Fél éve még dokumentálta a faluért folyó harcot – mára mindenkit elűztek | Forráspont!
- Csillik Dávid, a Mérce újságírója magyar zsidóként állt ki a palesztin áldozatokért, és személyes tapasztalatokat szerzett a megszállt Ciszjordániában
- Az Amnesty International etnikai tisztogatással vádolja Izraelt Ciszjordániában; 2023 óta közel 6000 palesztint, főként beduinokat űztek el otthonaikból
- A telepesek kormányzati támogatással (pénz, terepjárók, drónok) és adminisztratív eszközökkel (katonai övezetté nyilvánítás) szorítják ki a palesztinokat a C zónából
- Ras al-Aujában Dávid szemtanúja volt egy „kecskeháborúnak”: egy telepes fiú állatokkal rongálta a palesztin házakat, a konfliktus délután négykor óramű pontossággal ért véget
- A „Looking the Occupation in the Eye” izraeli baloldali aktivistái jelenlétükkel és kameráikkal nyújtanak védelmet a zaklatott palesztin közösségeknek
-
„A legrosszabb, amit kapok, az néhány beszólogatás meg köpés. Viszont ha nem lennének ott a baloldali aktivisták, akkor a palesztinokkal meg gyakorlatilag bármi megtörténhetne.” – Csillik Dávid
- A palesztinok jogorvoslati esélyei minimálisak: az ellenük indított eljárások 90%-a elítéléssel végződik, míg az izraeliek elleni nyomozások felderítési aránya 3% alatti
- A 2026-os izraeli választásokon Beni Ganc liberálisabb jelölt lehet, de a telepes mozgalom lassú, banális erőszakkal folyamatosan szorítja ki a palesztinokat
- A Palesztin Hatóság korrupt és gyenge, Gázában a Hamász meggyengült, nincs karizmatikus vezető, aki egyesítené a palesztinokat
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés: a podcast és a vendég
A Mérce és a Tilos Rádió Forráspont című műsorának adásában a műsorvezetők (Fabi és Csaba) a közel-keleti konfliktus mindennapi valóságát, különösen a megszállt Ciszjordániában élő palesztinok helyzetét járják körül. Vendégük Csillik Dávid, a Mérce újságírója, aki személyes tapasztalatokat szerzett a helyszínen, és több riportot, elemzést is publikált a témában. A beszélgetés célja, hogy a híradások szalagcímei mögé nézve bemutassa a katonai megszállás, a telepes erőszak és a földelkobzások hétköznapi következményeit.
Első benyomások Ciszjordániában: a megszállás vizuális és érzelmi valósága
Csillik Dávid elmondja, hogy a legelső, ami megragadta, amikor átlépték az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó úgynevezett sárga vonalat, az izraeli zászlók sűrű jelenléte volt.
„Amint átgurul az autó a vonalon, mind a két oldalon nagyon-nagyon hosszú kilométereken keresztül, gyakorlatilag 50 méterenként izraeli zászlók sorakoznak.” – Csillik Dávid *
Ez szerinte erős jelzés a hatóságok részéről, hogy izraeli területként tekintenek a földre. A terület minden négyzetcentimétere átpolitizált: a helységnévtáblákról le vannak fújva az arab nevek, elhagyott köveken héber feliratok állnak, és a feszültség szinte tapintható.
Csillik Dávid motivációja és a magyar zsidó közösség reakciói
Dávid 2024 augusztusában csatlakozott ahhoz a petícióhoz, amelyben több száz magyar zsidó közéleti személyiség tiltakozott a gázaiak kiéheztetése ellen. Azóta rendszeresen ír a Mérce számára Izraelről, a zsidó diaszpóráról, Gázáról és Ciszjordániáról. Motivációja, hogy a háború csúcspontján a magyar és a nemzetközi zsidó intézményrendszer egyoldalú narratívát közvetített, amely kizárólag az izraeli áldozatokra fókuszált, a palesztin áldozatokat terroristának vagy járulékos veszteségnek minősítve. Úgy érezte, szükség van olyan zsidó hangokra, amelyek kiállnak a palesztin áldozatokért is. Ez egy nemzetközi generációs törésbe is illeszkedik: a fiatalabb korosztály egyre kritikusabb Izraellel szemben.
A petíció és Dávid cikke élénk közéleti vitát váltott ki. Személyesen is kapott hideget-meleget: volt, aki kápónak nevezte, árulással vádolta, mások viszont magukra ismertek a cikkében leírtakban. Dávid szerint a zsidó közösségben a fiatalok szisztematikus, egyoldalú ideológiai kampánynak vannak kitéve, amely egy virágzó high-tech ország képét festi le, de hallgat a palesztinok valóságáról, a 700 000 palesztin 1948-as elűzéséről és a menekülttáborokban élők jogfosztottságáról. A diskurzus azóta alábbhagyott, de a Nemes Dániel–Konok Péter per kapcsán is látszott, hogy az indulatok továbbra is forrnak. Az intézményrendszerben is érzékelhető a változás: az amerikai zsidó közösségben a 35-40 év alattiak elfordulnak az intézményektől.
Az Amnesty International riportja: etnikai tisztogatás Ciszjordániában
A beszélgetés egyik alapját az Amnesty International 2026 júniusában megjelent, Mindent eltörölni, ami palesztin című riportja adja. Eszerint Izrael etnikai tisztogatást végez Ciszjordániában, elsősorban a beduin és pásztorkodó közösségeket célozva. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának adatai szerint 2023 januárja és 2026 áprilisa között közel 6000 embert fosztottak meg lakóhelyétől, ami 117, túlnyomórészt beduin közösséget érint. A többségük a C zónában él, amely teljes körű izraeli ellenőrzés alatt áll, és ahol fontos legelők, mezőgazdasági területek találhatók.
A riport három fő stratégiát azonosít:
1. Lakóházak, falvak és tulajdon elleni támadások, rongálások.
2. Folyamatos zaklatás, fenyegetések és fizikai bántalmazás (akár fegyverrel is).
3. A megélhetés feltételeinek felszámolása: a legelőkhöz és vízforrásokhoz való hozzáférés korlátozása, állatállomány ellopása vagy megölése, termés megsemmisítése.
Az izraeli hatóságok aktívan segítik a telepeseket. A Peace Now nevű izraeli szervezet bizonyítékai szerint 2023-ban a kormány mintegy 100 telepes előőrsnek juttatott pénzt (28 millió sékel, kb. 3 milliárd forint), valamint terepjárókat, drónokat, éjjellátó szemüvegeket és kommunikációs berendezéseket. Emellett adminisztratív eszközökkel is élnek: a földeket zárt katonai övezetnek, természetvédelmi területnek vagy régészeti lelőhelynek minősítik, majd súlyos bírságokat szabnak ki a palesztinokra. A 2024-es, Oscar-díjas Nincs más föld című dokumentumfilm is ezt a gyakorlatot mutatja be. A palesztinok jogorvoslati lehetőségei minimálisak: ha jelentik az ellenük elkövetett erőszakot, gyakran őket hallgatják ki, bírságolják meg, vagy tartóztatják le.
A telepes földfoglalás régóta zajlik, de 2023. október 7-e óta eszkalálódott. A kormány szelektíven ad építési engedélyeket: az illegális előőrsöket nem bontják le, sőt utólag legalizálják, miközben az új telepek létesítését megkönnyítik.
Személyes tapasztalatok a terepen: a Ras al-Auja-i út
Csillik Dávid 2025 decemberében járt Ciszjordániában, Steiner Kristóf szervezésében. Kristóf családilag kapcsolódik a Looking the Occupation in the Eye („Szemtől szemben a megszállással”) nevű kis baloldali szervezethez, amelynek tagjai szabadidejükben a zaklatás alatt álló palesztin közösségeknél tartózkodnak, hogy jelenlétükkel védelmet nyújtsanak. Ha izraeli civilek vannak jelen, a telepesek visszafogottabbak, a hadsereg is körültekintőbb, és a kamerák folyamatosan dokumentálnak.
Az út célpontja egy Jerikóhoz közeli, a Jordán völgyében fekvő beduin pásztorfalu volt (a szövegben több torzított névváltozat szerepel: „Russinal Aucan”, „Raján Laúge”, „Audzsánál” – a valóságban Ras al-Auja). A falut éppen akkor érte a legintenzívebb telepes zaklatás, és a helyiek szerettek volna újságírói jelenlétet.
A telepes előőrsök működése a gyakorlatban
A C zónában, ahol izraeli közigazgatás és rendvédelem van érvényben, a telepesek egy magaslaton néhány mobilházból álló előőrst hoztak létre, és mezőgazdasági tevékenységbe kezdtek – főként kecsketenyésztésbe. Mivel a palesztinok is kecsketenyésztésből élnek, a legelők kapacitása véges, így a telepesek fokozatosan kiszorítják őket. Emellett rongálják a házaikat, vízgyűjtőiket, és hamis vádakkal próbálják börtönbe juttatni őket. A statisztikák szerint a palesztinok ellen indított eljárások több mint 90%-a elítéléssel végződik, míg az izraeliek elleni nyomozások felderítési aránya 3% alatti.
A hadsereg és a telepesek összefonódása
Bár Dávid a helyszínen nem találkozott az IDF-fel, a helyiek beszámolói és saját olvasmányai alapján a hadsereg passzívan segíti a telepeseket: ha ők riasztanak, azonnal intézkednek, ha palesztinok, akkor vagy ki sem jönnek, vagy nem lépnek fel. A telepesek gyakran katonai egyenruhában, szolgálati fegyverrel lépnek fel, és sokszor a palesztinok sem tudják, hogy szolgálatban lévő katonával vagy telepessel van-e dolguk. Az illegális telepek felszámolását az IDF nem hajtja végre, a palesztin épületekét viszont igen.
Egy délután a faluban: a „kecskeháború”
Amint Dávid és a csapat megérkezett a szervezet táborába, máris hívták őket: egy 14-15 éves telepes fiú hajtotta a kecskenyáját a palesztin házakhoz. A palesztinok azonnal bezárkóztak, mert bármilyen konfrontáció – akár verbális is – börtönt kockáztat. A fiú a kecskékkel rongálta a bádogházakat, és pszichikai terrort gyakorolt. Amikor a baloldali aktivisták megjelentek, a fiú erősítést hívott: először egy fehér pickuppal és puskával érkező férfi, a közeli nagyobb telep biztonsági főnöke, majd egyre több telepes. Dávid elmondta neki, hogy zsidó, mire a férfi barátságosan kezdett beszélni a környék 3000 éves zsidó leleteiről, de amikor látta, hogy nem hatja meg, egyre ellenségesebb lett.
„Egyre több telepes érkezett a faluba, és akkor egy után már nem csak egy kecskenyáj, hanem egy teve csordát is behajtottak.” – Csillik Dávid *
A telepesek folyamatosan videóztak, az aktivisták szintén – Dávid szerint nem is egymással kommunikáltak, hanem a közönségükkel. A baloldali aktivisták sérelmezték, hogy a téma alultárgyalt Izraelben, és október 7-e óta még kevesebb a szolidaritás. A telepesek a felvételeket későbbi bírósági eljárásokhoz gyűjtik, és az aktivisták ellen is gyakran kérnek távoltartási végzést. A konfliktus délután négykor, szinte óramű pontossággal ért véget: a telepesek összeterelték a nyájat és hazamentek, a palesztinok pedig előjöttek. Dávid ezt az abszurditást Örkényhez hasonlította.
A baloldali aktivisták: kik ők és mi motiválja őket?
A Looking the Occupation in the Eye aktivistái főként késő középkorú izraeli civilek, akik a civil pályájuk vége felé járnak. Dávid egyik interjúalanya, Gali, egy baloldali cionista családban nőtt fel, és korábban soha nem járt Ciszjordániában – hitt a kétállami megoldásban. Amikor egy szervezet hívására szemtanúja lett a telepes terrornak, férjével és baráti körével együtt úgy döntöttek, hogy folyamatos jelenlétet szerveznek: felosztják egymás között a műszakokat, és szabadidejükben 6-10 órás shifteléseket vállalnak. Ez hatalmas elköteleződés és stressz, de számukra ez az életük része.
A videókat azért töltik fel, mert szerintük még a baloldali izraeliek jelentős része sincs tisztában a ciszjordániai valósággal. A jobboldali média a palesztin támadásokat felnagyítja, így a szisztematikus telepes erőszak láthatatlan marad. Egy konkrét esetben egy telepes úgy megütött egy aktivistát, hogy eltört az orra – ez a felvétel bejárta az izraeli médiát, és rávilágított, hogy a telepesek már izraeli civileket is bántalmaznak.
A telepes mozgalom támogatottsága és a kormányzati hátszél
Dávid nem tud százalékos arányokat mondani, de trendek egyértelműek. Október 7-e után az izraeli választókorú népesség 40%-a jobbra tolódott. A kormánykoalícióban két szélsőséges párt, a Zsidó Erő (Ben-Gvir) és a Vallásos Cionista Párt (Smotrich) foglalja el a rendvédelmi és a pénzügyminiszteri posztot, így jelentős forrásokhoz juttatják a telepes mozgalmat. Az ellenzék is megosztott: Naftali Bennett a C területek annektálását tűzte ki célul, és ellenzi a palesztin állam létrejöttét. Ben-Gvir és Smotrich személye erős érv az Izrael-kritikusok kezében, és az izraeli társadalomban is negatív a megítélésük – különösen Ben-Gviré, aki a palesztin foglyok megalázásával a túszok elleni megtorlást is kiváltotta.
