Népszava 30:25

Bárándy Péter: Villámgyorsan meg kell szabadulni a Fidesz embereitől

jogállamválasztásinterjútisza pártkormányváltás
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Bárándy Péter: Villámgyorsan meg kell szabadulni a Fidesz embereitől
tl;dr

Bárándy Péter, büntetőjogász és korábbi igazságügyi miniszter szerint a TISZA párt kétharmados választási győzelme lehetőséget ad arra, hogy „villámgyorsan" lebontsák a Fidesz által felépített jogállam-ellenes rendszert. Ezt azonban csak akkor lehet demokratikusan megtenni, ha az új kormány valóban demokratikus elkötelezettséggel jár el, és nem csupán káderváltást végez. Az államfő, az Alkotmánybíróság, a Kúria elnöke és több más közjogi méltóság leváltása szükséges, mivel kinevezésük az előző hatalom megtartásának szolgálta.

Bárándy szerint az új kormánynak két szakaszban kell dolgoznia: először a feltétlenül szükséges személycseréket és intézményi reformokat kell végrehajtani, majd egy új alkotmányozási folyamatot kell indítani, amely biztosítja, hogy ilyen visszaélésre többé ne kerülhessen sor. Az átmenet során nemzetközi jogi normákra (EU-s kötelezettségekre) lehet hivatkozni, amely jogszerűen fölülírja az antidemokratikus hazai jogszabályokat.

A legfontosabb kérdés: honnan lehet tudni, hogy valódi demokratikus helyreállítás történik, és nem csupán a hatalom új kezekbe kerülése? Erre az első válasz az lesz, hogy kik kerülnek ezekbe a pozíciókba – szolgák vagy szuverén, demokratikus értékekhez elkötelezett szakemberek.

A választási eredmény és a meglepetés

Bárándy Péter azt mondja, hogy a TISZA párt győzelme nem lepte meg, de a kétharmados arány igen. Kiemeli, hogy a medián szavazatszám-előrejelzés rendkívül pontosan találta el a végeredményt: a párt 141 mandátumot szerzett, amit a felmérések előre jeleztek.

„Az, hogy győzelem lesz, az nem lepett meg. Ez a az arány azért hát azt mondom, hogy egy kellemes vagy egy jó meglepetés volt, de meglepetés volt." *

A kétharmados többség azonban váratlan volt a Fidesz számára is, amely arra számított, hogy egy feles hatalomváltás esetén az általa beépített intézmények és személyek továbbra is biztosítják az uralmat.

A Fidesz által felépített rendszer lényege

Bárándy szerint az előző kormány célja az volt, hogy „ha netán bukik, akkor is tovább éljen". Ezt úgy érte el, hogy a kétharmados alkotmánymódosítási jogkörrel olyan személyi és intézményi konstrukciót hozott létre, amely gyakorlatilag felszámolta a hatalommegosztás valós érvényesülését.

„Tudomásul veszem, hogy muszáj fölszámolni a jelenlegi rendszert, aminek a lényege, hogy az előző hatalom azt akarta biztosítani, hogy ha netán bukik, akkor is tovább éljen." *

Az új kormánynak ezért szükséges az ezt a rendszert lebontania, de ezt követően olyan új szabályozást kell létrehoznia, amely kizárja, hogy ilyen helyzet újból létrejöhessen.

A szükséges „dúva-módszer"

Bárándy azt állítja, hogy az átmenet nem lehet lassú vagy fokozatos – „villámgyorsan" kell megszabadulni azoktól az emberektől, akik az előző hatalom érdekeit szolgálják.

„Azt hiszem, hogy egy kicsit duvatként kell most föllépni, és úgy kell lebontani ezt a gyalázatos, tényleg gyalázatos és szégyenletes rendszert." *

Ez azt jelenti, hogy az új kormánynak rövid időn belül le kell cserélnie azokat a tisztségviselőket, akiket az előző hatalom azért helyezett be ezekbe a pozíciókba, hogy a hatalommegosztás gépezete ne működjön. Ezeknek az embereknek a megbízatása „okafogyottá vált" azzal, hogy a Fidesz hatalma megszűnt.

A demokratikus elkötelezettség kérdése

Az egyik legfontosabb kérdés: honnan lehet tudni, hogy az új kormány valóban demokratikus elkötelezettséggel jár el, és nem csupán káderváltást végez? Bárándy szerint ennek első megnyilvánulása az lesz, hogy kik kerülnek ezekbe a pozíciókba.

„Ha szolgák kerülnek oda, akik az adott hatalmat szolgálják, és akkor nagyon nagy baj van. Akkor a reményeink elvesztek, amik a választás, a legutóbbi választással keletkeztek, vagy pedig olyan emberek jönnek, akik szolgálói a demokráciának, akik képességekkel rendelkeznek, akik az eddigi életútjukkal azt igazolták, hogy hogy szuverén személyiségek hogy önállóak." *

Bárándy szerint a TISZA vezetője, Magyar Péter eddig jó jeleket adott: olyan embereket jelölt miniszterként, akiknek jó múltjuk van. Azonban az igazságügyi tárca és a belügyi tárca várományosai még nem voltak ismertek az interjú időpontjában.

