Válságok nyara Európában: migrációs nyomás és energiakrízis – Földi László és Horváth József |Erőtér
- Ceutánál 50–70 000 migráns jelent meg hirtelen egy 81 000 lakosú városnál; a spanyol hatóságok előre tudhattak volna a készülő akcióról.
- A tömeges beáramlás nem spontán, hanem professzionálisan megszervezett művelet – a 2015-ös magyarországi hullámhoz hasonlóan.
- „Ki fizeti a telefonszámlát?” – a migránsok folyamatos telefonálása szervezett anyagi hátteret bizonyít.
- Horváth József szerint a ceutai krízist „Brüsszel szervezte” figyelemelterelésként, hogy a társadalom ne a valódi stratégiai válságokra figyeljen.
- A spanyol balliberális kormány tudatosan osztogat tartózkodási engedélyeket, beengedve a migránsokat a schengeni övezetbe.
- A migráció valódi természete a hódítás: fizikai jelenlét, társadalmi feszültségek, ideológiai összecsapások, végül hatalomátvétel.
- A baloldali pártok migráns szavazókra építenek, de hosszú távon saját pártokat alapítanak, és a befogadók elveszítik támogatásukat.
- Az energiaválság mesterséges: Oroszország 200 évnyi gáztartalékkal rendelkezik, Európa mégis leállította atomerőműveit a zöld ideológia oltárán.
- A migráció, az energiaválság és a woke-propaganda egy célt szolgál: a társadalom szétzilálását és könnyebben irányítható fogyasztóvá silányítását.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Migrációs válság: Ceuta és a szervezett tömeges bevándorlás
A ceutai események és a számok
A beszélgetés kiindulópontja a spanyolországi Ceuta városánál kialakult migrációs krízis. A házigazda, Pócá István felidézi, hogy az európai vezetők korábban „migrációs menedzsmentről” beszéltek, azt sugallva, hogy nincsenek hirtelen, nagy létszámú beáramlások. Ezzel szemben most hirtelen 50 000, sőt a legfrissebb hírek szerint 70 000 ember jelent meg, és egy 81 000 lakosú várost szálltak meg.
„…a spanyolokat egész egyszerűen ki kéne zárni a schengeni övezetből. Ők meg védekeztek, hogy be se jutottak a migránsok a schengeni zónába.” – Pócá István *
A szervezettség kérdése: nem véletlen, hanem előkészített akció
Földi László és Horváth József egybehangzóan állítják, hogy a tömeges megjelenés nem spontán, hanem professzionálisan megszervezett művelet. Földi László szerint a spanyol titkosszolgálatoknak, rendvédelmi szerveknek és a külügyi apparátusnak előre tudnia kellett volna a készülő akcióról – akár Marokkóból, akár saját információs csatornáikból. Felmerül a kérdés, hogy ha időben jelezték, miért nem vették fel a kapcsolatot a marokkói kormánnyal.
„Tehát itt azért rengeteg ilyen kérdés van, mert azt azért szögezzük le, hogy nem a semmiből bújtak elő, és egyik pillanatról a másikra, mint egy vezényszóra rohamozták meg ezt a kisvárost.” – Földi László *
Horváth József a 2015-ös magyarországi migrációs hullámmal von párhuzamot: akkor is jól látható volt a szervezettség. Szerinte nem szabad elhinni a nyugat-európai narratívát, miszerint mindezt csupán embercsempész bandák szervezték volna – bár ők valóban hasznot húznak belőle. A lehetséges szervezők között említi a marokkói állami szerveket, NGO-kat, sőt a „konteók” szintjén izraeli, orosz vagy amerikai érdekeket is. A lényeg: valaki csőre töltött fegyverként használja ezt a migrációs nyomást Európa zsarolására.
Ki fizeti a telefonszámlát? – Horváth József kulcskérdése
Horváth József egy gyakorlati részlettel világít rá a szervezettségre: 2015-ben és most is tömegesen érkeztek emberek, akik folyamatosan telefonáltak. Felveti, hogy valakinek fizetnie kellett a telefonszámlákat, ami önmagában is szervezett háttérre utal.
„Ki fizeti a telefonszámlát? Nem az a kérdés, hogy itt most a fogadórendszerek működnek. […] Hát könnyérem, ha nem fizeted a számlát, kikapcsolnak.” – Horváth József *
Brüsszel szerepe: figyelemelterelés és politikai haszonszerzés
Horváth József meglepő állítása szerint a ceutai eseményeket „Brüsszel szervezte”. Érvelése szerint Európa elképesztő válságban van (energiaválság, orosz kérdés, kelet-európai problémák), és a politikai vezetésnek szüksége van egy figyelemelterelő ügyre, hogy a társadalom ne a valódi, stratégiai problémákra koncentráljon. A migrációs krízis rövid távon alkalmas erre, még ha hosszú távon nem is old meg semmit.
Földi László kiegészíti: a nyugat-európai balliberális sajtó a ceutai tömeg megjelenésével párhuzamosan elkezdte dicsérni a spanyol kormányt, mondván, hogy a gazdasági növekedés (1,5–2%) éppen a befogadó migrációs politikának köszönhető. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy összehangolt, ideológiai előkészítés történt.
„…a nyugat-európai balliberális fősodor sajtója a ceutai tömeg megjelenésével párhuzamosan elkezdett arról cikkezni, hogy hát milyen okos a spanyol kormány, mert míg a nyugat-európai államokban a gazdasági növekedés az vagy zéró, vagy mínusz, vagy alig látható, Spanyolországban másfél 2% és ez bizony annak köszönhető, hogy ők ilyen befogadóak…” – Földi László *
A spanyol kormány felelőssége és a baloldali ideológia
A beszélgetők élesen bírálják Pedro Sánchez baloldali kormányát. Horváth József „elvetemültnek” nevezi a kabinetet, amely szerinte minden szempontból tönkreteszi Spanyolországot – gazdaságilag és társadalmilag egyaránt. Földi László rámutat, hogy a spanyol kormány időről időre százezrével osztogat tartózkodási engedélyeket, és ezzel tudatosan beengedi a migránsokat a schengeni övezetbe. Nem véletlen, hogy Giorgia Meloni azonnal határlezárást jelentett be, mert az 500 000 spanyol engedéllyel rendelkező migráns eláraszthatja Európát.
A spanyol kormány szerintük tudatosan vállalja ezt a politikát, miközben széttárja a karját, és „jó embernek” tűnik. A beszélgetők szerint a spanyol hatóságok nemhogy nem akadályozták meg, de egyenesen végignézték a ceutai inváziót.
Történelmi háttér: Spanyolország és az arab világ viszonya
Horváth József történelmi kontextust ad: Spanyolországban mindig is volt átjárás az arab irányból, és a mórok évszázados jelenléte miatt egyfajta asszimilációs, „egészségesebb” együttműködési forma alakult ki, mint például Franciaországban vagy Németországban. A korábban érkező marokkói, algériai bevándorlók dolgoztak, integrálódtak, vegyes házasságokat kötöttek. Ezzel szemben a most érkezők „hódítóként” jönnek, és ez a folyamat a migráció valódi természetét mutatja: fizikai jelenlét, majd társadalompolitikai problémák, ideológiai összecsapások, végül hatalomátvétel.