Személyes történet: félelem és remény a palesztinok között
Dávid beszélgetett a falu kapcsolattartójával, egy 40 éve ott élő férfival, aki nem engedte, hogy lefotózzák az arcát, mert félt a megtorlástól. Ez a félelem jellemző: a palesztinok úgy érzik, hogy a telepesek rájuk vadásznak. A férfi örült az európai újságíró jelenlétének, mert a palesztinok általában Európából remélnek támogatást.
„A palesztinok azt érzik, hogy külföldről, inkább Európából kapnak támogatást.” – Csillik Dávid *
Reménykedett abban, hogy a nemzetközi nyomás hatására Izrael visszaszorítja a telepes mozgalmat, és hogy a 2026 októberi választásokon egy ellenzéki győzelem kedvezőbb politikát hoz. A férfi beszélt héberül is, ami Ciszjordániában gyakran azt jelzi, hogy az illető volt börtönben – ott tanulnak meg héberül. Dávid számára ez az interjú volt az út egyik legerősebb élménye. Azóta a falu (Ras al-Auja) gyakorlatilag kiürült, a telepes mozgalom elérte a célját.
A telepes stratégia eszkalálódása: földvásárlás, infrastruktúra, Hebron
A telepes mozgalom nem csupán egy extrém kisebbség, hanem komoly kormányzati hátszéllel bír. A biztonsági kabinet eltörölte azt a jordán törvényt, amely szerint Ciszjordániában csak muszlimok vásárolhattak földet. Ezzel a korábban strómanokon keresztül zajló földvásárlásokat legalizálták, és most már bármely izraeli állampolgár ugyanolyan egyszerűen vehet földet Ciszjordániában, mint Izraelben. Emellett infrastrukturális fejlesztésekkel is szorítják ki a palesztinokat: autópályákat építenek, amelyeket csak izraeliek használhatnak, a palesztinok útvonalait pedig checkpointokkal szabdalják szét, ellehetetlenítve a munkába járást és a logisztikát.
Különösen érzékeny terület Hebron, ahol a második oslói egyezmény H1 és H2 zónára osztotta a várost. A H2 zónában lévő zsidó telepek biztonsága érdekében a palesztinokra kijárási tilalmat rendeltek el, és egyre inkább kiköltöztetik őket az óvárosi részekből. Izrael kicsavarta a Palesztin Hatóság kezéből az építési engedélyeket, így a telepeket tovább bővítik, és újakat hoznak létre, ami középtávon Hebron óvárosának „megtisztítását” jelenti.
Az oslói megállapodások és a jelenlegi patthelyzet
A 90-es évek oslói egyezményei nem tartós békét, hanem egy békefolyamatot akartak elindítani, és számos konfliktusos kérdést (területi viták, Jeruzsálem, biztonság, menekültek visszatérése) elodáztak. A folyamat végén elvileg létrejött volna a független palesztin állam, de ez egyre távolabb kerül. A telepes stratégia lényege, hogy a C területekről az utolsó palesztint is elüldözzék, és a területet annektálják – lehetőleg palesztinok nélkül, hogy ne kelljen állampolgárságot adni nekik. Dávid szerint a telepesekben van egyfajta küldetéstudat: úgy érzik, hogy amire rámutatnak, az az övék, és ha ezt nem lehet nyers erővel elérni, akkor lassú terrorral érik el.
Izraeli belpolitika: választások és lehetséges forgatókönyvek
A 2026 októberében esedékes választásokon a Netanjahu-kormány leváltása a tét. Az izraeli politika plurális, alacsony a bejutási küszöb (3,25%), és folyamatos a koalíciós kényszer. A Netanjahu elleni koalíció egy sokszínű, olajfaként működő szövetség lehet, hasonlóan a 2021-2022-es Bennett–Lapid-kormányhoz. Két esélyes miniszterelnök-jelölt van:
- Naftali Bennett: korábban már volt miniszterelnök, a C területek annektálásában hisz, de a Palesztin Hatóságot megtartaná az A és B területeken. Ez előrelépés lenne a jelenlegi kormányhoz képest, ahol Ben-Gvir a Palesztin Hatóság feloszlatását is kampánycélként tűzi ki.
- Beni Ganc (a szövegben „Gyengot”): volt vezérkari főnök, jelenleg a legesélyesebb jelölt. Liberálisabb álláspontot képvisel, nem utasítja el a kétállami megoldást, és szorgalmazta az illegális telepek felszámolását is, bár átfogó tervet nem mutatott fel.
A B’Tselem jogvédő szervezet adatai szerint az elmúlt 20 évben kevesebb mint 30 illegális telepet bontott le az IDF, és ezek jelentős részét újra felépítették. Ennek oka az IDF emberhiánya is, amit súlyosbít az ultraortodox (haredi) férfiak és nők katonai mentessége. A haredi pártok a mentesség meghosszabbításáért cserébe nem léptek ki a koalícióból, így Netanjahu elkerülte az előrehozott választást, de ez a probléma hosszú távon kezelhetetlen.
A Palesztin Hatóság válsága és a vezető nélküli palesztinok
A Palesztin Hatóság évtizedek óta legitimációs válsággal küzd, korrupt, és sok szempontból Izraellel együttműködve a palesztinok ellen dolgozik. Nincs olyan karizmatikus vezető, aki ki tudná állítani a palesztinokat. Marván Bargúti (a szövegben „Marván Barguti”), aki több mint 20 éve ül izraeli börtönben, népszerű figura, és a Hamásszal ellentétben elismerné Izraelt, így tárgyalóképes lenne. A fogolycserék során azonban őt soha nem adták ki, sőt Ben-Gvir azzal kampányolt, hogy bement a cellájába és megalázta. Gázában a Hamász hatalma is meggyengült, de ott sem látszik, kik léphetnének a helyébe.
Geopolitikai körkép: nemzetközi nyomás és regionális átrendeződés
Izrael nemzetközi támogatottsága lassú eróziónak indult. Európában kézzelfogható jelei vannak: az Eurovízió bojkottálása, és ami a beszélgetés szempontjából különösen fontos: az Orbán-kormány bukása után a Tisza-kormány már nem vétózott meg mindent, így az EU szankciókat vezetett be a telepesek ellen. Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt baloldali szárnyának előretörése (demokratikus szocialisták) Izrael-kritikus külpolitikát hozhat, és a hagyományosan erős AIPAC lobbi is egyre inkább kerülendővé válik. Az izraeli közbeszédben is megjelent, hogy fel kell készülni a Trump utáni időkre, amikor Amerika már nem áll majd ennyire egyértelműen Izrael mellett.
Ugyanakkor Izrael katonai fölénye vitathatatlan: 2025 nyarán önmagában legyőzte Iránt, és csapást mért a hútikra, a Hezbollahra és a Hamászra is. Geopolitikai értelemben ellentétes folyamatok is zajlanak: Dél-Amerikában, ahol korábban palesztinpárti kormányok voltak, most Argentínában és Kolumbiában is Izrael-támogató jobboldali erők nyertek. Dávid reménye, hogy a nemzetközi nyomás hatására Izrael korlátozza a ciszjordániai telepes agressziót.
Társadalmi elégedetlenség és tüntetések világszerte
Az ACLED monitoring szervezet adatai szerint 2023 októbere és 2025 szeptembere között közel 48 000 demonstráció volt a világon a gázai háborúhoz kapcsolódva, ami az összes tüntetés 15%-a. A tüntetések fele a Közel-Keleten zajlott, Európában és Közép-Ázsiában együtt 20% alatt volt az arányuk. Fontos adat, hogy csak körülbelül 1%-uk fordult erőszakba. Ezt a műsorvezető azért emeli ki, mert Budapesten több gázai konfliktushoz kapcsolódó bejelentett tüntetést is betiltottak a rendőrök, részben arra hivatkozva, hogy erőszakosak lehetnek, holott a szervezők egyértelműen elítélték a Hamász akcióit és mindkét oldal civil áldozataival vállaltak szolidaritást.
Mi kellene a változáshoz?
Dávid szerint elsősorban az izraeli társadalmi közvéleménynek kellene megváltoznia. A baloldali aktivisták gyakran hangoztatják, hogy Izraelnek is jól felfogott érdeke lenne egy egyenlő jogokkal bíró szomszéd, mert az kevesebb veszélyt jelent, mint egy fallal körbezárt, területéről kiszorított népesség. Ha ezt a társadalom jelentős része belátja, és politikai képviseletet is kap, akkor javulás következhet be. A konkrét lépések viszonylag egyszerűek lennének: az illegális telepek felszámolásának megkezdése, a C területen élő palesztin közösségek jogi és fizikai védelme, valamint az A és B területek jogi egyensúlyát megbontó törekvések leállítása.
Záró gondolatok: a banális erőszak
Dávid hangsúlyozza, hogy a híradások általában csak az extrém fizikai erőszakról szólnak, de amit ő látott, az pont arról szólt, hogy a palesztinok fizikai biztonsága közvetlenül nem volt veszélyben – éppen az aktivisták jelenléte miatt. Ennek ellenére a telepes mozgalomnak megvannak az eszközei, ideje és támogatottsága ahhoz, hogy a területfoglalást lassú, banális módszerekkel végigvigye. Ez a fokozatos erózió sokkal kevésbé látványos, de annál pusztítóbb.
„A legrosszabb, amit kapok, az néhány beszólogatás meg köpés. Viszont ha nem lennének ott a baloldali aktivisták, akkor a palesztinokkal meg gyakorlatilag bármi megtörténhetne.” – Csillik Dávid *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Rzegynál megszűnt” – valószínűleg a falu nevének torzult alakja, a kontextus alapján Ras al-Auja lehet.
- „Raján Laúge” – ugyanazon falu nevének másik torzult változata.
- „Russinal Aucan” – a falu neve, feltehetően Ras al-Auja.
- „Audzsánál” – szintén a falu nevének torzult alakja.
- „Gyengot” – nagy valószínűséggel Beni Ganc (Benny Gantz) volt vezérkari főnök nevének eltorzult változata.
- „Marván Barguti” – Marván Bargúti palesztin politikus nevének torzult alakja.
- „Smotridge” – Becalel Smotrich pénzügyminiszter nevének torzult alakja.
- „Bengvir” – Itamár Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter nevének torzult alakja.
- „Lepid” – Jaír Lapid volt miniszterelnök nevének torzult alakja.
- „Kaj Kallas” – Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nevének torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]hogy én ezzel a magyar útlevéllel a kezemben gyakorlatilag szabadon mászkálhatok, és a legrosszabb, amit kapok, az néhány beszólogatás meg köpés.
[00:00:09]Viszont a ha nem lennének ott a boltaktivisták, akkor a polesztinokkal meg gyakorlatilag bármi megtörténhetne.
[00:00:15]Rzegynál megszűnt, tehát hogy ezt a gyakorlatilag ez a falu kiürült.
[00:00:17]Tehát elérte a telepes mozgalom, amit akart.
[00:00:21]Általános egyébként, hogy a hogy a palesztinok azt érzik, hogy külföldőle inkább Európából kapnak támogatást.
[00:00:24]Ugye azóta, hogy az Orbánék megbuktak és már az új a Tiszakormány nem bitózik mindent, azóta már születtek is EU-s szankciók a telepesek ellen.
[00:00:36]Sziasztok!
[00:00:36]Ez itt a Mérce és a Tilos Rádió nemzetközi politikai podcastja, a videós műsora, a forráspont.
[00:00:44]Majd korábbi visszatérő témánkhoz, a közelkelethez kanyarodunk vissza Fabival.
[00:00:48]Nemrég az iráni helyzetről, a regionális háború eszkalációjáról és a nagyhatalmi szaktábláról beszélgettünk.
[00:00:57]Korábbi adásunkban például Andor Lászlót kérdeztük a globális geopolitikai törésvonalról és az amerikai külpolitikai európai hatásairól.
[00:01:03]Ha még nem hallottátok, nagyon ajánljuk azt is.
[00:01:09]Ma viszont éppen azokat a kérdéseket járjuk körül, amelyek a térképek és a makrogeopolitikai elemzések nézőpontjaiból gyakran hiányoznak.
[00:01:18]A mindennapi élet, a katonai megszállás és az aparthelyt 21.
[00:01:21]századi valóságát.
[00:01:24]Mai vendégünk Csillik Dávid, aki a Mérce olvasói már jól ismerhetnek a Cisordániában tett látogatása által inspirált rendkívül erős riportjaiból és elemzéseiből.
[00:01:34]Dáviddal arról fogunk beszélgetni, hogy milyen a palesztin mindennapi élet, a fegyveres ellenőrzőpontok, a gázai háború óta még durvábbá váló terepes erőszak és a földelkobzások árnyékában.
[00:01:48]Mi történik a híradók szalagcímei mögött a megszállt Cisz Jordániában?
[00:01:51]És hogyan néz ki a mindennapi túlélés a helyi ellenállási terepen?
[00:01:55]Dávid, köszöntünk a stúdióban.
[00:01:58]Vágjunk is bele.
[00:01:58]Amikor az ember Cisordániáról olvas a fősodratú médiában, leginkább száraz katonai jelentésekkel találkozik.
[00:02:09]Te viszont jártál a helyszínen, és a tapasztalatod is egészen friss.
[00:02:11]Mi volt az a legelső kézzel fogható sok, ami a az a tapasztalat a az utcán, ami azonnal megmutatta neked a megszállás valódi arcát?
