Konténerekbe zárják a dolgozókat, és remélik, hogy a rabokat gyűlöljük meg, nem pedig a börtönöket

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez itt a Mérce és a Tilos Rádió új nemzetközi politikai podcastja, a forráspont.

[00:00:06]Az előző adásokban az ukrajnai és iráni háborúról esett szó, most pedig a vendégmunkáról fogunk beszélgetni.

[00:00:11]A vendégmunka mozgatóróiról, ellentmondásairól, mindennapi valóságáról és a vendégmunkások megszervezéséről Mesmonté Tiborral.

[00:00:24]A műsor két hetente, pénteken 6:00 órától a tiloson hallható és megtalálható a Mérce YouTube és Spotify csatornáján is.

[00:00:30]Iratkozzatok fel, hogy értesüljetek az új adásokról.

[00:00:33]A műsort négyen szerkesztjük Pap Gáspár, Vinca Csaba, Székely András, illetve én, Nun Barbara, a továbbiakban Fabi.

[00:00:41]Mi leszünk azok, akik adásról adásra beszélgetünk egyrészt egymással, másrészt meghívott vendégeinkkel.

[00:00:48]A műsortechnikai hátterét Naut Laci és Fazekas Lázár Benny biztosítja.

[00:00:54]Nagyon köszönjük nekik.

[00:00:56]Mielőtt viszont rátérnénk az interjúra, szerkesztői visszajelzésre egy kicsit beszélgetnénk arról, hogy mi miért találjuk érdekesnek a vendégmunka, vándormunka jelenségét.

[00:01:08]És akkor kicsit a mérce oldaláról ezt megfogalmazva.

[00:01:11]egyrészt nagyon nagy gazdasági tényező, másrészt komoly politikai viták középpontjában áll.

[00:01:17]Ezt Tibor igazából később úgy fogalmazta meg, vagy hát a felvételben később, hogy azt látjuk, hogy a gazdasági és a politikai összeütközik.

[00:01:30]És akkor a mért meghatározó gazdasági tényező.

[00:01:32]Egyrészt Európában ugyan adatokat nagyon nehéz, pontos adatokat nagyon nehéz találni, de több mint 10 millió emberről beszélünk, és egy jóformán egy iparágnőt a a vendégmunkások köré, ami megszervezi azt, hogy ők idejöjjek, legyenek dokumentumaik, munkásszállókat építsenek.

[00:01:51]Szóval ez egy nagyon komoly iparág kezd lenni azért Európában is.

[00:01:55]És másrészt igazából ez az igény, hogy hogy különböző vendégmunkások érkezzenek Európába, ez velünk fog maradni.

[00:02:04]Európában egy előregedő társadalomról beszélünk.

[00:02:06]A medián életkor az körülbelül 45 év, és több ember lép ki a munkaerőpiacról, mint ahányan fiatalok belépnek a helyükre.

[00:02:17]Közben pedig nagyon nehéz az időseknek az ellátását megszervezni.

[00:02:19]és ezt egyre inkább privatizálják, ami azt jelenti, hogy for profit cégek szervezik meg azt, hogy a az idősek igazából az idősek gondoskodását.

[00:02:31]És ezt viszont ha megnézzük, akkor Nyugat-Európában egyébként kelet-európai vendégmunkások csinálják nagyrészben.

[00:02:37]És akkor ami minket a mércénél kifejezetten érdekel, hogy nem csak arról van szó, hogy egy munkaerőhiányt oldanak meg, hanem nagyon specifikus dolgozókra van szükségük.

[00:02:50]olyanokra, akik kiszolgáltatottabbak, kevesebb az információjuk, a kapcsolati hálójuk, állandóan rendelkezésre állnak, ha úgy alakul, könnyen elbocsáthatóak, mert céljuk, hogy a növekedést és a versenyképességet, illetve a profitot azt biztosítsák, és ezt úgy oldják meg, hogy leszorítják a költségeket.

[00:03:11]Ez lehet az, hogy többek között, ez lehet az, hogy nem nagyon aggódják túl azt, amikor szennyeznek.

[00:03:19]Ezek szoktak nagyobb sajtóviszhangot kapni.

[00:03:21]És lehet az is például, hogy a bérköltségeket fogják leszorítani, a munkakörülményeket nem javítják, akár rontják is.

[00:03:30]Ez a helyzet nem fenntartható.

[00:03:32]Érthető módon ellenállást fog szülni.

[00:03:36]a helyben élők és dolgozókban egyre több egzisztenciális szorongás és feszültség lesz, és megjelenik az a demokratikus politikai igény, hogy legyen számukra jó minőségű munkahely, megélhetéshez elegendő fizetéssel, fair munkakörülményekkel, akár értelmes munkával.

[00:03:58]És akkor a tőkés gazdaság érdeke és a demokratikus politikai érdekek ütköznek, ami nyomán különböző kompromisszumok jöhetnek létre.

[00:04:10]Ennek a ezeknek a kompromisszumoknak a nyomán korlátozzák azt, hogy a nem helyi munkaerő az hogyan jelenhet meg.

[00:04:18]Ez lehet időben korlátozott, lehet jogokban korlátozott, és ennek is nagyon komoly következményei vannak.

[00:04:23]Szóval ezzel a podcasttal az is a célunk, hogy valamilyen baloldali értelmezési keretet adjunk a vendégmunkának, mert a fősodratú politikában, médiában azt látjuk, hogy egyrészről van a szélső jobboldali nacionalista oldal, amelyik egy ilyen rascializáló keretben beszél arról, hogy jönnek az ázsiai vendégmunkások, vagy nem fehér vendégmunkások.

[00:04:50]És ugyanakkor pedig a mainstream liberális oldalon egy ilyen közgazdasági jellegű értelmezést adnak a vendégmunkának.

[00:05:02]Elrejtve azt, hogy az olyan közgazdasági szakszavak mögött, mint például az általad is említett munkaerőhiány, nagyon kemény ideológiai konstrukciók állnak.

[00:05:13]Ö hiszen értjük, hogy még a akár a 0%-os munkanélküliség mellett is valójában munkaerő mindig van, csak máshol van, valahol máshol több pénzért vagy jobb munkakörülmények között dolgozik.

[00:05:29]és a munka munkáltatónak egyszerűen nem éri meg átcsábítani őket, vagy nem szeretné őket átcsábítani, és ezért inkább külföldről hozna be munkaerőt.

[00:05:39]És akkor az általad említett kompromisszumos megoldás az az, hogy valamilyen értelemben van is vendégmunka, meg nincs is.

[00:05:50]Amit úgy úgy kell elképzelni, hogy ugye van vendégmunka, egyre nagyobb, egyre tömegesebb a vendégmunka, viszont a másik oldalon nem igazán látjuk a vendégmunkát, merthogy el van rejtve.

[00:06:01]el van rejtve konkrét fizikai értelemben.

[00:06:06]Tehát igazándiból a vendégmunkásokat nem nagyon látjuk, ki vannak szorítva a társadalomban, jellemzően a gyárak mellett, vagy a települések szélén, településeken kívül laknak és és nagyon minimálisan vesznek részt a többségi társadalom életében.

[00:06:23]És ez nagyon izgalmasan megmutatja azt, hogy hogy hogy igazából milyen körülmények között kellett dolgoznia.

[00:06:32]Az, hogyan viszonyultak a vendégmunkásokhoz.

[00:06:37]Ö azt is, hogy arról is beszél, hogy igazából ezt a ezt a fajta munkáért történő vándorlást, migrációt ezt nagy részben egyébként egyenlőtlenségek hajtják.

[00:06:50]Ő most Európán belül Európán belüli egyenlőtlenségekről beszél, de azért globális egyenlőtlenségekben is tudunk gondolkodni.

[00:06:58]És a film címe egyébként Láthatatlanok, ami sok mindent elárul a tapasztalatairól.

[00:07:06]Majd belinkeljük a cikket.

[00:07:12]Igen.

[00:07:12]És akkor amit mondasz, így van, hogy hozzá lehet tenni, hogy nem csak ugye sokszor a vendégmunkás nem csak fizikai értelemben láthatatlan, de mondjuk jogi értelemben is láthatatlan, mert például pont ha jól emlékszem, akkor ő is ebben a cikkben említi, hogy sokszor illegálisan volt foglalkoztatva mindenféle fix szerződés nélkül.

[00:07:33]Igen.

[00:07:33]És hát igazából és itt is látszik az az ilyen stratégia, de minimum tendencia, hogy a tőke munkáltató az igazából a helyi munkaerőt kijátszva egy egy másik státuszt hoz létre, ami alacsonyabb munkajogokkal jár és igazából sokkal rontottabb munkakörülményekkel.

[00:08:03]És ez érdekes.

[00:08:03]Ez nem csak azért érdekes, mert mert nem szabad ilyen körülmények között embereket dolgoztatni.

[00:08:09]Tehát így érdekel minket, hogy mi van ezekkel az emberekkel, hanem azért, hanem azért is érdekes, mert hát ne legyenek illúzióink arról, hogy egy csomó gyakorlat, amit vendégmunkásokkal kipróbálnak, az nem fog aztán átgyűrűzni máshova.

[00:08:25]Az egyik ilyen tendencia, ami látható, az az a rugalmasítás.

[00:08:29]Az is látszik, hogy a korábban kiharcolt munkaogokat, azokat vissza lehet bontani.

[00:08:33]Tehát ezt ezt emlékszünk a 2018-as rabszolga törvénytüntetésekre.

[00:08:42]Hogyha követjük azt, hogy vagy hát a mércil mindenesetre követjük azt, hogy a a munkavédelem területén mi történik.

[00:08:47]Tehát ez a ami amilyen munkaogokkal mi most rendelkezünk, az egyáltalán nem fix.

[00:08:52]Az azért meg kellett és továbbra is meg kell küzdeni.

[00:08:55]Biztos, hogy ez minden termelési rendszer legjobbika, aminek a fennmaradásához az szükséges, hogy a saját környezetükből kiszakított, információhiányos, jogukban megfosztott csak azért vagyok itt, hogy dolgozzak, emberek kellenek.

[00:09:11]És akkor nagyon köszönjük Tibor, hogy eljöttél.

[00:09:13]Tibor a pozsonyi Közép-Európai munkaügyi Kutatóintézet, Celszi kutatója és aktivista.

[00:09:21]a munkaügyi kapcsolatokkal és a munka szociológiájával is foglalkozik, és különös figyelmet fordít az autóiparra és a vendégmunkára.

[00:09:27]Ezt jól mondom, vagy kiegészítenéd esetleg?

[00:09:32]Igen, szerintem teljesen jó a a bemutató a tehát ugye én magam is magam is a aránlag sokat rendültem, és így így jött ez a téma.

[00:09:40]Tehát és akkor az autóipar is egy mobilitáshoz kötődő ágazat, ha ha belegondolunk.

[00:09:45]Tehát, hogy mi mindent jelent a mai emberiségnek.

[00:09:52]Másrészt pedig az emberek ugye mozgásban vannak.

[00:09:54]A hát ami még megjelenik az ugye a platformunka az én munkámban is.

