Népszava 33:26

Szepesházi Péter: Nem hiszem, hogy Varga Juditot átverték a kegyelmi ügyben

kegyelmi botránynovák katalintisza pártinterjúbelpolitikaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Szepesházi Péter: Nem hiszem, hogy Varga Juditot átverték a kegyelmi ügyben
tl;dr
  • A kegyelmi főosztály teljes kihagyása a folyamatból az egyetlen lényeges szabálytalanság, ami külső, illetéktelen nyomásgyakorlásra utal.
  • Répási Róbert magyarázatát, miszerint hiba összeesküvés-elméletet gyártani a szolgálati út megszegéséből, Szepesházi nem tartja elfogadhatónak.
  • Varga Judit valószínűleg meghajolt a felsőbb akarat előtt, amikor végül ellenjegyezte a kegyelmet, amit erkölcsileg nem lehet pozitívnak tekinteni.
  • A kegyelmi döntés indokai nem kegyelmi érvek voltak, hanem az igazságszolgáltatás felülbírálását sugallták, ami elfogadhatatlan.
  • A Sándor Palota irataitól nem várható áttörés, mivel a köztársasági elnöknek nincs indokolási kötelezettsége.
  • Az illetéktelen befolyásoló jogi értelemben valószínűleg megússza, de a közvélemény és a történészek számára kiderülhet az igazság.
  • Szepesházi eltörölné az egyéni kegyelmet, mert feudális örökségnek tartja, a közkegyelmet viszont megtartaná.
  • A Tisza Párt vizsgálóbizottsági csomagja összefügghet a kegyelmi üggyel, de jogilag értékelhető bizonyíték kikényszerítésére kevés esélyt lát.
  • A miniszterelnöki nyolcéves korlát nem visszamenőleges hatályú, mert a jövőre nézve szól, de Szepesházi nem tartja csodafegyvernek.
  • A devizahiteles végrehajtások és perek felfüggesztése nyitottá teszi a helyzet végleges rendezését, amit befolyásolhat egy későbbi EU bírósági döntés.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A kegyelmi ügy irataiból kirajzolódó kép

A kegyelmi főosztály kihagyása mint gyanús körülmény

Szepesházi Péter szerint a nyilvánosságra került iratokból gyakorlatilag egyetlen lényeges eltérés rajzolódik ki a szokásos eljáráshoz képest: a kegyelmi főosztály teljes kihagyása a folyamatból. Az ügyvéd úgy véli, ez komoly gyanút kelt, és nem arról van szó, hogy véletlenül kerülték volna meg ezt a lépést.

„gyakorlatilag csak egyetlen a kegyelmi főosztály kihagyása a folyamatból. És azt gondolom, hogy ez gyanút kelt, hiszen vélhetően nem arról volt szó, és most ironizálok, hogy az épületnek a postása véletlenül, közvetlenül az igazságügy miniszterasszonyhoz vitte az iratokat, és ott se vették észre, hogy a kegyelmi főosztályt előbb meg kellene járnia, hanem hát ez általában külső illetéktelen hatalmi hierarchiában felüllévő személy, vagy ahhoz köthető barát-ismerős családtag külső nyomás gyakorlására szokott utalni." *

Szepesházi hangsúlyozza, hogy óvatosnak kell lenni, de a szolgálati út megszegése egy ilyen súlyos etikai vétséget tartalmazó ügyben egyértelműen arra utal, hogy „itt valami susmus volt".

A Répási Róbert-féle magyarázat kritikája

A kegyelmi osztály akkori vezetője, Répási Róbert a 444-nek azt nyilatkozta, hogy hiba volna összeesküvés-elméleteket gyártani abból, hogy az ellenjegyzésből kimaradt a szokásos szolgálati út. Szepesházi ezt a magyarázatot nem tartja elfogadhatónak:

„Nem pont, hogy ez a leggyanúsabb, ezt teszi leginkább aggályossá és a végeredmény tekintetében, hogy józan ésszel sem jogi, sem etikai, sem egyébként formál logikai indokolást, megalapozott indokolást egyszerűen a közvélemény teljesen jogosan nem talál az ügyben, hogy miért kellett ezt a kegyelmet megadni." *

Varga Judit szerepe: átverték vagy meghajolt?

A beszélgetés során szóba került a miniszterelnök azon magyarázata, miszerint Varga Juditot lényegében átverték – nem javasolta kegyelemre Kónya Endrét, de sok mindent aláíratott vele valaki, és így került sor az ellenjegyzésre. Szepesházi ebben nem hisz:

„Én ebben nem nagyon hiszek. Az kétségtelen tény, hogy az a javára szól Varga Judit egykori miniszterasszonynak, hogy először nem támogatta, de utána úgy gondolom, hogy egész egyszerűen meghajolt a felsőbbségnek." *

Az ügyvéd szerint Varga Judit sejthette, hogy a köztársasági elnök mögött egy olyan rendszerben, ahol a közjogi méltóságok a volt miniszterelnök bábjai, valójában a volt miniszterelnök akarata lehetett a kegyelem mögött. Erkölcsileg semmiképp sem tartja pozitívnak, hogy végül ellenjegyezte a kegyelmet, még ha előzetesen nem is támogatta. Hozzátette: „a mostani miniszterelnök családszeretete és a volt felesége tiszteletben tartása miatt láthatja ezt így".

A kegyelmi kérvény útja és a szabálytalanságok

A formális eljárásrendben egyedül a kegyelmi főosztály kihagyása volt szabálytalan. Mind a benyújtó személye, mind az, hogy ügyvéddel nyújtották be, teljesen szokásos. Szepesházi hangsúlyozza, hogy mindenkinek jár az ügyvéd, még egy pedofil segítőnek vagy pedofilnak is – ez egy olyan elv, amely fölötte áll egyéb megfontolásoknak. Ugyanakkor megjegyzi, hogy ha egy ügyvédnek nemzeti, családvédő, közéleti pedigréje van, akkor nem biztos, hogy szerencsés, hogy részt vett ebben az ügyben.

A kegyelmi döntés indokolásának problémája

Az iratokból előkerült érvek nem kegyelmi érvek voltak, hanem gyakorlatilag azt sugallták, hogy „nem hiszünk az igazságszolgáltatásnak a konkrét esetben". Szepesházi szerint ez elfogadhatatlan, hiszen az államfő kegyelmi jogköre nem arra való, hogy felülbírálja az igazságszolgáltatás döntését. Mégis úgy tűnik, pontosan ez történt: meggyőzték Novák Katalint, hogy ez az ember ártatlan, és ő el is hitte.

