Így állított minket is csatasorba a terror elleni háború I Forráspont élő!
- A Mérce Forráspont műsora a 9/11 évfordulóján a terror elleni háborúról beszélgetett egy migrációkutató (József) és egy világrendszer-elemző (Attila) szakértővel.
- József New Yorkban élte át a támadást: pánikba esett, fegyverkezés, tömeges zászlókihelyezés, és nyíltan rasszista kijelentések mellett tanúja volt a nemzeti érzelmek felforrásának.
- A terror elleni háború a beszélgetés szerint nemcsak katonai műveletsor volt, hanem társadalompolitikai stratégia is, amely a belső ellenfelek elleni eszközöket is fejlesztette.
- A Brown University kutatása szerint a háborúnak kb. 4,5 millió civil áldozata volt — a 9/11 2900 halottjához képest kb. 1:1500 arány.
- Attila Wallerstein elméletével érvelt: az USA hegemoniája már a 80-as években hanyatlani kezdett, a terror elleni háború paradox módon mégis fenntartotta a rendszert.
- A beszélgetők szerint 2001-ben is tabu volt az események történeti kontextusba helyezése — ugyanaz a diskurzusszűkül, amit a Mércéért 2023-ban is tapasztaltak.
- A 9/11 áldozatai 90 ország szülöttjei voltak, ám a média anglo-fehér amerikaiakként keretezte a tragédiát; a magyar sajtó a magyar áldozatról, Gyulavári Péterről is alig írt.
- A kelet-európai országok Aznar vonalára állva támogatták az iraki háborút; Attila szerint az irrelevancia-tudat és a „politika súlytalansága" gátolja a régiót az önálló geopolitikai gondolkodásban.
- Magyarország világgazdasági súlya kb. 0,2% — jóval kisebb, mint amennyire gazdaságilag a világhoz viszonyítottan „megélni" lehetne.
- József óvatott a lebecsüléstől: a régió tapasztalattal és fegyverekkel is tele van, szakdiplomáciában pedig vannak képzett szakemberek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A műsor kerete
A Mérce nemzetközi politikai műsora, a Forráspont, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás évfordulója alkalmából a terror elleni háborúról beszélget, főként annak régiónkra, Közép- és Kelet-Európára gyakorolt hatásairól. A beszélgetés két meghívott szakértővel folyik, akik migrációkutatással és világrendszer-elemzéssel foglalkoznak (az átirat alapján egyikük neve Attila, a másiké József néven említhető). A műsorvezető utal rá, hogy egy korábbi, a 9/11 és a közel-kelet–nyugat viszony változásáról szóló adás folytatásaként kerül sor a beszélgetésre.
Személyes élmények a támadás napjáról
- József New Yorkban volt a támadáskor. Elmesélte, hogy a támadás utáni napokban egy kormányzati hivatalnál (valószínűleg vízum- vagy hivatali ügyintézés során) kb. 80 fegyelmezett sorban álló ember előtt kellett kulcsokat átadnia, és azt figyelte meg, hogy a látogatók nagyrészt nagyvadra való vadászlőszert vásároltak — az ország fegyverhez nyúlt a pánikban.
- A második élménye: egy ajtó fölött lehúzható ablakba becsíptetve látta az amerikai („csillagos sávos") zászlót. Egy hónappal később, októberben az amerikaiak 79%-a azt mondta egy felmérésben, hogy kihelyezte a zászlót. Szerinte ennek nem lehet más interpretációja, mint hogy a támadás galvanizálta a nemzeti érzést — bár azt, hogy ez a nemzeti érzés mit takar pontosan, az áttekintés nem fedte fel.
- Beszámolt arról, hogy George W. Bush elnök a romok előtt, élő adásban többször félbeszakított beszédét „USA, USA" skandálással ütemesen fogadta. József ekkor már abban a döbbenetben élt, hogy a társadalom mást nem is tud mondani — és szerinte azóta sem léptünk túl ezen az értelmezési kereten.
„Azt ütemesen skandálták, hogy USA, USA. És én akkor már nagyjából abban a döbbenetben éltem, hogy mennyire nem tudnak semmi mást mondani." – József *
- Harmadik élmény: a támadás utáni hétvégén egy bed & breakfast-ben szálltak meg családtagjával, aki nem fehér, ezért rasszizmus célpontja lehet. A szállásadó a vendégek körében mini konferenciát rendezett a történtekről. József szerint „konkrétan náci dumát mondtak az egyébként teljesen jó arcúnak tűnő amerikaiak": egy vendég a családtagjára nézve azt mondta, ezekkel a problémákkal „mint a rovarokkal: DDT, és akkor kész". József kiemelte: ez a gondolkodásmód később a hivatalos álláspont részévé vált.
- A házak előtti fákon százával, ezrével lógtak sárga szalagok, amelyek a háborúban harcoló rokonok támogatását jelezték.
- Attila a támadás előtti este fejezte be a Kelet–Nyugat című könyve első kéziratát az Ormánságban, Rádfalván, majd másnap reggel tévénézés közben élte át a teljes döbbenetet — nehezen térült magához, majd rövid időn belül nekiállt írni arról, mit jelenthet az esemény.
A terror elleni háború mint társadalompolitikai stratégia
A műsorvezető felvázolta: a terror elleni háború nemcsak az afganisztáni, iraki és későbbi közel-keleti vérontást jelöli, hanem egy társadalompolitikai és geopolitikai stratégiát is, amely idővel a belső ellenfelek ellen is felhasználható eszközök fejlesztését jelentette.
Attila 2001. novemberi, a Magyar Narancsban megjelent cikkéből olvasott fel a műsorvezető, amelyet „profetikusnak" nevezett:
„Az esély, hogy a nyugat megsemmisítse önmagát, az elmúlt időszakban csak nőtt. A terrorizmus elleni harc mintha felemésztené a modernitás maradék liberális tartalékait." *
A cikk szerint az amerikai és brit politikusok „a gusztustalanság koalícióját" hozták létre — minden hatalmat maguk mögé sorakoztattak, amelyek a lehetőséget látták saját láthatatlan terroristelleneseik kiirtására. „Retteghetnek a kurdok, az izenek [izraeliek/asszíriaiak], az ujgurok, a kasmíri muszlimok, hiszen az elkövetkező években nem lesz, aki melléjük állhatna."
József a mai helyzetről: a nyugat „tökéletesen elvesztette a humános oldalát", a menekültügyi rendszer humánusabb elemeit szisztematikusan felszámolta. Nem azt állítja, hogy ez korábban rendben volt, de a folyamat eszkalálódott és felgyorsult, és „teljesen céltalan háború sorozata" jött létre. Szerinte az Ukrajnában zajló háború is ebbe a sorozatba illeszthető.
Attila hangsúlyozta: a 9/11 önmagában világtörténelmi szempontból nem volt sorsdöntő esemény, de szimbolikusan azt jelezte, hogy a fejlődés egy feszültségpontba érkezett, ami után minden eszkalálódott — és ennek az eszkalációnak a végén vagyunk most. A feladat szerinte a mögöttes társadalmi folyamatok gyors feltárása.
Áldozatszámok és arányok
József a Brown University „Costs of War Project" kutatására hivatkozva közölte:
- A terror elleni háború (afgán, iraki, szíriai, líbiai megszállások) kb. 4,5–4,6 millió civil halálos áldozatával járt.
- A 9/11-es támadások áldozatai (ikertorony, repülős utasok, Pentagon és járulékos áldozatok): kb. 2900 fő — tehát az arány körülbelül 1:1500.
- A Nakba óta az izraeli állam által kilakoltatott, előző palesztin lakosság körében kb. 134 000 halálos áldozat volt; az izraeli zsidó halálozások száma ugyanezen időszak alatt 24–31 ezer között; október 7-én a demonstrált izraeli áldozatok száma 1400 körüli volt (az átirat „14"-ként rögzíti, valószínűsíthetően 1400).
- A mai élő emberiség 85–90%-a (5,6–7,2 milliárd ember) olyan kultúrából származik, amely egykor gyarmat volt; 150–200 millió ember felmenői között van a tőkés rendszer alatti profitelvű rabszolgatartás áldozata.
- A 2015-ös magyar „menekültválság" narratívájához: az alibi a Charlie Hebdo elleni támadás volt (11 halott, kb. kétszer annyi sebesült), ettől indult el a magyar részvétel a gyűlölködésben — az EU-s vezetők Párizsban vonultak, előzőleg lezárva a várost.
A világrendszer-elemzés kerete: hegemonia- és piacosodási ciklusok
Attila Immanuel Wallerstein elméletéhez nyúlt vissza:
- Wallerstein már 1983–84-ben diagnosztizálta, hogy az Egyesült Államok hegemóniája lecsöngőben van, és egy viszonylag hosszú káosszal teli válságidszak várható.
- Adatok: 1983-ban az USA a világgazdaság kb. 19–20%-a, Kína 6,1%-a volt; a 9/11 idején az USA 20%, Kína 10%; 2022-ben az USA 14%, Kína pedig 19,7% — mindez közvetlen amerikai–kínai háború nélkül.
- A terror elleni háború a lecsúszó hegemon számára paradox módon fenntartotta a rendszert: értelmet adott bizonyos folyamatoknak, és a szövetségesek és ellenségek egyaránt alkalmazkodni tudtak hozzá. Ezért szerinte nem túl nagy esély van a megszűnésére, bár a közeledés gyors — ma már nemcsak az arab világra, hanem a kb. 100 milliós perzsa társadalomra is kiterjesztették.
