Megint kezdődnek a kilakoltatások, de mi dolga velük az új kormánynak?

[00:00:03]Sziasztok!

[00:00:03]Én Bogatén Bence vagyok.

[00:00:03]Ez pedig itt a Mérce belföldi belpolitikai fókuszú podcastje beszélgető műsora, ahol a portálunkon kiemelten tárgyalt témák közül szemezgetünk átlagosan két hetente jelentkező műsorunkban, és beszéljük át ezeket hol magunk közt kollégáinkkal, hol pedig külsős meghívott szakértő vendégeinkkel.

[00:00:29]Ezt az adást április 28-án, kedden rögzítjük, vagyis két nappal április 30-a előtt, amikor is végetér a kilakoltatási moratórium.

[00:00:37]Ez az időszak a hatályos törvények szerint, amely alatt nem lehet lakáskiürítést fogalatosítani, és azokat a kilakoltatásokat, amelyek erre az időszakra esnének, azokat el kell halasztani.

[00:00:53]Ö ennek a dátumnak az apropóján nem csak azt tekintenénk át, hogy májustól a magyar társadalom mekkora része kerülhet íy módon bajba, vagy veszítheti el az otthonát, hanem arról is fogunk beszélgetni, hogy a lakáskür lakáskiürítésekkel Magyarországon általában véve mi a probléma.

[00:01:17]És ami még különlegessé teszi idén ezt a dátumot, az az, hogy talán lehetőség nyílik olyan jogszabálymódosításokra, amellyel emberségesebbé tehető a hazai lakáspolitika általában, illetve a lakáskiürítéseknek is a gyakorlata.

[00:01:34]és vendégeinkkel azt is megpróbáljuk egy kicsit körbejárni, hogy a kormányváltás ennek teret ad-e egyáltalában, illetve milyen reményeink lehetnek ezzel kapcsolatban.

[00:01:52]Az olvasóink és a nézőink közül is bizonyára sokan ismeritek az utcajogász egyesületet, akik lakásszegénységben élőknek nyújtanak jogsegétlyt, és a az ő munkatársaikkal fogunk erről a témáról ma beszélgetni.

[00:02:04]De mielőtt őket bemutatnám, szeretnélek titeket megkérni, hogy iratkozzatok fel egyrészt a csatornánkra.

[00:02:11]Hogyha tehetitek, akkor támogassátok lehetőleg rendszeresen a mércét, de hogyha egyedi egyszeri támogatásra van lehetőségetek, azt is nagyon köszönjük, illetve az egy a személy jövedelemadótok 1%-át, hogyha módotokban áll felajánlani a Kettős Mérce Blog Egyesület számára, azt hatványozottan köszönjük.

[00:02:33]Most pedig fordulok vendégeinkhez.

[00:02:37]Gelencsér Annához az utcajogász Egyesület önkéntes jogászához.

[00:02:39]Szia Anna!

[00:02:43]Szia!

[00:02:44]És Molnár Noémi Fannihoz, az utcajogász egyesület közjogi koordinátorához, hogyha jól mondom, ügy ügyvédhez.

[00:02:49]Szia!

[00:02:51]Igen, igen.

[00:02:51]Köszi a meghívást.

[00:02:53]A bemelegítésnek arról meséljetek kérlek, hogy mi az a jogsély pontosan, amit az utcajogász egyesület nyújt a lakásszegénységben élők számára, és milyen különös jelentőséggel bír mondjuk a lakáskiési moratóriumnak a a vége a ti munkátokban?

[00:03:15]Tehát az ami holnap után következik?

[00:03:18]Az utcajogász maga ugye 2010-ben azért alapult meg, hogy jogsegélyt adjon, ahogy te is említetted, hajléktalan embereknek, lakatási szegénységben élő embereknek.

[00:03:27]Ennek a kezdetektől kezdve a fő formája az a blahaluzatéri ügyfélogadás.

[00:03:32]Ilyenkor minden pénteken ott ül kettő jogászunk kempingasztaloknál a Blahán és várjuk az ügyfeleket.

[00:03:40]Ez egy teljesen ingyenes jogsegély.

[00:03:40]Ö és alapvetően azt az álláspontot képviseljük, hogy akik kijönnek, nekik őket képessé szeretnénk tudni tenni abba, hogy a saját ügyeikben eljárjanak.

[00:03:53]És ezért sokszor úgy valósul meg, hogy konkrétan tanácsokat adunk és az ügyfelet segítjük abba, hogy a saját ügyeikben eljárjanak.

[00:03:58]De persze vannak olyan ügyek, amikor egyszerűen a jog útvesztőiben így könnyen el lehet tévedni, és ilyenkor konkrétan képviseljük is őket.

[00:04:10]Ugye mi nem csak tehát, hogy a jogászok, akik így ott vagyunk, mi önkéntesen járunk el, vannak köztünk egyébként joghallgatók, ügyvédjelöltek, ügyvédek, jogtanácsosok, szóval egy elég sokszínű önkéntes bázisunk van.

[00:04:21]És azt vettük észre, és azért alapult meg az utcajogász, hogy az, hogy valakinek nincs pénze ahhoz, hogy ügyvédet fogadjon, vagy jogi képviseletet megfizessen, az nem kéne, hogy akadály legyen abban, hogy ő a saját ügyében képviselni tudja magát.

[00:04:38]És ez ez volt a mindennek az alapja, és egyre nagyobb a fókuszunk egyébként azon is, hogy jogtudatos jogtudatosítással foglalkozzunk, mindenféle kiadványokat, videókat állítsunk össze.

[00:04:52]És ugye az esetszámaink is azt mutatják, hogy egyre nagyobb igény van arra, amit csinálunk.

[00:05:00]Így csak a 2025-ös évben, akik a Blahán jelen voltak, annak a száma az 551 fő.

[00:05:08]Emellett egyébként van emailes és telefonos jogsegélyszolgálatunk is.

[00:05:10]Azt gondolom, és azt gondoljuk, hogy ez a szám ez eléggé kifejezi azt, hogy mennyire nagy igény van az ilyen jogi szolgáltatásra.

[00:05:22]Egyébként létezik az állami segítségnyújtó, jogi segítségnyújtó szolgálat.

[00:05:28]Viszont azt látjuk, hogy ez egyrészt sokak számára nem elérhető.

[00:05:31]legyen az területi okokból, legyen az adminisztratív okokból, ezért az utcajogász tud egy olyan lehetőséget kínálni, akik nem tudnak arról, hogy az állami szintéren is igénybe tudnák ezt venni, hogy hozzánk tudjanak fordulni.

[00:05:46]És hogy milyen ügyekbe tudnak hozzánk fordulni?

[00:05:49]Ugye alapvetően főként lakhatási kérdésekben segítünk.

[00:05:52]Itt olyanokra kell gondolni, hogy bérleti szerződés felmondás, hogy nézzen ki egy bérleti szerződés, lakcímbejelentés, illetve kilakoltatás.

