Ha ezért a faluért hullanak az emberek, akkor inkább hagyjuk

[00:00:00]És akkor ezt is skandálta is a tömeg.

[00:00:00]Az oroszlöok többsége nagyjából ezt gondolja, hogy nekünk nem kell malajatokácska.

[00:00:04]Csak így hozzá lehetne tenni zárójáb, hogy hát kiev kéne, de Malákokmácska nem fontos.

[00:00:08]Ha ez a háború így így megy, akkor inkább hagyjuk a szarba az egészet, mert hogy mi értelme egy háborúnak, amiben százezrek halnak meg azért, hogy elfoglaljuk májatok macskát.

[00:00:19]Putyin és az ő köre, akik a hideg háborúban ráadásul ugye a KGB-ben nevelkedtek.

[00:00:23]ők egy ilyen geopolitikai társasjátékot látnak ott, ahol már sok embereket Sziasztok, ez itt a Mérce és a Tilos Rádió közös nemzetközi politikai podcastja a forráspont.

[00:00:35]A mai adásban visszatérnénk az orosz-ukrán háború kérdéséhez, de amíg korábban a frontvonalon harcoló ukrajnai katonák tapasztalatairól volt szó, illetve Európa szerepéről és az igazságos béke és újjáépítés kérdéseiről, addig most Oroszországra fókuszálnánk és arra, hogy hogyan viszonyulnak az orosz emberek a háborúhoz, illetve hogyan változott meg az életük az elmúlt pár évben.

[00:00:57]Ennek az adásnak most két apropója is van.

[00:01:00]Az egyik, hogy az ukrán hadserega egy nagyszabású, a háború lezárását célzó dróntámadást indított, amivel az orosz lakosságra és azon keresztül az orosz vezetésre próbálnak nyomást gyakorolni.

[00:01:14]Az oroszlapok rendszeresen írnak most már arról, hogy különböző olajfinomítók égnek a támadásoknak köszönhetően, arról, hogy hosszú sorok kígyóznak a különböző benzinkutaknál, illetve, hogy különböző raktárházakat is felrobbantottak.

[00:01:26]A másik pedig az, hogy a holnapi naptól kezdődően, tehát szeptember 18-ától 20-áig választások lesznek, aminek az eredményei ugyan nem okozhatnak különösebb meglepetést.

[00:01:38]Ugyanakkor így is elárulhat sok mindent az oroszországi közhangulatokról, illetve arról, hogy a politikai vezetés mit tart prioritásnak, illetve mi az, amitől aggódnak.

[00:01:47]Ebben az adásban másik szerkesztőtársammal, Székely Andrással beszélnék.

[00:01:51]András, rendszeresen publikálsz a mércére, különösen Oroszországgal kapcsolatban.

[00:01:55]Miért ez a téma?

[00:01:58]Hogyan kötődsz Oroszországhoz?

[00:02:00]Én a 2000-es évek közepén jártam először Oroszországban, és úgy alakult utána, hogy ott maradtam, ott tanultam.

[00:02:05]Hét évet éltem összesen Oroszországban, kisebb megszakításokkal Moszkvában és Szentpéterváron.

[00:02:12]És közben hát egyrészt tanultam, másrészt pedig így politikailag aktív voltam.

[00:02:17]Ez egy nagyon aktív időszaka volt az orosz politikának.

[00:02:21]Ez volt az az időszak, amikor egy rövid ideig formálisan nem Putyin volt a felsővezető, tehát az elnök, hanem hanem Medvegyev.

[00:02:27]És utána óriási addigi legnagyobb tüntetések voltak a 2010-es 2010-es évek elején, amikor Putyin visszatért a hatalomba formálisan is, és én ezekben részt vettem, és nagyon sok embert megismertem, nagyon sok barátom lett ezekből a közegekből, meg meg talán talán más közegekből is.

[00:02:47]Akkor gondolom vannak ismerőseid, akikkel továbbra is tartod a kapcsolatot, akik Oroszországban élnek.

[00:02:52]Persze, hogy igazándiból úgy alakult az életén, hogy nem csak ismerőseim meg barátaim vannak, de családtagjaim is.

[00:02:57]És ők mit mondanak most?

[00:02:57]Milyen a hangulat Oroszországban?

[00:03:01]Hát nyilván mindig vigyázni kell, amikor ugye ilyen személyes sztorikról beszélünk, hiszen nyilván egy adott réteget ismerek az orosz társadalommal, egy nagyon szűk réteget.

[00:03:09]Mindenképp azt érzem, hogy így változik így a a közhangulat, az ő köz ő hangulatuk abban, hogy most tényleg sokkal jobban érezhető a háború Oroszországban.

[00:03:19]Ez lehet, hogy meglepő lehet valakik számára.

[00:03:24]2022-ben ez nagyon markáns volt, ugye, amikor kitört a háború, utána amikor 2022 szeptemberében mobilizáció folyt, magyarul sorozás, tehát hogy amikor elvittek fiatalokat, férfiakat a háborúba, ekkor nagyon sokan megijedtek és sokan emigráltak, de de ezek után igazándiból 23-ra ez többé-kevésbé megszűnt, tehát hogy nem igazán volt érezhető az átlag orosz számára.

[00:03:48]Nem csak a közvetlen háború, tehát hogy nem csak nem voltak mondjuk bombázások, meg nem vittek el erőszakkal embereket katonának, hanem a közvetett hatásai, tehát mondjuk a gazdasági hatásai is voltak igazán érezhetőek, merthogy volt egy ilyen háborús kényszionizmusnak nevezett gazdasági fellendülés, nagyon alacsony volt a munkanélküliség, növekedtek a reál bérek és többé-kevésbé sikerült kordában tartani az inflációt, és ennek most vége van, és nagyjából azok a dolgok, amiket most elmondtam, hogy mi nem volt akkor, az van most.

[00:04:22]Majd beszéljünk még egy kicsit a háború társadalmi megítéléséről, meg a sorozásokról, de először forduljunk rá egy kicsit az oroszországi választásokra.

[00:04:32]Tehát itt a a Duma 450 helyére keresnek most képviselőket.

[00:04:35]A fele az listás, a fele pedig egyéni képviselő.

[00:04:38]Az egységes Oroszországot várják befutónak, a Jegyinaj Rát.

[00:04:44]300 helyet kell megkapniuk azért, hogy utána alkotmányozó többségük lehessen, és ne kelljen más pártokkal együttműködniük az ilyen törvényhozáshoz.

[00:04:57]Nagyon kevés párt indul, azt tudni kell, és ennek egy jó része az igazából rendszeren belül ellenzék, vagy őfelség ellenzékének is szokták mondani, ami azt jelenti, hogy a legtöbb fontos kérdésben teljesen együtt szavaznak.

[00:05:08]Itt lehet beszélni a KPRF-ről, a kommunista pártról, az LDPR-ről, ami nevében liberális, de egyébként egy ilyen ultranacionalista párt.

[00:05:17]A másik érdekes párt az még a Jabbloka, ami egy rendszeren kívüli ellenzéki párt, ami most egy háború ellenes programmal állt elő, viszont őket kizárták a választásokból, arra hivatkoztak, hogy szerzői jogokat sértettek.

[00:05:33]Ez azért elég kendőzetlenül egy politikai döntés volt, és ez viszont megjelenik az oroszországi belpolitikai lapokban is.

[00:05:41]Egyrészt a Nyzavízi Maja gazéta, ami független újság, így lehetne fordítani, ők kritizálták ezt a döntést és azt mondták, hogy nagyon súlyos dolog az, hogy a szerző jogok azok előbbre valóak, mint 111 millió választással regisztrált orosz választói joga, és hogy megint az történik, hogy nincsen valódi választási lehetőség, eltűnt gyakorlatilag az alternatíva.

[00:06:07]Ami még érdekes, hogy a Kampsamet, ami egy ilyen kormánypárti lap, ők is azt írták, hogy ez egy politikai döntés.

[00:06:15]Ők persze pozitívan fogadták ezt, és arról beszéltek, hogy van választási lehetőség Oroszországon belül, változhat a politikai pártok összetétele a parlamentben.

[00:06:27]Viszont van egy normalitás, amihez tartani kell magunkat.

[00:06:33]Van egy irányvonal, amihez mindenkinek tartania kell magát.

[00:06:35]A háborút nem lehet megkérdőjelezni, mert ez az oroszországi nemzeti érdeket sértené, és ilyen párt nem indulhat.

[00:06:42]És alapvető fontosságú az, hogy a háború kapcsán a parlamentben, illetve a társadalomban összefogás legyen.

[00:06:51]Ez egyébként annyira elterjedt nézet, hogy például egy nagyon ismert pop énekesnő, aki aki Putyinnak nagy támogatója és éppen átvett egy díjat, és elkezdett arról beszélni, hogy mennyire fontos az, hogy Oroszországnak győznie kell.

[00:07:05]a micsoda örökséget visz tovább az ország, és aki ezzel nem ért egyet, az gyakorlatilag fulladjon meg.

[00:07:11]Ezt ő úgy fogalmazta meg, hogy kamunyin ravica, puskai atravica.

[00:07:16]Tehát konkrétan az, hogy akinek ez nem tetszik, az mérgezze meg magát.

[00:07:20]Azt is érezni, hogy nagyon komoly nyomás alatt vannak az ilyen rendszeren belüli ellenzéki pártok is, különböző képviselői ellen folynak eljárások.