Az államfő leváltásának kérdése

Az egyik legégetőbb probléma az államfő eltávolítása. Bárándy szerint az államfő nem tűnik alkalmasnak az alkotmányos hivatásának betöltésére.

„A köztársasági elnök sem tűnik az én számomra olyannak, aki akiről alappal feltételezhetjük, hogy képességeit, irányultságát, múltját tekintve alkalmas lenne a az alkotmányos hivatásának betöltésére." *

Az Alaptörvény szerint az államfő leváltásának két törvényes oka lehet: bűncselekmény vagy a hivatali működésével kapcsolatos törvénysértés. Bárándy szerint fölvetődhet, hogy az államfő az első két pozíciót sértette meg. Ha ez így van, az Országgyűlés kétharmada megindíthatja a folyamatot, és az Alkotmánybíróság végez az elbírálást.

Azonban Bárándy hangsúlyozza, hogy a kétharmad birtokában az Alaptörvény rendelkezéseit módosíthatják, amely más lehetőségeket is fölvethet az államfő jelenlegi státuszának a megszüntetésére.

A Kúria elnökének ügye

Bárándy szerint a Kúria elnökének leváltása különösen indokolt, mivel kinevezése már az alapján is alkotmányellenes volt, hogy az illető nem rendelkezett a szükséges személyi feltételekkel.

„Bírói múlt nélkül személyre szóló jogalkotás útján teremtettek olyan helyzetet, hogy Varga Zsé András a Kúria elnöke lehetett." *

Ezen az úton járva el lehet érni, hogy az a státusz megürüljön és betölthető legyen egy olyan személlyel, aki megfelel az alkotmányos követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság problémája

Bárándy szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi összetétele nem fenntartható, mivel tagjainak politikai elkötelezettségük és képességük miatt nem alkalmasak az intézmény működtetésére.

„Ez az Alkotmánybíróság nem fenntartható, az kimondható, azt gondolom. Ez mit jelent, hogy nem fenntartható? nem fenntartható, mert ha végignézzük a személyeket, akik akik politikai elkötelezettségük és nagyon sokan közülük szerényképességük miatt sem alkalmasak ennek az intézménynek a működés működtetésére." *

Lehetséges megoldásként Bárándy egy olyan technikát javasol, hogy az Alkotmánybíróság helyett a Kúria egy kollégiumaként képződjön egy testület, amelynek tagjait az Országgyűlés választaná meg. Azonban Bárándy elismeri, hogy ezek „rendkívül durva" technikák, és nem veszélytelen az alkalmazásuk.

A legfőbb ügyész kérdése

Bárándy szerint a legfőbb ügyész személye még elfogadhatónak tűnik, mivel „amióta ő az nem tett olyat, ami ami a bizalomnak ne lehetne alapja". Azonban a Kúria elnökénél, az Alkotmánybíróság elnökénél és tagjainál szó sem lehet a bizalomról.

Jogszabályi keretek és nemzetközi jog

Bárándy hangsúlyozza, hogy az átmenet során nemzetközi jogi normákra lehet hivatkozni. Az EU alapokmányait és az uniós kötelező jogi rendezéseket úgy kell tekintenünk, hogy fölülírják a belföldi jognak azokat a rendelkezéseit, amelyek ellentétesek ezekkel a nemzetközi jogi normákkal.

„Tehát van olyan kézzel fogható és tulajdonképpen exakt szabályrendszer, amit az antidemokratikus, az igazságosságra törekvést is nélkülöző jogszabályi halmaz felülírására használhatunk." *

Ez a nemzetközi elkötelezettség egy ellenőrizhetőbb fölülírást biztosít az elmúlt 16 évben létrejött jogállam-ellenes jogi rendezésnek, mint amit például Radbruch képviselne (aki természetjogra hivatkozott).

A miniszterelnöki ciklus korlátozása

Az új kormány javaslatot tett arra, hogy a miniszterelnök legfeljebb nyolc évig szolgálhat az életében. Bárándy szerint ez nem visszamenőleges jogalkotás, mivel a szabályozás csak a jövőre vonatkozik.

„Ez a jogszabály megfogalmazásától függ. Ha a jogszabály tartalma szerint úgy rendelkezik, hogy a teljes életében nyolc év a maximum, akkor így van." *

Az analógia: ha az autópályán a sebességhatárt 160-ról 130-ra csökkentik, az nem visszamenőleges – onnan 130-al szabad menni. A jövőre nézve vonatkozik, és nem érinti senki múltját.

Bárándy helyesnek tartja az ilyen korlátozásokat, mivel azok féket iktatnak be ahhoz, hogy valaki „berendezkedjen az örökkévalóságra a hatalomgyakorlásba".

