A bizalomépítés a Tisza-kormány első 100 napjának legfontosabb feladata
- A szociális védelmi kiadások GDP-arányát a jelenlegi 16-17%-ról 20%-ra kell növelni, mert az EU-átlag 26-27%, és a háló jelenleg nem védi meg az embereket.
- A családtámogatási rendszer átalakítása során a családi pótlék duplázása és az adókedvezmények igazságosabbá tétele várható, ami a magas keresetűek kedvezményének plafonálását jelentheti.
- A költségvetés akut problémája, hogy a 2026-os hiánycél 4,5% helyett 6% felett alakulhat, miközben a Tisza ígéreteinek fedezete (korrupció visszaszorítása, növekedés) nem azonnal jelentkezik.
- A gazdaság krónikus betegsége a növekedési képesség hiánya, amit az állami túlterjeszkedés, a torzító adórendszer és a tisztességes verseny hiánya okoz.
- A bizalomépítés hármas követelménye: meggyőzni az embereket, hogy nem lesz háború, hiteles kormányprogramot bemutatni, és transzparensnek lenni.
- Nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás zajlik, amit jelez, hogy a győztes miniszterelnök első beszédében az államfő, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész lemondását követelte.
- Az alaptörvény „nertelenítése" során ki kell szedni az autokratikus struktúrát, rendezni kell a közjogi tisztségviselők helyzetét, és meg kell szüntetni a permanens veszélyhelyzeti jogrendet.
- A NER-vagyon visszaszerzése kulcskérdés, mert a nemzeti vagyon közel 50%-a került politikai tulajdonba, de a jogi felelősségre vonásnál kerülni kell a bosszúvezérelt leszámolást.
- A választási rendszer reformja nélkül nincs valódi rendszerváltás, mert a jelenlegi rendszer a kétpártrendszert és a „valaki ellen szavazás" logikáját erősíti.
-
„A demokrácia az egy olyan rendszer, hogy azokkal is együtt kell működnünk, akiket utálunk" – Tóth Gábor Attila
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés résztvevői és keretei
A Népszava által szervezett kerekasztal-beszélgetés a 2026-os választások után megalakuló Tisza-kormány előtt álló kihívásokkal foglalkozik, különös tekintettel az első 100 nap várható feladataira. A beszélgetés résztvevői:
- Kramarics Szandra – szociálpolitikus, az ELTE Társadalomtudományi Központjától érkezett
- Simor András – közgazdász, az MNB volt elnöke
- Tóth Gábor Attila – alkotmányjogász, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem és Szemmelweis Egyetem)
- A műsorvezető politológusként mutatkozott be, aki a beszélgetést irányította
A beszélgetés kiindulópontja, hogy bár a kormány még meg sem alakult („még a nulladiknál se tartunk"), a résztvevők szakterületük alapján vázolják fel a legsürgetőbb teendőket és a realitásokat, amelyekkel az új kormánynak szembe kell néznie.
A szociálpolitika legsürgetőbb feladatai
A szociális védelmi kiadások GDP-arányának növelése
Kramarics Szandra szerint a legfontosabb átfogó feladat a szociális védelmi kiadások GDP-arányának növelése lenne. Magyarországon ez az arány 2010 óta folyamatosan csökken, jelenleg 16-17% körül mozog, szemben a 26-27%-os EU-átlaggal. A szakmai szervezetek 20%-ra történő emelést szorgalmaznak. Ebbe a kategóriába tartoznak a betegséggel kapcsolatos ellátások, a rokkantsági ellátások és a nyugdíjak is – gyakorlatilag minden olyan ellátás, ami a szociális hálót erősíti.
„Probléma esetén nem engedi ezen a hálón átesni az embert" – Kramarics Szandra *
A családtámogatási rendszer átalakítása
A Tisza programjában szereplő univerzális ellátások növelése – a családi pótlék duplázása, a GYES és az anyasági támogatás emelése – fontos ígéretek. A családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, jelenleg egy gyerekre 12 000 Ft körüli összeg, ami gyakorlatilag elvesztette reálértékét. A duplázás sem jelentene hatalmas összeget, de régóta hatalmas társadalmi igény mutatkozik rá.
Különösen érdekes a program azon megfogalmazása, miszerint:
„A családi adókedvezmények rendszerét, illetve a családi pótlékrendszert össze szeretnék hangolni és igazságosabbá tenni" *
Ez azért figyelemreméltó, mert miközben a Tisza azt kommunikálja, hogy mindent megtart és emel, amit a Fidesz bevezetett, az „igazságosabbá tétel" és „összehangolás" arra utalhat, hogy mégsem tudnak mindent változatlan formában megtartani. A jelenlegi adókedvezmény-rendszer ugyanis egyértelműen a magasabb keresetűeknek kedvez, a szegények nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az igazságosabbá tételhez valószínűleg plafont kell húzni a családi adókedvezményben, ami viszont nem hangzik jól egy választási programban.
A munkaalapú társadalom öröksége
A Fidesz 16 éve következetesen építette a „munkaalapú társadalmat", ahol a segély helyett munkát biztosítottak, a közmunka fontos eszköz volt, az univerzális támogatásokat elinflálták, a munkaalapú támogatásokat pedig növelték. Emellett megjelent az „érdemesek-érdemtelenek" megkülönböztetése is, és a hagyományos családmodell preferálása. Kutatások szerint a társadalom részben magáévá tette ezt a gondolkodást – sokan gondolják, hogy aki szegény, az a saját hibájából szegény.
A Tisza programja ezzel szemben az egyenlőség és esélyegyenlőség irányába mozdulna el, de kérdéses, hogy a munkaalapú társadalom berendezkedése mennyire marad meg. A program szerint „a lehetőségek megteremtésével" kívánják a szegényeket is felemelni, nem pedig segélyekkel. A munkanélküli ellátásokról (jelenleg mindössze három hónap, ami európai összehasonlításban rövid) egyelőre nem esett szó a programban.
A gazdaság akut és krónikus problémái
A költségvetés azonnali kihívásai
Simor András a gazdaság helyzetét orvosi hasonlattal írta le: van egy akut és egy krónikus betegsége. Az akut probléma a költségvetés helyzete – a jelenlegi kormány 4,5%-os hiánycélt tűzött ki 2026-ra, de kevés közgazdász gondolja, hogy ez 6% alatt marad az év végére. A Fidesz-kormány 2027-re és 2028-ra is beépített ígéreteket a rendszerbe.
A Tisza ígéretei között szerepel:
- SZJA minimum minimálbér környékén 15%-ról 9%-ra
- Vényköteles gyógyszer áfája 5%-ról nullára
- Tűzifa és egészséges élelmiszer áfája 5%
- KATA visszaállítása
- Alacsony nyugdíjak emelése
- Gyermekvédelmi költségek 20%-os növelése
- Szociális szféra bérek 25%-os emelése
- Családi pótlék és GYES duplázása
- Otthonápolási díj 50%-os emelése
- Egészségügy évente plusz 500 milliárd
A Tisza programja szerint a fedezetet a korrupció leszorítása, az állam finanszírozási költségének csökkentése, a gazdasági növekedés és a propagandakiadások csökkentése teremtené meg – de ezek nem egyik pillanatról a másikra érkeznek meg. Az EU-s pénzekkel kapcsolatban Simor megjegyezte: ha ezeket gazdasági fejlődésre költik, akkor a költségvetés helyzetét nem javítják, ha pedig költségvetési kiadások kiváltására, akkor a gazdaság helyzete nem javul annyira.
A krónikus probléma: a növekedési képesség hiánya
A magyar gazdaság növekedési képessége jelenleg közel nulla – ez a krónikus probléma, amin drasztikusan kell változtatni, de ez ötéves távlat. A gyors növekedésre a gazdaság jelenlegi állapotában képtelen, bár az elmúlt három-négy év közel nulla növekedésénél gyorsabban tudna növekedni.
A versenyképtelenség okai:
1. Az állam példátlan mértékben avatkozik be a gazdaságba – a magyar kormány kétszer annyit költ a gazdaságra, mint az EU-átlag, össze-vissza szórja a pénzt, fenntart életképtelen cégeket, miközben visszafogja a versenyképesek teljesítményét
2. Torzító adórendszer működik, amely aszerint adóztatja a vállalatokat, hogy melyik szektorban dolgoznak, milyen nemzetiségűek
3. Nincs tisztességes verseny – a Versenyhivatal volt főközgazdászának podcastja szerint „elképesztő, hogy mik történtek"
Simor reményét fejezte ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vezetője szerepel a leváltandók listáján. A közbeszerzések és a korrupció terén is rendet kell tenni, de ezeknek nem lesz azonnali eredménye – két-három-öt év múlva fog látszani a hatásuk.
A bizalomépítés hármas követelménye
Simor András szerint a három legfontosabb dolog, amit építeni kell: „a bizalom, a bizalom és a bizalom". Ezt három területen kell megalapozni:
-
Meg kell győzni az embereket, hogy nem lesz háború – a kormánypropaganda folyamatosan sugalmazta a háborús veszélyt, ami visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat. Aki háborútól fél, az tartalékol, nem költ, nem ruház be.
-
Hiteles kormányprogramot kell bemutatni – nem csak általánosságok szintjén, hanem egy-két-három évre lebontva, amit a gazdasági és pénzügyi elemzők hitelesnek tartanak. Ez beépül az állampapírpiacok hozamába, a vállalkozók fejébe, és az emberek képesek lesznek elhinni, hogy érdemes befektetni.
-
Transzparensnek kell lenni – azt kell csinálni, amit mondanak, és azt kell mondani, amit csinálnak. Ha ez nem történik meg, „ez a lufi kipukkad".
Pillanatnyilag nagyon kedvező a piaci fogadtatás: a forint megerősödött, az állampapír-hozamok több mint 1%-kal estek. Ezt a hitet kell fenntartani, de csak akkor lehet, ha „a számok összeadódnak és kijön a matek".
„Csak olyan ígéretek hangozzanak el rövid távon, még akkor is, hogyha ez benne van a kormányprogramban – azt nem mondták meg, hogy melyik évben csinálják meg" – Simor András *
A nemzetközi környezet kiszámíthatatlansága
A külső körülményeket is figyelembe kell venni. Az iráni háború és az abból következő olaj- és nyersanyagár-emelkedés teljesen kiszámíthatatlanná teszi a helyzetet, különösen mivel „az amerikai elnök minden hat órában mást mond". Az olajár úgy ugrál, „mint a jojó". Ebben a kiszámíthatatlan világban az új kormány nem tervezhet optimista szcenárióval, mert a magyar lakosság egy újabb „repülőrajt" ígéretet már nem hisz el. A konzervatív tervezés pedig még nehezebbé teszi a költségvetés helyzetét.
A jogi-politikai rendszerváltás kihívásai
Nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás
Tóth Gábor Attila hangsúlyozta: itt nem egyszerűen kormányváltásról van szó, hanem rendszerváltásról – elsősorban politikai-jogi értelemben. Gazdasági értelemben nem lesz olyan átfogó változás, mint 1989-ben, mert az előző rendszer is a kapitalizmus paradigmáján belül mozgott, bár rendkívül torz és abuzív módon.
„Amikor a bukott miniszterelnök elismerte a vereségét, akkor ő már nem volt döntési helyzetben. Akkor ő számára már nem volt olyan alternatíva, hogy ne ismerje el a vereséget. Ő mindent megtett, hogy hatalomban maradjon, amit lehetett, de akkor már vége volt. Ahogy Garri Kasparov írta ki nagyon hamar: ő nem megállt, hanem megállították." – Tóth Gábor Attila *
Egy szokásos kormányváltás esetén a győztes miniszterelnök nem azzal kezdené első nyilvános beszédét, hogy azonnal mondjon le az államfő, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész. Ez is mutatja, hogy itt rendszerváltásról van szó.
A „nertelenítés" feladata
Az első és legsürgősebb jogi feladat az alaptörvény „nertelenítése" – az autokratikus struktúra lebontása. Ez sok paragrafus kivételét, kihúzását indokolja, de legfőképpen azoknak a közjogi tisztségviselőknek a helyzetét kell rendezni, akik nem a mindenkori kormány fékjei és ellensúlyai voltak, hanem a NER-t szolgálták pozíciójukban. Ők nem maradhatnak a helyükön.
A kétharmados többség korlátai
Bár a kétharmados többség megléte jó hír, Tóth Gábor Attila két megjegyzést tett:
1. Vannak elvi korlátok, amiket mindig be kell tartani – nagyon erős önkorlátozásra lesz szükség
2. Az „autokratikus tömb" (államfő, Alkotmánybíróság és más intézmények) összehangoltan működve nagyon meg tudná akadályozni a parlamenti törvényhozás munkáját – ez alapvetően nem jogi, hanem politikai kérdés
A veszélyhelyzeti jogrend megszüntetése
Tóth Gábor Attila szerint a veszélyhelyzeti jogrendet nem kell megtartani. A rendeleti kormányzással önmagában nincs gond, a gond az, hogy permanenssé vált a rendkívüli jogrend, mondvacsinált indokokkal tartották fenn, és nem valódi problémákra reagáltak vele, hanem az emberek jogainak és javainak abuzálására használták. Vissza kell állítani a parlament tekintélyét, hogy nyilvános vitában, az ellenzék részvételével dőljenek el a legfontosabb közügyek.
Az elszámoltatás és igazságtétel kérdései
A vagyonvisszaszerzés jelentősége
Simor András szerint az elszámoltatás és vagyonvisszaszerzés olyan téma, amiről az elmúlt 20 évben minden kormány beszélt, de senki nem tudta megcsinálni. Most azonban „nagyobb dolgok történtek, mint bármikor korábban" – a Tocsik-botrány 800 milliós tételéhez képest itt a nemzeti vagyon közel 50%-a került NER-vagyon alá, amit politikai tulajdonnak is szokás nevezni.
Az igazságszolgáltatás már most elkezdett „mozgolódni", még mielőtt az új kormány egyáltalán megalakult volna – átutalásokat állítottak meg, amelyek külföldre mentek. Simor szerint az emberek jóérzését ezzel lehet növelni, ha látják, hogy aki büntetendő dolgot tett, azt elkapják.
Az igazságtétel komplexitása
Tóth Gábor Attila az igazságtételt tágabb kategóriaként értelmezi. Az áldozatok köre nagyon heterogén: az állami intézményekben abuzált gyerekektől és fiataloktól kezdve az állásokból kirúgott tízezreken át a felszámolt vagy ellehetetlenített kisegyházakig, kulturális intézményekig, médiavállalkozásokig, civil kezdeményezésekig, és azokig, akik ellen ellenzéki tevékenység miatt indítottak büntetőeljárást.
Három fontos szempontot emelt ki:
1. A bűn büntetést érdemel – ez ősi és fontos jogelv
2. Az áldozatok kárpótlást és elismerést igényelnek
3. A megelőzés – annak megakadályozása, hogy az autokratikus formáció vissza tudjon szerveződni (a NER-vagyon biztosította a korlátlan költekezést a választási kampányban)
A két szélsőség között kell navigálni
Tóth Gábor Attila szerint a két szélsőség között kell egyensúlyozni: az egyik, hogy elmarad az elszámoltatás és csak ígéret marad; a másik, hogy jogilag nem szabályozott, bosszú vezérelt irányba megy el. A jognak nagyon jól kimunkált elvei vannak: a büntetőjogban nem lehet visszaható hatályú szabályokat alkotni, az elévülési időt nem lehet manipulálni.
Az információs kárpótlás (a múlt feltárása, a privatizációs visszaélések vizsgálata, az ügynökakták nyilvánosságra hozatala) helyeselhető irány lehet, ha jogilag szabályozott keretek között történik. Ha viszont boszorkányüldözésbe vagy bosszúba fordul, az teljesen helytelen.
A NER-vagyon speciális természete
A NER-vagyon sajátos képződmény: államosítással kevert privatizáció volt, ahol NER-hez hű egyének és vállalkozások ingyenesen vagy kedvezményekkel jutottak vagyoni ellenszolgáltatáshoz a közvagyon terhére, semmilyen kockázatot nem kellett vállalniuk, semmilyen invenciót, tehetséget nem kellett beletenniük. Ezek a vagyonok se nem magántulajdonok (mert nem a tulajdonos rendelkezik felette – válás vagy öröklés esetén a politikai főnökök döntenek), se nem köztulajdonok (mert nem a közérdeket szolgálják).
A piac egy részét már most elvégzi a munkának: ezek a vállalatok elértéktelenednek, mert mögöttük nincs valós teljesítmény, csak indokolatlan állami beavatkozás generálta azt.