[00:07:29]És az is látszik, hogy erre a nyomásra egyébként belül is reagálnak, és nagyon sokszor ezek a pártok nem a legesélyesebb jelöltjeiket indítják.

[00:07:39]Tudva mindezt, és tudva azt, hogy Oroszországban azért egy elnöki rendszer van, és gyakran beszélnek ők maguk is kézirányításról.

[00:07:47]Számodra miért releváns ez a választás?

[00:07:50]Szerintem a legtöbb orosz ember számára, mint meg í mígy rá számomra is ez egy nagy kérdés, hogy mi a relevanciája ennek.

[00:07:58]Ö, egyáltalán nem feltétlenül van olyan relevanciája.

[00:08:00]Az biztos, hogy talán azért beszéltünk erről, mert hogy Zelenski maga egyébként nyíltan beszélt arról, hogy azért is van így időzítve részben ez a dróntámadás, mertogy ugye választások lesznek, és hogy valahogy hatni kell a rendszerre és hogy kényelmetlenséget kell okozni az a orosz politikai rendszernek.

[00:08:17]Igazándiból szerintem senkit nem nagyon érdekelt a választás.

[00:08:21]Például emlékszem olyan felmérésre a nyár elejéről júniusból, hogy az oroszoknak a kétharmada nem tudta, hogy szeptemberben parlamenti választás lesz.

[00:08:29]Ez így tök jellemző.

[00:08:29]Nem is a utóbbi években alakult így, hanem már régóta így van, hogy igazándiból az embereket nem érdekli, mert tudják, hogy nem nagyon van különbség.

[00:08:39]Szerintem a magyar olvasónak ezt úgy lehet jól leírni, hogy képzeljék el azt, hogy 2022 előtt vagyunk, a Fidesz van hatalmon, és az elnéki párt, amik indul a Fidesz ellen, az a KDNP, vagy mondjuk még a KDNP-hez hasonló pártok.

[00:08:53]És akkor van-e különbség a KDMP meg a Fidesz között?

[00:08:57]Hát ha így nagyon leülünk és így nagyon átgondoljuk, akkor valószínűleg találunk különbséget.

[00:09:02]Tehát, hogy valami különbség lesz, de hogy így nem lesz mérvadó az a különbség.

[00:09:05]De közben viszont hát a az egységes Oroszországnak, akiket egyébként Putyin is támogat, most beállt a kampányba, nekik nem céljuk az, hogy nagy legyen a választási részvétel, és hogy minél többen megjelenjenek, és ez nagy legitimáció legyen, mert közben azt is hallottam, hogy már elindult a kampány, ez valamikor talán júliusban volt, és a médiában egy héten az összes csatornát összevéve körülbelül 17 perc szólt a választásról, ami azért meglepő.

[00:09:34]Sőt, én tegnap megnéztem a híradót az orosz egyes csatornán, és ott mindig ilyen majdnem egy órás, 50 valahány perces, szerintem ilyen öt hat perc volt a választásokról.

[00:09:43]Ez meglepő lehet mondjuk szerintem egy magyar hallgatónak, ugye, hogy mi hozzászoktunk ahhoz, hogy a Fidesz hogyan szíta az akkori ellenzéket, hogy Oroszországban ez nem nagyon jellemző, mert ugye, hogy nincs úgy tétje, az egyes csatorna a híradóban így beszámolt arra, hogy aznap az egyes pártoknak milyen kampányeseményei voltak.

[00:10:01]És akkor így először persze első helyre rakták az egységes Oroszországpártot, de utána így szépen sorba jött az összes többi, és mind a mindegyikben így ilyen szépen mosolyogó embereket láttunk, akik találkoznak a kedves választókkal és mindenféle csodás dolgokat ígérnek nekik és nem mondtak semmi rosszat róluk.

[00:10:19]Annyi diáblokárról se mondtak rosszat.

[00:10:19]Nem, hát ez a jellemző, hogy diáblok erről nem beszéltek semmit, tehát hogy arról nincs szó, ugye.

[00:10:24]És akkor ebben az ilyen mocsárban, ami ami az egyetlen dolog, amitől ez így hirtelen érdekes lett augusztusban körülbelül két hét hosszáig, az az a Jáblaka volt egyébként.

[00:10:34]Ez is valój, tehát ez itt a Jáblokánál húzódik meg az, hogy mert valójában Oroszországban csak rendszeren belüli ellenzéki pártok vannak.

[00:10:40]Nem lehet pártot regisztrálni, csak olyan párt van, amelyikkel amelyik nem megy szembe a Kramellel.

[00:10:46]Ühüm.

[00:10:48]Ala az így valahol így a határon mozog.

[00:10:51]Hát ez még egy nagyon régi párt, tehát ez még a 90-es évekre visszautaló párt, akiknek egy olyan tehát akkor ez egy ilyen szociáldemokrata párt volt.

[00:10:57]Aztán igazándól sose lett komoly nagy párt belőle, és most már nagyon hosszú-hosszú évek óta ők nincsenek a parlamentben, mindig ilyen 1-2%-ot kapnak a választásokon.

[00:11:08]És most amiatt, hogy a a szlogénjük szerint ők békét szeretnének elérni Ukrajna és Rosszország között, ez így hirtelen nagyon megnövelte az ő népszerűségüket.

[00:11:18]Tehát, hogy volt olyan felmérés, az utolsó ilyen felmérés az több kicsit több mint 9%-ot mutatott nekik.

[00:11:25]És majd látni fogjuk, hogy ez így tök logikus, mert hogy azért az orosz társadalomnak egy viszonylag nagy része az határozottan a háború ellen lép fel, és és nagyon abszurd az, hogy ez milyen szinten egyáltalán nem jelenhet meg a politikai palettán.

[00:11:40]Hogy ez is egy olyan párt volt, akinek mondjuk néhány évvel ezelőttig egy Jinszysky nevű oroszországi politikus volt a feje, aki egy ilyen leválthatatlan ember volt mindig.

[00:11:49]ő volt, és nyilván mindenki tudta, hogy ő a háttérben így mutyizik így a hatalommal, azért, hogy továbbra is kapjon a pártja valami kis pénzt, és akkor ő abból meg tudjon élni, satöbbi.

[00:12:01]Ez nem jelenti azt, hogy regionális szinten ne lettek volna olyan politikusai, akik valóban tettek valamit, akik akik nem karriervágyból voltak a pártban.

[00:12:10]Egyébként még a többi pártban is van.

[00:12:13]Például a a KPRF még tehát a a kommunista párt az amely itt még Oroszországban a jblokán kívül a másik ideológikus pártnak mondanak, merthogy mögöttük még valamiféle ideológia egyébként majd beszélnünk róla, szörnyű ideológia, de hogy van valami ideológia mögötte és oda például rendszeresen azért így előfordul, hogy fiatalok vagy nem fiatalok csatlakoznak a párthoz, ők őszintén szeretnének valamit csinálni, aztán hoppá, így koppannak azon, hogy ja, hát nem lehet.

[00:12:42]hogy ez teljesen jellemző, hogy hogy megszabják moszkvában, hogy melyik pártból kiindulhat.

[00:12:46]Ezt nem hagyják a pártokra magukra.

[00:12:48]Fontos, hogy négy párt van Oroszországban az egységes Oroszországon kívül, amelyik benne van, ben van a parlamentben.

[00:12:54]Ebből kettő olyan, ami még a 90-es években hozták létre, a már általad említett kommunista párt és a liberális demokrata párt, ami egyébként egy ilyen szélsőséges nacionalista párt, egyébként a KPRF is az.

[00:13:07]És akkor van még két másik párt.

[00:13:07]És ezt a két másik pártot ezt egyébként a Kramelben hozták létre.

[00:13:11]Tehát hogy ott bíztak meg ilyen oroszul politchnológusokat, hogy hozzanak létre egy pártot.

[00:13:17]És a például az igazságos Oroszország azt még egyébként annó a 2010-es évek elején, amikor ott éltem akkor volt az, hogy így kitalálták, hogy legyen egy ilyen szozn párt.

[00:13:29]egyébként van egy izgi interjú az egyik ilyen politechnológussal a New Left reviewban az akkori időkből, és aki így elmagyarázza azt, hogy az ötlet onnan jött, hogy Putyinnak nagyon tetszett az amerikai választási rendszer, mert ugye Putyin, akit igazándiból csak a külpolitika érdekel, meg az ilyen hatalmi politika, ő azt látja, hogy hát van ez az Egyesült Államok és marha jó, mert hogy van két pártüm, és azok így egymással versenyeznek, de a külpolitika sose változik, az mindig ugyanaz.

[00:13:56]Most egyébként Trump ez talán egy kicsit csavart ezen, de hogy annoó ugye a 2000-es évekre gondoljuk meg a 2010-es évek elejére, amikor ugye tulajdonképpen többé-kevésbé nem tudom Afganisztánban ott folytatta Obamat, ahol Musab abbahagyta és akkor hogy van így két pár, de hogy így igazándiból az ilyen hatalmi, nagyhatalmi külpolitika sose változik.

[00:14:15]Na ő egy ilyet szeretne Oroszországban is, és akkor próbál csinálni egy ilyen másik pártot, és ez lett volna így a a Spravedli vagy a Ressazságos Oroszország, az egységes Oroszország mellett, hogy akkor majd tök jó, ők lesznek, Putyin mindig hatalmon lesz, és akkor ők meg majd ott egymással küzdenek, hogy hogy ki legyen a ki legyen a a hatalmi párt.

[00:14:33]Na ez nem jött be.

[00:14:35]Ez egy miért nem?

