CIA-puccs, forradalom, leszámolás a baloldallal: így lett az USA főellensége Irán | Forráspont!

[00:00:00]Komin nagyon fontos kommunikációs trükköket alkalmazott a baloldaliaknak is.

[00:00:05]Ugye kicsit felcserélte ezt a tők és proletár a dikotómiát egy ilyen elnyomók és elnyomottakra.

[00:00:12]Tehát ugye ez rezonált egyébként a baloldaliakkal is, csak ugye a baloldali csoportok úgy gondolták, hogy oké, a forradalom érdekében szükségünk van az iszlamista szövetségre, de ők alapvetően úgy gondolták, hogy kume kvázi az arca lesz ennek, és aztán majd amikor a forradalom elkezd megvalósulni, akkor az emberek racionális döntések alapján ugye a bal oldalnak a a megerősítésé ben fognak részt venni.

[00:00:44]Komeini ügyesen kommunikációval nagyon jól elaltatta az összes lehetséges szövetségest.

[00:00:50]Így gyakorlatilag ő nemcsak az arca lett a forradalomnak, hanem ő lett az, aki végül mint vallási vezető gyakorlatilag a síta teológiát felhasználva egy ilyen elképesztően érdekes államkonstrukciót hozott létre, ami befelé rendszeren belül kimondottan plurális, kifelé már inkább sokkal inkább brutális képet festett magáról.

[00:01:27]Sziasztok!

[00:01:27]Ez itt a forráspont, a Mérce és a Tilos Rádió Nemzetközi politikai podcastja videós műsora.

[00:01:32]Június 15-én Irán és az Egyesült Államok hivatalosan megerősítette, hogy sikerült megállapodást kötni a február óta tartó háború formális lezárásáról.

[00:01:41]A megegyezés pontos részletei azonban nem ismertek.

[00:01:45]Azt viszont tudjuk, hogy a két fél álláspontjai extrém módon eltérnek néhány kérdésben, mint például az iráni urándósítás kérdése, vagy az iráni gazdaságot 1979 óta folytogató amerikai nyugati szankciók.

[00:02:01]A mostani megállapodás, tehát jó esetben csak az alapja lehet majd egy átfogó konstruktív békefolyamatnak, és annak is megvan az esélye, hogy a konfliktus hamarosan ismét aktív háborúba fordul.

[00:02:12]Különösen igaz ez, ha tekintetbe vesszük, hogy Izrael és szélső jobbos kormánya egyre inkább aszertíven, gyakran amerikai jóváhagyás nélkül és nehezen kiszámítható módon manőverezik Iránnal szemben.

[00:02:23]A két félnek ugyanakkor lélegzetvételre volt szüksége, és ez némi esélyt is ad a hosszútávú rendezésre.

[00:02:30]A most következő beszélgetés első részében az iráni munkásosztály sokáig igen meghatározó politikáiról, az iráni forradalmi baloldalról, illetve a nők sok évtizedre visszamenő küzdelmeiről beszélgettünk.

[00:02:41]Nemsokára pedig megmutatjuk nektek azt a beszélgetésünket is, amelyben az év évtizedekre visszamenő konfliktus természetéről, a jelenlegi háborúról és a rendezés lehetőségeiről beszélgettünk.

[00:02:55]A forráspontot két hetente, pénteken 6:00 órától a Tilos Rádión hallgathatjátok meg.

[00:02:59]és megtaláljátok a Mérce YouTube, illetve Spotify felületein is.

[00:03:03]Iratkozzatok fel, ha tetszenek az adások.

[00:03:05]A műsört négyen szerkesztjük.

[00:03:08]Vince Csaba, Székely András, illetve Non Barbara Fabi.

[00:03:10]Én magam Pap Gáspár vagyok.

[00:03:12]A műsor technikai hátterét Ozi András, illetve Fazekas Lázár Benjamin biztosítják.

[00:03:19]Nekik nagyon köszönjük.

[00:03:22]Amikor a világpolitika nézőpontjából beszélünk Iránról, akkor Közelkeleti nyugat középhatalom elsősorban az USA és Izrael ellenábasaként merül föl.

[00:03:31]Tehát a nyugasti sajtóban egy ilyen kivételesen gonosz rezsimként írják le ezt a 79 óta uralkodó rezsimet.

[00:03:42]Ugye a hírekben a nők elnyomása kerül be elsősorban az ellenzékiek rendszeres kínzása, kivégzés, illetve a felkelések idején a a brutális elnyomás, fellépés a tüntetőkkel szemben.

[00:03:53]És valóban egy ilyen egészen brutális és és visszataszító rezsimről beszélünk.

[00:03:58]Amit azonban ez a megközelítés elfed, az az, hogy mely történelmi okok vezettek el az iszlamista rezsim kialakulásához, megszárdolásához.

[00:04:10]És ennek a történetnek pedig meghatározó része az USA és Nagy-Britannia iráni olaj fölötti fölötti kontrollhoz való ragaszkodása, amelynek eszközeként támogatták a a 79 előtti rendszer a sakr rendszerének igen brutális rendszerét is, és ellehetetlenítették az iráni Nemzeti Demokratikus Mozgalmat, ami ugye az 1953-as pcsban csúcsosodott ki.

[00:04:32]Irán történetében pedig nagyon sokáig meghatározó szerepet játszott Irán szervezett munkásosztálya, amely mind a nyugati imperializmus, mind a konzervatív patriarchális észmalizmus ellen küzdelmet folytatott.

[00:04:45]És ma elsősorban Csaba tudására fogunk támaszkodni, aki nagyon sokat tud Irán történetilől, illetve az iráni rezsim ellenzékének olyan bugyra is van nemi rálátásod, ami kevés teret kap a nemzetközi nyilvánosságban.

[00:05:01]És első körben azt kérdezném tőled, hogy mesélj arról, hogy neked mikelt tette fel az érdeklődésedet Irán iránt, az iránni viszonyok iránt, és mi az, ami miatt ez leköti a figyelmedet a mai napig?

[00:05:14]Alapvetően számomra a leg legért érdekesebb aspektusa Iránnak nyilván a nemzetközi a kapcsolatokban, a nemzetközi a konfliktusokban való részvétele miatt érdekes.

[00:05:32]A kezdetek alapvetően úgy néztek ki, hogy a szeptember 11-i terrortámadás után kezdtem foglalkozni aktívabban a Közelkelettel, és már George Bush, amerikai elnök, híres a gonosz tengely, az Exis of Evil beszéde után furcsának tartottam azt, hogy ugye a szunnita extrémisták támadást indítanak az Egyesült Államok ellen, amiben az amerikai elnök gyakorlatilag iránt ennek a totális antagonisztikus ellentét is valahogy sikeresen belekeverte ebbe a küzdelembe.

[00:06:12]Ugye itt csúcsosodott ki Huntingtonnak a legendás könyve.

[00:06:15]Legendás nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyébként precíz meg jó munka is lett volna.

[00:06:19]ugye a civilizációk harca, ami végletesen leegyszerűsítette ezt a nyugati demokráciák a a radikális iszlámmal való szembenállását.

[00:06:34]És igazából csak az volt a motiváció, hogy képet kapjak arra, hogy milyen alapon, milyen módszerekkel tudja a világ közvéleményét az amerikai elnök, az amerikai hadsereg befolyásolni annak érdekében, hogy egy háborút indítson gyakorlatilag a a Közelkelet különböző országai ellen.

[00:06:57]Úgyhogy innen jön a a kutatási kényszer gyakorlatilag, amit éreztem, hogy egyszerűen meg kell fejtenem azt, hogy mi a motiváció, hogy egyáltalán egy valós szituációról beszélünk, vagy ez gyakorlatilag egy gyűrűügy a ahhoz, hogy hogy eladják ezt a háború háborút a világ közvéleményének.

[00:07:20]Szóval rátérve az aktualitásokra, február utolsó napján az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, amire Irán válaszul megtámadta a USA katonai létesítményeit a térségben, illetve az Egyesült Államok szövetségeseit, de ennél is sokkal nagyobb hatást keltett, hogy Irán, mint az egyébként várható volt, lezárta a hormoni szorost, és ezzel az egekbe repítette az olajárat.

[00:07:48]Aztán április 9-én egy tűzszünet jött létre.

[00:07:50]Viszont a béke megállapodásra a mai napig várni kell.