A szociális szféra gyors győzelmei és hosszú távú feladatai
Technikai jellegű, gyorsan megvalósítható intézkedések
Kramarics Szandra szerint a szociális szférában viszonylag könnyű bármit is csinálni, mert eddig teljesen elhanyagolt terület volt – „bármit csinálunk, az már jó". Számos technikai jellegű intézkedés van, amit viszonylag könnyen meg lehet valósítani:
- A kifogástalan életvitel vizsgálatának eltörlése (nagy igény van rá a szakemberek körében)
- A szociális szférában ígért bérrendezés (nem egyik napról a másikra megy, de hangulatjavító hatása van)
- A teljes ellátórendszer feltérképezése
- Átállás arra a működésre, hogy a szociális munkásoknak legyen idejük a kliensekkel foglalkozni, ne csak krízishelyzetekre reagáljon a rendszer
- A gyermek családban tartásának elősegítése, a kiemelések megelőzése
A gyermekvédelmi intézményekben történt visszaélések
A gyermekvédelmi intézményekben történt „enyhén szólva visszaélések" ügyében a közvélemény nagyon várja a megoldást. A leendő szociális és családügyi miniszter kiemelte, hogy ezt kiemelten fogják vizsgálni. Bár ez sem egyik napról a másikra megy, már az is pozitív, hogy nem akarják eltusolni ezeket az ügyeket.
Az egészségügy és oktatás hosszú távú kihívásai
Az egészségügy és az oktatás olyan területek, ahol rengeteg elvárás van, és nagy öröm, hogy külön minisztériumot kapnak. Ezek azonban nagyon hosszú távú feladatok – egy oktatási vagy egészségügyi rendszer átalakítása akár 10 év is lehet, mire beérik. Nem biztos, hogy a Tisza-kormány 10 év múlva is hatalmon lesz, ezért ezeket úgy kellene megalkotni, hogy kormányokon átívelő elvek legyenek: az egészség érték, az oktatás érték, a humán erőforrás érték.
„Egy nemzeti minimumot fog kijelölni" – Kramarics Szandra *
A növekedés és az igazságosabb újraelosztás összeegyeztethetősége
A műsorvezető kérdésére, hogy lehet-e egyszerre növekedést garantálni és igazságosabb újraelosztást ígérni, Simor András válasza:
„Persze, hogyne. Ez működik, csak az ütemezés a kérdés. Tehát nem azonnal." *
Simor hangsúlyozta, hogy semmilyen kapcsolata nincs a kormánnyal, még tanácsadó sem volt, és nem is beszélt velük – ezt azért tartotta fontosnak tisztázni, mert „négy-öt hete még veszélyes lett volna ilyeneket kijelenteni".
Az uniós pénzek és a jogállamiság összefüggései
A jogállamisági feltételek teljesítése
Tóth Gábor Attila szerint a jogállam helyreállítása az uniós elvárásoktól függetlenül is belső elvárás. Az uniós követelmények – amelyek a jogállamisági eljárásból származnak – nagyjából lefedik azokat a területeket, amelyek a Tisza programjában is tükröződnek:
- Az alapítványi egyetemek helyzetének rendezése
- A médiaszabadság biztosítása és a propagandamédia felszámolása
- Az LMBT-jogok kérdései
- A társadalmi kohézió biztosítása, romaprogram
- A szegénységgel kapcsolatos elvárások
Az egyetlen pont, ahol ütközés lehet, az a menekültjog területe – a Tisza programja szerint június 1-jétől még szigorúbb lenne a bevándorláspolitika, a már itt dolgozó harmadik országbeliek maradhatnak, de újak nem jöhetnének be. Tóth Gábor Attila szerint nem hiszi, hogy ez hosszú távon fennmaradhat.
A strasbourgi bíróság ítéletei
Tóth Gábor Attila felhívta a figyelmet, hogy a magyar menekültpolitikával kapcsolatban nem az uniós bíróság, hanem a strasbourgi bíróság ítéletei adnak lesújtó képet: „elképesztő embertelenségről adnak tanúbizonyságot, amit a magyar hatóságok elkövettek – éheztetés, alapvető egészségügyi ellátás megtagadása a gyerekes családoktól és sok esetben kínzás". Magyarország a legelemibb emberi elvárásokat sem teljesítette visszatérően.
Simor András pontosított: az uniós ítélet nem arról szól, hogy bevándorlókat kell elszállásolni, hanem arról, hogy aki menekültként érkezik, az tisztességes elbánást kapjon. A bírságot azért kell fizetni, mert ezt a tisztességes elbánást nem vagyunk hajlandók biztosítani.
A jogállamiság helyreállításának további elemei
Tóth Gábor Attila számos olyan területet sorolt fel, ahol nincs ugyan uniós elvárás, de fundamentálisan rendbe kell tenni:
- Az ügyészség státusza (1989-90 óta megoldatlan, ez az egyetlen nagy alkotmányos intézmény, amit nem sikerült demokratikus modellbe átalakítani)
- A helyi önkormányzatok autonómiájának helyreállítása
- A választási rendszer reformja (nincs az uniós elvárások között, pedig a magyar választási rendszer „annyira el lett torzítva")
- Gyermekjogi ombudsman és betegjogi ombudsman bevezetése (ezek nem helyreállító, hanem újító elemek)
Simor András hozzátette: ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala gazdasági erőt is hoz – ha van működő igazságszolgáltatás, ahol lehet tudni, hogy aki csal, azt megfogják, az növeli a bizalmat, és ebből lesznek beruházások, fejlesztések.
A nyugdíjrendszer kihívásai
Kramarics Szandra a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban rámutatott a Tisza programjának belső ellentmondásaira: nyugdíjemelés, 13-14. havi nyugdíj, férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása – mindez nagyon jól hangzik, de közben a demográfiai folyamatok és az EU-s ajánlások a nyugdíjkorhatár kitolását indokolnák. Sok szakértő még a nők 40-et is eltörölné, nemhogy a férfiak 40-et bevezetni. Amelyik kormány ezt meglépi, nem lesz túlságosan népszerű.
Ha a nyugdíjkorhatár kitolásáról beszélünk, ahhoz az egészségügyi és szociális rendszert is hozzá kell igazítani – az egészségben eltöltött évek számát kell növelni. Ez ismét egy nagyon hosszú távú feladat.
A külpolitika várható irányai
A műsorvezető – politológusként – a külpolitikáról elmondta: Magyar Péter azt ígérte, hogy „mindenkivel jóban maradunk, akivel eddig is jóban voltunk, és majd leszünk jóban még azokkal, akikkel eddig nem" – ami kissé lehetetlen helyzetnek tűnik. A történelmi előképek fontosak számára: a visegrádi négyek újraélesztése, az osztrák-magyar monarchia fontosságának hangsúlyozása. Vannak jól meggondolt mondatai (például a NATO-val kapcsolatban), és valószínűleg konzervatív külpolitikát fog folytatni.
Az Európai Unióval kapcsolatban mindig megtartja magának azt a kijelentést, hogy „persze az unió tagjai vagyunk", de a nemzetközi sajtó is óvatosan jegyzi meg, hogy Magyarország innentől sem lesz az Unió legfűségesebb vagy legszófogadóbb partnere. A külpolitika várhatóan nem lesz meghatározó kommunikációs téma itthon.
Tóth Gábor Attila a legfontosabbnak azt tartja, hogy kezdettől fogva világos: egy európai és uniós elkötelezettségű parlamenti többség lesz, vége a keleti autokráciákhoz való közeledésnek. Magyarországnak a demokratikus jogállamok körében van a helye. Nagy jelentőségű az is, hogy kimondták: Ukrajna esetében Oroszország az agresszor, a nemzetközi jogot sértő agresszor – ez sokáig nem volt világos.
A plurális demokrácia helyreállításának esélyei
A választási rendszer reformjának szükségessége
A jelenlegi parlamentben nincsenek baloldali, balliberális pártok. Tóth Gábor Attila szerint a magyar baloldali és balliberális pártok összeomlását elsősorban ők maguk okozták, és hosszú idő lesz, amíg újjáépülésüket látni fogjuk. A jog ehhez keveset tud hozzátenni, de a választási rendszer megváltoztatása segíthet – ha arányosabb lesz, az előmozdíthatja a plurálisabb pártrendszer kialakulását.
A műsorvezető hozzátette: a jelenlegi választási rendszer alapvetően az embereket is abba az irányba tolta, hogy valaki ellen szavazzanak, ami a kétpártrendszer kialakulását támogatja. Az elmúlt 16 évben a pártok a saját szavazóikat a legerősebb felé irányították, és a Fidesz már a nulladik pillanattól kialakította az ideológiai fölényt – a baloldal és a liberalizmus szavait átírták, kisajátították. Az ellenzéki pártok nem reagáltak elég gyorsan, általában csak az Orbán-kormányra reagáltak, és nem építették meg a saját ideológiájukat.
A kutatások szerint mind baloldali, mind liberális szavazók léteznek Magyarországon, de képviseletük jelenleg nincs. A választási rendszer módosítása nélkül nincs rendszerváltás, mert akkor „a két pártrendszerben fogjuk kettő" – értett egyet a műsorvezető és Tóth Gábor Attila.
A rendszerváltások összehasonlítása és a társadalmi béke kérdése
Az 1989-es és a mostani rendszerváltás különbségei
Simor András szerint a mostani rendszerváltás alapvetően más, mint az 1989-es. Akkor a rendszerváltás „az ölünkbe esett", a magyar társadalom tudatában volt annak, hogy a Kádár-rendszer a kereteken belül kihozta, amit lehetett. Most a Tisza Párt 50 000 önkéntessel, a független médiát emberek százezrei tartották el – ez az ország ezt a rendszerváltozást megküzdötte pénzével, munkájával, ezért sokkal nagyobbra értékeli, és nagyobbak az igényei is az elszámoltatásra.
Tóth Gábor Attila óvott a leegyszerűsítő összehasonlítástól. 1989-ben a korszellem egész Európában a szovjet típusú rendszerek megszűnése felé húzott, az állampárti reformerek együttműködtek a demokratikus ellenzékkel. Most a korszellem teljesen más – az orosz elnök és az Egyesült Államok elnöke is az Orbán-rendszert támogatta. Most egy konfrontatív ellenoldallal találták magukat szemben. Akkor gazdasági csődtömeg volt, most a NER-vagyon jelenti a speciális kihívást.
Az ügynökakták kérdése
Egy nézői kérdésre reagálva, amely az ügynökakták megnyitásának veszélyeire (családi tragédiák, stigmatizálódás) hívta fel a figyelmet, Tóth Gábor Attila elismerte az aggodalmak jogosságát, de úgy vélte:
„Az egykori ügynököknek nincs erkölcsi joguk ahhoz, hogy titokban maradjon az, amit tettek." *
Hozzátette: különbséget lehet tenni aközött, ha valakit megzsaroltak, és ha valaki önként vállalkozott, ha valaki nem tett jelentést, ami másokat bántott volna. A jogi felelősségre vonás itt már nem lehetséges, itt információszabadságról van szó – szemben a NER-es vagyonokkal, ahol igenis jogi felelősségre vonásról is szó kell, hogy legyen.
A társadalmi béke és az elszámoltatás egyensúlya
Egy másik nézői kérdés arra figyelmeztetett, hogy az elszámoltatás könnyen leszámolásba, népbíróságba fordulhat, ami tönkreteheti az országot. Tóth Gábor Attila egyetértett: mindig két egymással szembenálló érdek mérlegelése van – akarunk társadalmi igazságosságot, felelősségre vonást, de ez nem lehet a társadalmi béke rovására. Minél inkább feltekerik az igazságtételi programokat, annál nagyobb a veszélye a társadalmi ellentétek túlfeszülésének. Magyarországon szerencsére nincs polgárháborús veszély, de a mértéktartást igényli a helyzet.
„A demokrácia az egy olyan rendszer, hogy azokkal is együtt kell működnünk, akiket utálunk" – Tóth Gábor Attila *
A rendszerváltás alapjai – a résztvevők összegzése
A műsorvezető arra kérte a résztvevőket, hogy egy-két mondatban foglalják össze, mik a rendszerváltás alapjai:
Kramarics Szandra az esélyegyenlőséget emelte ki. Első lépésként olyan támogatási elemeket kellene megerősíteni vagy visszaállítani, amik nem csak adhatók, hanem normatív módon, megfelelő szabályok alapján járnak. Az előző kormány rengeteg ilyet megszüntetett (rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás), és diszkrecionálissá tette az önkormányzatok által. Ez a kiszolgáltatottság – amit a „Szavazat ára" című film is bemutatott – csökkenthető azzal, hogy vannak bizonyos támogatások, amik járnak, nem az adott polgármestertől függnek.
Simor András szerint:
„Ahhoz, hogy valaki a gazdaságban sikeres legyen, az nem adományokra van szükség, hanem tisztességes, mindenki számára egyenlő feltételeket biztosító versenyre. Adományból még senki nem lett sikeres vállalkozó." *
Ha ezt az egyenlő feltételeket biztosító erős versenyt tudná biztosítani a kormány, a magyar gazdaság teljesen más pályára kerülne, és a kormány azokra a területekre fókuszálhatná az energiáit, amiket a piacgazdaság nem tud megoldani (igazságszolgáltatás, oktatás, egészségügy, vasút).
Tóth Gábor Attila szerint először bontani kell: le kell bontani az alaptörvény autokratikus struktúráját, ki kell szedni belőle azokat a rendelkezéseket, amik egy demokratikus államban elfogadhatatlanok – részben alapjogsértő rendelkezések (hajléktalanok, menedékkérők, szexuális kisebbségek), részben ideológiailag elfogadhatatlan elvárások. Elsőrendűen a közjogi tisztségviselők kérdését kell rendezni. Ezután jöhet egy hosszadalmasabb építkezés, ami társadalmi részvételt igényel, és ami a jogállami rendszer tartós létrehozásáról szól – itt jön be a választási rendszer megreformálása, az ügyészség helyzetének rendezése és az önkormányzatok autonómiájának helyreállítása.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Szemmel Vász Egyetemen" – valószínűleg Semmelweis Egyetem, a beszélő Tóth Gábor Attila oktatási helyeként említette
- „agyás agyát" – a kontextus alapján valószínűleg a GYES (gyermekgondozási segély) emeléséről van szó, az ASR torzította a „gyes" szót
- „leküldtem Zsemléért" – a kontextus (Tocsik-botrány, 800 millió) alapján valószínűleg „leköptem Zsemléért" vagy hasonló kifejezés lehetett, de pontosan nem rekonstruálható; a beszélő arra utal, hogy a mostani visszaélések nagyságrendje összehasonlíthatatlanul nagyobb
- „el lehet-e vicélni valamilyen módon egy igazságosabb rendszer fölé" – a kontextus alapján valószínűleg „el lehet-e vezetni" vagy „el lehet-e navigálni", de a pontos kifejezés bizonytalan
- „SIA minimum minimál bér környékén 15-ről 9re" – valószínűleg SZJA (személyi jövedelemadó) 15%-ról 9%-ra csökkentése a minimálbér környékén
- „hinsünk be sóval" – a kontextus alapján valószínűleg „hintsünk be sóval" (a teljes megsemmisítés, nulláról kezdés metaforája)
- „tölgyesi Péterhez hasonló elemzés" – valószínűleg Tölgyessy Péterre utal, de az ASR torzította a nevet
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]a családi adókedvezmények rendszerét, illetve a családi pótlékrendszert össze szeretnék hangolni és igazságosabbá tenni.
[00:00:06]Tehát, hogy valahogy így hangzik ez a mondat.
[00:00:08]És ez azért is nagyon érdekes, mert miközben azt mondják, hogy ők mindent emelnek, illetve mindent meg is tartanak, amit amit ugye a Fidesz bevezetett, azért az igazságosabbátel meg összehangolás azért egy kicsit azt is mutatja talán, hogy azért mégsem tudnak mindent megtartani, hiszen például, hogyha most az adókedvezmények rendszerét nézzük, akkor ugye egyértelműen azok járnak jobban, akik magasabb keresetűek, és ugye minél több gyerekük van, ugye a szegények nem tudják azért teljes mértékben kihasználni ezt a rendszert.
[00:00:37]Na most ennek az igazságosabbáételéhez valószínűleg az fog kelleni, meg talán a költségvetési szempontok is azt diktálják, hogy húzzanak egy plafont.
[00:00:45]Sajnos ebben a kiszámíthatatlan világban kell az új kormánynak tervezni, aminek csak az lehet a következménye, hogy ők nem tervezhetnek egy optimista szenárióval, mert ez a magyar lakosság még egy repülőrajt ígéretet nem hisz el.
[00:01:02]Tehát azt már az már volt.
[00:01:05]Úgyhogy en ettől csak nehezebb a helyzet, mert konzervatívan kell tudni tervezni, és a konzervatív tervezés az még nehezebbé fogja tenni a a költségvetés helyzetét.
[00:01:17]Amikor azt mondjuk, hogy ez egy jó hír, nincs a fejfájásra, hogy van kétharmados többség a parlamentben, ahhoz azért tegyük hozzá egyfelől azt, hogy vannak azért elvi korlátok, amiket mindig be kell tartani.
[00:01:30]Egy nagyon erős önkorlátozásra lesz szükség kezdettől fogva.
[00:01:33]És van egy egy gyakorlati probléma még, amit az előző válaszomban már lebegtettem, hogy itt van ez az autokratikus tömb, elsősorban az államfő, másodsorban az Alkotmánybíróság és az összes többi ezután.
[00:01:47]Ezek, hogyha összehangoltan működnének, akkor nagyon-nagyon meg tudnák akadályozni még ebben a konstellációban is a parlamenti törvényhozás munkáját.