[00:14:35]Hát, mert ugye nyilván azért valami sokkal nagy több tartalma van a politikának az Egyesült Államokban, és akkor lett egy ilyen egy újabb párt, amit meg egy olyan öt éve hoztak létre ez a Novialugyi, az új emberek és akkor ez lett volna az oly az a párt, amelyiknek, mert ezeknek a pártoknak az a funkció, hogy valamennyi embert felszívjon azért, hogy legyen valami támogatója, hogy valahogy azért legyen valami legitimása a rendszernek.

[00:15:02]És akkor ők lettek volna az ilyen liberálisokat felszívó párt, vagy vagy helyettesítő.

[00:15:06]Egyébként oroszul a nagyon szép orosz spoiler szót használják err le.

[00:15:11]Ők egyszerűen nem beszélnek a háborúról, tehát hogy semmit egyáltalán nem mondanak semmit a háborúról.

[00:15:15]Tehát hogy a többiek nagyon aktívan támogatják.

[00:15:17]A Novel Ugyáltalán nem mond róluk semmit.

[00:15:20]egyébként elmondják a ehhez értő emberek, hogy az előző duma öt éves időszakában a szavazások 96%-ában együtt szavaztak az egységes Oroszország párttal.

[00:15:31]Tehát így valójában így nincsen igazándiból semmi különbség.

[00:15:36]Nyilván az, hogy most mi azt látjuk, hogy ez így kamu, hogy így jaj, csalások vannak meg satöbbi.

[00:15:40]Persze a társadalomnak így viszonylag nagy része így látja, de hogy azért nyilván nem mindenki.

[00:15:46]Másrészt azok, akik így, akik tudják, hogy csalások vannak.

[00:15:51]Azok is, azok is ugye azt gondolják, hogy oké, de ennek van oka, tehát hogy azért, mert mi egy osonlót erőd vagyunk, minket Amerika meg Európa el akar pusztítani, muszáj, hogy összefogjunk.

[00:16:02]Egyébként lehet választani, tessék, ott vannak ezek a pártok, de az fontos, hogy a legfontosabb dolgokban nemzeti egység legyen.

[00:16:12]Ami minden fontos kérdést takar.

[00:16:14]Ami minden fontos kérdést takar.

[00:16:14]Igen, abszolút.

[00:16:15]Abszolút.

[00:16:16]Hogyan viszonyulnak az orosz emberek a háborúhoz?

[00:16:18]Hát először szerintem beszéljünk akkor a arról, hogy kik harcolnak és hogy hogyan kerülnek bele, mert hogy az orosz hadseregben ugye most nincsen sorozás, hanem az orosz állam hatalmas pénzeket költ arra, hogy bevonzon elég embert.

[00:16:31]Egyébként körülbelül a számítások szerint havi 300 emberre férfira van szüksége, mert ennyi a veszteség nagyjából havonta a súlyosan sebesültekkel és halottakkal együtt.

[00:16:44]Azért ez Oroszországban a háborúnak a nagyságrendje az jóval kisebb az orosz társadalom számára, mint az ukrán társadalom számára.

[00:16:51]Ez hány hány embert jelent?

[00:16:51]Hányan járták meg a frontot, vagy vannak most a fronton?

[00:16:56]Hát az egyes ilyen becslések szerint azt hiszem, hogy körülbeli biztos, hogy 2 millió embernél kevesebbről beszélünk.

[00:17:03]Ugye Oroszország lakossága 145 millió.

[00:17:06]És ugye Oroszországban az, hogy kikerül a frontra, az kvázi privatizálva van.

[00:17:10]Tehát, hogy nagyon nagy összegeket fizet az állam azért, hogy férfiak jelentkezzenek önként a hadseregbe.

[00:17:14]Az egyén felelősségére van tolva ez az egész.

[00:17:18]Tehát, hogy hiába van az, hogy mi itt együtt harcolunk, mi itt megvédjük Oroszországot, mert ugye Oroszországban egyébként alapvetően ez a retorika, hogy mi meg kell védenünk Oroszországot, hogy az orosz propaganda szerintem nem csak Ukrajnával harcol, hanem hanem a NATO-val meg Európával, ami ami fenyegeti Oroszországot.

[00:17:36]Ez az összeg így változik régiónként, de egyébként van ilyen vándorlás, mert az egyes régiók, főleg a régiók büdzséjéből megy az a pénz, az ilyen aláírási pénznek nevezett dolog, és akkor hogyha valahol nagyobb a pénz, akkor az emberek elutaznak oda, ott írják alá, akkor több pénzt kapnak és akkor onnan viszik őket a frontra.

[00:17:56]Hogy kell elképzelni azt, hogy ebb megy?

[00:17:58]Szóval azt láttam, hogy az utcákon nagyon sok plakát van, megjelennek a különböző szimbólumok már a metróba, bekerül ez a speciális katonai művelet a múzeumokba, a tankönyvekbe.

[00:18:12]De hogy ezen túl hogy helyeznek nyomást az emberrel?

[00:18:15]Egyrészről van egy vannak ezek a kifizetések, és akkor ezek a kifizetések mondjuk forintban 10 milliótól kezdődnek, 10 millió Ftból, és akkor egészen mondjuk ilyen a legnagyobb ilyen 20-25 millió Ftos kifizetések vannak, csak amikor aláírja az ember a pénzt, és akkor utána 200000 rubelt keresnek nagyjából, vagy annál többet a beosztástól függően a katonák, ami négyel kell szorozni, szóval egy kicsit kicsit kevesebb.

[00:18:40]Szóval ilyen kicsit kevesebb, mint nyolc, ilyen 7-800000 Ft-ot keresnek a fronten.

[00:18:43]Ezek hatalmas fizetések Oroszországban.

[00:18:44]Putyin azt ígéri, most a mostani, illetve nem Putyin, bocsánat, az egységes Oroszország párt azt ígéri, hogy 2030-ra felemelik a minimálbértüm körülbelül ilyen forintban 110000 Ft-ra.

[00:18:59]A minimálbér 11000 Ft-ra.

[00:18:59]Az átlagos nyugdíj Oroszországban az ilyen 70000 Ft körül van.

[00:19:04]És akkor képzeljük el, hogy akkor ehhez képest mondjuk így valaki kap 7-800000 Ft-ot havonta a fronton.

[00:19:11]Tehát és akkor nyilván ebből látszik az, hogy kikerül a frontra.

[00:19:13]Ugye hát egy kisvárosban, falvakban ez sokkal mozóbb, mint Moszkvában.

[00:19:17]Tehát, hogy Moszkva az egy hatalmas város, nagyon fejl.

[00:19:19]A moszkvai barátaim amikor meglátogatnak Budapesten, akkor nekik az a benyomásuk, hogy ja, ez ilyen érdekes ilyen kis ilyen cukicsóró provinciális, alulfejlelt városocska ez a Budapest, hogy moszkvai barátom, ő elutazott Párizsba, és ő így nagyon csalódott volt, hogy hogy ilyen koszosak az utcák meg így nincsenek így térkövek, mindahol ilyen beton van, meg nem tudom.

[00:19:43]hogy Moszkva sokkal jobb, tehát tényleg irgalmatlan pénzeket költenek így a városra.

[00:19:47]És akkor ugye ezek a a hatalmas kifizetések nyilván alapvetően őket tudják bev bevonni.

[00:19:52]Egyébként ezzel is vannak problémák.

[00:19:54]És akkor például van egy olyan sztori, egy ismerősöm ismerőse egy kis iparvárosban, hát ő egy nem egy túl sikeres férfi, van egy volt felesége, van egy van egy gyereke, most munkanélküli és hosszú hónapok óta nem fizeti a tartásdíjat.

[00:20:10]elment a barátjával, leíritták magukat, valahogy nem tudom, tudta- vagy észrevette a barátjának a a telefonjához a pin kódot, és akkor be tudott lépni, és eludalta részegen, nagyon részegen elutalta az összes pénzt a barátja számlájáról a feleségének, hogy ugye így pótolja a tartásdíjat, és akkor nyilván rendőrségi ügy lett belőle, és a rendőrök rögtön mondták neki, hogy hát ez így nem tudom, XSA Burton, de hogyha itt aláírja, akkor el van felejtve, mármint hogyha aláírja ugye a csatlakozik a csereghez.

[00:20:39]És ez nagyon-nagyon jellemző, tehát hogy azon kívül, hogy egyrészt így bevonzanak embereket a reklámokkal, ezen kívül nagyon-nagyon sok embernek van a tartozásai Oroszországban, és akkor ott is arra is ráálltak, hogy mondjuk kifejezetten ezeket az embereket hívogatják, ilyen toborzó emberek.

[00:20:58]Hát meg a az is hír volt, hogy konkrétan börtönből mehettek frontra emberek.

[00:21:02]Abszolút.

[00:21:02]Tehát egy nagyon sok olyan bűncselekmény típus van, ahol lehetősége van az embereknek arra, hogy szerződést írjanak alá, és akkor mehetnek a frontba frontra.

[00:21:10]egyébként ez nagyon meglátszik a börtön populáción, tehát hogy hogy Putyin hatalomra kerülése óta folyamatosan nőtt a börtönpopuláció, és most most a háború óta nagyon erősen lecsökkent.

[00:21:23]Igen.

[00:21:23]Egyébként nyilván a a akik nem mehetnek, azok az ilyen politikai típusú okok miatt elítek.

