Vannak felfutó ágazatok, de egész régiók szenvednek - szakszervezeti alelnök a hazai iparról

[00:00:05]Sziasztok!

[00:00:05]Ez itt a Mérce videóadása, az alulnézett.

[00:00:08]Örülünk, hogy itt vagytok velünk, és a mai adásunkban Bábel Balázs, a Vasas szakszervezeti szövetség alelnöke a vendégünk.

[00:00:15]Szervusz Balázs.

[00:00:17]Szia!

[00:00:18]És mielőtt még belevágnánk a műsor mai témájába, a arra kérnénk benneteket, hogy támogassátok a mércét, amennyiben tudjátok, akár egyszerű adománnyal, akár többször adománnyal, rendszeres adománnyal.

[00:00:28]Ennek lehetőségéről a mérce.hu/ támogatás oldalon tájékoztathattok, illetve kérlek, iratkozzatok fel erre a csatornára, hogy mindig értesülhessetek az új adásainkról, és hogy követni tudjatok minket.

[00:00:39]És egyébként a mai adásunk témája pedig a mű az ipari területen végrehajtott leépítések lesznek, illetve ennek háttere.

[00:00:49]Szóval Balázs, akkor vágjunk is bele.

[00:00:49]És az első kérdésem, hogy Magyarországon ugye rengeteget hallani arról, hogy leépítik az ipari munkásságot, hogy gyárbezárások is vannak, akár mint a játzberényi Elektrolux, hogy egyre alacsonyabb az iparban foglalkoztatottak száma összességében.

[00:01:04]Erről mit lehet tudni?

[00:01:06]Milyen arányokról beszélünk, hogy milyen leépítések vannak jelenleg?

[00:01:10]Ühüm.

[00:01:10]Hát először is ami ami a magyar iparban zajlik, az nem egy különálló folyamat, tehát ez egy olyan ez az európai tendenciába illeszkedő folyamat és lépések sorozata, ami hát több összetevő a háttere az elég több összetevő vezethető vissza.

[00:01:32]Egyrészt van itt egy egy kettős transzformáció, tehát van a digitalizáció, ugye ez nem lassult le, tehát az, hogy automatizálják a folyamatokat és egyre több mindent gépesítenek.

[00:01:44]Emellett van egy egy úgynevezett zöld átmenet.

[00:01:47]Ugye ez az iparnak a kibocsátás csökkentése, illetve határidőre nuller redukálása.

[00:01:56]Emellett ott vannak a a nagyon magas európai energiaárak, és végül Európa nem önmagában létezik, hanem egy globális kontextusban, és a hát a versenytársaink azok egyre inkább kiélezik ezt a versenyt.

[00:02:11]Hát itt elsősorban mondjuk Kínára vagy az Egyesült Államokra érdemes gondolni, de de vannak más országok, illetve kontinensek.

[00:02:19]Ami ami még fontos, hogy hogy Magyarországon egyébként meg Kelet-közép-Európában, Nyugat-Európához képest ez egy lassabb folyamat a az ipari munkavállalók leépítése, és egyébként eléggé kettős.

[00:02:36]Tehát vannak régiók, vannak gyárak, amik éppen felfutóban vannak Magyarországon és épülnek gyárak folyamatosan.

[00:02:45]De emellett vannak olyan ágazatok, alágazatok, beszállítók, ahol viszont folyamatos a ha nem is tömeges leépítés, de legalábbis lassú karcsúsítás a a munkaerőnek.

[00:02:53]És ami viszont egyértelműen látszik, az az új munkaerő felvételének a lassulása, vagy akár mondhatjuk, hogy leállása.

[00:03:05]Tehát inkább ez a ez az, ami ami ami nagyon látványos az egyes munkahelyeken.

[00:03:11]Ühüm.

[00:03:11]Ez a munkahelyek számában, illetve arany az ipari munkahelyeknek a csökkenésének a számában ezzel mit jelent?

[00:03:18]Hogyan kell ezt elképzelni?

[00:03:19]Illetve milyen hosszú ideje zajlik ez a folyamat?

[00:03:21]Milyen tendenciákat lehet itt megfigyelni?

[00:03:25]Ö talán, hogyha ha időhöz akarnánk kötni, akkor akkor a coviddal jött egy ilyen egy ilyen nagyon éles lelassulása ennek a folyamatnak.

[00:03:32]És utána erre hatással volt egyébként a a szomszédunkban a háború, ugye az energiaárakon keresztül, és elkezdett egyre inkább élesedni a hatása a a zöld átmenetnek, illetve azoknak a az előírásoknak a betartása.

[00:03:55]Itt ugye tehát ezek miatt folyamatosan drágul Európában a gyártás, és most már kelet-közép-Európa sem annyira versenyképes a világgal szemben, mint volt.

[00:04:04]Ühüm.

[00:04:06]És és ez ide vezethető vissza, hogy hogy egyre kevésbé versenyképes a a Európa és a régiónk.

[00:04:12]És ez az, amin amin elsősorban amit meg kell állítani, és vissza kell fordítani folyamatot.

[00:04:18]Ühüm.

[00:04:18]És mégis miközben halljuk a leépítéseket, a KSH számai alapján, mintogyha ennek ellent is mondanának valamennyire, tehát hogy itt valami ambivalenciát tudok felfedezni, hogy a KSH szerint az elmúlt évhez képest márciusban 3,7%-kal bővült ipari termelés.

[00:04:34]Ez illetkedik valamilyen tendenciába, vagy hogy mi lehet ennek az oka egyáltalán?

[00:04:40]Igen, tehát nem nincs tehát a a kép az nem fekete-fehér.

[00:04:43]Tehát az, hogy a az ipari termelés növekedni tudott, ugye ennek alapja az is, hogy a hogy ez ez egy nagyon alacsony bázisról tudott most növekedni, hiszen most már hosszú évek óta folyamatosan csökkent, és nagyon erősen csökkent az ipari gyártás.

[00:04:56]És aminek köszönhető az, hogy most tud ott újra növekedni, az az, hogy volt itt egyrészt gyárak épültek, ugye Szegeden a a BYD, illetve Debrecenben a BMW, ami most már régebb óta működik, de egyre inkább fut föl, és mondjuk Kecskeméten is a Mercedes ugye gyakorlatilag megduplázza a a termelő kapacitását, és ezek elkezdenek beindulni, elkezdenek felfutni, és emellett az akkumulátor gyártás is a mélypontról el tudott mozdulni föl.

[00:05:27]fölfelé Magyarországon és ezek vezettek ahhoz, hogy hogy egy felfutás van.

[00:05:32]Tehát egyes gyártóknál, egyes ágazatokban van növekedés, de máshol elsősorban mondjuk, ha az autóipart veszik a beszállítóknál, de de most gondoltunk egyébként az acélgyártás megszűnt gyakorlatilag Magyarországon remélhetőleg csak ideiglenesen vagy vegyipar, ezek ezek továbbra is azért szenvednek.

[00:05:53]Ühüm.

[00:05:53]És itt egy ugye itt jellemzően nagy multinacionális vállalatoknak a helyi lerakatairól van szó, hogyha jól értem, akár beszállítókról beszélünk, akár a végszerelőüzemekről, hogy Magyarország és Átlában Kelet-Európa nagyon-nagyon sokáig azért volt népszerű, mert itt viszonylag olcsó volt a munkaerő, hogy a környezetvédelmi szabályok azok lazábbak voltak, a szakszervezeteket elnyomta az állam és a többi, és a többi.

[00:06:17]Tehát alakvet vállalkozásb barát környezet volt.

[00:06:19]hogy ezzen mi változhatott e tekintetben, hogy hogyan hatak ezek a különböző új tendenciák ennek a fajta vállalkozáskörnyezet barátkörnyezetnek a relevanciájára a cégek számára.

