Cigányság és kapitalizmus: Fordulat 35. Az utolsó lapszámbemutató, élőben a Mércén!

[00:00:00]jöttetek, ha valaki esetleg még nem hallott a fordulatról, és most van először fordulatbemutatón, a fordulatalom elméletti kollégiumnak a folyóirata.

[00:00:08]Most novemberben jelent meg a akkumulátorgyártással foglalkozó számunk előtt egy dupla kínás és még számos ott oldalt a pulton tudtok menni korábbi és a mostani napszámot.

[00:00:18]És egy pillanat múlva át is adom a szót majd a bemutató érdemi részének, de előtte csak nagyon röviden.

[00:00:23]Azt láthattátok esetleg a social média felületeinken, vagy bizonyára sokak fülében ilyen informális úton is eljuthatott, de azért most így hivatalosan is hangozzék el, hogy ez a mostani lapszáma a fordulatnak.

[00:00:37]A fordulat 35 cigányság és kapitalizmus.

[00:00:41]Ez lesz a fordulat utolsó lapszáma, legalábbis ezzel a szerkesztőséggel és ilyen formában.

[00:00:49]Utána pedig feloszlik a szerkesztőség.

[00:00:50]Úgyhogy most ezt a pillanatot megragadva csak szeretném megköszönni mindenkinek, aki ebben a lapszámban, vagy bármelyik korábbi lapszámban bármilyen munkát végzett, vagy bárhogy hozzájárult ahhoz, hogy megvalósulhasson a lapszám, megvalósulhasson a bemutató és és köszönjük azoknak is, akik olvasták a és érdeklődéssel fogadták ezeket a lapszámokat.

[00:01:13]Ezt ugye ezután is megtettitek majd a honlapunkon.

[00:01:15]Most már most elérhető az összes korábbi lapszámunk, és majd egy ponton ugye ez is elérhető lesz.

[00:01:23]Úgyhogy olvassátok majd továbbra is a fordulatot, és akkor nem is húznám igazából tovább a szót, hanem átadom a bemutatónak.

[00:01:30]Azt pedig hallgassátok érdeklődéssel és jó szórakozást hozzá.

[00:01:39]Köszi szépen.

[00:01:39]És akkor a Fordat nevében köszönjük a tapsot a a megszűnésünknek, meg az eddig felnásuknak és ennek így együtt.

[00:01:46]Engem Pap Andrásnak hívnak.

[00:01:50]Én vagyok a fordulat egyik állandó szerkesztője.

[00:01:51]Az állandó itt azt jelenti, hogy én nem értek egyik lapszám témájához sem kifejezetten, hanem azt csináljuk többekkel együtt, hogy segítjük az ilyen lapszámoknak az elkészülését, és mindjárt rátérünk arra, hogy miért vagyunk itt ma, meg mi az egész cigányság és kapitalizmus téma.

[00:02:09]Viszont előtte bemutatnám, hogy kik ülnek itt a köreinkben, és kik fognak ma erről beszélni nektek.

[00:02:15]Kezdem magammal, bár én vagyok a legkevésbé fontos itt, csak akkor le tudom gyorsan.

[00:02:22]Én a folyóiratszerkesztés mellett szintén tekes voltam, az nagyon-nagyon szuper volt.

[00:02:26]És aztán meg tanultam szociológiát meg ilyen hasonló dolgokat, de hogy nem mentem el ilyen akadémia irányba, hanem most éppen én munkások szervezésével foglalkozom.

[00:02:35]Ezt csak azért gondoltam ide hozni, illusztrálni, mertogy volt ugyan a megszűnés többen a szerkesztőségből hozzám hasonlóan azt tapasztaltuk, hogy igazából nagyon-nagyon szeretjük a fordulatot meg a tudástermelést, de hogy talán többünknek egy picit más irányt vett az élete, és más típusú mozgalmi dolgokban is éljük ki az ilyesmi típusú ambícióinkat.

[00:02:57]Ezt csak azért tettem hozzá, hogy így talán értelmet nyerjen az, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy most most megszűnünk.

[00:03:05]De akkor erről ennyit, és akkor tovább adom a szót az este érdemi beszélőinek.

[00:03:09]Cili kezdte szerintem.

[00:03:16]Sziasztok, köszi, hogy eljöttetek.

[00:03:16]Én Kovai Cecilí vagyok, ennek a lapszámnak az egyik szerkesztője.

[00:03:22]Kulturális antropológus vagyok és cigánytémával foglalkozom most a [torokköszörülés] közgazdasági és regionális tudományok kutatóintézetében.

[00:03:32]Dolgozom, mint sima kutató, tudományos munkatárs, de dolgoztam hát ilyen [torokköszörülés] közösségszervezőként egy hét évig egy külváros ilyen ifjúsági irodába.

[00:03:50]És helyzetműhelynek vagyok a alumni tagja most már.

[00:03:59]Kábé ennyi.

[00:04:01]Ja, hát működik.

[00:04:02]Sziasztok, én Eredics Lila vagyok.

[00:04:05]Én is tekes voltam és szerintem káb.

[00:04:09]Hat évig voltam fordulatszerkesztő.

[00:04:13]Én sokat foglalkoztam szociológiával és antropológiával.

[00:04:18]illetve szerintem most kiszámoltam idefele, és a nagyjából 10 éve foglalkozom cigányközösségekkel különböző minőségekben, de most a főállásom az az, hogy egy regionális alapítványnál forrásszerzéssel és forráselosztással foglalkozom.

[00:04:39]Sziasztok, én pedig Balázs Anna vagyok.

[00:04:41]Én a lapszámnak az egyik szerzője vagyok.

[00:04:43]Ö alapvetően én is így egy picit a Cheeshez tudnék kapcsolódni, merthogy ilyen elég sok területen dolgoztam az elmúlt időszakban.

[00:04:50]Alapvetően én a kulturális területről érkeztem és onnan közelítettem a különböző roma reprezentációs kérdésekhez.

[00:04:58]majd az elmúlt 10 évben, inkább 10-15 évben most már sokat dolgoztam főként észak-magyarországi terepekelen, részben civil szervezeti munkatársként, részben pedig kutatóként és részben a lapszámban is egy közel 10 éves terepkutatásnak a tapasztalatairól írok.

[00:05:19]Aiszem röviden ennyi.

[00:05:19]Köszi.

[00:05:23]Bocsánat, én még kifelejtettem azt, hogy hogy az evangélikus egyetem, vígtudományi egyetem mentálhigiénni és kapcsolatépítő és közösség fejlesztő szakán is [nevetés] tanítok félállásban.

[00:05:41]Köszi.

[00:05:41]És azt érdemes még tudni, hogy Cili, Lilla és Anna mind írtak ebbe a mostani fordulatba cikket, tanulmányt, de nem csak ők írtak, hanem mások is.

[00:05:50]És az este folyamán arról fogunk beszélni, hogy mi van ebben a alapszámban, és hogy mit írtak ők meg mások.

[00:05:56]Viszont mielőtt még rátérnénk erre, két utolsó ilyen disclaimer, tehát a fordulatbemutatókról két dolgot érdemes így visszahallani a közönségtől.

[00:06:06]Egyrészt az, hogy nagyon jók, amit köszönünk, de ami talán még fontosabb, hogy gyakran használunk itt fent a színpadon olyan típusú szakmai kifejezéseket, amik nem feltétlenül érthetőek annak, akik mondjuk nem ültek egy lapszám fölött öt évet.

[00:06:20]Szóval ezt így mondom nektek is, meg mondom így közösen is beszéltünk már erről, hogyha amikor olyan szavakat használunk majd, hogy félperifériás helyzet, meg munkamegosztás, meg posztkoloniális, meg ilyesmi, akkor majd igyekszünk ezekre figyelni, hogy kifejtsük őket, meg elmagyarázzuk, hogy miről van szó.

[00:06:38]És ez a lapszám, ez öt évig készült, hogyha jól tudom.

[00:06:43]Ez egy, ezt végignéztük belülről kívülről.

[00:06:45]Ez egy rekordhosszúságú lapszám, még a fordulat életében is.

[00:06:47]És talán kicsit innen kezdeném, hogy miért készült ez alapszám öt évig, hogy született meg, és miért fontos, hogy beszéljünk erről a fordulat keretében, hogy cigányság és kapitalizmus.

[00:07:01]Miért van ez?

[00:07:05]Jó, akkor kezdem, mert mert én voltam egyébként ennek az elsődleges megtapasztalója, hogy mi történt az alatt az öt év alatt.

[00:07:13]És és hát amikor elkezdtünk ezen gondolkodni, akkor én szerintem egy éve voltam szerkesztő a fordulatba.

[00:07:24]És egy szenior szerkesztő mondta, hogy lehetne esetleg egy ilyen lapszám, és akkor azt nyilván én koordinálnám, mert én foglalkozok ezzel a témával.

[00:07:33]És nagyon megijedtem egyébként ettől az ötlettől.

[00:07:35]És szerintem a szerkesztőség is megijedt ettől az ötlettől.

[00:07:37]Vagy hogy úgy emlékszem, hogy az volt a reakció, hogy fú, hát nem tudom, ez necces.

[00:07:44]És szerintem azt én onnan kezdeném, hogy szerintem öt évvel ezelőtt még, és ez már valószínűleg máshogy van valamennyire, de öt évvel ezelőtt még szerintem nagyon nagy volt.

[00:07:53]Égbe kiáltó volt a csend a a kritikai tudástermelésben a cigányság helyzetével kapcsolatban.

[00:08:03]Most mi a kritikai tudástermelés?

[00:08:03]Az ugye vagy hát mi a fordulat célje, akkor onnan is kezdhetnénk.

[00:08:09]A fordulat célja az, hogy megértsük azt a helyzetet, amiben vagyunk, amit mondjuk úgy tudunk megtenni, hogy kicsit kizomolunk a megélt tapasztalatainkból, és messzebbről globális struktúrák részeként, gazdasági és társadalmi folyamatok részeként próbáljuk értelmezni ezt a helyzetet, hogy mi ho létre azt, amiben vagyunk.

[00:08:30]És én azt állítom, hogy ezzel kapcsolatban az elmúlt években így konkrétan ebben a az ilyen balos közegben és balos tudástermelésben, aminek most így a szívcsakrájá [nevetés] belőlünk nem annyira volt egy átfogó koherens állítás a cigányság helyzetével kapcsolatban.

[00:08:53]És miért volt ez a csend égbe kiáltó?

[00:08:56]Szerintem egyrészt azért, mert nyilvánvalóan ez a kritikai tudástermelés, ez a balos közeg az elnyomásról állít valamit általában, meg társadalmi egyenlőtlenségekről.

[00:09:07]És a cigányság egy év századok óta marginalizált helyzetben él gyakorlatilag.

[00:09:12]Tehát nyilvánvalóan ez ilyen egyértelmű, hogy valami olyan, mintha valamit elhallgatnánk, hogyha valamiről nem akarnánk beszélni, vagy nem tudnánk beszélni.

[00:09:22]És hogy miért volt ez a csend egyáltalán?

[00:09:25]Én azt állítom, hogy azért, mert egyrészt azért, mert ez egy érzékeny kérdés, hogy ki beszélhet cigányokról, és ki szólalhat meg a nevükben, és és hát most nyilván mindenki kapjon a szívéhez, ez egy olyan közeg, ami olyan tudást termel, ami nehezen hozzáférhető, és maga a közeg is nehezen hozzáférhető, és nem nagyon találkozunk cigányokkal, ugye?

[00:09:48]És aztán jöttem én, és aztán jöttem én.

[00:09:50][nevetés] És és akkor igen, így egyrészt nagy volt a csend, bocsánat, nagyon nagy volt a csend, másrészt viszont kívülről meg nagyon nagy volt a zaj, tehát hogy azt is tapasztaljuk, hogy azért közben meg ez egy nagyon át tematizált vagy ez egy egy politikailag átitatott tematika a aktivizmusban, a a mindennapi életben.

[00:10:17]Gyakorlatilag ugye ezzel ezzel növünk fel, hogy folyamatosan valamit tudunk a valamit gondolunk a cigányok, az is gondol valamit a cigányokról, aki nem szociológiával vagy antropológiával foglalkozik.

[00:10:30]A tudományos területen is rengeteg meglévő narratíva van, de én azt gondolom, hogy mindegyik valahogy részleges, vagy csak egy részét mutatja meg egy teljes sztorinak, amit mi egy teljes sztorinak nevezünk.

[00:10:48]És akkor mi az a és akkor hát abból indultunk ki, hogy jó, akkor mi szeretnénk valamit állítani ezzel kapcsolatban.

[00:10:55]De hogy mik ezek az elérhető tudások, amik már rendelkezésünkre állnak, és amikre lehet építeni, vagy amikkel szemben akár kritikát is meg lehet fogalmazni, vagy máshogy picit elmesélni a történetet azokra alapozva.

[00:11:07]Most egyrészt ugye van a mainstream közbeszéd, amit mindenki ismer, ami kábé szerintem kétféleképpen beszél a cigányokról.

[00:11:16]Az egyik az általában egy, és ez a Jobbik eset, az általában egy ilyen áldozati narratíva, ami szerintem nagyrészt inkább szociális kérdésként kezeli a cigányságot, de talán ugye az etnikai vonalat is kidomborítja, de ö de a lényeg, hogy hogy egy ilyen passzív áldozati szerepben jelenik meg a cigányság.

[00:11:37]A másik nyilván a az ilyen rasszista szólamok, amiket ismerünk, ami meg a cigányságot hibáztatja mindenféle társadalmi problémáért, ami a cigányságot érinti.

[00:11:50]És akkor van a mainstream társadalomtudomány, mondjuk m hát de kritikai is, tehát valamit kritizálnak ezek a társadalomtudományok általában.

[00:12:00]De hogy itt itt mondjuk a 90-es 2000-es években gyakorlatilag gomba mód szaporodtak a különböző kutatások és tanulmányok, PhD-k a cigányság helyzetét illetően.

[00:12:13]Nyilván azért, mert a rendszerváltást követően a cigányság helyzetében jelentkezett először az összes ezzel kapcsolatos társadalmi probléma.

