Mérce 57:33

Hogyan rendezheti a Tisza a devizások helyzetét?

devizahitelekkilakoltatástisza párttoroczkai lászlóközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Hogyan rendezheti a Tisza a devizások helyzetét?
tl;dr
  • A Fidesz-kormány végtörlesztési és gyűjtőhitel-konstrukciói elsősorban a tehetősebb devizahiteleseket segítették, az alsó középosztályt és a szegényebbeket nem tudták megmenteni.
  • A 2014-es devizahiteles törvények elvették a teljes érvénytelenség lehetőségét az adósoktól, az árfolyamrés visszatérítés a hitelteher mindössze fél százalékát érintette.
  • Lázár János 2025 nyarán az EU Bíróság döntését várta, de mosonmagyaróvári fórumán már a banki visszaélések súlyát és a felperes szerepét emelte ki.

„a alsó középosztály és a még alacsonyabb státuszú devizahiteleseken nem akart és nem is tudott segíteni az Orbán kormány." – Szepesházi Péter

  • A Tisza-kormány felfüggesztette a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos minden végrehajtást és kilakoltatást, de Szepesházi szerint a végső törvény jövő év elejére-közepére várható.
  • A vizsgálóbizottság vezetését Toroczkai Lászlóra bízták, ami ellenzékiként tompíthatja a Tiszával szembeni demokrácia-féltést, bár a Mi Hazánk felsővezetésében továbbra sincs teljes bizalom.
  • A felfüggesztésről szóló törvényt sürgősen el kell fogadni, mert a végrehajtók „záróra előtt" igyekeznek minél több intézkedést elvégezni – Szepesházi szerint a helyzet orvosi beavatkozást igényel, nem további vitát.
  • Tuzson Bence 7182 folyamatban lévő ügyet említ, Szepesházi viszont 500–700 ezer főre becsüli az érintettek számát, mert a nagy hitelek per nélkül, közjegyzői okirattal is végrehajthatóvá váltak.
  • A követeléskezelők szabályozását szigorítani kell, mert gyakran nem adják ki a pereléshez szükséges iratokat, és a győzelem küszöbén az adósokat a bankhoz irányítják vissza.
  • A C1/26 számú európai ügy várhatóan kimondja a devizaalapú hitelek teljes érvénytelenségét az árfolyamrés miatt, ami az adósoknak kedvező, a bankokkal és állammal közös teherviselést igénylő rendezést tenne szükségessé.
  • A valószínűbb köztes forgatókönyvekben a kormány 20–80% közötti kárpótlást nyújt, és kulcskérdés, hogy az adósok a maradék kárért pereskedhetnek-e tovább.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A devizahiteles probléma politikai súlya és a pártok hozzáállása

A beszélgetés alapján a devizahitelesek ügye látszólag nem bír akkora politikai súllyal a közbeszédben, mint azt sokan gondolnák. Szepesházi Péter szerint Orbán Viktor és kormánya négy évről négy évre képes volt kiszámolni a politikai következményeket.

A Fidesz-kormány mentőintézkedései elsősorban a tehetősebb réteget segítették:
- A 2011 végi végtörlesztéssel a fennmaradó hitelösszeg kétharmadának megfizetésével meg lehetett szabadulni a devizahiteltől – ez azonban csak azok számára volt elérhető, akik össze tudták gyűjteni a szükséges pénzt.
- Az úgynevezett gyűjtőhitel konstrukció is főként a tehetősebbeknek segített, akik a 2008-as válság után néhány évvel már jobb anyagi helyzetbe kerültek.

„a alsó középosztály és a még alacsonyabb státuszú devizahiteleseken nem akart és nem is tudott segíteni az Orbán kormány." – Szepesházi Péter *

A Fidesz szerinte 2010-ben és 2014-ben bezsebelte a devizahitelesek szavazatait, de a 2014-es devizahiteles törvényekkel valójában elvette a teljes érvénytelenség választásának lehetőségét az adósoktól. Az árfolyamrésből eredő visszatérítés a hitelteher maximum fél százalékát érintette csupán.

„De ezt a lehetőséget a fennmaradó devizhitelesektől 2014-ben valójában elvette a kormány, mert azt mondta, hogy vagy azt választod, hogy kell neked az árfolyamrés, tehát a nem a forintromlásból eredő kisösszeg, vagy akkor semmit nem kapsz" *

A 2014-es törvények nyomán a bírói gyakorlat is a bankoknak kedvezett, 2019-ig szinte egyetlen pert sem lehetett bank ellen nyerni. Szepesházi szerint ekkor a demokrácia látszatának fenntartása érdekében „kijelöltek" néhány bankot, amelyek ellen a Kúria szerint nem volt megfelelő az árfolyamkockázati tájékoztatás – ezek ellen már lehetett pert nyerni, de ez is csak a devizahitel-károsultak töredékét érintette.

A vendég szerint a Fidesz mostani devizahiteles-kampánya abszolút hiteltelen, hiszen a párt azt a hamis látszatot kelti, mintha korábban mindenkit megmentettek volna.

Lázár János 2025 nyarán úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak meg kell várnia a magyar igazságszolgáltatás döntését – ezzel az Európai Unió Bíróságának 2025 májusi ítéletére utalt. Ugyanakkor Lázár hozzátette: a kormány nem nézheti ölbe tett kézzel a történteket, és egy 2026 februári mosonmagyaróvári fórumon külön kiemelte annak a felperesnek a szerepét, aki nyerni tudott az Európai Bíróságon, és ismét felhívta a figyelmet a banki visszaélések súlyára.

A Tisza Párt és a Mi Hazánk viszonya a devizahiteles ügyhöz

A Tisza 2025 nyarán egy 10 pontos programban, a 6. pontban foglalkozott a devizahitelesek helyzetének rendezésével. Ezt követően fórumot is szervezett az érintettek és a Bankszövetség részvételével, de a választásig ebből nem lett semmi.

Szepesházi szerint a kampányban feszültség alakult ki a Tisza és a devizahitelesek egy része között. A devizahiteles közösség 2026-ra már nagyon meggyengült, és a Tisza – mérsékelt jobbközép erőként – gazdaságpolitikájában kevésbé hajlamos a nagytőke és a pénztőke elleni fellépésre. Ennek ellenére a vendég úgy értékeli: a Tisza kormányra kerülve jól kezdte a témát, hiszen az igazságügyi miniszter meghallgatásán és egy kormányzati sajtótájékoztatón is bejelentették a kilakoltatások és minden végrehajtás átmeneti felfüggesztését a devizaalapú hiteleknél. Szepesházi szerint ez nyitottá teszi a kérdést, hogy milyen mértékű segítség várható a későbbiekben.

A Mi Hazánk kapcsán a vendég megjegyezte: a párt körüli aktivisták és oknyomozók őszintén foglalkoztak a témával, de a felső vezetés többségének jóhiszeműségében nem hisz. Ugyanakkor elismerte, hogy legalább ők voltak az egyik párt, amely hangsúlyosan felvetette a kérdést.

A műsorvezető, Bogatin Bence felhívta a figyelmet arra is, hogy a baloldali politikusok közül Jámbor András éveken át kitartóan képviselte az ügyet, és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a mai napig részt vesz kilakoltatásoknál.

A végrehajtási rendszer átalakítása és a vizsgálóbizottság

A Tisza reformtervei és a végrehajtási rendszer kritikája

A Tisza kormány a végrehajtási rendszer teljes reformját tervezi. Ennek egyik eleme egy végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállítása. A vendég szerint a Fidesz-KDNP képviselői várhatóan azt hangsúlyozzák majd a bizottsági munkában, hogy:
- Nem emelik ki a minisztériumi, felső politikai vezetői szálakat a visszaélésekben
- Azt állítják majd, hogy mindig mindenhol van korrupció, és ők keményen felléptek ellene
- A szabályok döntően jók voltak, csak kisebb változtatásokra van szükség

Szepesházi ezzel szemben a Tisza álláspontját osztja: a szabályok nagy része alapvetően rossz volt, és könnyen vissza lehetett élni velük. A végrehajtói jutalékok, költségek és behajtási jutalékok olyan zsíros falattá tették a végrehajtói pozíciókat, hogy idő kérdése volt egy korrupciós hálózat kialakulása. A Völner-Schadl ügy kapcsán megjegyezte: állítólag 100 végrehajtóból körülbelül egyharmadát előzetes letartóztatásba helyezték a nyomozás során.

Egy konkrét példa a rendszer kegyetlenségére: évekkel ezelőtt egy éjféli közlönyben megjelent jogszabály-módosítás nyomán az árveréseket akár 6-10 évvel korábbi értékbecslés alapján is ki lehetett írni, mert a módosítás úgy szólt, hogy az árverési hirdetmény kiküldése után már nem kérhető új értékbecslés. Az adósok pedig gyakran éppen azért nem kérték korábban az új értékbecslést, mert nem akarták felhívni magukra a figyelmet.

„ilyen kegyetlen szabályok hangsúlyozva, hogy elképesztő, százalékosan is elképesztő összegeket vitt el a végrehajtó" *

A műsorvezető megemlítette, hogy 2024 végén a nemzetgazdasági minisztérium megemelte a nem végrehajtható összeghatárt a minimálbér 60%-ára – részben Jámbor András kitartó munkájának hatására –, de ez önmagában csekély kompenzáció.

