Megelégelte Románia, hogy a Nyugat kizsákmányolja, az elit meg asszisztál hozzá | Forráspont

[00:00:00]ennek a fajta ilyen középosztálybeli elvárásrendszernek, ideológiának, amit felkínál és elvár tőlük a társadalom, annak egyre inkább nem tudnak megfelelni.

[00:00:09]És ezzel szemben van egy ilyen elementáris dű a román társadalomban.

[00:00:15]Ez a politikai osztályra irányul, illetve Románia periferiális viszonyrendszerére.

[00:00:23]Tehát ezek az emberek, akik időszakos vendégmunkán dolgoznak építőiparban vagy mezőgazdaságban, ezeknek egészségügyi biztosításuk nincsen, nyugdíjbiztosításuk nincsen.

[00:00:35]És hogyha kiesnek a sorból, mondjuk a spárga vagy az uborkaszedésbe, akkor mondjuk annyi esélyük van, hogy a gyerekeik majd valamit csinálnak velük, és eltartják őket, mert hogy az állami ellátórendszer az biztos biztosan nem.

[00:00:47]A az RMDS úgymond színt vallott ebben a tekintetben.

[00:00:53]Az volt az egyik szlogen, hogy kevesebbet az államnak, többet a polgárnak, fogyókúrára fogjuk az államot.

[00:01:01]És ez ez nagyon visszaütött.

[00:01:10]Sziasztok!

[00:01:10]Ez itt a Mértés a Tilos Rádió Nemzetközi politikai podcastja videós műsorforráspont.

[00:01:17]Én Pap Gáspár vagyok, szerkesztőtársam Székely András, Románia elnöke, éppen miniszterelnököt keres.

[00:01:21]Ilia Bolozsán, az előző kormány vezetője május elején mondott le, miután a szociáldemokratáknak csúfolt párt megvonta tőle a bizalmat.

[00:01:29]Ezt megelőzően azonban a Bolozsán kabinet számos megszorító intézkedést vitt véghez.

[00:01:33]A reformok elsősorban a nagy tőkének, az exportra termelő ágazatoknak és a bankszektornak kedveznek, miközben a nyugdíjasok és általában az alacsony jövedelmi dolgozók további elszegényítéséhez vezetnek.

[00:01:46]Némely csoport, így a pedagógusok és oktatási dolgozók tüntetéseiről magyarul is lehetett olvasni.

[00:01:52]Ami igazán feltűnő, az az általános rendszerellenes hangulat, ami az elmúlt években kialakult Romániában.

[00:01:59]az elégedetlenséget, amint az máshol is látható.

[00:02:03]Egyelőre kizárólag a szuverenistának nevezett szélsőbb tudja a javára fordítani, miközben a politikai osztály egyre kétségbeesettebb esköz eszközökhöz nyúl, hogy megőrizze hatalmát.

[00:02:13]A következőkben Kis Tamást, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatóját a romániai folyamatok mélbokairól fogjuk kérdezni.

[00:02:23]Sokáig a politikai stabilitás mintaállamának tűnt Románia a régióban.

[00:02:29]Tehát ehhez a stabilitáshoz képest Romániában az elmúlt években nagyon megerősödött a korábban, én úgy látom jelentéktelen román szélső jobb oldal, de majd javíts ki, ez nem így van.

[00:02:40]Olyannyira, hogy mostanra már az Aura az a legnépszerűbb párt és a korábbi estabblisment pártok csak üggyelbajjal tudtak másfél évvel ezelőtt parlamenti a parlamenti választások után kormányt alakítani, és most ez a kormány is megbukott.

[00:02:57]ö össze tudnád foglalni röviden a hallgatóknak, hogy mi történt az elmúlt hetekben Romániában.

[00:03:05]Igen, tehát először összefoglalhatom röviden, hogy mi történt az elmúlt hetekben, és utána szerintem érdemes a hosszabb perspektívából is megvizsgálni a a kérdésedet.

[00:03:15]Tehát itt röviden az történt, hogy választások után, tehát a 2024-es parlamenti majd pedig a 2025 május júniusi elnökválasztást követően egy úgynevezett nyugatpárti kormány alakult Romániában, és ez a tehát ez a egy elemzői vélemény mutatta be, vagy egy nagyon gyakran ismételt mainstream elemzői vélemény mutatta be így nyugatpártiként, és és Ez ugye négy politikai alakulatból, tehát az establishment pártokból állt.

[00:03:49]Tehát ezek a a szociáldemokrata párt, a PZD, a Nemzeti Liberális Párt, a Penelé, illetve a Mentsük meg Romániát szövetség, az uszeré.

[00:04:00]És hozzájuk csatlakozott a magyar kisebbségnek a domináns etnikai pártja, az RMDS, és ezek alakítottak egy parlamenti többséget, miután Nikusordant üggyel, bajjel a második fordulóban sikerült államelnökké választani, és gyakorlatilag ez a koalíció ez májusig húzta, amikor is a szociáldemokraták azok kiléptek a kormányból.

[00:04:31]Majd pedig ezt követően az AUUR-ra közösen nyújtottak be egy bizalmatlansági indít indítványt, aminek nyomán ügyvivő kormányként működik tovább a kormány Romániában.

[00:04:44]És hogyha gondoljátok, akkor rátérhetünk arra, vagy kezdhetem onnan, amit a a felvezetőben vagy az elején mondtatok, hogy Románia az az a stabilitás bástája a kelet-európai régióba, és egyetértek ezzel a jellemzéssel, annak ellenére, hogy az ilyen típusú tumultózus jelenetek és kormány bukások, azok nem ritkák Romániában.

[00:05:10]Tehát Romániában sokszor, sokkal többször bukik meg a kormány, mint Magyarországon, vagy akár Szlovákiában, vagy Szerbiában, vagy Lengyelországban, de ettől függetlenül valóban igazatok van abban, hogy van ebben valamifajta stabilitás, mégpedig az elit konszenzusnak a szintjén van, vagy hogyha úgy tetszik, a a hegemóniának a szintjén van stabilitás, és ez a fajta hegemónia, vagy elit konszenzus, ami ami én szerintem még most is létezik, bár töredezni kezdett 2024-25-ben egyértelműen.

[00:05:49]Ez valamikor a 90-es évek végén alakult ki, és nagyon-nagyon hasonló volt ahhoz a típusú elit konszenzushoz vagy hozz, vagy ahogy Sebiklós például fogalmaz Magyarországon modernizációs konszenzushoz, ami mondjuk 2006 előtt jellemezte Magyarországot.

[00:06:06]És ennek az elemei az egyrészt a nyugati modellkövetés, tehát ez a fajta ilyen fejlődési idealizmus, ami szerint a nyugati magországok azok nemcsak gazdaságilag és technológiailag fejlettek, hanem morális szinten is egy ilyen morális integritás vagy politikai integritás tekintetében is egy ilyen példát mutatnak.

[00:06:27]Tehát itt ehhez kapcsolódik az, hogy az antikorrupciós diskurzus, vagy az antikorrupciós populizmus volt egy ilyen neoliberális populizmus volt nagyon-nagyon erős Romániában.

[00:06:37]Ezzel tehát a 2000-es éveket követően 2004-től gyakorlatilag minden választást, leszámítva ezt az utolsót, talán minden választást ezzel minden elnökválasztást ezzel nyert meg a neoliberális oldal.

[00:06:52]A másik eleme ennek a konszenzusnak ez a neoliberális vagy kiyazatlan neoliberális gazdaságpolitika, ahogy ezt Kornel Bán mondja.

[00:07:02]És ez gyakorlatilag e itt meghatározhatók bizonyos értelemben ezek az ilyen gazdaságpolitikai ciklusai a román politikának.

[00:07:13]És az első ilyen gazdaságpolitikai ciklusa az 2000-ben végetért, és onnan származtatható ez a fajta konszenzus.

[00:07:20]Addig ugye ami között, tehát amilyen gazdaságpolitikai elképzelések között ment a verseny, azt azt egyrészt az akkori szociáldemokrata párt, illetve annak az előd pártjai képviselték, akik még azzal kampányoltak annak idején, hogy ők a munkásosztálynak az érdekeit védik, hogy megpróbálják megőrizni Romániának az ipari örökségét.

[00:07:42]Ez egy olyan modell volt, egy olyan kapitalizmus modell volt, ami nagyobb állami szerepvállalásra épült, illetve a szakszervezeteknek egy nagyobb befolyására.

[00:07:52]Greskovic Béla ezt egy korporatív modellként jellemzi, vagy Kornél Bán pedig egy bukott fejlesztési államként tekint erre a modellre.

[00:07:59]És ezt követően az új ciklusban, ami egészen 2024-ig tartott, megszületett ez a fajta ilyen neoliberális gazdaságpolitikai konszenzus, ahol tehát érdekes módon egyébként ezt egy fiatal a társadalom elméleti kollégiumba is beiratkozott, illetve a budapesti közgazdaság, tudom a Corbinus Egyetemen politikai gazdaságtant tanuló fiatal kutató Lambing Armin vet fel, hogy ebben a ebben a ciklusban is van egy ilyen gazdaságpolitikai vetélkedés, mégpedig a neoliberális jobboldali pártok és a szociáldemokraták között, mégpedig egy exportorientált gazdaságszerkezet között, illetve egy belső fogyasztásra épülő növekedési modell mellett.

[00:08:52]és több-kevesebb, tehát a teljes következetességgel képviselte a neoliberális jobboldal, főleg az ilyen megszorítási periódusokban is, mint amilyen a mostani is, illetve amit amit a válságot követően láttuk, ők nagyon következetesen képviselték ezt az exportorientált vonulatot, amiben ugye Magyarország is van, tehát hogy ami arról szól, hogy a a az exportra termelő alapvetően multinacionális tőke kezében lévő gazdasági szektor adja a növekedésnek a motorját és kevesebb következetességgel, de mégis valamennyire ezt a belső fogyasztásra alapuló növekedési modellt képviselte a szociáldemokrata párt.

[00:09:38]És ennek volt köszönhető az, hogy időről időre meglódult a költségvetési hiány.

[00:09:48]És 2024-2025-re elérkeztünk egy úgynevezett ilyen iker deficithez, tehát amikor egyrészt van egy egy nagyon nagy költségvetési hiány, másrészt pedig külkereskedelmi mérleg is negatív, tehát hogy ez a gazdaságpolitikai gondoknak az az oka.

[00:10:06]Tehát ez ez a fajta a alternáció két fajta növekedési modell között az eszerint az elemzés szerint valójában ezen a neoliberális konszenzuson belül van.

[00:10:20]És ugye a harmadik eleme ennek a konszenzusnak az az, hogy a középosztályra épít, tehát a középosztályra mind ideológiára.

[00:10:27]Tehát ezt a ezt az elképzelt középosztályt tekinti mindegy a román román politikai közösség magjának.