[00:12:20]Ö és viszont ezek nagyon hasznosak, mert nagyon ö jól megmutatják azt, hogy a cigányság a mai napig szegénységben él.

[00:12:35]Viszont általában a a felelősséget és a megoldásokat az állam vagy az azalatti szinten keresik.

[00:12:40]És mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy a globális és strukturális folyamatokban hogyan ágyazódik be ez a történet.

[00:12:49]Arra is kíváncsiak vagyunk.

[00:12:49]Ö [nevetés] és akkor mi van még?

[00:12:52]Vannak még ö kritikai ö jellemzően nyugatról átemelt diskurzusok, amik így a tudományos és a mozgalmi térbe megtalálhatók.

[00:13:02]Szerintem egyébként a abban a balos közegben, amiben most a szíf csakrájában ülünk, a abban ezek voltak inkább ugye a trendik.

[00:13:14]Ö például ugye a posztkoloniális tudásrendszer, ami a gyarmati múltú országokból nőtte ki magát, de a Nyugati Akadémiában használják őket, és és azzal foglalkozik, hogy a a gyarmotosítás után hogyan maradtak fenn a különböző ilyen hatalmi mechanizmusok és társadalom és és gazdasági hierarchiák így a megélt tapasztalatok szintjén.

[00:13:40]És mondjuk ez egyrészt [sóhajtás][zihálás] tehát az azt számolom mindig nagyon érdekes volt, hogy a techben ha cigányságról szó nagyon keveset, akkor általában úgy beszéltünk róla, hogy a cigány poszkolon, mert csak ez volt az egyetlen szűrő, amin keresztül értelmezni tudtuk ezt a helyzetet.

[00:13:56]Viszont tök érdekes, hogy szerintem valahogy ilyen így a méltóságát veszéle ennek a történetnek, meg hogy olyan, mintha így lenne így a az ilyen a nagy poszkolon, az ilyen real shit, és akkor van a cigány poszkolon, ami így a ami a am így a mi sztorink, és akkor elég ezt a filterre rárakni, és értjük az egészet, de hogy ez szerintünk nem így van.

[00:14:16]Viszont természetesen azt nem lehet elvenni vagy eltagadni, hogy a a poszkolon tudásrendszer az nagyon jól rávilág vagy átélhetővé és érthetővé teszi a megélt tapasztalatokat, a cigányság megélt tapasztalatait, amiről ugye mi nem nagyon tudunk, merthogy nem beszélgetünk cigányokkal eleget.

[00:14:37]Jó, és viszont és ja, és ami ami fontos, bocsánat, hogy hogy az még egy ilyen nem tudom, egy ilyen hiányossága ennek az elméletnek, hogy hiányzik belőle az az ilyen félperifériás, regionális, nemzeti történeti kontextus, ami viszont nem ugyanaz, mint a gyarmati kontextus, és ennek van jelentősége abban, hogy milyen helyzetben van a cigányság.

[00:14:56]És mi volt még?

[00:15:01]Ilyen nagyon fragmentáltan voltak szerintem baloldali megközelítések.

[00:15:07]tanulmányok, PhD-k, szakdolgozatok, például a Cilinek a PhD-je, ami amúgy nem tudom, hogy megjelent-e könyvben.

[00:15:15]Megjelent.

[00:15:15][nevetés] Könybe hoz.

[00:15:18]Jó, de hogy mert hogy nem tudtam, hogy megjelent.

[00:15:19]De hogy olvassatok fizikai formában?

[00:15:24]Jól van.

[00:15:24][nevetés] Na mindegy.

[00:15:24]Szóval, hogy azt olvassátok el, mert egyébként ez tök jó.

[00:15:29]Mé mély terepmunka.

[00:15:29]Ö, és ezen kívül meg, ami még volt, és én ezt azért tudom, [nevetés] mert én már akkor nagyon szerettem volna ezzel kapcsolatban állítani valamit, szóval, hogy nagyon nagyon sok fele kutattam, hogy h miből tudok tájékozódni.

[00:15:42]Általában nem magyar szakirodalmakból tudtam, de hogy volt még ugye a a fordulat 26-os lapszámának a munkássága hosszú lejtmenetben című tanulmánynak az az utolsó alfejezetében egy [nevetés] egy rész a tartalékselegről, amiben megemlítettétek a cigányságok is.

[00:15:59]és hogy és hogy nyilván így mi azt állítjuk, hogy egyrészt ezek nagyon hasznos tudások, viszont nem ad egy koherens képet arról a ami a cigányság helyzete.

[00:16:14]Egyrészt azért, mert nem mert vagy azért, mert nem foglalkoznak a globális struktúrákkal, vagy a megjedt tapasztalatokkal nem foglalkoznak, és mi szeretnénk mindkettőre hangsúlyt helyezni.

[00:16:28]Vagy azért, mert dihotómiába rendezik az etnicitás és a a gazdasági materiális viszonyokat.

[00:16:34]És mi szeretnénk ezt a kettőt így egy platformra hozni, és megmutatni, hogy ezek a viszonyok egy összefonódnak és függnek egymással.

[00:16:44]És és azért is, mert a mert fontos számunkra az, hogy a a félperifériás kontextra az, hogy a a félperifériás kontextusnak, történeti kontextusnak van jelensége.

[00:16:57]És akkor mindezt szeretnénk kidomborítani, és [nevetés] szerintem vegyétek meg a lapszámot, és kiderül, hogy sikerült-e.

[00:17:04]És most át tudom vegyétek el tőlem a mikrofont.

[00:17:06]Én csak egy picit kiegészíthetlek.

[00:17:08]Na, szóval én ma megpróbálok este az a hang lenni, aki szóval amit a Lila mondott, az nagyon-nagyon tömény és nagyon sűrű volt.

[00:17:14]És tényleg ez mind benne van a lapszámban, meg mind benne van a mögötte lévő akaratban, hogy így miért született meg ez az egész.

[00:17:20]De szerintem azt tök fontos kidomborítani.

[00:17:25]Ugye én magam ugye nem voltam a szerkesztők között, akik öt éve dolgoznak ezen, de hogy amikor beszélgettünk a lányokkal arról, hogy így miért nehéz még ma is egy ilyen lapszámot létrehozni, meg egyáltalán erről a témáról beszélni, vagy ezeket a szempontokat behozni, akkor szerintem tök fontos azt kiemelni, hogy itt van egyfajta ilyen ilyen önvédelmi kényszer is bennünk, mert mert egyszerűen nagyon nehéz erről az egészről beszélni, hiszen a cigánysággal kapcsolatos tudás és tapasztalat az nagyon erősen a reprezentációs küzdelemnek a terepjévé is válik.

[00:17:58]Tehát, hogy nem csak arról beszélünk, hogy hogy mik azok az állítások, amiket megfogalmazunk, hanem hogy egyáltalán ki fogalmazza meg ugye ezeket az állításokat, tehát hogy ki beszél, milyen intézményi pozícióból, milyen legitimitással.

[00:18:14]És ugye ez tényleg nagyon nehézzé teszi ezt az egészet.

[00:18:17]És mi magunk is nagyon sokat gondolkoztunk arról, hogy hogyan lehet erről beszélni, és mindez ráadásul nem tudom, szerintem különösen nehéz így abból a pozícióból, hogy én például ebbe a lapszámba a roma aktivizmus kérdéseiről írtam, és ráadásul arról, hogy hogy a roma képviselőknek milyen stratégiái, milyen stratégiái vannak.

[00:18:39]És én itt próbáltam különböző szempontokat behozni, de nagyon nehéz úgy behozni szempontokat, hogy közben figyelembe kell azt is vennem, hogy alapvetően egy nagyon erőforráshiányos mozgalomról beszélünk, akik folyamatos szélmalomharcba meg elnyomásba dolgoznak, de hogy mégis fontosnak tartom azt, hogy legyen egyfajta kritikai beszéd arról, hogy esetleg ebben a stratégiákban mik azok, amiket érdemes újra gondolni.

[00:19:04]És ehhez egy picit analóg az, hogy hogy a tiszavasvári terepmunkánk során ugyanezt a a civil szervezetek kapcsán próbáltam a kollégámmal Hain Ferivel megcsinálni, és mi is a Ferivel így éveket ültünk afölött, hogy lehet-e a civil szervezetekkel kapcsolatban bármilyen kritikát megfogalmazni ebben az időszakban, amikor tulajdonképpen az állam meg az aktuális hatalom azért dolgozik, hogy ezek a szervezetek ne dolgozhassanak.

[00:19:30]És ez egy iszonyatosan nehéz dilemma.

[00:19:32]És én csak ezt akartam most itt kihangosítani, hogy hogy szerintem tehát, hogy így úgy olvassátok ezt, hogy tényleg, hogy mondjam, tehát hogy itt egy ilyen nagyon nehéz vállalás is szerintem erről ma beszélni, meg kritikus szempontokat behozni.

[00:19:49]Aha.

[00:19:49][torokköszörülés] Na és ogy én még annyit tennék ehhez végülis a miért tartott öt évig kérdéshez még válaszolni, hogy hogy hát igen, ez a ki szólal meg, kik legyenek a szerzők, akkor hogy legyen open call vagy ne legyen, akkor ugye azt is tudni kell, hogy ez a cigány téma kapcsán egy csomó mezőnek a metszéspontján van.

[00:20:10]Tehát míg mondjuk egy akkumulátorszám tud egy ilyen balos tudományos mezőn belül maradni, addig egy cigánytéma így kimegy a politikai mezőbe, a nem tudom a policy vagy a civilársadalommezőbe, a tudományos mezőbe vannak a metszéspontján.

[00:20:31]És ezért ezért tök nehéz úgy megszólalni, hogy minden mezőben megfelelő legyen ez a hang, és azok az emberek szólaljanak meg, akik úgy érzik, hogy őknekik beszélniük kell, vagy kit hallgattatsz el, hogyha őt nem hívod meg, vagy [zihálás] lehet, hogy aztán szerintem úgy döntöttünk, hogy ne parázzuk túl, és a másik meg, hogy milyen témák legyenek.

[00:20:58]Tehát az se mindegy, hogyha mondjuk nincs szerzőnk valamire, hál istenek volt, de tegyük föl, mondjuk nincs szerző egy középosztályi témához, akkor hogyha kihagyod azt a témát, akkor rögtön belépsz abba a csapdába, hogy akkor csak a szegény tapasztalatról beszélsz, elhallgatod azt, hogy igenis vannak azok, akik nem szegényként cigányok.

[00:21:18]Ugye ebbe nagy szerencsénk volt, hogy volt ilyen szerzőnk, de ugyanígy az aktivizmus, hogy az se maradhat ki.

[00:21:24]Tehát akkor kimaradt a történet.

[00:21:28]Nem azért, mert nem lett volna szerző, hanem mert így döntöttünk.

[00:21:32]Mindegy.

[00:21:32]De nyilv [nevetés] de hogy ezek is tök egyébként lett be a bevez Ja, és a bevezetőre visszatérve, hogy az meg kicsit irreálisan hosszú, de végülis nem azért Igen, nem azért lett ilyen hosszú, mert most abban tényleg minden meg van mondva a cigányságról.

[00:21:53]Persze igyekeztünk.

[00:21:56]hanem próbáltunk egy ilyen, mivel a cikkek nagy része egy konkrét tereppekkel dolgozik, ezért próbáltunk, hogy az olvasó, aki semmit nem tud a témáról, az is kapjon egy általános képet.

[00:22:08]Tehát most onnantól kezdve, hogy alaptörténeti dolgoktól kezdve a alapadatokig, demográfia, mit tudom én, tehát ezért is lett ilyen hosszú.

[00:22:19]Szóval még ezt tettem volna hozzá.

[00:22:24]Ja, hát köszi.

[00:22:24]Hát ö tényleg nehezebb volt megcsinálni ezt a lapszámot, mint nem tudom, egy akusat, vagy mint egy elolvasni.

[00:22:31]Igen, valószínűleg könnyebb lesz, mint megcsinálni, de hogy tényleg kicsit ilyen tojáshéjon járkálás meg ilyen darázásfészekbe nyúlás hangulata van ennek az egésznek így kívülről, de szerintem ennek ellenére sikerült azt megcsinálni, amit akartatok.

[00:22:45]Így meg kitűztetek magatok elé.

[00:22:47]És akkor elmondtátok, hogy mi minden az, tehát hogy mi minden van, ami ami az alapszám nem lesz.

[00:22:54]Tehát elmondtátok, hogy mi a baj az ilyen mainstream fősodatú liberális narratívákkal, hogy az ember nem tudom kinyitja a Telexet és olvasz olvas megint valamit valamilyen szegregátumról, hogy izé, hogy szülnek ott kétszer annyit a nők, mint nem tudom, Vas megyében, meg nyilván mi a különbség a rasszista narratíváktól, ezt nem kell magyarázni, meg hogy mi a különbség a gyarmati országokból induló, de amúgy az ilyen nyugati akadémiában megcsontosodott elméletek tőle, amit magunkra importálunk.

[00:23:21]Meg meg arról is meséltek, hogy mi a zsere már rátértetek, hogy mi a mi a különbség az ilyen sztenderd marxizmustól, ami használja ezt a a munkaerőtartaléksereg definíciót, amit fogunk hallgatni ma este többször.

[00:23:33]És nem az én tisztem definiálni, de nagyjából arról van szó, hogy azok az emberek, akik nem tudnak formálisan mondjuk egy gyárban dolgozni, ők hogyan tartják fent a kapitalizmus rendszerét a különböző ilyen ennél szürkébb munkáikkal.

[00:23:46]És akkor most elmondtam ezt nem szakmailag, és majd kijavítotok.

[00:23:50]Na de hogy leírtunk mindent, amit amilyen nézőpontból nem beszéltek, de hogy akkor mi az állítás?

[00:23:57]Milyen nézőpontból néztek rá erre az egészre, mi a ti sztoritok?

[00:24:04]Hát először is azzal kezdeném, hogy nem az van, hogy valamivel baj van, tehát semmiképp sem egy ilyen ellen definíció, és mi se mondjuk meg a tutit.

[00:24:15]Tehát ezt már előre meg [torokköszörülés] tudom mondani.