Az ügyvéd felidézett egy korábbi, 90-es évekbeli példát is, ahol egy eutanáziát alkalmazó édesanya esetében a köztársasági elnök legalább média-nyilatkozatban adott némi támpontot a döntéséhez – a mostani ügyben ilyen sem történt.

A Sándor Palota irataitól várható fejlemények

A Sándor Palota jelezte, hogy átküldi a szükséges iratokat, de Szepesházi szerint ezektől nem várható sok, mivel a köztársasági elnöknek nincs indokolási kötelezettsége, a döntés diszkrecionális. Nem valószínű, hogy véletlenül benn maradt egy cetli vagy egy árulkodó email-részlet az illetéktelen befolyásolásról – bár az életben a véletlennek nagy szerepe van, hiszen maga a kegyelmi ügy is teljesen véletlenül derült ki.

A teljes igazság kiderülésének esélyei

Szepesházi gyanúja szerint a jogi bizonyítás szintjén az illetéktelen befolyásoló megússza, ugyanakkor a közvélemény és a történészek számára bizonyosság fog kiderülni. Ezt azonban inkább csak tippnek tartja.

Az egyéni kegyelem eltörlésének javaslata

Szepesházi egyértelműen kijelenti, hogy az egyéni kegyelmet eltörölné, mert az egy feudális örökség – a király kegyelmezési jogának demokratikus utódja. A közkegyelmet viszont megtartaná, mert egy rendszerváltozás esetén fontos gesztus lehet az előző rendszer által elítélt ártatlanok felé. A méltányossági indokokat szerinte büntetés-végrehajtási bíró által kellene figyelembe venni, nem pedig egy politikai tisztséget betöltő köztársasági elnök által.

„Én egyenesen kimerem mondani, hogy azért valahol ez egy feudális örökség. Tehát én őszintén szólva az egyéni kegyelmet eltörölném." *

Hozzátette, hogy ez az ő személyes véleménye, nem állítja, hogy mainstream jogászi álláspont lenne.

A vizsgálóbizottságok és a kegyelmi ügy összefüggései

A vizsgálóbizottsági csomag jelentősége

A beszélgetés előtti napon nyújtotta be a Tisza Párt egy képviselője azt a vizsgálóbizottsági csomagot, amely büntetőjogi tényállássá tenné a bizottság munkájának akadályozását, illetve a szándékos hazugsággal történő akadályozást, és végső esetben lehetővé tenné a rendőri elővezetést is. Szepesházi szerint ez összefüggésben lehet a kegyelmi üggyel: ha azok, akikről híresztelik, hogy külső befolyásolók lehettek (akár a volt miniszterelnök környékén), nem mernek megjelenni a bizottság előtt, akkor a keresztkérdések súlya alatt „csacsiságokat beszélhetnek, vagy esetleg össze is roppanhatnak és bevallhatnak dolgokat".

Ugyanakkor szkeptikus abban, hogy konkrét, jogilag is értékelhető bizonyítékot szolgáltatna maga ellen bárki, ha kényszeredetten megjelenik a parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A „mindenki tudja, de jogilag nem bizonyítható" szinten tartja lehetségesnek az igazság kiderülését.

A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság

A Tisza Párt öt vizsgálóbizottság felállítását javasolta, köztük egy olyat, amely a végrehajtásokkal kapcsolatos visszaéléseket tárná fel. Szepesházi szerint ez a Völner-Schadl ügy további szálait segítheti, és nem csodálkozna, ha az igazságügyi minisztérium még az eddiginél is romlottabbnak mutatkozna. A vizsgálóbizottság megállapításai megalapozhatják a végrehajtási rendszer reformját, amelyet nonprofittá és államivá kívánnak tenni.

A végrehajtási rendszer államosításával kapcsolatban Szepesházi egyetért, de egy minimális jutalékrendszert megtartana, mert a kádári szocializmus példája mutatja, hogy az állami alkalmazottak érdektelenné válhatnak, ha teljesen megszűnik az egyéni érdekeltség. A korábbi, akár a követelés 20%-át is elérő végrehajtói díjakkal természetesen nem ért egyet.

Az alaptörvény-módosítás: a nyolcéves miniszterelnöki korlát

A „Lex Orbán" kérdése

A Tisza Párt alaptörvény-módosítási javaslatának egyik legvitatottabb eleme, hogy csak az választható miniszterelnöknek, aki nem töltötte be nyolc évig a hivatalt. A műsorvezető felvetette, hogy ez visszamenőleges hatályú, személyre szabott szabályozásnak tűnik, ami ellenkezik a jogállami elvekkel.

Szepesházi ezzel nem ért egyet. Szerinte akkor lenne visszamenőleges hatályú, ha Orbán Viktor harmadik, negyedik, ötödik ciklusát utólag érvénytelenítenék, vagy az ott meghozott döntéseket, keresményét, nyugdíjogosultságát érintenék. Mivel a szabályozás a jövőre nézve szól, nincs éppen választás, és a következő választás messze van, nem beszélhetünk visszamenőleges hatályról.

„akkor lenne visszamenőleges hatályú, hogyha Orbán Viktor harmadik, negyedik, ötödik ciklusát utólag érvényteleníteni, akár az ott meghozott döntéseket, vagy az akkori keresményét, nyugdíjogosultságát, ekkor visszamenőleges hatályú lenne." *

Politikai motivációk és a szabályozás hatékonysága

Szepesházi nem gondolja, hogy a Tisza Párt félelemből hozta volna ezt a javaslatot, hiszen a 10-20%-os volt miniszterelnöktől nem kell félnie a 70-80-90%-os népszerűségű Magyar Péternek. Ugyanakkor a szabályozást nem tartja olyan csodafegyvernek, mint a támogatói. Példaként Putyint hozta fel, aki nyolc év után Medvegyevnek adta át az elnöki posztot, miniszterelnök lett, majd visszatért elnökként. A fékek és ellensúlyok rendszerében nem tartja olyan jelentősnek ezt a korlátozást, mint amekkora vita kialakult körülötte.

A visszamenőleges hatály jogi értelmezése

A visszamenőleges hatály azt jelentené, hogy egy múltbeli cselekményt utólag másképp ítélnek meg – klasszikusan a büntetőjog területéről ered. Szepesházi egy iskolai példával illusztrálta: ha bevezettek egy újítást, azt vagy a következő tanév első napjától, vagy felmenő rendszerben tették – mindkettő jogszerű. Elismeri, hogy az ellenzőknél van egy kicsit rossz íze a dolognak, de jogilag nem visszamenőleges hatályú a szabályozás.