[00:10:35]Tehát ez a befele, ez az, ami a nyugati magországok, tehát hogy egy ilyen modelladó valami, de ez valójában ugye az osztály nélküli társadalomnak a víziója és annak az ígérete, hogy bárkiből ez a ez a fajta középosztály lehet.

[00:10:50]És gyakorlatilag ez a fajta hegemónia, vagy ez a fajta ilyen fejlődési konszenzus, az ami 2024-25-ben megbsaklott, gyakorlatilag mind a három szinten, úgy tűnik, a az A úrnak a megjelenésével.

[00:11:05]Ez egy valóban egy új politikai ciklusnak a kezdetét jelenti, ahol a korábbi és ebben az értelemben volt Romániában ez a stabilitás, tehát ennek a konszenzusnak volt a stabilitása, ahol a korábbi konszenzussal szemben megjelenik egy új szuverenista politikai vízió és egy új szuverenista gazdaságpolitikai elképzelés, akkor is, hogyha ennek gazdaságpolitikailag mondjuk azért a körvonalai még meg meglehetősen homályosak.

[00:11:37]Tehát egyszerre több kérdésemre is válaszoltál.

[00:11:39]Ez nagyon érdekes volt.

[00:11:42]Ránézve így a romániai gazdasági adatokra számomra az volt így nagyon meglepő, hogy tényleg mekkora költségvetési hiányt hozott össze az utóbbi években Románia.

[00:11:53]Ahhoz képest, hogy itthon Magyarországon egy kicsit most van a Tiszás körökben az a vád a korábbi Fidesz kormánnyal szemben, ugye, hogy túlköltekeztek, hatalmas deficitet hagytak a kormányra a választások miatt.

[00:12:05]Ehhez képest a román deficit egyébként még ennél is sokkal sokkal magasabb.

[00:12:08]Ennek esetleg tudnám beszélni a hátteréről, hogy akkor ha jól értem azt mondod, hogy ez inkább a Sozden pártnak a belső piac ösztönzésére koncentráló politikájából következik, és hogy ennek a ezt nevezhetjük esetleg, ami Magyarországon bevett szó erre az osztogatásnak.

[00:12:26]És ha igen, akkor ennek ki volt a kedvezményezetje?

[00:12:31]Majdhogy nem.

[00:12:31]Majd nem.

[00:12:31]Ö tehát, hogy Magyarországon ez a két fajta növekedési modell közötti ö alternáció, ez nincsen.

[00:12:40]Tehát Magyarországon gyakorlatilag stabilan egy exportorientált gazdasági modell van, és az exportra termelő nagy vállalatok adják a növekedésnek a motorját.

[00:12:51]Ami hasonló Magyarország és Románia között, az az, hogy megvan ugyanaz a duális gazdaságszerkezet, mint Magyarországon, tehát ami ezeknek a félperiférikus gazdaságoknak egy elég gyakori kísérőjelensége, amit ugye Magyarország esetében nagyon szépen leírt Sajrin Gábor, hogy a technológiai fejlettségbe, profitabilitásba, a hozzáadott értékben hogyan különbözik az exportorientált és döntő a nyugati multinacionális tőke által uralt gazdasági szektor a hazai piacra termelő és jóval alacsonyabb technológiai szinten lévő alacsonyabb hozzáadott értékkel jellemezhető és alacsonyabb bérekkel jellemezhető szektorral, amit pedig a hazai a honi tőke ural.

[00:13:40]Tehát ez megvan Romániában is ez a fajta kettősség, csak itt a kettő közötti szakadék, hogyha úgy tetszik, még nagyobb.

[00:13:51]És ez azt jelenti, hogy alapvetően az a fajta az a fajta belső fogyasztásra alapuló modell, amit a PESD képvisel, az nem nem is társult a a belső piacra történő termelésnek az ösztönzésével, hanem alapvetően importból valósult meg.

[00:14:12]Elsősorban a közszférában a a nagymértékű béremelkedés.

[00:14:18]Tehát mondjuk azt azt hozzá kell tenni, hogy a az úgynevezett munkahányat, tehát a munkára, illetve járulékokra kifizetett a GDPhez, GDP-hez arányított kifizetett rész az Romániában, az Európai Unióban majdhogy nem a legalacsonyabb, h hagyományosan alacs alacsonyabb Magyarországnál is.

[00:14:39]Magyarországon meredeken csökkent ez a Fidesznek az elmúlt 16 éve alatt, de Romániában most is ezalatt van.

[00:14:45]És ez az emelkedés a a szociáldemokraták alatt ez relatív volt.

[00:14:51]Tehát, hogy egy olyan 2016 és 2019 között ez ez relatív volt, de ami a lényeg, ezt a fajta költségvetési hiányt, ezt nem a az adóknak vagy a a profitra kivetett adóknak a növeléséből finanszírozták, hanem alapvetően hitelből.

[00:15:13]És a másik pedig az, hogy a a a többletfogyasztás az pedig nem belső piacra történő hazai termelésnek az ösztönzésén keresztül, hanem importon keresztül valósult meg.

[00:15:24]És ez vezetett ahhoz, amit ikerdeficitnek hívunk.

[00:15:29]Tehát, hogy nem csak a költségvetési hiány szabadult el, hanem a külkereskedelmi mérlege is leromlott Romániának olyan helyzetben, tehát olyan paradox helyzetben, hogy közben a válságot követő periódusban ugyanúgy, mint Magyarországon kialakult Romániában is ez a fajta ilyen exportorientált összeszerelő iipar, tehát hogy a gépgyártás meg ezek a nyugat-európai értékláncokba nagyon hasonló módon kapcsolódik be jelenleg az ország, mint Magyarország.

[00:16:01]Magyarországon szintén gyakran ugye megjelenik ez az ilyen orientáló diskurzus, hogy a 2010-es évek közepén ez gyakori vádja volt az ellenzéknek az Orbán Kormánnyal szemben, hogy még Románia is megelőzött minket például a a bérekben.

[00:16:18]És ha jól emlékszem, akkor azt olvastam a 2010-es évek közepén, hogy ennek részben az is volt az oka, hogy a versenyszférában körülbelül hasonló bérek voltak egyébként Magyarországon és Romániában, de az állami szférában magasabbak voltak a bérek Romániában, mint Magyarországon.

[00:16:35]aminek persze nyilván az egyik oldala az az, hogy Magyarországon nagyon alacsonyak voltak a Fidesz politiká következtében, de de esetleg tudnál arról beszélni, hogy az állami alkalmazottak milyen helyzetben vannak, mennyire voltak kedvezményezjei a 2010-es évek gazdasági növekedésének, és ezt nyilván annak a figyelembevételével is, hogy ha jól értem, részben ők is azok, akik most tüntettek az elmúlt időszakban.

[00:17:03]Igen, igen.

[00:17:03]Tehát pontosan.

[00:17:03]Tehát ugye Magyarországon és Romániában, tehát egyrészt a GDP is közelített egymáshoz, de hogyha mondjuk nem vásárló erőparításon számítjuk, hanem hagyományosan számítjuk a GDP-t, akkor még most is van egy különbség Magyarország javára.

[00:17:20]Viszont a a reál bérek azok valóban közelítettek egymáshoz, vagy pedig adott ponton Romániába el is hagyták a magyarországi Real béreket.

[00:17:31]És ennek két oka volt.

[00:17:33]Tehát az egyik az az, hogy történt egy gazdasági szerkezetváltás Romániában a a 2010-es évek elején, tehát pont akkor, amikor a ugye a megszorításoknak a kontextusában kialakult ez a fajta exportorientált növekedési modell.

[00:17:48]És Magyarországnál később ugyan, de megjelentek a nyugat-európai befektetések román iparba.

[00:17:57]történt egy ilyen újraiparosítás, és Románia ebben a periódusban, vagy ezt követően lépett is egyet előre ezekben a beszállítói láncokban, tehát hogy a faiparból, élelmiszeriparból és alacsonyabb hozzáadott értékű ketmelő és elsősorban a nyersanyagkivitelre alapuló modellről áttért erre az összeszerelő üzemre, ami Magyarországon is döntő, és ez a két országnak a gazdaságszerkezetét közelítette.

[00:18:26]A másik dolog pedig pont az volt, amit mondtál, hogy itt az állami szféra szféra volt az első számú kedvezményezetje annak a nem teljesen következetesen és nem feltétlenül jól kigondolt növekedési modellnek, ami folyamatosan ott volt a a szociáldemokratáknak a fejébe.

[00:18:48]És azt, hogyha így rossz máájúan rossz májúak vagyunk, akkor ezt nevezhetjük osztogatásnak, de talán ebben valamivel több volt.

[00:18:57]Tehát ez szerint a modell szerint még akkor is, hogyha elhibázott és szerkezetileg tarthatatlan, de mégis csak egy ilyen belső fogyasztásra alapuló növekedési modell volt, ami megpróbálta valamilyen formában növelni a munkaányadott a a GDP-n belül.

[00:19:11]Tehát ez volt a ez volt a másik összetevője, és ez valóban azt jelentette, hogy ahhoz képest, hogy a NERben hogyan voltak az állami alkalmazottak, ahhoz képest Romániában sokkal jobb volt a helyzet.

[00:19:27]A bérszínvonala ennek csak az egyik összetevője.

[00:19:31]A munkavállalói kollektív cselekvőképesség is teljesen más vonalon haladt Romániában és Magyarországon.

[00:19:39]Mégpedig úgy, hogy nagyon-nagyon hasonló dolgok történtek a a versenyszfélában, Magyarországon és Romániában.

[00:19:45]Tehát ugyanúgy leépítették 2013-ban gyakorlatilag tehát itt is a válságkezelés nyomán nagyon-nagyon drasztikusan leépítették a kollektív érdekérvényesítő képességét.

[00:20:00]hát nem csak a munkásosztálynak, hanem általában a versenyszférában lévő alkalmazottaknak, ami elég magas szinten volt egészen addig.

[00:20:09]Tehát ugye beszéltük korábban, hogy a 90-es években egy ilyen szakszervezetekre építő korporativista modell volt Romániában.

[00:20:17]Ez a válsággal tűnt el.

[00:20:20]Tehát gyakorlatilag megszüntették a a szakszervezeti aktivistáknak a védelmét, flexibilizálták a a munkavállalásnak a a feltételeit.

[00:20:29]Tehát sokkal inkább a prekariátus irányába tolták a teljes romániai munkásosztályt, hogyha úgy tetszik.

[00:20:37]És ilyen szempontból a a közszféra vagy a versenyszférában történtek, azok leképezték azt, ami ugye Magyarországon is történt a a már az Orbánrendszert megelőzően is, de az Orbánrendszerben ez ez felgyorsult.

[00:20:52]Ami az óriási különbség, hogy itt alapvetően más helyzetben vannak a a közalkalmazottak még most is.