Állami vs. nonprofit végrehajtási rendszer

A beszélgetőpartnerek kitértek arra a kérdésre is, hogy az új végrehajtási rendszer állami vagy nonprofit formában működjön-e. Szepesházi egyértelműen az állami modell mellett érvelt, azzal az elvi alappal, hogy az államnak van erőszak-monopóliuma – ahogy magánrendőrség vagy magán-adóhatóság sem létezhet, a végrehajtásnak is állami kézben kell lennie. Ugyanakkor hangsúlyozta: a becsületes végrehajtók dolgozhassanak tovább állami alkalmazottként, és egy nagyon minimális érdekeltséget érdemes lehet a rendszerben tartani, de semmiképp sem a jelenlegi magas százalékos jutalék formájában.

Párhuzamként a brit vasutak példáját hozta fel, ahol a magánosítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Toroczkai László és a vizsgálóbizottság elnöksége

A beszélgetés időpontjához közeli parlamenti vita hevében Magyar Péter – legalábbis szóban – kinevezte Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk elnökét a vizsgálóbizottság vezetésére. Bár ennek eljárásjogi megalapozottsága kérdéses, Szepesházi szerint:
- Helyes, hogy ellenzéki elnöke van egy fontos vizsgálóbizottságnak
- Ez tompíthatja azokat a gyanakvásokat, miszerint a Tisza nem akar teljes körű demokráciát
- Ugyanakkor a Mi Hazánk felsővezetésében továbbra sem bízik meg maradéktalanul, az ügy számukra jó politikai reklám

„önmagában az helyes, hogy egy ellenzéki elnöke van egy fontos vizsgálóbizottságnak" *

A felfüggesztésről szóló törvény és az érintettek száma

Viták az érintetti kör nagyságáról

Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter a parlamenti vitában az Országos Bírósági Hivatal adataira hivatkozva mindössze 7182 folyamatban lévő devizaalapú hiteles ügyről beszélt. Ezzel szemben a Tisza frakcióvezetője, Bujdos András egy Facebook-videóban több ezer családot említett. Szepesházi szerint:
- Tuzson erősen alulbecsüli a számokat
- Bujdos becslése is óvatos
- A 2010-es évek közepén családtagokkal együtt 2-2,5 millió embert érintett a probléma
- Ez azóta csökkent, de még mindig inkább 500-700 ezer érintettről beszélhetünk

A perek számából nem lehet pontos következtetést levonni, mert a legnagyobb összegű hiteleknél (pl. 20-25-30 éves futamidejű lakáshitelek) a bankok közjegyző elé vitték az adósokat, így per nélkül is végrehajthatóvá váltak a tartozások.

A gyorsítás szükségessége

A műsorvezető felvetette: felröppentek olyan hírek, hogy a kormányváltás óta, illetve a kilakoltatási moratórium májusi feloldása után felpörögtek a kilakoltatások és végrehajtások. Szepesházi közvetlen tapasztalattal ezt nem tudta megerősíteni, de hallomásból értesült hasonlókról, és logikusnak is tartja, hogy a végrehajtók még „záróra előtt" igyekeznek minél több intézkedést végrehajtani.

Szerinte a felfüggesztésről szóló törvényt minél hamarabb el kell fogadni:

„ez egy kicsit olyan, mintha a mentő kijövetelét tárgyalná meg az orvosi konzílium, miközben szerintem először talán be kéne vinni a beteget a kórházba" *

Ugyanakkor megjegyezte: létezik ellentétes kritika is, miszerint a Tiszának azonnal olyan törvényt kellett volna hoznia, amely minden devizaalapú hitelt érvénytelennek nyilvánít – de ez szerinte túlzott elvárás. A végleges, elszámolást is rendező törvényjavaslat kidolgozásához valóban idő kell; a védekező mechanizmusnak (felfüggesztés) viszont gyorsnak kell lennie.

A követeléskezelők szerepe és jövője

Bódis Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke egy publicisztikában amellett érvelt, hogy:
- Hatékony követelésérvényesítés nélkül nincs működő piacgazdaság
- A mentességek és kedvezmények rendszerét felül kell vizsgálni
- Nem ellenségképekre és politikai kampányokra, hanem érdemi szakmai párbeszédre van szükség

Szepesházi szerint ezek az állítások önmagukban nem vitathatók, de a cikkből hiányolta az önkritikát és a szembenézést bizonyos problémákkal:
- Régóta felmerül, hogy a követelések engedményezésekor az adósoknak elővásárlási jogot kellene biztosítani
- Számos követeléskezelő nem adja ki az iratokat, vagy csak nagy nehezen, hogy egyáltalán perelhessen a devizaadós
- Ha az adós a győzelem küszöbén áll, a követeléskezelők gyakran azzal védekeznek, hogy a visszatérítendő összeget a banktól kell követelni, nem tőlük

A követeléskezelő cégeknek véleménye szerint van jövőjük, de sokkal szabályozottabb körülmények között, nagyobb pénzügyi felügyelet mellett – és nem NER-közeli strómanok által megszerezhető zsíros falatokként, hanem prudens, tisztességes vállalkozói működésként.

A banki oldal érvelése és a rendszer áldozatai

A beszélgetők idéztek egy Portfolio-cikket is, amelyben hitelezői oldalról érveltek a jelenlegi végrehajtási rendszer mellett: gyorsabb, hatékonyabb az állami rendszereknél, és erőteljesen érdekeltté teszi a végrehajtókat a követelések behajtásában. Szepesházi ezt az érvet jelenleg kisebb súlyúnak érzi, mint azt a rengeteg emberi szenvedést, amit a rossz, visszaéléseken alapuló végrehajtói rendszer okozott – különösen, de nem kizárólag a devizaalapú adósoknál.

A vendég felhívta a figyelmet arra is, hogy a CSOK-osok és a babaváró hitelesek esetében is hasonló társadalmi tragédia fenyeget – ezt eddig csak azért sikerült elkerülni, mert a kormány a választások utánra halasztotta a büntetőkamatok kiszabását.

A devizahiteles ügy lehetséges kimenetelei

Szepesházi Péter két szélső forgatókönyvet vázolt fel a rendezés lehetséges kimenetelére vonatkozóan:

A legrosszabb forgatókönyv (adósoknak katasztrofális, bankoknak kedvező)

  • A törvény nem ismeri el az árfolyamrés miatti teljes érvénytelenséget
  • Előre meghatározza, hogy a C1/26 jelű európai bírósági ügyben születendő ítéletből nem következik kárpótlás
  • Kifejezetten gátat szab minden további pereskedésnek
  • Rendkívül szűk körre és szűkmarkú összegben szabja meg a kárpótlást
  • Csak azok kapnak némi kárpótlást, akik elvesztették ingatlanukat és kilakoltatták őket – esetleg 4-5 év alatt kifizetve

Az ideális forgatókönyv (adósoknak legkedvezőbb)

  • A törvény kimondja, hogy minden devizaalapú hitel érvénytelen az árfolyamrés miatt
  • Nem engedi meg azt a fajta „orvoslást", amit a 2014-es Fidesz-féle törvények
  • Össze kell számolni minden befizetést és végrehajtott összeget, beleértve az árverési vételárat is
  • A befizetett összegből le kell vonni a kapott forintösszeget, és a különbözetet vissza kell fizetni
  • Nem 60 év, hanem 1-2 éven belül
  • Az állam és a bankok között kell elosztani a terhet

A vendég szerint az EU-jogi igazság az ideális, adósoknak kedvező forgatókönyv mellett van, és az az igazságtalanság, amit a 2014-es devizahiteles törvények teremtettek, épp az, hogy elvették a teljes érvénytelenség választásának lehetőségét.

A valószínűbb, köztes megoldások

A köztes forgatókönyvekben a kormány 20-80% között valamilyen összeget térít, és a fő kérdés az lesz, hogy a „maradék" kár tekintetében:
- Hagyja-e tovább pereskedni az adósokat, vagy
- A kárpótlás elfogadásával a további pereskedés lehetősége megszűnik, vagy
- Mindenki saját kockázatára pereskedhet tovább

A rendezés várható időbeli ütemezése

Bogatin Bence kérdésére Szepesházi kifejtette: a megoldásnak már tegnap készen kellett volna lennie, de nem a Tisza, hanem a Fidesz hibájából. A parlamenti igazságügyi bizottsági meghallgatáson Hantos István azt jelezte, hogy az első minisztériumi verziót várhatóan ősszel véleményezhetik az érintettek. Ezután:
- November-december környékén újabb jogalkotási fázis következhet
- Ehhez kapcsolódó háttérmunkák és végrehajtási rendeletek is szükségesek
- Mindezek alapján a végleges törvénytervezet jövő év elejére-közepére várható

Addig a devizaalapú hiteles végrehajtások – és várhatóan a perek többsége is – szünetelni fognak.