A devizahitelesek helyzete és a kormány intézkedései

A végrehajtások felfüggesztése

Szepesházi nagy örömmel tapasztalta, hogy a Tisza Párt két képviselője által benyújtott törvényjavaslat nem csupán a kilakoltatásokat, hanem általában minden devizahiteles alapokon nyugvó végrehajtást felfüggeszt, sőt a pereket is. Ez azt mutatja, hogy a devizahiteles csomag végeredménye nyitott, és komoly társadalmi-szakmai egyeztetés várható.

„nagy örömmel tapasztaltam, hogy általában minden végrehajtást felfüggesztenek, ami devizahiteles alapokon nyugodott, és a pereket is felfüggesztik. Én azt gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy nyitott a devizahiteles csomagnak a végeredménye." *

Kritikai észrevétel a perfelfüggesztéssel kapcsolatban

Az ügyvéd egyetért Dr. Fülöp Botond „vidéki prókátor" kollégájával abban, hogy azokban az esetekben, ahol a felperes adós szeretné, hogy menjen tovább a per (mert például a Kúria is kimondta, hogy rossz a bank szerződése), ott az adós akaratától kellene függővé tenni a perfelfüggesztést. Bár az ilyen esetek a perek kisebbségét teszik ki, Szepesházi szerint ezen még változtathatnak a következő napokban.

A törvényjavaslat mint köztes állomás

A törvényjavaslat bevallottan egy köztes állomás, amely majd megalapozhat egy későbbi törvényt a devizahiteles helyzet végleges rendezésére. Szepesházi szerint ha csak a kilakoltatások állnának le, miközben a végrehajtások folytatódnának, az nagyon feszült, formálisnak érzett egyeztetéshez vezetne. A devizahitel-károsulti közösség és jogi képviselőik úgy vélik, hogy az eddigi kúriai gyakorlat és a 2014-es devizahiteles törvények (amelyek szerintük valójában bankmentő törvények) nem feleltek meg az Európai Uniós jognak.

Az EU Bíróság szerepe

Szepesházi szerint a kormány akaratát az egyeztetések közben befolyásolhatja a másfél-két év múlva várható luxemburgi EU bírósági döntés (különösen a C1/26-os ügy), amely reményeik szerint az adósokat megerősítő fogyasztóvédelmi tartalommal bír majd. Nem feltételezi a Magyar Péter-kormányról, hogy letagadna egy fekete-fehér EU bírósági döntést, ahogy azt szerinte Orbánék tették a Kúria eltorzított jogegységi határozataival.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Völnosadl ügy" – a kontextus alapján valószínűleg a Völner-Schadl ügyről van szó, az ASR hibásan írta át.
  • „Vargazsi Andrással a Kúrián" – a kontextus alapján valószínűleg Varga Zs. András volt kúriai elnökről van szó, az ASR torzította a nevet.
  • „nagyon zalzásította" – a kontextus alapján valószínűleg „szigorította" vagy „szankcionálta", pontosan nem rekonstruálható.
  • „C1/26" – valószínűleg egy EU bírósági ügyszám, az ASR pontatlanul írhatta át.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Mit tudhattunk meg a kegyelmi ügy nyilvánosságra került irataiból?

[00:00:03]Mennyire jogállami megoldás az az alaptörvénymódosítás, hogy Orbán Viktor többé nem lehet kormányfő?

[00:00:08]És mit jelent a devizahiteleseknek a Tiszapár törvénymódosítója?

[00:00:12]Többek közt erről fogom kérdezni Szepesházi Péter ügyvédet, korábbi bírót a következő fél órában.

[00:00:19]Árpási Bence vagyok, ez a törésvonal.

[00:00:21]Tartsanak velünk.

[00:00:23]józanésszel sem jogi, sem etikai, sem egyébként formál logikai indokolást, megalapozott indokolást egyszerűen a közvélemény teljesen jogosan nem talál az ügyben, hogy miért kellett ezt a kegyelmet megadni.

[00:00:36]Én egyenesen kimerem mondani, hogy azért valahol ez egy feudális örökség.

[00:00:41]Tehát én őszintén szólva az egyéni kegyelmet eltörölném.

[00:00:47]Nekem az a gyanú, hogy a jogi bizonyítás szintjén az illetégtelen befolyásoló megússza, ugyanakkor a mindenki számára kiderül közvéleményi és valóban történészi szinten pedig bizonyosságot fogunk nyerni.

[00:01:06]Neked mi újdonság derült ki a kegyelmi ügy nyilvánosságra került irataiból?

[00:01:11]gyakorlatilag csak egyetlen a kegyelmi főosztály kihagyása a folyamatból.

[00:01:14]És azt gondolom, hogy ez gyanút kelt, hiszen vélhetően nem arról volt szó, és most ironizálok, hogy az épületnek a postása véletlenül, közvetlenül az igazságügy miniszterasszonyhoz vitte az iratokat, és ott se vették észre, hogy a kegyelmi főosztályt előbb meg kellene járnia, hanem hát ez általában külső illetéktelen hatalmi hierarchiában felüllévő személy, vagy ahhoz köthet het barátismerős családtag külsőnyomás gyakorlására szokott utalni.

[00:01:52]Legyünk ugye óvatosak.

[00:01:54]Ugye ez szerinted amiket most láttunk, ez a hat darab irat összesen, ez most azt mutatta meg, hogy még több kérdés van, vagy tisztábban látunk már ebben a kérdésben?

[00:02:07]Én azt gondolom, azt mutatta meg, hogy még több kérdés van, miközben pontosan a kegyelmi főosztály kihagyásával annyiban mégis tisztábban látunk, hogy én szinte kizárhatónak tartom, bár erre jogi bizonyíték kétségtelen, hogy továbbra sincs, hogy külső befolyásoló erők működtek mindenképpen az igazságügyminiszter felé.

[00:02:31]ezek a külső befolyásoló erőkre, ezekről lehet egyáltalán ebben a hierarchiában bármi nemű papír, mert hát pontosan talán ezek a külső befolyásoló erők úgy működnek, hogy nem írják bele semmiféle hivatalos jelentésbe, sok iratba?

[00:02:48]Nem hiszem.

[00:02:48]azt el tudom képzelni, hogy informális, email, chatüzenet, SMS jöhetett, bár bizonyára erre is nagyon vigyáznak a külső befolyásolók, de azt gondolom, hogy ilyet nem fogunk találni.