[00:09:57]A tehát ezt valamelyes kísérem, nem annyira, mint mondj mondjuk a pont a vendégmunka migrációval összekötött munkavégzést.

[00:10:09]Egy nemrégiben megjelent kutatásotokat vitatnánk meg, de először egy kicsit hátrébbről indulnék.

[00:10:14]Miért tartod fontosnak a vedding munka kutatását?

[00:10:21]Miért releváns téma?

[00:10:21]És mi a politikai tétje annak, hogy hogyan viszonyulunk a vendégmunkához?

[00:10:28]Igen.

[00:10:28]Önmagába véve, tehát hogy vendégmunka és vendégmunkás programok.

[00:10:33]Tehát ez egy elég elég antagonisztikus, kontroverz téma.

[00:10:38]A tehát magam, tehát inkább vándormunka kategóriát javasoltam korábban is, mert a vendégmunka, fénykora az tulajdonképpen a nemzet nemzetállamoknak a megszilárításának az időszakában volt a 20.

[00:10:53]század elején, és akkor voltak még ilyen három három történelmi előzménye a 19.

[00:10:59]században, a Bmarki Németországban, dél-afrikai köztársaságban, Ausztrália volt a harmadik eset, de alapjáb méve a lényeg az volt, hogy hogy volt egy volt ugye egy egy munkaerőhiány különböző okok miatt, tehát ez lehetett egy háború, lehetett egy egy nagy konjunktúra, felívelés és és összefüggött nyilván egy raszkérdéssel is, illetve egy nacionalizmussal is abban az időszakban.

[00:11:33]Úgyhogy tulajdonképpen ezek a vendégmunkaprogramok akkor létesültek, általában a háborúk azok, amikor a munkaerőhiány is megjelenik, és elmozdul ez a munkáltató, a szervezett munkások közötti egyensúly, hatalmi egyensúly, és ennek a kivédésére találták ezeket a programokat tulajdonképpen ki.

[00:11:53]Most egy picit előrefutok, tehát még végigmehetünk ezekre, hogy milyen tényezők a segítették ezt.

[00:11:58]Másrészt pedig volt ugye egy egy hely ellenállás ehhez, tehát hogy nem engedjük be a külföldi dolgozókat.

[00:12:05]És akkor erre volt a kompromisszum az, hogy beengedjük, de csak egy bizonyos időszakra, nagyon kontrollált szituációkba, és hogy amikor nem kellenek többet, akkor akkor pedig azt mondjuk, hogy hogy mehettek.

[00:12:18]És hát ennek a ennek a megágyása viszont nagyon csúnya volt.

[00:12:23]Tehát összességben, milyen hatalmi szerkezetek biztosították egyrészt ezeket a dolgozókat, és akkor milyen szinten lettek ezek a dolgozók ugye hazatolcolva, és ez még nem is a legrosszabb eset, hogy hazatolancolták őket.

[00:12:36]Valamellest ismert Magyarországon még a második világháborús történet, tehát a a német birodalom is ugye vendégmunkás programot hirdetett, tehát és erre volt tehát 30-as években már volt egy ilyen program, ami után egy kényszermunkába alakult át a világháború alatt.

[00:12:54]A tehát ez volt egy ugye egy előzmény, meg tudjuk, hogy ez hova vezetett.

[00:12:58]Tehát emiatt mondtam azt, hogy hogy egy ideét múlt a kifejezés, mert ugye Németországban a kritikai újságírók is nagyon sokat foglalkoztak evvel a témával, tehát hogy volt olyan újságíró, aki tehát felöltözött vendégmunkásnak, és akkor írt egy hatalmas fantasztikus könyvet erről a tehát az összes folyamatról.

[00:13:18]H úgyhogy igen, tehát hogy mi azt gondoltuk, hogy a 80-as években evvel tehát, hogy lezáródott ez a folyamat a és a tulajdonképpen tehát hogy fázis késéssel meg egy derivált állapotban került most ugye 2016 után a abba a szituációba a kelet az EU-nak a kelet-európai része, hogy hogy maga is ilyen típusú programokkal a kísérletezik.

[00:13:45]Csak, hogy lássuk a mostani léptékét a nem tudom így a vendégmunka jelenségének.

[00:13:52]Néztem egy pár számot és megkérdezném, hogy szerinted reális-e.

[00:13:57]Azt láttam, hogy 2025 végére körülbelül 110000-re becsülik a vendégmunkások számát Magyarországon, és az Európai Unióban pedig 13-14 millió vendégmunkásról beszélnek.

[00:14:07]Ennek a 75-80%-a az EUN belül mozog, és 20-25% pedig, aki az EUUN kívülről érkezik, ami azt jelenti, hogy ez körülbelül 3 millió ember.

[00:14:19]Ez neked reálisnak tűnik a alapjánve a ezt most így nehéz megmondanom, mert aránlag sokat beszélgettem azokkal az emberekkel, akik akik a számokban még jobbak, mint mint én vagyok.

[00:14:35]És hát Magyarországról tehát ez kijelenthető, hogy senki sem tudja, hogy tulajdonképpen mennyi az annyi, mert tehát egyrészt nagyon nagy a fluktuáció, nagyon nagy a a nem bejelentett, az irreguláris része is.

[00:14:45]Hogyan határoljuk le ezeket a dolgokat?

[00:14:49]tudtammal a magyarországi adatok, főleg adminisztratív adatok, tehát hogy tehát hogy azt jelölik, hogy mennyi engedély vagy mennyi regisztráció történt adott esetben.

[00:15:00]Az összes többi pedig nincs nincs nincs jelen.

[00:15:03]A és akkor statisztikában nyilván megvannek ezek a angol nyelven a stockfow típusú dolgok, amely azt jelenti egyrészt, hogy melyik melyik az a stabil szám, ami állandóan ott van, és mi az, ami pedig periodikusan, egy év végén megjelenik, mint mint egy új regisztráció.

[00:15:19]Tehát így külön kell választani a dolgokat, mert ugye van az a külföldről érkező dolgozó, aki integrálódni szeretne, és úgy is, úgy is tervezi.

[00:15:29]Tehát ezek ezek a más ezt át általában a migráció kutatók is így így szokják fogalmilag meghatározni, vagy megfogni, hogy ki az, aki aki azért jön, hogy aki tervezve, tehát hogy előre tervez, hogy jön, és akkor dolgozni fog.

[00:15:45]És ki az, akit pedig csak bekötnek, és akkor tulajdonképpen ő egy ő egy ilyen életprojektben van, hogy akkor a egy időszakon belül megold egy egy pénzügyi vagy más szintű kérdést, családilag, egyénileg satöbbi.

[00:16:02]Tehát azok az országok, amelyek valamilyen szinten jobban igyekeznek tehát integrációban is gondolkodni, általában jobban követik ezeket le, mint azok, amelyek kevésbé és amelyek ezt ezt ezt inkább újtatják.

[00:16:14]egyébként az adatoknak szerintem még van egy olyan aspektusa is, illetve az adatok hiányának, hogy én az elmúlt években menekültekkel dolgoztam szociális munkásként, és hogy Magyarországon még az volt a nehézség, hogy az állam a politikai szituáció miatt nem szolgáltat ki adatokat a menekültek nem csak a számáról, hanem például a hollétükről.

[00:16:37]És akkor ugye úgy kellett dolgoznunk menekültekkel, hogy igazándiból mi nem tudjuk, hogy hol vannak ők, melyik megyében, hányan vannak, hogyan tervezzük, van-e értelme, nem tudom én, a projekt keretében Somy megyei jelenlétret tervezni, vagy pedig ez ez teljesen fölösleges, mert ott nincs is senki.

[00:16:55]Szerintem rátérhetünk a kutatásotokra.

[00:16:58]Úgy fordítottam a címét most veled egyeztetve, hogy a rugalmas munkavégzés térnyerése és korlátai a szerb ideiglenes munkavállalók megjelenése és visszaszorulása a szlovákiai autóiparban.

[00:17:09]Tudnál arról mesélni, hogy a konkrétan tanulmány kutatása során megkérdezett dolgozók ők kicsodák?

[00:17:16]És hogy milyen tapasztalatokról számoltak be, illetve milyen ellentmondásokat emeltek ki?

[00:17:23]18-19-ig van ugye az autóipar foglalkoztatási csúcs a régióban és hogy folyamatosan tehát hogy hogy hát majdnem megduplázódott az állomány, de 50%-kal biztos a foglalkoztatottak állománnyal megduplázódott, csak ugye a az volt benne az érdekes, hogy ebben ebben hatalmas szerepet játszott a külföldiek foglalkoztatása, meg a kölcsönzés, mint munkaviszony így súlyozottabban jelent meg, tehát így szét kell választani ezt a fénykortm attól az időszaktól, amikor már már egy már látszott egyfajta krízis magában az autóiparbon, amikor amikor mi interjú voltunk, és hogy és hogy a tehát én igazából csak a második részről tudok beszélni részletesebben, tehát ki az, aki maradt?

[00:18:15]Tehát alapjában véve a tehát tudni kell, hogy a szerbiai rendszer az olyan, hogy a később volt ez az ipari leépítés, mint mint Magyarországon.

[00:18:24]És a 2000-es évek voltak igazából a nehezek.

[00:18:27]Tehát nem a 90-es évek voltak igazából így ipari szempontból, meg ipari munkás szempontjából nehezek, hanem inkább a 2000-esek.

[00:18:35]és az ilyen csődprivatizáció, a a dolgozók kisemmizése az az fáziskéssel történt.

[00:18:44]És erre rá pedig ugye a a tehát akár a redisztribúciós rendszer is, illetve a támogatórendszer is sokkal mostohább pont a az ipari munkásság, illetve a maximum középfokú végzettségű emberekkel.

[00:18:59]Tehát tulajdonképpen a rendszer olyan a és ezt a Mihá tudja a legjobban, az lengyel olyan, hogy hogy ezt a réteget készíti úgymond elő, hogy ez az a réteg, amely úgymond exportálhatóm, tehát hogy akinek ugye egy egy valamilyen szinten természetesen idézőjelben megjelenik az, hogy hogy azért nekem érdemes kimennem, és akkor nem tudom én megoldom.

[00:19:25]És ez a tipikus sztori, most lassan válaszolok lassan a kérdésedre is.

[00:19:30]Ez a tipikus sztori, hogy megjelenik egy indíték.

[00:19:33]Tehát ez lehet egy, nem tudom én, egy banki kölcsön, az lehet egy, nem tudom én, a gyerekemnek az iskolá iskola költségei, aki egyetemre szeretne járni.

[00:19:45]Hát úgy ilyen projekt projekts szinten megjelennek ezek a ezek a dolgok a vagy nincs munka nagyon sokáig, és akkor most akkor végre valamit valamit csinálni kell.

[00:19:56]A tehát ez volt nagyjából a az az indíték a és tehát fél főleg a férfiak, akik akik útra keltek, és tipikusan az ilyen hát a mi a mi szűrő szűrőnkben inkább tehát a 30-40 éves korosztályban a voltak az ööben.

