Mitől egészségesek az egészséges utcák?

[00:00:06]Sziasztok!

[00:00:06]Ez itt a Budapest 2.0, ahol Budapest jelenéről és jövőjéről beszélgetünk.

[00:00:11]Mai adásunkban egészséges utcákról fogunk beszélni.

[00:00:13]Én Farkas Benedek vagyok, vendégünk pedig Szaló Péter, urbanista, várostő, a nyolcadik kerületi önkormányzat munkatársa.

[00:00:20]Helló, Péter!

[00:00:23]Sziasztok!

[00:00:24]Köszönöm, hogy eljöttél és egy nagyon izgalmas és nagyon aktuális témáról beszélünk.

[00:00:30]ugyanis a fővárosban, az utóbbi hónapokban több irányból lehetett hallani, hogy egészséges utcák fognak épülni.

[00:00:40]József városból jössz, úgyhogy elsősorban beszéljünk arról, hány egészséges utca fejlődik majd József városban, és ez milyen összeget jelent nagyjából.

[00:00:50]Ha minden jól alakul, akkor József városban három darab egészséges utca fog megvalósulni.

[00:00:56]Az egyik a Práter utca, a másik a Dankó utca.

[00:00:59]Harmadik pedig a német utca, és ez mintegy 2,7 milliárd Ft összegből.

[00:01:04]Szóval ez egy jó nagy léptékű fejlesztés lesz, és ez 100%-osan Európai Uniós támogatásból fog megvalósulni.

[00:01:15]Ö szerintem a hallgatók bizonyára ismerik jól, hogy a budapesti önkormányzatok milyen pénzügyi helyzetben vannak, és ebben a helyzetben ez az egészséges utcák, ez maga a manna, mert nyilván ez egy ez egy 100%-osan támogatott fejlesztés, ami amit az önkormányzatoknak kvázi csak le kell bonyolítaniuk.

[00:01:36]Szóval ez egy nagy nagy segítség abban, hogy fejlődjön a város.

[00:01:41]Én is láttam már felújításokat, meg ahhoz kapcsolódó összegeket.

[00:01:44]Ez nekem komoly összegnek tűnik.

[00:01:45]Akkor itt nem csak útfestés meg néhány növénytároló k kihelyezéséről lesz szó, ha jól értem, hanem ilyen komoly mély felújítás gyakorlatilag lehet, hogy így szakmaiatlanul használom a mély szót.

[00:02:00]Nem, szerintem teljesen nem.

[00:02:00]E ezt mi a szakmában faltól falig felújításnak szoktuk hívni, és hogy tényleg sokszor még a mélybe is leásunk és közműveket helyezünk.

[00:02:10]Hát az általában azért szükséges, hogy például tudjunk fákat ültetni.

[00:02:15]Ugye a a közterületeink életminőségét azért a alapvetően a növényzet határozza meg, hogy mennyire jó és élhető egy egy közterület.

[00:02:25]És azért ez egy nagy tudomány, hogy mondjuk egy ilyen szűk tipikus budapesti utcában hogy tudunk fátültetni, mert ugye a ezt kevesen látják, tudják, de ugye azért a a város a föld alatt tele van közművel, amikkel védeni kell.

[00:02:41]minden közműnek van egy védőtávolsága, és csak akkor lehet például fátültetni a városban, hogyha hogyha sikerül olyan helyet találni, ahol nem közlekednek autók, emberek, és és a közművek is hagynak szabad területet.

[00:02:56]Szóval ez egy szinte művészet Budapesten, és ehhez néha kell közműveket is áthelyezni.

[00:03:05]Tehát igen, faltól falig újítunk fel utcákat és és néha a mélybe is lemegyünk.

[00:03:13]De egyébként fontos elmondani, hogy tök jók ezek a faltól falig fejlesztések, de egyébként szerintem nagyon jól lehet a várost akkor is fejleszteni, hogyha hogyha nincs ennyi pénze egy önkormányzatnak, hanem kisléptékű felújításokkal is.

[00:03:32]Sokszor tök nagy eredményeket lehet elérni.

