Brazília válaszút előtt: az USA hátsó kertje lesz, vagy szuverén állam?

[00:00:00]Amíg Bolsonaro például azt nyilatkozta, hogy Brazília kulcsszereplő lehet abban, hogy az USA ne maradjon le a Kínához képest itt a ritka föld fémek terén.

[00:00:09]Addig Lula viszont a nemzeti szverenitással hivatkozva kampányol.

[00:00:13]Most olyan mintha lenne egy ilyen választóközben akár egy ilyen regionális ilyen FOM úgymond, hogy az egész térség jobbra fordul jelenleg és olyan jobb odaveznek hatalom az Egyesült Államokkal mondjuk és Trump úgymond jó kapcsolatokat tudnak saját beá állítások szerint kialakítani és mondjuk nem kell ismétlődő vámháborúkkal vagy diplomáciai csetepatékkal szankciókkal szembesülni akkor lehet például egy taktikus taktikus opció így kicsit így felülni úgymond erre erre a jobboldali hullámra, de az intézményes politikát megszerezve és a a fennálló keretek adta a lehetőségek között változtatni próbáló ilyen latinamerikai baloldali kísérletekből, tehát tényleg így végképp kifogyott a a gőz.

[00:01:04]Sziasztok!

[00:01:04]A brazil jobboldal mellett Donald Trump is örülhetett vasárnap, miután Flavio Bolsonaro végzett az élen az elnökválasztás első fordulójában.

[00:01:11]A PS előkészítése miatt börtönbüntetését töltő Zsir Bolsonaro fia 2% ponttal előzte meg a jelenlegi elnököt, a baloldali Luis Ignacio Lolada Silvát.

[00:01:20]A két politikus október 25-én ismét összecsap, a kieső jelöltekre adott szavazatok döntőek lehetnek.

[00:01:27]Lulának innen kisebb csódára lehet szüksége a fordításhoz, miközben a jobb oldal a kongresszusi és kormányzói versenyben is erősödött.

[00:01:35]Mit jelentene Brazília számára, ha a Bolsonaró klán visszatérne a hatalomba?

[00:01:40]És miért bizonyulhatnak kevésnek Lula jóléti programjai és a brazil gazdasági és politikum mozgásterét növelő intézkedései a Latin-Amerikán végigsöprő jobboldali fordulat közepette?

[00:01:50]Ez a forráspont, a Mérce és a Tilos Rádió közös nemzetközi politikai műsora.

[00:01:55]A mai adásban a fenti kérdésekről Nagy Gergő Máté szerzőnket kérdezzük.

[00:02:00]Műsorvezető társam Nun Barbara Fabi.

[00:02:03]Én Pap Gásper vagyok.

[00:02:05]Szia Gergő.

[00:02:06]Sziasztok.

[00:02:06]Köszi a meghívást.

[00:02:06]Nagyon jó itt lenni.

[00:02:08]Én is köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.

[00:02:12]Akkor szerintem térjünk rá a brazil választási eredmények értékelésére.

[00:02:13]Ugye mi most alapvetően az elnökválasztásról fogunk beszélni.

[00:02:18]Közel 160 millió brazil választópolgárról van szó, és az első kört, ahogy már mondtad, Flavio Bolsonaro nyerte.

[00:02:25]Több mint 56 millió szavazatot kapott szemben Lulával, aki megközelítőleg 54 millió szavazatot.

[00:02:33]kettőjük között körülbelül 2,2 millió szavazat van, ami azért is fontos, mert bár a brazil választásokon elvileg kötelező szavazni, ebben az esetben majdnem minden ötödik választó úgy döntött, hogy nem fog ezzel a jogával élni, ami azt jelenti, hogy 33,4 millió szavazat nem lett leadva, ami több mint 14szerese a különbségnek.

[00:02:54]Néztem kimutatásokat a 2022-es elnökválasztás első fordulójához képest, és azt láttam, hogy minden egyes államban jobbra tolódott a szavazati arány.

[00:03:03]Egyetlen egy kivétel van, a az a körzet, ami a fővárost foglalja magába.

[00:03:09]Ott egy kicsit többen szavaztak Lulára még 2022-höz képest is.

[00:03:14]Az is nagyon érdekes, hogy földrajzilag nagyon elhatárolható az, hogy hol szavaztak Lulára, hol pedig Bolsonáróra.

[00:03:20]Alapvetően az ország északi területein szavaztak Lurra, és a többi területen pedig Flávio nyert.

[00:03:25]Kérlek, mutasd be röviden a két jelöltet, és meg velünk, hogy számodra mit jelentenek ezek az eredmények, hogyan értékelnéd őket.

[00:03:35]Lula de Silva lényegében a latinamerikai baloldalnak egy ilyen 24.

[00:03:37]századi ikonja, köszönhetően főleg a 2003-211 közötti első két elnöki ciklusának, amit széleskörű szociális jóléti politikák jellemeztek, amik kifejezetten sikeresnek.

[00:03:50]Bizonyult a globális szinten, és elismerően beszélnek róluk a különböző nemzeti szervezetek is.

[00:03:54]Például ez idő alatt több 10 millió brazilt sikerült kiemelni a a szegénységből, és többek között megszűnt az a fajta akut éhezés az országban, ami hosszú ideig jelen volt történelmileg a dél-amerikai országban.

[00:04:07]a 2014-ben kezdődő Lavaato korrupciós botránysorozat, illetve igazságügyi hadjáratot követően maga Lula is egy körülbelül 580 napra börtönbe került.

[00:04:20]2022-ben viszont azután, hogy közel két év után kiengedték a börtönbe, már újraindult az eloki pozíció az akkori szélső jobboldalir Bolson Áro ellen, akit egy nagyon szoros versenyb sikerült legyőznie akkor.

[00:04:33]És most pedig a az ex elnöknek a fiával, Flavio Bolsonaróval érkezik meg ebben a fordulóban.

[00:04:39]Ahogy ti is említettétek, Flavio Bolsonáról azt kell tudni, hogy ő alapvetően 2003 és 2019 között Rio de Janeiro államnak az állami törvényhozásába tevékenykedett képviselőként.

[00:04:51]Rio de Janiro egyébként így a a Bolsonar családnak egyfajta ilyen politikai fészke igazából mindenki a családban ott kezdte az elmúlt éttizedekben a politikai karrierjét valamilyen formában.

[00:05:02]És Flávio pedig 2018-ban részben azt a politikai hullanot meglovagolva, az ő apját is az elnöki székbe repítette, akkor ő elnyelte Rio de Jiro államnak a az egyik szenátori székét is.

[00:05:13]És lényeg lényeg, hogy igazából így az édesapja által saját kezel kiválasztott utógy a mozgalom élére a kampány alatt nem volt egyértelmű, hogy ki lesz majd így a bolszonárista, illetve a összességében a bolonárista mozgalom, és általánosságban a brazil jobboldalnak a vezére.

[00:05:31]Sokan jó ideig a Sao Paolo államnak a kormányzójára, Tszízió de Frejtasra tippeltek volna, de végül Bolsonaro valamilyen szempontból sokat meg is lepve a legidősebb fiát a 45 éves Fláviót választotta ki erre a feladatra úgymond.