A C1/26 jelű európai bírósági ügy jelentősége

A vendég röviden kitért a C1/26 számú, folyamatban lévő európai bírósági ügyre is. Ez a 2025. április 30-án kelt (májusban megjelent), C-630/23 számú korábbi ítélet logikáját követve várhatóan meg fogja erősíteni, hogy minden magyar devizaalapú hitel érvénytelen az árfolyamrés miatt. Szepesházi szerint a Tisza-kormánynak vagy meg kell várnia ezt a döntést, vagy már előzetesen figyelembe kell vennie a korábbi ítéletekből levonható következtetéseket. A kulcskérdés, hogy a törvény tilalmazni fogja-e azt a fajta „orvoslást", amit a 2014-es Fidesz-törvények alkalmaztak.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Magyar Péter kinevezte, ami hát eljárás rendileg valószínűleg kérdéseket vett fel" – az átiratban „eljárás rendileg" szerepel, bizonytalan, hogy a beszélő pontosan milyen eljárásjogi aggályt fogalmazott meg
  • „Fister Zsuzsanna munkáját, tényfeltárókörben" – nem egyértelmű, hogy a név pontosan „Fister" vagy esetleg más alakú; a szövegkörnyezetből a Mi Hazánk körüli aktivista, oknyomozó személyre utal
  • A Portfolio-cikkből idézett név és pontos cikkrészlet nem rekonstruálható teljes bizonyossággal az átiratból
  • „Bujdó Andra frakcióvezető" – az átiratban így szerepel, a neve valószínűleg Bujdos Andrea lehet
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:03]Sziasztok, én Bogatén Bence vagyok.

[00:00:03]Ez pedig itt az alulnézet a mérce belpolitikai, belföldi fókuszú podcastja, amiben a portálunkon szöveges formában tárgyalt témák közül szemezgetünk, és általában két hetente jelentkező adásunkban itt egy itt videós formátunkban egy kicsit lazább formában próbáljuk kitárgyalni azt, amit a szöveges keretek kevésbé engednek meg.

[00:00:29]ö hol szerkesztőségünk tagjaival, hol pedig külsős meghívott szakértő vendégeinkkel beszélgetünk ezekről a témákról.

[00:00:36]A mai adásban a végrehajtás rendszerének a Tiszakormány által előrevetített reformját fogjuk körbejárni.

[00:00:43]Ugye hogyha helyetünk az új kormánynak, akkor ennek a folyamatnak a végén, ami most elindult, az a rendszer fog megszűnni vagy megváltozni, ezt még nem látjuk pontosan, amelyben a végrehajtók ugyan jogszabályban meghatározott díjazással közfeladatot ellátó személyként, de üzleti alapon önálló irodával működnek.

[00:01:03]Mielőtt azonban hozzálátnánk a téma kitárgyalásának, szeretnélek titeket megkérni, hogy iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra.

[00:01:12]Ha pedig módotokban áll, akkor kérlek támogassátok a mércét, akár egyszeri, akár rendszeres támogatóként.

[00:01:17]Ehhez a leírásban található linken minden segítséget megkaptok.

[00:01:24]A mint említettem az adásban, arra fogjuk keresni a választ, hogy hogyan lesz, hogyan lehet igazságos a végrehajtás előttünk álló átalakítása, és ezen belül kitérünk természetesen a devizalakú telszerződésekben még folyó peres ügyeknek és végrehajtásoknak, kilakoltatásnak a felfüggesztés kilakoltatásoknak a felfüggesztésére is.

[00:01:50]Ö ebben segítségünkre lesz Szepesházi Péter ügyvéd volt bíró.

[00:01:54]Nagyon szépen köszönöm Péter, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:59]Köszönöm a megtisztelő meghívást és üdvözlöm a hallgatókat, nézőket.

[00:02:03]Azzal a kérdéssel indítanék, hogy szerinted a korábban kormányzásra aspiráló és kormányon maradni próbáló pártok, aztán ugye ez a a szerep április 12-e után megcserélődött, tehát a a nagy pártok mennyire kezelték méltányosan vagy mosthán az elmúlt időszakban és itt most elsősorban a kampányidőszakra gondolok.

[00:02:30]a a devizalapú ügyelszerződések károsútjainak, illetve a a végrehajtásokkal kapcsolatos visszaéléseknek a az ügyét.

[00:02:37]És akkor pár konkrétum, amire alapozom ezt a kérdést.

[00:02:43]Ugye egyfelől talán többeket meglephetett, amikor 2025 nyarán a Tiszapártnak volt egy nagykanizsai kongresszusa, amiben egy, ha jól emlékszem, egy 10 pontos listát vagy egy tervet vázoltak föl, amiben viszonylag előkelő helyen, én úgy emlékszem, hogy a hatos pontként szerepelt a a devizás ügyek károsútjá károsútjainak a a helyzet illetve az ő helyzetüknek a rendezése.

[00:03:16]Aztán volt egy olyan etap, hogy ugyancsak nem sokkal ezután furmozni hívta a ezekben az ügyekben érintett feleket, tehát úgy a károsútakat, mint a a Bankszövetséget, a Tisza.

[00:03:28]ezből formuluzásból a kampány alatt, tehát a választásig nem lett semmi.

[00:03:32]A aztán a Fidesz részéről, Lázár Jánostól már 2000, ugyancsak 2025 júniusában, tehát valószínűleg némiképpen összefüggésben azzal, hogy hogy a Tisza zászlajára tűzte ezt a problémát.

[00:03:49]Lázár János 2025 nyarán a devizahitellel kapcsolatban elmondta, hogy a kormánynak meg kell várni, hogy a magyar igazságszolgáltatás mit dönt.

[00:03:56]Ugye ez a Európai Unió bíróságának 2025 májosi ítéletére utal.

[00:04:00]De hogy Lázár János azt mondta, hogy a kormány nem nézheti ölbetett kézzel mindazt, ami történik.

[00:04:09]Ugye mondta ezt a nyert 15.

[00:04:09]Évében.

[00:04:15]És akkor egy 2026 februári mosómagyaróvári Lázár infón pedig ugye szintén Lázár János, tehát ő volt az, aki többször beszélt a Fidesz részéről a kampányban erről a problémáról, akkor külön kiemelte a annak a Marcingos Lászlónak a szerepét, aki nyerni tudott az Európai Unió bíróságán.

[00:04:40]és felhívta újból a figyelmet a banki visszaélések súlyára.

[00:04:43]Szóval mindezek mindezek után most a a Tisza az elsők között tesz egy gesztust legalábbis, vagy úgy néz ki, mintogyha elkezdene foglalkozni ezzel az üggyel?

[00:04:58]Hogy értékeled mindezek után a hogy hol hol van a politikai súlya szerinted?

[00:05:04]Mekkorát nyom ez az ügy?

[00:05:10]látszólag nem akkora, mint a közbeszédben hiszik az emberek, hiszen azért mégis csak ki tudta számolgatni négy évről négy évre, ugye Orbán Viktor és kormánya, hogyha a devizakárosultak egy részét, méghozzá a tehetősebbeket megmenti, és ugye ez megtörtént 2011 végén az úgynevezett végtörlesztéssel, hogy a fennmaradó hitelösszeg kétharmadának megfizetésével végleg megszabadultak, akik össze tudták erre a pénzt szedni a devizalapú teltlőleg még szerintem viszonylag kevés embernek szintén a tehetősebbnek segített az úgynevezett gyűjtőhitel azt követő években, tehát hogy néhány évig a forinttromlásból eredő meg egyes konstrukciókba a kamatokat nem kellett fizetni, és ha valaki a 2008-as világválság után bajba került, nem tudta fizetni, de 201315-re esetleg már jobb anyagi helyzetben volt, talált munkát, újraindult a vállalkozása satöbbi, akkor ez egy nem elhanyagolható réteg, mondjuk a devizaitelesek, úgy tudom, körülbelül becslések szerint 1ada.

[00:06:30]Azonban mindenki mást, és elsősorban én úgy értékelem tapasztalataim szerint, hogy a alsó középosztály és a még alacsonyabb státuszú devizahiteleseken nem akart és nem is tudott segíteni az Orbán kormány.

[00:06:46]még 2010-ben 14-be bezsebelte a szavazatukat, de aztán jött a nagy csalódás, hogy a úgynevezett árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelésből eredő, én azt gondolom, hogy a hitelternek ilyen maximum fél%-a attól mindenkit megszabadított.

[00:07:08]az úgynevezett 2014 évi deviziteles törvényekkel a Orbán rezsim, de nem volt választási lehetőség, hogy azt mondhatta volna a törvény alapján a devizahitel adós, hogy ő inkább köszöni, nem kéri ezt a nagyon kevés visszatérítendő persze sokszor inkább csak ugye papíron jóváírt, hiszen ha volt tartozás, akkor ennyivel csökkent, és hát általában persze volt tartozás.

[00:07:38]Szóval nem ezt kéri, hanem ő a teljes érvénytelenséget kéri, és akkor ugye az eredeti állapot helyreállításának matematikájával, ha legalább megfizette a hitelösszeget forintban, persze a megfizettében benne van a végrehajtás során beszedett, ideértve az árverési vételárat is sajnos, vagy a fizetést, nyugdíjlevonást, inkasszót, gépkocsi lefoglalást, gép akkor többet már nem kell fizetnie.

[00:08:08]De ezt a lehetőséget a fennmaradó devizaitelesektől 2014-ben valójában elvette a kormány, mert azt mondta, hogy vagy azt választod, hogy kell neked az árfolyam rés, tehát a nem a forintromlásból eredő kisösszeg, vagy akkor semmit nem kapsz, de semmiképp sem tudsz árfolyamrés alapján teljes érvénytelenséget és eredeti állapot helyreállítását ö kapni, és gyakorlatilag utána én azt gondolom egy baloldali műsorban ezt mondhatom hangsúlyosabban és bátrabban, öria döntései, a bírói gyakorlat szintén követte ennek a törvénynek a szellemét, tehát olyan 2019-ig szinte egy bank ellen sem lehetett kistózással szinte egy percre nyerni, majd Majd ekkor a magyarországi áld demokrácia demokrácia látszat fenntartása érdekében kijelöltek, nem tudom jobban mondani, kijelöltek öt-hesztes bankot, amelynek nem volt jó az árfolyamkockati tájékoztatása a kúria szerint és akkor már még mindig persze a devizahitelkárosultak töredékénél ezen bankok ellen már lehetett nyerni.