- Attila kiegészítette: nemcsak hegemoniaciklusok, hanem piacosodási ciklusok is zajlanak — a társadalmak a világ minden részén (Irántól Venezueláig) piacosivá váltak, és ennek a társadalmi együttélésre, kultúrára és világpolitikára gyakorolt következményeit még nem mértük fel.
„Én egyik nagy háborúnál sem tudom leadni azt, hogy ez rendben van, ez az oldal, ez az oldal meg nincsen rendben. […] én itt sok ördögöt látok, és a sok ördög kapaszkodik egymásba." – Attila *
Attila szerint ez a baloldal számára kettős helyzet: jó hír, hogy a rendszer eloszcillált, ahogy Wallerstein mondta — de a szörnyek eszik egymást, és a baloldal meghasal ebben, mert egy része valamilyen antihegemon félben „előrefelé mutató" tendenciát vél felfedezni, pedig attól, hogy valaki antihegemon, nem lesz automatikusan sem baloldali, sem az emberiség számára elfogadható.
A világpolitikai intézményrendszer — a második világháború után létrejött rend — Attila szerint ma már szinte semmilyen szinten nem működik, nem tudja kezelni a konfliktusokat, és az orosz–ukrán háború egyfajta „tanulási folyamat" volt az orosz fél részéről arról, meddig lehet és meddig nem lehet elmenni.
A diskurzus szűkülete és a tabusítás
- A műsorvezető felidézte a Mércén 2023. október 10-én, a Hamasz-támadás után három nappal megjelent cikket („Ez a háború nem most kezdődött"), amely történeti kontextusban értelmezte az eseményeket, és előrevetítette a népirtást. A cikk nyomán „korábban tapasztalt intenzitású támadásokat" kaptak, és az volt a kérdés, hogyan lehet egyáltalán túllépni azon, hogy „elítéled azt, ami történik".
- A beszélgetők egyetértettek abban, hogy 2001-ben is ugyanez zajlott: erős tabusítása volt annak, hogy az eseményeknek társadalmi és történeti kontextusuk van.
- József ironikusan kérdezte: vajon ma hol jelenne meg a 2001-es Magyar Narancs-cikk magyar nyelven? — utalva a magyar média helyzetére.
Az áldozatok sokszínűségének elhallgatása
József kevésbé ismert tényeket emelt ki:
- A 2900 áldozat 90 ország szülöttje volt; voltak köztük bevándorlók, külföldi állampolgárok, keresztények, zsidók, muszlimok, hinduk, vallástalanok — ám a nemzetközi média reprezentációja azonnal „angló fehér amerikaiakként" keretezte a történetet.
- Megemlítette Gyulavári Péter nevét: egy New Yorkban dolgozó magyar ausztrál állampolgár, aki meghalt a támadásokban. A magyar sajtó alig írt róla — József szerint a magyar társadalom, amely egyébként mindenhol magyar tartalmat keres (sportolók, művészek, de nemzetközi bűnözők között is), ezt nem érdekelte.
„Ekkora mértékben lesikálódott a sokszínűség. 90 nemzet." – József *
- József a globalizációs tragédimotust is felhozta: New York-i irodaházi magyar munkásoktól gyűjtött történetei azt mutatták, hogy az ikertorony egyszerre mutatta a globalizáció két részét — a pénzügyi-menedzseri elitet és a globalizált kiszolgáló személyzetet (Saskia Sassen Global City-fogalmát idézte). Példaként mesélte: egy magyar kolléga beleesett a liftaknába, a főnök pedig azonnal kizöveteltette a kórházból, nehogy „balhé" legyen.
Kelet-Európa és Magyarország a terror elleni háborúban
A műsorvezető rávezetett: 2001 nem esett messze 1989–91-től, és az afganisztáni, majd iraki háború „utat kínált" Közép-Európának a nyugatintegrációhoz — a régió országai az iraki háborúhoz sokkal lelkesebben csatlakoztak, mint a nyugat-európaiak. Kérdés: milyen árat fizettek ezért?
József válaszában:
- Az iraki háború idején Chirac és Schröder ellenpólust képeztek, míg José María Aznar spanyol miniszterelnök az amerikai vonalat tolte — és a kelet-európaiak Aznar vonalára álltak, aláírták a támogató nyilatkozatot. Medgyessy miniszterelnök „simán aláírta" a dolgot. Lengyelország különösen „eklatáns" volt.
- Kritikája a magyar kormányzati narratívának: „olyan elegánsan próbálja sugalmazni a magyar kormányzat, hogy mennyire marad ki — nem, semmiből nem maradt ki": az afganisztáni és iraki háborút is végigcsinálta, és az összes többit is támogatta valamilyen szinten.
- Egyetlen pozitív ritka pillanatként említette a 2003. márciusi iraki háború elleni budapesti tüntetést, amely „egészen felemelő" volt — ám Attila szerint ez is a német tiltakozás „mintakövetésének" lecsapódása volt: „a baloldali ellenzék is mintakövetésből él".
Az „irrelevancia" magyarázata
Attila két összetevőt nevezett meg, miért nem tud Kelet-Európa önálló, progresszív geopolitikai javaslatokat felmutatni:
- Az irrelevancia helyzettudata: a magyar társadalom egészében, de kiemelten a politikai vezetés fejében ott az érzés, hogy irrelevánsak — „még akkor se legyünk relevánsak, ha amúgy lehetnénk". Példaként elmesélte, hogy az iraki magyar katonai szerepvállalásnál a honvédelmi miniszter logisztikai szolgálatra (élelmezés, hordozható WC) induló katonáknak adott utasítást: harci cselekmény észlelése esetén „azonnal sarkon fordulni és távozni". És — tette hozzá — „így is volt": a megállapodás értelmében, amikor megtámadták, eljöttek.
„Ez tényleg nem is tudom, hogy ez örökí-e vagy Rejtő-i, de ezt komolyan venni nem kéne egy elemzési keretben beszélni mondjuk a Kínáról meg Magyarországról." – Attila *
- A politika súlytalansága: mivel irrelevánsnak érezzük magunkat, irreleváns az is, mit csinál az állam, és azt is, mit csinál a társadalom az állammal — Attila szerint ez az egyik magyarázata annak, hogy miért nincs baloldal Magyarországon.
Magyarország súlya a világban
Attila a magyar gazdaság világreszesedését 0,2%-ra becsülte — „ez még az EU-nak is csak az 1%-a, és az EU is megy lefelé". Kiemelte: egy ország hatása a világra (a GDP-egész megoszlásának egyenlőtlensége) a világon több mint másfélszerese az egy főre jutó jövedelmi egyenlőtlenségnek — tehát Magyarország jóval jelentéktelenebb a világbefolyás szempontjából, mint amennyire szegény vagy gazdag. „Ebből csinálj nemzeti politikát."
Ugyanakkor József attólt az irrelevancia-tézis árnyalásáért: a kelet-európai szakdiplomáciában van sok jól képzett ember, aki háttérdokumentumokat, lehetőségeket próbál összerakni; a régiónak hatalmas tapasztalata van (el nem kötelezett mozgalom, jugoszláv háború, békefenntartás). Rámutatott arra is:
„Lehet, hogy irrelevánsak vagyunk, de azért például tele vagyunk pakolva. Ha mondjuk Romániát megnézem, elképesztő mennyiségű fegyver van fölhalmozva most már Romániában." – József *
Attila ezzel összhangban kifejtette: Kelet-Európa „furcsa képződmény" — gazdaságilag veszített az erejéből a részvétel révén, de nem siratja ezt, csak óva int attól, hogy a régió politikai és geopolitikai szerepét lebecsüljék. Szerinte ezt a munkát el kellene végezni, és vannak hozzá szellemi hagyományok — a magyar szellemtörténetben is akadtak olyanok, akik világviszonylatban akartak dolgokat az asztalra tenni.
Záró gondolatok, kitekintés
- A beszélgetés végén a műsorvezető jelezte, hogy a továbbiakban arról szeretett volna kérdezni, mennyire értik a magyar politika szereplői a világot, mennyire látnak ki a struktúrákból — hiszen az alternatívák lehetősége ezen is múlik.
- A terror elleni háború migrációval összefüggő öröksége is szóba került: a securitizáció révén Nyugaton beindult vagy megerősödött az a folyamat, amelyben a bevándorlókat elsősorban biztonsági kockázatként kezelték — különösen a muszlim hátterűeket —, vagyis a támadások áldozatai mellett a migránsok lettek a történet elszenvedői is.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat eleji műsor- és névbevezetés erősen torzult: „Pörőc József és Melegal vendégünkkel" — a beszélgetők teljes neve nem rekonstruálható bizonyosan (egyikük a beszélgetés során „Attila"-ként, másikuk „József"-ként említhető).
- „a Sharliebd nevű párizatikus folyóirat" — valószínűleg a Charlie Hebdo, de az átirat alakja torz.
- „Imánuel Walesztin" — Immanuel Wallerstein; a helyes alakot használta a feldolgozás.
- „Tóc Csaba Tibor kollégánknak írt egy cikket" — a név valószínűleg torzult; a cikk szerzője nem azonosítható biztosan.
- „Gyulavári Péter Y-nal" — a 9/11 magyar áldozatának neve az átiratban bizonytalan alakban szerepel.