[00:01:56]Én most nem mennék bele spekulációba, hogy ennek mennyi realitása van most, mert ez alapvetően nem jogi, hanem politikai kérdés, de ezzel azért számolni kell, és itt megint akkor visszajutunk oda, hogy ezek a ez az autokratikus tömb így nem maradhat, hanem rendes fékek és ellensúlyok rendszerének a visszaállításában kell gondolkodni.
[00:02:21]Ennek a társadalomnak nincs joga addig az emberi méltóság sérelmeiért komoly súllyal panaszt tenni, amíg meg nem tanulja, hogy az emberi méltóság egy és oszthatatlan.
[00:02:36]Üdvözlök mindenkit és sziasztok.
[00:02:36]Azért mondom ezt így, mert a beszélgetésben megbeszéltük már, hogy tegeződni fogunk az egyszerűség kedvéért, hogy kikkel.
[00:02:46]Kramarics Szandrával szociálpolitikus.
[00:02:49]Az ELTE társadalomtudományi központól érkezett hozzánk.
[00:02:52]Simor András közgazdász az MMB volt elnöke és Tóth Gábor Attila alkotmányogász és egyetemi tanár, a debreceni illetve a Szemmel Vász Egyetemen oktató.
[00:03:01]És hát ig ig igen számomra is érdekes volt a felkérés, amikor itt a az első 100 nap és hogy mi lesz az első 100 napon, akkor bennem is felmerült, hogy még a nulladiknál se tartunk.
[00:03:15]politógusként vagy politikai jellemzőként mindig nagyon szeretjük a jósolásokat én különösképpen.
[00:03:20]Úgyhogy inkább ahhoz próbáltam alakítani a beszélgetést, hogy mi az, amit mondjuk így ti gondoltok, hogy nagyon fontos lenne, mi az, amire lehetősége van a kormánynak, mi az, amiről tudhatjuk, vagy sejthetjük, hogy fog következni.
[00:03:37]Én azt gondolom, hogy ez egy izgalmas beszélgetés lesz, úgyhogy azt hiszem, vágjunk bele.
[00:03:41]És az lenne az első kérdésem felétek, hogy mindenki a saját szakterületén, és ez most inkább a saját véleményetek, azt foglalja össze, hogy mik lennének azok a legfontosabb intézkedések, amelyeket az új kormánynak meg kellene hoznia.
[00:03:57]Mondjuk ötöt, de nem muszáj ehhez ragaszkodni.
[00:04:02]Hát nagyon nehéz egyébként egyet kiemelni.
[00:04:04]Én ugye a szociális szférából készültem fel, illetve a Tisza programjának ezt a részét is olvastam már régebben is, és ugye nagyon sok nagyon jól hangzó gondolatot írtak össze.
[00:04:17]És hát, hogy ezek közül mi a legfontosabb, én inkább azt mondanám, hogy talán ami a legelső dolog kellene, hogy legyen, de ez egy ilyen nagyon átfogó dolog, az az, hogy a szociális védelmi kiadásoknak a GDP arányát megnövelni, hiszen ez hát 2010 óta nálunk folyamatosan csökken.
[00:04:33]Hát olyan 16-17%-os, még ugye az EU átlag az olyan 26-27%-os, tehát hogy ebben a tekintetben nagyon el vagyunk maradva.
[00:04:43]És mostanában olvasgattam arról, hogy ezt különböző szakmai szervezetek azt szeretnék, hogyha ezt 20%-ra emelnénk, és hát valóban nagyon fontos lenne, tehát ugye ebbe a kategóriába tartoznak a betegséggel kapcsolatos ellátások, rokkantsági ellátások, a nyugdíj, tehát gyakorlatilag minden olyan ellátás, ami a szociális hálót erősebbé teszi, egy olyan szociális hálót hoz létre, ami ami hát probléma esetén nem engedi ezen a hálón átesni az embert.
[00:05:11]Úgyhogy azt gondolom, hogy ez lenne a legfontosabb.
[00:05:15]Hát konkrét intézkedések.
[00:05:18]Ebből nagyon sok ígéret volt.
[00:05:18]Ugye egy ilyen nagyon-nagyon jól hangzó, meg talán egy olyan, ami a társadalmi igényekre reagál, az ugye ha a családpolitikát nézzük, akkor az univerzális ellátásoknak ugye a hát a növelése.
[00:05:30]Ugye megígérték a családi pótlék duplázását, agyás agyát, illetve még az anyasági támogatásét is.
[00:05:35]Ugye a családi pótléknál azért azon el kell gondolkodni, hogy vajon ez ugye ez egy viszonylag nagy terhet róhat a költségvetésre azért, de mondjuk, ha csak a gyest vagy az anyasági támogatást nézzük, ezeknek az emelése is mondjuk nagyon jól hangzik, és ez azért annyira nem is terhelné meg talán a költségvetést, mint egy családi pótlék.
[00:05:57]Ezek mindenképpen azért szimpatikus változások lennének, mert az interjú kutatásokból is tudjuk, hogy hogy azért az embereknek erre van igényük, attól függetlenül, hogy szegényebbek vagy gazdagabbak, mert a családi pótlék az egy olyan támogatás, ami már nagyon régóta velünk van.
[00:06:10]Ö de ugye a hogy költségvetés mi fér bele, mi nem.
[00:06:15]Szerintem erről még fogunk később beszélni.
[00:06:19]Szóval összegzésképpen én inkább azt gondolom, hogy több kiadás kellene a szociális szférára.
[00:06:24]És talán másodsorban mondanám azt, hogy akkor egyes ellátásokat emeljünk.
[00:06:31]Ne haragudj, hogy hozzászólok, csak hogy itt a családi pótlékról el tudjuk mondani, hogy ez most mennyi.
[00:06:35]És mert hogy itt duplázásról beszélnek, ez egy nagyon jól hangzó ígéret.
[00:06:41]Nem emlékszem pontosan, hogy hány éve nem emelték, de most már 2008 óta igen.
[00:06:44]És ez egy gyerekre 12000 pár 100 Ft.
[00:06:50]És és ez ugye így gyerekenként növekszik, de hogyha jól emlékszem, akkor ilyen 30 valahány 1000 Ftnál nem több, tehát hogyha sú tehát sérült gyerek vagy fogyatékos gyerek esetén is azért valamennyivel magasabb.
[00:07:01]És hát ugye most ezt a 12000 pár 100 Ft-ot megduplázzuk, azért ez sem egy olyan hatalmas összeg.
[00:07:08]Tehát nyilván ezen is lehet vitatkozni, hogy most ezt még emeljük, tovább ne emeljük, de abban a tekintetben mindenképpen egy jó döntés vagy egy jó dolog lenne, hogy erre már nagyon régóta hatalmas igény van, illetve hát a realértéket gyakorlatilag elvesztette ez a támogatás, úgyhogy nem nyújt érdemi segítséget a családoknak.
[00:07:26]Hát majd körbejárjuk, hogy lesz a fedezeted a gazdaság.
[00:07:28]Azt hiszem, hogy erre várunk a legjobban.
[00:07:30]Igen, hát én vagyok itt a rossz hírhozója, azt hiszem, a beszélgetésben.
[00:07:38]Egy kicsit hosszabban kell szólnom, mert nagyon nehéz csak úgy azt mondani, hogy mit kéne csinálni most gyorsan azonnal.
[00:07:46]Azt is meg kéne mondani, hogy miért.
[00:07:48]Ugye a magyar gazdasággal két nagy probléma van.
[00:07:53]Hogyha orvosi hasonlattal írnék, akkor azt mondanám, hogy van egy akut betegsége és van egy krónikus betegsége.
[00:08:01]Az akút betegség az most a költségvetés helyzete, ahol van a jelenlegi kormány által 155%-os cél idénre.
[00:08:12]Kevés közgazdász van, aki nem gondolja azt, hogy ez 6% fölött lesz az év végére.
[00:08:18]Gyakorlatilag anélkül, hogy az új kormány valamit csinált volna.
[00:08:20]A Fidesz kormány egy csomó dolgot megígért 27-re, 28-ra, amik be vannak ietve a rendszerbe.
[00:08:27]A bejövő kormány ugye gyes, de én összeírtam, hogy milyen ígéretek voltak.
[00:08:39]azt mondja, hogy SIA minimum minimál bér környékén 15-ről 9re, vényköteles gyógyszerfa 5-ről nullára, tüzifa és egészséges élelmiszeráfa 5%, kata visszaállítása, alacsony nyugdíjak emelése, gyermekvédelmi költségek 20%-kal föl, szociális féra bérek 25%-kal föl, családi pótlék gyes duplája, otthonápolási díj 50%-kal emelünk és egészségügy évente plusz 500 milliárd.
[00:09:13]Ezzel nekem semmi bajom nincsen, csak a kérdés, hogy miből lesz erre pénz.
[00:09:16]Na most a Tisza programja azt állítja, hogy lesz egy csomó bevétel, korrupciót leszorítjuk, állam finanszerezási költségét leszorítjuk, gazdasági növekedés jön, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:09:37]Propagandakiadásokat csökkentjük.
[00:09:37]Pénzek hát EUs pénzek az egy más dolog egy kicsit.
[00:09:45]majd rögtön arra visszatérek, de ezek nem egyik pillanatról a másikra fognak megérkezni.
[00:09:51]Tehát én azt gondolom, hogy valami fokozatosságot kell itt a rendszerbe vinni, miközben az elvárások iszonyatosan nagyok.
[00:09:59]És az a kérdés, hogy hogy tud a kormány, az új kormány ezeknek az elvárásoknak viszonylag rövidtávon megfelelni.
[00:10:06]Az EU-s pénzeket én azért nem említettem, mert hogy a kérdés, hogy az EU-s pénzekkel mi fog tör plusz pénz lesz a gazdaságba, akkor a gazdasági növekedést fogja akkor a költségvetésbe egyik oldalon bemegy, másik oldalon kimegy.
[00:10:23]Tehát a költségvetés helyzetét nem növeli, ha a gazdasági fejlődésre költjük.
[00:10:28]Ha meg arra küldjük, hogy kiváltsunk belőle költségvetési kiadásokat, akkor az javítja a költségvetést, de nem annyira javítja a gazdaság helyzetét.
[00:10:41]Úgyhogy és van egy másik probléma, amire azt mondom, hogy egy krónikus probléma, hogy a magyar gazdaság növekedési képessége jelenleg közel nulla.
[00:10:49]Tehát ezen kell drasztikusan változtatni, de ez öt év.
[00:10:58]Tehát ez nem egy egyik pillanatról a másikra, erre visszatérhetünk később.
[00:11:04]Na akkor ezek után mit lehet csinálni?
[00:11:07]Én azt gondolom, hogy három legfontosabb dolog, amit építeni kell, az a bizalom, a bizalom és a bizalom.
[00:11:13]És ezt azért mondom, mert a gazdasági fejlődés az jó részt hit kérdése és bizalom kérdése.
[00:11:26]Mondok néhány példát.
[00:11:26]Ha én azt hiszem, hogy háború lesz, márpedig ez sugalta, sugalta, tömte a kormánypropaganda a különböző csatornákon, és ma is van szerintem nagyon sok ember, nagymamák, akik féltik a gyereküket, vagy az unokájukat, hogy majd háborúba viszik.
[00:11:47]Ha valaki azt gondolja, hogy háború lesz, az mindent fog csinálni, csak nem fog pénzt költeni.
[00:11:54]Tartalékolni fog.
[00:11:54]Ha val aki nem költ pénzt, akkor nem fogyaszt, az visszafogja a gazdaságot.
[00:11:59]Ha valaki azt gondolja, hogy háború lesz, az nem fog beruházni.
[00:12:03]Ha nem fog beruházni, ahogy magyar gazdaságban a beruházás öt-h év óta esik, akkor nem lesz gazdasági növekedés.
[00:12:11]Tehát az első dolog az, hogy valahogy meg kell győzni az embereket, hogy nem lesz háború, nem mennek magyar fiatalok háborúba, se Ukrajnába, se Csádba, se sehova máshova.
[00:12:26]A második, ami megint csak egy bizalmi kérdés, hogy elő kell állni egy olyan kormányprogrammal, most már aktuális kormányprogrammal, tehát ami le van bontva nem csak az általánoságok szintjén, han le van bontva mondjuk egy, két-három év alatt ezt fogjuk csinálni, amit a gazdasági és pénzügyi elemzők azt mondják, hogy pecsét, ez hiteles.
[00:12:49]Ez azért fontos, mert attól kezdve, hogy ez hitelesnek minősül, attól kezdve ez beépül a állampapírpiacok hozamába, attól kezdve ez beépül a vállalkozók fejébe, és attól kezdve az emberek képesek és hajlandók elhinni, hogy itt van egy növekedő gazdaság, és hogy van egy növekedő gazdaság, akkor abba érdemes befektetni.
[00:13:23]És a harmadik, amire szükség van, az, hogy ez a ez a gazdasági terv, ez transzparens legyen.
[00:13:31]Tehát azt csinálják, amit mondanak, és azt mondják, amit csinálnak.
[00:13:36]Tehát ha ez nem történik meg, akkor ez a dolog kipukkad, ez a lufi.
[00:13:41]Pillanatnyilag van egy nagyon-nagyon kedvező piaci fogadtatása a kormányváltásnak.
[00:13:49]Ugye a forint megerősödött, az állampapír hozamok leestek több mint 1%-kal, tehát mindenki hisz.
[00:13:54]Ezt a hitet kell tudni fenntartani, de ezt csak akkor lehet fenntartani, hogyha a számok összeadódnak és kijön a matek.
[00:14:05]Tehát ezért nagyon fontos, hogy csak olyan ígéretek hangozzanak el rövid távon, még akkor is, hogyha ez benne van a kormányprogramban, azt nem mondták meg, hogy melyik évben csinálják meg.
[00:14:16]Azt mondták, hogy ezt fogják csinálni nyilván addig, amíg a takaró enged.
[00:14:20]És ezt kell úgy bemutatni, hogy egyrészt az emberek ne csalódjanak, hogy na ezek is csak ígérgettek és nem szállítanak.
[00:14:31]Másrészt az elemzők is elhig azt, hogy itt mi fog történni.
[00:14:34]Úgyhogy bizalom, bizalom, bizalom.
[00:14:36]Szerintem ennek a beszélgetésnek a keretét az is meghatározza, hogy egyáltalán itt egy demokráciában szokásos kormányváltásról beszélünk-e.
[00:14:45]Itt ülnek sokan a teremben, akik a tudatos életükben még nem éltek meg demokratikus kormányváltást.
[00:14:53]Hát ami úgy néz ki, hogy megvannak a választási eredmények.
[00:14:54]A vesztes gratulál a győztesnek, a győztest az államfő felkéri kormányalakításra.
[00:14:59]Ben a parlamentben a többség, képviselők többsége megszavazza a győztes miniszterelnöknek, aki javaslatokat tesz, hogy kik legyenek a miniszterek.
[00:15:11]Az államfő kinevezi a minisztereket, utána megalakul a kormány, megismerjük a kormányprogramot, amit az előző hozzászólásban is a fontossága előkerült, és elkezd működni a kormány.
[00:15:21]És a választások estéjén, amikor Orbán Viktor elismerte a választási beleséget, akkor nagyon sokan azt gondolták, hogy jé, hát akkor itt egy szokásos demokratikus kormányváltás lesz, és sokan még azt is kétségben mondták, hogy akkor előtte esetleg nem lett volna demokratikus a rendszer.
[00:15:38]Én azok közé tartozom, hogy ez nem így volt és nem így van.
[00:15:43]Amikor a a bukott miniszterelnök elismerte a vereségét, akkor ő már nem volt döntési helyzetben.
[00:15:51]Akkor ő számára már nem volt olyan alternatíva, hogy ne ismerje el a vereséget.
[00:15:56]Ő mindent megtett, hogy hatalomban maradjon amit lehetett, de akkor már vége volt.
[00:16:04]Ahogy Garri Kasparov írta ki nagyon hamar, ő nem megállt, hanem megállították.
[00:16:10]Gondoljunk bele, hogy egy szokásos kormányváltás esetén a győztes, a leendő miniszterelnök nem azzal fűszerezi az első nyilvános beszédét, hogy azonnal mondjon le az államfő, az alkotmánybíróság elnöke, a kúria elnöke, a legfügyész és így tovább.
[00:16:29]Magyarán itt nem egyszerűen kormányváltás lesz, hanem egy rendszerváltásnak nézünk az elébe.
[00:16:34]Kérdés, hogy milyen értelemben?
[00:16:36]rendszerváltásról lehet beszélni gazdasági értelemben és lehet politikai jogi értelemben is beszélni.
[00:16:42]Ugye 89 az egy olyan példa, ahol ahol minden megváltozott.
[00:16:47]A gazdasági rendszer átalakult egy szovjet típusú államszocialista rendszerből egy piacgazdasággá vagy kapitalista rendszerré és a a politikai rendszeré is egy egypárti diktatúrából egy parlamentáris rendszerré.
[00:17:01]Most ilyen széles értelemben nem lesz rendszerváltás, mert hát az előző rendszer is valahol a kapitalizmus paradigmáján belül mozgott, akkor is, hogyha rendkívül torz volt és és és abúzí volt.
