[00:00:00]Kedves gyerekek, esti mese következik.

[00:00:02]Régen a média így működött, hogy volt a gonosz bácsi, fölrobbantotta a színházat, és utána az újságíró megpróbálta megkeresni gonosz bácsit, hogy elmondja, hogy miért csinálta.

[00:00:09]Ez egy ilyen média cél volt.

[00:00:11]Tehát, hogy tényleg ez is abszolút eltűnt, mert mostanra, hogyha valaki gonosznak van kikiáltva, azzal még beszélni és azt, tehát hogy nem szabad megkeresni.

[00:00:26]Sziasztok!

[00:00:26]Éppen 25 éve történt, hogy az Alkaida összehangolt terrortámadásokat hajtott végre az Egyesült Államokban.

[00:00:33]2001.

[00:00:33]szeptember 11-én eltérített utaszállító repülőgépek csapótak a New Yorki World Trade Center tornyaiba és a Washington melletti Pentagon épületébe.

[00:00:42]A támadásokban körülbelül 3000 amerikai civil halt meg.

[00:00:45]Az USA és a nyugati szövetség által szedett áldozatok számát megbecsülni is nehéz, de az irak és az afganisztáni háborúban biztosan több száz civil vesztette életét.

[00:00:53]Az USA által meghirdetett terroreni háború pedig alapvetően határozta meg, miképpen nézett ki az ezt követő évtizedekben a nemzetközi politika.

[00:01:02]Az afganisztáni háború és az iraki háború következményei messzemenőek voltak a régióban, a terror elleni háború pedig állandósult, és áthatja a kormányzás és a mindennapi életszámos vonatkozását úgy az USÁban és Európában, mind a Közelkeleten persze egészen eltérő formákban.

[00:01:22]A támadás és a válaszreakciók persze nem a semmiből jöttek.

[00:01:24]Negyed század távlatából talán erről is könnyebb tárgszerűen beszélgetni.

[00:01:30]A következőkben a támadásokról, a nyugati szövetségi rendszer válaszlépéseiről és az azóta is tartó következményekről fogunk beszélni Vince Csaba szerkesztőtársammal és Tót Csabával, a Mérce újságírójával.

[00:01:40]Én magam Pap Gáspár vagyok, ez pedig a forráspont, a Mérce és a Tilos Rádió Nemzetközi politikai műsora.

[00:01:51]Mielőtt elkezdjük a beszélgetést, szeretnélek arra kérni titeket, hogy lehetőségeitekhez mérten támogassátok a munkánkat.

[00:01:57]A mércét az olvasók és a nézők tartják el.

[00:01:59]Ezt és az ehhez hasonló adásokat akkor tudjuk hosszútávon csinálni, ha egyre több olvasónk és nézőnk dönt úgy, hogy hónapról hónapra támogat minket.

[00:02:07]Ebben a hónapban 100 új rendszeres támogatót gyűjtünk.

[00:02:12]Legyél te az egyik.

[00:02:12]A felhívást megtaláljátok a leírásban vagy a mérce.hu/ támogatás oldalon.

[00:02:16]Köszönünk minden támogatást.

[00:02:21]És akkor röviden a tények szárazon.

[00:02:21]Ugye 25 éve káb.

[00:02:24]Reggel 8 óra és 10 óra között repülőgépek csapódtak először a New Yorki World Trade Centerbe.

[00:02:29]Egymás után kettő és a tornyak ezután összehamlottak.

[00:02:34]Majd a Washington melletti Pentagon épületébe egy negyedik gépet is eltérítettek, de itt az utasok meghiósították, hogy a repülőt a támadók fegyverként tudják használni, és a gépet a földbe vezették.

[00:02:45]Ugye a támadásokat az Osama bin Láden vezete islamista Alkaida vállalta magára.

[00:02:49]Ez röviden ugye a nap eseménye.

[00:02:52]És akkor arra gondoltunk, hogy mielőtt mélyebbre merülünk, rendezünk egy kis múltidéz, mégpedig kollektív módon, mert mi közzétettünk egy felhívást a Mérce oldalán, hogy ki miképpen emlékezik 2001.

[00:03:03]szeptember 11-ére.

[00:03:03]És akkor a válaszokból küö kigyűjtöttünk néhányat.

[00:03:08]Köszi mindenkinek, aki aki hozzászólt.

[00:03:12]És akkor felolvasok egyet, egyet, és akkor beszélhetünk arról, hogy így mi derül ki ebből akkor így hogyan csapódott le ez a magyar társadalomban.

[00:03:20]Az egyik így szól: "A fiam mindössze három hónapos volt.

[00:03:23]Sétálni voltunk.

[00:03:25]Amikor hazaértem, benyomtam a tévét, mindenhol a WTC-ről volt szó.

[00:03:27]Volt, ahol csak kamerakép."

[00:03:29]Az első csatornánál azt hittem, hogy a film megy megint, ugyanis van egy film a VTC-s merényletről, és pont előtte adtam valamelyik csatorna.

[00:03:38]Kellett vagy 10 perc mire leesett, mi is történt valójában.

[00:03:40]A második gépet már élőben láttam, ahogyan a tornyok omlását is.

[00:03:44]És ez egy visszatérő elem a kommentekben.

[00:03:46]Többen is írták, hogy ez a filmszerűség meg a dolog sokása így Európában meg Amerikában nyilván teljesen újszerű volt.

[00:03:53]Ha megpróbálok nem közhelyet mondani, akkor a nekem az föltűnő, hogy mennyire meghatározó volt ez hat n 10 évvel a támadás után, még akár 10 évvel később is.

[00:04:02]A 10 évforduló még nagyon nagy dolog volt.

[00:04:04]Rengeteget beszélgettünk erről évekig.

[00:04:06]az utóbbi ilyen 101 év 10-14 év az, amiben igazából ennek a jelentősége elkezdett csökkenni.

[00:04:14]És ugye miért?

[00:04:16]Azért, mert olyan képeket amiket akkor látunk, meg a meg ugye a következményei Afganisztán, Irak az már teljesen közhelyes, közelebb is jött.

[00:04:26]Lényegében együtt élnek ezzel az emberek.

[00:04:28]Ez egyébként rá is vezet egy egy következőre.

[00:04:29]Azt mondja, hogy munkaközben hallottam egy munkatárstól, egy online hén csatornán már rajta voltak a képek.

[00:04:34]A különbség akkor még nem automatikusan islamista terrorcselekmény jutott az eszembe.

[00:04:38]Azó azóta felgyűltek a tapasztalatok.

[00:04:40]Tehát hogy megszoktuk látunk meglátod rögtön tudod hog miről van szó.

[00:04:46]Igen.

[00:04:47]És talán mindik itt kiemelnék ebből a kommentből, hogy hogy ugye az, hogy iszlamista meg az, hogy terrorcselekmény, az valószínűleg a mi közegünkben.

[00:04:54]Y ekkor tanultuk meg ezeket a szavakat és azóta a politikai szótárnak legalapvetőbb elemét képezik.

[00:05:00]Egy kollégánk, aki Szlovákiában nőtt fel, úgy emlékezett vissza, hogy a környezetében azon aggódtak ezekben a napokban, hogy a következő célpont a bősi erőmű lesz.

[00:05:10]Ühüm.

[00:05:11]Ugye ez meg inkább azt mutatja meg világosan, hogy hogyan asszociálták magukat ebben az egész Ja, nálunk már jól emlékszem, Paks volt egy most már meg kell erősíteni Paksot helikopterrel, mert mert mert ugye a WTC után logikusan, most nem akarom elpointodni, tényleg a WTC után logikusan Bős és Paks következik, tehát ez nyilvánvaló.

[00:05:27]Igen, igen.

[00:05:29]Ebből ugye az is következik, hogy hogy az USA-val szolidarítunk, az USÁval azonosítjuk magunkat, nyilván a megtámadott félként látjuk, és akkor nyilván ez a híradások keretezéseit hozzá is hozzájárultak, de azért nyilván néhány évvel vagyunk a rendszerváltás után.

[00:05:43]Valószínűleg itt itt ez nagyon meghatározó volt még.

[00:05:45]És akkor ami nagyon megdöbbentő volt, ezzel nem terveztem, hogy felhozom, de most már azt gondolom, hogy erről egy adást kéne csinálnunk, hogy megdöbbentő mennyiségű összeesküvés elmélet jelent meg azokban a kommentekben is, amik hozzánk érkeztek.

[00:05:59]Azem, hogy több mintha fele valamilyen módon utal az önmerényletre, vagy valami ilyesmire.

[00:06:08]És akkor ebből persze az is eszembe jutott, hogy a 911 utáni világ egyik az a hozomány, ami éppen mintha éppen ez volna.

[00:06:17]Igen, szerintem alapvetően az lehet itt a fő kulcs, ugye, hogy a terrortámadásokat a az Alkaida Bill Láaden nem ismerte el a négy évig gyakorlatilag, hogy 2000 4-ben mondták ki ők, azt hiszem hivatalosan azt, hogy oké, tényleg mi álltunk a a támadások mögött.

[00:06:35]Előtte ilyen kétértelmű kommunikáció volt csak a részükről.

[00:06:42]Ugye ez beindította azt a folyamatot, hogy oké, hát az Egyesült Államok és a szövetségesei az Alkaidát vállalják a támadásokkal, de hogy ugye az Alkaida a korábbi merényleteket ugye az Egyesült Államoknak a nagy követségei ellen elkövetett támadásokat Afrikában, Kenában és Tanzániában ugye gyakorlatilag gyorsan elismerték.

[00:07:06]Aztán a az ádeni kikötőben a USS Col a amerikai hajó, katonai hajó elleni támadást is elismerte az Alkaida.

[00:07:20]Úgyhogy kézenfekvő lett volna, hogyha tényleg ők állnak a háttérben, akkor a szeptember 11-i támadásokat is ugyanúgy elismerik.

[00:07:29]Ezt nem tették meg egyből, úgyhogy ez létrehozott egy olyan vákuumot, ami ugye beindította az emberek fantáziáját.