[00:03:34]Például egyébként a József városi utcafálásítási program egy ilyen, ahol azért mondjuk ennek a tized tizedéből fázítottunk utcákat, ami ennek persze kell pár év, amíg beérik, mert hát a fáknak meg kell nőniük, de azért néhány év múlva szerintem látható hatása lesz.

[00:03:56]Vagy illetve a kedvenc ilyen József városi történetem még az a járdafelszabadítás, ahol tényleg ugye ez a festéket felszedtük a járdáról, hogy hogy mindenki elférjen a járdán, és ne ne parkoljuk tele a járdáinkat.

[00:04:07]Szóval nagyon jók az egészséges utcák, de egyébként szerintem az a fontos, hogyha nincs nincs egy ekkora léptékű projekt, akkor is azért az önkormányzatok tegyenek az lehetőségér, amit tudnak.

[00:04:19]És akkor ilyen ennek egy párja lehet akár például az iskolautca, ami ami meg sokkal inkább egy ilyen taktikai urbanizmus, amikor amikor festés planténerek utcabútorok kerültek ki.

[00:04:34]Tehát az akár egy ilyen az a az a olcsó verzió és az egészségüs utca a a teljes körű drágább verziója ennek.

[00:04:42]De lehet ezt a kettőt együtt is, tehát például a Német utca kapcsán az iskola előtt ott tervezünk egy iskolautcát.

[00:04:50]Még nem döntöttük el pontosan, hogy ez hogy fog kinézni.

[00:04:56]Ezt várhatóan még fogjuk társadalmasítani is.

[00:04:57]Bár egyszer már ezt a kérdést kintottuk, de azért sosem lehet eléggé társadalmasítani a projektjeinket.

[00:05:04]Szóval elképzelhető, hogy ott is a helyi iskola előtt lesz egy egy ilyen teljes iskolautcó.

[00:05:08]Ez még a jövő zenéje.

[00:05:10]Szóval ezek egyébként nem egymást kizáró fogalmak, hanem lehet egy utcát faltól felig felújtani iskolautcaként, meg lehet taktikusan is.

[00:05:23]Ennek több módja van.

[00:05:23]Például egyébként most jelentette be Terész város, Soproni Tamás, hogy a Vörösmarti utcában például ott is egy teljes körű iskolautca lesz ilyen teljes felújtással, úgyhogy az is egy izgalmas projekt lesz, de az nem egészséges utca.

[00:05:40]De terjednek a jó példák.

[00:05:40]Még egy kérdést itt a a konkrét utcák kapcsán, hogy azt mondtad, hogy a Földbe is ásstok.

[00:05:48]Hány hány növénynek, hány fának, amik a Földbe tudnak kerülni?

[00:05:51]Az látszik már, hogy hogy hányat lehet majd gyökérrel földbe ültetni.

[00:05:58]Fú, nem akarok pontos számot mondani, mert akkor biztos hibáznék, de azért egy jól látható zöldítés lesz minden projektben.

[00:06:04]Ez egy ilyen nagyon fontos indikátora volt ennek a pályázati folyamatnak.

[00:06:09]És akkor akkor kicsit beszélnék is a az egészséges utcákról, hogy ez mi ez, honnan jött.

[00:06:18]Alapvetően az egészséges utcák ez egy ilyen Londonban meg honosított tervezési irányelv vagy segédlet.

[00:06:27]Ezt egy Lucy Sounders nevű angol várostő vezette be Londonban.

[00:06:36]És egyébként alapvetően egy nagyon szerintem hétköznapi ember számára is megfogható szempontrendszert határozott meg, hogy mitől jó egy utca, mitől jó élni egy utcában, és egyébként nagyon nagyon egyszerű kritériumrendszereket fogalmazott meg.

[00:06:56]Ez a 10 pontos kritériumrendszer.

[00:06:58]például, hogy jó legyen a levegő, hogy biztonságban érezzük magunkat, hogy lehessen biztonságban gyalogolni és kerékpározni, hogy ne legyen túl zajos, legyen árnyék és és zöld felület, könnyű legyen mondjuk átmenni az utca egyik oldaláról a másikra.