[00:06:05]Az ügyeink jelentős többségét egyébként ezek teszik ki, illetve emellett szintén nagyon magas számba az adósságkezeléssel kapcsolatos problémák.

[00:06:15]Itt főként végrehajtásokra kell gondolni, és sokkal kisebb számba.

[00:06:21]De vannak egyébként szabálysértési eljárások.

[00:06:25]és szociális ellátásokkal kapcsolatos kérdések is.

[00:06:29]Arra tudtok esetleg egy arányszámot mondani, hogy lakáskiürítési stádiumban lévő ügy az mondjuk milyen arányban van ebben az esetszámban, mert hogy ugye a lakáskiürítés az már egy ügynek általában a vége, és akkor ez általában a jéghegynek a csúcsa szokott lenni, amivel a médiában is gyakrabban találkoznak az emberek.

[00:06:51]Tudtok erre mondani valamit, hogy az ügyek mekkora része jut el hozzátok megfelelően korai stádiumban, amikor kicsit több mozgásteretek van nektek is lépni valamit, és mekkora az az arány, amikor már amikor már nagy a baj?

[00:07:04]Pontos esetszám azon belül, hogy lakatási ügyeken belül mennyit tesz ki a lakáskiítés.

[00:07:07]Az azt nem tudok sajnos mondani.

[00:07:10]Azt tapasztaljuk így a blaán, hogy nagyon sokszor egyébként olyan stádiumban jön ki az adott ügyfél, amikor már nagyon kicsi a mozgástér.

[00:07:20]Ez fakad abból, hogy nincs meg az a az az információ, hogy az iratokat vegye át a az ember, hogy ne dobja ki, mert ugyanúgy joghatása lesz annak, hogyha nem veszed át, nem megy el attól a probléma, hogy te nem értesülsz, sőt, nagyobb lesz a a gond később.

[00:07:35]Úgyhogy mi próbáljuk ezeket ezekről a az infót így megosztani, de hogy így igen.

[00:07:41]Szóval, hogy ezt tapasztaljuk, hogy egyre inkább a a végén kerülnek hozzánk sajnos ügyfelek.

[00:07:48]Ühüm.

[00:07:49]És és egyébként szerintem a statisztikákban legyen az a kilakoltatási statisztikákba, amit a végrehajtók a honlapján közzétesz.

[00:07:56]Ott is ugye egyébként a csökkenő számot látunk, de azért hogyha belegondolunk, hogy ez milyen számok vannak ott, és az embert látjuk mögére, azért ahhoz képest ez egy jelentős szám.

[00:08:08]Ez a nézőknek fel is olvasom, csak hogy ők is képben legyenek.

[00:08:13]Tehát ugye a bírósági végrehajtói kar évente közzé teszi ezeket a számokat, és a tavalyi évre vonatkozóan ez 1393 ingatlankiürítés volt.

[00:08:24]Csak hogy lássuk, hogy ezt mihez érdemes viszonyítani.

[00:08:33]A 2023 óta ugyan egy viszonylagos csökkenés jellemzi a Magyarországon a kiakoltatásoknak a számát, de hogy mondjuk ezt jól lássuk 2017-ben amikor a még a devizaválságnak a az utóhatása bőven érvényesült, akkor még 3667 kilakoltatás volt egy évben.

[00:08:55]Nem.

[00:08:59]Ö az, hogy a kilakoltatások száma, hogyha lassan is, de csökken évről évre, ez számotokra mit rajzol ki?

[00:09:11]Tehát mondhatjuk azt, hogy általában a lakásszegénység mérsöklődött Magyarországon, vagy az történt, hogy a a devizásadósok száma ilyen értelemben csökkent?

[00:09:22]Tehát mit mit kell ebbe látnunk, vagy vagy ti minek tulajdonítjátok ezt a saját praxisotok alapján?

[00:09:33]Ennek nagyon sok oka lehet.

[00:09:33]Tehát az, amit a végrehajtói kar honlapján látunk, abból szerintem korlátozottan lehet következtetéseket levonni.

[00:09:45]Ö egyrészt ö nagyon jó, hogy a végrehajtói kar proaktívan közzéteszi ezeket a közérdekű adatokat.

[00:09:53]Ez egy öy jó kezdeményezés.

[00:09:58]Viszont ezek a az ingatlanvégrehajtási adatok, amiket a kar honlapján látunk, egyrészt nem mondanak semmit arról, hogy hány olyan kilakoltatás van, ahol nincsen végrehajtói közreműködés, tehát ahol önként hagyja el a lakó a lakást.

[00:10:15]Például azért, mert a lakásnak a tulajdonosa nem indít jogszerű, törvényes kilakoltatási eljárást.

[00:10:26]Ezek az illegális kilakoltatások, amiből nagyon-nagyon sok van.

[00:10:31]Tehát ha arra gondolunk, hogy hogy csökken a hivatalos kilakoltatások száma, akkor nem feltétlenül vonhatjuk le azt a következtetést, hogy ez azért van, mert az embereknek az életkörülményei javultak.

[00:10:43]Lehet, hogy ez éppen azt mutatja, hogy az emberek életkörülményei rosszabbtak, mert hogy a tulajdonosok már nem engedhetik meg maguknak, hogy egy költséges bírósági majd végrehajtási eljárást kezdeményezenek és azt végigvigyék.

[00:11:00]Úgyhogy ezért lennék nagyon óvatos a következtetések levonásával.

[00:11:05]És hát ilyen illegális kilakoltatásból nagyon-nagyon sok van.

[00:11:07]Hozzánk rengetegszer jönnek úgy ügyfelek, hogy arról számoljanak be, hogy a lakás tulajdonosa, ezek magánszemélyek szinte mindig nem eljárást indítanak a lakás kiürítése érdekében, hanem mondjuk megfenyegetik a lakót azzal, hogy leszerelik a bejárati ajtót, hogy a közműveket kikapcsolják vagy akár verőlegényekkel próbálják meg rávenni arra, hogy adj el önként a lakást.

[00:11:42]Ez nem törvényes eljárás, nem ez a megfelelő módja egy lakás kiürítésének.

[00:11:49]És hát ennek egy legújabb példája, amiről biztosan fogunk beszélni, a a bűnvadászoknak a a tevékenysége, ami rendkívüli nyilvánosságot kapott az elmúlt években.

[00:12:02]A saját praxisok alapján abból láttok-e valamit, hogy ezeknek a nem papíron nem létező kilakoltatásoknak, vagy vagy nem hivatalós úton történő vagy akár fenyegetéseknek az aránya az mondjuk hogyan néz ki ahhoz képest, amit a hivatalos statisztikákban látunk?

[00:12:24]Nyilván nem tudtok, tehát nem lehet erre reprezentatív számot mondani, de hogy mondjuk amivel ti találkoztok, vagy ami a megérzésetek ezzel kapcsolatban.

[00:12:35]Az ilyen illegális kilakoltatások száma korábban is sok volt, most is sok.

[00:12:37]Azt szerintem mi is tapasztaljuk, hogy kevesebb a önkormányzati állami ingatlanokból való kilakoltatások száma, vagy legalábbis hozzánk kevesebb ügyfeljut el.