[00:07:37]Ugye 2001 környékén beindult a ez a folyamat, ugye, ami a terror elleni háborúban csúcsosodott ki, de hogy ugye az emberek teljesen képben voltak azzal, hogy hogy mi van a Közelkeleten, ugye a a az Izrael ellen létrejövő államok, ugye Irán, Irak ugye ők annó egymással háborúztak is, ugye Ugye az Egyesült Államok és Izrael is az irak-iráni háború kezdetén ugye Iránnak próbál segíteni legális, illegális, titkos, kevésbé titkos módszerekkel.

[00:08:18]Aztán ugye a 90-es években a Saddam Hussein rezsimére mélt amerikai szankciók és az annak következményei teljesen egyértelművé tették a világközvélemény számára, hogy ugye az alapvető probléma azért az Egyesült Államoknak Irakkal már sokkal inkább a a az a tulajdonsága van, hogy ugye mekkora olajkészlete felett örködik, és azt gondolom, hogy ez beindított egy olyan folyamatot, hogy az emberek megpróbáltak mögé látni a valós okoknak, ugye főleg a mai világban.

[00:09:01]Aztán hogyha visszagondolunk, mennyi mindent tűnt egyébként Konteónak, és aztán viszonylag gyorsan be is igazolódott.

[00:09:12]Én azt gondolom, hogy a a terrortámadásokat követő időszakban ez ez egy kulcsa volt annak, hogy hogy idáig fajultak a dolgok.

[00:09:23]Vannak ilyen elemek benne, amik igazából tehát, hogy ez egyik része a dolognak, hogy az amerikai világnak nagyon régóta része ez az összes késelmet.

[00:09:28]van egy titkos általában európai származású elit, akik titokban kontrollálni vagy uralni akarják a az alapvetően eléggé szétszórt és eléggé maguknak való amerikai telepeket.

[00:09:40]És akkor onnan jön előre ez az óriási ilyen konte kultúra, ami az Egyesült Államokban mai napig is van.

[00:09:46]Ö és ennek ugye már a Kennedy gyilkosság idején is már jól megmutatkozott, hogy a Birst Society például egy az egyben ez egy társaság volt, ami úgymond kutatta az igazságot a titkos elitről is, hogy a Kennedyvel mit csináltak.

[00:10:00]De a másik megjegyzendő meg ugye erősíti is az összes konteót, mint például az, hogy ez egy egész egy megrendezett dolog volt, amivel a B elérte, hogy ő a saját biztonsági államát, megfigyelő államát bevezesse.

[00:10:13]Ez már tükrözi azt, hogy mivel volt igazából gondjuk azoknak, akik a kontegokat támogatják a megfigyelő állammal, és akkor így egy ilyen egyszerűsített történetben előadják, hogy erre nem is volt szükséges.

[00:10:22]tényleg nem volt szükséges, csak hát minden krízis kihasznál az a az a az ezek ezek a fajta szervezetek, államszervezetekkel összefonódó nagy tőke minden krízist kihasználnak a saját céljaikra, és akkor ez így tovább erősíti.

[00:10:35]A harmadik pedig, hogy mindig van valami, amiről bebizonyosodik, hogy hogy valóban kamu volt.

[00:10:41]Ilyenek például, hogyha emlékszünk a lépfenés levelek, amiket mindenhova küldtek, hogy nemrég jelent meg egy Netflix sorozat arról, hogy ezt egy őrült és és mikrobiológiához nagyon-nagyon jól értő amerikai tudós kezdte el kiküldözgetni, és hogy ezt nagyon sokáig nem akarták, nem tudták kinyomozni.

[00:10:59]Ez már egy ilyen kérdés, ami a sorozatból kijön.

[00:11:01]Az FBI próbálkozott, de nem vette föl.

[00:11:03]De a legfőbb oka annak, hogy nem találták meg a valódi tettest, az az, hogy baromi jól jött az első verzió, amit erről kiszivárogtattak, és egy egy óriás morális pánikot teremtett akkor még ugye a postákat fizikailag bontották föl még 25 évvel ezelőtt is, és akkor mindenki elkezdett rettegni a lépfenétől.

[00:11:20]És ez ez igazából megint csak jól jött a szövetségi államnak, hogy nem baj, hadd rettegjenek csak egy picit.

[00:11:26]Tehát igazából mi se ők se ők maguk se tudták, hogy honnan származik ez a dolog, de hogy valóban voltak olyan részei, amelyek például az én emlékezetemben nagyon összekötődnek a támadással, bizonyították, hogy ezek tényleg el akarnak abban az évben, azon az őszön pusztítani mindenkit nyugaton meg mit tudom én, meg óriási hatalmuk van.

[00:11:42]És ez a levélküldözgetés például egy ilyen nagyon egy olyan elem volt, ami abszolút eszkalálta ezt a párik hangulatot, amire aztán mindent rá lehetett építeni háborútól, belső megfigyeléstől kezdve a ugye a muszlimoknak az ilyen nagyon-nagyon szoros muszlim laposságok nagyon szoros megfigyelése Európában, Amerikában itt kezdődik.

[00:12:01]Sőt még bizonyos tekintetben keményebb is volt a 2000-es években, mint ma.

[00:12:05]Tehát nagyon sok mindent lehet le lehet ebből vezetődni.

[00:12:11]És hát a konteo mindig az első módszer, ahogy az ilyen visszaélésekre reagálnak az emberek.

[00:12:18]Valószínűleg ebbe a sorba jól illeszkedik airaki háborúnak a az indoklása, ugye a tömegpusztító fegyverek, amiket nem sikerült szintén abban a formában prezentálni, sőt arra is van bizonyíték, hogy pontosan tudták, hogy nem nem sikerül majd prezentálni.

[00:12:31]Nyilván ez szintén ennek a történnek a része ez is aláhúzza ezeket a vagy megerősíti azt az élményt, hogy valójában az igazság van titkolva és előre ki volt tervelve minden.

[00:12:39]Egy kicsit tudnátok arról mesélni, hogy mi volt az Alkaida?

[00:12:45]Ki Osama ki volt Osama bin Laden?

[00:12:48]Tosom villádán ugye egy szúdi milliárdos volt, és az egyik leggazdagabb szúdi családnak a sarja volt.

[00:12:54]Ő ennek a családnak iszonyat befolyása volt Európában is.

[00:12:59]Tehát reklámokat, tehát a a Forma 1-es autókra volt a Bill Láde felírva annak idején a 80-as években.

[00:13:09]Tehát egy elképesztően gazdag család volt maga a Billá család.

[00:13:13]Oszama ugye ő úgy lett érdekes a nyugati közvélemény számára elsősorban, hogy ő a vagyonát felhasználva csapatokat kezdett szervezni a a szovjetafganisztáni háború idején.

[00:13:31]Ugye nyilván a szovjeteknek a kiszorítása érdekében, tehát itt az volt a koncepció, hogy hogy arab harcosokat toborozzon a Közelkelet minden részéről.

[00:13:44]És akkor Afganisztánba bevonulva az ottani mudsahediket próbálják támogatni a a megszálló a szovjet hadsereg ellen, a vörös hadsereg ellen.

[00:13:55]Ugye itt jött is egy ilyen, hogyha így visszagondolunk, akkor ugye Binádán és a a csoportjai ebben az időben ugye egyoldalon álltak a a mudaheet kívülről támogató Amerikai Egyesült Államokkal is.

[00:14:10]Hát ez alapvetően még nem kellett volna, hogy komoly törést okozzon később, de hát aztán ugye az ideológia, illetve az amerikai jelenlét a Közelkeleten majd ezt fogja eredményezni.

[00:14:23]De hogy a hogy a Bill Láden elsődleges motivációja az az volt, hogy a hogy a hitetlen szovjet megszállókat sikeresen kiszorítsák a Közelkeletről, illetve Nyugat-Ázsiából ugye blokk.

[00:14:36]És akkor a a az ő harcosai, a csoportjai gyakorlatilag dsihádot folytattak a a megszállás ellen.

[00:14:47]Ühüm.

[00:14:47]És akkor tulajdonképpen a a hitetleneknek a kiűzése, ez a motívum ismétlődik meg tulajdonképpen később a 90-es években, de ekkor már az USA és szövetségese ellen, ha jól értem.

[00:14:59]Így van.

[00:14:59]Tehát ugye az történt, hogy a az első öbölháború idején ugye Billaden felajánlotta a szúdi kormánynak, tehát a saját hazájának, a kormányának azt, hogy ő a az Afganisztánban már jól bevált csoportjait nagyon szívesen átmozgatja a Szaarábiába.

[00:15:17]Ugye erre azért lett volna az ő elmélete szerint szükség, mert ugye a szabdus évekor már ugye Szaarábi is fenyegette, nem csak Kuvaitott azzal, hogy megtámadja.

[00:15:31]Viszont a szúdi kormány az Egyesült Államok segítségét kérte az ő segítsége helyett, ami ugye Bin Ládenemben egy olyan törést eredményezett, hogy oké, akkor innentől kezdve ilyen nyugati, szekuláris vagy keresztény megszállás fog történni gyakorlatilag a a az iszlám két legfontosabb városának otthont adó területen.

[00:15:57]Úgyhogy ez volt a fő motivációja annak, vagyis inkább a kiindulópontja annak, hogy Bin Láen teljes mértékben a nyugat ellenel fordult.

[00:16:07]Ez volt az a kulcsmozzanat, amit Bináden nem tudott megbocsátani.

[00:16:11]És akkor innen jutunk el abba az irányba, hogy ugye anno a szovjet kommunizmus volt a a szekuláris szovjet kommunizmus volt az ellenségkép.

[00:16:22]Innentől az öbölháború után gyakorlatilag a az Egyesült Államnok és a nyugati liberális világ rend egy volt a a az iszlamizmus célpontja.

[00:16:40]Igazából ez az egyik, amit a terror terror ügyi ilyen nem tudom szakértők a korszakban mindig hangsúlyoztak, hogy az Alkaida az lényegében egy amerikai elnevezés.

[00:16:51]Tehát a CIA, a Pentagon és Washington találtak ki kommunikációs célokból, mert így mégis csak, hogy van a Bináron és van az Alkaida és ez egy csoport, ez egy nagy globális szervezet, ami bárhol lecsaphat és mindenhol nekünk kell lenni, és mindenhol mindent nekünk kell ellenőrizni, mert bárhol ott lehetnek.

[00:17:07]Valójában ezek versengő kiscsoportok voltak, amelyek egymást is próbálták megelőzni abban, hogy keményebb vagy beleállósabb, vagy addig még nem látott durva terrortámadásokat hajtsanak végre.