[00:06:39]Hát igazából ez ez egy nagyon rövid távú gondolkozás volt, és ez nem csak Magyarországra volt jellemző, hanem mondhatjuk, hogy hogy a régiónkra, tehát kelet-közép-európai régióra is, hogy hogy ezek az országok egymással többé-kevésbé versenyezve, de egy ilyen egy ilyen lefelé tartó, lefelé ígérgető versenybe mentek bele abba a cégekkel, hogy itt nálunk idehozzák a beruházást is ebbe benne benne van, amit említettél, hogy hogy a bérek alacsony tartása, az érdekképviseleti rendszer leépítése, visszanyesése egy nagyon munkavá munkáltató barát munkatörvénykönyve és hát a a a lazább környezetvédelmi és egyéb munkaegészségügyi satöbbi.

[00:07:26]Leírás vagy előírások, illetve nem is az előírásokkal volt baj, hanem a betartatással volt baj ezeknek.

[00:07:35]Tehát volt egy ilyen verseny, viszont ennek van egy határa, és ez az, ami most szembe jött, ugye ez a ez egy ilyen csapdahelyzet, hogyha ha erre alapozzunk egy gazdaságot, hogy hogy alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket vonzunk oda, onnan nagyon nehéz utána előre lépni és és egy fejlettségi szint után, egy közepes fejlettségi szint után feljebb lépni és elérni egy egy nagyobb hozzáadott értékű iparra való átállást.

[00:08:03]És gyakorlatilag ezt a ebbe a plafonba ütköztünk bele, többek között azoknak köszönhetően, amit amit mondtam is, hogy egyrészt keletkez például nem annyira olcsó.

[00:08:11]Tehát ha megnézzük mondjuk a nem tudom a kínai átlagfizetéseket, azért már nem nincsenek már azok lemaradva.

[00:08:19]És emellett pedig a ugye elkezdtek ott tiltott állami támogatások, vagy hát olyan állami támogatásokat adni a cégeknek, ami mjuk Európában tiltott, vagy Amerika, amelyik meg azt mondta, hogyha hogy csak azok a cégek ússzák meg az az a a vámok megfizetését, amik odatelepítenek gyártósorokat, és ezek mind ez a versenyhelyzet is ahhoz vezetett, hogy már nem annyira éri meg Európában gyártani.

[00:08:44]És emellett ott van még a még az automatizáció is, tehát hogy azért sok ideig olcsóbb volt ez ebben a régióban foglalkoztatni, mint mondjuk hatalmas beruházásokat tenni a a robotokba.

[00:08:59]Ez most már ez sem feltétlenül igaz.

[00:09:02]Tehát ki lehet váltani ezeket a munkahelyeket egy nagy befektetéssel a a robotizációba, és azt már nem feltétlenül Kelet-Európá akarják megcsinálni.

[00:09:13]Ühüm.

[00:09:13]És ugye említetted azt, hogy az autóiparban is ambivalens a helyzet, tehát hogy a beszállítók azok sorra építenek le, vagy mennek tönkre, ezt most majd javítsd ki, hogy melyik a jellemző.

[00:09:25]Illetve közben pedig a BMW, Merced, ezek ezek a nagy gyárak pedig futtatják fel a termelésüket.

[00:09:30]hogy van-e valamilyen látványosabb jelenség, vagy valamilyen lát látható tendencia abb azzal kapcsolatban, hogy mely iporágak ellenállóbbak, hogy hol milyen képzettségű munkásokra van szükség Magyarországon, hogyha Magyarországon szükség van a mision képzettségi munkásokra.

[00:09:48]Látsz-e ilyet?

[00:09:51]Hát a képzettségről van szó, az az egy eléggé látványos tendencia, nem csak a jelenára, hanem főleg a jövőre nézve, hogy minél nagyobb szaktudás lesz szükséges.

[00:10:01]Hogy milyen szaktudás, azt nehéz megmondani, de de valamilyen szaktudásra szükség lesz.

[00:10:09]A legjobb, ha azt veszik, hogy egy olyan tudásra van szükség, hogy valaki így tudja magát fejleszteni.

[00:10:12]Tehát egy jó gondolkodási készség, kreativitás ezekre az alap digitális készségekre ezek elengedhetetlenek lesznek a a jövő munkavállalói számára.

[00:10:22]Ez teljesen egyértelmű, és ebben elmaradva elmaradásunk van Magyarországon.

[00:10:29]Tehát egyértelmű, hogy a magyar oktatási rendszer az nem erre lett kitalálva, főleg az utóbbi 15-20 évben, hogy hogy magas hozzáadott érték munkát elvégezni képes embereket termeljenek itt, sőt ellenkezőleg tehát sajnos nem ebbe az irányba történt a az átalakítása, sem az oktatási rendszernek.

[00:10:50]A ami az autóipart illet inkább arról van szó, hogy ugye van ez a az elektromos autógyártásra való átállás, és egyszerűen ez kevésbé munkaintenzív, tehát kevesebb élő erőt követelő ö termékeket állít elő.

[00:11:07]Tehát hogyha veszünk egy elektromos motort meg egy hagyományos belső égésű motort, századannyi alkotórészből áll, mondjuk egy elektromos motor, és azt nagyon könnyű gépesíteni.

[00:11:20]Egy belsőési motort teljesen nem lehet gépesíteni, mert olyan kis alkatrészekből áll, hogy azt azt mindenképpen embereknek kell összerakniuk, és ezek épülnek le, és ezeknek vannak beszállítóik, és mivel ott is kevesebb alkatrész kell, ezért nyilván ott is szűnnek meg munkáják.

[00:11:34]Ezt ma még Magyarországon valamennyire kompenzálja, hogy még mindig jönnek Nyugat-Európából ide termelések.

[00:11:41]Tehát termelés áthelyezés továbbra is van Nyugat-Európából, Magyarországra.

[00:11:47]És ezért hál istennek azt még mindig nem látjuk, hogy hogy nagy ö tehát sorozatba gyár zárnának be gyárak, vagy azt a fajta leépítést, amit mondjuk Németországban láttunk, vagy általában nyugat-Európában.

[00:12:00]Tehát azért tavaly 250000 munkahelyszínűt meg a az iparban, és ez elsősorban a Nyugat-Európában, Nyugat-Európának látozódott.

[00:12:11]Ühüm.

[00:12:11]És ezt kicsit kontaktusba tudnád nekem helyezni, hogy ez arányaiban nagyobb leépítéseket jelent Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában, vagy kisebbeket, vagy hasonló mértékű leépítésekről van szó?

[00:12:22]Ott sokkal nagyobb méretűek ezek a leépítések.

[00:12:27]Tehát gyárak zárnak be és és vannak még rossz előrejelzések, hogy mely gyárakat és cégek vagy fenyegetőznek, és most ez vagy nyomásgyakorlás, vagy komolyan gondolják, hogy a jelen körülmények között nem tudják fenntartani a termelést.

[00:12:43]hogy például Németországban nem csak az autóipar ö hatalmas és jelentős, hanem hát a vegyipar is öbb 10000 embert foglalkoztató üzemek vannak és ezek ezek nem biztos, hogy tovább tudnak működni a jelenergiaak mellett hatékonyan vagy gazdaságosan.

[00:13:00]És hát ott van még ugye az acélártás, ami ami egész Európában nyomás alatt van.

[00:13:06]Ha már acélártás, ugye te is kitértél arra, hogy Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az acélgyártás a Dunai Vasminek a bezárásával és amikor beszélgettem a helyi szakszervezet tisztviselőivel, akkor említette egyik őjük, hogy a Dunafer volt dolgozóinak és a Dunai Vasmúból dolgozóinak átképzési programokat indítottak, tehát hogy más szakmákat megszerezhessenek, hogy továbbra is a munkaerőpiacon maradhassanak, továbbra is tudjanak dolgozni.

[00:13:31]Ezek mennyire jellemzőek az ilyen leszálló iparágakban, vagy mennyi mennyire lehetnek ezek sikeresek a magyarországi tapasztalatok alapján, vagy akár külföldi tapasztalatok alapján?

[00:13:43]M ennek komoly hatékonysága tud lenni, ha jól csinálják.