[00:05:49]és ezzel a földrajzi kettészakadottsággal kapcsolatban, hogy ez miért van.

[00:05:53]Ugye ennek ennek a gyökere abban keresendő, hogy az északi északkeletív területeken koncentrálódik alapvetően a a szegényebb sorsú, illetve depriváltabb és nem kis részben afrobrazil lakosság.

[00:06:06]ők azok, akik a 2000 Lunának a 2003-as első elnöki ciklusa óta a munkáspárt különböző szociális segélypolitikáinak az elsődleges nyertesei, és többek között ők ők azok, akik különösen profitáltak ezekből a ezekből a programokból, és a délebbi térségekben, vagy a délebbi államokban pedig alapvetően dél-délkeleten koncentrálódik a a tehetősebb, illetve a nagy gazdasági erőközpont pontokban, nagyvárosokban élő elitréteg, illetve mondjuk a a közép és felső középosztály azó része, amelyik inkább jellemzően jobbra szavaz a választásokon.

[00:06:48]Mit vársz a második körben?

[00:06:48]Ugye most az éllovasokról beszéltünk, de 11 másik jelölt is volt, viszont egyik sem érte el a 3%-os szavazati arányt.

[00:06:55]Viszont a második körben az számíthat, hogy ők azért ezek azért több millió szavazatot jelentenek ezek a kis százalékok is, hogy ezek a jelöltek ki mellé vagy ki mögé állnak be.

[00:07:08]Kettőjükről már tudom, hogy egyébként Bolsonárót támogatják.

[00:07:13]Ennek szerinted mekkora a jelentősége, illetve mekkora lehet a jelentősége azoknak, akik nem mentek el, illetve annak a 6 millió szavazónak, aki érvénytelen szavazatot adott le?

[00:07:24]Mindenképpen nagy jelentősége van a az éllovasoknak a versenyésébe az első formba beleszólni nem tudó, de egy szemmel látható szavazatmennyiséget begyűjtő jelölteknek.

[00:07:34]közülük, ahogy utaltál rá ketten Ronaldo Cayado illetve Romeu Zema, akik közül előbbi golyás, utóbbi pedig pont az általad is már említett Milás zsenális államnak voltak a kormányzói, és alapvetően ők jobb középp oportunista karrierpitikusok java részt, akiknek leginkább ugye regionális politikában vannak ambícióik.

[00:07:54]Tehát ők már jelezték valóban pont itt az elmúlt nagyjából másfél napban, hogy Flávio Bolsonarót fogják támogatni a második fordulóban, és ők együttesen már egy kicsit több mint 5 milliós szavazati szavazatmennyiséget tudhattak maguk élnek az első fordulóban.

[00:08:13]Igazából én is azt gondolom, hogy ez kulcsényező lesz, hogy a vagy érvénytelen szavazatot leadó elsőforduló szavazók, illetve az által is említett elképesztő több mint 33 milliós a választása teljesen távol maradó szavazó töömeget sikerül-e bárkinek valamelyest mozgósítania.

[00:08:32]Az első forduló után olvastam olyan gyors jelemzéseket, értékeléseket, hogy Flávio Bolsonár után úgy is tudta elérni ezt a meglepetés eredményt az első fordulóban, hogy azokból a proteszt szavazatokból, amiket sokan csak a második fordulóra vártak, hogy beérkezik majd az ő táborára, azok abból sokat már az első fordulóban be tudod gyűjteni, mert valahogy sikeresen tudták a bolszonáristák azt a fajta ilyen munkáspárt és establishment ellenes, ezt a brazil politikában gyakran antipatizmónak nevezett érz közületet meglovagolni, hogy sokan úgy gondolták, mert az első fordulóban leszavaznak Flávióra sok választás utáni riportban vagy különbözőféle ilyen híradásokban, amikor így megkérdezték a így az utca emberét vagy a különböző ilyen eredményvárókon lévő embereket, akkor voltak olyanok, akik azt mondták, hogy ők Bolson árulra szavaztak, nem feltétlen amiatt, merthogy teljes mértékben azonosulnak, de Lulát kevésbé kedvelik, vagy meg Munkáspártat kevésbé kedvelik, mint őt.

[00:09:32]és hogy egyébként ők arra számítottak meg, hogy azt akarták volna, hogy a Flávio már jellen az első fordulóban.

[00:09:37]Szóval ez szerintem rendkívül érdekes, hogy mennyire a mostani választója tiötőtöket itt az első fordulóban is már inkább a másik félnek az elutasítottsága sem, mint az adott féllel szembeni szimpátia határozzák meg, illetve ez a 33 milliós, több mint 33 milliós tartózkodás iránnyal kapcsolatban azt is kiemelném, hogy egyébként ez 1998 az a történelmi rekord.

[00:10:01]hogy mi lesz a stratégia ezzel kapcsol egyik másik fél részéről.

[00:10:07]Én a munkáspárt esetében, vagy lulákik esetében két lehetséges utat látok.

[00:10:08]Az egyik talán az, hogy megpróbálják így a visszatérő szélső jobb fasiszta fenyegetéssel így kicsit mozgósítani a a társadalmat.

[00:10:20]Én talán ezt gondolnám a a kevésbé és nem feltétlen célravezető alternatívának.

[00:10:26]A másik opció pedig az, amire talán valahol Lula is utalt, és elképzel, hogy efele mozdulnak el, hogy most egy hétfőtől új kampány kezdődik az első forduló után, és hogy most már csak ketten vannak ebben a versenyben, így most már sokkal többet és kiforottabban beszélhetnek arról, hogy nekik mik a javaslataik arra, hogy hogyan akarják így Brazíliát a jövőben a továbbiakban jobbá tenni, hogy milyen Brazíliát képzelnek el, és hogy meg akarják mutatni azt, hogy egész pontosan milyen is ez a ez a Bolsonár.

[00:10:56]áró klán úgymond Flavio részéről pedig igazából én azt látom, hogy azt a fajta vasat, amit eddig ütött, azt azt továbbra is ütni fogja abba az értelemben, hogy a munkáspártnak és luláiknak abszolút így a mint a az uralkodó elit, az establishmentnek a az erővel szembeni elutasításnak a a felkorbácsolása továbbra is, illetve az olyan számukra, hazai területnek számító témáknak a az ütése, mint a a közbiztonságnak a kérdés, többek között, illetve a Brazíliának a, hogy is mondjam, felültetése egyfajta ilyen regionális jobboldali, szélső jobboldali hullámra, ami jelenleg is zajlik.

[00:11:37]Én azt gondolom, hogy talán egy ilyen szituációba, amilyenben most Brazília van, akár ez is működhet egyfajta ilyen gravitációs tényezőként, hogy van kicsit olyan, mintha lenne egy ilyen választóközben akár egy ilyen regionális ilyen FOMO úgymond, hogy ha most minden az egész térség jobbra fordul jelenleg és olyan jobbetőkének hatalom az Egyesült Államokkal, mondjuk és Trump úgymond jó kapcsolatokat tudnak saját állítások szerint kialakítani és mondjuk nem kell ismétlődő vámháborúkkal vagy külön különböző diplomáciai csetepatékkal, szankciókkal szembesülni, akkor lehet például egy taktikus opció így kicsit így felülni úgymond erre erre a jobboldali hullámra, de ez csak egy ez csak egy gondolatkísérlet mondjuk részemről.