[00:17:17]Volt egy ideológiai keretük.

[00:17:19]Ugye amikor iszlamizmusról beszélünk, akkor nem, tehát hogy rengeteg iszlamista nyilvánvalóan soha nem robbangatna, vagy próbálna meggyilkolni nyugatiakat se a közelketten, se pedig nyugaton, hanem ők ilyen tehát, hogy lényegében ez egy politikai mozgalom, ami még így se egyáltalán nem szimpatikus, ultrakonzervatív és nagyon érdekes, hogy az iszlamizmus, mint olyan, ez a brit birodalom területén alakult ki.

[00:17:41]Tehát, hogy nagyon sokféle gyarmatosító volt a közelkeleten a muszlim világban, de kifejezetten a brit birodalomnak a az indiai része volt az, ahol az iszlám fundamentalizmus először megjelent.

[00:17:52]Szó szerint kell venni a koránt.

[00:17:54]Konkrétan arra az az a célunk, hogy a túlvilágra kerüljünk, mert ez a világ tisztá tisztátalan.

[00:18:02]Ez a deobandi, tehát az indiai pakisztáni világból jön.

[00:18:04]úgy kerülhet Egyiptomba egy másik brit britek által gyarmatosított vagy hát ilyen fennhatóság alá vont országba, és úgy kerül átelevő a közelkeletre.

[00:18:15]És ugye ez ennek része az, hogy egyfajta elképzelt idilli iszlám múltba kell visszatérni, ami a 7.

[00:18:21]század, ami azt jelenti, hogy a férfiaknak hagyományos, valamilyen szinten hagyományos ruhát kell hordania, de a nőket abszolút el kell takarni, ami előtte sehol nem volt.

[00:18:29]Vagy hát az arab félsziget bizonyos területeire volt jellemző, de már ott is eltűnőben volt, amikor ez a politikai mozgalom föltámasztotta, és igazából a saját társadalmukat akarták megtisztítani úgymond a tisztátalan nyugati dolgoktól, amik érik, főleg az 50-es60-as évektől fölfelé.

[00:18:48]És aztán ebből lett egy ilyen nagyon radikális irányzata, ami ugye fegyverrel akarja fölvenni a harcot a tisztátalanok ellen a saját országaiban.

[00:18:54]És ez már egy rohadt veszélyes dolog önmagában, polgárháború.

[00:18:58]De a Bin Ladenék azzal csavarták meg ezt az egészet, és főleg az Osama Bin Laden volt ennek a fő ideológusa, mondjuk a 90-es évek végétől, hogy nem nem csak kiüldözni kell a a nyugatiakat, meg a hitetleneket, meg nem csak leményszárolni, igyekezni kell ám őket, hanem a saját földjükre kell menni, és ott kell győzelmeket aratni.

[00:19:17]Ez volt az az ellenséget, vagy hát a nagy gonoszt, a nagyságetát a saját földjén kell megtámadni.

[00:19:23]És itt jön be az a terrorizmus, amit akkor már 40-50 éve ismer azért Európa voltak palesztin felkelők, nagyon radikális balosok.

[00:19:31]Ugye a Vörös hadsereg frakciót itt érdemes emlegetni, akik eb ez ezeket a módszereket, vagy legalábbis ebbe az irányba mozdítottak el úgynevezett ilyen fegyveres harcokat.

[00:19:41]De ez a ez tényleg tehát, hogy a szeptember 11 az viszont nem ilyen klasszikus értelemben vette, tehát nyilván terrortámadás, de nem hasonlít egyikre se, ami előtte előtte történt.

[00:19:52]Tehát az, hogy te megfogod nagy böinget és eltéríted a gépet, de nem követelőzöl váltságdíjat, vagy nem teszed le valami replőtérre, hanem így belevágod egy óriás épületbe a New York City közepén, ez ez ugye már ez már a ez már a médiavilágról szól.

[00:20:11]Gondolkoztam ez a 70-es években azért nem csináltak ilyet, mert mert tehát hogy senki nem senkit nem érdekelt annyira, hogy a tévén ez hogy fog megjelenni.

[00:20:18]Inkább az érdekelt őket, hogy hogyan félemlítik meg magukat a hatóságokat és hogyan próbálják elérni a saját céljaikat, a konkrét kitűzött céljaikat ezzel.

[00:20:26]A Bin Láené volt majdnem az első, ami arról szólt, hogy igenis ez a ez ez menjen le a tévébe mindenhol menjen le az egész világon a tévébe.

[00:20:35]Mindenki tudjon róla egy idő után, hogy ezt kik csinálták, és mindenki próbálja legalábbis az üggyel, ha nem is vele, összekötni.

[00:20:42]És akkor ő tudta, ő ő nagyon profin használta az egész médiavilágot, nem véletlenül egy ilyen milliárdos nyugatos környezetből származik, pontosan tudta, hogy mire van szükség.

[00:20:54]olyan feltételezések is vannak, hogy ő ezt azért tagadta évekig, hogy keresse.

[00:20:58]Tudta, hogy ebből lesz a médiabotrány.

[00:21:00]Minden újságíró próbálja megtalálni, minden újságíró próbál vele interjúkat készíteni, mindenki próbál mindenféle információt beszerezni róla, miközben ő rejtőzik, és egy után úgy döntött ugye, hogy ezt a kis Katari hírcsatornát, ha az Aljazirát fogja, ugye az úgy emelkedett föl az Aljazira globális médiával, hogy neki küldözgette el a hangfelvételeit Bin Laden őket választotta.

[00:21:20]És ez egy ilyen nagyon profi médiastratégia, és azért kell 3000 embernek lényegében meghalnia, mert a CNN-enn ez fog leginkább átmenni.

[00:21:26]És ez a ez igazából ez is egy új korszaknak a nyitánya, aminek most már a kellős közepében élünk.

[00:21:36]Oké, folytassuk egy kicsit a multizést, egy egészen másik nézőpontból.

[00:21:38]Ugye politikai kontextus, és egy olyan politikai kontextus, amiről mostában elég keveset beszélünk, okkal talán, de azért mégis tegyünk egy ilyen kísérletet.

[00:21:51]Ugye kétszer egy másik nagy eseménye a Genfi G8-as találkozó volt.

[00:21:57]Pontosabban részben a találkozó részben sokkal inkább az az ellenéni tiltakozások, hogy ebben az Észak-olasz városban nagyjából 200000-en, ez egy nem olyan nagy város tiltakoztak helyben a G8-ak, tehát hogy a legerősebb északi nyugati államok vezetői és az általuk megszemélyesített berendezkedés ellen.

[00:22:13]Ö két évvel korábban ugye a altrob mozgalomnak talán a legnagyobb leglátványosabb sikere ugye a siattali blokád, amikor a kereskedelmi világszervezet találkozóját sikerült lényegében ellehetetleníteni.

[00:22:26]Ugye több 100z szakszereti környezetvédő aktivista akadályozta meg a szervezetminiszteri konferenciának rendes működését.

[00:22:37]Ez az időszak tehát a 2001-et megelőző időszak, ez mindenképpen az alter globalizációnak a csúcs csúcsidőszakja.

[00:22:44]A neoliber az úgynevezett neoliberalizmus, tehát a a dereguláció, az államok leépítése a bank és pénzvilágnak a lényegében majdhogy nem politikai, most már teljes mértékben politikai szereplőként való megjelenésének korszaka.

[00:22:56]Ugye 1979-80-ban kezdődik.

[00:22:59]Az egyik első ilyen radikális reakció pont az iráni forradalom egyébként.

[00:23:03]És amikor ennek már a közepében vagyunk, akkor akkor azért így nem tudom, tehát hogy furcsa időszak volt a 90-es évek.

[00:23:11]Aki még emlékszik éppen összehaamlott a Szovjetunió.

[00:23:14]Nem volt olyan nagyon menő mondjuk kimondani, hogy valaki radikális balos vagy kommunista, mert hát éppen egy bukott projektnek a nem tudom képviselője.

[00:23:22]És ez így eltűnt igazából a közéleből kinevették azt, aki kommunistának hívta magát például nyugaton.

[00:23:28]És ezért ilyen alternatív módokon próbál, tehát a globalizáció az mégis csak elkezdett pusztítani, területeket rabolni, évszázadok óta ott élő embereket így így így elzavarni és mondjuk város felé hajtani.

[00:23:45]Tehát óriási változásokat, brutális változásokat okozott világszerte.

[00:23:46]Nálunk azért a rendszerváltást gúy nevű ilyen csomagba szoktuk ezeket emlegetni, mikor egyszerre bezárnak, nem tudom 100 gyárat és mindenki mehet ahova akar, vagy mit tudom én, mindenkit rokkanyugdíjba küldenek, mert már nincs rá szükség.

[00:24:00]Ez is ehhez a csomaghoz tartozik.

[00:24:02]Ez mindenhol ilyen sérelmeket okozott, és erre egyfajta ilyen lázadást kellett szervezni, de nem mondhattuk azt, hogy mi nemzetközi szocialisták vagy valami vagyunk, mint a 20.

[00:24:10]század elején, hiszen azt nagyon könnyű támadni, nagyon könnyű szétszedni, hogy ezel amúgy se értettek egyet azok az emberek, akik ebben részt vagtek, hogy ők csak ezek, mert voltak aztak jobboldaliak is, mindenfélék, konzervatívok.

[00:24:23]Ezért egyfajta ez volt az alter grop, hogy világszerte kell szerveződnünk globálisan a globalizáció ellen.

[00:24:31]Tehát hogyha ők globálisan cselekednek, nekünk is kell.

[00:24:33]Viszont ilyen nagyobb az, hogy kik vagyunk mi és igazából mit akarunk, azt olyan nagyon nem döntötték el.

[00:24:39]Tehát igazából így nézett ki ez a mozgalom, és valóban ez ez vezette a híreket 99000-ben.

[00:24:46]Viszont valamilyen szinten ugye a globális dsihad meg ennek így keresztbe rakott.

[00:24:51]Tehát hogy hogy úgy úgy lehet elképzelni, hogy azelőtt ugye a legradikálisabb a korszakban az az a siatt harcok és háborúk volt, ahol a hatalom versus az emberek képigy megalkotódott és még Genfben is 200000 jöttek a világ minden részéből.