[00:07:56]Habár Trump ezt tulajdonképpen minden hétvégén megígéri.

[00:07:58]Mai hírek, hogy miután az iráni erők lelőttek egy iráni légtérbe berepülő amerikai helikoptert, az Egyesült Államok idézem önvédelemből iráni légvédelmi állásokat bombáztak.

[00:08:14]Szerinted várhatunk még fordulatot ebben a háborúban?

[00:08:18]Én alapvetően azt gondolom, hogy senkinek nem érdeke a háborúnak a tényleges folytatása.

[00:08:22]Ugye az irániak, az iráis rezsim rettenetesen meggyengült a háború első fázisa után.

[00:08:30]Ugye elvesztették Hamenei Ajaton lakot és gyakorlatilag a forradalmi gárda, a paramilitáris paramilitáris csoportok a Bassage-nek a vezetőségét is lefejezte az izraeli és a amerikai koalíció.

[00:08:45]Így azt gondolom, hogy az irániak most jelenleg egy ilyen rendszerátstruktúráláson mennek keresztül.

[00:08:53]Ezért is volt rettentően fontos számukra, hogy tűzszünetet kössenek az Egyesült Államokkal.

[00:08:59]Annak ellenére, hogy ez ugye a belső helyzetét nézve az iráni rezsimnek valószínűleg nem volt egyszerű döntés.

[00:09:06]Ugye a háborút megelőző tüntetési erőszakos hullámoknak a leverése alapjaiban rendítette meg a rezsimnek a a külvilág felé mutatott képét, amire jött még a háború is, ugye a korábban említett veszteségekkel, ezért szükséges volt az irániaknak a a tűzszünetben való a kompromisszum.

[00:09:33]Az Amerikai Egyesült Államok szerintem szintén azt a annak érdekében dolgozik, hogy le tudja állítani a háborút.

[00:09:40]Ugye itt a legnagyobb probléma számukra az izraeli külön utaspolitika ezzel kapcsolatosan.

[00:09:49]Ugye az amerikaiak aggódnak az Olar jár miatt, amit említettél, illetve ugye a közelgő labdarúgó világbajnokság az ami a az amerikaiak szerint a központi érdeklődést váltja ki, amikor az Amerikai Egyesült Államokról beszélünk, nem pedig egy háború a Közelkeleten.

[00:10:11]Ugye Trump elnök népszerűsége alapvetően a közelkeleti háborúknak a lezárása hozta gyakorlatilag meg azt a fajta népszerűséget, amire építve ő elő első körben ugye megnyerte a az elnökválasztási kampányt annak idején Hillary Clintonnal szemben.

[00:10:28]Úgyhogy szerintem az amerikaiaknak elképesztően fontos lenne az, hogy ne történjen semmilyen félreértés az irániakkal szemben.

[00:10:37]Jelenleg is látjuk azt, hogy az amerikaiak nem teljes mértékben kontrollálják Izraelt.

[00:10:42]Ugye a tűzszüneti megállapodás hivatalosan elvileg Libanonra is érvényes.

[00:10:47]Ennek ellenére az izraeliek gyakorlatilag folyamatos bombázás és egyre szélesedő megszállásra rendezkedtek be Dél-libonban.

[00:11:01]És az irániak egyre inkább hangot adnak nem tetszésüknek, hogy a libanoni terület, a déllibanoni terület gyakorlatilag nincs a tűzszünet, tehát nincsen betartva a tűzszüneti megállapodás Déllianonban.

[00:11:18]Ugye az irániaknak most az a elsődleges mozgásterű, pont az, amitől az amerikaiak félnek ugye a a foci VB kezdete, hogy gyakorlatilag az irániak most egy kicsit felbátorodva érzik magukat, hogy ez gyakorlatilag leköti Trumpot.

[00:11:34]Ugye Trump viszonylag gyorsan is reagált erre a helikopter lelövésre.

[00:11:40]Úgyhogy én nem lennék meglep, hogy az izraeli eszkalációra válaszol az irániak is folyamatosan kisebb-nagyobb mértékben azért a amerikai közelkeleti szövetségeseket minimálisan legalább támadás alá vonnák a VB előtt, akár a VB alatt is jelzésértékűnek.

[00:12:03]Ö tekintve azt, hogy igazából itt szükséges lenne már egy átfogó tűzszüneti megállapodás, vagy a háború konkrét lezárása az Egyesült Államokkal.

[00:12:14]Ühüm.

[00:12:15]Akkor szerinted egy kompromisszumos békére számíthatunk?

[00:12:16]Tehát nem valószínű, hogy úgy záró lenne a háború, hogy valamelyik fél egyértelmű győzelmet tud hirdetni?

[00:12:22]Szerintem alapvetően ez a legvalószínűbb, de azt abszolút nem tartom kizártnak, hogy ez a megállapodás még nem a közeljövőben fog megtörténni.

[00:12:35]Ugyan az amerikaiak, főleg az izraeliek nagyon látják, hogy az iráni rezsim soha nem volt ennyire gyenge, mint manapság.

[00:12:42]Ők ebben egy olyan lehetőséget látnak, hogy az úgynevezett ellenállás tengelyét végletesen lefejezzék.

[00:12:47]Ugye az elmúlt néhány évben kiesett Irán külföldi bábjainak a nagy része a képből.

[00:12:54]Kezdve ugye a Hezbollak komoly veszteségeket szenvedett a a Hamasz október 7-i támadása után, ugye amikor a házbolag észak felől ugye támadást indított az északi-izraeli területek ellen.

[00:13:10]Ugye a ennek következtében ugye a Hezbollakot is sikerült Izraelnek teljesen lefejeznie.

[00:13:18]Aztán ugye az aszadrendszer is megdőlt Szíriában, ami a másik, talán a legkomolyabb csapás ugye Iránnak ugye megszűnt gyakorlatilag az a híd, amit ők ugye úgy tekintenek, hogy Teherántól Bejrúig Szárazföldi folyosó fegyverszállítások a Hezból laknak.

[00:13:41]Náluk ugye ez a koncepciónak az abszolút legfontosabb sarokköve volt.

[00:13:44]úgy, úgy, hogy így dominózerűen borultak fel Irán bástyái a térségben, úgyhogy ők eljutottak szerintem arra a pontra, hogy a a rendszer stabilitását kell most már elsősorban nézniük, úgyhogy nem igazán engedhetik meg azt a a belső tüntetések, erőszakos cselekmények, illetve a háború után, hogy hagyják kicsúszni a kezeik közül az irányítást, mert erre most megvan a lehetőség, meglenne a lehetőség.

[00:14:18]Igazából ez nekik a tűzszünet, illetve a az amerikaiak kétértelmű megnyilatkozásai csak lehetőséget adnak arra, hogy stabilizálják a helyzetüket.

[00:14:28]Úgyhogy nekik mindenképpen okosan kell használni ezt az időszakot.

[00:14:32]És szerintem annak ellenére, hogy látok arra esélyt, hogy támadásokat intézzenek az amerikai szövetségesek ellen a régióban, alapvetően ők ezt a nyomásgyakorlás érdekében teszik, hogy egy jobb alkupozícióba kerüljenek, amikor alá fogják írni azt a megállapodást, hogy akkor innentől kezdve feladjuk a háborúzás folyamatát az amerikaiakkal.

[00:15:04]Az aktualitásokra még még visszatérünk a beszélgetésben.

[00:15:08]Most egy ilyen kisebb ellentmondásra vagy paradoxonra szeretnék rákérdezni Irán világpolitikában betöltött pozíciójával kapcsolatban.

[00:15:16]Ugye Irán lakossága világran sorban 17, a gazdasága pedig a 27.

[00:15:21]helyen áll gazdaságnak a mérete.

[00:15:25]Közvetlen előtte olyan országok vannak, mint Bangladesh vagy tájföld.

[00:15:29]És akkor ugye látható is, hogy mit akarok kérdezni, tehát hogy ezeknél az országoknál jóval nagyobb a geopolitikai súlya Iránnak, hogy egyfajta ilyen regionális hatalomként szokás rá hivatkozni, és azon a kérdés meg tud-e ezt ezt világítani valamilyen módon röviden, hogy hogy miért miért alakult ki, hogyan alakult Kiránnak ez a pozíciója?

[00:15:49]Vagy úgy is lehet kérdezni, hogy hogy miért érdekel, miért miért érdekes ennyire az USA-nak irán?