A demokratikus helyreállítás két szakasza

Bárándy szerint a demokrácia visszaépítése két szakaszban történhet:

  1. Az első szakaszban a feltétlenül szükséges változtatásokat kell végrehajtani a szükséges mértékben és tartalommal. Ez megnyitja annak a lehetőségét, hogy egy új alkotmányozási folyamat meginduljon.

  2. A második szakaszban egy új alkotmányozási folyamat zajlik társadalmi részvétellel, amely egy-három év alatt lezárul. Ez az új konstrukció biztosítja a modern jogállami működést.

„Az első szakaszban a feltétlenül szükséges változtatásokat kell végrehajtani a szükséges mértékben és a szükséges tartalommal. És ezzel meg kell nyitni annak a lehetőségét, hogy egy új alkotmányozási folyamat meginduljon." *

Bárándy szerint csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy a folyamat helyes irányú volt, ha végül egy európai jogállami működést biztosító konstrukció jön létre Magyarországon.

A szükséges személyi feltételek

Bárándy hangsúlyozza, hogy az új pozíciókat betöltő személyeknek olyan embereknek kell lenniük, akik:
- A demokrácia szolgálói
- Képességekkel rendelkeznek
- Eddigi életútjukkal igazolták, hogy szuverén személyiségek
- Önállóak
- Szakmai hivatásrendi követelményekhez kötötték magukat
- Elkötelezettjei a demokrácia szolgálatának

Ezek az emberek nem szolgák, akik az adott hatalmat szolgálnák, hanem olyan szakemberek, akik az intézmények alkotmányos működésének garanciáját adják.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Slyag Tamás lemondjon" – az átirat elején szereplő név nem egyértelmű, az ASR valószínűleg torzította. A kontextusból nem derül ki, hogy ki ez a személy, és miért adtak rá határidőt.
  • „Bárendi Péter" vs. „Bárándy Péter" – az átirat elején „Bárendi"-ként szerepel, de a beszélgetés során egyértelműen Bárándy Péterről van szó, a korábbi igazságügyi miniszterről. Az ASR-hiba korrigálva.
  • „Árpási Bence" – a műsorvezető neve az átiratban így szerepel, de a pontos helyesírás bizonytalan.
  • „Varga Zsé András" – az átiratban többször így szerepel, de valószínűleg Varga Judit vagy egy másik Varga nevű személy. A kontextusból (Kúria elnöke) nem egyértelmű, hogy ki a pontos személy.
  • „Slyag Tamás" – az átirat elején említett név, akinek május 31-ig adott határidőt a leendő kormány, de az ASR-torzulás miatt nem azonosítható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Május 31-ig adott határidőt a leendő kormány fő arra, hogy Slyag Tamás lemondjon.

[00:00:04]Na de mi a helyzet a többi Fidesz által bebetonozott tisztségviselővel?

[00:00:08]Hogyan lehet őket demokratikusan, alkotmányos keretek között leváltani?

[00:00:12]Bárendi Péter büntetőjogászt korábbi igazságügyi minisztert kérdezem a következő fél órában.

[00:00:17]Árpási Bence vagyok.

[00:00:17]Ez a törésvonal.

[00:00:19]Tartsanak velünk.

[00:00:19]Azt hiszem, hogy egy kicsit duvatként kell most föllépni, és úgy kell lebontani ezt a gyalázatos, tényleg gyalázatos és szégyenletes rendszert.

[00:00:30]Tudomásul veszem, hogy muszáj fölszámolni a jelenlegi rendszert, aminek a lényege, hogy az előző hatalom azt akarta biztosítani, hogy ha netán bukik, akkor is tovább véljen.

[00:00:49]Meglepte önt a Tisza kétharmados győzelme?

[00:00:53]Igen.

[00:00:53]Igen.

[00:00:53]Az, hogy győzelem lesz, az nem lepett meg.

[00:01:00]Ez a az arány azért hát azt mondom, hogy egy kellemes vagy egy jó meglepetés volt, de meglepetés volt.

[00:01:06]Aztán pláne meglepetés volt, hogy szám szerint találta el a medián.

[00:01:16]Az valami egész elképesztő volt, hogy a 141-et eltalálta és a szóval tehát ugye a meg a 21 kötóközponti inspektál a médián is nagyon-nagyon pontosan nagyon pontosan eltalálta a végeredményt a jogállamis szempontjából, vagy a Fidesz által létrehozott közjogi rendszer szempontjából mennyire örült ennek a győzelemnek, mármint az ilyen arányú győzelemnek?

[00:01:39]Én reménykedem a az új miniszterelnök és egyáltalán az új hatalom demokratikus elkötelezettségében.

[00:01:50]És és azt gondolom, hogy a jelenlegi kétharmados szabályozást, a jelenlegi alkotmányos szabályozás, aminek a lehetőségeivel kétharmad birtokában a Fidesz visszaélt és létrehozott egy a jogállamisággal össze nem egyeztethető konstrukciót, és főként személyi összetételt, amivel felszámolta gyakorlatilag a hatalommegosztás valós érvényesülését.