[00:25:07]Ezek akkoriban konkrét profi szervezések voltak, hogy ott lesz a G8 és mi is akkor még G8 volt ugye Oroszországgal együtt.

[00:25:14]Mi pedig megyünk oda és megpróbáljuk megállítani, vagy megpróbáljuk szétverni az egészet.

[00:25:17]Tehát konkrétan ez volt a célja.

[00:25:21]És amikor bejön szeptember 11, akkor igaz igazából ilyen pillanatok alatt, tehát hogy hogy pillanatok alatt elsöprés, pillanatok alatt átalakul ez a konfliktus, hogy még még előtte mi voltunk a globalizáció ellen, és hát nem ha nem is éppen békésen, de azért ilyen, hogy mondjam, azért a a gyülekezéses tüntetés és a rendőrökkel való összecsapások terepén tartottuk ezt az úgynevezett világ szerte folyó harcot.

[00:25:47]Így jön egy ilyen bin Láaden figura.

[00:25:50]Ráadásul Dél-Ázsiából vagy a közelkeletről, ahogy nézzük, és azonnal lerombolja a World Trade Centert, amit előtte mondjuk nem tudom, mások is a globalizáció szimbólumának tartottak.

[00:25:58]Ő igazából csak átveszi, de azonnal le is rombolja.

[00:26:02]Akkor így egy pillanatra mindenki megállt, hogy oké, mi tart, mi tiltakozni akarunk ez ellen, meg le akarjuk rombolni, meg akarjuk bosszulni, meg minden, de hogy basszus, ez azért már durva.

[00:26:11]Üm, tehát volt egy ilyen pillanata a dolognak, amitől amitől azért meg is állt.

[00:26:15]És a másik meg, hogy ugye nyilván nem tudtak ezek a hatalmi, ezek a rendőri szervek, rendfenntartó szervek igazából mit kezdeni ezekkel a nagy G8 tüntetésekkel például.

[00:26:23]És utána meg ugye amikor kialakul a megfigyelő állam, az többek között arra is jó, hogy ezt így kordába szorítják.

[00:26:30]De hosszú távon meg egyszer nem verte szét az Alter Group mozgalmat.

[00:26:34]Az Altergroup mozgalom néhány év alatt mutálódott ugye iraki háború ellenes mozgalmat.

[00:26:38]Tehát az, hogy akkor az iraki háború ellen 1 millióan vonulnak föl, az nem véletlen műve.

[00:26:43]Az annak a műve, hogy volt Seattle 99, Genf 2001.

[00:26:48]És azért van az, hogy most amikor Trump megtámadja iránt, és már évtized, tehát hogy már évek óta nincsenek ilyen tömegmozgalmak, akkor meg nem, tehát hogy akkor meg nem vonul föl senki.

[00:26:55]Üm, ezt egyébként javaslom a nézőknek is, hogy a ugye ezt ma már nehéz elképzelni, Budapesten 2003-ban kétszer 500-3000 ember tüntetett az iraki háború ellen.

[00:27:07]Ugyanó a a humanista mozgalom elsősorban, amelyik mondjuk a leg legnagyobb hálózata volt Magyarországon talán az alternubnak a hősök terén, ha jól emlékszem, és egyé komoly tüntetés volt ma ilyen tulajdonképpen elképzelés nehéz.

[00:27:19]Nyilván ez is ennek volt köszönhető, hogy ebben már volt néhány évtizedi munkája ennek a akkor már lefelé tartó Altel Glob mozgalom.

[00:27:29]És ha jól emlékszem a pánk pánkok hóval megdobálták Bródi Jánost szegényt.

[00:27:35]Igen.

[00:27:35]És a a Anima Sound System.

[00:27:39]Igen, igen, igen, igen.

[00:27:39]Ez a Trigger talán még emlékszik, hogyha valaki fölkeresi.

[00:27:43]Nem tudom.

[00:27:45]Én ezt így utána úgy tudnám összefoglalni, hogy a a portalegrei szociális világfórum mottója volt ez, hogy another world is possible.

[00:27:50]És akkor hát tulajdonképpen megkap ez a lehet más a világ, amit a magyarok ismerhetnek.

[00:27:56]magyarok ismeretnek augy az LMP ezt ezt módosította, de hogy hogy tulajdonképpen most visszafelé, hogy 2001-ben mi volt az a dolog, amitől más lett a világ most visszatekintve egyértelműen azt hiszem, hogy ez o mint olyan mintogyha ők elmondták volna Porto Allegrébe.

[00:28:11]Pontosan erről beszéltem, hogy elmondják Porto Allegrébe, hogy lehet más a világ, nem muszáj globalizációnak.

[00:28:15]Aztán Orthom bin Laden pedig a a saját ilyen nem tudom, pszichopata vigyorával ezt megismétli, hogy lehet más a világ, csak nem ugyanarra gondolnak, ugye, de mégis átvette úgymond a szlog.

[00:28:27]És akkor az a világ, ami jött, az azért az erőteljesen, amit említettél, és a megfigyelési államok világa, a szekurizáció világa nyilvánvalóan nekannak az összes, hát assasszem mindenki által ismert kritikái, egy kevésbé demokratikus világ az államoknak alapvetően a a biztonsági kockázatok felmérése és és semesítése az elsődleges feladata.

[00:28:48]És akkor erről szeretnék egy kicsit beszélni, hogy tulajdonképpen hogyan alakította át a világot ez az úgynevezett tereni háború.

[00:29:01]Ugye ez talán a legmeghatározóbb folyamat, ami kétszer egy után elindult azzal együtt, hogy persze lezajlottak közben konkrét háborúk is rengeteg áldozattal és teljes régióknak a az összomlásával és újrarendeződésével.

[00:29:14]De azt hiszem talán az lenne a legérdekesebb, ha arról beszélnénk, hogy hogy ez az eszközrendszer, ami 2001 után fellépve lesz, hogyan hogyan hogyan épült fel a a terrortámadást követően?

[00:29:28]Ugye alapvetően ez a a Bushnak a hivatalos doktrinája, a terror elleni háború.

[00:29:33]Ugye az első fontos lépése a a az úgynevezett Patriot ECT volt.

[00:29:38]Ugye ennek keretében kezdték a megfigyeléseket, a lehallgató lehallgatásokat a legálissá tenni.

[00:29:49]Ugye a világon bárhol gyakorlatilag meg tudnak figyelni bárkit, hogy mit csinál, le tudják hallgatni.

[00:29:57]Ugye azóta folyamatosan jobbnál és jobbnál jobb technológiai eszközöket kapunk, aminek következtében sokkal egyszerűbbé vált a a megfigyelésünk, és mi még fizetünk is azért, hogy minél egyszerűbbé váljon az államoknak, a nagy vállalatoknak a a az emberek utáni kémkedése.

[00:30:21]Úgyhogy ez szerintem az egyik legfontosabb a következménye ennek a a rendszernek.

[00:30:28]Ugye beszélgethetünk a terror elleni háború gyakorlati megvalósulásáról, amit említettél, ugye Afganisztánról, illetve Irakról.

[00:30:39]Ugye az Afganisztán elleni háború úgy még mondjuk úgy egy ilyen tágabb támogatást élvezett.

[00:30:47]ugye a Alkaidára való hivatkozással támadta meg a az Egyesült Államok Afganisztán, és viszonylag gyorsan el is távolította a tálib rezsimet.

[00:30:59]Aztán, hogy 20 évvel később ugye vissza is adja a hatalmat a táliboknak, gyakorlatilag egy ellőtt puskagolyó nélkül.

[00:31:11]De a fő probléma, ami szerintem a legmegosztóbb, és a mai napig sokan úgy tekintenek vissza rá geopolitikai, illetve világpolitikai szempontból, az a az irak elleni háború volt.

[00:31:23]Ugye a bevezetőben említett is, hogy a tömegpusztító fegyverekre hivatkozva indult meg az USA támadása Irak ellen, de teljesen egyértelmű volt.

[00:31:37]Ugye az Saddam rezsimje gyakorlatilag több mint egy év hát egy évtizede volt gyakorlatilag ilyen elképesztő mértékű szankciók alá vetve.

[00:31:48]Ugye van az a híres interjú a az USA korábbi külügyminiszterével, Madlen Obrig, akitől megkérdezik azt, hogy hogy az az USA hivatalos adatai szerint 500000 iraki gyermek halt már bele ezekbe a szankciókba, és hogy ő mit gondol erről.

[00:32:09]És erre azt mondja ugye az Allbright, hogy ez egy nagyon komoly ár, de hogy ők úgy gondolják, hogy ez ez az ár megéri.

[00:32:16]Úgyhogy ez szintén maga ez a kijelentés, nem mintogyha ez nagy titok lett volna egyébként, főleg nem a közelkeleten, tehát teljesen egyértelmű, hogy ők alapból is így látták a helyzetet, de ez a megnyilvánulás a sok vezetőnek, vallási vezetőnek ez gyakorlatilag felért egy beismeréssel, hogy itt tényleg az iszlám a a az arabok állnak a a a a nyugat és az USA célkeresztjében.

[00:32:50]Úgyhogy ez ugye segített azért előre fölpörgetni azt, ami majd később szeptember 11-én kulminálódik.

[00:32:54]De visszatérve Irakhoz, ugye már Bush apjának, az öreg Busnak is ugye Iraka az egyik ilyen legfontosabb sikere, illetve hibája is volt egyben.

[00:33:10]Ugye mivel sikerült ugye Irakot kiszorítani Kuvaitból, ami ugye a célja volt az elsőből háborúnak, ő a déli déli déli raki síákat ugye buzdította arra, hogy keljenek feldam rezsimje ellen, amiből ugye délen azt gondolták, hogy oké, ez gyakorlatilag egy az a trigger lesz, ami ledönti majd a Saddam rezim És meg is indult a felkelés.

[00:33:43]Igen ám, de az Egyesült Államok ugye nem jött segíteni, és a Bush később után így mondta, hogy hát ő nem is úgy gondolta ezt, meg hogy ez nem az volt, aminek hallatszott.

[00:33:53]Úgyhogy ezt sokan a személyre vetették Búsnak, hogy gyakorlatilag cserben hagyta az irakiat.