[00:12:51]Ö hiszen mi is csak arról tudunk beszámolni, ami ami hozzánk megérkezik ügy, ami szintén egy ilyen sajátos perspektíva.

[00:13:01]Ön azt gondolom, hogy a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokból való kilakoltatás az politikailag most már kevésbé felvállalható, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt.

[00:13:15]10 évvel ezelőtt polgármesterek Budapesten azt hiszem, hogy teljes mellszélességgel álltak ki amellett, hogy önkormányzati lakásból tartozásokat felhalmozó lakókat ki kell lakoltatni.

[00:13:27]És teljesen mindegy volt neki, hogy ez a lakó egyébként kisgyermeket nevel, beteg, idős, nyugdíjas.

[00:13:37]Ezek ezek a szempontok teljesen felvállalhatóak voltak nekik.

[00:13:39]Ö most az elmúlt években azt látjuk, hogy ez kevésbé vállalható, és ez a ez a kérdés nem tulajdonítható egyes pártokhoz, hanem általában szerencsére kijelenthető, hogy hogy ezt politikailag kockázatosnak tartják a kilakoltatásoknak a nyilvánosságát.

[00:14:00]És talán ez az oka annak, hogy önkormányzati ingatlanból kevésbé lakoltatnak ki embereket.

[00:14:10]ennek a típusú hozzáállásnak a megváltozásának szerinted mi az oka?

[00:14:15]Vagy te látsz emögött valamit, hogy mi mi okozta ezt a hogy mi mi az okannak, hogy ma már kevésbé tűnik vállalhatónak ez a fajta fellépés?

[00:14:27]Akárcsak valamilyen szubjektív?

[00:14:29]Szerintem ennek lehet, hogy két oka van.

[00:14:32]Ö egyrészt az, hogy a kilakoltatások ügyét ö a baloldali liberális értelmiség visszahódította a szélső jogtól, és ezzel egy szerintem egy hiteles médiumot kapott ez a téma és és nincs egy ilyen idegenkedés ettől a kérdéstől, amit korábban egyébként nagyon helyesen, jól felismerve a téma súlyosságát, a szélső jobb kezdett el tematizálni.

[00:14:59]Ez az egyik.

[00:15:02]Ö a másik az, hogy a kilakoltatások ö rámutatnak arra, hogy ö hogy olyan emberek kerülhetnek utcára, akik egyébként a társadalom szolidaritását élvezik, társadalom támogatását élvezhetik, és hogyha ők utcára kerülnek, segítséget nem kapnak, az rámutat a társadalom igazságtalan működésére.

[00:15:30]és a társadalom igazságtalan működésé az aláhatja a politikai hatalomba vetett bizalmat.

[00:15:36]Ez pedig ahhoz vezet, hogy megkérdőjelezik az emberek azt, hogy megfelelő döntéshozókat választottunk-e.

[00:15:44]És ez veszélyes lehet nyilván mind az önkormányzatok, mind pedig a kormány számára.

[00:15:53]Az imént említett bírósági végrehajtóikari adatok kiemelnek egy külön ügytípust.

[00:15:59]ők úgy fogalmaznak, hogy hogy figyelemre méltó az, hogy hogy 2025-ben 178 úgynevezett önkényes lakásfoglalót is kirakoltattak végrehajtók.

[00:16:14]A most a 24.hu-ról idézek, amely összehasonlítja azzal, vagy legalábbis ezt kontextusba helyezi, hogy azért meglepő szerintük ez a szám, merthogy 2019 óta ez a ez a legmagasabb szám ebben a kategóriában.

[00:16:29]Mit kell tudni erről az ügytípusról?

[00:16:31]És mi lehet az oka ennek a legalábbis a statisztikában látszó emelkedésnek?

[00:16:39]Szerintem itt előjön az, hogy az, hogy mi az, ki az önkényes lakásfoglaló.

[00:16:45]Ö mert egyrészt a statisztikában sem lehetünk teljesen biztosak, illetve a médiumok, szervezetek is elkezdték mindenféleképpen ezt a fogalmat tágítani, bővíteni.

[00:16:54]Alapvetően az önkényes lakásfoglalás, ez egy szabálysértési kategória, és csupán annyit jelent, hogy egy üres lakásba, lakóházba valaki beköltözik a tipikusan a tulajdonos engedélye nélkül.

[00:17:07]Ez az önkényes.

[00:17:10]Ezt szokták egyébként keverni a jogcím nélkül.

[00:17:12]Ez azt jelenti, hogy mondjuk valakinek volt érvényes bérleti szerződése, szívességi lakáshasználó volt, és utána ott marad az ingatlanba anélkül, hogy erre egyébként lenne már jogcíma.

[00:17:24]Ők a jogcím nélküliek.

[00:17:24]És egy harmadik kategória, ami bejön, és nagyon sok zavart okoz, hogy a az önkényes lakásfoglalókra egyébként szigorúbb szabályok vonatkoznak végrehajtási jogi szempontból.

[00:17:37]És van egy olyan kategória, hogy a határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezőknek, hogyha felmondják a bérleti szerződését, azt követő 60 napon belül ugyanolyan gyorsított eljárásban lehet őket úgymond kilakoltatni, mint az önkényes lakásfoglalókat.

[00:17:55]Ez nem azt jelenti, hogy ők önkényes lakásfoglalók lennének, hanem bizonyos szempontból hasonló eljárások vonatkoznak rájuk.

[00:18:01]És szerintem ez nagyon-nagyon sokszor ez a három külön kategória, hogy ténylegesen önkényes, jogcím nélküli vagy határozott idejű szerződést követően ugye felmondják a szerződést és kilakoltatják.

[00:18:15]Ez nagyon összefolyik és ez egyébként megint csak említve a bűnvadászokat, ott is keveredik ez a kettő fogalom.

[00:18:22]És való igaz, hogy az, hogy a végrehajtói kar mit tekint ez alatt a szám alatt, kiket von ide, mi ez a pontos definíció, erről egyébként nincs információnk.

[00:18:34]És csak, hogy egy kicsit j jobban szemléltessem ezt a nagyon bonyolult jogi kategóriákat.

[00:18:38]Egy esetet szeretnék elmesélni, ami abból a hajlóizetéren fordult meg nálam.

[00:18:43]Itt egyébként egy önkormányzati lakásban élő hölgyről volt szó, aki a gyermekével élt önkormányzati bérllakásban.

[00:18:55]A társadalmi hátterét tekintve ő egy bántalmazó kapcsolatból érkezett, és így kapott lakás hiányában az önkormányzattól lakást.

[00:19:04]a korábbi férjétől nem vált el, és élt ugye ebben az adott önkormányzati lakásban, még nem ez a ez a bántalmazó férje, ez meghalt, és őrökölt egy lakást és az önkormányzat észlelte, hogy hoppá, neked a lakhatásod biztosított.