„…a migrációnak az igazi üzenete a hódítás, ami először fizikai értelem, utána társadalompolitikai problémák, utána ideológiai összecsapások és a végén hatalomátvétel.” – Horváth József *
A migráció mint politikai szavazatszerzési eszköz
A beszélgetés során felmerül, hogy a baloldali pártok tudatosan játszanak rá a migráns szavazók megnyerésére. Horváth József emlékeztet: a politika alapszabálya, hogy nincs hála. Hiába várják a pártok, hogy a beengedett migránsok rájuk szavazzanak, hosszú távon saját pártokat fognak alapítani, és a befogadó pártok elveszítik a támogatásukat. Földi László hozzáteszi: Németországban már évekkel ezelőtt beszéltek arról, hogy a migrációs hátterű szavazók a szociáldemokratáktól a CDU-hoz, majd vissza vándorolnak, és megjelennek a saját kezdeményezések, muszlim jelöltek. Példaként említi a brit Munkáspárt átalakulását, amely Izrael-barát erőből antiszemitává vált, mert kiszámolták, hogy ez éri meg a muszlim szavazók miatt.
„…a politika másik oldala nem kalkulál azzal, hogy hát meg is kéne állítani ezt a folyamatot, mert előbb-utóbb nagyon nagy bajok lehetnek, mint amit láttunk Németország, Svédország satöbbi.” – Földi László *
Angela Merkel és a multikulti kudarca
Földi László felidézi, hogy Angela Merkel még a 2010-es évek elején kimondta: a multikulti nem működik, és a párhuzamos társadalmak veszélyével fenyeget. Öt évvel később azonban gyökeresen más politikát folytatott. A beszélgetők szerint vagy meggyőzték, vagy rájött, hogy ő már nem lesz hatalmon, amikor a következmények beérnek.
A migrációs nyomás jövője: figyelmeztető lövés Európának
Pócá István felveti, hogy bár Spanyolország messze van, a nyugat-balkáni útvonalon is bekövetkezhet hasonló. Földi László szerint a ceutai eset figyelmeztető lövés vagy teszt: ha egy félszigetre 70 000 embert tudtak koncentrálni, akkor a görög szigetek vagy Olaszország partjai is hasonlóan sebezhetők. Egy görög sziget megtámadása esetén a görög állam – amely gyengébb, mint Spanyolország – azonnal életbe léptetné a migráns kvótarendszert, és elosztaná a migránsokat az uniós országok között.
Horváth József objektív okokra is felhívja a figyelmet: Afrikában 200 millió embernek nincs megfelelő vízellátása, és a klímaváltozás miatt egyre több lakhatatlan terület alakul ki. Az emberek elindulnak, és a megoldást nem Európa elárasztása jelenti, hanem a helyben történő segítségnyújtás. Szerinte a Szahara alatt van víz, csak a pénznek nem éri meg kitermelni – helyette a pénz azt éri meg, ha a migránsokat Európába irányítják, és ott káoszt okoznak.
„Tehát az élettér ott kell megvalósítani újra, vagy elkezdeni megvalósítani, hogy legyen víz. A Szahara alatt van víz, csak egyelőre a pénznek nem éri meg kitermelni.” – Horváth József *
BlackRock és Ukrajna: a globális érdekek összefonódása
Horváth József egy merész gondolati ívvel összeköti a migrációt, az energiaválságot és a globális tőkét. Szerinte az az erőtér, amelyik Európa káoszát és megosztottságát akarja, olyan szereplőkön keresztül érvényesíti érdekeit, mint a BlackRock. Példaként hozza, hogy miközben Európában aszály pusztít, és a kukoricatermés 60%-a elveszett, Ukrajnában nincs aszály, mert ott a BlackRock és szaúdi befektetők garantálják a termelést – így az ukrán kukorica el fogja árasztani Európát.
„…egész európai gazdaság 60% kukoricát elveszítette most a hála ugye a fölkészületlen aszályos helyzeteknek. Ukrajnában nincsen probléma. Gyakorlatilag meg lehet szeptembertől az ukrán kukorica el fogja árasztani Európát mindenképpen lehető világpillanatban is. Miért? Mert ott garantálták a BlackRock tulajdon egyébként a termelést meg Szaúd-Arábia.” – Horváth József *
Energiaválság és klímaválság: generált krízis és politikai manipuláció
Kommunikációs válság vagy valós probléma?
Pócá István bevezeti az energiaválság témáját, utalva egy korábbi vendégére, Bóka Jánosra, aki szerint a magyar kormány részéről nem energetikai megoldások, hanem politikai és kommunikációs válaszok születnek. A házigazda kérdése, hogy valódi válságról van-e szó, vagy csak kommunikációs krízisről.
Mesterségesen generált energiaválság
Földi László határozottan állítja, hogy mesterségesen generált energiaválságról van szó. Példaként hozza, hogy Belgium a tavalyi év során orosz LNG-vel táplálta energiaigényét, miközben a zöldek arról beszélnek, hogy mindenről le kell mondani. Rámutat, hogy Oroszország a 2021-es kitermelési kvóták alapján földgázból 200 évre, kőolajból 100 évre elegendő tartalékkal rendelkezik – tehát nincs valós hiány.
„…megjelent egy olyan statisztika, hogy az oroszok azt mondták, hogy földgázból a 21-es kitermelési kvótáik alapján 200 évre elegendőek a feltárt ismert tartalékaik a jelen fogyasztás alapján…” – Földi László *
A hőkupola mint új kommunikációs eszköz
Földi László kifigurázza a „hőkupola” kifejezést, amelyet szerinte korábban a meteorológusok sem használtak, most viszont mindenki ezzel dobálózik, hogy nagyobb fenyegetésnek tűnjön, mint egy egyszerű hőhullám. Statisztikai adatokra hivatkozva kiemeli, hogy az üvegházhatású gázok mindössze 9–10%-áért felelős Európa – így szerinte aránytalan a pánikkeltés.
„…az üvegházhatású gázoknak 9-10%-áért felelős Európa. a világ egészét illetően 9-10%-áig. Könyörgöm, akkor miről beszélnek?” – Földi László *
Európa öngóljai: atomerőművek leállítása és a megújulók korlátai
Horváth József szerint Európa sorozatos öngólokat lőtt: leállította gázerőműveit, Németország az atomerőműveit is, és mindezt a zöld ideológia oltárán. Rámutat a megújuló energiaforrások alapvető korlátaira: éjjel nincs nap, a szél kiszámíthatatlan – ezek kiegészítőnek jók, de alternatívának nem. Ezzel szemben Kínában nincs energiaválság, mert ott a politikai irányt a megoldások problematikája, nem pedig másodlagos érdekek határozzák meg.
„…éjjel nincs nap. Lehet, hogy nappal süt, éjjel biztos, hogy nem. A szél is ilyen kiszámíthatatlan… Tehát magyarul ezek kiegészítőnek nagyon jók, alternatívának kizárt.” – Horváth József *
A Paks-példa és a technológiai felkészültség
Horváth József pozitív ellenpéldaként említi a paksi atomerőművet, amelynek a technológiája lehetővé teszi a hőhullámok kezelését is – szemben más európai erőművekkel. Szerinte a modern technika birtokában Európának igenis lehetne megoldása a válságra, de a politikai akarat hiányzik, mert bizonyos erőknek nem ez az érdekük.
Manipuláció és a társadalom szétzilálása
Földi László szélesebb összeesküvés-elméleti keretbe helyezi az energiaválságot: a migráció felerősítése, az orosz energiaszállítások felszámolása, az LMBTQ- és woke-propaganda mind ugyanazt a célt szolgálja – az embereket fogyasztóvá silányítani, és könnyebben irányítható nyájjá alakítani. Példaként hozza a magyar kormány takarékoskodási felhívásait, és azt a közösségi médiában terjedő történetet, amikor valaki büszkén hirdeti, hogy lekapcsolta a mosógépét és kézzel mos – anélkül, hogy számolna a megnövekedett vízfogyasztással.