[00:20:12]A ennek megvolt nyilván az oka, tehát mondom, tehát ez már ez már a görbének a a csúcsán csúcsán túl volt.

[00:20:22]És akkor van még egy rész, tehát hogy ugye tehát szisztematikusan Szerbiában van ugye ez a rész, hogy ki az a réteg, az a munkásréteg, amely úgymond valószínűsíthető, hogy hogy egy vándormunkássá válik a és hogy ilyen szinten kihasn kihasználhatóvá válik a egykább egy globális vagy transznacionális konfigurációban.

[00:20:46]De akkor ezen belül a, és ez ez egy picit kicsit ilyen szívszorongató is természetesen, hogy azok a dolgozók maradnak, akik még így szociálisan még kevésbé vannak helyeg bekötve, mert ahogy megjelentek ugye a krízisek, tehát hogy általában tehát hogy sokan meg a jelen meg az interjúalanyok között is, tehát hogy megjelent az, hogy hogy azért azért rendszeresen gondolok én arra, hogy azért hazatérek, de akkor mindig, hogy hova térek vissza.

[00:21:16]És ezekben az esetekben pedig nem volt, mert volt olyan, hogy sokan voltak ávák, vagy nem volt már meg az a az a az az alap, ahova ahova ahova hazamennének.

[00:21:26]Volt olyan, aki elvált ember volt, a hadseregtől jött el, és azt mondta, hogy nekem csak a nyugalom kell, és hogy ez most nekem ez így oké, annak ellenére, hogy sok mindenre rá kell szoktatnom magam.

[00:21:38]Tehát volt egy ilyen vol talán egy ilyen ilyen dominánsabb dominánsabb a a csoport, ami nem tipikus, tehát összességben nem tipikus, de akiket mi mi megtaláltunk, tehát hogy ők azok akik ragaszkodtak végső a végsőkig, hogy megmaradjanak a a szlovák autóiparban az összes az összes negatív fejlemények ellenére, miközben a tulajdonképpen a munkafeltételek azok folyamatosan rugal rugalmasít ították a munkafeltételeket, tehát hogy egyfajta visszaesés volt tapasztalható, ami a mindennapi munkavégzést illeti.

[00:22:17]Tehát hogy tehát az volt igazából detektálható, hogy ugye ez a rugalmasság ez még jobban erősödik a tehát folyamatosan erősödik magán a tehát a gyári gyári hierarchik hierarchián belül.

[00:22:30]Arról esetleg tudsz mesélni, hogy mit jelent pontosan a rugalmas foglalkoztatás?

[00:22:34]Igen.

[00:22:34]Hát a rugalmasságot azt ugye két részre szoktuk osztani.

[00:22:38]Az egyik az a minőségi, a másik pedig a mennyiségi, úgymond a rugalmas rugalmas munkavégzés, rugalmasítás.

[00:22:49]a mennyiségi részt, tehát ilyeneket szok, tehát ilyeneket sorolnak közé, mint például a túlóra, vagy pedig a munkaidőnek a különböző kitítása.

[00:23:01]A minőségi az pedig az, hogy az, hogy a hány funkciót végez el adott esetben az ember, a munkaköre az mennyire fix, és hogy a tehát például Magyarországon a tehát egy egy konkrét példa az autóiparban a az ilyen funkcionális vagy minőségi rugalmasságot úgy öldötták meg, hogy a munkaszerződésben be benne benne szerep.

[00:23:23]Hát a főnök tulajdonképpen a műszakvezető elrendel.

[00:23:27]Ühüm.

[00:23:27]Tehát is, hogy tehát hogy ez lehet takarítás is adott esetben.

[00:23:30]Aha.

[00:23:30]Igen.

[00:23:31]Pár évvel ezelőtt írtatok egyébként egy cikket szerbiai vendégmunkásokról így a régióban, és ott emlékszem arra, hogy azt írtátok, hogy valaki megpályázott egy helyet, volt egy meghatározott munkaköre, és aztán hirtelen az a munkakör még négyet, ötöt magába kebelezett, miközben semmiféle kompenzáció nem történt ahhoz képest, hogy mire vették fel annak idején.

[00:23:52]abszolút meg a vendégmunkás a programoknál is tulajdonképpen volt egy ilyen munkáltatói kontraoffenzíva tulajdonképpen a helyi dolgozók ellen, mert munkaerő hiányban általában az volt, hogy a ugye a dolgozóknak a az alkupozíció hirtelen meg megerősödött, és hogy most képzeljétek el, ugye a szindy Harhamatovic írta erről egy kiváló kiváló könyvet, hogy képzeljétek el a tehát azt a szituációt, amikor egy floridai ültetvényes, akinek korábban ugye rabszolgái voltak.

[00:24:26]Most ugye már nincsen nincs rabszolgarendszer, de azt tapasztalja, hogy a hogy a hogy a fekete dolgozók nem akarnak dolgozni, és hogy elkezdenek velük ilyen alkúszituációban szinte egyenlő félként visszaszólni.

[00:24:42]Tehát ők ezt nem tolerálták ilyen szinten, és akkor megoldák azt, hogy hogy behozták a dolgozókat máshonnan.

[00:24:49]Ilyen szinten a történelmi példa az az a az egy archetipikus, mert tulajdonképpen, tehát ahogy említed is ezekben a példákban, tehát hogy már nem a tehát nem azt a munkakört viszed, amit amit eddig a szokása se hagyományos, hanem hogy nagyobb produktivitást, egy nagyobb rugalmasságot követelsz már kezdetben el azoktól a dolgozóktól, akik jönnek, ami teljesen felforgatja már a az addig elfogadott munkaritmust, feladatokat satöbbi.

[00:25:20]Nekem az a tapasztalatom a vendégmunkásokkal vagy migránsokkal, hogy így nagyon nehéz őket így megtalálni.

[00:25:26]Mármint most én a szociális munka szempontjából mondom, de feltételezenem meg úgy tudom, hogy a nyilván a kutatók számára hason hasonló problémával szembesültök.

[00:25:34]Tehát nekem van olyan tapasztalatom például, hogy mondjuk olyan emberek, akik évek akár 10 éve mondjuk Budapesten dolgoznak az építőiparban, ők nagyon a társadalomtól, a többségi társadalomtól elszeparálva élnek, munkászállón élnek, és akkor igazándiból a a munkásszálló, a munkahely és a helyi kisbolti háromszögben bozognak, és igazándiból nem láthatóak a szociális szakemberek számára nem elérhetőek, és Ezzel ennek kapcsán akartam kérdezni, hogy nektek ez hogyan sikerült megugrani, hogyan tudtatok interjúzni munkásokkal?

[00:26:14]Igen, ez egy nagyon jó kérdés.

[00:26:14]Tehát alapján évben én még avból kezdenék, hogy különbség van tehát adott esetben Magyarország és Szlovákia között is abban, hogy például milyen szinten van a a külföldi dolgozók nyilvános térben lévő jelenléve tolerálva, vagy nem.

[00:26:34]Ühüm.

[00:26:36]A és itt is különbségek vannak, tehát más kutató is nézte ezeket, hogy tehát hogy tehát Magyarország ebből a szempontból azt hiszem, hogy a legrosszabbak között volt.

[00:26:45]Tehát hogy mennyi gyúzottság van arra, hogy akkor nézzük meg, hogy ki jön, milyen feltételek beszéljük meg, hogy ezt olyanképpen mit fog jelenteni a az országra, a helyi társadalomra, helyi közösségre nézve.

[00:26:57]Tehát erre nagyon kevés úgymond nyitottság volt, és hogy és hogy igazából a igazából Magyarországon volt az most egy kicsit sarkítva fogalmazva, hogy hogy úgy úgy elfogadható, hogy itt a itt a a külföldi dolgozó, a vendégmunkás, hogyha nem látjuk, és hogyha nem tudom én, egy konténerházban van valahol a város szélén a elkülönítve, mert ugye nem tudom én, akkor mindjárt növekszik majd ugye a nem tudom a bűnözés meg alkoholfogy fogyasztás meg minden, hogy megvannak ezek ugye a dolgok a ami ugye tehát, hogy társadalom társadalmi egészség szempontjából azt hiszem, hogy nagyon nagyon káros meg nem egy jó beállítódás, tehát hogy a télelem vezérli az egészet és nyilván, hogy hogy egyre rosszabb lesz, meg nyilván, hogy bizonyos dolgok be is igazódnak, akkor pedig még nagyobb még nagyobb a a még negatívabb reflexek indulnak ilyenkor be.

[00:27:58]A tehát, hogy különbség van, tehát a Szlovéniában, tehát a Gorán Lukics, amikor nála voltam Gyában, akkor akkor például a munkászálló az ott volt a város közepén, meg hát Magyarországon is azért változóak voltak a változó volt a helyzet, tehát azt még az előző kutatásban volt, hogy tehát hogy milyen munkászálló volt nyitottabb, akik be ahol be is engedtek minket, ahol meg is, ahol aludhattunk is, ahol úgy tudtunk beszélgetni dolgozó okkal, vagy olyan is volt, hogy hogy a tehát amint tehát hogy a dohányzó dolgozókkal, a munkászálló előtt dohányzó dolgozókkal próbáltunk beszélgetni és erre kijött a port és elkezdett üvöltözni még velünk, tehát hogy ilyenek is voltak.

[00:28:45]És a szerbek esetében pedig még annyi volt, hogy a munkával indokolt vándorlás annak nagyon nagy hagyománya van, és hogy megvannak ezek a ezek a tudások is valamilyen szinten, hogy akkor hogyan létesítjük meg a kis közösségeinket.

[00:29:00]És például Szlovákiában, Tönavában, Bratiszlavában is, Pozsonyban is részben, tehát megvannak azok a helyek, ahol ők ahol ők gyülekeznek.

[00:29:10]És akkor megvan az a kávézó, ahol nem tudom én többet időzhetnek, de minimálisat fogyaszthatnak.

[00:29:16]Tehát, hogy vannak ezek a trükkök.

[00:29:19]A tehát a sport az náluk is ilyen nagyon népszerű.

[00:29:22]És akkor például ez ez így megjelent így az interjúk során is, hogy például a tehát volt olyan, aki aki tehát, hogy aktívan beállt ebbe a sportszervezésbe, tehát hogy munkán melletti sporttevékenység szervezés, az egyfajta integráció része is.

[00:29:39]Meg hát a ugye tehát és akkor itt volt egy ilyen kompetitív előnye volt még Szlovákiának, nyilván Magyarországhoz képest, hogy ugye a szlovák a szer a szerbhez képest nem annyira távoli nyelv, mint a mint a magyar.

[00:29:52]A és hogy ilyen szinten azért volt egyfajta spontánabb kommunikáció.

[00:29:58]Tehát ez nem jelenti azt, hogy ott ott nem jelentek meg a klasszikus reflexei a gazdasági a gazdasági alapból adódó a státuszból adódó társadalmi státuszból adódó rasszizmusnak, mert nyilván, hogy ezek a fő mozgató mozgató rugói ennek, tehát hogy többet keresek, jobban éllek, emiatt én többet érek.