- „az ikertoronnyal történt", „11-en is meghaltak" (Charlie Hebdo) — a számok ASR-torzulásai lehetnek (valószínűleg 12, illetve 17 halott).
- „az isenek" — az átiratban nem rekonstruálható népcsoportnév (a kurdok mellett említve).
- A műsorvezető mondata, hogy az október 7-i „izraeli áldozatok demonstrált száma 14" — valószínűleg 1400 körüli szám torzulása.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:08]Üdvözöljük online nézőinkit is.
[00:00:08]Ez a mértés a nemzetközi politikai műsora, a forráspont és annak is elszüetés napjáról jelentkezünk a József városi góljából és a következő körülbelül 60 percben egy korábbi témánk megbeszélését folytatjuk Pörőc József és Melegal vendégénkel.
[00:00:27]2001 szeptember 11-ről a terror elleni háborúról és főképp annak régiónkat érintó nézőinknekom, hogy nézzétek meg az előző 911-es változott meg a közelkelet és a nyugat viszonya és erőforce YouTube és Spotify csalára bemutatom volt leszámítva a azt a részleget, ahol nekem a kulcsokat kellett másultatnom, tehát k álltak előttem körülbelül nem tudom 80-an sorba igen fegyelmezettem és annyira én meg tudtam ítélni mindenki mit vásárolt [torokköszörülés] lőszert lőszert vásároltak és amennyire meg tudtam ittenni szép nagy, tehát ilyen nagy vadra való vadász puskához való lő lőszer Ö ez az egyik első, ez az első idevágó élmény, ide vágó élmény a második és mögötti ajtón lehúzható ablakba belecsíptetve ugye a a csillagosávos zászló.
[00:01:42]Utóbb egyébként a a mint mindenre erre is volt közémi jutatás és októberben körülbelül egy hónappal később azt amerikaiak 79%-kal mondta azt, hogy kitette a zászlót.
[00:01:58]Tehát ugye erre elég nehéz más interpretáció, ehhez más interpretációt adni, mint azt, hogy hát így galvanizálta a nemzeti érzést.
[00:02:04]De hogy ez a nemzeti érzés, ez mit takar, mit nem takar, ez ez ebbe a nincs benne.
[00:02:11]Hozzáteszem egyébként, hogy amikor következő nap az elnök elment és ugye élő egyenes adásban a a romok előtt leomlott a második épület is, és ott állt a romok előtt az elnök is.
[00:02:26]A az ő beszédét többször félbe szakát is, és ott állt a romok előtt az elnök is.
[00:02:32]a az ő beszédét többször félbe szakítik, azt ütemesen azt skandálták, hogy USA, USA.
[00:02:39]És én akkor már nagyjából abban a a döbbenetben éltem, hogy mennyire nem tudnak semmi mást mondani.
[00:02:45]Tehát, hogy ezen tulajdonképpen nem is nagyon léptünk túl azóta ezen az értelmezésen.
[00:02:56][zihálás] És a a harmadik elem, amit el szerettem volna mondani így erről, hogy az az, hogy az említett családtagommal együtt elmentünk egy Beden Breakfestbe a hétvégén.
[00:03:10]Tehát ugye a támadás keddi napon volt, tehát gondolom kábé pénteken lehetett ez, és természetesen ugye az autón mindenhol zászlók az autókon.
[00:03:21][torokköszörülés] az a házak előtti fákra százával ezrével felkötve a sárga szalag, ugye ami a háborúban távol harcoló rokonok, barátok, családtagok támogatását jelzi.
[00:03:39]És ebbe a ilyen pici, nem tudom én, öt szobás berend breakfastbe következő reggel a tulajdonos ambicionálta azt, hogy beszélgessen a vendégekkel.
[00:03:50]Gondolom ez általában így van.
[00:03:53]És hát, hogy mi másról beszélgetett volna, mint arról, hogy most itt mit mi történt.
[00:03:58]Tehát ott volt egy ilyen kis mini konferencia az ott hogy mondjam, üdülő vendégek között a Breakfast, tehát hogy reggelinél és hát döbbenetes, tehát konkrétan náci dumát mondtak az egyébként teljesen jó arcú nak tűnő amerikaiak.
[00:04:20]Tehát a azt elfelejtettem említeni, hogy a családtagom, akiről szó van, akkori családtagom, az nem fehér, tehát nem nem fehérre van rasszizálva.
[00:04:35]És így amikor például egy Xát valamelyik szomszédasztalnálhoz ért ez a tulaj, aki interjúvolta az embereket, akkor így ez az ember, aki válaszolt, ott ült, eszi a mit tudom én, a rántottáját, leteszi a villát, és akkor így ránéz a családtagomra, és azt mondja, hogy szerintem azt kell csinálni ezekkel, [torokköszörülés] mint a rovarokkal.
[00:05:03]DDT és akkor kész.
[00:05:08]Tehát ugye ez a megoldás.
[00:05:08]Na most ez azért érdekes, mert ugye ez jó.
[00:05:09]Hát hülyeségeket mindenki beszélhet, ez alkotmányos joga, de hát véletlenül ez lett a hivatalos álláspont is.
[00:05:21]Most arról majd gondolom beszélnénk, hogy [torokköszörülés] hogy hogy ez hogy alakult és hogy mi mi le mi is lett a tartalmnak, hogy háború a terror ellen.
[00:05:29]De hát talán ez ezzel kéne indítani.
[00:05:33]És még van itt egy kis még hoztam egy táblázatot így magamnak, hogy áldozatok száma satöbbi, de tehát ezt most hagyjuk majd esetleg visszatérünk rá, hogyha érdekes.
[00:05:44]Attila, szóval személyesen a Józseffrel beszéltem különben, akkor fölhívtalak, arra emlékszem a De a személyes, az egy nekem egy nagyon furcsa történet, mert [horkantás] a tényleg így volt.
[00:06:00]Előző este fejeztem be a keletnyugad könyvem első kéziratát, és befejezést írtam, és azon filozófáltam, hogy mit jelent ez a kelet számára ez az egész.
[00:06:10]Majd tényleg befejeztem, ittam egy sört és másnap ugye fölkelek.
[00:06:16]Délelőtt egy metropolisban voltam a Rádfalva nevű faluban az Ormánságban.
[00:06:24]aék házában [horkantás] a be voltam kötve a világ közepe, de valamiért nagyon furcsán a tév be lett kapcsolva nagyon gyorsan, és nem is tudom, hogy pontosan miért, és akkor tényleg csak erre emlékszem, erre a teljes döbbenetre, hogy itt valami valami nagyon komoly dolog történik, és nehezen is tértem magamhoz ebben a dologban.
[00:06:50]Utána eljöttem Rádfalváról, arra arra emlékszem viszonylag rövid időn belül, de hát kész volt a kézirat, tehát hogy ez volt az örömteli dolog az egészben.
[00:07:00]És akkor nyilván ugye próbálta az ember itt feldolgozni, hogy itt mi történt, vagy hogyan lehetne ebben gondolkozni.
[00:07:10]Azt tudom, hogy rövid időn belül elkezdtem valamit írni erről, hogy akkor ez mit is jelent, hogy néz ki.
[00:07:14]és az összes többi következményt, mert majd most nyilván megbeszéljük, hogy ez mit jelentett, de de személyesen ez volt.
[00:07:26]Szóval ugyanez, amit József mondott, máig emlékszem arra a kis dombra a kertben, amikor így elkezdtem nézni, hogy itt akkor most mi is történt pontosan, és hogy zajlott le ez a dolog.
[00:07:39]Szerintem rá is térhetünk erre.
[00:07:39]Ugye [torokköszörülés] napokkal a támadások után az USA meg is hirdette a ezt az úgynevezett terror terror elleni háborút.
[00:07:47]Ez nem csak az afganisztáni és később az iraki háborúkra az ezt követő közelkeleti vérontásokat jelölli, hanem egy társadalompolitika geikonai stratégiát is, ami idővel persze amint azt regisztrálhatjuk a belső ellenfelek ellen felhasználható eszközök fejlesztését is jelenti.
[00:08:03]Ö, és ha jól sejtem, akkor arra a cikkedre utaltál [torokköszörülés] Attila, ami már 21.
[00:08:10]novemberében megjelent a Magyar Narancsban, és ez átküldted nekünk a beszélgetés előtt, és ebből egy rövidebb részletet felolvasnék, mert szerintem nagyon profetikus, és akkor talán ez egy jó keret arra, hogy erről beszélgessünk.
[00:08:27]Az esély, hogy a nyugat megsemmisítse önmagát, az elmúlt időszakban csak nőtt.
[00:08:32]A terrorizmus elleni harc mintha felemésztené a modern modernitás maradék liberális tartalékait.
[00:08:36]És egyre inkább az Orvelli 1984-ben vizionált céltalan világok közti harc dominálna.
[00:08:45]A mostani válaszcsapás érdekében amerikai és brit politikusok létrehozták a gusztustalanság koalícióját, azaz minden olyan hatalmat maguk mögé sorakoztattak, amelyek akcióban meglátták a lehetőséget saját láthatatlan terrorista ellenségeik kiirtására.
[00:09:02]Retteghednek a kurdok, az isenek, az ujgurok, a kasméri muzolmánok, hiszen az elkövetkező években nem lesz, aki melléjük állhatna.