„…amikor a társadalomnak a szétzilálásában a migráció felerősítésével, amikor az gazdaságnak a tönkretételében az energiaszektornak a természetes kötődését számolja föl az orosz irányból, akkor amikor a társadalmaknak a belső kohézióját az LMBTQ, a woke és minden egyéb propagandával zilálják szét, ez mind-mind egyet szolgál, hogy egyfajta fogyasztóvá silányítsák az embereket.” – Földi László *
Ukrajna és Irán: a kommunikációsan eltűnt válságok
A beszélgetés végén Pócá István röviden megjegyzi, hogy az ukrajnai és az iráni válság kommunikációsan megszűnt, de valójában továbbra is léteznek. Mivel azonban ezekről a témákról a házigazda saját YouTube-csatornáján kíván részletesen beszélni, a jelen adásban nem mélyítik el őket.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „odaungumlálódott a helyzet” – valószínűleg „elmérgesedett” vagy „odáig fajult”, a pontos alak nem rekonstruálható.
- „génykezelt van, ami aztán istenja a sejtéseinket meg még mindenkit, aki ezt meg bírja az oszályt” – értelmezhetetlen szakasz, feltehetően a génkezelt növények aszálytűréséről lehet szó, de a mondat nem rekonstruálható.
- „viszonyalfagyi” – valószínűleg „viszonylag”, de a szövegkörnyezetben nem egyértelmű.
- „nagy képsködjünk” – feltehetően „nagy képet skicceljünk” vagy „nagy képet fessünk”, de pontosan nem rekonstruálható.
- „beneveznék” – a szövegkörnyezet alapján talán „bevállalnák” vagy „beneveznének”, de a pontos szándék nem egyértelmű.
- „szaktalan” – valószínűleg „szagtalan”, de a kontextus („a pénz ilyen szempontból szaktalan már”) alapján bizonytalan.
- „katyaszt” – feltehetően „káoszt”, de az ASR torzítása miatt nem teljesen biztos.
- „rigatás” – valószínűleg „riogatás”, a szövegkörnyezet alapján.
- „egentív” – feltehetően „egzakt”, de nem egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a Mandiner nézőit és hallgatóit.
[00:00:08]Ez itt az erőtér a Mandiner heti geopolitikai elemzőműsora.
[00:00:10]Állandó szakértő vendégekkel Földi Lászlóval, Horvát Józseffel, illetve a házigazdával, Pócá Istvánnal.
[00:00:16]Sziasztok!
[00:00:18]Szeretettel köszöntelek benneteket.
[00:00:21]És akkor a nézőknek most már minden héten el szoktam mondani, bármelyik adás lehet az utolsó.
[00:00:24]Úgyhogy ha biztosra akarnak menni és akarnak velem meg velünk találkozni, kövessék be az én YouTube csatornámat.
[00:00:29]Mutatjuk, hogy hol.
[00:00:31]Beszélgetés másik fele úgyis ott fog majd menni, hogyha ott is majd tudnak velünk találkozni, de vágjunk bele a beszélgetés első felébe.
[00:00:38]Nyár van, de azért érdekes módon van bőven témánk.
[00:00:40]Mi is nézőknek elárulom, hogy itt SMS-ezgettünk itt a tegnapi nap során, hogy hát mégis csak miről beszélgessünk, mert nem azért, mert hogy jaj, nem tudunk miről beszélgetni, mert annyi minden van, amiről beszélgetni kell.
[00:00:51]És ugye van energiaválság, van egy kibontakozó migrációs válság, folytatódó iráni válság, ukrajnai szituáció, ami a magyar hírekben úgy tűnik, hogy megszűnt, de valójában nem szűnt meg.
[00:01:04]És akkor egyébként még sorolhatnánk számos olyan egyéb belpolitika meg egyéb történésekkel, amivel ugye lehetne meg kellene beszélnünk.
[00:01:12]Meglátjuk, hogy miről mi mindenről tudunk beszélni.
[00:01:16]Kezdjünk a migrációval, kezdjünk ezzel a Ceuta szeuta, ejtsük ezt bárhogy válsággal, merthogy hozzászoktunk ahhoz, hogy itt minden meg van oldva migráció tekintetében.
[00:01:26]Nyilván ugye lassan érkeznek a bevándorlók, de ugye érkeznek, de menedzselt módon, ahogy ugye Brüsszelben megfogalmazták, hogy migrációs menedzsment van, tehát nincs az, hogy hirtelen megjelenik több 10000 ember, és egy olyan nyomás alá helyezi az európai hatóságokat, vagy bármelyik tagállamnak a hatóságát, mint ami mondjuk volt 2015-16-ban.
[00:01:47]Erre most megtörtént ugyanez.
[00:01:47]Ö és a odaungumlálódott a helyzet, hogy az európai vezetők arról kezdtek el beszélni, hogy a spanyolokat egész egyszerűen ki kéne zárni a a schengeni övezetbe.
[00:01:58]Ugyők meg védekeztek, hogyha be se jutottak a migránsok a sengeni zónába.
[00:02:01]De kezdjük az alapokkal, hogy indul el 50000 ember a semmiből?
[00:02:07]Felteszem, nem véletlenszerűen.
[00:02:09]És ez nem 50000 a legfrissebb szírek szerint, hanem 70000 ember volt.
[00:02:11]Egy 81 néhány ezer lakosú várost szálltak meg.
[00:02:19]És itt ez valóban a ez a millió dolláros kérdés, hogy logisztikailag hogy szervezik meg a spanyol titkosszolgálatok, rendvédelmi szerve, külügyi apparátus, hogyhogy nem kap erről értesítést egyrészt Marokkóból, másrészt, hogy nem jeleznek neki a saját információs csatornái.
[00:02:43]harmadrészt, hogyha ezt időben jelzik, akkor miért nem veszi fel a kapcsolatot a marokkói kormánnyal, és nem kérdezi meg, hogy akkor ezek az emberek hogy kerültek a semmiből oda, és mit szándékozik ezzel tenni a marokkói kormány?
[00:02:56]Tehát itt azért rengeteg ilyen kérdés van, mert azt azért szögezzük le, hogy nem a semmiből bújtak elő, és egyik pillanatról a másikra, mint egy vezényszóra rohamozták meg ezt a kisvárost.
[00:03:10]És ugyanaz a forgatókönyv, ha most emlékeznek még, mint a amit említettél 2015 a magyar határon, tehát akkor amikor 100zrek végiggyalogoltak Görögországtól mondjuk a Keleti pályaudvarig akkor is jól látható volt ennek a szervezettsége.
[00:03:31]Most a kérdés az, és én ebben, amit a nyugat-európaiak kommunikálnak, hogy hát itt az embercsempész bandák szervezetten csinálják, azért azt is javaslom, hogy ezt se higgyük el.
[00:03:41]Az, hogy rátelepülnek erre és a hasznot, a sápot leszedik erről az embercsempészek, az biztos.
[00:03:47]Ki csinálja akkor?
[00:03:47]Ez a következő nagy kérdés, mert itt a marokói államtól, az állami szerveitől kezdve akár a klasszikus NGOKig, akik úgy gondolják, hogy most újra föl kell ezt éleszteni, és egy jelentősebb rohamot kell végrehajtani Európa felé rajtuk keresztül, egészen ugye itt a konteók is megjelentek már, hogy itt a izraeliek csinálták, az oroszok csinálták, az amerikaiak csinálták.
[00:04:18]Ez még a jövő kérdés ez, de hogy ezt valaki professzionális szinten előkészítette, megszervezte, és mint egy csőre töltött fegyverrel egy orosz rulettet játszik Európával, és ezzel fenyegeti, zsarolja Európát, az biztos.