[00:30:18]Tehát, hogy tehát ezek ezek a mozgatórgók, ezek mindenhol nyilván jelen vannak.

[00:30:22]Tehát, hogy ez ez nyilvánvaló.

[00:30:24]Tehát én is amikor a törd szlovákkal kértem valamit, akkor elm is úgy néztek, hogy nem éreztem annyira jól meg a egyébként a a munkásszálló szerintem azért is érdekes igazából kérdés, mert mert nagyon látszik az, hogy a munkáltató érdeke vagy a tőkeérdek, ami sokszor egyébként közérdeknek van eladva, az hogyan jelenik meg nagyon priméren egy vendégmunkásnak az életében abban, hogy ki van rakva egy munkásszállás.

[00:30:55]ami egyébként nem annyira alkalmas arra, hogy ő ott éljen.

[00:30:58]Egy nagyon van nagy különbségek vannak, de nagyon sokszor nincsenek ott szolgáltatások, tehát akkor folyamatosan, ahogy mondtad, el kell járni, miközben egyébként a munkáltatónak még arra is lehetőséget adhat, hogy megfigyelje az adott vendégmunkást a munkaidőn kívül.

[00:31:15]tudnál még esetleg ilyen példákat mondani, ahol látszik az, hogy ez a munkáltató érdekan férkőzik bele a vendégmunkásnak a mindennapjaiba, akár a munkavégzésével?

[00:31:23]Ö maga az a tér, a tehát a munkásszállós tér, az nem az nem az nem egy tehát, hogy ez egy ez itt ez tényleg egy ideiglenes az ideiglenes konstrukció, tehát ez nem egy hosszútávú hosszútávú egészséges lakhelyt.

[00:31:36]És erre is van egyébként magyarországi a magyarországi nagyon jó tanulmányok még a 80-as évekből.

[00:31:43]Tehát a munkáltatok munkáltatónak hatalmas előnyei származnak abból, hogy hogy kéznél kéznél vannak a dolgozók, akik alig várják, hogy hogy dolgozzanak, mert egyébként nincs nagyon mit csinálniuk, tehát el vannak szigetelve adott esetben a társadalomtól, és hogy akik örülnek is annak, hogy nem tudom én még plusz túl túlórát lehet vállalni, többet lehet keresni satöbbi.

[00:32:10]A nyilván ezeknek a költségeiről senki sem informálja őket.

[00:32:13]hogy például milyen milyen problémái lehetnek az emberek, hogyha folyamatosan 12 órázik a hat napot mondjuk hetente.

[00:32:21]Tehát a szárbukrán dolgozókat néztük, akik időnként azért hazamentek, tehát hogy volt nem tudom én, a szerbár közelében lévőek, vagy a pozsonyiak is, vagy a tövaiak is, tehát hogy ők azért rendszeresen hazajártak és más a léptéke nyilván, amikor a amikor Fülöp szigetekről érkeznek a dolgozók, mert ők maximum évente talán egyszer hazamehetnek.

[00:32:44]Tehát, hogy más a kihasználhatóság, más a rizikófaktor, mindenféle, amivel nyilván tehát akár szociális munkásként, akár pszichológusként, akár akár egy tanácsadóként, a szakszervezeti szervezőként teljesen más a igények igények támadnak ilyenkor.

[00:33:05]lakhatáson kívül ugye a munkahelyre való utaztatás is, tehát hogy ez is sokszor a tehát megint a munkáltató válogatja bejelentett, de nem bejelentett munkások esetében nyilván hogy jobban titkolni fogják, hogy hogyan szállítják be ezeket a dolg ezeket a dolgozókat, meg hogy a milyen konstrukcióban történik ez az egész.

[00:33:26]Hát nyilván egy és az autóiparban mi azért tehát a legális tehát a jéghhegy csúcsát néztük a tehát ott viszont megjelent, hogy hogy milyen járatokat indít az a cég és honnan, és akkor beviszi a gyárkapujáig.

[00:33:43]Tehát, hogy ez egy ilyen Igen, tehát valamilyen szinten egy nagyon nagyon jól szervezett képezet is.

[00:33:50]Nekem van például tapasztalatom, hogy ukrán menekülteket, akik így a mezőgazdaságban szezonmunkát végeztek, nőket így egy kis buszba betömtek annyi embert, ami amennyit tudtak.

[00:34:00]Nyilván totál balesetveszélyes módon szállították őket.

[00:34:05]részben már érintetted, de hogy amikor igazából vendégmunkások érkeznek egy országba, akkor azt megelőzi egy csomó előzetes tevékenység.

[00:34:17]A kibocsátó ország és a befogadó ország az igazából valamilyen keretszerződést köt, különböző jogszabályokat módosítanak, és általában ezek tőkeérdekre válaszul érkeznek.

[00:34:29]Szóval megjelenik az igény arra, hogy érkezzenek.

[00:34:31]És Szlovákiában mi volt ez az igény?

[00:34:33]Kinek az igénye volt?

[00:34:38]Én azt hiszem, hogy nem volt nagyon nagy különbség, tehát a szlovák esetben a magyarországi magyarországi esettől.

[00:34:43]A hát én tehát az autóipart azt nagyon erősen lehetett látni, hogy az autóipar az az a tehát Szlovákiában még dominánsabb, mint Magyarországon, tehát a foglalkoztatási szempontból.

[00:34:57]és hogy hát a a munkaerőhiányt azt ők jelezték, hogy nincs, tehát hogy nincs elegendő dolgozó, meg hogy ők még ők még terjeszkednének.

[00:35:05]Nyilván ez egyébként igaz, mert a tanulmányban valami olyasmi is van, hogy egyébként helyi dolgozók lettek volna.

[00:35:13]Hát a a tehát volt helyi munkaerő.

[00:35:14]Hát a a ezt ezt ezt úgy mondom, tehát ugye a szakszeret, aki akit interjú voltunk, ő azt mondta, hogy hogyha körbekérdeznénk itt a városban, akkor már nincs olyan ember, aki nem dolgozott itt, és hogy és aki tehát nagyon fluktuációs, nem olyan jó munkahelyáció.

[00:35:31]Így van.

[00:35:31]Tehát, hogy nem jó munkahely, tehát hogy nincs továbblépési lehetőség, és hogy a munkafeltételek folyamatosan romlanak.

[00:35:39]Tehát igazából az az ami ami tehát hogy sok ember azt mondja nekem most már elég tehát hogy és hogy ezt megtehetem tehát és akkor tovább állok tehát hogy és hogy nincs a tehát hogy a szlovákiai munkahogy kapcsolatoknál most egy picit előre szaladok tehát a Magyarország hasonlóan tehát a szakszerát igazából munkafeltételeket nem igazán tud kontrollálni ellenőrizni vagy ezt jobban befolyásolni hanem csak a a bérezés tehát a béralkú az ami az ami megjelenik mint érdek Érdekérvényesítő.

[00:36:11]Ezt egyébként lehet munkaerőhiánynak hívni, hogy annyira rossz munkahely vagy, hogy senki sem akar odamenni, és te nem vagy hajlandó javítani igazából a munkakörülményeken.

[00:36:23]Hát igen.

[00:36:23]Tehát, hogy attól függ, hogy hogyan hogyan fogalmazzuk meg a dolgokat, tehát hogy a a alapesetben tehát, hogy nyilván, hogyha jó munkahely, ha jó munkahely lenne, akkor nem mennének el az emberek, hanem a megmaradnának.

[00:36:37]Ühüm.

[00:36:39]És és más lenne a dinamika, de de hát nyilván a a redisztribúció is másképpen működne.

[00:36:46]Tehát egy ilyen egy ilyen vállalatnál, ahol azt mond azt mondjuk, hogy akkor jó, akkor a akkor nem az van, hogy lenyomjuk a béreket, vagy egy szinten tartjuk a béreket, a vagy a nem is a béreket, hanem pontosítok tehát a munkaköltségeit, mert a munkaköltsége az az a az egy szélesebb fogalom, mint maga mint mint maga a bértömeg.

[00:37:09]hanem hogy ezt kontroll alatt tartjuk, és hogy és hogy nem csak kontroll alatt tartjuk, hanem ugye versenyeznünk kell a a vetélytársainkkal, be kell fektetnünk, és azt a pénzt ezt erre használjuk, és nem pedig arra, hogy hogy megőrizzük a dolgozókat.

[00:37:21]Tehát, hogy ilyen szinten azt mondjuk, hogy megvan egy egy vonal, tehát hogy ki az, akit meg akarunk tartani, aki nem akar maradni, az pedig az pedig mehet, és akkor megoldjuk majd a a munkaerő utánpótlását.

[00:37:37]A Tiszapárt bejelentette, hogyha kormányra kerülnek, ami megtörtént, akkor júniustól nem engedélyezik az Európai Unión kívüli nem magyar vendégmunkások úgymond behozatalát.

[00:37:49]Itt az állam igazából szembehelyezkedik a tőke érdekeivel.

[00:37:51]Ezt a ez fenntarthatja.

[00:37:53]És a másik kérdés az az, hogy megoldás egyébként ez a különböző politikai feszültségekre, társadalmi feszültségekre, ami a vendégmunka körül elindult, vagy vagy érzékelhető?

[00:38:07]Igen.

[00:38:07]Én nehezen tudom elképzelni azt, hogy azt, hogy a különösen a a az ipar külföldi dolgozók nélkül fenntartható lenne, tehát demográfiai okok okok miatt is.

[00:38:19]Meg hát a másik ok ugye, hogy a a tehát nem lehet már holnapra ilyen léptékű, ilyen szintű gazdasági szerkezet váltást megvalósítani.

[00:38:31]Tehát az Orbán Viktornak ugye volt ez a ez a legendáris mondás, hogy 1 millió munkahelyet hozunk létre.

[00:38:38]Tehát, hogy mindig a tehát a a mennyiségi munkahelyteremtésen volt a volt a hangsúly, tehát nem a minőségén a tehát nem a a magasabb hozzáadót értékű munkahely létrehozásán volt a hangsúly, amely nyilván sokkal többet sokkal többet igényelne mondjuk a a képzés, oktatás a mint az oktatásban való befektetéstől is.

[00:39:04]A tehát ilyen szinten a tehát hogy tehát pár hónapon belül tényleg nehezen tudom elképzelni, hogy hogy ez így megugorható ez a lépés.

[00:39:16]Most nyilván, hogy krízis van, tehát maga maga az ipar és tehát, hogy most a jelenlegi konjunktúrában azt el tudom képzelni, hogy kevesebb a kevesebb külföldi dolgozóra van szükség.

[00:39:31]viszont a és akkor itt ezt megint megjegyzem, tehát egy nagyon fontos fontos tényező, hogy hogy ugye a a magyar gazdaságnak a jelenlegi állapotában a a tehát a termelékenységnövelés a kulcskérdése, tehát hogy te hogyan hogyan a lesznek a a dolgozók termelékenyebbek, vagy pedig az egész termelékenység a gazdasági szinten is, tehát a iparági szinteken is hogyan növelhető.

[00:39:58]És akkor ennek igazából két tényezője van.