[00:13:46]És ugye ezért van az, hogy Magyarországon is a csoportos létszámlépítés ebben különbözteti meg a néhány főnyi elbocsátás, hogy ennek nagyon szigorú szabályai vannak, többek között pont ezért, hogy a társadban gyakorolt hatás, negatív hatást valamennyire lehessen csökkenteni, mert ebben benne vannak határidők, hogy mennyivel előbb kell bejelenteni, hogy legyen mindenkinek ide felkészülni, az államnak legyen ideje ilyen programokat indítani, állásbőrzéket, embereket megtanítani, önéletrajzot írni, satöbbi, illetve fölkészíteni a környező munkahelyeket, vagy megkérdezni a környező munkahelyeket, hogy hol van felvétel, és összekötni a munkavállalót a munkáltatóval.

[00:14:29]És ez az, ami történt és történik Dunajvárosban.

[00:14:33]Ebbe egyébként a helyi szakszervezeti kollégák is nagyon aktívan, vas kollégák nagyon aktívan bevonódtak, tehát gyakorlatilag élő munkaerőközvetítővé váltak, és folyamatosan keresték a kapcsolatot a gyárakhoz, hogyha valakinek sikerült elhelyezkedni, akkor ő rajta keresztül, hogy lehetne-e esetleg még átvenni másokat, ami limitálja a ezeknek a hatását, limitálni tudja, az egyrészt a a Tehát például pont a Dunafernél ugye nagyon magas volt a a az ott dolgozóknak az átlag életkora.

[00:15:07]Nagyon sokan voltak nyugdíjhoz közel.

[00:15:09]Közülük azért kevesebb embernek sikerült elhelyezkedni.

[00:15:12]Ahhoz már valószínűleg kellett valami olyan szaktudás, ami ami máshogy nem volt elérhető.

[00:15:16]Tehát az ő helyzetük azért nagyon-nagyon meg volt nehezítve.

[00:15:19]Itt lett volna mondjuk jó, hogyha ha az állam biztosít valamifajta rugalmasságot a nyugdíjazásban.

[00:15:29]Tehát ugye alapból régebben ez egy létező dolog volt, és Nyugat-Európában mai napig létezik, hogy aki ilyen nehéz fizikai munkát végez, tehát mondjuk acélt gyárt, akkor neki ne kelljen 45-50 évet led dolgoznia, hanem előbb nyugdíjba tudjon menni.

[00:15:42]És így ebben az esetben is lehetett volna egy egy ilyen rugalmas rugalmasságot belevinni, hogy ne kelljen mondjuk 58 59 60 évesen valakinek még új állást keresnie, de hogy ezek egyébként működő dolgok, és ez az egyik elvárásunk például az Európai Unióval szemben is, hogy ilyen programok sokkal több legyen.

[00:16:00]Ö mert különben ha nem lesznek fölkészülve az emberek az új iparágakra akkor akkor nem fognak ezek létrejönni sem, mert nem éri meg senkinek befektetni, hogyha nem talál munkaerőt.

[00:16:15]Hm.

[00:16:15]De akkor egy kicsit gyorsan kitérnék azért arra, hogy ez a korkedvezményes nyugdíj te látszere látszere hajlandóságot vagy akár lehetőséget, hogy Magyarországon visszavezessék?

[00:16:25]Nem tudom, hogy az új kormánnyal tárgyaltatok-e erről, vagy hogy az Európai Uniónak vannak olyan szabályozásai, vagy mondtad, hogy máshol létezik, hogy vannak olyan szabályozásai, amik ezt előírnák, hogy látsz-e erre perspektívát, hogy ez változhat?

[00:16:40]Kötelező szabály erre nincs, hogy ez legyen egy országban, de hát a azért a józanész alapvetően ezt diktálja.

[00:16:47]Tehát mondjuk ma Magyarországon mélyművelési bánya mondjuk nincs már sajnos, de lehetőség még lenne most azt azt senki nem gondolja, hogy ott 62-3 évesen fognak emberek a föld alá menni bányászni, de de ez az acégyártás ugyanígy igaz, de tűzoltókra is ugye annó ez az ő ö ő ők tüntettek ellenne jogosan a leginkább, hiszen nincs ennek realitása, hogy hogy valaki ezekben az egyébként ember próbál áló, és az embert nem csak megpróbáló, hanem fizikailag leépítő munkákban évtizedekig valakit le tudja húzni.

[00:17:23]Tehát szerintünk ez nagyon fontos visszavezetni.

[00:17:25]Ezt még nagyon korai megmondani, tehát ugye a kormány is még csak egy hetes.

[00:17:32]Biztos, hogy lobbizni fogunk ezért, hogy legyen valami újra valami rugalmas lehetőség a nyugdíjazásra.

[00:17:36]De itt most a szakszervezeteknek egyébként az is feladata nekünk is és a többieknek is, hogy ezt ezt összehangolva is közösen csináljuk.

[00:17:46]És látszik erre, látszik erre ilyen hajlandóság a többiek részéről?

[00:17:50]Igen, igen.

[00:17:50]Azt kell mondjam, legalábbis a magyar szakszervezeti szövetséghez tartozó mondjuk ipari érintett szakszervezetek, de itt a vasút is ugyanígy érintett ott persze, tehát hogy ez megvolt, meg megvan.

[00:18:03]Csak hát ugye ez annyira leépült az elmúlt évtizedben a társadalmi egyeztetéseknek a gyakorlata, hogy erre mindenki sokkal kevesebb energiát fordított már, hiszen fölöslegesen senki nem szeret energiát tenni dolgokban, mindig van mit csinálnunk, de hogy ezt most újra kell építenünk és javaslatokat kidolgozni és ezeket keményen végigtárgyalni.

[00:18:28]Ühüm.

[00:18:28]Ez az menjen.

[00:18:30]Említetted, hogy a szakszervezeti vezetők most például Dunaivárosban gyakorlatilag élő munkaerőközvetítőkké váltak.

[00:18:34]Haha jól emlékszem, akkor ezt a kifejezetést használtad.

[00:18:38]Milyen lehetősége van egy szakszervezetnek?

[00:18:40]Milyen egyéb lehetősége van egy gyárbezárás esetén egy szakszervezetnek?

[00:18:45]Akár mondjuk Magyarországon, akár külföldön, hogyha tudsz erre példákat mondani, hogy ha mondjuk a szakszervezet [torokköszörülés] más ilyen irányokat határozna, akkor mit tudna csinálni?

[00:18:55]Hát ugye amikor bejelentenek egy csoportos létszámleépítést, nem kell, hogy az gyárbezárás legyen, hanem egy nagyobb leépítést, akkor például a hog a munkáltatónak van egy olyan kötelezettsége, hogy az üzemi tanáccsal egyeztetnie kell.

[00:19:08]Megállapodnia sajnos nem kell.

[00:19:11]És akkor itt van egy különbség, hogy Nyugat-Európában sokszor megállapodási kényszer is van.

[00:19:14]Nálunk ez nincs, de konzultálni kell.

[00:19:20]És ez már egy előrelépés, hiszen akkor a munkavállalóknak gyakorlatilag joguk van beleszólni, hogy hogy milyen ütemben történjenek a leépítések, kik maradjanak a végére.

[00:19:33]Különböző csoportjai vannak ugye azért a munkavállalóknak.

[00:19:35]Van aki mondjuk nagyon gyorsan el tud újrahelyezkedni, mert fiatal, tudása van.

[00:19:41]Akkor őneki az is jobb, hogy minél előbb elengedi a cég.

[00:19:44]És akkor ez van egy ilyen megállapodás, meg lehet ebbe állapodni, akkor őket előre vegyük mondjuk az elbocsátásra, mert ez tényleg lehet akár munkavállaló érdek is, hogy minél előbb tudjon váltani.

[00:19:55]Aztán vannak mondjuk nagyon sokszor mondjuk házaspár ugyanott dolgozik.