[00:09:09]Ebben a háborúban nem csak a tények, a fények hunyhatnak ki, hanem elvezhet minden civilizációs korlát is.
[00:09:21]És akkor az a kérésem, hogy ma hogy látják, hogy hol tart ez a nagy betűs hogy tart a nagy betűs nyugat a önmegsemmisítés folyamatában, ha egy ilyen nehezet kérdezhetek, aztán majd kérdezek könnyebbet is.
[00:09:34]Én kezdjem.
[00:09:35]Hát [torokköszörülés] szerintem szerintem az történt ebből a szempontból, hogy értsek magam de egy furcsa egy furcsa érzés bearom nem készültem erre [nevetés] de hogy azt gondolom hogy azt a humános oldalát amit úgy próbált mutatni tökéletesen elvesztette tehát hogy szisztematikusan felszámoltát az a tehát én sokat foglalkoztam ugye A mondjuk a menekültügyi rendszer az egy olyan rendszer volt, aminek volt valami úgymond ilyen humánusabb része.
[00:10:09]Most ezt az oldalát meg ezt az arcát teljes egészében levetett.
[00:10:14]Most persze én nem akarok ezzel nem akarom azzal mondani, hogy ez megvolt, meg hogy ez rendben volt, meg nem tudom semmi ilyet nem szeretnék mondani, de azt, hogy a folyamat eszkalálódott és felgyorsult, és és tényleg teljesen céltalan háború sorozata jött létre és ez ez így történt.
[00:10:33]Ugye tényleg ma József elmondja a számokat a tényleg az Iraki Afganisztán maga ugye 20 év egész elképesztő arcnak az iraki háborúról nem beszélve és akkor mehetnénk végig Líbiától elkezdve mindenhol én bizonyos mértékig bocsánat de különböző interakciók révén a az Ukrajnában zajló háborút is ide tenném és ugyanúgy beelemezném bár nem szokták beelemezni ezt a dolgot de én ezt azért erre vállalkozném egy egy ponton tehát, hogy és ugye teljes egészen megváltozott a diskurzus, amire itt József utalt.
[00:11:13]Én ezt csak támogatni tudom, hogy a diskurzív, hogy mondjam, hanyatlás abból a szempontból, hogy mit szabad mondani és mit nem szabad mondani, és hogy milyen szinteken lehet a destrukciót most már verbálisan képviselni.
[00:11:28]Ez megint csak azt mutatja, hogy ez egy abszolút egy lefelé mutató tendencia.
[00:11:33]A lényeg az az, hogy nem, mert hogy mindig a ott szoktak az emberek szerintem eltévedni, hogy ezekkel a diskurzusokkal foglalkoznak, majd rémítik magukat nap mint nap.
[00:11:43]Az az igazság, hogy az a legfontosabb dolog, és azért üldögélek én és itt meg nem tudom, hogy megtaláljuk azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek ezt az egészet előidézik.
[00:11:56]Ö mert szerintem akkor tudjuk értelmesen kezelni az egészet, hogy miért is volt ez?
[00:12:02]egy emblematikus esemény volt.
[00:12:04]Ez nem volt világtörtelmi szempontból nem volt egy sorsdöntő dolog, ami az ikertoronnyal történt.
[00:12:15]De szimbolikusan viszont kifejezi azt, hogy elérkezett egy olyan feszültségponthoz az adott fejlődés, ami utána eszkalálódott, és ennek az eszkalációnak a végén vagyunk most.
[00:12:29]És most már tényleg az egy dolgunk van, hogy nagyon gyorsan föltárjuk, hogy ezek milyen folyamatok, mert hogyha a folyamatokkal nem foglalkozunk, most két dolgot szeretnék hozzátenni mindenhez.
[00:12:41]Az egyik az a számok.
[00:12:44]Tehát így felmutatom van ilyen jó sok sz egy egész hosszú táblázatot összeállítottam erre a célra, de most ezt nem olvasom föl, lélegezzetek fel nyugodtan.
[00:12:53]Csak azt a néhány k kiemelnék belőle.
[00:12:59]Talán kezdjük ott, hogy az úgynevezett terrorellenes háború, ami ugye nagyjából az afgán, iraki szíriai és líbiai amerikai megszállás és a az ezzel kapcsolatos halálos áldozatok témáját öleli föl.
[00:13:21][zihálás] A Brown Universityn az egyik vezető keleti parti nagyon klassz egyetemen van egy Cass of War Project, tehát a háború költségeire itt becslő kutatást, aminek az eredményei szerint most kapaszkodjon mindenki 4,s fél 4,6 millió civil, ártatlan civil polgári áldozattal járt a a terror elleni háború.
[00:13:47]Tehát ezt a számolt ezt jegyezzük meg.
[00:13:51]4 egés mondjuk legyen az a kisebbik 4,5 millió.
[00:13:56][zihálás][sóhajtás] Na most ehhez képest a két toronyban együtt plusz a másik két repülőgép utasai és a Pentagon és egyéb járulékos áldozatok száma az alacsonyabb, mint 3000.
[00:14:13]Tehát 2900 valamennyi.
[00:14:13]Tehát ezt ugye nagyjából el tudjuk osztani, hogy ez mennyi ez 1500 soros az arány.
[00:14:26]És hogyha a magyar emlékekért próbáljuk ideidézni, hiszen ennek volt egy ilyen ennek a a terror elleni háborúnak ugye van egy ilyen a magyar grotesk legjobb hagyományait felidéző összefüggése.
[00:14:42]Ez az 2015-ös állítólagos menekült, állítólagos válság.
[00:14:53]aminek ugye az kiváltó oka, vagy hát őrügye vagy alkalma, az a Sharliebd nevű párizatikus folyóirat ellen elkövetett bombatámadás volt, ahol 11-en is meghaltak, és hát mondjuk kábé kétszer annyi sebesült.
[00:15:13]Na most ezért mondjuk ilyen EU-s nézőpontból a civilizált világ vezetői összegyűltek Párizsba, vonultak, tehát előzőleg lezárták a várost, tehát és akkor innentől indult el a magyar hát, hogy mondjam, részvétel a gyűlölködésben.
[00:15:34][zihálás] Most egy néhány egyéb számot mondanék, csak ugye ez összetétlen kevesebb mint 3000 illet és fél millió.
[00:15:44]Na most a Nakba óta az megalakult Izrael által kilakoltató előzött palesztin lakosság körében megtapasztalt halálos áldozatok száma 134000.
[00:16:02]Ugyanezen időszak alatt az izraeli zsidó halálozások száma az 24000 és 31000 között volt.
[00:16:12]Október 7-én az izraeli áldozatok demonstrált izraeli áldozatok száma 14 volt.
[00:16:20]Na most, hogyha egy a másik végletet nézzük, most nem is akarom felolvasni a háború adatait és egyebeket, csak úgy mondanám, hogy az emberiség, a mai emberiség egészét nézzük, a mai élő emberiségnek azon része, amely olyan kultúrából, társadalomból származik, amely egykor gyarmat volt.
[00:16:44]Az 5,6től 7,2 milliárd ember, tehát a 85-90%-a az emberiségnek.
[00:16:56]És akkor ezen belül azok száma, akiknek a felmenői között a tőkésrendszer alatt megvalósult, tehát profitelvű rabszolgatartás áldozatai vannak, ez a 150 és 200 millió között van a világon.
[00:17:11]Csak így nagyság, tehát ez egy ilyen Magyarország ugye 9,s fél milliós, csak ugye emlékeztetnék rá.
[00:17:19]Tehát ez volt az egyik dolog, amit akartam mondani.
[00:17:22]A másik pedig a nagyobb összefüggések és a társadalomellemzésre való felszólítása dijegyében.
[00:17:29]Hát én ezt akkor, amikor ez történt, úgy éltem meg, és azóta sem változott ez a dolog, hogy ez szerves, az én percepciómban, ami történt, szerves részét képezte az a mindenkori jelenre, tehát a világunk jelenére vonatkozó érzékelésemnek.
[00:17:55]akkoriban, tehát a 2000-es évek elején már teljesen világosan ismert volt egy rendkívül jól megalapozott és jól érvelt társadalomelméleti megközelítés, ami egyébként egy Imánuel Walesztin nevű amerikai szociológushoz nevéhez fűződik, aztán az ő iskolája, tehát a követőinek nagy része reagált erre, és egy elég magas színvonalú vita jött létre ennek az az állításnak, nak a lényege, hogy a a kapitalizmusnak úgynevezett hegemónia ciklusai vannak.
[00:18:30]Tehát ugye egyes történetének egyes időszakai, azok megfelelnek egy egy mindenkori az összes centrumország fölött álló szuper centrum, röviden Hegemon uralmának.
[00:18:47]És a a ami nagyon, hogy mondjam, érdekes és fontos, az az, hogy Wallestin már 83-84-ben diagnosztizálta, hogy az Egyesült Államok hegemóniája, mert ez teljesen egyértelmű, hogy addig az USA volt a hegemonja a világ rendszernek, tehát az már 83-84-ben megmondta, hogy az lecsöngőben van, tehát le, hogy mondjam, igen, hát lefelé tart.
[00:19:16][sóhajtás][zihálás] Ez természetesen ebből nem derül ki, hogy mi lesz utána.
[00:19:20]Az sem derül ki, hogy mivel jár.
[00:19:22]Ő annyit tudott még erről mondani, hogy káosz van.