[00:04:34]Tehát akkor nincs véletlenül 70000 ember.
[00:04:36]Nincs.
[00:04:36]Nincs.
[00:04:36]Így van.
[00:04:38]Időzítés.
[00:04:40]Miért?
[00:04:40]Most Európának amúgy is van egy csomó problémája, amivel nyilván el van foglalva, meg nyilván Spanyolországnak is, ugye hőkupola, szárazság, akkor ugye a különböző erdőtüzek és hasonlók az időjárás miatt választották ezt a mostani időszakot, hogy most a legkönnyebb átkelni a tengeren.
[00:04:58]Én nem gondolom, hogy ők választanak.
[00:05:00]Csatlakoznék a Jóskához.
[00:05:00]Ez egy előkészített dolog.
[00:05:01]Én 2015-ben egyetlen egy kérdést tettem föl magamnak első hely.
[00:05:07]Ki fizeti a telefonszámlát?
[00:05:11]Nem az a kérdés, hogy itt most a fogadórendszerek működnek.
[00:05:13]Nem az a kérdés, hogy a titkos szolgálat kérdés persze, de hogy ki mit műveszkedik, ki fizeti a telefonszámlát, nem a készüléket, magát, amikor működik.
[00:05:22]Hát könnyérem, ha nem fizeted a számlát, kikapcsolnak.
[00:05:27]Így van.
[00:05:27]És itt érkezett 100000 emberek tömege, és mindig telefonált.
[00:05:33]Na most ez az egész folyamat, a jelenlegi időzítés, hogy a kérdésedre válaszek és ne kalandozzak, Brüsszel szervezte.
[00:05:43]Most kicsit elmagyarázom, hogy miért gondolom.
[00:05:45]Meglepő fordulat.
[00:05:45]Igen, de igen, merthogy elképesztő válságban azon jó, gondoljatok bele, minden szempontból válságban.
[00:05:53]És ez a válság egyre inkább a megoldási oldalon a tömegek részéről kezd kibuggyanni.
[00:06:00]Az a része, hogy itt alkalmas vezetés vané, jó-e koncepció, milyen irányba megyünk, hogyan lehet ezt még egyáltalán kezelni és milyen formában.
[00:06:10]Ugye elálasztja [torokköszörülés] őket a problémák tömege.
[00:06:13]Ugye az energiaválság valószínűleg beszélünk ma még erről.
[00:06:17]Gyakorlatilag orosz kérdés, ugye a külpolitika gyakorlatilag keleti-európai problémakörési na most annyira elhatalmasodnak a problémák, hogy ilyenkor kell előhúzni valami olyasmit, ami alternatívaként tulajdonképpen a társadalom felé teljesen figyelemelterelést [torokköszörülés] képes hozni.
[00:06:35]Nem stratégiai ügyben hozzáteszem, tehát nem hosszú távon lesz elterelhető figyelem, de jelen pillanatban igen, mert az a kérdés, hogy jó lehet meleg van, oké, nem [horkantás] vagyunk hozzászokva, rendben van.
[00:06:49]Na de hogy mitől van az, hogy nincs egyébként ellenergiarendszerek működése, az egy korábbi politikai döntés következménye.
[00:07:01]Annak semmi köze a meleghez meg a hideghez.
[00:07:02]Tehát amikor az emberek majd számon kérik, hogy oké, nem tudom kifizetni most már a légkondit, mert ugye mennek fel a villanyárak és nem ragozom, akkor annak politikai előzménye a brüsszeli magatartás, hogy elzárkózunk az olcsótól, hogy bekajáljuk a amerikai demokrata kormány általi narratívákat az ügyben, hogy LNG Amerikában és itt van.
[00:07:27]Ennek az állát most meg kell fizetni politikai oldalon.
[00:07:31]Nem akarják megfizetni.
[00:07:31]Hát a Merc kapálózik.
[00:07:33]Senki nem akarja, mert kormány tagjai nem akarják a Mercet, de kapálózik.
[00:07:36]Ugye Macron ugyanezt csinálja, kapálózik ész nélkül és a potenciális ellenfeleit ki akarja rúdosni a fenébe.
[00:07:41]És mindegyik más is ezt teszi azok ahelyett, hogy a probléma megoldásáról koncentrálnak.
[00:07:46]És a spanyoloknál még rosszabb a helyzet, ha belegondoltok.
[00:07:49]Tehát egy olyan elvetemült kormány van, mert nem tudok mit mondani, spanyol szempontból elvetemült kormány, amelyik látható módon ilyen nagyságrendi lépésekkel és sebességgel teszi tönkre.
[00:08:00]a Spanyolországot minden szempontból gazdaságilag és most már a társadalmat támadja ezen keresztül.
[00:08:07]Spanyolországban mindig volt egy átjárás az arab irány irányból mindig volt egy átjárás.
[00:08:11]Ez egy egészséges együttműködési forma volt.
[00:08:17]Sose ez igazán egészséges, de történ meg determinálty a a mórok élethelyzete a keresztényekhez képest.
[00:08:23]Ezek 100 évek alatt ide-oda csikicsuki dolog, de mégis csak azért volt egyfajta asszimilációs élethelyzet.
[00:08:30]Mégis csak volt egyfajta elfogadási logika.
[00:08:32]Ők jobban megértik az onnan jövőket, mint mondjuk mi keleti Európában.
[00:08:38]Tehát ilyen szempontból egy egészségesnek nevezhető valamiféle dolgot.
[00:08:42]És az önérkezők dolgoznak, tehát ők nem ingyen élők voltak, mint az a migráns hullámok 15 óta, hogy ide nekem és nem csinálok semmit.
[00:08:50]Az ököző marokkói, algériai vagy akárki.
[00:08:52]Úgyhogy nyilván ezből a régióból érkezett hozzájuk.
[00:08:56]Az elment pincérnek, de van közöttük értelmiségi munkakörbenévő.
[00:09:01]Összeházasodt egy spanyollal, plus mínusz, tehát nő vagy férfi, teljesen mindegy.
[00:09:05]A gyerekeik már spanyol logika szerint működnek.
[00:09:08]Tehát van egy, nem azt mondom, [torokköszörülés] hogy egészséges, mert ez mindig konfliktushoz jár egy idő után, de mégis csak ahhoz képest, mint amit ugye brutálisan akár Franciaországban, vagy pláne Angliában, vagy Németországban megnéik, ehhez [torokköszörülés] képest egy szoftabb megoldás volt.
[00:09:23]Most jön egy kormány, amelyik ennek a logikáját a fejezetére állítja azért, de azt mondja, hogy ugyan már hát 70000 vagy 800 tök mindegy, jöjjenek nyugodtan.
[00:09:33]Ez egy befogadó társadalom.
[00:09:35]Itt egyébként is munkás [torokköszörülés] kézre van szükség.
[00:09:38]Hát igen ám, csak akik most jönnek, nem ebben a logikában érkeznek, hanem ők a hódítók.
[00:09:44]Ugye mindig beszéltünk erről, hogy a migrációnak az igazi üzenete a hódítás, ami először fizikai értelem, utána társadalompolitikai problémák, utána ideológiai összecsapások és a végén hatalomátvétel.
[00:09:56]Ez a történet lényege.
[00:09:59]Hogy ez most 10 év alatt, [torokköszörülés] 20 év alatt, 50 év alatt vagy 100 év alatt történik meg.
[00:10:02]Az most lényegtelen megfejthetetlen, de meg fog történni, mert nem lehet más konzekvenciá ennek.