[00:02:23]Ezt most fölhasználja az új hatalom, mert föl kell használnia e betegkonstrukció lebontására.

[00:02:35]fölépít egy alkotmányos konstrukciót, majd hoz egy olyan szabályrendszert, ami kizárja, hogy egy ilyen szituáció újból létrejöhessen.

[00:02:48]Tehát magyarul, ha összefoglalom azt, amit most próbáltam elmondani, a visszaélésre lehetőséget adott rendszer.

[00:02:58]a rendszeren belül föl kell számolnia, és ezt követően meg kell gátolnia, hogy hogy egy újabb ilyen helyzet létrejöhessen, ami ilyen visszaélésszerű hatalomgyakorlásra módot ad.

[00:03:16]Na majd ennek majd most a következő szűk fél órában majd átveszünk néhány területet, de még picikét megütötte a fülemet, amit mondott az előbb, mert ő azt mondta, hogy reménykedik a demokratikus elkötelezettségében az új kormánynak.

[00:03:27]Ezt egyelőre bemondásra kell elhinnünk.

[00:03:29]Mármint a demokratikus elkötelezettségét az iszakormánynak, vagy lát is valami olyat, ami erre utal?

[00:03:38]néz a megnyilvánulásai a Tisza vezetőjének az elmúlt két évben azok bennem azt az érzületet keltették, hogy van ilyen elkötelezettség benne, akiket eddig miniszterként megjelölt, és akiket a megjelöltek közül ismerek.

[00:04:06]ö azoknak a személy is bizonyos mértékig megnyugtott e e tárgykörben.

[00:04:15]Ugye még felvételünk pillanatában az igazságügyi tárca várományosát még egyelőre nem ismerjük, úgyhogy ez még egy a belügynek a várományosát sem igazán ismerjük.

[00:04:25]Tehát ez mondjuk a, hogy mondjam, az engemér érdeklő vagy leg elsődlegesen érdeklő területek még nem tűnnek rendezettnek, de hát a külügy az igen, az egészségügy az igen, és lehet sorolni.

[00:04:39]Szóval, szóval azért jó jó jó múlttal rendelkező embereket jelölt eddig miniszterként.

[00:04:46]Ez a Fidesz által felépített és az ő hatalmon maradását lehetővé tevő rendszer, amit ön is említett az előbb, ez milyen gyorsan állítható helyre, hogyha nem akar valaki kontármunkát végezni és dúvatként végigmenni az alkotmányos rend kicsit dúvatként, de azt lehet úgy is, hogy helyreálljon az alkotmányos rendszer.

[00:05:12]Azt hiszem, hogy egy kicsit duvatként kell most föllépni, és úgy kell lebontani ezt a gyalázatos, tényleg gyalázatos és szégyenletes rendszert.

[00:05:23]Ez mit jelent?

[00:05:23]Bocsásson meg, ez a duvatként való felép.

[00:05:24]azt jelenti, hogy hogy nagyon rövid idő alatt kell a megszabadulni, amire tett is utalást a magyar tett is utalást Magyar Péter nagyon gyorsan meg kell szabadulni azoktól a ő báboknak nevezi, azoktól az emberektől, akik akik annak az álogát adják, hogy a hatalommegosztás gépezete ne működjön.

[00:05:54]hiszen őket azért helyezték be azokba a pozíciókba, hogy a most már elköszönő miniszterelnök hatalmát biztosítsák.

[00:06:06]Nem azért, hogy a hatalommegosztást, hogy az alkotmányos intézmények alkotmányos működését biztosítsák.

[00:06:18]Tehát azt lehet mondani, hogy a megbizatásuk okafogyottá vált azzal, hogy a Fidesz hatalma megszűnt, mert annak a fenntartását szolgálta az ő pozíciójuk.

[00:06:36]Ha pedig oka fogyottá vált, akkor akkor egy váltás szükséges, és valóban olyan személyeket kell ezekbe a pozíciókba elhelyezni, amelyek az intézmények alkotmányos működésének garanciáját adják.

[00:06:52]Itt most ugye talán a legégetőbb probléma az államfőnek az eltávolítása, de hogy lehet őt jogszerűen eltávolítani úgy, hogy eközben megmaradnak a jogállami keretek?

[00:07:00]És ez igaz a kérdésem a többi ilyen pozíciót betöltő emberre is, hogy eközben hogyan tudjuk mindvégig azt biztosan garantálni mindenki számára, hogy mindez jogállami keretek között a jogállam és az alkotmányos berendezkedés helyreállításáért történik.

[00:07:17]És nem azért történik, mert a Tisza a saját kádereit akarja odahelyezni.

[00:07:22]Ühüm.

[00:07:25]Aiszem ennél lényegesebb kérdés nem fog elhangzani a beszélgetésünkben.

