Mérce 41:32

A Hormuzi-szoros megnyílhat, de Iránt sem sikerült demokráciává bombázni

iránnőjogoktüntetésautoritarizmusvallási konfliktusközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
A Hormuzi-szoros megnyílhat, de Iránt sem sikerült demokráciává bombázni
tl;dr
  • A forradalomban két női csoport vett részt: városi baloldaliak politikai jogokért, vidéki vallásos nők az iszlám szabadságért, de mindketten csalódtak.
  • Khomeini gender-ellenforradalma: kötelező fekete hidzsáb, női bírók eltávolítása, házassági korhatár 9 év; az 1979. március 8-i nőtüntetést leverték.
  • A baloldali csoportok cserbenhagyták a nőket, a tüntetést radikális vallási milíciák verték szét, megpecsételve az egyenjogúsági törekvéseket.
  • Khomeini halála után négy frakció alakult ki: modernizáló technokraták, reformisták, keményvonalas konzervatívok és populisták (pl. Ahmadinezsád).
  • A rezsim stabilitását a párhuzamos struktúrák (Forradalmi Gárda, Baszij) és a különböző csoportok egymás ellen játszása biztosítja.
  • A 2022-es Mahsa Amini-tüntetések a rendszer megreformálhatatlansága miatt robbantak ki, ez volt a legnagyobb kihívás a rezsim számára.
  • Ellentmondás: a nők 52%-a felsőfokú végzettségű, de a rezsim kizárólag gazdasági hasznosságuk miatt tűri meg őket, politikai hatalom nélkül.
  • A baloldal anarchista irányzatokba torkollt, a monarchista alternatíva a fiatalok körében vonzóvá vált; a háború tovább gyengítette a baloldalt.
  • A háború lefejezte a rendszert, de a fiatalabb generáció stabilizálhatja, ha a befagyasztott dollármilliárdokat visszakapják és atomfegyvert építenek.

„Mivel a sah is a nőket használta legitimációs bázisként, Khomeini rajtuk verte le, hogy a sah őket választotta a fejlődés motorjának." – Csaba

Részletes összefoglaló megjelenítése

A forradalom utáni gender-ellenforradalom és a nők helyzete

A nők részvételének háttere a 79-es forradalomban

A beszélgetés egyik központi témája az 1979-es iszlám forradalomban részt vevő nők helyzete és az őket ért csalódás. Csaba kifejtette, hogy alapvetően két, egymástól gyökeresen eltérő társadalmi közegből érkező női csoport vett részt a forradalomban: a városi, fiatalabb, baloldali nők, valamint a vidéki, az iszlám hagyományokhoz erősebben kötődő nők. A forradalom előestéjén sok fiatal, egyetemre járó teheráni nő szolidaritásból csadort öltött, míg a vidékről a városba érkezett nők életükben először vettek részt aktívan politikai folyamatokban és társadalmi változások előidézésében.

A két csoport eltérő vágyakkal és elképzelésekkel lépett fel. A liberálisabb, baloldalibb nők politikai jogokra és konkrét részvételre vágytak a politikában, míg a vallásos nők abban bíztak, hogy Khomeini Iszlám Államában kitüntetett szerepet kapnak majd, és szabadon öltözködhetnek, valamint részt vehetnek a vallási és regionális folyamatokban. Azonban, ahogy a történelemből tudjuk, Khomeini ügyesen elaltatta ezeket a csoportokat, és a forradalom gyakorlatilag egy gender-ellenforradalomban csúcsosodott ki.

A kötelező hidzsáb bevezetése és a női tüntetés leverése

A klérus elképzelése az volt, hogy a modernizáló, a női testet középpontba helyező sah-rendszerrel szemben a fekete hidzsáb viselését teszik kötelezővé. Ez 1979 márciusában vált hivatalossá. A nőket azonnal eltávolították a bírói pozíciókból, mivel a női nemet túl érzelmesnek titulálták. A házassági korhatárt lányoknál 9 évre szállították le, ami a beszélő szerint elképesztően regresszív visszalépés volt ahhoz képest, amit az iráni nők milliói elképzeltek.

Érdekes módon a kötelező hidzsábviselést pont a nemzetközi nőnap előtti napon, március 7-én tették hivatalossá. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon több mint százezres tüntetés volt Teheránban, ahol a nők nem voltak hajlandóak elfogadni a visszafejlődést azután, amit ők tettek a forradalomért. A probléma az volt, hogy gyakorlatilag minden baloldali csoport – és más csoportok is – cserbenhagyták a nőket ebben a törekvésükben. A radikális vallási csoportok szétverték a nők tüntetését Teheránban, ami évtizedekre megpecsételte a női egyenjogúság melletti szószólók sorsát.

„Khomeininek fel kellett mutatnia egy totális ellenpórust a sah-rendszerével szemben, aminek sajnálatos módon... mivel a sah is pont a nőket használta, mert szüksége volt valamilyen legitimációs bázisra, Khomeini rajtuk verte le ezt, hogy annak idején a sah őket választotta a fejlődés motorjának." – Csaba *

A baloldali mozgalmak és a nők szerepe a forradalomban

A kommunista és baloldali mozgalmak aktív résztvevői voltak a forradalomnak, és ők voltak az egyik legaktívabb résztvevői az utolsó összecsapásnak a nemzetközi nőnapon. A baloldali nők pontosan érezték a célzást az új rezsim részéről, hogy valószínűleg nem véletlenül választotta Khomeini március 7-ét a hidzsáb kötelezővé tételére. Ez adta az utolsó lökést elsősorban a baloldali nőknek, hogy egyértelműen kinyilvánítsák nemtetszésüket az új rezsim nőket érintő változtatásai iránt.

A rendszer frakciói Khomeini halála után

Khomeini 1989-es halála után nem volt megfelelő teológiai képesítéssel rendelkező utódja. Az eredetileg félhivatalosan tervezett utód, Montazeri még a 80-as években átállt az ellenzék oldalára. Végül a vallási vezetők döntése Khameneire esett, aki ugyan nem rendelkezett a megfelelő képesítésekkel, de lojális volt és politikailag megbízható.

Khomeini halála után, a baloldal teljes eltűnését követően a rendszeren belül működő csoportok körül alakultak ki frakciók:

  1. Modernizáló technokraták: Ők az iszlám forradalmat reformokkal akarták megújítani és felkészíteni a 21. századra. Nézeteik szerint ebbe beletartozott a piacgazdaság erősítése és a nemzetközi gazdasági hálózatokba történő belépés. Később Hassan Rouhani vezetésével ők jutottak megállapodásra az Egyesült Államokkal Obama kormányzata alatt.

  2. Reformisták: Ők is elfogadták az iszlám forradalom létjogosultságát, de belülről akartak reformokat létrehozni, jogállamiságot, és bizonyos jogokat biztosítani a civil társadalomnak. Céljuk a forradalom permanenssé tétele volt.

  3. Keményvonalas konzervatívok: A Khamenei körül csoportosuló többség. Ők abszolút elutasítottak bármilyen tárgyalást a nyugati hatalmakkal, és az ostromállapot-mentalitást akarták fenntartani. Hittek abban, hogy az amerikaiak 1953-hoz hasonlóan ismét nem fogják hagyni, hogy Irán nemzeti szuverenitása és az olaj állami kézben maradjon. Az irak-iráni háború jól jött a rendszer stabilitása szempontjából, mert lehetővé tette az összes ellenzéki csoporttól való megszabadulást.

