Négy fal között: Mi a teendő a queer baloldalon? - kerekasztal beszélgetés élőben a Mércén!
- A beszélgetést Brubáski Viktor és Kincső moderálta a Gólyában; résztvevők: Baka Dávid gender-/queerkutató, Bartal Dóra filmesztéta, queer baloldali aktivista és Zsirka Hála transzaktivista, a Háttér Társaság operatív vezetője.
- A „négy fal között” elvárás kettős mércét takar: a hetero párkapcsolati megnyilvánulások természetesnek számítanak, míg az LMBTQ-létet csupán szexualitásra redukálják; a résztvevők iróniával és személyes tapasztalatokkal cáfolták ezt.
- Jogi áttörésre rövid távon nincs esély: a kormány az EU Bíróságának propagandatörvényt elítélő döntését sem hajtja végre, csak a külföldi azonos nemű házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerése várható őszre.
- A jogi egyenlőség önmagában kevés; szexuális edukáció, transzegészségügyi protokollok, HIV-stratégia és a heteronormativitás, nemi binaritás, patriarchátus rendszerszintű lebontása is szükséges.
- A vállalati pinkwashing kapcsán a szivárványos logó nem garancia, csak a munkahelyi védelmi protokollok következetes betartása és számonkérése számít; a multik ugyanakkor sokak számára a legelfogadóbb közeget jelentik.
- Alternatív családmodellek és gondoskodási hálók történetileg is léteznek a queer közösségben (pl. ballroom házak, régi magyar informális életközösségek), ahonnan a többségi társadalom is tanulhat.
- A házassági egyenlőséget a résztvevők nem ellenzik, de óvnak attól, hogy ez váljon a mozgalom végső céljává; a polgári életút idealizálása helyett a sokféle párkapcsolati és gondoskodási forma elismerését sürgetik.
- A baloldali identitáspolitikai kritikák gyakran elitista kuriózumként kezelik az LMBTQ-kérdéseket, figyelmen kívül hagyva, hogy vidéki, munkásosztálybeli közegben is léteznek szexuális kisebbségek; az osztályharc és az identitáselnyomás elleni küzdelem nem zárja ki egymást.
„Ha neked van egy súlyos betegséged, aminek az egyik tünete a láz, akkor valószínűleg nem csak a súlyos betegséget akarod enyhíteni, de a lázt mint tünetet is akarod enyhíteni. A kettőt lehet egyszerre csinálni, és fontos is egyszerre csinálni.” – Zsirka Hála
- A queer közösségen belül nagy az önhumor, de a címkézési rendszerek (pl. Grindr „tribes”) képesek sekélyes, tárgyiasító logikát erősíteni; az érdekvédelem tudatosan használ tág kategóriákat („LMBTQ+ közösség”) a minél szélesebb lefedettség érdekében.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés és a „négy fal között” probléma
A beszélgetés moderátorai Brubáski Viktor (Mérce szerkesztő) és Kincső (a Gólya munkatársa). A kerekasztal résztvevői Baka Dávid (gender- és queerelmélet-kutató, a Háttér Társaság adminisztratív munkatársa), Bartal Dóra (a Mérce munkatársa, filmelmélettel foglalkozó kutató, magát queer baloldali aktivistaként definiálja) és Zsirka Hála (a Háttér Társaság operatív vezetője, queer aktivista, aki elsősorban feminizmussal és transzaktivizmussal foglalkozik).
A moderátorok rögtön a címadó „négy fal között” fordulatra kérdeztek rá: mit válaszolnak, amikor valaki azt kéri, hogy az LMBTQ-ügyek maradjanak meg a privát szférában.
- Baka Dávid szerint iróniával érdemes kezelni a helyzetet: amikor a villamoson heteró párok „undorítóan smárolnak”, ő is azt mondja, hogy „ezt a négy fal között kéne” – ezzel rávilágít a kettős mércére.
- Bartal Dóra személyes tapasztalatként említette, hogy hetero baráti társaságban sokszor érzi, hogy egy „elfogadható meleg” képének kell megfelelnie, például feminin módon kell öltözködnie. Elmesélte, hogy egy ismerőse egyszer azt mondta neki: ha bemutatná a barátnőjét a családjának, azt gondolnák, „legalább nem úgy néz ki, mint egy férfi”. Ebből fakad benne egy megfelelési kényszer, hogy egy heteronormatív párkapcsolati modell felé kell mozdulnia.
- Zsirka Hála kiemelte, hogy sokszor az az előfeltételezés áll a „négy fal között” kérése mögött, hogy a kisebbségi identitások kizárólag a szexualitásról szólnak. Szerinte a mindennapi élethelyzetek és a párkapcsolat ennél jóval több rétegből állnak, és arról van szó, hogy az emberek szeretnék megosztani az ilyen pillanatokat másokkal.
„Engem egyébként tökre nem zavar, hogyha párok smárolnak az utcán, mert én is szoktam smárolni az utcán.” – Zsirka Hála *
Kormányváltás és a jogi egyenlőség: mi történik, ha elérik a követeléseket?
A moderátorok utópisztikus kérdést tettek fel: mi marad a queer mozgalom feladata, ha holnap eltörlik a propagandatörvényt, visszaállítják a transzneműek jogi elismerését és bevezetik a házassági egyenlőséget?
A realitás talaján
Zsirka Hála azonnal leszögezte, hogy jelenleg semmi nem mutat egy ilyen gyors fordulat felé. Példaként említette, hogy a kormánypárt társadalmi egyeztetésre bocsátott egy ecetszabályozást, de az Európai Unió Bíróságának a propagandatörvényt elítélő ítéletének végrehajtására nincs kiírás. Egyetlen idevágó lépés az Alkotmánybíróság ítéletének végrehajtása, amely a külföldön kötött azonos nemű házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként fogja elismerni – ez őszre várható.
A jogi kereteken túli teendők
A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jogi egyenlőség önmagában nem old meg mindent.
Baka Dávid hiányolta a szexuális edukáció rendszerszintű bevezetését, a heteronormatív sémák lebontását, és az anyagilag kiszolgáltatott queer embereket megtartó közösségek építését. Kitért a leszbikus nők speciális egészségügyi helyzetére: gyakran nem férnek hozzá megfelelő szűrővizsgálatokhoz, mert az orvosok nem tudnak mit kezdeni a helyzetükkel.
Zsirka Hála felhívta a figyelmet, hogy a Háttér Társaság jelenleg olyan szolgáltatásokat nyújt – lelki segítségnyújtás, szociális segítés, szexuális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások –, amelyeket egy ideális államban az államnak kellene biztosítania. Emellett hiányoznak az átfogó stratégiák, például egy naprakész HIV-stratégia vagy transzegészségügyi protokoll. Leszögezte: a nemi binaritás, a heteronormativitás és a patriarchátus alapvetően elnyomó rendszerek, és ha ezeken belül érnek el sikereket, az még nem jelenti az elnyomás felszámolását.
„Én egészen addig nem leszek nyugodt, amíg nem adjuk át azt a típusú jogtudatosságot a szélesebb társadalomnak, hogy ezt ne lehessen egyetlen kisebbséggel megtenni soha többé egyetlen embercsoporttal sem.” – Zsirka Hála *
Baka Dávid hozzátette, hogy a jogi követelések teleologikus szemlélete veszélyes: például az Egyesült Államokban a házassági egyenlőség kivívása után sokan „leültek”, és ezután erősödött meg a transzfób hullám. Fontos, hogy a mozgalom ne csak a házasságra mint végső célra fókuszáljon, és ne hagyja figyelmen kívül a közösségen belüli periferikusabb igényeket sem – például a meleg férfiak mentális egészségét vagy a leszbikus nők anyagi és párkapcsolati kihívásait.
A baloldali kritikák és a piacosítás kérdése
A moderátorok Mészáros György 2017-es tanulmányát (Fordulat 24. szám) és egy ugyanabban az évben a Replika folyóiratban megjelent írást (Csányi Gergely, Gagyi Ágnes, Gerős Tamás) említettek, amelyek hasonló kritikákat fogalmaztak meg a magyar LMBTQ- és feminista mozgalmakkal szemben. A kritikák szerint a mozgalmak emberi jogi és identitáspolitikai nyelve háttérbe szorítja a gazdasági és társadalmi viszonyok elemzését, a jogi egyenlőség nem jelent mélyebb emancipációt, és a kelet-európai szervezetek gyakran egy „felzárkóztatási narratívában” működnek, amely a progresszív Nyugatot állítja szembe az elmaradott Kelettel.
A moderátorok jelezték, hogy Mészáros György nyolc évvel később már nem írná meg ugyanazt a tanulmányt, revideálta a nézeteit.
A piacosítás és a láthatóság határa
A résztvevők árnyaltan viszonyultak a kérdéshez.
Zsirka Hála élesen kritizálta a „Nyugat-követés” narratíváját. Szerinte a globális homofóbia és transzfóbia éppen a nyugati gyarmatosítás és a kapitalizmus terméke, amely elpusztította az őslakos kultúrák progresszív nemi és szexuális rendszereit. Ugyanakkor a kapitalizmussal szemben is ellentmondásos a helyzet: a diszkrimináció még a kapitalista logika szerint sem kifizetődő, a rendszer mégis gyakran „nem hasznosnak” tekinti a nem szaporodó embereket. A pinkwashing kapcsán példaként hozta fel: az IKEA évek óta progresszív külső kommunikációt folytat, Pride-on is részt vesz, miközben a dolgozói 6%-os béremelésért sztrájkolnak. Megemlítette a BP-t is, amely szivárványos logóval támogatja a közösséget, miközben zsigereli a bolygót.
„Egy szivárványos logó semmire nem jelent garanciát. Az jelent garanciát, ha munkahelyen belül vannak olyan protokollok, amik az LMBTQ munkavállalókat védik, és azok a protokollok következetesen számon vannak kérve és be vannak tartva.” – Zsirka Hála *
Bartal Dóra hozzátette, hogy sok queer ember számára a multinacionális cégek jelentik az egyetlen közeget, ahol elfogadva érzik magukat, miközben a kis- és középvállalkozásoknál gyakran tapasztalnak diszkriminációt. Ez bonyolítja a pinkwashing megítélését.
Baka Dávid szerint a piacosítás kérdésében fontos az érzelmi dimenzió: egy fiatal számára, aki 2015-ben bemegy egy boltba és szivárványos termékkel találkozik, ez egészen mást jelent, mint egy nyugat-európai kontextusban, ahol ez magától értetődőbb. Ahelyett, hogy elutasítanák ezeket a gesztusokat, inkább saját közösségi tereket és láthatóságot kellene építeni.
A beszélgetés során felmerült a Coca-Cola magyarországi esete, amikor azonos nemű párt ábrázoló reklámért bírságolták meg a céget – ez a résztvevők szerint egy ellenséges jogszabályi környezetben akár bátor kiállásnak is tekinthető, még ha profitorientált is a háttér. A résztvevők azt is megjegyezték, hogy a cégek Pride-részvétele a propagandatörvény szigorodásával visszaesett, ami a gyávaságukat mutatja.
Alternatív családmodellek, gondoskodáspolitika és a házassági egyenlőség
A moderátorok arról kérdezték a résztvevőket, hogy mit lehet kezdeni azzal, ha az állam csak a házasságon keresztül ismeri el a gondoskodást, és hogy a baloldal képes-e a hagyományos családmodellen túlmutató gondoskodáspolitikát kialakítani.
Queer tudások és alternatív életközösségek
Zsirka Hála a ballroom kultúra példáját hozta fel: az 1980-as évek New Yorkjában a kidobott fekete transz és meleg fiatalok házakba tömörültek, ahol egy idősebb közösségi tag („mother” vagy „father”) vezetésével közösen oldották meg a lakhatást, a munkakeresést és a pszichés nehézségeket. Ez a gyakorlat máig hat – innen ered a „mother” szleng is. Magyarországon is ismertek hasonló, informális életközösségek a múltból, ahol tehetősebb queer emberek klubot vagy vállalkozást nyitottak, és közösségük tagjainak munkát, lakhatást biztosítottak.
„A család az egy életközösség. […] A queer közösség nagyon reziliensen ki tudta alakítani ezeket az életközösségeket, amikből szerintem nagyon sokat tudunk tanulni.” – Zsirka Hála *
Baka Dávid ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek az alternatív gondoskodási hálók Magyarországon kevéssé láthatók, és nehéz rájuk mai példát találni. Bartal Dóra egy személyes történettel illusztrálta a nem hagyományos gondoskodást: egy aprófaluban nőtt fel (Cserépfalu), és amikor édesanyját elhagyta a férje, a falu idősei közül beállt egy „pótmama”, aki segített felnevelni. Szerinte a queerség radikális potenciálja éppen abban rejlik, hogy megkérdőjelezi a reprodukciót mint végső életcélt.
Kritikák a házassági egyenlőséggel szemben
Több résztvevő is jelezte, hogy nem ellenzik a házassági egyenlőséget, de kritikusan viszonyulnak ahhoz, hogy ez váljon a mozgalom egyetlen fókuszává. Baka Dávid szerint a házasságközpontú szemlélet egy bizonyos polgári életutat jelöl ki ideálisként, miközben a queer közösségen belül sokféle párkapcsolati és gondoskodási forma létezik.
Zsirka Hála gyakorlati problémát is felvetett: ismer olyan transzházaspárt, akik összeházasodtak, de a nem- és névváltoztatás jelenlegi szabályozása esetén fel kellene bontaniuk a házasságukat, ami újabb komplikációkat okoz.
Bartal Dóra az örökbefogadás kapcsán is óvatosságra intett: a gyermekvédelem jelenlegi, romokban heverő állapotában nem biztos, hogy etikus lenne gyerekeket kiemelni a rendszerből és örökbe adni, miközben „a szép gyerekeket teszik el”.