[00:19:24]egyébként ez az ingatlan tele volt mindenféle adóssággal, úgyhogy az ügyfél ezt eladta, és az eladás összege az pont annyi volt, amennyivel ő a napvégén nullára jött ki, tehát lakatással nem volt fedezett, illetve jelentős tőke sem folyt hozzá.

[00:19:40]Ezt követően felmerült az, hogy akkor az önkormányzat megszünteti vele a bérleti szerződést.

[00:19:46]Itt nyilván ez egy egy félrekommunikálás, egy nem megfelelő információ átadásról is szólt.

[00:19:54]Mindenesetre az bizonyos, hogy az önkormányzatnak egyébként joga van a a határozott idejű szerződést nem meghosszabbítani.

[00:20:01]Ez is történt és elkezdődött egy kommunikáció, hogy az ügyfél meddig maradjon vagy ne maradjon ben meddig maradhat ben az ingatlanba.

[00:20:10]Ugye láthatjuk, hogy ő az a kategória, hogy határozott ideig tartó szerződést.

[00:20:14]Jelen esetben ugye kicsit mindegy, hogy ő most milyen félrekommunikálás miatt, de hogy ő ott van, nem tud kiköltözni.

[00:20:21]November végén járunk, ugye már él a kilakoltatási moratórium, mikor az ügyfél megijedve keres minket, hogy ő most mit tegyen, ő most az utcára fog-e kerülni, és hogy vonatkozik-e rá a moratórium egyáltalán, mert az önkényesekre egyébként nem vonatkozik a moratórium.

[00:20:40]Tehát önkényes lakásfoglalót egyébként a téli kilakoltatási moratórium ideje alatt is ki lehet lakoltatni.

[00:20:44]És hát a válasz az, hogy tehát, hogy ő egy kivétel, tehát őt nem kéne, hogy kilakoltassák, hiszen ő nem önkényes.

[00:20:51]És elindult mindenféle keveredés, és januárban a legnagyobb hidegben Budapesten azt az információt kaptuk, hogy megjelent a végrehajtó az ügyfélnél, hogy egy három napon belül azonnal ki kell költöznie, merthogy ő önkényes.

[00:21:10]És már sok kört jártunk ilyen szempontból a bírósággal, a végrehajtóval, hogy ő nem önkényes, ez egy teljesen más jogi kategória.

[00:21:16]Viszont az adott ügyfél többször megkapta azt a minősítést eljárásokban, hogy rá nem vonatkozik a moratórium, nem lehet felfüggeszteni.

[00:21:26]És egyébként a mindegy, ez már itt további jogi boncolgatás lenne, hogy mi azon az állásponton voltunk, hogy egyébként nem kéne, hogy tehát hogy neki lehessen felfügg lehet felfüggesztést kérni egyébként végrehajtási eljárásban, amikor kap az ügyfél hat hónap haladékot, hogy az élethelyzetét rendezze.

[00:21:43]Ez nagyon sok ügyfelünknek egyébként nagyon nagy lehetőséget ad, hogy más munkát keressen, találjon olyan ismerősöket, akikkel megoldja a lakhatását.

[00:21:54]önkényeseknél ez szintén nincsen.

[00:21:54]És az ügyfelünk is, aki megint csak nem önkényes volt, abba a helyzetbe esett, hogy tél van, a legnagyobb hideg ki akarják lakoltatni, mert azt mondják, hogy önkényes, felfüggesztést nem tud kérni, és ez egy ilyen jogi spirálba keveredett, hogy mindenki félreértelmezi, vagy ilyen kétes fogalmak vannak a körül, hogy mi minek minősül.

[00:22:18]Az, hogy az ügyfeletek és a hozzá hasonló helyzetben levők ne szenvedyenek joghátrányt, annak szerintetek elsősorban az lenne a módja, hogy tehát, hogy ezek a félreértelmezések ne jöjenek létre, hogy a fogalmak a jogszabályban is már jobban tisztázva legyenek, vagy itt intézményeknek a a hozzáállásáról van inkább szó, ami ami ami ebbe az irányba félreviszi ezt a dolgot.

[00:22:42]Azt gondolom, hogy mindkettő.

[00:22:45]És azért húzok a mindkettő felé, mert pont ezek a jogi nanszok, amiket említettem, ez azt gondolom, hogy nem egyértelmű a jogszabályból.

[00:22:53]Tehát, hogy ezen összehívhatnál 20 jogázt, és mindenki mást gondolna, és ez nem túl ideális, mikor olyan utolsó jogi eszközről van szó, mint a kilakoltatás.

[00:23:03]Egyértelmű kéne, hogy legyen a szabályozás, hogy kire milyen szabály vonatkozik pontosan.

[00:23:09]Viszont az nem vesz el nem vetsz el attól, hogy egyébként a végrehajtó karon belül is, mint ugye a példa mutatja, nem volt meg az egyértelmű információ vagy akarat arra, hogy ilyen esetben hogyan kell eljárni.

[00:23:23]És azt is gondolom, hogy a az, hogy az ügyfelek és az érintettek mennyire tájékozottak, ebbe is mi nagyon nagyon azt gondoljuk, hogy kell ezzel foglalkozni, merthogy alapvetően ezek az iratok, amiket kapnak, olyan nyelvezeten vannak megfogalmazva, ami érthetetlen.

[00:23:43]Szóval kéne a közérthetőség vele menni, kéne egyébként a az érintett szerveket képezni arra, hogy adott helyzetben hogyan járjanak el, és szükség van pontosításra is a jogszabályokban.

[00:23:54]a lakáskiürítésekhez szorosabban vagy lazábban kapcsolódó jogszabályok állapotáról fogunk még beszélni.

[00:23:58]Most viszont a egy kicsit szeretném, hogyha beszélnénk arról, ugye az előbb már említettük azt, hogy a kilakoltatások nagyon sokszor egy hosszabb folyamatnak a a végét jelenték jelentik, és ezek nagyon sok esetben összefüggnek bírósági végrehajtással.

[00:24:20]A arra szeretnélek kérni titeket, hogy hogy idézzetek fel kérlek olyan idézzétek fel, kérlek önelemeit a a bírósági végrehajtásnak, amik összekapcsolódnak a lakáskiürítésekkel és egyébként a most egyébként a az utcajogász is nemrég újra közzétette azokat a pontokat, amelyekben szerinte vagy szerinthetek meg kéne reformálni a a bírósági végrehajtást.

[00:24:54]Tudtok-e mondani pár olyan elemet, amik a legszorosabban kapcsolódnak a lakáskiürítésekhez, és nagyon sürgős reformra szorulnának?

[00:25:03]A végrehajtási törvényről, ha beszélünk, nagyon fontos nem elfelejteni, hogy alapvetően ez a rendszerváltásnak egy jogi produktuma volt.

[00:25:18]Nem sokkal a a piacgazdasági, illetve a jogállami átmenetet követően, vagy igazából ebben a folyamatban született meg.