  4. Populista csoportok: A 2000-es években jelentek meg, elsődleges képviselőjük Mahmud Ahmadinezsád lett. Ők abban különböztek a keményvonalas konzervatívoktól, hogy volt bennük egy baloldalinak tűnő, az elesettek és elnyomottak érdekében felszólaló magatartás. Az évtizedes elszigeteltség gazdasági és társadalmi hatásai miatt sok volt a leszakadt ember, akik a békekötés után sem láttak pozitív eredményt, így az Ahmadinezsád-féle csoportok ezt a réteget szólították meg.

A forradalmi struktúrák és a rendszer stabilitása

A forradalmi gárda és a párhuzamos struktúrák

A forradalmi gárda alapvetően nem az iráni nemzetállamot, hanem magát az ideológiát és az ideológiai berendezkedést hivatott védeni. Mivel az iráni rezsim magát permanens forradalomként tekinti, a forradalmi jelző továbbra is adekvát a használatukra. A forradalmi gárda mellett működik a Baszij, a paramilitáris forradalmi egység, amely aktívan részt vett az irak-iráni háborúban.

Ezek a szervezetek rengeteg gazdasági vállalatot, vezetési pozíciót és teljes klientúrákat telepítettek be különböző holdingokba, amelyeket felülről a forradalmi gárda vezet. Emellett léteznek teljesen átláthatatlan, úgynevezett forradalmi alapítványok, amelyek állam felett, ideológiai kapcsolódás miatt vezetnek különböző cégeket és vállalatokat. Az igazságszolgáltatásban is működnek forradalmi bíróságok, amelyek gyorsan el tudják távolítani a rendszer ellenségeit.

A stabilitás okai

A rendszer stabilitásának egyik fő oka, hogy kijátssza egymás ellen a különböző csoportokat. Ennek legfontosabb alapvetése a reguláris hadsereg és a forradalmi gárda közötti különbségtétel – a kettő nem is érintkezik egymással. A 2026. február óta zajló háborúban gyakorlatilag csak a forradalmi gárda vesz részt, a reguláris hadseregnek semmilyen szerepe nincs.

A rendszer stabilitását az ellentmondásokon alapuló felépítés adja: a forradalmi bíróságok, a Baszij, a forradalmi gárda mindenhová bepromotálja a saját embereit. Ezek az emberek és csoportok függenek a rendszertől, és ők az első számú célpontjai a tüntetéseknek. Ha a tüntetések során a Baszij milicistáit meggyilkolják az utcán, a rendszer többi eleme azt látja, hogy ők is könnyen ugyanerre a sorsra juthatnak, ezért megtörténik a rezsimen belüli zárás.

Az ellenzék folyamatosan széttöredezett volt, mindig valamilyen ügy mellett kezdtek el tüntetni, majd a rendszer általában leverte őket. Az ellenzék nem tudott bejutni a reguláris hadseregbe sem.

A tüntetéshullámok története

A beszélgetés során három nagyobb tüntetéshullámot azonosítottak:

  1. 1999: A reformista érdekek mellett zajlott, erőszakossá vált.
  2. 2009: Az Ahmadinezsád javára elcsalt választások eredményeként robbant ki.
  3. 2022-től (Mahsa Amini-tüntetések): A Covid alatt, a Mahsa Amini melletti szolidaritási tüntetésből indult ki, és rendszerellenes lázongássá vált.

Ez utóbbi volt a rendszerre nézve a legnagyobb kihívás, mert míg az 1999-es és 2009-es tüntetések a parlamentáris választások eredményét kérdőjelezték meg, addig a Mahsa Amini meggyilkolása utáni tüntetések már a rendszer megreformálhatatlansága miatt vitték az embereket az utcára. Mahsa Amini egy nagyon fiatal nő volt, akit azért vettek őrizetbe, mert a hidzsábját nem megfelelően viselte, és valószínűleg a rendőrségi verésekbe halt bele.

A nők ellentmondásos helyzete a modern Iránban

A beszélgetés során felmerült egy érdekes ellentmondás: miközben a hidzsáb kérdése központi téma a nőjogi mozgalmakban, Iránban a nők több mint 52%-a rendelkezik érettségi utáni képzettséggel, ami nemcsak a legmagasabb mutató a muzulmán országok között, de magasabb, mint például az Egyesült Államokban a muzulmán nők felsőfokú képzettségének aránya.

Csaba elmagyarázta, hogy ez egy szükségszerűség eredménye: az iszlám forradalom utáni elszigeteltség és a nyolc évig tartó irak-iráni háború után az iráni rezsimnek nem volt más opciója, mint a nőket bevonni azokba az iparágakba, amelyeket nők is el tudtak végezni. Ez a rendszer gazdasági stabilitását volt hivatott megtámasztani. Az embargó és a blokád belekényszerítette Iránt, hogy komoly energiát és anyagi javakat fektessen a városi nők megfelelő oktatásába.

„Maga a rendszer onnantól kezdve, hogy valaki egyetemre jár, nem érdekli, hogy nő vagy férfi milyen munkát végez, amíg az a rendszer keretein belül történik. Nekik gyakorlatilag hasznos, hogyha a nők olyan tevékenységet végeznek, ami gazdaságilag segíti Iránt." – Csaba *

Ez egy kétélű fegyver: a rendszer kulturális szempontból támadja a nőket, nem engedi őket a politikai felső körökhöz vagy a bíróságokra, de megtűri őket olyan pozíciókban, amelyek a rendszernek gazdasági hasznot biztosítanak.

Az iráni baloldal helyzete és a monarchista alternatíva

A politikai vákuum és az anarchista irányzatok

A Mahsa Amini-tüntetések résztvevőit nem egy közös politikai program kötötte össze, hanem az a közös meggyőződés, hogy a fennálló rendszer megreformálhatatlan. Ebben a politikai vákuumban váltak ismét láthatóbbá és befolyásosabbá anarchista irányzatok.

Az irániak VPN-en keresztül hozzáférnek a tömegmédiához és a közösségi médiához, ahol az amerikai és londoni iráni diaszpóra tartalomgyártása iszonyatosan erősen befolyásolja az Iránban élő fiatalokat. Mivel nem látszik egy átfogó politikai platform vagy személyiség, ami össze tudná kapcsolni a rendszeren való túljutás vágyát, érdekes módon pont a monarchista alternatíva – a korábbi sah fia – vált a rendszerváltozás első számú arcává.

Ez komoly generációs feszültségekhez vezet Iránon belül: az idősebb generációk még emlékeznek arra, hogy milyen volt a sah idején, míg a fiatalok alternatíva hiányában ugyanarra a dinasztiára kényszerülnek.

A baloldali szervezkedés nehézségei

Az elmúlt 5-10 évben különböző baloldali csoportok próbáltak szervezkedni Iránban, de az anyagi nehézségek és a szervezkedés ellehetetlenítése komolyan akadályozza átfogóbb csoportok létrejöttét. Csaba személyesen is találkozott 2019-ben teheráni és iszfaháni aktivistákkal, akiknek voltak komoly elképzeléseik, és néhányan régi marxista-leninista elméleteket próbálgattak.