[00:17:15]De ebben nem lesz rendszerváltás az én érzésem szerint, hanem hanem a politikai jogi téren lesz rendszerváltás, és ennek lesznek hozadékai a magyar parlament megalakulása utáni első 100 napban is.
[00:17:29]Ö valószínűleg még hamarabb el kell végezni egy bontási munkát, én így nevezném most, hogy hogy nerteleníteni kell az alkotmányi alaptörvényi szinten a rendszert.
[00:17:49]Ez sok paragrafusnak a kivételét, kihúzását indokolja, de legfőképpen azoknak a közjogi tissviselőknek a helyzete kell, hogy eldőljön nagyon gyorsan, akikről az előbb már említést tettem így rövid felsorolásszerűen nekik távozniuk kell.
[00:18:08]Legelső lépések egyike lesz, hogy ha nem mondanak le.
[00:18:14]Erről szerintem a beszélgetés későbbi szakaszában fogunk részletesebben szólni.
[00:18:18]Úgyhogy én most itt csak említeném, hogy a kérdésedre válaszként, hogy a legsürgősebb teendők közé biztos, hogy odatartozik ez a az alaptörvény szintjén, alkotmányos szinten a nertelenítés, és ezen belül ezeknek a tisségviselőknek a az eltávolítása.
[00:18:35]Ugye az az ebben a teremben gondolom világos, hogy itt egy autokratikus tömbről tömbről van szó, akik nem egyszerűen a hatalom fékjei ellensúlyaib volt a mindenkori kormány fékjei ellensúlyai voltak, hanem a nert szolgálták a a pozíciójukban és hát nem maradhatnak a a helyükön.
[00:18:56]Úgyhogy most ennyit előlegeznék meg, és biztos fogunk erről beszélni később.
[00:19:00]Bocsánat, egy mondat, mert eszembe jutott, hogy valami nagyon fontos dolgot elfelejtettem, és ez nevezetesen pont az EUs pénzek hazahozatala, ami szintén bizalomerősítő mind a magyar gazdálkodók és mind a külföldi befektetők számára.
[00:19:13]Nagyon jó, mert úgy akartam folytatni, hogy tulajdonképpen én azt gondolom, hogy most mindenki itt van, aki a legfontosabb területeket lefedi, amiben most a legnagyobb hiányosságaink vannak, legalábbis az én érzéseim szerint, miközben mind Magyar Péter inkább beszél az uniós pénzekről, mint első száma és legfontosabb feladata, és itt nyilván nagyon szoros a határidő, legalábbis egy részét még augusztusig le kell tárgyalni.
[00:19:40]illetve a hát a külföldi kapcsolatainknak a valamilyen szintű rendezése, tárgyalások, ezek azok, amik amikről nagyjából tudni lehet.
[00:19:48]Mellette igen, tehát hogy a vannak az ígéretek, a program az jelenleg 239 249 oldal, amiből én azt gondolom, hogy mindenki kimazsalázgathatta a kedvenceit, ha ha így tetszik, vagy lehet, hogy csak akatváratlanul fog érni.
[00:20:07]mondjuk azokat, akik eddig nem feltétlenül ebből a a médiából tájékozódtak például, de hogy miközben vannak itt tényleg olyan intézkedések, amik nem tűrnének halasztást, és látjuk ennek a realitását, amit még ma se látunk, és még ők se látnak.
[00:20:23]Ugye most kérek egy pici jóslást félig meddig, mert vannak vannak már adataink arról, hogy mi az a helyzet, amiben átveszi a Tisza a kormányzást.
[00:20:36]Ugye mondjuk gazdasági adatok, most jött ki a GDP adat, miről mondják, hogy jó, miközben azért mégis csak kezeljük ezt óvatosan.
[00:20:46]Ez nyilván ugye hatással van arra, hogy a szociálpolitikában milyen lehetőségei lesznek az új kormánynak.
[00:20:56]És hát azért látjuk, jogi értelemben is vannak már korlátok minimum, de erről is majd lehet, hogy később, de már most is érdemes beszélni.
[00:21:06]amikkel mindenképpen szembe kell néznie a a Tiszának már az első 100 napján belül, de még akár az is lehet, hogy az első 10-ben.
[00:21:13]Tehát, hogy ti mit láttok, hogyha nektek kéne átvenni saját ö tehát, hogy így mit láttok, hogy mi a realitás, amiből kiindulhatunk.
[00:21:30]Ö hát akkor kezdjük meg itt velem.
[00:21:30]Hát szociálpolitikai téren ugye, hogy milyen, tehát hogy hova, honnan indul most a Tisza.
[00:21:36]Hát ugye ugye már 16 éve tulajdonképpen ez az úgynevezett munkaalapú társadalom van porondon.
[00:21:43]Ugye amit a Fidesz nagyon konzekvensen követett ugye ezekben a ciklusokban, amikor ők voltak hatalmon.
[00:21:51]Ez ugye gyakorlatilag azt jelenti, hogy ugye nagyon gyakran mondják, hogy hát segélyhelyett ugye munkát biztosítanak.
[00:21:57]Ugye a közmunka is ennek egy ilyen fontos eszköze volt.
[00:22:00]És ugye például, hogyha megint a családtámogatásoknál maradunk, de nézhetjük a többi támogatást is, ugye egy nagyon fontos eszköz volt, hogy az univerzális támogatásokat, amik úgymond nem fügenek munkától, azokat ugye hát elinflálták, és ugye a munkaalapú támogatásokat pedig ugye folyamatosan növelték.
[00:22:19]Erre jöttek még rá ezek a államilag támogatott hitelek, hogyha a CsOKra vagy a babaváróra gondolunk, és hogyha már a babaváró, akkor előjön ez az érdemesek, érdemtelenek kérdés is.
[00:22:31]Ugye nem csak egy munkaalapú társadalom elvárás van, vagy volt bizonyos ellátásoknál, hanem még a hagyományos családmodellnek a az úgymond betartása is, mármint az a hagyományos családmodell, amit ugye az alaptörvényben is rögzítettek.
[00:22:44]Tehát, hogy nagyon erős volt ez a dolgozó, dologtalan ellentét, érdemes érdemtelen ellentét és ez a tehát, hogy ez a mindennek a alapja a munka, ezt több kutatás is, vagy hát igazából azt sejtjük, hogy ezt a gondolkodást azért a társadalom is valamennyire magáévá tette, tehát hogy aki mondjuk szegény, az általában nagyon sokan gondolják, hogy a saját hibájából szegény.
[00:23:10]Ö és ugye Orbán Viktor mondta talán valamelyik interjújában, hogyha munka van, akkor minden van, de hát tudjuk, hogy ez azért ennél komplikáltabb.
[00:23:18]Szóval egy ilyen környezetben kell ugye a Tiszának új szociálpolitikát építenie.
[00:23:24]Ö és ugye, hogyha olvastuk a programot, akkor ott ők nagyon az egyenlőség felé mennek, az esélyegyenlőség felé.
[00:23:29]Ö és van egy nagyon érdekes mondat, és megint visszakanyarodok talán a családpolitikához, hogy a családi adókedvezmények rendszerét, illetve a családi pótlékrendszert össze szeretnék hangolni és igazságosabbá tenni.
[00:23:44]Tehát, hogy valahogy így hangzik ez a mondat.
[00:23:46]És ez azért is nagyon érdekes, mert miközben azt mondják, hogy ők mindent emelnek, illetve mindent meg is tartanak, amit amit ugye a Fidesz bevezetett, azért az igazságosabbátel meg összehangolás azért egy kicsit azt is mutatja talán, hogy azért mégsem tudnak mindent megtartani, hiszen például, hogyha most az adókedvezmények rendszerét nézzük, akkor ugye egyértelműen azok járnak jobban, akik magasabb keresetűek, és ugye minél több gyerekük van, ugye a szegények nem tudják azért teljes mértékben kihasználni ezt a rendszert.
[00:24:15]Na most ennek az igazságosabbáételéhez valószínűleg az fog kelleni, meg talán a költségvetési szempontok is azt diktálják, hogy húzzanak egy plafont, mondjuk akár a családi adókedvezményben, és mondjuk ugye így nagyobb eséllyel tud családi pótlékot is emelni, de ugye nyilván ez nem hangzik túl jól egy programban, hogy valamit elveszünk, tehát hogy ez a rejtélyes mondat ez ez engem érdekel, hogy hogy fogják azért a családi adókedvezmény meg a családi pótékrendszereket összehangolni.
[00:24:44]Szóval egy egy az eddigi programból úgy látszik, hogy egy egyenlőbb társadalmat szeretnének építeni.
[00:24:48]Ez az előző kormánynál azért még így retorikai szinten sem jelent meg.
[00:24:51]Viszont azért az is érdekes, hogy ez a munkaalapú társadalom, tehát ez a berendezkedés vajon mennyire marad, hiszen azért a kormányprogramban itt az is elhangzik, hogy nem segít, adnak ők sem, hanem nem is tudom, hogy hogy fogalmaztak, de hogy a lehetőségek megteremtésével vagy valahogy így tehát úgy kívánják a szegényeket is felemelni.
[00:25:11]Illetve ami még egy érdekes kérdés számomra, hogy a munkanélküli ellátásokkal mi lesz, mert erről azért nem sok szó esett eddig.
[00:25:20]Ugye jelen pillanatban a munkanélküli ellátás azért egy három hónapos három hónap hosszúságú ellátás, ami egyébként viszonylag rövidnek számít azért európai szinten, de hogy erről nem igazán van egyelőre információ, hogy ezzel mit szeretnének kezdeni.
[00:25:34]Ö ú egy nagy kihívás lesz egyébként ebben a társadalmi közegben szerintem mozogni így első körben.
[00:25:43]És nyilvánvalóan ezek a családi ellátások nagyon-nagyon jól hangzanak, de mondjuk azért valamit korlátozni kell.
[00:25:49]Azt azért kíváncsi vagyok, hogy ezt hogy fogják így mégis csak véghez vinni.
[00:25:56]Köszönöm.
[00:25:57]Igen.
[00:25:57]Hát én a ugye a költségvetés akut problémáiról szóltam egy pár szót.
[00:26:00]És akkor még nem tudjuk, hogy mi ez, amit mi az, ami el van titkolva, ami akkor derül ki, amikor az új kormány átveszi a hatalmat és belelát az összes aktába.
[00:26:16]De hát ez egy dolog.
[00:26:19]A másik dolog, ami a krónikus probléma, ami szerintem sokkal súlyosabb, az a növekedési képességnek a hiánya, mert a költségvetést is akkora legkönnyebb rendbe hozni, hogyha gyorsan növekszik a a gazdaság, és a kiadásokat nem növeljük olyan arányban, ahogy a gazdaság növekszik.
[00:26:39]De ez a magyar gazdaság ma a mai állapotában én azt gondolom, hogy gyors növekedésre képtelen.
[00:26:44]Ez nem azt jelenti, hogy nem tud gyorsabban növekedni, mint az elmúlt három-négy évben, ami közel nulla volt.
[00:26:49]De ahhoz, hogy felvegye a versenyt a környező országokkal, ahhoz valami nagyon mást kell csinálni.
[00:26:58]Most ehhez azt k látni, hogy mi a az, amitől ilyen versenyképtelen lett ez a magyar gazdaság.
[00:27:05]Az egyik, hogy az állam olyan mértékben avatkozik be a gazdaságba, ami példátlan.
[00:27:10]Ugye az egyik dolog, amit erre szoktak mondani, hogy a magyar állam vagy a magyar kormány kétszer annyit költ a magyar gazdaságra, mint az Európai Unióban az országoknak az átlaga.
[00:27:25]És ez a pénzköltés, ugye ezt beleszórja a gazdaságba.
[00:27:30]össze-vissza mindenféle követelmény nélkül fenntart egy csomó olyan céget, amelyek csak azért tudnak fennmaradni, mert állami támogatást kapnak, miközben visszafogja azoknak a teljesítményét, akik egyébként versenyképesek lennének, de olyanokkal küzdenek, akik kapnak állami támogatást, és ezért egy lejtős pályán kell versenyezniük.
[00:27:57]Ez az egyik probléma.
[00:27:57]A másik probléma, hogy itt van egy olyan torzító adórendszer, ami aszerint adóztatja a vállalatokat, hogy melyik szektorba dolgoznak, milyen nemzetiségűek, kék a szemük, vagy zöld a szemük.
[00:28:10]Na most egy ilyen helyzetben nem nagyon lehet normális versenyt kialakítani.
[00:28:19]Most erről igazából a Tiszak kormányprogram egy szót sem szólt, legalábbis én nem találtam benne semmit.
[00:28:26]Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezzel mit akarnak kezdeni.
[00:28:28]Következő probléma, hogy itt nincs tisztességes verseny ebben az országba.
[00:28:33]Ugye nem tudom, hogy ha valaki meghallgatta a versenyhivatal főközgazdászának a podcastját az elmúlt két hétben, hát komolyan mondom, elképesztő, hogy mik történtek.
[00:28:46]Tehát gyakorlatilag itt nincs tiszta verseny.
[00:28:50]Itt voltak egyesek, akiknek bármit meg lehetett csinálni, és voltak mások, akiket egyfajtában el akartak kapni büntetlenül.
[00:29:01]Na most ha ezt nem tesszük rendbe, és hitem szerint ezt rendbe fogják tenni, és én remélem, hogy a gazdasági versenyvátal vezetője ott van a listán, akit ki kell rúgni, mert mert mert ez elképesztő, hogy mi történt.
[00:29:16]Tehát ilyen dolgokba kellene rendet csinálni, és akkor ezt még folytathatnám a közbeszerzésekkel, a korrupcióval, a satöbbi, satöbbi.
[00:29:27]Na most ezeknek nem lesz azonnal eredménye.
[00:29:29]Ezeknek az eredménye majd két-három öt év múlva fog látszani, és addig ezt türelemmel valahogy ki kell bírni.
[00:29:38]És én nagyon remélem, hogy a kormány képes lesz egyrészt kommunikációval, másrészt mindenféle egyéb eszközzel áthidalni azt a pár évet, ami szükség van ahhoz, hogy a gazdaság valóban be tudjon indulni.
[00:29:52]És akkor itt most nem beszéltem arról, hogy oktatásra kell pénzt költeni, egészségre kell pénzt költeni, ugyanis a humán tőke az, ami a gazdaságot előre tudja lökni.
[00:30:06]Itt alapvetően, bocsáss meg, nyilván szerintem mindenki fel tud sorolni még egy csomó mindent, amit hallottunk, hogy probléma lehet.
[00:30:12]Ami engem a legjobban aggaszt, az Orbán Viktornak a helyzetértékelése.
[00:30:19]Nevesen a választások előtti utolsó social média videójában ő azt állította, hogy itt mindenképpen válság lesz.
[00:30:26]Azért volt ez érdekes, mert előtte is ugye ez a kampánynak a része volt, hogy válság lesz, ő az egyetlen, aki ettől meg tud minket védeni, akkor maradunk stabilak, hogyha ő marad.
[00:30:37]Ez volt az egyetlen az én emlékeim szerint olyan állítás, amikor válság lesz pont nem volt hozzácsatolva, hogy hogyan lehet ezt megoldani.
[00:30:47]Én azt is gondolom, hogy a Fidesz alapvetően arra van berendezkedve, hogy itt mindenképpen egy nagyon nehéz helyzetet hagytak maguk mögött gazdaságilag mindenképpen.
[00:30:57]És ebbe mintogyha várnák is azt a pontot, hogy a Tisza bele fog bukni.
[00:31:02]Most ennek a válságnak, amit eddig hallgattunk, és szerintem azt érdemes tisztázni, hogy ez mennyire mennyire valós veszély, de hogy ez a külföldről érkező, tehát a nemzetközi gazdaságnak a helyzete, az Európai Uniónak a a gazdasági helyzete, amibe gyűrűzik Magyarországra.
[00:31:23]Ezt csak azért teszem ide ki, mert szerintem is, ahogy a bizalom, a azonkívül az őszinteségnek kell talán Magyarországon még változnia.
[00:31:34]politikai kommunikáció eddig mindig a hatalom megszerzéséért, megtartásáért különböző dolgokat állított nekünk.
[00:31:40]És én azt gondolom, hogy egyszerre árulta azt is, hogy sokkal veszélyesebbek dolgok, miközben néha pedig nagy óvatossággal azt mondta, hogy ezzel nem kell foglalkozni.
[00:31:52]De hogy mi van most a nemzetközi gazdasággal és az abban betöltött szerepünkkel, és hogy mennyire lehet valóban válságra számítani.
[00:32:01]Szóval én azért beszéltem inkább belső tényezőről, mert a jelenlegi kormány semmi másról nem beszélt mindig, csak a külső problémákról, ami miatt mi bajba kerültünk.
[00:32:15]Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy mi sokkal nagyobb bajba kerültünk, mint bárki más a környékünkön.
[00:32:19]Tehát miközben a külső problémák a szomszédos országokat is ugyanúgy érintették, mint bennünket.
[00:32:27]Tehát én ezért gondoltam, hogy nekünk a saját dolgainkkal kell foglalkozni, és nem pedig azzal, hogy hogy a világot hibáztatjuk a saját sorsunkért.