[00:21:02]Tehát Magyarországon ugyanúgy jártak, tehát hogyha mondjuk a tanároknak a a szájk jogának a megvonása és a a Belügyminisztérium alá rendelése az a legkilívóbb része ennek, de Romániában, a közszférában kimondottan erős szakszervezetek vannak, és kimondottan erős szakszervezeti mozgalom volt.

[00:21:20]És a mostani válságkezelést megelőzően voltak is sikeres érdekérvényesítő akciói, például a tanároknak két évvel ezelőtt, tehát ami Magyarországon a abban a periódusban teljes mértékben elképzelhetetlen volt.

[00:21:36]És hogyha úgy tetszik, tehát azt lehet mondani, hogy ezek a válságkezelések, tehát ugye a 2011-es válsággal két, tehát 2011-ben kezdődt a válságkezelés, de 910-ben gyűrűzött be, vagy már nyolcban 2008-ban begyűrözött financiális válság.

[00:21:54]Ö itt most nem egy financiális válságról, hanem egy szuverén válságról van szó, tehát ami Romániában ebből ebből az ikerdeficitből következik, de nagyon-nagyon hasonló eszközökkel operál a neoliberális jobboldal.

[00:22:09]mindig ezeknél a válságkezeléseknél lépünk egyet egy ilyen neoliberális ideáltípus fele.

[00:22:17]Most amit lépünk, az úgy tűnik, hogy a a közszférát vették célba, tehát a közszférát építik le egyrészt, másrészt pedig a béreket csökkentik, és ami pedig egy tartós hatása lehet, és ez a ez lehet a legnagyobb negatív következménye az, hogyha a kollektív munkavállalói cselekvőképességet is, tehát annak a megszüntetését, vagy annak a kordában tartását kiterjesztik a versenyszférára is, illetve emellett ugye ezek a megszorítások mindig privatizációs hullámot jelentettek.

[00:22:55]2000-12-ben például a lakásállománynak egy ilyen újabb privatizációs hulláma volt, de ugyanúgy állami vállalatokat is privatizál privatizáltak nagyon nagy számban.

[00:23:09]Most is nyilvánvalóan az állami vállalatok képezik az egyik ilyen privatizációs irányvonalat.

[00:23:15]És ami félő az az, hogy az állami kézben lévő rendszerben, ami még többé-kevésbé, bár nem teljesen intakt Romániában, abba is bejön a a piaci logika, és ez az oktatási rendszer.

[00:23:31]Ö, és ennek mondjuk, hogyha az ember így Erdélyből vagy Erdélyi magyarként Kolozsvárról nézi ezt a dolgot, akkor ez nem annyira feltűnő, de az utóbbi 5-10 évben nagyon-nagyon felment Bukarestben, tehát a fővárosban.

[00:23:48]Itt a regionális egyenlőtlenségek óriásiak, tehát a vásárlóerőben, a keresetekben óriásiak a regionális egyenlőtlenségek.

[00:23:54]és Bukarest egy ilyen motorja, hát nyilván, hogy adminisztratív eszközökkel táplált és centrumperifériát adminisztratív eszközökkel fenntartó motorja az országnak.

[00:24:06]De ettől függetlenül az oktatási rendszerrel kapcsolatban az a lényeg, hogy itt a nulladik, tehát az előkészítő osztályt már minden 10 gyerek Bukarestben magániskolába kezdi.

[00:24:14]És hogyha bukaresti középosztálybeli, felső középosztálybeli szülőkkel beszélget az ember, akkor van egy ilyen elképzelés, hogy a ma az állami oktatás az az valamilyen katasztrofális dolog.

[00:24:33]Ö és igazából a veszteseknek való, és képesek óriási tandíjakat, tehát akár ilyen havi több 1000 eurós nagyságrendű tandíjakat kifizetni magánoktatásra.

[00:24:43]És ezt a fajta folyamatot, tehát ami buka elsősorban Bukarestbe kevésbé a nagyvárosok esetében, és egyáltalán nincs jelen vidéken ez a történet egyelőre ezt az oktatásnak az alulfinanszírozása az nagyon nagy mértékben begyorsíthatja.

[00:25:01]Tehát a már meglévő attitűdökre és a már meglévő folyamatokra rágyorsíthat.

[00:25:07]Percepciók szintjén az ebbe a az eban a nagyon durva, hogy mondjuk azok a törvényhozók, vagy azok a bukaresti körök, akik így erről gondolkodnak, vagy az oktatási reformról gondolkodnak, azoknak a természetes reakciói az reakciója az az, hogy hát a a az állami oktatás az amúgy is a veszteseknek való.

[00:25:27]Az nagyon érdekes [torokköszörülés] volt, amit a kollektív érdekvédelemről mondtál.

[00:25:30]Ugye Magyarországon az elmúlt 10-15 évben ugye ezér erőteljesen legyalulták a ezeket az intézményeket, jogokat, a szakszereti jogokat, ugye a strike jogot lényegben megszüntették és ugye most a kormányváltás után nagyon erőteljesen látszik, hogy mondjuk az belefér a miniszterelnöknek, sőt még egy ilyen jó gesztus is, hogy a pulpitusról a egy-egy rossz tőkést megregulál.

[00:25:55]azt mondja, hogy kik jobb híreket kell adni a dolgozóknak, munkakörülményekneket javítani kell.

[00:26:03]Úgyhogy ez egy nagyon fontos kérdésnek tűnik, nagyon örülök, hogy ennek erre kitért el.

[00:26:08][torokköszörülés] logikus lévén, hogy elnézést, tehát azért azért logikus, mert hogy hogy most nyilván, hogy nem látjuk még világosan, hogy Magyarországon milyen irányba mennek a dolgok, de nagyon valószínű, nagyon valószínű az, hogy egy olyan konszenzusnak az irányába, vagy egy olyan ilyen technokrata konszenzusnak az irányába, ami hasonló ahhoz, ami Romániában volt, vagy Romániában még most is van, ami ugye nem egy globálisan nyitott ott variánsa lenne a periférikus kapitalizmusnak, hanem inkább azt lehet mondani, hogy egy eurocentrikus változata ugyanennek, amiben Románia is van.

[00:26:45]És ebben a modellben ugye abban akkor is, hogyha ez nem egyenletesen történt meg a legyalulása a munkavállalói kollektív jogoknak és a kollektív érdekérvényesítőképességnek, de megtörtént, tehát hogy a a versenyszférában egyértelműen megtörtént, és a versenyszférában nincsen különbség a magyar és a román között.

[00:27:08]Amiben lehet reménykedni, az az, hogy az államig, tehát hogy a közszférában talán Magyarországon is valamennyire helyre állhat, vagy ami még valószínűbb, hogy esetleg bizonyos privilegizált kategóriák számára bizonyos nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező privilegizált kategóriák számára, mind mondjuk az akadémiai elit vagy a különböző ö különböző értelmiségi csoportok, akik visszakaphatják ezeket a játszótereiket, ezeket az ilyen autonóm, intézményesen körülbástyázott és úgymond idézőjelbe téve politikamentes játszótereiket, amik voltak nekik a 90-es években, vagy 2006-ig.

[00:27:49]Ugye a válságkezelésnek volt egy olyan előzménye, amiről kis szerettünk volna térni, ugye hozz a 24-25-ös elnökválasztás, ami során mi sokat beszélgettünk, és nagyon nagyon izgalmas és tanulságokat dolgokat mondtál nekünk.

[00:28:04]Ugye 24-25-ben volt egy elnökválasztás is és parlamenti választás is.

[00:28:09]Ugye az eredeti tervek szerint csak 24-ben.

[00:28:13]Ugye a képviselőházban jelentősen megerősödött az AUR, de a centrum, amint az előbb elmondtad, képes volt kormányt alakítani és elkezdte megvalósítani a a az általat kifejtett reformokat.

[00:28:24]Az elnökválasztás viszont valóban precedens nélküli volt.

[00:28:30]Ugye 24 novemberében rendezték meg az első fordulót, amit egy teljesen rendszeren kívüli figura, Kalin Georgescu nyert meg.

[00:28:36]És ő nem csak azért tűnt veszélyesnek a politikai osztály és a szélesebb liberális közvélemény számára, mert fasiszta szimpátiákkal bír, hanem Románia hagyományos külpolitikai geopolitikai pozícióját is megkérdéelezte, legalábbis a retorikai retorika szintjén például NATO ellenes kijelentéseket tett.

[00:28:56]Zna választási bizottság a választások előtt magabiztosan nyilatkozott arról, hogy nem lehet kívülről befolyásolni a választásokat.

[00:29:05]A Georgescu győzelme után mégis az Alkotmánybírósággal egyetértve úgy döntöttek, hogy egy orosz befolyási kísérlet, sikeres orosz befolyásolási kísérlet történt a választásokon, és azért megsemmisítették az első forduló eredményét.

[00:29:17]A megismételt választáson már nem indult.

[00:29:19]Georgesco és második fordulót a Nikos Ordán be tudta húzni Simion a másik szélső jobboldal az Euró szélső jobb oldal jelölttel szemben.

[00:29:28]Most ezt csak azért idéztem fel, mert nyilvánvaló fontos előzménye ennek az egész megszorítási politikának és te is úgy nyilatkoztál Georgesco leszedéséről, hogy hogy a politikai osztálynak egyfajta oportunista antidemokratikus manőveréről volt szó, ami valóban precedens nélkülinek tűnük.

[00:29:46]És most, hogy látod, hogy milyen következményei lettek ennek a döntésnek a a romániai választó képviseleti rendszerbe, alkotmányos rendbe vetett bizalmára ez elég fontosnak tűnik egy ilyen válságos időszakban?

[00:30:01]Igen.

[00:30:01]Igen.

[00:30:01]Tehát, hogy a a ezzel kapcsolatos elemzések fogalmaztak úgy, és nekem nekem ez tetszett ez a megfogalmazás, hogy itt Románia a militáns demokráciának egy ilyen félperiférikus változatát valósította meg.

[00:30:15]Tehát aminek itt tényleg sem Romániában, sem pedig a térségben nem nagyon voltak hagyományai.

[00:30:23]Tehát, hogy mondjuk ehhez a német militáns demokrácia a felfogáshoz köthető talán adott esetben.

[00:30:29]És ilyen szempontból sok mainstream liberális vagy progresszív neoliberális elemzőnek tetszett ez a lépés.

[00:30:38]Tehát sok sokaknak ez egy ilyen megvalósult álom volt.

[00:30:44]Sokan úgy vélték, hogy hát a Brexitet is így kellett volna kezelni, vagy Donald Trumpnak a az előretörését is így kellett volna kezelni.

[00:30:52]És mindenesetre azt megmutatta, hogy Románia az az nagyon elkötelezett.

[00:31:00]Tehát a román elit az regionális szinten valóban elkötelezettebb, mint mondjuk a magyar, vagy a lengyel, vagy a nem tudom, a szerb elit.