[00:09:41]Úgyhogy azt hiszem, hogy ennyit a Fideszről.

[00:09:43]Tehát abszolút hiteltelen természetesen a mostani fellépésük és adzor részigazság hangsúlyozása, hogy mondjuk a devizakárosultak egymadát és szigorúan a ö felső felső osztály felső középosztályt megmentették, de hiába tesznek úgy és mondják állandóan, hogy mindenkit majdnem megmentettek, vagy aki nem az, hogy ugye saját maga hibás suga alják ezzel.

[00:10:13]Ez egyáltalán nem így volt.

[00:10:13]Na most a mi hazánk nált tudom mondani, hogy természetesen a tagság egyrésze, a körülöttük lévő aktivisták, tényfeltárók egy része, ott nincs magam kétségbe vonni a jó szándékot, hogy őszintén foglalkoztak ezzel a témával, legalább volt egy párt, amelyik ezt hangsúlyosan felvetette.

[00:10:42]Én őszintén szólva azért a felső vezetés többségének a hát jóhisszeműségében vagy a vagy vagy a valódi megoldásra törekvésében annyira nem hiszek.

[00:10:55]És itt a szabad egy történelmi rövid párhuzamot egy kicsit a 20.

[00:10:59]század első felében, hogy ha a baloldal gyenge, és nem képviseli a népet, az átlagembert, a hátrányos helyzetbe került embercsoportokat, mint a devizaitelkárosultak, akkor bizony ekörben a szélső jobb kihívást intéz a baloldal felé, mert azt érezhetik ezek a devizaitelkárosultak, hogy jó, jó, kétségtelen, hogy a Mi Hazánk programjában vannak, furcsa és hát Hát célső jobboldali pontok nyilván de legalább ők foglalkoznak velünk.

[00:11:39]Ami pedig a Tiszát illeti.

[00:11:39]A kampányban azért kialakult egy feszültség a Tisza és a devizahitelesek egy része között.

[00:11:50]Ebben benne van persze az is, hogy a devizaitelkáros úti csoport 2026-ra már elég végletesen legyengül természetesen, hiszen már majdnem 20 éve nincs megoldása többségüknek a problémájára.

[00:12:06]És ez a bizonyos fideszes leszámizás oda oda is vezetett, hogy a leginkább jogérvényesítésre képes egzisztenciálisan biztosan lábakon álló devizeitelkárosulti réteg, aminek már megoldódott a 2010-es évek elején a problémája, tehát már nem segítettek nyilván a fennmaradó devizahiteleseknek.

[00:12:30]Szóval, hogy egy ilyen közösség fokozottan érzékeny, nyilván egyes tagjai szélsőséges gondolkodásra, fellépésre, ideális 100%-os gyors megoldásra, törekvésre, hajlamos.

[00:12:43]Azt gondolom, hogy a többségnek ezt nem rhatjuk fel, míg a Tisza természetesen a kampányban önmagában jogosan hűteni igyekezett a kedélyeket, nem ígért teljes megoldást.

[00:12:59]Ezt néha talán nem a kellően empatikus megfogalmazásban tették.

[00:13:06]És hát azért a Tisza szerintem azért egy olyan mérsékelt jobb középerőnek minősíthető, amelyik azért gazdasági és elosztás politikájában nyilván jobboldali, tehát kevésbé hajlamos vélhetően a nagy tőke, azon belül a pénztőke elleni fellépésre.

[00:13:29]Ez is valahol érthető valahol.

[00:13:29]Meg nyilván nem szerencsés most a deviza hitelkárosultnak.

[00:13:33]Na most ehhez képest eddig azt mondom, hogy amióta a kormányon vannak jól kezdtek, hiszen először még a igazságügyminiszter jelölt asszony meghallg most már igazságügyminiszter Görög Márta meghallgatásán ő és utána egy kormányszőv sajtótájékoztatón a kilakoltatások átmeneti felfüggesztéséről szóltak a hírek.

[00:14:01]Ha csak a kilakoltatásokat függesztették volna fel a devizaalapú hiteleknél, akkor azt gondolom, hogy még inkább jogosan gyanakodhatott volna a szakértők ügyvédek devizaiteles aktivisták, hiszen akkor valószínűleg nem akarnak teljes megoldást, csak egyfajta ilyen az érintettek számára akár megalázó ilyen szociális utógondozást, mint mondjuk ugye a hajléktalan polgártársaink nál, de azzal, hogy minden végrehajtást felfüggesztenek, és bár még nem dőlt el, de valószínűleg minden pert, vagy legalábbis azon pereket, ahol az adós maga felperesként nem akarja folytatni, mert például Vesztes Bank ellen ö folytatja felperesként a pert.

[00:14:52]Tehát ezzel legalábbis nyitott végű az, hogy milyen mértékben segíti majd a szerintem körülbelül jövő év elejére, közepére véglegessé váló olyan törvénytervezet, ami után aztán nyilván megszűnik a felfüggesztés is.

[00:15:10]Tehát abban elvileg lehet az adósoknak nagyon kedvező 90- 100%-os megoldást hozó, meg persze természetesen a éppen, hogy valamicske enyhet, gyógyírt adó megoldás is, de most ha ezt az első heteket értékeljük, akkor nagy dolog, hogy legalábbis benne van a pakliban.

[00:15:34]A ugye azért is most elsősorban a nagypártokra kérdeztem rá, mert mert talán ez az, ami az igazi fokmérője a annak, hogy hogy mennyiben történik tényleges érdekképviselet, és és hogy meddig tartott igazából a szavazatvadászat a a a kampányban.

[00:15:49]És akkor nyilván ezen a ponton el kell mondani azt, ha már felhoztad ugye a ezt a j jobb oldal, baloldal antitézis dolgot, hogy nyilván ugye Jámbor András független képviselőként vagy pártbeszédes, de hogy pártépnék képviselőként ezt éveken át csinálta a maga nyilván erőforrásokban szerényebb eszközeivel, ahogyan mondjuk nem tudom a Jobbikból Zékárpá Dániel is egyébként a mai napig ugye kilakoltatásokhoz megy ki, tehát ezt mindenképp el kell mondani, csak tényleg most a a nagyokra voltam kíváncsi.

[00:16:21]És akkor ehhez kapcsolódóan egy olyan tisztázó kérdésem lenne, ugye most a ennek a a végrehajtások felfüggesztéséről szóló javaslat vitájában elhangzott az Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter részéről, hogy szerinte tisztán kell látni azt, hogy itt most mekkora ügyszámról beszélünk, és a ő a Országos bírósági hivatalnak a tavalyi tájékoztatására hivatkozva azt mondta, hogy kifejezetten deviza alapú hiteles ügy az 7es 182 volt akkor folyamatban, de például a végrehajtásügyek számára ő sem tudott mondani, merthogy adatok hiányában.

[00:17:07]Tehát itt itt itt ő ő sem mondott semmi konkrétat.

[00:17:11]Viszont a Tisza részéről Bujdó Andra frakcióvezető egy Facebook videóban azt mondta, hogy több 1000er család helyzetét érint érinti csak ez a törvényjavaslat.

[00:17:20]Tehát a most tényleg pontos adat anélkül, hogy pontos adatok birtakában lennénk, a te tapasztalatod, érzésed, nem tudom, tehát a nagyságrendet tisztázzuk, hogy ez most konkrétan hány embert érinthet, és akkor most csak a törvényjavaslatról beszéljünk először.

[00:17:39]Értem.

[00:17:39]Szerintem a akár nem is túl jó, hiszem, milyen a Tuzsan Bence volt igazságügyminiszter, nagyon alulbecsüli.

[00:17:50]a Tisza frakcióvezetője becslése már egy picit jobb, de én azért merem mondani, hogy inkább több 10000, de még akár a néhány százzig is elmennék.

[00:17:59]Én azt tudom, hogy a 2010-es évek közepén becslések szerint olyan kett két és fél millió embert érintett, de családtagokkal együtt.

[00:18:11]Tehát valóban vigyázzunk.

[00:18:13]Mondjuk, ha egy átlag magyar, nem a szerződések számáról van szó, hanem és még csak nem is az adósok számáról, hanem az adós plusz egy-két családtag, az egy konzervatív becslés, akkor kettő kés, fél millió.

[00:18:25]Na most ez nyilván lecsökkent.

[00:18:28]Gyorsan tegyük hozzá, hogy sajnos ugye általában tragikus körülmények miatt önként ez itt a mérce új podcastja, amelyben az elmúlt hetek legfontosabb mérce által kiemeltá az életi történet egy ma családtagok együtt nem érni el a fél millió vagy akár valamivel több embert, mint érintettet, ha nem is adóst.

[00:18:55]Ráadásul a perek számából, és itt megint Tuzson Bence szavait cáfolnám, nem nagyon lehet következtetést levonni, hiszen az igazán tragikus esetek ugye a magas összegű 20-25-30 éves futamidejű lakáshitelek vagy szabadfelhasználású hitelek, ahol viszont közjegyzőhöz küldték a bankok az embereket, tehát nem kellett pertítani, hogy jogosultak legyenek a nem fizetett összegre.