[00:32:37]Ettől még nyilván a külső körülményeket figyelembe kell venni a tervezésnél, csak a probléma itt az, hogy ha válság van, vagy lesz, akkor ez leginkább most a iráni háború és a abból következő olaj és egyéb nyersanyagárak emelkedése miatt lehet.
[00:33:01]És sajnos ez teljesen kiszámíthatatlannak tűnik az én számomra, mert ugye az amerikai elnök minden hat órában mást mond, hogy mi fog történni, és a piacok láthatóan le is követik ezt, és ugrál az olajár, mint a Jojó.
[00:33:18]Mert amikor ezt mondja, akkor fölmegy, amikor azt mondja, akkor lemegy.
[00:33:20]Tehát teljesen kiszámíthatatlan ez a ez a mai világ.
[00:33:26]És sajnos ebben a kiszámíthatatlan világban kell az új kormánynak tervezni, aminek csak az lehet a következménye, hogy ők nem tervezhetnek egy optimista szenárióval, mert ez a magyar lakosság még egy repülőrajt ígéretet nem hisz el.
[00:33:44]Tehát azt már az már volt.
[00:33:46]Úgyhogy en ettől csak nehezebb a helyzet, mert konzervatívan kell tudni tervezni, és a konzervatív tervezés az még nehezebbé fogja tenni a a költségvetés helyzetét.
[00:34:00]Hát úgy tűnik, hogy a jog területén nincs ok ilyen fejfájásra, mint a szociálpolitika, gazdaságpolitika területén.
[00:34:07]A jogban a varázs ige az a kéth3ad volt és április 12-éig az okozta a legtöbb fejfájást, hogy mit tud majd kezdeni egy olyan Tiszakormány a parlamentben, amelyiknek többsége van, de nincs kétharmados többsége, és erre a fejfájásra az adott okot, mint köztudomáson az alaptörvény nagyon sok mindenhez kétharmados többséget kér olyanokhoz is, ami nem alkotmányos szintű dolog, hanem a kormányzatnak kéne egyszerű többséggel manőverez zni így kétharmados például a közteherviselés, tehát végsősor az adók, a nyugdíj, a szociálpolitiká, családpolitikának bizonyos részei, a föld, a nemzeti vagyon és egy csomó intézmény a rendőrségtől a hadseregen át.
[00:34:52]Úgy tűnik, hogy ez a kérdés most lekerült a napirendről, hiszen van kéthados többség, nincs csak a fejfájásra.
[00:34:58]Ez ez tulajdonképpen igaz is, tehát ez ez oké, de azért tennék hozzá két megjegyzést.
[00:35:03]Az egyik, hogy a a kétharmad sem tehet meg bármit.
[00:35:09]Most milyen értelemben mondom ezt, hiszen eddig azt tapasztaltuk, hogy bármit megtehetett és bármit beleírhatott a törvényekbe.
[00:35:14]Tényleg semmi akadálya nem volt, és most nem kezdem el sorolni a hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb rendelkezéseket.
[00:35:22]Olyan értelemben nem tehet meg bármit, hogy vannak jogelvek, amik egy magára valamit is adó többséget korlátoznak.
[00:35:29]Pláne most, amikor az az ígéret, hogy helyre fogják állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét.
[00:35:35]Tehát amikor azt mondjuk, hogy az egy jó hír, nincsok a fejfájásra, hogy van kétharmados többség a parlamentben, ahhoz azért tegyük hozzá egyfelől azt, hogy vannak azért elvi korlátok, amiket mindig be kell tartani.
[00:35:47]Egy nagyon erős önkorlátozásra lesz szükség kezdettől fogva.
[00:35:51]És van egy egy gyakorlati probléma még, amit az előző válaszomban már lebegtettem, hogy itt van ez az autokratikus tömb, elsősorban az államfő, másodsorban az Alkotmánybíróság és az összes többi ezután.
[00:36:05]Ezek, hogyha összehangoltan működnének, akkor nagyon-nagyon meg tudnák akadályozni még ebben a konstellációban is a parlamenti törvényhozás munkáját.
[00:36:15]Én most nem mennék bele spekulációba, hogy ennek mennyi realitása van most.
[00:36:22]Mert ez alapvetően nem jogi, hanem politikai kérdés.
[00:36:24]De ezzel azért számolni kell, és itt megint akkor visszajutunk oda, hogy ezek a ez az autokratikus tömb így nem maradhat, hanem rendes fékek és ellensúlyok rendszerének a visszaállításában kell gondolkodni.
[00:36:38]És akkor ez az, amire majd valószínűleg a beszélgetés későbbi részében fogunk ítélni.
[00:36:44]Még itt egy picit bár beszéltünk róla, de hogy egy picit így csak így elfogadtuk.
[00:36:48]ez a veszélyhelyzeti jogrend, hogyha ebből egy fél mondattal, hogy miért kell ezt megtartani, miközben egyébként meg akartunk tőle szabadulni rendeleti kormányzástól.
[00:37:00]Én azt nem fogom tudni megmagyarázni, hogy miért kell megtartani, mert szerintem nem kell megtartani.
[00:37:03]Tehát a veszélyhelyzeti, vagy a önmagában a rendeleti kormányzással nincs gond.
[00:37:07]A kormányok rendeletekbe szoktak kormányozni.
[00:37:11]Akkor van.
[00:37:11]És még abból sincs gond, hogyha valami rendkívüli helyzet indokol azonnali kormányzati lépést és erre a jogrend lehetőséget.
[00:37:18]A gond abból van, ami itt a gyakorlattá vált az elmúlt másfél évtizedben, hogy hogy permanensé vált a rendkívüli jogrend, hogy hogy igazából mondva csinált indokokkal volt ez fenntartva, és hogy nem arra használták, hogy ezeket a indokok valódi indokokra reagáljanak, hanem az emberek jogainak és javainak abúzálására.
[00:37:44]Lent a dolog.
[00:37:44]Tehát, hogy én nem látom semmi indokát, hogy ez ez fennmadjon.
[00:37:51]Azt megérteni vélem, hogy most ebben az átmeneti helyzetben a következő miniszterelnök nem sürgette ennek a a felülírását, de ha jól értem, akkor ennek tulajdonképpen csak az üzemanyagárak szabályozására vonatkozóan volt valami jelentőséget.
[00:38:04]De én ezt ezen túlmenően én nem gondolom, hogy ezt ezt fönn kell tartani, sőt épp ellenkezőleg vissza kell állítani a parlamentnek a a tekintélyét, hogy hogy nyilvános vitában mindenki számára átláthatóan és és az ellenzéknek a részvételével akármilyen is az ellenzék dőljenek el a legfontosabb közügyek, és semmilyen ok nem látszik arra, hogy hogy ezt fön kéne tartani.
[00:38:32]Itt rövid kiegészítés ugye, hogy ezt nem tervezték a következő négy évet rendeleti kormányzás, legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint, csak itt egy ilyen meneti időszak, még minőtt félrevezető lett volna a kérdésem.
[00:38:46]Hát elérkeztünk akkor ahhoz a részhez, ami talán a legszomorúbb a és már már említettétek is, hogy vannak itt ezek az ígéretek, van az a helyzet, amit megbeszéltünk, nyilván óriási hiányosságok vannak, nagyon sok mindent kellene azonnal konkrétan megváltoztatni, miközben egyébként a politikai környezet az az valóban az ismételten kiemelném, hogy ezek a a az óriási elvárások a az emberek részéről is, hogy itt most egy rendszerváltás lesz, ezt nagyon nagyon régóta hallgatjuk, egy ilyen azonnali gyors változásra számítunk.
[00:39:18]Én azt gondolom, miközben most még pont a az eufória időszakában vagyunk, amiben nagyjából még bármit lehet, ez nem hiszem, hogy örökké ki fog tartani, és akkor olyankor kell majd szemben néznünk azzal, hogy még egyelőre abszolút és teljes mértékben elfogadjuk azt, hogy az előző kormány hagyott ránk valamit.
[00:39:41]hogyha ebből indulok ki, akkor tulajdonképpen hát egy olyan 8-10 évig lehet visszamutogatni is végül is, mert az elmúlt nyolc évet már hallgattuk, és azt most meg is duplázhatjuk 16 évre, tehát kommunikációsan nyilvánvalóan el lehet mondani, hogy mik azok az akadályok és hátrányok, de abban, hogy mire számítsunk azt szeretném kérni tőletek, hogy szerintetek azok az ígéretek, amik a Tisza programjában vannak, Nagyon ha leegyszerűsítem, akkor én is amikor a szociális politikát olvastam, akkor azt véltem felfedezni szemra nagyon kedves ígéretek, és akkor lehetne szerintem folytatni még a sort, nagyon sok mindent lehetne megoldani.
[00:40:20]De egy kicsit az az érzése az embernek, hogy megtartunk mindent, meg egy picit még hozzáteszünk és akkor hogyha még valakinek szüksége van rá, akkor akkor hozzátesszük.
[00:40:31]A rezsicsökkentést azért tenném ide ehhez a kategóriához, mert az előző kormány ugye ezt egyáltalán nem szociálpolitikai kérdésként kezelte, hanem hatalomtechnikai eszközként vagy politikai termékként.
[00:40:44]De most ugye mondjuk a Tisza itt is kiszélesítené a kört és hajlandó figyelembe venni azokat, akik ki pont a támogatásból, de leginkább rászorulnak, viszont ugye a többiektől meg nem vennék el.
[00:40:57]Tehát nagyon sok ilyen ígéretet látok, olvasok.
[00:41:00]Én az uniós pénzeket azért hoztam be a gazdaságnál, mert a felsorolásban, hogy honnan lesz pénz, ugye ott volt a még az uniós pénzek és a hitelminősítők.
[00:41:09]Ezenkívül nagyjából az, hogy a propagandára nem költünk, a szimbolikus beruházásokra nem költünk, tehát nagyon sok ilyen látható, de hát van az a embernek az az érzése, hogy egyrészt mindenki ezeket szeretné látni, teljesülni.
[00:41:30]Másrészt nem túlzó ez.
[00:41:32]Van-e fedezet, lehet-e fedezet, vagy ez kicsit ilyen örök élet ingyen sör, hogy elvicceljem?
[00:41:43]Hát őszintén szól én ezt nem tudom kiszámolni most.
[00:41:46]Tehát nincs összes adat birtokomban ahhoz, hogy én most kiszámoljam, hogy ez mit jelent a költségvetés kiadási oldalán és mit jelent a költségvetés bevételi oldalán.
[00:41:58]Az egészen nyilvánvaló, hogy ez egy nagyon ambiciózus program, tehát az az nem vitás.
[00:42:05]És az is világos, hogy ez nem egy egy évre szóló program, hanem hosszútávú program.
[00:42:09]Tehát nyilván ezt szakaszolni kell, és meg kell nézni, hogy mi az, amit első nap meg lehet csinálni, és mi az, amit mondjuk három év múlva vagy öt év múlva lehet megcsinálni.
[00:42:21]És akkor van egy nagyon általános mondásom, a különbség a közgazdás és a politikus között az, hogy a közgazdász meg tudja mondani, hogy gazdaságban mit kell csinálni, a politikus majd meg tudja mondani, hogy hogyan lehet megcsinálni.
[00:42:32]Tehát nyilván ez ezt ezt nagyon alaposan és ügyesen fel kell építeni úgy, hogy azt a támogatottságot a kormány meg tudja tartani, ami szükséges a kormányzáshoz, anélkül, hogy olyan gazdasági intézkedéseket hozna az első nap, amik nem fenntarthatók.
[00:42:52]És egy csomó dolog van, amit szerintem az emberek várnak, és nem hiszem, hogy mindent egyszerre várnak.
[00:43:00]Tehát én nem gondolom, hogy hogy erről lenne szó.
[00:43:03]Nem beszéltünk még egy valamiről, ami szerintem nagyon sok ember vár.
[00:43:07]Ez úgynevezett vagyon visszaszerzés, ugye?
[00:43:11]Elzámoltatás.
[00:43:11]Igen, elszámoltatás.
[00:43:12]Na most erről szerintem az elmúlt 20 évben, vagy nem tudom hány évben minden kormány beszélt, de még senki nem tudta megcsinálni.
[00:43:24]Azért itt nagyobb dolgok történtek, mint bármikor korábban.
[00:43:27]Tehát én emlékszem arról, mennyire föl voltunk háborodva a Tocsik botrány kapcsán, az 800 millió volt.
[00:43:34]Hát itt az leküldtem Zsemléért.
[00:43:37]Tehát körülbelül ez a ez a összehasonítás alap.
[00:43:39]Na most ez nyilvánvalóan borzasztó nehéz lesz, de olyan égbe kiáltó dolgok történtek, és azért látszik, hogy az igazságszolgáltatás már most elkezdett mozgolódni, mégpedig a új kormány még sehol nincsen.
[00:43:56]Tehát hallunk arról, hogy megállítottak átutalásokat, amik külföldre mentek, satöbbi, satöbbi.
[00:44:04]Tehát itt én azt gondolom, hogy az emberek jóérrzését ezzel lehet növelni, hogyha azt látják, hogy itt aki büntet tendő dolgot tett, azt elkapják.
[00:44:20]Még akkor is, hogyha nem emlik föl a nem tudom micsodát holnap.
[00:44:24]Tehát a politika az egy komplikált dolog, amihez én nem értek, de azt gondolom, hogy itt nagyon okos politizálásra van szükség, hogy ezt a dolgot, ezt valahogy egyensúlyba lehessen tartani.
[00:44:38]Ehhez most csatlakoznék én, hogyha a vagyon visszaszerzés szóba került, mert ezt megfogalmazhatjuk tágabban is.
[00:44:44]Tehát amit igazságtétel néven lehet emlegetni, az egy még tágabb kategória.
[00:44:51]Erre vannak ígéretek és van egy hatalmas társadalmi elvárás is.
[00:44:54]És társadalmi költségei nyilván vannak, de más ez más probléma, mint a a költségvetési kiadások kérdése.
[00:45:02]Ez egy nagyon komplex dolog, és eltér a szokásos rendszerváltások utáni igazságtételi helyzetektől, amivel most mi szembesülünk vagy amivel az ország szembesült 89-ben, mert ha visszaemlékszünk, akkor azzal szembesültek, hogy korábbi évtizedekben a legszörnyűbb bűncselekményeket követték el, tehát tömeggyilkosságoktól kínzásokon állt a legnagyobb szörnyűségek.
[00:45:26]Most szerencsére nem ilyen típusú bűnökkel kell kezdeni valamit, de áldozatok most is vannak, és nagyon heterogén az áldozatok köre.
[00:45:35]kezdve a az állami intézményekben abúzált gyerekektől, fiataloktól az állásokból kirúgott sok 10000 emberen állt a felszámolt vagy ellehetetlenített kisegyházak, kulturális intézmények, médiavállalkozások, civil kezdeményezések és sokkak ellen büntetőeljárást indített indítottak ellenzéki tevékenység miatt.
[00:45:59]Tehát nagyon heterogén áldozati körről van szó, és minden abba az irányba húz, hogy valahogy szükség van valamilyen igazságtételre.
[00:46:07]A az is, amit az előbb hallottunk, hogy a bűn büntetést érdemel.
[00:46:12]Tehát ez egy ez egy nagyon ősi és nagyon fontos jogelv.
[00:46:14]Az is, hogy az áldozatok valamilyen kárpótlást és elismerést igényelnek.
[00:46:22]És van még egy fontos a a megelőzés, tehát annak megelőzése, hogy ez az autokratikus formáció valamikor vissza tudjon szerveződni.
[00:46:30]És ez például összefügg a vagyoni igazságtétellel, mert ez a hatalmas ner vagyon biztosított óriási erőforrásokat a választási kampányban, és azon túl is korlátlan költekezést, és hogyha ez intak megmarad valamilyen formában, az később is hasznosítható.
[00:46:48]Tehát ennek a megelőzése is amellett szól, hogy valamit tenni kell.
[00:46:52]Na most a viszont a probléma, amivel a parlament szembesülni fog, az nagyon összetett, mert ugye bekerült még ide az említett példákon túl az is, hogy a privatizációs vissza, a rendszerváltás környéki privatizációs visszaéléseknek a feltárása bekerült ide az ügynökaktáknak a kérdése.
[00:47:11]Ez mind-mind ebbe a nagy igazságtételi csomagba beleérthető, és nagyon sokféle megközelítést igennyel és igen megosztó.
[00:47:21]Mégis azt mondanám, hogy vannak bizonyos sarokpontok, amiket így le lehet talán cövekelni, hogy hogy az információs kárpótlás bármilyen téren is az az helyeselhető és az jó.
[00:47:32]Tehát ha arra megy ki a privatizációs visszaéléseknek a vizsgálata, hogy feltárjuk, hogy mi történt, hogy megismerjük, ha arra megy ki az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, hogy szembesüljünk a múlttal, hogy jobb jobban tudjunk ítéletet alkotni, akkor és hogyha ennek meglesznek a jogilag szabályozott keretei, akkor én ezt én ezzel együtt tudok.