[00:20:02]Akkor akkor az ő speciális helyzetüket figyelembe kell venni.

[00:20:04]Vannak egyedülálló szülők és aztán vannak a az idősebb munkaállók satöbbi.

[00:20:08]Tehát vannak ilyen csoportok, akikre ilyenkor tekintettel kell lenni.

[00:20:11]És ilyenkor nagyon jó, ha van üzemi tanács.

[00:20:13]Még jobb, hogyha van szakszervezet, és a és a kettő együtt működik.

[00:20:18]Ugyanis az üzemi tanács azért egy kicsit távolabban a a munkavállalóktól adott esetben, mint egy szakszervezet, ami mégis csak egy egy önkéntes társulása az ott dolgozóknak.

[00:20:31]És azért is fontos, hogyha van szakszervezet, mert akkor azt tudod kötni egy kollektív szerződést, amiben ezt lehet szabályozni, hogy mondjuk a leépítés folyamata hogy nézzen ki.

[00:20:43]milyen gyakranak legyenek tárgyalások, hogy kötelezhetjük a munkáltatót arra, hogy mondjuk tényleg segítse a a munkavállalókat, hogy a végére hagyja ezeket a védett csoportokat, őket bocsássa el utoljára.

[00:20:58]Adott esetben arra is van lehetőség, hogy mondjuk olyan véki elégítést kapjon egy 62-3 éves kolléga, hogy azt kitartson mondjuk a akkor a nyugdíjba vonulásáig, vagy adott esetben ő megtarthassa a munkaviszonyát, ha a cég amúgy nem teljesen vonul ki, de már ne kelljen dolgoznia.

[00:21:17]Tehát, hogy rengeteg ilyen ilyen lépés van, és ezek nagyon aprólékos, akár egyénre, ahogy említettem, gyakorlatilag tényleg itt itt egyes emberekről is adott esetben szó van egy ilyen tárgyalással.

[00:21:29]Tudsz erre magyarországi példát mondani, ahol sikeres volt ilyen koncepció, hogy egyes csoportokra bontva tárgyalják le, hogy mikor?

[00:21:38]Hát például a a egy nagyon nagy gyárbezárás volt a Nokia Komáromban.

[00:21:40]Ott ott ez ez a folyamat így ment végbe.

[00:21:44]És akkor igen, tehát hogy hogy lépésre lépésre és min tekintetbe véve ezeket az egyéni érdeket, de most ugyanezért küzdenek a a jászverényi kollégák is az Electrusnál, hogy ugyanígy ezek az egyéni élethelyzetek is legyenek tekintetbe véve.

[00:22:04]Világos.

[00:22:04]Értem.

[00:22:04]És itt arra lennék kíváncsi, ugye sok sokat beszéltünk arról, hogy hogyan tudnak elhelyezkedni dolgozók.

[00:22:10]Üm de hogy látsz-e abban akár regionális, akár iparági különbségeket, hogy az esetleg leépített, elbocsátott dolgozók mennyire tudnak elhelyezkedni új munkahelyeken?

[00:22:20]Igen, ez ebben ugye itt vannak az egyéni érdekhelyzetek, vagy igen helyzetek is, hogy hogy valaki mondjuk tényleg idősebb, vagy van valamilyen szakmai tudása.

[00:22:35]Ezek a kérdések, de aztán ott vannak a regionális kérdések is.

[00:22:37]Ö és ezért nagyon fontos nekünk, amikor mondjuk az igazságos átmenetről, ugye erről is nem sokat beszélünk, az ilyen kérdésekről van szó, hogy ez kapjon egy nagyon erős regionális szemléletet, mert mert csomószor nem ott jönnek létre munkahelyek, ahol megszűnnek munkahelyek, hanem több 100 kmre adott esetben.

[00:23:07]És hát ekkorát nem lehet ingázni nyilvánvalóan.

[00:23:09]annak azért van egy határa, hogy emberek mennyi mennyit tudnak naponta munkába járásra időben rászánni, de a költözés meg Magyarországon ugye elég komoly kihívást jelent a legtöbb embernek, ugyanis az nagyon komoly pénzt igényel.

[00:23:26]Tehát azért most már mindenki tudja, hogy milyen árak vannak, milyen ingatlan meg bérleti díjak mondjuk olyan városokban, ahova hirtelen felfutott az ipar mondjuk Debrecen, ami már bőven megközelíti, talán meg is haladja mondjuk a budapesti árakat.

[00:23:40]Szóval azt azt egyszerűen egy egy leépített ipari munkavállótól, hogy ő fogja a családját és arrébb költözzön 200 km-t, ott letegyen két-három havi kaúciót, az egyszerűen sajnos Magyarországon olyan helyzet alakult ki, hogy ez nem fér bele a legtöbb embernek és ez nagyon nagy probléma.

[00:23:56]Tehát erre nagyon erősen koncentrálni kell, hogy a befektetések odamenjenek, ahol ahol veszélyben vannak a munkahelyek, vagy ahol van munkaerő.

[00:24:09]Igen.

[00:24:09]Szóval ez ez egy ez regionális szemlélet, az nagyon-nagyon fontos.

[00:24:13]Látsz erre valamiféle pozitív példát, akár iparpolitikai, mert hogy akár kormányzati iparpolitikai, akár pedig a cégek szempontjából, cégek részéről?

[00:24:25]Hát ugye a cégek amikor befektetnek és odamennek valahova, ott ők ők oda fognak menni, ahol megkapják az infrastruktúrát és ezeket a beruházásokat és és nyilván nekik is fontos, hogy legyen munkaerő, de azt azt egy azt nagyon sokszor láttuk, hogy azt a kormány megígérte, hogy itt majd lesz, és aztán nem lett.

[00:24:44]És ezért van az, hogy vagy ezért is alakult ki az a helyzet is, hogy egyre több külföldi munkást kellett behozni Magyarországra.

[00:24:54]És láttunk, ugye az a baj, hogy mivel nem volt társadalmi egyeztetés, ezért csak következtetni tudunk mi is, hogy mi miért történt, de nagyon egyértelműen látszik, hogy hogy voltak kiemelt régiók, politikai okokból valami miatt fontos régiók, és akkor odapakoltak rengeteg ipari beruházást.

[00:25:15]Ilyen volt régebben Nyugat-Magyarország, az utóbbi években pedig Kelet-Magyarország, mondjuk Debrecen és környéke, ahova rengeteg beruházás érkezett.

[00:25:22]Nem biztos, hogy mindig tekintetbe véve, hogy egyébként milyen a környezeti helyzet, tehát mondjuk van-e elég ivóvíz, mondjuk vagy terület, nem beszélve a munkaerőről, hogy ez egyébként ott rendelkezésre áll cégeknek adott esetben, helyek egymás beszállítói, a földrajzi közelség az segíthet.

[00:25:42]De a de a munkaerő kérdését az nem váltja ki.

[00:25:46]Ühüm.

[00:25:46]Hát akkor hát ha már így említetted, akkor rá is lehet kanyarodni két olyan nagyon fontos, sőt egyébként ez három nagyon fontos kérdés, ami a jelenlegi kormánynak, az új kormánynak a politikájában a kampányban is megfogalmazódott.

[00:25:57]Az egyik a vendégmunkás top, tehát hogy sőt ezeket lehet, hogy inkább külön majd szépen fejtsük ki, de hogy az egyik a vendégmunkás top, ami azt jelenti, hogy eddig a vendégmunkások a munkásság tartalékseregét képezték nagyjából is, hogy segítettek a tartalékseregnek a kialakításában.

[00:26:15]magyar legyenek munkanélküliek, akiket fel lehet majd venni adott eset, majd el lehet bocsátani.

[00:26:20]Na most ez a vendégmunkásop, a gyárak már mondták, hogy ez annyira nem fog nekik tetszeni, de hogy milyen hatással lehet a dolgozók helyzetére, illetve ennek van-e realitása?

[00:26:33]Hát látni kell először majd a részleteket, de igen, most ugye ez egy viszonylag egyszerű, hogy stop, most nem lehet újat új vendégmunkást behozni az országba.