Identitáspolitika a baloldalon: feszültségek és félreértések
A beszélgetés egyik központi szála az identitáspolitika körüli baloldali vita volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a baloldalon gyakran éri az a vád a queer mozgalmat, hogy identitáspolitikát folytat, ami eltereli a figyelmet az osztályharcról.
Zsirka Hála személyes sértettséggel beszélt arról, hogy a baloldali „megmondóemberek” gyakran elitista kuriózumként kezelik az LMBTQ-kérdéseket, mintha vidéken vagy a munkásosztályban nem léteznének szexuális kisebbségek. Ő maga egy apró faluban, szegény körülmények között nőtt fel, és a nyolc általánost végzett 80 éves rokonával is meg tudta értetni a transzneműségét. Szerinte a baloldalon van egy olyan hozzáállás, hogy „majd ha oda jutunk, akkor foglalkozunk LMBTQ-kérdésekkel”, ami elfogadhatatlan.
„Ha neked van egy súlyos betegséged, aminek az egyik tünete a láz, akkor valószínűleg nem csak a súlyos betegséget akarod enyhíteni, de a lázt mint tünetet is akarod enyhíteni. A kettőt lehet egyszerre csinálni, és fontos is egyszerre csinálni.” – Zsirka Hála *
Bartal Dóra arról számolt be, hogy a saját környezetében a nőgyilkosságok kérdését is identitáspolitikai kérdésként utasították el, ami számára komolytalanná tette ezeket a kritikákat. Hivatkozott Kapelner Zsolt nemrégiben a Mércén megjelent cikkére, amely szerint az identitáspolitikai kritikák gyakran üres pótcselekvések, mert nincsenek valódi válaszaink a politikai-gazdasági válságokra.
Baka Dávid megfigyelése szerint van egy olyan jelenség, hogy queer emberek maguk is élesen elhatárolódnak az identitáspolitikától, hogy beilleszkedjenek egy „brosocialista” közegbe. Ez szerinte néha veszélyesen összeér a jobboldali „jaj, a rengeteg betű a betűszóban” típusú diskurzussal.
„A véredben is benne van a buziságod, meg a bőrödön is rajta van az osztályhelyzeted. Ez egy ilyen amalgáma.” – Baka Dávid *
A moderátorok felhozták Mészáros György eredeti kérdésfelvetését: mi történik akkor, ha az identitások fixek maradnak, és hogyan lehet a queer identitásokat kritikus szemmel, de nem elutasítóan vizsgálni? Baka Dávid szerint fontos historicizálni a homoszexualitást és a transzneműséget, de nem szabad odáig elmenni, mintha a queer szubjektivitás puszta „kapitalista termék” lenne. Zsirka Hála kiemelte, hogy a kategóriák („transzszexualizmus”, „transzneműség”, „nemi sokszínűség”) mindig az aktuális társadalmi rendszerhez igazodnak, és ez természetes folyamat, de az identitáscímkék nem határozzák meg a teljes személyiséget – csupán annak egy részét.
Címkék, nyelvhasználat és közösségi öndefiníciók
A beszélgetés végén a moderátorok a címkék és a nyelvhasználat körüli feszültségekre kérdeztek rá, utalva arra, hogy a baloldali identitáspolitikai viták gyakran fulladnak szócsatákba.
Baka Dávid szerint a queer közösségen belül sokkal nagyobb az önhumor, mint amit a külső viták reflektálnak, és a valódi problémát inkább a nem queer emberek „megmentési” attitűdje jelenti. Zsirka Hála ugyanakkor felhívta a figyelmet a jelenség toxikus oldalára: a Grindr „tribe” rendszere (twink, bear, stb.) szerinte egy sekélyes, „húspiaci” logikát erősít, ami elviszi a fókuszt a személyiségről.
Ami a jogi nyelvezetet illeti, Zsirka Hála hangsúlyozta, hogy az érdekvédelem szándékosan használ általános kategóriákat (pl. „szexuális és nemi kisebbségek”, „LMBTQ+ közösség”), hogy a lehető legtöbb embert lefedjék.
Záró gondolatok
A rendelkezésre álló idő fogytán a résztvevők már csak röviden reflektálhattak. Bartal Dóra elmondta, hogy gyakran érzi magát eszköztelennek, amikor baloldali közegben az identitáspolitika ellen érvelőknek kellene válaszolnia – ilyenkor „lefagy”. Zárásként a moderátorok Kapelner Zsolt Mércén megjelent cikkének elolvasását ajánlották, amely az identitáspolitikai kritikák ürességét elemzi.
A felvétel után a tervek szerint a helyszínen maradókkal kötetlen beszélgetés folytatódott volna.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A bemutatkozásnál: „Sziasztok, Baka és Dávid vagyok.” – a név valószínűleg Baka Dávid, a kontextus alapján így használtam.
- „végül a háttérnél kötöttem ki, [zihálás] és itt most adminisztratív munkatárs vagyok” – a [zihálás] valószínűleg a „Háttér Társaság” rövidítésének félreismert változata, a kontextus alapján így értelmeztem.
- A „Parnemia Csányi Gergely Gigyánes és Gerős Tamás” szakasz valószínűleg a Replika folyóiratban megjelent tanulmányra utal, szerzők: Csányi Gergely, Gagyi Ágnes, Gerős Tamás.
- „Christopher City” – feltehetőleg egy podcast vagy műsor neve, pontos címét nem sikerült azonosítani.
- „feidle” – valószínűleg a Feeld társkereső alkalmazásról van szó.
- „Troy Sivannak volt egy ilyen micsodája, hogy jaj, most már a liberális közegekbe most már úgy használjuk a Twinket, mint régen a Z Flurt” – a „Z Flurt” kifejezés nem azonosítható egyértelműen, valószínűleg egy régebbi szlengkifejezés torzult formája.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Akkor hivatalosan is üdvözlök mindenkit.
[00:00:04]A négy fal közötti Mi a teendő a P baloldalon című kerekasztalon.
[00:00:12]Én Brubáski Viktor vagyok, az egyik moderátor, más moderátor.
[00:00:15]Jó ezilan kincső és Viktor a gólyában dolgozik.
[00:00:18]Én meg a Mércénél vagyok szerkesztő és én is örülök, hogy itt vagytok.
[00:00:22]Ö és igazából szeretnék menni egy bemutatkozókört, szóval az a kérésünk, hogy mutatkozzatok be.
[00:00:29]És neked volt egy kérdésed egyből, Viktor?
[00:00:35]Igen, mert hogy ez a cím, amit adtunk, hogy négy fal között, ez szerintem bárki bármikor beszélt egy témába, valakivel biztos hallotta ezt válaszként, hogy jaj, persze, oké, csak egy négy fal között maradjon.
[00:00:52]még itt ilyen elfogadóbb baráti társaságban is lehet hallani ezt a mondatot.
[00:00:56]És nekem így az lenne a kérdésem így a bemutatkozás mellett, hogy mit szoktatok ilyenkor válaszolni, vagy hogy erre mit szoktatok, hogy szoktatok reagálni, hogy inkább úgy vagytok vele, hogy át ezt halott vagy sákutca ez a téma ilyenkor már, vagy van-e valami jó válaszotok erre, amikor valaki azt mondja, hogy csak négy fal között maradjonak ezek a dolgok.
[00:01:24]Kezdhetjük a bemutatkozást.
[00:01:27]Dávid a ez nem működik.
[00:01:30]Jó, nem, de ez kiderül.
[00:01:35]Sziasztok, Baka és Dávid vagyok.
[00:01:40]Én gender tanulmányokat folytattam, ilyen queer elméletet kutattam, azon belül is ilyen affektus elméletet, kicsit filmelméletet, és a kettőnek az ilyen összefonulásáról írtam a szakdolgozatomat.
[00:01:55]Utána pedig sok minden mást is csináltam, de végül a háttérnél kötöttem ki, [zihálás] és itt most adminisztratív munkatárs vagyok, és a kérdésedre a válasz az, hogy én igazából ilyen hetkároknál és amikor ilyen undorítóan smárolnak a villamoson, akkor azt szoktam mondani, hogy ezt a négy fal között kéne, [nevetés] szóval mindenki ott csinálja az ilyen fura dolgokat a testével.
[00:02:21][nevetés] Sziasztok!
[00:02:26]Én Bartal Dóra vagyok.
[00:02:26]Mi történt?
[00:02:28]Én a Mérc munkatársa vagyok és egyébként filmemelmélet filmtörténetet tanultam és most is ilyen kutatási területen vagyok, de egyáltalán nem így a hm ú fény.
[00:02:38][nevetés] Ez nem htelen volt.
[00:02:40]És egyébként ilyen quer elméleteket sose hallgattam.
[00:02:43]volt így a kurrikulum része, de ez nem volt nagyon kiemelve, inkább ilyen feminista filmelméletekkel foglalkoztam, és most inkább ilyen a munka és a gender kérése a a filmiparban.
[00:03:02]És szóval én inkább egy querember vagyok, aki baloldali mozgalomban tevékenykedik.
[00:03:08]Szóval így kerültem erre a kerekasztalra, és a négyfal között dologra.
[00:03:12]Hát ezt így konkrétan nem hallottam, de viszont abszolút van ilyen, hogy így a úgy érzem a ilyen heterobaráti társaságban, hogy hát ilyen elfogadható melegnek kell lennem.
[00:03:30]Ö tulajdonképpen ö feminin módon kell öltözködnöm, úgy kell viselkednem.
[00:03:37]És volt egy ilyen megjegyzése egy ismerősömnek, hogy hát hát [torokköszörülés] ha bemutatnád a barátnődet a családodnak, akkor így hát azt gondolnák, hogy legalább nem ilyen nem a legrosszabbra gondolnánk, hogy úgy néz ki, mint egy férfi.
[00:03:52]Szóval ilyen volt.
[00:03:54]És aztán miatt érzem azt, hogy van egy ilyen tudom megfelelési kényszer bennem, hogy akkor én egy ilyen korrekt majdnem ilyen hát heteronormatív típusú párkapcsolatban kell, hogy legyek.
[00:04:09]Talán ennyit mondanék erről egyelőre.
[00:04:14]Sziasztok.
[00:04:14]Én pont a fordítottja vagyok az előző elhangzottnak.
[00:04:16]Én egy QR aktivista vagyok, aki alapvetően baloldali keretben gondolkodik, vagy legalábbis igyekszem képbe kerülni.
[00:04:25]Az aktualitásokkal egyébként Zsirka Hála vagyok, a háttértársaság operatív vezetője.
[00:04:29]Alapvetően a szervezet belső működésének az optimalizálásával foglalkozom.
[00:04:33]A pénzügyja az admin és a HR, amit területént koordinálok.
[00:04:38]Ezenkívül sajtóképviselettel foglalkozom, érdekérvényesítéssel foglalkozom.
[00:04:43]Szakmai és aktivista fronttól leginkább feminizmussal, illetve transzaktivizmussal.
[00:04:48]Tüntetéseken szoktam beszédeket mondani, meg igazából minden ilyen elvetemöltséget bevállalni, amit szeretek csinálni.
[00:04:55]És amit én így a négy fal között típusú narratívákra fel szoktam hozni, engem egyébként tökre nem zavar, hogyha hátok smárolnak az utcán, megmogy én is szoktam smárolni az utcán.
[00:05:04]Így kvezzetek megvának.
[00:05:06][nevetés] Én így leginkább arra szoktam rákérdezni, hogy de ez miért zavaró, vagy hogy miért gondoljuk azt, hogy az elembétikai identitásoknak feltétlenül bármi köze van a szexhez így önmagában, mert szerintem ez így azon az előfeltételezésen alapul sokszor, hogy a szexuális nemi kisebbségek ugye az így kizárólag magáról a szexualitásról vagy a szexuális aktusokról szól, miközben azért a mindennapi élethelyzeteknél egészen más síkokon szoktak mozogni.
[00:05:37]Nyilván benne van a szexualitás és az ember életében, de hogy azon kívül a magánéletünk az az több dologból áll, áll paradigból áll egy csomó olyan élményből, amiket mondjuk a párunkkal, szívünk választottjával élünk meg, és hogy itt szintán arról van szó, hogy szeretnénk ezeket a pillanatokat megosztani másokkal.
[00:05:59]Nagyon szép, bocsánat, [nevetés] nagyon köszönöm.
[00:06:04]Nagyon jó válaszom.
[00:06:04]Az Uno Reverse kártya is nagyon jó, hogy így a a heterók is menjenek a négy fal közé.
[00:06:10]Ö de teljesen.
[00:06:17]És akkor most bele is mennénk így a további kérdésekbe.
[00:06:22]Mint mindannyian tudjuk, kormányváltás volt és azért mindenki vagy reménykedik, meg sokan azt mondják, hogy most mindig minden jobb lesz.
[00:06:33]Queyenlőség.
[00:06:33]Most már el fogjuk kérni a querend egyenlőséget.
[00:06:38]És arra gondoltam, hogy lehet így az első kérdés egy picit így ilyen tényleg ilyen reményteli, hogy mi van, hogyha ténylegesen holnap eltörlik a propagandatörvényt, visszaállítanak visszaállítanák a transemberi jogi elismerést és bevezetnék a házassági egyenlőséget, hogy így mi maradna a quir mozgalompolitika feladata, vagy hogy most mi mi lenne?
[00:07:02]Ö van-e valaki, aki először szeretne válaszolni erre, [nevetés] hogy akkor most mi mit csináljunk, hogyha elérjük a queer egyenlőséget?
[00:07:18]Van-e van-e valami kövitelendőnk?