[00:19:24]Tehát, hogy tehát hogy egy viszonylag hosszasabb időszak várható, amikor tehát válságjelenségek a válságjelenségek tetejébe.
[00:19:35]Tehát amikor ez történt, ez a ez a terrorcselekmény, akkor ezt lényiben a mondjam így mi világrendszeresek, tehát az a csapat, akik ilyesmivel foglalkoztunk, azt egyértelműen ennek részeként tekintettük.
[00:19:53]Voltak köztünk sokan, akiknek ez csalódást okozott, hiszen nem dőlt meg a kapitalizmus.
[00:19:57]No ehhez is fűződtek bizonyos remények, hogy ez az ez az USA hogy mint Hegemon szerepének csökkenése vagy megszűnése az majd a kapitalizmus felszámolásához fog vezetni.
[00:20:09]Ez nem történt meg.
[00:20:13]Azóta is folyamatosan ebben a folyamatban vagyunk, de még azért ennek jegyében még valamit azért megosztanék veletek.
[00:20:25][torokköszörülés] K 83-ban, amikor Wallenstein ezt megírta, az USA 19-20%-át tette ki körülbelül a világgazdaságnak.
[00:20:41]A kínai népköztesság 6,1 volt akkor amikor a a szeptember 11-i támadás történt, akkor az USA 20%-on volt, de a kínai népközteság már 10-en volt, 10%-on.
[00:21:03]Az utolsó adatpont, ami 2022, amit el tudtam érni, aszerint az USA 14%-on van.
[00:21:10]És a kínai népköztársaság pedig 19,7%.
[00:21:15][torokköszörülés] Mi történt mindez?
[00:21:18]Közvetlen kínai és az Egyesült Államok közötti háború nélkül.
[00:21:25]Tehát az érdekessége az ennek a jelenlegi [torokköszörülés] állapotnak, hogy persze nem tudjuk, hogy nem lesz-e, tehát még nem hallottuk a mit tudom én, a hat órás híreket.
[00:21:33]Tehát ugye bármely pillanatban várható volna akár ez is, de valahogy az történt, hogy a a legjobb, amit a rendszer képes volt kipörögni magából, az ez a bizonyos terror elleni háborús egy meghatározott etnemzeti nyelvi csoport ellen abszolút értelmezhetetlen, abszurd módon ö vívott [zihálás] háború volt, aminek a fő funkciója a globális rendszer tekintetében az volt, hogy még eddig nem sikerült megdönteni a rendszert.
[00:22:16]Tehát ugye ez tehát fenntartotta a a maga paradox módon, a maga módján fenntartotta a rendszert, értelmet ad bizonyos dolgoknak.
[00:22:23]Ehhez tudnak a a az a hegemon vagy a lecsúszóban levő hegemon szövetségesei és ellenségei egyaránt alkalmazkodni.
[00:22:36]Tehát ez egy ez egy ténnyé vált, ami részévé vált a rendszer működésének.
[00:22:40]ebben az értelemben nem túl nagy esélyt lehet adni arra annak, hogy ez megszűnne, bár közel közelessen.
[00:22:46]És hát ugye természetesen jelen pillanatban ott tartunk, hogy most már [zihálás] nem csak az arab világra, hanem hanem [torokköszörülés] mondjuk egy 100 millió körüli nagyságrendű perzsa társadalomra is kiterjesztették ugyanezt.
[00:23:01]Tehát körülbelül itt tartunk, tehát egy háborúk felé megyünk.
[00:23:05]Ez a káosznak az egyik legnyilvánvalóbb jele.
[00:23:12]Attila, hozzátennél valamit, vagy?
[00:23:15]Hát hozzátehetünk, de lehet, hogy van egy kérdésed és akkor od Igen.
[00:23:18]Én visszautalnék arra, amit [torokköszörülés] volt egy olyan félmondatod, hogy kérdés, hogy mit szabad mondani, tehát mi számít a ha jól értem, hogy mondasz, hogy mi számít még bele a civilizált beszédmódba, úgymond, hogy ez hogyan változik.
[00:23:32]És felidézném Józsefhez is csatlakozva, hogy 2023 október 10-én, tehát három nappal a Hamasz fegyveresek támadása után Tóc Csaba Tibor kollégánknak írt egy cikket, aminek az volt a címe, hogy ez hábor és nem most kezdődött.
[00:23:46]Itt nem most kezdődöttön volt a hangsúly.
[00:23:49]És az elemzés az annyit csinált, hogy megpróbált a történeti kontextusban értelmezni azt, hogy mi történik és miért történt.
[00:23:59][torokköszörülés] Beleértve az előzményeket is, megjegyzem, hogy a az írás elég jól öregedett.
[00:24:06]A például a népirtást is előrevetítette, és hát a a cikk nyomán számunkra korábban tapasztalt intenzitású támadásokat kaptunk.
[00:24:13]Egyáltalán az lett megkérdezve, hogy hogy lehet egyáltalán ö túllépni azon, hogy hogy elítéled azt, ami történik.
[00:24:21]Ezt azért idézem fel, mert mintha ugyanez zajlott volna 2001-ben is visszatekintve.
[00:24:26]Én akkor még nagyon fiatal voltam, de de műsorokat nézve visszatekintve erre a helyzetre, minthogyha ott is nagyon erős tabúsítás lett volna mindazokkal a folyamatokkal szemben, amikről most is itt beszéltek.
[00:24:39]Tehát, hogy a dolgoknak van társadalmi meg történeti kontextusa.
[00:24:43]Ez hogyan változott szerintetek az elmúlt évtizedekben?
[00:24:49]Ez jó.
[00:24:49]Hozzáteszem, hogy amikor, bocsáss meg, amikor olvastam a cikkedet, akkor az merült fel bennem, hogy ez vajon még hol már a magyar narancsos 2001-es cikkedet, hogy ez vajon még hol jelenetne meg ma magyar nyelven?
[00:25:00]Hát nem tudom.
[00:25:00]Én nem emlékszem olyan rész.
[00:25:03]Miért szénél?
[00:25:03][nevetés] Mindegy, de hogy a szó, hogy tényleg néhány nagyon fontos dolog van.
[00:25:12]Ezt József elkezdte, ezt folytassuk.
[00:25:14]Én még meg ki akarom egészíteni egy-két pontot.
[00:25:16]Tehát ugye azért van egy intézményi rendje a a világ emberiségének.
[00:25:21]Úgyhogy a legfontosabb állításunk az kell, hogy legyen, hogy ez egyáltalán nem működik, nem tudja kezelni a konfliktusokat, a egyre nagyobb számban nem tudja kezelni a konfliktusokat, egyre ingatagabb a helyzet ebből a szempontból, tehát már erőszakkal sem tudják fönntartani ezeket.
[00:25:43]És ugye nagyon rossz tanulási folyamatok vannak.
[00:25:45]Hogyha a az orosz-ukrán háborút nézzük, akkor például az egy ez egy elképesztő ilyen tanulási folyamat volt az orosz félr részéről, hogy meddig lehet elmenni és meddig nem lehet elmenni és hogy hogy kell ezt az egészet csinálni, menedzselni satöbbi.
[00:25:59]Viszont tényleg valami egészen elképesztő.
[00:26:04][horkantás] És az egyik kulcselem, ami vagy számomra a a elemzés szempontjából az a kulcselem, hogy hogy hogy világkapitalizmus van, és csak világkapitalizmus van, és a társadalmi tartalma a konfliktusoknak jelen pillanatban meglehetősen a nulla felé konvergál abból a szempontból, hogy az emberiségnek egy jobb és élhetőbb rendszere nincs megszületőben jelen pillanatban, hanem ez a világkapital kapitalizmuson belüli háborúnak a sorozata, ahol elnézést kérek, de én egyik nagy háborúnál sem tudom leadni azt, hogy ez rendben van, ez az oldal, ez az oldal meg nincsen rendben.
[00:26:42]Tehát nem tudok ilyet.
[00:26:44]A bármelyiket veszem, én itt sok ördögöt láttok, és a sok ördög kapaszkodik egymásba, és ez egy elemzési nehézség, hogy most mit csinálok a sok ördög elemzéssel.
[00:26:54]Ö és ez mindegyikre igaz, és ezért egy baloldali kritikai gondolkodás szempontjából ez egyrészt jó hír, mert azt mondja, hogy végül is bekövetkezett, ugye amit a Wallerstein is mondott, hogy a rendszer elkezd oszcilálni és mindenfélét csinál, csak az a baj, hogy ez ilyen szörnyeket szül és a szörnyek eszik egymást ebben a dologban, és ezt olyan alacsony meg magas intenzitással csinálják éppen.
[00:27:22]Tehát váltakozó ez a ez a tempó ebből a szempontból.
[00:27:24]Tehát, hogy csak ezzel csak azt akarom jelezni, hogy egyszerből a baloldal számára egy egészen jó dolog, a másik a baloldal meghasal ebben az egészben, mert egy része fölismerni véli valamelyik félben, hogy hát ez mégis csak minthogyha előrefelé mutatna, hiszen például Amerika ellen van, ez milyen nagyon jó dolog, hiszen a hegemonnal szemben van, de attól, hogy valaki antihegemon, attól nem biztos, hogy az mondjuk például a baloldali szempontból rendben lenne, vagy az emberiség szempontjából rendben lenne, mert azért sokféleképpen lehetek én anti hegem és csináltuk végig.