[00:19:25]Tehát akkor azokból nem lett per, de mégis azokból lett a, ha nem is feltétlenül a legnagyobb számú, de elég nagy számú és a legtragikusabb végrehajtások és eladósodás.

[00:19:35]Hiszen természetesen az is baj, hogyha a nem tudom én 2 millió Ftos kocsihitel az abból lett mondjuk 4-5 milliós, de azért az igazi tragédia, amikor a 25 milliós lakáshitelből lesz felmondás nélkül több mint 50 millió, és akkor felmondással, végreharejtási költséggel határ a csillagos ég.

[00:20:02]Ühüm.

[00:20:02]Ö, tehát nekem is csak ilyen becsléseim vannak.

[00:20:05]Ö úgyhogy egész biztos vagyok benne, hogy családtagokkal együtt az érintettek száma inkább 5 6- 700000, legalább még mindig mintogy csak 100zres, pláne, hogy ezres nagyságrend lenne.

[00:20:19]Üüm fogunk még beszélni arról, hogy a ennek a hogy ezeknek az eljárásoknak a felfüggesztése végén milyen rendezési megoldásra juthatza.

[00:20:31]viszont előtte szeretném, hogyha egy kicsit kizoomolnánk ebből a a devizás témakörből, mertogy ugye a Tisza elkezdte egy végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságnak is a a felállítását.

[00:20:51]Ugye az előbb kitértél rá te is, hogy hogy mennyire mennyire hiteles a a Fideszes képviselőknek a a megnyilvánulása most ezekben az ügyekben.

[00:20:59]Ugye te konkrétan most arra utaltál, hogy a legutóbbi parlamenti vitán elhangzott, hogy például ugye a folyamatban lévő devizáns végrehajtásoknak a felfüggesztését ők is meg fogják szavazni nagyon konstruktív módon.

[00:21:13]Ög a végre a bizottságok természetüknél fogva ugye ellenzéki bizottságokban ellenzéki képviselők is részt fognak venni.

[00:21:25]Hogyha minden igaz, akkor lesz egy fideszes és egy KDNP-s tagja, meg egyébként egy Mihazánkos is.

[00:21:34]Nehezet kérdezek, tudom, de egyszer egy ilyen vizsgálói munka végén milyen Fideszes és KDNP-s megállapításokra számítasz?

[00:21:42]Tehát 16 évig voltak hatalmon övékeny alakítói voltak ö lényegében a a a az elmúlt végrehajtási vagy a a még még még hatályos vagy vagy még még ö jelenleg is velünk levő végrehajtási rendszernek.

[00:22:03]Tehát itt itt te mi milyen milyen bizottsági jelentést tudsz elképzelni az őrészükről?

[00:22:07]Hát gondolom, hogy azt fogják hangsúlyozni, hogy egyrészt nem fogják túlhangsúlyozni nyilván a minisztériumi, felső politikai vezetői szálát a végrehajtási visszaéléseknek.

[00:22:22]Rnásol ügyről beszélünk részen.

[00:22:22]Igen.

[00:22:22]És valószínűleg azt sem fogják túl hangsúlyozni.

[00:22:27]pedig én azt gondolom, hogy a fókusz ezen kell, hogy legyen, hogy egész egyszerűen a szabályok egy nagy része rossz volt és könnyű volt visszaélni velük.

[00:22:41]Ugye mostanában ez a nonprofit és állami végrehajtás terve a Tiszától elhangzik.

[00:22:47]Ezzel egyet lehet érteni.

[00:22:47]Ö más kérdés, és ez csak tényleg csak egy mondatos kitérő, hogy kisebb érdekeltséget, de tényleg nagyon kicsit százalékba, 1-2%-ba alig mérhetőt érdemes azért beletenni a rendszerbe, hiszen ha az állami alkalmazottak senkinek nem hajtják be, aki nem csalás, hanem valóban nehéz pernyertesség után ö jutott jogerős követeléshez, hogy azoknak ne hagytsák be a a tartozást, az nyilván Nem lenne jó.

[00:23:18]Tehát nem lenne jó, ha adósok paradicsom lennénk.

[00:23:20]De az biztos, hogy az a elképesztő végrehajtói jutalék, költségek, díjak, behajtási jutalék, az magában hordozta azt, hogy ez egy olyan zsíros falat volt egy-egy végrehajtói állás megszerzése, hogy időkérdése volt, hogy ilyen ne csak egyéni végreharejtói korrupciók legyenek, hanem egyfajta ilyen hálózat, ugye, ami kide kiderült szerintem a Wölner Shadel ügyben még a további vizsgálódás nélkül is.

[00:23:55]Hát állítólag amikor a Wner Sadel ügynek volt a nyomozati szakasza, akkor én azt hallottam, hogy 100 végrehajtóból 33, tehát ilyen körülbelül 1mhadát kifejezetten előzetes letarzásba tartották.

[00:24:16]Tehát nyilván a Fidesz KDNP azt fogja hangsúlyozni, hogy mindig mindenhol van korrupció és ők keményen felléptek és a szabályok döntően jók, csak kisebb változtatásokra van szükség.

[00:24:29]míg a Tiszapárt szerintem helyesen lássuk persze az új szabályokat, amik legyenek majd jók és hatékonyak és igazságosak a méltányosak az adósok felé, de azért nem áhanyagolva a becsületes, hangsúlyozom a becsületes végrehajtást kérőket, tehát nem a nerközeli ingatlanvadász végrehajtást kérőket és azoknak a jogutódjait.

[00:24:55]pedig azt fogja hangsúlyozni, hogy nem nagyon-nagyon sok ponton rossz volt ez a végrehajtás.

[00:25:00]Egy nagyon rövid példát, amit szerintem rögtön fognak érzékelni a nézők, hallgatók, és már többször elmondtam korábban, de szerintem jellemző.

[00:25:10]Ugye szokásos fideszes jogalkotás, nemhogy társadalmi vita, de nulla szakmai vita és éjjféli magyar közlönny.

[00:25:18]Nem tudok most hirtelen évet mondani, de már négy-5- hat éve lehetett körülbelül.

[00:25:24]és behozták azt a módosítást, hogy ugye meghagyták azt a szabályt, hogy három éven túli értékbecsléssel már nem lehet újraverésre kiírni az adott ingatlant, csak éppen egy olyan időhatárt tettek bele, hogy amikor már a végrehajtó küldi az árverési hirdetményt, akkor már nem lehet új értékbecsülést kérni.

[00:25:46]Tehát akár hat 78 10 évvel azelőtti árakon, kikiáltási áron el lehetett tárni az adósnak az ingatlanát.

[00:25:58]Most persze itt mondhatja egy esetleg kicsit jó értelemben jobboldali piacpárti gondolkodású nézőhallgató, hogy de miért nem kérte maga az adós.

[00:26:06]Hát azért, mert szegény ebbe a kegyetlen rendszerbe most akár a Nerre, akár a korábbi vagy még mostani is végreharehajtói rendszerre gondolunk, nem akarta magára felhívni a figyelmet, hogy én kérek értékbecslést, mert akkor nyilván ja persze tényleg ott máreznünk kéne az adott adósnál.

[00:26:22]És akkor ehhez hasonló kegyetlen szabályok hangsúlyozva, hogy elképesztő, százalékosan is elképesztő összegeket vitt el a végrajtó.

[00:26:34]ugye és en tényleg és ilyen szabályok és ez csak egy a rengeteg közül, amit most említettél, tehát hogy hogy kis millió ilyen született.

[00:26:43]És akkor ehhez képest azt hiszem, hogy elég vékony kompenzációnak hívhatjuk azt, amikor 2024 végén megemelte a nem végrehajtható összeghatárt a a az akkori nemzetgazdasági minisztérium, hogyha jól emlékszem, egy rendelettel talán a mindenkori minimálbérnek a 60%-ára, vagy valami valami ilyesmi.

[00:27:05]És ezt is egy baloldali politikus, Jámbor András, tényleg azt mondom, hogy kitartó küzdelme folytán, de valóban önmagában ezzel hát nem verhetik a mellüket a fideszes politikusok, hogy időnként egyszer-egyszer választás közel bekönnyítettek.

[00:27:24]tegnapi fejlemény, hogy a parlamenti plenáris vita hevében szóban legalábbis Magyar Péter kinevezte, ami hát eljárás rendileg valószínűleg kérdéseket vett fel, de legalább legalábbi szóban azt mondta Torockai Lászlónak a mi hazánk elnökének, hogy vezesse akkor ő ezt a vizsgálóbizottságot, amiről az imént beszéltünk.

[00:27:47]Milyen érzéseket kelt benned?

[00:27:50]Hát részben, amit már elmondtam, hogy nem vitatva a Mi Hazán környéki aktivisták, oknyomozók, vagy akár ugye Fister Zsuzsanna munkáját, tényfeltárókörben én azért úgy vagyok vele, hogy nem feltétlenül bízom a Mi Hazánk párt felsővezetésében.

[00:28:12]Nekik ez egy jó politikai reklám.

[00:28:12]Nem biztos, hogy a végletekig elmennének, vagy el fognak menni a az adósok védelmébe, ha erre még szükség lesz.

[00:28:23]Önmagában az helyes, hogy egy ellenzéki elnöke van egy fontos vizsgálóbizottságnak.

[00:28:30]Tehát talán a Tiszával szembeni kisebb-nagyobb gyanakvások, hogy ő nem akar mindenben korlátott, teljes körű demokráciát.