[00:07:25]Elkezdhetem ilyen listaszerűen mondom, és remélem, hogy egyet fogtok érteni, csak így félek, hogy rosszat mondom, de hogy csak ami így hirtelen eszembe jutott, hogy a serő majd fogunk szerintem beszélni így a fogyasztás kapcsán, hogy szerintem így a közösségépítés, ami az online tereken túl van, a szexuális edukáció, így a heteronormatív sémáknak és normáknak így a a lebontása, erről való diskurzós.
[00:08:00]És ezt a közösséget úgy is értem, hogy ilyen megtartó közösség olyan értelemben, hogyha olyan olyan kvíemberekről van szó, akik akik nem számíthatnak anyagilag a a családjukra, hogy ők is ilyen közösségben legyenek és ne zárja őket ki így a a mozgalom.
[00:08:21]És ami még eszembe jutott, hogy például a ilyen leszbikus nőként például a nőgyógyászatiak a felülvizsgálata az, hogy hogy viszonyulnak így a leszbikus nőkhöz, akik m nem férnek hozzá bizonyos szűrővizsgálatokhoz, bizonyos vizsgálatokhoz.
[00:08:42]Amú így ennyi és szerintem ha kiggészítenétek, vagy vagy ellent [nevetés] mondanátok, az is az is oké.
[00:08:53]Folytatom szívesen.
[00:08:53]Azt azért itt szeretném leszögezni az elején, hogy ez egy elég utópisztikus feltételezés, tehát hogy én még azért nagyon nem látom, hogy holnapra egy quer kánaán lenne Magyarországból.
[00:09:04]Már csak azért is, mert egyébként én követem a kormánypártnak a különböző jogalkotási javaslatait, vagy az ilyen jellegű szándékait, és hogy azért per pillanat nagyon nem abba az irányba mutat, hogy hogy ez így egyhamar be fog következni.
[00:09:19]Példának okáért én láttam már a kormánypárt részéről kiírás társadalmi egyeztetésre az ecet szabályozásról, de például az Európai Unió bíróságának az ítéleteinek a végrehajtásáról nem.
[00:09:33]Most itt specifikusan a propagandatörvénynek a az elítélésére gondolok.
[00:09:37]Egyetlen ilyen jogalkotási javaslatot látok most kiírva.
[00:09:40]Ez egy alkotmánybírósági ítéletnek a végrehajtása, ami azt mondja ki, hogy a külföldön kötött azonos nemű pároknak a házasságát Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolat kell elismerni.
[00:09:53]Ezzel kapcsolatban őszre látok egy kiírást, de hogy ezen kívül igazából semmit, ami így a mi közösségünket érintené.
[00:09:59]Nyilván aktívan szinten fogjuk tartani ezt a témát, vagy így az asztalra fogjuk kitenni ezt a témát erőnkből, ahogy telik az erőnkből.
[00:10:08]Szóval én azért azt gondolom, hogy még egy jó pár évig leszünk ezzel, de hogy így válaszoljak a arra is, hogy mi lenne, ha hogyha ez az ideális állapot megtörténne, akkor szerintem azt azért így fontos kimondani így rólunk háttértársaságról, hogy nekünk a jogvédelem mellett a szolgáltatásnyújtás is az elsődleges profilunk.
[00:10:24]Tehát, hogy hiába érkezne el az a típusú ideális jogszabályi környezet, amiért mi küzdünk.
[00:10:35]egyébként ez több annál, mint a mint a három felsorolt jogszabály.
[00:10:37]Ö igaz, hogy azért benne van az is, hogy hogy a házassági egyenlőség együtt a gyerekvállalási kérdéseket is megoldaná a közösségünkben.
[00:10:45]Tehát, hogy ez tény és való, de közben azért ezen kívül is vannak olyan jogszabályok, például az egy előbbállásmód törvény, ami ugye régebben explicitán védte a nemi identitást, mint mint védett tulajdonságot, és azt kivették belőle 2025 elején, tehát hogy ezt nagyon fontos lenne visszaállítani.
[00:10:59]És hát ezen kívül nagyon héján van Magyarország olyan a közösségünket érintő specifikus stratégiáknak, átfogó stratégiáknak, [torokköszörülés] ami így jobbá tenné a közösségünk vagy a közösségünk egyes alcsoportjainak az életét.
[00:11:15]Tehát például Magyarországnak már ki tudja, nincs ki tudja, mióta nincsen egy napra kész modern hívc stratégiája vagy egy transzegészségügyi protokollja.
[00:11:27]Ez még a kanyarban sincs, őszintén szólva.
[00:11:29]És hát ezen kívül azért azért azt is érdemes elmondani, és azért hoztam fel ezt a szolgáltatás nyújtási vonalunkat, mert hogy nagyon sok olyan feladatot látunk el, ami tulajdonképpen az állam feladata lenne.
[00:11:39]Tehát az, hogy mi lelki segédt, szociális segítést, szexuális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokat, szűréseket, satöbbiket nyújtunk ellenétik embereknek egy ideális világban, egy utópisztikus országban azért ez az államfelet lenne.
[00:11:55]Ö és hogy ha egyébként lenne szándék arra az állam részéről, hogy ezeket a feladatokat az állam átvállalja, akkor én azt gondolom, hogy hogy a mozgalomban van meg az a tudástőke, ami ahhoz kell, hogy ezekben a különböző állami szolgáltatósokban az LMBT-ui mainstreaming az így megvalósuljon.
[00:12:14]illetve még egy gondolatom van ezzel kapcsolatban, hogy azért ezek egy tehát, hogy a nemi binaritás, a heteronormativitás, a patriarchátus, ezek alapvetően elnyomó rendszerek.
[00:12:25]Tehát hogyha ezekben az rendszerekben sikereket érünk el, akkor egy elnyomó rendszerben értünk el sikereket.
[00:12:30]És hogy közben azért fontos, hogy hogy ezekre az elnyomó rendszerekre is reflektáljunk, és próbáljuk ezeket megváltoztatni, kitítani, mert hogy azért most eléggé jó úgy néz ki, hogy van valamennyi vet vagy valós ilyen progresszív politikai hullám, de hogy az én elméletem ezzel kapcsolatban az, hogy hogy most azért lett nem is tudom, hogy azért tekintik a többség, azért tekinti a többség sokkal legitimegebbnek legitimebbnek nek így az LMBTK-i jogokért való törekvést, mertogy egyszerűen most nem ránk irányul kizárólagosan a néphara népharag, hanem elsősorban a volt kormánypártra, a Fidesz KDNP-re irányul a népharag, és az emberek összeasszociálják a homó és transzfóbiát a Fidesz KDNP-vel, merthogy ténylegesen homó és transzfóbok.
[00:13:22]És mivel rájuk irányul ez a népszava nép harag, ezért szerintem a többség is bátrabban mer felszólalni akár a közösségünk ellen.
[00:13:29]Tehát, hogy ennek biztos, hogy van egy ilyen vete.
[00:13:30]Hát nyilván azt sem, azt a rengeteg munkát sem szabad elfelejteni, amit a mozgalom beletett az elmúlt években, hogy a társadalmi üütődök változzanak, de hogy még azért sok munkánk van, és én egészen addig nem leszek nyugodt, amíg nem adjuk át azt a típusú jogtudatosságot a szélesebb társadalomnak, hogy ezt ne lehessen egyetlen kisebbséggel megtenni soha többé egyetlen embercsoporttal sem.
[00:13:57]legyenek azok bevándorlók, romák, nők, bárki, merthogy egyszerűen, hogyha ez a típusú ilyen dehumanizáció így benne marad a társadalmi attitűdben, és nem lesz egy olyan társadalmi immunrendszere, ami ezeket így kiveti magából, akkor akkor tulajdonképpen ki vagyunk szolgáltatva a politikai hullámoknak, és szerintem ezen változtatni kell.
[00:14:19]Szóval az a csak, hogy hogyha el is törölnék a propagandörvényt, arra gondolsz, hogy lehet, hogy két hét múlva meg visszahoznák, és ez így ez így az a hát ha nem is két hét múlva, de hogy mi van akkor, hogyha történik valami újabb globális válság és hirtelen megerősödik a szélső jobb, aztán ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk.
[00:14:43]Hát nekem egyébként így a így a kérdésfelvetésre is van egy ilyen reflexióm, mertogy szerintem tök veszélyes, hogyha úgy képzeljük el a quirjogokat, mint egy ilyen teleológia, ahol így ha egyszer elértünk egy pontot, akkor így minden oké lesz utána, mert Amerikában például kicsit ez történt, amikor a házassági egyenlőséget azt így az így átment, és akkor tök sok még a közösségen belül is így tök sokan úgy voltak, hogy így most akkor minden oké leülhetünk meg minden.
[00:15:10]És ezután kezdődött el egy ilyen nagyon erős transzfób hullám így elindulni.
[00:15:19]Bizonyos elméletek szerint azért, mert hogy az a gyűlölet, amit a LMB emberek kaptak, addig most ez így átkerült a térre.
[00:15:27]Ö nem tudom, hogy ez pontosan így volt-e, de hogy ez az egyik.
[00:15:31]meg m szóval, hogy így hogyha kijelölünk egy végpontot, vagy nem tudom, ami így utána minden jó lesz, az mindig így privilegizálni fog egy bizonyos csoportot.
[00:15:42]Tehát, hogy hogyha a házassági lesz az, akkor az egy nagyon bizony ilyen specifikus osztály, nem tudom ki az, aki megengedheti magának ezt az ilyen happy suburban lifestyle, nem tudom micsodát, és hogy én is ezért inkább így úgy vagyok vele, amit így ti is mondtatok, hogy vagy a Dóri, hogy így a az ilyen specifikus ilyen közösségi igények azok így tök fontosak, hogy így így a szemünk előtt maradjanak.
[00:16:08]És nálam is így elég elvesen van így a listán elől az ilyen szexuális nevelés, mert szerintem ez például egy olyan dolog, amit ami így by the way így mindenkinek kéne, nem csak nem csak ellenét témá van.
[00:16:20]Szóval, hogy ez egy ilyen ösztársadalmi érdek lenne, hogy beszéljünk a szexről többet az iskolákban.
[00:16:30]Úgyhogy közben megemlítjük a nem heteró embereket is.
[00:16:33]Meg nekem így szívügyem, vagy hát nem tudom így így sokat agyalakat a meleg férfiak mentális egészségén.
[00:16:38]Ez az ilyen nagyon ilen sajátos módon van gatyán, azt hiszem a közösségen belül a leszbikusnöknek a specifikus igényei is szerintem így gyakran így háttérbe szorulnak, mert gyakran egy ilyen férfifó, tehát hogy így gyakran férfifókuszú az a mozgalom.
[00:16:59]vagy 10 meleg férfi fókuszú, bár ebben már van egy elmozdulás szerencsére szerintem.
[00:17:06]Úgyhogy így nekem ezek jutottak eszembe.
[00:17:10]A sorolnátok még, hogy mondjuk például így egy olyan mozgalomban, ami talán most mozdul el így egy kevésbé hisz meleg férfi fókuszból, így mik lehetnek még azok a problémák?
[00:17:22]Tehát, hogy mondjuk így a leszbikus nők esetén így gyakran nem lítik azt, hogy igazából így sok, tehát hogyha egy kétszemélyes háztartásban élnek is, az még mindig két nő, és az még mindig egy kereseti hátrány, de még rengeteg ilyen van, gondolom.
[00:17:41]Hát meg most szerintem van egy ilyen előfeltételezés, hogy hogyha a leszbikus kapcsolan valaki az biztos, hogy nem elnyomó, de ugyanúgy ott is van abuss, ott is meg kell felelni mondjuk ilyen heteronormatív elveknek, akár így kinézettel kapcsolatban, testképpel kapcsolatban.
[00:18:01]És bocsánat, mit is említettél, hogy én a keresetet hoztam.
[00:18:06]Ja, hát abszolút.
[00:18:06]Szóval, hogy így igen két leszbikus nem fog úgy fent tudni fenntart lenni egy olyan háztartás, ami így így csak a fogyasztásról szól, ahogy így a kritikák kritikák mondják.
[00:18:18]Szóval ez abszolút abszolút van.
[00:18:26]És igazából mi azt is meg akartuk vizsgálni, hogy mi így a quir emberek helyzete a baloldalon specifikusan a magyar baloldalon, mert az a tapasztalatom, hogy Kelet-Európában azért azért ez más és más ként működik a különböző baloldalakon.
[00:18:44]Szóval igen, fel fogok hozni pár kritikát, amik elég régóta hát ilyen marxizáló módon visszhangoznak így a közösségekben, és azt hiszem, hogy vannak rá válaszaitok is, illetve javítsatok ki, hogyha tévedek bármikor.
[00:18:59]Szóval, hogy az egyik a Igen.
[00:19:02]Amit fontos megemlíteni, hogy szövegileg szerintem egészen pontosan Mszáros György a fordulat 24.
[00:19:08]számában a reproduktív tematikájú számában írt egy tanulmányt így a magyar LMBTU mozgalomról.
[00:19:17]Ez nyolc nyolc évvel ezelőtt történt.
[00:19:20]Ö ami fontos, hogy ezzel párhuzamosan ugyanabban az évben megjelent így a feminista, a magyar feminista mozgalmak kritikája is és a Parnemia Csányi Gergely Gigyánes és Gerős Tamás a replikában jelentette meg nagyon hasonló kritikáját.
[00:19:37]És az az érdekes, hogy a két kritika, vagy a két tanulmány igazából nagyon hasonló dolgokat sorol fel.
[00:19:44]És ami izgalmas nekem ebben, hogy valahogy így a mészáros cikknek a mondásai ragadtak meg és visszhangoznak tovább.
[00:19:55]Igen.
