Ellenséggé váltak, akik felemelték a szavukat az elesettekért
- A civilek elleni szervezett támadás 2014-ben, a norvég civil alap körüli botránnyal kezdődött, amelyet Lázár János nyilatkozata és KEHI-vizsgálat követett.
- A kormányzat megkülönböztette a „jó” (karitatív) és „rossz” (érdekérvényesítő) civil szervezeteket, ami alapvetően befolyásolta a szektor működését.
- A nagyobb szervezetek megerősödtek a támadások ellenére, de a civil szektor „középosztálya” – a vidéki, pár fős alkalmazottal működő szervezetek – gyakorlatilag eltűnt.
- Az újságírók párhuzamos üldözést éltek át: ellehetetlenítették munkájukat, a hirdetési piacot politikai nyomás alatt tartották, és feketelistákra kerültek.
- A kormányváltás óta érezhető a fellélegzés, a civilek aktívan keresik a párbeszédet az új kormányzattal a demokratikus újjáépítés és a szakpolitikai együttműködés terén.
- A független sajtó finanszírozása az olvasói támogatásokra épült át, de a kormányváltás után a támogatói bázis apadni kezdett.
- A fiatalok mobilizálódtak, és a külföldön élők hazatérése erős forrása lehet a gazdaság újraépítésének, ha valóban megnyílnak a lehetőségek.
- A közvélemény-kutatások szerint a társadalom többsége mindvégig pozitívan viszonyult a civil szervezetekhez, a lejárató kampányok ellenére is.
-
„Ameddig kérdés van ebben a teremben, ő szeretne válaszolni mindenkinek, hogy ezzel is megmutassa, hogy ők másképp viselkednek, mint az elődeik.” – Ónodi Molnár Dóra a miniszterelnök első sajtótájékoztatójáról
Részletes összefoglaló megjelenítése
A civil szféra és a független sajtó üldözése a NER-érában
A civilek ellenséggé nyilvánításának kezdetei
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2014-2015-ös időszak jelentette az első széles körű, szervezett támadást a magyar civil szervezetek ellen. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője felidézte, hogy a norvég civil alap körüli botrány volt az a pont, ahol a kormányzat „két legyet ütött egy csapásra": egyrészt megbélyegezte a számára nem kívánatos, kritikát megfogalmazó civil szervezeteket, másrészt a norvég támogatókkal szemben is tudott egy „bosszúcsapást" intézni.
„Tulajdonképpen a civil ügy részben ennek mentén indult el, de bizonyos szempontból a kormányzat két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt az általa már korábban nem kívánatosnak tartott érdekérvényesítő, kritikát megfogalmazó szervezeteknek a megbélyegzését fel tudta használni, másrészt pedig a norvégokkal szemben is tudott egy bosszúcsapást intézni." – Móra Veronika *
A támadássorozat 2014 áprilisában, a választások másnapján indult, amikor a Magyar Nemzetben megjelent Lázár János nyilatkozata, miszerint a norvég civil alap pénzeit politikailag elfogultan osztják. Ezt követte a kormányzati ellenőrzési hivatal (KEHI) vizsgálata, majd 2014 szeptemberében a házkutatás az Ökotárs irodájában, a könyvelőjüknél és az IT-szolgáltatójuknál. A történet csúcspontját a számítógépek lefoglalása és Móra Veronika rendőri kísérete jelentette a személyes laptopjáért.
A norvég civil alap működése és a kormányzati támadás
Móra Veronika részletesen ismertette az EGT és norvég alapok működését. Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárulásáról van szó, amelyek nem EU-tagországok, és az EU kevésbé fejlett országainak felzárkóztatását segítik. A támogatások többéves ciklusokban zajlanak, és a donor országok mindig ragaszkodtak hozzá, hogy a civil szektor is részesüljön a forrásokból – ez általában a teljes összeg 10%-a körül mozgott, és kormánytól független szervezet osztotta ki.