[00:02:25]Sziasztok!
[00:02:25]Köszönöm a megívást.
[00:02:25]Valóz a legelső dolog, amit észrevettem, amikor áthaladtunk az úgynevezett sárga vonalon, ez az a vonal, ami elválasztja Izraelt és Cisz Jordániát, hogy amint átgurul az autó a vonalon, mind a két oldalon nagyon-nagyon hosszú kilométereken keresztül, gyakorlatilag 50 menenként izraeli zászlók sorakoznak.
[00:02:49]És ez egy erős jelzés azoktól a hatóságoktól, akik állítottak, hogy izraeli területént tekintenek a földrán, de hát mások pedig nem.
[00:02:56]És azt lehet látni, hogy ez egy olyan terület, aminek minden négcim méterre átpolitizált.
[00:03:02]És mire az első emberrel találkoztunk, már már érezteni lehetett a a feszültséget, akár attól, hogy a táblákon le voltak fújva az arab helységnevek, akár azon, hogy így teljesen elhagyott köveken, héberi elmondatok állnak, és és egyszerűen az atmoszférája is egy ilyen konfliktustárosz magából.
[00:03:24]Dávid először tavaly szeptemberben írt hozzánk Izrael és én címmel egy cikket.
[00:03:29]Azt követően írt el hozzánk, hogy az előző hónapban, tehát augusztusban több 100 magyar zsidó közéleti személyiség tiltakozott a gázaiak kiéheztetés ellen.
[00:03:39]A nyilatkozat az emberiességért petíció aláírásával.
[00:03:41]Azóta is nagyon gyakran írsz hozzánk.
[00:03:44]Alapvetően Izrael, a zsidó diaszpóra, Gáza és Cisz Jordánia témakörökben.
[00:03:49]Mi motivál?
[00:03:49]Miért tartod ezt fontosnak?
[00:03:52]Hát amikor az első cikkemet megírtam, akkor volt gyakorlatilag a a csúcsán ez a 2023 október óta tartó háború.
[00:03:59]Rengeteg palesztináldozattal, nagyon heves ostrom alatt volt GZ városa, és rengeteg nemzetközi felhívás ellenére is az izraeli vezetés úgy döntött, hogy nem hajlandó mérsékelni a harcokat.
[00:04:12]és mind Magyarországon, mind úgy általában a a zsidó diaszpórában, főleg a az intézményes út részében volt egy nagyon egyoldalú narratíva, ami kizárólag az izraeli áldozatok és az izraeli túszok szempontjából nézte ezt a konfliktust, és gyakorlatilag minden palesztin áldozatot vagy terroristának, vagy járulékos veszteségnek minősített.
[00:04:35]volt ez a a petíció, és és én is azt éreztem, hogy hogy szükség van olyan zsidó hangokra, mind a magyar, mind a nemzetközi közéletben, akik kiszólnak ebből a fősodorban, és felszólalnak a a palesztin áldozatokért is.
[00:04:52]illetve ez egy ilyen nagyobb nemzetközi trendbe is illeszkedik, ami hogy azt látjuk, hogy a hogy a diaszpórában van egy alapvetően generációs törés, és inkább a fiatalabb korosztály az, aki már kevésbé támogatja egyoldalúan Izraelt és sokkal kritikusabb.
[00:05:11]És azt gondoltam, hogy ez fontos, hogy Magyarországon is legyen ennek hangja.
[00:05:16]Kíváncsi lennék arra, hogy milyen visszajelzéseket kaptál.
[00:05:18]Itthon is érezhető volt ez a generációs különbség, amit említettél.
[00:05:25]A generációs is érezhető volt, de ami engem jobban megrökönyitett, mert hát még csak a cikkem előtt is, hogy úgy éreztem, hogy a hogy a közösség egy része, és még a csatolt részeik egy ilyen egyfajta ilyen háború szózisba szenvednek a budapesti foteljeikből, ami önmagában grotesk.
[00:05:46]De és amikor megjelent a amikor megjelent a cikkem, akkor akkor ugye volt egy ilyen nagy már már alapból a petícióra, tehát hogy nem is az én cikkem volt az, ami ezt elindította, tehát inkább a petíció az, ami elindított egy ilyen nagyon élénk közéleti vitelt, ami egyébként ugye egyébként a viszonylag kiszámú magyar-zsidó közösség a gyakorlatilag a teljes magyar nyilvánosságot tematizálta a saját belső viszonyaival.
[00:06:09]De egyébként én ezt tehát én ezt egy pozitív fejleménynek tartom, tehát hogy ezt nagyon sokan a a fejünkre olvasták, hogy miért kell a zsidó közösség videáit kivinni a színre.
[00:06:20]És szerintem pont, hogy egyébként egy közösség akkor tudok működni, hogyha kifelé is el tud számolni a saját lelkiismeretével vagy a saját ügyeivel.
[00:06:28]És akkor hát kaptam hideget, meleget, voltam kápo, voltak, akik jó emberkedéssel vádoltak, voltak, akik azt mondták, hogy elárultam azt a közösséget, amit felnőttem.
[00:06:42]viszont nagyon sokan megkerestek, akik magukra ismertek ebben a cikkben, amiben leginkább arról írok, hogy ha részt veszel a zsidóközösség életében, akkor gyakorlatilag nagyon fiatalkorodtól ki vagy téve egy ilyen szisztematikus ideológiai kampánynak, ami még csak nem is feltetül hazug, hanem csak elképesztően egyoldalú.
[00:07:04]Hát felépít egy történetet, hogy egy kis sivatagi részből a zsidó közeliség felépített egy ilyen virágzó felhőkarcolókkal tarkított hightech országot, ahol most már az illas színvonal Belgiummal betegszik, és a a hadiipara meg a hadi technikája az az gyakorlatilag világelső, vagy a világelső között van.
[00:07:26]És nem beszélünk a palesztinok valóságáról, és sose beszélünk arról, hogy ez a föld az az az nem volt lakatlan, hogy milyen ára volt annak, hogy Izrael létrejöjjön a nagbáról, amikor ugye 700000 palesztinnak kellett elhagynia a az otthonát.
[00:07:44]Ezeknek az embereknek a másod, harmad, negyed generációs leszármazottai a mai napig Ciszjordániában, Gázában, Libanoni jordániai menekülttáborokban gyakorlatilag jogfoszva és bezárva élnek jóátétel nélkül, és ezekre nincs nincs reflexió.
[00:08:01]És és ezt sokan felismerték ennek a a háborúnak, és a háború kapcsán kitört diskurzus örvényn, és ezt ezt sokan visszajelezték, hogy most már ők is sokkal komplexebben látják ezt a konfliktust, mint korábban.
[00:08:13]És mit gondolsz azóta, hogy kijött ez a nyilatkozat, a a zsidó közösségen belül fennmadt a diskurzus, vagy ez azóta egy kicsit alábbhagyott?
[00:08:26]Nyilván már nem annyira heves, tehát hogy ugye 25 októberében megkötetett egy tűzszünet, azóta nyilván már kis tezindulatok is alábbhayt.
[00:08:33]Bár egyébként érdekes volt ugye, hogy most volt nemrég a a Nemes Dániel és Konok Péter pere, ami egy sima polgári per volt.
[00:08:41]nem is volt olyan óriási tétje, és mégis az látszott, hogy hogy akár a perán, akár alatt az online nyilvánosságban egy ilyen sokan ezt egy focimsként értékelték, és akkor hogy az Izrael támogatók a nemes Dánielnek szurkoltak, mondjuk az izrael kritikusok meg a meg a konknak és az látszott, hogy ez hogy ez továbbra is fornak ezek az indulatok, csak most nem szolgáltat a annyi témát mondjuk a sajtó erről, hogy erről folyamatosan lehessen beszélni, de hogyha kicsit kevésbé konkrétabban akarok fogalmazni, Én azt láttam, hogy ez így átment egy hosszabb diskurzusba, és és most már talán a az intézményeknek is valamivel nagyobb belátása van.
[00:09:23]Nemrég volt elő cikk a az amerikai zsidó médiában, hogy valamelyik amerikai zsidó közösségi elnyő szervezetnek volt vagy éves gyűlése.
[00:09:30]És erről erről szó volt, hogy a hogy a fiatalabb, ez főleg 35-40 év alatti a közösségi tagokat jelenti, ők sokkal inkább elfordultak az intézményrendszertől.
[00:09:41]Tehát, hogy elkezdte elkezdte érzékelni a az intézményrendszer is, meg Izrael is, hogy ezzel kénytelen ezzel a diskurzussal kezdeni valami.
[00:09:53]Most alapvetően Cis Jordániáról fogunk beszélni, és arról, hogy ott milyen a palesztinok helyzete.
[00:09:57]Először azt gondoltuk, hogy egy ilyen madártávlati összefoglalót adunk, és ehhez igazából az Amnesty International előző hónapban, tehát június hónapban kijött riportjára fogunk támaszkodni, aminek a neve mindent eltörölni, ami Palesztin.
[00:10:12]És ebben a riportban arról írnak, hogy Izrael etnikai tisztogatást végez jelenleg Cis Jordániában, amivel a beduin és pásztorkodó közösségeket célozzák.
[00:10:25]Az ENSZ Humanitárius Ügyek koordinációs hivatalának adataira hivatkozva azt állítják, hogy a megszállt Sísz-jordániában közel 6000 embert fosztottak meg a lakóhelyüktől.
[00:10:37]Ezt 2023 januárja és 2026 áprilisa között vizsgálták, és ez körülbelül 117 túlnyomó részt beduin és állattenyésztéssel foglalkozó palesztin közösséget érint.
[00:10:47]Ezeknek a többsége az úgynevezett C zónában található, amelyek teljes körű izraeli ellenőrzés alatt állnak.
[00:10:55]Erről majd fogunk később beszélni.
[00:10:57]Itt nagyon sok fontos legelő és mezőgazdasági terület van.
[00:10:59]Érintkezik a jordánfolyóval is, illetve azt érdemes tudni róla, hogy nem túlsőrőn lakott terület.
[00:11:06]Az izraeli telepeság politikai projektja az az, hogy ezeket a palesztin közösségeket elűzzék a földjeikről.
[00:11:10]És a report három fő stratégiát különböztet meg.
[00:11:16]Az első az a lakóházak, falvak és tulajdon elleni támadások, tehát ezeket megrongálják.
[00:11:20]A második a folyamatos zaklatás, fenyegetések és fizikai bántalmazások.
[00:11:25]Ezek fegyverrel is történhetnek.
[00:11:27]Ebben a riportban több személyes beszámoló is van.
[00:11:28]És a harmadik pedig az, hogy a megélhetés feltételeit próbálják felszámolni, tehát korlátozzák a legelőkhöz és vízforrásokhoz való hozzáférést, esetleg az állatállomány egy részét ellopják vagy megölik, illetve az is lehet, hogy megsemmisítik a termést.
[00:11:43]És a riport egy nagyon fontos állítása az, hogy az izraeli hatóságok aktívan segítik ezeket a telepeseket.
[00:11:50]A Peace Now nevű izraeli szervezet különböző bizonyítékokat tárt fel arra vonatkozóan, hogy 2023-ban a kormány körülbelül 100 telepesek által működtetett előrsnek juttatott pénzt.
[00:12:00]Ez a ezeknek az előörsöknek majdnem a harmada.
[00:12:05]Az elős egyébként illegális zsidó település Cisz Jordnániában, ami elvileg az izraeli kormány hivatalos engedélye nélkül lesz létrehozva.
[00:12:14]Ezek különbözően nézhetnek ki, de lehet például pár mobil ház is egy domb tetején, ahogy ilyet te is láttál.
[00:12:22]Szóval komoly pénzügyi támogatást nyújtanak.
[00:12:24]Ez 2023-ban 28 millió izraeli újsékkel volt a bizonyítékok szerint ez körülbelül 3 milliárd Ft, illetve tárgyi adományokat is juttatnak.
[00:12:33]Ezek lehetnek terepjárók, drónok, éjjellátószemüvegek, különböző kommunikációs berendezések.
[00:12:38]A pénzt is általában ilyesmikre fordítják, illetve az izraeli hatóságok közvetlenül is finanszírozzák a különböző telepes szervezeteket, úgy általában nem csak az előrörsöket.
[00:12:51]Ez az egyik része, de közpolitikai adminisztrációs szinten is történnek komoly lépések.
[00:12:56]Rendszeresen előfordul az, hogy ezeket a földeket zárt katonai övezeteknek, természetvédelmi területnek vagy régészeti lelőhelynek minősítik, és ezután nagyon súlyosan megbíságolják a palesztinokat, akik ott legeltetik az állataikat.
[00:13:10]2024-ben forgattak egy dokumentumfilmet Nincs Más föld címmel, ami később Oszkar díjat is nyert, és ez is igazából azt mutatja be, hogy hogyan minősítettek egy területet katonaiövezetként, és utána ezt hogyan használták fel arra, hogy ellehetetlenítsék egy Palesztin közösség életét, és abban a filmben is alá van húzva, hogy dokumentumok alátámasztják, hogy ez egy teljesen átgondol stratégia volt a az állam részéről.
[00:13:35]A palesztinoknak nem nagyon van lehetőségük jogorvaslatra, és hiába jelentik az ellenük történő előszakos cselekedeteket, nagyon sokszor ilyenkor őket hallgatják ki, őket bílságolják meg, adott esetben akár le is tartóztathatják őket.