[00:24:20]Igazából az volt nekünk a fő küldetésünk, ugye, hogy a még én helyzetmű, hát nem alapító, de elég sokáig most is helyzetmű közeli vagyok és a helyzetműenek az volt az eredeti missziója, hogy hogy ugye ugye mi félperiférián vagyunk és a saját ilyen társadalmi jelenségeinket ö érrtéken próbáljuk megérteni és Ö persze használunk olyan fogalmakat, amik a más társadalmi kontextusokban, mondjuk centrum társadalmak tapasztalataiból születtek.

[00:24:59]Ugye a lilla mondta, hogy a postkolont vagy az afroamerikai tapasztalat, mondjuk a cigányság esetében az is egy nagyon fontos ilyen analóg tapasztalat, amit használunk is, meg a posztkolont is használjuk, de hogyha egy az egybe átveszünk ilyen elméleteket, és azzal próbáljuk leírni mondjuk a magyarországi cigányság helyzetét vagy értelmezni, azzal lehet, hogy sok kreditet kapunk különböző mezőkben, de szükségszerűen ki fog takarni egy csomó olyan dolgot, ami ennek a félperifériás kontextusnak a sajátossága.

[00:25:34]És egyszerűen azt szerettük volna egyrészt, hogy ezek így ne legyenek kitakarva, tehát legalább valamilyen szinten megpróbáljuk ezeketnek a sajátosságoknak hangot adni, még akkor is, hogyha ez na mindegy, ebbe most sem megyek bele.

[00:25:52]A másik meg, hogy hogy ennek a tudástermelésnek a cigányságról van egy nagyon gazdag hazai hagyománya.

[00:26:00]Nyilván ez is teljesen beépül a munkánkba, sőt ebből a hagyományból vannak benne a szövegek, tehát sok szerző is.

[00:26:10]Viszont annak a hagyománynak az a nagyon erős sajátossága, hogy nagyon államközpontú.

[00:26:17]Ennek mi az oka?

[00:26:17]Az minte egy az egy hosszabb kérdés, de hogy általában a cigányság úgy jelenik meg, mint valamilyen nem működő állami intézményi funkciónak a kritikája.

[00:26:28]És ezt is szerettük volna egy kicsit úgy kitani, hogy az állam nagyon fontos aktor, nem szabad elfeledkezni semmiképpen róla, de hogy az állam mozgástereit is meghatározzák a globális folyamatok, és hogy a globális munkamegosztáson belül próbáljuk értelmezni a cigányság helyzetétet, és így jutottunk el a munkaerőtartalékek fogalmáig, ami [nevetés] ami most egy külön Na mindegy majd.

[00:27:02]Tehát igen, ezt most már mondtál nyugodtan.

[00:27:05]Szóval amit mondtál, az tökre úgy van.

[00:27:08]Végülis az a lényeg ebbe a fogalomban, hogy ez nem a cigányságot jelöli, hanem a hanem ez egy pozíció a globális munkamegosztásban.

[00:27:17]Ez egy olyan népesség, vagy egy olyan osztályhelyzetté tud válni, aminek a tőkefelhalmozásnak szüksége van, hogy legyen egy ilyen olcsó munkaerék munkaerőtartalék van, hogy legyen egy ilyen olcsó munkaerék munkaerőtartalék.

[00:27:33]Ezt nagyon egyszerű megérteni.

[00:27:33]Tehát hogyha nincs munkaerőtartalék, akkor a béralakú pozícióba, nagyon jó béralkú pozícióba kerülnek a munkások, ugye akkor fölnyomják a béreket.

[00:27:43]Ha fölnyomják a béreket, akkor drágul a termelés.

[00:27:47]Ha drágul a termelés, akkor drágulnak az áruk.

[00:27:49]Hát biztos van itt közgazdászok.

[00:27:51]Ez nyilván leegyszerűsítő, de valami ilyesmi.

[00:27:53]És a termelés a szolgáltatás ciklusához is ugye alkalmazkodni kell a munkaerőnek.

[00:27:58]Tehát ha egy akkumulátorgyár éppen nem pörög a termelés, el tudja bocsátani, ha pörög, akkor be tudja szívni.

[00:28:07]Ezek jellemzően a kölcsönzött munkaerők.

[00:28:09]Ha kiszárad ez a munkaerőtartalksereg, akkor probléma van.

[00:28:14]akkor általában olyan helyekre települnek a a gyárak vagy a termelési egységek, ahol van ilyen.

[00:28:22]És ezt most is látja, ez a magyar gazdaságban most is egy probléma, mert most úgy néz ki, hogy úgy kicsit gond van a munkaerőtartalékkal.

[00:28:34]Ez nem mindig cigányság volt Magyarországon, se ez a 60-as évektől lett a a cigányság a klasszikus munkaerőtartaléksereg pozíciójába.

[00:28:44]amikor a vidéki népesség elfogyott így a 60-as évek végén, [zihálás] mint munkaerőtartalék.

[00:28:53]És csak hogy pontosítsak akkor, hogy jól értsük, hogy a ez igazából a cende, hogy van egy ilyen puffer, ami szükséges ahhoz, hogy a kapitalizmus az olajozottan tudjon működni, mert hogyha éppen jól pörög a termelés, akkor izé felszívjuk őket, hogyha nem, akkor el lehet őket könnyen izélni, és akkor itt majd szerintem a vendégmunkások is tökre bejönnek.

[00:29:12]És azt mondtad még csak, hogy tényleg jól értsük, hogy hogyha nem lenne egy ilyen sereg, ami amire így lehet mutogatni, hogy izé, hogyha magasabb bért kérsz te a gyárban, akkor tudok hozni 20 másikat helyetted, akkor nem lehetne ezt mondogatni a munkásoknak, és akkor a magasabb bérek azzal járnának, hogy kevesebb lenne a profit.

[00:29:28]Tehát, hogy így tényleg így létszükséglete a rendszernek, hogy legyen egy ilyen puffer.

[00:29:34]Hát a Igen, a ma ismert formájában.

[00:29:36]Igen, hogy most Igen.

[00:29:36]És a másik, hogy azt is szokták még mondani, hogy ugye ennek a népességnek a reprodukcióját akkor nem kell bérformájában kifizetni, mert amikor épp nincs munka, akkor alkalmi informális munkákból vagy állami transzferekből tartják fön magukat, és a cigányság erősen fölül van reprezentálva ebbe a népességbe Magyarországon.

[00:29:58]Ez nem azt jelenti, hogy csak cig cigányok vannak munkaerőtartalékseregként, és az se, hogy nincsenek olyan cigány származású emberek, akik középosztálybeliek, hanem azt, hogy sajnos ez annyira erős ez az összefonódás, hogy többnyire nekik is kezdeni kell ezzel valamit.

[00:30:16]Tehát mondjuk, ha te nem cigányszármazás vagy, de ilyen pozícióban élsz, akkor lehet, hogy téged is cigánynak fog nézni ennek az összes problémájával együtt.

[00:30:26]Vagy ha középosztálybeliként vagy cigány, akkor meg csomószor nem fognak cigánynak nézni, mert egyszerűen az osztálypozícióval azonosítják ezt.

[00:30:35]Ö, tehát, hogy ez egy kényszer azoknak az embereknek, akik cigányként élik az életüket.

[00:30:46]egy gondolatot, hogy meg szóval, hogy ugye ez annyira jelentős és ez az összefonódás, hogy ugye ez be kúszott a közbeszédbe, tehát hogy azt ami a Lázár, amit mondott nem olyan rég a cigányokról és a wcpucolásról, az ezt jelenti, hogy ezt ezt tudja a közv ezt tudja a politikai szintére, és így használ így tekint a cigányokra.

[00:31:06]Ugyanakkor amit a Cili mondott, az nagyon f szóval egyetlen egy ilyen mellékszáll és nem akarom ebbe az irányba elvinni beszélgetést, de hogy hogy ugye nem csak cigányok és nem csak marginalizált vagy hosszú évtizedeken, generációkon átívelő marginalizált élethelyzet lehet, ha lehet egy átmeneti időszak is az, hogy valaki ebbe a pozícióba kerül, például nem tudom, a kisgyerekes anyák, vagy a fogyatékkal élők, vagy bármilyen más kiszolgáltatottság mentén kerülhet valaki egyébként a tartaléksereg pozíciójába.

[00:31:42]Igen.

[00:31:42]És akkor még ez, hogy ez a bevezetőbe van, hogy ez mikor rögzül egy ilyen osztályhelyzetté, és mondjuk egy ausztriai pincér is adnak a gazdaságat, munkaerőtartaléksereget, de itthon mégis egy alsó középosztálybeli pozíció.

[00:31:56]Tehát ez relatív is.

[00:31:58]Tehát amit mondunk végül is az az, hogy a a pozíció állandó.

[00:32:01]Az, hogy ki tölti be, az változik.

[00:32:08]Hát meg ez talán onnan is látszik, hogy amit mondtatok, hogy a rendszerváltás után a cigányság volt az első nagy társadalmi csoport vagy réteg, ami kihullott ebből az egész ilyen formális rendszerből.

[00:32:19]Tehát nekem nagyon kevés erről a tudásom, de azt tudom, hogy a rendszerváltás előtt nagyon-nagyon sokan dolgoztak cigányok az építőiparban.

[00:32:25]És amint történt egy ilyen nagy reccsenés a rendszerváltáskor, akkor így ők voltak azok, akiket ki lehetett tenni a a az utcára meg ki a formális bérmunkapiacról.

[00:32:37]És nem tudom, hogy ehhez akartok-e még valamit mondani, vagy rátérjünk egy kicsit az ilyen következő részre.

[00:32:42]Nekem oda van egy kérdésem, hogy hogy mondtátok már ezt Lila Tán te a felvezetődben, hogy hogy a szegény, hogy a cigányságot mint egy ilyen szegény kérdést nézi sokszor a a liberális média meg az ilyen nem tudom társaltudományok.

[00:32:57]és hogy és hogy ti amellett érveltek például a bevezető tanulmányban, hogy ezt nem lehet ennyire így lebontani, hogy akkor így ez egy ilyen etnicizált szegénységi kérdés.

[00:33:04]És hogy erről erről mesélhetnétek egy picit?

[00:33:11]Hát szerintem erről legalábbis én csak annyit tudok mondani, hogy hogy ez egy ilyen nagyon ősi vita ez a strukturális vagy kulturális igazából.

[00:33:23]Mi ezt úgy közelítjük meg, hogy hogy az érdekel minket, hogy egy strukturális pozícióban milyen kulturális értékteremtés zajlik.

[00:33:31]Tehát, hogy nem egy ilyen vagy vagy helyzetbe, vagy pedig tehát, hogy nem valami vagy szegény, vagy etnikai, mert egyszerűen teljesen más szegénynek lenni cigányként.

[00:33:41]Ez más kulturális rendszereket termel ki.

[00:33:44]más megküzdési stratégiákat, mintogyha magyarként szegény valaki.

[00:33:50]Tehát, hogy ez így nem elválasztható igazából, de én még csak annyit tennék hozzá, ami szerintem itt fontos, mert hogy most most fogalmazzuk ugye meg a központi állítását a a lapszámnak, hogy hogy tehát, hogy jó, akkor most elmeséltük ezt a strukturális pozíciót, és hogy ez ebbe a helyzetbe került a cigányság, mondjuk a 60-as évektől kezdve, de hogy mi nekünk az a célunk, hogy ne csak erre a strukturális pozícióra fókuszáljunk, mert akkor mert Mert akkor az elfedi pont pont ennek a komplexitását.

[00:34:22]Tehát nem ez nem elégséges ez a magyarázat, hogy hát a cigányság a tartaléksereg, mert mert akkor hol van a többi téma, hol van az aktivizmus, a mobilitás, a nem tudom.

[00:34:33]Szóval, hogy mi ezért szerettünk volna mély empíriákra támaszkodni a lapszámban, hogy a az életvilágok jelenek meg, mert azok tudják informálni az elméletet, és azok rá tudnak világítani az elméletek hiányosságaira.

[00:34:51]Y szeretném [nevetés] mondani.

[00:34:54]Mondjad, Cili, aztán majd mondom.

[00:34:56]Igen.

[00:34:56]Tulajdonképpen a nagy nincs olyan nagy mondás.

[00:34:58]Az egyik nagy mondásunk az a az empíriában van.

[00:35:00]az a mindegyik szöveg nagyon mély empíriára támaszkodik.

[00:35:05]Tehát nagyon mondjuk a kritikai balós tudásb tényleg a cigány téma nagyon sokszor egy ilyen statiszta statiszta nagy mondáshoz, ugye, és tényleg vannak erről könyvek, és ott tulajdonképpen ez van mondva, hogy munkaerőtartalék, ez nem egy olyan nagy mondás, tehát ez önmagába tehát megvilágító erejű, de ezzel még nem mondtunk semmit.

[00:35:30]amivel van valami mondva, az az, hogy mi folyik azokban az életvilágokban, ahol ahol ezek az emberek élnek, mert mert ott termelődik a mozgástér, ott ott van az aktivizmusnak a csírái, akit ez érdekel éppen az ellenállásnak az elnyomás mechanizmusai ott működnek és ez a hát a fordulat azért általában empíriában erős, de tényleg próbál tehát, hogy a nem hát próbáltam [nevetés] Nem.

[00:36:04]Tehát amiket olvast, azért van empíria is sokszor.

[00:36:06]Igen.

[00:36:08]Na.

[00:36:08][nevetés] Elmélet.

[00:36:11]Ö, tehát igen, hogy hogy ezt ami a mi keretünk elvileg ez a kritikai marxista, annak meg ez a korlátja sokszor, hogy ilyen nagyon nagyon akarja mondani a kritikai mondását, végülis a saját pozícióját a mezőbe újratermelni, és közben egy ilyen eszközzé válik az a terep, amin keresztül így ezt mondja, és ezt próbáltuk úgy elkerülni, hogy hogy tényleg sok empíria legyen benne, és nem feltétlen kell, hogy most ehhez a keret hez úgy nagyon szorosan kapcsolódjon, hanem meglegyen mutatva, hogy mi hogy Igen.