[00:03:02]Az megint egy más kérdés, hogy én látok összefüggést a kegyelmi ügy és a parlamenti vizsgálóbizottság elé idézettek jövőben már lehetséges rendőri elővezetése között.

[00:03:15]És akkor itt a fantáziáira bízom, hogy ugye akikről híresztelik, hogy a külső befolyásolók lehettek akár a volt miniszterelnök környékén, hogy azok ezek után, ha nem merik megtenni, hogy nem jelennek meg, akkor ott akár a keresztkérdések súlya alatt hát csaccsiságokat beszélhetnek, vagy esetleg össze is roppanhatnak és bevallhatnak dolgokat.

[00:03:41]De erre egyébként mennyiben látsz reális esélyt, vagy ez csak egy elméleti forgatókén csak, hogy a nézők tudják, a beszélgetésünk előtti napon nyújtotta be a Tisza Volt igazságügy miniszter jelöltje azt a vizsgálóbizottsági csomagot, amely büntetőjogi tényállását emnié a bizottság munkájának akadályozását, illetve az, hogyha úgy hazudik az illető, hogy szándékosan akadályozza a vizsgáló bizottság munkást, így nagyon zalzásította, mert célzsőséges esetben a rendőri elővezettetést is lehetővé tenné.

[00:04:15]Szóval ez szerinted ez a fajta, mondjuk így, hogy kényszer, nevezzük így, ez alkalmas lehet arra, hogy vizsgálóbizottsági kereteken belül kiderüljön valami a kegyelmi ütről?

[00:04:28]Én azt gondolom, hogy a hétköznapi értelemben vett a mindenki tudja, de jogilag talán nem válik bizonyíthatóvá ezen az értelmezési szinten lehetséges.

[00:04:42]Tehát, hogy amit úgy szoktunk ugye mondani, hogy mindenki előtt elárulta magát, aki nézte a bizottsági meghallgatást az, akitől esetleg ered a befolyásolás.

[00:04:54]abban már szkeptikusabb vagyok, hogy konkrét jogilag is értékelhető bizonyítékot is szolgáltat maga ellen, ha kényszeredetten megjelenik a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.

[00:05:05]Ez amit itt most látunk itt a kegyelmés kapcsán, és most itt nem akarom a politikai minősítéseket belevenni, de ez politikailag fontosabb vagy jogilag?

[00:05:14]Szerintem a konkrét ügypolitikailag, de a jövőre nézve, hogy előkerült a kegyelmezés, mint megtárgyalandó joganyagszabályozás, a tekintetben jogilag is fontos lehet.

[00:05:29]Én egyenesen kimerem mondani, hogy azért valahol ez egy feudális örökség.

[00:05:31]Tehát én őszintén szólva az egyéni kegyelmet eltörölném.

[00:05:38]A közkegyelmet azért nem, mert egy rendszerváltozás esetén a rendszerváltozás előtt egy elnyomórendszer által elítélt, ártatlan, adott esetben ugye akkoriban ellenzéki emberek, harcosok, azoktól ne vonjuk el a közkegyelem lehetőségét, ha egy új rendszer gesztust gyakorol.

[00:05:59]illetőleg azokat a méltányossági indokokat, amik a jelenleg ugye a köztársaság elnök figyelembe vehet anélkül, hogy indokolást kelljen valóban írásban adnia, azokat én azt gondolom, hogy a büntetés végrehajtás során, mondjuk ugye főleg egy büntetésvégrehare intézetbeli ö magatartás alapján azokat lehessen egy büntetés végreharejtási bíró által figyelem be venni, de hogy a köztársasági elnök, ami egy politikai tisztség, ez azt gondolom, hogy ez onnan eled, hogy ugye a királynak volt kegyelmezési joga, és ezt meghagyták a demokráciákban, de szerintem eljárt felette az idő.

[00:06:43]Mi sem bizonyítja jobban, mint a mostani botrány?

[00:06:47]Ez nem lehetne esetleg, hogy mondjuk valahogy úgy körbebástyázni garanciálisan, hogy indoklási kötelezettség satöbbi, satöbbi, megfeleljön a kor elvárásainak.

[00:06:59]Ennek mindig azzal érvelnek a kegyelmégy mellett, hogy ez akkor szükséges, amikor az igazságszolgáltatási rendszer lefut teljesen ö szabályosan.

[00:07:09]Azonban mégis itt valam valami olyan méltánytalanság történik, amely mindenképpen orvoslás után kiállt.

[00:07:17]Igen, de akkor miért egy köztársasági elnök kezébe adjuk?

[00:07:20]Értem, hogy miért.

[00:07:22]Azért, mert ugye a korábbi királyok, ö hadvezérek satöbbi demokratikus változata utódja a történelemben a köztársasági elnök, az államfő, akkor én azt gondolom, hogy egy bíró vagy bírói testület ezt jobban meg tudja ítélni, hogy nagyon kivételesen, kirívókivételként akár évek múlva mégiscsak valamiféle kegyelmet gyakorol.

[00:07:50]Úgyhogy én ezt a véleményemet vállalom, de természetesen azt el kell mondani a nézőknek, hallgatóknak, olvasóknak, hogy ez az én véleményem.

[00:07:58]Tehát nem állítam, hogy ez egy mainstream jogászi vélemény, amit most elmondtam, tehát hogy eltörölném a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát.

[00:08:07]Na ugye említette már itt gyanús körülményeket, és talán erre utalhatott a kegyelmiosztály akkori vezetője, Répási Róbert, aki az egyik tehát 444-nek azt nyilatkozta, hogy szerinte hiba volna, hogy összeeskő elméleteket gyártani abból, hogy az ellenjegyzéstől kimaradt a szokásos szolgálati út.

[00:08:28]Ezt te elfogadható magyarázatnak tartod?

[00:08:34]Nem pont, hogy ez a leggyanúsabb, ezt teszi leginkább vagályossá és a végeredmény tekintetében, hogy józanésszel sem jogi, sem etikai, sem egyébként formál logikai indokolást, megalapozott indokolást egyszerűen a közvélemény teljesen jogosan nem talál az ügyben, hogy miért kellett ezt a kegyelmet megadni.

[00:08:55]Pontosan ez mutatja, hogy ki, hogy a szolgálati utat nem tartották be, hogy itt valami susmus volt egy ilyen súlyos etikai vétséget tartalmazó ügyben, tehát nem értek vele egyet.

[00:09:10]De egyébként azt mennyire tartott-e életszerűnek, amit most a miniszterelnök mond.