[00:13:51]Azt érdemes megjegyezni, hogy a telepes földfoglalás régóta zajlik, de a 2023 október 7-i támadás óta eszkalálódott.
[00:13:59]Ugye ekkor a Hamász gázából áttörve közel 1200 embert ölt meg.
[00:14:04]Ezeknek több mint ezekből több mint 800 ember civil volt.
[00:14:07]3400 embert megsebesített és 251 embert elraboltak.
[00:14:14]Az is nagyon megkülönböztethető, hogy a a kormány kinek ad építkezési engedélyeket és kinek nem.
[00:14:18]Illegális előrsöket nem bontanak le, ezeket általában elnézik, illetve van, hogy utólag legalizálják, és majd látni fogjuk, hogy az új telepek, új elősök létesítése előtt viszont nagyon megkönnyítik az utat.
[00:14:31]Dávid, te 2025 decemberében jártál Cis Jordániában, és láttad is azt, amiről igazából ebben a riportban írnak, legalábbis egy részét.
[00:14:42]Mesélnél a erről az útról és a tapasztalataidról?
[00:14:44]Az egész úgy ketődött, hogy a Steiner Kristóf, aki egyébként nagyon sokat élt Izraelben, és izraeli férje is van, és ő is 23 után nagyon aktív ebben a témában, ő családilag kapcsolódik egy olyan kis számú baloldali szervezethez, akit Anglo Looking the Occupation in the Ey, ezt magyarra szemtől szemben a megszállásnak lehet fordítani, akiknek a legfőbb tevékenységük az az, hogy civilek a saját szabadidejükben Cis Jordániában az éppen zaklatás és földfoglalás alatt álló palesztin közösségeknek a jelenlétükkel védelmet biztosítanak.
[00:15:23]Ennek az a jelentősége, hogyha ott vannak izraeli civilek, akkor egyrészt a telepesek sokkal kisebb mértékű agressziót mernek megengedni maguknak, másrészt egyfajta ilyen pufferzónát is alkotnak a a palesztinok és telepesek között, tehát hogy velük kell, hogy el legyenek foglalva.
[00:15:44]Harmadrész pedig a a hadsereget vagy azok az izraeli rendvédelmi szervereket is sokkal visszafogadtabb és körültekintőbb fellépésre ösztönzi.
[00:15:54]Negyedrészt pedig ugye folyamatosan forognak a kamerák, tehát dokumentálnak is.
[00:15:58]És a Kristóf szervezett egy utat Russinal Aucan nevű faluban.
[00:16:00]Ez a Jerikótól nem messze a Jordán völgyében lévő falu.
[00:16:06]Azért itt volt az út, mert éppen ez a falu volt leginkább kitéve, vagy az egyik azok közel a falvak közül, akik a leginkább ki voltak téve a telepesek zaklatásának, és ők szerettek volna újságírói jelenlétet, tehát hogy ezekről a szülenek szülessen report.
[00:16:23]És akkor én így tartottam velük.
[00:16:25]Ugye a Fabi elmagyarázta a aznesis riport alapján így nagy vonalakban, hogy jutnak el a-ból B-be, hogyan sikerül gyakorlatilag a területet elfoglalniuk.
[00:16:36]De hogyan néz ki ez a gyakorlatban, hogy hogy lesz egy egy dombtetőn felállított mobil házból gyakorlatilag egy pár hónappal, pár évvel később egy jól működő közösség, egy telepes közösség?
[00:16:51]Szerintem kezdjük onnan, hogy hogy megértsük ennek a a történetnek a területét, hogy ugye amit most Tisz Jordániak nevezünk, ez ez a Föld ugye korábban az oszánbirodalom része volt, és aztán Jordániához került, és 67-ben a hat napos hábúr alatt Izrael elfoglalta.
[00:17:08]Bizonyos részeit egész konkrétan Kelet Jeruzsálemet annektálta, tehát azt teljesen a fennhatóság alá vonta.
[00:17:15]A maradékrész pedig megszállás alá vonta.
[00:17:18]Ez azt jelenti, hogy itt nem, hogy itt az izraeli katmai bíróságok illetékesek, illetve, hogy elvileg törvényeket ugye nem hozhatnának, és létező törvényeket nem szüntethetnének meg, mint ezt majd erről majd beszélünk később, ezt már egyébként felrúgta Izrael.
[00:17:33]És a 95-ös osztói béketárgyalásokán, ugye amit a Jaster Arafat és Jerabin vezetett oleszin és izraeli részről, ott felosztották ezt a területet három részre, A, B és C.
[00:17:45]Az a terület az nagyjából a a földek 18%-a az, ami palesztint közigazgatási és rendvédelmi föyelet található.
[00:17:55]A palesztin lakosság nagy része ide koncentrálódik és ugye a főleg ezek a palesztinoklakta városok is a nagy része ide tartoznak.
[00:18:04]A B az ahol palesztin közigazgat izraeli ir rendvédelmi terület érvényesül.
[00:18:09]Ezek főleg ezek az a területek körülötti körötti részek.
[00:18:12]Ez ilyen 20-22% és vannak a C területek.
[00:18:14]ez a 60%, ahol izraeli rándvédelmi és közigazgatási felügyelet van érvényben, és gyakorlatilag itt a C területek, ahol ezek a földfoglalások érvényben vannak.
[00:18:30]Itt egyébként a palesztin lakosságnak a lélekszáma kisebb.
[00:18:32]Itt nagyjából ilyen hát váliság szerint körülbelül 300000 palesztiná jelenleg meg ugye folyamatosan ülezik is el őket, tehát hogy fagy is a számuk és egyébként itt is felülrezentáltak a palesztin közösséghez képest a beduinok száma.
[00:18:48]És és itt ebben a konkrét esetben a földfoglalás, amikor Augerról beszélünk, itt ez egy elég régóta, hát most nem tudom pontosan mióta fennálló beduin nomad pásztorfalu, és ott a legelőknél a legmagasabb dombon fejtettek egy úgynevezett telepes elős, ezt angol outpostnak hívják, néhány ilyen karaván vagy mobilházból álló házat és a telepeseknek elkezdtek mezőgazdas segítelmékenységét is folytatni.
[00:19:15]Ez azt jelenti, hogy kecsketyésztésből élnénk, de ugye a palesztinok is főleg kecsketenyésztésből élnének, és a legelőknek a kapacitása véges, és a elkezdik kiszorítani a saját kecskéikkel a a palesztinok kecskét, ezáltal elvéve a megélhetéseiket.
[00:19:34]Emellett ugye folyamatosak a rongálások, tehát hogy a házaikat, a tulajdonaikat, sőt a vízgyűjtőiket is megrongálják, tehát hogy az életfelétele is nehezítik, illetve hamis vádakkal próbálják őket börtönbe juttatni, tehát fizikailag eltávolítani, aminek azér azért is van jelentősége, mert a statisztikák szerint hát most nem tudom a pontos számod, de azok az eljárások, amik polesztinók ellen indulnak Czordániában 90% fölött, de inkább 95% fölött, tehát hogyan palesztinok elítélésével zárul egyébként amikor meg izraeliek ellen folyik nyomozás ott 3% alatti a felderítés hogyan asszisztál ehhez a kormány és a hadsereg ugye a a az IDF a tapasztalatod alapján ettől amikor én én kint voltam ott nem volt kint az IDF tehát ott nem volt interakció velük inkább azt szom elmondani hogy amit a a helyiekkel beszélget illetve nyilván amiket én is olvastam az alapján tehát egyrészt van egy ilyen passzív szerepe lévén az, hogyha a telepesek riasztják őket, akkor egyből a helyszínre élnek és intézkednek.
[00:20:39]Ha a plászínok riasztják őket, akkor vagy nem jönnek ki, vagy ha kijönnek, akkor sem intézkednek.
[00:20:44]Emellett van egy nagyon erős összefonódás a a telepesek és az IDF között.
[00:20:49]Ugye a telepesekük be, tehát hogy Izraelban van egy kötelező sorkatoná szolgálatet, és a telepesek részt vesznek, tehát bevonulnak katonának és nagyon sok telepes szolgálaton kívül ugyanúgy a hadsereg egyenruhájával és a hadsereg fegyvereivel lép fel a palesztinok ellen.
[00:21:04]Sokszor a polesztinok nem is tudják, hogy egy szolgálatban lévő katona, vagy pedig egy vagy pedig egy telepes intézkedik velük szemben, és akkor alávetik magukat az intézkedésnek.
[00:21:15]egyébként van, hogy játszanak is ezzel, tehát hogy a hogy én is láttam olyan telepest, akinek alul ez a katonai nadrág van, de felül egy egy atléta, és akkor hogy így hogyha még mondjuk kijön a katonai rendészlet, akkor is le lehet tagadni.
[00:21:26]Tehát hogy így így egészen ilyen furcsán játszanak ezzel, illetve hogyha el is rendelik egy illegális zsidó telepnek a felszámolását, azt nem hajtja végre az IDF.
[00:21:38]Viszont, hogyha egy viszont egy palesztin épületet építenek illegálisan, ott viszont nagyon magas a a felszámolási arány.
[00:21:47]El tudnád mesélni, hogy miután odaértél, konkrétan mit tapasztaltál ebben a faluban?
[00:21:53]Ugye itt a ennek a szervezetnek van egy ilyen nagyon szerényen berendezett tábora, amit a helyi palesztinoktól bérelnek, tehát hogy ők ott ott is tudnak aludni, hogyha éppen nem kell aktívan jelen lenni.
[00:22:03]Gyakorlatilag amint megérkeztünk a táborba, megittunk egy kávét, meg elszítunk egy cigit, és azonnal hívták a az egyik aktivistát telefonon, hogy a a pár száz méterre álló palesztin házaknál elindult a a telepes keskenyáj, és akkor atóval atóval átmentünk és egy egyébként egy ilyen nem tudom én, 30-40 kecskéből elő nyájal egyetlen ilyen 14-15 éves telepes kamaszfiú jön, és ő abban a pillanatban, hogy le leért a dombról a palesztinok Ok.
[00:22:35]egy emberként bezárkóztak a házaikba.
[00:22:35]Ez azért van, mert ugye mindenfajta konfrontációval ők a börtönt kockáztatják.
[00:22:41]Tehát hogyha bármilyen akár akár verbálisan is ellenállnak, azt azt később egyébként fel felhasználhatják ellenük a bíróságon, a katonai bíróságoknál, vagy mondjuk bizonyíték lehet egy olyan ügyben, amikor feljelentik őket, és akkor ez egy ez egy bizonyíték lehet, hogy de hát volt korábban egy verbális konfliktus, akkor ebből következik az, hogy nem tudom, tényleg megrongálták a telepesek autóját.
[00:23:04]Most csak mondtam egy példát, de egyen nagyjából hasonló hasonlóan járnak el.
[00:23:08]És akkor a baloldali aktivisták is ott megjelentek a házak között.
[00:23:11]És akkor a ez ez a fiú próbálta a kecskéit rányomni a a palesztinházakra.
[00:23:18]Ennek egyébként egy tehát ez egy ezzel az egyik cél az volt, hogy megrongálják a házakat.
[00:23:22]Tehát hogy gyakorlatilag ezek egyébként ilyen nagyon ócska ilyen ilyen ilyen látszik ilyen adhok szerelt bádokházak voltak.
[00:23:28]Tehát hogy egyrészt könnyen megrongálható, másrészt egy ilyen pszichikai terrort is kifejt úgy, hogy a palesztinok erre nem reagálhatnak.
[00:23:36]És amikor lehetett, hogy mert ugye a baloldai aktivistáknak a a jelenléte sem mindig permanens, és van amikor csak két aktivista tud kimenni, mert mint mondtam, hogy ők is ezt a szabadidejükben intézik, akkor ő is erősítést hívott és akkor egyre több telepest jelent meg.
[00:23:54]Először megjelent egy fickó egy ilyen óriás fehér pickuppal, meg hátán egy puskával.
[00:23:58]Ő a közeli nagyobb telepnek, a távnak volt a a biztonsági főnöke, ahol egyébként egy nagyon nagyon érdekes párbeszéd volt, tehát hogy amikor hogy ott mint újságíró, ott voltam én, meg ott volt még egy egy stáb a Guardiantól és először egy ilyen barátságos beszélgetésbe kezdett, én direkt én kérdezte is, de mondtam is neki, hogy zsidó vagyok, mert kíváncsi voltam a reakciójáról és akkor elkezdett így nagyon barátságosan megmutogatni a környező hegyeket, hogy itt nem tudom 3000 éves zsidó leleteket találtak meg, hogy milyen szakrális ereje van ennek a a térnek.
[00:24:31]És aztán meg amikor lehet, hogy ezzel nem fogja nem fogja tudni elnyerni a szimptiámat, akkor meg egyre ellenségesebbé vált.
[00:24:39]Egyébként ami rossz érzés volt, hogy egy egy csávó egy puskával a hátán egyre inkább befeszül, illetve a telepesek annak kerül, hogy átalában vallásosak és ez egy szombat volt, tehát ez sebesz volt, amikor nem szabadna elektronikát használni.
[00:24:56]folyamatosan videózták, videózták a palesztinokat is, az aktivistákat is, meg minket is, és az aktivisták is videózták.
[00:25:03]Tehát egy olyan mediatizált háború kerekedett ki, és az volt a az érzésem, hogy hogyan igazából nem is egymással kommunikálnak, hanem a közönségükkel.
[00:25:16]Tehát, hogy a baloldali aktivisták ezt egyébként sérelmezték is, hogy egyébként is ez a téma alul tárgyalt Izraelben, és sokan nem foglalkoznak azzal, hogy mi történnék.