[00:27:56]Tehát én csak ezt azért szeretném leszögezni, hogy mielőtt bármiféle ilyen dologba elmerülnék, én azt gondolom, hogy vissonylagos nyugalommal merem azt mondani, hogy jelen pillanatban ezek a háborúk céltalan háborúk.
[00:28:10]Ezek a háborúk mindkét a minden harcoló fél oldalán az erőszak a eszkalálásában vetett hit és abból várt nyereségeknek a a valamije.
[00:28:22]Ez lenne az egyik dolog.
[00:28:22]Ez a világpolitikai rendszer nem működik.
[00:28:29]Tényleg elképesztő, nagyon egyszerű dolog.
[00:28:31]Tényleg a másik világháború után jött létre.
[00:28:32]Rendkívül igazságtalan volt, de még valami működési sansza volt.
[00:28:34]Most már nem is működik szinte semmilyen szinten.
[00:28:40]Ez lenne az egyik.
[00:28:40]Van azonban még egy dolog, a mégpedig, hogy van egy társadalmi folyamat is az egész mögött.
[00:28:48]És ez pedig, hogy ugye nem csak hegemon ciklusok vannak, [torokköszörülés] hanem ilyen piacosodási ciklusok is vannak.
[00:28:59]Tehát, hogy ahhoz, hogy tényleg ennyire a falnak menjünk, ahhoz az is kellett, hogy mind piacivábá váljanak a társadalmak, és ezek a társadalmak a világ minden részén, tehát Irántól, Venezueláig tart ez a folyamat.
[00:29:10]Ö tehát, hogy és ennek a következményt még nem igazán mértő for, hogy ez mit jelent a társadalmi együtt élés szempontjából, hogy egy adott gazdasági intézményrendszer ilyen hihetetlen szerepre tegyen szert, és hogy ennek mik a kulturális, milyen következményei vannak a világpolitikában satöbbi, satöbbi.
[00:29:34]Itt az ideje, hogy elkezdjük ezt a dolgot, és erről kezdjünk el beszélni, vagy erről is kezdjünk el beszélni, mert akkor lehet, hogy például a baloldali kritikát helyre tudom állítani, és meg tudom fogni azokat a pontokat, hogy ez a folyamat hova vezet, vagy hova vezethet, és akkor ez hogyan lehet úgy igazodni, hogy az emberiség számára mégis csak valamiféle nem teljesen szuboptimális helyzet jöjjön létre, ami jelenleg éppen kinéz ebből a szempontból.
[00:30:02]Tehát én csak ezt próbálnám itt valamiképpen ezt a fajta vitát tolni.
[00:30:09]Nagyon jó.
[00:30:09]Egymás szájából vesszük ki az érveket.
[00:30:11]Tehát abszolút egyetértek.
[00:30:13]100%-ig egyetértek azzal, amit mondasz Attila.
[00:30:16]Sőt még meg fel is erősíteném bizonyos értelemben.
[00:30:22]Két apróság.
[00:30:22]Az egyik az, hogy van egy világhatalom, utaltam rá, mint a világkapitalizmus hegemonja, ami éppen lecsúszóban van.
[00:30:32]hogy milyen személyiség van az élén ennek a szer államnak, hogy kik veszik körül, milyen tanácsokat kap.
[00:30:46]Az egy intézményrendszeri működésnek a következménye, ugye?
[00:30:52]Tehát egyrészt van választó jog és a választási gyakorlat egyfelől van a politikai mező saját dinamikája és hát megvannak a szakértők akik ugye beledolgoznak a pártok legalá minimum a két nagypárt politika csinálásába ezt sem szabad véletlennek véletlenszerű jelenségnek tekinteni.
[00:31:17]Tehát ezt, hogy egyáltalán előfordulhat egy olyan személyiség diagnózissal rendelkező ember, mint a jelenlegi elnök.
[00:31:28]Elnök lehet kétszer.
[00:31:36]Ezt nem foghatjuk föl úgy, mint ilyen vakvéletlent.
[00:31:41]Tehát ez is a rendszer működésének a következménye.
[00:31:43]A feladatunk az, hogy ér megértsük azt, hogy mi vezetett ehhez.
[00:31:49]Nekem nagyon aprócska ötleteim vannak.
[00:31:53]Erre nézvést.
[00:31:55]Nem is nagyon akarom őket különösebben megosztani.
[00:31:57]Mondjuk azt az egyet mondanám csak el talán, hogy az eg rendkívül összetett társadalom az Egyesült Államok elkértett mindenféle szempontból [torokköszörülés] és elég nagy része ennek a társadalomnak.
[00:32:13]Úgy éli meg a saját életét, hogy ez a tény, hogy összetett a társadalom.
[00:32:20]Ez válságtünet.
[00:32:23]Tehát ő azt szeretné, hogy mindenki olyan legyen, mint ő.
[00:32:28]Most az más kérdés, hogy nyilván akkor belehalna az unalomtól, de az ő problémája, ugye?
[00:32:32]Tehát, hogy ez egyáltalán lehetséges, mint politikai formula, tehát képlet, hogy mindenki legyen olyan, mint én egy olyan közegben, ahol nagyon-nagyon sokféle ember van.
[00:32:45][torokköszörülés] Ez önmagában jele annak, hogy valami nem működik az intézmény valami valami diszfunkció van az intézményrendszerben.
[00:32:55]A másik dolog pedig ez erre most az összetettségről jut eszembe, hogy vezetnék át egy másik dologhoz.
[00:33:01]Meghaltak 2900 valahányan a támadásokban.
[00:33:07]90 országszülöttei voltak köztük.
[00:33:12]90.
[00:33:15]Oké.
[00:33:17]Most ez egy dolog, hogy ezt itt el tudom mondani, mert szerintem erről nem hallottatok.
[00:33:23]Miért nem hallottatok?
[00:33:25]És ez most nem nyilván nem a ti hibátok, hanem tehát, hogy tehát ugye az történt, hogy többféle jelentés és reprezentáció torzulás történt ennek az eseménynek a kapcsán.
[00:33:37]Az első és a legfontosabb az, hogy ez úgy állítódott be, és nyilvánvalóan vádolom a nemzetközi média tőkét.
[00:33:44][torokköszörülés] De hát nem csak őt, azt tehát ugye van az van a közönség is, tehát ugye az is ezt várja.
[00:33:54][zihálás][sóhajtás] Ennek során tehát lényegében elhallgatják a a legelemibb tényeket.
[00:34:04]Tehát például ezt egy fölírtam, hogy például ezt egy fölírtam, hogy el ne felejtsem, tehát a az áldozatok között voltak bevándorlók, ideigenes az USában dolgozók, különböző nemzetek külföldi állampolgárai, tehát mondjam látogatók.
[00:34:31]Ö keresztények, zsidók, muszlimok, hinduk és egyéb vallásúak, vallástalan emberek.
[00:34:43]Na most ehhez ezt reprezentálta, tehát mondta el a nemzetközi nyilván hegemon rendszer hegemonia rendszernekrel, hogy mondjam, egybe [zihálás] [torokköszörülés] tehát ötvöződő módon a média [torokköszörülés] úgy, hogy hát amerikaiak amerikaiak és ez azonnal elkezdte azt jelent menteni, hogy Amerika angló fehér amerikaiak.
[00:35:17]És akkor most így gyorsan még egy poént ezt így meg fölten Péter, hallottátok már ezt a nevet?
[00:35:23]Gyulavári Péter Y-nal.
[00:35:31]egy ausztrál állam New Yorkban dolgozó magyar, akinek a az a tény, hogy ő ott volt a két toronyban és meghalt a támadásokban.
[00:35:46]Tehát magyarul most lefordítom mai magyarra.
[00:35:53]Magyar ugye ez kettő olvasható a magyar sajtóban kettő tétel van.
[00:36:05]senkit nem érdekelt.
[00:36:08]Azt a magyar társadalmat nem érdekelte, amelyik mind a legnagyobb teljesítményt nyújtó sportolók, művészek satöbbi között, mégpedig minden egyébben nemzetközi bűnözőket is satöbbi, keresi a magyar tartalmat.
[00:36:23]Hát ez nem sikerült, ezt nem sikerült át.
[00:36:25]Szerintetek ez mitől van?
[00:36:27]így érdek.
[00:36:31]Tehát ilyen mértékig le sikálódott a sokszínűség.
[00:36:38]90 nemzet.
[00:36:42]Ennyi.
[00:36:42]Majd még több lépésem is van, de most ennyi.
[00:36:47]Nem, menjünk tovább.
[00:36:49]Én majd egy ponton még átmennék kelet-Európára.
[00:36:50]Hogy kellet Európában?
[00:36:52]Milyen hatásai lettek a terrorni háborúnak?
[00:36:55]Mondjuk így térünk rá most, vagy még kiegészítenéd azt, amit Józse mondod?
[00:37:01]Én nem akarom én nem akarom kiegészíteni.
[00:37:02]A ez volt az egyik oltárial szembűnő tény rögtön az egész után, illetve a ugye mi migrációval foglalkozó ember.
[00:37:12]Szóval ki van bent reggel 9-kor az irodába?
[00:37:15]Hát igen.
[00:37:17]Hát nem a főnök.
[00:37:17]Mert a főnök még ezt csinálja, meg azt csinálja.