[00:07:19]És ehhez hasonló szempontrendszerekből áll össze az egészséges utcáknak ez a segédlete vagy irányelve.

[00:07:29]Viszont az a fontos, hogy ezek valamennyire számosítható indikátorok, és a maga az egészséges utcák pályázat is így nézett ki, amit a fővárosi önkormányzat írt ki a kerületek számára.

[00:07:46]És itt is alapvetően az alapján kerültek kiválasztásra a projektek, hogy mennyiben tudja csökkenteni a helyi forgalmat, mekkora a gyalogos forgalom most, és mekkora lesz a jövőben, mennyi lesz az új zöld felület.

[00:08:01]És ennek köszönhetően az életminőségnek a a javulását próbálták meg egy kicsit objektívabban leírni.

[00:08:11]És akkor lezajlott ez a pályázat, és aztán ennek köszönö ennek köszönhetően osztottak ki 24 milliárd Ftot a kerületek között.

[00:08:20]Sőt még talán várható rámelés is, mert azért elég nagy volt a sikere a pályázatnak így a kerületek között.

[00:08:31]És mi mi a haszn a város használónak egy egészséges utcából?

[00:08:34]Hogy változik meg a az ott élőknek, az arrajáróknak, vagy akár az azon keresztül közlekedni próbálóknak az élete?

[00:08:44]Hát alapvetően a a az egyszerű városi ember azt fogja érezni, hogy sokkal jobban érzi magát.

[00:08:52]Lehet, hogy sokszor ilyen ilyen hatodik érzék típusú jelleggel működnek, hogy hogy az ember nem tudja pontosan, miért érzi jól magát, csak valamiért mindig arra sétál, mert úgy hát hogy elmennék boltba, vagy elmennék találkozni az emberekkel, van öt percem, az ember megtervezi az útvonalát, és ilyenkor mindig arrafele megy, amerre amerre olyan kellemesebb, ahol el lehet férni A a járdán lehet kerékpározni.

[00:09:25]Van egy kis zöld felület, nem ez a szokásos ilyen hát ilyen büdös budapesti szürke utca, hanem ennem egy sokkal élőbb és és akár közösségi funkciókat tartalmazó utcán lehet közlekedni.

[00:09:39]És hogyha meg kicsit így a a nagy képet nézem, ez tulajdonképpen egy városrehabilitációs projektnek fogható fel.

[00:09:48]És ugye a városrehabilitációnak az a lényege, hogy jó legyen a városban élni.

[00:09:57]Budapestnek nagy problémája, hogy fogy a népesség, fogy a lakosságnak.

[00:10:02]Egyébként szinte az egyetlen ilyen európai főváros, ami ahol egy ilyen negatív trend zajlik, miközben maga a budapesti agglomeráció meg a régió egyébként elképesztően növekszik.

[00:10:16]Tehát most már 3,3 millió emberről beszélünk, aki ugye ezt a várost használja hat városhatáron belül és városhatáron kívül.

[00:10:24]És az a sajnos rossz folyamat játszódik le Budapesten, hogy ezzel az emberek inkább az agglomerációba költöznek, ami persze az ő szempontjukból érthető, mert mindenki szereti a saját kertet, de azért ezeknek az embereknek a többsége mégis alapvetően a a város belsőbb területeinben dolgozik, vagy jár iskolába, éli a napi életét, és emiatt többet kell utazni.

[00:10:56]Azért a városnak a bevezető útjai bedugulnak, egy órával korábban kell kelni az agglomerációban, hogy az ember beérjen.

[00:11:06]És ez összességében nem fenntartható.

[00:11:06]És ez a város ez akkor lesz jobb, hogyha az emberek alapvetően visszaköltöznek a városba.

[00:11:15]De ehhez a várost élhetővé kell tenni, vonzóvá kell tenni, mert nyilván különben sen mindenki a saját érdekét követi, és mindenki olyan helyen szeretne élni, ahol csend van, zöld felület van, nyugalom van, és mellette tudja élvezni a városnak azokat a szolgáltatásait, hogy tudunk találkozni, azért több a közösségi funkció, és ebben ebben előre kell lépni Budapesten, és erre szerintem alkalmas tud lenni a az egészséges utcák pályázat.