[00:25:24]Ráadásul 23 októbra után nagyon sok izraeli teljesen elfordult ettől, és sokkal kevesebb szolidárisak a a palesztinokkal Szisz Jordiániában.
[00:25:32]És akkor ezt ezt is szolgálja a telepesek, meg főleg ugye ők pedig későbbi bírósági eljárásokhoz gyűjtenek bizonyítékot, mert nem csak egyébként nem csak a a palesztinok ellen, de a balodali aktivistákat is folyamatosan feljelentik és próbálnak például távoltartási végzést kieszközölni a bíróságra, amit sokszor kapnak is, és ezzel például távol lehet őket tartani egyes településektől és mint hogy elég véges számúból oldali aktivista van, ezért hogyha le tudnak színi ákat a pár, akkor már már könügyű dolgok vannak.
[00:26:02]Nem, de mire hivatkoznak?
[00:26:04]Mármint, hogy bűncselekményt nem követnek el az aktivisták.
[00:26:09]Kitalálnak dolgokat, vagy a vagy vagy azt mondják, hogy mit tudom, meglökték őket, csak azt pont nem vette a kamera, de mondjuk 10-en állítják, és akkor a akkor hajlandó hajlandó így ítélni a bíróság.
[00:26:19]Van, hogy azt mondják, hogy fenyegetve érzik magukat.
[00:26:21]Ugye nem véletlen, hogy a telepesek először egy 14-1 éves srácot küldtek, és egyébként felülrezentáltak ezek az úgynevezett hilltop you.
[00:26:29]Tehát ezek az ilyen ilyen kamaszkorú fiúk, merthogy utána sokkal jobban lehet arra hivatkozni, hogy akkor egy kamasz izraeli fiút bántottak a palesztinok vagy az aktivisták, és akkor sokkal könnyebben itt él a bíróság.
[00:26:41]Meddig tartott nagyjából ez a nem is tudom találkozó konfrontáció esemény?
[00:26:48]Ezt most nagyon jó, nagyon jó, hogy kérdezed, mert mert egyébként hirtelen ennek az ilyen egésznek az abszurditása így így most ötlött fel, hogy hogy egyébként egyre több telepes érkezett a faluba, és akkor egy után már nem csak egy Kecskenyáj, hanem egy teve csordát is behajtottak, aki egyébként ugye még nagyobb kárt tudnak okozni, tehát még inkább lelegelik a a területet, meg a meg a fákat, meg meg nem tudom, meg még megfélemzik, vagy ott vannak egy ilyen mit tudom, két és fél mteres tevék, és akkor ment ez a a provokálás, meg nem tudom, az egyik aktivistának megrongálták a az autóját is.
[00:27:16]És aztán azt mondta az egyik telep, aki pont ott, aki aki egyébként ott lakott ezen az elősön a a fiúnak, hogy ilyen négyig maradjon ott, és ilyen délután négre ilyen órajtésszerűen akkor fogták a fogták a nyájat, és hazamentek és elmentek és akkor a a palesztinok is előjöttek.
[00:27:35]kicsit ilyen ilyen örkényi volt.
[00:27:37]Ezt ehhez tudom hasonlítani, hogy amikor a Görögországban volt valamilyen nagy átlános strike és akkor hogy így ebédidőben így így azt mondják a a tüntetők a rendőröknek, hogy akkor most szünet van, és akkor így megállnak, akkor így átmennek egymáshoz tüzet kérni, elszívnak egy cikit, aztán nem tudom, akkor vége van, és akkor dobálják egymás kövekkel, és kicsit itt is, hogy ez az ilyen, de mondjuk ezt mondom úgy, hogy hogy én mint újságíró mentem oda, és nem a bőrömre megy, mint a palesztinok még meg nem minden nap.
[00:28:01]Igen.
[00:28:03]Kik ezek az izraeliek, akik palesztinfalvakban táboroznak le, hogy védelmet nyújtsanak az ott lakóknak?
[00:28:07]Mit mondtak?
[00:28:09]Mi a motivációjuk?
[00:28:11]Ühüm.
[00:28:11]Hát nyilván ők is ők is többfélék, és hogy nekem ugye első készben egy személyes tapasztalatim erről a szervezetről van, a Looking Decation.
[00:28:21]Bár mondjuk egyébként interjúztam korábban nagyobb szervezetekkel, mint például a Standing Togetherrel, akik szintén csinálnak ilyesmit, de akkor most maradjunk a Looking Doccupation idejánál.
[00:28:29]ők főleg egyébként ilyen késő középkorú izraeli civilek, akik nagyjából már a a civil pályuk vége felé vannak, tehát hogy nem nem annyira nem tudom karrier fókuszban működnek.
[00:28:39]És és interjúztam is velük, amikor a volt egy szerencs egy másfél órás altó út, amikor tudtam velük beszélgetni és ott például a a Gali, aki szintén benne van a riportban, ő egy hát most nem nem akarom őt megsérteni, de remélag nem fog érteni.
[00:28:55]Szerintem ilyen az 50-es évei vége felé járhat.
[00:28:57]Ő például azt mesélte, hogy ő egy ilyen abszolút cionista baladai cionista családban nőtt fel, tehát hogy nem is nem is járt soha cisz Jordániában.
[00:29:07]Ő a két állami megoldásba hittonnan Izraelnek ki kell vonulni és meg kell akulni a Palesztin államnak, és hogy neki ott nincs dolga.
[00:29:16]És amikor egyszer valamilyen szervezet hívására ott látták ezt a telepes terrort, akkor akkor azt érezték az Amirral, aki egyébként a férjel meg néhány egy ilyen egyébként ez egy ez egy herziai baráti kör, hogy nekik ezzel dolguk van, és hogy ők gyakorlatilag szünet nélküli jelenlét szerveznek, tehát hogy így felosztják egymás között, és ha ha valakinek éppen vége a munkaidejen, vagy hétvége van, mint most, hogy sábászkor, akkor beülnek otthon a kocsiba, eljönnek és akkor egy ilyen 6-8-10 órás shifteket Igen.
[00:29:41]Tehát nekik ez a ez gyakorlatilag ez most így csúnyánzik, hogy ez a hobbijuk, de hogy tulajdonképpen meg kemény.
[00:29:49]Ez hatalmas elköteleződés, meg nekik is nagyon nagy stressz.
[00:29:54]De ez de ez látszett is rajtuk, hogy hogy nekik nekik ez az életük és mi mindellett úgy egyébként, hogy ebből hát nem tudom, hogy lehet, hogy valamennyi pénzt keresnek, mert ugye gyűjtenek pénzt, de biztos, hogy nem ebből élnek.
[00:30:06]Említetted, hogy a baloldali aktivisták nem csak rögzítik ezeket a videófelvételeket, hanem aztán fel is töltik őket az internetre.
[00:30:12]Mi ezzel a céljuk?
[00:30:14]És ki az elsődleges célközönsége ezeknek a videóknak?
[00:30:19]Nekem azt mondták, amit egyébként utána sokan rám támadtak utána, hogy ez nincs így, de nekem azt mondták ezek az aktivisták, hogy a hogy még a baloldali izraelieknek egy jó része sincs tisztában azzal, hogy mi történik pontosan Cis Jordániában.
[00:30:29]És egyébként ennek az egyik az egyik oka az, hogy is ezt kellene eltagadni, hogy egyébként van vannak palesztin támadások is a telepesek ellen.
[00:30:39]És például az izraeli jobboldali médiának meg az izraeli szélső jobb oldalnak ez egy ez egy ilyen kifejezett technikája, hogy ezeket a támadásokat felnagyítja, eltúlozza, és hogy ilyen sokat emlegeti.
[00:30:51]És akkor például egy egyszeri médiafogyasztónak sokszor azt a az élménye, hogy hát igen, hogy akkor vannak telepes támadások és vannak vannak palesztint támadások, és mondjuk ennek az egész szisztematikussága nem derülhet ki, hogy persze van tehát vannak egyébként halálos kimenátelű palesztint támadások is.
[00:31:08]Viszont ha így ránézel erre az egészre madár tábladból, akkor mégis csak az látszik, hogy Cisordáni 60%-án a telepes mozgalom elfoglalja a földet és kiszorítja a polesztinokat.
[00:31:20]és hogy hogy ezek amikor erről effektívebb videók készülnek, ezt segítatosítani a társadalomban, hogy lássa, hogy mi történik a a terepen.
[00:31:30]Például ez egy nagyon erős videó volt.
[00:31:33]Ezt ezt meg is engedte nekem az Amir, aki a aki az egyik önkéntes, amikor egy telepes megtámadja őt, és akkor így így könyökkel úgy orbaverte, hogy assiszem el is tört az orra, de minimum vérzett.
[00:31:43]És hogy ez ez akkor cirkulált az izraeli médiában is, hogy hogy a telepesek már a baloldali izraelieket is fizikailag bántalmazzák.
[00:31:50]Egyébként több ilyen eset is volt.
[00:31:52]Dávid, milyen a támogatottsága a telepes mozgalomnak Izraelen belül és a diaszpórában?
[00:31:59]Hát nem fogok tudni neked százalék-os arányokat mondani a diaszkóában semmiképp, de Izraelen belül se, amik ilyen trendek egyértelműen látszanak, amiket már mondtam korábban is, hogy 23.
[00:32:12]október 7 után nagyon csökkent az izraeli társadalomnak a fókusza, sőt tehát most olvastam idefelé jövök egy felmérést arról, hogy hogy az izraeliek választókorú népesség 40%-a úgy nyilatkozott, hogy leg hogy jelentősen jobbra tolódott a politikai spektrumon a október 7 óta, ami biztos, hogy van jelenleg két kormánypert Izraelben.
[00:32:31]Ez azma jehudi, tehát ez a zsidó erő és a a vallásos szionista perc, akiknek a és főleg a vallásos cionistáknak ez az egyik legfőbb politikai programja.
[00:32:44]És mivel, hogy ő kormánypártok ráadásul két elég fontos miniszteri posztot, a pénzügyminiszterit és a rendvédelmi miniszterit is elfoglalják, ezért jelentősen forrásokhoz is tudják juttatni a telepes mozgalmat.
[00:32:57]És az látszik, hogy a hogy az ellenzék, tehát a Netanu ellenzéke is megosztotta ebben a kérdésben.
[00:33:06]A naftali bená ilyen izraeli viszonylben a középjobb és a széljobb között mozog.
[00:33:12]Az én ízlésem szerint inkább a szél jobbon, aki egyébként az előző ciklusban tanden volt miniszterelnök a Lapidden, aki meg egy inkább egy ilyen jobboldali liberális figura.
[00:33:23]Ő például a C területek annexióját tűzte ki célul, és és ellenzi ezt, hogy egy Palesztinálam létrejöjjön, hogy hogy talán hogyha ezt így nem is tudom neked megmondani, hogy mi a telepes mozgalmak a támogatottsága, de gyakorlatilag arra vonatkozóan már senki senki nem beszél arról, aki számot tevő politikai erő vagy számot tevő politikus, hogy ezt a kérdést úgy rendezze, hogy visszaadja Cis Jordániát a palesztinoknak.
[00:33:51]Te követed az izraeli médiát, és ugye többször is jártál Izraelben.
[00:33:56]Az általad említett két minisztérium, ami ugye ennek a szélsőséges pártnak a kezében van, ugye névlegesen ugye a Smotridge és a Bangvir.
[00:34:07]Mi a te tapasztalatod, hogyha nem is tudjuk úgy nagyjából behatárolni a telepes mozgalomnak úgy általánosságában a támogatottságát?
[00:34:17]azért ez a két figura, ez vált ki valamifajta ellenérzést úgy az izraeli társadalomból, vagy ők is kezdenek a mainstream részévé válni?
[00:34:24]Hogy látod ezt?
[00:34:27]Nem vált.
[00:34:27]Vált.
[00:34:27]Tehát, hogy ez Smotri meg a Bengbe egy nagyon erős érv az Izrael kritikus erők kezében, és ezt az izraeliek is értékelik, hogy nagyon erős fogást jelentenek.
[00:34:37]És például a, hogyha már csak nem is a telepes mozgalomról beszélünk, de például amikor a averien megalázó videókat, tehát közé palesztin foglyokról a háború alatt, akkor ennek hatására az izraeli túszokat nagyon súlyosan bántalmazták és ugye az iz valami akkor az izraeli túszok azok egy nagyon érzékeny pontja a társadalomnak.
[00:34:57]Tehát az például a a vengviranak Izrael belül is nagyon rossz tent.
[00:35:00]Említetted azt, hogy miután a telepesek elmentek a faluból, azután előjöttek a palesztinok, és mintogyha egyik őjükkel tudtál is volna beszélgetni.
[00:35:09]Ő mit mondott neked?
[00:35:11]Örült, hogy ott voltatok?
[00:35:11]M hogy lehet így élni?
[00:35:15]Mik a reményei?
[00:35:17]Ühüm?
[00:35:17]Ő ugye ő az a ő az a férfi volt, aki egyébként a faluból tartja a kapcsolat a vagy ő a kapcsolattartó a a balold delőaktivisták és a palesztinok közönött.
[00:35:26]És vele egyébként a táborban is beszélgettünk, tehát hogy ő ott van, és azért is a táborban van egyébként, mert hogy ő úgy érzi, és nem alaptanul, hogy rávadásznak a telepesek, és hogy nyilván a a táborba kevésbé mennek bemenni és bántalmazni őt.