[00:07:31]Azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek, beleértve a köztársasági elnököt is, be kellene látniuk, amit az előbb megbeszéltünk, hogy más célból, más okból, más okból és más célra szolgált az ő kinevezésük, megválasztásuk.

[00:07:54]Ez a cél, ez már nem teljesíthető.

[00:07:58]Az nem feltételezhető róluk, hogy az alkotmányos kötelezettségüket teljesítenék, tehát önként kellene megválniuk a státusztól.

[00:08:10]Ez lehetőséged adna számukra is ahhoz, hogy a méltóságuk maradékát megőrizzék, és bizonyítéka lenne azért annak, hogy némi felelősséget viselnek a társadalomért, és kinyitják azt a kaput, amin amin be lehet kísérni a a valóban jogállami ö működést.

[00:08:42]Ha ez nem történik meg, akkor minden jelenlegi státusz megszüntetése az indokolt lenne.

[00:08:51]Ezek a státuszok azonban nem egy recept alapján szüntethetőek meg.

[00:08:59]Nyilván egészen másként kell a az alkotmánybíróság, a köztársasági elnök, a a kurria elnökének a az ügyét rendezni, csak maradjak a kúrja elnökénél, ott el lehet indulni arra azon az úton, hogy a kinevezése is alkotmányellenes volt.

[00:09:22]hiszen mindannyian emlékszünk arra, hogy egy személyt kineveztek oda, megválasztottak oda, aki nem rendelkezett azokkal a személyi feltételekkel, amely amik szükségesek, és amelyek amelyek elvárhatóak, és a jogszabályok által is elvártak voltak.

[00:09:45]bírói múlt nélkül személyre szóló jogalkotás útján teremtettek olyan helyzetet, hogy Varga Zsé András a Kúria elnöke lehetett.

[00:09:55]El lehet indulni erre, hogy már a kinevezés is alkotmányellenes volt.

[00:10:03]És akkor ezen az úton járva lehet elérni azt, hogy az a státusz az megürüljön és betölthető legyen egy olyan személlyel, aki megfelel az alkotmányos követelményeknek.

[00:10:21]Megint más az alkotmánybíróságnak a kérdése, hiszen hiszen ez az Alkotmánybíróság nem fenntartható, az kimondható, azt gondolom.

[00:10:34]Ez mit jelent, hogy nem fenntartható?

[00:10:35]nem fenntartható, mert ha végignézzük a személyeket, akik akik politikai elkötelezettségük és nagyon sokan közülük szerényképességük miatt sem alkalmasak ennek az intézménynek a működés működtetésére.

[00:10:54]Ez a testület így nem szolgálhatja azt az alkotmányos feladatot, annak az ellátását, amire hivatott, hiszen az egyik legfontosabb szervezet az alkotmánybíróság.

[00:11:12]Tehát ezt ezt meg kell oldani.

[00:11:12]Nem tudom, hogy most mi az elképzelés erről, de hát de hát nyilván lehet egy olyan technikát alkalmazni, hogy hogy e feladat ellátására nem egy ilyen elkülönült intézmény, hanem a legfelsőbb bíróság, jelenleg Kúria egy kollégiumaként képződjön egy testület, amelynek a tagjait az jelenleg majd, illetve az összehívandó országgyűlés megválasztja.

[00:11:53]Ezek ezek olyan technikák, amelyek rendkívül durvák, ezt én elismerem, és és nem veszélytelen az alkalmazásuk.

[00:11:58]Na, itt jön az, hogy hogy én bízom abban, hogy az új hatalom az demokratikus, elkötelezettségű és végrehajtja ezt a munkát, ami amit azt tett szükségessé, hogy az előző hatalom visszaélt a kétharmadta a lehetőségekkel, és ha végrehajtotta ezt a változtatást, akkor viszont valóban egy olyan konstrukciót hoz létre, ami ami a hatalommegosztás sérthetetlen működését biztosítja.

[00:12:42]Honnan fogjuk tudni, hogy nem egy kádercsere történik, hanem valóban a demokratikus jogállamiság, vagy a demokratikus berendezkedésnek a helyreállítása történik, mert most pedig egyelőre, amit én látok, és az ön szavaiból nekem bizonyos mértékig az következik, hogy a leendő kormánynak a szaván kívül egyelőre még semmi nem utal arra, hogy ezek valóban így is fognak történni.

[00:13:05]Én azért mondom, hogy ezek veszélyes technikák, és bennem is egy tulajdonképpen keserűséget keltenek, de tudomásul veszem, hogy muszáj fölszámolni a jelenlegi rendszert, aminek a lényege, hogy az előző hatalom azt akarta biztosítani, hogy ha netán bukik, akkor is tovább éljen.

[00:13:35]Ezt nem lehet megengedni, hogy miből vesszük észre, hogy van demokratikus elkötelezettség, vagy pedig egyszerűen káderváltás van, annak az első megnyilvánulása azt gondolom, hogy az lesz, hogy kik kerülnek ezekbe a pozíciókba.