[00:09:14]Most itt nagyon leegyszerűsítve mondom, hogy lényegében ugye Varga Judit nem javasolta kegyelemre Kónya Endrét, és utána lényegében úgy került hozzá ez az irat, hogy sok mindent aláíra vele, és ezt is és lényegében hát kvázi átverték.

[00:09:28]Ez mennyire életszerű ez a magyarázat?

[00:09:34]Én ebben nem nagyon hiszek.

[00:09:34]Az kétségtelen tény, hogy az a javára szól Varga Judit egykori miniszterasszonynak, hogy először nem támogatta, de utána úgy gondolom, hogy egész egyszerűen meghajolt a felsőbbségnek.

[00:09:47]nyilván jogi szervezeti értelemben a felsőbbség a köztársasági elnök Novák Katalin lehetett, de azért azt gondolom, hogy sejtette, hogy a köztársasági elnök mögött egy olyan rendszerben, ahol azért a közjogi méltóságok és a volt miniszterelnök bábjai, hogy valójában a volt miniszterelnök akarata lehetett ezen kegyelem mögött.

[00:10:11]Nem biztos, hogy ő volt az illetéktelen befolyásoló.

[00:10:16]tegyük hozzá a népszava és az én védelmemben, de hogy ő szerette volna aztán már az kegyelmet és Novák Katin akarata mögött őt sejthetjük, azért azt szerintem ki lehet mondani.

[00:10:28]Tehát erkölcsileg én semmiképp sem tartom pozitívnak, hogy aztán ellenjegyezte, meghajolt az akaratával.

[00:10:37]Szem, mert azt pozitívnak hangsúlyozom, hogy előzetesen nem támogatta, de odáig, hogy átverték, nem tudnék elmenni.

[00:10:47]De természetesen a mostani miniszterelnök családszeretete és a volt felesége tiszteletbartása miatt láthatja ezt így.

[00:10:58]Én nem hiszek benne.

[00:11:01]Nem is zárom ki.

[00:11:01]Persze.

[00:11:03]Jó.

[00:11:03]Ugye itt ugye említetted az illetéktelen befolyásolókat.

[00:11:05]Rem jól idéztelek téged.

[00:11:07]Ugye itt most nem mondom ki a nevét, de egy Orbán Viktor környezetében álló rendkívül befolyásos nőt sejtenek egyébként.

[00:11:16]Sokan igen, sokan a háttérben.

[00:11:16]Nem mondom most ki az illető nevép úgy sem, hogy szeretem a katalán népművészetet avat sem.

[00:11:22]Még ilyen jellegű utalást sem kívánok rá tenni.

[00:11:25]Te amit most látsz ebből, amit most megtudtál, mi lehetett ennek a kegyelmi kérvénynek az útja?

[00:11:33]Mi történhetett szerinted?

[00:11:36]Tehát fel tudnád-e válni azt a vonalat, hogy hogy jutott fel ez a kérvény, és hogy jutott vissza Varga Judith?

[00:11:44]Miben tért el a szokásostól?

[00:11:49]Gyakorlatilag a formális eljárás rendbe csak a kegyelmi főosztály kihagyása az, ami ö gyanút kelt és ami nem volt szabályos, és a szolgálati utat megszegte.

[00:12:03]mind a benyújtó személye, mind az, hogy ügyvéddel nyújtják be, az szokásos.

[00:12:09]Ö azt gondolom mindenkinek jár az ügyvéd, tehát én a kollégát nem kárhoztatnám ezért.

[00:12:14]Más kérdés, hogy ugye ilyen ö nemzeti, családvédő, közéleti pedigréje van egy ügyvédnek, akkor nem biztos, hogy szerencsés, hogy ebben részt vett, de önmagában az, hogy részt vett, az teljesen természetes.

[00:12:27]A 50szeres tömeggyilkos vagy akár pedofilnak is ugye járravédő ügyvéd, bocsánat, bocsán, hogy a szavadba vágok.

[00:12:37]Tehát hogyha mondjuk te ügyfel te nálad landolt volna, vagy Kónya Endrének te lettél volna az ügyfele, és téged kér meg mondjuk ezzel a kegyelmi kérvénnyel, akkor te is megírtad volna, gondolom.

[00:12:50]Igen.

[00:12:50]Tehát azt gondolom, hogy a mindenkinek jár a védő az ügyvéd, a jogi képviselő.

[00:12:55]Ez egy olyan elv, amely fölötte áll egyéb megfontolásoknak.

[00:13:01]legföljebb, ha az én közéleti állásfoglalásaimmal szembemenő megbízást vállalok, most csak mondok egy egyszerű példát, hogy mondjuk egy kilakoltattal szemben a bank képviselőjeként lépek fel, az az nincs rendben, de csak azért nincs rendben, mert közéletileg hozzám tapad valami.

[00:13:23]Ilyen szempontból talán nem tudok egyetérteni a kollégával.

[00:13:24]minden más szempontból azonban igenis legyen akár népszerűtlen ügyben, akár ekkörben népszerűtlen ügyvédje egy akár pedofil segítőnek vagy pedofilnak is.

[00:13:39]Hogyha nincs indokránsi kötelezettség, akkor hogy lehet rekonstruálni a valódi döntési láncot?

[00:13:43]Hát ha a döntési láncot eljárásilag nézzük, akkor úgy, ahogy már eddig is kiderült, honnan hova került az irat, ki nyújtotta be, ki mit vizsgált, ki előzetesen döntött, majd a végén, hogy jegyezte ellen ugye a igazságügyminiszter illetőleg, hogy engedélyezte a köztársasági elnök.

[00:14:01]Ezt lehet, a valódi indokokat nem lehet, mert a köztársasági elnöknek nincs ilyen kötelezettsége.

[00:14:12]Megint más kérdés, hogy azért az nincs rendben, hogy a legbátrabb mérlegeléssel sem talál senki a közvéleményben semmilyen méltányolható indokot.

[00:14:25]Hát múty is indokott.

[00:14:27]Persze nyilván talál a közvélemény.

[00:14:31]Mertogy ugye egy párthoz illetőleg a az adott párt holdudvarához volt köthető a kegyelembe részesített, de méltányolható igazi indokot, ami miatt érdemes megkegyelmezni, hiába az igazságszolgáltatás úgy döntött, ahogy döntött, olyat nem találni.

[00:14:51]Ami előkerült a minisztériumiratokból, azok pedig olyan érvek, amik nem kegyelmi érvek, hanem gyakorlatilag a nem hiszünk az igazságszolgáltatásnak a konkrét esetben, az elítélésnek a kegyelembe részesítettnél.