[00:35:38]Az például egy nagyon rossz érzés volt, hogy nem engedte, hogy hogy lefotózzam az arcát, vagy leérjem a nevét, csak hátulról fotózhattam le, mert egyrészt a jogirorzióktól is fél, másrészt attól, hogy a hogy a hogy a telepesek ezt ezt önhatalmazilag megtorolják, ami egyébként valószínűleg ezt nem gondolatta végig, hogy valószínűleg a azt mondja a magyar médiában a mércén megjelenik valami, az az nem jelent el közvetlen beszéd, inkább csak azt mutatja, hogy ez milyen félelem van ezekben az emberekben.
[00:36:06]Ő kifejezetten örülött annak, hogy hogy én egy európai újságíró vagyok.
[00:36:08]Mert az egy ilyen általános egyébként, hogy a hogy a palesztinok azt érzik, hogy külföldőle inkább Európából kapnak támogatást.
[00:36:18]Ugye azt reméli, hogy hogy minél több európai riport születik a Cisordáni helyzetről, az annál nagyobb nyomást helyez az európai vezetőkre, hogy szankcionálják.
[00:36:28]Ugye ezt mondjuk látjuk is, hogy például az, hogy a hogy azóta, hogy az Orbánik megbuktak, és már nem az új a Tisza kormány nem bítózik mindent, azóta már születtek is EU-s szankciók a telepesek ellen.
[00:36:38]Bár ezt még valószínűleg ezt még lehetne hova erősíteni.
[00:36:42]És egyébként ő 40 ő 40 éve él a faluban, meg beszél is kicsit héberül, ami egyébként az, hogyha általában a ciszjordáni palesztinok közül, főleg, hogyha valaki ilyen falvasrészen lakik és beszél héberül, az általában annak a jele, hogy volt börtönben, mert ott tanulnak meg héberül.
[00:37:02]Igen, az egy az egy nagyon az volt az egyik legerősebb pontja, hogy akkor már egyébként túl voltunk ezen a a kecskenyájon, meg a tevenyájon, meg ugye meg is dobtak egy kővel, de de hogy nekem ez az interjú, amit ilyen késő este csináltam vele, nekem talán ez volt az egyik legerősebb pont ezen az úton.
[00:37:20]És ő mibár reménykedik, hogy látja az elkövetkezendő két öt évét?
[00:37:26]Hát most már azért azért fogalmazzok óvatosan, mert hogy ugye hogy én 25 decemberében voltam, és most már 26 júliusa van, tehát hogy és az elmúlt hét-nyolc hónapban gyakorlatilag Raján Laúge megszűnt, tehát hogy ezt a gyakorlatilag ez a falu kiürrült, elérte a telepes mozgalom, amit akart, de akkor még a má reménykedett egyrészt abban, hogy a hogy lesz egy nemzetközi nyomás Izraelen, hogy jobban meg ezzel a telepes mozgalmat.
[00:37:52]Másrészt abban, hogy 26 októberében, tehát hogy gyakorlatilag néhány hónap múlva választásokat tartnak Izraelben, és hogyha az ellenzék nyer amit egyébként úgy áll most az előrejelzések, hogy hogy győzni foget nyú ellenzéke, akkor olyan policik lépnek életben, amik amik inkább a inkább a palesztinoknak kedveznek, és jobban korátok közé szorítják a telepes mozgalmát.
[00:38:15]említetted, hogy megdobtak kővel gyakorlatilag a a terepen.
[00:38:18]Ugye nyilván egy megdobnak kővel, az nem a világ vége.
[00:38:24]De hogy volt olyan szituáció, amikor féltetted a biztonságodat?
[00:38:29]Nem, nem.
[00:38:29]Nagyon sokan egyébként mielőtt kimentem, kifejezték az aggodalmukat, hogy féltik a testépségemet.
[00:38:38]Én viszont pontosan tudtam, hogy egy európai útlevél zsememben nagyon kicsi az esélye, hogy én itt valódi atrocitásnak legyek kitéve, vagy valóti veszélyt éljek át.
[00:38:47]Egyszerűen azért, mert hogyha velem történik valami, annak diplomáciai következménye van, ugyan ugye a baloldali aktivistáknak is gyakorlatilag ez az eszközük, hogyha velük történik valami, azt azt azt nem tudja a hatóság szőnyeg alán söpölni.
[00:38:59]És ezt egyébként éreztem telepeseken is, tehát hogy hogy persze engem is provokáltak, meg szidalmeztak, meg amikor igen, amikor pillanatra nem videózott oda senki, akkor megdobtak kővel, és én nem akarom ezt egyáltalán dramatizálni, tehát hogy így nem volt erős a dobás és nem se fizikai, se nem tudom, lelkiértelemben nem szenvedtem kárt.
[00:39:21]Ez inkább csak egy ilyen jelzés volt, hogy ne, hogy én itt ne videózgassak azon a területen, amit ők az övéknek tartanak.
[00:39:28]De de ez volt egyébként nekem az egyik legfélelmetesebb egyébként saját javamra érzett tapasztalat, hogy hogy ezzel, hogy én ezzel a magyar útlevéllel a kezemben gyakorlatilag szabadon mászkálhatok, és a legrosszabb, amit kapok, az néhány beszólogatás meg köpés.
[00:39:45]Viszont a ha nem lennének ott a boltaktivisták, akkor a polesztinokkal meg gyakorlatilag bármi megtörténhetne.
[00:39:51]És hogyan látod ugye időközben, mióta te a terepen jártál, azért volt néhány flotilla is, ami megpróbált ugye bejutni gázába.
[00:40:00]Ezt az IDF ezeket a hajókat általában feltartóztatta, illetve a legénységet gyakorlatilag letartóztatta.
[00:40:08]Ugye elég erős hírek jöttek ki, miután ezek az aktivisták ugye szabadultak Izraelba, tehát a fizikai, szexuális erőszakot alkalmaztak velük szemben.
[00:40:20]Továbbra is úgy látod, hogy ha esetleg valamilyen olyan inzultus ért volna, akkor a magyar útlevél tényleg segíthetett volna.
[00:40:28]Itt ugye ez a flottilla az egy elég speciális eset, mert egyrészt óriási nyzetközi figyelem övezés, másrészt ez tehát, hogy ez a ez a bengvíhez köthető, akiről már beszéltünk, hogy ez a benginnek egy kifejezett belföldi kampánycélja volt, hogy ezeket az aktivistákat megalázza és valamennyire bántalmazza, és izraeli tév kamerák előtt nem tudom mit zászlót csókoltasson velük, és azt mondja, hogy mi vagyunk a házurai.
[00:40:55]Assiszem egész pontosan ezt mondta.
[00:40:56]De egyébként tehát életveszélyesen senkit nem bentak és ezt ezt nem merik megtenni.
[00:41:01]Utána egyébként volt tehát az olasz nagykövetség vagy az olasz külgyminisztérium nagyon hevesen is tiltakozott az ellen a amit a bevédők leműveltek és én is ezt éreztem a terepen, hogy valódi veszélynek igazából nem vagyok kitéve.
[00:41:14]Üüm beszéltünk arról, hogy a telepesek nemcsak egy extrém kisebbség, hanem komoly kormányzati hátszelük van.
[00:41:19]mi Izrael kormányak a stratégiájait, és ez milyen összefüggésben van azzal, hogy milyen döntéseket hoztak idén, amik megkönnyítik a földvásárlást például.
[00:41:32]Erről tudnál beszélni?
[00:41:34]Ühüm.
[00:41:34]egyébként még csak hogy a hogy az egésznek a demográfi egyébként, hogy nagyjából Cisord CB jelölt részéen egy ilyen 500000 zsidótelepes jelenleg és mondjuk hogyhazesszük keleti Jeruzsálemat és akkor 750000 de hogy keleti Jeruzsálemet már nem lehet ide venni mert hogy ezt annák telt a Izrael tehát hogy egyébként a 9 milliós Izraelhoz képest egy viszonylag kiszámú populáció tehát hogy a a 10%-ot se éri elsébként ez a tehát már régóta példállam megalapítás óta is a korai cionista mozgalm aknak is volt egy olyan szárnya, akik ez az úgynevezett Creator Israel projektet, tehát Nagy Izrael projektet vitték.
[00:42:10]Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a a bibliai Izrael területének a visszaállítása és a bibliai időkben lévő zsidó földet, azt megint zsidó kézre juttatni.
[00:42:19]esennek egy eszköze is a a telepesek, illetve ugye ez a 95-ös első és 97-es második osztói béke, ez egy nagyon törékeny státus kót hozott létre a területen, amit ugye egyrészt a telepépítésekkel folyamatosan megpiszkáltak, de most még egy szintel továbbmententek azzal, hogy a biztonsági kabinát az egy ilyen speciális izraeli testület, amiben fontosabb miniszterek meg a miniszterelnök meg ilyen nemzetbiztonság ileg fontos szereplők vesznek részt, és hogy a bizonyos döntései nem igénylik, hogy megszavazza a parlament, de hogyha megszavazza ez a bizottság, akkor azok jogerőre emelkednek és például eltörölték azt a Jordán törvényt, ami azt jelölte ki, hogy Cis Jordániában csak muszlimok vehetnek földet, és eddig korábban ilyen szürke zónás, strómanos módon vásárolt földet a telepes mozgalom, mert ugye, hogy a hogy mi helyz megszáll terület, ezért nem hozhatnak törvényeket, viszont most úgy nézettek, hogy ezt eltörlik És most ezeket a korábban ilyen szürke zónás szómnapokon keresztül intézett földvásárásokat legalizálják, illetve bárki vehet most már földet, tehát hogy ugyanolyan egyszerű egy izraeli állampolgárnak föl lehet venni Cis Jordániában, hogyha talál eladót, mintogyha hajfán benne, vagy bárhol máshol Izraelbe.
[00:43:37]Ezenkívül vannak ilyen inf infrastruktúrális fejlesztések is, vagy az infrastruktúrát is használja fegyverként a telepes mozgalom.
[00:43:43]például építenek egy autópályát, ami összeköti a Cis Jordániát Izrael belső részeivel.
[00:43:53]Ez több célt is szolgál.
[00:43:53]Az egyik az, hogy mivel nagyon magasak a a megélhetési költségek Izraelben, így ezáltal, hogyha egyszerűbb ingázni a két terület között, akkor ez több embert összeszat arra, hogy kiköltözzön.
[00:44:07]Másrészt ezeket az autópályákat a palesztinok nem használhatják, csak csak izraeliek.
[00:44:10]A az alá az alárendelt úton pedig a paleszinteteket szétszabdalják úgynevezett checkpointokkal.
[00:44:18]Ez azt jelenti, hogy az izraeli állampolgárok szabadon mászkálhatnak, viszont azt bármikor lezárhatják a palesztinok előtt, ami azt jelenti, hogy például valaki nem nem tud hazamenni, ameddig bármilyen okra hivatkozva nem nyitják ki, vagy nem tudná elmenni dolgozni, amivel például azok palesztin logisztikát jelentősen csökkentik.
[00:44:34]egyébként ezzel is azzal arra ösztönzik őket, hogy végül hagyják el a területet, mert mondjuk ha elszakítják a például az üzletét attól, ahol lakik, akkor ezzel a megélhetését is elveszik.
[00:44:42]De csak egy példá közül, illetve van még egy nagyon érzékeny része ennek a területnek.
[00:44:47]Ez Hebbron városa.
[00:44:49]Ez a másik legnagyobb város keleti Jeruzsálem után Ciszjordániában.
[00:44:53]És egyébként úgy nyilván itt is mint az szinte az összeszodányt településen van ősi zsidó jelenlét, sőt egyébként Hebronban még a a cionista mozgalom előtt is volt zsidó közösség.
[00:45:05]Nem jelentős számú az az ókortól kezdve folyamatosan zsidó jelenlét volt egészen a 29-es hebroni mészállásig.
[00:45:11]De hogy H heb Hebron egy nagyon nagyon szimbolikus hely és a második oszlói egyezmény ezt H1 és H2 vezetre osztotta.
[00:45:21]Az egyik palesztin közigazgatási és izraeli rendvédelmi fennhatóság tartozik.
[00:45:25]A második pedig mindkettő palesztin.
[00:45:27]És ezen a az egy és ez az egyik területen vannak ilyen erőszerűen erőszerű zsidó telepek.
[00:45:31]És azért azért is nagyon problémás, mert ezek például ezeknek a telepeknek a biztonsága érdekében a közelben lakó palesztinoknak kiáston van elrendelve.
[00:45:39]És egyre inkább ez is arrafelé halt egyébként, hogy ezek az óvárosi részekből a palesztinokat költöztessék ki.
[00:45:46]És ezeken a területeken is Izrael kicsavarta a Palesztinhatóság kezéből az építési engedélyeket, tehát az igazgatási fenntarthatóságot, ami azt jelenti, hogy a meglévő telepeket tovább fogják bővíteni és újakat fognak létrehozni, ami gyakorlatilag hát talán már középtávon azt jelenti, hogy hebronerosából kitakarítják a polesztinokat és és izraeli telepesekkel fogják megtörteni ezt.
[00:46:08]említetted, hogy a az oszlóí megállapodások, amik így a 90-es években születtek, nagyon törékeny helyzetet teremtettek, és ez akartam még hozzátenni, hogy ezek egyébként nem egy tartós békét próbáltak éppen akkor létrehozni, hanem egy békefolyamatot akartak elindítani.