[00:36:46]Na és csak erre vonalvezetésként akarok rákérdezni, mert szem kapcsolódik ehhez.

[00:36:53]Csak hogy akkor meséljetek arról, hogy mit mutat meg nekünk az empíria, ami mondjuk nem látszan ebből a tartaléksereges dologból.

[00:37:00]Valóban így picit így ehhez meg gondoltam, hogy én azt a szerepet is próbáltam magamra vállalni, hogy hozzak ilyen közelfogható példákat, amik így picit így a földre lehozzák ezt a az absztrakt szintet, de hogy még csak így az előző kérdéshez így picit arra reflektálva, hogy így miben más, az szerintem így tényleg pont ez, és akkor majd a példám is remélhetőleg ezt így megmutatja, hogy azért nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy a cigánysággal kapcsolatban úgy beszélünk, hogy így egy-egy nézőpontot használunk és egy ilyen nagyon tehát hogy így picit ilyen fekete-fehérként fogjuk fel az egészet és így megpróbáljuk azon keresztül értelmezni és akkor ugye erre hoztátok példák példaként ez a szociális etnikai szegénység tehát hogy így hogy ezt így hogy lenne érdemes és ami ugye így a tapasztalatunk meg amire jó a a terep tulajdonképpen hogy így láthatóvá válik az hogyha megpróbáljuk érteni helyben azt hogy mi történik vagy milyen élettapasztalatok vannak akkor egyszerre több szempontrendszert kell figyelembe venni.

[00:38:00]Tehát, hogy a cigánysággal kapcsolatos folyamatokat több szinten kell megérteni, például így a mindennapi tapasztalatok szintjén, a helyi közösségek szintjén, az intézményi működési szintjén, de tök fontos az, hogy egyszerűen elhelyezzük egy sokkal tágabb gazdasági, politikai szintér is, tehát hogy lokalitással foglalkozunk, de hogy azt folyamatosan mondjuk így a nemzeti meg globális folyamatokhoz is próbáljuk kapcsolni.

[00:38:21]Na és akkor hozok példát, merthogy nekem ami mondjuk így erről eszembe jutott, hogy az a terep, ahol mi nagyon sokáig dolgoztunk, Tiszavasvári, ami mondjuk így az idősebb, mármint ha velem egy idős meg a nálamnál idősebb korosztály számára biztos, hogy így behoz olyan képeket, hogy Tiszavasvári nagyon vagy hát két esetben került bele így az országos média reprezentáció figyelmébe, és mind a kétszer ugye úgy pecsételődött meg ez a település, mint egy ilyen rasszista település, illetve a ahol egy ilyen helyi etnikai konfliktus alakult ki.

[00:38:58]Viszont hogyha megnézzük helyben azt, hogy mondjuk a 97-es különballagás, vagy a 2016-os érpataki polgármester körüli konfliktusnál történt, akkor hogy mondjam, egy sokkal komplexebb válasszal találkozunk, amire egyszerűen azok a narratívák, amik így nagyon egyoldalból próbálják megközelíteni, meg értelmezni ezeket a kérdéseket, azok így megbuknak.

[00:39:21]Tehát, hogy mondjuk a 97-es külön ballagásnál például iszonyat fontos az, hogy mondjuk így miközben az országos reprezentáció, vagy hát hogy így az országos nyilvánosságban úgy jelent meg, mint Tiszavasvári egy rasszista település, ahol etnikai konfliktusok zajlanak, azzal a szintjével senki nem foglalkozott, hogy mondjuk ebben az időben zárt be az alkaloidagyár, és annak milyen hatása volt a helyi településre, ez milyen kényszereket alakított ki mondjuk így a helyi városvezetés szempontjából ugyanebben az időben zajlott és a külön Különballagás az micsoda?

[00:39:52]Ja, bocsánat.

[00:39:52]Szóval a külön vallagás, elnézést, igen, nagyon alapvetésnek tekintettem.

[00:39:56]Szóval 1997-ben történt az úgynevezett különballagás, amikor Tiszavasárinak az egyik általános iskolájában, ahol roma és nem roma diákok együtt tanultak, ugyan már részben elkülönítetten, akkor történt meg ez a külön ballagás, amikor a roma diákok egy nappal korábban kellett ballagniuk, mint a nemroma társaik.

[00:40:15]Tehát, hogy tulajdonképpen egy ilyen szegregált ballagás jött létre.

[00:40:20]És tulajdonképpen ez egy azért emblematikus esemény, mert ennek folyamányaként tulajdon lezajlott az első civil szervezeti bum Tiszavasváriba, ami azt jelenti, hogy nagyon sok civil szervezet, médiamunkás odaérkezett a településre, és ugye mindenki a saját narratívája mentén elkezdte ö hát elkezdte így a saját gyakorlatait, és ennek részeként valósult meg az első oktatási ö szegációs per, ami tulajdonképpen egy sikeres per volt.

[00:40:54]És mi ezt vizsgáltuk meg, hogy ugyanez az országos nyilvánosságba, illetve a civil nyilvánosságba egy sikerként lett elkönyvelve, de hogy mi történt valójában helyben.

[00:41:02]És helyben azt láttuk, hogy az oktatási helyzet nem változott, sőt sokkal rosszabbá vált.

[00:41:07]a helyi társadalmi viszony az még nehezebbé vált, tehát hogy a feszültségek még tovább növekedtek és és tulajdonképpen elindította a várost abba az irányba, ahol így most tart, amire nagyon sokan azt mondják, hogy így igazából már nem látják, hogy mik lennének azok az eszközök, amivel így el lehetne mozdítani, vagy ki lehetne mozdítani.

[00:41:28]Eltadom a szót, hogy így értsük.

[00:41:30]Tehát, hogy így beszéltem az alkaloidáról, amiről ugye nem volt szó, de az is nagyon fontos, hogy ugye 97-ben vagyunk.

[00:41:35]A bokroscsomag ekkor vált ö, hogy hívják, vagy ekkor csorgott le így a helyi települések szintjére, ami helyben, az iskola tekintetében azt is jelentette, hogy megszűntek a különböző ilyen oktatássegítő funkciók, tehát hogy az egészségőr, a pedagógiai asszisztens, ami óriási terhet rót azokra a pedagógusokra, akik ott maradtak az úgynevezett Pete Ferenc Általános Iskolában, ahol maga ez az eset megtörtént.

[00:42:02]De emellett nagyon fontos egy ilyen másik része, hogy egy picit így kijjebb menjünk, hogy ugye itt vagyunk 97-ben, hogy nagyon nagy hatással volt a helyi történésekre az is, hogy hogy így a nemzetközi donorpolitikának mi volt például az elvárása, meg a különböző ilyen civil civil politikáknak és stratégiáknak.

[00:42:22]ugyanis ez volt az, amikor így elkezdődt ez az egész stratégiai perben való gondolkodás, és tulajdon az, hogy Horvát Aladár és a Roma polgárjogi Alapítvány odamentavasváriba és megcsinálta az első szegációs pert, az Aladár el is mondta nekünk egy interjúban, hát hogy őnek Viktor Kapóra jött, mert hogy ők kerestek egy olyan ügyet, amit így fel lehet mutatni és el lehet indítani ezt az ügyet.

[00:42:43]és hogy ők nem azzal foglalkoztak, hogy helyben mi történt, mi ez a konfliktus, hanem ők azzal foglalkoztak, hogy ugye hogyan tudják így a saját narratívájukat, a saját céljukat vinni, amire támogatást adnak.

[00:42:55]Tehát, hogy itt nagyon sok szempont van egyszer, és szerintem ezért tud fontos lenni a terep, merthogy egyszerűen így láthatóvá válnak, meg kibomolnak tulajdonképpen, mint a hagymának így a rétegei, hogy így egy ilyen történet áll föl.

[00:43:08]És ez ez az, amit így a Ciri mondott, hogy ehhez kell a terepmunka.

[00:43:12]Ö, és tulajdonképpen így a lapszám erre tesz kísérletet, hogy több terepen keresztül bemutassa ezeket a nézőpontokat.

[00:43:19]Ez hosszúra sikerül, de remélem közelebb hoztam.

[00:43:22]Igen, tök jó példa volt arra, hogy mi történik a mozgalom szintjén, most nem a tudástermelésben, hanem a akció szintjén, amikor ugyanúgy van egy hegemón narratíva.

[00:43:34]Itt gondolom ez az afroamerikai analógia lehetett, hogy stratégiai pert kell találni.

[00:43:39]a polgárjogi mozgalomból ugye arra fizetnek a donorok, és ez hogy tud úgy generálni, mélyíteni konfliktusokat, végülis ez történt, hogyha nem reflektálsz a kontextusra, amiben valójában dolgozol, és ez erreult.

[00:43:56]És én ezt csak így egy dologgal egészíteném ki, hogy az is ilyen nagyon érdekessé válik, hogy tehát, hogy így ez a ezek a fajta elvárások meg ezek a fajta hogyan jutunk ezekhez az erőforrásokhoz, hogy ez hogyan kezd így lecsorogni a terepre is.

[00:44:11]Tehát, hogy ez szerintem akik terepen dolgozunk, így mindannyiunknak tapasztalatává válik, hogy hogyan lesz a helyi embereknek a narratívája is, meg a szókészlete az tulajdonképpen így elkezd azonosulni a donoroknak, illetve a nem tudom, a civil szervezeteknek így az elvárásaihoz.

[00:44:28]Tehát, hogy én például dolgoztam három vagy négy éven keresztül a TASnak a római jogtudatosító programjába, és éreztem azt, hogy ennek is van egy ilyen furcsa betülete, hogy hogyan kezdik el tudatosan használni, de nem feltétlen azért, mertogy így na értitek mit akarok mondani, most ebbe egy kicsit belezavarodtam, de hogy egyszerűen tényleg így a nyelvezet is átemelődik, és nem azért, mertogy ez lenne feltétlen a saját tapasztalat meg a saját igény, hanem egyszerűen ugye felfedezi mindenki azt, hogy honnan jön az erőforrás, milyen narratíván keresztül, és elkezdjük azokat alkalmazni.

[00:45:04]De mondjuk bocs, csak hogy érthető legyen, milyen kifejezéseket kezdenek el kik használni.

[00:45:08]Tehát hogyha mit tudom én, hogyha például mondjuk épp a 2000-es években, mikor még a civiltársomban több erőforrás volt, akkor például az én terepemen egyszerűen erre volt pénz, innen jön, ahonnan jön az pénz, onnan jön a narratíva.

[00:45:23]És emberek ezeken keresztül tudták magukat elbeszélni, hogy szegregáció, hogy hogy mit tudom én, diszkrimináció, tehát hogy hogy csomó olyan fogalmat használni, ami a domináns narratíva volt, mert egyszerűen ez adott nekik forrásokat arra, hogy felkapaszkodjanak mondjuk egy ilyen középosztálybeli pozícióban, ami nem azt jelenti, hogy hú, ez most milyen csúnya dolog, vagy ilyesmi, hanem hogyha erőforrás ással rendelkezünk.

[00:45:56]Az erőforrás, és akinek kevesebb van belőle, az a az abba fog kapaszkodni, ami nekünk van.

[00:46:02]Tehát erre így reflektálni tehát nem ez nem feltétlen negatív dolog, de hogyha nem lesz reflexió tárgya, akkor nagyon félre tud vinni.

[00:46:13]Igen.

[00:46:13]És ezt most csak így azzal szeretném kiegészíteni, mert azt így kihagytuk ebből az egész keretrendszerből, hogy és szerintem tök fontos része, hogy mi a saját pozíciónkra is pont ugyanígy tekintjük.

[00:46:24]Tehát, hogy így a kritika tárgya alá vonjuk, tehát hogy mi magunk, akik írunk erről, akik terepen dolgozunk, akik tanodákba dolgozunk, nem tudom, így része vagyunk ennek a rendszernek, és mi magunk is elkezdjük ezt használni, és hogy szerintem így a mi munkánk során az egy tök fontos szempont volt, hogy egyszerűen így a saját pozíciónkra is elkezdjünk ebbe a ebbe az egészbe reagálni.

[00:46:43]Tehát, hogy például mondjuk nekünk így a Tiszavasvári munkánk kat alapvetően azt kezdte el elindítani, mármint a kutatói részét, hogy mi oda először a a Ferivel érdekvédelmi közösségszervezési tevékenységgel érkeztünk meg, ami nagyon sok tekintetben egy kudarcos tevékenység volt, és pont ezt próbáltuk megértelmezni, ami aztán így kinyitott egy ilyen sokkal nagyobb kört, hogy akkor nézzünk rá így a saját pozíciónkra is ebbe az egészbe.

[00:47:12]be.

[00:47:12]Ögen, ezt csak így fontosnak tartottam kiemelni.

[00:47:18]És mit találtatok, amikor ránéztetek?

[00:47:21]Hát, hogy mi is abszolút a részei vagyunk ennek.

[00:47:23]Tehát, hogy így onnantól kezdve, hogy tehát hogy mi egy rettentesen privilégizált helyzetben voltunk, hogy 10 éven keresztül egy terepen dolgozhattunk.

[00:47:29]Ezt mi hogyan tudtuk megtenni?

[00:47:31]Hát úgy tudtuk megtenni, hogy pályáztunk.

[00:47:33]Mire tudtunk pályázni?

[00:47:35]Hát arra, amire a donorok pénzt adtak.

[00:47:37]és hogy tulajdonképpen mi is elkezdtük azt a nyelvet használni, de hogy arra azért hogy mondjam, tehát hogy nagyon próbáltunk figyelni, hogy tényleg a helyi igényekből induljunk ki.

[00:47:46]Ö, szóval, hogy így ne az legyen, hogy mi érkezünk egy elképzeléssel, érkezünk egy narratívával, akár mondjuk amit itt a 97-es ilyen stratégiai pernél bemutattam, hogy akkor mi feltétlen odamegyünk és feltétlen valamit, amit itt nem tudom, Budapesten kitaláltunk, azt vigyük oda, hanem megpróbáljuk akkor a helyiek igényeit feltérképezni és bevinni, de hogy közben, hogy mondjam, tehát ugye ennek is iszonyat nagy nehézsége van, hogy a helyi igényeket, hogy tudjuk kiszedni.