[00:15:09]Ilyen érvek kerültek elő, ez viszont elfogadhatatlan, de itt ismét visszautalnék arra, hogy én pont e sok bizonytalanság miatt megszüntetném az egyéni kegyelmet.

[00:15:18]Igen, mert ugye az államfő kegyelmi jogkör az nem arra való, amennyire én tudom legalábbis, hogy felülbírálja az igazságszolgáltatásnak a döntését.

[00:15:27]Mám mégis úgy tűnik, mintogyha pontosan ez történt volna, hogy meggyőzték Novák Katalint, hogy ez az ember ártatlan, és talán mintogyha ő el is hitte volna.

[00:15:40]Igen, igen.

[00:15:40]Azt gondolom, hogy valóban az iratokból ez látszik, és ez azt hiszem azokba a sorokba is előkerül az egyik minisztérium iratba, hogy hát és hány másik helyen mennyire a gyerekek szeretete és érdekei vezették vezetőként a kegyelembe részesítettet.

[00:15:59]És hát akkor ez hogyan lehetséges, hogy mégis elítélték?

[00:16:03]Tehát azt gondolom, hogy ez nagyon nincs rendben.

[00:16:06]És az sincs rendben, hogy ugye a korábbi egyes kegyelmeknél, amik nyilvánosságra kerültek, ott azért nagyon gyakran a köztárság elnök vagy hivatal mégis csak akár csak sajtónygkatokban megjelentetett egy-két támpontot.

[00:16:22]Így emlékszem, hogy még a 90-es években volt ugye egy édesanya, aki eutanáziát alkalmazott a halálosan beteg gyermeke vonatkozásában.

[00:16:36]És ott ugye azt mondta a köztársasági elnök, talán egy média nyilatkozatában, hogy olyan óriási szenvedést lehetett az édesanyának a gyermek szenvedését látni, hogy ő azt érti, hogy az igazságszolgáltatás ezt nem értékelhette kellőképp a javára.

[00:16:54]De ő ezt a szenvedést egy olyan bűnhődésnek tekintette, a bűnhődéssel járó lelki szenvedésnek, hogy végső soron kegyelmet alkalmaz.

[00:17:04]Most nem azt akarom mondani, hogy ez jó vagy rossz döntés volt, csak azt akarom mondani, hogy azon a területen kereste a kegyelem okait, ahol tényleg lehet kegyelmi indokot keresni, vagy találni az megítélés kérdés.

[00:17:19]A Sándor Palota jelezte, hogy ő már átküldi a szükséges iratokat.

[00:17:22]Ebből mi derülhet ki, vagy hogy ez mekkora szeletet tehet hozzá a teljes képhez?

[00:17:31]Mivel ugye nem kell indokolni, ugye ezt a vidéki prókátor Dr.

[00:17:34]Fülöpp Botond ügyvéd úr is nyilatkozta, ezért tehát, hogy diszkrecionális a döntés, azaz, hogy nem kell indokolni, és még azt se kell, nincsenek jogszabályi keretei az indokoknak.

[00:17:46]Ezt is jelenti ugye a diszkcionális jogkör.

[00:17:49]Ezért szerintem nem sok.

[00:17:53]Hát azt nem nagyon feltételezem, hogy véletlenül benn maradt egy cetli, egy email részlet, egy árulkodó jegyzet, mondjuk az illetégtelen befolyásolásról az ügyiratokba.

[00:18:08]Nem hiszem, hogy úgy küldik át.

[00:18:08]Persze az életben a vetenknek nagy szerepe van.

[00:18:13]Ez a kegyelmügy is így egy teljes véletlen módon derült ki.

[00:18:14]Tehát nem vet nem vetnék el semmit se.

[00:18:17]Valaha szerinted a teljes eseménysort meg fogjuk tudni, vagy ez már csak a történészekre fog maradni?

[00:18:28]Én a nekem az a gyanú, hogy a jogi bizonyítás szintjén az illetéktelen befolyásoló megússza.

[00:18:36]Ugyanakkor a mindenki számára kiderül közvéleményi és valóban történészi szinten pedig bizonyosságot fogunk nyerni.

[00:18:46]Nekem ez a gyanú, de ez inkább csak egy tipp.

[00:18:48]Beszéljünk egy más néhány más jogi kérdésről.

[00:18:51]Ugyanis felvételünk napja előtt hát egy szép nagy dömpinget nyújtott be így így az esti órában a Tisza frakciója.

[00:19:00]Ezek közül talán az egyik legnagyobb vitákat, vagy a legnagyobb vitát az a alaptörvénymódosítás adja.

[00:19:07]És különösképpon része, hogy ugye csak az választható miniszterelnöknek, aki nyolc évig töltötte be a hivatalt.

[00:19:15]Nekem, mint laikusnak, ez egy Lex Orbánnak tűnik visszamenőleges hatállyal, ami ráadásul személyre szabott.

[00:19:25]Ez pedig amennyire én nekem fogalmaim vannak a jogállamról, azzal majd hogy nem teljes mértékben ellen megy.

[00:19:36]Nem, nem értek egyet.

[00:19:38]akkor lenne visszamenőleges hatályú, hogyha Orbán Viktor harmadik, negyedik, ötödik ciklusát utólag érvényteleníteni, akár az ott meghozott döntéseket, vagy az akkori keresményét, nyugdíjogosultságát, ekkor visszamenőleges hatályú lenne.

[00:19:59]ö nem lenne viszonylőleges hatályú, de nagyon-nagyon rossz íze lenne, ha mondjuk most a Tisza által kormányzott országban mondjuk éppen egy új választási választást várnánk és választási kampány lenne, és már megjelölték Orbán Viktort miniszterelnök jelöltnek, akkor több mint eleganciahiányos lenne, és azt gondolom, hogy adott esetben nem is bírnák ki az alkotmányosság próbáját, bár ebben az esetben sem lenne visszaható hatályú, illetve tulajdonképpen a a választási szabályok szempontjából, hogy egy aktuális választásra is alkalmazzák, talán még a visszaadó hatály tilalmába is ütközne.

[00:20:49]Azonban mivel ez a jövőre nézve szól, nincsen éppen választás, messze van a következő.

[00:20:57]Ráadásul a népszerűségi adatokat látva alig ha kell félnie Orbán Viktortól a Tisza pártnak és Magyar Péternek.