[00:12:21]Tehát a kampány egyik legmeghatározóbb kérdése a két jelölt eltérő nagyon eltérő geopolitikai stratégiája volt.

[00:12:26]Lula szuverenitás bajnokaként igyekszik feltűnni.

[00:12:30]Bolsonáról pedig kifejezetten az USával való szövetségben, vagy az USÁnak való alavetettségben képzeli a jövőt.

[00:12:35]Az USA sok évtizedes gyakorlatnál is erőteljesebb szerepet játszott a a brazil politika elmúlt négy évében, és a választási kampányba is erőteljesen beleavatkoztak.

[00:12:45]Mesélsz egy kicsit arról, hogy miért vált, miért válik egyre fontosabb az USA számára, hogy a brazil gazdaság és a politika fölött ellenőrzést gyakoroljon?

[00:12:55]Valóban így van.

[00:12:55]Az amerikai vagy alattamerikai szélső jobboldalt jellemzi történelmileg egy erős a Amerikához húzás, vagy pont Egyesült Államokhoz húzás.

[00:13:05]Ennek van egy ilyen nagyon erős ilyen a nyugati fejlődési pályát, illetve az úgymond a nyugati civilizációt, aminek ők ugye az Egyesült Államokat tartják így abszolút a a csúcsának, hogy az ahhoz való tartozásnak a az érzése, hogy egy ilyen ideológiai máza, hogy ők a azt állítják azzal érveek, hogy ugye nekünk ugye ahhoz, hogy valóban fejlett nyugatiértelemben fejlett civilizált társadalom meg ország legyünk, ahhoz nekünk a a nyugattal kell alapvetően tartanunk, és azon belül is legink inkább az Egyesült Államokkal.

[00:13:35]Ugye a az amerikai külpolitik elit egy elég kolonialista attitűd mellett nagyon sokszor így hivatkozott történelmileg a Latin-Amerikára, hogy az Egyesült Államnak a hátsó udvara.

[00:13:46]Tehát, hogy a globális hegemóni vesztés közepett az Egyesült Államok, miközben a világ pár másik térségéből érezhetően igyekszik visszább húzódni, visszább lépni, tehát hegemóni a szerepnek a költségeét kiszervezni ottan ilyen helyi szereplőkre és ilyen kis helyi hatalmi architektúrákat létrehozni.

[00:14:04]Közben Latin-Amerikában próbálja újra szorosabbra fogni a gyeplőt.

[00:14:11]Elsősorban amiatt, mert ugye a közvetlen gazdasági és közvetlen biztonsági érdekei idik.

[00:14:16]Illetve, hogy említettem, ez való alapvetően Latinamerika és a Unblock a nyugati féltek, az az Egyesült Államoknak a hagyományos ilyen kvázi befolyási övezete érdekszférája.

[00:14:27]És ugye Latin Amerika az elmúlt 15-20 évben egyfől kikerült az USA külpolitikának a fókuszából, másfelől pedig a az itteni baloldali kormányoknak a külpolitikai autonómiával való kísérletezgetés és Zusától való függőség csökkentésének az érdekében elkezdtek erősebb kapcsolatokat kialakítani más gyakran azt Álmokkal rivális hatalmakkal.

[00:14:52]Ugye Kína ebből szempontból a legeklatánsabb példa, de lehet említeni akár kisebb részt és régi egyes országai esetében, mondjuk Iránt, Oroszországot, és mondjuk, ha Brazíliát nézzük, akkor Brazília általánosságban, globális délen belül igazából régóta a nemzetközi diplomáciának egy meghatározó szereplője szeretne lenni.

[00:15:15]Nagyon sokszor úgy, főleg a Lula kormányok alatt, illetve a munkáspárti kormányok alatt Brazília úgy, úgy pozicionálta magát, mint a globális délnek a hangja, amelyik alapvetően közösséget vál a globális délországaival, magát is odasorolja, viszont egy olyanfajta globális középhatalmi attitűddel ötvözi ezt, és egy olyanfjta nemzetközi identitással, ami lehetővé teszi számára azt, hogy a globális északnak az országába, vagy nyugati hatalmakkal is úgymond egyenlő félként tárgyaljon, és így ilyen ért értelemben a a globális Dél-nek egyfajta nagy követe vagy képviselője legyen.

[00:15:49]És ugye Ja, a ugye a konkrétumok szintjén ugye van itt szó arról, hogy a nyersanyagok hova mehetnek?

[00:15:58]Ugye most már Kínába megy a 60%-a, ha jól értem, vagy akár még több is a Brazíliából exportált nyersanyagoknak.

[00:16:03]Ez nyilván fáj az USÁnak, és szeretnének nagyobb ellenőrzést gyakorolni a nyersanyagok fölött.

[00:16:08]Volt itt szó ugye a platformcégek megregulázásáról, volt itt szó a saját AI fejlesztéséről, ami szintén egy célja alula volt alól a kormányzatoknak.

[00:16:17]Ezeket mind rossz szemmel nézi az Egyesült Államok, és kifejezetten gátolni próbálja, hogy hogy Brazília, illetve a Lula kormányzat ebben sikerrel járjon.

[00:16:25]Volt egy titkos szolgálati jelentés a választások előtt néhány héttel, amelyik ugye azt mondta, hogy az USA választási kampányba való beavatkozása az kritikus szintet ért el.

[00:16:38]Ez mi alapján jutott erre a következtetésre ez a jelentés?

[00:16:39]Mik voltak a legmeghatározóbb vonatkozásai azúlt éveknek?

[00:16:46]A legszembeötlőbb az az Egyesült Államoknak a Brazíliával szembbeli gazdasági hadviselése.

[00:16:49]Ugy tavalyi évben is sor került 50%-os vámok kivetésére Brazíliára a washingtoni részről.

[00:16:57]Kifejezetten deklaráltan azzal a céllal, hogy a brazil legfelsőbb bíróság ejtse a Zir Bolsonaróval szembeni eljárást.

[00:17:03]a keretében tavaly szeptemberben 27 év börtönre ítélték az exelnököt és ugye ezt követte egy úgymond második etapként idén júliusban szintén nagyon feltűnően pár hónappal választásokra előtre időzítve újabb 25%-os brazil vámok trámkormányzat részéről számos brazil exportter termékre ami valószínűleg szintén a gazdasági nyomásgyakorlást célozta annak érdekében, hogy helyzetbe hozza a választás előtt a bolszonaristákat.

[00:17:32][horkantás] A másik lényeges szempont, hogy ugyan a Trump olyan egyértelműen nyíltsággal nem foglalt állást Flávio Bolsonaro mellett, mint mondjuk más a közelmúltban hatalamra jutott latinamerikai szélső vezetők mellett, akár a kolumbiaiáb látártad eszpréja mellett akár mondjuk Jaivier Mellett Argentínában, de azért májusban például fogadta őt a Fehér házban, és ott egy ilyen nagyon jó hangulatú megbeszélést tartottak, és ez nagyon régóta tudva levő, hogy Trump Trump és a Bolson áró család nagyon mély és szívés kapcsolatokat ápol.