[00:25:28]És annak ellenére, hogy 2010 után az Orbánkormány lényegében az összes nagy kódexjellegű szabályozást, alaptörvény, polgári törvénykönyv, büntetőtörvénykönyv, munkatörvénykönyve átírta a lakástörvényhez, ami a lakásbérletet szabályozza, illetve a végrehajtási törvényhez nem nyúlt átfogó jelleggel hozzá.

[00:26:01]Ezek a jogszabályok egész egyszerűen előregedtek.

[00:26:04]Annyiszor kerültek az elmúlt 25-30 évben módosításra.

[00:26:12]És ez egy természetes következménye annak, hogyha nagyon sok ideig vannak használatban jogszabályok és sokat módosítják, akkor inkonherens, átláthatatlan.

[00:26:21]Tehát ez ez már önmagában indokolná azt, hogy hozzá kell nyúlni ehhez a jogszabályhoz.

[00:26:28]Ö a törvénnyel két szempontból vannak problémák.

[00:26:35]Problémát jelent a bírósági végrehajtói szervezetrendszer, ami jelenleg azt hiszem, hogy nem élvezi a magyar társadalom bizalmát.

[00:26:44]Éppen azért, mert az utóbbi időben, az elmúlt években a szervezet integritását megkérdőjelező botrányok kerültek napvilágra, amikből büntető ügyek is lettek, és ezek az ügyek egészen a a kormányzatig, tehát az igazságügy minisztériumig felnyúltak.

[00:27:08]A World Shadle ügyre gondolsz elsősorban, hogyha elsősorban Shadle ügyre gondolok, de ugye a Partizánban pár héttel ezelőtt megjelent egy másik ügy, ami ami igazából azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy a Shadle ügyben volt valamiféle fellépés, a a korrupció a szervezett rendszert, illetően továbbra is jelen van.

[00:27:28]Tehát ez biztos, hogy megnyugtatóan nem rendeződött.

[00:27:30]Ezt szerintem ki lehet jelenteni.

[00:27:32]A másik probléma a szervezett rendszerrel az, hogy szerintem korábban sem volt különösebben magas ebbe az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalom, mondjuk összehasonlítva a bíróságokkal.

[00:27:47]Tehát az az intézményrendszer, ami a bíróságok döntéseit végrehajtja és kikényszeríti és a törvényesség érdekében fellép, azt jelenthetjük, hogy hogy mostanra egy korrupcióktól önkényességtől terhelt ö szervezetrendszer, ami ami biztosan, hogy egy egy nagyon gyors reformra szorul, és ez egyébként a a Tiszának a programjában is vissza visszaköszön a a probléma, ez a szervezetrendszer.

[00:28:19]A másik része a törvénynek, ami szintén reformba szorul, az inkább kapcsolódik az embereknek a mindennapi tapasztalataival a végrehajtások során.

[00:28:28]ez az eljárásrend, üüm ahol nagyon sok olyan szabály van, ami ami nem elég konkrét, nem határoz meg határidőt, mondjuk a végrehajtó számára, nem határozza meg, hogy a a végrehajtó mi alapján tesz mit, mikor és hogy ezt milyen díj ellenében teszi.

[00:28:53]Ez az átláthatlanság önkényességre ad lehetőséget.

[00:28:55]Tehát még egy olyan végrehajtó is, aki egyébként tisztességesen végzi a dolgát, ö rosszul szabályozott, alul szabályozott környezetben könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy önkényesnek tűnhet az eljárása.

[00:29:11]Ö ez pedig ahhoz vezet, hogy hogy a végrehajtás elhúzódik, nem világos, hogy mikor mi történik.

[00:29:17]Sem az adós, sem pedig a végrehajtást kérő számára, ami egyébként senkinek nem jó.

[00:29:23]és hogy nagyon olyan sok szabály van, ami ami viszonylag tág mozgásteret hagy a végrehajtónak, hogy mikor mit csináljon.

[00:29:32]Erre például jó példa a lakóingatlanoknak a árverése, tehát ami az otthon elvesztését jelenti a a családok számára.

[00:29:43]Ugyan a törvényben van egy minimumösszeg arra nézve 500000 Ft jelenleg, aminek a fennállása esetén sor kerülhet egyáltalán a becsérték megállapítására, majd a árverés kitűzésére.

[00:30:01]De hogy ezután mi történik, mikor az viszonylag alul szabályozott, és hát tekintve a jelenlegi piaci viszonyokat, az infláció mértékét, azt hiszem, hogy nem különösebben érdemes magyarázni, hogy ez az 500000 Ft ez könnyen összejön egy tartozásból.

[00:30:22]És hogyha ezt nézzük, hogy elég egy ekkora pár százezeres tartozás ahhoz, hogy valaki az egész lakhatását, mondjuk a a családnak az egész otthonát jelentő teret, magánszféráját elveszíthesse, láthatjuk, hogy ez egy óriási aránytalanságot eredményez.

[00:30:42]És hát felmerül itt ez az aránytalanságszó.

[00:30:46]Ennek a straszburgi bíróság gyakorlatában van óriási jelentősége?

[00:30:55]Igen, ezt akartam is kérdezni, hogy még mielőtt rátérnénk arra, hogy a politikai változás az milyen változásokat hozhat adott esetben a végrehajtásban, et a lakáskiürítések gyakorlatában és eset számában.

[00:31:12]Volt februárban egy könyvbemutató a az írók boltjában ennek a kötetnek, hogyha jól tudom, te egy szerkesztője voltál.

[00:31:20]No mi az egy esettár, ami arra világít rá, hogy ha a hazai bíróságok némileg jobban figyelembe vennék a a straszburgi európai emberi jogi bíróságnak a lakáskiürítésekkel kapcsolatos gyakorlatát, az sok sok esetben nem tudom humánusabbá, emberségesebbé tehetni az itthoni gyakorlatot.

[00:31:42]Ö anélkül, hogy hogy látod anélkül, hogy komoly jogszabálymódosításokra kerülnének sor, ez milyen mértékben tudná javítani a hazai, nem tudom mjárásokat?

[00:32:00]A a straszburgi bíróság ugye a emberi jogok európai egyezményének a a betartását vizsgálja, hogyha valaki kérelemmel fordul az Európa tanács tagállamaiból hozzájuk valamely állammal szemben.

[00:32:13]Ö és abban az esetben, hogyha valakit ö megfosztanak az otthonától mondjuk egy kilakoltatási eljárás eredményeképpen, akkor felmerül az a kérdés, hogy betartották-e az emberi jogi egyezmény nyolcadik cikkét, ami a magánszféra, magánélet, családi élet és így az otthon védelmére határoz meg szabályokat.

[00:32:43]És az ilyen ügyekben a straszburgi bíróság több esetben is kimondta már, hogy ányzati vagy állami tulajdonban, tehát köztulajdonban álló ingatlan esetén a lakáskiürítés esetén vizsgálni szükséges azt, hogy a a lakáskiürítés, mint jobbkorlátozás, tehát az a beavatkozás a mi magánszféránkban, amit a kilakoltatás eredményez, arányosnak tekinthető-e azzal a a azzal az érdekkel, ami a kilakoltatást indokolja?