[00:10:09]És ezeknek a apró jelei Angliától Németország megjelennek, amikor a saria be tud törni, amikor idegenek [torokköszörülés] lesznek politikai vezetők, amikor megalakulnak majd a pártok.
[00:10:20]Na ott lesz egy nagy lépésváltás ez ügyben, hogy gyakorlatilag elfoglalják a halamenteket az érkezők.
[00:10:25]Tehát ez egy történelének sajnos meghatározott dolog, hogyha ez így folytatódik.
[00:10:29]És ugye a spanyoloknál pedig ismétlen a politika az, amelyik félreérti, vagy félre akar érteni.
[00:10:34]És ehhez annyi kiegészítést tennék, hogy megint csak ne igyünk a véletlenekben, a nyugat-európai balliberális fősodor sajtója a szeutai tömeg megjelenésével párhuzamosan elkezdett arról cikkezni, hogy hát milyen okos a spanyol kormány, mert míg a nyugat-európai államokban a gazdasági növekedés az vagy zeró, vagy mínusz, vagy alig látható, Spanyolországban másfél 2% és ez bizony annak köszönhető, hogy ők ilyen befogadóak és a migránsokat ugye most legutóbb 500000 embernek adtak tartózkodási engedélyt, beengedik ebbe az országba.
[00:11:16]Tehát megtörtént ennek a megágyazása is, amit Laci mond, hogy ideológiai szintéren is azt mondani, hogy hát gazdaságilag is nagyon-nagyon megéri ezeket az embereket beengedni az országba.
[00:11:29]Tehát itt egy ebből is látszik, ezzel csak arra akartam utalni így röviden, hogy hogy itt egy összehangolt történet volt és osztom a Laci nézetét, hogy itt azért Brüsszelből vezényelték ezt a díszemlét.
[00:11:42]Igen.
[00:11:42]Tehát most a spanyolokat kicsit még elnézést pontosítsuk.
[00:11:44]Ugye addig rendben van ez a logika, hogy van ismétlen történmű múltja ennek Spanyolországban.
[00:11:51]Tehát egy normális egyfajta, de most a brutalitás, ez a kérdőjel nekem is.
[00:11:57]Ez miért van?
[00:11:57]Tehát miért nem engedték meg azt, amit István az elején mondtál, hogy hogy egyébként formálisan kezelhető, ugye lepapírozható és it további történettel jöjjenek ugyanazok ugyanazok ugyanazok ugyanazok nem.
[00:12:12]Tehát itt van, itt csúszik meg tulajdonképpen az alapértéknek a támadása és ez már egy nagyon-nagyon ásáv és azért mondom, hogy nem a spanyol kommentálat ilyen London City és mindent értek, tudjátok jól az én idióta agyammal.
[00:12:25]Rendben van.
[00:12:25]Tehát az az erőtér, amelyiknek Európa káoszt jelenti, az az erőtér, amelyik Európában a megosztottságot jelenti, az az erőtér, amelyik Európából a kisugárzó érdekérvényesítésén keresztül nagy például Black Roll könyörgöm, Ukrajna, hát egész európai gazdaság 60% kukoricát elveszítette most a hála ugye a fölkészületlen aszályos helyzeteknek.
[00:12:51]Ukrajnában nincsen probléma.
[00:12:55]Gyakorlatilag meg lehet szeptembertől az ukrán kukorica el fogja árasztani Európát mindenképpen lehető világpillanot is.
[00:13:04]Miért?
[00:13:04]Mert ott garantálták a Black Rock tulajdon egyébként a termelést meg Szaudiarábiai.
[00:13:09]Ez a kettő, hogy ez működjön.
[00:13:11]Miért van szály?
[00:13:11]Most kicsit hagy menjünk ilyen őrült filozófiák irányába.
[00:13:17]Tehát itt óriási kontraszt van.
[00:13:19]Hát, hogy aszá aszában ukrán ott nincs, ott nincs génykezelt van, ami aztán istenja a sejtéseinket meg még mindenkit, aki ezt meg bírja az oszályt, hogy de bírja az osz, de bírja az oszályt.
[00:13:30]Meg ott az öntözés kicsit más, meg az éket egy picit más azért.
[00:13:34]És ki a tulajdons?
[00:13:34]Peklok.
[00:13:38]Ennyi egyszerű aszály meg energiaválság lenne a következő témek.
[00:13:44]De maradjunk még szerintem ennél a migrációs történetnél.
[00:13:47]És nem tudok amellett menni, hogy oké messze van Spanyolország meg minden, de hogy kell atton tartanunk, hogy ez újra bekövetkezik itt is a nyugat-balkáni útvonalon.
[00:13:58]Hogyne?
[00:13:58]Tehát itt és most a hallgatók, nézők felé, hogy itt nem akarunk senkit riogatni itt ebbe a hőségben.
[00:14:08]Igen, egyébként sem szoktunk, [nevetés] de azért a valósággal azt gondolom, hogy számolni kell.
[00:14:14]Tehát, hogyha itt egy ilyen vezényszóra egy várost meg tudtak szállni, akkor nem gondolhatjuk azt, hogy ha olyan döntés születik, akkor a görög szigeteket ugyanígy nem tudják megtámadni, vagy Olaszország partjainál ugyanígy nem jelennek meg a Líbiából elinduló hajók.
[00:14:32]Tehát itt ugye ezek a fő migrációs útvonalak, hogy úgy mondjam, csőre töltve várják azt, hogy elinduljanak.
[00:14:39]Tehát ebből a szempontból a tömeg, ami most az én számomra igazából meglepő volt, tehát az, hogy ilyen koncentráltan arra az egypontra fókuszálva tudták [torokköszörülés] ezt végrehajtani.
[00:14:51]Na most képzeljük el ugyanezt a történetet egy görög sziget esetében.
[00:14:57]És utána a görög államot, amelyik finoman szólva és nem áll olyan lábakon, mint egy jóval nagyobb spanyolország.
[00:15:06]Tehát ott borítékolható az, hogy akkor amit említettél is, ugye itt van a migráns kvóta uniós szabályozása, akkor azonnal életbe lépne azonnal, mert a görögök azt mondanák, hogy bocsánat, akkor kérjük, hogy kezdjék elosztani az uniós országok között.
[00:15:27]Tehát ebből a szempontból akár tekinthetjük ezt egy figyelmeztető lövésnek is, vagy egy tesztnek is, ami most történt egyébként.
[00:15:34]Ugye megint a régi magyar kormány tartyozzam már ide.
[00:15:39]Az történetiségében éghajadlati és egyéb objektív okok miatt sajnos elkerülhetetlen, hogy érhetetlen vidékek alakulnak ki tőlünk délre.
[00:15:46]Ezt ugye Afrikának hívjuk, Közelkkeretnek vagy belső Afrikának, mindegy.
[00:15:50]Jelenleg is van Afrikában olyan terület, ahol 200 millió embernek nincs vize.
[00:15:55]Tehát abban a formában, ahogy az elfogadható lenne.
[00:16:00]Mit tesz a szerencsétlen?
[00:16:00]Hát nekiindul.
[00:16:02]Most azért ez legyünk ennyire picit vonatkozhasunk rá a politikai érdektől.
[00:16:08]Igen ám, csak a magyar kormány is mondott, meg még mások isért imat, hogy ott kell megoldani a problémát.
[00:16:12]Az nem megoldás, hogy Európát, mint a sáskák eláraszt.
[00:16:17]Még akkor sem, hogyha munkáért jönnek.
[00:16:19]Egy más kultúra, az összecsapás meg lesz, háború lesz, kén vége.
[00:16:23]Mintogy volt a törökökkel, a mórokkal, mindenk az élettér.