[00:28:39]Talán ez ellene hat, még ha nyilván ez egy parlamenti vita hevében egy bombó is volt részben, még ha így is lesz.

[00:28:47]Igen.

[00:28:47]A előbb már részben kitértél a az eljövendő végrehajtási rendszernek a a formájára és annak jellegére.

[00:28:59]Ög jól idézem fel, az, hogy a végrehajtási rendszernek államinak per nonprofitnak kell lennie, az retorikailag nagyjából úgy jelent meg a a választás előtt, vagy a mondjuk az előző parlamenti ciklusban, hogy talán elsősorban Ján Boranderás képviselte azt, vagy vagy hívta hívta államinak a a kívánatos rendszert, és akkor inkább a inkább a mi hazánk közleményeiben illetve sajtótájékoztató hangzott el a nonprofit jelleg, de igazából azt hiszem, hogy tartalmilag m márcsak egyébként a parlamenti erőviszonyok miatt is ennek a ennek a lényege nem igazán lett kibontva egyik oldalon sem, vagy nem jutottak el odáig, hogy hogy ez hogy ez hogy ez hogy ez egy ilyen kész javaslatként le legyen tisztázva, hogy akkor ez most pontosan melyik micsoda, van egyáltalán különbség a kettő között, vagy mindenki csak azt azt hangsúlyozza, hogy ne lehessen ezen nyerészkedni.

[00:30:02]Szerinted az állami felelősségvállalásnak meddig kellene húzódnia ebben a rendszerben?

[00:30:07]És akkor én most laikusként körülbelül itt húznám meg az állami és a nonprofit közti vonalat.

[00:30:11]Tehát egy állami szervnek kell, vagy egy állami szerv alá betagozódott entitásnak kell-e lennie annak, aki ezeket a feladatokat elvégzi.

[00:30:24]Tehát kvázi behajtja az adósságokat, vagy egy nonprofit cégnek, akinek annyi van megmondva, hogy profitot nem termelhet, nem vehet ki osztalékot, satöbbi a a a vezetői.

[00:30:41]De de hogy alapvetően ez így az állami közigazgatásról teljesen le van választva.

[00:30:47]Igen, nekem az a véleményem, hogy államinak kell lennie, már csak abból az elvből is kiindulva, hogy ugye az államnak van meg az erőszak monopóliuma, tehát nem igazán lehet magárrendőrség önmagában ugye nagyon helyesen, vagy egy adóhatóság se lehet magáncég részben sem.

[00:31:05]Ezért én helyesnek tartom azt, hogy állami szervezetbe kerüljenek.

[00:31:12]Azt gondolom egyébként, hogy nyilván a becsületes végrehajtók hadd dolgozzanak tovább állami alkalmazottként.

[00:31:20]És itt mondtam ugye, hogy azért valami nagyon kevés kicsi egyén érdekeltség lehet a dologban, de semmiképpen nem a mai hát sok százalék-os végrehajtási költség illetőleg jutalék, ami nekik járt.

[00:31:35]Semmiképp sem ilyesmire gondolok.

[00:31:39]Úgyhogy ezen elven kiindulva, de hát ha kicsit ki akarjuk nyitni, gondoljunk a brit vasutakra, amelyiknél ugye a korszerű dolognak tűnt 20 évvel ezelőtt ugye a Blarry korszakban, hogy magánvasutak lesznek, azok milyen jól fognak szolgáltatni, az állam részben finanszírozza.

[00:31:58]Hát ugye nagyon nem jött be, tudjuk, hogy a britvasutak megbízhatatlanok lettek.

[00:32:03]Nagyon sok járat megszűnt, ahol nem volt annyi utas.

[00:32:08]Tehát én egyetértek azzal, hogy állami végrehajtás legyen.

[00:32:11]Csak vigyázzunk azért, hogy ne érdektelen unal, tehát unatkozó állami alkalmazott végrehajtókkal.

[00:32:22]Ühüm.

[00:32:23]a ugye a reformnak a a hírére, illetve arra reagálva, hogy hogy itt most elindult ez a ez a reformfolyamat, illetve a a most is tárgyalás alatt áll a a devizáns ügyek felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat.

[00:32:41]hallani innen-onnan.

[00:32:41]Én nyilvános Facebook kommentekből hallottam ilyeneket, vagy vagy olvastam ilyeneket, de nem tudom, Zkárpát Dániel bejelentkezéseiben is felmerült ez, hogy a kormányváltás óta, illetve a a kilakoltatási moratórium feloldása, május eleji feloldása óta felpörögtek a a a kilakoltatások, illetve hát a végrehajtási ügyek is felgyorsultak.

[00:33:10]Hozzád jutottak el ilyen jelzések bármilyen úton, módon, akár ügyfelek, akár kollégák, akár ismerősök részéről?

[00:33:18]Közvetlen nem, de hozzáteszem, hogy én inkább a végrehare érintő perekkel foglalkozom, és nem annyira a végrehareon belüli képviselettel, azt azt ritkán vállalom.

[00:33:31]Hallomásból én is hallottam, és hát valahol ugye logikus is, hogy még a úgymond záróra előtt próbáljunk megtenni mindent.

[00:33:39]Nyilván az esetben, mivel az emberi sorsokról van szó, ez ugye a cinikus is lehet a végrehajtóktól, illetőleg végrehajtást kérőktől.

[00:33:49]Tehát látok benne logikát, hogy így lehet, de saját közvetlen tapasztalatból nem tudom megerősíteni.

[00:33:56]Ettől függetlenül a és ugye emiatt több helyen fölmerül az, hogy igen, fontos a demokrácia, és fontos, hogy ne, ahogy te is említetted, éjjeli rendeletekben szülessenek meg hasonló döntések.

[00:34:14]De hogy ugye pontosan emiatt most napról napra sürgetik azt, hogy ez a ez a ez a felfüggesztésről szóló javaslat, ez végre törvényi erőre emelkedjen.

[00:34:21]M tehát te hogy látod?

[00:34:25]Ö te kívánatosnak látnád-e azt, hogy hogy gyorsabban öaj, tehát vég végbe menjen ez a parlamentáris procedúra, vagy vagy pedig arról van szó, és akkor itt most kicsit kérdezem az ügyvédet is, meg a meg a közállapotok irányt nem tudom, aggódó jogászt is, hogy hogy itt szerinted melyik a melyik a nagyobb közérdek, hogy hogy ez a felfüggesztésről szó szóló törvény hamar átmenjen, vagy az, hogy rendesen végig legleyen tárgyalva, vagy szerintem az, hogy hamar átmenjen, hiszen azért nincs ebbe annyi minden.

[00:35:03]egy-két dolgot kell mérlegelni, például, hogy a győzelemre álló öelperesek pereibe had kérje a felperes, ha úgy látja, ugye előbb említettem az azokat a bankokat, amelyek nél van esélye az adósoknak, hogy az olyan pereket saját kérelemre lehessen folytatni, ne függesztődjenek fel, de alapvetően főleg a végrehajtások felfüggesztése a győzelemre nem álló, hanem pontosan inkább a végrehajtás felfüggesztése miatt indított perek felfüggesztésével is maximálisan egyetértek.

[00:35:39]És hát egy ilyen egy későbbi jó törvényjavaslat, ami viszont már megoldaná a elszámolást, a reményeink szerint a összes devizalapú hitel problémáját, annak kell kiérleltnek lenni, és nem a védekező mecchanizmusnak.

[00:35:56]Hát ugye ez azok, akik azzal érvelnek, hogy ezt csak hosszú idő után legyenek felfüggesztve, vagy hosszabb idő után, nem tudom mire gondolnak, hogy ősszel például, hát ez egy kicsit olyan, mintogyha a mentő kijövetelét tárgyalná meg az orvosi konzílium, miközben szerintem először talán be kéne vinni a beteget a kórházba, és ott már az első fontos életmentő intézkedések után természetesen a konzíliumnak nagy jelentősége van, tehát nem értek egyet ezzel a ezekkel a kritikákkal.

[00:36:36]Van fordított kritika is egyébként, hogy ugye említettem, hogy nyilván sok esetben végletekig elkeseredett, önhibán kívül elkeseredett emberekről van szó a devizeadósoknál, és hát hogy miért nem azonnal azt a törvényt hozta meg a Tissza, ami alapján minden deviza alapú itt elérvényt az árfolyamrés miatt.

[00:36:56]Hát ez a másik oldalról túlzás.

[00:36:58]Én persze örült örülnék neki, mint devizaiteles érdekképviselő ügyvéd, de nyilván ez nem volt elvárható.

[00:37:06]a szintén a reformnak a hírére és ezeknek a folyamatoknak a megindulására reagált egyfelől a egy telekszem megjelenikben a magyar követelés kezelők és üzlet információk szolgál üzleti információt szolgáltatók szövetségének elnöke.

[00:37:25]Ez egy hosszú viszonylag hosszú írás, vagy legalábbis hosszosan érvel.

[00:37:31]Én a lényegét, vagy amit én a lényegére gondolok, azt azt ide röviden ide citálnám.

[00:37:39]Bódis Kornél azt írja, hogy egyrészt hatékony köz hatékony követelés érvényesítés nélkül nincs működő piacgazdaság.

[00:37:47]És akkor pár gondolattal később pedig arról is ír, hogy felül kell vizsgálni és szinkronba kell hozni a mentességek és kedvezmények rendszerét is.

[00:37:53]Ehhez azonban nem ellenségképekre és politikai kampányokra van szükség, hanem érdei szakmai érdemi szakmai párbeszédre.