[00:40:00]Az egyik az az, hogy ugye a olyan olyan szintű technológiai váltás, egy olyan a dolgozóval párosulva, aki tehát, hogy még jobban odateszi magát.

[00:40:14]És én ezt nem tudom elképzelni, hogy hogy a jelenlegi meg nyilván német kollégákkal is beszélgetve, hogy hogy a jelenlegi a állomány átképzéssel ezt a feladatot így meg tudná oldani, tehát ezt a ezt a ezt a szintet meg tudná lépni.

[00:40:32]És nem biztos, hogy emlékszem pontosan a kérdésednek a második részére, mert minthogyha kérdeztél volna még valamit, hogy megoldás-e ez a politikai feszültségekre?

[00:40:44]Hát a hát igazából a tehát itt megint vissza kell kanyarodnom a tehát a legelejére, hogy megoldása vagy sem a mert tehát a vendégmunkaprogram mint olyan, az egy az a politikai és a gazdasági ütközéséből adódott, és hogy adott esetben ugye tehát hogyha gazdasági leépítés van, akkor akkor egy akkor egy a kitalancolási a program beindításával akkor egy adott ot adott kormány kaphat plusz pontokat.

[00:41:16]Ezt csak amiatt mondom, mert most Szlovákiában, Szlovákiában most a közösségi média tele van ilyen ilyen ugye ficó alatt a tehát ilyen ilyen képekkel, hogy a hogy most bezzleg a a rendőrség mennyire rajta üt a külföldi dolgozókra és hogy nekik akkor most menniük kell innen.

[00:41:34]Tehát hogy van egy ilyen van egy ilyen a pluszhatás is.

[00:41:38]Történelmileg egyébként ez megtörténik, amit amit említettem a legelején.

[00:41:41]Tehát, hogy azt mondjuk, hogy védő vége most átmenetileg ugye a vendégmunkaprogramnak a b biztos lesz valamilyen reform.

[00:41:52]De hogy de hogy ugye a tehát hogy ilyen kettős dolog van, tehát lehet, hogy most a az iparnak kevesebb dolgozóra van szüksége, viszont az kétlem, hogy a kevésbé kihasználható dolgozóra ne lenne szüksége.

[00:42:06]Ühüm.

[00:42:06]egyébként hasonló folyamat volt, ha jól tudom, Olaszországban is.

[00:42:08]Ugye Meló azzal részben azzal került hatalomra, hogy ő majd akkor itt leszámol a migrációval.

[00:42:17]Ennek ellenére északolász országban egyre több a most már szervezetten jövő télket-ázsiai vendégmunkás.

[00:42:24]Meg érdekes, hogy a a vendégmunkásokon kell rajta ütni, nem esetleg a azon, hogy a múltkáltató az hogyan alkalmaz embereket, hanem a vendégmunkáson.

[00:42:33]Megint valahogy nagyon a vendégmunkás testébe van rakva ez az ellentmondás.

[00:42:38]Abszolút.

[00:42:38]Hát hogy hát hát igen.

[00:42:38]Tehát hogy a a tehát ez tetten érhető.

[00:42:41]Tehát én örülnék a nem csak én sokan örülnék a munkatörvénykedvének az újraírásának.

[00:42:50]Tehát, hogy pont a hát nem csak a szakszerleti munkáltatói, hanem a munkavállalói, szakszerleti a jogokötelességek a kerülnek szankciók alá bizonyos szituációkban.

[00:43:03]Tehát lásdákt törvény módosításai, hanem hogy akkor a a munkáltató is a betartsa a játékszabályokat, tehát amelyek egy minimális játékszabályok.

[00:43:11]Tehát semmilyen, tehát hogy jelenleg is a tehát úgy van, hogy a tehát a környező országokban is, hogy ugye a stratégiailag fontos ágazatokban, tehát a szankciók azok azok nagyon nagyon csekélyek, tehát a nem jók követő munkáltatókkal szemben.

[00:43:28]A tehát hogy nyilván, hogy egy más sztenderdek vannak felállítva a és a Igen, tehát ehhez viszont igen egy nagy fordulatnak fordulatra lenne szükség.

[00:43:43]Én arra akartam egy kitérni egy kicsit, csak hogy visszalépni, hogy talán nem mindenkinek világos.

[00:43:47]Ugye alapvetően akkor szerbiai munkásokról beszélünk Szlovákiában, ugye EUUN kívüliek.

[00:43:53]És akkor esetleg tudnám mesélni egy kicsit a arról, hogy a jogi helyzetükből fakadó hátrányos helyzetükről, ugye itt említette őük a a munkásszállókat, sokszor ugye összekapcsolják a munkaszerződést a szálláson való tartózkodás lehetőségével.

[00:44:10]Ühüm.

[00:44:12]Igen.

[00:44:12]Ez ez a ez egy kulcstényező.

[00:44:12]Meg azt hiszem, ezt említettem is a a legelején, hogy hogy a tehát, hogy a kutatásnak is ez egy háttértényezője volt, hogy hogy a a megkülönböztetett vagy más státuszállás a munkapiacon vagy magában a tehát az államon belül az az hogyan viszonyul az adott munkaviszonyhoz?

[00:44:36]vagy pedig a tehát még munkaügyi kapcsolatok szempontjából pedig egy alkupozícióhoz is.

[00:44:41]Tehát ez a kettő, ez tehát ez a három dolog, ez úgymond a együtt kísérendő, tehát hogy meg hogy megértsük, hogy mi történik, mert alapesetben hát 2016 után, és akkor most nem csak Szlovákiáról beszélek, hanem részben Magyarországról, részben a régióról is.

[00:45:02]Tehát ugye volt egy a a munkaerőhiány, a amelyet amelyet ugye tehát különösen munkáltatói részről próbáltak a orvosolni.

[00:45:13]És tehát ez az orvoslás akkor akkor tipikusan a mondás az volt, hogy először tehát Magyarországon a kulturál a kulturálisan közeli dolgozókat tudjuk csak el a a tudjuk csak fogadni, hogy ez elfogadható legyen.

[00:45:30]És akkor még a fontos dolog az, hogy ideiglenessen.

[00:45:32]És akkor ez az ideiglenesség, ez ez volt a kulcszó, hogy a szakszerák is egy akkoriban azt mondják, hogy jó, akkor ez így rendben van.

[00:45:39]Hogyha ideglenes, akkor az így rendben van.

[00:45:40]És akkor senki se gondolt ugye, hogy ez egy csapdahelyzet, hogy a állandó állandósult ideiglenesség, az ugye pont, hogy hogy megerősíti ezt a ezt az aláásó mechanizmust.

[00:45:49]Tehát, hogy nem az van, hogy hogy minden dolgozónak egy sztenderdet kell biztosítani.

[00:45:54]Nem ez volt a mondás, hanem hogy ideiglenesen elfogadjuk a és ezt kísértük még egy korábbi projektben, hogy hogy tulajdonképpen a az állami szabályozást, a ezt a szituációt hogyan hogyan fedte le, hogyan oldotta meg.

[00:46:11]a Lországtól a igen, tehát hogy Magyarországig, tehát különböző különböző mechanizmusok voltak, de tipikusan az volt, hogy ezeket az ideiglenes ideiglenes foglalkoztatás formáit is növelték egyrészt, illetve illetve, hogy a hogy az időtávát az idő az ideenességnek kitították.

[00:46:36]Tehát, hogy mikorában a természetes szezonalitás volt példáulszágon elképzelhető.

[00:46:42]Most azt mondták, hogy szezonalitás az, hogy 450 napot napot dolgozhat nem tudom ez ember a két éven belül.

[00:46:49]Tehát, hogy egy ilyen tiszta őrült őrült szituáció volt, amire látszott, hogy hogy mire megy ki a játék a kvótarendszer mellett, ugye a viszont ez ez jelentette azt is, hogy hogy ezeknek a dolgozóknak a tehát kezdve a a szociális biztonságok szempontjából sem, meg a jogállásuk szempontjából sem, tehát sem nem nem egyen nem egyenjogúak.

[00:47:17]A tehát, hogy függ, tehát a jelenlétük az függ egy vízumtól, függ egy munkáltatótól, tehát általában munkáltató volt egy ilyen kulcszereplő.

[00:47:27]A tehát itt is más mechanizmusok vannak, tehát hogy ez a ez a kötöttség, az állami és a munkáltatói kötöttség, ez ez hogy játszik, és hogy mennyi ideig a hát az ukrajnai dolgozók esetében akkor amikor mi kezdtük nézni, akkor úgy volt, hogy csak úgy léphetnek be, hogy egy konkrét konkrét munkáltatóhoz vannak kötve a tehát a vízumok az konkrét munkáltatóhoz szól, elvesztik a munkájukat, akkor azonnal mehetnek haza.

[00:47:55]Tehát nagyjából Szlovéában úgy van, hogy egy évig annál a dolg munkáltatónnál muszáj dolgozni oktát és utána cserélhetnek.

[00:48:01]Tehát nyilván ez már egy olyan konstrukciót a tehát igen el lehet képzelni h milyen konstrukciót eredményez, hogy sokkal kihasználhatóbb, kizsákmányolhatóbb, ugye csak kizákmányolhatás mindig hangsúlyozom, az a gond vele, hogy ez egy mérhető dolog.

[00:48:14]Tehát ugye a kihasználhatóság, tehát a a munkaértékké való váltása ez egy ez egy ez egy mennyiségi kérdés.

[00:48:23]Ez az egy fokozható mindig.

[00:48:25]Tehát ennek az intenzitása az az, ami lényeges.

[00:48:28]Nagyon érdekes volt a tanulmányban, hogy megemlítitek, hogy a szlovákiai gyárakban, és hát feltételezem, hogy itt általánosíthatunk, vagy illetve nekem is van részben ilyen tapasztalatom a magyarországi migránsok és vendégmunkal, hogy nagyon gyakran a gyárakban az egyes munkafolyamatokat egy bizonyos nához tartozó emberek látják el.

[00:48:51]Tehát, hogy mondjuk a nem tudom én a autógyárban a egyik kereket azt mindig csak a ukrán vendégmunkások szerelik fel, valami mást csak az indiaiak csinálnak.

[00:49:00]Az lenne a kérdésem, hogy ezt nevezhetjük valamilyen értelemben rascializációnak.

[00:49:06]És a kérdés az, hogy mi még, hogy mi ennek a kihatása a szervezés, a szakszervezetben való szervezéssel kapcsolatban, illetve hogy mi a kihatása ugye általában a munkások egymás közötti viszonyára.

[00:49:21]Igen, itt a tehát, hogy több tényezős a ugye amikor amikor interjúvolunk, akkor akkor tehát ennek a ennek a feltérképezése és ennek a az ilyen szintű diagnosztika, tehát hogy külön sorban nem tudom én az ukrán dolgozóknak vagy más műveleteket vagy más intenzitással dolgoznak, azt általában általában úgy vesszük, hogy jó, akkor ez egy ez egy ez egy olyan munkahely, amely tudatosan használja ki, tehát így az egyenlőtlenségeket is.