[00:13:55]szolgák kerülnek oda, akik az adott hatalmat szolgálják, és akkor nagyon nagy baj van.

[00:14:03]Akkor a reményeink elvesztek, amik a választás, a legutóbbi választással keletkeztek, vagy pedig olyan emberek jönnek, akik szolgálói a demokráciának, akik képességekkel rendelkeznek, akik az eddigi életútjukkal azt igazolták, hogy hogy szuverén személyiségek hogy önállóak, hogy a szakmai hivatásrendi követelményeikhez, követelményekhez az eddigiekben kötötték magukat, hogy elkötelezettjei a a demokrácia szolgálatának.

[00:14:55]Ez lesz az első, amit látni fogunk.

[00:14:58]Most visszautalnék a tavalyi beszélgetésünkre.

[00:15:01]Mertogy már érintettük részben ezeket, akkor még csak így ilyen hát egy ilyen távoli elvont esetleges opcióként.

[00:15:06]Most ez már itt van a nyakunkon.

[00:15:09]És ön említette most így javítson ki, hogyha nem jól idézem ön, de hát hogy lényegében azt mondta, hogy sok esetben lehet ilyen közjogi méltóságok vagy intézményvezetőknél lehetséges, hogy úgymond urat váltanak és ugyanúgy tovább fogják szolgálni a következő kormányt, mintogyha mi sem történt volna.

[00:15:28]Honnan lehet tudni, hogy esetleg mondjuk ez a fordulat bekövetkezik-e?

[00:15:34]Mert hogyha most politikai logika mentén gondolkodunk, egy kétharmados kormány ellenében egy bizonytalan jövőjű Fideszt ugyanúgy szolgálni tovább, vagy egy ú egy bizonytalan jövőjű Fidesz érdekében eljárni, az nekik sem feltétlenül élb biztosítás.

[00:15:49]És nem is gondolnám, hogy fantáziát láthatnak benne adott esetben.

[00:15:56]Hát ugye azzal kezdtük, hogy lehetett-e számítani egy ilyen kétharmados többségre?

[00:16:01]Nem lehetett.

[00:16:01]Nyilván a Fidesz úgy alakította ki ezt az egész személyi és intézményi konstrukciót, hogy ő sem számított arra, hogy ha le is győzik, akkor kétharmaddal győzik le.

[00:16:13]és abban bízott, hogy egy feles hatalom, feles hatalomváltás esetén ezek az intézmények ezzel a feltöltöttséggel az ő további uralkodását biztosítani fogják.

[00:16:31]Ez a remény nem jött be hál istennek.

[00:16:36]Ez tehát, hogy csakis kizárólag a lecserélésükkel oldható megb vagy vagy nem érdemes megvárni, ameddig elkezdenek működni.

[00:16:43]Azt gondolom, hogy nem szabad várni ezzel nem szabad várakozni.

[00:16:47]Vannak vannak személyek, akik akiknek a továbbszolgálási lehetőségén én a magam részéről elgondolkodnék, de hát nem én döntöm el.

[00:17:00]A mondjuk a legfőbb ügyész személye az az én számomra még elfogadhatónak tűnik.

[00:17:09]És ugye azt az elvet be kell tartani, hogy csak a szükséges mértékig szabad belenyúlni a rendszerbe.

[00:17:22]Én a magam részéről azt látom, hogy azalatt a rövid idő alatt mondjuk a legfőbb ügyész, amióta ő az nem tett olyat, ami ami a bizalomnak ne lehetne alapja.

[00:17:37]De hát mondjuk a kúria elnökénél szó nem lehet a bizalomról, az alkotmánybíróság elnökénél szó nem lehet a bizalomról.

[00:17:49]Az alkotmánybíróság tagjainál szó nem lehet a bizalomról.

[00:17:54]Talán egy-két kivétel jut eszembe, de hát de hát ez meg majd az országgyűléstől függene, hogy kit választ újra és kitok közül.

[00:18:06]A köztársasági elnök sem tűnik az én számomra olyannak, aki akiről alappal feltételezhetjük, hogy képességeit, irányultságát, múltját tekintve alkalmas lenne a az alkotmányos hivatásának betöltésére, tehát hogy megjelenítse a a nemzet egységét, és hogy ténylegesen örködjön.

[00:18:36]az államszervezet demokratikus működése felett.

[00:18:40]Ön szerint most mi a legnagyobb veszély, hogyha maradnak ezek az emberek, vagy hogyha ez az új Tíszakormány villámgyorsan le akarja őket váltani?

[00:18:48]Most utóbbira látszik egyébként én azt gondolom, hogy az a szükséges, hogy villam villámgyorsan egy leváltás megtörténjen.

[00:18:58]A kérdés, hogy azokat a személyeket villámgyorsan sikerül-e megtalálni.