[00:15:58]Miért szerepel ennyit a hírekben akkor is, amikor nincs háború?

[00:16:02]Igen, hát ugye Irán az Egyesült Államok számára 1979 óta a legnagyobb nemzetközi sokkot eredményezte.

[00:16:10]Gyakorlatilag az amerikai politikai elit azóta sem tudta túltenni magát azon, hogy egy gyakorlatilag egy vallási fanatikusok által menedzselt forradalom 44 napig, tehát több mint egy évig fogvatartotta gyakorlatilag az amerikai nagykövetség és a C munkatársait Teheránban.

[00:16:36]Úgyhogy nyilván mire az amerikai társadalom felútsódott a vietnámi háború veresége után, kaptak egy ilyen túzdrámát, egy ilyen megaláztatást, hogy a közelkeleti legfontosabb szövetségesüket így távolították el, ahogy az történt ugye Iránban.

[00:16:55]Ezen a ezen az amerikai elit gyakorlatilag nem tudta túltenni magát.

[00:17:03]Ugye ez megnyilvánul abban, hogy Irán azóta gyakorlatilag a legkomolyabb szankciók alatt kényszerül létezni.

[00:17:08]Ha figyelembe vesszük azt, hogy Irán gyakorlatilag 79 óta egy teljes gazdasági blokád alatt kényszerül létezni, így már el tudjuk képzelni azt, hogy milyen gazdasági súlya lenne akkor, hogyha egy gyakorlatilag a nemzetközi kapitalista rendszerbe beintegrálódott ország lenne, akkor a geopolitikai súlyához mértel a gazdasági potenciálja, és sok sokkal magasabb lenne, mint ahol jelenleg elhelyezkedik.

[00:17:42]Ugye ezzel az amerikaiak, az amerikaiak közelkeleti szövetségesei is tisztában vannak.

[00:17:50]Számukra az a legfontosabb, hogy amennyire csak lehetséges, és amilyen sokáig lehetséges, az iráni rezsimet teljesen elzárják a gazdasági lehetőségeitől.

[00:18:03]Úgyhogy ha belegondolunk, hogy totális embargó mellett milyen szintre jutott az iráni gazdaság, és hogy milyen mit tudnak ők ezzel a nehézkes körülmények közepette is véghez vinni gazdasági szempontból, akkor láthatjuk azt, hogy amint ebből kikerülne egy ténylegesen egy gyakorlatilag egy regionális nagy hatalomról beszélnénk, nem csak egy sima helyi hatalomról, amit most is megállapítottunk ugye a beszélgetés elején.

[00:18:35]Ühüm.

[00:18:35]És akkor ugye a gazdasági potenciális gazdasági hatalon és létező gazdasági hatalapját ugye az olaj képezi, ami a 20.

[00:18:43]század legfontosabb energiahorzol és a mai napig is és még talán egy ideig így marad.

[00:18:52]Ugye, hogy egy tényezőben kellene Iránnak a a gazdaságiát összefoglalni, és ebből a következő geopolitikai jelentőséget, akkor ez ugye a perzsa olajra ugye elég hamar rátették a kezüket a brittek.

[00:19:02]1908-tól kezdték kitermelni a az olajat akkor még Perzsiában a brit kormány többségi tulajdonában lévő angol perzsa olajtársaság.

[00:19:16]Ez lett később ugye a British Petroleum Company és 53-ig elsősorban a britek kontrollálták a kitermelést.

[00:19:22]Végleg pedig a 79-es forradalommal veszítették el a kontrollt.

[00:19:27]Hát akkor már inkább a az USÁról kell beszélnünk.

[00:19:29]És ugye innentől beszélhetünk a blokádról, hogyha röviden össze kellene foglalnod, hogy hogyan alakította az olajfeletti kontroll kérdése irán, illetve Perzsia és a nyugati hatalmak viszonyát a század első felében, mielőtt rákérünk rátérünk a későbbi kérdésekre, illetve hogyan határozta meg az iráni politikai frakciókat, vezettségeket, akkor hogy válaszolnán er a kérdés?

[00:19:52]Hát alapvetően az olaj az sokkal több Iránnak, mint egy egyszerű energiahordozó.

[00:20:02]Ugye itt megjelenik a gyakorlatilag az iráni nép, ahogy gondolkodik a nemzeti szuverenitásról, ahogy látják a az ország megalázottságát, ugye ezt a folyamatos kizsákmányolást, amit egy egy birodalom, gyakorlatilag a brit birodalom rákényszerített erre az országra.

[00:20:22]Ugye amit említettél a az a anglo iráni olajtársaság.

[00:20:30]Ez gyakorlatilag egy államként funkcionált Iránban, miután az olajat megtalálták.

[00:20:34]Ugye az a helyi a helyi emberek, a az irániak, a perzsák ugye úgy látták, hogy a a britek az ő gyakorlatilag ásványi kincsükből luxus életet élnek.

[00:20:47]Az egyszerű brit munkásak is a legjobb körülmények között tudtak élni.

[00:20:51]Perzsiában, akkoriban.

[00:20:55]Úgyhogy ez egy folyamatos problémát szült a helyi közösségek, a helyi társadalom és a a brit a a az angol iráni a milyen olajtársaság között.

[00:21:06]De alapvetően szerintem fontos megemlíteni azt, hogy egyáltalán a Rezasa a Kajar dinasztia a bukása után gyakorlatilag egy britek által oda helyezett a hatalmi pozícióba helyezett egy katonai vezető volt gyakorlatil.

[00:21:30]Beszél.

[00:21:31]Így van.

[00:21:33]Ez lett később ugye a paklavi dinasztia.

[00:21:36]Úgyhogy alapvetően, hogyha így végiggondoljuk ugye a a Perzsa társadalomnak, ez nem volt egy hatalmas változás, mert gyakorlatilag egy helytartót kaptak, aki már ugye Perzsa volt, de még totálisan a brit érdekek kiszolgálójaként funkcionált.

[00:21:54]Semmi komoly fejlesztői hatása nem volt a társadalomra.

[00:21:59]Ugye ez majd később meg fog változni, tehát az ő fia hatalomba kerülésével ugye a 60-as70-es évek már egy teljesen más modernizáló iránt mutatnak, de ez a 20-as években még ez gyakorlatilag a a az elit egy nagyon-nagyon szűk perzsa elitnek a a jóléte, illetve a brit érdekek kiszolgálása volt az első számú a funkciója.

[00:22:24]Úgyhogy ez folyamatosan visszatetszést keltett a perzsa társadalomban.

[00:22:32]És akkor ezzel szemben szerveződik majd meg később a nemzeti mozgalomra.

[00:22:34]Majd később egy fogunk egy kicsit beszélni.

[00:22:38]És akkor ebben az adásban így nyilván nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy az a az ország iparosodásával ugye a 20-1.

[00:22:45]század végén 20.

[00:22:45]század elejére megerősödő, megszerveződő munkásosztálynak is létrejönnek a saját politikai szervezetei, meg gazdasági szervezetei, szakszervezetek.

[00:22:56]És hát ebből női aztán ki majd Irán történetének egyetlen tömegpártja a Tude is, amiről majd később talán még fogunk beszélni.

[00:23:03]arról tudsz beszélni, hogy a nemzeti mozgalom majd később alapvetően egy polgári szerveződésként mondjuk így, de a nemzeti szuverenitásért vagy a népszuverenitásért kiállva a sarrendszere ellen.

[00:23:17]És a kommunista frakció, a munkásmozgalmi frakcióknak a követelése között mik voltak az alapvető különbségek?

[00:23:25]első az olajat illeti.

[00:23:28]Hát alapvetően az összes formálódó politikai frakció az olajnak a az államosítására törekedett.

[00:23:37]Ugye amit említettél a a nemzeti tömörülés alapvetően egy a felső középosztály, hogyha lehet ilyet mondani, hogyha létezett ilyen minimálisan, de ekörül szerveződött meg.

[00:23:56]számukra is nagyon fontos volt a az olajnak az államosítása, hogy ezek alapján tudjon kiszélesedni gyakorlat gyakorlatilag az a középosztály, amire ezek a rétegek vagytak.

[00:24:09]Ugye amit említettél, ugye megjelentek a kommunista mozgalmak is már a a bolsevik forradalom után, ugye Irán szomszédos ország volt, vagy Perzsia, akkoriban még ugye a Szovjetunió nagyon aktívan közreműködött Iránban.