[00:46:24]Volt benne egy ilyen kölcsönös bizalomépítési projekt, és nagyon sok feszültségteljes és konfliktusos kérdést igazából elodáztak.
[00:46:34]Tehát vannak területi kérdések, Jeruzsálemet érintő kérdések, biztonsági kérdések, illetve az, hogy a palesztin menekültek akár azok, akik a 48-as hullámmal hagyták el az országot, ők visszajöhetnek-e, és ezeket mind elnapolták, és utána sosem tudták megoldani, sosem volt valami közös nevező, amire juthattak volna.
[00:46:53]Még annyit akartam kérdezni, hogy ugye Audzsánál a telepesek hogyan illeszkednek bele ebbe az izraeli stratégiába.
[00:47:01]Tehát az ő céljuk az volt, hogy a C területről áttolják a palesztinokat az A területre, és akkor legyen egy kis enclávé.
[00:47:09]Nagyon jó, hogy mondtad, és ugye, hogy sőt egész pontosan is ezt nem mondtam el, hogy itt, hogy ez az oszlói békefolyamatok végén elvileg megralakult volna a független polesztin állam, ami nem alakult meg, sőt egyre távolabb kerülünk, sőt valószínűleg ez egyre irálisabb, hogy hogy ez a belát az időn belül létrejöjjön.
[00:47:24]Független palesztin állam.
[00:47:26]Aában meg azt hiszem, hogy hogyha ilyen a nagy képet nézed, akkor akkor persze.
[00:47:31]Tehát a stratégia az az, hogy a cterületekről az utolsó szál elüldözni a palesztinokat és az egészt az ellenőrzés vonni, sőt végül annektálni, tehát hogy úgy megszerezni a területeket, hogy palesztinok nélkül, mert akkor állampolgárságot se kell nekik adni, vagy hát amilyen minimális palesztinnal ez lehet.
[00:47:49]De hogyha mondjuk AU konkrétan AUát nézzük, én én szerint én meg főleg amiket ezeken a telepeseken láttam, som biztos van egy ilyen hátsó ideológiai motiváció, de ott egyszerűen azt láttam, hogy az a az a az van egy ilyen küldetést tulajduk, hogy az ott az azt, hogy bárhova rámutat ez az övé.
[00:48:04]Ha ő akarja itt legjelentetni a kecskét, akkor ő fogja itt legeltetni a kecskét.
[00:48:10]Hogyha ő azt mondja, hogy itt nem lesz BDokház, akkor itt nem lesz BDokház.
[00:48:12]És akkor ezt, hogyha ezt csak így nem lehet így nyersővel, hogy menni és ledózerolni, akkor ezt lassú terrorral elérik.
[00:48:20]Tehát, hogy igen, falul falulra gyakorlatilag elüldözni őket.
[00:48:24]Ugye említetted korábban a baloldali aktivista hálózatokat, arra lennék kíváncsi, hogy van valamilyen átfogó koncepció, hogy ezek a csoportok, ezek az aktivisták hogyan látják magát a telepes kérdést, hogy milyen megoldásban gondolkodnak ők.
[00:48:41]Hát mint ahogy a világon mindenhol Izraelben sem egységes a baloldal, sőt még ez az ilyen mozgalmi baloldal sem.
[00:48:49]És egyébként a nagyjából abban van a baloldalon egység, hogy szükség van egy független polesztin államra, de már abban sincs, hogy annak mik a területi mik a területi határai, a szuverenitásinak mekkora részét gyakorolhatnám.
[00:49:06]Ilyen biztonsági garanciára van szüksége Izraelnek ahhoz, hogy ez hogy ez megalakuljon?
[00:49:10]És vannak egyébként ilyen egészen hát, hogy mondjam, föltől elrugaszkodt víziók is.
[00:49:18]Interjúztam korá egy korábbi cikkemhez egy ilyen Land Foral nevű szervezettel, akik egy ilyen federációs víziójuk van arról, hogy Izrael és Palesztina egy ilyen gyakorlatilag duális federációval működne.
[00:49:29]Nagyon erős vízügyi, mezőgazdasági, gazdasági akárdelmi kapcsolatokban, és szabadátjárás lenne a két terület között.
[00:49:36]És nyilván, hogyha én ezt bárkinek elmeséltem, meg hogyha le is írtam a cikkben, akkor mindenki azt mondta, hogy ennek semmi realitása, és ezek az emberek illúziót kárgetnek.
[00:49:47]egyébként ezt szeretném állondani, hogy ezt nyilván hogyha ezt rövidtáv nézzük, ennek valóban semmi realitása nincsen, viszont az Európai Unió is egy több mint 2000 év európai belháború után jutott el odáig, hogy az egyetlen járható út ahhoz, hogy a kontinens ne posztuljon el, az, hogyha egy közös föderációba tömörül Európa, és hogy most a 100 éves háború után is fura, hogy úgy jutunk át a csalagúton Angliából Franciaországba, hogy észre vesszük, hogy átmentünk a határon.
[00:50:16]és hogy szerintem szükség van ezekre a víziókra akkor is, hogyha rövidtávon semmi realitásuk nincsen.
[00:50:23]Izraelben az előrejelzések szerint a az októberi választásokon előfordulhat a netannyjagú kormánynak a leváltása.
[00:50:32]látsz olyan szereplőt, lehetséges koalíciót, ami érdemben javítana a a palesztinok helyzetén Cisz Jordániában, vagy úgy akár általában véve nézve a helyzetüket.
[00:50:47]Ühüm.
[00:50:47]Tehát, hogy egy picit tágabban az, hogy megértsük az izraeli politika működését.
[00:50:51]egyrészt nagyon alacsony bírtási köszönöm, tehát 3,25%, illetve, hogy egyébként is ilyen történelmileg, politikailag plurálisabb a társadalom, tehát hogy ugye sok párti parlament van, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag folyamatos koalíciós kényszer van, és mivel, hogy a Netanyahu még mindig egy elég erős blokkot képvisel, azért, hogy egy olyan koalíció jöjjön létre, amiő le tudja váltani, az egy az egy olajfakoalíció kell, hogy legyen.
[00:51:14]Ezt ugye a magyar választóknak sem ismeretel, amikor 22-ben a márkizaj vezette Jobbik Dékáig tartó koalíció nem is volt nagyon sikeres már egy ilyen koalíció egyszer legyőzelahut két évre, amikor a Benet és a Lepid felváltva kormányosztalak, de az szét is esett és most megint hasonlóra készülnek.
[00:51:33]Megint egy ilyen több párti koalíció készül erre, ahol egyébként vannak kifejezetten szekuláris, van egy kifejezetten szekuláris szélső jobboldali párt.
[00:51:41]Ez a ez ami főleg egyébként az orosz vagy ilyen volt postzovjet emigránsokat tömöríti.
[00:51:47]Van az ilyen van a baloldali párt, ami a ugye az a nagymúltú munkáspártnak a az utópártja, ami egyébként nagyon sokáig jukatták a miniszterelnököt, most már a 120 képviselőből egy ilyen hát nagyon maximum 10 főre számítanak, tehát nagyon töperdött.
[00:52:02]És m egyébként hozzátesszem, hogy ők is, hogy ők számítanak a mainstream vagy középbal oldalnak Izraelben, ami egyébként európai szemmel sokkal jobb oldalibb, tehát hogy ennyire jobbra tódlött az izraeli társadanulom.
[00:52:14]És egyébként úgy néz ki, hogy két esélyes miniszterelnök jelat van a netenyal szemben.
[00:52:18]Az egyik a Benet, aki már volt korábban rövid ideig miniszterelnök.
[00:52:24]Ő például ő kifejezetten ő a gyakorlatilag a hát de facto a C területek anerkálásába híz és abban, hogy A és B területeken maradjon meg a palesztinhatóság.
[00:52:33]De ez mondjuk például mindig előrelépés, mert például a a Beng meg a Smotri, nem a Smotridge pisztos, de talán a Bengvir azzal kampány, hogy a palesztin hatóságot fel kell oszlatni, tehát ugye a a maradékpalesztin autonómiát is megszüntetni.
[00:52:45]A másik egyébként, aki azóta a előrejelzésekben vezet, ez a Gyengot nevű korábban vezérkari táborn.
[00:52:54]Ő egyébként most került be a politikai elitbe.
[00:52:56]Korábban is volt képviselő a Kneszetben, de most lett egy ilyen mainstream képviselő, és most neki van a legnagyobb esély arra, hogy Izrael következő miniszterelnöke legyen.
[00:53:07]Ő ebben liberális vagy beloldalibális pontot képvisel.
[00:53:10]Tehát ő például nem utasítja el a két állami megoldást, illetve a az illegális telepeknek a felszámolását is szorgalmazta, bár erre nem mutatott fel átfogó tervet.
[00:53:23]És illetve szeretném ezt jelezni, hogy a Becelem az egyik legfontosabb ízelip jogvédőszervezet.
[00:53:28]Az ő gyűjtésük alapján az elmúlt 20 évben hát azt hiszem, hogy kevesebb mint 30 telep 30 illegális telepet bontott le az izraeli hadsereág.
[00:53:40]És ennek egyébként a jelentős részét ezt újra felépítették.
[00:53:44]Ennek egyébként több oka van.
[00:53:44]Az egyik az az, hogy valójában nincsen senki, aki ezt kikényszerítse az IDF-től, mert egyszerűen az IDF bizonyos bírósági döntéseket nem hagyt végre.
[00:53:56]A másik az az, hogy az IDF is emberhiányba szenved, és egyébként az az egyik politikai válság Izraelben, hogy ezek az új úgynevezett Haredi, amit ultoknak fordíthatóan inkább magyarul embereknek vagy férfiaknak meg nőknek is ugye mentessége van a hatkotzettség alól.
[00:54:18]De mivel ugye annyira megnőlt a társalon az a lányuk, egyszerűen demográfai folyamatok miatt, mert sokkal több gyereket váralnak, tehát hogy itt a nyolc-10 gyerek sem ritka, míg mondjuk azért egy szekuláris sajátban azért inkább a két-három egy-két három gyerek az ami jellemző, hogyha őket nem lehet közeljövőben nagy számba besorozni, akkor akkor ez ez tovább nőhető.
[00:54:35]És ugye emellett az is, hogy 2023 óta folyamatosan háborúban áll Izrael, hogyha éppen Gázába tűsszönhetnek, ugye Libanonban vagy Szíriában, ami nagyon kifárasztja a társadalmat és ugye, hogy nem csak meghalnak katonák, hanem hogy megsebesülnek, vagy egyébként folyamatos olyan stresszbe kergeti őket nagyon magas az öngyilkosságok száma.
[00:54:54]És egyébként például most azért volt majdnem előrehozott fálasztás Izraelben, mertogy a a Harady pártok azzal fenyegetőztek, hogyha hogyha az a mentességüket kivezetik, akkor ők kiszállnak a kormánykoalícióba és végül eztanu belement abba, hogy meghosszabbítja a mentességüket, csak azért, hogy októberban legyen választás.
[00:55:13]De egyébként hogyha megint nyerő náttanahu, akkor egyébként ez egy olyan probléma, ami valószínűleg túl fog rajta nőni, mert ezt nem nem nem lehet megkerülni ezt a kérdést.
[00:55:22]Ugye említetted arra, hogy vannak olyan szélsőséges személyek a kormányban, akik fel is oszlatnák a palesztinhatóságot.
[00:55:31]Ezzel kapcsolatosan akartam egyébként is kérdezni, de mit gondolsz, hogy ez paradox módon akár segíthetné is a palesztinok helyzetét?
[00:55:41]ugyanis a palesztin hatóság most már évtizedek óta gyakorlatilag legitimációs válsággal néz szembe.
[00:55:47]Valószínűleg ők is komolyan közrejátszanak ahhoz, hogy a a helyzetük gyakorlatilag ennyire kilátástalanná vált az elmúlt év években, évtizedekben.
[00:56:00]Hát a a palesztinhatóság ugye elég hosszú idő óta, elég komoly válságban van.
[00:56:05]ugye gyakorlatilag arafat óta teljesen elvesztette a legitimitását, meg ugye amikor rendestek is egy választásokat Gázába, akkor egyben nyert a Hamas is.
[00:56:15]óta gyakorlatilag a Gázban megiszünt a palesztinhatóság jelenlétel és nincs is és amellett, hogy nagyon korrupt a nagyon korrupt a palesztinhatóság és egyébként sok szempontból a palesztinok ellen működik együtt Izraellel nem is látszik az, hogy lenne olyan vezető, aki az ére tudná állni, de ezért nem is féletlen, hogy egy van egy Marván Barguti nevű figura, aki 2004 talán, de hogy lassan több mint 20 éve így izraeli börtönben ül, aki egy nagyon népszerű figura.
[00:56:45]a palesztinok körében.
[00:56:45]Ráadásul ő a Hamasszal ellentétben ő úgy akarta tárgyalni Izrael, hogy elismeri Izraelt.
[00:56:54]Tehát ő is a képtelen megoldás hívő, mert egyébként nagyon sok palesztinnek szintén meg Izrael léte nem elfogadható.
[00:57:01]Tehát egy olyan karizmatikus és egyébként népszerűrivezető, aki aki izrael islandó lenne tárgyalni.
[00:57:05]És ugye amikor voltak ezek a fogolcserék, hogy a 20 maradék életben lévő izraelituszért, hát most nem akarok hülyeséget mondani, de talán ilyen 2000 polesztinfogot engedtek el, de mindegy, ezt majd ezt lehet, hogy rosszul mondom.