[00:11:42]Tehát igazából akkor ezt úgy is értelmezhetjük, hogy azt a fajta közeget visszahozza a városba, ami miatt egyébként a szuburbanizáció zajlik.

[00:11:54]Tehát, hogy ami elől elmenekülnek a a városlakók, vagy legalábbis egy részük, mert azt gondolják, hogy majd milyen élhető lesz a kertesházas utca a madárcsicis csergéssel Érden vagy Biatorbágyon.

[00:12:09]És ezt a közeget, amit ők elképzelnek, ezt megpróbáljátok a belvárosban megteremteni gyakorlatilag.

[00:12:15]Igen.

[00:12:15]Tulajdonképpen ez a kulcs, hogy visszahozzuk az élhető környezetet a a belvárosban, érted nem csak a belvárosban, mert egyébként külső kerületek például budafoki városközpont is nyert el forrást.

[00:12:25]Tehát, hogy ez nem egy kizárólag belvárosi program, de az az a fontos, hogy az ilyen központibb területek is élhetőbbé váljanak.

[00:12:34]akkor így fogalmazni.

[00:12:38]És itt a az agglomeráció kapcsán akkor elkerülhetetlen az autókról való beszélgetés.

[00:12:45]Azt hiszem, hiszen onnan ez egy nagyon jelentős terhelést jelent a Budapestre.

[00:12:51]Elfér autó egyáltalán egy egészséges utcán?

[00:12:53]Milyen Milyen járművek tudnak haladni?

[00:12:56]Troli, villamos, busz, autó, akár minden lehet, vagy valami már nem fér bele ebbe a koncepcióba?

[00:13:03]Az nem azt jelenti, hogy teljesen kitiltjuk az autókat.

[00:13:05]Meg azért ez ez nem is nagyon kivitelezhető.

[00:13:10]Manapság ezek a klasszikus sétáló utcák, mint mondjuk a nem tudom, a váci utca, azért ezek elég ritkák, és és mostanában nem kevés utcát fejlesztenek így Budapesten, mert mert azért, hogyha valaki költözik akkor azért akkor az ez logisztikailag nehezen megoldható, és és pont az ottani lakásokat, lakásoknak a kiszolgálását nehezíti meg.

[00:13:35]Manapság inkább egy ilyen köztes megoldás szokott lenni.

[00:13:38]Mondjuk a legegyszerűbb, hogyha mondjuk elképzeljük a a belváros új főutcát, ami nem olyan új, mert 15 éves.

[00:13:47]Ugye ez a Petőfi Sándor utca, ahol nagyjából egy szintben van például a a gyalogos és az autós forgalom.

[00:13:55]Szinte nem is kell mondjuk lelépni a szegélyről.

[00:13:59]Ott is mennek autók, meg van parkolás is, de kevesebb autó megy, kevesebb a parkolóhely, helyette több a közösségi funkció és több a zöld felület, és több a terasz.

[00:14:11]Tehát ez nem egy ilyen szélsőséges típusú közterletalakítás lesz, de igen, ahhoz képest, hogy mondjuk egy átlagos pesti utca kinéz, ami mondjuk így a szemünk előtt van, hogy mindkét oldalt parkolás van járdán is, úttesten is, és szinte a közterületnek a 80%-át a a az autós közlekedés foglalja el.

[00:14:36]Ezt az arányt szeretnénk egy ilyen élhetőbb ilyen 50-50%-os szintre visszahozni.

[00:14:45]Tehát a az autós üldözés az olyan szintű, hogy még így is a köztületek felét azért azért a a az autók megkapják.

[00:14:52]Ö és akkor ezek alapján úgy érzékelem, hogy ez nem valamiféle ö szélsőséges megoldás, amiből mondjuk csak néhányat bír el a város, mert akkor ugye kiszorulnak a közlekedők azokba az utcákba és a többi, hanem akkor akár lehet minden utca egészséges hosszútávon Budapesten.

[00:15:11]Hát ha ennyi pénzünk lesz, akkor akkor lehet minden utcát egészséges utcává átalakítani.