[00:24:25]folyamatosan pénzzel és katonai segítségeket is adtak a az első tömegpártnak.

[00:24:32]Ugye a Tudasz tömegpártot jelent gyakorlatilag.

[00:24:37]Úgyhogy a a szovjetektől, a kezdetöktől fogva megvolt az a fajta segítség, ugye mint a többi szomszédos országban, hogy potenciálisan egy kommunista forradalmat lehessen létrehozni Iránban.

[00:24:51]Tehát a szovjetek abszolút nem sajnálták az időt meg az energiát arra, hogy próbálják befolyásolni Perzsia a történelmét, illetve a társadalmi berendezkedését, társadalmi gazdasági berendezkedését.

[00:25:08]Ugye alapvetően a hosszútávon ez a Tudeknek egy nagyon komoly problémát okozott, ugye, mert egyértelművé tette a szovjet függőséget, úgyhogy a baloldal már a kezdetek folyamán elkezdett széttöredezni.

[00:25:23]Ugye egyrészt megjelentek azok, akik gyakorlatilag egy kicsit mixelték a az iszlám elképzeléseket a marxizmussal.

[00:25:35]voltak erre tendenciák, aztán voltak ezek a nacionalista baloldali csoportok.

[00:25:40]Tehát így mindenki egy kicsit máshogy állt a társadalmi gazdasági berendezkedéshez, de összekötte őket az, hogy az olajat államosítani kell.

[00:25:52]Ugyanis ebben látták potenciálisan azt a lehetőséget, hogy az iráni társadalom, a munkásosztály adott esetben egyről a kettőre tudjon lépni.

[00:26:03]Ühüm.

[00:26:05]És akkor így rá is térhetünk 53-ra, ami a legfontosabb előzménye, közvetlen előzménye, vagy kicsúsosodása ezeknek a fejleményeknek 79-et megelőzően.

[00:26:15]Ez ugye nyilván egy egy fordulópontot jelentett ez az esemény az 53-as PC irántörténetében.

[00:26:22]Nem csak Irántörténetében, hanem valószínűleg azt is mondhatjuk, hogy a a poszkoloniális gyakorlatok történetében is.

[00:26:30]Ugye a második világháborút követően, ahogyan erre utaltál, a nyugat által támogatott ekkor már Mohamedre a Paklavi, tehát a az öreg Paklavinak a fia uralkodott és egyre autoriterebb módon kormányozott, miközben a nemzeti ellenzék ebben az időszakban megerősödik.

[00:26:48]Ugye ennek a fő szervezete, fő ereje, nem tudom mennyire beszéltünk formális szervezetről, az iráni nemzeti Front volt.

[00:26:55]És amint említetted, ugye az a Laji pár államos általában véve a a nemzeti az ország szóverenitásának a növelése volt a központi program.

[00:27:02]És akkor az ő ismerős nevű vezetője Mohamed Masadek ő volt, aki népszerűségét így elsősorban a a szociális reformprogramoknak köszönhette.

[00:27:14]földosztási program, illetve az angol irányolajtársaság államosítása, amint amint erről az előbb beszéltél.

[00:27:23]Tehát hogy ezek voltak a főkövetelések.

[00:27:25]Az analógiáknak mennyire van értelme, hogyha ilyen rövid összefoglalásokat kísérünk meg, akkor talán lehet azt mondani, hogy hogy a magyar történelemből Nagy Imre profilia nem áll tőle távol, amennyiben a reformista baloldali, illetve illetve a népszóenitásra törekvő politikát emeljük ki, de mondjuk Károly Mihályt is lehet mondani, mint a modern idők szavát megértő széles néptömeg tömegbázis támogatással bíró ugye földosztó gróf, ha jól tudom, akkor a a Mossadek Akad Ardinasztiához rokoni szálon.

[00:27:57]Így van.

[00:27:57]És kötődött.

[00:27:57]Tehát ennyiben a az iráni Károi.

[00:28:00]És akkor a második lágháborút követően kibontakozó mozgalom amúgy egy ilyen nagyon sokszínű kimondottan osztályszempontból polgári értelmiségi mozgalom volt, de nacionalista liberális elemek, szekuláris de iszlamista elemek is voltak.

[00:28:15]Ott mondhatni, hogy én szociáldemokrata csoportosás csoportosulásokat is tömörített.

[00:28:24]és 51-re eljutott odáig a a mozgalom, hogy kikényszerítette, hogy a Mossadeket nevezte ki miniszterelnökké, aki hamar meg is valósította a legfontosabb követelést, államosította a az olajipart.

[00:28:38]Era Brit kormány gazdasági nyomásgyakorlással válaszolt, ugye jogiá elárásokat indított HGában.

[00:28:44]Ez ugye a talán legszórakoztatóbb elem.

[00:28:49]illetve hát el elletetleníte a az iráni olajxport Abadán kikötőt tengeri blokád alá vonta, és teljesen elszigetelte a iránta a nemzetközi exportpiactól.

[00:29:06]Végül egy 53-ban csúcsosodott ki a helyzet vagy jutott el oda a helyzet, hogy hogy egy buscs keres keretében a britek és az amerikaiak megbuttatták mosadeket.

[00:29:14]A britek tulajdonképpen megvárták azt, hogy Eisenhauer hivatalba lépjen, és a külügyminiszter, a keményvonalas antikommunista John Foster Dallas lett, és egy véletlen folytán az ő ötse lett a CIA vezetője, Allen Dallas, nem tudom, hogy jól ejtem ki a nevét.

[00:29:33]Ennek a részletei nagyon izgalmasak, és ha gondolod, akkor akkor mesélj még az 53-as pulcsról.

[00:29:41]Én csak annyit szerettem volna így kiemelni.

[00:29:45]rövid kutatásaim nyomán, hogy hogy nagyon ismerősek a beavatkozásnak az ürügyei, tehát hogy egyrészről arra hivatkoztak a a Pucsnak a végrehajtói, hogy Mossadek a parlament megkerülésével akar törvényeket hozni, tehát ugye a demokráciát féltették, másrészről pedig, hogy együttműködött a Tudepárttal, amelyek ugye ugye itt már a hidegháború intézményei kezdenek felépülni, és hát a Szovjetunió termnyeréseként azonosították, értékelték ezt a a történetet.

[00:30:17]Tehát itt a vörös veszély bukkan fel.

[00:30:19]Most azért adtam egy erőid összefoglalót, mert nyilván nem nem erről akarunk hosszan beszélni, de de talán a hallgatóknak, nézőknek érdekes lehet.

[00:30:27]És akkor amiről viszont szeretném, hogy kicsit beszéljünk, az az, hogy az 53 körüli harcokban a kommunista mozgalom, a Tude milyen szerepet játszott?

[00:30:35]Tehát alapvetően a TUDE is az államosítás mellett volt.

[00:30:41]Ugye ezt korábban át is beszéltük.

[00:30:41]Ugye az a TUDE legnagyobb problémája az volt, hogy eddigre már teljesen ugye a sztálini Szovjetunió jó indulatától függött.

[00:30:52]Ugye a sar rendszere gyakorlatilag egyre inkább már ugye a Mosadek féle nemzeti csoportosulást is komolyan támadta.

[00:31:02]Ugye erre rájött még ugye amit te is említettél, ez a hibek hidegháborús paralízis, ami megbíította gyakorlatilag ekkoriban Iránt.

[00:31:13]Ugye jött ez a meccartizmus, hogy mindenfajta baloldali mozgalomra, baloldali csoportosulásra rá lehetett sütni azt, hogy kommunista.

[00:31:23]Ugye nagyon fontos egyébként, amit említettél, hogy a tudéból kiszállt, de a Szovjetunióhoz nem hű baloldali figurák is a moszadek fére csoportosban találtak otthont a további politizálásra.

[00:31:39]Tehát a Mosadex csoportja ilyenkor egy teljesen diverz különböző politikai a ideológiai megközelítésekkel rendelkező egyéneknek a pártja volt.

[00:31:51]Tehát igazából a a mondhatjuk azt is, hogy az vált a tömegpártá a Tude helye.

[00:31:57]Ugye a tudénak a teljesen egyértelmű volt, hogy függnek a Szovjetuniótól, ezért totálisan elidegenítették a a vidéki a vallási alapon politizáló hívő irániakat, ami abszolút nem sikerült, abszolút nem jelentett pozitív képet velük kapcsolatosan.