[00:26:46]Ehhezel kapcsolatban mi egyrészt tehát két megállapítás.

[00:26:48]Az egyik, hogy való külföldi munkaerőre szüksége van a jelenleg kialakult struktúrának, ipari struktúrának van szüksége egyfelől, mert hiába vannak munkanélküliek, mondjuk Kelet-Magyarországon, ha a gyárnak nyugatmagyarországon kell munkavállaló, ahol viszont nincsen.

[00:27:09]Tehát ezt nem nem lehet csak országos statisztikából levezetni.

[00:27:12]Ez tény.

[00:27:12]A másik viszont, hogy a jelenlegi szabályozás, tehát ahogy külföldi munka ott lehetett foglalkoztatni, az a munkáltatóknak volt jó.

[00:27:22]Tehát ez úgy lett kialakítva ez a rendszer, hogy gyakorlatilag az ő szájuk íze szerint lett alakítva.

[00:27:30]Ami ami nem volt köz se közvetve, se közvetlenül nem szolgálta a magyar munkavállalók érdekét.

[00:27:36]közvetlenül azért nem, mert mert adott esetben tényleg szó lehetett arról, hogy kiszorítja a a magyar munkavállalót.

[00:27:44]Bár ez erre egyébként nagyon sok tömeges példá példa nem volt eddig.

[00:27:50]Ez nagyon fontos, hogy eddig.

[00:27:52]A a másik pedig ami közvetett hatás, hogy a az érdekképviseleti erőt erősen csökkentette az a rendszer, ami kialakult.

[00:28:01]Ugye azt azt könnyű látni, hogy szakszervezetnek nehéz megszólítani a külföldi munkavállalókat, már csak a nyelvi különbségek miatt is, de itt vannak kulturális különbségek is.

[00:28:12]De ehhez még hozzávesszük, hogy az ő elsőprő többségük, mert úgy volt a legegyszerűbb, legolcsóbb őket foglalkoztatni, kölcsönzőn keresztül történt, és nagyon nagyon, nagyon kiszolgáltatott helyzetben voltak ezek a és vannak ezek a dolgozók, őket szinte lehetetlen szervezni és és az hátránya a magyar munkavállalónak, hogy nem láttunk rá a külföldi dolgozók foglalkoztatási körülményeire.

[00:28:35]Nem, csak következtetni tudunk arra, hogy hogy itt történik-e szociális dömping, tehát alá van-e ígérve a magyar munkavállalóknak.

[00:28:44]Ha nem pénzben, akkor abban, hogy túl, hogy sokkal több túlórát csinálnak, akár illegális mennyiségű túlórát vállalnak vagy vállaltatnak a a külföldi dolgozókkal.

[00:28:56]Tehát hogyha ezekre nem látunk rá, akkor az nehezíti a magyar munkavállalók helyzetét is.

[00:29:00]Emiatt azt mi is folyamatosan mondtuk, hogy az egész vendégmunkás rendszert át kell gondolni.

[00:29:08]Tehát az, hogy hogy van a foglalkoztatásuk, azt át kell gondolni.

[00:29:12]Üüm, ezt mi is így gondoljuk.

[00:29:12]Élhet nehéz őket szervezni, de azt láthattuk, hogy akár a Mass például a gödi akkumulátorgyárnál, vagy a futárok ligája szakszerületet a budapesti futárok körében, vagy a VDS valamelyik vegyiüzemben, most nem vegyiüzemben, de hogy igyekezett megszervezni vendégmunkásokat Vasasnak, gyakorlatban milyen tapasztalatai vannak ezzel, vagy egyetlen voltak-e erre próbálkozások, hiszen azért mégis csak ők is kizsákmányolt dolgozók.

[00:29:38]Így van.

[00:29:40]Vannak tehát a tehát ott már mi is ebben felzárkóztunk biztos a a nyugati szakszervezetekhez, hogy mondjuk a a belépési nyilatkozatunk már nekünk is három nyelven elérhető ahogy több más magyarországi szakszervezeteknél is, mert hogy szükség volt rá, mert volt érdeklődés, illetve illetve a mi részünkről is volt egy ilyen igény, hogy egyrészt tényleg ismerjük meg a helyzetüket, másrészt, hogy hogy ne lehessen visszaélni a a az ő helyzetükkel.

[00:30:08]kell azt kell mondjam, hogy néhány százan vannak már a Vasasban filippinók és ukránok tagok.

[00:30:16]Ezt azokon a munkahelyeken lehetett megcsinálni, ahol ahol már alapból volt egy erőszakszervezet és egy jó közösség és egy megfelelő szintű kapcsolat a a munkáltatóval.

[00:30:26]De hát ez ez ö ugye az is megtörtént, ez annó a sajtóban is szerepelt, hogy a az egyik nyugat-magyarországi beszállítónál, amikor strikejkoltunk, akkor a a filippino dolgozók ugyanúgy strikeba léptek.

[00:30:39]Ugyanis megértették azt, hogy bár mi az ő bérükről közvetlenül nem tárgyalhatunk, hiszen ők az ő foglalkoztatójuk nem az a az a cég, hanem egy kölcsönző cég, azt megértették, hogy hogy kevesebbet nem kereshetnek.

[00:30:56]mint a helyi dolgozók.

[00:30:59]Ergo, hogyha a helyi dolgozók bére növekszik, az övék is ezzel tud és de ugyanakkor emellett tudtak azonosulni magával a céllal.

[00:31:07]Tehát hogy az az teljesen egyértelműen kiderült, hogy ez nem csak azért történt ez a szolidaritás, merthogy több pénzt akarnak, hanem ténylegesen szolidárisak voltak a magyar kollégáikkal, tehát ők is letették abba az időbe a munkát.

[00:31:22]Van kapcsolata a kibocsátás mellékes, hogy van kapcsolat a kibocsátó országoknak a szakszervezeteivel, vagy bármit koordinátok?

[00:31:28]Igen.

[00:31:28]Ö van ö ugye a azzal, hogy a Ukrajna tagjelölt státuszt kapott vagy elindult ez a tagjelölté vállás az Európai Unióban, ők tagok az ő az ottani szakszervezetek be tudtak lépni az a abba az Európai ipari szakszervezeti federációba, ahol mi is tagok vagyunk.

[00:31:53]És ezen keresztül hát nem tudunk gyakran találkozni, mert ugye nekik az utazás az nyilván nagyon nagyon nehéz, de már találkoztunk személyesen is, és hát online meg tudjuk tartani a kapcsolatot.

[00:32:06]Ö tehát szeretnének ők is jobb megismerni az itteni dolgozók körülményeit.

[00:32:11]És a filipinókkal is egyébként a filipino szakszervazattal is fölvették a kapcsolatot.

[00:32:16]már volt egy személyes találkozásunk is.

[00:32:18]Itt elsősorban mi arra azt akartuk kideríteni, és részben sikerült is kideríteni, hogy milyen felkészítést kapnak a Fülöpszigeteki dolgozók, mielőtt Magyarországra érkeznek, mert azt azt tudni kell, hogy az a Fülöpszigetek nagyon-nagyon odafigyel.

[00:32:34]Tehát az gyakorlatilag ez egy iparág a a az állampolgárok külföldre küldése, és ennek megfelelően ez egy regisztrációs rendszeren keresztül működik, és aki ebbe a rendszerbe regisztrál, az bizonyos fokú védettséget is kap egyébként.

[00:32:50]Tehát Magyarországon, ha jól tudom, nagy követségük még mindig nincs a Filipszigeteknek, de konzul van, és az rendszeresen például megnézi a munkászállásokat, tehát hogy ilyen szinten odafigyelnek a a dolgozókra.

[00:33:04]És mi arra voltunk kíváncsi, hogy milyen felkészítést kapnak mondjuk a magyar munkajogot illetően, illetve azt szeretnénk elérni, hogy kapjanak valami képet arról is, hogy hogy Magyarországon mi a hogy állnak a szakszervezetek, milyen szakszervezetek léteznek, érdemes-e belépni, csatlakozni, satöbbi.