[00:19:06]akikről beszéltünk, akik akik a múltjuk, a viselkedésük, a munkásságuk alapján bizonyosságot tudnak fölmutatni arról, hogy hogy a jogállami működést fogják szolgálni, és nem a mindenkori hatalmat, hanem a társadalmat.

[00:19:27]Most ugye itt a legnagyobb vitákat talán az államfő esetleges leváltása vagy menesztése okozza, az belefér-e egy demokratikusan megválasztott miniszterelnöknek a demokratikus működésébe, hogy felszólítja őt a távozásra?

[00:19:44]Én azt gondolom, hogy ez szükséges volt.

[00:19:49]És hogyan lehet azt garantálni, hogy ez az átmenet ez teljesen, hogy hogy úgy távolítsák el az államfőt, hogy eközben minden jogállami normát betartanak, nem kockáztatják meg az alkotmányos válságot, mert ugye most pillanattyilag javítson ki, hogyha tévedek, de úgy tudom, hogy két törvényes ok lehetséges.

[00:20:09]hogyha bűncselepményt követ el az államfő, vagy pedig hogyha a hivatali működésével kapcsolatban valamilyen egyértelmű törvénysértés gyanúja felmerül.

[00:20:18]Hát ez jelen esetben nem nagyon látszik, ha az alaptörvényt sérti a magatartásával, vagy más a hivatásával kapcsolatos törvényt szándékosan megsért, illetve ha bűncselekményt követ el.

[00:20:38]Köszönöm a pontosítást.

[00:20:38]Na most e ez lényeges, nem a kekeszkedés volt, ami ami ami engem motivált, hanem lényeges, és azt gondolom, hogy fölvetődhet az, hogy az első két ö pozíciót sértette.

[00:20:55]Ha pedig ez így van, akkor az Országgyűlés egy, ha jól emlékszem, igen, 15öde fölvetheti ezt a kérdést, kétharmada megindíthatja a folyamatot, és azután az érdemi elbírálás az az Alkotmánybíróság jog körébe tartozik.

[00:21:19]De hát azt el kell fogadnunk, hogy a kétharmad birtokában az alaptörvénynek a rendelkezései módosíthatóak.

[00:21:31]És a módosítás más lehetőségét is fölvetheti az államfő jelenlegi státuszának a megszüntetésére.

[00:21:40]Amit elmondok, és amiről eddig beszéltünk, ez mind bizonyos fokig egy feszengésre adokott.

[00:21:49]Szóval mindig veszélyt idéz fel, amikor a jogszabálynak, pláne az alapvető jogszabályoknak a betűjét áthjuk valami fölsőbb eszmélyiségre hivatkozással, de a rendszerváltozások mindig ennek mentén történnek.

[00:22:15]Ugye példaként azt szoktuk fölhozni, hogy mondjuk az 1945-ben Németországban hatályban, érvényben lévő jogszabályok alapján nem lehetett volna egy demokratikus jogrendet kialakítani, hanem más gondolkodás mentén kellett kellett újraépíteni a jogrendet.

[00:22:45]Ugye Radbruki formulát szoktuk ilyenkor előhívni, de hát más megoldások is vannak, ahol azt mondja Radbrook, hogy szent és sérthetetlen a kontinentális jogban az írott jog, kivéve akkor, hogyha az igazságosságra törekvés is hiányzik belőle.

[00:23:03]És ha ez hiányzik belőle, akkor viszont fölül kell írni.

[00:23:11]Na most a mi esetünkben azóta azért eltelt néhány évtized, tehát egy kicsit könnyebb a szabályozás, mert kialakultak a nemzetközi jognak olyan általánosan elismert elvei, amelyeket úgy kell tekintenünk, hogy azok a belső jog részei anélkül, hogy azokat a belső jogba törvényként beiktatottuk volna.

[00:23:40]Aztán csatlakoztunk nemzetközi szervezetekhez.

[00:23:45]Ebből a legfontosabb az Unió.

[00:23:45]az unió alapokmányait, az uniós kötelező jogi rendezéseket úgy kell tekintenünk, amelyek fölülírják a belföldi jognak azokat a rendelkezéseit, amelyek ellentétesek ezekkel a nemzetközi jogi normákkal.

[00:24:11]Nem helyezik ezek hatályon kívül, de fölülírják.

[00:24:13]Tehát van olyan kézzel fogható és tulajdonképpen exakt szabályrendszer, amit az antidemokratikus, az igazságosságra törekvést is nélkülöző jogszabályi halmaz felülírására használhatunk.

[00:24:39]Radbrook idejében ez még kevésbé állt rendelkezésre, tehát ő természetjogra hivatkozik.

[00:24:45]helyesen egyébként mi már tudunk a a nemzetközi elkötelezettségünkből származó szabályrendszerre hivatkozni és ez egy ellenőrizhetőbb fölülírását biztosítja a a jogállamiságot tagadó jogi rendezésnek, ami az utóbbi 16 évben ebben az országban létrejött.