[00:32:22]Tude tehát rájött gyakorlatilag arra, hogy a muszáj a Masadek oldalán fellépniük.

[00:32:32]Ugye a Tude nagyon jól szervezkedett a különböző a szakszervezeteken belül.

[00:32:38]Ugye ott onnan hozta elsősorban a bázisát, de voltak tagjai, rengeteg tagja volt az olaj iparban, ugye a vasúti vasúthálózatot működtető cégekben rengeteg Tude szimpatizáns volt és aktív párttag.

[00:33:00]Így a Tude rájött arra, hogy gyakorlatilag mozgósítaniuk kell Mosadek érdekében.

[00:33:04]És ez meg is történt egyébként, amikor megtörténtek azok a lépések, hogy ugye a a SA megpróbálta elmozdítani Mossadeket 52-ben.

[00:33:18]Szóval a TUDE beszállt gyakorlatilag a szervezettségével Mossadek oldalán.

[00:33:26]Mosadek nem volt igazából felkészülve arra, hogy nyilvánosan elfogadja a TUDE segítségét.

[00:33:35]Így gyakorlatilag egy padhelyzet alakult ki.

[00:33:38]Az említett pcs ugye ez 53 nyarán történt, amikor a britek és az amerikaiak által a sa visszaállítását célzó pcskísérlet megtörtént.

[00:33:47]Egyedül a TUDE szervezettségének lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozza a pucskísérletet.

[00:33:59]Csak sajnos a postszálini Szovjetunió még gyakorlatilag a hatalmi harcok kellős közepén volt, amikor ez 53 nyarán megtörtént.

[00:34:09]És mivel nem volt hivatalos akció jóváhagyva a Szovjetunió részéről, ezért gyakorlatilag a TUDE nem ment ki az utcára, amikor maga a PUC megtörtént.

[00:34:20]Ugye a Pcs viszont úgy nézett ki, hogy az amerikaiak és a britek által rettentő jó pénzekkel lefizetett különböző jobboldali paramilitáris csoportok, de egyébként sima átlagemberek is részt vettek a tüntetésekben.

[00:34:40]Így gyakorlatilag a Moszodek kormánynak esélyes sem volt arra, hogy túlélje ezt az időszakot.

[00:34:46]Ez ugye a Tudepartnak egy komoly pofont jelentett hosszú távon is a saját tétlensége, mert a a legfontosabb pillanatban gyakorlatilag azt mutatták be, hogy nem a saját, tehát irá érdeket képviselnek, 100%-ban függnek a Szovjetuniótól, ezért így meg is indult gyakorlatilag a pártnak az erodálódása rövidtávon is.

[00:35:15]Ühüm.

[00:35:15]Igen, ez ugye a vonalas szóval irandó le, azt hiszem, amire mindenki emlékszik.

[00:35:20]Azt tenné még hozzá, hogy mit jelentett a Szovjetuniól való függés.

[00:35:23]Ez ugye nem csak ezt a amit ahogy te is leírtad, hogy hogy igazándiból a döntésekre várnak Moszkvában, és akkor az alapján cselekszik maga a párt.

[00:35:33]Ehhez azt kell hozzátenni, hogy mi mi volt mögötte az elképzelés, a filozófia.

[00:35:37]A Szovjetunióban ugye ez az ilyen nagyon vonalas elképzelés volt a szocializmus eléréséről, hogy először a harmadik világbeli országokban iparosítani kell és tulajdonképpen el kell jutni a kapitalizmusig, hogy aztán át lehessen lépni a szocializmusba.

[00:35:57]És nem csak Iránban, hanem rengeteg más országban, az úgynevezett harmadik világban azt látjuk, hogy a Szovjetunió az arra nyomta, arra kényszerítette a kommunista pártokat, hogy támogassák a ezeket a nemzeti kormányokat, amelyek a kapitalista fejlődést próbálták elérni az országban.

[00:36:21]esetleg tudnál arról mesélni, hogy 53 után tudom, hogy a rezsim próbálta valamilyen látszat demokratikus kereteket létrehozni.

[00:36:31]Indulhattak a Nemzeti Frontjelöltjei a választásokon, illetve a nők bizonyos korlátozásokkal szavazati jogot kapnak.

[00:36:38]Tudnál esetleg röviden mesélni a nők helyzetéről a paklevi rendszerben?

[00:36:46]alapvetően a legnagyobb változást a a nők a joga és kulturális gazdasági helyzetére.

[00:36:53]Ugye ez majd csak később fog sor kerülni ez a 60-as évektől, amikor a gyakorlatilag a paklavi rendszer eljutott oda, hogy teljes legitimációs problémák közepén találta magát.

[00:37:08]Ugye elidegenítette magától egyrészt a a az iszlamistákat.

[00:37:17]elidegenítette a baloldali csoportokat.

[00:37:20]Ugye mind a kettő ellen a abszolút küzdöttet neki szüksége volt egy társadalmi partnerre.

[00:37:28]A a a a sach gyakorlatilag azzal a remek ötlettel állt elő, hogy a társadalom felét jelentő nőket fogja meghatározni saját partnereként, és egy ilyen kimondottan progresszív változásokat vezetett be.

[00:37:47]Ugye ez a 67-es családvédelmi törvényben csúcsosodott ki, ahol felemelték 13-ról 18 évre például a lányok házasságkötési minimumát.

[00:38:04]Gyakorlatilag szépen lassan megjelent az abortusz is Iránban.

[00:38:06]Ez a Közelkeleten, meg korábban, Iránban is teljesen elképzelhetetlen volt.

[00:38:13]Úgyhogy ez a ez is kimondottan egy progresszív image-t próbált létrehozni.

[00:38:19]Ugye a férfiak gyakorlatilag egy mondattal tudtak korábban elválni a feleségeiktől.

[00:38:26]Ez is megszűnt a Asanak a modernizációs kísérletével már, ami ugye a nőket illeti, illetve ami még szerintem kimondottan érdekes, hogy a a többne, a poligámia is ezzel gyakorlatilag megszűnt irányban létezni.

[00:38:44]totálisan elhetetlenítette a SA kezdeményezése azt, hogy onnantól kezdve bárkinek több felesége legyen.

[00:38:54]Megoldható volt, de jóváhagyást kellett szerezni az első feleségtől, illetve bírósági végzést is szükségeltetett szerezni, ami ugye ez a modernizáló irányban már gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult.

[00:39:11]Ühüm.

[00:39:11]Ez nagyon érdekes.

[00:39:11]És a és ezek a folyamatok, amiket most leírtál, ez mennyire terjedt el a vidéki lakosságra is, vagy mennyire voltak igazándiból csak a urbanizáció kedvezményezetteinek a jogosultsága?

[00:39:26]Ugye az iráni olajbum létrehozott egy felső középosztályt és egy elitet, egy nagyon jó szinten élő elitet.

[00:39:33]Ez gyakorlatilag ezek a a modernizációs kísérletek nekik jelentettek egyedül valamit.

[00:39:41]Ez a ez a probléma gyakorlatilag a szemszögéből.

[00:39:48]ugyanis, hogyha megnézzük azt, ugye a baloldali csoportokat, amennyire lehetett szétverte a a de viszont rá volt kényszerítve pont ugye a amiatt, hogy ugye a nőket is kimondottan fontos partnernek tekintette, az ő oktatásukba rengeteg pénz és energia áramlott, ami kitermelt egy következő a az egyetemeken szocializálódó baloldali csoportokat, amik szintén nagy része ugye egyébként nő is volt.

[00:40:20]Pont az ő emancipációjuk miatt ugye alakult az elsősorban így.

[00:40:26]Úgyhogy kialakult ez a baloldali női csoportosulás a különböző egyetemeken, akik gyakorlatilag a a női test kizsákmányolásának tartotta azt, hogy hogy miniszoknyát viselnek.

[00:40:42]gyakorlatilag a közelkelet egyik legkonzervatívabb társadalmában, úgyhogy a a baloldali nőkből ezért váltott ki az ellenérzést.

[00:40:53]Ha lenézünk vidékre, ugye a a rettentően konzervatív iszlám vidék abszolút ellenérzésekkel fogadta ezeket a változásokat.