[00:19:55]És ez a kritika az egyik az az, hogy vagy mit érthet az alatt, hogy a Pride, a qu reprezentáció fogyasztói termékké válhat.
[00:20:06]Hol szerintetek hol húzódik a határ így a láthatóság és a piacosítás között?
[00:20:12]Illetve hoztam idézetet is, amit felolvastatok, de lehet, hogy már kimmélném magunkat, mert két két bekezdés.
[00:20:20][torokköszörülés] Olvasd fel.
[00:20:25]Oké.
[00:20:27]Igen.
[00:20:29]Tehát így a két kritikáról a az egyik a fordulatbeli, a másik a replikaabeli jegyzeteltem.
[00:20:37]Kritiká szerint a mozgalmak domináns nyelve az emberi jogi és identitáspolitikai megközelítés.
[00:20:42]Ez háttérbe szólíthatja azokat a gazdasági és társadalmi viszonyokat, amelyek az egyenlőtlenségeket újra termelik.
[00:20:50]Mészáros mellett érve, hogy az LMVT-ú identitásokat nem lehet a kapitalizmustól, a munka világától, a család társadalmi szerepétől vagy az osztályviszonyoktól függetlenül vizsgálni.
[00:20:57]És hogy jogi egy és hogy a jogi egyenlőség önmagában nem feltétlenül jelent mélyebb társadalmi emancipációt.
[00:21:04]A szerző a kelet-európai mozgalmak félperifér félperifériás helyzetére is felhívja a figyelmet.
[00:21:09]Szerinte a hazai szervezetek gyakran egy olyan felzárkóztatási narratívában működnek, amely a progresszív nyugatot állítja szembe az elmaradott kelettel.
[00:21:16]Miközben kevés figyelem jut a régió sajátos gazdasági és társadalmi viszonyaira, nyolc évvel a tanulmány megjelenése után ezek a szervezetek egy része megszűnt, másrész lejárató kampányok forráselvonásuk és az átaló képviselt emberek jogainak folyamatos korlátozása közepette kellett működjön.
[00:21:32]És igen, szeretném, hogyha reagálnátok a piacosítás kritikára, és aztán egy második körben megnézhetjük az identitáspolitika kérdést is.
[00:21:47]Ahhoz is hoztam idézetet.
[00:22:00]Megpróbálom összeszedni a gondoltint ezzel kapcsolatban.
[00:22:04]Megpróbáltam egyébként végigolvasni ezt a tanulmányt.
[00:22:05]Nem mondom, hogy nem érintett érzékenyen, mert hogy azt éreztem, hogy nem egy teljes képet vizsgál arról, amit mondjuk a háttértársaság képvisel.
[00:22:16]Tehát, hogy igen, nagyon-nagyon fontos profilunk a jogvédelem és a diszkriminív jogszabályoknak a megszüntetése.
[00:22:27]Az opcionális vagy opcionális op [nevetés] az a opzimális jogszabályoknak a a létrejött.
[00:22:37]Köszönöm.
[00:22:37][nevetés] [horkantás] Semmi probléma.
[00:22:43]De hogy de hogy én én teljesen ki vagyok ettől a progresszív nyugat narratívától, tehát én nagyon nem szeretem ezt a kelet-nyugat szembeállítást.
[00:22:50]Ö, persze el kell ismerni, hogy bizonyos nyugati országokban, hangsúlyozom, bizonyos nyugati országokban vannak bizonyos jogszabályok, bizonyos társadalmi normák, attitűdök satöbbik, amik kedvezőek az ellenbétik emberekre nézve, de egyébként ugyanilyen normák vagy jogszabályok létezhetnek déli országokban, létezhetnek keleti országokban, északi országokban, Dél-Amerikában satöbben.
[00:23:14]Tehát, hogy nagyon sok országban találunk ilyeneket.
[00:23:19]olyan országban már keveset találunk, ahol tényleg minden tökéletes, vagy megközelítőleg tökéletes.
[00:23:23]Tehát ebből valóban nagyon kevés van.
[00:23:25]Másfelől én borzasztóan haragszom a nyugatra úgy általában.
[00:23:31]Tehát hogy azért ezt szerintem ki kell mondani, hogy a hogy az, hogy a homly és transzfóbia ilyen globális kereteket öltött, az a nyugat műve.
[00:23:38]Tehát, hogy hogy és méghozzá egy olyan művel, egy ilyen kapitalizmussal átitatott művel, ami a mai napjig befolyással van így ránk queer emberekre, a mi életünkre.
[00:23:51]Tehát, hogy most a gyarmatosítást hoznám fel példának, adott volt mondjuk az észak-amerikai őslakosoknak a kultúrája, akik egy egészen más keretrendszerben értékelték vagy érzékelték így a Queí embereket.
[00:24:05][torokköszörülés] Nyilván nem éltem ott, meg azért nem is gondolom, hogy feltétlenül az én nézőpontom hiteles ilyen szempontból, de amit olvastam ezekről a kultúrákról, ott ott megvolt a helye a querí embereknek a társadalomban, és el voltak ismerve a különböző quer identitások.
[00:24:20]Nem olyan formában, mint ma, de azért el voltak ismerve.
[00:24:24]És akkor jött a fehér keresztény gyarmatosító ember, akinek kellett a munkaerő, és akkor leigázta, és kiirtotta ezeket a kultúrákat, és tulajdonképpen ráerőltette ezeket a heteranonormatív, bináris, patriarchális rendszereket, azokra az egyébként tök ősi alapokon nyugvó és mai szemmel néző progresszív kultúrákra.
[00:24:44]Tehát, hogy szerintem a nyugatigén is hibáztatható azért, hogy ma egy globális homó és transzfóbiát tapasztalunk.
[00:24:53]és hogy nyilván azért ennek nem kizárólag a patriarchátus, hanem a patriarchátusból kinőtt kapitalizmus is egyfajta ilyen mozgató rugója vagy motorja, merthogy azért ugye mi volt a cél a gyarmatosítással?
[00:25:06]az, hogy munkaerő legyen, és hogy sokszor az ellenbétik emberek nem illenek bele ebbe az ilyen munkaerő narratívába, mert hogy a kapitalizmusnak az a célja, hogy minél több munkaerő legyen, minél olcsóbban, és hogyha ehhez a rabszolgákat akarja bevetni, akkor a rabszolgákat veti be, hogyha ha nem tudom milyen országokból betelepített szegény országokból vagy akár mesterségesen elszegényített országokból betelepített vendégmunkásokban látja ezt a megoldást, akkor azt fog azzal fogja azzal fog élni, hogyha egyébként abban látja a megoldást, hogy úgy tekint a nőkre, akár a saját országában élő nőkre, mint valamiféle tején kancára, akkor ezt a meglátás fogja implementálni, és hogy sokszor a kőír emberek ilyen formán így ütköznek ilyen kapitalista érdekekkel, merthogy merthogy [torokköszörülés] és ez most tök csúnya lesz, de hogy alapvetően azért a rendszer az úgy tekint azokra az emberekre, akik nem tudnak szaporodni, hogy akkor ez nem hasznosak a társadalomra nézve.
[00:26:03]Holott egyébként, hogyha kapitalista nyelvezettel is élünk, akkor vagy megvizsgáljuk azokat, az egyébként kapitalista, de progresszív, ellenvétik szempontból progresszív vizsgálatokat, akkor azt látjuk, hogy a diszkrimináció az egyáltalán nem kifizetődő.
[00:26:18]Tehát, hogy még a saját keretrendszerükben sem logikus ez.
[00:26:22]De mindegy.
[00:26:22]Igazából ezt csak arra akartam kiegyezni, hogy én nagyon utálom ezt az ilyen kövessük a nyugatot típusú narratívákat, merthogy én nem látom azt, hogy olyan jó példát mutatna.
[00:26:34]Meg hát nem is kell feltétlenül több 100 évre visszamennünk a múltban, hogyha megnézzük, hogy most transzemberek tekintetében mi történik Nagy-Britanniában, akkor azért egy elég rossz és elég rossz zort képet kapunk.
[00:26:47]Ö, szóval ja, én egyáltalán nem tekintek a nyugatra úgy általában egy ilyen példaként.
[00:26:59]Ö, meg hogy így engem az is zavar egy kicsit, most így elkezdődhet az ilyen személyeskedés.
[00:27:05]Na jó, nem, de hogy így.
[00:27:07][nevetés] Szóval ez ilyen marxizáló.
[00:27:09]Ezt a szót használtad.
[00:27:14]Ez egy szó.
[00:27:14]Jó.
[00:27:16]Igen.
[00:27:16]És azt hiszem, azt hiszem, hogy azt fontos elmondani, hogy igen.
[00:27:23]Szóval, hogy valamilyen szolidáris kritika volt a célom.
[00:27:25]Amit elfelejtettem megemlíteni, az az, hogy Miszeres Györggyel, aki nem lehet itt egyébként, nyolc évvel a tanulmánya után készítettem egy interjút, és így már nem írná meg ugyanezt a tanulmányt.
[00:27:37]Ennek ellenére továbbra is ez erre a tanulmányra van utalva.
[00:27:40]Szóval, hogy így revidálta a dolgait.
[00:27:42]Nagyon ajánlom az interjút.
[00:27:45]Egyébként szerintem szuper az a tanulmány, meg hogy így tök sok jó pontja van.
[00:27:48]Nem, nem ez csak, hogy így egyrészt az, hogy sokszor azt érzem, hogy a baloldali kritikája mondjuk az ellenvítékhumzkalaknak olyan szavakat tesz a szánkban, amiket mi soha nem mondunk egymás között sem.
[00:27:57]Valami fantázia kép van itt, amit ők így nagyon ránk akarnak projektálni, hogy hogy utálhassák az identitáspolitikát.
[00:28:07]És másrészt meg ez a kérdés, hogy hol húzódik a határraláthatóság és a piacosítás között.
[00:28:12]Szerintem erre nekem az a válaszom, hogy nem tudom, mert mert így szerintem az így tök fontos ebben a kérdésben.
[00:28:22]Most, hogyha így az ilyen izé arra gondolunk, hogy így nem tudom a Tigerben nem tudom vannak jó ilyen prideos merchök vagy nem tudom, de hogy hogy így tök más kontextusa van annak, hogy itt bemész a Tigerbe, mondjuk nem most, hanem 10 évvel ezelőtt 13 évesként, és látsz ilyen cuki, ilyen szíványos izéket.
[00:28:41]mint mondjuk nyugaton, ahol ahol lehet, hogy ez így nem tudom, bizonyos helyzetekben már így magától értetődöbb, vagy nem tudom, annak ellenére, hogy én is inkább a kritikusa vagyok ennek, de hogy szerintem ebben van egy ilyen tök fontos ilyen érzelmi vonal is gyakran így elveszik talán, hogy hogy mi hogy az embereknek azt kellennézni, hogy mit jelent az embereknek az, hogy mondjuk ilyen termékekkel találkoznak és hogy és amit éreznek emiatt és hogy ezt az igényt, amit amit ez ez okoz, ezt teremtsük meg mi inkább, hogy építsünk jobb közösségeket, építsünk saját láthatóságot saját történeteinkkel, tehát hogy így ja így valami ilyesmi.
[00:29:29]Meg egyébként még [torokköszörülés] most is, vagy automatikusan biztonságosabbnak érzek egy helyszínt, hogyha látok egy transzlót, vagy egy szivárványzászlót, vagy me ki van írva a Google Mapsen, hogy LGBTQ friendly, nem tudom.
[00:29:43][nevetés] Hát én több mindenhez akarok hozzászólni, csak így próbál na próbálom összeszedni, meg majd lehet, hogy később is visszatérhetünk rá.
[00:29:54]Szóval igen, én is most elolvastam ezt a tanulmányt, meghallgattam ezt a podcastet, amit küldtél kincsez a Christopher City, ha jól emlékszem.
[00:30:05]És szóval nekem ott tényleg nagyon jó ilyen valid érvek voltak amellett, hogy vagy például ugye a kapitalizmus hogyan král ilyen homoszexuális identitásokat.
[00:30:20]Például az, hogy homoszexuál és férfiakra is szükség volt mondjuk ilyen városokban, hogy építsék a kapitalizmust, amikor éptőkefelhalmozás volt.
[00:30:31]Csak az a baj, hogy ezeket a hangokat, vagy ezeket a tényleg ilyen rendszerszemletű dolgokat én nem találom meg ezekben a a ami mondtál, hogy ilyen ö szóval ilyen kicsit ez a toxikus, káros féle kritikákban és én ezekkel a kritikákkal már úgy találkoztam, hogy benne voltam ezekben a balos mozgalmakban, és nagyon azt éreztem, hogy így nem is nagyon tudunk róluk beszélgetni ért.
[00:31:02]értelmesen az, hogy egyrészt igen ez a hát nem is tudom, hogy fogalmaztál, hogy van egy ilyen fantáziakép arról, hogy mi mit szeretnénk, vagy mondjuk én a én támogatom a transzogokat, az azt jelenti, hogy én nem a tömegekkel meg a munkásokkal, az átlagemberekkel akarok foglalkozni, miközben de de hogy ebbe beleértem a transzokat, a melegeket, akik ugyanúgy dolgoznak, még ha multinál is dolgoznak, és elmennek a toldliba valamilyen nem bulira, attól még ugyanúgy dolgozó emberek, és mondjuk lehet, hogy nincs idejük arra, hogy politikai aktivizmusban vegyenek részt.
[00:31:43]És és az, hogy ezeket a tényleg az, hogy ilyen ilyen rendszerszámlélettel nézzük ezt ezeket a az identitásokat, ezt abszolút nem találom meg ezekben a nem tudom marxizáló kritikákban.