[00:21:06]Így én nem gondolom, hogy ez legszorbán lenne, vagy hogy ilyen félelemből hozták volna meg.

[00:21:13]Én inkább azt mondanám, hogy nem tartom olyan csodafegyvernek, mint akik támogatják ezt a törvényjavaslatot.

[00:21:21]Sokan tartják, hiszen azért gondoljunk bele, hogy hány később diktátorrá váló megválasztott elnök ezzel nyitott, aztán mégis tudott diktátor lenni.

[00:21:32]Hát gondoljunk csak ugye Putyinra, aki nyolc év után medvegyebnek átadta az elnöki posztot, a miniszterelnöki posztot betöltötte, majd visszatért elnökként.

[00:21:45]Tehát én inkább azt mondanám, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerében nem tartom olyan jelentős dolognak ezt a nyolc éves szabályt, amit megkívánnak szavazni, mint amennyire nagy a habzás körülötte, és mint amennyire a támogatók fontosnak tartják.

[00:22:02]Tehát akkor tényleg teljesen ennyire egyértelműen is szétválasztható vagy leválasztható a visszamenőleges jog jogalkalmazásról?

[00:22:12]Szerintem igen, mert ugye talán emlékszünk, ha voltunk gimnazisták, általános iskolások, hogyha bevezettek egy újítást, akkor azt két módon vezethették be.

[00:22:22]vagy a következő tanév első napjától, vagy bizonyos esetekben azt mondták, hogy úgynevezett felmenő rendszerben, tehát a gimnázium első osztályába jövőre felvettek, vagy éppen az általános iskola első osztályába jövőre felvettekre vonatkozik mondjuk egy újabb tanügyi elvárás, vagy korlátozószabály, vagy kötelező nyelvi órák felvétele, de jogszerű mindaz a megoldás, ami Amit úgy hívtunk, azzem, hogy kicsit laikusként, hogy felmenő rendszerbe vezetjük csak be, vagy nem a most hozzánkjáró tanulókra, legyen gimnázium vagy közé közoktatás, általános iskola, is bevezetjük, de nem az adott tanévre vonatkozóan, és nem úgy, hogy az adott tanévbe a követelményrendszert módosítjuk, de jövőre már az újabb tanév követelményrendszerét igen, mind a kettő jogszerű.

[00:23:21]Ez inkább ilyen a méltányosság és a hatékonyság az indokoltság körében értékelendő.

[00:23:30]Tehát értem én, hogy az ellenzőknél van egy kicsit azért olyan rossz íze a dolognak, de erre meg valóban azt mondom, hogy most a 10-20%-os volt miniszterelnöktől félne a 7080-90%-os népszerűségű Magyar Péter.

[00:23:44]Nem hiszem.

[00:23:46]Persze csak ez politikai logika és a jogi logika teljesen más.

[00:23:50]Igen, de a visszaadóly azt jelenti, hogy egy múltbeli cselekményemet mégsem úgy ítélik meg.

[00:23:54]Ugye klasszikusan a büntetőjog területéről ered, hogy tettem valamit, és utólag hozzák meg azt a törvényt, hogy az bűncselekmény volt.

[00:24:06]Ö nyilván ezt nem lehet, ez a visszaadható hatály.

[00:24:08]Ö persze nem csak a büntetőjog területén élvényesül, de én azt gondolom, hogy itt nincs szó visszaadóhatályról, hiszen gondoljunk csak bele, ezen logika szerint, akik nem azt mondják, amit én, akkor mondjuk a bizonyos év bizonyos napján már megszületettekre nem vonatkozhat, hogy nyolc évig lehetnek csak miniszterelnökök, utána azonban születettek rá már.

[00:24:32]Igen.

[00:24:32]Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szabályozást nem lehet észerűen hozni, hanem most a következő választáson, aki volt, aki nem volt miniszterelnök, már csak annak tudatában indulhat, hogy ő nyolc évig lehet vagy nem lehet miniszterelnök.

[00:24:50]Ugye említettük már a vizsgálóbizottságot, hogy ott mi derülhet ki.

[00:24:53]És ugye öt vizsgálóbizottság felállítását javasolta egy határozati javaslatban a kormánypárt.

[00:24:59]Itt van egy olyan, hogy a végrehajtásokkal kapcsolatos visszaéléseket is feltárnák.

[00:25:03]Itt ebből mi derülhet ki?

[00:25:06]Vagy szerinted ez mennyire releváns fórum ennek az ügynek a tisztázására?

[00:25:10]Mert hát rendszerszintű megállapításokat tud tenni.

[00:25:13]Nyilván meg ez egy fontos fórum, de milyen érdemi reparációs lépéseket tud tenni ebben az ügyben?

[00:25:22]Hát ugye az úgynevezett Völnosadl ügy további szálait a maga konkrétságában, ha nem is kinyomozhatja, de segítheti esetleg a későbbi akár újrainduló nyomozásokat.

[00:25:37]Ez lenne ami tényszerűen igaz.

[00:25:37]Én nem csodálkoznék, ha az igazságügyminisztérium még az eddiginél is romlottabbnak mutatkozik a visszaélések feltárása körében.

[00:25:49]És hát nyilván cél egyfajta megindokolása ezen vizsgálóbizottság megállapításai által a végrehajtási rendszer reformjának, amit ugye nonprofittá és államivá kívánnak tenni.

[00:26:05]Zárójáb bocsás meg, hogy szabadba vágok.

[00:26:07]Ezt mennyire tartod jó ötletnek?

[00:26:09]Én jó ötletnek tartom, bár azt el tudnám azért képzelni, hogy legyen kellő motivációja az állami végrehajtónak, hogy valamiféle nagyon minimális, az eddigiekhez nem hasonlítható, de mégis csak egyfajta ilyen jutalékos rendszer az működjön, mert ugye azért emlékszünk a szocializmusra, a kádári szocializmusra, az sem volt jó olyan szempontból, hogy ugye az állami alkalmazottak gyakran kicsit érdektelenül lassan végezték akkora munkájuk, at ha nullára vitték az egyéni érdekeltséget.

[00:26:42]Tehát én valami minimális jutalékrendszer, de természetesen szó sem lehet az eddigi óriási a követelés akár 20%-át is elérő végrehajtói díjak költségekről.

[00:26:55]Ezzel a mini korrekcióval maximálisan egyetértek, és hát nem véletlenül támogattam én magam is Jámbor András és Hadházi Ákos ez irányú korábbi javaslatait.

[00:27:04]Mit látsz egyébként az újkormány devizaitelesekkel kapcsolatos intézkedéseiből?