[00:41:04]Gyakorlatilag a vidéki nők nagy része kiesett az oktatásból generációkra, mert a az emberek nem voltak hajlandóak a lányaikat iskolába engednie miatt, hogy ugye a gyakorlatilag a Sanak a rendőrei letéphették a hizsábot a nőkről az utcán.

[00:41:24]Ühüm.

[00:41:27]Tehát ugye ez a vallásos rétegeknek nem kell gondolom magyarázni, hogy micsoda ellenszenvet sikerült ennek kiváltania.

[00:41:36]Ühüm.

[00:41:37]Ez is alapozza meg később ugye a 79-es forradalomnak a a az egyik pillérét.

[00:41:41]Ez hoza létre, ami a fő hajtóerejévé vált később a SA elleni lázadásnak.

[00:41:51]Viszont a a modernizációs progrjának vannak további aspektusai is, ha jól értesültem, gazdasági aspektusok, amelyek aztán a rendszer kríziséhez vezettek.

[00:42:05]Ha jól értem, akkor volt egy olyan folyamat, hogy a egyrészről a mezőgazdaságnak a modernizációja miatt felszabadult egy nagyon sok ember, akik munkanélkülével álltak.

[00:42:14]őket megpróbáltak behozni a városokba, és a a városokban is egyre inkább terjedtek a különböző ipari kapacitások.

[00:42:24]És aztán ez a réteg lett az első főleg konzervatív iszlamista rétegek, az akik aztán a 70-es években erőteljesen a SA ellen fordultak, és döntőszerepet játszottak a 79-es forradalomban.

[00:42:38]Így van.

[00:42:38]Tehát ugye a városokba történő beáramlás, ugye ez egy kétélű fegyver, vagy így, vagy úgy alakul, de általában ez egy ilyen nem fekete-fehér képként jelenik meg.

[00:42:51]Végül ugye a a fiatalabb generációk a ezekből a családokból hajlamosak voltak inkább a baloldali mozgalmak felé kacsintani.

[00:43:00]Ugye nekik megvolt már a lehetőség, hogy jó oktatásban részesüljenek.

[00:43:07]viszont az idősebb generáció az abszolút a a és a nők a is alapvetően a az iszlám felé fordultak, tehát ők ebből a perspektívából ellenezték a SA rendszerét.

[00:43:19]Tehát létrejött ez a gazdasági modernizáció és a SA teljesen gyakorlatilag abszolút nem tudta jól felmérni azt, hogy ő hányadán áll.

[00:43:31]azt gondolta, hogy a gazdasági kulturális modernizáció az gyakorlatilag felteszi iránt a térképre.

[00:43:39]Ez néhány embernek, bizonyos rétegeknek ez fontos volt.

[00:43:43]Az iráni RIA elképesztően jóval volt a a az iráni útlevél bárhova el tudtál utazni vele, tehát őt kimondottan jó kapcsolatot ápolt ugye a nyugati országokkal irán és köztük Izraellel is egyre erősödött a a gazdasági kulturális kapcsolatok a két ország között.

[00:44:04]Úgyhogy gyakorlatilag ők a térségben egy ilyen arabellenes szövetségként is funkcionáltak.

[00:44:13]Üüm a nők helyzete meg ennek a története az borzasztóan izgalmas.

[00:44:15]Erre még még térjünk vissza.

[00:44:17]Én még a 79 előtti ühüm rendszer kapcsán egy egy aspektusra szeretnék rákérdezni, ami azért nagyon fontos, mert mert a mert vi sa rendszerére való visszatekintésében, illetve ennek a megítélésében nagyon fontos szerepet játszik.

[00:44:33]Ugye ez a titkos rendőrségnek, a börtönöknek, a kínzásoknak a a témája, ami hát egy visszavisszatérő rendszer.

[00:44:43]gyakorlatilag végigkíséri a az elmúlt 50 évet mindenképpen, elmúlt 70 évet, de talán még többet Irán történetében.

[00:44:52]Ugye itt a a mai a mondjam, a SA visszakívánó ellenzék, vagy a ö az amerikai és a mainstream média ugye erről nem szívesen beszélnek.

[00:45:09]És alapvetően a sakrendszerét egy ilyen pozitív színben kívánják feltüntetni.

[00:45:13]De azért elég durva dolgokról lehet olvasni, mi ezzel kapcsolatban a a valóság.

[00:45:20]Tudsz mesélni egy kicsit a titkos rendőrségről, a börtönökről, a kínzásokról?

[00:45:25]Az állam hogyan fenyítette az ellenzékét és kiket elsősorban?

[00:45:30]Igen, itt ez ez megint csak egy furcsa ellentmondása ennek a rendszernek.

[00:45:32]Ugye a nyugat, az Egyesült Államok, illetve a nyugat-európai országok ezekben az időkben hajlamosak voltak.

[00:45:40]Ugye az iráni rendszert egy, ahogy mi is beszéltük, egy ilyen modern modernesítő kulturálisan, gazdaságilag, modern formában elképzelő Iránról beszélni, aminek ugye a hátulütője az volt, hogy ez egy elképesztően brutális rendőrállam volt, hogyha lehet ezt így mondani.

[00:46:04]Sőt, sokkal inkább egy diktatúra, ahol ugye a nőknek megvolt az a joguk, hogy miniszoknyába járjanak a mecsetekbe is, vidékre is.

[00:46:12]A rendőrök letépték a hidsábot a nőkről.

[00:46:15]Ennek ellenére, hogyha ugyanezek a nők politikai szabadságjogokat követeltek, mert mit tudom én, mondjuk a baloldali csoportokhoz tartoztak, akkor a legjobb esetben csak börtönbe kerültek.

[00:46:29]Ugye ez a híres savak, ez a titkos rendőrség gyakorlatilag, ami elvégezte ezt a piszkos munkát, ugye ez volt hivatott arra is, ez a híres Evin börtön, ami Teheránban van, a gyakorlatilag folyamatosan a túlkapöcítása küzködött, ugye, mert a rendszer az oktatásnak köszönhetően kitermelt egy értelmiségi réteget, akik viszont viszont használni akarták azt a tudást, azt a azt a rengeteg hatást, ami érte őket, hogy politikai szabadságjogokat követeljenek maguknak, amikre a SA rendszere már abszolút nem volt hajlandó.

[00:47:14]Tehát ő a kulturális és gazdasági jogok, javakért cserébe a totális némaságot követelte meg az iráni társadalomtól.

[00:47:26]Ez okozta utána azt a problémát a Sannak, hogy gyakorlatilag a a társadalom komoly része folyamatosan börtönbe került, és szükség volt arra, hogy a az egyre inkább kinyíló a fiatalok folyamatosan gyakorlatilag rendőrterrorral kellett őket szembesíteni ahhoz, hogy megtörjék őket.

[00:47:49]Úgyhogy ez is hosszútávon hozzájárult ahhoz, hogy 79-ben gyakorlatilag a SA szempontjából a az Armageddon történt, hogy gyakorlatilag gazdasági, kulturális, társadalmi polarizációk mentén totálisan antagonisztikus csoportok gyakorlatilag együtt mozdítsák el őt a hatalomba.

[00:48:16]Akkor ezzel nagyon jól fel is vezetted a 79-es történéseket.

[00:48:22]Itt a közvetlen kiváltó ok még annyi volt, hogy 78-ban egy kormányközeli újság egy a komnia lakott gyalázó cikket publikált, amire ami egy hatalmas tiltakozást hullámot indított el, amit a hadsereg erővel elfolytott.

[00:48:43]viszont ez már fordulópontot jelentett.

[00:48:47]Az országos strikeok teljesen lebényították 78-ban, 79-ben a az országot, aminek hatására igazándiból a sak látva helyzetét elhagyta az országot, és Komjini ajatollak diadalmasan hazatért számvezetéséből.

[00:49:07]rövid harcok voltak az utcákon, a hadsereg magát semlegesnek nyilvánította, és tulajdonképpen így átcsúszott a hatalom a monarchiától, és ezzel egy több mint 2500 éves monarchia, illetve a perzsa királyság szűnt meg.

[00:49:28]tudnál arról mesélni, hogy hogyan nézett ki 79-ben a forradalomnak az eszmei térképe, hogy milyen frakciók alkották a mozgalmat?

[00:49:38]Ugye alapvetően amikor az iráni forradalomról beszélünk, mindig hozzátesszük, hogy iszlamista forradalom, aminek komini ajatollak volt a az első számú vezéregyénisége.