Az Ökotárs által vezetett konzorcium a 2013-ban induló második ciklusban kapta meg a civil alap működtetésének feladatát. A konfliktus akkor robbant ki, amikor 2013 végén a magyar kormány a norvégokkal való egyeztetés nélkül megszüntette a kormányzati programokat kezelő intézményrendszert. A norvégok ezt rossz néven vették, és aggályaik voltak az intézményrendszer átláthatóságával kapcsolatban.
„Mi vitattuk a házkutatás jogszerűségét, és a rákövetkező januárban a bíróság nekünk igazat adott, tehát nem volt olyan megalapozott gyanú, ami miatt ezt a házkutatást megtehették volna." – Móra Veronika *
A KEHI kezdeményezésére felfüggesztették az Ökotárs adószámát, mert nem működtek velük maradéktalanul együtt – éppen azért, mert látták, hogy az átadott dokumentumok két napon belül eltorzított formában megjelentek a propagandamédiában. A történet végül 2015 végére egy megállapodással zárult, amelyben a kormány vállalta a civilek zaklatásának abbahagyását. A támadás nem csak az Ökotársat érintette: több mint 50, a civil alapból támogatott szervezet élte át ugyanezt, kevésbé látványos formában.
Móra Veronika hangsúlyozta: a norvég támogatók bizalma egy pillanatra sem ingott meg, a civil alap működése „üzemszerűen" zajlott mindvégig, és a kormányzat által kezelt 12 programterületből 11-et felfüggesztettek ugyan, de a civil alapot soha.
A „jó civilek" és „rossz civilek" megkülönböztetése
A kormányzati propaganda határozottan üzente: vannak jó civilek és rossz civilek. A jó civil kategóriába a hagyományos, karitatív, rekreációs tevékenységet végző szervezetek tartoztak, míg aki bármilyen ügyben felszólalt vagy társadalmi csoport érdekében kiállt, az átkerült a rossz civil kategóriába. Ez a megkülönböztetés alapvetően befolyásolta a szervezetek stratégiáját és működését.
A jogalkotás is követte a lejáratókampányokat: 2017-től kezdve szinte minden évben született valamilyen, a civilek vagy azok egy csoportja ellen irányuló jogszabály. Ugyanakkor a civilek önszerveződése is megerősödött: 2017-ben létrejött a Civilizáció Koalíció, kifejezetten azzal a céllal, hogy erősítse a civilek közötti szolidaritást, koordinálja a közös fellépést és az egymásért való kiállást.
A civil szektor átalakulása és a „középosztály" eltűnése
A beszélgetés során kirajzolódott, hogy a civil szektorban jelentős átrendeződés ment végbe. A nagyobb, országos, intézményesült szervezetek – amelyek eleve a célkeresztben voltak – bizonyos szempontból meg tudtak erősödni: megváltoztatták kommunikációjukat, közvetlenebbül fordultak az emberekhez, támogatói bázist építettek, és ki tudták használni a „kéretlen reklámot".
Ezzel szemben a kisebb, vidéki szervezetek visszahúzódtak, nem végeztek érdekérvényesítő tevékenységet, távol tartották magukat mindentől, ami politizálásnak volt nevezhető. A szektor „középosztálya" – a megyeszékhelyeken működő, korábban 3-5 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek – gyakorlatilag eltűnt, visszamentek önkéntes alapra, és elvesztették térségi szervező szerepüket.
Ónodi Molnár Dóra egy személyes élménnyel illusztrálta a folyamatot: egy régiós civil díj pályázatán a magyar pályázatok tömegesen működési nehézségekkel küzdő, „csetlő-botló, kétségbeesett" civilektől érkeztek, miközben más országokból innovatív kezdeményezések pályáztak.
„Magyarországról nem ez történt. A magyar pályázatok láthatóan működési nehézségekkel rendelkező csetlő, botló, kétségbe esett civileknek a pályázatai voltak olyan tömegesen, hogy volt öt szlovák és 65 magyar." – Ónodi Molnár Dóra *
Az újságírók és a civilek párhuzamos üldözése
Ónodi Molnár Dóra részletesen beszélt arról, hogy az újságírói szakma hasonló nehézségekkel küzdött, mint a civil szféra. 2010-hez képest sokkal kevesebb újságíró dolgozik, sokan elhagyták a pályát. A „civilezés" és az „újságírozás" egyaránt szitokszóvá vált.