[00:16:29]Tehát az élett ott kell megvalósítani újra, vagy elér kezdeni megvalósítani, hogy legyen víz.
[00:16:34]A szar alatt van víz, csak egyelőre a pénznek nem éri meg kitermelni.
[00:16:40]Ugye ennyi a problémánk.
[00:16:42]Tehát a pénznek az éri meg, ha Európába irányítom ezeket a rendszereket, itt csinálom a katyaszt, aztán utána majd én focizok, lásd, Black Rock, Ukrajna.
[00:16:52]Tehát nekik egyszerű a világ, csak ugye a mi életünk tönkremegy, kezelhetetlen, egy idő után mindenkit gyűlölni fogunk, egymást torkának esünk, és talán ez őket nem érdekli, mert a pénz ilyen szempontból szaktalan már, bocsánat a kifejezésért.
[00:17:08]Hát a háborúknál ugyanz a helyzet, emberek gyilkosságán keresztül keletkezik a pénz, különben nem.
[00:17:11]Na most tehát magyarul van egy objektív élethelyzet, ugye amit most hagyjuk, hogy az ember idézi elő nem ez mindig volt nínu is volt tudom én hány százvenként előfordul.
[00:17:24]Tehát most egy kicsit ráhangolt, oké, de nem ez a kérdés.
[00:17:25]A kérdés az, hogy a probléma megoldása ott, ahol keletkezik.
[00:17:30]És nekik is, ha egyébként belegondoltok, jobb a kultúrájukban maradni, mint idejönni egy másik világba, akármit is kap támogatásként, nem az ő világa, nem szeret itt lenni.
[00:17:43]Egyér előbb-utóbb erőszakossá is válik.
[00:17:45]Olyan, aki itt magyar nem Magyarországon még sajn még hál istennek, de Európában nőket erőszakol meg, otthon ez jut.
[00:17:52]Nem, nem, mert tudja, hogy ez nem fér bele az élet élethelyzetébe.
[00:17:58]Tehát magyarul a helyben, helyben, helyben.
[00:18:01]Tehát azt kell kikényszeríteni szerintem a politikai értelemben, nem tudom, hogy lehet, mert azért jó pofa a mondatom, hogy ott könyörgöm, mert akkor lehet megállítani egyébként nem.
[00:18:12]És 100 milliók fognak elindulni egyszer.
[00:18:14]Csak higgyétek el nekem megint nem a rigatás, mer mondom csak egyszerűen objektív vagyok.
[00:18:20]annyira egentív, mert ugye vannak különböző migrációs előrejelzések és a én valami német előréjelzésre emlékszem, ami ilyen 2000 40-50 ilyen 50 millió embernek számol ugye finoman a a az útnak indulásával és nyilván egyébként elsősorban Európai irányába.
[00:18:36]Tehát ezek a ezek a problémák ezek úgymond adottak.
[00:18:38]De a kérdés az az, hogy hogy a Európa tud ezzel szemben védekezni, mert ugye itt a spanyolok azért elég csúnyán elbuktak.
[00:18:46]Oké, védekeznek azzal, hogy nem jutottak be a sengenvezetben meg innen, de fel lehet egyáltalán egy ilyenre készülni.
[00:18:51]Egyszer csak így varázsítésre 70000 ember így bekopogta.
[00:18:54]Tehát nem tudom, hogyha most így a magyar határon megelne hirten.
[00:18:55]Jó, nyilván nem tud a semmiből megélni, mert nyilván azért azt könnyebb észlelni, mint egy [horkantás] tengeri határ.
[00:19:01]De hogyha mondjuk bárhol megjelenik újra 70000en bemondott Görögország.
[00:19:06]Igen.
[00:19:06]Na most ne mentsük föl a spanyolokat.
[00:19:07]Még egyszer mondom.
[00:19:07]Tehát az, hogy ez egy városállam, tehát ha valaki a térképről ráéz, egy félsziget.
[00:19:15]Na most azt a 70000 embert oda kell buszoztatni, teherautókon szállítani, azokat addig el kell látni, ha csak a spanyol szolgálatok a mobiltelefon forgalmazás, mert itt Lacinak 1000%-a igaza, semmi mást ne nézzen, azt mondja, hogy bocsánat, hát itt hirtelen olyan mobil forgalom, adatforgalom generálódott, ami eddig nem volt.
[00:19:40]magyarán 1000 információs forrásból tudtak előre erről a spanyolokról spanyol kormány nem intézkedtek, tudták.
[00:19:51]Tehát aki ezt megcáfolja, én azzal nagyon szívesen vitatkoznék.
[00:19:55]Védek voltak, vagy végignézték?
[00:19:57]Végignézték, végignézték.
[00:19:57]És szerintem úgy voltak vele a spanyolok, hogy egyrészről Pedro Sanchez kormánya, amelyik itt időről időre százezrével a tartózkodási engedélyeket, és ugye tegyük hozzá azt is, hogy ezáltal, mert seneng nem belülre engedi ezeket az embereket.
[00:20:14]Nem véletlen, hogy Melónni azonnal azt mondta, hogy akkor lezárjuk a határokat, mert már az 500000 spanyol tartózkodási engedélyesnél is kigarantálja azt, hogy nem indul útnak Spanyolországból, Franciaországba, Németországba, Olaszországba, elárasztva Európát.
[00:20:29]Na most a spanyol kormány pedig széttálja a karját és ők lesznek a jó emberek.
[00:20:34]Tehát ebből a szempontból azt gondolom, hogy a a spanyolok igenis ez a baloldali, radikálisan baloldali kormány tudatosan teszi azt, amit tesz Európában.
[00:20:46]Most gyorsan válaszünk, hogy miért, Jóska, mert arbó reménykedik, hogy rájuk szavaznak, hiszen élt tettem jót velük, és megalakulnak az iszlámpártok, nem fognak rájuk szavazni.
[00:20:56]És pont pontosan megcsinálják a saját pártja.
[00:20:58]Abszolút már ez folyik.
[00:20:58]Igen, abszolút.
[00:21:00]Ugye ez Németországban is téma volt.
[00:21:00]Én emlékszem még évekkel ezelőtt német politikai szakértőkkel meg politikusokkal beszélgettünk erről.
[00:21:07]És ugye akkor ők már beszéltek arról, hogy ugye a a szociáldemokraták voltak a klasszikusan a migrációs háttérknek a pártja.
[00:21:15]Aztán Merkelnek a hatására gravitáltak a CDU-hoz, de ugye már látták a CDU-nál, hogy ezek visszamennek a szociálokhoz, és akkor is beszéltek [torokköszörülés] róla, hogy megjelenhetnek azok a saját kezdeményezések, amire azt fogják mondani, hogy és ugye megjelentek civil szféra meg civil szervezetek formájában, amirő hogy akkor ők elkezdik a saját hangjukat hallatni, és ők ezt próbálták úgy át húzni, és emlékszem rá a 2021, azt hiszem a akkor voltam a konkrétan Berlinben, mikor volt a választás és tehát akkor láttam több helyen, több berlini kerületben, hogy elsősorban a zöldek meg a szociál demokraták, de egyébként a a CDus meg a jobboldali pártok is indítottak meg indítanak egyre másra muszlim jelöltet bizonyos olyan kerületekben, ahol azt látják, hogy hát mondjuk ennek egy vonzó tényezője vagy szerepe lehet.
[00:22:03]Abszolút.
[00:22:04]És akkor itt most mi lesz a tehát hogy most igazából ez arról szól, hogy akkor hogyan tudjuk becsatornázni a szavazókat.