[00:21:28]Nem olyan régen volt egyébként a Wall Street Journalnek egy videós riportja, amiben azt nézték meg, hogy Ulán Udéban, ami egy déli város, egy szegény régióban, nagyon sokan választották azt, hogy aláírnak egy szerződést, mert mondjuk fel kellett újítaniuk a lakásukat, előre megkaptak egy összeget, felújították és utána elmentek, és annyian választották ezt az opciót, hogy egyszerűen az már a helyi gazdaságon is meglátszik, iszonyatosan felpörgött.

[00:21:57]Ez egyrészt másokat is inspirál.

[00:22:00]Szóval azt látod, hogy más családok fejlődnek, és akkor ez nyomást helyez például a legnagyobb fiúra, hogy aztán ő menjen el, és akkor a testvéreinek jobb életlehetősége legyen.

[00:22:11]Viszont azok, akik nem ezt választották, azok meg kicsit elkezdtek kiárazódni a városból.

[00:22:15]Annyira meglátszik.

[00:22:15]Van egy nagyon furcsa ilyen perverz, más módon perverz újraelosztás most a régiók között, hogy a a szegény régiókba áramlik be a pénz, és a férfiak pedig áramlanak onnan ki.

[00:22:28]Igen.

[00:22:28]És egyébként, hogy így mindig így férfiakról beszélünk, egyébként ez egy nagyon fontos része a propagandának is, amivel próbálják bevonzani a az embereket a hadseregbe.

[00:22:38]Van egy ilyen elhíresült reklám, de de sok ilyen típusú van, ami erre épít a férfiasságra.

[00:22:43]arra, hogyha egy te egy igazi férfi vagy, akkor nem csak a családodat, hanem a hazádat is meg kell védened.

[00:22:49]Ráadásul ez sok pénzért.

[00:22:51]És akkor az egyikin elhíresült reklám az olyan, hogy egy férfi hazajön, egy ilyen 50-es évei körüljáró férfi.

[00:22:58]Azt látjuk, hogy a lakásában a két lánya van, és ők egymással beszélgetnek, és az egyiknek összegyűjtött annyi pénzt, hogy telefont vehessen magának.

[00:23:05]Viszont a férfiek nincs pénze, és ezért el kell kérni a a lánya pénzét.

[00:23:10]viszont a soról egyébként, ami teljesen így felháborít, hogy megtudjuk, hogy egyébként azért nincs pénze, mertogy a gyárban, ahol dolgozik, a reklám szerint nem nem fizették őt ki.

[00:23:22]És akkor ugye a végén így jön be, hogy akkor mi a megoldás?

[00:23:23]Hát ugye nyilván nem az, hogy csatlakozik a szakszervezet, hanem vagy, hogy követeli a ki nem fizetett bérét, hanem hát hogy akkor csatlakozik a hadsereghez és akkor ő büszke lehet, reklám végén ott látjuk őt egyenruhában, és akkor a lánya is nagyon büszkék rá, hogy apa csatlakozott a hadsereghez.

[00:23:38]Nagyon durva, mert egyébként a az orosz emberekben nagyon mélyen van az, hogy a Szovjetunió összeomlása után nagyon sokan dolgoztak úgy hónapokig, hogy semmi fizetést nem kaptak.

[00:23:49]És nem az, hogy késtek a fizetések, hanem nem kaptak fizetéseket, és nagyon sokan emlékeznek meg erre.

[00:23:55]Absolút igen, abszolút.

[00:23:55]Tehát, hogy ez ez ma is nagyon jellemző.

[00:23:57]Egyébként Oroszországban nagyon-nagyon elterjedt a fizetés nélküli szabadság.

[00:24:00]Ezt néha egyébként kérelmezik így a munkavállalók is, tehát hogy ők így el akarnak menni még pluszir és nincs elég szabijuk, de ezzel nagyon gyakran visszajélnek természetesen a munkáltatók és ez az egyik ilyen nagyon, ami így nagyon elrejti valójában Oroszországban a munkanélküliséget.

[00:24:17]Tehát, hogy a munkanélküliség rettentően alacsony most, de hogy mondjuk azért sokan vannak úgy, akiket vagy elküldenek, vagy vagy ami jellemzőbb, hogy mondjuk csökkentik az óraszámukat.

[00:24:26]egyébként a a besorozás kapcsán nekem is van sztorim, hogy nekem kettő fiú testvéremér Moszkvában, és az egyik az volt, hogy be kellett zárkózniuk abban az időszakban, amikor így élesedett az, hogy most embereket keresnek a háborúba.

[00:24:40]És a a másik az, hogy a az egyik őjük az egy ilyen online lövöldözős játékkal, FPS-sel játszott, és akkor ugye nagyon sokan beszélgetnek játék közben, és valaki talán a hadseregből, vagy valami adminisztrációból elkezdte fűzni az egyik unokatestvéremet, és az volt, hogy gyere ide a frontra, nagyon jó, nem is kell harcolni, nincsen ott az anyukád, akkora buli van, gyere már ide, így leszel férfi meg ilyesmi.

[00:25:06]És aztán a nagynéném az az meghallotta, és azt mondta, hogy jó, akkor ezt most így befejezzük, és az is felmerült, hogy esetleg Németországba ennek, de aztán végül nem mentek.

[00:25:17]Egyébként mi a a háborúról nem beszélünk annyira.

[00:25:21]Ühüm.

[00:25:21]Ez nagyon jellemző szerintem, hogy a háborúról nem annyira beszélnek az emberek.

[00:25:24]Szerintem sokszor így nem is követik napi szinten.

[00:25:25]Ezt így a statisztikákban is látszik.

[00:25:27]Nekem is az ismerőseim között sokan voltak, akik anno 22-ben elhagyták az országot.

[00:25:34]Jellemzően a legtöbbeknek nincs lehetőségük például így Németországba menni, mert ugye vízumkötelesek, tehát Oroszország, tehát egy orosz állampolgárnak vízum kell ahhoz, hogy Európába utazhasson.

[00:25:42]És akkor így általában a volt szovjatak köztársaságba mentek el.

[00:25:47]Kazachsztánba, örményország, Grúzia, ez volt így.

[00:25:49]De a legtöbben igazándiból csak néhány az én barátaim között is.

[00:25:53]Mondjuk például volt ilyen, aki elment egy kisebb Kazakvárosba, amíg tartott a sorozás.

[00:25:58]És nyilván igazándiból nehéz volt, ugye, mert ugye elmegyek Kazak városba.

[00:26:02]oké, be tudsz utazni, oké, biztonságban vagy, de nyilván elkezdte felélni a megtakarításait, és akkor most mit tudsz csinálni?

[00:26:09]elég nehéz Kazachsztánba nyelvtudás nélkül munkát találni, meg ugye lakást bérelni, meg satöbbi.

[00:26:15]Tehát, hogy így szépen így fogyott el a megtakarítása.

[00:26:19]Aztán amikor úgy érezte, hogy jó, most elvileg ugye vége a sorozásoknak, habár a törvény ugye ott van, tehát azt továbbra is bármikor aktiválhatják, de de hát nyilván a gazdasági helyzete miatt úgy gondolta, hogy jó, hát akkor ő most visszatér Oroszországba, mert hiába van Kazachsztánban, ami számára biztonságos, de kilátástalan, hogy akkor ő most így hogy fog így tovább élni ebben az országban, az unokatestvér sztoriára reagálva.

[00:26:42]Szerintem ott az, ami nagyon jellemző, hogy és az egyik legnagyobb problémája egyébként az orosz hadseregnek, ugye, hogy biztos mindenki hallott róla, hogy mennyire eltolódott a hadviselés a drónok irányába, és hogy jellemzően a társadalomnak, azoknak a legalsóbb rétegeiből jövő emberek, akik nagyon szegények, gyakran mondjuk állami gondozásban nőttek fel, nagyon sokan szerp problémával küzdenek azok közül, akik azosz hadseregbe mennek alkoholizmussal, és jellemzően ugye nem ezek azok az emberek, akik mondjuk képesek lennének arra, hogy megtanuljanak egym drónt irányítani, precízen irányítani satöbbi.

[00:27:14]És pont az egyik ilyen legjobb célpont az az online játékokkal játszó, azon felnövő fiatalok, mert hogyha neked megvannak már ezek a skillek, akkor téged sokkal könnyebb lesz megtanítani arra, hogy hogyan kell egy drónt irányítani.

[00:27:27]Ez nagyjából pont olyan, mint a játékban.

[00:27:31]viszont nyilván ők meg azok, akik meg azért önként nem nagyon mennek el a hadseregbe, mert jellemzően ők azért mondjuk valamilyen, ha nem is nagyvárosban, de kisvárosban élnek, nekik azért mondjuk reális az, hogy találnak valamilyen jobban kereső munkát.

[00:27:44]Mit gondolnak az oroszok a háborúról most a a dróntámadások következtében azért egyre nehezebb nem tudomást venni a háborúról.

[00:27:53]Többször voltak arról hírek és videók, hogy ég Moszkván belül egy olajfinomító.

[00:28:00]nagyon sok kisvállalkozás szenvedi meg azt, hogy a Wildberriesnek, ami a ami gyakorlatilag egy ilyen orosz Amazon, meg az Azonnak a különböző raktárait dróntámadás érte, azért elég feszült most ez a közeg.

[00:28:13]Bár, bár azért ennek így, hogy kontextusba helyezzük, szóval, hogy ezek így egyes pontokon, egyes szektorokban lehet okozhatnak komoly problémát, de azért így az első ilyen ijedelem után azért most már így szeptemberre mindenki azt mondja, hogy ennek nagyon minimális lesz az orosz gazdaságra hatása.