[00:49:51]A tehát az egy nyilván egy negatív pont ebből a szempontból, de akkor akkor szervezés szempontjából pedig még nagyon fontos tehát, hogy ennől ennél tehát ennél még összetettebb a kép a tehát helyi, tehát egy nagy vállalatnál, mert a ugye tehát munkafolyamatok és hogy különböző funkciók szempontjából a lehetséges az, hogy jelen van a a cég.

[00:50:23]nem tudom én, öt országból jövő a munkavállaló.

[00:50:27]Azt elfelejtettem mondani, hogy Magyarországon a ugye a munkásszállónál a belső migrációt is megoldották evvel, tehát kelet-magyarországiak ugye Sopron vagy Szombathely környékén, tehát hogy nagyon intenzíven megjelentek még 16 előtt is a tehát ebből is volt már társadalmi konfliktus.

[00:50:45]Tehát ez se lett igazából rendesen rendesen a megvitatva, hogy ez mit jelent.

[00:50:52]A de hogy alapján ez a ez a fragmentáció a ez sokkal összetettebb, tehát hogy és még a tanulmányban sem mentünk ilyen szintig, tehát mert nem foglalkoztunk most avval, hogy hány más a nemzetiségű dolgozó a a dolgozót foglalkoztatnak ott.

[00:51:11]De ugye megjelennek a közvetítők is, tehát hogy megjelenik a egy tipikus a vállalatnál egymással versenyző, mondjuk két-három munkaerőközvetítő, akik alapesetben a más-más rezsimet alkalmaznak a saját a a saját munkavállalóikkal szemben, mert ugye ők csak szolgáltatják ezeket a ezt a munkaerőt a a a cégnek.

[00:51:41]El el tudnád esetleg mondani akkor, hogy nagyon röviden, hogy hogy működik, mi a szerepük a munkaerőkölcsönzőknek, mondjuk egy munkás szempontjából esetleg?

[00:51:51]Igen.

[00:51:51]Alapjármében ezt ilyen háromszöges a munkaviszony, szolgáltatási viszonynak szokták mondani, ábrázolni, ahol ahol a munkavállaló és a kölcsönző között a létesül egy munkaviszony.

[00:52:08]viszont a kölcsön, tehát a kölcsönző cég és a kölcsönbe vevő felhasználó cég között egy szolgáltatási szerződés van, illetve a tehát hogy ez tehát hogy törvény határozza meg, hogy hogy a hogy maga a dolgozó és és a kölcsönvevő cég között milyen milyen kapcsolat áll föl egyáltalán.

[00:52:33]És alapján ő ezek a csak legalapvetőbb legalapvetőbb a tréningre a vonatkozik.

[00:52:46]Tehát azt illetően, hogy milyen milyen a igen, most nekem az angol jut eszembe, a health and safety, tehát a milyen a milyen munkabiztonsági, munkavédelmi a szabályokat kell betartani.

[00:52:59]Tehát ezeket ezeket például Magyarországon így szigorúan be kell tartani a neki is.

[00:53:03]És alapján véve, tehát ugye a a munkaerőkölcsönzők azok azok hát úgy mondjuk, hogy a hogy a korábban állami állami munkaközvetítőknek a privatizált a for profit változatai, akik ugye a tehát, hogy mivel profitorientáltak, a mindent megtesznek azért, hogy minél hatékonyabban szolgáltat szolgáltassanak mindkét irányba, tehát mind a mind a dolgozó, munkavállaló irányba, mind pedig a a kölcsönbevevő cég cég irányában.

[00:53:42]És a tehát, hogy hogy a dolgozók szempontjából, ahogy említettük korábban, tehát hogy mindenfajta szolgáltatást a így így felsorakoz felsorakoztatnak, hogy mi minden van, amit ők így biztosítanak, meg mennyit lehet keresni satöbbi.

[00:53:58]mindenfél azt elhallgatják ugye, hogy hogy akkor a a jogai, tehát munkavállaló jogai az azáltal azáltal csorbolnak, vagy elvesznek a adott esetben szinte szinte egészében.

[00:54:13]A tehát ez egy ilyen fragmentáció és akkor megjelenik sokszor ilyen belső konfliktus meg verseny is a különböző csoportok között.

[00:54:20]Tehát például nem tudom, egy munkaölcsönző az jobb lakhatást biztosít, biztosít még valamit.

[00:54:26]valaki levon többet, mint amennyit a másik levon.

[00:54:29]Kölcsönbe vevő szempontjából az pedig egy egy kőkemény tárgyalás, egy kőkemény alkú, ahol általában a a tehát a a munkabérnek a hát ilyen 1 egés legalább 70%-ával többet szokták elkérni.

[00:54:47]Most nem tudom, a jelenlegi arányok, ezek még korábbi arányok, amelyeket a Magyarországiról tudom, de hogy ez ez egy ilyen ez egy ilyen erős erős alkú alkú szituáció, és akkor ezek változnak is, hogy a tehát hogy hány embert tud a kölcsönző hozni, verseny versenyez-e mással, csak egy try andhire típusú hat hónapos közvetítés van, tehát hogy hat hónap után átveheti a cég, vagy pedig a egy hosszabb hosszabb távú a csomagról van szó.

[00:55:21]Tehát ezt ezt ezt így kell elképzelni.

[00:55:22]Eg egy egy tiszta egy tiszta ilyen ilyen bizniszorientált a cucc, ahol ahol nyilván a tárgyalópartnerek alkúereje, a hatalma ez egy hatalmi viszony tulajdonképpen.

[00:55:35]Tehát más egy más mondjuk egy nagy autóipari cég a viszonya egy kölcsönzővel, mint egy egy nagy kölcsönző viszonya kis kis foglalkoztatóval.

[00:55:46]Ühüm.

[00:55:46]A tehát, hogy itt itt nem nem egyöntető a viszonyrendszer, hanem hanem változik meg nyilván, hogy a gazdasági konjunktúra is megváltoztatja ezeket a viszonyrendszereket.

[00:55:58]A Igen.

[00:55:58]És hogy alapjában véve pedig Igen.

[00:56:02]Tehát, hogy ezt még az első kutatásnál néztük, hogy hogy ennyire népszerű ugye a munkaerőkölcsönző kölcsönzés Magyarországon, mert tényleg tehát ez látszott, hogy hogy kifejezetten a termékeny talajra estekm Magyarországon is.

[00:56:18]Egyébként ezek a megosztott felelősségek sokkal sokszor úgy érzem, hogy kiszolgáltatottá teszik egyébként a munkavállalót.

[00:56:24]Most ez nem munkaerőkölcsönzővel történt, de hogy volt egy gyárban egy baleset, ahol kívülről egy külsős cég biztosította a karbantartót, és a karbantartó iszonyatosan megégett egy műszaki hiba miatt, és senki nem vállalja ezért a felelősséget, hogy ki az, aki majd az ő felépülését például finanszírozni fogja, ki az, aki a a különböző műtési költségeket majd állni fogja.

[00:56:49]Abszolút.

[00:56:49]És hát a külföldiek esetében ez még ilyen plusz kérdéseket felvett, mert ahogy említettem a társal társadalbiztosításuk az első évben tudtam, hogy a vendégmunka törvény az úgynevezett idézőjelben, tehát nem az a neve, tehát ott is ott is feltételes.

[00:57:05]Meg meg ugye a covid alatt azt láttuk, hogy hogy milyen szintű a kiszolgáltatottságuk a dolgozóknak, mert tehát ha lebetegetnek, akkor nem tudnak velük mit kezdeni úgymond.

[00:57:12]vagy hogy jobb esetben, tehát hogy a dolgozó az az úgymond bizonyított.

[00:57:21]És akkor tehát ilyen a anekdotákat meséltek a szakszerisek tulajdonképpen, hogy hogy akkor elvitték a dolgozót, a kölcsönző elvitte és akkor és akkor készpénzbe fizetett az orvosnak, hogy akkor meglegyen az ellátás.

[00:57:34]Tehát, hogy ilyen szinten mindenféle van.

[00:57:37]De egyébként hallottam jó kölcsönzőről is, tehát hogy nem az egyik szerb interjú al mondta, hogy hogy mennyire meg volt elégedve, és akkor hozzátette, hogy sajnos tönkrement, mert hogy ez igen, ez ez egy jó példa.

[00:57:54]egyébként nekem még az jutott eszembe egy ilyen szintén ilyen személyes tapasztalat, hogy hogy még az is o van, hogy az olyan vendégmunkásoknak, akinek mondjuk van is társadalom biztosításuk a mondjuk így főként én ezt ilyen délkeleti ázsia vendégmunkásoknál tapasztaltam, ha nincsenek tisztában van azzal, hogy nekik van, mert ugye ott nem feltétlenül, ahonnan ők jönnek, ez egy szokványos dolog, hogy van-e államilag finanszírozott egészségügy.

[00:58:15]Szóval, hogy még így duplán megéri az államnak is azt, hogy idejönnek ők, hiszen dolgoznak, adót fizetnek, és még a szolgáltatásokat, amiért amúgy fizetnek, se veszik igénybe.

[00:58:25]Abszolút.

[00:58:25]Én azt tapasztaltam indiai vendégmunkásokkal, hogy nem rendezett ez a társadalombiztosítás, és fegyelmező eszközzé válik az, hogy például elcsúsznak az információk, és azt mondják, ha nem jössz be holnap dolgozni, akkor megszűnik a társadalomiztosításod, és ezzel próbálják őt egyre, nem tudom, biztosítani azt, hogy mindig megfelelően megjelenjenek.

[00:58:48]Tehát, hogy a bérezés kérdése sem egyértelmű, mert ott is van teljesítménybérezés is, meg egy meg egy a közvetlen főnöktől elhatározható bónuszrendszer is általában, ami megjelenik ilyen cégeknél.

[00:59:04]Úgyhogy ez ilyen ilyen teljes cavalcádban van a egyben.

[00:59:07]És akkor így így képzelhetitek el, hogy hogy a szervezés szempontjából ez mekkora kihívást jelenthet.

[00:59:14]Tehát egy egyáltalán az, hogy hogy ugye csak saját állományban lévő alap alapján csak azt mondjuk, hogy csak saját állományban lévő a dolgozókat szervez általában a szakszervezet nem mindig.

[00:59:33]Tehát itt ennél a cégnél az érdekes volt a a ennél az autóipari cégnél, hogy a szakszerá mindenkit szervez szervezett a tehát hogy a voltak a helyi saját állományúak, a helyi szlovák kölcsönzöttek és a szerbek, akik megjelentek hét éves a munkaszerződés.

[00:59:51]Tehát ez volt az alapfelállás és akkor is azt mondták, hogy szerveztük mindennyi mindhármat, de de hogy ez a három is egymással ütötte egymást.

[01:00:01]tehát, hogy az érdekek mások voltak, és akkor hogyan jut jutottak valamihez.

[01:00:06]Tehát, hogy ebből a szempontból is probléma van.

[01:00:07]Alapesetben pedig, amit említettem, hogy hogy a Igen, tehát hogy a azt tapasztaltuk, hogy a saját állományú dolgozók azok azok különösen ilyen beszállító cégeknél, tehát hogy kisebbségben voltak.