[00:33:18]Tehát ez a közérdek, hogy mondjuk egy önkormányzat lakásgazdálkodási feladatainak eleget tudjon tenni.

[00:33:23]És Magyarországon a a bíróságok, akik a lakáskiürítési kérelmekről döntenek, ezt az arányosságvizsgálatot nem szokták elvégezni.

[00:33:39]És mi azért készítettük ezt az esettárat, hogy hogy megismerhetővé tegyük magyar nyelven a straszburgi bíróság gyakorlatát, és a jogászi szakmacsoportok, ügyvédek illetve a bíróságok ismerjék ezt a esetjogot és alkalmazni tudják.

[00:33:57]Tehát ne legyenek nyelvi korlátai annak, hogy hogy a straszburgi bíróság gyakorlata nem érvényesül.

[00:34:07]Csak egy példa erre az arányosságra, hogy hogy jelenleg, hogyha egy önkormányzat felmondja valakinek a lakásbérleti szerését, mondjuk tartozás miatt, a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy mondjuk 300 Ft-os tartozás miatt mondta föl az önkormányzat.

[00:34:24]El kell rendelnie ilyen esetben a lakás kiürítését.

[00:34:32]És teljesen mindegy az, hogy utóbb ezt megfizette mondjuk a lakó, vagy ez a tartozás olyan kis összegű, hogy igazából nem indokolná azt, hogy mondjuk egy család elvesze, elveszítse az egész otthonát.

[00:34:42]Ezzel szemben a straszburgi bíróság gyakorlata szerint jelentősége van annak, hogy korábban a bérlő egyébként normálisan fizetett, és hogy ez egy olyan kisösszeg, ami nem teszi legitimmé azt, hogy valaki emiatt az egész egzisztenciáját elveszítse.

[00:35:00]A tudtok olyan tagállami példát mondani, vagy vagy nem tudom mennyire volt lehetőségetek feltérképezni más tagállamoknak a gyakorlatát, de láttok olyan országot adott esetben, ahol jobban érvényesül ez az emberi jogi szempont és a a straszburgi bírósághoz hasonló mérlegelés?

[00:35:22]Vannak más országok, tehát például a Német szövetségi köztársaságban mondjuk sokkal erősebb a szociális jogoknak a védelme, illetve a a lakhatással kapcsolatosnak a jogok védelme.

[00:35:37]Ö ez nem rendkívüli, tehát hogy nem nem vagyunk ufók, hogy tehát hogy ez ez nem egy tabu döntögetés, ennek van gyakorlata.

[00:35:50]Hozzátenném azt is, hogy egyébként ennek nem feltétele, hogy az alkotmányban benne legyen a lakhatáshoz való jog.

[00:35:54]Jó, hogyha ott van, hiszen akkor van egy jogunk, vagy legalább egy államcélunk, de egyébként nem szükségszerű feltétele ahhoz, hogy az alkotmányban benne legyen.

[00:36:06]A német szövetségi köztársaság alkotmányában sincs benne ez, és ennek ellenére van egy olyan erős törvényi szabályozás, ami a Magyarországál sokkal progresszívebb védelmet biztosít a lakóknak.

[00:36:23]Nehéz helyzetben vagyunk, mert 2000ben született egy alkotmánybírósági határozat, ami explicite kimondta lényegében, hogy Magyarországon az akkori alkotmány alapján nincs lakhatáshoz való jog.

[00:36:38]És csak akkor szükséges az államnak szállást, és nem lakást vagy lakhatást, hanem szállást biztosítani az embereknek, hogyha egyébként az emberi életveszélyben van.

[00:36:46]Tehát ez egy életvédelmi kötelezettség, ami egy nagyon minimális szintje a segítségnyújtásnak.

[00:36:55]Hát egy ilyen alapról elindulni, azt hiszem, lakhatási jogi szervezetként eléggé hát ilyen hegymenetnek tűnik meggyőzni bíróságokat, hogy ennek ellenére próbáljanak egy kicsit ö a lakók szempontjaira tekintettel lenni a lakáskiértés során.

[00:37:13]Ehhez egy nagyon fontos input a straszburgi bíróság gyakorlata, ami egyébként a nemzetközi jog részeként Magyarországot, mint szerződő államot is köti.

[00:37:22]Ühüm.

[00:37:24]Oké, akkor forduljunk egy kicsit rá arra, hogy Magyarországon kormányváltás zajlik éppen ezekben a hetekben.

[00:37:30]Ö onnan fognám meg ezt a dolgot, hogy a az utcajogász egyesület már 2022-ben is összerakott egy ajánlást azzal kapcsolatban, hogy kifejezetten a lakáskiürítések szempontjából milyen jogszabályi változtatásokra érett meg a a magyar jogrendszer.

[00:37:55]Másfelől arra kérnélek titeket, hogy a most hatalomra kerülő Tiszapártnak az eddig ismert ígéreteivel szerint, vagy azt szeretném kérdezni tőletek, hogy a a Tiszának a a eddig ismert ígéreteivel hogyan egyeztethető ez össze, mi látszik ebből, mit mi mit látunk a Tisza programjából e tekintetben?

[00:38:24]A Tisza programjában azért vannak ilyen nagyobb általános embár ilyen nagyon pozitív irányba tűnő gondolatok.

[00:38:29]Most így párat kiemelnék.

[00:38:32]Az egyik, ami ilyen nagyon szembetűnő, nem pontosan idézem, de az, hogy az otthon alapvető jogene, hogy legyen, és nem egy kiváltság.

[00:38:39]Ez egy nagyon előremutató gondolat.

[00:38:42]Ugye nem tudjuk, hogy pontosan mit jelent.

[00:38:44]Ez erre nem is tér ki a program feltétlen, de ahogy Noémi is mondta, Magyarországon a lakatáshoz való jog alapjog.

[00:38:50]olyan van az alaptörvényben, hogy a szociális biztonsághoz való jog, de ez nem alapjog, hanem ez egy törekvés.

[00:38:58]Ez azt jelenti, hogy az állam törekszik arra, hogy ezt biztosítsa.

[00:39:05]Nyilván egy, hogyha ez alap alaptörvényben szabályozott alapvető jog lenne, ez nagyon sok minden következhet ebből és lecsaroghat törvényi szinten.

[00:39:15]És azt gondolom, hogy az, hogy ez a Tisza programjában ez a gondolat így megjelenik, az mindenképpen egy pozitív irányba mutat.

[00:39:22]És van még egy, ami szerintem egy nagyon fontos megállapítása a programnak, hogy a korábbi évek politikája a hajléktalanságot és a hajléktalanságban élő embereket büntette alapvetően, és hogy a mi tevékenységünk is, és a korábbi jogszabálymódosítások is ugye azt az irányt mutatják, hogy alapvetően nem az volt a cél, hogy megelőzésre kerüljön, vagy pedig, hogy a hajléktalan emberek a halléktalanságból ki tudjanak jötni jutni, hanem hogy ez büntetve volt.