[00:31:08]Emött a a nyugat vagy fejlődési idealizmusra és nyugati mintakövetésre alapuló, tehát egy egységesnek vélt, bárhogy nem tudom, hogy most jelenleg mi a nyugati modell, de egy ilyen egységesnek vélt nyugati mintakövetésre, vagy a liberális demokrácia ideájára.

[00:31:33]yazó vagy arra építő modell mellett, de nyilvánvalóan, hogy ez ez nagyon nagy, tehát nagyon nagy kockázatokat hordozott magába.

[00:31:43]Nagyon nagy belső ára volt ennek a dolognak.

[00:31:45]Ezt hogyha megnézzük a a szavazatok, vagy a a választói preferenciák szintjén, akkor ez nagyon szépen leírható ez a dolog.

[00:31:53]Ö, tehát a, én, hogyha jól emlékszem, akkor talán 18 vagy 19%-ot szerzett a parlamenti választásokon az AUR.

[00:32:03]Tehát miután megnyerte a az első fordulót Georgescu, azután a parlamenti választások szintjén nem következett be az Aúrnak egy áttörése.

[00:32:14]Mondjuk azt érdemes hozzátenni, hogy volt még két szélső jobboldali párt, amelyik szintén bejutott a parlamentbe.

[00:32:23]A a Sosákának a pártja, Sosáka asszonynak a pártja, az SOS Románia, illetve a fiatal emberek pártja.

[00:32:33]Ö ezintén két szélső, jobboldali alakulat volt, és ők összességébe, hogyha jól emlékszem, 32 vagy 33%-ot szereztek.

[00:32:43]Most viszont, tehát mi nekünk decemberben volt egy adatfelvételünk, tehát egy Romániára reprezentatív adatfelvételünk, ahol közel 40%-ot mértünk az A úrnak, és ez két dologból táplálkozott.

[00:32:57]Tehát az egyik az az, hogy egyértelműen megszűntek és az ár fele vándoroltak nagyon nagy hányatban, nagyon nagy többségben ezeknek a kis szélsőséges pártoknak a szavazói.

[00:33:11]Másrészt pedig tarthatatlanná vált, vagy nagyon nagyon kényessé vált a szociáldemokratáknak a helyzete, akiknek a jelöltje ugye egy az elnökválasztás első fordulójába nem is jutott be a a második fordulóba, tehát az első tehát harmadik helyen végzett, illetve szociáldemokraták által támogatott mainstream vagy establishment jelölt, Crin Antonescu pedig a megismét elsőfordulót követően is a harmadik helyre szorult, tehát hogy az elnökválasztások tekintetében egy totális kudarc volt.

[00:33:47]Viszont a parlamenti választáson ők lettek mégis csak a legnagyobb politikai erő.

[00:33:51]annak köszönhetően, hogy a szervezeti kapacitásuk az továbbra is megvan.

[00:33:59]Tehát, hogy a a liberálisok mellett nekik van a legtöbb polgármesterük továbbra, és nekik van a legnagyobb szervezeti beágyazottságok vidéken elsősorban.

[00:34:13]De hogy az egyértelmű, hogy a másik forrása az AUR növekedésének az az volt, hogy tőlük mentek át szavazók a a az AUR-hoz.

[00:34:21]És így érthető meg.

[00:34:21]Tehát hogyha ezt megnézzük, akkor érthető meg, hogy miért volt fontos a szociáldemokraták számára, hogy felrúgják azt a koalíciót, amit a közvélemény egyértelműen a megszorításokkal, illetve Ilie Bolozsánnal és ezzel a fajta újabb neoliberális nekilendüléssel párosított.

[00:34:43]ugyanis azt lehet mondani, hogy valójában itt a PZD-nek és az AU-nak a szavazótábora az komplementer.

[00:34:52]Tehát nagyon sok szempontból, hogyha a politikai törésvonalakat nézzük Romániába, akkor nagyon-nagyon sok szempontból hasonlóképpen viselkedik.

[00:35:00]ugye egyem nem nemzetközi podcast és akkor próbálunk nemzetközi tendenciákat is azonosítani és ilyen szempontból noha nyilván az precedens nélküli hogy egy első fordlóban győztes jelöltre azt mondják utólag nagyjából viszonylag evidens módon, hogy azért mondva csináld okokkal akkor te nem mehetsz a másodikba azért hasonló tendenciákat látunk máshol is és akkor most csak a régiónál maradva tehát mondjuk Moldovában ugye minden egyes választáson visszatér ugye az orosz befolyásílási kísérlet amelyek nyilván léteznek nek tehát a befolyási kási kísérleteket vitatni nem nehéz.

[00:35:36]az, hogy hogy nehéz lenne az, hogy ezek mennyire sikeresek, mekkora hatásuk van a választásokra, azt azt viszont már inkább és akkor másik oldalon mondjuk a moldovai választáson, a legutóbbi elnökválasztáson ugye teljesen nyilvánvaló volt mondjuk, hogy megszüntetnek olyan szavazóköröket, mármint az állam amelyet ugye a politikai osztály, a nyugatos politikai osztály kontrollál, megszüntet olyan szavazóköröket, ahol nem a nyugatos jelöltre szavaznak a választók ugye erről ugye sokkal kevesebb szó esik, mint az orosz befolyásolási kísérletről, tehát hogy van, amit viszont úgy használ a a a politikai elit, hogy egyfajta ürügyként arra, hogy ezt a militáns demokráciát vagy más stratégiákat alkalmazzon a saját érdekében.

[00:36:24]Szóval, hogy szerinted mennyiben illeszkedik ez a romániai eset a nemzetközi tendenciákban, vagy mennyire különös a külön volt különös ez a és Romániára jellemző ez a 24 végi incidens?

[00:36:39]Hát tehát most te is egy kelet-európai perspektívát vázoltál, tehát én is inkább ebben tudnám elhelyezni.

[00:36:46]Tehát nyilván, hogy a a nemzetközi példák azok nagyon sokfélék és nagyon sokfajta viszonyrendszerben lévő országra vonatkozhatnak.

[00:36:58]Érdemes, tehát érdemes talán ezekkel a az ilyen félperiférián lévő országokkal összehasonlítani.

[00:37:04]És én alapvetően egyet tudok érteni azzal veled, hogy ennek a fajta választási mérnökösködésnek, ilyen Electoral Engineeringnek, ennek vannak máshol is különböző formái.

[00:37:22]és Moldvát említetted, de említhetnénk ugye Magyarországot is egy nagyon hasonló módon, mint ahogy Moldvát említjük.

[00:37:30]Tehát itt mondjuk, hogyha Romániát és Magyarországot összehasonlítjuk, akkor óriási különbség van abban, hogy a nyugaton élő diaszpóra számára hány szavazókörzetet hoznak létre, tehát hogy mennyi esélyük van arra, hogy szavazatot adjanak le.

[00:37:47]Csak ugye a különbség az az volt, hogy ugye Magyarország esetében ez egyértelműen nem egy ilyen liberális elkötelezettségű politikai engineering volt, hanem egy illiberális elkötelezettségű.

[00:38:05]Másrészt pedig a tehát, hogy abban különbözik szerintem a ezektől a példáktól, amik vannak szerintem a régióban, hogy ilyen radik ilyen radikális lépésre szerintem nem szánta el magát.

[00:38:18]talán sehol a politikai elit, mint mint Romániában.

[00:38:22]Tehát így próbálom pörgetni a posztszovjet példákat, de ott se találok olyat, hogy egyszerűen anullálták volna a választási eredményeket.

[00:38:34]Nekünk nagyon érdekes volt azt látni, hogy mekkora konszenzus van a a politikai pártok szintjén a NATO támogatásában.

[00:38:44]egyébként a ti kutatásotokban is azt láttam, hogy hatalmas a társadalomnak hatalmas bizalma van a NATO-ban, mint intézményben.

[00:38:53]Tulajdonképpen nagyobb mint mint a legtöbb román intézményben.

[00:38:59]Ugyanakkor ez valamilyen szinten meglepő is, hiszen nem tudom mennyire lehet itt historizálni, de hogy a 20.

[00:39:06]században azért nem a Románia nem a az elköteleződéséről híres hiszen mondjuk a második világháború is ugye oldalt váltott Románia vagy a varsói szerződés országaiban is mindig egy ilyen különas különálló volt.

[00:39:22]Ugye Románia volt a a kettő közül az egyik ország a varsói szerződésben, ahol nem voltak szovjet katonák.

[00:39:31][horkantás] Ö, tehát, hogy mi az oka elitben a NATO-t övező konszenzusnak, és hogy mennyire mennyire van meg ez a konszenzus a társadalom különböző rétegeiben is.

[00:39:42]Ühüm.

[00:39:44]Hát tehát én én azt gondolom, hogy itt ennek a fajta, tehát a a NATO az valójában ebben a tekintetben a nyugati modellkövetésnek valame valamifajta szimbóluma.

[00:39:55]Ö, és a NATO-ban valamivel hát magasabb azért, mint az Európai Unióban a bizalom, de az Európai Unióban is relatíven magas, tehát 50% fölötti talán, vagy a a körüli a az eredményeink szerint.

[00:40:11]A NATO az szerintem elsősorban ennek a a szimbóluma.

[00:40:16]És ebben a tekintetben, vagy a geopolitikai alternatívák tekintetében azért szerintem ennek van egy hagyománya Romániában, és ez a 19.

[00:40:25]század második felére megy vissza ez a fajta ilyen nyugati modellkövetés a román szellemtörténetbe.

[00:40:38]És ez ugye az Oroszországgal való viszonynak a kérdését is érinti.

[00:40:40]ugyanis hogyha így Kelet-Európát megnézzük, akkor a az orosz az oroszokkal szembeni viszonyulást, azt ilyen két szélső érték között helyezhetjük el.

[00:40:53]Tehát az egyik szélső értéket azok a társadalmak képviselik, ahol a az orosz ellenesség az a nemzeti identitásnak a része.

[00:41:03]Tehát te nem tudsz úgy észt lenni, let lenni, de szerintem lengyel se tudsz úgy lenni, hogy nem vagy orosz ellenes.

[00:41:11]Tehát ez a nemzeti identitásodnak egy meghatározó része.

[00:41:16]viszont korábban a oszmán birodalomhoz tartozó balkáni keresztény ortodox keresztény államokban pedig ugyanígy a a ruszofília egy ilyen identitás elem.

[00:41:28]Tehát ez van a bulgároknál, szerbeknél, Montenegróan, valamennyire Görögországban, Macedóniában is.

[00:41:35]És Románia így valahogy a kettő között reket.

[00:41:38]Tehát, hogy itt is azért a török birodalommal szembeni függetlenséget Románia Oroszországnak köszönheti.