[00:47:56]Azt gondolom, hogy ez egy tud helyes irány lenni, hogyha ez abba az irányba megy, hogy valamilyen boszorkányüldözés induljon el, vagy az indulat és a bosszú vezéreljen valamilyen felelősségre vonást, pláne visszamenőleges felelősségre vonást, akkor azt gondolom, hogy az egy teljesen helytelen helytelen irány.
[00:48:15]Tehát, hogy itt a itt a két szélsőség között kéne elavérozni.
[00:48:20]Az egyik, hogy elmarad, megint csak be ígérett marad, és semmi nem történik.
[00:48:24]A másik, hogy elmegy egy jogilag nem szabályozott, bosszú vezérelt irányba.
[00:48:27]És itt a itt azért a jognak nagyon jól kimunkált elvei vannak, hogy mondjuk a büntetőjogot nem lehet a jogállammal ellentétesen igénybe venni.
[00:48:39]Az nem nem hiszem, hogy lenne olyan komoly jogász, aki azt mondja, hogy büntető jogban visszaható hatályú szabályokat lehet alkotni, vagy az elévülési időt meg lehet manipulálni, barkácsolni akármilyen társadalmi célok érdekében.
[00:48:52]leg újszerű probléma valóban a vagyon visszaszerzésnek a kérdése, mert itt arról van szó, hogy szemben a tocsik per zsömlés mennyiségével itt a a nemzeti vagyon közel 50%-a került ilyen nervagyon alá, amit politikai tulajdonnak is szokás nevezni.
[00:49:10]Ez egy ilyen államosítással kevert privatizáció volt, de a vége mindig az, hogy nerhez hű egyének és vállalkozások ingyenesen vagy kedvezményekkel ellen jutottak valamilyen vagyoni ellenszolgáltatáshoz a közvagyon terhére, amelynél nekik semmilyen kockázatot nem kellett vállalni, semmilyen invenció tehetséget nem kellett beletenni.
[00:49:36]A kockázat az állam oldalán volt, és és mérhetetlen vagyonok halmazódtak így fel, amelyek se nem minősülnek a hagyományos értelemben magántulajdonnak, mert nem a tulajdonos rendelkezik felette.
[00:49:51]Lásd, ha valaki elválik, vagy vagy öröklés van, akkor a politikai főnökök mondják meg, hogy kihez fognak ezek a vagyontágyak kerülni.
[00:50:00]Tehát nem úgy viselkedik, mint egy egy magántulajdon.
[00:50:03]és a de nem is köztulajdon, mert nem a közérdeket és a köz javakat szolgálja, hanem hanem magán érdekeket szolgál, és ezzel kell valamit kezdeni, és ezzel minden bizonnyal fog is valamit kezdeni az új parlament.
[00:50:16]Sok koncepció van a van már kidolgozva.
[00:50:19]Én is közreműködtem egy ilyennek a a ki a kidolgozásában.
[00:50:25]Egy részét pedig elvégzi a piac, azt a szemünk előtt zajlik, ahogy elértéktelenednek ezek a vállalatok, és a piac meg beárazza, ha jól érzékelem, hogy hát emögött nincs teljesítmény, hanem hanem indokolatlan állami ö beavatkozás generálta ezeknek a teljesítményét, és ez megszűnik, akkor azt a piac érzékeli.
[00:50:46]Tehát sok sok ilyen is várható.
[00:50:48]Ez egy nagy feladat lesz a jogalkotóknak, a szakértőknek, és tényleg a a két szélsőség között kell manőverezni, hogy ne ne menjen egy egy bosszú szomjas vagyonelkobzássá, meg meg statáriális eljárásokká, de legyen valahogy mégis hatékony.
[00:51:10]Nyilván ez nem lesz ilyen szép, ahogy elmondtam, de talán el lehet-e vicélni valamilyen módon egy igazságosabb rendszer fölé.
[00:51:18]abszolút szociális.
[00:51:22]Hát én azt gondolom, hogy amit eddig elmondtatok, az uralja a közbeszédet, tehát a vagyonvisszaszerzés meg a korrupció csökkentése per megszüntetése.
[00:51:30]Talán itt amit ki lehet emelni az ugye a hát a gyermekvédelmi intézményekben megtörtént.
[00:51:35]Tehát enyhén szóva visszaélések, amikre ugye nagyon várja most a közvélemény a megoldást, illetve hát a leendő szociális és családügyi miniszter is ugye kiemelte, hogy ezt ugye kiemelten fogják vizsgálni.
[00:51:48]Nyilvánvalóan eső egyik napról a másikra megy, viszont hogyha itt eredményt érdekel, akkor az mindenképpen egy nagyon pozitív dolog lesz, hogy egyáltalán nem eltusolni akarják ezeket a dolgokat, illetve hogy mit lehet megvalósítani.
[00:51:59]Szerintem azért van elég sok olyan technikai dolog, amit mondjuk úgy viszonylag könnyen meg lehet azért valósítani.
[00:52:04]A szociális szférában szerintem olyan tekintetben úgymond könnyű bármit is csinálni, hogy eddig egy teljesen elhanyagolt terület volt.
[00:52:12]Tehát hogy ott aztán tényleg bármit, hogyha csinálunk, az már jó.
[00:52:19]nagyon sok hát Facebook csoportot olvasok, illetve így a szakembereknek az igényeit így olvasom, és ugye például nagyon nagy igény van ennek a kifogástalan életvitelvizsgálatnak az eltörlésére.
[00:52:30]Tehát ez majd egy ilyen technikai dolog, ami ugye növelni az elégedettséget.
[00:52:34]Nyilvánvalóan a szociális szférában is ígértek egy bérrendezést, ami megint csak nem egyik napról a másikra megy, de azért egy egy ilyen hangulat javító hatása mindenképpen van még akkor is, hogyha nem lesznek egyből ilyen hatalmas javulások.
[00:52:46]Ugye a teljes ellátórendszert is jó volna azért feltérképezni, illetve átállni egy olyan működésre, hogy a hogyha mondjuk a szociális munkánál maradok, akkor legyen idő a kliensekkel vagy az ügyfelekkel ugye foglalkozni, ne csak krízishelyzetekre tudjon reagálni a rendszer, minél inkább mondjuk a gyermeket a családban kellene tartani, tehát hogy megakadályozni azt, hogy kiemeljék.
[00:53:10]Ö ezek mind-mind azért kicsit hosszabb távú dolgok, de azt gondolom, hogy azért azért vannak olyan lépések, amik ilyen hát olyan pozitívabb hangulatot kelthetnek.
[00:53:20]És hát még nem szóltam az egészségüről meg az oktatásról, ami szintén egy ilyen nagyon-nagyon tehát olyan terület, ahol rengeteg elvárásuk van az embereknek, és ugye most nagy öröm, hogy ugye külön minisztériuma is lesz mindkét területnek.
[00:53:31]Ö ezek is egyébként nagyon hosszútávú dolgok nyilvánvalóan, de én azt látom, hogy már csak az is ilyen nagy, nagyon pozitív érzéseket hoz, hogy egyáltalán külön minisztriumot kaptak ezek a területek.
[00:53:44]Úgyhogy úgyhogy én azt gondolom, hogy most így nagyon pozitívan indulunk és valóban a legtöbb intézkedés szerintem azért egy hát ugye három-öt év, de hogyha mondjuk egy oktatás vagy egészségügyi rendszert nézek, akkor szerintem azért talán egy 10 év is, mire az beérik, vagy több.
[00:53:59]Úgyhogy ezt és ugye ehhez nyilvánvalóan nem biztos, hogy a Tisza kormány lesz 10 év múlva is, tehát hogy ezt valahogy úgy kellene megalkotni, hogy egy kormányokon átívelő elv legyen, hogy az egészség úgy mondjuk érték, az oktatás érték, a humán erőforrás érték, tehát hogy valahogy egy ilyen hosszútávú együttműködést kellene megvalósítani, vagy értéké tenni ezeket a dolgokat.
[00:54:20]Hát tehát egy nemzeti minimumot fog kijelölni.
[00:54:23]Így vanigen.
[00:54:23]Telik az idő.
[00:54:23]Egy kérdésem lenne, igen, nem elég válaszolni, csak ez szerintem sokakban motoszkál még, hogyha így konkrétan nem is fogalmazzák meg.
[00:54:32]Lehet egyszerre növekedést garantálni, miközben egy igazságosabb újraelosztást is ígérnek, vagy először tehát, hogy hogy ez működik-e egyszerre, mert hogy tényleg a programban azt látjuk, hogy akkor lesz gazdasági növekedés, meg lesz mindenre pénz, hogy ez így létezik-e a valóságban, vagy egy ilyen nagyon jó állom, növekedés és igazságosabb újrálosztás.
[00:54:54]Persze, hogyne.
[00:54:56]Szuper.
[00:54:57]Ez ez működik, csak az ütemezés a kérdés.
[00:55:02]Tehát nem azonnal.
[00:55:02]Jól értem.
[00:55:04]Én szerintem legalábbis nem.
[00:55:04]De én nem vagyok.
[00:55:06]Mielőtt bárki gondolná se, nincs semmi közöm a kormányhoz, még tanácsadó se vagyok, még nem is beszéltem velük.
[00:55:14]Ezt nagyon helyes tisztázni.
[00:55:14]Bár most már nem annyira veszélyes, mert sosem tudni.
[00:55:18]Mondjuk négy-öt hete lett volna ilyeneket kijelenteni.
[00:55:22]Érdekes kérdés.
[00:55:22]És ugye az uniós pénzekről már beszéltünk, mint pénzbevételi forrás.
[00:55:26]De itt majd a jogi részére vagyok nagyon kíváncsi.
[00:55:29]Ugye ezek a szuper mérföldkövet, tehát alapvetően ugye a jogállamisági kritériumok lehet, hogy hülye kérdés, de mennyit oldanak meg azokból a jogi intézkedésekből?
[00:55:40]Tehát mennyire leszünk tényleg jogállam, hogyha ezeket a szupermérföldköveket betartjuk?
[00:55:44]És mit kell majd még hozzátenni?
[00:55:46]Ez majd a következő blokk.
[00:55:51]Szerintem a jogállam helyreállítása az uniós elvárásoktól függetlenül egy belső elvárás és és itt óriási lehetőségek vannak a a helyreállításban, de összefügg valóban, ahogy a kérdésed is jelzi, az uniós követelményekkel.
[00:56:11]Talán annyit így így röviden érdemes említeni, hogy hogy miből szár származnak ezek a az elvárások.
[00:56:18]Szerintem itt a teremben már mindenki annyi olyan értelemben uniós jogi szakértő, hogy tudja, hogy van olyan hetedik cikk szerinti eljárás, amit azért vezettek be, hogy hát az uniós jogot nem elveket, nem tiszteletben tartó államokat valahogy hogy féken tartsák, de ez nem bizonyult működőképesnek.
[00:56:40]És ezután jött be az, amire a kérdésedre utaltál, egy jogállamisági eljárás, ami minden tagállamon számon kéri azt, hogy feleljen meg bizonyos követelményeknek az igazságszolgáltatás függetlenségével összefüggésben, a médiaszabadsággal összefüggésben, a korrupcióval összefüggésben és a fékek és ellensílyok rendszerével összefüggésben.
[00:57:00]És amelyik tagállam ezt ennek nem felel meg, az uniós forrásoktól esik el, és Magyarországgal pont ez a helyzet.
[00:57:10]De ehhez tegyük hozzá, hogy az uniós forrás, illetve hát a a költségvetési kihatása nem csak ennek van, hanem egyedi EU bírósági ítéleteknek is.
[00:57:18]Tehát amikor konkrét ügyben ho ítéletet az Unió bírósága Magyarországgal szemben, és Magyarország nem hajtja végre, annak lehet pénzügyi következménye, és van is pénzügyi követ.
[00:57:31]Tehát ezekből áll össze a dolog.
[00:57:33]És innen látjuk, hogy mi az, amiket elvár az Unió Magyarországgal szemben, de ezek nagyjából olyan olyanok, amik valójában a Tisza programjában is is tükröződnek.
[00:57:44]A a nagy többségük olyan, tehát a az alapítványi egyetemek helyzetének rendezése, a médiaszabadság biztosítása és a és a propagandamédia felszámolása.
[00:58:01]De még a az LGBT jogoknak a a kérdéseit is ide lehet ide lehet sorolni.
[00:58:04]És aztán a a az alapjogi kérdéseken túl is, tehát a társadalmi kohézió biztosítása, a roma programnak a az asztalra való letétele és aztán végrehajtása és és szegénységgel kapcsolatos elvárások is szerintem összefésülhetők a kormányzati elgondolásokkal.
[00:58:30]De de még azt hiszem, hogy a a menekült jog terén is, ahol nagyon erős uniós elvárások vannak, ott sem gondolom, hogy szakítópróbára kerülne sor.
[00:58:38]Én itt érzékeltem a leginkább, hogy hogy a hogy a kommunikáció szintjén nem van ütközés a az uniós elvárások és a programszintjén is, hogyha jól emlékszem, ugye június 1jétől még szigorúbb lenne a bevándorláspolitika Magyarországon és már az itt lévő itt dolgozó harmadik országban ilyenek maradhatnak, de már nem jöhetnek be.
[00:59:06]Igen.
[00:59:06]Ez egyébként hogyan befolyásolja azt a ez ez ez mindig egy ilyen sikamlós kérdés volt azt a büntetést és az Európai Uniós büntetést.
[00:59:12]Ezt akart mondani, hogy hogy ketyeg a büntetés, az országnak fizetni kell, mert nem teljesíti az elvárásokat.
[00:59:18]Itt van a a Tisza lendű Tisza kormány részéről másfajta kommunikáció, mint amit az unió elvár, de meglátjuk, hogy ez hogy ez hogy lesz közelítve egymáshoz.
[00:59:31]Nem hiszem, hogy ez hosszú távon fennmaradhat ez a ez az ütközés, de ezt leszámítva én a többi ponton azt látom, hogy egy irányba húznak a dolgok.
[00:59:39]És ezen túl van egy csomó olyan terület, amben nincs uniós elvárás, de muszáj rendbe tenni, fundamentálisan rendbe tenni.
[00:59:52]Ilyen például az ügyészség státusza.
[00:59:54]899-90 óta ez megoldatlan.
[00:59:54]Ez az egyetlen nagy alkotmányos intézmény, amit a rendszerváltás után nem sikerült valamilyen demokratikus modellbe átalakítani.
[01:00:06]Ilyen a helyi önkormányzatok autonómiájának helyreállítása.
[01:00:10]Ezek ilyen szinten nincsenek az uniós listákon, de ide tartozik ez is, hogyha az a kérdés, hogy a jogállom helyreállítása és még sok minden más.
[01:00:20]Tehát a a programban én azt látom, hogy egyrészt helyreállítási ígéretek vannak.
[01:00:24]helyre állítjuk azt, ami itt el lett rontva és abuzálva lett, és vannak újítási elgondolások is.
[01:00:35]Az ügyészség ilyen, de ilyen lehet akár a gyerekjogi ombuc van, meg a betegjogi ombucvannak a bevezetése.
[01:00:40]Ez mind jó irányba húz.
[01:00:42]A jogállamiság helyreállítása, egy demokratikusabb rendszer.
[01:00:49]De ezek nem helyreállító, hanem újító dolgok.
[01:00:51]és majdnem elfelejtettem a választójogot, az is ebbe a csomagba tartozik.
[01:00:55]Érdekes módon nincs az uniós elvárások között, holott hát a magyar választási rendszer annyira el lett torzítva közismert módon, hogy hogy ezt rendbe ezt is rendbe kell majd tenni.
[01:01:13]Csak egy mondatot, ha hozzátehetnék ehhez, hogy ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala az gazdasági erőt is hoz.
[01:01:21]Ühüm.
[01:01:21]Tehát ha van egy működő igazságszolgáltatás, ahol lehet azt tudni, hogyha valaki polgárjogi viszonyokban csallóbb, hazudik, akkor azt meg fogják fogni.
[01:01:32]Tehát ez növeli a bizalmat megint csak, és ebből lesznek beruházások, ebből lesz fejlesztés.
[01:01:38]Az egyik dolog, amit szerettem volna.
[01:01:40]Második dolog, már ennek nem vagyok szakértője, tehát lehet, hogy rosszat mondok, de az én ismeretem szerint az a ítélet, amit Magyarország ellen hoztak a a bevándorlók kapcsán, az nem arra vonatkozik, hogy Magyarországon bevándorlókat kell elszállásolni, hanem arra vonatkozik, hogy aki ide menekültként érkezik, az tisztességes elbánást kapjon.
[01:02:03]Tehát mindössze ennyi, ami amit az unió e tekintetben követel tőlünk, és ami miatt nekünk a bírságot fizetni kell, az, hogy ezt nem vagyunk hajlandó ezt a tisztességes elbánást biztosítani a a menekülteknek.
[01:02:20]Ugye a politikai kommunikációban kényelmes volt a bevándorlóknak a felmutatása 2015-ben.
[01:02:24]Én úgy emlékszem, hogy akkor szüntettük meg alapvetően a menekülttáborokat és ott egyébként az ellátásukat a a menekülteknek.
[01:02:33]kérik szám például amennyire én tudom.