[00:18:07]Az, hogy Trump nem állt bele olyan mélyen ebbe a kampányba, az annak köszönhető, hogy a brazil társadalomban van egy ezzel kapcsolatos ellenérzés, és a Luláékhez kifejezetten használják.

[00:18:17]Tehát azt, hogy minden bizon tehát valószínűleg amikor tavaly egyszer már sortt egy ilyen diplomáciai és vám csatára a két ország előtt, akkor az abszolút Lulának a támogatottsági mutatóit turbózta fel és így könnyen lehetséges, hogy Washingtonban arra az álláspontra jutottak, hogy akkor lehet ezúttal egy kicsit finomabb módszackekel próbálkozni, mert ugye ez elvezet a többié beavatkozási kísérleti elemhez is, amit amire utaltál.

[00:18:40]Például a Guardian közölt egy olyan riportot nem sok a választások előtt, hogy hogy az amerikai külügyminisztérium újonnan a Máionónak így a felügyelet alatt elkezdett olyan pénzeket és forrásokat elcsatornázni szélső jobboldali és alapvetően USA politikai erők felé, amiket alapvetően különböző emberi jogi tervezetekre vagy jogvédő mozgalmakra, célokra kellett volna fordítani így világszerte.

[00:19:05]Ennek apropóján a Munkáspárt többek között, illetve ugye a Luláék olyan pirosósági kerest adtak be, amiben azt kérik, hogy vizsgálják ki ugye a Flavio Bolson áróék kampányának a a tiltott finanszírozását, egy fölö tiltott külföldi pénzekből való finanszírozását, mert erős a gyanú, hogy amerikai szél és jobboldali szervezetek is megtolták némi pénzzel a a liberális pártnak a kampányát, amit ugye a Brazil törmény szigorúon tiltanak, illetve az online térben, a közösségi médiában nagyon sok helyen lehetett találkozni a Bolsonar oéknak a a kampányát toló, de amerikai influencerekkel, illetve nagyon sok olyan olyan targetált és kifejezetten a bolárknek az üzeneteit közvetítő politikai hirdetésekkel, amik olyan fiókokról származnak, tehát fizetettet hirdetésekről van szó, még egyszer így hangsúlyoznám, amik ugye alapvetően az Egyesült Államokban működnek, tehát ezek valószínűleg egy az elmúlt években egyébként már jól kifejlesztett és csúszra játszott digitális ilyen kampány és befolyásoló gépezetnek így a részét képezik valószínűleg Brazíliában is.

[00:20:12]Szemléletes példa volt az is, hogy Lulának egy talán 10 nappal voltunk a választások első fordulója előtt, amikor a közösségia profiljainak a azt a lehetőségt letiltotta a Meta, hogy politikai hirdetéseket tegyen közzé.

[00:20:27]egy bizonyos idő után aztán feloldotta a meta a a tiltást, de hogy arra hivatkozott, hogy választási dezinformáció vagy valamilyen valamilyen a Facebook ilyen közösség irányelmeek nem megfelelő tartalom került közételrel ugye a Lula fiókjain.

[00:20:44]Ezt nem indokolta meg a meta egyáltalán, hogy ezek milyen tartalak voltak, mi volt az oka.

[00:20:48]És akkor így erre felülve az Amnesty International nemzetköz emberi jogi szervezet tett egy olyan kísérletet, hogy 15 különböző portug nyelvű politikai hirdetést akartak közétenni a metál, és megnézték, hogy akkor ott hogy működnek ezek a moderációs elvek, és a Facebook ezeketnek több mint a felét átengedte, amikor miközben ezek ugye egyértelműen választási dezinformációt tartalmaztak, és kifejezetten olyanfajta jobboldali dezinformációs elemeket, amik a Bolsonar árók jégkampányában rendre visszatértek az elmúlt hetekben, hónapokban.

[00:21:23]Tehát a választási rendszernek a megbízhatatlansága, az intézményekkel szembeni bizalmatlanságnak a a gerjesztése, adott esetben akár a politikai erőszakra, vagy a vagy a a fegyveres úton való fellépésre való buzdítás, és azokat a hirdetéseket, amiket a Met el utasított, azokat sem így a választási dezinformációval indokolva utasította vissza, hanem egészen más más érvek mentén.

[00:21:49]Ugye a te a cikkeidben előkövetkezen a szélső jobb oldalnak jellemzed a bolonárót.

[00:21:53]Ugyanakkor azt érdemes látni, és akkor ezt így dilemmaként érdemes erről beszélni, hogy hogy közben az egész politikai spektrum úgy tolódott el jobbra, hogy tulajdonképpen amiket, amit a bolsonáróék képviselnek, az hát nem a széle a dolognak, hanem a jobb oldalt dominálják, és ugye választásokat is nyernek, tehát tulajdonképpen az egész politikai spektrumot is dominálják.

[00:22:16]beszélt ugye az ilyen deregulációs politikákról, amelyik szinten a jobb oldalnak egybevett eszköze.

[00:22:21]Te hogy látod, hogy Latinamerikában vagy Brazíliában miben különbözik a bolton áróféle politikai projektnek a politikája a hagyományos jobboldalnak a politikáitól?

[00:22:32]A mostani ilyen szélső jobboldali hullámot vagy a a szakirodalomban, vagy így a a vagy mondjuk úgy inkább, hogy a közvéleményben sokszor inkább újabb oldalinak hívott hullámot.

[00:22:43]Nekem olyan, mintha már a 2019 és 23 közti bolson áró féle kormányzást, kit már megelőzte volna, vagy mintha annak egy ilyen korai korai hírnöke lenne.

[00:22:54]És egyébként még a az elszávadóri elnöknek, Naib Bukelének a a kormányzása mellett.

[00:22:59]És azért gondolom azt, hogy ezek olyan kor, ez egy ilyen korai, hogy is mondjam, előfutára ennek a mostani szélső jobboldali hullámnak így régió szerte a bolonarismo, hogy van egy nagyon-nagyon erős ultrakonzervatív társadalomképe, hugy az ilyen kulturális háborúk, a nőjogokkal szemben, a szexuális kisebbségek jogaival szemben, az őslakosságnak a az emancipációjával összefüggésben satöbbi, satöbbi.

[00:23:25]És mellette van gazdasági oldalon egy nagyon erősen piacpárt, és lényegében már már nagyon sokszor libertárius vadkapitalista vagy anarchokapitalista agenda.

[00:23:39]Ennek ugye a legjobb példája Argentínában, Javai Milay és ami azt üzeni, hogy a saját lábadon állj egy nagyon individualista társadalomképet közvetít.

[00:23:49]Így van.

[00:23:49]abszolút.

[00:23:49]És hog ami mindenfajta ilyen állami részvétet a gazdaságban, vagy bárfajta állami beavatkozást, az kvázi ilyen zsarnokságként ítél el, ami így elfolytja a az egyének a a kibontakozási lehetőséget, és így mindenben az egyén egyé szabadsága ellenhat, legalább az ő elképzeléseik szerint.

[00:24:06]És akkor ugye a harmadik szempont pedig egy nagyon-nagyon erőteljes hangsúly a rendvédelmen.

[00:24:14]Tehát nagyon erős rendpárty agenda, ami akár sokszor kifejezetten militarista katonai eszközökkel történik.