Az újságírók munkáját több szinten is ellehetetlenítették:
- Megszűntek a háttérbeszélgetések
- A döntéshozókat nem lehetett elérni, nem válaszoltak a sajtómegkeresésekre
- A közérdekű adatokért perelni kellett, folyamatosan tologatták a határidőket
- A hirdetési piacot politikai nyomás alatt tartották: ha egy cég hirdetni akart egy független lapnál, felhívta őket a „propagandaminiszter" vagy valamelyik embere, hogy nem lehet
„Amikor hirdetni akart egy cég az újságnál, akkor bizony fölhívta őt a propagandaminiszter, vagy valamelyik ember, és azt mondta neki, hogy nem lehet. Tehát mi ezt átéltük, hogy egyszer csak elfogyott minden körülöttünk." – Ónodi Molnár Dóra *
Ónodi Molnár Dóra személyes érintettségét is megosztotta: feketelistás volt számos helyszínen, nem tudott bizonyos munkákat elvállalni, mert politikailag kockázatosnak nyilvánították. Az üzleti szektor sem szívesen dolgozott vele, mert pontosan lehetett tudni, mit gondol a hatalomról, a kormányról, Orbán Viktorról. Ez a helyzet április 12-e, a kormányváltás óta változott meg: azóta több cég is megkereste munkalehetőségekkel.
A Balog Zoltán-ügy és a személyes érintettség
Ónodi Molnár Dóra a Partizán podcastból tudta meg, hogy Balog Zoltán volt emberi erőforrás miniszter utasította L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét, hogy ne beszéljen vele. Ez az információ „mint egy puzzle-darab" került a helyére, és segített megérteni a 2015-16 környéki időszakot, amikor az újságíró nagyon rosszul volt, és sokat küzdött azért, hogy a lapja vezetésénél is nyilvánvalóvá tegye, miről van szó.
„És akkor így olyan volt, mintha egy puzzle darab a helyére került volna, hogy amikor én ott nagyon sokat küzdöttem, próbáltam a akkori lapomnak a vezetésén is nyilvánvalóvá tenni, hogy itt miről van szó, ott nem sikerült ezt az információt eléggé hatékonyan célba vinnem." – Ónodi Molnár Dóra *
A bocsánatkérések és a megbékélés kérdése
A beszélgetés elején Szabó Brigitta műsorvezető arról kérdezte vendégeit, mit éreztek, amikor Magyar Péter miniszterelnök beiktatása napján bocsánatot kért mindenkitől, akit az előző rendszer tönkretett, illetve amikor a Válasz Online volt újságírói bocsánatot kértek a civilek elleni hadjárat elindításáért.
Móra Veronika szerint ez jól eső érzés és bizonyos szempontból elégtétel volt, de nem feltétlenül Magyar Péter tiszte lett volna a bocsánatkérés. A Válasz Online nyilvános bocsánatkérését fontos gesztusnak nevezte, de jobb lett volna, ha közvetlenül megkeresik az érintetteket, és ha nem előzi meg egy másik Facebook-poszt, hanem „promptolás nélkül" maguktól teszik meg.
Ónodi Molnár Dóra hasonlóan vélekedett: Magyar Péter nem volt jelen ezekben az időszakokban, és nem hozzá köthetők a sérelmek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ő 16 éve nem hasonlítható ahhoz, amit L. Ritók Nóra átélt, hiszen az Igazgyöngy Alapítvány sok-sok gyerekért és családért felel, és olyan munkát vállal át, amit az államnak kellene végeznie.