[00:37:19]És akkor ugye nekem egy csomó ilyen interjúm volt, csak úgy megosztom ilyen ilyen ilyen New York irodaházakról ott dolgozó magyarok, hogy ilyen szép történeteim vannak, hogy mit tudom a a kolléga beleesik a liftaknába és meglehetősen megüti magát, mer gyorsan elviszik a kórházba, és beérkezik a főnök és közli, hogy a különben átnevezett magyar melósoknak, akik különben romák, közdi velük, hogy azonnal lopjátok ki a kórházból azt a figurát.
[00:37:51]hogy nehogy ebből balhén legyen.
[00:37:54]A tehát, hogy csak azért, hogy ez egy szóval az a szép az a történetben, ami engem rögtön akkor meg is érintett, ez egy globalizációs tragédia volt bizonyos szempontból, mert magán hordozta ezt a dolgot, tehát azt, amit ugye ugye Saskia Sassen olyan szépen megélt a Global Cityben, tehát hogy ugye két része van a a globalizációnak, és ezt mind a kettő az ikertorony jól mutatta.
[00:38:15]Ugye van a legfelső része, meg a menedzser, meg a pénzügyi befektető satöbbi része a dolognak, hogy valamelyik város globálisan működik.
[00:38:24]Meg ugye van az a kiszolgáló személyzet, és az is globalizálva van.
[00:38:29]És ugye pont az a poén, hogy a World Trade Center ezt a kettőt egyszerre mutatta.
[00:38:35]Tehát egy szempontból nagyon nagyon szimbolikus a dolog, hogy ez egy globalizációs válságnak a a szimbóluma.
[00:38:44]szerint érdemes ezt az egészet végiggondolni.
[00:38:46]És nyilván amit József mondott nagyon helyesen, hát borzasztó van, hogy lehet félreinterpretálni az egészet, folyamatosan, tartósan félreinterpretálni az egészet.
[00:38:55]A de hát ugye azért mégis csak arra van a az oktatás, meg arra van a mérce, meg arra vagyunk egy csomóan, hogy ezeket megpróbáljuk valamiképpen kiigazítani, vagy át átgondolni az egészet.
[00:39:09]Ö és akkor akkor szerintem tényleg nyilván jön Kelet-Európa, majd az még egy szép történet lesz.
[00:39:17]Tehát ezt mindjárt igen a migrációra is térjünk majd röviden vissza, mert hogy a történet vége megint az lett, hogy és közepe és eleje is, hogy aztán a migránsok vagy a bevándorlók lettek szívatva más szinteken is.
[00:39:30]Tehát a támadások nem csak a támadások nem amerikai áldozatait felejtjük el, hanem aztán a szekuritizáción keresztül és az egész globális politikai folyamatokon keresztül ugye itt Északon-nyugaton beindul az a folyamat is, vagy megerősödik inkább az a folyamat, amiről Attila, [torokköszörülés] te mind a ketten sokat írtok hogy a m hogy a bevándorlók azok elsősorban biztonsági kockázatokat jelentenek, különösen, hogyha önmuszlim, magyarok hátterűek.
[00:40:03]Ö de most térjünk egy kicsit át a a mi térségünkre.
[00:40:09]Ugye erről szerintem nagyon keveset beszélünk 911 kapcsán.
[00:40:14]Ugye 2001-ben nem sokkal vagyunk 1989, 1991, vagyis a Szovjetunió, illetve a keleti szövetségi rendszer összeomlása után.
[00:40:22]És [horkantás] az afganisztán és az iraki háború egyfajta utat kínált közép-Európának.
[00:40:31]a a nyugatintegrációhoz, és a a kelet-európai, közép-kelet-európai államok erre az útra rá is léptek.
[00:40:39]A régiónak az országai most a részletekben nem belemenve, de az iraki háborúhoz sokkal nagyobb lelkesedéssel csatlakoztak, mint ugye a nyugat-európai országok.
[00:40:50]Ennek nyilván különböző okai vannak.
[00:40:55]Ti hogy látjátok, hogy ehhez a fajta integrációhoz, vagy ezért az integrációért milyen árat fizettek azok a a kelet-európai országok?
[00:41:03]Köztük Magyarország?
[00:41:12]Jó, csak néhány próbálom rövidre venni a dolgot, csak néhány pontot vennék.
[00:41:19][horkantás] A az egyik az az, hogy hát ugye ugye rögtön támogató oldalról jelentünk meg a a Waron Terror szintjén.
[00:41:27]Az iraki háborúnál az nem tudom, hogy kinek mennyire van meg az a történet.
[00:41:33]Az iraki háborúnál volt még egy finomság az egészben, hogy akkor még Sirák volt, hogy Sirák volt hatalmon és a Srőder, és ők nem nagyon szerették az iraki háború gondolatát.
[00:41:48]és megpróbáltak egy ellenpólust képezni.
[00:41:50]Na most Aznár volt, azt hiszem, amikor a spanyol miniszterelnök.
[00:41:55]Aznar pedig az amerikai oldalt pozíciót próbálta tolni, és hát kik sorakoztak föl, hogyha teljes erővel kik sorakoztak fel a támogatásra az iraki háború kapcsán, amit nagyon pontosan lehetett látni, tehát ez nem igaz.
[00:42:12]Nagyon pontosan lehetett látni, hogy céltalan, összefüggéstelen, semmire sem vezető háború.
[00:42:20]A kelet-európaiak beálltak aznar vonalra, és ugye alá is írták.
[00:42:22]Tehát megyesi miniszterelnök a simán aláírta a dolgot, és ezt támogatta.
[00:42:31]Ezt azért akarom csak hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon fontos dolog, hogy kelet-európaiként ebben a dologban hogyan viselkedtünk.
[00:42:41]Holott lett volna néhány ötletünk, ami esetleg másfelé mutat.
[00:42:45]Ebben egészen eklatán volt Lengyelország, ahogy ebben a a mondjuk az iraki háborúban viselkedett, egészen eklatás diskurzusokat indítottak be.
[00:42:57]A tehát kelet-európai részvétel ebben a ebben a történetben az az rendkívül nagy probléma.
[00:43:05]És és mindenképpen hosszasan kell vele foglalkozni.
[00:43:10][torokköszörülés] Azt hozzátenném, hogy olyan elegánsan mindig azt próbálja sugalni a magyar kormányzat, hogy mennyire marad ki.
[00:43:19]Nem, semmiből nem maradt ki.
[00:43:19]Tehát az afganisztáni háborúból nem maradt ki, azt végigcsinálta.
[00:43:26]Az irakiból sem maradt ki, azt is végigcsinálta.
[00:43:29]És az összes többit is végig támogatta valamilyen szinten.
[00:43:35]Tehát, hogy mondjam?
[00:43:40]Szóval szerintem egészen elképesztő a dolog.
[00:43:42]Most ugye az a dolog lényege, hogy ugye meg kéne érteni, hogy a Szíriát is kelet-európai szempontból, hogy hogyan értelmeztük és ugye, hogy ért hogyan értelmezzük most a mozzajló háborúkat, mind a Hamas Izrael, mind pedig az ukrán orosz háborúkat.
[00:43:57]Szóval ezt végig lehet vinni ezt a vonalat.
[00:43:59]A én egy-két nagyon jó pontra emlékszem különben.
[00:44:05]Tehát az egyik ritka pillanat volt, amikor azért mégis csak mozdult valami és jó irányba mozdult.
[00:44:12]Az a 2003-as iraki háború előtti a tüntetés ott márciusban az egy egészen felemelő tüntetés volt Budapesten a és mutatott valamit, ami ami szerintem rendkívül fontos.
[00:44:31]Azóta javítsatok ki, én nem nagyon látom.
[00:44:33]Én Én nem nem nagyon látom, hanem csak ezt a ezt a teljesen szóval nagyon nagyon lehetetlen igazodási kényszereket látom, ahogy a nagy hatalmak között próbálnak a kelet-európaiak valamiképpen eligazodni anélkül, hogy valós, progresszív, kifelé mutató javaslatokkal jelenének meg.
[00:44:55]De javítsaté.
[00:44:58]Tehát le lehet, hogy én nem láttam.
[00:45:01]Én azt szerettem volna kérdezni, hogy mi ennek az oka szerintetek, hogy hogy nem látjuk?
[00:45:07][köhögés][torokköszörülés] Van arra valakinek tippe, hogy mekkora a magyar gazdaság részesedése a világból?
[00:45:17]Az imént említettem, hogy azusa akkor olyan 20%, aztán lement 10 valahányra, Kína 20 körül.
[00:45:26][torokköszörülés][köhögés] Na, akkor elárulom ugye ilyen hatásvadászmódon [torokköszörülés] 0,2%.
[00:45:38][torokköszörülés] Na most ez ugye még az EU-nak is a az 1%-a csak, és az EU is megy lefele.
[00:45:50]Tehát ezt azért mondjuk el ezt ezt komolyan tekintetbe kellene venni.
[00:45:53]tűnik arról beszélni, hogy szuverenitás, ezt most nem fideszes értelemben mondom, hanem abban az értelemben, ahogy a erre ennek van egy komoly irodalma.
[00:46:10]Hát Magyarország esetében azért az hát ez elég vicces azért.
[00:46:13]Tehát az, hogy itt bármi stratégiai globális vonatkozású döntés történne, amit például ugye a saját kútfőből a magyar kormány meghoz és végrehaj.
[00:46:25]Tehát ne röhögtessetek.
[00:46:30]Tehát ezt el lehet játszani, de hát de hát nincs.