[00:24:21]Tehát lényegében így a a rendvédelem mint egy olyan rendkívül sürgető és olyan veszélyes dolog, ami ami hogyha nem ha nem lépünk fel időben azért, hogy rendet tegyünk, hogy felépjünk szervezetbűnözésen a kábítószerkereskedelem és kábítószer előállítása ellen, akkor itt visszafordíthatatlan következők és károk fognak történni a társadalmunkon belül.

[00:24:43]Tehát, hogy ezt ezt hirdeti ez a fajta ilyen új rendvédelmi vagy ilyen rendpárti diskurzus, meglovagolva ugye azt a tényt, hogy az elmúlt pár évben, itt a 2020-as évek folyamán több különböző okból a latinamerikai országokban valóban jelentősen romlott a nagy részükben a közbiztonsági helyzet.

[00:25:00]És hogy a megnézzük ezt a három összetevőt, akkor meglát már, hogy a amit említettem volt, a konzervatív társadalomképet, a rendpártiságot, illetve a csak nem vadkapitalista gazdasági attitűdöt.

[00:25:10]Akkor ez egy olyanfjta egy veleg, aminek a jeleit azért 20193 között ugye a bolsonarizm azért elég jól elég jól felmutatta több szempontból.

[00:25:20]Ugye Bolsonára azzal kampányolt, hogy hogy a Brazíliában akkoriban érezhetően romlóközbiztonsági helyzet miatt ugye lazítanák a a fegyvertásnak a a jogát, hogy az emberek úgymond önvédelemből tarthassanak ugye fegyvereket, nagyon jelentős liberalizációt, gazdasági deregulációt és megszorítást hajtott végre annak idején a brazil gazdaságban.

[00:25:42]És ugye ami pedig az útakonzervatív társamképet mutatja, ugye Bolsonaro ismert volt arról már az idősebbük Bolsonáró, hogy egy nagyon egy alapvetően szexista beállítottságú ember volt, tehát néha egészen elképesztő, hameresztő megjegyzéssel a a megjegyzésekkel a nőkről.

[00:26:02]illetve ami egészen gyakran így felmert még vele kapcsolatban, hogy ő teljesen így elismerően és méltató módon beszélt a az 1960 és 1985 közötti USA barát katonai diktatúrájáról Brazíliának, aminek ugye több 100, de gyönyzer áldozata volt, akik ugye akt meggyilkoltak, vagy eltüntettek.

[00:26:24]A jobb középen egyébként ez tabunnak számított korábban, tehát a Bolsonaro előtti hagymányos jobb oldal a 64 követő katonai diktatúrákról nem nosztalgikus hangon beszélt?

[00:26:36]A bolsonarizmot azért is különíteném el kicsit, illetve mondanám azt, hogy ez a mostani új jobb oldal más ugye, mint az egykori vagy a korábbi latinamerikai jobboldal, vagy mind a régi jobboldal, vagy azért már hoz mást minőségben, mert a a korábbi jobb oldalt, mondjuk például az első baloldali hullám vagy pink tide idején Amerikában ugye főleg így a baloldallal szemben ilyen demokrácia félt és jellemezte, ha nem is számított teljes mértékben tabunnak, így a katon diktatúrák időszaka, De nem volt ez a az ilyen polgári civil, illetve illetve jobb középpártok esetében, hogy nosztalgiázunk.

[00:27:13]ilyen még mg mond, hogy mi a minőségi váltás mondjuk a a bolonarizmo és a és a mostani Lat-amerikai újobb oldal és a korábbi jobb-közép között, de hogy ez, hogy is mondjam, tehát hogy hogy ez ilyen szakértői nyelvezettel támadott úgymond, és ilyen nagyon ilyen virágnyelven beszélt arról, hogy állam, hogy a gazdasági hatékonyság, hogy miért nem jó az állambeavatkozás és satöbbi.

[00:27:36]Itt meg nem erről beszélünk itt az újabb oldalnak az esetében, hanem hogy ugye amit a Mé is csinál például, hogy ez ugye láncfűrészel akkor essünk neki és nyessük vissza ugye az államot meg a gazdaságot.

[00:27:46]Annak idején Zsir Bolsonaro úgy robbant be igazából ebbe a politikai térbe, hogy az ilyen fennálló hatalommal ő szemben áll, ő kívülről jön, ő majd egy ilyen antikorrupciós harcot fog folytatni.

[00:27:59]Ehhez képest Flavio azért nem kívülről érkezik, tehát te is mondtad, hogy szenátor volt.

[00:28:04]Ő ő hogyan pozícionálja magát az apjához képest?

[00:28:07]Ő miben hoz mást?

[00:28:09]És miért miért tudja az apjának a támogatóit magával húzni, miközben azért más karakter?

[00:28:17]Igazából Flávio Bolsonaro meg mondjuk Jair Bolsonaro együtt majdnem fél évszázadnyi időt töltöttek el már a brazil intézményes politikában.

[00:28:25]így abszolút részeik maguk is így a a politikai establishmentnek, csak ugye ők valamilyen szempontból egészen így a két 10-es évek első feléi közepéig inkább ilyen marginális szereplők voltak, amikor felfutott így a munkáspárttal, illetve a a luláékkal szembeni, vagy akkor már ugye Jarusev vezette munkáspárti kormányokkal szembeni elégedetlenség föl a gazdasági helyzet romlása miatt a Lavajato körüli korrupció ós botrányok miatt és összességében amiatt, hogy ugye ismét romlottak így a a szociális és megehetési viszonyok Brazil társadalomban, akkor tudtak jönni a Bolson áróék és meglovagolták ezt az elégetlenséget és azt mondták, hogy ő hogy itt most valami valami egészen új kell, mert hogy itt ez a rendszer a a baloldaliak, a kultúrmarxisták meg a úgymond a a kommunista balossók, azok nem a nem a ti érdekeiteket szó.

[00:29:25]szolgálják.

[00:29:25]És ugye egyik ilyen csel mondjuk talán ebben az egészben ugye az volt, hogy azokat a gazdaságpolitikákat ugye a bolszonárista mozgalomnak a gazdasági élét, azt egy nagyon erősen piacpárti neoliberális és az állami gazdasági részvételt visszaszorítani igyekvő gazdasági agsenda jellemzi, hogy tehát hogy ezt a fajta gazdaságpolitikát, ami éppen hogy azoknak a jóléti politikáknak, azoknak a fajta a állami kontrollnak és szabályozásnak a leépítésében érdekelt, amely valójában pont, hogy a a depriváltabb és a a társadalom alsób szegmensébe tartozó osztályokat hivatott védeni, vagy az ő helyzetüket javítani, tehát hogy ezeket aláássa, és valójában a a tehetősebbeknek, illetve a bolszonálista bázisnak a legerősebb vagy legfontosabb frakcióinak, ugye nagyipari mezőgazdasági elít vagy az agrárbúzsoáziára, ki hogy hívja, de után az Agri vagy agrobiznis a legelterjedtebb kifejezésre rá, illetve még ugye akkor ott vannak a a felső középosztályba tartozók, illetve mondjuk a az ipari az ipari eléknek a tagjaiket említettük, hogy szintén délen koncentrálódnak.