[00:39:51]Gondoljunk csak a 2018-as alaptörvény, illetve jogszabálymódosításra, ami lehetővé tette a közterületen való életvitelszerű tartózkodásnak a büntetését.

[00:40:04]ami egy ilyen nagyon meghatározó pont volt a az elmúlt évek kormányzati kommunikációban, illetve a jogszabályalkotásban is.

[00:40:11]És ahhoz képest ez a gondolat, amiből arra lehet következtetni, hogy nem kívánja kriminalizálni ezeket az embereket, az nagyon előremutató.

[00:40:19]illetve van egy harmadik, ami gondolat a Tisza program, ami szintén fontos, ami azt írja le, hogy a szegénység az egy spirál, amiből megfelelő társadalompolitikából lehet kikerülni.

[00:40:32]Itt van több konkrétum, például az egy ablakos ügyintézés.

[00:40:35]Ez csak egy olyan példa, amit mi is látunk az ügyfeleinken, hogy mekkora segítség lenne nekik, hogyha mindent egyszerre egy helyen megfelelő segítséggel tudnának intézni.

[00:40:49]Ami viszont hiányzik a Tisza programjából, az az átfogó hosszútávú stratégia lakhatás területén.

[00:40:55]Tehát annak az ígérete, hogy nem adhok intézkedésekkel egy-egy kormányzati ciklusra tervez egy párt, hanem a lakhatást egy átfogó, hosszútávon rendezendő társadalmi problémaként kezeli, aminek az a feltétele, hogy mondjuk 5-15 évre tervezzen a kormány.

[00:41:20]A jelenlegi információk alapján nem világos, hogy ugye mi lesz a minisztériumoknak a egyrészt a listája, másrészt meg a feladatköre, hiszen még nem új jött össze az új országgyűlés, és nem fogadták el a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt.

[00:41:38]Tehát most még nem teljesen tudjuk, hogy mi fog történni.

[00:41:45]De az a hírek alapján látható, hogy valószínűleg nem lesz egy lakhatásért kifejezetten felelős minisztérium, hanem ez a téma szét lesz osztva különböző tárcák között.

[00:41:56]Lesz egy a gazdaságnál, lesz egy a szociális ügyekért felelős minisztériumnál, lehet, hogy lesz a közlekedési és építésügyi területért felelős minisztériumnál.

[00:42:11]Az, hogy tárcák között széttagolódik ez a kérdés, ez ahhoz vezet, hogy nem nem lesz az egységesen kezelve.

[00:42:21]Nagyon jó, hogy a Tisza programjában benne van, hogy a lakhatási válság létezik.

[00:42:25]Ez rendkívül fontos, hogy ez a ez a szókapcsolat elhangzik és le van írva egy kormányprogramban.

[00:42:33]Azonban, hogyha ha valóban felismerjük ennek a problémának a kiterjedtségét, arra dedikáltan egy egységes fellépést lehetővé tevő intézményi háttér szükséges, ami amihez nem szerencsés az, hogyha tárcák között szét van dobva ez a terület, és mondhatjuk azt, hogy marginális figyelmet kap egyéb kérdések mellett.

[00:42:57]Ugye, bocs, ugyanévőlegesen a kormány maga is elismerte már az utolsó másfél évére nagyjából, hogy lakhatási válság van.

[00:43:07]Tehát ő is használta önmagában ezt a ezt az óapcsolatot.

[00:43:09]Tehát igen, ez egyébként szerintem meglepő volt, mert előtte lényegében betagadták, vagy hogy egyszerűen nem volt kimondva ez a szó, vagy ez a szókapcsolat lakhatási aktivizmusban civilek részéről került ematizálásra.

[00:43:28]Úgyhogy elég meglepő volt, hogy egy ponton a azt hiszem, hogy a a nemzetgazdasági minisztérium részéről jelent meg ez a ez a fogalom.

[00:43:38]Nyilván ahhoz, hogy egy probléma ellen fellépjünk, ahhoz szükséges egyáltalán felismerni és kimondani, hogy ez létezik.

[00:43:46]Ez azonban nem fog menni átfogó stratégia nélkül.

[00:43:49]Tehát ez, ha nem nem lesz átfogó stratégia, az lényegben ilyen patchworkszerű adhok intézkedésekhez fog vezetni, ami hosszútávon a problémát nem oldják meg.

[00:44:04]A másik probléma pedig az, hogy hogy a programból nem derül ki, hogy mit akar kezdeni a az új kormány az előző kormánynak a jór részt a felső középosztály támogató lakhatási programjaival.

[00:44:20]Ez ez egy olyan kérdés, ami szerintem társadalmi csoportoknak az érdekeit sérteni fogja, és nem világos, hogy hogy ezzel a helyzettel mit tud, akar, van lehetősége kezdeni ekkora felhatalmazás tükrében egy új kormánynak?

[00:44:39]Felhatalmazás kapcsán még azt is akartam kérdezni tőletek, hogy volt itt az a a beszélgetésünk elején szó arról, hogy hogyan alakult a a hát a mindenkori, de ugye ez elég konstans volt az elmúlt másfél évtizedben, szóval, hogy a hatalomnak meg általában a politikának hogyan alakult némileg a a a hozzáállása a konkrétan a lakáskiürítések tekintetében.

[00:45:03]Ö szerintetek egy újbóli vagy egy másik kéthmados felhatal de szintén kétharmados felhatalmazást kapó kormánnyal szemben azok alapján az adottságok alapján, amit most látunk, milyen milyen érdekérvényesítési lehetőségek állnak majd rendelkezésre akár civilek számára, hiszen azért ti is mondjátok, hogy hogy vannak előremutató és elismerendő elemei ennek a programnak, de hogy azt hiszem azért ebből a amit most elmondtatok, abból is lejön, hogy hogy azért van itt még tennivaló és van miről konzultálni, adott esetben nyomást gyakorolni van, tehát van miért nyomást gyakorolni.

[00:45:46]Ti mit éreztek személyesen most ezzel kapcsolatban, vagy korai ez még ezen a ponton?

[00:45:54]Az mindenképpen nagyon jó, hogy van program, tehát hogy a az elmúlt ciklusokban programok nélkül kellett vitákban részt venni, vagy vagy véleményt megfogalmazni.

[00:46:07]Tehát ez mindenképpen jó, és ez egy politikai vállalás, ami később számon érhető és egy vitaalap lehet.

[00:46:14]Tehát ha vannak is hiányosságai vagy hibái ennek a programnak, az, hogy ez elkészült, ez transzparensen ott van, és később vissza lehet nyúlni hozzá.

[00:46:25]Független attól, hogy mi ennek a tartalma, ez már egy nagyon jó dolog, hogy végre van ilyen.

[00:46:30]Ö a mi mi arra számítunk, hogy lesz nyitottság szakpolitika alkotásban való részvételrel.

[00:46:43]lesz társadalmi egyeztetés, ami egyébként jogszabályi kötelezettség is egyben, és nem csak egy szemléletbeli vagy felfogásbeli kérdés.