A baloldali szervezkedés alapvető problémája, hogy Iránban a gazdasági berendezkedés miatt nem tud kialakulni egy olyan munkásosztály, amely bármilyen szinten kapcsolódni tudna. A különböző iparágak szét vannak darabolva a különböző forradalmi csoportok által. Például egy vasútvonal egyik részét a forradalmi gárda emberei őrzik, máshol a Baszij az erősebb, megint máshol az alapítványok vannak túlsúlyban. A rendszer úgy van kialakítva, hogy bármilyen szervezkedést már gondolati szinten el tudjon fojtani.

A városokban a bazári kereskedő réteg alkotja a gazdaság gerincét, de ők általában egymás vetélytársai, ami szintén akadályozza a baloldal kialakulását. A baloldali szervezkedés gyakorlatilag egy „egyetemi hobbi" lett, amit tovább nehezít a frakciózás – ha egy másik csoport kicsit más elméletek mentén gondolkodik, akkor gyakorlatilag nincs opció a közös platform megtalálására.

A háború hatása a baloldalra

A beszélgetés legfrissebb információja szerint a 2026-os háború következtében a baloldalnak gyakorlatilag totális vége lesz Iránban. A Mahsa Amini-tüntetések során komoly siker volt, hogy sok aktivistát és aktív embert tudtak bevonzani a különböző mozgalmakba, különösen mivel a mozgalom rendszerellenessé vált, és olyan elemek is bejöttek a képbe, mint a kisebbségi származás (Mahsa Amini kurd etnikumú volt).

A háború azonban megmutatta ezeknek a csoportoknak, hogy különböző külföldi titkosszolgálatok sikeresen beépültek egyes csoportokba, ami újabb törésvonalat idézett elő. Ez a jelenlegi helyzetre levetítve ugyanaz, mint amikor annak idején a Tudeh párttól eltávolodtak baloldali csoportok, mert az teljesen szovjet függő volt.

„Ez most megint egy olyan problémát okozott, hogy vannak olyan csoportok, akik átmenetileg elfogadnák a monarchista restaurációt, hogy majd abból talán egyszerűbb lesz... mások ezt teljesen elutasítják, hogy egy új sah kerüljön hatalomra Iránban, és akkor még bejön a külföldi titkosszolgálatokkal való kapcsolattartás, mint gyakorlatilag árulás a számos baloldali csoport szemében." – Csaba *

A műsorvezető párhuzamot vont a szíriai és a venezuelai baloldallal, ahol hasonló strukturális helyzet alakult ki: a baloldalnak kevéssé van agenda-képző ereje, és sokan abban reménykednek, hogy ha akár egy imperialista rezsimmel kiegyező rezsim jön létre, akkor legalább egy kis nyitás történik, és újra lehet szervezkedni.

A jelenlegi háború és a rezsim jövője

A háború kimenetele és a rezsim megerősödése

A beszélgetés végén Csaba kifejtette, hogy a jelenlegi háború lezárása után előfordulhat, hogy az iráni rezsim megerősödve kerül ki a helyzetből. Jelenleg generációváltás zajlik a rezsimen belül, mivel az amerikai-izraeli koalíció gyakorlatilag lefejezte a rendszert – a teteje eltűnt. Benne van a pakliban, hogy a fiatalabb generáció, ha a forradalmi gárda és a Baszij lojálisak maradnak, és ők irányítják a gazdaságot és a klientúrát, akkor hatalomra kerülhet.

Az új iráni rezsim, amely jelenleg Mudzstaba, Khamenei korábbi ajatollah fiának vezetésével működik, első számú célja a háború befejezéséhez az USA-val és Izraellel, hogy a befagyasztott iráni dollármilliárdokat visszakapja Irán, és ismét be tudjon szállni az olajkereskedelem révén a nemzetközi gazdaságba. Ez egy olyan gazdasági pluszt adna, ami egy fiatalabb vezetői garnitúrával stabilizálni tudná a rendszert.

„Komolyabb nyitást én nem tartok elképzelhetőnek gyakorlatilag az új vezetésnél." – Csaba *

A műsorvezető ironikus megjegyzésére – hogy „most se sikerül demokráciává bombázni egy országot az Egyesült Államoknak" – Csaba megerősítette, hogy ez nagy valószínűséggel így van, de az, hogy a rezsim még represszívebbé válik, az bőven benne van a pakliban. Ha az új iráni vezetés eléri céljait, az akkora nemzetközi eredmény lesz, hogy Iránt gyakorlatilag szuperhatalommá emelheti – különösen akkor, ha nem hajlandóak átadni a dúsított uránjukat, és atombombát építenek. Észak-Korea példájából kiindulva ez még inkább stabilizálni fogja az iráni iszlám forradalmat.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a SA rendszerét a női, illetve baloldali pozícióból kritizáló a rétegek számára ugye a a sarendszere gyakorlatilag a női test kizsákmányolását jelentette" – A mondat többszörös ASR-torzulást tartalmaz, a „sarendszere" valószínűleg „sah rendszere", de a mondat egésze nehezen rekonstruálható.
  • „a a hogy egy új is ha kerüljön hatalomra irányban" – A mondat értelme homályos, valószínűleg a monarchista restauráció elutasításáról van szó, de a pontos megfogalmazás nem rekonstruálható.
  • „az úgynevezett baloldali szervezkedés különböző iránya irányokkal" – A mondat vége értelmezhetetlen, valószínűleg a baloldali szervezkedés különböző irányzatairól van szó.
  • „az év eleleji tüntetések" – Valószínűleg „év eleji tüntetések", az ASR duplázta a szótagot.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Azt az információt kaptam, de ez csak egy ismerős által, hogy gyakorlatilag itt lesz a bal oldalnak a totális vége Iránban, mert ami eddig szerveződött és próbált aktivizálódni a Masamini tüntetések során, az az akkoriban ebből a szempontból komoly siker volt, tehát jó sok aktivistát, aktív embereket tudtak bevonzani a különböző mozgalmak.

[00:00:28]Pont azért, mert ugye ez rendszerellenes mozgalommá vált viszonylag gyorsan.

[00:00:31]Az idei háború megmutatta ezeknek a csoportoknak, hogy különböző külföldi titkosszolgálatok sikeresen beépültek egy-kettőbe, úgyhogy ez megint egy újabb törésvonalat idézett elő.

[00:00:48]Ez most megint egy olyan problémát okozott, hogy vannak olyan csoportok, akik átmenetileg elfogadnák a monarchista restaurációt, hogy majd abból talán egyszerűbb lesz, hogyha a nemzetközi közvélemény egy kicsit rákényszeríti az új iráni rezsimre a nyitottságot, ugye egy kicsit plurálisabbá válna a helyzet, az talán lehetőséget biztosítana, mások ezt teljesen elutasítják, hogy a a hogy egy új is ha kerüljön hatalomra irányban.

[00:01:17]És akkor még bejön ugye a külföldi titkoszolgálatokkal való kapcsolattartás, mint gyakorlatilag árulás a számos baloldali a csoport szemében.

[00:01:31]Úgyhogy ez gyakorlatilag a ismét azt eredményezi, hogy amit a mása amini tüntetések beindítottak, az gyakorlatilag az év eleji tüntetések és a az azt követő háború gyakorlatilag garantáltan tönkretettek.

[00:01:55]Sziasztok!

[00:01:55]Ez itt a Mérc és a Tilos Rádió Nemzetközi politikai podcastja videós műsora, a forráspont.