[01:00:24]Ühüm.

[01:00:24]A tehát még a még az autógyár gyárók gyártóknál kevésbé, de de beszállítóknál különösen Magyarországgal ezek kisebbség voltak.

[01:00:34]És akkor tehát ugye a szervezés szempontjából ők sokszor ki is estek.

[01:00:39]Tehát így a szakszerleti látókörből.

[01:00:41]Egyébként ebből a szempontból szerintem nagyon érdekes volt, hogy 2024-ben a Sopronkövesdi autólift gyárban strájkoltak munkások és a nagyon nagy, azt hiszem valami 80%-os részvétellel és a a két órás strák-ban mindenki vagy nagyon-nagyon sokan részt vettek, és utána pedig volt egy hat órás strike, és ott rögtön kirajzolódott egy törésvonal, hogy azok a vendégmunkások, akiket munkaerőkölcsönzőn keresztül alkalmaztak, ők a hat órás strikeot már nem merték bev vállalni, míg az olyan ukrán vendégmunkások, akiket egyébként közvetlenül alkalmazott a cég, ők pedig bevállalták a hatórás is.

[01:01:19]Igen.

[01:01:19]Tehát itt itt megint ez a korábbi kérdéskör jelenik meg, hogy hogy milyen a milyen konstrukcióban vannak a dolgozók a foglalkoztatva.

[01:01:26]És hát a kölcsönzőknek még tehát, hogy volt még ilyen előjoguk is, hogy milyen gyorsan tudnak foglalkoztatni, és hogy milyen milyen gyorsan jut el a az a alap alapesetben a dolgozó is egy munkához.

[01:01:41]Tehát ebből a szempontból volt egy ilyen nagyon nagyon hatékony dolog.

[01:01:46]De alap alapján pedig a a kölcsönzö kölcsönzött dolgozók védettsége pedig szinte egy egyenlő a nullával.

[01:01:51]Tehát hogy nem Magyarországon Igen.

[01:01:53]Tehát Magyarországon tehát a a tehát a munkáltatójuk, illetve hát a felhasználó cég, kölcsönvevő cég, az az nem kell megintokolja, hogy miért nincs rá szükség.

[01:02:09]Tehát az az nem muszáj neki azt mondja, hogy hogy de hát ők részt vettek asztrákban.

[01:02:16]Hanem hanem a hanem azt mondhatja, hát igazából a nem tetszik a nem tudom én a viselkedése, vagy tegnap nem köszönt, tehát hogy nincs nincs a nincs semmilyen indoklási ok.

[01:02:27]És akkor tehát a szakszák is, akikkel dolgoztam még abban az időszakban is, tehát hogy ők ilyen nagyon óvatosak voltak, és akkor általá azt mondták, azt is javasolták a kölcsönzötteknek, hogy inkább ne álljanak be a strákba.

[01:02:40]Úgyhogy ez nem feltétlenül csak a félelemtől van.

[01:02:42]Tehát sokszor az van, hogy ők részt pont, hogy résztvev részt vennének egy ilyen akcióban, mert itt itt itt alakul úgymond a munkaközösség.

[01:02:51]Így így for, így így kerül kerülnek az emberek sokszor végre kapcsolatba egymással, hanem egyszerűen tehát, hogy ez volt, hogy hogy szóltak, hogy lehet, hogy ez nem nem jó ötlet.

[01:03:06]Talán egy konkrét példán keresztül így lehet érzeltetni.

[01:03:08]Azt dolgoztam egy nagy vállalatnál, ahol volt egy munkatársam, aki Kirgiz állampolgár volt, és aztán mi barátok lettünk, és neki az volt a problémája, hogy körülbelül már öt éve dolgozott a a vállalatnál, öt év alatt egyszer se kapott fizetésemelést, de ugye a magyarországi tartózkodási engedéllyel az a céghez volt kötve, tehát hogyha őt elbocsátja a cég, akkor neki el kell hagyni az országot.

[01:03:38]Márpedig ő már így elkezdett integrálódni, szeretett volna Magyarországon vagy Európában maradni, de ugye egy ilyen nagyon rossz helyzetbe került, ahol már alig tudta fizetni a lakhatását.

[01:03:49]De nagyon szűk volt a lehetősége arra, hogy magasabb bért követeljem.

[01:03:54]Igen, azt hiszem, ez egy ez egy tipikus példája annak, tehát annak is, hogy ugye a hogy a hogy a bérezés az ilyenkor, vagy pedig a munkafeltételek azok nem javulnak, tehát inkább inkább rosszabbodnak azért, mert a kötöttség az adott és a kiszolgáltatottság az az adott adminisztratív mindkét irányból.

[01:04:14]Igen, itt a Andreás a kérdésedben még egy picit visszavezetett, amire nem válaszoltam a Fabinak, tehát ugye az állam közö közötti egyezmények, vagy hogy ez hogyan van szabályozva, és ennek az egész az egész folyamata, tehát hogy hogyan hogyan kuncsorog egy nem tudom én egy külügy és a külgazdasági miniszter adott adott szituációban és a és kér adott esetben 5000 munkást egy egy X országtól, miközben a B nagyobb ország ott van, hogy szű 100zret szeretnek érni.

[01:04:48]Tehát ugye ezek ezek is ilyen ilyen globális szinten is el lehet képzelni ezeket a dolgokat, meg hogy úgy is, hogy hogy nyilván egyes országokban nagyobb hagyománya van ennek, és másokban pedig kevesebb.

[01:05:01]Tehát van egy felkészülés, nincs felkészítés.

[01:05:04]A és hogy a a tehát Szlovénia, tehát nem Szlová Szlovákia, de hogy Szlovénia esete az abból a szempontból jobb részben, hogy ugye ott bilatiláris egyezmények vannak a az országok között, ahol ahol ugye mindkét ország kíséri, hogy mi van a dolgozókkal.

[01:05:25]A Fülöpszigetek is például sokkal aktívabban beavatkoznak ezekbe a dolgokba.

[01:05:30]Tehát, hogy a tehát, hogy kísérik, hogy hogy mi történik, meg hogy a kilépéskor is valamilyen szinten megvan az, tehát hogy szabályozva, hogy aki kilép az országból, az mikor fog visszajönni, meg hogy hova fog menni.

[01:05:46]Tehát, hogy meg valamilyen szintű nyom nyomonkövetés van, de minden országban van ez így.

[01:05:51]És akkor ráadásul a és akkor itt jön, most megint összekötöm így a kérdéseket, mert a szervezés is végül is érinti ezeket a dolgokat, vagy kellene, hogy érintse.

[01:06:03]A tehát a szlovén szakszervezetek meg a horvátok is megjelentek például Boszniában, Macedóniában.

[01:06:11]Hm.

[01:06:11]Tehát már a szervező részben is olyan szinten nem voltak erősek, ugye, hogy mint sehol sem, hogy hogy ugye megjelenek egy megjelenjek egy egy vízumosztályon vagy máshol, és akkor kötelezővé tegyék.

[01:06:24]Tehát, hogy a hogy elmondják, hogy milyenek a sztenderdek, mi az átlagfizetés, mi az a melyek azok a jogpontok, honnan lehet információt kérni, melyek a tipikus munkaügyi problémák.

[01:06:36]A tehát alapesetben ezt így is lehetne csinálni.

[01:06:41]A azt hiszem, hogy a 60-70-es években még voltak ilyen szintű együttműködések is részben.

[01:06:48]A és a és teljesen más, amikor amikor tehát, hogy nincs sem tehát és és itt itt itt történik tulajdonképpen ami most a társadalbiztosítási kérdés meg a meg a jóléti államkérdés, meg a félreértés, meg a megint összekötöm a kérdéseket, tehát a konfliktusok, hogy hol jelentkeznek a tehát alap alapesetben egy délkelet-ázsiai ország többségében, tehát nincs egy ilyen szintű, tehát Magyarországnak egy jó jóléti állami infrastruktúrája van.

[01:07:18]Az más kérdés, hogy atrofálódik most már évtizedek évtizedek óta.

[01:07:23]A de hogy aki idejön, azt nem tudja, hogy itt nem kell fizetni például az oktatásért.

[01:07:33]Ühüm.

[01:07:34]Vagy hogy az egészségügyi ellátás az része annak, hogy valaki dolgozik, és akkor elvileg ugye teh át, hogy ennek működnie kell.

[01:07:43]A és itt nyilván, hogy itt itt már a a belépéskor egy sokkal nagyobb, tehát hogy már nem szervezési, de egy információs munkát kéne elvégezni, ugye, tehát hogy a még a az idejövetel előtt meglegyenek azok a azok a lépések, amelyek amelyek a hát adott esetben a kihasználhatóságát csökkentik, de hogy az ember fel is tudjon készülni, hogy akkor mire készülhet, mert tehát A ez ezek a kis kis a kelet eus el kelete-európai államok esetében, tehát hogy a dolgozók zömében azt se tudják, hogy hol vannak.

[01:08:23]Tehát hogy ez nagyon általános.

[01:08:25]Tehát, hogy most egy ilyen kis államocska, tehát ahhoz képest, hogy ugye a földrajzilag vagy térbeileg, hogy milyen hatalmas tereket képesek ezek az ezek az emberek így végigjárni, tehát ahhoz képest innen elmenni, nem tudom én, Németországbó, az nem egy nagy ügy.

[01:08:42]És igazából két törés van.

[01:08:45]Az egyik az az osztály szociális szinten jelenik meg.

[01:08:48]A másik az pedig az pedig a tehát mondjuk úgy, hogy hogy regionális a ellenté különbségek különbségek miatt.

[01:09:00]És akkor tehát mi is láttuk azt, hogy tehát az EU országaiban is, de Magyarországon is megjelennek azok a rétek, a akik akik soha sehova nem voltak integrálva, és nem ismerjék az alapjogaikat.

[01:09:11]Tehát, hogy tehát a szakszeretek is ebből a szempontból, tehát magyar dolgozókkal is Magyarországon magyar szakszeretek, tehát hogy sokat kín lődnek, mert a munkájuk nagy része az tulajdonképpen szociális munkában ühüm merül ki, tehát hogy egy ilyen fajta is istáolásról van szó.

[01:09:28]És akkor a másik rész az pedig, hogy elmagyarázni azt, hogy itt az infrastruktúra az hogy működik.

[01:09:34]Tehát ez lehet egy ilyen ez egy ilyen közfeladat a kéne legyen.

[01:09:36]Tehát csak nyilván, hogy az érdek az nincs nincs ehhez.

[01:09:43]Nincs nincs hozzá hozzákapcsolódva ehhez.

[01:09:46]Szerinted a szakszervezetek mennyire alkalmasak ezeknek a kihívásoknak a megugrására?

[01:09:53]Gondolva arra is, hogy azt mondtad, hogy Szlovákiában az azt lehetett érzékelni, hogy inkább a sajátjaikat védik, és akkor azér megnyugtató, hogy van egy ilyen pufferzóna a sajátjai körül, megtudva azt, hogy visszatérő kritika az, hogy a szakszervezetek jobban értik a munkáltatók nyelvét, jobban szót értenek velük, mint a igazából a saját tagjaikkal, vagy akár a szervezendő munkásokkal.