„És nem jó dolog az, hogy nyomásgyakorlásra, vagy hogy nem maguktól álltak elő bizonyos emberek, és mondták ki azt, hogy bocsánatot kérnek." – Ónodi Molnár Dóra *
A kormányváltás utáni helyzet és kilátások
A fellélegzés és az új lehetőségek
Mindkét vendég egyetértett abban, hogy érezhető a fellélegzés a kormányváltás óta. Móra Veronika szerint a folyamatos nyomás alatti működés, az állandó védekezési kényszer „egy csapásra" eltűnt. Most lehet konstruktívan és pozitívan gondolkodni. A kormányzati jelzések alapján úgy tűnik, komolyan gondolják a demokrácia újjáépítését, a részvételiség és az emberek bevonásának szélesebb elterjesztését.
Ónodi Molnár Dóra az üzleti szektor részéről is érzékeli a bizalom megnyílását: olyan munkalehetőségek nyíltak meg, amelyek korábban teljesen el voltak zárva. Úgy véli, a reklámpiac is meg fog nyílni, és nem lesz kellemetlen független, kritikai hangot megjelenítő médiumokban hirdetni.
A civil szféra és a kormányzat közötti párbeszéd kezdetei
A civil szektor aktívan keresi a kapcsolatot az új kormányzattal, mert úgy látják, most van lehetőség a párbeszéd és együttműködés kialakítására. Ez a folyamat azonban még az elején tart, időt fog igénybe venni. Móra Veronika három fő területet azonosított, ahol a civilek tudást és tapasztalatot tudnak felajánlani:
-
Szakpolitikai együttműködés: Minden civil szervezetnek van egy ügye, amibe „jócskán beletanult", hiszen éppen azért, mert nem működtek az intézményrendszerek, a civilek kénytelenek voltak megtanulni a környezeti hatásvizsgálati eljárásoktól az oktatási irányításig sokféle dolgot.
-
Demokratikus újjáépítés: A részvételiségre, bevonásra alapozó döntéshozatal kialakításában tudnak inputokat adni és tapasztalatot megosztani.
-
A civil működési környezet újraalakítása: A megbélyegző jogszabályok visszavonása és a Szuverenitásvédelmi Hivatal „elsöprése" csak az első lépés. Az állami támogatási rendszert is át kell alakítani, hogy transzparens, elszámoltatható legyen, és érdemalapon ossza a támogatásokat.
„Tehát a civileknek alapvetően az lenne a feladata, hogy rámutassanak ezekre a problémákra, kidolgozzanak esetleg megoldási ötleteket, javaslatokat, amiket jó esetben, hogyha ezek működnek, akkor az állam átveszi és elterjeszti." – Móra Veronika *
A média és a finanszírozás átalakulása
Ónodi Molnár Dóra aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormányváltás után a támogatói bázis elkezdett apadni – a saját támogatói oldalán és a Magyar Hangnál is érezhető a havi támogatások számának csökkenése. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy kialakuljon egy olyan finanszírozási modell, amelyben megmarad az olvasóktól közvetlenül kapott forrás, mert ez fontos visszaigazolása a munkának.
A média jövője szempontjából kulcskérdésnek nevezte az új médiatörvényt, a közszolgálati sajtó átalakítását, és azt, hogy létrejön-e egy közszolgálati média alap, amelyre a független szerkesztőségek pályázhatnak.
A fiatalok szerepe és a társadalmi mobilizáció
A beszélgetés során szóba került a fiatalok helyzete is. Móra Veronika szerint a jó nevű civil szervezetekhez van utánpótlás, de a Z generáció tagjai inkább a saját módjukon aktívak: saját mozgalmakat, csoportosulásokat hoznak létre, nem feltétlenül szállnak be az intézményesült szervezetekbe. A diákmozgalmak és az oktatási tiltakozások mentén soha nem látott arányban mentek el szavazni a fiatalok, ami mutatja a mobilizálódásukat.
Ónodi Molnár Dóra szerint a következő években sokan fognak hazajönni a külföldön élő fiatalok közül, ami erős forrása lehet a gazdaság újraépítésének. Jaksi Györgyöt idézte, aki egy podcastban úgy fogalmazott: „nem szeretnek azért annyira Hollandiában 1000 euróért egy szobát bérelni".