[00:28:34]A belpolitikai lapokban nem ezt láttam, hanem ilyen hullámokban írnak krízisről.

[00:28:39]Konkrétan például mondjuk a whitees és a ozonnak a lebombázásáról azt mondják, hogy ez egészen biztosan kevesebb, mint 0,1%-a a GDP-nek valójában Oroszországban, tehát hogyha amikor így ilyen felmérések vannak, és ugye még a mai napig vannak abszolút független felmérések, de egyébként nem is nagyon mutatnak mást, mint az államhoz kötődő kutatóintézetek.

[00:29:00]És azt látjuk, hogy igazándiból a háború eleje óta többségben vannak azok, akik azt mondják, hogy ők már szeretnék, hogyha elkezdődnének a béketárgyalások ahhoz azokhoz képest, akik azt mondják, hogy ők továbbra is folytatnák háborút.

[00:29:19]És akkor ez így ez az óló így folyamatosan nyílik.

[00:29:21]Tehát, hogy mostanra már azt hiszem ilyen 62%-an mondták augusztusban 29%-kal szemben azt, hogy ők szeretnék most már a béketárgyalásokat megkezdeni.

[00:29:32]Viszont ami szerintem kicsit azért így jobban magyarázza a dolgokat, az az, hogy a van egy kutatóintézet, Chrónyiki a neve, és ők csináltak egy ilyen diagramot arról, hogy három szeletből áll, és akkor megkérdezték az embereket, hogy támogatják-e háborút.

[00:29:49]Náluk egyébként ilyen 50-50%-ra jött ki azért, mertogy nagyon sokan nem válaszoltak.

[00:29:53]És ak 50%-a mondták azt, hogy támogatják a háborút.

[00:29:56]35% mondta azt, hogy ők nem támogatnák a csapatkivonásokat a háborús célok elérése nélkül.

[00:30:04]És 31% mondta azt, hogy szerintük a prioritás a hadseregre költeni a szociális kiadásokkal szemben.

[00:30:09]És akkor ennek a metszetéből egyébként így 14%-nyi ember jön ki.

[00:30:14]És akkor ez a ez a 14%-ny ember az, akik ugye akkor nem csak simán választották egy kérdésre, hogy jól támogatnák-e háborút, de hogy azt is kifejezték, hogy nekik van valami elképzelésük a háború céljairól, és ők azt el akarják érni, és azt is kifejezték, hogy ők hajlandóak valamilyen áldozatra azért, hogy ezt a hogy ezeket a célokat elérjük.

[00:30:34]És akkor őket nevezi ez a kutatóintézet a háború következetes támogatóinak.

[00:30:39]És akkor ugyanezeket a kérdéseket ugye fordítva megkérdezték, hogy ki, akik nem támogatják a háborút.

[00:30:45]A szociális kiadásoknak kell, hogy legyen elsőbbsége, támogatnák a csapatok kivonását a célok elérése nélkül.

[00:30:50]És ott 20% mondta azt lett ez a metszet, akik akik így következetesen a háború ellen lépnek föl.

[00:30:58]Nagyjából így a társadalmak ennyi.

[00:31:00]Tehát hogy nagyjából így a harmad része az, akinek ilyen nagyon erős véleménye van a háborúról.

[00:31:03]És akkor a többség az pedig így próbál megélni, normalizálja a helyzetét.

[00:31:09]És van egy nagyon érdekes szendum kutatás Kursk megyéből.

[00:31:13]Kurs megye az, amit körülbelül fél évig, 24 végén, 25 elején az ukrán csapatok megszállás alatt tartottak.

[00:31:20]Ugye betörtek orosz területekre és ott voltak ukrán csapatok.

[00:31:22]És ogy utána ott csináltak egy tök jó kutatást egyébként egy külföldni ügynöknek nyilvánított tervezet, a PSL lapnak hívják őket.

[00:31:28]És ők azt tapasztalták, hogy az emberek nagyon gyorsan normalizálták a helyzetüket.

[00:31:36]Amiatt, hogy annyira erőtlennek, kiszolgáltatottnak érezték magukat, nem volt náluk fókuszban az, hogy ők felelősük keressenek azért, ami történt.

[00:31:45]Ők azt mondják, hogy alapvetően úgy írták le az emberek a tapasztalatukat, hogy ez olyan volt, mintogyha egy ilyen természeti katasztrófa történt volna.

[00:31:55]Ha így akarták Moszkvában, akkor nyilván megvolt az oka, hogy miért történt így.

[00:31:59]És ők igazándiból arra próbálnak fókuszálni, hogy hogyan tudják az életüket rendbe rakni.

[00:32:03]De azért eközben nyilván azért van egy ilyen felgyülemlő elégedetlenség az a rossz társadalomban.

[00:32:10]Ezt egyébként részben nagyon jól tudja kezelni hosszú évek óta az orosz moszkvai vezetés azzal, hogy a felelősséget azt a regionális vezetőkre tolják.

[00:32:21]És egyébként például emiatt is, hogy említettem korábban, hogy egy csomó regináns vezető van mondjuk börtönben, vagy vagy lett eltávoltítva, lett kirúgva és és ma már nincsen semmilyen pozícióban.

[00:32:31]Tehát, hogy ezzel így próbálják, tudják levezetni valamennyire a feszültséget, de azért ez ez egyre nehezebb, és és azért az látszik, hogy így gyülömlik fel ez a ez az elégedetlenség.

[00:32:42]Viszont azért talán beszélhetünk a másik oldalról is, hogy Oroszországban Putyinnak a hivatalos ideológiá, ezt úgy hívják, hogy ez a ruszkim, oroszi világ, és hogy ő ezt akarja kiterjeszteni.

[00:32:52]Ez az ilyen konzervatív nacionalista, részben imperialista ideológia.

[00:32:57]Nyilván egyébként nagyon megfoghatatlan, de hogy valamilyen értelemben ez az orosz világ létezik.

[00:33:04]Tehát hogy az átlag orosz az egy sokkal zártabb társadalomban él, mint a magyar társadalom.

[00:33:09]Tehát, hogy majdnem 70%-a a az oroszoknak soha nem járt külföldön.

[00:33:14]Oroszországban nagyon kevés ember beszél idegen nyelvet.

[00:33:17]És nem csak azért, mert rossz a nyelvoktatás, vagy mert nem tudom, lusták lennének az orosz emberek, hanem hogy a gazdaság is zártabb.

[00:33:24]A magyarral szemben nem a multik uralják.

[00:33:28]A legtöbb munkáltató az valamit Oroszországon belül gyárt és Oroszországon belül értékesít.

[00:33:33]Nincs szükség nyelvtudásra.

[00:33:37]Oroszországban a fiatalok meg a nem tudom idősebbek is nem Netflixet néznek, hanem Ok meg a meg az összes többi ilyen szolgáltatót, amin egyébként sokkal nagyobb arányban vannak orosz filmek és orosz sorozatok.

[00:33:50]Egyébként vannak már egy csomó sorozat, ami a háborúról szól, ahol hősiesen védik Oroszországot a fiatal katonák, tehát hogy nagyon így be vannak zárva, és hogy ezt a ebben a ebben a világban élnek.

[00:34:02]Szerintem ezt fontos észben tartani, amikor ezt Magyarországról nézzük, egy kisországból, ahol nem tudom hányan lehetnek olyanok Magyarországon, akik még mondjuk soha nem hagyták el a Magyarországot, és nem voltak még külföldön, de azért biztos, hogy hogy nagyságrend kevesebben.

[00:34:19]Nekem is van egy idős rokonom, akinek vannak Ukrajnában rokonai, és akkor így panaszkodott, hogy de nem lehet velük beszélni, mert ezek állandóan csak a politikáról akarnak beszélni, engem meg nem érdekel a politika.

[00:34:30]Tehát, hogy egy ilyen nagyon-nagyon erős apolitikusság van Oroszországban.

[00:34:35]Említetted azt, hogy nagyon sokszor olyan emberek vállalkoznak arra, hogy kimennek a frontra, akiket igazából az ilyen kilátástalanság visz erre a döntésre.

[00:34:44]És azt is mondtad, hogy nagyon sokan, akik most a háborúhoz viszonyulnak, nem morálisan gondolkodnak a háborúról, hanem mondjuk ilyen fogyasztási kérdéseken keresztül élik meg, hogy most egy kicsit rosszabb.

[00:34:59]Akkor mi az igazolása belöldön a háborúnak?

[00:35:03]Ugye van az a része, hogy Ukrajnában egy ilyen fasiszta rendszer van hatalmon, és megjelenik az egyébként nagyon abszurd, hogy hogy meg kell védeni az ukrán ukrán embereket ettől a rendszertől.

[00:35:11]Van ez a fajta igazolása a háborúnak.

[00:35:13]Az ilyen absztraktabb az az, hogy nyilván azért az oroszoknak Oroszországban ez egy elfogadott nézet, hogy Oroszország egy nagyhatalom, egy nagyhatalomnak van egy érdekszférája, ez a mi érdekszféránk.

[00:35:23]és hogy egyébként is Ukrajnában egy az egy ilyen nem önálló állam, hanem az egy ilyen bábja a NATO-nak.

[00:35:31]Ezt a többség elfogadja, és szerintem például erre annó amúgy Navalni is ráérzett, hogy Oroszországban ilyen NATO-s dolgokkal előjönni az nem túl jó dolog.