[00:46:54]és hogy lesz szakmával, jogi szakmacsoportokkal, illetve érdekelti csoportokkal is egyeztetés, ahol be lehet csatornázni ezeket a ezeket a tapasztalatokat, amik amik akár nálunk az utcajogásznál.

[00:47:12]Hogy ezt később hogyan tudják a jogalkotásba beépíteni, az az már egy másik kérdés.

[00:47:16]illetve az is kérdéses most, hogy az a közjogi intézményrendszer, ami amit a Fidesz kialakított, hogy ez mennyiben fog megmaradni, fog-e változni mondjuk a alkotmánybíróságnak a hatásköre, összetétele, létszáma?

[00:47:37]Fog-e változni a kúriának, a korábbi legfelsőbb bíróságnak a hatásköre?

[00:47:45]fog-e változni az ombucsman hatásköre?

[00:47:50]Ezek mind olyan kérdések, amiket jelenleg nem tudunk megválaszolni.

[00:47:54]Ugyanakkor a Tisza programjában vannak arra utalások, hogy helyre kívánja állítani ezeknek az intézményeknek a függetlenségét.

[00:48:00]Az, hogy ez milyen módon és mikor fog történni, azt mi nem tudjuk, de ezek mi a mi mozgásterünket, munkánkat is fogják befolyásolni.

[00:48:13]A és akkor a végén egy kicsit térjünk még ki a már korábban említett bűnvadászokra, akikre most csak azért kanyarodnék rá újra, mert egy előző ciklusban is parlamentben lévő, illetve most parlamentben maradó párthoz, ugye a mi hazánkhoz kapcsolódnak ők viszonylag szorosan.

[00:48:33]ebben az egész koordinátarendszerben, amit most itt a végrehajtásról beszéltünk, és ugye konkrétan feljöttek a jogcím nélküli lakásználó önkényes lakásfoglaló fogalom zavarok kapcsán az ő szerepüket a nem tudom az ilyen különböző lakhatási, lakáspolitikai narratívák zűrzavarában ti hol látjátok?

[00:48:52]Hogyan ti a saját munkátok során hogyan viszonyultok hozzájuk?

[00:48:57]Szerintem amit így mindenképpen meg kell állapítani a bűnvadászokkal kapcsolatban, az, hogy törvénytelen eszközökkel reagál egy valós problémára.

[00:49:06]És itt mindkettő részét a mondatnak alá szeretném húzni.

[00:49:11]Az, hogy jogszabálysértő a a bűnvadászok tevékenysége és milyen tényállásokat valósíthat meg.

[00:49:19]akármennyire is, akár vitatás van a szervezet részéről, azt gondolom, hogy ebben megegyezhetünk, hogy jogszabálysértő az eljárásuk, és hogy mi az a valós probléma, amire ők reagálnak.

[00:49:30]Azt gondolom, hogy az, hogy nincsen jogsegélyszolgálatokhoz, illetve állami segítségnyújtó szolgálat, akihez tudnak a tulajdonosok fordulni, az egy probléma.

[00:49:40]Probléma az, hogy megfizethetetlen a jogi segítségnyújtások esetben.

[00:49:44]Probléma, hogy az eljárások hosszúak, költségesek, jogi szaktudást igényelnek.

[00:49:52]Ez ez ezek mind egyszerű gátjai annak, hogy a tulajdonosok a az érdekeik érvényesítése folytán fellépjenek.

[00:49:59]Szóval ez ez egy valós probléma, illetve a lakhatási válság is, amire reflektál egy olyan probléma, amit nem lehet eltagadni mind a tulajdonosi részről, mind pedig a bellévő önkényes vagyok cím nélküli ö emberek részéről is.

[00:50:13]illetve azt is gondolom, hogy az sem megfelelő, és nem tartjuk megfelelőnek, amilyen pozícióban a rendőrséget állítja a a bűnvadászok, hiszen a rendőrséget egy ilyen nem tevőleges, passzív szerepbe rakja, ami szintén ugye a társadalom bizalmát a a rendőrségben jelentősen csökkenti.

[00:50:41]És akkor többek között ezt ellensúlyozza az utcajogász a saját jogsegély szolgálatával, vagy legalábbis ennek a problémának egy részét igyekszik a a maga módján megoldani.

[00:50:52]És akkor ugye ahogy azt az adás elején is említettünk, két nap múlva vége a kilakoltatási moratóriumnak, ti hogyan készültök erre a dátumra?

[00:51:03]Mi már sokadik éve úgy készülünk erre, hogy ilyenkor van egy maratoni ügyfélogadásunk szintén a Blauze téren.

[00:51:10]Ez most május 8-án lesz déltől este 6:00-ig.

[00:51:14]és várjuk az ügyfeleinket akik iratokkal érkezzenek, mertogy ugye az van, hogy ezt üzenem ezúton is, hogy ugye ilyenkor az van jellemzően, hogy lejár ugye április 30-án a moratórium, ami novemberben kezdődött, és ilyenkor a a végrehajtás soron kívül zajlik, és megtörténik az, ami ebben az időszakban, téli időszakban nem állt be, és pedig nem fogosítottak ugye kilakoltatásokat.

[00:51:42]most már lehet foganosítani, és itt szeretnénk segíteni május 8-án ablahalen ebben a hosszabbított ügyfélfogadáson.

[00:51:51]És akkor most is ilyen feltorlódásra számítotok, hogyha jól értem, az esetek kapcsán.

[00:51:55]Tehát ez ez minden évben lényegében így szokott történni, hogyha jól gondolom.

[00:52:00]Igen, ez nem várunk egyébként csökkenő létszámot, ugye azt azzal is reflektálunk, hogy egyre bővül éágul ez a ez a sáv, amiben mi így rendelkezésre állunk a szokásos három és öthöz képest.

[00:52:13]Egyszerre kettő-három jogásszal egyszerre várjuk őket minden órában.

[00:52:22]Ö nektek nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:52:24]Ennyik voltunk mára, és aki néz minket, és esetleg úgy érzi, hogy bajban van, vagy vagy úgy érzi, hogy az úcogász jogsegélyszolgálata bármilyen módon segítségére lehet, forduljon hozzá jogbizalommal.

[00:52:38]Ö május 8-án meghosszabított ügyfélfogadás déltől 6-ig.

[00:52:40]Blaán, hogyha jól mondom.

[00:52:43]Igen.

[00:52:45]Nektek köszönjük a figyelmet.

[00:52:45]Én Bogatin Bence voltam.

[00:52:47]Még egyszer itt a műsor végén szeretnélek megkérni titeket arra, hogy iratkozzatok fel a csatornánkra.

[00:52:53]Hogyha tehetitek, akkor támogassátok a mércét, és május 20-áig a személy jövedelemodótok 1%-át is fel tudjátok ajánlani a Kettős Mérce Blog Egyesületnek.

[00:53:04]Gelencser Ronnának és Molládói Miinak pedig köszönöm a beszélgetést.

[00:53:08]Sziasztok!