[00:15:15]Sajnos ettől messze vagyunk, de fogunk, ha minden jól alakul, akkor azért Budapest tesz egy lépést abba az irányba, hogy érhetőbbek legyenek az utcák.

[00:15:26]Tehát úgy érzékelem igazából, hogy hogy ez egy ilyen fenntartható város tervezésnek a brandingelése gyakorlatilag az, hogy egészségesnek hívjuk ezeket az utcákat.

[00:15:38]De hát azért valamiről valamiért mégis csak az egészséges szónál állapodtak meg, akik ezt megálmodták.

[00:15:46]hogyan hat a egészségünkre a város, és hogyan segít ezen a ezen egy ilyen utcán?

[00:15:52]Mik azok a tipikus problémák?

[00:15:55]Legyen az hőszigethatás vagy zajterhelés, amit ez a dizájn csökkent?

[00:16:01]Hát igen, egyik például ugye az árnyék és a zöld felület kérdése, ezek az utcák talán kevésbé fognak felmelegedni, mint a mint a hagyományos belvárosi utcák talán.

[00:16:12]Vagy ez egy kiemelt céljuk?

[00:16:14]Szóval inkább mondjuk azt, hogy kiemelt cél.

[00:16:17]Szerintem az a fontos, hogy például az emberi egészségnek, és egyébként a mentális egészségnek például a gyaloglás az az nagyon jót tesz.

[00:16:24]Én is nem tudom, egy nehezebb nap után azért igyekszem egy kicsit sétálni, hogy hogy az emberekben emberben a gondolatai így lepedjenek és és így kicsit így helyre kerüljön minden.

[00:16:42]Ö, szerintem az is egyébként a mentális egészségnek egy fontos része, hogy találkozzunk emberekkel, illetve hogyha vannak emberek az utcán, akkor egyébként biztonságban is érezzük magunkat, ami szintén egy ilyen emberi alap szükséglet.

[00:16:59]És hát a jó levegő azt pedig szerintem nem kell magyarázni, hogy a jó levegő az az segíti segít a jó élethez.

[00:17:08]Tehát itt mind mentális egészségről is van szó, vagy például mondjuk a a hőszigathatás kapcsán ugye ez a ma már a mind a klíma változás, mind a fejlett országoknak egy jellemző statisztikája, hogy hogy bizony többen halnak meg a hős hullámok miatt, mint a mint fagynak meg a tél miatt.

[00:17:29]Tehát erre erre is válaszolnia kell a városdizájnak.

[00:17:33]És hát amit a sétálásról mondasz, ez is nekem nagyon érdekes, mert a az emberre sok szempontból egy ilyen egy ilyen törékeny vagy gyenge állatként gondolunk gyakran, de ha valamiben kiemelkedünk a az egész állatvilágban, az a sétálás a leghosszabb távat a leginkább fenntarthatóan valójában a Homo sazpiens tud a a az állatok királyságában sétálni.

[00:17:58]Úgyhogy ne féljünk a sétálástól, használjuk a lábainkat.

[00:18:03]Ez a ez a kis szomszédokos kis üzenet itt mindenképp el kell, hogy hangozzon a a műsorban, úgy érzem.

[00:18:11]És és hát a is nekem több szempontból tükröződik abból, amit mondasz, hogy hogyha többet sétálunk, akkor valószínűleg ugye rövidebb útvonalakat közlekedünk, mintha mondjuk autóval vagy akár metróval járnánk.

[00:18:27]Ö mivel tudjuk rávenni a városhasználókat, hogy hogy ne ne utazzanak 10 kéket minden nap, illetve van-e ilyen cél egyáltalán?

[00:18:42]Igen, lehet, hogy a 15 perces városra gondolsz esetleg, amiről mostanában nagyon sokat beszélnek urbanisták, és ez egy ilyen napjainknak az ilyen meghatározó vártervezési trendje.

[00:18:58]Hozzáteszem, azért ezt ez a felismerés már régebben megszületett.