[00:35:41]Az társadalom óriási része semmi jót nem gondol a NATO-ról, ezért mindig próbálta is azt nyomni, hogy hogy Oroszország függetlenek kell lennie, Oroszorságnak erősnek kell lennie.

[00:35:52]Nyilván ő hozzátette azt, hogy Oroszországnak demokratikusnak kell lennie.

[00:35:55]Ezt az orosz társadalom többsége szerintem elfogadja ezeket a a háborús okokat.

[00:35:59]Más kérdés, hogy van ez az elterjedt mém, ami egy ilyen szomorú történet valójában, a Malaja tokmácska, ami kis tokmácskát jelent.

[00:36:09]Ez egy nagyon-agyon pici falu Ukrajnában a frontnak egy teljesen nem fontos részén, amit így a vannak ilyen screenshotok, hogy a bejelenti az orosz hadserek, hogy elfoglalták és akkor így kábé egy tucatszor már elfoglalták, és akkor mindig visszafoglalja az ukrán hadsereg és akkor lett egy ilyen slogan erre meg mém egyébként az orosz meg az ukrán oldalról is van egy csomó mém málajatokácskáról és lett egy ilyen orosz mém arra is, hogy nekünk nem kell málajatok mácská ez egy tök jó szimbóluma ennek, mert hogy szerintem a Az oroszlok többsége nagyjából ezt gondolja.

[00:36:41]Csak így hozzá lehetne tenni zárójáb, hogy hát kiev kéne, de márjatok máscska nem fontos.

[00:36:45]És akkor ha ez a háború így így megy, akkor inkább hagyjuk a szarba az egészet, mertogy mi értelme egy háborúnak, amiben százezzrek halnak meg, azért, hogy elfoglaljuk márjatok macskát.

[00:36:55]És amikor azt mondják, hogy szeretnének már békét, vagy szeretnének határozottabb lépéseket a béke irányába, akkor ez ugyanúgy, mint ahogy ez a a háború, mint természeti katasztrófa, ezt csak úgy várják, vagy látszik az iránya, hogy mondjuk a moszkvai vezetés az határozottabban tegyen ezért, vagy azt látják, hogy a moszkvai vezetés azt kommunikálja, hogy ők folyamatosan béke tervekkel lépnek elő, viszont azt a az európai ak és az ukrajnaiak lesöprik, és akkor a felgyülemlő indulat ez inkább kifelé irányul.

[00:37:33]Ühüm.

[00:37:33]Szerintem mindenképpen van egy ilyen folyamat, tehát hogy azt látjuk, hogy amikor ugye vannak ezek a hullámok, hogy akkor a Trump megint kitalálja, hogy legyenek péketárgyalások, odaküldi a az embereit, akkor azért általában Oroszország ebben így azért így partner már olyan szinten, hogy nem utasítják kapásból vissza az egészet.

[00:37:51]És ez nem csak Trumpnak szól, hanem ez a lakosságnak is szól.

[00:37:54]Tehát, hogy szeptember elején volt Trumpnak a barátja és most kinevezett külön megbízott Witkov és a Jaredet Kusner, aki meg assassiszem a veje Trumpnak, és hogy nyilván ott is ugye, hogy Putytin fogadta őket és és voltak valamilyen tárgyalások, nyilván komoly, tehát hogy nem nem voltak komoly eredményei.

[00:38:13]Ez részben Trumpnak szól, de hogy azért nagy részben ez az a rossz lakosságnak is szól, hogy látjátok, mi itt próbálkozunk, mi próbálunk békét kötni satöbbi.

[00:38:24]azért a lakosságnak egy nagyon nagy részét nem érinti, tehát a túlnyomó részét nem érinti közvetlenül a háború, és mondjuk egy nagy részétek nem annyira fáj közvetetten, mert nyilván magas az infláció, de mondjuk, hogyha te egy olyan iparágban dolgozol, ami most jobban megy a háború miatt, akkor neked a reál béred is nőttek.

[00:38:41]Akik nagyon vesztettek ezen, azok például mondjuk a nyugdíjasok.

[00:38:45]A nyugdíjak folyamatosan értékelődnek el, de jellemzően egyébként a nyugdíjasok is azok, akik a leginkább támogatják a rendszert.

[00:38:50]Tehát, hogy valószínűleg azért is kapnak kevesebbet, mert róluk ők úgy is ránk szavaznak, ők úgy is minket támogatnak, de azért van nyilván egy ilyen elégedetlenség, nyilván egy nagyon szerte ágazó társadalomról beszélünk egyébként folyamatosan.

[00:39:05]Tehát például mondjuk a felmérésekben az is látszik, hogy a azt hiszem ez volt, hogy az orosz lakosság 10%-a Oroszországot tartja a felelősnek azért, hogy még nincsen béke.

[00:39:13]Tehát ők nyilván itt megjelenik az, hogy ők háború ellenesek és egy ezen kívül pedig azért a többség Európát tartja felelősnek miatt.

[00:39:22]És hát nyilván megjelenik így Ukrajna meg meg Amerika is ezekben a felmérésekben.

[00:39:28]Csak egy apró megjegyzés, hogy a Vitkov és a Kusner aztán Ukrajnába is elment.

[00:39:33]Hát nem nagyon voltak kézzel fogható eredmények, amikről igen írtak a az oroszlapok.

[00:39:37]Nagyon csalódottak Trumppal kapcsolatban.

[00:39:40]Ledorongoló szövegek keletkeztek, illetve most arról beszélnek, hogy majd októberben lehetnek háromoldalú találkozások, Oroszország, Ukrajna, az USA.

[00:39:53]Nekem még az jutott eszembe arról, hogy azt mondtad, hogy keveseket érint.

[00:39:58]Meg azt hiszem egy moszkvai lap írta azt, hogy az ilyen használt ruha, használt termékek piaca az iszonyatosan felpörgött, mert nagyon sokan már nem tudják megengedni maguknak azt, hogy hazai termékeket vagy külföldről érkező termékeket vegyenek.

[00:40:14]Viszont utána ugyanabban a lapban jóformán olyan hangvétellel, hogy nincs itt probléma, mert eközben viszont a luxusautó vásárlása az nagyon felpörgött.

[00:40:23]ami nekem nagyon meglepő volt, hogy mindig arról volt szó, hogy hát az a baj ugye hát hogy mint Magyarországon egyébként, hogy hát van a vidék és hogy mi itt Moszkvában kimegyünk tüntetni és akkor, hogy ugye ott vannak azok a szegény emberek a kisfaluban meg nem tudom, ők akkor így nem őket nem ér satöbbi.

[00:40:38]Nyilván ez egy nagyon primitív és leegyszerűsített ilyen narratíva, de hogy így számokban ebben volt igazság.

[00:40:45]És ami nagyon nekem így meglepő volt, hogy ez most megváltozott, hogy most tényleg az van, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb eséllyel szeretnének az emberek békét.

[00:40:55]Nyilván, mert őket jobban érinti a háború.

[00:40:56]És nagyon meglepődtem, hogy Moszkvában a vannak a legtöbben a támogatói, tehát arányosan a legtöbben a támogatói.

[00:41:02]Tehát ha jól emlékszem, valami 60%-a a moszkvai lakosságnak támogatja a háborút.

[00:41:08]Hát a a tágabb ilyen gazdaságról nagyon sokszor felmerül az, hogy Oroszország meddig tudja finanszírozni a háborút, meddig tudja fenntartani azt ezeket a háborús cselekményeket.

[00:41:19]És akkor most beszéltünk arról, hogy oroszországi lapok is írnak a válság különböző jeleiről.

[00:41:26]Te mit gondolsz a ezekről a kérdésekről, vagy arról, akik azt várják, hogy az orosz gazdaság majd összeomlik, és ez fogja lezárni a háborút?

[00:41:36]Ez ilyen mindig nehéz, és egyébként ez is az egyik ilyen dolog, ami így érdekel, meg motivál arra, hogy írjak Oroszországról, vagy vagy egyáltalán gondolkodjak, hogy nagyon sok rosszat olvasunk az orosz gazdaságról, főleg a nyugati médiában, vagy az orosz ellenzéki médiában.

[00:41:48]És akkor a másik oldalról meg egy nagyon sok ilyen ilyen jót, vagy ilyen, hogy ja, nem is olyan rossz dolgot olvasok az orosz médiában az orosz gazdaságról.

[00:41:57]És hogy és hogy amit olvasok, az nem propaganda.

[00:42:00]Tehát, hogy így igazán mindkettő igaz, csak hogy az a fontos, hogy melyik szempontból nézzük, és hogy szerintem erre például egy nagyon rossz szó, amit így el kéne felejteni, az összeomlás szó.

[00:42:11]Tehát, hogy van, vannak ilyen rossz tendenciák az orosz gazdaságban mindenképp.

[00:42:14]Tehát, hogy nő a nagyon nő az államadósság.

[00:42:17]Bár most alacsony azért így van.

[00:42:21]Tehát, hogy nagyon nő az államendesek, de alacsony.

[00:42:22]Egyre nagyobb a költségvetési hiány vagy a költségvetési deficit, de még mindig alacsony.

[00:42:28]Tehát h még mindig 3% alatt van, csak ez orosz mértékben már magasnak számít.

[00:42:32]És hogy arról van szó, hogy nőnek az adók, de még mindig alacsonyak.