[00:49:47]És ez volt gyakorlatilag ő és a az iránba visszaküldött magnó kazettáin elhangzó szlogenek, prédikációk, amik a Végla sa és a rendszerének a vesztét okozták.

[00:50:01]Ez volt az elsődleges mozgatórója.

[00:50:04]A háttérben egyébként egy sokkal komplexebb társadalmi mozgósítás zajlott, tehát nem kimondottan az iszlamista a csoport volt az, ami a a forradalmat elősegítette.

[00:50:23]Ugye kicsit, hogyha bele is gondolunk a a a vallással alapvetően reakciós egységeket azonosítunk, ami nem feltétlenül felel meg a a forradalmi attitűdnek.

[00:50:37]Ugye nagyon fontos szerintem, hogy a baloldali mozgalmak gyakorlatilag az utcákon sokkal fontosabb szerepet játszottak, mint az iszlamisták.

[00:50:48]Főleg azért, mert sokkal többen voltak elsősorban a nagy városokban, Teherán, Iszfaán, Kuzesztán egyes városaiban, ugye amik a az olajkitermeléssel elsősorban kapcsolatosak.

[00:51:03]Ott komoly mozgósítások történtek.

[00:51:06]Voltak a a gyakorlatilag a nemzeti liberálisok, akik mosadek utódjainak tartották magukat.

[00:51:12]Ezek a csoportok ugyanúgy léteztek még underground, tehát ők is fontos szerepet játszottak.

[00:51:18]Ugye van ez a híres történet, amikor a a liberálisok vezetője a a forradalom előestéjén meglátogatta Franciaországban komeneit.

[00:51:34]És itt hozták létre azt a megállapodást, hogy a parlamentáris demokrácia és az iszlamizmusnak a keverékéből fognak egy rendszert létrehozni onnantól kezdve, hogy esa megbukik.

[00:51:52]És állítólag ez a papír még azóta is megvan, és a kézzel írta rá a tervezetre rá, hogy plusz nemzeti szuverenitás, ami szintén fontos sarokköve lesz a későbbi iráni rendszernek.

[00:52:05]Tehát ez már adott egy olyan képet előrevetített, ugye, hogy ő a forradalmat gyakorlatilag tényleg forradalomként gondolja, tehát egy olyan exportálható folyamatként, ami a közeli országokra elsősorban, ugye a muszlim országokra elsősorban komoly hatást tudnak majd gyakorolni.

[00:52:29]Úgyhogy itt rengeteg társadalmi szférának a az együttműködése szükséges volt ahhoz, hogy a rendszer végül totálisan összeomoljon.

[00:52:39]És akkor még nem is említettük ugye a az egyes régióknak a szepatista mozgalmait, a kurdokat, akik alapvetően szintén egyébként baloldali perspektívából nézték.

[00:52:49]A kurdisztán demokratikus pártja, azt hiszem, az volt a helyi csoportnak a az elnevezése, de ott vannak a az arab kisebbségek iránban, a beludsok, akik szintén valamilyen fajta önkormányzatiságra vár vágytak, ami abszolút nem volt kompatibilis a SA rendszerével, úgyhogy ők is gyakorlatilag folyamatos agitációs tevékenységet folytattak annak érdekében, hogy a sarendszerre minél előbb elbukjon.

[00:53:21]És itt visszautalhatunk szintén arra, hogy gyakorlatilag forrásponthoz jutott a nők hozzáállása is a a sar rendszeréhez.

[00:53:30]Tehát gyakorlatilag sem a baloldali nők, sem a vidéken túlsúlyban lévő a iszlám közösségekben lévő nők nem voltak egyszerűen hajlandóak elfogadni azt, hogy ez a rendszer így működjön tovább.

[00:53:45]Ugye Komeininek egyébként rendkívül fontos szerepe volt a az iszlamista társadalom meggyőzésében azzal kapcsolatosan, hogy itt tényleg egy olyan rendszer van a kilátásban, ami figyelembe veszi a vallásos társadalomnak a követeléseit, problémáit, az elesettek helyzetét.

[00:54:08]Ugye Komeiné egyébként elképesztően ügyesen manipulálta még a hazatérése előtt a különböző csoportokat.

[00:54:18]Tehát például a nőknek is üzent azzal, hogy hogy ő ő ők nem fognak beleszólni gyakorlatilag abba, hogy a a nők hogyan képviselik magukat.

[00:54:30]És ezt a szekuláris női csoportokat, a baloldali csoportokat totálisan ügyesen elaltatta.

[00:54:40]Az ő félelmeiket ezzel gyakorlatilag előre megválaszolta.

[00:54:47]Komeini nagyon fontos kommunikációs trükköket alkalmazott a baloldaliaknak is.

[00:54:53]Ugye a kicsit felcserélte ezt a tők és proletár a dikotómiát egy ilyen elnyomók és elnyomottakra.

[00:55:03]Tehát ugye ez rezonált egyébként a baloldaliakkal is, csak ugye a baloldali csoportok úgy gondolták, hogy oké, a forradalom érdekében szükségünk van az iszlamista szövetségre, de ők alapvetően úgy gondolták, hogy kumein kvázi az arca lesz ennek, és aztán majd amikor a forradalom elkezd megvalósulni, akkor az emberek racionális döntések alapján ugye a bal oldalnak a a megerősítésében fognak részt venni.

[00:55:36]És mivel Irán ugye egy kvázi modern társadalom volt, tehát az emberek hozzáfértek azért a a baloldali mozgalmi írásokhoz, így vagy úgy, ugye főleg a Szovjetunió, a Szovjetunión keresztül, és gyakorlatilag létezett az a fajta harmadik utas baloldali sirányban, ami kvázi ilyen titóista módon képzelt el a a lehetséges irány jövőt.

[00:56:09]Úgyhogy Komeini tényleg ügyesen kommunikációval nagyon jól elaltatta az összes lehetséges szövetségest.

[00:56:16]Így gyakorlatilag ő nemcsak az arca lett a forradalomnak, hanem ő lett az, aki végül mint vallási vezető gyakorlatilag a síta teológiát felhasználva egy ilyen elképesztően érdekes államkonstrukciót hozott létre, ami befelé rendszeren belül kimondottan plurális, kifelé már inkább sokkal inkább brutális képet festett magáról.

[00:56:51]utólag ugye ez a kép, amirő amit most lefestettél, ez a rendkívül sokszínű forradalmi térkép.

[00:56:57]Ez hát így teljesen eltűnik a a történelmi emlékezetből.

[00:57:06]Merthogy aztán szépen lassan egy elég kemény iszlamista rendszer épül ki, majd egy ilyen kifejezetten tradicionalista, patriarhális és teokratikus diktatúra, ami ma is látunk.

[00:57:20]A szocialista munkások hatalmára alatt törekvő elemek pedig teljesen alul maradnak.

[00:57:27]Ez a folyamat, ezt a folyamatot nagyon erőteljesen meghatározza az irak-iráni háború.

[00:57:34]mármint azt a folyamatot, hogy a rezsé megkeményedik és leszámol a bal oldallal.

[00:57:39]Hogyan nézett ki ezzel a folyamat?

[00:57:39]Erről mesélsz egy kicsit.

[00:57:42]Ugye alapvetően a bal oldal a legaktívabb szereplője volt az utcákon a forradalom idején.

[00:57:48]Tehát ugye alapvetően a történelemkönyvek, a mainstream média, általában ezeket a csadoros nőket meg a lázongó fiatalokat szokta a dokumentumfilmekben mutatni, de alapvetően a a baloldali csoportok szervezettsége volt a kulcs ahhoz, hogy a nagyvárosokban a forradalom gyakorlatilag zökkenőmentes legyen.

[00:58:14]ők volt az, akik ők voltak azok, akik beleálltak az utcai harcokba, a savakkal, a hadsereggel szemben.

[00:58:23]De ugye a töredezettség, ami ugye a sak rendszerében ugye a teljes tiltásból fakadt, a bal oldal már alapvetően töredezett entitásként közelítette meg magát a forradalmat is.

[00:58:38]Tehát ugye volt a szovjet függőségben lévő Tude, volt ez az iszlám marxizmus mixében hívő Mac.

[00:58:48]Gyakorlatilag ez a rövidítése a pártnak.

[00:58:51]Ők voltak igazából ekkora már inkább a népszerűek, mert ők Kominihez hasonlóan egyébként rájöttek arra, hogy ez a kettő egyébként jól menedzselhető, hogyha ezt a kettő platformot megpróbálják egy szintre hozni.