[00:31:58]És azt érzem, hogy így nagyon így infantilizálva vagunk olyan értelemben, hogy hogy hát nem tudom, azt hiszi, vagy nem mindenki marxistaként pottyan a földre, tehát mi ugyanúgy ezeket tanuljuk, megismerjük és szerintem ilyen belátás jelzik erről, hogy igen, mondjuk egy ha egy 13 évesen így találsz valamilyen szivármos dolgot, az nem azt jelenti, hogy te árulója vagy a az osztály osztály áodnak.
[00:32:29]Szóval igen, szerintem az van, hogy ilyen nüanszokat nagyon nem találjuk meg ebben a ezekben a beszélgetésekben, és és szerintem abszolút van az, hogy vagy esetleg még a majd később beszélek ilyen női popsztárok imádásáról nagyon szívesen, hogy ebben így hogyan van fogyasztás és milyen energiák mennek erre, amit így politikai aktivizmusra is fektethetnénk.
[00:32:59]De hogy nyilván a nem tudom identitásokat kreálunk különböző hosszárok körül, szóval erről lehet, hogy majd később [nevetés] kifejet.
[00:33:10]Csak nekem még annyi a Pinkosingról egy-két gondolat, hogy nekem akár ha csak egy két évvel ezelőtti podcastom megnézem, akkor nekem sokáig az volt az álláspontom, hogy hogy ilyen klasszikus pink washing az Magyarországon nincs, vagy nem létezik.
[00:33:27]ami szerintem akkor abban az évben lehet, hogy egyébként jogos is volt.
[00:33:32]Tehát azért láttunk mi mondjuk egy Coca-Cola kampányt, ugye szerintem mindenki számára ismerte a Coca-Colának az esete.
[00:33:39]Amikor egy azonos nemű párral reklámozta a Coca-Colát, valamelyik metróaluljáróban írdatlan bírságot kapott érte.
[00:33:46]Tehát, hogy ezt azért úgy lehet úgy értelmezni, mint egy bátor lépést egy cég részéről.
[00:33:54]Nem feltét nem gondolom egyébként, hogy ez volt a szándékuk, tehát hogy azért igen ismerjük a nagy cégeknek a különböző profitorientált gondolkodását.
[00:34:03]De hogy ettől függetlenül azért szerintem egy olyan típusú, nagyon ellenséges jogszabályi környezetben, mint ami az Orbán rendszerben volt, egy cég részéről igén is tud lenni kiállás egy ilyen típusú kampány mondjuk.
[00:34:18]Aztán szembesültem később más esetekkel is.
[00:34:22]Tehát most például aktuálisan látjuk az IKEA.
[00:34:27]A szerintem az LMVTkói közösségben szinte mindenki fanolja az ikát.
[00:34:30]Jó a kaja, olcsó a cucc, tök jó a hangulat, lehetsz leülni a kanapékon, hálelni, mit tudom én.
[00:34:38]Tehát, hogy az IKEA az egy fan hely.
[00:34:40]És egyébként az IKEA most már évek óta következetesen törekszik arra, hogy hogy progresszív legyen a külső kommunikációjával, akár social médián, akár úgy, hogy elmegy a Pride-ra és arról kirak posztot, satöbbi, satöbbi, de hogy azért látjuk azt, hogy közben meg az ikehás dolgozók azok 6%-os béremelésért strájkolnak.
[00:34:59]És hogy én nem kétlem egy percig se, hogy az IKEA dolgozói között vannak újr emberek, és hogy nekik szerintem nem az segíteni elsősorban az életszínvonaluk javulását, hogy a munkahelyük kirak egy cukipos fotót, hanem azt, hogyha megkapnák azt az egyébként minimális béremelést.
[00:35:19]Szóval ilyen szempontból meg ma már azt gondolom, hogy ja, van pink washing Magyarországon, és szerintem ez ellen így fontos felszólalnunk.
[00:35:28]Azzal nem értek egyet egyéb.
[00:35:28]Ja, egyébként azt így hangsúlyznám, hogy hogy hogy tök sok minden egyetértek a a Mészáros cikkben megfogalmazott kritikákat, csak nem érzem azt, hogy ezt így ezt így a mingünk lenne, amit magunkra kéne venni sokszor.
[00:35:47][torokköszörülés] És azzal az állítással kifejezetten nem értek egyet, hogy a meleg vagy az LMBTQ, vagy a trans vagy a bármi, azok egy ilyen kapitalizmus által kitermelt fogalmak vagy identitáselemek lennének.
[00:35:59]Szerintem teljesen értelemszerű, hogyha bizonyos embercsoportokat ugyanazokk a vagy nagyon hasonló strukturális problémák érnek, akkor akkor ők jobban meg fogják érteni egymást, egymáshoz fognak húzni.
[00:36:11]Az egymáshoz húzás később közösségalkotást eredményez, a közösségalkotás közös normák kialakítását eredményezi, és akkor megszületnek az LMBT-ui közösségek.
[00:36:23]Nyilván azt azért fontos kimondani, hogy ez így nem egy homogén közösség, de hogy azért szerintem ezek az ilyen hasonló tapasztalások így könnyen vezetnek oda, hogy lesz egy közös identitásunk.
[00:36:33]Szóval szerintem ez egy ilyen természetes folyamat.
[00:36:41]Meg [torokköszörülés] vagy hogy szerint vagy hogy szerintem is teljesen igazad van, hogy így azért az, hogy nem tudom, az ike a szivárványban van, az az egy picit lényegt talán az mellett, hogyha nincsenek megfizetve a kéremmelek.
[00:36:55]Coca-Colánál régen is nagy probléma volt, hogy így Pride hónapon kívül eléggé volt sok abuzálás cégen belül, és aztán Pride hónap szivárvány Coca-Cola.
[00:37:10]De azért, vagy hogy igen, ez az érzelmi kötődése annak, hogy találsz valahol szivárványt, ez milyen jó.
[00:37:18]De plusz még az szerintetek is egy jel arra, hogyha ezek a cégek egy egyik évbe, egy Prionapban már nem raknak ki szivárványt, az valaminek egy jele egy ilyen sokkal radikálisabb, jobb oldal trend, vagy hogy jön vissza annak a jele, vagy egy picit örültök is annak, hogy jó, most már nem mindenhová mindenhol szivárványban, vagy hogy ez így [nevetés] Hogy így szerintetek mi így a mi a véleményetek erről?
[00:37:49]Mondjuk rá azért a hiszem Coca-Cola idén már nem szivárvány színű volt.
[00:37:54]De hát szerintem van az, hogy Ja, egyébként én nem szeretem az iktandíávakat se szeretem.
[00:38:05]lényegtelen.
[00:38:05][nevetés] De szóval szerintem absz, mármint, hogy egyrészt szerintem így technikailag azért se vettek részt a Prideon a tavalyi évben, merthogy féltek a cenzúról a törvénytől, mert ugye annyira ilyen visivas, szóval ilyen annyira ilyen nem lehetett megmondani, hogy mi tartozik ebbe a ebbe a törvénybe, de szerintem ez hát ez szerintem nyilván csak így a gyávaságukat mutatja és az, hogy ez csak egy ilyen nagy vállalati cél volt, és valójában nem nem áll érdekükben ez meg nekem például az is érdekes volt, hogy így tudom egyik évben Steiner Kristóf így a azt ünnepelte, hogy a Black Rock a Pride-on van, de hogy valószínűleg én nem hiszem, hogy most is ezt gondolja.
[00:39:02]Szóval szerint főleg így a ha összekapcsoljuk így a valesztin mozgalmakkal mit akartam ebből kihozni?
[00:39:10]Tehát én nem vagyok benne biztos, hogy vissza fognak jönni a cégek a a Pridera most, hogy Magyar Péterre a miniszterelnök meg és azt nem tudom, hogy például az idei Pride-on ez mennyire volt a céljuk a szervezőknek, hogy ne legyenek nagyon cégek.
[00:39:28]Azzem, hogy ilyen nagyon ilyen kis vállalkozásokat talán ha láttam, de hogy nem voltak nagy corporate cégek most a Prideon.
[00:39:40]Nekem így a szivárványos logóról így nagyjából nincs álláspontom, vagy hogy az az álláspontom, hogy engem így nagyon nem érdekel, hogy melyik cég cseréli szivárványosró logóját, mert szerintem önmagában ez egy teljesen sekélyes gesztós.
[00:39:52]Tehát hogy azért egy olyan cégről beszélünk, ahol főleg, hogyha ilyen nagy cégekről beszélünk, ahol milliók dolgoznak.
[00:39:57]Tehát, hogy egy szivárványos logó semmire nem jelent garanciát.
[00:40:00]Az jelent garanciát az LMBT új emberek támogatására, hogyha munkahelyen belül vannak olyan protokollok, amik az LMBT új munkavállalókat védik, és azok a protokollok következetesen számon vannak kérve és be vannak tartva.
[00:40:11]Tehát szerintem ez a valós támogatás és ez tök jó, hogyha megvan, de hogy önmagában szivárványos logó, ezt nem eredményezi, szerintem.
[00:40:24]Ki ki szeretnétek térni egy kicsit ezekre a protokollokra, vagy vagy arra, hogy mit jelent ez, amikor így ezek nincsenek meg?
[00:40:34]Hogy mi az, amit mondjuk elvárnátok egy munkahelytől?
[00:40:40]Még soha nem dolgoztam nagy vállatnál.
[00:40:42]Nem, nem tudom.
[00:40:42]Meg ahogy az ikár csak még visszatérve nagyon sokat beszélünk rólok, de hogy ugye nem csak az van, hogy a vállalaton belül, hanem ők erdőket írtanak és nagyon sok globálisan nagyon sok embert kizsákmányalnak.
[00:40:58]Szóval szerintem igen, ez csak egy egy ilyen szivárványoz zászló, csak így eltakarja.
[00:41:14]Nem tudom, nekem még így az jutott eszembe, hogy az is van szerintem, hogy hogy így tök sokszor queer emberek mondjuk csak egy ilyen nagy multinál tudják így magukat egyébként így elfogadva érezni, mert ott olyan, mert hogy például én is dolgoztam olyan KKV-nál, ahol így nagyon nem éreztem magam biztonságban, meg ahol ilyen nagyon para dolgok voltak, és nem látok bele, meg biztos Biztos ez ilyen fantázia, hogy a multiknál meg működnek az ilyen hár folyamatok, mert tudom, hogy így sokszor nem, de hogy a alapvetően viszont így hallom emberektől, hogy így szeretnek olyan helyeken dolgozni, ahol körülöttük vannak más queir emberek, és ezt legjobb a multinál dolgozó emberektől hallom.
[00:41:52]É a másik meg, hogy még azt is bonyolítja szerintem, hogy hogy olyan nagy cégeknél, mint a VI például így nagyon sokan ilyen perifériálisabb, még nálunk is perifériásabb helyekről jönnek ide dolgozni, és akkor itt találnak meg egy olyan közösséget, amit mondjuk otthon még így még kevésbé éreztek, mondjuk így megvalósíthatónak, vagy ilyesmi.
[00:42:13]Ó, hogy megint csak ez szerintem egy ilyen magyarultabb kérdés ez az ilyen egész ilyen multis cucc, mint hogy így ja, hogy így rossz a multi, meg hogy így ők csak így eljátsszák, meg nem tudom, mert lehet, hogy eljátszák, de hogyha elég jól játszák el, akkor így lehet, hogy magabiztosabban mondod el a reggeli meetingen, hogy nem tudom, hogy stétvégén a fasziddal [torokköszörülés] voltál valahol, és nem nem tudom, nem a csajódal.
[00:42:42]Mi egyébként szoktunk így a háttérrel tartani köztük én is céges képzéseket multiknak is.
[00:42:47]Akár az szerintem elmondható, hogy alapvetően azért tud sokszor multikban inkluzívabb köze kialakulni.
[00:42:55]Én tökre egyetértek Dáviddal, mert hogy szerintem egyszerűen egy multinak gyakran több pénzügyi erőforrása van arra, hogy különböző inklúziós elemeket vagy egyáltalán erőforrást csoportosítson arra mondjuk a H rendszerén belül, hogy ezek az inkluzív elemek megvalósuljanak és ilyen protokollalok ki legyenek dolgozva.
[00:43:15]Amitől kifejezetten sikíteni szoktam, ez ilyen kitérőt, amikor olyan cégek támogatják mondjuk a Pride-ot, vagy az LMVT embereket ilyen tökélyes szimbólumokkal, akik egyébként ták zsigerelik a bolygót.
[00:43:26]Tehát nem tudom, talán most a BP ugrott először így fel az agyamban, tehát hogy azért nem gondolnám, hogy az NBTik embereknek így az segít, hogyha 50 fokban felgyulladnak a globális felmegedés miatt.
[00:43:37]Tehát, hogy hiába van ott a BP-nek a szivárványos logója, azért ezzel így nézzünk szembe, meg meg így mondjuk ki.
[00:43:44]Szerintem visszatérve a protokollokra, itt olyan protokollokra célzok, hogy például az állás hogy a munkaerő felvételnél is akár legyen megjelölve, hogy ez egy diszkriminációmentés közeg, nevesítve az, hogy LMBTi emberek beadhatják a jelentkezésüket.
[00:44:02]Nyilván, hogy amikor ott dolgoznak már a munkállalók, akkor is nagyon fontos, hogy hogy legyen mondjuk kidolgozott protokoll arra, hogy egy tranzíció esetén mik a különböző lépések, hogyan vezetik át a különböző céges nyilvántartásokban az új adatokat, kivel osztják meg ezeket az adatokat.
[00:44:21]Szóval így be lehet menni egészen ilyen duansnyi specifikus dolgokba.
[00:44:23]szoktunk is ilyeneket csinálni egyébként.