[00:42:36]Tehát, hogy Oroszországban valójában gyakran nevezik úgy, mint egy ilyen államkapitalista rendszert, ahogy az állam nagyszerevet játszik, ami részben igaz, részben azért azt fontos hozzátenni, hogy ez nagyon nem ritka dolog olyan országokban, ahol a nyersanyagoknak nagy szerepe van.

[00:42:52]És hogy ezen kívül viszont Oroszországban egy ilyen eléggé ugyanúgy, mint Európában a kapitalizmusnak egy ilyen neoliberális típusa terjedt el.

[00:43:02]Alapvetően nagyon alacsonyak az orosz adók, tehát a szövélyiemadó az nagyon sokáig 13% volt például.

[00:43:06]A járulékek is nagyon alacsonyak voltak, a nyereségadók is nagyon alacsonyak, nagyon alacsony az újraelosztás mértéke, és van költségvetési hiány, de még bőven van hova emelni az adókat.

[00:43:17]Ezt örömmel fogadják-e majd az emberek?

[00:43:20]Hát biztosan nemm, de hogy így még van még mindig mozgástere az államnak ebben, és hogy igazándiból szerintem el kéne felejteni ezt az összeomlás szót, mert hogy nem nem lesz összeomlás.

[00:43:31]Ami lesz, az az, hogy van egy degradáció, egyrészt tehát, hogy egyre kevésbé versenyképesebb az orosz gazdaság, másrészről pedig egyszerűen van egy átalakulás abban, hogy a társadalomnak melyik rétegei nyernek és melyik rétegei vesztenek.

[00:43:45]És nyilván beszélhetünk fölül alul, és akkor persze nyilván fölül többet nyernek, mint mint alul, de hogy azért ennél nyilván bonyolultabb, tehát hogy regionálisan is fontos, hogy mondjuk egy olyan régió, ahol ahol nag erős a hadipar vagy a nehéz ipar, az nyilván sokat nyer a háborúval.

[00:44:02]egy olyan régió, ahol ahol ilyen nincsen, ahol mondjuk inkább a mezőgazdaság dominál, vagy valamilyen olyan nyersanyag, például mondjuk a szén, a szénipar nagyon nagy problémákban van, mert ugye Oroszországban nagyon sok szén van, de Oroszországban így a közepén van nagyon sok szén, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi piacoktól borzasztó távol van.

[00:44:20]Meg most elvileg a kínaiak sem veszik annyira, én úgy hallottam.

[00:44:23]Ühüm.

[00:44:23]Igen.

[00:44:23]Ráadásul ugye a kínaiaknál ugye az ausztrál szénnel kéne versenyezni, vagy a kínai szénnel, ami ugye a víziszállítás mindig sokkal olcsóbb.

[00:44:31]Szibéria közepéről kéne vonattal elszállítani Kínába.

[00:44:32]Ez borzasztóan drága.

[00:44:35]A kicsit közelebbi európai piacok ugye meg nem elérhetőek most Oroszország számára.

[00:44:38]Tehát, hogy ők például sokat szenvednek ettől.

[00:44:40]Tehát, hogy nagyon nagyon megoszlik, és ez nagyon átalakul.

[00:44:43]És ez ebben abszolút vannak ilyen felgyülemlő feszültségek, amit a háború elhúzódásával nyilván egyre nehezebb lesz kezelni, de én nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy amit így hallunk sokszor, főleg mondjuk például az ukrán hivatalos narratíva, az jó részben erre épül, hogy tartsatok ki, Oroszország mindjárt összeomlik, még egy kicsit ki kell tartani, és akkor majd Oroszország összeomlik, és minden jó lesz.

[00:45:08]Azt hiszem még ahhoz szokták mérni ezeket a várakozásokat, hogy most a az olajvilágpiaci ára az megint magasabb lett, és ehhez képest viszont 0,3% a GDP növekedés, és akkor ez viszont egy meglepő különbség.

[00:45:25]Abszolút.

[00:45:25]Tehát, hogy van egy van egy abszolút ilyen pangás, nincsenek erőforrások, borzasztó alacsony szinten vannak a befektetések Oroszországban.

[00:45:31]Ez az orosz oligarcháhák mindig híresek voltak arra, hogy ők rohadtul nem szeretnek befektetni Oroszországban, ellenben Londonban nagyon szeretnek.

[00:45:42]Ez ez továbbra is így van.

[00:45:42]Van egy lejtmenet.

[00:45:44]És akkor nyilván a másik ilyen nagyon logikus dolog, amivel lehet hasonlítani, összehasonlítani az orosz gazdaság állapotát, meg az orosz társadalom állapotát hát egy háborúban.

[00:45:54]Hát nyilván mivel hasonlítjuk a másik országgal.

[00:45:55]Tehát hogy sok rossz tendencia van, de hogy azért ez nem hasonlítható össze Ukrajnával közel sem.

[00:46:00]Tehát, hogy az, hogy az ukrán lakosság hogyan szenved a háborútól, a közvetlen és közvetlen hatásaitól, az azért az egy teljesen más nagyságrend.

[00:46:09]Mondjuk az marhára nem mindegy, hogy Ukrajna területén folyik, főleg a háború.

[00:46:13]Persze, abszolút.

[00:46:13]Abszolút.

[00:46:13]Igen.

[00:46:13]Meg hát szóval mondjuk a dróntámadásoknál is azért azt nem szabad elfelejteni, hogy hogy ez most így egy így hirtelen sok és tényleg vannak ilyen erős hatásai, ami megint csak regionálisan oroszlík, de azért ez nem hasonlítható ahhoz a pusztításhoz, amit az orosz rakéták és drónok okoznak Ukrajnában.

[00:46:29]A másik, ami érdekes dolog a dróntámadásokkal kapcsolatban, ez egyébként egy ilyen visszatérő belpolitikai reflex Oroszországban, hogy ugye több olajfinomító elkezdett égni.

[00:46:41]Az azt jelenti, hogy nagyon komoly kimaradások voltak.

[00:46:45]És akkor erre a válasz az volt, hogy természetesen ez azoknak a hibája, akik nem voltak képesek megvédeni ezeket a finomítókat.

[00:46:52]Tehát hoztak egy olyan törvényt, hogyha ez megtörténik, és az orosz emberek életminősége és nem tudom ilyen energiabiztonsága nincsen megoldva, akkor majd az állam elveheti azt az olajfinomítót, és ő fogja majd kezelni.

[00:47:08]szokás szerint nagyon laza egyébként a törvényszövege, tehát nem lehet igazán megállapítani, hogy mi meríti ki az államosításnak a követelményeit, és azt sem lehet tudni, hogyha az egyik létesítményt megtámadták, akkor elvehetik-e azokat, amik így régióval arrébb vannak.

[00:47:23]Tehát ez is egy ilyen kérdés.

[00:47:27]Igen.

[00:47:27]Tehát, hogy azt lehetőséget adott a államosításra.

[00:47:29]Ö nem csak az olajfélítók, hanem általában ipari létesítmények esetében.

[00:47:34]Ha az állam úgy ítéli meg, hogy nem megfelelő mértékben védte meg a létesítményt a tulajdonos, akkor elvehetik ezt.

[00:47:41]És akkor ezt így most szó van róla.

[00:47:42]Így akkor most vajon ebből lesz-e egy ilyen államosítás hullám?

[00:47:48]Nem, nem tudom.

[00:47:48]Ez ez mennyire van.

[00:47:48]Az biztos, hogy ez ez volt a a benzinkimaradás, az egy dolog, ami ami nagyon érintette így a az embereket.

[00:47:57]Azért itt is hatalmasak a különbségek a regionálisan.

[00:47:59]Én azt olvastam most, van egy Karnegi intézetnek, ami egy ilyen liberális kutatóintézet, de egyébként szem a vezetője ehhez biztos nagyon ért.

[00:48:07]Egyébként a Gaspromny dolgozott korábban.

[00:48:09]Ő azt úgy becsülte, hogy 8-10%-kal csökkent a benzinfogyasztás Oroszországban, ami azért úgy jelentős, de hogy ilyen iszonyat nagy különbségek vannak többé-kevésbé, minél közelebb van egy régió Ukrajnához, annál annál nagyobb.

[00:48:25]Igen.

[00:48:25]És akkor a másik dolog, amit meg így nagyon így mindenki mond, és az én ismerőseim is, meg családtagok így mondanak, ugye, hogy ami nagyon jellemző, hogy ugye használják a a mobil internetet, vagy használnák a mobil internetet a drónok a támadásoknál arra, hogy a lokációt tartsák, és nagyon gyakor lett Oroszországban az internet, a mobilnet kimaradás, ami azért is volt nagyon így erős, mert Oroszországban a digitalizáció sokkal elterjedtebb, mint Magyarországon, tehát hogy hogy nagyon-nagyon ritka már az, hogy valaki készpénzzel fizetne.

[00:48:53]És akkor mikor először ez megtörtént, akkor tényleg így így így minden leállt.

[00:48:57]Rengeteg üzlet van, ahol már nem lehet készpénzzel fizetni.

[00:49:00]És ez nyilván bedőlt.

[00:49:00]Akkor egyébként az újságok is írták azt, azt hiszem, augusztusban, hogy látványos volt az, hogy az emberek több pénzt vettek ki a bankból, mint amennyit beleraktak.

[00:49:10]Ami nekem még nagyon tetszett, ami ilyen kicsit ilyen nyelvi leleménynek érzem, ezt is az egyik oroszországi bálpitikai lap használta, hogy hogy elmélyülő stagnálás van, amit így nem lehet tudni, hogy ez így mikor fordul recesszióba, de egy ilyen elmélyülő stagnálás.