[00:33:19]De az de a Fülöpszigeteken egyébként egy ilyen amerikai típusú társadalmi párbeszéd szakszervezeti rendszer van.

[00:33:26]Tehát egyébként nagyon gyengék ott a a szakszervezetek, tehát nagyon erősen korlátozva van a működésük.

[00:33:35]Sok tagjuk van, de de ez csak nominálisan, sok arányosan.

[00:33:37]Ugye egy 100 milliós országhoz képest viszont már nem sok.

[00:33:41]És ezért az onnan érkező dolgozók egyébként a legtöbbjük nem hallott korábban szakszervezetről.

[00:33:46]Ez egy nehezítés.

[00:33:47]szemben mondjuk az ukránokkal, akik azért pontosan tudják, hogy miről van szó.

[00:33:52]Ühüm.

[00:33:52]Értem.

[00:33:52]És hogyha már arról beszéltünk, hogy most milyen tervei vannak az új kormánynak, ugye azt is bejelentették, hogy hatalmas infrastruktúrafejlesztéseket fognak végrehajtani, de hogy itt van egy ilyen ambivalencia, tehát hogy a vállalkozásokkal kapcsol helyzetével kapcsolatban, tehát hogy egyrészt a vendégmunkás top.

[00:34:11]A másik az, hogy bejelentették, hogy majd Lorára koppintanak ezeknek a nagy cégeknek, hogy aztán ne zsekmány vegyek ki a munkásokat annyira meg, hogy környezetvédelmet azt vegyék jobban figyelembe.

[00:34:21]De közben megy az infrastruktúrafejlesztés is.

[00:34:23]Mit látsz ebbe, hogy ez milyen hatással lehet a dolgozókra az, hogy tehát, hogy mondjuk az infrastruktúrafejlesztés, akár vasút, közút, vagy akár más infrastruktra, egészségügy, bármi.

[00:34:35]Ez fel van-e abban potenciál, hogy ez felszívja az elbocsátott munkásokat adott esetben?

[00:34:44]Ön azt annyira nem látom, hogy egy valak hogy valaki, aki mondjuk eddig az iparban szalag mellett dolgozott, és megszűnik a munkahelye, az az építkez építőiparba menjen át.

[00:34:54]Ugye azért az építőipar az egy sokkal, tehát az egy másfajta munka, egy a másfajta rugalmasságot igénylő, másfajta fizikumot igénylő munka.

[00:35:09]Ez nem hiszem, hogy hogy sokaknak vonzó perspektíva lenne.

[00:35:13]Tehát önmagában ezt nem inkább, hogyha megszűnik sok presztízsberuházás, ugye ez is egy ígéret, hogy nem arra fog az állam költeni 100 milliárdokat, hanem mondjuk vasútra, ott ott ez ez végülis jól jöhet ki, hogy akkor aki ott elveszíti a a munkáját és mondjuk nem nem tudom a a várban fog épít készüléseken részt venni, akkor azért neki más mondjuk egy kórházat meg meg tud máshol építeni.

[00:35:39]Szóval ott inkább ott látom, ugye ez alapvetően kérdés és és egy kicsit így elkalkulálása volt a a dolgoknak, hogy hogyha az iparban bizonyos munkáak megszűnnek a zöldítéssel, nem probléma, mert akkor majd ezek a dolgozók átmennek az akkumulátor gyártásba mondjuk dolgozni.

[00:36:00]Nem annyira szerettek átmenni.

[00:36:00]Ugye ez azért így a számokból látszik, hogy tehát nem véletlenül van az, hogy akkumulátorgyártásban egyes gyárakban akár a munkálok többsége külföldi.

[00:36:10]Ez ez nem csak azért van, mert nem volt helyben munkaerő, hanem mert hogy ezek nem azok a fajta minőségi munkahelyek, amiket mi szeretnénk látni Magyarországon.

[00:36:20]Tehát nem önmagában a az új munkáak száma a kérdés nekünk, akik a munkavállalók érdekéért dolgozunk, hanem azeknek a minősége is, hogy ezek ne csak persze fontos, de ne csak jól fizetett munkák legyenek, hanem biztonságosak és nem csak rövid távon, nem balesetbiztonságról beszélünk, hanem hanem egészség hogy ne legyen egészségkárosító sem ez a munkahely.

[00:36:49]legyen ténylegesen mondjuk családbarát, tehát lehessen mellette családot alapítani és a többi.

[00:36:57]Tehát hogy hogy a a azt azért a magyar munkaállók úgy tűnik elég gyorsan megtapasztalták, hogy hogy ezek az új munkahelyek, amik létre jöttek, ezek nem ilyenek és nem tolonganak.

[00:37:10]Ühüm.

[00:37:10]És ha már itt arról van szó, hogy mit tudna csinálni az új kormány, ugye a kormányt még a a kormányt, tehát hogy az ellenzéki pártokat még a választások előtt megkeresték a szakszervezetek közös megkeresés volt, hogyha jól emlékszem és a szakszervezetek együttműködési fóruma, amik szakszeret, annak a majálisán arról volt szó többek között, hogy a kormány leült már a cégekkel, leült már az ipar ipari érdekképviseletekkel, leül őt már mindenkivel beszélgetnék, kivéve a munkássággal, hogy a munkásságnak egyáltalán a szakszervezeteknek van-e bármilyen lehetősége befolyásolni jelenleg, ahogy te látod az új kormánynak a munkáját, hogyha ennyire érdektelennek tűnik a kormány számára?

[00:37:59]Ugye amikor a magyar szakszerávezati szövetség megkeresett minden pártot, akkor valóban a Fidesz és a Tiszapárt nem vett részt az egyeztetésen.

[00:38:05]Utólag azt mondták, hogy itt, hogy itt egy kommunikációs a Tiszapárt részéről mondták ezt, a Fideszről nem nyilatkoztak, hogy itt egy kommunikációs hiba volt, és nem kapták meg időben ezt a meghívót.

[00:38:16]Ö mivel tényleg ez egy új kormány, azért igyekszünk jóhiszeműek lenni, és azért nem alaptalan a jóhiszeműségünk, illetve az, hogy hogy itt valami elmozdulás történik.

[00:38:31]egyrészt a miniszteri meghallgatáson elég egyértelműen beszélt tek miniszterek arról, hogy a társadalmi érdekegyeztetést vissza kell építeni, és hogy bűn volt a szakszervezetek szétverése.

[00:38:43]És ami meg egyértelműen pozitív jel, ugye említettem a szakszervezetek együttműködési fórumát, ugye az ő hozzájuk tartozó pedagógus szakszervezetnek a a konferenci kongresszusán részt vett tegnap vagy tegnap előtt az új oktatásügyi miniszter.

[00:38:59]Ilyenre azért nem nagyon volt példa.

[00:39:02]Talán azt, amire én emlékszem, hogy a a Lázár János elment a vasútas szakszervezetekhez egyeztetni, de ilyen, hogy az oktatásért felelős, ugye nem is volt miniszter, de hogy a mondjuk Pintér Sándor részt vett volna egy szakszervezeti megbeszélésen a tanárokkal, ilyenre én nem emlékszem, valószínűleg nem is volt.

[00:39:22]Úgyhogy ez egy ez azért egy pozitív jel, hogy elment a miniszter.

[00:39:29]Ühüm.

[00:39:29]Értem.

[00:39:29]És hogy itt, hogyha elmegy a miniszter, oké, és viszont azt látjuk, hogy a szakszeretek meg egyáltalán a dolgozói ügyek, azok a szociális minisztérium alá kerültek valamiért, miközben a iparpolitika az pedig a gazdasági gazdasági miniszter alá minisztérium alá került.