[00:02:00]Az előző iráni baloldalról szóló beszélgetésünk Csabával és Andrással hosszú nyúlt.

[00:02:08]Úgyhogy ennek a második részét fogjuk most megmutatni nektek.

[00:02:10]Az első adásban az iráni 20.

[00:02:13]századi történelemről, az 53-as pusról, a 79-es forradalomról beszéltünk.

[00:02:19]Ön ma pedig a az elmúlt néhány év egy-két évtized fejleményeiről, illetve azokra a politikai kérdésekről fogunk beszélgetni, elsősorban Csaba tudására támaszkodva, amelyek nekünk a legizgalmasabbnak tűnnek.

[00:02:34]A forráspontot két hetente pénteken 6:00 órától a tiloson hallhatjátok, és megtaláljátó a Mérce YouTube, illetve Spotify csatornáin is.

[00:02:45]Ha tetszett, akkor iratkozzatok fel a Mérce csatornáira.

[00:02:49]A műsort négyen szerkesztjük.

[00:02:49]Vince Csaba, Székely András, illetve Non Barbara, Fabi.

[00:02:54]Én magam Pap Gáspár vagyok.

[00:02:56]A műsortechnikai hátterét pedig Ozi, illetve Fazekas Lázár Benjamin biztosítja.

[00:03:01]Nekik nagyon köszönjük.

[00:03:03]Nektek pedig még csak annyit szeretnék mondani, hogy ha kérdésetek van, vagy hogyha azt javasolnátok, hogy innentől kezdve mindig Csabát kérdezzük Iránnal kapcsolatban, azt írjátok meg a műsorkukacmérce.hu oldalra.

[00:03:15]Bármilyen visszajelzést nagyon szívesen veszünk tőletek.

[00:03:18]79 kapcsán még arról beszél és aztán egy kicsit menjünk tovább a történelemben, hogy a nők különböző hátterű nők milyen reményekkel vettek részt a forradalomban.

[00:03:32]Hogyan nézett ki ez a gender ellenforradalom?

[00:03:35]Ugye alapvetően a az a megosztottság a női társadalmon belül városi, fiatalabb, baloldali nők és az alapvetően a vidéki iráni társadalom, a iszlám hagyományaihoz kötődő nők gyakorlatilag együtt vettek részt a forradalomban.

[00:03:57]A sok fiatal egyetemre járó teheráni nő gyakorlatilag csadorba öltözött a tüntetések idejére, ugye a forradalom elő estéjén.

[00:04:04]a a vidékről a városba érkezett a a nők is gyakorlatilag életükben először aktívan részt vettek a a politika létrehozásában, a társadalmi a változások előidézésében.

[00:04:24]Ugye ez egy olyan a két abszolút különböző társadalmi közegből érkező női csoport is gyakorlatilag együtt vett részt a forradalom a véghezvitelében.

[00:04:39]De nyilván a különböző csoportoknak különböző elképzelései, vágai voltak a a rendszerváltással kapcsolatosan.

[00:04:45]Ugye nem is kell ecsetelni, hogy a SA rendszerét a női, illetve baloldali pozícióból kritizáló a rétegek számára ugye a a sarendszere gyakorlatilag a női test kizsákmányolását jelentette, egy ilyen hamis képet pozícionálva az irányinők helyzetéről.

[00:05:11]szolidaritást vállaltak azokkal a társadalmi csoportokkal, elsősorban a vallási csoportokkal, akiknek gyakorlatilag nem volt lehetőségük az oktatásban részt venni.

[00:05:21]miatt, ugye, mivel a hicsáb tiltása miatt a vidéken gyakorlatilag számos nő nem járt iskolába emiatt, ugye a családjuk féltette őket a az utcára való a kimeneteltől, úgyhogy mindenkinek egy kicsit más elképzelése volt arról, hogy hogyan fog a a Irán kinézni a forradalom után.

[00:05:45]A a liberálisabb, baloldalibb nők gyakorlatilag politikai jogokra vágtak, elsősorban a konkrét részvételre a politikában és a különböző szektorokban, míg a a vallásos nők vágytak arra, hogy a Komeini által felvázolt Iszlám Állam ők gyakorlatilag egy kitüntetett szerepet fognak kapni.

[00:06:14]minden lehetőségük meg lesz, hogy úgy öltözkedjenek, ahogy szeretnének.

[00:06:22]Ugyanúgy részt vehessenek bármilyen vallással kapcsolatos vagy esetleg regionális folyamatban, ahogy ami egy vallásos személynek jogot biztosított volna.

[00:06:36]És ez gyakorlatilag egy közös platformra terelte a a nők csoportjait.

[00:06:45]Igen ám, de ez ugye a történelemből tudjuk, hogy Komeini ügyesen elaltatta ezeket a csoportokat, és a forradalom gyakorlatilag egy gender ellen forradalomban csúcsosodott ki már, ami ugye a a nőket illeti, ugye a a komaini elképzelése és a a klérus elképzelése az volt, hogy a a sa modernesítő a női testet középpontba helyező államával szemben gyakorlatilag a Fekete Hizsáb visel kötelezővé vált, viszonylag gyorsan.

[00:07:26]Ugye ez márciusban kötelező lett.

[00:07:30]A bírói pozíciókból azonnal eltávolították a nőket, mert a a női nemet túl érzelmesnek, érzelgősnek titulálták.

[00:07:40]Tehát megindult a nők elleni leszámolás gyakorlatilag az iszlám forradalom részéről.

[00:07:50]visszatért a többne, levitték a a házassági limitet a lányoknál, assasszem nőkről nem beszélhetünk kilenc éves korra, úgyhogy ez egy elképesztően regresszív visszacsatolása volt a a ahhoz képest, amit a iráni nők milliói elképzeltek, hogy hogyan fog az életük megváltozni.

[00:08:17]Úgyhogy amikor érdekes módon pont a nemzetközi nő nap előtti nap, március 7-én 79-ben vált hivatalossá a a kötelező hizsabviselés Iránban.

[00:08:29]Erre még volt egy utolsó kísérlet a a az iráni nők részéről.

[00:08:35]Március 8-án a nemzetközi nőnapon több mint 100zres tüntetés volt emiatt Teheránban.

[00:08:44]Ugye nyilván ők úgy képzelték el, hogy nem hajlandóak a azok után, amit tettek ők a forradalomért gyakorlatilag visszafejlődni, és emellett tettek a tanúizonyságot.

[00:09:00]A a probléma az az volt, hogy gyakorlatilag mindenfajta baloldali csoportokat is beleértve gyakorlatilag a nőket cserben hagyta ebben a törekvésében.

[00:09:11]Így a a vallási csoportok a a radikális a forradalomban éppen egyébként a változást előidéző vallási csoportok gyakorlatilag szétverték a nők tüntetését Teheránban, ami gyakorlatilag évtizedekre meg is pecsételte a a női egyenjogúság melletti szószólók sorsát.

[00:09:34]Úgyhogy azt gondolom, ez egy fontos rész volt a a rendszer megszilárdítása érdekében.

[00:09:41]Ugye a Komeinenek fel kellett mutatnia egy totális ellenpórust a sarrendszerével szemben, aminek sajnálatos módon ennek következtében ugye mivel a saj is pont a nőket használta, mert szüksége volt valamilyen legitimációs bázisra, Komeini rajtuk verte le ezt, hogy annak idején a SA őket választotta a fejlődés motorjának.