[00:49:26]Igen, igen.

[00:49:28]Egyébként ez nagyon izgalmas.

[00:49:28]Ezt egy egész adásnyit tudnék beszélni az orosz médiáról, hogy valójában az orosz médiában mindig vannak, tehát hogy lehet beszélni dolgokról, nem egy ilyen totalitárius rendszer, de hogy egy ilyen, egy ilyen nagyon más nyelv.

[00:49:40]Tehát azok, akik igyekeznek még függetlennek lenni, arra állnak rá, hogy ilyen iszonyatos szakpolitikai dolgokba mennek bele, és abban lehet kritizálni, lehet mondani, hogy ez így, ez itt itt pont itt ez a szakpolitika, ez nem jó, ezt máshogy kéne csinálni.

[00:49:54]Ezt abszolút lehet csinálni.

[00:49:56]Tehát ezt lehet a nem tudom én a külkereskedelemmel, a szociálpolitikával, az oktatással, ezt mind lehet csinálni, csak nem szabad megnevezni a főfelelőst.

[00:50:06]Akkor beszéljünk egy kicsit a a jövőről, hogy szerinted milyen kihívásokat kell kezelnie az orosz vezetésnek az elkövetkezendő években?

[00:50:14]Hát így gazdaságilag nagyon sokat beszélnek arról a független sajtó, nyugati sajtó arról, hogy az egy nagy kihívás lesz, hogy hogyan áll majd vissza az orosz gazdaság a hadigazdaságról, civil gazdaságra.

[00:50:29]És hogy így ez nem csak egy gazdasági kérdés, mint általában a gazdasági kérdésnek nem csak gazdasági kérdése, hanem politikai kérdés.

[00:50:36]Úgy, hogy rengeteg nyertese van ennek Oroszországban, és közben Putyin szűk köre is, aki aki ennek egy nagy nyertese, akik nyilván majd érdekeltek lesznek abban, hogy ez hogy ez továbbra is ezek az erőforrások az ő szektorékba foljanak.

[00:50:52]És akkor ez szintén megint csak Oroszországban, ez mindig így szem előtt kell tartani egy regionális kérdés.

[00:50:58]Tehát, hogy hogy mi történik azokban a városokban majd, ahol így hirtelen így beomlik majd az állami megrendelés a a nehéz iparra, hadiparra.

[00:51:08]Biztos, hogy tehát, hogy ez nagyon könnyen kiválthat komoly elégedetlenségeket ott.

[00:51:11]Közben egyébként éppen lassan a kínai ipar az letarolja a az orosz piacot.

[00:51:17]Minden ismerősöm már arról beszél, hogy hát Oroszországban már mindenhol kínai autók vannak.

[00:51:22]És akkor így mondják nekem a kínai autóneket, én őszintén nem is hallottam róluk, Európában ezeket nem is lehet kapni, de de hogy már az eladásoknak ilyen hatalmas, tehát a többsége már a az eladott autó az bőven a többsége az az kínai autó.

[00:51:35]Tehát hogy lesz lesz egy ilyen kérdés, nyilván egy hatalmas kérdés, hogy mi lesz azzal a sok sok sok százer több mint millió emberrel, aki így visszatér a háborúból.

[00:51:44]Ez a 90-es években ugye nagy kihívás volt.

[00:51:47]Ugye az Afganisztánból visszatérő veteránok.

[00:51:52]Most is vannak szörnyű sztorik arról, hogy milyen rémtetteket követnek el.

[00:51:57]Főleg mondjuk általában az ilyen börtönből szabadultak, és akik úgy térnek valahogy vissza.

[00:52:01]Ezeknek az eseteknek azért a túlnyomó többsége az családon belüli erőszak, amit hát nyilván Oroszországban is hát sehogy nincs kezelve.

[00:52:09]És hát hogy kérdés, hogy mihez vezet el ez a ez a politikai degradáció.

[00:52:13]Putyin 73 éves lesz néhány hét múlva.

[00:52:18]Nem igazán látom, hogy ez így hogyan fog megváltozni.

[00:52:22]Mi a társadalom jövőképe?

[00:52:24]Felmérések szerint a hatalmas többség még több mint egy év háborút vár.

[00:52:26]Tehát hogy szerintem nincs jövőkép.

[00:52:28]És pont ez is a az ellenzéki politikusoknak a legnagyobb ilyen [horkantás] hibája, hogy igazándiból nem nagyon tud senki normális, valamilyen reális és a többség számára jó és elfogadható jövőképet felrajzolni.

[00:52:45]a nyugaton élő, nyilván odakiszorított liberális ellenzék, ők Oroszországot egy bűnös országnak tartják, ahol kemény piaci reformokat kell bevezetni és meg kell valósítani a neoliberális álmot.

[00:53:03]Most ezt nyilván egyszerűsítek, meg nyilván sok különböző politikus van, vagy emberek, akik annak tartják magukat, de hogy így nagyjából nagyjából ez a kép az ő ő képük Oroszországról.

[00:53:15]Ugye Magyarországon 90-ben ugye volt vagy Kelet-Európában egy ilyen út, hogy akkor Magyarország az majd így nyugati integráció, csatlakozunk az EU-hoz és akkor majd jön a nyugati tőke satöbbi.

[00:53:28]Nyilván ez Oroszország számára ez se akkor, se most nem volt lehetőség.

[00:53:32]Tehát, hogy ez erről szó se lehet.

[00:53:32]És akkor vannak azok a baloldali marxista gondolkodók, és nem csak gondolkodók, hanem hanem van mozgalom is, aki viszont hát nyilván Oroszországban egy nagyon erős államosítás, tehát hogy az, hogy Oroszországban a a nyersanyagok a nyersanyagok jó nagy része az a tőkét gazdagítja, az nyilván elfogadhatatlan.

[00:53:55]Például Oroszországban, hogy vannak olyan gyárak, például Gyer Paskának, azt hiszem, a gyára Norisk níkel.

[00:54:01]Noriliskban a a sarkörön túl egy egy város, egy iparváros, amit egyébként gulág foglyok építettek fel, és hogy az egy milliárdost gazdagít, az szintén teljesen elfogadhatatlan.

[00:54:13]Tehát, hogy egy nagy gazdasági társadalmi átalakulás, az orosz társadalom elképesztően egyenlőtlen, tehát hihetetlen egyenlőtlenségek vannak.

[00:54:21]Ezt nyilvánvalóan meg kell szüntetni, az biztos, hogy hogy még valami ilyen polgári értelemben vett demokrácia is teljességgel lehetetlen Oroszországban addig, amíg amíg ennyire óriásiak a egyedlőtlenségek.

[00:54:35]Ühüm.

[00:54:38]Ajánlanál az olvasóknak izgalmas forrásokat, ahol olvashatnak az oroszországi belviszonyokról, vag esetleg filmeket, sorozatokat, amit érdemes nézni?

[00:54:49]Hát engem például nagyon érdekelne az Jagincevnak az új filmje.

[00:54:52]Ő egyébként korábban azem kalban mutatták be ezt a filmet.

[00:54:58]Minotaurusz a neve, és az már a háború idején játszódik.

[00:55:01]Ő egyébként tehát ezt a filmet nem Moroszországban forgatta, ott már nem tehette volna meg.

[00:55:05]És a háború háttérben valahogy játszódik, de mint mondom, én nem láttam a filmet még.

[00:55:09]A neten sincs fent sehol, és nem tudom, hogy meg fog-e jelenni, hogy ezt be fogják-e mutatni Magyarországon.

[00:55:14]Ö remélem, igen.

[00:55:16]Szóval ez nem ajánlás, hanem remény, hogy közösen olvasókkal együtt szerezzük meg, nézzük meg.

[00:55:22]Igen.

[00:55:22]És akkor vannak szerintem olyan kifejezetten baloldali híroldal, mint a Mérce Oroszországban nincs.

[00:55:27]Van a szeptember média, amit tudok ajánlani, de ez ritkán frissül mostanság.

[00:55:32]A poszli média, amin ilyen analitikus cikkek vannak egyébként, szerintem mind a kettő angolul is elérhető.

[00:55:39]Van az antijob, szerintem egy ilyen szakszervezetekhez kötődő honlap, ahol szintén vannak érdekes dolgok.

[00:55:46]És hát van ez a Prustia Csiszla, ami az egyik legnagyobb marxista YouTube csatorna milliós nézettséggel.

[00:55:56]Nagyon érdekes, hogy hogy miket tudnak csinálni úgy, hogy Oroszországban tartózkodnak és nyíltan szíják a rendszert.

[00:56:03]Azt hiszem ez.

[00:56:03]És beszéltünk a Spraved Ressia pártról, hogy ez is egy ilyen háború párti förmedvény, és annak a tagja egyébként Zahar Prilepin, aki egy orosz fasisztaíró és egyáltalán azt mondják, nem tehetségtelen fasisztaíró, és az ő könyvei magyarul is elérhetőek.

[00:56:23]Lefordították őket annó, amikor még kevésbé nyíltan volt vasisztem.

[00:56:25]Üümü, nagyon köszi és nagyon köszönjük nektek is, hogy meghallgattátok ezt a beszélgetést.

[00:56:31]Hogyha kérdésetek, javaslatotok lenne, akkor írjatok a műsorkukacmérce.hu címre, és akkor találkozunk két hét múlva a Tirason és a mércén lehet, hogy már korábban is.

[00:56:43]Sziasztok!

[00:56:44]Sziasztok!

[00:56:44]M.