[00:37:59]A követeléskezelés ugyanis nem önmagáért létezik, hanem azért, hogy egy szerződés, bírósági ítélet ne csak papíron jelentsen kötelezettséget.

[00:38:11]Egyrészt azt kérdezem, hogy ha csak önmagában veszem ezeket a megállapításokat, akkor szerinted ebbe bele lehet-e kötni?

[00:38:20]Másfelől, másfelől meg azért a az elmúlt évekből tudjuk, hogy ezek mögött a politikai kampányok miatt és ezek mögött a számos, nem tudom mozgalmi törekvés mögött azért azt hiszem, hogy több van, mint amit a követeléskezelő úr említ.

[00:38:38]Igen, teljesen egyetértek veled.

[00:38:40]Természetesen az, hogy egy szakma védi magát és felhívja arra a figyelmet, hogy szükség van rá, és a visszaélések okozta velük szemben ellenséges közhangulat miatt, attól még létezniük kell.

[00:38:55]Ez önmagában nem baj.

[00:38:57]De olvastam én is ezt az írást.

[00:39:01]Valahol hiányzott az, hogy azért egy-két bekezdésben, egy ilyen közleményben vagy cikkben némi szembenézés.

[00:39:11]Tehát igazából arról, például arról nincs szó két dolog talán, ami most eszembe jut, de bármi mással is szembe lehetett volna nézniük a követeléskezelők képviselőinek ebben a cikkben, hogy az egyik például, hogy már régóta felmerül, hogy azért főleg amikor még nagyon alacsonyak voltak a követeléskezelői engedményezési árak, hogy akkor vajon meghatározott szereplőknek nek elővásárlási jogot nem kellene adni az adott követelés megvételénél.

[00:39:46]A másik, hogy megint azt mondom, hogy valahol érthető módon, de igenis felmerül az, hogy fogyasztói hiteleknél, márpedig ugye a devizalapú hitelek általában fogyasztói hitelek, ott bizony a fogyasztói jogok tiszteletben tartása, ami még egy banknál valahol nyilván jobban létezik, viszont egy kis tőkerejű, nem annyira szem előtt lévő banki prudenciát nem is elvárt és nem is tanúsító követeléskezelőnél, ott meg enyhén szólva.

[00:40:17]Tehát ez a gyakorlatilag ez a nem adjuk oda az iratokat, vagy csak nagy nehezen egy-két iratot, hogy egyáltalán perelhessen a devizaadós.

[00:40:26]Ez bizony számos követeléskezelőnél ott volt.

[00:40:30]illetőleg, hogyha a nyer vagy a győzelem küszöbén van az adós, akkor ugye a követeléskezelők azzal szoktak érvelni, hogy az érvénytelenség folytán az adósnak visszatérintendő összeg, akkor ők fölteszik a kezüket, hogy nem, hát azt a banktól tessék csak követelni, mi csak követeléskezelők vagyunk, nem velünk kötötték a szerződést.

[00:40:55]Mondom, ezekbe is természetes, hogy ellentétes az álláspont, de talán egy ilyen cikk alkalmat kínált volna, hogy felvesse, hogy ezek valóban megtárgyalandó kérdések, és akkor akkor nagyobb szimpátiám lett volna önmagában ahhoz a helyes gondolathoz, hogy persze léteznünk kell, mert fontos szerepet töltünk be.

[00:41:15]Teszem hozzá, nem devizahitelcsalás után feltétlenül és egy hosszabb ideje demokratikus társadalomban inkább.

[00:41:25]ezen a ponton most nekem az villant be, hogy egyébként a követelést kezelő cégeknek a a belengedett reformnak a az előrevetített lehetséges formái után marad-e létjogosultsággal.

[00:41:41]Tehát hogyha arról beszélünk, hogy állami per nonprofit, akkor valójában ezek a cégek tudnak-e szervesen illeszkedni egy ilyen rendszerbe, vagy ugyanolyan kis kaput jelentenek, vagy vagy nem tudom, tehát hogy hogy ez hogy tud kinézni szerinted?

[00:41:58]Tehát hogy követeléskezelő cégeknek van jövőjük egy ilyen típusú reform után?

[00:42:04]Ő van mindenképpen, hiszen nyilván is most itt nem a deviza adósokról beszélek, hanem általában az adósokról.

[00:42:12]Természetesen az adósok megpróbálják elrejteni a vagyonukat, elajándékozni.

[00:42:20]Gyakorlatilag ugye egyedül a nyugdíj és a hivatalos fizetés, ami nem kerülhető el.

[00:42:25]Ebből a nyugdíj, ami biztos nem.

[00:42:25]a hivatalos fizetésnél nyilván a munkáltatóval megbeszélés alapján lehet az minimálbér is, vagy diplomás minimálbér.

[00:42:36]Szóval ilyen esetekben, amikor kockázatot lát a bank abban, hogy be tudja-e hajtani a hátralékot, valóban fontos szerepet töltenek be a követeléskezelők, és emiatt természetesen nem azon az összegen veszik meg a követeléseket, mint ami a követelés összege az adóssal szemben, hanem olcsóbb báron.

[00:42:56]Tehát igen, ez fontos lehet, csak sokkal szabályozottabb körülmények között és nagyobb pénzügyi felügyeleti ellenőrzés mellett és számos részletszabályon kell ekörben is javítani, de van jövőjük.

[00:43:15]Lehet, hogy nem ennyinek, és lehet, hogy nem ilyen zsíros falatokra, mint sok ember a pletykák szerint nerhözközeli emberekhez köthető strómanok által megszerezhető nagy ingatlan lehet a cél, hanem egy prudenstisztességes vállalkozói működés.

[00:43:34]Ühüm.

[00:43:36]A még egy idézetet behoznék.

[00:43:38]Ez egy pénteki portfólió cikkből van.

[00:43:41]Itt hitelezői oldal van, tehát klasszikusan banki oldal van megszólaltatva.

[00:43:49]Itt egy megszólaló arról beszél, hogy a hazai végrehajtási rendszer pozitívuma, hogy adminisztrációs szempontból, tehát a jelenlegié, hogy adminisztrációs szempontból gyorsabb és hatékonyabb az állami rendszereknél és erőteljesen érdekelté teszi a végrehajtókat a hitelezők követelésének a behajtásában.

[00:44:12]Ebben van igazság, de én azt mondom, hogy sokkal erősebb az igazság, ami hogyan kerüljük el a legközelebbi nemzeti szociális tragédiát, ami most éppen a devizaitel volt.

[00:44:23]De hát ha reméljük elkerüli ezt a csapdát a Tisza, de gondoljunk csak a csokosok és a babavárók csak azért nem eddigi be hatalmas létszámú bebukásába, mert ugye a kormányválasztások utánra hosszabbítgatta a azt, hogy büntetőkamatokat lehessen a nem kellő számú gyermek miatt ugye tenni a babaváróra.

[00:44:52]Tehát azt hiszem, hogy az, hogy a hatékony az adósoktól be kell hajtani nyilván a tisztességes eljárásban született követeléseket, ez nem lehet vitás.

[00:45:07]És ezért is mondtam, hogy hagynék azért valami nagyon kevés a mostanálnak a töredékét összegbe százalékban a végrehajtóknál legyenek azok állalmi alkalmazottak.

[00:45:21]De ezt ezt az érvet jelenleg jóval kisebb súlynak érzékelem, mint az a sok emberi szenvedés, ami a rossz végrehajtói rendszer adott esetben ugye visszaéléseken alapuló végreharejtói rendszerből kijött, főleg ugye, de nem csak a devizalapú adósoknál.

[00:45:43]műsor vége felé közeledve így a a szóval, hogy végére hagytam a drámai csúcspontot, amennyiben amennyiben egy kicsit arra kérnélek, hogy hogy beszéljünk arról, hogy hogy szerinted mi lehet ennek a rendezési folyamatnak a vége?

[00:45:58]És akkor itt a a a vágyot meg a realitásnak vélt végpontokat jelölt ki, kérlek.

[00:46:08]És akkor ezen belül ezen belül pedig olyan olyan zónákat is megjelölhetnénk, hogy hogy szerinted mi az, ami egy ha nem is megnyugtató, de még elfogadható rendezésel.

[00:46:23]És akkor itt most a a devizások helyzetéről beszélünk konkrétan.

[00:46:28]És mi az, ami mi az, ami abszolút nem nem csak, hogy csalódás, hanem hanem hanem azt mondanám, hogy hogy alapvetően szemben menne mindazzal a látszólagos optimizmussal és és gyakorlatilag a szembeköpése lenne most azoknak az embereknek, akik elkezdtek reménykedni így a Tiszakormányzásának elején.

[00:46:52]Jó, én ha lehet úgy válaszolnék, hogy megjelölöm a két az ideális és a legpesszimistabb forgatókönyvet, és akkor a kettő között is érzékeltetek lehetőségeket.

[00:47:00]Ugye a adósoknak legrosszabb, bankoknak legjobb az valami olyasmi lehet, hogy ugye az árfolyamréses igazságot, én számomra az jogi igazság és szerintem Európa uniós szinten is az, ami egyébként a C1/26 európai szerintem egy másfél év múlva megszülető előzetes döntésatali ítéletben reményeink szerint ben lesz.

[00:47:27]Tehát, hogy az árfolyamrés miatt minden egyes magyar devizalakú hitel érvénytelen, és hogy ebből semmit nem ismer el a törvény, sőt esetleg már előre meghatározza, hogy hiába szól majd így a C1/26, de ez nem a ebből nem következik kárpótlás.