[00:10:07]Ühüm.

[00:10:07]Itt nagyon kirajzolódik az, hogy tulajdonképpen mind a két rezsim hát így előí ró jelleggel tekint a a nők önrendelkezésére esetleg ellenkező előjellel az öltözködésére.

[00:10:25]A kommunisták illetve a hogyan álltak elhez, illetve a kommunisták között mennyire voltak előtérben nők, mennyire tudták meghatározni a kommunista mozgalomnak az agendáját.

[00:10:35]Ugye itt a forradalom idején a nők nagyon aktívan vettek részt a a forradalomban.

[00:10:41]Tehát ugye a baloldali mozgalmak a ahogy korábban említettük, ugye aktív résztvevői voltak a forradalomnak, részt vettek benne, és gyakorlatilag ők voltak az egyik legaktívabb résztvevői a az utolsó a összecsapásnak gyakorlatilag a nemzetközi nőnapon.

[00:11:01]Ugye ez alapvetően tényleg egy baloldali a nap, hogyha lehet ilyet mondani.

[00:11:08]Tehát ők érezték a célzást is az új rezsim részéről, hogy valószínűleg pont ez az oka annak, hogy ezt a napot választotta komini március 7-ét.

[00:11:19]És ez volt gyakorlatilag az a az apropó gyakorlatilag, ami egy utolsó lökést adott a elsősorban a baloldali nőknek, hogy hogy egyértelműen kinyilvánítsák nem tetszésüket az új rezsim nőket érintő változtatásai iránt.

[00:11:40]Ez lenyűgöző történet.

[00:11:47]Korábban már szerintem te is részben említetted, hogy Komejné rendszere, illetve a rendszer komni alatt jó részben az ő személyes karizmájára, politikai tehetségére és népszerűségére alapozódott.

[00:12:04]Az eredetileg így félhivatalosan tervezett utódja Montezeri még a 70-es években átállt az ellenzék oldalára.

[00:12:10]Ögy amikor Komenni meghalt 89-ben, akkor nem volt utódja, és nem volt igazándiból olyan utódja, aki rendelkezett volna a megfelelő teológiai képesítéssel.

[00:12:32]De végül is a vallási vezetők döntése Kamenre esett, aki ugyan nem rendelkezett, mint mondtam, a megfelelő képesítésekkel, de lojális volt és politikailag megbízható.

[00:12:48]Komeini halála után kialakult a frakciózet iránban, ugye a baloldal teljes eltűnése után már a alapvetően a rendszeren belül a működő csoportok körül a zajlott.

[00:13:06]Ugye elsősorban beszélhetünk itt akár a ezekről a modernizáló technokratákról, a akik egyébként ugye később évtizedekkel később a a Hassan Ruháni vezetésével ugye végül megállapodásra jutottak az Egyesült Államokkal Obama kormányzata alapján.

[00:13:26]Nekik ugye az volt az elképzelésük, hogy a hogy a az iszlám forradalmat gyakorlatilag reformokkal kell megújítani és felkészíteni a 21.

[00:13:38]századra, amibe az ő nézeteik szerint ugye beletartozik a piacgazdaság erősítése, a nemzetközi gazdasági a hálózatokba történő belépés.

[00:13:47]Ugye ezen kívül vannak a az úgynevezett reformisták, ők ugye többször is voltak a kormányhatalmon.

[00:13:58]Ők is elfogadják a az iszlám forradalom létjogosultságát, de ők alapvetően azt gondolják, hogy belülről kell a szintén egyébként valamilyen fajta reformokat létrehozni, jogállamiságot.

[00:14:11]Ugye ezek ilyen ismerős kifejezések, hogy a civil társadalmat megnyugtatni, ezért bizonyos jogokat biztosítani számukra.

[00:14:21]Tehát ők alapvetően azt gondolták, hogy ezekkel permanensé lehet tenni a forradalmat.

[00:14:30]Ezeken a csoportokon kívül még ugye fontos szerep jutott a keményvonalas konzervatívoknak.

[00:14:35]Ezek voltak egyébként a rendszerváltás, tehát a belső rendszerváltás ugye a Komeiniből, Hameneibe történő átmenet idején a Hamenei féle csoport körül, tehát a Hamenei körül csoportosuló többség.

[00:14:53]Ők abszolút elutasítottak bármilyen tárgyalást a a nyugati hatalmakkal.

[00:15:00]ők úgy gondolták azt, hogy a a támadás következtében ők folyamatosan ezt kívánják gyakorlatilag felhasználni.

[00:15:07]Ugye a rendszer stabilitása szempontjából az irak-iráni háború jól jött.

[00:15:11]Ugye ezt Komeini meg is mondta, hogy ez Isten áldása volt gyakorlatilag, mert ugye ez ruházta fel gyakorlatilag a rezsimet arra, hogy az összes ellenzékétől megszabaduljon.

[00:15:28]Ugye nem csak a bal oldaltól, hanem bármilyen olyan csoporttól, ami potenciálisan kihívást jelenthetett volna a a rendszerre nézve.

[00:15:39]Úgyhogy keményvonalas konzervatívak úgy gondolták, hogy a a forradalmat gyakorlatilag ebből a szempontból fenn kell tartani, hogy ez az ostromállapot, mentalitás, ez fenn maradjon, hogy iránt támadás alatt áll.

[00:15:54]Ugye hittek abban, hogy a az amerikaiak 53-hoz hasonlóan ismét nem fogják hagyni, hogy Irán, a nemzeti szuverenitás és az olaj állami kézben maradjon.

[00:16:07]Úgyhogy ők erre próbálták felépíteni a hosszútávú politikájukat, és ragaszkodtak gyakorlatilag a a forradalomnak a konzervatív vívmányaihoz, amiket ők annak a tartottak.

[00:16:21]A negyedik csoport, ami ugye egy kicsit később fog megjelenni, ezek a gyakorlatilag ezek a populista csoportok, amiknek ugye jóval később a 2000-es években Mahmud Ahmed Richard lesz az elsődleges képviselője.

[00:16:42]ők ényvonalas konzervatívoktól, hogy bennük volt egy ilyen kicsit ilyen baloldalinak tűnő az elesettek, az elnyomottak érdekében felszólaló vagy megnyilvánuló magatartás.

[00:17:02]ők ők ők gyakorlatilag úgy gondolták, hogy ez a fajta populizmus a parlamenti szinten lehetőségeket biztosít.

[00:17:10]Ugye Irán addigra már évtizedek óta elszigeteltségben élt.

[00:17:15]Ugye ennek a gazdasági, társadalmi hatásai már egyértelműek voltak.

[00:17:20]sokkal több volt a leszakadt, ugye, aki a békekötés után, az irak-iráni háború lezárása után sem láttak gyakorlatilag semmilyen pozitív eredményt a rendszer stabilizálódásából, úgyhogy az Ahmedin féle csoportok gyakorlatilag ezt kezdték a napirendre tűzni, mint a agsenda, és ezt használták ahhoz, hogy gyakorlatilag a parlamenti hatalmat at meg tudják ragadni.

[00:17:51]a forradalmi gárda, ami behálózta gyakorlatilag az iráni gazdasági és a katonai komplexumokat, ugye alapvetően az a forradalmi ebben bármennyire is a mi szemszögünkből nem tűnik semmi forradalminak, de hogy alapvetően a forradalmi gárda példának okáért nem a az iráni nemzetállamot hivatott védeni, hanem magát az ideológiát, a az ideológiai berendezkedést.

