakrákról beszélt, és az epstein nakták címén azt mondta, hogy hát ez a Mossadnak meg a CIA-nak a műve.
[00:37:14]És akkor megkérdezik tőled, de hát akkor mit lehet erről tudni?
[00:37:17]Azt mondja, hogy sajnos semmit, mert hát a CIA-nál megsemmisítették őket.
[00:37:21]magyarán ö amit utaltál rá, hogy Trump könnyen egyedül maradhat, hogy az első elnökségéből tanult annyit, hogy amikor beült az elnöki székébe, az egyik első lépések voltak, hogy a titkosszolgálati vezetőket elkezdte lecserélni és bizalmi embereket beültetni, de úgy tűnik, hogy mégsem uralják a rendszert.
[00:37:45]Tehát magyarán a titkosszolgálatok és itt élen a C-val nem álltak be teljes egészében a trumpi irányítás mögé.
[00:37:55]Mint az elsőség, amikor a Deep Statről beszélt.
[00:37:58]Úgy van, úgy van.
[00:37:58]Ott ott ott látványosan szembe mentek vele.
[00:38:00]Itt viszont már látványosan szembe nem mernek vele menni a szolgálatok.
[00:38:05]De hogy ilyen ügyek kapcsán ez a kibeszélés mutatja azt, hogy hogy nem sikerül teljes egészében a trumpi kormányzatnak irányítása alá vonni és teljes mértékben a politikai befolyást gyakorolni a szolgálatok fölött.
[00:38:23]Ez még a későbbiekben súlyos módon vissza is üthet.
[00:38:27]Na, akkor az Epstein aktákról meg erről a nyilatkozatról még egy gondolatot majd tegyünk, illetve tegyünk meg arról is, hogy Európa és Kína csatározik, illetve Európa csatározik Kínával, és Kína meg lehet vissza fog ütni egyszer, csak teszi fel a kérdést.
[00:38:42]EOP szerver.
[00:38:42]Igen, az EOP szerver, de ezt már az én csatornámon fogjuk megtenni, úgyhogy várjuk önöket ott szeretettel.
[00:38:48]Videó végén mutatjuk, hogy hova kell kattintani, és akkor látják is, és ott folytatjuk.