[01:10:16]Igen.

[01:10:16]Hát az alapjáv tehát, hogy a szakszerát azok ilyen két világ közé között vannak és alapjánve, tehát hogy hogyha alapjánve jogkövető a társadalomnak felelős szervezetek, amelyek az adott jogszabályokon belül működnek.

[01:10:34]Tehát ez az a rész, amelyet amit érdemes mindig hangsúlyozni, hogy tekintettel például a munkatörvénykönyvére is, hogy milyen szinten van a szakszeretnek a a tehát a a keze az kötött, tehát hogy ő egy szakszeret nem nyilatkozhat a ugye a a munkáltató rossz gyakorlatairól.

[01:10:58]Á, tehát így általában, mert a mert adott esetben a adott esetben a tehát a munkatörvénykönben a jó hír hírnévnek a veszélyeztetését a szankcionálja vagy szankcionálhatja.

[01:11:09]Tehát, hogy vannak ezek a vannak ezek a nagyon kényes dolgok a és hogy tehát a munkaügyi kapcsolatoknak nagyon szigorú szabályrendszere is vannak, nem véletlenül, tehát hogy sokkal nehezebb szervezni még általok is, és hogy kollektív alkunak is csak egy bizonyos, csak egy nagyon szűken lehatárolt területe enged meg Kollektív Alkut, ahol ugye a azok a szituációk, amikor a végre a munkavállalói oldal a parításba kerül a munkáltatóval.

[01:11:45]Tehát, hogy ilyen szinten sokkal nehezebb.

[01:11:47]És akkor van a másik része, ami ami ugye a szakszeret mint közösségi közösségi a szervezet kérdése.

[01:11:57]És akkor ebből a szempontból viszont nyilván, hogy a hogy az ítélet az negatív a mert a mert ugye tehát hogy cégvállalaton kívül szakszeretek igazából nem léteznek vagy nem láthatóak.

[01:12:10]Tehát, hogy a tevékenységük azok ebben nem is nem is nyilvánulhat meg.

[01:12:16]A és ebből a szempontból pedig ugye egy egy olyan egy olyan realitásnak a részei, amely amely a tehát amelynek a dinamikái munkaválló ellenes, tehát mint mint olyan.

[01:12:31]Tehát ez egy ez egy ez egy ez egy nagy probléma.

[01:12:33]És és azt kell mondanom, tehát hogy ebből a szempontból pedig a tehát a a teljes teljes gazdasági regulációt át kellene gondolni, hogy tulajdonképpen mi a szakszereteknek a szerepe ebben az új konstellációban.

[01:12:50]Egyébként vannak próbálkozások, ment a szem 2023-ban igen, a VDS egyébként bejelentette, hogy ők megkísérelnék azt, hogy a Fülöpszigete kimunkásokat megszervezzék.

[01:13:00]Nem tudom, hogy ez meddig jutott.

[01:13:02]Ennek majd egyébként nekünk kéne utánanézni.

[01:13:05]Meg hát ha szabad ezt lelőni, akkor a az úgymond ilyen új hullámos szervezők, akik megjelentek, ők most kifejezetten azon gondolkodnak, hogy hogy lehet ilyen atipikusan foglalkoztatott embereket megszervezni.

[01:13:20]A igen.

[01:13:20]Tehát, hogy erre már vannak hát konkrét régiós példák is.

[01:13:27]A tehát egyrészt ugye a tehát az információ, a plusz szolgáltatás az az tehát arra vannak gyakorlatok, tehát a magyarországi szakszeretek között is a ugye én a Vasasokkal dolgoztam a legtöbbet.

[01:13:39]Tudom, hogy a VDS is a tehát konkrétan tudom, hogy most jelenleg tehát ilyen információkampányban is van a tehát hogy ők is ebből szempontból ő gyakorlatot végeznek, hogy lefordítják a ezeket a szövegeket a más idegen nyelvre is.

[01:13:53]A de ettől nyilván van egy van egy nehezebb feladat, tehát hogy tulajdonképpen az érdekvédelem, az érdekérvényesítés szintjén hát általában a a szakszeretek amiatt nem mennek ebbe belőle, mert ez sokkal munka munkaigényesebb, munka munkaintenzívebb és és aki menetel, az pedig nem a bizonytalan.

[01:14:19]Tehát ez a ez a rizikó túl magas.

[01:14:22]A és akkor kiemelem talán akkor a a pozitív példát is, hogy ugye a a szlovénul mondom a Delsketovalnica, ami ami a munkás tanácsadó szervezet, tehát ő ők tulajdonképpen a szakszeretből nőtték ki magukat, és egy más szervezési modellt a visznek.

[01:14:48]De ezt láttátok is a filmet, hogy Igen, két nappal ezelőtt néztünk egy dokumentumfilmet, angolul tudom a nevét, The Thing to Beone 2025-ös és Sergyan Kovacic rendezte, és azt elvileg azzal kecsegtettek minket, hogy hamarosan Magyarországon is bemutatják, úgyhogy nagyon ajánljuk nekünk.

[01:15:08]Nagyon tetszett a film.

[01:15:09]Igen, de hogy a lényeg, hogy náluk a szervezés az úgy működik, hogy hogy a tagdíjat fizetnek a a dolgozók, és hogy ennek fejében pedig mindenfajta segítségire jogosultak.

[01:15:24]Tehát ott a ott helyeg a nyilván, hogy ez ez egy ilyen törés is volt, tehát ő szakszáből nőte ki magát ez a program, csak akkor mindig a prioritás, hogy akkor ez a szakszerá része lesz-e vagy sem, és akkor a szakszerá mégse kérte ezt a szlovéniai szakszervezet, a ami viszont tehát, hogy hosszú távon látszik, hogy hogy stratégi mekkora a mekkora hiba volt, mert tehát most nem olyan régen néztük a a szlovéniai adatokat, tehát hogy milyen szinten fölí fölí fölív fölívelőben van a a külföldiek a arányszáma, tehát a munkapiacon különösen, tehát hogy a tehát ezek változnak és akkor nyilván e bizonyságozatokban ez még még még nagyobb súllyal, tehát akár többségileg is már megjelenik a külföldi külföldi dolgozók aránya.

[01:16:16]A és igazából Szlovéniában ez egy mondás is volt, hogy hogy a gazdaság csak így így tartható fel, hogyha megpróbáljuk ezt bevonni, meg integrálni is.

[01:16:26]És akkor van nyilván ez a kezdeményezés.

[01:16:28]Tehát Goránt kérdezitek, akkor őttel rengeteg kritikát fogalmazd majd meg, mert ugye ez mégis egy ilyen félig ez ilyen a langyos langyos integrációs a programok is társalnak társulnak most jelenleg ehhez.

[01:16:46]egyébként nekem nagyon megható volt, hogy a a film igazából úgy volt felépítve, hogy megmutatott különböző felmerülő eseteket, ahol igazából információt, tanácsot vagy így képviseletet kértek az emberek.

[01:16:57]És közben pedig volt egy íve, hogy a van egy kikötő üzemeltető vállalat, a Luca Koper, és ott nagyon sok embert kívülről dolgoztattak, tehát nem közvetlen foglalkoztatásról volt szó, és emberek lehúztak több mint 20 évet így, ami jelentette azt, hogy nem kaptak elég fizetést, jelentette azt, hogy másfajta volt igazából a az elbírálásuk, nem voltak elismerve.

[01:17:25]Nem tudom, hogy esetleg a hogyha valami történt velük, lehet, hogy ott sem volt akkora védettségük.

[01:17:31]És igazából a a film vége oda jutott el, hogy hogy több ember megkapta a közvetlen foglalkoztatást, és nagyon nagyon megérintő volt, ahogy ahogy elérzékenyültek ezek az emberek, akik lehúztak ott egy életet.

[01:17:47]Igen.

[01:17:47]Tehát ez tulajdonképpen ez egy picit vissza is kacsint a korábbi kérdésekre, mert tehát itt is a tehát összefonottak a jogállási kérdések.

[01:17:54]a vállalat vállalat gazdálkodásával is ugye, hogy a a tehát Jugoszlávia szétesése után az ott ragadt dolgozók a tehát, mert tehát itt tudni kell, hogy Szlovénia már a Jugoszlávia alatt is támaszkodott különösen a boszniai dolgozókra a és a tulajdonképpen az ő sérülékenységük az kifejezett volt, tehát hogy amíg ők megkapták a megfelelő papírokat meg mindenfélét, tehát hogy túl kellett élni a nehéz időket is, és akkor ilyen szinten hajlamosak voltak mindent elfogadni, amit kínáltak nekik.

[01:18:39]Hát és a vállalati gazdálkodás szempontjából pedig ugye ez ez elhangzott a filmben, hogy hogy ugye a bértömeg gazdálkodás, vagy hogy a mennyivel mennyivel a jobban megérte a tervezése is a a vállalatnak, hogyha hogyha a bejelentett dolgozók számát azt minimálisra csökkenti a és hogy különböző a bedolgozó vállalatokra támaszkodik egyre inkább, tehát és hog még ilyen hierarchikusan is szervezett több azt hiszem legalább két lépcsőben.

[01:19:14]Ümümt még esetleg valami, amit megosztanál velünk?

[01:19:20]Gondolkodom.

[01:19:24]Igen.

[01:19:24]Talán talán még a szervezés szempontjából, amit amit a amit fontos hangsúlyozni, az hogy az, hogy a mennyire nincs meg nincs meg a tehát a szervezés szempontjából az a tér, ahol a ahol a dolgozókkal a valaki foglalkozik, vagy ahol ahol megtörténik ez a bátorítás, tehát a mindennapi bátorítás.

[01:19:50]A tehát felvilágosítással, információval együtt.

[01:19:54]Tehát, hogy ez a szlovén példában ez így ez így jól kijött.

[01:19:58]A és a másik dolog az pedig, hogy hogy a tehát a dolgozók, azt még nem mondtam el talán, hogy a hogy a tehát a fragmentáción kívül ugye a hierarchiák is és h mondjuk a a koperi a hajógyár az és logisztikai központ az az tulajdonképpen ebből a szempontból egy egy a egy jó példa volt ugyancsak, hogy megjelennek ezek a hierarchiák a dolgozók között is.

[01:20:23]Tehát, hogy a hogy kinek van szakszervezete például, kinek milyen szerződése van a és akkor ezek a rétegződések megjelennek már munkahelyi szinteken is.

[01:20:37]Üüm, nagyon köszi, nagyon köszi, hogy hát én ügyesak köszönöm.

[01:20:40]Köszönöm a meghívást.

[01:20:42]Jáj jöttél, és nagyon köszi nektek, hogy meghallgattatok minket.

[01:20:45]Ha kérdésetek, javaslatotok lenne, írjátok meg nekünk kommentben, vagy a műsorkukacmérce.hu címre.

[01:20:52]Találkozunk a tiloson két hét múlva, a mércén pedig talán már korábban is.

[01:20:56]Sziasztok!