[00:48:14]És akkor erre egy nagyon-nagyon pici példát hoz, merthogy helyben is, ahogy a Cili is megfogalmazta, tehát hogy így, hogy így néha olyan igények vannak, amiből tudják, hogy erőforrások jönnek, és mondjuk találkozunk olyan helyzettel, hogy egy romongró közösségbe olyan ötletek jönnek, hogy akkor nem tudom, kezdjünk el cigánynyelvi képzést tartani, tánckképzés, tehát hogy így olyat, amire így azt látják, hogy így a nemzetközi donorok ugye mint autentikus cigány kultúrára hozzák a pénzt, de ez az autentikus cigánykultúra, ez például ennek ennek a cigányközösségnek soha nem volt a sajátja.

[00:48:46]És hogy ilyen nagyon furcsa helyzetek tudnak ebből az egből kialakulni, hogy itt a az igények, erőforrások nem tudom viszonyrendszerében ezek így hogyan tudnak deformálózni.

[00:48:57]Igen, még ehhez onnék egy példát, mert pont az én terepemen is volt ez a olá cigány hegemónia, ugye, mert a olá cigány, tehát a az a az olácigány hegemó, hát hogy a na tehát az olá cigányok az a csoport csoport, akik elvileg tehát soh beszélik a nyelvet, a cigány népzene is hozzájuk köthető, és a reprezentációba ők ők sokkal erősebbek egy bizony bizonyos közegekben erősebbek voltak, és ezekbe a romungró közösségekbe is csomóan játszottak ilyen olá cigány zenét.

[00:49:38]Amiatt, hogy ugye abba arra volt, abban volt erőforrás, de közben meg így tökre kialakult így a saját Olá cigány zenéjük.

[00:49:47]Szóval csak, hogy mindegy, ez így eszembe jutott, hogy ez nem csak elnyomás, hanem csomó minden születik belőle, csak erre lett volna.

[00:49:53]Na de ez tök izgi.

[00:49:56]Meg pont ezen gondolkodtam így a donorok kapcsán, hogy hogy lehet, hogy a balos közegben nagyon kevés szó esik a sőt biztos, hogy nagyon kevés szó esik a cigányságról, de szerintem az egy tökre egy ilyen élménye sokunknak, hogy jönnek a nemzetközi pénzek, és akkor nem azt akar nem azt tudjuk csinálni, amit akarunk, hanem azt kell csinálni legalább részben, mint amit a donorok.

[00:50:16]És és ez tök érdekes volt, amit mondtál, Cili, hogy a szegációnak meg a nem tudom mi volt, a diszkriminációnak a nyelve, hogy ezt annyira jól sikerült uralkodóvá tenni ezt a nyelvezetet, hogy hogy mondjuk én is nem tudom, olvasam az ilyen különböző liberális média outleteket, és hogy így annyira ilyen természetes, hogy csak így beszélünk erről a kérdésről, hogy így nem is nagyon tudja az ember, hogy hogyan fogja fel máshogy ezt az egészet.

[00:50:40]És pont erre hozzáford egy csomó ilyen alternatív nézőpontot.

[00:50:45]És és van egy csomó másik tereptapasztalat, meg egy csomó másik sztori elmondva ebben a lapszámban, és meséljetek még arról, hogy mik jelennek meg.

[00:50:56]És szerintem tök jó, hogyha így konkrét empirikus példákat mondtok, mert ez nagyon érdekes.

[00:51:00]Remélem, hogy a közönségnek is, de nekem biztosan.

[00:51:02]Még egy kicsit akkor spotlight-ban rakom a többi témát is, mert szerintem mindegyiknek egyébként az az ilyen, hogy ott rejlik a kritikaiság mindegyikben, hogy valahogy egy ilyen a mainstream domináns diskurzust kérdőjelezi meg, egy nagyon fontos vagy újra és újra felmerülő aspektussal kapcsolatban.

[00:51:25]És akkor vannak olyan tanulmányok, amik ezt a a munkaerő témáját tematizálják.

[00:51:36]Akkor mondjuk a Dursüdi cikke így az informál az informalitást és az informális gazdaságot hozza be.

[00:51:43]van a a szombati Kristófnak a cikke.

[00:51:45]Ő például az szerintem azért nagyon izgalmas, és tök jó, hogy megjelent végre magyarul belőle egy rész.

[00:51:54]Mert ott tehát, hogy a rasszizmus, hogyan gondolkozunk a rasszizmusról, ugye mindig abból a szemszögből, hogy vannak így a a gonosz rasszista emberek, és és akkor ezzel szemben meg vannak a cigányok, akik áldozatai a rasszizmusnak, és szerintem ő így egy ilyen komplex ilyen hát egy ilyen intellekt etnikus viszonyrendszerbe rakja ezt a sztorit, ami ugye azt jelenti, hogy hogy elmesél egy ilyen mikrotörténetet így a hogy mi történt a a rendszeráltás után Gyöngyöspatán, és hogy ez hogyan hatott a helyi nem romat társadalomra, és ez hogyan hatott a helyi romad társadalomra, és a az erre a válaszreakcióként érkező balliberális közpolitika, hogyan reágált a romák helyzetére, és hagyta cserben a a nem romákat, és hogy ez hogyan vezetett ahhoz, hogy ki tudott alakulni egy ilyen jobboldali mobilizáció.

[00:52:46]Ö most egyébként nem fogom elmondani az összes cikket, olvassátok el, de hogy mondjuk amit az enyém meg én egy olyan közösségben kutattam, amit amit a jó cigányoknak neveznek, és hogy és hogy nyilván elérne itt megállni, hogy hát jó, hát akkor vannak jó cigányok is, vagy hát általában itt megállnak az emberek, vagy a mainstream közbeszét, hogy jó, de így vannak jó cigányok a rossz cigányok mellett, és hogy akkor egyrészt így picit így dekonstruálom, hogy ez mit jelent, ami nyilván ilyen nagyon konkrét jobb gazdasági lehetőségekhez köthető, amik abban a a faluban éppen vannak.

[00:53:21]Ö és hogy és hogy közben meg azt a cigány nők szemszögéből hozom be, ami azért tartok fontosnak, mert mert ez rávilágít arra, hogy az, hogy valaki jobb munkaerőpiaci lehetőséget tud elérni cigányként, az nagyban kötődik egy a munkaerőpiacon túlmutató az otthon a gondoskodás terében történő ilyen navigáció, ami ami amit nyilván nők csinálnak.

[00:53:52]Bocs, csak hogy a jó cigány azt jelenti, hogy amikor nem tudom oda van írva, hogy valaki a szegrágátomból indult és most nem tudom orvos nem tudom.

[00:53:57]Igen, igen.

[00:53:59]Ezt nem feltétek.

[00:53:59]Itt a jó cigány azt jelenti egyébként, hogy hogy arra törekszik, hogy minél tisztességesebb munkaerőpilci pozíciókhoz jusson, tehát nem cigányos munkákat végez, hanem egyszerűen csak egyébként ugyanúgy íy a munkarpiac legalsóbb szegmenseiben, de de nem cigányok között esetleg.

[00:54:18]és és olyan munkát végez, amit vagy mondjuk stabilan több akár éveken keresztül meg tud magának tartani.

[00:54:26]Tehát ez ez azért, [nevetés] hogy egy kicsit a tets cikkedről mondhatok, hogy hogy azt mutatja meg például tök jó, hogy ez a munkaerűtartalékként, hogy sajátítod el azt a morál morális elvet, vagy nem tudom, hogy te minél stabilabb munkaerőpiaci pozíciót szerezzél.

[00:54:45]Tehát az a jó cigány, aki munkaidéző, aki munkaerőtartsereg ként ugye próbál a munkás, stabilabb munkás pozíciójába kerülni.

[00:54:56]Igen.

[00:55:02]És akkor mondd nyugodtan, hogyha mertogy nekem még szerintem beszéljünk még a cikkekről.

[00:55:10]Nekem is van kérdésem hozzájuk, de hogyha mondanál valamit magadtól, akkor nyugodtan.

[00:55:14]Ja, hát hogy még mit tudom én, akkor előbb volt a szegációról beszéltél, csak pont ahhoz kapcsolódik.

[00:55:18]Például Puskás Fanni cikk az még azt mutatja meg, hogy egy ilyen szegregált iskola, amit megszüntettek pont a szegációra hivatkozva az a a annak a képe, hogy él a roma szülőknek a fejébe.

[00:55:33]Tehát ők miért nem feltétlenül tudnak menni ezzel a döntéssel?

[00:55:38]Mi mik?

[00:55:41]Tehát sok értelemben egyetértek az antiszegregációs politikákal nyilván, de az ő élethelyzetükből nézve az, hogy lesz mégis egy otthonosabb tér a amit kívülről szegregáciának tekintesz.

[00:55:53]Most hangsúlyozom, hogy ezzel nem azt mondjuk, hogy akkor a szegáció jó, hanem hogy különböző élethelyzetekből hogy lehet azt megélni.

[00:56:05]És amúgy hogyan vagy ez így tök érdekes, hogy így persze nyilván ők is támogatják részben mondjuk ebben az esetben az antiszegregációt, de így mégis vannak kritikáik ezzel szemben.

[00:56:12]És hogy amúgy mi tehát, hogy mi az, ami mondjuk a szegregált állapotban ezeknek az embereknek otthonasabb volt?

[00:56:20]te is hát, hogy hát az például, hogy hogy az a közeg alkalmazkodik az ő társadalmi státukhoz.

[00:56:31]Tehát hogyha mit tudom én, középosztálybeli iskolá járna a a gyerek, akkor ott ciki lenne, ha ő nem tudja befizetni a nem tudom milyen pénzt, vagy most elmegy napszámba, és ott meg abszolút ismerik az ő körülményeiket.

[00:56:47]ö és ahhoz alkalmazkodnak, vagy pár tök sok helyen nagyon fontos, hogy hogy már a tanár már őt is tanította, tehát ezek a közegek iszonyatosan biztonságkeresők és nagyon Igen.

[00:57:00]Tehát például ilyenek.

[00:57:01]Ja, köszi, köszi, ezt tök Izgi.

[00:57:05]Nekem van még egy kérdésem a szombati Kristófnak a cikkéhez, ugye amit mondtál Lilla, hogy a rasszizmust hogyan lehet máshogy értelmezni, mint nem tudom, ahogy szerintem sokan mi is napi szinten értelmeznénk.

[00:57:16]Tehát itt most tényleg arra gondolok, hogy akár ebben a balos közegben, akár ilyen, nem tudom, liberális újságolvasóként így abban vagyunk, hogy a rasszizmus az rossz, és nem tudom, így feltesszük a kabátunkra az ilyen felvarókat, hogy racism, és hogy így nem tudom, a raszisták nem jó emberek.

[00:57:31]Csomószor az ilyen narratíva.

[00:57:32]És itt a Kristófnak a kutatásában meg azzal, hogy ez ahogy mondtad is, hogy ez hogyan egy ilyen összetett társadalmi ilyen konstellációnak a vagy együttállásnak a következménye.

[00:57:41]Együttállás, most definiáltam és javítom ki magamat, de abszolút jogos.

[00:57:46]De a lényeg az az, hogy hogy mi volt az az együttállás, vagy hogy mi történt ott nem tudom 2008 előtt, meg mit csinált az állam, ami a cigányoknak jó volt, de hogy a fehéreknek nem.

[00:57:56]Szóval erről egy picit tudnál lemesen, hogy mi hoza létre konkrétan ezt a helyzetet.

[00:58:06]Jó, de segítsetek.

[00:58:09][lihegés] Hát ott végül is így több ő azt mondja, hogy a 2000 várjunk, hogy tehát eleve ott a helyi középosztályk, ami egy ilyen ő utópaszti közösségnek mondja, hogy az EU csatlakozás eleve nagyon rosszat tett ott az ilyen mezőgazdasági vállalkozóknak, és amúgy is ugye magas volt a munkanélkül, tehát hogy a helyi középosztály így nem tudta magát újratermelni, és minden ezzel kapcsolatos ilyen sérelem az a cigány kérdéssel fogalmazódott meg.

[00:58:47]És például az iskola volt így a helyi középosztálynak a újratermelésének a szimbolikus szintere, és ugye egyre több cigány gyerek volt, és ez így veszélybe került, mert úgy tehát hogy végülis ez is, hogy hogy egyszerűen a társadalmi dezintegráció, lecsúszás az így fedésbe került a cigány problémával, és minden minden társalmi problémát ezen keresztül érzékeltek, és közben úgy érzékelték, hogy az állam meg segíti a cigányokat ö különböző formákban, és utána jött a 2008-as válság, ami meg mindkét csoportot, a cigányokat is, akiknek nem volt munkájuk, és a válságba kerülő középosztályt is nagyon megütötte, és ez egy ilyen osztálykonfliktussá nőtte ki magát.

[00:59:39]De amúgy olvassátok el, mert amúgy tényleg nagyon izgalmas és tök olvasmányos.

[00:59:44]Most biztos, hogy jól össze tudtam foglalni, de nem, szerintem tök jó volt.

[00:59:47]Meg meg ez nekem nagyon izgalmas, hogy hogy ahogy mondtam, hogy nem csak úgy lehet gondolkodni a rasszizmusról, hogy ez egy morális kérdés, hanem hogy így van amikor erősebb, van amikor gyengébb, nézzük meg, hogy amikor erősebb, akkor az miért erősöd miért erősödik föl.

[00:59:58]És hogy a kapitalizmusnak a válsága meg a megszorítások miatt raszistábbá lesznek az emberek, akkor lehet, hogy érdemes ezekről a dolgokról is beszélni, nem csak arról, hogy ki jó ember meg ki rossz ember.

[01:00:08]azzal együtt nyilván, hogy az a típusú rasszizmus helyben az nyilván egy ilyen nagyon-nagyon rossz következményekkel jár dolog.

[01:00:14]És akkor bele is kérdezhetek még a cikkekbe jobban, meg az empíriákba, de igazából rámehetünk arra a részre is, hogy mondtátok, hogy a postzocialista átmenet az egy csomó cikkben megjelenik, és hogy mesélhetnétek arról, hogy ennek milyen jelentősége van, meg hogy hol tartunk most azzel az egész kérdéssel így napjainkban.