[01:02:36]Ezt azért sem akartuk még véletlenül se újjá építeni, mert hogyha valaki bejön az Európai Unióba, akkor ugye már az Európai Unió területén kell hát igazából neki lehetőséget adni, és ugye Magyarország ebből mindenféleképpen és szempontból ki akart maradni.
[01:02:57]Ugye az Unión belül is nagy viták vannak a kvótarendszerrel kapcsolatban, tehát ott már régen nem ott tartunk, mint amit Orbán Viktor mondott, hogy gyakorlatilag ők az egyetlen védőbástjái Európának, és a bevándorlókat csak ők szeretnék kívültartani az országhatáron.
[01:03:13]Úgyhogy ilyen szempontból ez ez abszolút igaz és jogos.
[01:03:18]És a amiben Magyar Péter szigorítást írt, az azt hiszem, hogy nem is feltétlenül ebbe a kategóriába tartozik, de de azt mindenképpen érdemes vagy érdekes megjegyezni, hogy ez a az első dátumok egyike, amit tudunk, hogy egy intézkedést mikor fognak bevezetni.
[01:03:34]És ez szerintem a a politikai fontosságát mutatja, hogy és a politikai kommunikáció, ahogy te is mondtad, fontosságát mutatja, hogy Magyarországon azt feltételezzük, hogy ebben nem kell és lehet társadalmi vitát továbbra sem lefolytatni, hanem itt értjük, hogy a társadalmi többség valamit elvár, akkor ebben cselekedjünk azonnal.
[01:03:56]Ugye ez én én se biztos, hogy mindent 1000%-osan csak egy mondatot, ha már ez így szóba került, hogy a a magyarországi az elmúlt másfél évtized magyarországi menekültpolitikájával kapcsolatban nem az unió bírósága az, amelyik a leg jobb képet adja, hanem a straszburgi bíróság, az Európa tanácsh tartozó straszburgi bíróságnak a menekült ügyben hozott döntéseit érdemes fölidézni, amelyek elképesztő embertelenségről ől adnak tanú bizonyságot, amit a magyar hatóságok elkövettek, tehát éheztetés, alapvető egészségügyi ellátás, megtagadás a gyerekes családoktól és sok esetben kínzás.
[01:04:38]Tehát a az uniós elvárás az tényleg teljesen más szint, és Magyarország ezeket a legelemibb emberi elvárásokat sem teljesítette visszatérően egymás után sok ügyben ezt megállapította a bíróság.
[01:04:51]Tehát innen indulunk tulajdonképpen alapvetően nem maradt sok időnk, úgyhogy arra foglak kérni titeket, nagyon egyszerű feladat, hogy mik a rendszerváltás alapjai szerintetek egy kötőkép mondatban összefoglalva?
[01:05:12]Hát szerintem szociálpolitikai szempontból ez a esélyegyenlőség, ez nagyon-nagyon jól hangzik.
[01:05:17]Én ezt azt úgy tudnám, vagy azt mondanám első lépésnek, hogyha megerősítenénk vagy visszaállítanánk olyan támogatási elemeket, amik nem csak adhatók, hanem mondjuk normatív módon megfelelő szabályok alapján járnak.
[01:05:30]Tehát ugye nagyon sok ilyet megszüntetett ugye az előző kormány.
[01:05:35]Nagyon furcsa azt mondani, hogy előző kormány ugye a rendszeres szociális segély, a talán lakásfenntartási támogatásnak hívták, tehát minden olyan nagyon sok olyan elem lett diszkrecionális, illetve mondjuk önkormányzatok által adható vagy vagy elbírálható, ami ami ugye korábban normatív alapokon járt, és mindjárt be fogom fejezni.
[01:05:59]Szóval, hogy azt gondolom, hogy ha láttuk a szavazat ára című filmet, akkor ott láthattuk ezt a kiszolgáltatottságot, ami ebből ered.
[01:06:07]Tehát, hogy a hogyha nem arra szavazok, akire mondjuk a polgármester mondja, akkor nem kapok közmunkát, nem kapok támogatást satöbbi.
[01:06:13]Tehát azt gondolom, hogy ezt a kiszolgáltatottságot ezt ezzel lehet csökkenteni, hogy vannak bizonyos támogatások, amik járnak.
[01:06:18]Nem az adott polgármestertől vagy önkormányzattól függ, hogy járnak-e, hanem központi szabályzások alapján.
[01:06:25]És szerintem ez egy ez egy fontos első lépés lenne ehhez ahhoz, hogy a NER NER tudjon visszatérni.
[01:06:33]Ahhoz, hogy valaki a gazdaságban sikeres legyen, az nem adományokra van szükség, hanem tisztességes, mindenki számára egyenlő feltételeket biztosító versenyre.
[01:06:47]Hát adományból még senki nem lett sikeres vállalkozó.
[01:06:51]És és ha ezt a egyenlő feltételeket biztosító erős versenyt tudna biztosítani a kormány, akkor a magyar gazdaság egy teljesen más pályára kerülne, és sokkal gyorsabban tudna fejlődni, és a kormány pedig nem a gazdaságra fókuszálná az energiáit, hanem azokra a területekre, amit a magánszektor, a piacgazdaság nem tud, vagy csak nagyon kevés mértékben tud megoldani.
[01:07:20]Például igazságszolgáltatás, például oktatás, például egészségügy, például vasút, és szerintem erre minden remény megvan, mert azt a kormányprogram világosan kijelöli, hogy ebbe az irányba akar haladni.
[01:07:34]Most nehéz helyzetben vagyok, mert azt mondtad, hogy egy-két mondatunk van, és én erre erre készültem a leginkább, hogy majd rendszerváltás jogi részét lehet négy.
[01:07:43]Igen.
[01:07:45]Kifejem a kérdésekből egy kis időt átok, ugye?
[01:07:50]Persze azt mondanám, hogy először bontani kell, le kell bontani az alaptörvénynek az autokratikus struktúráját, ki kell szedni belőle azokat a rendelkezéseket, amiket eg demokratikus államban elfogadhatatlanok.
[01:08:05]Ezek részben alapjogsértő rendelkezések, hajléktalanok, menedékkérők, más rászorulók, szexuális kisebbségek.
[01:08:10]ide tartoznak ideológiailag elfogadhatatlan elvárások, amit az állami tisztségviselőkkel és és a közoktatással szemben is vár az alaptörvény.
[01:08:21]És ide tartozik elsőrendűen azoknak a a közjogi tisztségviselőknek a kérdése, akikről a bevezetőben említettünk.
[01:08:29]És most mivel nincs rá idő, nem tudom ezt szépen elmesélni, hogy ez hogy milyen milyen megoldásokkal jöhetnek szóba ennek a rendbetételére.
[01:08:40]maradjon az, hogy akkor kell egy egy bontási folyamat valamikor az elején, tehát nem sokkal a parlament megalakulása után szerintem, és utána jöhet egy építkezés, egy hosszadalmasabb folyamat, ami társadalmi részvételt igényel, ami amin alaposabb megfontolást igényel, és ami arról szól, hogy hogy lehet tartósan egy jogállami rendszert létrehozni, és akkor itt fog bejönni a választási rendszer megreformálása, az ügyészség helyzetének rendezése és az önkormányzatoknak a és minden más ezt most így modellszerűen elválasztottam, hogy van egy bontás az elején és van egy hosszadalmasabb építkezés.
[01:09:18]Ez nyilván a valóságban nem így fog működni, csak valahogy el tudjuk ezt képzelni, hogy ez ez hogy legyen.
[01:09:24]És akkor most ezt akkor nem mesélem tovább.
[01:09:31]Igazából bennem az van kérdésként, hogy már az én rövid életem alatt is, nem annyira rövid, mint látszik, több rendszerváltás történt és ezeknek a rendszerváltásoknak szerintem itt is feszegetett alapjait.
[01:09:49]Mi is másolták el, vagy tehát épült ki rendszer, de mondjuk elszámoltatás soha nem volt.
[01:09:54]Van egy ilyen igényünk, van egy igényünk.
[01:09:56]Én azt gondolom, hogy a 89-es rendszerváltással kapcsolatban is, hogy azt is tisztázzuk, tehát hogy ott ott is igazából történt, és most van egy nagyon nagy bizakodás, hogy most tényleg megtörténhet.
[01:10:10]Most nagyon remélem, hogy ilyen választási törvény módosítás az például azt gondolom, hogy a az alapköve kell, hogy ennek legyen, mert különben politikai kommunikációban még végtelen sok rendszerváltást fogunk átérni, én azt gondolom.
[01:10:23]Te most kinyitnám a nézők felé is a kérdéseket, mert én már sok választ kaptam.
[01:10:31]Képpen két kérdésem lenne.
[01:10:31]Az egyik az, hogy mi újság a külpolitikával.
[01:10:39]Magyarország egész sajátos külpolitikát folytatott ideig.
[01:10:41]Mi várható a 100 napban?
[01:10:45]A másik dolog az ugye 60, tehát 90-ben kialakult egy több párt rendszerű parlament működött.
[01:10:51]Utána ezt felváltotta egy egypárt rendszerű parlament.
[01:10:55]Jelenleg is felváltottuk egy egypárt rendszerű parlament.
[01:10:58]Mikor várható, hogy lesz Magyarországon egy több pártrendszeri demokrácia, egy több pártrendszeri parlamentel?
[01:11:08]Húzam magamra, mint politológus.
[01:11:12]Alapvetően az, hogy mi lesz a a külpolitikában, az én azt gondolom, hogy vannak ugyanúgy kérdéseink, mint majdhogy nem minden más területen.
[01:11:18]Lehet abból következtetni, hogy mik voltak az első mozgások, meg mit ígért Magyar Péter.
[01:11:26]Szerintem a nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzottakat érdemes talán meg az azóta elhangzott ilyen sajtótájékoztatókat figyelemmel kísérni, mert ugye a választási kampányban a legtöbb ilyen helyzettel kapcsolatban az volt a válasz, hogy ezek olyan kérdések, amiket majd beszéljünk meg utána.
[01:11:40]Alapvetően a a külpolitikában ugye ő azt ígérte, hogy mindenkivel jóban maradunk, akivel eddig is jóban voltunk, és majd leszünk jóban még azokkal, akikkel eddig nem.
[01:11:51]ami számomra egy kicsit lehetetlen helyzetnek tűnik, de azért azt is láthatjuk, hogy a az ilyen történelmi előképek Magyarország általános helyzete a világban, az Magyar Péternek a a nagyon fontosak.
[01:12:03]Tehát ugye a visegrádi négyeknek a az újraélesztése, az erősebbé tétele ugye beszélt az osztrák-magyar monarchia fontosságáról.
[01:12:14]egyébként kifejezetten kellemetlen helyzet helyzetben azt hiszem a horvátok vagy a horvát kérdésre ami nem biztos, hogy szerencsés külpolitikai kérdésekben azért látható vannak biztos, hogy jól meggondolt mondatai, mondjuk ilyen a Natánahoval kapcsolatos kijelentéseik, amiben én biztos vagyok benne, hogy ő is amint bzokik ebbe a feladatba, talán egy picit konzervatívabb lesz, de konzervatív politikát fog folytatni és ebben sem feltétlenül látok tehát ugye az Európai Unióval kapcsolatban is mindig megtartja magának azt a kijelentést, hogy persze az unió tagjai vagyunk.
[01:12:51]És ebben a tekintetben én azt gondolom, hogy ez egy sokkal nyugtatóbb helyzet, mint a az Orbánkormánynak a kijelentései voltak, de azért majd tehát, hogy ugyanúgy megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat, amivel kapcsolatban még a nemzetközi sajtó is csak puhatolózva írt cikkeket, tehát hogy nyilván nagyon üdvözlik, hogy kormányváltás van és és alapvetően ugye a az szélső jobb elterjedésének az egyik megállításának kulcspontját látják most Magyarországban, de azért óvatosan megjegyzik, hogy Magyarország innentől kezdve sem lesz a az Uniónak a legfűségesebb partnere, vagy ilyen legszófogadóbb partnere, azt gondolom.
[01:13:30]Úgyhogy ilyen szempontból tapogatózni tudunk, de tehát hogy egy ilyen izgalmas, érdekes külpolitika olyan szempontból is izgalmas a kérdés, hogy szerintem azért nem nem ez lesz majd a meghatározó kommunikáció ide haza, és ez nem is biztos, hogy probléma.
[01:13:45]Tehát az a fajta külpolitikai érdektelenségünk, ami jellemez minket, az nem biztos, hogy jó, de az, ami a kampányban volt, az pedig talán már egy túlzás volt, amit ugye az Orbán kormány kampánya vetett ide.
[01:13:55]És akkor a másik kérdés meg szerintem már inkább hozzátartozik.
[01:14:03]Ö valamennyire jogászként én a annak nagy jelentőséget tulajdonítok, hogy kezdettől fogva az világos volt, hogy itt egy európai elkötelezettségű, uniós elkötelezettségű parlamenti többség lesz, és vége van a a keleti autokráciákhoz való közeledésnek.
[01:14:25]Tehát, hogy Magyarországnak a demokratikus jogállamok körében van a helye, ez egy másodpercig se kérdés.
[01:14:30]Szerintem ez a legfontosabb.
[01:14:30]Én látva az előzményeket, hogy honnan honnan indultunk, én már azt annak is nagy jelentőséget tulajdonítok, hogy hogy ki lett mondva, hogy Ukrajna esetében Oroszország az agresszor, a nemzetközi jogot sértő agresszor.
[01:14:45]Ez sokáig, ez is nem volt világos, hogy kinek mi a pozíciója.
[01:14:50]Szerintem most ez egy nagyon fontos lépés, hogy hogy ebben is ebben is ez megtörtént.
[01:14:55]Teljesen plurális demokrácia majd.
[01:15:02]Igen.
[01:15:02]Teljesen igaza van, hogy hogy a mai parlamentben hát nem egy egy plurális pártrendszert látunk.
[01:15:07]Messzire vezetne ez nem is az én területem, hanem politológusoké.
[01:15:12]De ugye a mai parlamentben, a mai parlamentben nincsenek baloldali pártok, balliberális baloldali pártok.
[01:15:20]De én úgy úgy én úgy olvasom a magyar közéletet, hogy a magyar baloldali és baliberális pártok összeomlását elsősorban ők maguk okozták.
[01:15:29]És itt egy hosszú idő lesz, amíg ennek valamilyen újjáépülését és megjelenését fogjuk látni a közéletben, és nagyon nagy szükség van rá, hogy ez, hogy ez idővel kialakuljon.
[01:15:44]A jog ehhez keveset tud technikai szinten hozzátenni.
[01:15:47]A választási rendszer megváltoztatása ebben biztos, hogy segíthet.
[01:15:51]Tehát ha arányosabb lesz a választási rendszer, az az a ez ez előmozdíthatja ezt.
[01:15:56]Ez hosszú-hosszú idől és a a tisztán arányos rendszernek is megvannak persze a hátrányai, most nem fogok belemenni, de mindenképp abba az irányba érdemes mozdulni, és hátha a társadalmi folyamatok úgy buzognak, hogy hogy kialakul majd egy plurálisabb eg parlamenti pártokból álló rendszer.
[01:16:17]Szóval technikai kérdés itt fontos, tehát a jelenlegi választási rendszer az alapvetően az embereket is, a választókat is tolta abba az irányba, hogy az egyik ellen vagy a másik mellett szavaznak leginkább valaki ellen, és ez a két pártrendszernek a kialakulását tudja leginkább támogatni.
[01:16:37]Egyrészt ez, másrészt ugye az, hogy ez az elmúlt 16 évben hogyan és milyen gyorsan esett le a pártoknak, és hogyan irányították a saját szavazóikat a legerősebb felé, amiből végül egyébként valóban a a Tisza jött ki, az is, hogy hogyan adaptálódtak ahhoz a helyzethez, amit a az Orbánkormány már a nulladik pillanattól a magáévá tett, hogy a az ideológiai fölényt kialakította ugye a a NER keletkezésével, meg a Nenyzeti együttműködés is nyilatkozottal együtt elkezdtük megtanulni, hogy a baloldal meg a liberalizmus az hol rossz.
[01:17:12]Ugye ezeket a szavakat átírták, kisajátították, és ehhez képest a az ellenzéki pártok utólag visszanézve nagyon könnyű azt mondani, nem reagáltak elég gyorsan.
[01:17:25]Egyrészt én azt gondolom, hogy azért ők nagyon sok mindenben azt gondolták, hogy ezzel a kétharmaddal bár meg lehetne tenni mindent, de majd nem fogják.
[01:17:32]Ö, és aztán lett, ami lett.
[01:17:36]Másrészt pedig általában reagáltak az Orbán kormányra, és nem feltétlenül építették meg azt az ideológiát.
[01:17:43]Nem, nem beszéltek annyira ezekről.
[01:17:46]A, amivel a választóiktól is olyan szempontból eltávolodtak, hogy már nem nem ez volt a fontos, hanem hogy ki váltja le Orbán Viktort.
[01:17:56]A kutatásokat megnézzük, akkor alapvetően mind baloldali és mind liberális szavazók léteznek.