[00:34:01]Úgyhogy ha már az Egyesült Államok szeptember 11 után Afganisztánban volt, viszonylag kézenfekvő volt, hogy ezt a projeket be is tudják fejezni, aminek ugye a központja a Serdus vezette Irak volt, úgyhogy már csak meg kellett találni azt a kapcsolatot, ami már akkor is egyébként eléggé ilyen hihetetlennek tűnt, mondjuk így, hogy hogy a szekuláris kis bát párthoz tartozó szeddem.

[00:34:32]Hussein egyébként tényleg iszlamistákat, dsihadistákat támogatott volna valamilyen módon, mert még rá tudott fogni, oké a tálibokra, oké ott megvan a az ideológiai vallási kapcsolat, de hogy a Saddamnál nem volt meg, az teljesen egyértelmű volt.

[00:34:51]Úgyhogy ráfűzni egy ilyen brutális háborút, egy oké, nem egy jó lelkű ember által, egy kedves ember által vezetett rezsim elleni háborúra.

[00:35:03]Tehát ez egy ilyen eléggé mondva csinált ügynek tűnt.

[00:35:09]És ugye aztán ennek 1000er fajta következménye lett.

[00:35:12]Ugye beindította a a dsihadista csoportokat Irakban, a Közelkelet más területein, amin majd kulminálódik abban, hogy ugye az arab tavaszra azt gondolta mindenki, hogy ez egy hú, egy demokratikus átmenet lesz.

[00:35:28]Aztán kiderült, hogy ahol demokratikus választásokat tartottak, ott rendre a szélsőséges vallási szempontok alapján csoportosuló pártok nyerték meg a választást.

[00:35:41]Visszatekinthetünk akár ugye arra, hogy Kelet-Európára milyen hatása volt az iraki háborúnak.

[00:35:46]Ugye ez egy felhatalmazás, egy felhatalmazás nélkül megindult háború volt, ami ugye a Putyin is gyakran visszaidéz, hogy nála ez volt az a töréspont, hogy oké, hogyha bármilyen rezsim ellen lehet menni, ami valamiért nem tetszik, akkor ki tudja, hogy ki lesz a következő.

[00:36:07]Úgyhogy ennek ebből a szempontból nagyon komoly hatása volt ugye Ukrajnára, mert ő gyakorlatilag ugyanzt mondogatta, hogy Ukrajna egy illegit kormánnyal rendelkező állam.

[00:36:19]Meg is tudta ezt mondani.

[00:36:22]Ők ugye PSnak nevezik a az Euróajdant.

[00:36:28]Ez volt a a kiváltóka.

[00:36:28]Úgyhogy gyakorlatilag, és ez még csak a 2000-es 2010-es évek közepe, és akkor még nem beszéltünk az ISIS megjelenéséről, ami gyakorlatilag teljesen háttérbe szorította az Alkaidát már, ami gyakorlatilag ilyen kiscsoportosulásoknak a viszonylag laza szövetségéke lett így a 2020-as évek közepére.

[00:36:52]Ugye az Alkaida ma még amit Alkaidának lehet nevezni ugye az a az alsabab a Szomáliában, illetve a gyakorlatilag a jemeni alkaida az a és egy darabig ugye a szíriai kor a mostani szíriai kormány és elnök a szíriai polgárháború volt még ennek egy nagyon fontos megtestesülése.

[00:37:17]ugye a jelenlegi szír elnök, hát merolani néven annak idején ugye volt az ISISben is egy nagyon fontos pozíciót betöltő személyiség.

[00:37:26]Aztán ugye az Alkaidának volt a helyi leányvállalatának a vezetője, és amikor érezte a változás szelét, illetve a törökök elkezdtek mögé állni komolyabban, akkor ő ugye lemosta magáról az alkaida jelzőt.

[00:37:41]Erről akartam rákérdezni, hogy a ugye a terené háborúnak van az a szal nagyon mainstream értelmezése, hogy hogy lényegében a háború körf forgását hozza létre, vagy hosszabbítja meg.

[00:37:52]Lehet, hogy inkább így kéne mondani, tehát hogy terror terrorcselekmények, megtorulóháború, destabilizáció, polgárháború és akkor újabb ameriká ellenes, birodalom ellenes, nyugatellenes milíciák megerősítése, újabb terrorcselekmények.

[00:38:09]Hogy a világ mai állását tekintve, vagy mondjuk a közelkeleti régió mai állását tekintve ez mennyire megalapozott szerintetek?

[00:38:17]Hát a közelkeletre ránézve, és vissza is utalnék a a az irak elleni háborúra, ugye a Közelkelet átalakulásának az abszolút nyertese, nem az Egyesült Államok, akik megdöntötte a Saddam rezsimjét, hanem hanem furcsa módon pont Irán lett, ami sikeresen ugye leuralta a déliaki kapcsolatait.

[00:38:39]Ugye Irán gyakorlatilag egy ilyen m hegemon szuper erővé vált a a Közelkeleten.

[00:38:53]Sokkal erősebb, mint bármelyik más.

[00:38:55]Nyilván Izraelt leszámítva.

[00:38:55]Ugye Izrael egy kimondottan kimondatlanul is atomhatalom, tehát azért az más kategória.

[00:39:04]De most így a a az Irán Egyesült Államok közti háború során azért látjuk, hogy Irán gyakorlatilag, hogyha kap egy ütést, akkor ott bevisz hármat, vagy a Egyesült Arab Emirátusoknak, Jordániának, Bahrenek, Katarnak, tehát a a az ott lévő amerikai szövetségesek azért bőven megkapják a részüket ebből.

[00:39:26]Úgyhogy ez korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy hogy Irán ilyen ilyen asszertíven lépjen fel, akár csak a közelkeleten belül is.

[00:39:38]Aztán, hogy mit vállaltak be ugye Izrael ellen, amikor ugye a a háborúnak a a forró része zajlott, az meg egy az meg tényleg az a kategória, ami amit szerintem senki elképzelni nem tudott volna, de ugye maga ez az egész üraki invázió egy olyan láncreakciót indított el, ami ami azt eredményezte, amit ma látunk, hogy egy abszolút elvileg papíron nagyon meggyengült Irán, gazdaságilag, mindenképpen meggyengült Irán, gyakorlatilag egyedül urálkodóvá válik a közelkeleten, hogyha Izraelt nem számítjuk, ami egy, amiből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy gyakorlatilag a Közelkelet erő térképe teljesen átrajzolódott, és nem az Egyesült Államok javára.

[00:40:31]Hogyha visszagondolunk arra, hogy Irakból mi lett, az gyakorlatilag az Egyesült Államok és Irán közti proxi játszótérré vált.

[00:40:41]Gyakorlatilag az államnak semmilyen szuverenitása már régóta nincsen, de aztán most meg egyre kevésbé.

[00:40:48]Ugye van a Kurdautonóm terület, ők abszolút nem működnek együtt, hogyha nem akarnak Bagdaddal.

[00:40:57]Bagdad meg a az Egyesült Államok és Irán közti kötélhúzásnak van alárendelve, úgyhogy gyakorlatilag egy egy bukott államnak tekinthető.

[00:41:12]Hát igen, ez mind igaz.

[00:41:12]Szerintem a legsúlyosabb örökség az az sokat szokták mondani, hogy a térségben, az arab fejszigeten a a a az asszíriai ir tehát ebben a levantei térségben, Palesztina, Izrael térségében súlyos az öröksége, merthogy lényegében a külföldről érkező invázióra a végén csak széls jobbos vagy jobbos iszlamista válaszok születtek, tehát hogy a politika az ilyen értelmezhetetlenül örökre ebbe ragad benne, hogy iszlamisták, iszlamisták verszus mondjuk olyan diktátorok, mint az egyiptomi diktátor és a katonai diktatúrája, ahol az ilyen pinocsát stílusú rezsim az még a pozitívabb vagy jobb opcióként van lefestve vagy eladva, mint a vetélytársaik, akik kábé így a nem tudom tényleg valahol az iszlám Állam is a Talibok szintjén mozognak.

[00:42:03]Tehát ezek maradtak a politikai opciók a térségben.

[00:42:06]Én ezt annyival egészíteném ki, hogy ez Európára és Észak-Amerikára is valamennyire igaz.

[00:42:10]Tehát, hogy ez az egész konfliktus meg átkereteződés, látjuk, hogy ma már hogy csapódik le az emberekbe.

[00:42:15]Összefolyik minden, ami akkor tök külön volt.

[00:42:17]Tehát, hogy akkor még ugye azért számított, voltak úgymond az antiglobalizmussal akár egyetértő baloldali értelmiségiek is nyugaton, akik viszont támogatták például az iraki háborút.

[00:42:30]Miért támogatták?

[00:42:30]azért, mert eleven kapcsolataik voltak az ottani mondjuk iraki kommunistákkal, akiket ugye Sádam még meghagyott, mert hogy iszonyatos irtóhadjárat volt ellenünk a 80-as években.

[00:42:40]Kurd mozgalmak hasonlóan mindig inkább egy ilyen progresszív, bár nem békés irányba hajlottak.

[00:42:47]Ugyanígy az iráni ugye az iszlám rezsimet elutasító és általuk gyakran kivégzett helyi balos vagy akár radikális balos szervezetek, ezek azt mondták, hogy valószínűleg bármi jobb, mint ami akkor van.

[00:43:01]Tehát akkor úgy érezték, hogy bármi jobb, csak Saddam Hussein menjen, nekik aztán mindegy.

[00:43:07]És egy pár napig, vagy pár hétig, mondjuk amíg ez az amerikai megszállás elkezdődött, úgy érezték, hogy hát ebből még akár jó valami jó is kisülhet, ledöntögették a szobrokat meg minden, és ennek nagyon nagy, tehát hogy ma már elképzelhetetlenül nagy ereje ereje volt például nyugati baloldalon is, hogy de mi van, ha ez annyira nem rossz?

[00:43:26]Tehát két rossz közül a kisebbik rosszat kell választani.

[00:43:27]Ez ma is sokszor megjelenik ez az érvelés sokféle politikai helyzetben a bal oldalon, de hogy akkor meg a a háborús helyzetben is megjelent.

[00:43:37]És és és igenis volt ennek az ereje.

[00:43:37]Ma 20-25 évvel, 23 évvel, akármennyivel később, attól függ, hogy melyik eseményre gondolunk.

[00:43:44]Viszont azt látjuk, hogy ez teljesen eltűnt.