„Most, hogy itt megnyílnak lehetőségek, és tényleg megindul a verseny a gazdaságban, hogy az innovációnak meg a kreativitásnak tere lesz, mert nem fogja elnyomni a politika és nem fognak rátaposni ezek a politikai kapcsolati hálók ezekre a kezdeményezésekre, sokan visszajöhetnek." – Ónodi Molnár Dóra *
A TISZA-kormány és a civil társadalom kapcsolata
Móra Veronika kiemelte, hogy minden miniszterjelölti meghallgatáson elhangzott: olyan közpolitikát szeretnének formálni, ami tényeken alapul, és ennek érdekében folyamatos párbeszédben lesznek azokkal, akik a legközelebb vannak bizonyos problémákhoz – például a civil szervezetekkel.
A TISZA-kormány részéről Radnai Márk, az operatív vezető is megerősítette, hogy nem akarják elveszíteni a kapcsolatot a választókkal, és nyáron is országjárás indul. A fiatalok megtartása és további mobilizálása azon múlik, hogy ez a kapcsolattartás ténylegesen megvalósul-e, vagy csak politikai lózungok szintjén marad.
A civileknek ebben kulcsszerepük lehet: rendelkeznek azzal a tudással, készséggel és tapasztalattal, ami ahhoz kell, hogy néhány emberből vagy sok emberből olyan mozgalmat vagy csoportosulást lehessen létrehozni, „ami tényleg valamilyen feladat felé tud mozdulni, és nem esik szét az első vita nyomán".
Az Ökotárs Alapítvány eredményei és forrásai
Móra Veronika ismertette az Ökotárs Alapítvány finanszírozási hátterét. A szervezet a 90-es évek legelején, a demokratikus átmenetben amerikai filantróp magánalapítványok kezdeményezésére jött létre, elsősorban a zöld civil szervezeteket segítendő, majd később kiszélesedett az egész civil szektorra. Az Ökotárs mindig is büszke volt arra, hogy nemzetközi versenyben tud Magyarországra olyan forrásokat behozni, amire az aktuális állam nem tud vagy nem akar költeni.
A norvég civil alap második ciklusa 2017 elején zárult, de emellett kisebb programokat is működtettek. 2022 végétől uniós forrásokat is szétosztottak a hazai civilek között: az elmúlt három és fél évben közel 3,5 millió eurót. Ez egy újfajta uniós támogatási forma volt, amelyet azért hoztak létre, mert sok bírálat érte az Európai Bizottságot amiatt, hogy a támogatások csak a nagy európai szervezetek számára elérhetők.
2026 elején elindult a norvég civil alap negyedik finanszírozási ciklusa, amelyben már le is zárultak az első pályázatok. Ez a program a következő hat évben fog projekteket támogatni, és a közvetlenül szétosztható forrás mintegy 20 millió euró lesz.
A kormányszóvivői tájékoztatók és a sajtószabadság helyreállása
Ónodi Molnár Dóra – aki korábban beperelte a Miniszterelnökséget, mert nem engedték be a kormányinfóra – elmondta, hogy az első kormányszóvivői tájékoztató nagyon jó élmény volt. A miniszterelnök két órára tervezte a tájékoztatót, de amikor látta, hogy több kérdés is van, és futnak ki az időből, azt mondta: ameddig kérdés van a teremben, ő szeretne válaszolni mindenkinek.
„Becsületére legyen mondva, azt mondta, hogy ameddig kérdés van ebben a teremben, ő szeretne válaszolni mindenkinek, hogy ezzel is megmutassa, hogy ők másképp viselkednek, mint az elődeik." – Ónodi Molnár Dóra *
A perét folytatja, mert fontosnak tartja, hogy a bíróság kimondja: a mindenkori hatalom nem válogathat az újságírók között, hogy kit enged be és kit nem. Ez nem csak az ő diszkriminációja, hanem azoknak az embereknek a diszkriminációja, akiknek a hangján ő megszólalhat egy ilyen eseményen.
A független sajtó túlélési stratégiái
A beszélgetés során szóba került, hogy a független sajtó hogyan tudott talpon maradni az elmúlt években. Ónodi Molnár Dóra szerint a szerkesztőségek között nem jött létre olyan összefogás, mint a civilek között, pedig volt rá kísérlet. Az együttműködés helyett az egyéni megoldások felé sodródtak a szereplők.