[00:39:48]Ezt hát te hogy látod, hogy látja a szakszervezet, hogyha van ennek erről a szakszervezetnek kialakított álláspontja, hogy ez mit jelent a jövőbeli kormányzati egyeztetések, politikák szempontjából, hiszen azért a szakszervezetek meg a cégek erősen összefüggnek.

[00:40:06]Így van.

[00:40:06]Hát hát nekünk tehát ha minket megkérdeztek volna, de azért kormányalakításról viszonylag ritkán kérdezik meg nyugaton is a szakszervezeteket.

[00:40:16]Mi egy munkaügyi minisztert, végig egy munkaügyi minisztériumot javasoltunk volna.

[00:40:22]Ez nem jött létre önmagában, hogy ez más területekhez tartozik, ettől még kialakulhat egy egy jó együttműködés.

[00:40:33]Az az biztos, hogy tehát Biancó checkket nem adunk, mert nem nekünk nem arra van felhatalmazásunk, de de nyilván azért józaműen kell hozzáállnunk és meg kell várnunk az első lépéseket, hogy például milyen új társadalmi érdekegyeztetési fórumok kerülnek kialakításra, mert a jelenlengiekák azot nem töltötték be a szerepüket.

[00:40:54]ezt föl kell tölteni tartalommal, törvényekkel, amiket már közösen kell kidolgoznunk.

[00:41:03]Tehát ez egy ez ez például egy indikátora lesz, hogyha létre is jönnek ilyen intézmények, de mondjuk anélkül, hogy megkérdeznének minket, akkor azért az nem egy jó elője.

[00:41:12]Erre tekintettel, hogy hogy akkor az mennyire fog működni.

[00:41:16]Nekünk a a feladatunk az az, hogy már most ott legyünk, jelezzük, hogy hogy készen állunk az egyeztetésekre.

[00:41:22]És ez egyébként így is van.

[00:41:24]rendszeresen kopogtatunk egyéni megválasztót országyűlési képviselőknél is, minisztereknél is, hogy akkor mi kezdenénk mi is a a tárgyalásokat.

[00:41:32]Az látszik, de ez mondjuk akkora meglepetést nem okoz, hogy nem prioritás.

[00:41:40]azért a az új kormánynak ez nem prioritása, hogy ezeket a fórumokat üzembbe helyezze és és felpörgesse.

[00:41:49]De mondom az eddig elhangzottak alapján van egy elmozdulás a a kritikátlan tőke mellett kiállássaltól a a munkavállaló érdekek felé való elmozdulásban, akár ahogy az akkumulátorgyárakról beszéltek, mondjuk környezetvédelmi szempontból is, akár hogy itt azért a munkaállók egészsége meg a ott lakók egészsége az ugy az azért prioritást élvez azzal szemben, hogy hogy mekkora profitot tud megtermelni és mennyi adót tud befizetni az adott.

[00:42:19]jár.

[00:42:20]Ühüm.

[00:42:20]Jó, és akkor most beszéljünk akkor egy kicsit a lehetőségekről.

[00:42:23]Beszéljünk egy kicsit arról, hogy milyen mozgástere van akár az Európai Uniónak, akár Magyarországnak.

[00:42:29]Ugye volt itt szó arról beszélgetés során arról, hogy vergődik az európai ipar különböző okok miatt, vámok, nemzetközi gazdasági üzemanyag satöbbi árak különböző kérdések.

[00:42:39]Vergődik a magyarországi ipar is nagyjából a zöldállás és más okok miatt.

[00:42:48]És hogy te szerinted milyen alternatíva lehetséges?

[00:42:52]És hogy akár tágabb értelen is Európai Uniós szinten vagy régiós szinten, de Magyarországon milyen alternatívák vannak a jelenleki berendezkedésre?

[00:43:00]Milyen iparpolitikát vagy milyen társadalmi gazdasági politikát kellene a folytathatna egy kormányzat ahhoz, hogy minél inkább csökkentse a társadalmi katasztrófa esélyeit?

[00:43:12]Igen.

[00:43:14]Hát ugye egyrészt a az kiindulópont, hogy a európai ipart azt azt nem csak, hogy meg kell menteni, hanem egy picit már vissza kell építeni, mert ez egyszerűen a munkahelyek szempontjából is nagyon fontos, de egyszerűen stratégiai kérdés is.

[00:43:32]Ugye az látszik most a háború miatt is, de de általában is a a covid miatt a hormuziszoros vagy amikor ott keresztbe állt így tankerhajó, hogy azért ezek az ellátási láncok, ezek nagyon törékenyek és Európa nem szolgáltathatja ki magát a világnak, hogy majd ha ha itt acélra van szükség, majd megvesszük, mert hogyha ezek a konfliktusok éleződnek, akkor senki nem fog eladni acélt Európának.

[00:43:57]Tehát, hogy ezeket ezeket nem szabad hagyni, leépülni.

[00:44:01]A ami kezdve Magyarországról is akkor úgy szélesítve a kört.

[00:44:04]Ugye az például probléma Magyarországon, hogy hogy amikor iparról beszélünk, akkor magyarországi ipart érdemesebb említeni, mint magyar ipart.

[00:44:13]most abban az értelemben, hogy hogy hogy magyar tulajdonú vállalatok azok nagyon-nagyon visszaszorultak, és főleg tényleg, ahogy itt az elején is mondtad, itt itt nyugati cégek lányvállalatai, illetve most a keleti cégek lányvállalatai dolgoznak.

[00:44:32]És ez is sérülékenyetés teszi a a magyar ipart, hiszen amikor hiszen ez a döntések mondjuk egy leépítés, egy gyárbezárásra nem Magyarországon születnek, hanem több 1zer kmterre innen, amire se a szakszervezeteknek nincs ráhatása, de a magyar államnak sincs igazából különösebb ráhatása.

[00:44:47]Tehát a magyar ipart is fejleszt így támogatni kell, tehát hogy tör legyenek magyar cégek magyar tulajdonú cégek is az iparban.

[00:44:58]A ehhez pedig ami szintén egyébként egyfajta jövő kép, hogy elmozdulni a nagy olcsó tömeggyártás felől a kisebb szériás, de de drágább termékek irányába.

[00:45:09]Mondjuk vannak ilyen gyárak Magyarországon, mondjuk, amik gépgyártósorokat gyártanak más üzemekhez.

[00:45:18]Ugye ezt ez sokkal nehezebb, illetve nem is feltétlenül értelmezhető mondjuk robotizálni.

[00:45:23]Ezt emberek rakják össze a gépek segítségével, de nem gépek, de a gépek nem helyettesítik az embert.

[00:45:28]Magas szaktudást igénylő munkák, tehát például ez is egy olyan irány, ahova a a amibe el lehet mozdulni.

[00:45:37]Emellett nem ússza meg egy kormány sem, és ezt minél előbb el kell kezdeni, hogy befektessen az oktatásba, mert addig ugye ami szintén egy prioritás Európában is és Magyarországon is, hogy a kutatás és fejlesztés azt azt fölfuttassuk, hogy ne csak gyártósorokat hozzanak ide külföldi cégek, hanem a kutatás is fejlesztést.

[00:45:56]És erre van egy-két szép példa, de adott esetben mondjuk ott is külföldi mérnökök dolgoznak, tehát nem magyarországi mérnökők, mert egyszerűen nem találnak ide munkát munkavállalót, aki ezt a munkát el tudná végezni, és ehhez szükség van a befektetésre.

[00:46:11]Tehát a magyar oktatási rendszernek ki kell termelnie ezeket a mérnököket és szakmunkásokat is.

[00:46:20]És emellett, ahogy említettem, senki nem tudja igazából megmondani most már mesterséges intelligencia miatt is, hogy hogy milyen tudásra van szükség.

[00:46:27]Ezért egy nagyon széles alapkészség átadásra van szükség a a dolgozók számára is.

[00:46:33]Itt van az a amit el szoktam mondani ilyenkor példaként, amikor azt mondta egy magyar kormányzati államtitkár, hogy hogy fölösleges, azt hiszem Arany János mondott olvasnia annyit a a szakmunkás képzőben.