[00:57:16]Akkor a a Bárguti volt az egyetlen, akitán nem voltandó kiadni, sőt folyamatos izolációba tartják.
[00:57:24]És a Bengar azzal is kampányolt, hogy bement hozzá a magáncellájába, és megalázta, és megmondta neki, hogy soha nem lesz független polesztin állam.
[00:57:35]Tehát, hogy nehéz helyzetben vannak a palesztinok gyakorlatilag valódi képviselet nélkül, és nem látszik az, hogy a hogy ez hogy ez a nagyon korú palesztinhatóságnak a helyére lépne van neki.
[00:57:45]Illetve hogyha a másik oldalról nézzük, most ugye Gázáról nem nagyon beszéltünk, de ugye Gázában azért recseg roppog a a Hamas hatalma is.
[00:57:52]nagyon meggyengült a Hamas ebben a ebben a háborúban, de ott se látszik, hogy kik azok, akik el tudnák menni a helyüket, és ott is voltak ilyen különböző üzreli manipulációk, tehát hogy felfegyvereztek különböző milíciákat egyébként, ahogy korábban felfegyverezték a Hamas is, amikor éppen a az volt a az érdekük, de de és ott ott ott se tud valódi változás lenni.
[00:58:14]Érdekelne, hogy hogyan látod Izrael geopolitikai szituációját ugye a jelenlegi helyzetben?
[00:58:22]Mik azok a törésvonalak, a azok a folyamatok, amik esetleg átalakultak 2023 óta?
[00:58:29]Ugye azóta az iráni a ellenállás tengelye ők így nevezik, meg ugye a a szakirodalom is így nevezi ezt a a laza koalíciót, azért komolyan átalakult.
[00:58:42]Ugye Izrael elég asszertíven kezelte a helyzetet, és után ment ugye a csoportok vezetőinek.
[00:58:49]Ugye aztán Szíriában rendszerváltás is történt, de mégsem tudjuk azt azért egyértelműen ki kijelenteni, hogy Izrael nemzetközi vagy lokális regionális helyzete megerősödött volna.
[00:59:05]Te hogyan látod ezeket a folyamatokat?
[00:59:07]Hát ez látszik ilyen, hogy van egy lassú erúzió, hogy a a nyugat egyre kevésbé támogatja Izraelt.
[00:59:12]Ennek ugye Európában egészen kézzel fogható jelei vannak.
[00:59:18]Kezdve csak ilyen szimbolikus kérdésektől, mint mondjuk, hogy a Izrael részvételére bojkotálta az Eurovíziót több ország.
[00:59:26]És ez és ez Amerikai Egyesült Államokban egyébként hagyományosan a legerősebb az izraeli lobbi.
[00:59:33]Ott is az látszik, hogy egyre kevésbé egyértelmű ez a kérdés.
[00:59:36]Trump nagyon erősen izrael párti politikát vitt már az előző ciklusban, meg most is, de például a mámdá előretörése meg a demokratikus szocialista előretörése, akiknek az egyik leg, sőt a legfontosabb külpolitikai agendájuk az az az a az az izrael kritikusság, vagy az az egyoldalú Izrael pártiságnak a a megszüntetése.
[01:00:00]És például most a demokrata előválasztáson inkumbens demokratai jelölteket győztek le New Yorkban, ahol mindig a demokraták nyernek, demokratikus szocialista jelöltek.
[01:00:08]És például az az, ami a legnagyobb izraeli amerikai lobbiszervezet, most már gyakorlatilag egy billogógá vehet, és nem mernek közvetlenül elfogadni pénzt politikusok az épektől.
[01:00:20]Nyilván így is megvagyják asztal alatt meg ilyen különböző fiók szervezeteken keresztül, de az látszik, hogy nem tartható.
[01:00:25]az izraeli közbeszédben is megjelent, hogy hogy már fel kell készülnünk a Trump utáni időkre, amikor nem fog Amerika ennyire mellettük állni.
[01:00:34]Például a V már egy sokkal izraelkritikusabb politikus, akit ugye a Trump lehetséges utójaként rebesgetnek.
[01:00:42]Viszont az látszik, hogy Izraelnek olyan félelmetes katonai fölénye van, hogy ugye gyakorlatilag még a még tavaly nyáron önmagában le tudta győzni iránt és a csapást mért a hutikra, a hezbollakra, a hamasra, hogy gyakorlatilag nem nem nagyon van olyan katonai hatalom, aki újat merne húzni Izraellá.
[01:01:03]Szóval nagyon érdekes, geopolitikai idők elé nézünk.
[01:01:05]Én én abban reménykedem, hogyha most így kilépek egy kicsit ebből a az elemzői álláspontból, hogy például lesz egy olyan nemzetközi nemzetközi nyomás izraelán, hogy például pont ezt a ciszordáin telepes agressziót szorítsa korlátok mzigéz és védje meg az ott élő palesztinokat.
[01:01:26]Viszont vannak ezzel ellentétes folyamatok is.
[01:01:28]Például azt látjuk Dél-Amerikában, hogy ami egyébként korábban egy kifejeztetten palesztin párti kormányok voltak.
[01:01:33]Ott most először ugye Argentinában Mille, most pedig Kolumbiában nyertek olyan jobboldali egyébként külpolitikai a legfontosabb külpolitikai témák között tudó Izrael támogató erők.
[01:01:44]És például, hogyha Latinamerika átfordul, akkor az megint megint egy olyan változást hozhat, ami Izrael malmára hajtja a vizet.
[01:01:51]Ez ez egy folyamatosan ez egy folyamatosan és dinamikusan változó dolog, mint minden a világon, és nem mutatható ki egyértelmű trendák.
[01:02:00]Még a Pápe mondta azt, hogy már a a cionista projekt a kezetektől fogva küzdött azzal, hogy nagyon ügyesen befolyásol politikusokat, viszont a a társadalomban nem tudja növelni a népszerűségét.
[01:02:14]És most is ezt látjuk, hogy a társadalmi elégedetlenség gyakorlatilag mindenhol nő Izraellel szemben, és Izrael népszerűsége mindenhol csökken.
[01:02:22]Amerikában most fordult el.
[01:02:24]Tehát ugye egy ilyen bináris kérdéssel népszerű lettek.
[01:02:25]Népszerű lett Palesztina, mint Izrael, vagy a palesztinok népszerűbbek lettek, mint Izrael.
[01:02:31]viszont a politikai szereplők még mindig sokkal izrael pártibbak, mint a népesség sok helyen.
[01:02:37]És hogyan reagál az izraeli társadalom?
[01:02:40]Például az olyan folyamatokra, amikor mondjuk a az Európai Unió külésbiztonságpolitikai fű felügyelője, Kaj Kallasnak a megjegyzései miatt gyakorlatilag az izraeli külügyminisztérium mindenfajta kapcsolatot meg kíván szakítani, gyakorlatilag az EU legfontosabb külpolitikai szervével.
[01:03:01]Ez egy olyan téma, amivel rendszeresen üti az ellenzékeny tehát, hogy talán egy kicsit itt is hasonló még a az orbáni politikához Magyarországon, hogy ott is, hogy a hogy az Orbán ellenzéke egy sokkal inkább egy Európa párty vagy európier ellenzék volt, és hogy ez egy olyan belpolitikailag is próbálta felhasználni az Orbán ellen azt a szembenállást, ami ami volt az európai elittel.
[01:03:24]És Izraelben is azért a az ellenzék bármennyire is plurális, és bármennyire a szélső jobban is vannak meghatározó pártok, sokkal inkább receptívnek mutatkozik a az európai meg a nyugati kritikákra.
[01:03:38]Lehet ennek egyébként az az oka, hogy a Netanjaunak gyakorlatilag a a saját sorsa is függ attól, hogy hogyan alakul az izraeli belpolitika, mi lesz a választások eredménye?
[01:03:49]Te hogy látod ezt?
[01:03:51]Persze.
[01:03:51]Tehát Netanyahu büntető ügye az ugye már nagyon régóta húzódik, mert Trump kegyelmet is kért neki, amit amúgy nem kapott meg.
[01:03:58]Meg szintén ezek a párhuzamok Magyarországgal, hogy már nagyon régóta manipulálja az izraeli jogállamatot, hogy a saját büntet ügyét elgáncsolja.
[01:04:09]És hát igen, hogyha Netanyahu elveszíti ezt a választást, akkor valószínűleg már csak az életkorából fakadóan is, de ugye általában a a politikai folyamatoktól következő neki ez a politikai karrierének a a végét jelenti.
[01:04:19]kicsit rácsatlakozva a társadalmi elégedetlenségekre utána néztem, és van egy ACLED nevű monitoring szervezet, akik megnézték azt, hogy 2023 október és 2025 szeptembere között közel 48000 demonstráció volt a világon a Gázai háborúhoz kapcsolódva.
[01:04:39]Ez ugyanebben az időszakban a 15%-a az összes ilyen tüntetésnek.
[01:04:45]egyébként azt hiszem egészen elismert ez a szervezet, tehát a világbank meg az ENC is kér tőlük adatokat.
[01:04:51]Ezeknek a tüntetéseknek majdnem a fele az a Közelkeleten volt persze Európában és Közép-Ázsiában együtt volt egy kicsivel 20% alatt.
[01:04:58]Az is talán érdekes adat, hogy csak körülbelül az 1%-uk fordult erőszakba.
[01:05:05]Ezt azért is említem, merthogy Budapesten több a gázai konfliktushoz kapcsolódó bejelentett tüntetést tiltottak meg a rendőrök, részben arra hivatkozva, hogy ezek erőszakosak lehetnek.
[01:05:16]Hiába jelezték egyértelműen a szervezők, hogy elítélik a Hamas akcióit, és azt, hogy mind a két oldal civil áldozataival szolidaritást vállalnak.
[01:05:27]Az indoklás másik része meg az volt, hogy a külső szemlélők számára nem lenne egyértelmű a rendezvény célja is, hogy bárkik csatlakozhatnak.
[01:05:36]Beszéltünk arról, hogy nagyon sok különböző folyamat kell igazából a változáshoz, de hogyha egy valamit ki akarnál emelni, akkor minek kéne elsősorban változnia ahhoz, hogy a ciszordániai palesztinok helyzete javulhasson?
[01:05:51]Hát én azt gondolom, hogy ezt elsősorban Izraelben kéne változnie a testalmi közbulatnak.
[01:05:58]Ugye amit nekem korábban mondtak sok olyan baloldali aktivista vagy vezető, akivel interjúztam, hogy ezt az izraelieknek is a saját jól felfogott érdekük lenne megérteni, hogy egy olyan szomszéd, aki egyenlő jogokkal és lehetőségekkel bír, az sokkal kevesebb veszélyt jelent rá, mint valaki, akit falak közé zárnak.
[01:06:19]vagy adott esetben kiszolítják a területéről.
[01:06:25]És azt gondolom, hogy ennek a hogyha ez hogyha ezt belátja a társadalom, vagy legalábbis egy jelentő szeletel és egy olyan és ez a egy politikai képviseletet is kap, akkor akkor akkor jelentős javulás elénézhetünk.
[01:06:39]És hogyha egyébként ilyen viszonylag egyszerűek lennének azok a a cselekvési pontok, amiknek meg kéne történnie, tehát hogy az illegális telepeket el kellene kezdeni felszámolni, a még létező Cterületlen lévő polesztin közösségeket jogi és fizikai védelem helyezni.
[01:07:03]a továbbá a a B és az A területeken való mindenféle egyensú az egyensúly jogi megmontását szándékozó törekvéseket befejezni.
[01:07:14]Volt valami amire nem kérdeztünk rá, de szerinted fontos lenne elmondani?
[01:07:19]Talán csak az, hogy nagyon egyetértek azzal a felvezetéssel, hogy ahogy a Csaba vezette fel, hogy amikor Szisániól beszélünk, akkor akkor mindig ilyen ilyen bűnügyi adatokat látunk.
[01:07:28]A híradások, a magyar híradások azok még erről sem, de mondjuk a nyugati híradások azok főleg ezekre az ilyen extrém fizikai erőszakkal járótásokról szólnak.
[01:07:39]És hogy amit én láttam, az pont arról szólt, hogy valójában nem valójában ott egy palesztinnak se volt valóban veszélyben a a fizikai viszonsága.
[01:07:49]Nyilván ez azért is, mert ott voltak a balderista teljesen messzen szerő lett volna, ha nem, de hogy ennek ellenére még, ha ott is vannak, még úgy is van egy ilyen lassú erózió, ahogy ahogy megvan így is a a telepes mozgalomnak arra az eszközei és az ideje, és a támogatottsága arra, hogy ezt a területfoglalást végigvigye, és hogy ez sokkal banálisabb módokon történik, mint amit néha ilyen bűnügyi adatokon meg statistaikai adatokon keresztül látszik.
[01:08:20]Nagyon köszi.
[01:08:21]Nagyon köszönjük, Dávid, hogy itt voltál velünk és nagyon jó beszélgetés volt.
[01:08:26]Nektek pedig köszönjük, hogy megnéztetek, meghallgattatok minket.
[01:08:28]Ha kérdésetek, javaslatotok lenne, akkor írjátok meg nekünk a műsorkukacmérce.hu címre, vagy kommentben.
[01:08:37]Találkozunk tiloson két hét múlva, a mércén pedig már lehet, hogy korábban is.
[01:08:42]Sziasztok!
[01:08:44]Sziasztok!