[00:18:21]Úgyhogy és mivel ugye a az iráni rezsim gyakorlatilag magát permanens forradalomak tekinti, ezért a forradalmi gárdában is adekvát gyakorlatilag továbbra is használni a a forradalmi kifejezést.

[00:18:37]Aztán ugye a forradalmi gárdán gárda mellett a a paramilitáris forradalmi egységek, ez a Bassage, ami aktívan vett részt a az irak-iráni háborúban.

[00:18:45]ők rengeteg gazdasági vállalatot, vezetést, pozíciókat, gyakorlatilag full klientúrákat a a telepítettek be a különböző holdingokba, amit felülről ugye a a forradalmi gárda vezet.

[00:19:02]Vannak ezek a totálisan átláthatatlan úgynevezett forradalmi alapítványok, amike amik gyakorlatilag szintén ilyen állam felett az ideológiai kapcsolódás miatt vezetnek különböző cégeket, vállalatokat.

[00:19:20]Aztán vannak még ugye az igazságszolgáltatásban ugye a forradalmi bíróságok, tehát ezt is ugyanúgy forradalminak tekintik, gyorsan tudnak a lépni, hogyha arról van szó, rendszer ellenségeit, különböző csoportokat viszonylag gyorsan tudják eltávolítani.

[00:19:40]Ugye ezt a későbbi tüntetéshullámok során is láthattuk, hallhattuk.

[00:19:45]Az iráni rezsim is gyakran elismeri, hogy hogyan bánik a rendszer ellenségeivel.

[00:19:51]Úgyhogy a forradalom, mint kifejezés az ő szempontjukból ezekben a testületekben nyilvánul meg elsősorban.

[00:20:00]Ühüm.

[00:20:01]utaltál a tüntetéshullámokra, ebből az elmúlt igazából a 2000-es évek végétől több ilyen nagyobb hullám volt.

[00:20:07]Most ezekbenek a részletébe ne menjünk bele, de azt a kérdést mindenképpen fölvett, ugye talán egy ilyen nagyobb tüntetéshullám volt és a rezsim minden esetben felül tudott kerekedni.

[00:20:20]Voltak mindig azzal kapcsolatos spekulációk, hogy ebbe aztán már belukik a rezsén mindig felül tudott kerekedni.

[00:20:26]Ez felveti ezt a kérdést, hogy vajon mit mi adja a rendszernek ezt az iszonyanyatos stabilitását?

[00:20:33]Ugye alapvetően a az iráni rendszer azért ilyen magabiztos számos esetben, mert maga a rendszer úgy van kitalálva, hogy kijátssza egymás ellen a különböző csoportokat.

[00:20:46]Ugye ennek a legfontosabb alapvetése talán a a sima reguláris hadsereg és a forradalmi gárda közötti különbség.

[00:20:56]Tehát ők nem is érintkeznek egymással.

[00:20:58]Tehát, hogyha megnézzük a közelmúlt háborúját, ugye, ami idén február óta zajlik, gyakorlatilag csak a forradalmi gárda vesz részt a reguláris hadseregen gyakorlatilag semmilyen szerepe nincsen.

[00:21:12]Úgyhogy a rendszer stabilitása ezeken az ellentmondásokon alapszik.

[00:21:19]Ugye amiket korábban is említettem, hogy a forradalmi bíróságok, a passage, a aztán a forradalmi gárda, mindenhova bepromótálja a saját embereiket.

[00:21:32]Ezek az emberek, csoportok fügnek a rendszertől, tehát ők potenciálisan ugye az első számú célpontjai ezeknek a tüntetéseknek mindig.

[00:21:41]Úgyhogy ha azt látjuk az erőszakos tüntetések során, hogy ugye a busigen-nek a különböző milicistáit esetleg meggyilkolják az utcán, ugye a rendszer további elemei, amiket ugye az előbb felsoroltunk, azt látják, hogy könnyen ők is ugyanerre a szintre juthatnak, ezért megtörténik mindig ez a fajta zárás ugye a rezsimen belül.

[00:22:08]Úgyhogy alapvetően ez adja azt a fajta stabilitást és az természetesen, hogy hogy a reguláris hadseregben sem tudott ugye az ellenzék, hogyha beszélhetünk ilyenről bejutni.

[00:22:24]Az ellenzék folyamatosan széttöredezett volt.

[00:22:26]Tehát mindig valamilyen ügy mellett kezdtek el tüntetni, aztán ezek különböző intenzitással tartottak egy darabig.

[00:22:35]Aztán végül ugye általában a rendszer leverte őket.

[00:22:39]Ugye az első a 99-ben a reformista érdekek mellett ment a tüntetés, az is erőszakos lett.

[00:22:49]2009-ben az Akmedát javára elcsalt választások eredményeképpen.

[00:22:57]Aztán a legfontosabb ugye a a covid alatt a nők életszabadság a Masamini a melletti szolidaritási tüntetésből kiindult.

[00:23:06]gyakorlatilag lázongás vált, ami egy abszolút a rendszer egészét megkérdőjelező tüntetés és erőszakhullámmá vált.

[00:23:16]Így azt tudjuk mondani, hogy ez volt gyakorlatilag a rendszerre nézve a legnagyobb kihívás, ugyanis a 99-es és a 2009-es ugye a rendszerben lévő parlamentáris választás eredményét kühüm.

[00:23:36]kérdőjelezték meg.

[00:23:39]Covid óta ugye a Masáamini meggyilkolása után pedig már abszolút a rendszer megreformálhatatlansága volt az a az ok, ami ami az embereket az utcára vitte.

[00:23:52]Ö tehát Masá Minő egy nagyon fiatal nő volt, akit azért vett őrizettbe a rendőrség, merthogy a hicabját nem megfelelően viselte, és ezek után valószínűleg a verésekbe halt bele a rendőrségen.

[00:24:11]A ahogy említetted, igen, pont nagyon sokat hallunk erről, és a és szerintem így Európában a leginkább eljut hozzánk a nőjogi feminista mozgalmakkal kapcsolatban Iránban, az pont így a Hijsabnak a a központi kérdése.

[00:24:25]Ugyanakkor van így a a fejemben egy ilyen másik Irán is.

[00:24:31]Irán, ahol nagyon sok sportolót látunk az olimpián iránból, vagy a tudósok között is sok iráni nőt tudunk felsorolni.

[00:24:41]És most így az adásra készülve megnéztem, hogy az iráni nőknek több mint 52%-ának van érettségi utáni képzettsége.

[00:24:53]És ez nem csak a legmagasabb mutató, mint ahogy megnéztem.

[00:25:00]az összes muzman ország között, de hogy magasabb is, mint például mondjuk az Egyesült Államokban a ez egy Egyesült Államokban a muzomulán nők felsőfokú képzettségének aránya.

[00:25:11]És hogy tudnán erről mesélni, hogy mi ennek az oka, és hogyan fér el ebben a rendszerben ez a két nagyon ellentmondó m folyamat?

[00:25:24]Igen.

[00:25:24]Az iráni rendszer ügyesen próbálta a kihasználni azt a ugye elszigeteltségét, amiben ő találta magát az iszlám forradalom után.