[00:41:47]De ugyanakkor ez azt is jelentette, hogy Moldvánnak ezt a keleti részét, Beszarábi, azt elcsatolták az orosz birodalomhoz csatolták 1812-be, ami egy törést jelentett a román nemzetépítésbe, és azt is jelentette, hogy ez a fajta ilyen orosz protektors szerep azért nem jelenik meg, vagy vagy kevésbé jelenik meg a a történelem könyvekbe.

[00:42:12]De ettől függetlenül a román társadalom, hasonlóan mint a magyar társadalom ebben a tekintetben egy ilyen köztes pozícióba helyezhető.

[00:42:24]megtaofíria ilyen román nemzeti identitásnak azért nem az oroszellenesség a főeleme, vagy nem attól román valaki, hogy oroszellenes.

[00:42:37]Moldvában lehet, hogy igen, de hogy Románia egészében egészen egészen biztos, hogy nem.

[00:42:43]És ez azt jelenti, hogy úgy úgy tűnik külső szemlélők számára, hogy Románia geopolitikai orientációit tekintve nagyon hasonló a lengyelekhez vagy a baltiakhoz.

[00:42:56]Tehát ez van valamennyire az elit konszenzus szintjén, vagy ez volt valamennyire az elit konszenzus szintjén talán egészen 2024-ig, de közben a társadalom tekintetében van valamifajta mozgástér.

[00:43:13]És itt a mi vizsgálatunk azt is mérte, tehát volt egy olyan kérdésünk, hogy ki a felelős az ukrán-orosz konfliktusnak a kirobbanásáért.

[00:43:22]És ott ebben a tekintetben 2022-ben a háborút követően volt egy konszenzus Romániában, hogy ez egy orosz felelősség.

[00:43:28]Tehát szemben Magyarországgal vagy az erdélyi magyar közösséggel.

[00:43:32]Itt ebben volt egy konszenzus, de szépen lassan lebomlott, és mára ez egy megosztó kérdéssé vált.

[00:43:40]És ez elsősorban egyébként nem azért, mert megszerették a románok az oroszokat, vagy szimpatikusabb lett Putyin.

[00:43:47]Bár az az igazság, hogy ez is a az Áur szavazókkal készített fókuszcsoportos vizsgálatainkban azért már ez is megjelenik, tehát hogy nem élik meg Oroszországot semmiképpen fenyegetésként.

[00:43:57]De ami a döntőelem volt, az az, hogy megjelent az ukrán menekültekkel szemben a román attitűdkezetben relatíve újnak számító jóléti sovinizmus.

[00:44:09]Tehát, hogy itt több médiak volt azzal kapcsolatban, hogy az orosz vagy az ukrán menekültek azok milyen támogatásokat kapnak az államtól, lakhatásra, iskoláztatásra, étkezésre, miközben a mi gyerekeink meg a mi fiataljaink nem várhatnak semmit a a román államtól.

[00:44:32]És ez volt az első rendő oka.

[00:44:32]És ez először nem egy politikailag instrumentalizált valami volt a román társadalomban, hanem utólag, miután megképeződött ez a fajta törésvonal, utólag tudott erre ráépíteni Georgescu is, és az Aur is.

[00:44:48]és ennek mentén tehát egy meglévő társadalmi, politikai reprezentációval nem rendelkező társadalmi törésvonalra tudott ráépíteni egy alternatív politikai ajánlatot.

[00:45:01]De azt gondolom, hogy nem ez a döntő szempont, tehát hogy sokszor úgy elemezzük Romániát, hogy a nyugatpárti kormány versus az orosz párti erők, de valójában a választók szempontjából ez szerintem és a kutatásaink szerint ez egyáltalán nem így tevődik fel.

[00:45:23]Ühüm.

[00:45:23]És mi arra gondoltuk, hogy az AUR felől lehetne elsősorban megközelíteni a az ilyen attitűdöket, hogyan alakulnak a preferenciák a a társadalomban, és akkor a részben a kutatásotok nyomán, részben a korábbi tapasztalatok szerint tudnál arról mesélni, hogy kik az aur szavazói?

[00:45:43]Igen, igen.

[00:45:43]Tehát ugye az AUR szavazóiról ugye mondtam, hogy 40%-ot képviselnek és bizonyos szempontból kiegészítői vagy komplementerei a szociáldemokrata szavazóbázisnak.

[00:45:54]Olyan, úgy értem ezt, hogy nagyon hasonló attitűdszerkezettel, politikai attitűdszerkezettel vagy politikai értékrenddel rendelkeznek.

[00:46:03]Ami a különbség, az az, hogy a PCD az egyedül a 60 év fölötti generációban van többségbe, illetve hát nincs többségbe, de ahol jelen van, az elsősorban a vidéki és kisvárosi területek, elsősorban Moldba kisebb részt kisebb részt az ország déli része, Havasalföld vagy pedig Munténia, de ahol masszívan jelen van, az kizárólag a a 60 év fölötti generáció.

[00:46:30]Az A úrnak ugye nem csak több szavazója van, hanem jóval egyenletesebb a támogatottsága.

[00:46:35]Tehát területileg is mindenhol jelen van.

[00:46:40]Jelen van azért a a a magasan kvalifikált szavazók között is, illetve jelen van a városi szavazók között is.

[00:46:49]De ezzel együtt, ezzel együtt azt gondolom, hogy ez egy alapvetően egy osztályalapú törésvonal, ami egyrészt a neoliberális jobboldali pártok között van.

[00:46:59]Másrészt pedig a az AURÚr és korábban a szociáldemokrata a egyre vékonyodó és egyre inkább elöregedő és egy generációs csoporttá váló szociáldemokrata szavazók között van.

[00:47:15]Tehát ez alapvetően egy osztályalapú törésvonal.

[00:47:17]És két dolog mentén, tehát a geopolitikai irányultságok mentén két dolgot lehet elmondani.

[00:47:28]Tehát az egyik az az, hogy hogyan viszonyulnak ezekhez az úgynevezett alárendelt vagy alávetett csoportokhoz.

[00:47:36]És ebben a tekintetben ugye ami az erdélyi magyar közéletben elsősorban megjelenik az RMDS kampányainak köszönhetően az az, hogy az AUR-t a magyar ellenesség vinné.

[00:47:46]Ez nem, tehát ez ezt nem támasztják alá egyáltalán a mi vizsgálataink.

[00:47:51]Sőt, tehát vannak olyan dimenziók, tehát elsősorban az ilyen hétköznapi együttélés, tehát mondjuk a nyelvi intolerancia tekintetében vagy a a azoknak a kisebbségi jogoknak a tekintetében, amik nem az államban való részvételt, tehát nem a az állam irányításában való magyar részvételt, hanem a saját struktúrákba való visszavonást jelentik, azokban nem magyarellenesebbek a az AOR szavazók, mint más szavazók.

[00:48:24]És az is nagyon fontos, hogy a romákkal szembeni előítéletekben sincsen különbség.

[00:48:31]Sőt, azt lehet mondani, hogy kevésbé előítéletesek a romákkal szemben az AU szavazók, és nem is véletlen ennek következtében, hogy elsősorban nyilván osztályalapon is, de nem csak.

[00:48:46]Tehát, hogy a a roma közösségek vagy egyes roma közösségek, én nagyon sok roma közösségbe jártam Erdélyben, illetve Románia más részein is, ahol egyöntetően és már már ilyen etnikai szavazásszerűen a az AUR-t támogatták.

[00:49:01]Tehát, hogy amiről szó van az alávetett csoportok tekintetében, az az elsősorban a melegjogok kérdése, ahol amik hát Magyarországhoz viszonyítva is nagyon negatív vagy nagyon elutasító a román attitűdszerkezet, de ez az egyik olyan dolog, ami viszi ebben a a kizárás, illetve kulturális elismerés, befogadás megtagadása tekintetében az AUR-t.

[00:49:30]A másik, ugye érintettük az ukrajnai menekültek kérdését.

[00:49:32]A az utolsó az a bevándorlásnak a kérdése.

[00:49:38]Tehát ez is egy nagyon érdekes dolog.

[00:49:40]Tehát ez koránt sem jelenik meg olyan vehemenciával, mint Magyarországon.

[00:49:46]Romániában a nyilvánosságban ma sem magától érthetődő, sőt nem domináns ez a fajta ilyen bevándorlás ellenes álláspont, tehát ez a bevándorlás ellenes blokk ilyen ellenhegemonikus blokk, ahogy Meleg Attila jellemezte a a könyvében, hanem sokkal inkább a bevándorlásnak ez a fajta ilyen gazdasági, haszonelvű, utilitarista, neoliberális megközel elítése az, ami dominál, tehát hogy a nyilvánosságban, tehát hogy a bevándorlókra szükségünk van a a a fejlődés, illetve a munkaerőpiac szempontjából.

[00:50:27]Itt nyilvánvalóan viszont ott jelent meg ez törésként, hogy ez nyilvánvalóan ez ez a ez ez amikor itt közérdekről beszélünk, az valójában a munkavállalóknak az érdekét jelenti, és valójában a tőkeérdeket és a profit maximalizálásnak az érdekét tekintjük itt ebben a dologban közérdeknek.

[00:50:49]És mi egy sor olyan munkahelyen készítettünk Luis Escobédo kollégánkakkal interjúkat vendégmunkásokkal is, tehát Srianai vendégmunkásokkal is, egy szingala nyelven beszélő kollégával közösen, illetve román munkásokkal is, ahol megnőtt a bevándorlóknak az aránya, és nem csak kiegészítették, hanem közvetlenül egy többlett kizsákmányol olható és csak részlegesen szabad pozícióban lévő munkaerővel helyettesítették a Honi munkaerőt olyan körülmények között, hogy ugye felmentek a reál bérek 2016 és 2000 20 között Romániába, és erre volt egyfajta válasz a a bevándorlás politika, illetve a a dél-ázsiai munkásoknak a a behozatala.

[00:51:42]És ez egy nagyon nagy törésvonalként jelenik meg.

[00:51:48]Tehát a professzionális középosztály, a magasabb hozzáadott értéket és globálisan kapcsolódó osztályok a nagyvárosokban, azok kevésbé látnak munkaerő piaci konkurenciát a a bevándorlókban, mint azok a munkások, akik együtt dolgoznak velük, vagy akiket ténylegesen kiszorítanak.

[00:52:08]És nekünk olyan példáink voltak, tehát ezt a a kolozsvári kiszállítói szektort néztük, meg ott csináltunk interjúkat, fókuscsoportokat, illetve Nagybányán a Nagybányának a legnagyobb munkáltatója az egy ilyen 7000res faipari vállalat, aminek jelenleg a 10%-a körülbelül Sri Lankai vendégmunkás.

[00:52:28]És itt ezeken a helyeken óriási ilyen munkavállalói vagy különböző munkavállalói csoportok közötti és különböző helyzetben, tehát a kizsákmányolásnak különböző fokain lévő munkavállalói csoportok közötti konflikt konfliktus van.