[00:44:29]De a lényeg, hogy hogy szerintem az a legfontosabb, hogy hogy a belső működése egy cégnek elkötelezett legyen annak irányában, hogy hogy inkluzív legyen.
[00:44:44]Meg egyébként tök érdekes volt az, amit egyszer mondtál, Dóra, hogy így, hogyha különböző ö hátrányokkal élő emberek és ez már akár ciszőkre, de hogy minél többett tulajdonsággal élő ember, hogyha valaki jelentkezik, akkor így így nagyon hajlamos így sokkal alacsonyabb összegért jelentkezni valahova, mint egyébként.
[00:45:05]Szóval, hogy így így cégeknek akár igazából ez jól is jön ki sajnos, hogyha Igen, ezt így a főleg ilyen quar reprezentáció kapcsán jutottál eszembe, meg nem találtam rá pontos forrást, de hogy ugye sokszor van ez, hogy ami így az átlag embernek, munkás embernek így így zavarni szokott, hogy mondjuk megjelenik valamilyen mainstream filmben van ilyen meleg karakter, vagy mondjuk ugyanezt mondhatjuk ilyen fekete a karakterekre és és szóval volt egy ilyen élményem egy ismerősömmel, hogy mikor volt a Black Lives we el fog jutni a querem amerik, de hogy mikor volt a Black Lives Mad, akkor például egy ilyen kedvenc sorozatából levettek egy epizódot a Netflixről és akkor így felháborodt a politikai aktivistákról.
[00:45:56]Lehet, hogy már az offic is tönkreteszik, de hogy a a vagyis a a fekete jogi aktivistáknak nem az a célja, hogy a cenzoráják, vagy ilyen cenzorbizottság legyenek a a az szórakoztott iparnak, hanem nyilván a a az a cég döntött így, hogy ez egy ilyen jó move lesz, hogy mutassák, hogy ők is részesei a mozgalomnak, de hogy ez egy ilyen piaci érdek, és hogy nem nem ez a célja így a a fekete fekete polgárjogi mozgalomnak.
[00:46:31]És és akkor ugyanez van így szerintem a meleg reprezentációnál is, hogy hogy igen, hogy van több mondjuk több meleg karakter van, de hogy tegyük hozzá, hogy nagyon sokszor ilyen csak mellékszereplők, vagy hogyha mondjuk leszbikus kapcsolatról szól inkább fetisizálva van, mint mondjuk egy ilyen a szerelemet nem ábrázolják, hanem inkább csak a í a fétis része van megjelenítve.
[00:47:02]be.
[00:47:02]És sokszor az is van, hogy amikor nők vagy marginalizált csoportok kerülnek be ilyen pozíciókba, akkor sokkal inkább prekárabb munkakörülményekkel találkoznak.
[00:47:19]És igen, hogy alacsony a fizút kérnek, elvállalják, hogy projektalapon dolgozzanak és a többi, és a többi.
[00:47:26]És igen, szerintem erről is nagyon átterődik a figyelem ahhoz képest, hogy itt problematizáljuk, hogy ilyen meg olyan karakter szerepel a sorozatunkban.
[00:47:52]Sokat beszélünk így ház házassági egyenlőségről, de szerintetek mi lehet az mi mit lehet azzal kezdeni, hogy csak a házasságon keresztül ismeri-e el az állam a gondoskodást?
[00:48:06]Tud-e a baloldal olyan család és gondoskodáspitikát elképzelni, ami túlmutat a hagyományos családmodellen?
[00:48:16]És mit tesznek hozzá ehhez a queir tudások?
[00:48:32]Meg útközben, ha már ilyen sorozat prezentálás.
[00:48:38]Hat drivery [nevetés] az mennyit csinálta mozgalomnak?
[00:48:45]Nem néztem, de hogy igen, azt hallottam, hogy főleg cishe heteronök nézik és hetiséizálják meg én [nevetés] [köhögés] fairtztő [nevetés] egyébként, de meg tudom érteni, hogyha valakinek tetszik.
[00:49:09][horkantás] Visszatérve a család modellekre, meg a gondoskodáspitikára, én azért azt gondolom, hogyha quirmo mozgalomtól valamit tanulni lehet, akkor ezek a különböző alternatív családformák, illetve életközösségek.
[00:49:25]Az én olvasatomban [torokköszörülés] a család az egy életközösség, és hogy kábé így tudnám definiálni ezt az egész fogalmat.
[00:49:31]És hogyha visszatekintünk így a Queír emberek múltjára pont az ilyen strukturális problémák miatt, amik egy ilyen közösségképző hát tulajdonképpen kényszert alakítottak ki, amire ugye korábban is hivatkoztam, ez nagyon sokszor azt eredményezte akár New Yorkban, akár Magyarországon, Budapesten a gyakorlatban, hogy így összeverbuválódtak a azok az emberek, akik szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt ki voltak rekesztve, akiket kidobtak a szüleik, akik nem kaptak munkát satöbbi, satöbbi.
[00:50:00]Tehát, hogy ez akik nagyon hasonló szempontból voltak áldozatai a különböző struktúrális hiányosságoknak.
[00:50:09]És itt egyébként egészen szép kultúrák alakultak ki.
[00:50:14]Tehát például a borroom, nem tudom, hogy kinek mennyire ismerős a borroom kultúra, az is kifejezetten erről szólt, hogy azokat a fekete transzgyerekeket, akiket kirobtak a szüleik, vagy akár meleg gyerekeket, akiket kirobtak a szüleik ott New Yorkban, azok össze költöztek egy nagy házba.
[00:50:36]A házaknak volt egy anyukája, egy ilyen kijelölt anyukája vagy apukája, egy idősebb tag a közösségből.
[00:50:41]És akkor tulajdonképpen ők elvezettek így együtt közösen egy háztartást.
[00:50:48]Segítették egymást a lakhatásban, segítettek egymásnak a munkakeresésben, a pszichés nehézségeknek a megoldásában, feloldásában létrehoztak maguknak olyan eseményeket, élettereket, ahol jól érzik magukat.
[00:51:00]Tehát, hogy hogy igen, a quir közösség az így nagyon sok mindent elszenvedett már a történelem során, és hogy ennek ellenére sokan, nyilván sokan meghaltak, de hogy akik életben maradtak, azok azok nagyon reziliensen ki tudták alakítani ezeket a közösségeket, ezeket az életközösségeket, amikből szerintem nagyon sokat tudunk tanulni így mai fejjel is, merthogy ezek sokszor olyan szerető, olyan megtartó, olyan elfogadó életközösségek, ami ennek az ilyen hagyományos családmodell misztériumnak is szerintem nagyon sok és fontos tanulsággal tudna szolgálni.
[00:51:39]A bocsi, csak hogyha már így eszembe jutott, hogy így a a slang, hogy mother, ami így most így nagyon elterjedt, hogy she's so mother meg ilyen nem tudom, ez szerinted így ebből alakult ki?
[00:51:53]Ez határozottan ebből alakult ki.
[00:51:53]Ugye a Borum kultúrában, amikor létrehozták ezeket a házakat, akkor a házaknak volt egy motherje meg egy vagy egy fatherje.
[00:52:03]Ez a mother, ez általában egy idősebb transznő volt egyébként.
[00:52:05]És akkor ráhiatkoztak úgy, mint egy a család főre, akinek a szavaz, és aki gondoskodik a béb kürekről.
[00:52:19]De hogy az biztos van, hogy tényleg van ez, hogy ez így kicsit vájtvasolva lehet és ki lett szolgáltatva így a tőkének.
[00:52:26]Szóval de nem ezért is igen nem akarok majd nem tudom, hogy belemenjek-e.
[00:52:33]Szóval, hogy szerintem meg a egyébként a diszkó kultúra elektronikus zene, ez is így a hát mondhatjuk, hogy fogyasztáshoz meg életmódokhoz kapcsolatott, de hát hogyha így tudtak kialakulni és sehogy máshogy nem tudtak ilyen életformák kialakulni, akkor így tudtak.
[00:52:50]És például ezt például ezt soha nem említik meg a azok a a szerzők, akik kritikusok a mai mai kvímozgalommal.
[00:53:02]És a családmóre most lehet, hogy később visszatérek.
[00:53:05]Esetleg Dávid, van válaszod erre?
[00:53:13]Hát szerintem így tehát, hogy így az biztos, hogy hogy az ilyen nagyon heteronormatív, ilyen nukleáris családmodell szemben így így nyilván el lehet képzelni sokkal ilyen szerte ágazóbb ilyen támogatási hálókat, vagy nem tudom.
[00:53:36]De én így így amúgy tényleg szép így ez, amit a Hella mondott így a a borroom kultúráról, de hogy elvezel nekem például az a nehézségem, hogy ez így annyira Magyarországon nincs, és így így sokkal jobb példám.
[00:53:49]Nekem egyébként nincs arra, hogy így, hogy lehetne alternatív ilyen careworköt így kitalálni magunknak magyarországi querként.
[00:53:58]Szóval én úgy tudom, hogy van, tehát hogy hogy van magyar példa, ha nem is bórumra így a múltban, de hogy olyan alternatív életközösségekre, amiket emberek tartottak fel így a múltban, ezek a legfrissebb tudomásom szerint, vagy azok azok alapján az archívumi anyagok alapján, amiket én olvastam, ezek nagyjából úgy néztek ki, hogy [torokköszörülés] egy ember valamilyen okból kifolyólag, most nem menjek bele, hogy milyen okból kifolyólag, nem mindig szép okból kifolyólag, de nagyobb összegre tetszert.
[00:54:38][nevetés] És ezt a ezt a nagyobb összeget úgy döntött, hogy arra fordítja, hogy ő felépíti a saját kis karrierjét, akár nyit egy klubot, akár bármi mást, egy ilyen saját egy vállalkozást, és akkor ott elkezdett az ő közösségébe tartozó embereket foglalkoztatni.
[00:54:54]Adott esetben nagy lakásban élt, és akkor lakhatást is nyújtott nekik.
[00:54:59]Tehát, hogy ilyen típusú történetek vannak a magyar specifikusan budapesti kultúrában is.
[00:55:08]Arra a kérdésre válaszolva, hogy el tudunk-e képzelni így a hagyományos túlmutató családmodelleket, szerintem elég, tehát nem nem kell elképzelni, mert hogy vannak tehát, hogy engem például egy egyedülálló anyuka nevelt fel, vannak olyan volt olyan osztálytársam középiskolában, akiknek akinek egy azonos nemű pár volt mindkét szülője.
[00:55:29]Tehát, hogy hogy szerintem ilyenek már most vannak, csak így valahogy valahogy így át kéne ezt adni a többségi társadnak így mainstreamizálni, hogy egyébként ezek már létező családformák és tökéletesen tudnak funkcionálni.
[00:55:47]Meg igazából az izgalmas, hogyha egy egy szülős család esetében, de igazából még a két szülős családra is úgy van kitalálva ez a kapitalizmus, hogyha ha két szülő gondoskodik gyerekekről, vagy vagy ilyesmi, vagy egymásról, vagy nem tudom, akkor az az igazából rengeteg idejüket felveszi, és és hogy egy egyszülős, az egyszülős családoknál például tökre szépen kitűnik, hogy amúgy ott van egy nagymama, ott van egy szomszéd, és és akkor tud könnyebben működni.
[00:56:15]Azt hiszem, vagy bocsánat, hogy megint én beszélek, csak elmeséltek egy történetet az én gyerekkoromból.
[00:56:23]Én egy nagyon pici faluban nőttem fel, egy 800 fős kis kisfaluban úgy hívják, hogy cserépfalu.
[00:56:29]Tudom, ilyen kis mesebeli neve van.
[00:56:29]És nekem én nagyon fiatal voltam, mikor elváltak a szüleim, [torokköszörülés] és három éves voltam talán.
[00:56:37]És falun van ez a szokás, hogyha egy nőt otthy a férje, jelen esetben ez történt, akkor a falu idősei közül beáll a családba egy úgynevezett pótmama, és akkor ő lesz az, aki segít felnevelni a gyereket vagy gyerekeket.
[00:56:53]És nálunk ez történt.
[00:56:53]Nekem volt egy pótmamám, akit nagyon szerettem.
[00:56:56]Szóval ilyenek is vannak.
[00:57:01]Meg egyébként még így az jutott eszembe, hogy így így unblock így a quirségben van egy olyan radikális potenciál, hogy pont így erre a reprodukcióra, mint ilyen ilyen ultimate így életcél is így rákérdez, hogy így hogy lehet, hogy nem mindenki akar egy gyereket, és hogy így hogy így hogy így ez ilyen szempontból erről is szólhat, hogy hogyha a queer emberek ezzel kapcsolatban is így hangosabbak.
[00:57:29]Szóval, hogy így nekem ez a egyenlő házasság kampánnyal is ez a bajom, hogy hogy egyrészt így vannak égett több dolgok is szerintem, vagy nem tudom így jelenleg a magyar kír közösségnek.
[00:57:44]Másrészt meg, hogy igen, ez így kijelöl egy ilyen bizonyos életutat ilyen ideálisként.
[00:57:52]És hogy így, hogy így látom magam körül, hogy akár nyilván így ez nőknél nagyon gyakori, hogy ha nem akarnánk gyereket, akkor ez így milyen nyomások történnek arra, hogy így megkérdőjeleződjön ez a igény, vagy hogy így így [horkantás] milyen elvárások vannak, meg nem tudom.
[00:58:06]Szóval, hogy Ja, igen.
[00:58:15]Szóval igen, nekem is így a nekem se így a a prioritás erején van a a vázassági egyenlőség, és igen, szerintem nagyon ez ilyen nem tudom, asszimilálódjunk be a mainstreambbe típusú ilyen beszédmódra alkalmas.