[00:43:47]Aki ugye antiimperialista balos, az úgy általában azért így logikus módon a saját kormánya vagy saját országa tartja a fő felelősnek.

[00:43:56]Tehát, hogy főleg, hogy az imperialista országokban élők ugye nagyon hangsúlyos, hogy mindenért mindenért kifejezetten csak és kizárólagó USA és esetleg még USA és Izrael hibás az egész világon.

[00:44:06]És így összemosódnak úgymond ilyen balos eszmék a olyan eszmékkel, amik konkrétan hát nem tudom így így tényleg az iszlamizmussal összevethetőek.

[00:44:17]Tehát például vannak ezek a alapvetően baromi jó szándékos, nagyon sok jót akaró, ilyen amerikai palesztinparti tüntetők, és akkor volt egy ilyen palesztin irán pro iráni pro palesztin tiktok, ahol így elkezdtek azonosulni például az ajatollakkal, amikor meggyilkolták, akkor ugye ilyen még assassiszem ilyen amerikai antiimperialisták ki is mentek a temetésére, fiatalok, akik valamikor régebben a BNY mozgalomban voltak, de most már így radikalizálódtak, és akkor ott mondták, hogy a világ egyik legnagyobb antiimpéista, harcos át temetjük, miközben izé a rezsimje az nem tudom évtizedek óta kommunistákat lógat föl a a a nyílt utcán konkrétan mostanában már nem annyira régebben azért elég sokszor ezt nyilvánosan is csinálták és hogy hogy valahogy összemosódik ez az egész egy nagy katyvasszál a szélső jobb meg a szélsőből tényleg úgy, ahogy néha a liberálisak szokták vádolni az embereket így tényleg így megkülönböztethetetlenné válik egymástól és ez is ennek az egész terror elleni úgymond lecsapásnak meg ennek a több millió áldozatnak meg konkrét országok teljes szétverésének.

[00:45:22]Tehát, hogy azt tényleg nem érdemes tagadni, hogy a 2003-as iraki megszállás után még Ukrajna is most öt év háború ö háború ötödik évében jobb infrastruktúrával, jobb állapotban van, mint Irak az első év után volt.

[00:45:34]Konkrét normális egészségügy volt, normális oktatási rendszer, normális infrastruktúra abban az országban, és soha többé nem lett.

[00:45:41]Most már lassan a ha 26-at tapossuk, még mindig nincsen ugyanazon a szinten, mint Szaddam Hussein utolsó évében az a várható élettartam.

[00:45:50]pedig nem is tudom, ennek utána kéne nézni, éveket csökkent és soha nem állt helyre.

[00:45:54]Tehát, hogy konkrétan úgy kell elképzelni, hogy ez egy civilizációs pusztítás.

[00:45:57]Hosszabb távon az első két-három éve ennek az iraki háborúnak olyan volt, mintha ledobtál volna egy atombombát arról az országra.

[00:46:04]Tehát tényleg azzal a különbséggel a Japán kijött az atombombából egy ilyen 20-30 év alatt.

[00:46:10]Tehát ez ez nyilvánvalóan így van.

[00:46:12]viszont tényleg a legsőosabb öröksége az, hogy erre érvényes és és hogy mondjam csak az emberiséget, egyetértem emberiséget képviselő szocialista választ még mindig nem tudjuk, vagy egyre kevésbé tudunk kiásni ez alól a Katyvasz alól, mert igazából mindenki, akinek a tömeggyilkossága és a pszichopátia és amit amit a Bush kormánytól fölfelé ez az amerikai vonal képvisel, mindenki, akinek ez nem tetszik, lényegebében egy táborba szorul jelenleg ez ellen.

[00:46:41]Ühüm.

[00:46:41]és hogy ennek vannak súlyos következményei, például nem is lehet úgymond ilyen tisztán baloldali dolgokról beszélni ezzel kapcsolatban.

[00:46:51]A ezt Csaba a Iránról szóló adásunkban ugye említetted, hogy a azok a helyi kommunista kapcsolataid, akik ott még léteznek, hát irgalatlanul egyedül érzik magukat azok az emberek, akik hát nem sírják vissza a régi rendszert, de ennek a mostannak se örülnek túlságosan.

[00:47:07]Igen, hát ez szerintem továbbra is egy ilyen komoly ellentmondás lesz, hogy akiket én ismerek ott, azok abszolút nem értik például ezt a a nyugati baloldal és a az iráni a Iszl Iszlám köztársaság közötti szimpátia párhuzamot, ami alapvetően szerintem eléggé egyoldalú.

[00:47:32]Bár mondjuk mondom még egyszer, hogy voltak ilyen, hogy mondjuk ilyen kubai szolidaritásban résztvevő amerikai arcok meg Európából is, akiket meghívtak a a tehát rájöttek erre, hogy itt van egy ilyen lehetőség és meghívták Aliene ünnepies temetésére.

[00:47:45]Úgymond Izraelrel meg Palesztinál egy kicsit ki akartam térni.

[00:47:49]Ugye 2001-ben zajlott még valami.

[00:47:51]Ugye a második infáda folyt éppen, ami ugye a népfelkelés mondjuk egy ami egy plurális jellegű dolog volt.

[00:47:58]Tehát ugye itt szekuláris és iszlamista jellegű ellenállás egyszerre történt.

[00:48:04]És ugye Bill Láem a saját sérelmi politikájába belefoglalta ugye a palesztinok elnyomását is elég hangsúlyosan.

[00:48:11]És szeptember 11 után egyre inkább ugye az izraeli palesztin konfliktus is bekerül ebbe a globális terror elleni háború keretbe, ami egyfajta civilizációs háború.

[00:48:22]Ezt ugye egyre világosabban látjuk.

[00:48:25]Az mondható szerintetek, hogy a utáni terroraleni háborús folyamatok hozzájárultak ahhoz, hogy a palesztinan rendelkezés ügye az egyre inkább elveszítse a szekulárus univerzális jellegét és egyfajta iszlamista keretet kapjon?

[00:48:41]Persze ez szerintem teljesen szándékosan lett így felépítve.

[00:48:44]Hogyha kimegyünk most itt a Margit körúton és megkérdezzük az első 10 szembejövőt, hogy mondjon valamit arról, hogy iszlám, valószínűleg negatív dolgok fognak a az embereknek eszébe jutni.

[00:48:56]És ez nyilván Izraelt azért egy ilyen kényelmes pozícióba tette, hogy egyrészt ugye a amit említettél, a második intifáda ugye az gyakorlatilag a a az oszlónak a az a betetűzése volt, amikor kimondta mindenfél, hogy ez ennek semmi értelme, ebből soha nem lesz egy komoly béke.

[00:49:21]a a az izraeli palesztin konfliktusban ugye ez volt a fő mozgatórója, ami elindította magát a a folyamatot is, mármint az intifádát.

[00:49:32]És ez Izraelnek utána szeptember 11 után gyakorlatilag egy ilyen egy ilyen biancó csekket adott, hogy ők akkor innentől kezdve szintén sokkal bátrabban, asszertívebben tudnak fellépni, és ez megindította a a telepeseket is sokkal egyértelműbben, nyíltabban, bátrabban a a Cisjördán területek felé.

[00:49:59]És hogyha tényleg bárkivel beszélsz arról, hogy Közelkelet, muszlimok, iszlám, arabok, ezt tökéletesen mindenki egy kalap alá tudja venni.

[00:50:12]És innen eredeztethető az.

[00:50:12]Én emlékszem gyerekkoromban, amikor még az izraeli palesztin konfliktusról szó volt akárcsak a tévében, teljesen egyértelmű volt mindig, hogy ez egy területi kérdés.

[00:50:26]Itt itt itt ez a fő probléma.

[00:50:28]Cisz Jordánia van, Gáza van, keleti Jeruzsálem van, terület.

[00:50:31]Utána átment ez az egész keretezés egy ilyen vallási háborúba.

[00:50:38]És sajnos ezt a mai napig ezt látjuk ugye, hogy felnőtt emberek tényleg azt hiszik, hogy hogy itt alapvetően még mindig a a vallási problémák hajtják ezt a háborút a a két fél között, amit szerintem egyértelműen nem lehet háborúnak nevezni, mert tehát mi az, amikor egy a világ egyik legjobban felfegyverzett atomhatalma gyakorlatilag ilyen A csúzlival ferdrel.

[00:51:10]Így van.

[00:51:10]Gyerekek ellen.

[00:51:10]Jó, hát nyilván tudunk a Hamasról beszélni, de hogyha lebontjuk ezt a a körítést, amiről az előbb szó volt, hogy vallás így, vallás úgy, ugye Hamasz a 80-as években is azért jött létre, mert ki akarta préselni onnan a az izraelieket, tehát ők a Palesztin államért jöttek létre.

[00:51:35]Aztán, hogy ez milyen ideológiai vallási kontextust kapott, az meg az adott kornak a szüleménye, tehát illetve az Izraeli állam hadható segítsége is ugye, hogy megbossza és uralkodjon a palesztinok felett.

[00:51:49]Ugye a z Arafat féle a palesztin felszabadítási fronttal szemben.

[00:51:55]Ugye ez nekik kapóra jött, hogy a Hamaszt sikeresen támogassák anyagilag fegyverekkel is.

[00:52:03]Úgyhogy de hogy visszatekintve a vagy visszatérve arra, amire amiről elkezdtünk beszélni, ez ez Izraelnek a tényleg a Szent Grá, ez a azt találták meg szeptember 11 után, tehát megadta azt a lehetőséget, hogy mindenki automatikusan vele velük, tehát a nyugati világban nyilván mindenki automatikusan velük legyen szolidáris és ez a médiakeretezés is az értelmiség sajnos Kelet-Európában, Magyarországon is egyértelműen ugye kimondta azt, hogy hát igen, ha az iszlám az ilyen, azok gyilkolnak, azok a csak ehhez értenek, mert ugye utána megint jöttek a támadások Európában is, ugye emlékezhetünk Madridra, Ühüm.

[00:52:53]Londonra, Páriz később.

[00:52:56]Ugye a nyugati nyugat-európai nagyvárosok azért bőven kaptak iszlamista terrorcselekményekből, csak ugye ez megint még jobban azt eredményezte, hogy hát igen, Izrael a Közelkelet egyetlen demokratikus országa.