[00:52:47]Ugye ebből az utolsó gondolatsorból következik az, hogy ennek nagyon is van egy gazdasági alapja ennek a a történetnek, és nagyon is van egy politikai gazdaságtani alapja, hogy hogy kerülnek ide.

[00:53:00]a vendégmunkások és hogy kerülnek szembe a a honi munkásoktól, ami viszont nem jelenti azt, hogy erre nem jön rá egy egy explicit rasszizmus is ebben a ebben a viszonyrendszerben.

[00:53:12]Tehát ez eléggé elkerülhetetlen, főleg olyan körülmények között, hogy nincsenek meg azok az intézményes mechanizmusok és azok a kulturális mintázatok, amik mondjuk lehetővé tennék azt, hogy a különböző munkavállalói csoportok között valamifajta szolidaritás alakuljon ki.

[00:53:34]Tehát, hogy emellett pedig ami még hangsúlyosabb és egyértelműen jelen van, az az elosztási preferenciákban meglévő különbségek.

[00:53:46]Tehát hogyha itt a a a felső középosztályt, professzionális középosztályt nézzük, akkor az egyértelműen piacfundamentalista.

[00:53:54]Tehát, hogy míg a az első az első dimenzió mentén progresszív vagy progresszívnak tűnik, addig gyakorlatilag a az állami újraelosztás vagy az elosztási preferenciák tekintetében, mert nem feltétlen újraelosztásról, hanem elosztásról érdemes ilyen szempontból beszélni, abban a tekintetben nem szolidáris a társadalom többi részével, és ezzel állnak szemben a PCD, illetve az AUR szavazók.

[00:54:23]És itt olyan olyan dolgokat mértünk a vizsgálatunkban, hogy a progresszív adórendszernek a támogatottsága, tehát hogy ez egy egyértelmű törésvonal, az állami áltórendszernek a leépítése az egyetlen olyan dolog, amin ahol egy ilyen neoliberális irányvonalnak van többsége, és ami nem feltétlen osztályalapon különbözik, mert ott ugye az állami szektorban dolgozókat állítják szembe a magánszektorban ban dolgozókkal, és a neoliberális jobboldali pártoknak egy elég gyakori retorikája volt az elmúlt 15 évben az antikorrupció mellett, illetve az antikorrupcióval összekötve a az állami szférában dolgozóknak a haszontalansága és dologtalansága a közszférával szemben, és privilegizált voltára való rámutatás.

[00:55:15]És ez az egyetlen olyan dimenzió, ahol van ennek az ilyen megszorítási politikának egy többsége.

[00:55:22]Nem véletlen, hogy az RMDS például ezzel kampányolt.

[00:55:24]Emellett olyan dolgokat kérdeztünk még, hogy a gazdagok megadóztatása és a jövedelemkiiegészítés az az demokrácia kritériume.

[00:55:33]És egyértelmű, hogy ebben a a tekintetben a legélesebb a polarizáció.

[00:55:41]ebben az értelemben polarizálódnak az álláspontok.

[00:55:45]És ez érdemes itt mondjuk azt is megemlíteni, hogy ez a fókuszcsoportos vizsgálatban, tehát hogy ilyen minőségi módszerekkel ez hogy jön ki, vagy mi hogy hogy értelmezhető.

[00:55:59]Tehát, hogy itt egyértelművé vált az, hogy hogy ez ez a fajta középosztálybeliségnek az ideológiája az, ami elkezdett nem működni.

[00:56:08]Ezt erre azt arra kérdeztünk például rá, hogy ma egy fiatalnak milyen lehetőségei vannak arra, hogy előbre jusson.

[00:56:16]És megkérdeztük, hogy akkor jobb, hogyha egyetemre megy, vagy pedig jobb, hogyha vállalkozni próbál, vagy mit tud csinálni?

[00:56:22]És akkor elmondják az emberek, hogy hát valójában óriási megterhelést jelent a családok számára fenntartani egy nagyvárosban, egy egyetemen egy gyereket.

[00:56:31]És utána miután ez megtörtént, úgyis a Kauflandban lesz eladó, és vállalkozásra pedig nincsen semmilyen esélye, merthogy annak arra a hatalmasoknak van esélye.

[00:56:42]és és a a azoknak, akiknek vannak kapcsolataik, tehát hogy azt látják, hogy nem tudnak egyről a kettőre jutni, tehát nem tudnak annak a fajta képnek megfelelni, vagy nem tud nem tudnak elmenni nyaralni, ami egy ilyen óriási frusztrációt okozna, hogy az is ennek az ilyen középosztálybeli image-nek egy ilyen nagy szimbóluma akár kisvárosokban, falvakon is.

[00:57:08]És ennek a fajta ilyen középosztálybeli elvárásrendszernek, ideológiának, amit felkínál és elvár tőlük a társadalom, annak egyre inkább nem tudnak megfelelni.

[00:57:18]És ezzel szemben van egy ilyen elementáris dű a román társadalomban, ami egyébként érdekes volt, hogy ez ez a fajta dű, ez a politikai osztályra irányul, illetve Románia periferiális viszonyrendszerére, tehát az egyenlőtlen cserére.

[00:57:39]Az egyenlőtlen cserét, azt, hogy a a nyugati magországok kizsákmányolják Romániát, ez nagyon erősen megelné.

[00:57:47]részben azért is, mertogy ugye óriási a vendégmunkásra tapasztalat, és a vendégmunkások, akik egyébként Aur szavazók nagy többségükben, azok az informális szektornak, illetve a prekariátusnak a a fő bugyra, úgymond Romániában.

[00:58:01]Tehát ezek az emberek, akik időszakos vendégmunkán dolgoznak építőiparban, vagy mezőgazdaságban, ezeknek egészségügyi biztosításuk nincsen, nyugdíjbiztosításuk nincsen.

[00:58:15]És hogyha kiesnek a sorból, mondjuk a spárga vagy az uborkaszedésbe, akkor mondjuk annyi esélyük van, hogy a gyerekeik majd valamit csinálnak velük, és eltartják őket, mert hogy az állami ellátórendszer az biztos biztosan nem.

[00:58:31]És ez az ez a nagyon kiterjedt informális szektor, informális mezőgazdaság, illetve a ebben a cirkuláris vendégmunka migrációban résztvevőknek a nagy aránya, az megint egy ilyen nagyon érdekes társadalmi szerkezeti elem Romániába.

[00:58:44]Tehát nem csak ez a Honi tők kének az alkalmazottai és a multinacionális tőke alkalmazottai közötti dualitás van, hanem még ott van ez az informális történet is.

[00:58:58]És hogy ezek a ezek a ezek a szegmensek, ezek egyszerűen nem gondolják azt, hogy egyről a kettőre tudnak jutni.

[00:59:06]Nem gond, nem hisznek már ebben a középosztály, az osztálynélküli társadalom középosztályra épülő ideológiájában.

[00:59:15]viszont nem a munkavállalók jelennek meg előttük, mint a a az okozók, hanem ugye az Európai Unió az igen, és azon kívül pedig a korrupt helyi politikusok.

[00:59:24]Tehát az, hogy nekik munka adóik is lennének, illetve hogy valójában a munkavállalóik vagy munkaadóiknak a profit maximalizálása és az alacsony munkahya, tehát a munkának munkabérhányad az, ami a az ő egyik legalábbis az egyik problémájuk, az abszolút nem jelenik meg a a látókörükbe.

[00:59:46]De ettől függetlenül, amikor az az ár szoci, tehát amikor protekcionizmus, tehát gazdasági protekcionizmus mond, ami ugye nagy valószínűséggel bár nem fejti ki mindig megfelelő módon, hogy ez ez a mit is ér, de nagy valószínűséggel azt érti, amit Orbán Viktor is értett alatta, hogy egy hozzálojális, vagy pedig általában véve egy Honi tőkésosztályt próbál helyzetbe behozni.

[01:00:17]Ezzel szemben a a ugye a ezek a az emberek, munkásosztálybeli emberek, ezek szociális protekcionizmust azonosítanak vele, és az elosztási preferenciáik mentén polarizálódnak a a professzionális középosztálya.

[01:00:35]Az RMDS-ről és az erdélyi szavazokról mindenképpen szeretnélek egy kicsit kérdezni, de előtte még erre visszatérve erre nagyon kíváncsi lennék, hogy ugye azt mondod, hogy ugye felteszem, hogy a PESD-nek a szervezetmunkával van egy valamin fajta viszonya.

[01:00:52]Nem tudom, hogy ez mennyire jelent.

[01:00:53]Nagyon el van vékonyodva.

[01:00:53]Tehát nagyon-nagyon tehát nagyon-nagyon el van vékonyodva ez a viszony.

[01:00:57]Tehát a PCD az onnan jön a a gyakorlatilag a szakszervezetekkel, illetve a PCD-n a PCD által a 90-es években a 90-es években propagált modellnek a szakszervezetétek és a szakszervezetiség az egy nagyon-nagyon fontos eleme volt.

[01:01:17]és gyakorlatilag a PCD és a szakszervezetiség az nagyon össze volt fonódva, de a szociáldemokraták a szakszervezeti mozgalomnak nagyon nagy mértékben elengedték a kezét, és elsősorban ugye a a a szakszervezeti mozgalomnak és a kollektív érdekérvényesítésnek a a privát szférában való ellhetetlenítésével nagyon nagy mértékben elengedték a kezét.

[01:01:45]olyan 2011 után 2013-as új munkavállalói törvény az, ami ilyen szempontból egy mérföldkő.

[01:01:52]És ekkor volt az, hogy gyakorlatilag a neoliberális reformoknak ez volt az ilyen második nagy hulláma.

[01:02:02]Tehát az első nagy hulláma az ugye az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat megelőzően kezdődött.

[01:02:09]Ezt Muguri Szelesku jegybankelnök volt akkor az a miniszterelnök, amikor ez megkezdődött, majd részben a a szociáldemokraták vitték végig, de akkor még a szakszervezetekkel való szoros kapcsolat az megmaradt.

[01:02:24]Viszont ez elég nagy mértékben leépült 2011 után.

[01:02:29]Akkor felteszem a hajóért, amiből mondtál, azt következik, az ahor nem is ambicionálja azt, hogy a a munkaoldalon szervezze meg azokat a szavazókat, akik amúgy osztályalapon szavaznak rá.

[01:02:46]Magyarország mondjuk a mi hazánk kapcsán látszik egy ilyen harc a párton belül, hogy vanna olyan szektora a pártnak, vagy szekciója, a frakciója a pártnak, amely próbálná átvenni azt a nagyon vékony, szintén létező szervezett munkával való kapcsolatokat.

[01:02:59]És van a másik oldal, ami igazából a létező kulturális attitűdöket próbálja meglovagolni és azon azokat politizálni.