[00:47:52]és esetleg emellett kifejezetten gátatszab bármilyen további pereskedésnek, tehát még a vállalkozó kedvieknél is, és rendkívül szűk körre szabja, és szűk markú összegbe szabja meg a kárpótlást.

[00:48:13]Tehát most mondok egy példát, akiket akik elvesztették az ingatlanjukat, és még ki is lakoltatták őket, és azok kapnak valamilyen ér hitelfelvételtől és végrehajtásban behajtott és önként befizetett összegtől független kárpótlást, és azt is esetleg, ahogy Magyar Péter mondta még ősz elején a kampányban, tavaly ősz elején négy 5-h év alatt Ez lenne valahol a rémálom, hogy a legszerencsétlenebbül járt devizaitelkapsolt honfitársaink valami keveset kapnak, de alapvetően a további pereskedés tiltva lenne, és nem hagyják nyitva azt a kérdést, hogy a minden devizalapvitelérvénytelen gondolatát, ha az benne lesz a C1/26-ban, akkor ők gyakorlatilag egy ellh törvénybe tett deiz zételesek érdekét védő a 14-essel fideszes DH törvényekkel szembe belefoglalnák ezt ettől elzárkóznak.

[00:49:20]Bocsás meg, hogy félbzítalak.

[00:49:20]A a C1 C1/26-nak a hátteréről egy pár pár szót tudnál mondani esetleg?

[00:49:26]Igen.

[00:49:26]Azzal, hogy most áttérnénk az adósok számára ideális 100%-os megoldásban.

[00:49:35]Tehát ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy mivel minden devizalapitel érvénytelen az árfolyam rés miatt, tehát amiatt, hogy folyóítottak mivel ugye forintot kellett folyosítani vételi árfolyamon, tehát minél kisebb forintösszegbe, és számolták a szerződések szerint a törlesztőrészleteket, amit az adós befizetett eladási árfolyamon.

[00:50:06]Emiatt ez ugye az úgynevezett árfolyamrés, a kettős árfolyam.

[00:50:08]Ebbe konszenzus volt, és sok ezren talán sok 100zren nyerték is 12-13-ban a pereket.

[00:50:16]Ettől ilyet meg zárójel az Orbán kormány egyébként.

[00:50:21]Ezért oszt meg a deviziteles valójában bankmentő törvényeket.

[00:50:23]Szóval ebbe konszenus van a szakmában, hogy ez érvénytelenséget okoz.

[00:50:27]Azonban meghozza 14-ben az Orbán rezsim a devizalitás törvényeket, ahol erről volt szó a műsor elején, megtiltja a teljes érvénytelenség választását, azaz annak választását, hogy ahó, a forintgyengülés nekem sokkal többlet költséget okozott, szeretnék tőle megszabadulni, engedd meg, magyar állam.

[00:50:51]Na, ezt megtiltotta a törvény.

[00:50:53]Aki nem nyerte meg addig jogerősen, az már nem indíthatott IM pert ezen törvény alapján.

[00:50:58]És hát egy mondjuk egy ilyen ugye gyarmatosításkori példával élve az üveggyöngyöket, tehát a nagyon kevés árfolyamrés és indokolatlan kamadíjemelésből eredő maximum a hitelteher fél%-kal körüli üveggyöngyöket, tehát összeget, azt megvisszaadták.

[00:51:21]Na most, hogyha vagy úgy, hogy ez az egyeztetési folyamat és több szakaszos törvényalkotási folyamat, amik fel vannak függesztve a perek és végrehareok, bevárja ezt a döntést, vagy esetleg már előzetesen belátja, hogy már a korábbi európai bírósági egyes határozatok, mint például a C630/23, ez a 2025 májusi.

[00:51:47]Így van.

[00:51:47]Április 30 eg.

[00:51:47]Pontosan, de mire megjelent, május volt.

[00:51:49]Így van.

[00:51:51]Igen.

[00:51:51]Ö ez várható.

[00:51:54]Ez következik az eddigiekből.

[00:51:55]Gyakorlatilag a törvénybe kimondják, hogy ebből következőleg minden devizalapvitel érvénytelen, és nem szabad úgy orvosolni, ahogy Orbán kormány 14-ben orvosolta.

[00:52:07]És ezért, és most jön itt a hát az ideális és sajnos pontosan ezért nem valószínű forgatókönyv, a legjobb forgatókönyv az adósok számára, hogy bárki, aki valaha akár úgy is, hogy nem mondták fel a hitelét, akár úgy is, hogy végtörlesztett, tehát ugye kétharmadát a fennmaradónak 11 2011 végén, akár volt pere, vagy volt végrehajtása, össze kell számolni minden befizetést végrehajtott ott összeget, ideértve az árverési vételárat, és ebből az összegből le kell vonni a kapott forintösszeget, és a többit pedig az állam, kérdés, hogy milyen arányban osztja el a bankok és az állam között, de kötelezi a bankokat meg saját magát, hogy ezt és nem 60 év alatt, hanem egy-két éven belül kifizeti.

[00:53:03]Na most most nevezzük ezt úgy két szélsőségnek, hogy valójában egyébként szerintem az EU-jogi igazság az adósoknak kedvező ideális forgatókönyv mellett van, de most amiatt nevezzük két, inkább azt mondom, hogy a skála két szélső vége eközött a kettő között, hogy valahova esetleg belövi magát a kormány a folyamat végére, jövő év elejére, közepére és és most tényleg, hogy a 20-tól 80%-ig valami összeget az előbb elmondott logikával térít, bankot kötelez, esetleg nagyon hosszú idő alatt kötelez.

[00:53:43]És akkor további kérdés, hogy a fennmaradóra, amire viszont a törvénnyel nem kötelezzi a bankokat meg saját magát se, mert hogy azt mondja, hogy kárpótlása az legtöbbször azért ugye részleges, mint tudjuk, hogy hagyja-e tovább pereskedni mondjuk valakit, aki megkapta a 30-tól 70%-át az ezen adósi jogértelmezés szerintünk helyes jogértelmezés szerinti összegnek, vagy azt mondja, hogy el kell döntened, hogy elfogad fogadod és nem pereskedsz tovább a a törvény áldását elfogadod, vagy azt mondja, hogy kérem szépen, mi nem szólhatunk azért bele ennél nagyobb mértékbe az igazságszolgáltatásba, tehát bárki pereskedhet is, meg megelégedhet ennyivel, de azt már a saját kockára teszi.

[00:54:31]Na, a köztes megoldásoknál ez a következő kérdés.

[00:54:37]Úgyhogy ezek a forgatókönyvek vannak.

[00:54:41]A utaltál arra, hogy nem a nem a nem az immunreakciónak, vagy nem a nem a nem a védekezés, nem a védekező mecchanizmusnak kell lassúnak és kérleltnek lennie, hanem a hanem a a végső megoldásig vezető, vagy bocsánat, ez egy nem egy szerencsés kifejezés, tehát hogy a a rendezésig elvezető folyamatnak amire ugye hossz tehát hosszadalmas és aprólékos társadalmi egyeztetést is ígért a Tisza.

[00:55:17]De mégis te hogy látnád, hogy mi az a időbeli végpont, amire ennek a rendezésnek meg kellene születnie?

[00:55:26]Úgy társadalmi, mint politikai, mint jogi okokból?

[00:55:32]Hát ugye ez a tegnap is már elkésett, nyilván nem a Tisza, hanem a Fidesz hibájából.

[00:55:37]Ez az esetkör áll fönn.

[00:55:37]Én azért mondom a jövő év elejét közepét, mert a parlamenti igazságügyi bizottsági meghallgatáson a két benyújtó közül Hantos István útalán, vagy Hantos István mondta azt, hogy az első minisztériumi kidolgozott verziót azt vélhetően ősszel tudják a aktivisták, érdeklődők, érintettek, érdekvédők, talán ügyvédek is véleményezni, akkor Akkor ha feltételezek utána egy november végi decemberi újabb jogalkotást, akkor már ott vagyunk a jövő év elején, és akkor nem biztos, hogy olyan hamar azért be lehet nyújtani.

[00:56:19]Még kellenek háttérmunkák, kapcsolódó rendeletek, végrehajtási rendeletek.

[00:56:24]Tehát én ezért tippelek a jövő év közepére.

[00:56:28]Ö és akkor addig persze a devizalapú hiteles végrehajtások állnak a és a pereknek, vagy mind, vagy a többségük áll.

[00:56:39]Nagyon szépen köszönöm Péter a kimerítő válaszokat a a kérdéseinkre, és hát akkor jövő év közepéig, legalábbis most ez tűnik valószínűnek, követjük a folyamatokat és és reménykedünk, és a mérce részéről mi igyekszünk beszámolni, róla, kielemezni a a addig is bekövetkező fejleményeketről.

[00:57:04]Az elmúlt hát közel egy órában Szepesházi Pétert hallottátok.

[00:57:07]Én Bogatin Bence voltam.

[00:57:09]Az adás végén szeretnélek titeket még egyszer megkérni arra, hogyha tehetitek, akkor támogassátok a Mércét a leírásban még egyszer.

[00:57:17]Tehát megtalálható a ehhez vezető link, és várhatóan két hét múlva pedig újra jelentkezik az alulnézet.

[00:57:25]Sziasztok!

[00:57:27]Sziasztok!