[00:30:39]Tehát, hogy igen, hogy ez a az ilyen érdekes keveréke ennek a a bolszonista féle ilyen populista jobboldali szélső jobboldali retorikának és narratívának, hogy ugye valójában mi is rendszerbe ágyazódunk, vagy politikai establismentnek a részé vagyunk ézedek óta, de mégis mivel van egy egy olyan prominens uralkodó vagy vezető politikai erő éppen, amelyik mondjuk már hosszú ideje vezető szerepet tölt be az ország kormányzásába, tudjuk úgy pozicionálni magunkat, hogy mi hogy mi a a fenn álló rendszerrel, meg a meg a a korrupt politikusokkal, a kommunistákkal, meg a hogy m tehát a gaz a gazdasági potenciált így gúsba kötő baloldali politikának így az ellenfelé vagyunk, és hogy mi igazából saját ilyen liberalizáló, deregulációs és tőkebarát politikánk, aki felszabadítjuk a gazdaságot, és így vele együtt így a brazil társadalomban rejlő potenciált is.

[00:31:33]hogy közben valójában pedig ugye ez egy kifejezetten a az eliteknek kedvező gazdasági iránybona és politika, akik ugye később ezt a fajta a szabályzásnak a leépítését, a a társadalomegyenlőtlenségek növekedését, mondjuk a a perverz adócsökkentések Ren kifejezetten mondjuk a felsőbb osztályokat célozza a a munkajognak a liberalizációján keresztül, a környezeti és egyéb ilyen ökológiai vonatkozású szabályozásnak a leépítésével.

[00:32:04]Ugye igazából őket olyan pozíció előnybe hozza, lehetővé mondjuk számukra a tőkefelhalmozást, illetve a a sok tekintetben még a gyarmati korból megörökölt hierarchiáknak és egyetlen viszonyoknak a a saját javukra való további kiaknázását, aminek így a a napvégén a a brazil társadalmi többség lesz a lesz a lesz a kárvallottja.

[00:32:30]Valószínűleg a a rendszerellenes optikát az is segíti, hogy Zir Bolsonáról több mint 20 évre bebörtönözték, és akkor a fiának az egyik ilyen kampány célkitűzése az, hogy kiszabadítsa.

[00:32:40]De közben pedig azért, hogyha azt nézzük, hogy ez az antikorrupciós politika hogyan történik, az látszik, hogy hogy a egyrészt a a jobb oldal is implikált benne, másrészt az, hogy nagyon sok brazil ember számára az ilyen nagy politika az úgy csapódik le, hogy a különböző politikusok és intézmények egymást nyírják azzal azzal arra hivatkozva, hogy hogy ki hogyan korrupt.

[00:33:06]És ennek a az alapvetően antikorrupciós politikának az az egyik nagy problémája, hogy az attitűd az, hogy először a korrupciót kell felszámolni, és utána beszélhetünk nagyobb ívű a jövő bemutató politikákról, például iparpolitikáról.

[00:33:23]Igen, ez teljesen így van, ahogy említetted.

[00:33:25]És így a korrupció vonatkozásában nagyon érdekesnek találom azt, hogy ugye a választásokat megelőző egyik egyik gyakran visszatérő és sokszor elég elég nagy vízhangot keltő ügy volt a Bancoaster botrány.

[00:33:38]Egy közepes minő Brazil Banknak, amiről az ugye nevét is kapta a Bancomasternek a az elnöke, Daniel Forcáro.

[00:33:45]lényegében egy masszív hálózatot épített ki politikusok, influencerek, közgazdászók, bírák részvételével kifejezetten annak érdekében, hogy a saját bankjának a pénzügyi csalásairól, illetve a likviditási problémáiról elterelje a a figyelmet, vagy hogy azt így alapvetően elfedje.

[00:34:03]És mindezt a ezt a hálózatot alapvetően kenőpénzek, vesztegetés és más törvényelenes módszerekkel érte el.

[00:34:13]Vannak olyan szták, amik egyébként kifejezett a szervezet bűnözésnek az egészen mély berkeig is elvezetnek.

[00:34:16]De hogy miért volt lényeges ez az ügy amiatt?

[00:34:20]Mert mint ahogy így szépen lassan kiderült, Forcarónak a kapcsolatai.

[00:34:24]Igazából a politikai paletta mindkét végéig elértek.

[00:34:26]Lula például beismerte, hogy 2024-ben találkozott vele személyesen a Munkáspártnak.

[00:34:33]Így a vezető politikusai közül is voltak olyanok, akik elég erősen gyanúba keveredtek, hogy valamilyen fajta kapcsolat, együttműködés vagy ilyen szívességtétel történt részükről Vcá irányába.

[00:34:43]De hogy talán Flavio Bolsonara volt ebben, aki a legmesszebb ment és a legnyíltabban beszélt a Walkeroval való kapcsolatáról, mert ugyő konkrétan beismerte, hogy több 10 millió brazi reál értékben kért pénzt, illetve kapott is Forcarótól annak érdekében, hogy abból a pénzből a bebörtönzőtt édesapjáról forgassanak egy filmet, aminek a angolul ugye Dark Horse lett volna a címe, de hogy ő azt mondta, hogy így elismeri, hogy ő kérte ezt a pénz, de hogy így egyér egyől azt is mondta, hogy egyébként ő ezzel semmi rosszat nem tett az eredmények alapján, hogy ez így teljesen lepergett róla ez a ez a botrány, és talán még lehet, hogy inkább a a munkáspárt, illetve lulákat érintette rosszabbul.

[00:35:29]Ebben persze benne van az, hogy valamilyen szempontból ugye a a regnáló hatalomra nézve mindig mindig talán veszélyesebbek az ilyen az ilyen korrupciósek, mert nekik van ugye ténylegesen politikai felelősségük, illetve politikai ugye elszámoltathatóságuk, elszámolnivalójuk, de hogy ilyen értelemben is érdekes, hogy az antikorrupciónak a narratívájával támadunk, és hogy közben pedig mint ahogy látszik, így mi is így így nyakig benne vagyunk ebben a ebben a történetben.

[00:35:58]Tehát ugye erre ezzel kapcsolatban olvastam egy olyan megállapítást is.

[00:36:02]Azán ez is kicsit egy ilyen cinikus vagy vagy kicsit apatikus, hogy hogy a brazil társadalom már igazából lassan hozzászokott ezekhez az ilyen korrupciós ügyekhez, és már nem nem ez a a az a a fő szempont, ami alapján így megítélik az egyes politikai jelölteket vagy tábort.

[00:36:17]és hogy a ha ide kapcsoljuk ugye a korrupció kérdését, illetve a brazilák mondjuk a pozícióját vagy a beágyazódását így a nemzetközi gazdasági kapitalista szisztémába, akkor való igaz, hogy itt nagyon sokszor a korrupció mellett háttérbe szorul így a gazdasági rendszerátalakítás.

[00:36:34]Mcska miatt is, mert ugye nyilván megint csak a regnáló gazdasági erőknek, illetve tőkének, amelyik ott támjuk ki a bolzonista mozgalom mögött, annak nem érdekel, hogy ezeket a struktúrákat vagy ezt a gazdasági szerkezetet érdemben megváltoztassa, hiszen ennek kő nyertese.

[00:36:49]Viszont érdekes, hogy most hogyan került a kampánynak a a középpontjába egy konkrét gazdasági kérdés.