[00:25:38]Különösen az a nyolc évig tartó irak-iráni háború után gyakorlatilag muszáj volt, nem volt más opciója, mint a nők a rétegeit bevonni gyakorlatilag a azokba az iparágakba, amiket ők úgy gondoltak, hogy nők is el tudnak végezni.

[00:25:57]Ez egy szükségszerűség volt.

[00:25:57]Ez a rendszer gazdasági stabilitását volt hivatott elsősorban megtámasztani azáltal, hogy amennyire csak lehet, Iránnak a elsősorban technikai fejlődésre volt szüksége.

[00:26:15]Pont amiatt ugye mivel gazdasági és a technikai fejlődésből a a az embargó a blokád, amit a a nyugati államoktól kaptak, gyakorlatilag belekényszerítette őket.

[00:26:27]Tehát ők sajnos, vagy hát nem sajnos, de ugye még ők arra kényszerültek rá, hogy komoly energiát és anyagi javakat fektessenek abban, hogy a hogy a nőket is a megfelelő a városi nőket elsősorban ugye nyilván a megfelelő oktatásban része részesítsék.

[00:26:49]Ugye van itt egy ilyen nagyon erős ellentmondás, tehát ugye maga a rendszer elsősorban a a vallási társadalomra támaszkodik, tehát a iráni vidéki társadalom adja a bázist.

[00:27:08]De a szükség úgy hozta, hogy maga a rendszer onnantól kezdve, hogy valaki egyetemre jár, nem érdekli, hogy nő vagy férfi milyen munkát végez, amíg az a rendszer keretein belül történik.

[00:27:24]Nekik gyakorlatilag hasznos, hogyha a nők olyan tevékenységet végeznek, ami gazdaságilag segíti iránt.

[00:27:33]pont ugye az embargó és a különböző blokádok miatt ez gyakorlatilag kinyitotta azt a szelepet, hogy a az a az iráni városi nők egyre inkább vesznek részt a felsőoktatásban is, egyre több hasznot nyújtanak gyakorlatilag a rendszernek is a rendszer túlélése érdekében.

[00:27:56]Úgyhogy ez egy ilyen kétélő fegyver, mert a a az ilyen kulturális szempontból támadja a nőket, nem engedi gyakorlatilag a a politikai felső körökhöz, a bíróságokra a nőket, de de megtűri olyan pozíciókban, amik amik a rendszernek is gazdasági hasznot biztosítanak.

[00:28:22]Ühüm.

[00:28:28]úgy értékelted az előbb, hogy hogy a 25-ös tüntetésekben nyilvánt meg az, hogy hogy azt gondolják a a lakosságjelentős része, hogy megreformálhatatlan a rendszer.

[00:28:41]is nagyon érdekes a New reviewban volt azt hiszem még a tavalyi év végén egy egy elemzés ami ugyanezt mondja lényegében, hogy a résztvevőket nem egy közös politikai program köti össze, hanem az a közös meggyőződés, hogy a fennálló rendszer megformálhatatlan.

[00:28:58]És úgy folytatja, ebben a politikai vákuumban váltak ismét láthatóbbá és befolyásosabbá anarchista irányzatok.

[00:29:05]Erről szeretnénlek még kérdezni, hogy mert mit gondolsz erről az értékelésről?

[00:29:10]Tehát, hogy ez a politikai vákuum hívja életre azt a helyzetet, hogy hogy egyre többet hallunk, legalábbis a nyugati médiában.

[00:29:17]Mindenképpen nagyon hangos, nagyon meghatározó, hogy tulajdonképpen a saot szeretnék visszahívni, mennyire meghatározóak ezek az erők amelyeknek valóban ez a politikai programja.

[00:29:33]Ugye Iránban hozzáférnek az emberek így vagy úgy, általában azért inkább VPN-en keresztül a a tömegmédiához, a social médiához, és a különböző platformokon iszonyatosan erős a a az amerikai és a londoni iráni diaszpóra a tartalomgyártása, ami befolyásolja a az Iránban élő fiatalokat.

[00:29:57]És mivel gyakorlatilag nem látszik egy olyan fajta átfogó a politikai platform, akár egy személyiség, ami össze tudná kapcsolni a ezeket a vágyakat gyakorlatilag, hogy a rendszeren valamilyen módon túljussanak.

[00:30:19]Ezért érdekes módon pont a monarchista a a korábbiak a fia vált gyakorlatilag a a rendszerváltozás első számú arcáva, ami a Iránon belül is már amennyire én tudom komoly generációs feszültségekhez vezet.

[00:30:39]Ugye az idősebb generációk még gyakran emlékeznek arra, hogy milyen volt a SA idején.

[00:30:49]És a fiatalok meg ugye furcsa módon pont a ugyanarra a dinasztiára kényszerülnek válni alternatíva hiányában.

[00:30:56]Az elmúlt 5-10 évben egyébként valamelyest megpróbáltak különböző baloldali csoportok szervezkedni Iránban, de alapvetően a elsősorban az anyagi nehéz a az anyagi nehézségek, a szervezkedés gyakorlatilag ellehetetlenítése komolyan akadályozza, hogy átfogóbb csoportok tudjanak nak létrejönni.

[00:31:30]Én azon szerencsés kevesek között vagyok, akik össze voltak kapcsolva egy teheráni és egy iszfaháni csoportal, és sikerült a 2019-ben személyesen is találni néhány találkozni néhány aktivistával, és nekik voltak komoly elképzelések, mert ugye nem csak a tömeg médiához félsz hozzá, hogyha megvannak a kapcsolataid, hanem a megfelelő a teóriákhoz, az elméleti anyagokhoz is, amiből néhányan próbáltak régi elméleteket, ezt a marxista, lenirista vonalat próbálgatni.

[00:32:12]Ugye nyilván már ugye a posztszovjet időkről beszélünk régóta, tehát arra már abszolút nem lehetett semmilyen szempontból, főleg anyagilag támaszkodni, de hogy voltak elképzelések arra, ugye itt alapvetően problémát okoz az, hogy Iránban a gazdasági berendezkedés, amikről beszéltünk, hogy a különböző csoportok, amik a rendszerhez hű lojális csoportok, hogyan vették be magukat a gazdaság külön különböző pólusaiba nem tud gyakorlatilag kialakulni egy olyan munkásosztály, ami bármilyen szinten kapcsolódni tudna.

[00:32:49]Tehát így szét van gyakorlatilag darabolva a a különböző iparágak, különböző forradalmi csoportok által.

[00:32:59]Tehát vegyük például nem tudom a vasútat.

[00:33:02]Én ezt a sztorit hallottam annak idején.

[00:33:06]A vasút egyrészét itt a forradalmi gárda ellen, emberei ellen őrzik.

[00:33:12]Ott a baszic erősebb egy kicsit, hogyha lemész ebbe a városba, ott már ezek a alapítványok vannak túlsúlyban.

[00:33:21]Tehát úgy van ez a rendszer kialakítva, hogy bármilyen szervezkedést a a gyakorlatilag a gondolati szinten el tudjon folytani, mert nem is tud felmerülni.

[00:33:33]Ugye a városokban ugye ez a bazári kereskedő réteg, ami gyakorlatilag a a gazdaság gerincét alkotja, ezek általában általában egymás vetélytársai, úgyhogy ez is abszolút akadályozza a baloldal kialakulását.

[00:33:53]Alapvetően ez egy ilyen mondhatni ilyen egyetemi hobbi lett.