[00:19:00]Régen ezt mondjuk ilyen policentrikus városnak hívták, ami ugye azt jelentette, hogy legyen több központja a városnak, ne egy olyan szerkezete legyen a városokn, mint amilyen sajnos például Budapestnek van, hogy van egy magja, ami ilyen iszonyatosan élő és vibráló, de kicsit túlterhelt is, és az alvó városokból járnak be az emberek dolgozni, élni, találkozni.

[00:19:27]Ez ugye azért nem jó, mert nagyon nagyon sokat kell beközlekedni, ami az infrastruktúrát terrel és az emberek idejét is elrabolja.

[00:19:40]Alapvetően egyrészt úgy érdemes szerintem a városokat fejleszteni, hogy a külső kerületekben is legyen élet, ott is legyenek ilyen kisebb városközpontok, ahol megjelennek azok a városi alapszolgáltatások mint mondjuk, hogy el lehessen menni egy jó boltba, egy jó étterembe, lehessen egyet sörözni, legyen olyan közterület, ahol tudunk találkozni, legyen iskola, óvoda, tehát ezeket az alapvető városi funkciókat érjük el.

[00:20:06]15 perc séta vagy kerékpározás segítségével.

[00:20:14]És egyébként elég büszke vagyok arra, hogy a Momentum volt szerintem az első ilyen magyar politikai párt, amelyik beszélt a Budapest 2.0 programban arról, hogy ezeket a ezt a 15 perc város koncepciót ezt ezt vezessük be.

[00:20:30]Szóval egyrésztem nagyon fontos, hogy fejlesztük a külső kerületeket.

[00:20:37]Szerintem egyébként azt a tabut is ki lehet nyitni, hogy akár a külső kerületek város központjaiban engedjünk egy kicsit városasabb beépítést.

[00:20:49]Ne olyat, mint az otthonstart program keretében látunk most, hogy kijelölnek ilyen kínai típusú lakótelepeket a város szélén tömegközlekedés nélkül, hanem hanem inkább a a kerületek központjaiban legyen egy egy városias beépítés.

[00:21:04]Nem, nem túl sűrű, de azért egy olyan, ahol ahol mondjuk, ha megnyit egy vendéglátóhely, akkor el tudja tartani a helyi népesség.

[00:21:14]És akkor közben meg persze van dolgunk azzal, hogy mi történik a belvárosban, ott pedig alapvetően a forgalmat kell csillapítani, és különböző szabályozókon keresztül azért kell tenni lépésről lépésre, hogy minél kisebben az átmenőforgalom.

[00:21:33]Ugye ez jelenti akár a parkolási tarifákat, jelenti akár a közterületeknek az átalakítását, jelenteti egyébként a dugódíjat is, bár erről manapság nem nagyon szeret senki beszélni, de egyébként ez sem lenne egy ördögtől való dolog.

[00:21:50]Szóval mi ebben a podcastban szeretnénk, ha szeretnénk erről is beszélgetni.

[00:21:57]Igen.

[00:21:57]A és ez tök érdekes, hogy ezt említetted, hogy a hogy a hogy igazából városiasodnia kellene a suburbanizált területeknek valamennyire, ha jól vettem ki a szavaidból, kéne fölfele növekedni a az alacsonyabb népsűrűségű részeknek.

[00:22:16]Erre nekem egy én ezt izgatottan figyelem, ami ami Budaörsön történik.

[00:22:24]Én ott vagyok önkormányzati képviselő és a és Buda Bár városában évente több zártsorosan épülő a kétszintes, tehát kisvárosias jellegű ö vagy illetve két emelet, a ST Földszín plusz két emelet épületek épülnek egymás mellett és mindegyiknek természetesen a földszintje az kirakadt üzlet olgáltatás és eleinte így nem is értettem, hogy hát hogy hogy lesz itt ennyi szolgáltatás, mitől mitől tudnak ezek működni, hiszen eddig nem voltak eddig ott eddig ott egy földszinten lakott valaki és mögötte vagy fölötte akár nem is volt más szint.

[00:23:15]Hogy hogy alakulnak ki ezek a ezek a városi hasult részek?

[00:23:19]Mert amikor nulla bolt van, akkor nagyon nehéz az első boltot megnyitni, hiszen miért mennének oda az emberek?