[00:25:10]Nekem laikusként kicsikét keresztbeállt a fülemben, ugye amikor meghallottam, hogy a leendő kormányfő, nem ez állt a fülemben, csak úy amit most mondani fogok, de ugy ugye nyolc évben maximalizálna, ugye egy kormányfő meddig aratot hivatalában, és hozzátette, hogy Orbán Viktorra is vonatkozna, ez nem visszamenőleges jogalkotás lenne?

[00:25:34]Nem.

[00:25:35]Ez mitől nem visszamenőleges?

[00:25:35]És attól, hogy azt mondja, hogy mától nyolc évig lehet valaki miniszterelnök életében.

[00:25:45]Hát de bocsásson meg, tehát hogy most lehet, hogy Orbán Viktor még egyszer hivatalba lép, és akkor ő csak nyolc évig marad megint idézőjelben.

[00:25:52]Ez a jogszabály megfogalmazásától függ.

[00:25:54]Ha a jogszabály tartalma szerint úgy rendelkezik, hogy a teljes életében nyolc év a maximum, akkor így van.

[00:26:05]Ha úgy rendelkezik, hogy egyszerre csak egy meghosszabbítás fér bele, akkor ez így van.

[00:26:16]Én mindenesetre azt helyesnek tartom, ha ha limitáljuk a hatalomgyakorlásnak az idejét.

[00:26:27]Ezzel is egy féket beiktatva ahhoz, hogy valaki berendezkedjen a az örökkévalóságra a hatalomgyakorlásba, mint ahogy berendezkedett mondjuk a a Fidesz.

[00:26:43]Nem visszaható hatály rá.

[00:26:46]Ez így vonatkozik, de ez mától igaz a jövőre nézve.

[00:26:49]Erre egy nagyon primitív példát lehet mondani, hogy 160 a sebességhatár, amit lehet az autópályán használni, és az 130-ra csökkentik, hát akkor onnan 130-al szabad menni szabályosan.

[00:27:07]Ez a jövőre néző és nem a visszamenőleges.

[00:27:08]Az egy másik kérdés, hogy őt speciál ez a jövőre nézve hogyan érinti?

[00:27:15]De hát attól még azért mégiscsak lehetséges, hogy a olyas fajta vagy egy olyan íze van nekem, mint laikusként, hogy ez benne hordozza a a visszamenőleges jogalkotásnak, a hátrányos visszamenőleges jogalkotásnak a a veszélyét, mert ugye nem egyértelműen, mert mert ugye egy nem egyértelműen pozitív az a a jogalanyokra nézve ez a módosítás pedig akkor is, hogyha így speciál csak egyetlen egy jogalanyról beszélünk.

[00:27:43]Ezzel én nem értek egyet, mert mindenki számára a jövőre nézve hozza ezt a szabályozást.

[00:27:53]Hogy kinek mi a múltja, hát az nem a nem nem a nem a szabályozásnak a tárgya.

[00:28:03]Van, aki már túl van ezen a lehetőségen.

[00:28:08]Jövőre nézve nincs lehetősége újból ezt a státuszt betölteni.

[00:28:16]Nem a múltjába nyúlunk bele.

[00:28:16]Tehát ezt én végképp nem érzem visszamenőleges hatályunak.

[00:28:23]tartalmában pedig ö helyesnek gondolom az ilyen korlátozást, hogy hogy tudja, aki ezt a státusz betölti, hogy mennyi van még hátra.

[00:28:35]Egy utolsó kérdésem lenne most látszik a politikai akarat arra vonatkozóan, hogy ezeket a személycseréket végrehajtsa.

[00:28:43]Mennyi idő múlva érdemes ránézni a teljes folyamatra, hogy mi valósult meg belőle, és hogy mi lett tulajdonképpen az eredmény, hogy hol tartunk ebben a folyamatban?

[00:28:54]Az a válaszom, hogy hogy a demokrácia visszaépítését azt két szakaszban lehet tervezni.

[00:29:02]És erre nézve nyilatkozott is Magyar Péter, hogy ő is így gondolja.

[00:29:06]Az első szakaszban a feltétlenül szükséges változtatásokat kell végrehajtani a szükséges mértékben és a szükséges tartalommal.

[00:29:21]És ezzel meg kell nyitni annak a lehetőségét, hogy egy új alkotmányozási folyamat meginduljon.

[00:29:29]És ez az új alkotmányozási folyamat, ami társadalmi részvétellel, társadalom számára biztosított állásfoglalások figyelembevételével történik meg egy, két-három év alatt, és akkor létrejön az a konstrukció, ami a jogállam, a modern jogállami működésnek megfelel.

[00:29:55]tulajdonképpen végső soron ott lehetünk majd bizonyosok bizonyosak abban, hogy ez a folyamat ez egy helyes irányú folyamat volt és elértük azt a célt, hogy európai jogállami működés biztosított Magyarországon is.

[00:30:19]Márendi Péter, köszönöm a beszélgetést.