[00:53:13]Látjátok, hogy ők mivel szemben kényszerülnek harcolni.

[00:53:19]Úgyhogy ez meg tényleg ilyen gyakorlatilag ilyen agymosássá vált, és senki nem keresi az okokat, hogy mi miatt történt, miért történt, hanem alapvetően ez a ez a kontextus, amiben létezni kényszerülünk, hogyha csak a mainstream médiát fogyasztjuk, és nem próbálunk utána olvasni, utána nézni a a mögöttes indokoknak.

[00:53:47]Igen, hogyha belegondolunk, 1948- az a a palesztinok brutális kiűzése, Nagba óta létezik palesztin ellenállás a mai ismert formájában.

[00:53:54]Mikortól játszik ebben a konkrét vallásos politikai iszlám vezető vagy döntőszerepet körülbelül 1996 és abszolút mértékben meg a második intifáda 2000 óta.

[00:54:05]Tehát hogy a történelem nagyobb részében ehhez semmi, tehát nagyon kevés köze volt a vallásnak ehhez az egészhez.

[00:54:13]És az izraeli meg amerikai propaganda, azt pedig úgy próbálja beállítani, hogy ez kezdettől lényegében Osama bin Laden haverjai, és akkor ennek nincs is más értelme, mint hogy le akarnak nyakazni minél több zsidót és hiteltetlent.

[00:54:26]És hogy így így van ma eladva ez az egész hát mindig konfliktusozunk, tehát ez a konkrét népítás így van így van fölmentve, hogy hogy de hát ezek alapvetően állatok.

[00:54:40]Ezt alapozza meg a ugye a Bin Láden utáni politikai dsihadizmusnak a nyugati képe, ami ugye a sajtóból, tév propagandából, kultúrából mindenhonnan kicsit sugárzott, hogy oké, persze voltak ilyen amerikai sorozatok, mint a Homeland, ahol így néha elgondolkoznak a főszereplők, hogy mi van, ha ezek mégis emberek, de utána gyorsan visszaállnak az eredeti mi Igen.

[00:55:01]gyorsan visszaállnak az eredeti ö nem tudom állapotukban.

[00:55:08]Meg olyan is van, amikor a nő a nő veti föl, de hogy de hát ezek mégis csak gyerekek, de a hő a a kigyúrt hős az így emlékezteti őket, hogy nem, ezek gyilkológépek, és akkor izé, nyilvánvalóan a férfival kell itt azonosulnunk, és akkor ez így megoldódik.

[00:55:21]20 20 most pont most évfordulózunk, 25 éve megy ez.

[00:55:24]25 évenek a nagyobb részében pörgött ez ilyen, nem tudom, ilyen amerikai hős Jack Bauer stílusban.

[00:55:33]A kisebbik a legutolsó 10 évben meg konkrétan ilyen brutális penetráns ilyen nagy jó mára látszatra se adunk alapon a trumpizmus alatt.

[00:55:42]Tehát, hogy mire számítunk, mi mást mi mást gondolnának a magyarok, amikor konkrétan arra vannak úgymond kárhoztatva, hogy ezeket a forrásokat fogyasszák az interneten, vagy az analóg médiában, ami még megmaradt.

[00:55:54]Tehát tényleg Igen.

[00:55:56]És előtte a terrortámadás előtt csak még visszautalni, ez teljesen más volt.

[00:56:01]nem csak az az izraeli palesztin konfliktus, hanem annak idején még a média is megpróbálta ezeket megérteni a a nagykövetségek elleni támadás ugye mindig hozzá volt írva, hogy vannak voltak szakértői ugye a magyar médiában ennek akiknek voltak interjúalanik.

[00:56:18]Tehát hogy igen kedves gyerekek esti mese következik, régen a média így működött, hogy volt a gonosz bácsi fölrobbantotta a színházat, és utána az újságíró megpróbálta megkeresni Gonosz bácsit, hogy elmondja, hogy miért csinálta.

[00:56:30]Ez egy ilyen média cél volt.

[00:56:32]Tehát, hogy tényleg ez is abszolút eltűnt, mert mostanra, hogyha valaki gonosznak van kikiáltva, azzal még beszélni és azt, tehát hogy nem szabad megkeresni.

[00:56:41]Igen.

[00:56:41]És ott volt tényleg a nagykövetségek elleni támadás.

[00:56:42]Ott le volt írva a Kerek Perec, hogy ennek az embernek meg a csoportjának az a baj, hogy amerikai katonák vannak Szaarábiában.

[00:56:51]És akkor az adott egy kontextust, hogy h oké, lehet, hogy elmebetegek meg a vallás miatt izé ilyeneket csinálnak, de hogy hogy mi a mozgató?

[00:57:00]Hát mindenféle ember akkor hogy reagál, hogyha kiderül, hogy az a baj, hogy amerikai katonák vannak Szaarábiában, akkor Joe Észak-karolinában megszólal a tév előtt, hogy hm és mi lenne, ha nem lennének ott?

[00:57:11]Hát igen.

[00:57:11]Ami pedig ugye a a média és a konglomerátumok célja, hogy elkerüljék, hogy eljusson eddig Jo, mert akkor nekik végük egy egy baromi nagy üzlet nagyon-nagyon megkérdőjeleződik, ahogy most már egyébként lassan ebbe az állapotba érünk az Egyesült Államokba.

[00:57:24]Így van.

[00:57:24]Hát most ha megnézzük, hogy egyébként sajnálatos módon ez pont jobbról történik az USÁban.

[00:57:29]Ugye ez a Tucker Carlson k hát igen.

[00:57:32]Mév, hogy nem csinálta senki meg a demokraták kis törődő ö fogó nem tudom ilyen kontrolláló mechanizmusa miatt a bal oldalon, ezért Tucker Carson egyszer egy nap arra ébredt.

[00:57:43]Nem tudom, hogy még még vodkázott-e, vagy már nem, de egy nap arra ébredt, hogy hát akkor ha senki nem csinálja, akkor igen, én ebből milliókat fogok keresni.

[00:57:51]eldöntötte, bekötöz a kis méni faházába, és azóta ebből mini jókat keres, és látszólag senkit nem zavar egyébként a az amerikai bal oldalon, vagy kevéssé, nem tudom.

[00:58:02]A az utolsó témánk, amiről még szerettem volna egy kicsit beszélni, az az, hogy hát, hogy az elmúlt 25 évben erősen erős összefüggésben kétszer szeptember 11-éő és az akörüli folyamatokkal, hogy hogyan változott meg a nyugati világban az élet, tehát ugye a kormányzási technikák és hát valóban ezzel összefüggésben maga az élet.

[00:58:22]Nyilván utaltatok már egy csomó megfigyelési államra, utaltatok a migrációs diskurzusra, ez nyilván nagyon meghatározó.

[00:58:26]Szerintetek melyik a legmeghatározóbb kérdések?

[00:58:28]Mi az, amiről érdemes lenne?

[00:58:30]szerintetek beszélni.

[00:58:33]Van egy ilyen, amit nagyon sokszor emlegetünk itt mi a mi politikai oldalunkon, hogy ahol háború van, ott migráció is van.

[00:58:38]Jelenleg most még úgy tűnik, hogy ugyanabban a formájában, mint 2015 nem igaz, de csak azért nem igaz, mert oda van téve az erdogani Törökország, meg egy valami brutális.

[00:58:50]Tehát arról akár cikkorozatot is lehetne írni, hogy mi van Líbiával, mert 2012-13 óta szerintem nem tudják az emberek, hogy mi van Líbiában.

[00:58:57]Valami elképesztő, ami ami most ezt kijött, az ugye Marokkó, Spanyolország, hogy ott is van egy ilyen brutális rezsim, ami lényegében mostanra abból keresi a pénz nagy részét, hogy fekete Afrikát, ahogy ezt régen hívták, elnézést kérek, távol kell tartani Európától.

[00:59:15]Tehát, hogy ez a ez ez ez lett egyébben az egyik államrezon a a marokkói király és kedves rezsimje által.

[00:59:23]És hogyha hogyha esetleg ne úgy érzi, hogy hanyagolják, vagy hogy csúnyán bánt vele a spanyol miniszterelnök, akkor mindjárt megmutatja, hogy miért miért fizetik igazából őt.

[00:59:32]Tehát, hogy ebből már egész komoly tén tényadatunk van, hogy a maroki állam az konkrétan így ráterelt több ezer embert.

[00:59:39]Ebben nem az a tragikus, hogy ezt igen.

[00:59:41]A szeutai krízis krízről beszél.

[00:59:43]Ö és ebben nem az a tragikus igazából, ahogy ezt elről írtam, és nem az a tragikus benne, hogy a mi milyen rondaságokat király csinál a marokkói király meg még ki tudja kicsoda ott a aki velük szövetséges, hanem az, hogy ennyivel Európa politikáját így gyakorlatilag föl lehet borítani, vagy hát nagy eséllyel lehet befolyásolni, hogy megjelenik 10000 fegyvertelen ember, akik viszont arabnak néznek ki, vagy muszlimok néznek ki, és akkor mindjárt bekattan ez az egész 25 évet.

[01:00:14]csomag, hogy ezek kicsodák, ezek azok, akik a repülőt belevezették a az ikertornyokba, ezek azok, akik a Bataklánnál lőttek, ezek azok, akik és így tovább, és így tovább, és így tovább, és így nem lehet, tehát egyszerűen nem tudsz olyan érzékenyítő programot létrehozni, ami ezen igazából változtatna.

[01:00:31]ezen szerintem csak egy dolog tudna változtatni, hogyha konkrétan napról napra, percről percre lennének olyan információforrások, akik elmagyarázzák, hogy mindegyik nap egészen pontosan hogy néz ki a mai Irakban, Palesztinában, Yemenben és még hosszan lehetne akár Iránban is, hogyan hogy föl kell egy ugyanolyan ember, mint te, és és mi ott a helyzet?

[01:00:53]Tehát ha olyan szintű hír, hát ezt nem mondom, hogy olyan szintű, talán egy kicsit jobb szintű hír hírszolgáltatás lenne onnan, mint belföldről, akkor az lenne az egyetlen dolog, amely alapján így tendencióan be lehetne bizonyítani, hogy igen, itt az a probléma, hogy ott van egy csomó megszálló, tehát hogy és annak nem kell ott lennie, és akkor annantól már a mi problémáink sokkal kevésbé akutak ebből a szempontból.