[00:23:27]Alapvetően maz tartja erről a szakma, hogy szükséges egy kritikus tömeg, tehát igen, valakinek el kell indítania, de ennek ugye az ingatlanfejlesztés tud az alapja lenni.

[00:23:38]Tehát hogyha ha egy területen lehet azért mondjuk nem tudom két-három szintes társasházakat építeni, azt előbb-utóbb megtalálják az ingatlanfejlesztők, és akkor hogyha már elég sok épült, akkor előbb-utóbb meg fognak jelenni utána a a szolgáltatások is.

[00:23:56]Egyébként szerintem elég fontos, hogy Budapesten és általában Magyarországon elég ilyen szélsőséges ilyen lakatási típusaink vannak.

[00:24:05]Tehát rengetegen lakunk családi házban.

[00:24:07]Vannak ezek a tipikus budapesti gangos társasházak.

[00:24:15]Vannak ugye a lakótelepjeink.

[00:24:17]Lakótelepből elég sokféle van.

[00:24:17]Ugye általában azért a lakótelep kapcsán ugye a 10eletes panelre gondolunk.

[00:24:21]Azért szerencsére lenne változatosabb a kép.

[00:24:26]De szerintem egyébként az lenne a fontos, hogy elterjedjenek azok a lakhatási formák, amik mondjuk a a pesti, belvárosi társasház és mondjuk a családi ház között van valahol.

[00:24:37]Ez egyébként lehet a sorház is, lehet egy olyan társasház, ahol kicsit ilyen nem tudom telepszerűen így a zöld beágyazva vannak azért, de nem földszintes házak, ahol egy kicsit sűrűben, de még még jól tudunk élni.

[00:24:53]Ebből szerintem egy kicsit kevés van Budapesten.

[00:24:58]És hát amit most pont ezzel az otthonstart program kapcsán látunk, ezek a hát nem is tudom tényleg ezek a kínai típusú lakásépítése egyébként elég ijesztőek.

[00:25:09]Sajnos ez egy rossz tendencia, ami most épp látható.

[00:25:15]Pont pont ezek a méretű házak épülnek Budaörön, úgyhogy amiket amiket leírtál.

[00:25:20]Úgyhogy akkor ez egy érdekes urbanisztikai kísérlet is lesz, hogy ezek ezek hogy működnek.

[00:25:24]És szerintem az is egy kérdés ebben a témában, hogy gyakran a akár a akár a politikai jobboldal, akár a a az autókedvelő közönség, az az arról beszél, hogy hogy az üzleti életet ellehetetlíti az, amikor megnehezítjük a a az autós közlekedést, és hogy ezek a sétáló vagy hibrid jellegű utcák, ezek ezek ö kihalnak valójában üzletileg.

[00:25:56]Mit látunk a valóságban?

[00:25:59]Ö felpeesdül egy sétáló utcán az üzleti élet, vagy egy egészséges utcán?

[00:26:04]Bocsánat, ez egy ilyen gyakori félelem, amivel sokszor a politika is játszik, de a tapasztalatok inkább a az ellenkezőt mutatják.

[00:26:15]Például van a déri Miksa utca, amit egyébként a fővárosi önkormányzat is sokszor úgy mutat be, mint egy egészséges utcát.

[00:26:22]Akkor még nem volt Egészséges utcák pályázat, meg még nem volt bevezetve ez a szempontrendszer Budapesten, de egyébként ennek megfelelő szemméletben fejlődött meg készült el a déli Miksa utcadik kerületben van a Rákócúti csarnoktól kifelé, és ott például az önkormányzat kifejezetten ügyelt arra, hogy hogy a helységeknek a funkcióváltás át elősegítse, és külön tematikus helységpályázatot is írtak ki.

[00:26:59]És azért ma már látható, hogy elég sok vendéglátóhely, söröző, pizzázdzó, minőségi pizzázdzó, nem ez a nem tudom, király utcai régen 200 Ft-os, hanem hanem olyan, ahol azért jót lehet enni.

[00:27:14]Szóval ilyen típusú vendéglátóhelyek telepedtek meg, és én azt látom, hogy élnek és virulnak.