[00:36:55]ez a brazil ritka földfémeknek a a kérdése.

[00:37:01]Egy kicsit csaltam egyébként az előbb, mert a Lula mostani elnöksége alatt egyébként elindított egy ilyen újraiparosítási politikát, ami egészen komplexnek tűnik így távolról még nem sok valósult meg belőle, de látszik az, hogy reagál arra, hogy most milyen helyzetben van igazából Brazília, szeretne kikerülni abból a csapdából, hogy főleg nyersanyaglelőhelyként szerepeljen így a a világgazdaságban, illetve szeretné azt, hogy sokkal magasabb hozzáadott értékű munkák legyenek ennek ellenére, hogy azért itt látszik egy ilyen jövőbemutató ambíció.

[00:37:35]Luláról az a megítélés, hogy hogy nem igazán inspiráló így a jövőre nézve nem igazán tud reményt felmutatni.

[00:37:44]Ez szerinted minek köszönhető?

[00:37:44]Talán a Lulának ez a mostani harmadik elnöki ciklusa a legjobb mutatója, bizonyítéka annak, hogy ez a fajta az intézményes politikát megszerezve és a fennálló keretek adta a lehetőségek között változtatni próbáló ilyen latinamerikai baloldali kísérletekből.

[00:38:07]Tehát tényleg így végképp kifogyott a gőz abban abban az értelemben, hogy amikor így a latinamerikai baloldalról beszélünk, akkor ugye meg tudunk talán különböztetni a világ sok más térségi hasonlóan, úgymond ilyen rendszerbe ágyazódó és rendszeren kívüli rendszerenes antikapitalista baloldalt.

[00:38:25]És a a munkáspárt azért régóta igazából a kezetektől fogva éri az a kritika, hogy ő mindig is egy ilyen rendszeren belül vagy rendszerbe ágyazódó baloldalt képviselte.

[00:38:36]Luláiknak igazából a a politikai sikere és tehetsége az az abban állt, hogy a a 80-as-90-es éveknek így a neoliberális hegemóniája és a struktúrális kiítások, megszólítások időszaka után beleültek egy olyan intézményi közegbe, ahol ugye sok tekintetben nagyon jövőbemutató, ambiciózus és és helyenként akár ilyen radikálisnak is mondható elképzelésekkel és retorikával érkeztek.

[00:39:08]arról, hogy hogyan kell alapjaiban újraformálni ugye a társadalmat, milyen hogyan lehet felemelni a a brazíliai társadalmat, hogy hogyan lehet így csökkenteni a társadalmi egyenlőségeket, satöbbi, satöbbi.

[00:39:20]Csak hogy igazából a gyakorlatba ez végül úgy nézett ki, hogy ők elkezdt beleültek és használták azt az intézményrendszert, amit a neuribális időszak megteremtett és valójában nem egy ilyen nagy rendszerváltást hajtottak, vagy nem struktúális változásokat hajtottak végre a brazil társadalomban.

[00:39:36]hanem igazából a meglévő erőviszonyokat az a két és ez leginkább 2003-211 közötti időszakra igaz.

[00:39:43]Az akkori lehetőségek, tehát például a globális nyerstermékár és nyersanyagrobbanás közepette, vagy az által kínált lehetőség közepette kicsit újra rendezték ezeket a viszonyokat, egy jobb alkú pozícióth hozzásegítve a az úgymond alsóbb osztályokat.

[00:40:02][horkantás] De ugye ahogy látszót is, ez a ez a modell, ez nagyon ki volt téve a globális kapitalizmus ciklikusságának és válságainak, mert ugye 2010-es évek elejére és nem csak Brazíliában, Latinamerika szerte minden akkori baloldali kormányról elmondható volt szinte, hogy amikor lecsengett a nyersmékálrobbanás és hirtelen megszűnt az a az a lehetőség, hogy a kitermelt erőforrásokból olcsón és és könnyedén lehessen bevételezőni, amit aztán újra lehet osztani a társadalomnak.

[00:40:29]És az egyik pillanat a másik nagyon sok országbó gazdasági recessziót, válságot váltott ki, amit olyan, ami olyan társadalmi elégetlenséget is hozott magán, amit meglovagolva, pedig jött szélső jobb oldal, vagy a akkoriban még egy ilyen mérsékeltebb klasszikus jobb oldal próbálta meg a visszatérést, amikor pedig a most, hogy újra a kormányúthoz került 2022 után a a munkáspárt, illetve Luláék, így látszólt, hogy hogy is fogalmazzak, megpróbáltak reflektálni a múltnak a hibáira.

[00:41:03]És ebbe helyezkedik az a törekvés, amit te is említettél, hogy iparosítani, illetve futassuk fel a a fejlettebb és úttörő gazdasági ágazatokat, akár a mesterséges intelligenciát.

[00:41:17]Szó volt a ritka földfémekről, hogy azokat ne csak exportáljuk a világ más országaiba, hanem hogy akkor azokból azokat dolgozzuk fel belöldön, és állítsunk elől belülük magasan hozzáadott értékű terméket, és hogy Brazíliának ilyen értelemben a a globális értékláncokban meg a globális kapitalizmus beloglalt szerepét próbálják meg javítani.

[00:41:37]Ez így alapvetően egy jó jó elképzelés, csak ugye itt is a strukturális problémák egyfelől közbe szólnak, hogy nincsen nem volt ennek itt a mostani Lula kormányzatal egy olyanfajta hátszele háttere, mint amilyen a 2000-es években a nyers termékkár robbanás volt.

[00:41:53]Tehát, hogy nem nem tudott felülni olyan pozitív globális konjunktúrákra és és tendenciákra, amik a korábbi 2003-211 közötti időszaknak a sikereit ugye megalapozták.

[00:42:06]Ö meg probléma volt az brazil társadalom esetében, vagy így a a belső politikai társadalmi viszonyokat nézve, hogy így a a 2019-2023-as idősebb olsonáró kormányzásának számos a brazil dolgozó és munkásosztályra nézve káros intézkedését nem fordította vissza.

[00:42:27]Tehát például az akkori időszaknak a privatizációit bizonyos gazdasági szektorokban a a munkajognak az idézőjeles rugalmasítását vagy gyengítését, illetve a 2016-18 közötti időszakban egy konkrétan alkotmányos szintre elmehet egy ilyen költségvetési plafonnak a az intézkedését, vagy egy ilyen költségvetési féknek az intézkedését se vonták vissza.

[00:42:52]És ugye ez lényegében elejét vette annak, hogy azokat a fajta ilyen nagyíbű strukturális változásokat el tudják kezdeni megvalósítani, amit alapvetően ők ők szerettek volna.

[00:43:03]Tehát, hogy erre gondolok akkor, amikor azt mondom, hogy itt megmutatkozik valamilyen szempontból a a rendszerbe ágyazódó és a rendszernek a kereteit, intézményeit használni próbáló baloldali taktikának a kudarca.