[01:03:10]Tehát a a az áuron belül a domináns irány az nem a munkavállalói oldalról próbálja, hanem a a tehát végül is a a politikai közösség átdefiniálásán keresztül próbálja meg ezeket a szavazókat megnyerni.

[01:03:29]Tehát azt mondja, hogy ti vagytok a román nép, és ti mind a román nép, amiben amiben amibe egyértelműen a munkásosztály is be beletartozik.

[01:03:40]Ti vagytok a román közép vagy a román politikai közösségnek a köz a a magja, a központja, de ezt nem munkavállalói oldalról, nem a munkavállalói érdekképviselet oldaláról fogja fogja meg.

[01:03:52]Tehát elképzelhető, tehát nekem nincs olyan mély tudásom a a az AUR világáról, tehát készítettem interjúkat auros tisztségviselőkkel, de nincs olyan mély tudásom az Aurról, hogy ki merjem jelenteni, hogy nincsen egyáltalán ilyen vonulat azuron belül, de amennyiben van, nem domináns ez a dolog.

[01:04:17]Tehát nem ez a nem ez a a ami ami amit felmutat az a úr, és a a szavazói oldalról sem ez látszik.

[01:04:26]Tehát, hogy ez a inkább ez ez a a nagyon hasonló ahhoz, ahogy 2006 és 2010 között a Fidesz átvette, a Fidesz, illetve a Jobbik átvette a a egykori MSZP-re szavazó munkásosztálybeli körzeteket.

[01:04:44]térjünk át kicsit a akkor a az RMDS-re meg a magyar magyar szavazatra úgymond, és aztán még lenne egy-két kisebb kérdésünk, de ezt erről mindenképpen szerettünk volna veled beszélni, hogy ugye most arról beszélünk, hogy van egy ilyen folyamatos kiábrándulás az elit konszenzusból, a népkörében, az establishmenttel szemben van egy nagyon erőteljes kritikai attitűd a társadalomban.

[01:05:13]És Magyarországról azért MDS mint etnikai kisebbségi párt látható, de ha megnézzük a a romániai politikai valóságot, akkor teljesen világos, hogy tulajdonképpen a leg ezt istablismentebb pártról beszélünk.

[01:05:29]És a román szavazók számára ugye az Aurral és a többi kisebb céljó párttal megjelent egy úgymond egy ilyen menekülő út.

[01:05:36]Tehát szavazhatnak az antiabblisment célső jobbra ha nem zavarják őket a a illiberális nézeteik.

[01:05:43]És ez a magyarok számára ugye kevésbé adott.

[01:05:45]Egy elektrorális szinten.

[01:05:45]Úgy tűnik, hogy az RMDS tudja magát úgy pozícionálni, mint az egyetlen opció.

[01:05:51]Az ember magyar.

[01:05:52]És különösen az AUR feltűnésével még az a kártya is ott van a kezében, hogy tulajdonképpen a a az AUR megjelenésével ugye a a magyarságodnak fel kell értékelődnie, hiszen hiszen azon keresztül tudod megvédeni magad, hogy ez MDS-re szavazol.

[01:06:07]Tehát a magyar szavazók között miképp jelenik meg a a politikai elittel való elégedetlenség, ami ftezem, hogy hasonlóképpen jelen van, mint a román etnikum körében?

[01:06:21]Igen.

[01:06:21]Tehát, hogy valóban valóban az a kérdés, hogy a az etnikai törésvonalat azt az RMDS meddig tudja a Prinlánban tartani, merthogy nagyon tényleg nagyon sikeresen mobilizált 2024-ben úgy az Európa parlamenti mind pedig a a parlamenti választások kapcsán.

[01:06:41]Tehát mind a két választáson a magyarok aránya fölött teljesített olyan körülmények között, hogy azért vannak olyan magyarok mégha kisebb számba és még kisebb arányba, akik nem az LMDStámogatják.

[01:06:56]6,6%-ot szerzett a parlamenti választásokon, és 6,3-at, hogyha jól emlékszem, nem a a tehát az Európa parlamenti választásokon szerzett 6,6%-ot, és ha jól emlékszem, 6,3%-ot a parlamenti választásokon.

[01:07:11]És ezt úgy tudta elérni, hogy a magyar közösségnek az exis az ilyen ilyen ontológiai bizonytalanságérzetét vagy egzisztenciális bizonytalanság érzetét szította fel.

[01:07:24]Tehát arra apelált, hogy hogyha nem lenne az RMDS, akkor nem lenne, aki megvédje a magyar kisebbségi intézményrendszert.

[01:07:32]És ebben valóban az AUR-t építette fel egy ilyen fő ellenségképként, és azt sugalta, hogy az a úr az frontálisan nekimenne a kisebbségi intézményrendszernek, és akkor nem lenne képviselet, magyar képviselet, meg nem lehetne magyarul tanulni a az iskolákban.

[01:07:49]Ö, miközben hogyha megnézzük a a másodlagos törésvonalak tekintetében, az AU szavazók és a magyar szavazók, azok nagyon közel állnak egymáshoz, elosztási preferenciáikat tekintve mindenképpen.

[01:08:08]Tehát a magyarok körében egyébként is alulrezentáltak a domináns pozícióban lévők, vagy pedig a professzionális középosztályhoz kapcsolódók, és magasan felül prezentáltak a munkásosztálynak a különböző ről adódóan is.

[01:08:29]az elosztási preferenciáik azok azok az AOR és a PSD szavazók fele gravitálnak.

[01:08:36]És valóban az RMDS és úgy tűnik, hogy el is követte azt a hibát, hogy a sikeres elnökválasztás, vagyis a sikeres Európa parlamenti választás után úgymond színt vallott ebben a tekintetben, merthogy korábban kevésbé beszélt gazdaságpolitikai kérdésekről, tehát ezt megpróbálta elkenni ezt a dolgot.

[01:09:01]Tehát úgy épültek fel az RMDS kampányai, minthogyha gazdaságpolitikai alternatívák azok nem is léteznének erről.

[01:09:10]Tehát a fejlődésről, meg az erdélyi beruházásokról, az útépítésekről, azokról nyilvánvalóan azzal azzal kampányolt, meg a a azzal, hogy ezekre milyen pénzeket tud Bukarből alokálni, azzal nyilvánvalóan kampányolt, de azzal, hogy milyen gazdaságpolitikai alternatívát képvisel, az nem volt a választási szlogenek szintjén egyértelmű.

[01:09:34]A cselekvés szintjén, tehát a politikai cselekvés szintjén viszont igen.

[01:09:38]Tehát az egyértelmű, hogy nagyon hasonlóan viselkedik a román politikai mezőben, mint a neoliberális pártok, tehát mind a Penelé, illetve a a az Useré.

[01:09:48]Ö, és ezzel a dologgal, elsősorban a minimális állam kapcsán, de nem csak a minimális állam kapcsán, hanem például, hogy egy kimondottan vállalkozó párt és a vállalkozókat középpontba állító kampánnyal jött ki jött ki 2024-be a parlamenti választásokra.

[01:10:10]Az volt az egyik szlogenea, hogy kevesebbet az államnak, többet a polgárnak.

[01:10:19]fogyókúrára fogjuk az államot.

[01:10:19]És ez ez nagyon visszaütött ez a dolog, merthogy Sebiisztentyörgyön zavargások törtek ki, vagy elégedetlenség tört ki a azzal kapcsolatban, hogy megemelte az adókat, tehát a helyi adókat, a lakásadót, illetve a az autó autókra vonatkozó adót megemelte a polgármesteri hivatal.

[01:10:45]Tehát ezt erre részben kötelezte a a kormányprogram, de másrészt pedig hagy hagyott valamilyen manőverezési lehetőséget a kormányprogram az önkormányzatoknak, és Sebsiszent György nem a minimális szinten határozta meg.

[01:11:02]Majd pedig ezt nagyon rosszul is kezelte a polgármester, mert először népszavazást írt ki erről a kérdésről, majd pedig visszakozott a népszavazástól.

[01:11:16]és ezzel elindított Székelyföldön egy ilyen tiltakozási hullámot.

[01:11:21]És nagy volt az ijedelem a román neoliberális partok körében, hogy mi van, hogyha ez a tiltakozási hullám ez átterjed a magyar lakta városokról, más városokra is.

[01:11:32]Ez nem történt meg, de az LMDS ettől a dologtól nagyon megszeppent, és ráadásul még nagyobb ütést jelentett számára az, hogy hogy a a magyarországi választásokra koncentrálva egészen április 12-éig kéz a kézben vonult a Fidesszel.

[01:11:53]És ami egy egy ilyen kényelmes sétának tűnt, az nagyon kellemetlenné vált a végére.

[01:12:03]Tehát nagyon kellemetlenné vált nyilván a belpolitikai vonatkozásban is, de nem csak ebben a tekintetben vált kellemetlenné, hanem ugye a külső befolyásra, vagy a külső meghatározottságra és ról is beszéltünk korábban, és egyértelmű, hogy volt a magyarországi választásoknak is egy ilyen külső meghatározottsága.

[01:12:26]Tehát azt lehet mondani, hogy valójában elsősorban CR-tól, de az egész Orbán kormány egy ilyen szekuritizációs spirálba került már az utolsó hónapba.

[01:12:37]És ami történt Cártóval, az szerintem a szekuritizációnak egy ilyen gyönyörű esettanulmánya, merthogy a szekuritizációs elméletek azok azt mondják, hogy nem valaki nem biztos, nem valak nem esszenciálisan biztonsági kockázat valaki, hanem egy adott kontextusba válik azzá és hogy ugye Szátonak megvoltak ezek a habitusai, meg a keleti nyitásra épülő magyar politikának megvoltak ezek a habitusai.

[01:13:05]hogy Sátó 10 éven keresztül úgy beszélt Szerge Lavrovval meg más ilyen illiberális beszél ilyen illiberális vezetőkkel ahogy beszélt csak hogy ez 2000 leginkább 2024 után tehát 2022 után is az ukrajnai háború kapcsán de leginkább 2024 után miután Trump elkezdte az Atlanti szövetséget is szétverni ez az Európai Unión belül ez biztonsági kockázattá vált ez a dolog és nagy valószínűség éggel a Netalántán megnyert, vagy hogyha ilyen adab abszurdum, egy ilyen disztópiában megnyerte volna a Fidesz a választást, akkor se lehetett volna már az Európai Unión belül külügyminiszter szírtóból.

[01:13:47]És ez a fajta szekuritizációs spirál félő volt, hogy az RMD ezt is elkapja.

[01:13:54]és a román politikán belüli, ahol ugyanúgy megvan ez a diskurzív szinten megvan ez az orosz pár versus nyugatpárti.

[01:14:03]És hogyha ő Szírtó barátjaként és Orbán Viktor és Putytin ügynökeként kerül be ebbe a képbe, akkor félő volt, hogy ebbe a szekuritizációs spirálba ők is bekerülnek, és gyakorlatilag ebben a helyzetben ők bénultan álltak, és nem volt nem voltak erre a dologra válaszaik és stratégiáik.