[01:00:41]Igen, szerintem ezt ezt még nem fejtettük ki nagyon, csak így említettük, hogy hogy hát mi így a 60-as évektől kezdjük ezt a történetet.

[01:00:51]és hogy azért onnan kezdjük, mert akkor akkor volt egy ilyen fordulópont, hogy akkor tehát mondjuk a amennyire tudom, addig jellemzően a cigányság inkább ezekben az ilyen hagyományos foglalkozásokban volt, amik a cigányságra jellemzőek voltak, és és utána volt egy ilyen fordulópont, mert ugye dübörgött a az ipari termelés, és és szükség volt a munkaerőre, az olcsó munkaerőre.

[01:01:18]És akkor elindult egy ilyen proletarizációs időszak.

[01:01:22]Ö, és ezt az onnantól kezdve, vagy az onnan kezdődő időszakot ilyen asszimilációs rezsimnek hívjuk, mert ez egyszerre volt egy ilyen hát volt ennek egy ilyen nagyon erős politikai asszimilációs vetülete, hogy akkor a cigányság legyen a a a nagy proletál munkásg része.

[01:01:42]És és akkor ehhez kapcsolódott egy soren közpolitika is, ami a a telepfelszámolásokat jelentette meg az oktatásban is, hogy akkor ők ők is járjanak iskolába, és ők is végezzék el az iskolát.

[01:01:55]És most nyilván hát ezek nem voltak olyan nagyon sikeresek, vagy hogy ugyanúgy megmaradtak a a telepek nagyrészt, és és hogyha el is végezték az iskolát, a cigány gyerekek, hát érdemi oktatásban nem részesültek, vagy hogy hát ugyanúgy a hátsó padba maradtak.

[01:02:15]És és viszont az elmondható, hogy azért ez a ez a terepekből egyébként ez derül ki, és egy erre egy csomó tanulmány rávilágít, hogy és tök érdekes, hogy ez úgy köszön vissza mondjuk az interjúhelyzetekben, vagy így a tereptapasztalatokban, hogy hogy nagyon erős a nosztalgia ezzel az időszakkal kapcsolatban, amikor cigányok arról beszélnek, hogy mi történt így ez a 60-as, 70-es, 80-as években.

[01:02:38]Ö merthogy mindenki az arról számol be, hogy volt egy ilyen Ja, és itt mindig hozzá kell tenni, hogy de hogy a a a jelen táblatából a a múlt az mindig megszépül, de de hogy mindenki arról számol, hogy volt egy ilyen békéslés és akkor még nem számított, hogy ki cigány és ki nem.

[01:03:02]És hogy magyar és cigány békében együtt dolgozott.

[01:03:04]Ö és és hogy ez ez tényleg történt ö egyrészt, mert nyilván tehát, hogy a gyárakban a magyarokkal dolgoztak együtt, lehet, hogy nem ugyanabban a pozícióban, de hogy ott dolgoztak velük, ami azelőtt nem történt meg.

[01:03:19]Másfelől viszont azáltal, hog volt egy ilyen nagyon erős asszimilációs kényszer, az azt is jelentette, hogy nem lehetett nagyon narratíálja bármiféle ilyen cigányellenes diskurzusnak.

[01:03:31]Tehát nem volt rá eszköz vagy vagy vagy diskurzus, hogy megnevezzék ezeket az érzéseket, és hogy ezért is lehetett, hogy ez ez csak így úgy tűnik fel, mintogyha teljesen egyenlő lett volna mindenki.

[01:03:45]És akkor ez aztán szépen szétbomlott egyébként ugye a a rendszerváltással, és akkor jött a a rendszerváltás, meg a azutáni időszak, amikor amikor meg ilyen tömeges munkanélküliségbe került a cigányság, ugye, tehát és akor ez az, amikor így kiszorultak a a munkaerőpiacról.

[01:04:06][horkantás] Fajtasd lát [nevetés] [torokköszörülés] Igen, mert most pont ez a téma.

[01:04:12]Szóval, hogy [nevetés] szóval igen.

[01:04:19]És akkor t 10-es évekig tartott végülis ez a szakasz, amikor így a posztocia vagy a államszocialista gazdaság munkaerőtartikék seregéből a posztocialista munkaerőfelesleggé vált a cigánységi jelentős része.

[01:04:37]És ez kissé megváltozott ugye a 10-es évek közepétől, amikor elkezdett nőni a foglalkoztatás és csökkenni a munkanélküliség és a cigányság újra a munkaerő feleslegből.

[01:04:53]Most ez kicsit zavaró lesz, mert végig tartalékseregről beszéltünk, de mindegy.

[01:04:57]tehát, hogy valós tartaléksereg lett, mert egyszerűen szükség lett munkaerőre, és ez egy tömeges típusú ilyen kis léptékű felemelkedés, de közben még ebből a pozícióból is elkezdtek így számosan így főleg lokális szinten csomóan kiemelkedni, és miközben ez az asszimilációs nyomás is enyhült, most már lehetővé vált az, hogy valaki középposztályiként is cigány cigány legyen sokkal egyszerűbben, mint mondjuk akár 15 évvel ezelőtt.

[01:05:31]És ez most szerintem egy elég új helyzet, és ezt is kutatjuk, hogy akkor most ez hogy néz ki.

[01:05:42]Ja, de hogy igen.

[01:05:42]Szóval most ebbe vagyunk éppen.

[01:05:46][nevetés] A másik, amiben megvagyunk még, amit mondtunk az elején, hogy hogy mivel a cigányság, mint munkaerő, egy ilyen nagyon érdekes fordulóponton vagyunk, hogy hogy mint munkaerőtartalksereg elége ha főlem mondjuk tényleg egy csoda a szociálpolitikánk és oktatáspolitikánk lesz, tegyük föl, és mondjuk kiemelkedik ebből a cigányság, a pozíció ott marad, akkor ki fogja betölteni.

[01:06:15]És mindig, hogyha változik a munkaerőtartékseregnek a a szerkezete, akkor a társadalomban magában is elkezd valami megváltozni, új ilyen etnikai határok jönnek létre, mondjuk a vendégmunkások, tehát hogy a társam is megváltozik valami.

[01:06:36]És az is lehet egyébként, hogy mivel egy vendégmunkás sokkal jobban megéri, mint egy helyi romát foglalkoztatni, mivel a vendégmunkásnak nincsenek itt a családi rokoni kötődései, barátai, nem akar szabad szabadidőt, szabadidős tevékenységet, tehát a sokkal engedelmesebb munkaerő, mint mondjuk egy olyan ember, aki amúgy az élete teljes szegmensét itt éli.

[01:07:07]Az a baj, hogy na szóval, hogy én egy picit ilyen más aspektusához akartam így az eredeti kérdésedhez kapcsolódni, de hogy közben tök érdekes, hogy mondjuk így az aktivizmus tekintetében mennyire működik ez mondjuk így másként, vagy hogy így fordítottan ez a dolog, merthogy én amivel így a cikemben foglalkozni próbáltam, az tulajdonképpen az, hogy hogy az aktivizmusnak a ma ismert formáit, ez az én alapállításom, vagy így innen indulok ki, hogy ez részben a kulturális fókusz, részben a a az identitás alapú megközelítés, és részben pedig az áldozati narratívák határozzák meg.

[01:07:44]És azt próbáltam megvizsgálni, hogy egyáltalán ez az ilyen nagyon erős kulturális dominancia, ez honnan jön.

[01:07:48]És próbálok egy ilyen történeti áttekintést adni, és minő meglepetés, hát én is így a 70-es évekhez jutottam el.

[01:07:54]Ugye a magyarországi roma mozgalomnak a történetét, azt általában így a 70-es évek elejére 70 71-re datáljuk.

[01:08:02]Ön most nem fogom, nem mondanám így végig az egészet, de hogy ami számomra egy ilyen érdekes dolog volt, hogy még a 70-es években ez egy nagyon jól működő stratégiának tűnt, ami az államszocialista rendszer cigánypolitikájára jó válaszokat tudott adni ez a fajta megközelítés.

[01:08:19]Addig a rendszerváltást követően így úgy tűnik, hogy így megmaradtak ugyanezek a stratégiák, de erre a jelenlegi helyzetre ezek már kevésbé voltak működőképesek, vagy kevésbé tudták lekövetni.

[01:08:32]És tulajdonképpen én azt mondom, hogy ez egyfajta ilyen útfüggőséget eredményezett a roma aktivizmus tekintetében, ami ugye azt jelenti, hogy olyan önfenntartó mechanizmusokat hozott létre, amik egyszerűen így nem engedik azt, hogy más típusú nem tudom, aktivista stratégiák vagy módszerek kialakuljanak, és ugyanah kapcsolódik vissza, mint ami a 70-es években elindult, csak közben ugye tök sokat változott, mint amiről már beszéltünk, így a körülöttünk lévő világ, és éppen ugyanúgy benne a cigányságnak a helyzetei.

[01:09:02]is.

[01:09:05]Ja, hát nagy dilemmák előtt állunk, mert az aki ezzel foglalkozik, mert hát az egész társadal bizonyos szempontból és most ahelyett, hogy tovább, tehát hogy tovább folytatnám a magamból való hülyét csinást, most kicsit kinyitnám a közönségnek a kérdezésnek a lehetőségét ezen a amúgy szerintem tök érdekes mondások után.

[01:09:25]Nincsen hülye kérdés, ez tök fontos.

[01:09:27]Pont arról szól az egész lapszám, hogy így rá lehet nézni általunk tapasztalt, olvasott, látott dolgokra úgy, hogy arra vannak ilyen tök jó meg tök legitim megfejtések.

[01:09:39]Adom a mikrofont.

[01:09:41]Mindenképpen légyszi a mikrofonba beszéltek, hogy mindenki hallja és kérdezzelek minél többet.

[01:09:50]Picit mindig.

[01:10:00]Sziasztok, köszi a beszélgetést.

[01:10:04]Ö engem az érdekel így most csak a saját élményeim alapján, hogy meg nem tudom ezzel foglalkoztatok, de hogy a cigányságon belül is kicsit az ilyen fogalmak átvételéhez kapcsolódva, hogy ők is átveszik ezt a cigánym szétválasztást, és hogy maguk között is mondjuk akik nem tudom jó cigányok, azok magyarok, akik meg rossz cigányok, azok cigányok meg hogy a cigányok miatt van az, hogy elítélnek.

[01:10:36]Szóval, hogy ők is már kicsit ilyen negatív kontextusban használják sokszor a cigányság fogalmát.

[01:10:40]Ez most csak nem tudom, hogy tényleg így van-e, csak hogy a interneten meg nem tudom, a saját ilyen terepi dolgaiman ezzel találkoztam.

[01:10:50]És hogy tökre érdekelne az, hogy mit láttok ilyen mozgalmi szinten, hogy a cigányság fogalmának az ilyen visszaszerzése meg ennek az ilyen megtartó ereje, merthogy csomó amúgy ilyen megtartó ereje van ennek a közösségnek, és hogy magának ennek az ilyen fogalomnak meg az erejének a visszaszerzése, hogy ebben van valamiféle mozgás, hogy ezt így ha erről tudnátok egy kicsit mesélni, az tök jó lenne.

[01:11:18]Cigányság fogalmáznak.

[01:11:21]Hát igen, vagy hogy az, hogy hogy vegyük vissza ezt a fogalmat, és hogy ez ne egy negatív dolog legyen, hanem hogy ennek van egy ilyen kultúrája, van egy ilyen közössége, van egy megtartó ereje, és ja, az is válsz, hogy nincs.

[01:11:39]Köszi.

[01:11:39]Gondolkozzatok meg kérdéseken.

[01:11:44]Mondjad el, mondjá, mondjá kezdem, és akkor kezd.

[01:11:48]Hát szerintem az van igazából, hogy itt nem is annyira visszavételről lehet beszélni, mert amennyire én tudom a a tehát a cigányok egymást cigánynak szólítják, sőt ez kicsit így túl is van használva.

[01:12:04]Legalábbis az én tapasztalatom ez, hogy hogy kábé hé haver, vagy nem tudom.

[01:12:09]Tehát az ők cigánynak szólítják egymást, és ennek van egy kizáról kizárólagosságai is.

[01:12:19]Tehát, hogy lehet, hogy te nem szólíthatod, hogy hét cigány, de ő a haverjának azt fogja mondani, hogy mi van cigány, vagy gyere már cigány.

[01:12:27]Tehát, hogy hogy ezt nem nem is visszavételről van szó itt, hanem ennek az otthonosságnak a nyilvánossátételéről kérd lehetne beszélni, mert az otthonosság az megvan amúgy is, csak csak mivel ez egy nagyon erősen stigmatizált népesség, meg egy iszonyú, amit iszonyú sok szégyennel jár önfelvállalási nehézségekkel, Ezért ez egy ilyen belső egymás között használatos valami lesz, vagy provokatívan használatos, de szerintem amu én én érzékelek egy ilyen visszavételfolyamatot.

[01:13:06]Szóval sokkal gyakrabban mondják nyilvánosan is már azt, hogy cigány.

[01:13:11]És a roma az sose volt bizonyos közösségeken kívül egy belső megnevezés.

[01:13:18]És a másik meg, hogy egymást cigányozzák, az is egy ilyen nem cigány jellegzetesség, hanem minden stigmatizált népességre jellemző a fragmentáció.

[01:13:28]Tehát, hogy akkor egymásra próbálják állítani a mi jó cigányok vagyunk, de ők nem.

[01:13:37]Ez ez egy általános ilyen szociál pszichológiai jellemző.

[01:13:41]És amikor ezt látjátok sokszor terepeken, akkor ez nem cigány kérdés.

[01:13:47]Ez a stigmatizációból fakad.

[01:13:52]Igen.

[01:13:52]Én még annyit tennék azért hozzá, hogy hogy azokban a körökben, amikben mi mozgunk egy ilyen értelmiségi aktivista körökben, ugye a roma értelmiségi körökben, vagy ilyen nemzetközi körökben, azért a romát használják, mert az a hivatalos megnevezés.