[00:58:30]És szerintem muk például voltak ilyen tök valid érvek a mésáros cikkben, például a béranyaságról, vagy nekem így az örökbefogadásról jut eszembe, hogy ugye ez is így ilyen nagyon idealizálva van, hogy hogy persze fogadjanak örökbe, csak örökbe a a tudjanak örökbe fogadni a menekpárok, csak van ez, hogy a gyermekvédelem így romokban, és és ezt tudjuk, hogy mond mondjuk kiemelnek gyerekeket a a családjaikból, és volt egy ilyen, hogy így a a szép gyerekeket teszik el a a emelik ki a családokból, és akkor nekem így nagyon ilyen bűntudatom lenne, hogyha így ha mondjuk így örökbefogadás kapcsán ilyen szituáció alakulnak ki.
[00:59:25]Szóval nekem sincsenek nagyon kész modelljeim arra, hogy hogy milyen lehetne egy másfél gondoskodás.
[00:59:36]De szóval szerintem csak így szerintem vannak vannak olyan érvek, amik megfontolandók ezekben a a kritikában, és többfajta kapcsolódás, többfajta megélés az szerintem vagy akár ilyen diskurzus erről a quir közösségen belül az nagyon nagyon hasznos lenne szerintem.
[01:00:01][horkantás][torokköszörülés] Én egyáltalán nem vagyok a házassági egyenlőség ellen.
[01:00:03]Tudom, hogy ti sem, de ne értsetek félre, csak hogy én így drukkolok, hogy ez így sikerüljön.
[01:00:10]Nyilván értem a kritikáit, tehát hogy azzal kapcsolat nekem is vannak kritikáim, hogy azért ne a házasságot tekintsük az egyet a legitim életközösségnek.
[01:00:18]Ezzel maximálisan egyetértek.
[01:00:20]Ugyanakkor ismerek olyan nézőpontokat, még így nem helyezkedtem el szerintem a skálán, hogy én pontosan melyik vagyok, de hogy van olyan nézőpont is, aki azt mondja, hogy azzal, hogy az azonos nemű párok számára megnyitjuk a házassági a házasságot, mint intézményt, azzal tulajdonképpen a heteronormatív rendszert gyengítjük.
[01:00:38]Tehát, hogy hogy ez is egy létező álláspont.
[01:00:40]Másfelől pedig én ismerek egy olyan transzházaspárt, akik össze vannak házasodva.
[01:00:49]viszont ugye nem és név vváltoztatására nincs lehetőség.
[01:00:51]Hogyha bevezetnék a nem és névváltoztatást, és olyan formában vezetnék be, mint múltkor, akkor annak feltétele az, hogy felbontsák a házasságukat.
[01:01:03]És hogy ez már utána okozhat különböző komplikációkat.
[01:01:05]Tehát, hogy ilyen szempontból olyan helyzetekben is problémát okozhat az azonos nemű házasságnak a vagy azonos nem házasságának a hiánya, amikre így nem is biztos, hogy gondolnánk, mert így nem feltétlenül van benne a a mainstreamben.
[01:01:26]És igazából már tök kevés időnk van, de hogy van egy kutatásotok a mediánnal közösen a háttértársaságnak, ami amúgy azt mondja, hogy így ezekben a kérdésekben igazából magyar társadalom a a magyar társadalom igazából nagyon nyitott, tehát hogy hogy olybá tűnik, hogy tulajdonképpen nagyon sokan vállalák ezeket a minimumokat, merthogy szerint vagy nekem ezek ilyen nagyon minimumoknak tűnnek, hogy házassági egyenlőség, transzemberek elismerésse.
[01:02:02]viszont mi az, ami mi az, amiből ez nem vagy hogy nem jut el ez a baloldalhoz, vagy mi akadályozza azt, hogy ebből baloldali politika szülessen, vagy akár jobboldali, mert nem teljesen értjük, hogy a kormány pontosan hol fog kilyukadni ebben a kérdésben.
[01:02:29]Én ezt nem tudom.
[01:02:29]A én azt gondolom, hogy ezek is így a baloldali, vagy ez így nem kérdés, hogy benne kéne lennie-e a ugye a baloldali pol a politikai mozgalmunknak a az eszköztárában a a narratívákban, abban, hogy így, hogy gondoljuk, hogy milyen lehetne egy egy egy igazságosabb társadalom, akár anti antikapitalizmuson túl, öss kapitalizmuson túl, és hogy szerintem Abszolút van egy ilyen, hogy egy valaki így a mozgalomból én nem erre a témára, egy másikra a stratégeikusolás nev kifejezést használta, de hogy szerintem valószínűleg már nem mondaná ezt így, de hogy szerintem van ez, hogy akkor így ne idegenítsük el a az átlagembereket satöbbi, satöbbi.
[01:03:21]És és szerintem itt az a probléma, hogy egyszerűen nem tudjuk, hogy kinek beszélünk, mi a célunk.
[01:03:28]Szóval szerintem egy ilyen általánosabb problémahalmaznak a halmaznak a része.
[01:03:36]Ezt csak ilyen [torokköszörülés] hasonlítésszerűen mondom, hogy hogy a hogy itt itt ilyen fennakadások vannak például.
[01:03:53]Én lehet, hogy megemlítenék egy idézetet, amit még sajnos elfelejtettem, hogy kitől hallottam.
[01:03:59]Hogyha valaki tudja, akkor kérlek mondjátok.
[01:04:04]De ő mondta azt, hogy így az intersekcionalitás az így a úgy kell elképzelni, hogy a bőröd és a munkás arc, a munkásztály harc az meg a véred.
[01:04:17][horkantás] És és hogy szerintem ez is egy ilyen, amikről így eddig is beszéltünk, hogy oké, hogy eljutunk mondjuk rá a bőr elfogadásáig, vagy a bőr működéséig, de hogy utána van még egy sokkal komplexabb, sokkal érdekesebb maga a szív működése a társadalmunkban, hogy így nem elégséges, hogyha házasság, vagy hogyha egy liberális politik ába keveredünk most így Magyar Péterre, hanem körülbelül akkor kell igazából felgyűrni a a, hogy mondják, az ingujat, és akkor kezdhetünk igazán dolgozni.
[01:05:02]Nem tudom, hogy behozhatom az identitáspolitikát?
[01:05:06]Igen, viszonylag gyakran vagyok megvádolva azzal, hogy identitást politizálok, ami egyébként elég érzékenyen szokott érinteni, mert hogy sokszor azt érzem az ilyen baloldali megmondó emberek, kritikusok akárkinek a narratívájában, hogy így abban a pillanatban, hogy kimondjuk azt, hogy lenbétik emberek vagy transz vagy meleg, akkor ez hirtelen identitáspolitikává válik.
[01:05:25]Mi mi tehát, hogy hogy úgy csinálunk, mintogyha egyébként és ebből én kiérzek egy ilyen most ez egy nagyon csúnya kifejezés lesz, de hogy kiérzek egy ilyen belpesti sznobériát, merthogy én én azt látom, hogy sokszor úgy értelmezi a baloldal az ellenbétik kérdést, mintogyha ez valami ilyen elitista kuriózum lenne, és hogy csak a gazdag középosztálybeli fehér emberek foglalkoznak lenétik új kérdésekkel, mintogyha egyébként vidéken vagy a munkás ásosztályban vagy bármelyik társadalmi rétegben nem léteznének szexuális esetémi kisebbségek.
[01:06:01]Ennek én vagyok az élő példája.
[01:06:03]Tehát mint ahogy azt említettem én is egy nagyon pici faluban nőttem fel és egyébként nagyon szegény körülmények között sokszor.
[01:06:11][torokköszörülés] Egyébként volt baloldali politikus, akitől én személy szerint megkaptam, hogy vidéken nem lehet LMBTi témákkal kampányolni.
[01:06:20]Szerintem meg lehet tehát, hogy hogy én én nem szeretem azt, amikor azt feltételezzük a vidéki emberekről, hogy hogy a vidéken élő emberek azok ilyen buggyut barbárok, akik nem tudják feldolgozni ezeket a fogalmakat.
[01:06:36]Szerintem ez ilyen nagyon lenéző megközelítése a dolgoknak, merthogy bocsánat, de hogyha én a nyolc általánost végzett 80 éves rokonommal meg tudtam értetni a saját transzeműségemet, akkor azt gondolom, hogy meg lehet értetni emberekkel ezeket a különböző fogalmakat.
[01:06:52]Nyilván nem egy butleri, akadémikus nyelvezetben kell ezeket ö elmondani.
[01:06:56]Ö vagy nem is tudom, nyilván nem kell minden olyan helyzetben megsértődni, vagy megharagni, amikor mondjuk valaki nem a számunkra megfelelő terminológiát használja, de hogy ezek szeretettel, türelemmel, akarással áthidaltó folyamatok szerintem, és igenis helyük van vidéken meg vidéki környezetben.
[01:07:18]Szerintem ez tök fontos.
[01:07:18]A [torokköszörülés] másik meg, hogy olvastam ilyen cikkeket is, hogy az LMBT-ui mozgalom önvizsgálatra szorul.
[01:07:27]Olyan szempontból ezzel egyetértek, hogy minden mozgalom egy folyamatos önvizsgálatra szorul.
[01:07:31]Tehát hogy persze vizsgáljuk meg, hogy az adott kampányunknak, az adott tevékenységünknek milyen hatása lett a közösségre, és vonjuk le a szükséges konzekvenciákat.
[01:07:42]De szerintem ez ugyanúgy érvényes a bal oldalra is.
[01:07:44]És szerintem a baloldalnak van egy felelőssége abban, hogy nem tudott megszólítani kisebbségeket nagyon sok esetben.
[01:07:52]Köztük egyébként az LMBT-ui közösséget sem nagy mértékben.
[01:07:59]Mert hogy én kicsit azt érzem, hogy itt szét akarjuk választani feltétlenül ezeket a kérdéseket, hogy hogyha ellenvéti kérdésekkel foglalkozunk, akkor nem foglalkozhatunk a az osztálykülönbségekkel vagy az osztályhelyzettel, de abszolút foglalkozhatunk, tehát hogy létezik metszets szemlélet és ezzel tök fontos is foglalkozni és hogy nagyon nem értek egyet azzal a szemlélettel, hogy hát majd ha oda jutunk, akkor foglalkozunk LMBT kérdésekkel.
[01:08:22]És most egy hasonlattal élnék, hogyha neked van egy súlyos betegséged, aminek az egyik tünete a láz, akkor valószínűleg nem csak, hogy a súlyos betegséget akarod enyhíteni, de a lázt mint tünetet is akarod enyhíteni.
[01:08:34]Tehát, hogy hogy igen, tehát hogy a kettő dolgot lehet egyszerre csinálni, és szerintem fontos egyszerre csinálni.
[01:08:41]És nem értek egyet azzal a szemlélettel, hogy [torokköszörülés] hogy hogy azzal, hogy valamit nevén nevezünk, az egy ilyen elkerülendő identitás politikának minősül.
[01:08:52]Onnantól kezdve nyilván tök fontos figyelni arra, hogy ezeket a megfelelő eszközökkel adjuk át, de hogy szerintem a megfelelő eszköz erre nem az öncenzúra.
[01:09:07]Szóval, hogy így engem is, nekem van egy olyan benyomásom néha, hogy van egy ilyen jelenség így ilyen valos közegekben, ami szerintem ilyen fura, hogy hogy ilyen queer emberek kábé így jobban beleállnak abba, hogy az identitás politika rossz, azért, hogy így nem tudom, így asszim láadjanak ez ebbe az ilyen brosalismbe, hogy így Igen.
[01:09:31]így izé a class first meg nem tudom, és hogy így a a többit azt hagyjuk, és hogy így nem tudom egyébként így miért hagyjuk, vagy hogy így így nekem néha ilyen veszélyesen összeér az ilyen jobboldali ilyen jaj, ez a hülye rengeteg betű a betűszóban izé azzal amikor a másik oldalról jövünk el ide, hogy így már megint lett egy új és akkor hogyha ezt így mondod, akkor te ilyen cool arc leszel, mert te már így túltetted tetted magad az ilyen a hülye identitásodon, vagy Nem tudom, és így elértél egy magasabb szintre, vagy így.
[01:10:04]De közben meg, hogy így igen, amit mondtál, hogy vér és bőr, de hogy szerintem a véredben is benne van a buziságod, meg a bőrödön is rajta van az osztályhelyzeted.
[01:10:14]Szóval, hogy így ez egy ilyen amalgamátum, vagy nem tudom.
[01:10:18]Szerintem Balos körökben tök sokszor így ez a típusú ilyen identitáspolitika ellenessége, ez egy ilyen olyan előfeltételezésen alapul, hogy a baloldalon már mindenki annyira nagyon progresszív, hogy az LMTK ú-j emberekről nem is kell beszélni.
[01:10:31]Na már most én nem egyszer, nem kétszer találkoztam olyan baloldali, önmagát baloldalinak mondott közéleti szereplőkkel, akik vemenesen homoly és transzpóbok.
[01:10:43]Tehát szerintem tökre van helye annak, hogy erről beszéljünk.
[01:10:52]Nekem a környezetemben már hangzott el az, hogy a a nőgyilkosságok kérdése az identitáspolitikai kérdés.
[01:10:59]És nem nem ez volt az első pont, amikor így eldöntöttem, hogy ez így elég komolytalan, de de hogy hogy ez egy elég eléggé fontos pont volt, mert egyébként nem ugye nem csak a nők hanem igazából minden kvís flinta ember jobban kitett ezeknek a helyzeteknek.
[01:11:18]Igen, de hogy ezért is nevezem marxizálónak, ami egyébként ebben a szövegben tehát, hogy még mészárosnál megjelent, az egy olyan kérdésfelvetés ami ami viszont nem pont ez, és szerintem nem is ment át, legalábbis a az számomra komolytalannak értékelhető kérdésekből.