[00:27:08]Mert én még egyelőre mintogyha nem irányulna rá akkora figyelem.

[00:27:12]Én egy három-négy napja egy nagyon picit némi öröm mellett elkeseredett voltam, mert akkor az jelent meg, de csak ilyen rövid, egy-két mondatos sajtónyatkozatban, hogy a kilakoltatásokat addig felfüggesztik, amíg a devizahiteles nemzeti szociális tragédiára nem találnak megoldást törvényben.

[00:27:34]És ehhez képest nagy örömömre szolgált a tegnapi nem pusztán bejelentés, hanem parlamenti írományok között megtalálható törvényjavaslat, ugye a Tiszapárt két képviselőjétől köztük a majdnem igazsági miniszterré vált képviselő úrtól, és nagy örömmel tapasztaltam, hogy általában minden végrehajtást felfüggesztenek, ami devizahiteles alapokon nyugodott.

[00:28:04]és a pereket is felfüggesztik.

[00:28:08]Én azt gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy nyitott a deviziteles csomagnak a végeredménye.

[00:28:13]Tényleg komolyan gondolják azt, hogy nagy társadalmi szakmai egyeztetés várható.

[00:28:18]Ez azért is fontos, mert kicsit a annyiban érthető módon, hogy nyilván óriási sokat és már 20 éve, körülbelül 20 éve egy szenvedő devizakit elkárosulti közösségről van szó.

[00:28:34]Tehát sokan húzták a szájukat, amikor kiderültek akár rokani kapcsolatok, ugye az igazsági minisztérium új tisztségviselőinél, hogy banki banki jogászi családi kapcsolataik vannak.

[00:28:49]illetőleg, hogy ugye banki tanácsadóból is lett miniszter, de hál isten úgy tűnik, hogy legalábbis a devizaiteles csomag vége nyitott, komoly egyeztetések lesznek és ennek az a jele, hogy nem csak a kilakoltatásokat függesztik fel, hanem a általában a végrehajtásokat, ahol még kritikát lehet megfogalmazni, és itt egyetértek a vidéki provokátor kollégával, hogy olyan esetben, ahol viss viszont, és ez a sajnos az esetek a perk kisebbsége, de van ilyen, ahol azt szeretné a felperes fogyasztó adós devizahitel felvevő, hogy menjen a per, mert egy olyan bankról van szó, amiknél már úgy mondom, hogy még ez a kúria is kimondta, hogy rossz a szerződése a kockázatfeltárú nyilatkozata.

[00:29:37]Ott szerintem nincs sok, hogy ne menjen végig a per, tehát ott a felperes adós akaratától kellene függővé tenni.

[00:29:46]Ki tudja még megszavazás előtt ez módosulat, hallgatnak a Dr.

[00:29:50]Fülöp Botond vidéki provokátor kollégára, ő hogy a ahol esélyes, felperes, a devizaiteles, ott az ő akarat ellenére miért ne mehetne végig a per egyes bankok ellen?

[00:30:06]De összességében ez egy nagyon jó lépés.

[00:30:10]És bízunk benne, hogy egy-két éven belül egy olyan törvény születik, ami nyilván nem jár nagy valószínűséggel a devizaiteladósok 100%-os anyagi és erkölcsi győzelmével, de maradjunk annyiban, hogy sokat ígérhet.

[00:30:24]És természetesen örülünk, és azt gondolom, hogy a devizaitelkárosulti aktivisták, jogi képviselők, érdekvédők szívesen részt vesznek a folyamatban, mert ez azt mutatja, hogy komolyan veszi majd az egyeztetést a kormány.

[00:30:37]Tehát akkor ő, ha jól értelek téged, akkor ez a törvényjavaslat, ez akkor ez egy köztes állomás, ami majd megalapoz esetleg egy későbbi törvényt, amely talán véglegesen elrendezheti ezt a helyzetet.

[00:30:51]Igen, ez bevallottan, tehát ez nem az én véleményem.

[00:30:53]Tehát akkor elég rosszáíz lett volna a Deviz hitelkárosulti társadalomba.

[00:30:59]Úgy gondolom, hogyha szépen mennek a végrehajtások a szépen az idézőjelben persze és csak a kilakoltatások leállnak, és közben hát kérem egyeztessünk hölgyeim és uraim, az azért egy ilyen nagyon feszült, formálisnak érzett egyeztetés lenne, mert ugye most ha feltételezem, és mi úgy gondoljuk, nekünk igazunk van devizaitelkárosati közösségnek és ügyvédeinek és érdekvédőinek az Európa Uniós jog tekintetében, hogy nem felelt meg az eddigi kúriai gyakorlat, pláne az orbáni reimnek a 2014 évi deviziteles törvényei, amelyek valójában szerintünk bankmentő törvények.

[00:31:44]És ha ebbe igazunk van, akkor mi bízhatunk abban, hogy egyrészt az igazságügyminisztériumi felülvizsgálat is ezt az eredményt hozza, de ha az esetleg nem vagy nem kellőképpen, akkor bizony vannak még hál isten folyamatban, gondolok itt elsorban a C1/26-ra, Luxemburg EU bírósági eljárások.

[00:32:08]És én azt gondolom, hogy bár természetesen mindig óvatosnak kell lenni egy halmazottan hátrányos helyzetűvé vált csoportnak, de azért azt nem feltételezem a Magyar Péter kormányáról, hogy konkrétan letagadná egy fekete-fehér EU bírósági jövőbeni döntést, úgy ahogy azt Orbánék Vargazsi Andrással a Kúrián, az élen az eltorzított jogegységi határozataikkal precedensképesítélet életeikkel.

[00:32:36]Tehát adott esetben a kormány akaratát az egyeztetések közben befolyásolhatja az egy másfél két év múlva megjövő EU luxemburgi bírósági gyakorlat reményeink szerint az adósokat megerősítő fogyasztóvédelmi tartalma.

[00:32:56]Vagyis ha jól értelek téged és röviden akarnám sommázni, amit mondasz, hogy átmenetileg oké, és aztán majd meglátjuk.

[00:33:02]És átmenetileg nagyon oké.

[00:33:02]Mondom, ez egyetlen kivétel, hogy ahol az adós esélyes és tovább akarná vinni most is a perét a bank ellen érvénytelenségi per, ott én ezt megengedném neki, és ez még változhat is a következő napokban.

[00:33:18]Szepes Házi Péter, köszönöm a beszélgetést.

[00:33:21]Nagyon szépen köszönöm.

[00:33:25]É