[01:14:06]És egyébként vannak olyan országok, ahol meg a cigány az tényleg iszonyatosan más töltető, nagyon pejoratív és nagyon nem tudom, az ilyen balkán országokban például így nem egyáltalán nem használják szerintem cigányok.

[01:14:22]És szerintem én nekem ezzel volt valami ellentartásom korábban, de így megtanultam tisztelemben tartani.

[01:14:31]Hát, hogy a romát kell használni, hogyha hogyha éppen nem kifejezni akarod ezt a belső megnevezést a tereptapasztalataid alapján, akkor így akkor így használd a romát.

[01:14:42]Igen, amúgy tudományos cikkekben én is romát használok, mert egyszerűen nincs kedvem ezt elmagyarázni, hogy amúgy igen, roma, de amúgy itt mindenki ők is, maukat is cigánynak hívják, de mindegy, ebbe ne menjünk bele, mert plusz 500 szó.

[01:14:58]Én hash annyit tennék hozzá röviden, mert látom, hogy így vannak kérdések, de hogy nem biztos, hogy erre irányult a kérdés, de azért én azt is éreztem, hogy mondjuk mozgalmi szinten mi van ezzel kapcsolatban, és mondjuk én mondjuk pont azt látom, és ennek részemről meg is van valamennyire a kritikája, hogy itt sokkal több ilyen szimbolikus gesztus van, de mondjuk pont ezzel kapcsolatban szerintem nagyon sok olyan, nem tudom, ilyen kulturális tevékenység van jelen pillanatban is egyébként, vagy vagy intézmény Budapesten, aki foglalkozik ezzel és igenis, hogy mondj mondjam visszaszerzi, vagy nem tudom mi volt a kifejezés.

[01:15:30]Szóval erre szerintem vannak kezdeményezések.

[01:15:34]Igen.

[01:15:34]Tehát tényleg az, hogy tehát nemzetközi közegben vagytok, akkor ne kezdjetek el.

[01:15:38]Igen, igaza van a lillának, mert ak nagyon csúnyán fogok rátok nézni, de a valóság az, hogy a magyarországi cigányok nagy része magát cigánynak hívja.

[01:15:50]Köszi.

[01:15:50]Ö az van, hogy ha jól látom, akkor több kérdés van, ami szuper.

[01:15:54]Lehetne azt csinálni, hogy kettőt, hármat összegyűjtünk, és egyszerre válaszoltok rá.

[01:16:04]Sziasztok.

[01:16:04]Nagyon szuper a szám tematikája.

[01:16:05]Nagyon-nagyon alig várom, hogy elolvassam a cikkeket, de viszont pont ennek kapcsán szeretnék kérdezni tőletek valamit, hogy miben látjátok az akadémikus kutatásnak a felelősségét, hogy ne egy újabb kizsákmányolója legyen ezeknek a félperifériás csoportoknak, meg ezeknek a tartalisági csoportoknak?

[01:16:24]Itt beszéltünk a cigányságról vagy vendégmunkásokról, amikról beszéltetek, hogy ne csak arra legyen felhasználva ez a réteg, hogy le lehessen kérni alapítványi pénzeket 10 éven keresztül, illetve pont azzal, amivel kezdtétek ezt a beszélgetést, hogy nagyon kevés a Roma értelmiségi ezen a szinten.

[01:16:39]Fél félromából is kevés van.

[01:16:44]Hogy gondoljátok, hogy ez a általatok kitermelt tudásanyag, hogy fog bármiféle hasznot nyújtani ennek a rétegnek a a azon kívül, hogy itt most nagyon okosak lesznek azok, akik elolvassák ezt a tanulmányt?

[01:17:00]Szerintem VR, bocsánat, bocsánat.

[01:17:04]Én is köszönöm a beszélgetést.

[01:17:04]Rég voltam ennyire gondolatgazdag beszélgetésen.

[01:17:08]Nem hiába van benne öt év.

[01:17:11]És nekem egyébként úgy tűnik, és kérdezem, hogy egyetértetek ezzel, hogy fontos az is, és ahogy leírtátok, úgy van biztos, hogy hogy a cigány, illetve a romaó használata.

[01:17:24]De ami igazán fontosnak tűnik nekem, hogy ugyanabban a mondatban ne hangozzon el lehetőleg az, hogy akár cigány vagy roma és magyar, kivéve akkor, hogyha egy cigány vagy roma ember úgy gondolja, hogy közszépen ő nem akar tartozni ahhoz a fantasztikus társasághoz, amit a magyarok jelentenek.

[01:17:48]Ez egy egyéni döntés természetesen.

[01:17:48]Na, de gyorsan.

[01:17:50]Szóval ez az egyik kérdés.

[01:17:50]A másik pedig a bátorítás, hogy nincs rossz kérdés, vagy hülye kérdés, hogy hogy úgy tűnik, hogy most egy ilyen nagyon mintha az örökkévaló megtervezte volna, hogy öt évet dolgozhatok.

[01:18:01]Ezen fantasztikusan gazdag ez a dolog.

[01:18:07]És most teremtődött Magyarországon egy olyan helyzet, amikor egyszer csak olyan emberek, olyan emberek, mint ti is, egyszer csak csörög a telefon egy minisztériumból, hogy jösz-e a kormánynak dolgozni.

[01:18:19]szóvivőként, tanácsadóként.

[01:18:22]Tehát hogyha jön a telefon akárcsak tanácskérésre, akkor ti mit ennek a tudásnak az alapján ti mit javasolnátok, hogy hogyan tehát hogy nem tudom beszélgetőköröket szervezni romák és nem romák között, hogy hogy előítéletek helyett valahogy megérteni egymás történeteit, vagy ez most csak egy nyilván ez nem egy policy megoldás, bár akár az is lehet.

[01:18:47]Köszi.

[01:18:47]És még egyszer köszi és gratulálok.

[01:18:52]Köszi.

[01:18:52]Van-e még nagyon gyorsan kérdés, hogy az elég muníció most a majdnem.

[01:19:06]Én az aktivizmusról szeretnék kérdezni, egy kicsit összeérve a az akadémi, hogy majdnem azt kérdezném, hogy hogyan csapódik le, amit írtok a a roma közegekbe, de itt egészen pontosan a a az intellektuális és az aktivista közegekre gondolok.

[01:19:23]Tehát egy kicsit Péterhez kapcsolódva, azt hiszem hogyan tudja megtermékenyíteni azt, amit ti írtok.

[01:19:32]Az amit ti írtok a az aktivista közegeket és vajon milyen párbeszédek indulnak el?

[01:19:42]Ahogy egy híres ember kérdezte, mi a teendő?

[01:19:46]Lenin.

[01:19:46]Az elsőre válaszol.

[01:19:46]Válaszol [nevetés] én én csak az elsőre szeretnék válaszolni.

[01:19:51]Nem emlékszem, hogy hogy hangzott a kérdés, de van rá egy válaszunk, de ez egy kívánságműsor, hogy hogy ez a lapszám szerintem ez nyíltan egyetemistáknak szól, vagy hogy olyan olyan embereknek, akiket a társadalomtudomány már érdekel valamennyire, és szeretnének mihez nyúlni, valami koherenset olvasni ezzel kapcsolatban.

[01:20:13]Itt nem ezeket nem cigányok fogják olvasni.

[01:20:15]Hát ez teljesen nyilvánvaló.

[01:20:17]eddig se olvasták egyébként szegények se, cigányok, csak értelmiségi emberek, akik a baloldalon gondolkodnak ilyen dolgokról.

[01:20:23]Szóval ez a helyzet, de szerintem ez ez hasznos.

[01:20:28]Tehát hogy ez ez abszolút hasznos tész.

[01:20:33][nevetés] Mondjuk én eh csak annyit tennék még hozzá, hogy egyet is értek, amit mondasz, de mondjuk például én azt nagyon fontosnak tartottam, hogy a Tiszavasvári terepmunkánk után, bár nagyon absztraktan fogalmaztunk mondjuk így a helyi közegek számára, mi meg próbáltuk visszavinni több formában azt, hogy mi mire jutottunk, mi mit gondolunk, újra visszacsatornázni.

[01:20:59]Szóval, hogy szerintem egyébként vannak arra vonatkozólag lehetőségek, főleg, hogyha ilyen terepmunkákról beszélünk, hogy ezeket a tudásokat vissza lehessen vinni, újra lehessen ezekről gondolkodni és így tovább építeni.

[01:21:12]Nem tudom ehhez akarsz akkor egészít hogyha most jól emlékszem az első kérdésre, de így kis válaszatokból kisilabizáltam.

[01:21:19]Szóval, hogy [zihálás] hogy azért így gondolkozunk szerintem olyan hogy roma közegeknek vinni a rabszámot.

[01:21:29]Kifejezetten roma közegeknek most például egy hát a Klárával is felmerült ez, hogy vagy vagy hát nem tudom.

[01:21:37]Már jó.

[01:21:37]Mondd, de ne, de mármint, hogy [horkantás] Ja, de minek?

[01:21:45]De mármint, hogy hát vagy vagy miért gondolod, hogy minek?

[01:21:54]Mikrofon [nevetés] belak nem.

[01:21:57]Én szerintem csak, hogy most ezt tényleg én értitek az én cikkemet amúgy anyukámról írtam.

[01:22:03]Szerintem anyukám nem fogja elolvasni soha.

[01:22:07]Miért?

[01:22:07]Miért olvasna el egy fordulat lapszámot?

[01:22:10]Na jó, de nem is arra gondol, de ja, most nem arra gondoltam, hogy aktivistákra gondolsz?

[01:22:13]Jó, hát ezt persze azon lehet gondolkodni.

[01:22:15]Igen.

[01:22:16]Na ja, ja.

[01:22:16]Én abszolút igen.

[01:22:16]Aktív vagy roma értelmiségiekre gondoltam, nem?

[01:22:21]Tehát olyanokra, akik fogyasztanak ilyen termékeket.

[01:22:24]Hát ilyen Ja, és talán még arra vonatkozott az egyik kérdés, hogy közpolitikailag mit kéne csinálni a cigánysággal most, hogy mi kerültünk kormányra?

[01:22:35]Én nem erre a kérdésre fogok válaszolni.

[01:22:37]Látom, Péter, hogy távcsővel nézel.

[01:22:39]Ráadásul erre nem tudok válaszolni.

[01:22:41]Inkább az utolsóra próbálnék meg valamennyire válaszolni, mert na hogy a Szóval, hogy szerintem ez egy nagyon nagyon nagyon nehéz kérdés.

[01:22:50]És látom, hogy itt ül a Bogi, akivel szerintem két évvel ezelőtt volt egy kísérletünk arra vonatkozólag, hogy hogy hogy a roma és proroma civil szervezetek vidéki tevékenységéről beszéljünk, és arról, hogy milyen nehézségek vannak, hogyan lehetne egyébként újragondolni azt, hogy helyben milyen munkát végzünk, és iszonyatosan nehéz szerintem ö hogy mondjam, tehát hogy így, hogy így hogy így ezt ezt a gondolkodást közösen elkezdeni, mert mindenkinek szerintem nagyon sok sérelme van, miközben tényleg egy erőforráshiányos terepről beszélünk.

[01:23:31]És egyszerűen így nagyon nehéz megteremteni azt a azt a lehetőséget, hogy akkor itt egy ilyen párbeszéd elinduljon a különböző szereplők között, és hogy itt különböző narratívák egy platformon keresztül, nem tudom meghallgattassanak.

[01:23:46]És ö és igazából az a szöveg is, amiből én ebben a fordulatszámban kiindulok, az a Nikolaj Gyinak az utolsó, ami tulajdonképpen a szellemi végrendeletének tekinthető szövege, amiben ő maga, ugye ő egy romániai roma szociológus, aki a a roma polgárjogi Mozgalomnak egy nagyon fontos emblematikus figurája a mai napig, és ő ebben az utolsó szövegében arról beszél, és szerintem ez még ma is érvényes, hogy maga a roma mozgalom az megrekedt, és iszonyat fontos len benne itt a benne lévő aktoroknak és szereplőknek önkritikus vizsgálatot tartani, ránézni az addigi tevékenységekre és újra gondolni azt, hogy ebben a megváltozott világban, a megváltozott körülmények között milyen stratégiák azok, amik működőképesek.

[01:24:30]És igazából nekem az a tapasztalatom, hogy hát hogy így ez a beszélgetés ez még így várat magára, vagy ez a fajta reflektív munka, és szerintem így a fordulatszám is tekinthető valamilyen formán ennek, hogy ez ennek a munkának egy része, ami nem azt jelenti, hogy mi megmondjuk a tutit, hanem felteszünk olyan kérdéseket, amiket esetlegesen egy ilyen beszélgetésnél elő lehet venni, és akkor mint szempont végigmenni rajta.

[01:24:55]Ez lehet, hogy egy naív elképzelés, de én azt hiszem hiszek ebbe.

[01:24:59]És akkor picit a Péterhez csatlakozva, hogy ez lehet, ez a mostani helyzet, ez így egy történelmi pillanat abba is, hogy picit meg tudunk nyugodni abba, hogy nem folyamatosan tüzet kell oltani mondjuk a terepen, hanem akkor egy picit hátra lehet lépni, és mondjuk meg lehet vizsgálni azt, hogy hogy itt az elmúlt évtizedekben mit csináltunk, és hogy az hogy működött, vagy miért nem működött.

[01:25:23]Köszi.

[01:25:23]Szerintem van még idő egy-két kérdés rá.

[01:25:26]Akkor kérdések.

[01:25:33]Ja, sziasztok.

[01:25:40]Mit gondoltok?

[01:25:40]Meg fog-e változni, megváltozhat-e a tartalékmunkaerőseregnek az összetétele?

[01:25:46]Így azért azt látjuk, hogy az elmúlt időben elég turbulens idők vannak.

[01:25:50]félmondatokba kitérhetek a vendégmunkásokra, mennyivel jobban megéri őket foglalkoztatni.

[01:25:55]Viszont talán arra kevésbé, hogy a vendégmunkások nem, hogy szavazatot nem hoznak, de hogy el is viszne.