[01:11:44]ami az, hogy hogy mi történik akkor és és erre hozz egy tapasztalati példát, hogyha mondjuk ezek a identitások fixek maradnak, és azt hiszem az én értelmezésem szerint ott arra próbál rákérdezni, amit így egyébként feminista körökben is próbálunk csinálni, hogy így a nőiséget akár megkérdőjelezni, hogy mi az a nőiség, amibe a kapital kapitalizmus és a patriarchátustól.
[01:12:15]És azt hiszem, hogy lehet, hogy ez ennek egy felszínes értelmezése az, ami pillanatnyilag folyik így a baloldali körökben, de hogy arra nektek van válaszatok, hogy hogy lehet a quer identitásokat, amiket egyébként így nehéz megfogalmazni is, mert nincs sok lehetőség és tér a megfogalmazásukra, hogy hogy lehet azt egy ilyen kritikus szemmel közelíteni, de [horkantás] egy vagy ért Értitek, akarok rákérdezni?
[01:12:49]Hát igen.
[01:12:49]És szerintem egyébként tök fontos, hogy tényleg így így historicizáljuk a saját homoszexualitásunkat, meg transznűségünket, meg nem tudom, hogy ezek így tényleg sokszor ilyen történelmi nexusban történnek ezek az identitás formációk.
[01:13:03]Csak ugyanakkor meg én nagyon nem szeretem, vagyis most nem teljesen válaszolok a kérésedre, de hogy nekem az ilyen nagyon vzos, mikor ennek a túloldala van, hogy így mintogyha a quir szubjektivitás az egy ez egy ilyen kapitalista termék lenne, vagy nem tudom, vagy hogy ugye mintogyha a kapitalizmus előtt meg más helyzetekben nem lett volna így ilyen szexuális devicia, és hogy és amúgy igazából viszont ebből egyébként kevesebbet látok és igazából ilyen szempontból kicsit egyetértek a tanulmánnyal, hogy erre lehet, hogy nagyobb szükség lenne, hogy így beszéljünk arról, hogy így nem tudom tényleg így az, hogy így a homoszexuális szó is így fel lett egyszer találva, meg hogy milyen ilyen szexológiai előzményei vannak az összes ilyen kategóriának.
[01:13:46]Szóval, hogy így erről lehetne több diskurzus, de ugyanakkor meg ennek a kritikáját is így érzem, meg így magam énak tudom, hogy így, hogy így, hogy a kvészség az több mint egy ilyen kapitalista termék, vagy nem tudom.
[01:14:03]Szerintem nagyon izgalmas kérdés, de olyan nagyon hosszan nem akarok belemenni.
[01:14:06]Tehát hogyha megnézzük a transzónak a az emberekre használt transzónak a történetét, akkor akkor mindenféle dolgot látunk.
[01:14:16]Tehát az 1800-as évek végén erre úgy hivatkoztak, hogy szexesztétikai inverzió.
[01:14:20]Aztán hivatkoztak úgy, hogy transszexualizus, aztán hivatkoztak úgy, hogy transzneműség, aztán transzernyő, aztán nemi sokszínűség.
[01:14:30]Tehát, hogy hogy valahogy mindig a mindig egy aktuális társadalmi rendszerhez igazodnak ezek a kifejezések, és hogy fontos szerintem azt meglátnunk, hogy ezek az identitás címkék, és most szándékosan használom ezt a címkék szót, ezek egy ilyen viszonyállítási rendszerben jelentik azt, amit jelentenek.
[01:14:51]Ögyanakkor szerintem ez valahol egy ilyen természetes emberi működés, hogy így meg akarjuk ismerni saját magunkat, kategorizálni akarjuk a saját létezésünket.
[01:15:01]Itt szerintem arra fontos kijegyezni a hangsúlyt, hogy persze tök oké, hogyha valahogy valamilyen identitás címt használunk.
[01:15:08]Nekem is van egy csomó, ami az én aktuális értékrendemhez, az én saját szocializációmhoz, satöbbihez kapcsolódik, és az alapján magaménak érzem.
[01:15:19]Tehát, hogy szerintem ez így ez így tök természetes, csak azt érdemes így így kicsit így magunkba plántálni, hogy egy identitás cimke az így nem határozza meg a teljes személyiségemet, hanem az a személyiségemnek egy része.
[01:15:32]Meg érdemes kifejteni, hogy azalatt a cimke alatt én mit értek.
[01:15:37]És szerintem ez a típusú ilyen sokszínűség meg komplexég, ez ez egy tök szép dolog.
[01:15:43]Vagy hogy én nagyon izgalmasnak találom azt, hogy így megismerem mások címkéjét, meg megismerem mások identitását, meg megismerem azt, hogy ők miért hivatkoznak magukra úgy, ahogy szerintem ez nem egy rossz dolog.
[01:15:56]Ö nyilván fontos az, hogy hogyha mondjuk jogvédelmi szempontból nézzük, akkor ott meg kifejezetten hátrány tud lenni, hogyha mindenre ráteszünk egy mikrockét, mert ugye jogszabái fronton az a lényeg, hogy minél általánosabban fogalmazzunk és olyan jogszabályokat alakítsunk ki, ami a lehető legtöbb embert védi.
[01:16:19]Tehát hogy ahány helyzet, annyiféle megnyilvánulása lehet ennek a kérdésnek vagy értelmezése szerintem.
[01:16:33]meg hát vagy hogy csak, hogy az identitáspolitikáb még kritizáljuk.
[01:16:42]Csak én általában ilyenek ilyen beszélgetésekbe is keveredek, hogy így az identitáspolitikában is nem arról van szó, hogy kinek milyen joga kell, hogy legyen, meg mi van, hanem így ezek a szavak, ez a szavakkal dobálózás, hogy így jaj, de nem ezt szabad használni, ezt szabad használni, de most már m a szó, ms jelenti, ahogy te is mondtad, mint például A meleg körökbe ott van, hogy hogy a Twink az egy ilyen elterjedt kategóriás címke volt, ami utána meg Troy Sivannak volt egy ilyen micsodája, hogy jaj, most már a a liberális közegekbe most már úgy használjuk a Twinket, mint régen a a Z Flurt, hogy szóval, hogy így hogy így tök érdekes, hogy amúgy nagyon nagyon sok ilyen beszélgetésben ez a wog meg így, hogy mit hogy kell hívni, és így tök rossz ilyen identitáspolitikai beszélgetésekben is benne lenni.
[01:17:47]Így ilyenkor szerintetek mi az, ami így ki kell, hogy vagy hogy így hogy szakítod ki ebből a magad az ilyen beszélgetésekből?
[01:17:57]Így mondod, hogy de ez nem számít, mint queer emberek.
[01:17:59]Vagy azt mondod, hogy jó, nem, nem bármit.
[01:18:03]Mi mi az, ami ilyenkor így eszetekbe jut?
[01:18:10]Valaki nagyon így a címkékre fókuszál.
[01:18:13]Hát nem tudom, az én tapasztalatom a qumereknek sokkal nagyobb önhumoruk van, mint amit ezek a történetek így reflektálnak, vagy hogy nem tudom, így a qu barátaimmal így mi is így szorroknak hívjuk néha egymást, mer nem tudom.
[01:18:24]Szóval, hogy így én ezt a kulturális pánikot, ami vagy amit leírsz, azt én így annyira nem érzem, de lehet, hogy van valahol, és hogyha lenne, vagy én egy ilyenbe lennék benne, mondjuk, ahol valaki ezen nagyon kiakad.
[01:18:38]Csak, hogy nem épp az, hogy nem queer emberek vannak, amik akik így ezekbe a beszélgetésekbe mindig belemennek, hanem épp azok, akik meg akarják menteni a queer embereket, nem?
[01:18:49]Vagy én inkább ott szoktam ilyenekkel találkozni.
[01:18:56]Hát engem még nem akartak megmenteni a Twingó használatától, de [nevetés] nem tudom.
[01:19:04]Szerintem ezeket a párbeszédeket érdemes lefolytatni, vagy hogy ez tipikusan ez a milyen szót használjunk mi rá, és az adott közösség milyen szavakat preferál, meg tart egy közös normálnak.
[01:19:12]Az egy olyan dolog, amiről érdemes beszélgetni.
[01:19:17]Szerintem nyilván ugye ahogy említettem ennek van egy más vonulata, tehát hogy mondjuk jogszabályi fronton szándékosan azt használjuk, hogy szexuális és nemi kisebbségek vagy MBTQ plus közösség, merthogy azon belül nem szükséges így differenciálni, hogy mit tudom én a bocsánat twinkekre vonatkozó jogszabály, hanem [nevetés] az LMBT beleté az a twink.
[01:19:42]Hát ezt [torokköszörülés] jól tudni.
[01:19:43]Köszönöm.
[01:19:43][nevetés] De hogy szerintem egyébként ilyen szűk akár baráti közekben így érdemes erről beszélni.
[01:19:51]Tehát hogy ahány kis közösség, annyiféle közös szabály.
[01:19:53]Hogyha valahol belefér az, hogy twink, akkor az jó.
[01:19:58]Hogyha valahol nem fér bele, hogy twink, [nevetés] akkor az is jó tulajdonképpen.
[01:20:03]Amit én nekem a halálom, és ezt izé szerintem ezt így a grinder normalizálta, hogy fú, most a grinderön vannak ezek a tribeok, teljesen ki vagyok tőlük.
[01:20:14]Tehát ez a tribe, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a grinder az így tulajdonképpen meghatározott bizonyos számú identitás címkét, hogy te mackó vagy, te twink vagy, te fanboy vagy, te nem tudom mi vagy.
[01:20:26]És tulajdonképpen azt érte el, hogy egy csomó felhasználó ilyen teljesen sekélyes attribútumok alapján ismerkedik a másikkal.
[01:20:33]És hogyha és tulajdonképpen így így olyan tehát nekem olyan érzésem van, amikor látom ezeket a beszélgetéseket, ahol kizárólag az számít, hogy milyen paraméterekkel rendelkezel, meg milyen aktuális címkét öltöz magadra, minthogyha a húspiacon lennénk.
[01:20:50]Tényleg.
[01:20:53]Tehát, hogy ez így annyira ilyen helyzetekben szerintem annyira el tudja vinni a fókuszt arra, hogy egyébként milyen a személyisége annak, akivel beszélgetsz, vagy ki ő mit csinál, mi érdekli, miért lelkesedik, tehát hogy hogy ezt az irányt tehát szerintem ez tud menni egy tök toxikus irányba.
[01:21:14]Meg szerintem nem akarok ebbe túlságosan belem annyira vagyok a szakértője, de hogy van ez, hogy tényleg piacosítva vannak, meg van egyre ilyen app is a feidle és hogy és szerintem ezt nagyon sokszor kihasználják ilyen hetero férfiak, hogy ha te nem ö szeretnéd ezt meg azt a a szexuális aktúst, akkor te konzervatív vagy, vanilla vagy és és ez ebben ennek ennek a kritikájában val szerintem van dolgunk a és akkor nem tudom, hogy kérésre válaszok, de az identitáspolitika.
[01:21:51]Szóval igen, a ilyen baloldali mozgalomban abszolút van az, hogy igen, a feminizmus is, identitás, politika és és akkor igen, erről még ne beszéljünk, amíg hajléktalanok vannak az utcán és a többi és a többi és hogy én nagyon nehezen mikor ilyen helyzetben vagyok, vagy így erről kell valak beszélgetnem, akivel nem értek egyet, akkor nagyon nem nincs rá eszköztáram, hogy hogy beszéljek azzal az illetővel, kicsit így lefag vagyok.
[01:22:23]És nem tudom.
[01:22:24]Szóval van ez a amit a tég mondott, ha akkor már droppoljak idézetet, hogy őrültekkel nem beszélünk, mikor ilyen kritikák bejönnek.
[01:22:36]Ö és igen, szóval azt hiszem, hogy nem nem tudom, nem túl pozitív lezárás, csak hogy ilyen igen nagyon ilyen szerintem eszköztelenek vagyunk ezzel szemben.
[01:22:47]És amúgy nekem ha mit ajánlanak valamit, az a Kapelnál Zsoltnak volt egy most cikk mércén, amiben így erről beszél, hogy ezek a a identitáspolitikai kritikák mennyire üresek, és igazából ilyen pótcselekvések tudnak lenni, mert nincsenek bizonyos, nincsenek meg válaszaink bizonyos ilyen politikai, gazdasági társadalmi válságokra.
[01:23:10]Em nagyon tanulságos.
[01:23:19]Az a baj, hogy kezdünk kifutni az időből.
[01:23:21]Ezért van egy olyan kérdésünk, hogy van-e olyan, amire nem kérdeztünk rá viszont, és fontosnak tartjátok elmondani, vagy most az lesz a lezárásunk, hogy még lesz az lesz a lezárásunk, hogy olvassuk el Kaperner szövegét.
[01:23:42]ezen a ponton el fogunk köszönni az élő felvétel nézőitől, és köszönjük, hogy néztek minket.
[01:23:50]És ti meg ne menjetek messze, hogyha nem akartok, mert egy körülbelül 5-10 perces cigiszünet után visszajövünk ide, és akkor tudunk körben beszélgetni hasonló kérdésekről, és ti is kérdezhettek, vagy hozzászólhattok a beszélgetéshez.
[01:24:04]Addig készüljetek.
[01:24:05]Igen.
[01:24:06]Mindenkitől legalább egy identitás politika kérdést várunk.
[01:24:08]És [nevetés] nagyon-nagyon köszönöm, hogy eljöttetek Zsirkahla Bartadóra és Bözd