[01:14:29]Úgyhogy a ez a bénultság, ez ez talán még most is tart.

[01:14:32]te tagja vagy az egyenlő verdt mozgalomnak, amely ha jól értem, akkor egy értelmiségi tömörölés, amelyik az erdélyi magyar közegben próbál egyfajta ellenhegemonikus mozgást kifejteni az RMDS-zel szemben.

[01:14:47]Tudsz erről egy kicsit mesélni?

[01:14:52]Igen, persze.

[01:14:52]Valóban tehát nagyon nagyon nagyon pontosan jellemeztet.

[01:14:57]Tehát ennek a ez egy ellenheemonikus mozgalom a ami a kisebbségi intézményrendszernek a demokratizálását tűzte ki célul, illetve a ennek a fajta magyar egységnek, tehát amit az RMDS működtet, ennek a fajta magyar egységnek a feltörését vagy átalakítását tűzte ki célul.

[01:15:18]ugyanis abból indulunk ki, hogy ez a fajta magyar egység ez egy ilyen belső elnyomással elegyíti a kétségtelenül létező kollektív cselekvőképességet, amit ezáltal a az erdélyi magyar elitek gyakorolnak.

[01:15:36]Ö és ez azt jelenti, hogy a kisebbségi intézményrendszerben a az alávetett csoportoknak, tehát a belső alávetett csoportoknak az egyenlő társadalmi részvétele az teljesen illuzórikus.

[01:15:50]Tehát itt olyan belső alá vetett csoportokról beszélünk azért, akik a közösségnek a többségét alkotják.

[01:15:57]Tehát, hogy itt elsősorban ugye a a nőknek a politikai szerepvállalása az RMDS-en belül az egyértelműen egy homlokzat.

[01:16:04]Tehát, hogy ez egy nagyon patriarchális berendezkedés, és a a ideológiájában is meglehetősen elnyomó, és nagyon távol áll a nemi egyenjogúságtól.

[01:16:19]Másrészt pedig osztályszempontból is meglehetősen elnyomó, ugyanis úgy igazgatja a kisebbségi intézményrendszert, hogy a a középosztálynak vagy a professzionális középosztálynak az érdekeit tartja fenn, vagy a domináns csoportoknak, az értelmiségnek és egyéb domináns elit frakcióknak az érdekeit tartja figyelmen veszi figyelembe.

[01:16:46]abból a feltételezésből kiindulva, hogy a magyar és a román középosztályok azok valamifajta ilyen versenyben vannak, és ebben meg kell boostolni, vagy fenn kell tartani valahogy a magyar középosztályoknak a a versenyképességét, miközben ugye a a belső egyenlőtlenségekről, amik a román társadalomnak az egyenlőtlenségeibe ágyazódnak, és abból következnek, és azok a gazdaságpolitikák termelik őket újra, és ráadásul sújtják fokozottan az amúgy is marginalizálódott magyar közösséget, azokról egyáltalán nem vesz tudomást.

[01:17:22]Tehát, hogy mondjuk mondok egy ilyen konkrét példát, amin keresztül ez nagyon jól megfogható.

[01:17:31]Tehát az oktatási rendszer tekintetében az az a képzet alakul ki a nemzetpolitikusokban, vagy pedig a magyar elitben, az az erdélyi magyar elitben is, hogy itt van mondjuk Erdély szintjén 20 középiskola, ami számít, csak hogy közben nem 20 középiskola van, hanem 920 oktatási helyszín.

[01:17:51]És a legnagyobbé az nem az, hogy az elit magépiskolák azok lehet, hogy picit rosszabbul teljesítenek, főleg román nyelv és irodalomból, mint a román középosztálynak a hasonló intézményei, hanem az az óriási gond, hogy az amúgy is óriási romániai lemorzsolódáshoz és korai iskola elhagyáshoz képest is nagyon nagyok a ezek a mutatók Romániában, tehát vagy az erdélyi magyar nyelvű oktatási rendszerbe.

[01:18:25]És hogy egy számot mondjak, tehát a egy 100 osztályt kezdő gyerekből Romániában 48-an érettségiznek le.

[01:18:36]Tehát ez azt jelenti, hogy 48-nak lesz elvi hozzáférése a felsőoktatáshoz, illetve egy ebből következő munkaerőpiaci pozícióhoz.

[01:18:46]És ez a szám, ez 35 írd és mond az erdélyi magyaroktatási rendszerben.

[01:18:52]Tehát, hogy ez csak most került be egyáltalán a közéletnek a napirendjére, és gyakorlatilag ilyen típusú tematizációkat visz jelenleg az egyenlőbb erdélyér mozgalom.

[01:19:05]a magyar anyanyelvű romák egy másik ilyen alávetett csoport, vagy ugye a a az LMBTQ jogokat is teljes mértékben felvállaljuk, és hát nem munkacsoportunk van, hanem kolonzsvári magyar meleg szervezetekkel együttműködve csináljuk ezt a ezt a a dolgot.

[01:19:27]Tehát, hogy ez ez erről szól.

[01:19:30]Tehát, hogy ami ami a a társadalmi háttere, tehát hogy valóban ez egy elsősorban egy ilyen értelmiségi csoportosulás egyelőre.

[01:19:41]Tehát társadalomkutatók jelentik az egyik ilyen nagy blokkot benne, ökológusok, tehát akik van egy elég erős zöld munkacsoportunk, pedagógusok.

[01:19:53]Tehát ez a ez ami egy ilyen következő lépés, vagy ez a ez egy ilyen továbblépési irány, hogy a pedagógus társadalmat valamilyen szinten penetrálni, valamilyen szinten megszervezni, mert ez egy ilyen 10000 fős népesség az értelmiségnek, az erdélyi magyar értelmiségnek gyakorlatilag a legmasszívabb csoportja, ahol ugye óriási problémák vannak magában a rendszerben, és óriási problémák vannak azzal, ahogyan igazgatja ezt a rendszert az RMDS, teljes mértékben összecsúsztatva az oktatásszervezést, a pedagógus érdekképviseletet és a az oktatáspolitikának a szakmai kontrollját.

[01:20:36]Nyilván, hogy mi ebből a pozícióból nem vállalkozhatunk arra, hogy oktatásp mi vigyük az oktatáspolitikát, mert az azt jelentené, hogy bemegyünk az RMDSbe, és akkor mondjuk valamelyikünk lenne a a az a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, tehát hogy ilyet nem szeretnénk csinálni.

[01:20:53]De viszont a a szakmai kontrollba, illetve abba, hogy valamilyen formában megpróbáljuk megszervezni az önálló pedagógus érdekképviseletet, abban abszolút látunk fantáziát.

[01:21:06]még hogyha ez így ilyen egy ilyen nagy feladat is.

[01:21:08]És jelenleg abban a fázisban vagyunk, elég sikeresen tematizáltunk, vagy hogyha ilyen ellen hegemónia építésről beszélünk, akkor azt elépített, azt elértük, hogy bizonyos helyzetekben mi tudtuk értelmezni, vagy mi is tudtuk legalább olyan erővel és legalább olyan hitelességgel értelmezni a a valóságot bizonyos kulcspontokon, mint az RMDS a saját sajtójával és kommunikációs aparátusával.

[01:21:38]Tehát például ez történt a magyarországi választások kapcsán, ahol Magyarországon is és a romániai médiába is sikerült tematizáljuk azt, hogy itt a választás kapcsán, amikor az RMDS szavazatokat zsákol, az valójában a magyarországi illberális rezsimnek, a pártállami rezsimnek az importja, mert az RMDS az egyszerre kampányol a Fidesz mellett és egyszerre jelenti a magyar államnak a meghosszabbított karját.

[01:22:05]És ez mindez Románia területén, tehát hogy ezt itt ezt elég sikeresen tematizáltuk ezt a dolgot.

[01:22:13]Oktatáspolitikai környezetvédelmi tematizációink is elég sikeresek voltak.

[01:22:20]A romaoktatási szegregációra vonatkozó kutatásunk is elég nagyot futott.

[01:22:24]A támogatáspolitikára vonatkozó dolgaink nagyot futottak.

[01:22:28]És van abban is valamifajta konszenzus a mozgalmon belül, hogy megpróbálunk ebből a a erről a tematizációs szintről tovább lépni valamilyen, hát ha nem is közvetlenül politikai, de azt közelítő fázisba, tehát mondjuk aktív jogvédelem irányába, kisebbségi vagy egyéb jogvédelem irányába mindenképpen, és egyáltalán nem zárjuk ki azt, hogy ebből valamifajta it a közvetleneb politikai szerepvállalás is legyen valamikor, de ennek jelenleg azért nem adottak a feltételei.

[01:23:05]Tehát az erőforrásaink azért ehhez ehhez nem elegendőek.

[01:23:08]Ö, illetve nem kristályosodott ki az az irány se, hogy akkor ez, hogyha ez megtörténne, akkor mi lenne?

[01:23:16]Hogy ez egy az etnikai politizálásnak valamifajta újragondolását jelentené, vagy pedig megnyitná az utat valamifajta multietnikus politikai formáció irányába.

[01:23:31]Így nyilván a mi számunkra akkor román progresszív szervezetek jelenni jelen, tehát jelenthetne jelenthetnének alternatívát, de nem alakult ki olyan irány, amin jó szívvel és nagy biztonsággal el tudnánk így holnap vagy holnap után indulni.

[01:23:53]Ez borzasztó izgalmas, és ezt nagyon rég szerettelek volna erről kérdezni, meg akkor remélem, hogy még lesz erre alkalmunk.

[01:23:58]Én nagyon szívesen beszélgetek veletek bármikor.

[01:24:02]Akkor Tamás nagyon-nagyon köszönjük, hogy mindezt elmondtad nekünk.

[01:24:03]Reméljük, hogy minél hamarabb fogjuk tudni folytatni.

[01:24:08]Rendben.

[01:24:09]Akkor szervusz, minden jót kívánok.

[01:24:10]Sziasztok.

[01:24:12]Ez volt a beszélgetésünk Kis Tamással, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutatóintézet vezető kutatójával.

[01:24:17]A forráspontot két hetente pénteken 6:00 órától a Tilos rádión hallgathatjátok és megtalálható a Mérce, YouTube és Spotify csatornáján is.

[01:24:26]Iratkozzatok fel, ha tetszettek az adások.

[01:24:27]A műsort négyen szerkesztjük.

[01:24:30]Székely András, Vince Csaba, Nun, Barbara Fabi, én magam pedig Pap Gáspár vagyok.

[01:24:35]A műsor technikai hátterét András és Ozi, illetve Fazakas Lázár Benny biztosítja.

[01:24:39]Nagyon köszönjük nekik.

[01:24:42]Sziasztok, találkozunk legközelebb.