[00:33:56]Ez az úgynevezett baloldali szervezkedés különböző iránya irányokkal.

[00:34:01]És de hát itt is sajnos jellemző az, hogy ez a frakciózás, hogy ugye kicsit más elméletek mentén gondolkodik el a másik csoport, akkor már gyakorlatilag nincs opció arra, hogy megtalálják a közös platformot.

[00:34:21]Ugye a legutolsó információm, hogy egy kicsit előre menjünk a történetben, ugye az idei tüntetés és erőszak, hullám és az azt követő háború következtével ugye néhány napja ismét van internet irányban hivatalosan is, és én azt az információt kaptam, de ez csak egy ismerős által, hogy gyakorlatilag itt lesz a bal oldalnak a totális vége Iránban, mert ami eddig szerveződött és próbált aktivizálódni a Masamini tüntetések során, az az akkoriban ebből a szempontból komoly siker volt, tehát jó sok aktivistát, aktív embereket tudtak bevonzani a különböző mozgalmak.

[00:35:06]Pont azért, mert ugye ez rendszerellenes mozgalommá vált viszonylag gyorsan.

[00:35:16]Bejött a képbe olyan, hogy nő, kisebbségi nő, ugye a masámini kurd etnikumú volt.

[00:35:21]Tehát így ez adta a felhajtóerejét akkor a tüntetéseknek, és az adott egy olyan humán erőforrást az ép kialakuló vagy már meglévő mozgalmaknak, hogy volt mire támaszkodni, volt kivel kommunikálni.

[00:35:37]Aztán az idei háború megmutatta ezeknek a csoportoknak, hogy különböző külföldi titkosszolgálatok sikeresen beépültek egy-kettőbe, úgyhogy ez megint egy újabb törésvonalat idézett elő.

[00:35:52]ugyanazt a gyakorlatilag a jelenlegi helyzetre levetítve, mint annak idején ugye voltak baloldali csoportok, akik eltávolodtak a tudétola amiatt, mert teljesen szovjet függők voltak.

[00:36:04]Itt ez most megint egy olyan problémát okozott, hogy vannak olyan csoportok, akik átmenetileg elfogadnák a monarchista restaurációt, hogy majd abból talán egyszerűbb lesz, hogyha a nemzetközi közvélemény egy kicsit rákényszeríti az új irá rezsimre a nyitottságot, ugye egy kicsit plurálisabbá válna a helyzet, több szabadságjogokkal, elsősorban ugye szólás szabadsággal eljutna arra a pontra irán, hogy a engedi engedélyezni ezt a fajta kommunikációt, az talán lehetőséget biztosítana.

[00:36:38]mások ezt teljesen elutasítják, hogy a a hogy egy új sa kerüljön hatalomra irántban, és akkor még bejön ugye a külföldi titkoszolgálatokkal való kapcsolattartás, mind gyakorlatilag árulás a számos baloldali a csoportszemében.

[00:36:57]Úgyhogy ez gyakorlatilag a ismét azt eredményezi, hogy amit a mása amini tüntetések beindítottak, az gyakorlatilag az év eleleji tüntetések és a az azt követő háború gyakorlatilag garantáltan tönkretettek a közeljövőre nézve.

[00:37:20]Ez nagyon érdekes, mert a amit most mondtál, ehhez nagyon hasonló helyzetben volt, úgy láttam, a szíriai baloldal is, illetve strukturálisan hasonló helyzetben például a venezóai baloldal is.

[00:37:35]Tehát, hogy kevéssé van agenda képzőereje már a a baloldalnak, hogy sokan abban vannak, hogy elfogadják, várják azt, hogy hogy akár egy imperialista rezsém jöjjön létre az imperializmussal kiegyező.

[00:37:47]rezsim jelenlétre, és azt remik, hogy akkor egy kis nyitás legalább történik, és újra lehet ö szervezkedni, struktúrákat építeni.

[00:37:59]Igen.

[00:37:59]Ezek szerint akkor mondhatjuk, hogy te úgy látod, hogy a mostani háború lezárása után előfordulat, hogy az ináni rezsim megerősödve kerül ki ebből a helyzetből.

[00:38:14]Ugye most jelenleg egy ilyen generációváltás zajlik az iráni rezsimen, köszönhetően annak, hogy a különböző vezetőket ugye az amerikai izraeli koalíció gyakorlatilag lefejezte a rendszert, a teteje is eltűnt, és benne van a pakliban az, hogy a fiatalabb generáció valamilyen úton, módon, hogyha a a forradalmi gárda, baszig lojálisak maradnak, ugye ők irányítják a gazdaságot, ezzel ugye a klientúrát, hogyha valamilyen lehetőséghez hozzá tudják juttatni.

[00:38:47]Ugye az első számú célja a jelenlegi újíráni rezsimnek, ugye ami a mocsaba, a Kamene a korábbi ajatollak fiának a vezetésével tündököl jelenleg.

[00:39:02]Ugye nekik az első számú kérésük ahhoz, hogy a háborút be tudják fejezni az USA meg Izraellel, hogy hogy a a befagyasztott iráni dollármilliárdokat ugye visszakapja Irán, be tudja be tudjon ismét szállni az olaj kereskedelme révén a nemzetközi gazdaságba.

[00:39:25]hogy ez adna egy olyan gazdasági pluszt, ami egy ilyen fiatal lapgarnitúrával stabilizálni tudja majd a rendszert.

[00:39:34]Ez az elképzelése az új iráni hatalomnak.

[00:39:40]Komolyabb nyitást én nem tartok elképzelhetőnek gyakorlatilag a az új vezetésel.

[00:39:49]Szóval ezek szerint akkor most se sikerül demokráciává bombázni egy országot az Egyesült Államoknak.

[00:39:53]Ez nagy valószínűséggel így van, de az, hogy represszívvé válik, még represszívvé válik, az bőven benne van a pakliban.

[00:40:04]Kimondottan, hogyha ugye eléri az új iráni vezetés a céljait, ugye amiket az előbb említettünk, az egy akkora nemzetközi eredmény lesz, hogy gyakorlatilag mondhatjuk majd azt, hogy Iránt szuperhatalommal fogja emelni.

[00:40:23]kimondottan akkor, hogyha ugye nem hajlandóak átadni a a dúsított uránukat, hogyha abból eljutnak arra a pontra, hogy atombombát építenek, akkor gyakorlatilag a rendszer ki tudja meddig biztosítja magát, de északkorából kiindulva az még inkább csak stabilizálni fogja az iráni iszlám forradalmat.

[00:40:48]Persze, akkor lehet, hogy ezen a ponton le is tudjuk zárni ezt a beszélgetést.

[00:40:56]Ez volt az Iránról szóló, az iráni baloldalról, az iráni történelemről szóló beszélgetés, aminek a második előre nem tervezett része.

[00:41:08]Köszi, hogy ma is velünk tartottok.

[00:41:10]Köszi Csabának, hogy mindezt a lenyűgöző történetet megosztotta velünk.

[00:41:13]A Tilos rádión két hét múlva találkozunk, a Mérce, YouTube és Spotify csatornáin pedig akármáz azelőtt.

[00:41:22]Iratkozzatok fel, ha tetszett az adás, és találkozunk legközelebb.

[00:41:28]Sziasztok!

[00:41:29]Sziasztok!

[00:41:30]Sziasztok!