[00:22:09]És én emlékszem rá a a Foreign Affairs foglalkozott, nem Foreign Policy foglalkozott azzal még évekkel ezelőtt, hogy mondjuk a brit munkáspárt hogyan lett egy Izrael barát erőből kvázi antiszemita erővé, csak azért, mert kiszámolták, hogy egyszerűen jobban megéri rájátszani erre, mert a a muszlim hátterű bevándorlók ezt fogják csinálni.
[00:22:26]Tehát hogyha a politika így kalkulál és szavazókkal kalkulál, akkor a politika másik oldon nem kalkulál azzal, hogy hát meg is kéne állítani ezt a folyamatot, mert előbb-utóbb nagyon nagy bajok lehetnek, mint amit láttunk Németország, Svédország satöbbi.
[00:22:39]De és ez még egyszerűbb kérdés, mert bocsánat, egy politikusnak tudni kell a politika alapszabályait.
[00:22:44]Az egyik alapszabály nincs hála.
[00:22:45]Pont ez nekünk nem tetszik normális embereknek, bocsi, mert nálunk a hála az egy nagyon fontos téte az ember együttműködésben.
[00:22:52]A politikában nem az, hogy tilos, nem tilos persze, de nincs.
[00:22:55]Tehát amit mondasz, hogy pp átmegy.
[00:22:58]Persze.
[00:22:58]Na most hogyha valaki azt gondolja, hogy én nem vagyok hálás, mert politikus vagyok és teszem, de majd nekem hálásak lesznek, azt nem is értem, hogy milyen agyműködés van.
[00:23:12]hogy a politikusnak nem az a feladata, hogy előre lásson 5, 10, 15, 20 évvel, és azt mondja, hogy oké, lehet, hogy a következő választást meg tudom velük nyerni, de a kettővel későbbi választásom már viszonyalfagyi, és nem vetten az lesz, amit mondjuk a a saját országom elképzel magának jövőnek.
[00:23:30]Hát de egyikünk se volt egy napig sem politikus már.
[00:23:31]Bocsánat kérem, kicsit nagy képsködjünk.
[00:23:35]Azt eszünkbe jutott, nem?
[00:23:35]Hát ne vicceljünk már.
[00:23:38]Ezek azért mondom, hogy egyszer egyek.
[00:23:39]Tehát nem egy olyan hú stratégiai ügy, amit hosszan tanulmányozni kéne akadémia szinten.
[00:23:46]Nem.
[00:23:46]Hát tessék megnézni a politika, hogy működik.
[00:23:49]Nem olyan bonyolult.
[00:23:49]És hogyha úgy működik, akkor mindig úgy működik.
[00:23:53]Így van.
[00:23:53]És akkor tegyük rögtön hozzá, hogy van egy exakt tudományág, a statisztika.
[00:23:58]Tehát és a statisztikával nagyon pontosan lehet prognosztizálni, hogy milyen trendek vannak, milyen irányba halad mondjuk egy társadalom.
[00:24:10]kor, nemi, faji származási, vallási összetétele.
[00:24:15]És utána már a különböző szakterületeknek a feladata, hogy azt mondja, hogy ez mivel fog járni egy társadalmon belül.
[00:24:21]És azt is érdemes ilyenkor megjegyezni, hogy hogy nyugat-európai politikusok látják, látják, tudják, tudják.
[00:24:28]És milyen furcsa, hogy számos országban és Brüsszelben olyan politikusok vannak hatalmon, akinek a családja mondjuk az Amerikai Egyesült Ámokban él békébe biztonságban.
[00:24:42]Többnyire él.
[00:24:42]Igen.
[00:24:44]Egyébként még egy alaptételme, bocsánat, hogy a politikának az egyik művészete, lehet, hogy több van, az időzítés.
[00:24:53]Az időzít.
[00:24:53]Ez a művészet a politikában, mert mindent mást ki lehet találni.
[00:24:55]Na de hogy mikor mit teszek?
[00:24:57]Kérdés válaszolva.
[00:24:59]Az, hogy mit most teszek, az holnap után vagy így, vagy úgy eldől, hogy jó volt, vagy nem.
[00:25:06]Ezt nekem tudnom kell különben.
[00:25:10]Igen, de én akkor már nem leszek itt sajnos.
[00:25:14]Igen, mert ugye kicsit gyorsabban váltak ott az európai politikában ezek a szerepek meg szereplők.
[00:25:18]És érdekes mond egyébként Angela Merkel, aki mondjuk hosszú ideig volt Németország kancellária, ő ő egyszer ki is mondta még 2010-es évek elején, hogy a multiultinak vége és egyszerűen nem működik, és így konkrétan a párhuzamos társadalmak veszélyével fenyeget, és hogy ez nem jó Németországnak.
[00:25:33]Aztán eltelt öt év és hát az idő nem tudom másról győzte meg, vagy vagy rájött arra, hogy ő úgy se lesz ott már, amikor meg meggyőzték.
[00:25:42]Amikor meggyőzték.
[00:25:42]Hát ja.
[00:25:42]No, beszéljünk egy kicsit az energiaválságról is, mert hogy energiaválság is van, meg nyilván egyébként környezeti válság is van Európában, és hát most már a második ilyen hőkupola érte el Európát, és ugye a következő héten megint ugye forróságot prognosztizálnak, de hát azért ezek olyan folyamatok voltak energia szempontból, amik azért valamilyen szinten előreláthatóak voltak és pont a stratégiában a kedves nézőknek mondom, hogy nézzék nyugodtan vissza.
[00:26:10]Bóka Jánosok Fidesznek a frakcióvezetője volt a vendégem, és ő beszélt arról, hogy hát ő azt látja jelen helyzetben, hogy hogy nem energia energetikai megoldások meg energiaválság megoldásokat lehet látni, meg meg energiaválaszokat lehet látni, hanem politikai válaszok meg kommunikációs válaszok születnek itt a magyar kormánynak a részében, és csak a kommunikálás meg a kommunikálás meg a kommunikálás folyik, de a baj ennél azért nagyobb.
[00:26:31]Ti hogy látjátok ezt az energiaválság helyzetet?
[00:26:35]Kommunikációs válság, vagy vagy tényleg ehhez kell hozzászoknunk?
[00:26:39]Nem vagyunk mi mindenhez értő emberek.
[00:26:42]Dehogy nem, viccelj már.
[00:26:42]De de véleményünk van, de információkat, hogy mondjam, iparszerűen szívjuk magunkban.
[00:26:49]Az egyik milyen furcsa, hogy kiderül az, hogy a tavalyi év során a nemszegény Belgium LNG, orosz LNG-vel táplálta az energiaigényét.
[00:27:05]Ö kettő öit a zöldek elmondanak, hogy mekkora nagy, és itt ugye említ energiaválság van és energiaészség, és most mindenről le kell mondanunk, és az állampolgárokat erre kérjük, akkor azért csendbe tegyük már hozzá, hogy megjelent egy olyan statisztika hogy az oroszuk háború kitörés előtről beszélünk, hogy az oroszok azt mondták, hogy földgázból a 21-es kitermelési kvótáik alapján 200 évre elegendőek a feltárt ismert tartalékaik a jelen fogyasztás alapján így van a 21-es fogyasztás alapján kőolajból azt mondták hogy 100 évre rá tehát ennyit a energiaválságról és akkor nem beszéltünk az uránról mint egy az atomerőművek energiaellátására szükséges eszközra magyarán Itt egy generált energiaválságról beszélünk.
[00:28:05]Kettő az, amit itt Európában megint csak elhitettek velünk és a mai napig mondják, hogy mert itt a most már ugye kitaláltunk új kifejezéseket, mert ez jó hőkupola.