[01:26:05]Köszi Janka, köszönöm.

[01:26:10]Nekem van egy állítás a fejemben.

[01:26:13]Egyébként ez a tartalksereghez kapcsolódik.

[01:26:16]Nem én találtam ki, hanem hallottam és rajtatok szeretném letesztelni, hogy igaz-e, [nevetés] hogy hogy miint amikor azt mondják, hogy munkaerőhiány van, de hogy akkor igaz-e az, hogy de hogy közben van munkanélküliség is, csak ezek az emberek nem tudnak bekapcsolódni a munkaerőpiacra és hogy ez az állítás igaz-e, ami fej van, hogy a cigányság nem tud jó tartalékseregként működni, merthogy nincsen azon a tudászinten, ami azok közt atásnak is lehet hibája, de nyilván a kapitalista globális rendszernek vagy hasonló.

[01:26:51]Szóval, hogy ez igaz-e.

[01:26:54]Köszi.

[01:26:54]Van-e még egy kérdés?

[01:27:00]Jó, akkor go.

[01:27:05]Én nem tudom a választ egyébként egyik kérdés se, de az van, hogy ha munkaerőhiány van, akkor sem vonnak be bizonyos pozíciókba a cigányokat.

[01:27:14]Hát ezt tudjuk.

[01:27:17]Szóval bolti eladók nem annyira lehetnek, nem tudom, olyan marginalizált közösségben élő cigányok, vagy hogy ez így nem történik meg.

[01:27:27]A ezér ugye mi vagy ha általában ha a cigányság munka piaci helyzetére gondolunk, akkor a legalacsonyabb pozíciókra gondolunk, amik elérhetőek számukra.

[01:27:37]Na, a másikra én nem tudom a választ.

[01:27:42]Nem is mi vagy k [nevetés] akkor az a vendégmunkás.

[01:27:49]Ja.

[01:27:50][zihálás][sóhajtás] hogy igen, van mismcs, tehát a térbeli dolgok miatt is, mert csomó, tehát a cigányság egy a jelentős része, vagy hát a nagyon általános népesség térben is olyan helyeken él, ahol kevésbé vannak befektetések, ilyen nagy munka munkahelyek.

[01:28:11]Tehát emiatt is van az is fontos, amit mondasz, hogy hol van munkaerőhiány, hogy ezekről, amikről Lila is mondta, ezek felg alacsony státuszú egyébként ott is van munkaerőhiány.

[01:28:22]És ami még így így fontos, hogy hogy pont ilyen kisvárosi közegben dolgozunk most, és ott is ez a munkaerőhiány már olyan szinte ugye az elvándorlás miatt megjelenik, hogy sokszor cigányok beléphetnek.

[01:28:34]ilyen eladó például pincér az egy 15 éve az még egy ilyen para volt, hogy cigány pincér az azért nem, mert elviszi a vendéget.

[01:28:46]Most abszolút egy ilyen cigányos munka lett.

[01:28:49][zihálás] Szóval vannak ilyen a közszférának az alacsony státuszai, ugye az alulfizetettség miatt is kialakul egy munkaerőjány, meg amiatt is, hogy a diplomások ilyen kis periférikus kisvárosokban nem feltétlen maradnak ott, tehát mit tudom én, szocmunka, óvodapedagógus satöbbi.

[01:29:10]Tehát, hogy vannak találkozások, ahol ez összetalálkozik, de tehát a cigány középosztályosodásnak ezek a miatt is van, hogy egyszerűen a munkaerőhiány miatt, tehát van, hogy igen, van, hogy nem.

[01:29:23]A vendégmunkások meg mi is volt ott a kérdés?

[01:29:30]Hát mi az összetétele kicsit?

[01:29:30]Meg, hogy ez meg fogja változni.

[01:29:32]Ah, meg fogja változni.

[01:29:34]Hát ezt nem tudom.

[01:29:36]Tehát ez nyilván attól is függ, hogy dü hogy van-e konjunktúra.

[01:29:41]Ha nem, akkor nem hiszem, ha a cégeknek, ha a politika, hogy szabályozza ezt, tehát igen, hogy szavazatokat, tehát azért a globális folyamatok, hogy ne okozzanak társadalmi feszültséget, a politikák szabályozni kell, akkor lehet, hogy úgy gondolják, hogy nagyobb a politikai ára, mint ami gazdaságilag hoz, úgyhogy szabályozzák.

[01:30:05]Szóval ez nagyon sok mindenem mindentől függ.

[01:30:09]Kérdés legyen meg, de lehet.

[01:30:13]Van-e valakinek még kérdése?

[01:30:13]Egy kérdés fér meg.

[01:30:15]Jó, akkor kettő.

[01:30:18]Picit gyertek közelebb, légyszi.

[01:30:24]Köszönöm szépen.

[01:30:24]Sziasztok.

[01:30:24]András vagyok.

[01:30:27]A meg szeretném kérdezni, hogy hogy [torokköszörülés] a nem láttam még a számot, de olvasni fogom, hogy az interszekcionalitás fogalma az az mennyire kapott teret, mint ilyen használható fogalom.

[01:30:39]azért kérdezem, mert részt vettem egy beszélgetésbe ezelőtt két hónappal egy, vagy talán többen, már nem emlékszem pontosan ugyanazon a pódiumon, és ott egy nagyon erős vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy ez milyen szinten egy kapitalista áru, mármint, hogy az interszekcionalitás, mint olyan, meg a különböző boxok, amelyekben benne vagyunk.

[01:30:58]És ti azt mondjátok most, ha jól értettem, hogy igenis interszekcionális alapon kell megközelíteni, például amikor rasz alapú kapitalizmus kritikát fogalmazzunk meg, ha azt mondjuk, hogy a cigány munkavállaló az nem ugyanaz abban a helyzetben van, mint a nem cigány munkavállaló.

[01:31:13]Tehát, hogy érintkezik-e azzal a kultúrakritikus, balos kultúrakritikus tendenciával, ti kutatásotok, vagy tudtok-e párbeszédbe kerülni, ahol az interszekcionalitás [nevetés] teljes mértékben el van utasítva és egyfajta abúzálásnak van tekintve.

[01:31:32]Az a típusú szociológiai szemlélet, amely viszont ha arra irányul, hogy hogy megvizsgálja a rassz és a munkavállalásnak a a viszonyát.

[01:31:42]Nem tudom mennyire volt világos amit elmondtam.

[01:31:44]Úgy köszönöm.

[01:31:46]Szerintem meg is válaszoltad.

[01:31:46]Igazából megválaszoltam.

[01:31:48][nevetés] Köszön meg hallgas.

[01:31:52]Igen.

[01:31:52]Igen.

[01:31:53]Szóval nagyon rezonáltlan meg nagyon bátor kritikai hangnak tűnik, amit csináltatok.

[01:31:56]És csak annyi lenne a kérdésem, hogy van-e valami a fejetekben, hogy mi a milyen hasonló témák vannak ehhez, amik amik hasonló ilyen hasonlóan bátran kellene beszélni róla így a baloldali közbeszédben?

[01:32:08]Csak ennyi lenne.

[01:32:12]Ez milyen jó fejkérdés.

[01:32:15]Igen.

[01:32:17]Szóval szerintem a mi azt csináljuk ebben a lapszámban, ugye amit már így jó sokszor elmondtunk az elején, hogy hogy mi támaszkodunk ezekre az elméletekre, nyilván elmondjuk a korlátaikat, de hogy hogy az interszekcionalizmus is egy olyan elmélet, amiben van igazság.

[01:32:34]És mi szerintem ezt így próbáljuk rugalmasan kezelni és úgy kezelni, hogy ez nem egy tehát ez nem egy ilyen nem az identitáspolitikát keressük benne, hanem hanem az, hogy hogyan képeznek egy nagyon komplex társadalmi helyzetet különböző aspektusok, és ez sok mindenre lehet igaz.

[01:32:54]Szóval igen, amit mondtál, igazából mi úgy próbáljuk szerintem ezt is alkalmazni.

[01:32:58]A nem tudom, hát én témákat nem tudok [nevetés] mondani.

[01:33:05]Milyen lapszámokkal kú amúgy voltak még lapszámötleteink szerintem.

[01:33:08]Hát szerintem ami töök hasonló lett volna, tehát terveztünk egy meleg fordulatot, ami ugyanez, hogy így megnézni ezt a témát, az ilyen 444 Budapest Pride ezeken a narratívákon kívül, hogy mit lehet erről állítani egyáltalán balodként, mert amúgy fogalmunk sincs.

[01:33:24]És akkor ez is olyan, mint a cigányság, hogy volt a a melyik a Mészáros Gyurinak a cikke az melyik fordulatban volt?

[01:33:30]Tök mindegy.

[01:33:32]Volt egy ilyen marxista politikai gazdaságtalan reprósb.

[01:33:34]Igen, a félperifériás elemzés a izé melegeknek a helyzetéről jó volt.

[01:33:39]Nem sok ilyen írás született magyar nyelven, és nem tudunk erre, mi se tudunk izé erről a témáról gondolkodni.

[01:33:45]Ö, hogyha bármi hasonló eszetekbe jut, akkor mondj mondjatok ajánlásokat az éppen megszűnő fordulatnak, mivel foglalkozzunk.

[01:33:55]És és válaszoljátok az első kérdésre is.

[01:33:57]Én én mondanék erre egy hát most így rengeteg tan, de pont most így hirtelen nem jut eszembe, de szerintem iszonyú, tehát hogy igazából bármi téma lehet nagyon bátor és nagyon krizikai, hogyha az ember odamegy és megnézi.

[01:34:12]Tehát én mindenkit arra buzdítanék, hogy mozduljunk ki a nyolcadik kerületből meg a De nyolcadik keretben is nagyon érdekes témák vannak, csak [zihálás] igen.

[01:34:25]Hogy hogy hogy tényleg vannak olyan társadalmi kérdések, amiket, hogy így nem láthatóak, meg a progresszív keretben nem férnek annyira be, de hogy a hétköznapi embereket meg sokkal jobban érdeklik.

[01:34:39]Szóval, hogy hogy ez a fajta nyitottság szerintem mindenkinek hasznára válhat.

[01:34:46]Igen.

[01:34:46]Én egyébként ehhez tudok kapcsolódni, hogy hogy én én szerintem nekem az alapvetően most én se tudok egyet se mondani, de alapvetően az ilyen számomra érdekes és izgalmas témák azok mindig az ilyen mindennapi életből születnek, amikor csak történik velem az élet, vagy valakivel történik az élet, és azt megfigyelem.

[01:35:07]És hogy közben meg ugye bosszantó, hogy hogy általában meg mi itt ebben az ilyen baros szívcsakrában meg így mindig így három-négy témába pörgünk, és akkor ami éppen trendi és akkor abból íródik így három-négy szakdolgozat.

[01:35:21]De hogy ez hogy szerintem így kell egy ilyen bátorság, ahogy te is mondtad, meg egy ilyen kreativitás is, hogy akkor így jó, hát egyébként van még egy csomó minden, ami így érint minket, és a kapitalizmusban gyökerezik, szóval akár bármiről lehet írni.

[01:35:36]Igen.

[01:35:36]Szóval, hogyha úgy érzitek, hogy a közegben épp nem trendi, de titeket érdekel, akkor hajrá, akkor az valószínűleg jó lesz.

[01:35:43][nevetés] Ez egy nagyon nagyon szép lezárás, mielőtt az Anna még mond valamit.

[01:35:54]Én igazából csak a Chez akartam kapcsolódni, az a abban a tekintetben, hogy szerintem is minden tök izgalmas tud lenni.

[01:36:00]De akkor már én is bedobok egy témát pont a Cilivel itt a beszélgetés előtt.

[01:36:03]özélgettünk picit arról, és szerintem talán ez hiányként megjelenhet ebbe a számba is, hogy a És szerintem talán ez hiányként megjelenhet ebbe a számba is, hogy a kisegyházak meg az egész valláskérdés az szerintem egy tök izgalmas téma, amihez pontos, tehát hogy nagyon jó lenne, hogyha minél többen foglalkoznának ezzel és sajnos ez a számba ez például így kevéssé jelent meg, pedig egy izgalmas Igen.

[01:36:30]Még még Ja, ezt mondnám, hogy Perőése a a Balos narratívában, mivel hogy vallás az hagyományosan egy ilyen ellenontként szokott megjelenni.

[01:36:37]Tudom, hogy vannak marxista katolikusok meg mit tudom én, vannak ilyen átfedések, de hogy hogy nagyon nagy az elutasítása általában a hitalapú közösségeknek, ami nem biztos, hogy akkora különbség, mint gondoljuk.

[01:36:54]Tehát, hogy ez megint egy ideológiából való elutatás.

[01:36:56]De amúgy a közösségépítő hatásuk nagyon erős.

[01:36:59]Ja, tök jó téma.

[01:37:05]Gondolkoztunk még pár éve egy kritikai spiritualitás számon.

[01:37:06]Emből többek között bekerült nem tudom Jenzi arcok miért szeretik az asztrológiát, és ez hogyan egy válságjelenség.

[01:37:14]Tök jó.

[01:37:19]Nem fogjuk megcsinálni.

[01:37:19][horkantás] Ö de hát amúgy tényleg azzal nem tudok menni, amit kábé mindannyian mondtatok, min mondtatok most, hogy hogy tessék kilépni a progresszív buborékból meg az akadémiának a korlátaiból.

[01:37:30]Nem teljesen kell faképnél hagyni ezeket, de de hajrá hajrá mindenkinek, és visszahozni azt, ami az embereknek a 90%-ának az életéről szól.

[01:37:39]Let's go!

[01:37:41]És köszi ezt a szép lezárást nektek.

[01:37:44]Ezzel kicsit az eseményt meg a fordulatot is lezártátok.

[01:37:46]Nektek nagyon-nagyon köszi, hogy itt voltatok és meghallgattátok ezt a dolgot.

[01:37:49]Köszi a kérdéseket és aki teljes élményt akar ettől az estétől, az vegyen fordulatot, és búcsúzunk az egész szerkesztőség nevében.

[01:37:58]Szervusztok!

[01:38:01][taps]