[01:01:20]Persze nyilvánvalóan hozzátartozik még a klímakrízis is, tehát a menekülteket így is fogadnánk, csak csak úgy mondjam a a nyomást mindenféleképpen csökkenteni, hogyha egyszer egy nap ezek az államok úgymond a saját lábukra tudnának állni, amit viszont a kapitalizmus jelenlegi globális formájában nem fog megengedni.

[01:01:38]Tehát, hogy látszik, hogy ennek vagy valamiféle nagy balhé vagy kataklizma nélkül nem lesz vége.

[01:01:44]Igen.

[01:01:44]Hát a háborúk ugye alapvetően mindig jó pénzeket hoznak a nyugati nagy vállalatoknak.

[01:01:50]Ez egy biztos bevételi forrás.

[01:01:53]Pörgeti a tőzsdét, mindig jó befektetés annak, akinek van mit befektetnie.

[01:01:57]Ugye lehet tesztelgetni a fegyvereket.

[01:01:59]Ugye a közelkelet az egy tökéletes terep erre, ahol viszonylag olcsó az élet.

[01:02:04]Ebből a szempontból nézve persze, tehát hogy a gyakorlatilag a nyugat már évtizedek óta gyakorlatilag játszótérnek tekinti a közelkeletet, ahol bármennyi ember meghalhat, úgy se kell elmagyarázni, meg számot vetnünk senki előtt, mert mert nincs aki felelősségre vonna minket.

[01:02:27]Úgyhogy ez egy ebből a szempontból egy jó terep.

[01:02:30]Aztán ugye a migráció hoza azt a problémát, ugye, ami megerősíti megint a szekuritizációt, ad egy újabb biztosítékot, hogy miért kell arra is rengeteg pénzt elkölteni, ahelyett, hogy a társadalomnak bármilyen szociális vívmányokat kelljen megtapasztalnia.

[01:02:55]például az USÁban ugye a az egészségügy hozzáférhetőségét, de akkor akár beszélhetnénk itt meg a nyug az Európában, az USÁban és tényleg lerohadó infrastruktúráról, bármiről.

[01:03:07]Ez egy biztosabb bevételi forrás.

[01:03:10]És ugye az a baj, hogy szétverünk egy államot Nugat-Ázsiában, Közelkeleten, hogy az emberek elkezdenek migrálni.

[01:03:18]És hova migrálnak?

[01:03:21]Hát nyilván a tőkét fogják követni.

[01:03:23]Ez egy teljesen normális emberi reakció erre.

[01:03:27]Tehát most lehet erről beszélgetni, hogy ú a a muszlimok miért nem mennek Katarba?

[01:03:33]Mennek egyébként egy csomóan meg a környező országokba is, de hogy mivel Nyugat-Európában már alapból is van egy több generációs kisebbség, arab kisebb arab, észak-afrikai berber, bármilyen kurt, kisebbségek ugye már megjelentek.

[01:03:51]És a tőke az egy olyan hívószó, hogy hogyha akarsz valamit kezdeni az életeddel, akkor nem biztos, hogy a szomszédos teokráciába mész, hanem hogyha megvan a lehetőséged, akkor akkor megindulsz a jobb élet reményében nyugatra.

[01:04:08]És ugye ez a kettősség van, hogy ugye az emberek azt mondják a hogy a Csabi is fogalmazott, hogy hú ezek állatok, ezek megérdemlik az összes bombát, mert nem tudnak viselkedni, mert ilyen hülyeségekbe hisznek.

[01:04:22]Jó, elkezdik bombázni már nem.

[01:04:25]Igen, így van.

[01:04:27]Így van.

[01:04:27]Elkezded bombázni őket, és akkor tönkreted, tönkreteszed az infrastruktúrájukat, az emberek elindulnak oda.

[01:04:34]De amúgy meg meg lepődve, tudod, hogy miért miért akarnak ezek idejönni?

[01:04:38]Miért nem mennek máshova?

[01:04:40]Hát lehet azért, mert nem a máshol bombázta le őket, hanem pont a te országod felelősérte.

[01:04:46]Tehát, hogy ebben a körforgásban vagyunk, és elszomorító egyébként, hogy gyakorlatilag bármilyen információ rendelkezésünkre állhatna, meg áll is, és nem élünk ezzel a lehetőséggel.

[01:05:03]Gyakorlatilag elbutulunk a a ettől a mennyiségű információtól.

[01:05:06]Erre mondja Jasa Levin kaliforniai cikkkiríró, hogy az internetnél jobb ellenforradalmi eszközt még az életben nem találtak föl.

[01:05:15]Tehát, hogy ez az, ami mindent üt, mert hogy a tájékozódás az ugye az informálódás az az ilyen cselekvésnek meg akciónak az alapja.

[01:05:22]Ezt rengetegszer elmondjuk.

[01:05:23]Igen ám, de mi van akkor?

[01:05:23]És akkor itt a tech, tehát ez ezt konkrétan a hadsereg találta föl az internetet, és utána a tech oligarcháknak úgy adták oda, azok úgy lettek milliárdosok, hogy a hadsereg elkezdett nekik eszközöket odaadni.

[01:05:36]Tehát konkrétan ott így keletkezett az internet, és ugye nyilván akik csinálták, azok is működtetik, satöbbi, satöbbi.

[01:05:42]Mi van akkor, hogyha olyan mennyiségű, töménytelen jó és rossz és mindenféle több 10 millió per perc információt zúdítunk rád, hogy te már nem tud tehát az emberi agy már képtelen értelmezni ezt a tehát ma míg régen egy fec ciklus 12 óra volt, ma bizonyos közösségi média platformokon fél óra.

[01:06:02]Tehát ez ez nem azért van, hogy te legyél a nagyon okos.

[01:06:05]Tehát amit a Tiktokon lehetünk az algoritm, az nem azért van, hogy te onnan úgy távoz, hogy de okos vagyok most már, és meg milyen buta voltam, amikor először rámentem, hanem azért, hogy hogy az az érzés keletkezzen benned, hogy jó, én ezt nem értem, hagyjuk a büdös francba, nem tudom, vagy hogy a legtöbbször elismételt egy mondat marad meg benned, de egyébként a részletek iránt te a fogékonyságod teljesen eltűnik.

[01:06:26]És ugye a másik nagy sikere ennek a dolognak, hogy a figyelmed is leépült.

[01:06:31]Tehát, hogy nincs, nem tehát nem tudom most, hogy olvasok el egy könyvet, és 20 éve, hogy olvastam el például egy teljesen szimpla regényt, az égés föld.

[01:06:42]És még nagyon-nagyon sok téma van, amiről szeretnénk meg lehetne beszélni, és az a tervünk, hogy nem csak a további adásokban, hanem szeptember 25-én a gólyában is folytatjuk.

[01:06:53]Akkor ünnepeljük ugyanis remélem jól mondom, hogy kilencedik születésnapunkat, mint Mérce.

[01:06:59]Úgyhogy folytatjuk majd ezt a témát és lesznek más témáink is, amivel jelentkezünk.

[01:07:03]És egy utolsó kérdésem lenne hozzátok, ha már itt tartottunk, hogy az egyik feladata a nemzetközi baloldalnak talán az, hogy hogy többet és okosabban tájékozódjunk távoli helyekről is, amit tehát van könyv vagy film, amit nagyon szívesen ajánlanátok a hallgatóknak, nézőknek.

[01:07:22]film nekem dokumentumfilm Szégyenszemra bevallom a Tucker Carson szeptember 11-gel kapcsolatos sorozata amúgy nagyon jó, amitől mindenki azt várta, hogy beleáll, hogy hogy nem is lehetett repülő, de végül nem ez volt sajnos.

[01:07:35]Nem, igen, ott is mindenki a konspirációs teóriákat várta, de egyébként nagyon jól össze van rakva sajnos.

[01:07:43]Azt kell, hogy mondjam, nagyon nem kedvelem Carlsonnak a munkásságát, illetve az előélete is.

[01:07:48]Hát a hidegfutkos a hátamon, de a szeptember 11-gel kapcsolatos dokumentum sorozata, interjúi egyébként nagyon sok kérdést megválaszolnak, és még több kérdést, ami soha nem volt a mainstream base-e, feltesz, úgyhogy én azt mindenképpen ajánlom.

[01:08:10]Nem filmben az játékfilm a szíriána, ami ilyen mivel, hogy mind a ketten, tehát hogy tényleg arról szól, hogy a muszlim és a nyugati világ, hogy kötődik össze, meg hogy honnan jön a terrorizmus, de közben ilyen apa-fiú kapcsolatokon vezet minket végig.

[01:08:23]Mivel mind a ketten nagyon ismertek vagyunk, mind a közelkelet, mind Európa és Észak-Amerika arról, hogy patriarchátus az még hát legalábbis akkor, amikor a film készült, akkor még nyugaton is ilyen teljesen megkérdőzhetetlen volt.

[01:08:35]Nálunk továbbra is az.

[01:08:39]Ebben ebben szerintem egy nagyon érdekes tállalás ezek az apa-fiú dolgok, amiken végigviszi és elmagyaráz egy csomó mindent ebből a korszakból.

[01:08:45]Könyvben pedig nekem ami bevezetett először, vagy ami megértette, hogy mik ezek a bin Láenék, az az Ed Hussainnek az iszlamista című könyve, ami antikváriumokban szerintem akkoriban nagyon sok példányban ment a magyar fordítás.

[01:09:00]Szerintem antikváriumokban megtalálható.

[01:09:03]angliai srác, aki muszlim és belekeveredett az politikai iszlamizmusba 90-es években, és így elmagyarázza, hogy hogy működik ez az egész, még időben kiugrott és politika jellemző lett.

[01:09:13]Szóval, hogy ez ilyen nagyon szórakoztató volt számomra.

[01:09:14]Ott lehetett megérteni, hogy miről szól a dolog.

[01:09:18]Köszi szépen az ajánlásokat és a figyelmet is.

[01:09:20]A nézőknek is köszönjük a figyelmet.

[01:09:22]Ez volt a forráspont szeptember 11-éről szóló adása.

[01:09:28]Olvassátok a következő két hétben is a mércét.

[01:09:30]Jövünk két hét múlva.

[01:09:30]Sziasztok!