[01:18:01]vannak Magyarországon olyanok, akik ettől függetlenül az elmúlt 16 évet túlélték, vagy mondjuk így.
[01:18:09]Ö képviseletük jelenleg én azt gondolom, hogy látható nincsen az, hogy de abban nem értek egyet feltételő szerintem először a a technikai hátteret is meg kell adni, tehát a választási rendszer módosítása nélkül én azt gondolom, hogy nincsen rendszerváltást, mert akkor valóban a két pártrendszerben fogjuk kettő.
[01:18:31]Ezt mondom én is.
[01:18:34]Igen.
[01:18:34]Igen.
[01:18:34]És aztán és aztán abban viszont meg teljesen egyetértek, hogy hogy az hogyan és mikor szervezi magát mind a baloldal, mind a liberális oldal.
[01:18:45]Hát ez egy jó kérdés.
[01:18:47]Nekem két kérdésem lenne.
[01:18:47]Az egyik kérdésem igazából az elszámoltatással kapcsolatos, hogy mennyire tartják a szerencsésnek, hogy egészen visszamegyünk a 89-es rendszerváltásig és akkor most megnyitjuk az ügynökaktákat.
[01:19:00]Azt tudom, hogy erre évek, évtizedek óta óriási igény van.
[01:19:04]Én úgy gondolom, hogy most nagyon sok ember nagyon annyi haraggyűlölet és minden egyéb felhalmozódót, hogy nem biztos, hogy ezt most kellene, illetve úgy gondolom, hogy nagyon sok olyan embernek az aktája is előkerülhet, aki már nem él.
[01:19:22]megvédeni magát elmondani, akár a saját családtagjainak sem biztos, hogy tudja, tehát hogy a saját családtagoknak sem fogják tudni ezek az emberek megmagyarázni a tettüket.
[01:19:34]És éppen ezért családok, bárkik ugye stigmatizálódhatnak azért, mert egy nagypapa, egy déj nagypapa, nagymama vagy bárki a családban tett olyat, amire most úgy gondolunk, hogy ez nem volt helyes.
[01:19:47]és hogy ez az egész elszámoltatás az úgymond nagy nevektől, és ugye vannak ilyen nagy cégek meg nagy politikus nevek, akik úgy aki akiket mindenképpen mindenki el szeretne számoltatni, de hogy ez mennyire csoroghat le az alsóbb rétegekbe, mennyire ugraszthatja egymásnak az embereket hétköznapi szinten.
[01:20:08]És igazából ez egy kicsit így átvezet a másik kérdésemreől is, ami ami az, hogy milyen lesz a a jelenleg a az új kormányzat és az önkormányzatok kapcsolata Budapest is, illetve az egyéb nagyobb városok önkormányzatával milyen kapcsolat várható?
[01:20:27]Ugyanis ott ott elég elég nagy számú Fidesz szimpatizáns polgármester van.
[01:20:34]majd meglátjuk, hogy ki hova áll át, vagy nem áll át, vagy vagy mit fog csinálni a következő időben, de hogy ugye ott ott azért két pulus látható.
[01:20:46]Én úgy gondolom, hogy ez a rendszerváltás ez alapvetően más, mint a 89-es.
[01:20:51]Több szempontból nyilván, de amire én ki amit én kizernék hangsúlyozni, az az, hogy 89-ben azon kívül, hogy voltak nyilván emberek, akik küzdöttek a rendszerváltásáért, de az alapvetően azért az ölünkbe esett úgy 10 millió emberként.
[01:21:14]Most én nem akarok azokról beszélni, akik akik tényleg ellenzéki pártokat és mozgalmakat alapítottak, de hát azért az egy elég kis része volt a magyar társadalomnak.
[01:21:26]Ez egyik dolog.
[01:21:26]A másik dolog pedig, hogy szerinte a magyar társadalom akkor tudatában volt annak, hogy abba a szocializmusban azért mi még jobban jöttünk ki ebből a dologból, mint mondjuk a keletnémetek meg a csehek meg a bolgárok meg a nem tudom micsoda.
[01:21:40]Tehát ez a KDár rendszer ez azon kívül, hogy az emberek azért nem szerették, de az még azt azért elismerték, hogy a kereteken belül, amit az oroszok vagy a szovjetek ránk kényszerítettek, még azért kihoztuk, amiket lehetett.
[01:21:59]És ez egy nagyon más helyzet most.
[01:21:59]Tehát az, hogy a Tiszapárt azt állítja magáról, hogy gondolom igazuk van, hogy 50000 önkéntes dolgozott pultozni, mit tudom én, újságokat hordani, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[01:22:18]Az, hogy a magyar független médiát emberek 100zrei tartották el kis előfizetésekkel, támogatásokkal, sok mindennel.
[01:22:29]Ez azt jelenti, hogy ez az ország ezt a rendszerváltozást megküzdött pénzével, munkájával.
[01:22:40]És ebből következően én azt gondolom, hogy sokkal nagyobbra értékeli, mint a 89-es rendszerváltást, gondolom én.
[01:22:48]És azt is gondolom, hogy viszont ebből következően nagyobbak az igényei a tekintetben, hogy ez valóban valósuljon meg, és akik bűnösök, azok bűnhödjenek.
[01:23:03]Tehát én azt gondolom, hogy az egyik hibája a 89-es rendszerváltásnak az volt, hogy nem volt elszámoltatás, hogy nem volt az ügynökakták nem voltak szabaddá tévé és sorolhatnám.
[01:23:16]Tehát én szerintem ezt a magyar mai társadalom nem fogadná el, ha még egyszer ugyanazt csinálnánk, mint 89-ben.
[01:23:25]Egy kiegészítést szeretnék, nem azért, hogy akadékoskodjon.
[01:23:29]Állítólag volt egy fülkeforradalom és egy 2010-es rendszerváltás, ahol ugye legalábbis kommunikációsan ugyanezt ezeket a paneleket mondtek.
[01:23:36]Aktívak voltak az emberek változást akartak, lett is új rendszer valamien, de nem demokrácia.
[01:23:44]De nem, én is én is hozzászólnék ehhez a kérdéshez.
[01:23:49]Ög két két dimenzióban vagyunk, hogy hogy viszonyul a mostani rendszerváltás a 89-es, illetve amit a kérdés ténylegesen fölvetett, hogy mit lehet a mostani helyzetben tenni.
[01:24:03]Én leegyszerűsítőnek gondolom azokat az állításokat, miszer 89-ben csak az elitek alkuja hozta a rendszerváltást, és sokkal könnyebb helyzet lett volna.
[01:24:14]Nagyon más helyzet volt, és nehéz összehasonlítani.
[01:24:19]Akkor a korszellem egész Európában abba az irányba húzott, hogy megszűnik egy rendszer, egy szovjet típusú rendszer.
[01:24:26]És ez könnyítette a a magyar átmenetet.
[01:24:29]Most a sokkal nehezebb helyzetben volt a Tisza, mert az orosz elnök és az Egyesült Államok elnöke is az Orbán rendszert támogatta.
[01:24:37]Tehát a korszellem most teljesen más.
[01:24:39]Ez megnehezíti a dolgot.
[01:24:41]akkor megkönnyítette a dolgot, hogy akkor az állampárti reformerek együttműködtek a demokratikus ellenzékkel, és együtt kooperálva, alkukkal, sok kompromisszummal, de minden abba az irányba húzott, hogy egy több párti rendszert fognak megcsinálni.
[01:24:57]Most meg egy konfrontatív ellenoldallal találták magukat szemben, ami az egészet próbálta.
[01:25:02]Tehát ez nagyon más helyzet.
[01:25:05]akkor egy gazdasági csőt, olyan gazdasági csőttömeg volt, amit ma nem tudunk elképzelni, és szerencsére nem kell vele szembesülni.
[01:25:10]Most viszont itt van ez a hatalmas nervvagyon, hogy a ahogy említettük a a az ország pénzének a felét most kicsit populárisan fogalmazva elvették a közvagyonból, akkor más minőségű problémák voltak.
[01:25:27]Tehát nagyon nehéz ezt összehasonlítani.
[01:25:30]A ami a az ügynökaktákat illeti, és a a priv az akkori privatizációs visszaéléseknek a feltárását, én nem mondanám azt, hogy semmi nem történt, mert folyamatosan változott a törvényi szabályozás 90 után, és nyíltak meg ügynökakták, áldozatok férnek hozzá bizonyos információkhoz.
[01:25:51]Tehát nem lehet azt mondani, hogy semmi nem volt nyilvános, hanem azt lehet inkább mondani, hogy nem volt megfelelő, nem volt kellő számú hozzáférés, és ezen van mit javítani.
[01:26:01]Egyetértek azzal az aggodalommal, amit mond, hogy itt családi tragédiák veszélye is fenyegethet, és látjuk, hogy azokban az országokban, ahol megnyitották, ott történtek családi tragédiák pont abból, amit mond.
[01:26:14]De én mégis arra hajlok, ez tudom, hogy nagyon nagyon vitatott, de én arra hajlok, hogy az egykori ügynököknek nincs erkölcsi joguk ahhoz, hogy titokban maradjon az, amit tettek.
[01:26:24]És ö és hát normális esetben különbséget lehet tenni aközött, hogyha valakit megzsaroltak, meg ha valaki önként vállalkozott, ha valaki nem tett jelentést, ami másokat bántanam, mert valaki, tehát hogy nagy minden egy történet egyedi, de én mégis arra hajlok, hogy hogy ezeket a jogunk van jogunk van tudni, hogy hogy ki mit tett a az elmúlt rendszerben.
[01:26:51]Amit én a legfontosabbnak tartok, hogy a egyfelől van a az ügynökakták nyilvánosságra hozatala és a privatizációs visszaélések, hogy itt nem lehet szó szerintem már jogi felelősségre vonásról, tehát itt információ szabadságról lehet szó és az esetleges kivételekről.
[01:27:10]A mostani esetben, a vagyon visszaszerzés esetében, a neres vagyonok esetében pedig igenis jogi felelősségre vonásról is szó kell, hogy legyen.
[01:27:20]Ez egy része lehet büntetőjogi, amikor nincs akadálya, nincs elévülés satöbbi, és más módon is, tehát adójogi, polgárjogi eszközök rendelkezésre állhatnak.
[01:27:32]Tehát itt a jogi felelősségre vonásról is beszélni kell.
[01:27:39]Jól számolom még egy kérdésre, újtatott második kérdésre is.
[01:27:45]Az lenne a kérdésem, hogy nem volt szó a nyugdíjrendszerről, amelyik egyik legégetőbb problémája ma a magyar társadalomnak több más két és fél millió embernek.
[01:27:57]Milyen lehetőségeket látnak egy nyugdíj reformnak?
[01:28:00]Egyáltalán valamifajta lehetőségét látják-e?
[01:28:02]Elképzelhető-e egy svájci integráláshoz való visszatérés, vagy ezt a jelenlegi rendszert kell toldozni, foldozni?
[01:28:13]Hát én anélkül nyugdíj szakember lennék, nekem is van erre néhány á hátöt ötletem.
[01:28:17]Ugye, hogyha a megint csak a Tisza programját nézzük, akkor ott is azt látjuk, hogy nyugdíjemelés, 13-14 havi nyugdíj, férfiak 40, tehát hogy itt is minden nagyon szuper lesz.
[01:28:30]Viszont ugye ugye a Fidesz kormány is mindig arról beszélt, hogy ugye tehát hogy a nyugdíban mindig több és több lesz, tehát a nyugdíjkorhatt nem toljuk ki.
[01:28:39]Viszont ugye az EU-s ajánlások meg mindig ugye azok, hogy hogy a nagy valószínűséggel a jelenlegi demográfiai folyamatok mellett, amik hát úgy tűnik, hogy marad, nyilván nem lesz egy nagy fordulat holnap utántól.
[01:28:50]Valószínűleg a nyugdíjkorhatárt valamiképpen ugye az volna a szerencsés, hogyha kitolnák.
[01:28:57]Nyilvánvalóan amelyik kormány mondjuk ezt meglépi, nem lesz túlságosan népszerű.
[01:29:01]És például pont itt a férfiak 40-nél gondolkodtam el, hogy ugye sok szakértő még a nők 40-re is azt mondja, hogy ezt el kellene törölni, hogy még egy férfiak 40-et is bevezetni, és mindemellett még a jelenlegi demográfiai kihívásoknak megfelelni az az értő.
[01:29:14]Egy elég nehéz kérdés.
[01:29:20]Szóval, hogy hogy ebbe is mi lesz a jövő, az a megint egy jó kérdés, de én azt gondolom, hogy itt is valahol majd meg kell vágni a a dolgokat, tehát hogy nem fog az is menni, hogy magasabb nyugdíjak minél tehát még még férfiak 40-et is bevezessünk.
[01:29:33]Viszont ugye az meg egy megint egy jó kérdés, hogyha a nyugdíjkorhatár kitolásáról beszélünk, akkor ahhoz nyilván az egészségügyi rendszert hozzá kell, a szociális rendszert hozzá kell illeszteni, hiszen nyilvánvalóan az egészségben eltöltött évek számát kell növelni, hogyha mondjuk a nyugdíjas emberek is tovább dolgoznak, akkor nyilván azt egészségesen tudják tenni.
[01:29:53]Szóval ez megint egy ilyen nagyon hosszútávú dolog, és nem szeretném azt mondani, hogy biztosan ez lesz, de én azt látom, hogy azért ez a nagyon sok szép dolog, ez nem fog tudni megvalósulni szerintem, mint biztességében.
[01:30:07]Mel itt volt még két kézfönt, és nagyjából egyszerre, és egy igazságosabb Magyarországot építünk még ezt a kettő kérdést megvárjuk.
[01:30:13]Ugye Orbánt még a kínai elnök is támogatta.
[01:30:20]Ez csak egy megjegyzés volt.
[01:30:20]A kérdés az, hogy nagyon gyakran a rendszerváltások azzal kezdődnek Magyarországon, hogy ahelyett, hogy mondjuk egy tölgyesi Péterhez hasonló elemzés, hogy mi működött, mi nem, részletesen, csináljunk, hinsünk be sóval, kezdjük újból nullára.
[01:30:38]És akkor és nagyon ritka az, amikor egy olyan méltányos kiegyezés, ami egyfajta egyfajta szembenézés, mérlegkészítés és de ugyanakkor valahogy a a jövőre koncentrálva hogyan tudunk tovább együttműködni.
[01:31:00]És az ország, ha megnézzük a szavazati arányokat, 2010 óta az ország ország egyik fele a Fideszre szavazott, a másik fele nem.
[01:31:13]Egy arányos választási rendszerben kormányváltásrend lett volna.
[01:31:18]kiépítettek egy olyan tudjuk, hogy kiépítettek egy olyan rendszert, hogy amiben úgy gondolták, hogy megbukhatatlannok megbuktak, de most az lenne a kérdés, hogy hogyan tovább.
[01:31:32]És sokan, amikor azt mondják, hogy elszámoltatás, tulajdonképpen leszámolásba, népbíróságírba, mindenki igazság eljövetelébe gondolkoznak, és van egy ilyen nagyon káros politikai szocializ, hogy a világjó harcról, a világ rosszai is már csak ennyi és közel az igazság órája, és ez tönkre tudja tenni az országot.
[01:31:59]Hát ha nincs, akkor nagyon röviden annyit, hogy teljesen egyetértek azzal, amit mond, és nem is tudnám ezt így így nagyon részletezni, hogy itt itt mindig két két egymással szembenálló érdeknek a mérlegelése van.
[01:32:12]Egyrészt, hogy akarunk társadalmi igazságosságot, felelősségre vonást, de ez nem lehet a társadalmi béke rovására.
[01:32:20]minél azt a tapasztalat, hogy minél inkább föltekerik az igazságtételi programokat, annál nagyobb veszélye van, hogy túlfeszülnek a társadalmi ellentétek, és az adott sok esetben ez akár polgárháborús helyzetet is hozhat.
[01:32:35]Magyarországon szerencsére semmilyen veszély nincs, de a mértéktartást igényli.
[01:32:39]A másik, ami a parlamentekre is, parlamenti munkára is jellemző, hogy ez mindig egyfelől egy konfrontációt igényel, hiszen a kormány és az ellenzék ütközteti az álláspontját, és és ez már ez így van jól.
[01:32:53]Másfelől együtt kell működniük, együtt kooperálniuk kell, mert partnerek egy alkotmányos rendszer működtetésében.
[01:33:00]Tehát itt sem megy az, hogy csak a konfrontáció van erőltetve, és ha majd egyszer lesz egy új alkotmány esetleg, akkor azt csak úgy lehet megfogalmazni.
[01:33:10]igazolt módon, hogyha az olyan normákat tartalmaz, amit a legtöbb konfitársunk el tud fogadni, és nincsenek belőle kirekesztve azok sem, akik 2 millió néhány százren a az előző rendszer hívei voltak.
[01:33:22]Tehát ez ez mindig egy a másiknak a figyelembe.
[01:33:25]Ugye demokrácia az egy olyan rendszer, hogy azokkal is együtt kell működnünk, akiket utálunk és eh szerintem tiszteletbe kell vagy figyelembe kell venni.
[01:33:36]Köszönöm a beszélgetést.