[00:46:51]Ugye ez volt a példája, hogy a szakismereti tárgyakat kell előnybe helyezni az ilyen irodalommal, történelemmel szemben, mert mert azt a gyárban senki nem fog őket megkérni, hogy verset mondjanak.

[00:46:59]Ami igaz, csak hogyha valaki mondjuk egy verset el tud olvasni értelmezően értelmezni tudja, vagy egy regényt végig tud olvasni, az sokkal valószínűbb, hogy amikor neki át és továbbképzése lesz, márpedig biztos, hogy lesz, mert már nincs olyan szakma, amit ma megtanulok, és 25 év múlva is azt fogom csinálni.

[00:47:17]a legalábbis gyárakon belül biztos, hogy nincs ilyen.

[00:47:21]Tehát szükség lesz majd át is továbbképzésre.

[00:47:23]Ahhoz viszont értelmezően meg kell tanítani olvasni a a diákokat.

[00:47:29]És ez tényleg most probléma.

[00:47:31]Ugye minden felmérés mutatja, hogy a funkcionális analfabetizmus az milyen magas szinten van.

[00:47:35]Na, őket, ezeket az embereket nagyon-nagyon nehéz lesz később továbbképezni, és gyakorlatilag őket cserbe hagytuk.

[00:47:41]Cserbehagyta a magyar oktatás.

[00:47:43]Tehát ez nagyon fontos.

[00:47:47]ami ami az európai szabályokat, illetve szabályozást illeti, meg kell védeni egyfelől a magyar magyar az magyart is, de az európai ipart a a dömpinggel szemben, ami elsősorban mondjuk Ázsiából érkezik.

[00:48:06]Tehát ott ugye az állam ilyen-olyan módon rettenetesen megtámogatja az ottani gyárakat, acélipari cégeket, de most már autóipari cégeket.

[00:48:12]És ez olyan versenyelőnyt, tisztességtelen versenyelőnyt okoz, amivel nem tudják fölvenni az európai gyártók a a versenyt.

[00:48:22]Tehát itt itt szükség van egy egy globális fellépésre.

[00:48:26]Ezzel szemben kell valamit kezdeni a nagyon magas energiaárakkal is.

[00:48:31]Tehát azt Magyarországon is rezsicsökkentés ide vagy oda.

[00:48:33]A cégek nagyon magas árat fizetnek a a az energiáért, ami egyre inkább versenyképtelenné teszi a termelést.

[00:48:45]Erre is vannak szakszervezeti javaslatok közösen akár a a munkáltatói szövetségekkel, hogy ezt hogyan lehetne megoldani, hogy például az áll a az államoknak lehetősége legyen támogatni a a az energiaárak csökkentését.

[00:49:00]szükség van európai szinten is nyilván a kutatás is fejlesztésre való beruházásba, és minden országban a a demokratikusságot, a demokráciát a most abban az értelemben, hogy a társadalmi párbeszéd helyzetét szintén mindenhol fejleszteni és javítani kell, mert bár sokszor azt hiszik, hogy a a demokratikus intézmények azok lassúak, nem eléghatékonyak, igazából közép és hosszútávon ezek megjelentenék a megoldást.

[00:49:30]Ha a magyar példát vesszük, mondjuk az akkumulátorgyártást, hogyha itt lett volna nem csak a szakszervezetekkel, de a helyi lakossággal, civil szervezetekkel érdemi egyeztetés, környezetvédőkkel, akkor ezek a szervezetek előre megmondták volna, hogy hogy itt nincs elég víz, itt nincs elég energia és nincs elég munkaerő, hogy ilyen mennyiségű ö gyárak épüljenek Magyarországon.

[00:49:54]és azzal el lehetett volna kerülni egy csomó kellemetlenséget, amivel most meg szembesülünk.

[00:50:03]És most már meg megmentettük az ipart, a gazdaságot, a demokráciát és a környezetet, de hol lehetnek a szakszeretek abban, hogy a munkásokat és a munkelyeket is megmentsük, és hogy a dolgozók az automatizációt és az oldaltállást ne ők szenvedjék meg?

[00:50:17]Hol lehetett ben a szakszerek szerepe akár Magyarországon, akár nemzetközi összefogással?

[00:50:27]Ez vigyá ez ez alapvető, hogy egyrészt ezt egy országon, tehát itt itt most fordítva így a nemzetközi szintről indítok.

[00:50:36]Ugye a ezek a cégeknek ők nem ismerik a határokat, ezek már mind nemzetközi cégek.

[00:50:43]Ö Európán belül pedig végképp semmilyen határ nincs.

[00:50:46]Ezért nagyon fontos, és ezt csináljuk is, hogy a szakszervezetek se ismerjék ezeket a határokat.

[00:50:51]Tehát egyrészt a lehető legszorosabban együttműködjünk két oldalúan, háromoldalúan, sok oldalúan európai szinten.

[00:50:58]Már csak azért is, mert törvényeket is ezen a szinten kell hozzászabni a a munkavállalók érdekeihez.

[00:51:06]Másfelől pedig a amit a ami a szakszervezetek feladata, az az, hogy a munkavállalók megszervezésével erőt adjunk a a munkavállalóknak.

[00:51:19]Tehát, hogy itt ezt nem lehet áthárítani a a munkavállalókra ezt a felelősséget, és azt mondani, hogy hát ők nem akarják, nem csinálják, akkor akkor ez az ő hibájuk.

[00:51:32]a szakszervezeteknek kell ott lenni a a munkahelyeken és a és a dolgozók dolgozókat segíteni abban, hogy a saját véleményüket megfogalmazzák, a saját érdekeiket megfogalmazzák, és azt utána képviselni tudják megfelelő szinten a a munkáltatóval szemben.

[00:51:51]A szakszervezet az automatizációval szemben, tehát ilyen géprombolás ilyesmi, ez ez nem egy működő dolog.

[00:51:58]Tehát, hogy az a az automatizálás, ezek a dolgok meg fognak történni.

[00:52:02]Ö ezeket nem lehet leállítani, már csak azért sem, mert hogyha leállítanánk, akkor a cég szűnne meg előbb vagy utóbb, mert nem lenne versenyképes a gyártása.

[00:52:12]Ami nekünk a felelősségünk, az az, hogy az államból állammal szemben is elérjük, illetve a munkáltatóval szemben is elérjük azt, hogy a dolgozóknak lehetőségük legyen például át és továbbképzéseken folyamatosan részt venniük, és ez ne az ő költségük legyen.

[00:52:29]Tehát ez ezt a munkáltatónál munkaidőben meg tudja csinálni, és és ne legyen veszélyeztetve a az ő az ő jövőbeli foglalkoztatása csak azért, mert egyébként neki erre se lehetősége, se ideje nem nincs, hogy hogy magát képezze.

[00:52:50]Tehát ezt lehetővé kell tennünk.

[00:52:54]Jó, hát nagyon szépen köszönöm Balázs ezt a Én is köszönöm ezt a rengeteg betekintést abban, hogy mi történik az iparban, és mit kéne csinálnunk az iparban.

[00:53:04]És most ti is meghallgathattátok azt, hogy mi a teendő.

[00:53:06]Ugye hagy helyezzünk nyomást a cégekre, államra, és még mielőtt nyomást helyeznénk rájuk, vagy miközben nyomást helyezünk rájuk, azt támogassátok, hogy mi is megtehessük ezt.

[00:53:20]Támogassátok azt, hogy hasonló műsorokat készíthessünk, támogassátok a mércét, ezeket megtehetitek a mérce.hu/ támogatás oldalon olvasható módszerek valamelyikén, akár egyszeri, akár rendszeres támogatással.

[00:53:31]És a stúdióban itt volt velünk Bábel Balázs, a Vasaj szakszerti Szövetségnek az alelnöke.

[00:53:36]Én pedig Kisoma Ábrahám volt a Mérce újságírója.

[00:53:39]Kösz, hogy velünk tartottatok.

[00:53:41]Sziasztok.