[00:43:16]És itt jön be végkövetkeztetésként, amit említettél, hogy hogy Lulával kapcs miért érzik azt, nem tud pozitív jövőképet kínálni, hanem az ilyen megmaradt elemeit mondjuk a jólét vagy a szociális államnak, hogy védelmezni, mert hogy egész egyszerűen egy ilyen struktúrában, ahol van egy globális beályozása a Brazilának, és ott még a belpolitikában vannak olyan elitviszonyok és olyan intézményi viszonyok, amik egyszerűen nem őket szolgálják, akkor hiába próbáljuk meg ezeket az intézményeket így saját céljaink érdekében felhasználni, és ki aknázni.

[00:43:47]Egy ponton szembe fognak jönni a struktúális akadályok és az intézményi valóság.

[00:43:52]Ez még inkább igaz erre az időszakára Lulának.

[00:43:54]Kifejezetten amiatt már 2022-ben ők tudták legyőzni Ja Bolson árókat, hogy a munkás pártnak az ilyen baloldali koalícióját kinyitották és szövetségre léptek ugye centrista jobb középerőkkel is, akiknek akkoriban már szintén itt csak itt sok volt az idősebb olsonáró.

[00:44:09]És ez ez a kettő együtt végképpen olyan fék volt ebben a az időszakban a harmadik lulakormányzat alatt, aminek a csapdájában nem lehetett kitörni.

[00:44:19]Ühüm.

[00:44:19]Ennek szerintem egyébként érdekes következménye az, hogy ugye Lula társadalom politikájának egy meghatározó része az, hogy pénzügyi transzfer történnek.

[00:44:27]Ezek néha egyébként hitelek, ami nagyon komoly eladósodáshoz is tud vezetni.

[00:44:32]És és ezért egy csomó munkás ember, miközben nincsenek jó minőségű munkahelyek, elkezdenek átsodródni igazából az ilyen platformmunka területére, és nagyon felfutott az a nem is tudom, az az ilyen attitűd, vagy az a az az ilyen megküzdési stratégia, hogy akkor mindenki vállalkozó szeretne lenni.

[00:44:52]És amikor több párt is próbálta szabályoztatni ezt a igazából a munkaerőpiacnak ezt a szegmensét, akkor az éppen részben a munkások ellenállásába ütközött, mert azt mondták, hogy nem, mi minél rugalmasabban szeretnénk dolgozni, mert nekünk szükségünk van ezekre a pénzekre és és veszélyeztetve érezzük magunkat azáltal, hogy ez szabályozva legyen.

[00:45:14]A egy másik érdekes vonal szerintem még, hogy nagyon iszonyatosan eladósodott a társadalom, és ez ellen is próbálnak Luláék valamit kezdeni.

[00:45:23]A választások előtt pár nappal elindították azt, hogy a az online szerencsejátékot azt betiltsák.

[00:45:31]Ennek viszont elég magas a a társadalmi támogatottsága, bár valószínűleg a kongresszuson nem fog átmenni, mert nagyon nagy ez a öbi, ami meg fogja fékezni.

[00:45:42]viszont azt tippelik, hogy nagyon sok női szavazót mozgósítula.

[00:45:47]Nagyon gyakran a férfiak azok, akik szerencsejátékoznak, és azt élik meg, hogy a háztartásuk az szétesik attól, hogy a férj az rákattan ezekre.

[00:45:58]Most persze a az elnökválasztásról beszélünk, de volt egy a kormányzókat is választottak, illetve a törvényhozásnak a házai is megújulnak.

[00:46:04]Erről röviden mi az, amit szeretnél kiemelni?

[00:46:07]a törvényhozási választások eredmények is azt mutatják, hogy hogy mennyire erősen beályozott a társadalomban még mindig a a bolszonárista mozgalom, illetve, hogy most azok után, hogy a a Bolsonaro féle jobboldal Brazíliában sokáig úgy pozicionálta magát, mint amelyik ugye a az intézményekkel szemben lép fel, mármint azokkal az intézményekkel szemben, amik egy olyan hagyományos elitnek így a menedik olyan elit bástázta be oda magát konkrétan, amelyik ugye nem a nem a társadalomnak a az érdekeit szolgálja, amely elitista és nem a népért dolgozik, satöbbi satöbbi.

[00:46:51]Azután most megnyílik a lehetőség lényegében nekik afelé azzal, hogy jól szerepeltek mind a sőt kifejezetten jól szerepeltek a a kongresszusnak a brazil törvényhozásnak mind a mind a két házában.

[00:47:02]Tehát a a brazil alsó házban a korábbi 98-ról 121-re növelte a liberális párt, Flavio Bolson Áróék pártja a a képviselőinek a számát, illetve a az a fajta ilyen oportunista, jobb közép tömörülés koalíció törvényhozásba, az úgynevezett Sincrao, amelyet alapvetően nyolc nyolc jobb közép jobboldali párt alkot, amelyek olyan portista pártok, amik alapvetően az erőforrások, a pozíciószerzés és a és a az intézményi politizálás jegyében igazából ciklusról ciklusra éppen a győztes erőhöz próbálnak így kicsit így gravitálni, illetve illetve olyan alkukat és megállapodásokat kötni, amelyek segítik az ő pozíció és erőforrásszerzésüket.

[00:47:51]És ez a Sinrao koalíció, ez nagyjából ilyen 200 közel 250 képviselő helyett gyűjtött össze, hogyha ezt a 121-es liberális párt képviselőszámot meg a színcsávónak képviselőnek a számát összejuk, akkor az 513 fős brazil törvényhozásba így egészen kényelmes, jelentős többség.

[00:48:07]És a szenátus esetében pedig talán még aggasztóbb bizonyos értelemben a a helyzet, ha úgy nézzük, mert ott a most megválasztott 54 szánatosi képviselő szánatosak a kétharmadát választották meg.

[00:48:20]28 helyet szerzett meg csak a a liberális párt és a az összóboldai koalíció pedig még ennél is többet.

[00:48:29]A szenátus pedig azért fontos, mert csak a a szenátus az az a háza a törvényhozásnak, amelyik elmozdíthatja mondjuk a legfelsőbb bíróságnak a tagjait.

[00:48:38]És a legfelsőbb bíróság az előző ciklusban végig meg már igazából hosszú ideje Zsai Bolsonárónak a az elnöksége alatt is egy ilyen központi csatere volt így a a bolszonáristáknak és a velük szemben álló politikai erőknek.

[00:48:52]És nem még egy utolsó említés ezzel kapcsolatban, pedig a kormányzó választásnak a kérdés, hogy a Brazía 26 államból, illetve egy önálló ilyen fővárosi, vagy ilyen federális körzetből, ami legyében a Brazília várost és környékét fedi le, tehát összességében 27 egységből áll ugye föderális állam, és mindegyik államnak saját kormányzója van.

[00:49:12]Ugye a történelemben most eddig a legtöbb kormányzó választás eldőlt az első fordulóból, tehát összesen a 27-ből 20 ez volt a forráspont.

[00:49:22]A Mércá és a Tilos Rádió közös nemzetközi politikai műsora.

[00:49:27]Ha tetszett az adás, akkor iratkozzatok fel a YouTube, illetve a Spotify csatornánkra, hallgassátok az adást két hetente, pénteken a Tilos Rádión.

[00:49:33]Köszi nektek a figyelmeteket.

[00:49:35]Köszi Gergő, hogy itt voltál.

[00:49:37]Nagyon köszi.

[00:49:38]Köszönöm én is nektek.

[00:49:38]M.