[00:59:07]ugye megvoltak a a különböző liberális csoportok.

[00:59:13]Alapvetően a Komeininek én úgy gondolom, hogy az irak-iráni háború a rendszer stabilitása szempontjából nem is jöhetett volna jobbkor.

[00:59:23]Ugye a nyugati hatalmak ugye a már említett túzdrámának köszönhetően a SA elmenük után abban voltak érdekeltek, hogy valamilyen restaurációt idézzenek előirányban.

[00:59:43]De gondoltak arra is, hogy akár megpróbálhatnak valamilyen nyugatosító rendszert létrehozni a liberális kapcsolataiknak köszönhetően, de ez a pont a háború miatt ugye nem hozott túl sok sikert végül a az amerikaiak, és a többi nyugati hatalom is arra a megoldásra jutott, hogy gyakorlatilag, hogyha a SA és a korábbi rendszer visszahozása lehetetlen volt.

[01:00:15]Így gyakorlatilag kívülről kell valamilyen megoldást találni, amihez kapóra jött a szomszédos Irakban Saddam Hussein, aki szintén egy sita többséggel rendelkező ország élén át, ugye szunnitaként Irakban.

[01:00:31]Ráadásul egy szekuláris, kimondottan, nyíltan szekuláris államként egy szunnita elit tartotta a kezében az abszolút többséget.

[01:00:43]Úgyhogy a szádam Husseinnek megvolt a maga félnivalója a az iszlám forradalomtól, hogy esetleg átterhedhet Irakra.

[01:00:50]És ennek következtében létrejött az USA és Saddam Hussein Irakjának a koalíciója, amiben Irak gyakorlatilag megtámadta Iránt annak érdekében ugye, hogy lefejezze magát a az iszlám forradalmat.

[01:01:09]Ugye itt a baloldali mozgalmak egyrészt nem nagyon tudták belőni a jó helyüket, hogy hova pozicionálják magukat, mert ők ugye azt mondták, hogy na innentől kezdve egy lehetne akár egy nacionalista háború is, de már egyre inkább látszott az, hogy a rendszer velük is leszámolni készül, de ugye megindult a háború.

[01:01:31]Itt megtörtént a totális törés a bal oldalon.

[01:01:36]Ugye a MEC, ez az iszlamista baloldali csoporttosulás gyakorlatilag a támadást indított Irak felől a az iszlám forradalom ellen, tehát a komini iránya ellen.

[01:01:50]Míg a Tude a a háború elején okosan, ők azt gondolták, hogy okosan, a komeini oldalán a szálltak bele a harcba, és gyakorlatilag a TUDE részéről klasszikus szovjet módra megjött az a többi baloldali feljelentése, beárulása, különböző csoportok gyakorlatilag bemártása az iszlám forradalom előtt.

[01:02:20]Úgyhogy megkezdődtek a töveges bebörtönzések, adott esetben kivégzések is, de ekkor még ugye a tudében is volt egy nagyon erős baloldali egy egy olyanfajta baloldali mag, aki nem akarta azért látni baloldali elvtársainak a kivégzését.

[01:02:41]Tehát a MEC legtöbb tagja alapvetően börtönbe került, és ott is töltötték egyébként az irak iráni háborúnak a nagy részét.

[01:02:52]Tehát gyakorlatilag ez a nyolc éves periódus náluk a háború elől nem kellett menekülniük, mert börtönben voltak végig, de ez gyakorlatilag olyan törést intézett el a baloldalon, amiből gyakorlatilag a baloldal soha nem volt már képes kilábalni.

[01:03:10]Tehát adott egy nagy lehetőséget iránban a bal oldal számára a közelgő forradalom, de ez a belső viszályok gyakorlatilag a különböző nanszok, a különböző ideológiák annyira megosztották a társaságot, hogy gyakorlatilag lehetetlen volt a hosszútávon a a baloldal egységes kiállása irányban.

[01:03:35]Így végül a a rendszer leszalámizta ezeket a csoportokat hosszútávon.

[01:03:44]Igen.

[01:03:46]Így ehhez még talán ennek van az a geopolitikai ilyen hátter is talán, hogy amire szintén kihatott az iráni forradalom, az a Szovjetunió döntése, hogy bevonuljanak Afganisztánba, ami valószínűleg a sejtésem szerint szintén nem segítette a baloldali mozgalmakat Iránban sem, amivel tulajdonképpen a Szovjetunió 79-ben elérte talán népszerűtlenségének csúcsát történetében, de hogy ennek is ugye hátterében ben komoly szerepet játszott az, hogy a szovjet vezetés attól félt, hogy a ez a az Iránban ez a ilyen nagyon vegyes, de iszlamista, nacionalista eszmék, ezek átterjedhetnek Afganisztánban is, és megdönthetik az ott egyébként akkor hatalmon lévő baloldali kormányt.

[01:04:39]Így van.

[01:04:39]És másik fontos aspektusa ennek ugye, hogy maga a Szovjetunió is egy viszonylag színes, több nemzetiségű unió volt a különböző a gyakorlatilag muszlim többségű tagöztársasággal.

[01:04:56]Ugye a szovjetek alapvetően attól is féltek, hogy ez átterjed a Szovjetunióra.

[01:05:00]Ugye a híres sztlánok ugye Közép-Ázsiában, Csecsenföld, Ingusföld, Dagesztán.

[01:05:09]Azerán így van.

[01:05:10]Tehát ezek ezek a területek akár nagyon komolyan vevők lehettek volna a az iszlám forradalom ideológiájára.

[01:05:18]Tehát ez komoly problémát okozott a szovjeteknek.

[01:05:21]Ugye talán az, hogyha esetleg nem mindenki tudja vagy emlékszik erre, hogy ugye sok-sok 100 vagy talán 1000 km határa, közös határa volt a Szovjetuniónak Iránnal, azok az országok, amik ma úgy hívunk, hogy Turkmenisztán, Azerbajdzsán és Örvényország.

[01:05:40]Így van.

[01:05:40]Úgyhogy de figyelembe vehetjük egyébként az USA pozicionálását is.

[01:05:43]Ugye ez a szovjetek afganisztáni bevonulása extra hajtóerőt adott az ameriknak amerikaiaknak ahhoz ugye, hogy irakat támogassák az irak-iráni háborúban.

[01:05:58]Úgyhogy gyakorlatilag itt mindenki egy kicsit félrenézett a hidegháború ellenére, mert mindenkinek érdeke volt gyakorlatilag az iszlám forradalom eltörlése.

[01:06:07]Ugye Saddam Hussein alapvetően a kezdetekben még ugye szovjet fegyverekkel indult Irán ellen.

[01:06:16]Aztán ugye ez egy érdekes történet egyébként, hogy ugye a a Carter elnökség végén sikerült elintézni a az amerikai túszok hazaengedését, és jött hát ez nem tudom, hogy mennyire urbán legend, de ugye, hogy a az irániaknak ki volt adva, hogy meg kell várniuk a régen beiktatását ahhoz, hogy ténylegesen szabadon engedjék a az amerikai túszokat.

[01:06:43]Úgyhogy az irániak gyakorlatilag valószínűleg egyébként csak furcsa véletlen, hogy pont Ronald régen beiktatási beszéde alatt engedték el az amerikai túszokat Teheránból.

[01:06:56]Úgyhogy ez csak egy ilyen kis színes a történethez, de hogy nyilván ugye a régen kormányzat komoly pénzeket fordított arra, hogy Afganisztánban a szunnita extrémistákat fegyverezze fel a a kommunisták ellen.

[01:07:18]Ugye ők a az afgán bábkormányt a szovjet bábkormánynak tekintették.

[01:07:26]Tehát az afgán kormányt, szovjet bábkormánynak tekintették, hogy így harcoljanak, illetve másik fontos szövetségesük a a Saddam Hussein által vezetett Irak lett.

[01:07:40]Ennyi fért bele a mai adásba.

[01:07:40]A beszélgetés második részét is megmutatjuk majd ebben az elmúlt néhány év fejleményeiről, illetve olyan politikai kérdésekről beszélgetünk majd majd, amelyeket mi érdekesnek, fontosnak ítélünk.

[01:07:57]Akkor is várunk titeket vissza.

[01:07:58]Sziasztok!