[00:46:33]Tehát ez nincs.
[00:46:33]Itt a kérdés az, hogy ki [torokköszörülés] mögé állunk be.
[00:46:37]egyébként hozzáteszem, az a az a tüntetés, amire utazsz, ami sz valóban kitűnő volt, csak hát ugye az az is része volt egy másik, hogy mondjam, minta követésnek, csak a német ellen ellenkezésnek vagy tiltakozásnak voltam az itteni lecsapódása.
[00:46:57]Tehát még az, [torokköszörülés] hogy mondjam, a baloldali ellenzék is mint a követésből él, [torokköszörülés] csak így mondom.
[00:47:06]És ennek két ilyen, hogy mondjam, lényeges összetevőjét szeretném megemlíteni, amit azér azt kérz, hogy ez hogy mivel magyarázat.
[00:47:14]Egyik az, hogy ebből következik egy bizonyos fajta helyzettudat, [torokköszörülés] ami benne van a magyar társadalom egészében, és benne van hangsúlyozott módon a kormányzatok, tehát a politikai mező vezetőinek a fejében.
[00:47:30]És ezt nem tudom máshkog el megfogalmazni, mint a irrelevancia.
[00:47:36]Tehát, hogy és tulajdonképpen már ott tartunk, hogy direkt követeljük magunknak, hogy irreleváns, tehát tehát még akkor se legyünk relevánsak, hogyha le amúgy lehetnénk.
[00:47:44]Ennek a legcsodálatosabb példája ugye amikor az iraki [torokköszörülés] háborúban való részvételbe beleheegyezett a magyar kormány egyesi, akkor a magyar kormány hadügyminisztere, [torokköszörülés] vagy mi, honvédelmi minisztere a repülőtéren [torokköszörülés] azzal a beszéddel búcsúztatta a napi parancsot adott, vagy nem tudom a katonáknak, akik kifele mentek, hogy ezek ilyen logisztikai szolgáltatásokat at hajtottak végre.
[00:48:15]Tehát ilyen élelmezés, hordozható WC körülbelül ez.
[00:48:25]Na mindegy, de hát tehát egyenruhában fegyverrel satöbbi.
[00:48:27]És akkor az volt az a az utasítás, mint a magyar hadsereg egyik fő vezetője, hogy amennyiben harci cselekményeket észlelnek, azonnal sarkon fordulni és usygyi.
[00:48:42]Hát nem pont ezt mondta, de körülbelül ezt mondta.
[00:48:44]Tehát, hogy távozzanak.
[00:48:46]És tudjátok mi a vicces?
[00:48:50]Így is volt.
[00:48:51]Így is volt.
[00:48:51]Tehát a megállapodás értelmében, amikor megtámadták, eljöttek.
[00:48:56]Tehát ez ez a magyar tehát e ez tényleg nem is tudom, hogy ez örkényi-e vagy rejtői, de de tehát tehát ezt komolyan venni nem kell nem kéne egy elemzési keretbe beszélni mondjuk a Kínáról meg Magyarországról.
[00:49:11]Tehát ezt így nem tudom értek, hogy miért mond.
[00:49:14]És a másik dolog pedig ez a Ja, igen, ez lett volna a második, tehát kettő volt az irrelevancia és annak a példája ez a tehát hogy innentől kezdve súlytalanná válik a politika ami egyébként szerintem az egyik mag, csak így köztünk szólva az egyik magyarázata annak, hogy miért nincs baloldal Magyarországon.
[00:49:42]Mert ha múlna rajtunk valami, akkor lehet, hogy meggondolnánk, hogy nem kéne-e esetleg közösségi megoldásokat, meg haladást, meg meg társadalmi érdeket, meg ilyesmit képviselni, de miután semmi.
[00:49:56]Azér úgy az a percepciónk lényege, hogy irrelevánsak vagyunk, ezért az is irreleváns, hogy mit csinál az állam, és az is irreleváns, hogy mit csinál a társadalom az állammal.
[00:50:10][sóhajtás][zihálás] Hozzátenném egyébként csak egy ilyen technikai részlet, aztán abbahagyom, hogy azt ugye nagyjából minden mindenki tudja, hogy hogy elég nagy az egyenlőtlenség az egyfőre jutó GDP tekintetében a világ 200 országa között.
[00:50:26]Tehát vannak nagyon gazdagok, nagyon szegények.
[00:50:30]Na, ez jár egy bizonyos, tehát lehet ezt statisztikai eszközökkel lehet becsülni, hogy mennyi az egyfőre jutó GDP megoszlásának az egyenlőtlensége, ennek a mértéke.
[00:50:42]És lehet becsülni azt is, hogy mekkora a GDP egészének, tehát a magyarul a világ teljes meg gazdasági értékéhez hozzáadott nemzeti értéknek a arányai és az ebben megfigyelhető egyenlőtlenség mértéke a világban.
[00:51:01]Most az utóbbi, tehát a tehát az egy főre jutó ugye az azt jelenti, hogy mennyire gazdag, mennyire szegény.
[00:51:07]Az a az az előbb, az utóbbi az azt jelenti, hogy hogy [horkantás] mekkora hatást tud gyakorolni a világ egészére.
[00:51:19]Tehát ez a bizonyos 0,2% Magyarország esetében.
[00:51:21]Na most ennek az egyenlőtlenségnek a teljes összege a világra nézve az több mint másfélszerese az egy főre jutónak.
[00:51:31]Nem tudom, ez érthető volt-e, amit akartam.
[00:51:33]Tehát, hogy a hogy a hogy szegények és gazdagok, az egy az valami.
[00:51:38]És az, hogy pici, közepes, nagy, az meg másfélszer akkora az egyenlőtlenség mértéke.
[00:51:44]Tehát mi jóval jelentéktelenebbek vagyunk.
[00:51:50]Na ennyi.
[00:51:52]Ebből csinálj nemzeti politikát.
[00:51:58]A ez a Igen, tehát ez igaz.
[00:51:58]A ezzel nem is akarok vitatkozni.
[00:52:03]azon lehet, tehát azért, hogy mondjam, a lehet, hogy nem kormányzati szinten fog megtörténni a dolog, de hogy asztalra kerüljenek bizonyos a lehetőségek, azért annyira azért nem becs a kelet-európai szakdipomáciában azért van egy csomó meglehetősen jól képzelt, okos, a sok mindennel rendelkező ember, hogy a háttérben milyen dokumentumokat és miket hogyan próbálnának összerakni, azért azt ne egyáltalán nem becsülném le.
[00:52:33]Kelet-Erpának elképesztő tapasztalata van, hacsak az el nem kötelezett mozgalmat veszem, de ugye még a szocialista időszakban is arra vonatkoz, hogy mi legyen.
[00:52:42]Sajnos nagyon nagy háborúkat végignéztünk, a jugoszláv háborút végignéztük, és ugye ez közvetlen itt történt.
[00:52:47]Abban ugye a békefenntartásban is masszívan benne vagyunk, tehát hogy szintén detto nagyon fontos tapasztalatok vannak.
[00:52:54]Ez vonatkozik a most zajló, a szomszédban zajló háborúra is.
[00:52:58]És azért azt se szabad elfelejteni, még egy dolgot hozzátennék.
[00:53:01]Lehet, hogy irrelevánsek vagyunk, de azért például tele vagyunk pakolva.
[00:53:06]Tehát hogyha mondjuk Romániát megnézem, elképesztő mennyiségű fegyver van fölhalmozva most már Romániában különböző irányokba a és ezeket a dolgokat nem szabad.
[00:53:14]Tehát ennyiben kellett Európa tényleg egy ilyen furcsa képződményebb ebben Józsefnek igaza van.
[00:53:21]egy furcsa képződmény abból a szempontból, hogy gazdaságilag veszített az erejéből, hiszen magasabb volt ez a részvételi arány.
[00:53:29]És ezt nem siratni akarom, mert azt gondolom, hogyha az emberiség előre megy, én el vagyok a kevesebbel is, tehát hogy nem szeretnék ebből egy ilyen sirámot csinálni, vagy nem tudom micsoda, de de azért, hogy mondjam, szóval nem becsülném le a helyét, a szerepét politikailag sem és geopolitikailag sem.
[00:53:50]A hát kéne dolgozni, tehát hogy leginkább inkább attól tartok, hogy ezt a munkát el kellene végezni.
[00:53:59]A és hát ebből azért vannak itt azért bizonyos szellemi hagyományok, hogyha komolyan vesszük, azért például magyar szellemtörténet is rendelkezik olyan emberekkel, akik megpróbálták a világ szintén bizonyos dolgokat letenni az asztalra, és azt megpróbálták értelmezni, és ez ennek azért volt hatása volt.
[00:54:17]Tehát ezt csak azért mondom, hogy ezek nagyon fontos dolgok.
[00:54:21]Én arról is szerettelek titeket volna titeket kérdezni, és erre utaltatok is, hogy nyilván az, hogy kivel mennyire könnyen fogadjuk el, hogy úgy a magyar politika követi a a nyugati szövetségi rendszernek az elképzeléseit, vagy annak a domináns elképzeléseit, azért az, hogy van ezzel szemben alternatíva, az azon is múlik, hogy mennyit értünk a világból, mennyire látunk kifel kifelé ebből a ebből a ezekből a struktúrákból.
[00:54:50]És ti mind a ketten foglalkozt.