[00:28:17]Hát eddig meteorológusok nem használtak hőkupolát, csak egyszer most mindenkik megtisztelve érzi magát, hogy hőkupola van, és akkor most erre nagyon másképpen rá, mint egy hőhullámra, ami idáig volt.
[00:28:31]Na most ezzel kapcsolatban is ugye a statisztika mit mond?
[00:28:36]A üvegházhatású gázoknak 9-10%-áért felelős Európa.
[00:28:42]a világ egészét illetően 9-10%-áig.
[00:28:48]Könyörgöm, akkor miről beszélnek?
[00:28:48]Tehát itt egy mesterségesen generált, mesterségesen fönntartott válsághelyzet van, amivel az európai állampolgárokat sarokba akarják szorítani és, hogy úgy mondjam könnyebben irányítható nyájjá akarják alakítani.
[00:29:11]De tegyük föl, hogy most itt nem a politika manipulál.
[00:29:14]Tegyük föl, az manipulál, de tegyük föl.
[00:29:20]Akkor is van természet, akkor is vannak ilyen értelmű nélkül kilengései a az éghajlatnak, a természet adta lehetőségeknek.
[00:29:29]Európában válság van, de válság van mindenhol máshol.
[00:29:32]Kérdezem én tisztelettel, mondjuk Kínában is válság van.
[00:29:36]Nincs Kínában válság.
[00:29:36]És azért nincs, amit mondasz Jóska, mert nem az észnélküliség, a másodlagos politikai érdek, a pénztárca ügye jelenti náluk a politikai irányt, hanem a megoldások problematikája, mert ugye a a az energia ügye, megint csak te mondod, most 200 év, 100 év ebből a szempontból, csak ugye Európa mit tett?
[00:30:01]Még nem volt semmiféle egyéb kihívás, még migráció se nagyon volt ilyen szempontból.
[00:30:09]Megszüntette a gázerőműveket gyakorlatilag, vagy majdnem megszüntette az atomerőművet Németországban.
[00:30:15]Egyértelműen mellette atomerőműből való termelést és ha ne sorolja mi mindent.
[00:30:20]Tehát a zöld érdekben.
[00:30:21]Na most ugye az azért megint egy nagyon bonyolult mondat, hogy éjjel nincs nap.
[00:30:27]Lehet, hogy nappal süt, éjjel biztos, hogy nem.
[00:30:30]A szél is ilyen kiszámíthatatlan, hogy na mit ne mondjak rá.
[00:30:35]Tehát magyarul ezek kiegészítőnek nagyon jók, alternatívának kizárt.
[00:30:38]Pont ennyi.
[00:30:41]Ezt nem mondani szakemberek mondják, én csak idézek.
[00:30:44]Tehát Európa először is öngólokat lő, majd jön a hőhullám, írjuk így szerintem is, és utána csodálkozik, hogy problémái vannak.
[00:30:52]Ugyanez a magyar egyébként reaktorüggyel is valamilyen szinten ez a helyzet.
[00:30:58]Paksa ben volt hasonló helyzet, és Paks meg se kotty mert technológia van hozzá, könyörgöm.
[00:31:08]Megint nem éltek hozzá, de tudom, hogy van.
[00:31:09]És a hozzájértők mondják, hogy van.
[00:31:11]Figyelni kell az ő nyilatkozatukat is, nem csak a politikai pamfleteket és a Facebookon való politizálást.
[00:31:18]Tehát az a problémám ezzel, hogy nyilvánvalóan nehézségre nem mindig lehet egyszerű válaszokat adni.
[00:31:29]De a nehézségre, ahogy Jócska mondod, lehet készülni és lehet figyelembe venni a történetiségét mindennek és kész.
[00:31:33]És a mai modern technikában, amikor hogy mondjam, büszkék vagyunk arra, hogy hova jutottunk a 21.
[00:31:42]század szintjén a technikával, hát könyörgöm, akkor most mi a helyzet?
[00:31:47]És az utolsó mondatom, ha a világon van olyan hely, ahol ez mégsem probléma, mert ott is nagyon meleg tud lenni, ugye, és meg tudják oldani, akkor Európa miért nem veszi a mondjuk fáradtságot, hogy esetleg tájékozódik ez ügyben?
[00:32:02]Hát azért, mert azok az erők, amelyekről milliószor beszéltünk, és már unjuk a nézők ezekkel az élen, azok ezt nem így [torokköszörülés] gondolják, nem így akarják, nem ez az érdekjük, nem így fociznak, nem ez a konzekvenciájuk az életüknek meg az elképzeléseiknek.
[00:32:16]És hát mi ezt szívjuk, mert hajlandók vagyunk elfogadni olyan kormányokat, amelyek tőketeszik az országokat.
[00:32:24]Úgy fogalmaztál, hogy sakban lehet tartani az európai állampolgárokat ezzel a időjárási helyzetre való hivatkozással, meg az energiaválságra való hivatkozással, miközben meg ugye tényleg kevés konkrétum látszik abban a tekintetben, hogy akkor hogyan akarják ezt hosszú távon, legalábbis középtávon megoldani, megtalálni a megoldásokat ezekre a kérdésekre, akkor ez egy ilyen politikai gumicsond tulajdonképpen, ami kicsit így lehet rágódni, és akkor nem kell más dolgokkal foglalkozni, hanem lehet egy kicsit kicsit ezzel így lamentálgatni, hogy mi lesz most.
[00:32:57]Lehet azt mondani, hogy gumicsont, csak azt gondolom, hogy ezennél több, tehát ez egy manipulációs eszköz.
[00:33:03]Ahogy sok minden, amiről itt már ahogy a Laci is mondja, unásig beszélünk.
[00:33:06]Tehát amikor a társadalmomnak a szétzilálásában a migráció felerősítésével, amikor az gazdaságnak a tönkretételében a az energiaszektornak a természetes kötődését számolja föl az orosz irányból, akkor amikor a társadalmaknak a belső kohézióját az LMBTQ, a VOK és minden egyéb propagandával zilálják szét, ez mind-mind egyet szolgál, hogy hogy egyfajta fogyasztóvá silányítsák az embereket.
[00:33:42]Tehát amikor azt látja az ember, hogy itt Magyarországon is a hőség kapcsán ugye a kormány mondja, hogy takarékoskodjanak az emberek az energiával, van aki ilyen jó emberkedően még föl is rakja az internetre, hogy ő most lekapcsolta a mosógépét és kézzel mos.
[00:34:02]És nem teszi hozzá, hogy akkor tessék mondani, hogy hányszoros vízmennyiséget tetszik elfogyasztani a kézzelmosás során.
[00:34:10]Tök jól hangzik.
[00:34:11]Igen, de jól hangzik, hogy én én nem mosok most már mosógép, kézzel mosok a családomra, és úgy megkérdezném, hogy ez mert az én nagymamámat még láttam kézzel mosni, és az egy nagyon fáradtságos dolog.
[00:34:24]Na most egy társasházi lakásban kézzel mosni folyamatosan és utána annak a hölgynek mondjuk elmenni vagy férfinak másnap dolgozni és ezt folyamatosan mondjuk hetekig, hónapokig csinálni, na arra beneveznék.
[00:34:41][horkantás] Viszont megszűnt két másik válság, legalábbis kommunikációsan megszűnt két másik válság.
[00:34:48]Ugye az egyik az az ukrajnai, másik meg a az iráni válság.
[00:34:50]De hogy mennyire szűnt meg erről, mert az én csatornámon fogunk beszélgetni, úgyhogy várjuk önöket ott szeretettel.
[00:34:55]videó végén látják, hogy hova kell tovább kattintani, és majd kövessék be a csatornát Č [zene]