[00:27:22]Szóval szerintem ez a félelem egy kicsit alaptalan.

[00:27:26]Persze van ez az életmód, amit Amerikából importáltunk, hogy a családi házból a a családanya beül a terepjáróba, elmegy a bevásárlóközpontba, ott lerakja a parkolóba, telerakja a kocsit és aztán hazamegy.

[00:27:42]De azért erre már Amerikában is rájöttek, hogy azért ez nem nem fenntartható.

[00:27:49]És hogy szerintem valószínűleg egy ilyen sikerprojekt a 11.

[00:27:52]kerületi Bartób Béla út, ahol elképesztő virág virágzó vendéglátó ipar alakult ki azzal, hogy kellemesebb lett emberként, nem pedig autóként létezni abban az utcában.

[00:28:08]Azt hiszem a Margit negyed a második kerületben is egy ilyen ambíciójú, csak még sokkal fiatalabb projekt.

[00:28:15]És akkor itt beszéljünk szerintem egy pár gondolatnyit csak az ötödik kerületről is, ami ami mintha nem hirdetne hangosan ilyen progresszív elveket, de hát a valóságban a legsétálhatóbb, legemberbarátabb része Budapestnek szinte.

[00:28:32]Mit gondolsz erről?

[00:28:35]Igen, ez egy nagyon vicces és ironikus történet.

[00:28:40]Ugye mióta mondjuk azt, hogy volt egy ellenzéki áttörés Budapesten, hogy ez nagyjából öt éve, azóta, hogy mondjam, a propaganda szívesen állítja be a városvezetéseket különböző ilyen autós üldöző rémként, miközben valójában egyébként a legszisztematikusabb autós üldözést az ötödik kerületi évő önkormányzat végzés szerintem elég sikeresen, és egyébként szemmel látható eredményekkel, tehát azért ma már az ötödik kerület meg a belváros egy ilyen összefüggően sétálható terület, és ez teljesen rendben is van.

[00:29:16]Így egyébként az idei évben is adtak át két közterületületet, ahol korábban egy nagy parkoló volt, és akkor így így nevettünk és magunkbaj hát, hogy mi mi azért megkaptuk volna, hogy mekkora autós üldözők vagyunk.

[00:29:31]Szóval igen, az ötödik kerület ö szisztematikus közterület alakításra van túl.

[00:29:40]És egyébként ez rendben van, és ez tök jó.

[00:29:41]Van ebben egy ilyen politikai irónia, hogy ott valamiért nem halljuk, hogy hogy ők a legnagyobb autós üldözők.

[00:29:50]És hát azt hallani Budapesten, hogy a Kossut Lajos Rákóci utca átalakításában is ők törik az utat, és mindenki szalad utánuk.

[00:30:00]ami egyébként szerintem szintén támogatható.

[00:30:06]Szóval nincs ezzel semmi baj, csak igazából az lenne a jó, hogyha más kerületeket sem revolverezne ezzel a propaganda.

[00:30:14]Akkor a ö öölrázó áldozati szerepben altós üldözött embereknek mindenképp ajánljuk, hogy nézzék meg az ötödik kerületet is, próbálják ki a lábukat is abban a kerületben is, meg a többiben is, amiről beszéltünk.

[00:30:28]Szaló Péter, én nagyon köszönöm neked ezt a beszélgetést.

[00:30:33]Köszönöm a lehetőséget és sétáljatok sokat a városban.

[00:30:37]A kedves hallgatóknak köszönjük a figyelmet.

[00:30:39]Ha tetszett az adás, kérünk, hogy értékeld a podcastot.

[00:30:41]Ez segít, hogy mások is megtalálják.

[00:30:43]Ha pedig máskor is szívesen hallgatnál minket, kövesd be a Budapest 2.0-át, Spotify-on, YouTube-on vagy bármilyen podcast catcher alkalmazáson, és a Momentum Facebook oldalát, a Momentum Budapestet se felejtsd el követni.

[00:30:56]Hamarosan ismét találkozunk.

[00:30:59]Sziasztok!

[00:31:01]Sziasztok!

[00:31:21]เ