A 2010-es évek második felétől az olvasói feliratkozások, a tartalomfogyasztók által befizetett támogatások jelentették a megoldást. Nagyobb portálok épültek ki, és átvették a közszolgálati funkciót – példaként a Partizánt említette, amely a közösségi finanszírozáson keresztül nagyon sikeresen működik. Más szerkesztőségek vacsorákat, eseményeket szerveznek, ahol exkluzív tartalmat kínálnak.
Ónodi Molnár Dóra hangsúlyozta: az, hogy a civil szektort, a független művészeket és a független sajtót eltartotta egy réteg, azt mutatja, hogy „igenis van Magyarországon egy autonóm független polgárság, amelyik ezeket az értékeket fontosnak tartja és meg is küzd érte".
A közéleti viták átalakulása és az újságírók szerepe
Az elmúlt években kialakult egy sajátos helyzet: mivel a kormányzati politikusok nem voltak hajlandóak vitatkozni az ellenzékkel, és az ellenzéki politikusok sem a kormánypártiakkal, az újságírók kezdték átvenni a politikusok által üresen hagyott teret a vita terében. Ez vezetett oda, hogy újságírók vitatkoztak újságírókkal, propagandisták a függetlenekkel.
Az újságírók munkája átalakult: a hírek közvetítéséből egy magyarázó, értelmező, a dolgokat összerakó tevékenység lett. Mivel a döntéshozók elzárkóztak, az intézmények által kiadott információk valóságtartalma pedig sokszor megkérdőjelezhető volt, az újságírók a civil szektor tudására támaszkodva próbáltak hátteret adni a történéseknek.
A társadalmi megítélés és a közvélemény-kutatások tanulságai
Móra Veronika ismertette a Civilizáció Koalíció által végzett közvélemény-kutatások eredményeit. 2019-ben, 2021-ben és 2023-ban is végeztek reprezentatív kutatásokat, és ezekből az derült ki, hogy a társadalom nagyobbik része pozitívan áll a civil szervezetekhez. Amikor azt kérdezték, hogy a civilek feladata-e bírálni a kormányt és javaslatokat megfogalmazni, a többség igennel válaszolt.
Ez azért érdekes, mert mindeközben folyamatosan zajlott a lejárató kampány és a civilek megbélyegzése. A pozitív társadalmi megítélés jó alapot ad a jövőbeli építkezéshez.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „megbéjegzik Unblock" – valószínűleg „megbélyegzik" lehetett, de a kontextusban értelmezhető
- „a soros bérendezés" – valószínűleg „Soros bérencei" vagy hasonló propaganda-kifejezés lehetett
- „Jaksit György" – valószínűleg Jaksi György vagy hasonló név, a kontextus alapján közéleti szereplő
- „Kúja András" – valószínűleg Kúra András vagy hasonló név, a kontextus alapján politikus
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Azt láthattuk az elmúlt másfél évtizedben, hogy ahogy az állami intézményrendszer rohad, oktatás, egészségügy, szociális ellátás satöbbi, egyre több feladat marad a civilekre, akik tényleg nagyon sokszor erőm felül próbálják meg ezeket a hiányzó szolgáltatásokat pótolni, vagy legalábbis valamilyen módon a helyükbe lépni.
[00:00:23]Na de hát ez nyilván nem fenntartható.
[00:00:26]túl financiálisan és azon, hogy egyébként ellenségnek tituláltak minket, ott vannak az álci, álújságírók, propagandisták.
[00:00:37]Tehát, hogy akik a mi hivatásunkat lejáratták, azok ugye a propagandisták, főleg, akik úgy tűnik, mintha újságot írnának, vagy tartalmat állítanának elő, de ugye éppen a napokban kerül sor rendre elő, hogy ők azért rendesen meg voltak ezért fizetve, kapták érte a a pénzt, a megrendelést és ez a civil oldalról is itt úgy volt, mert azért osztottak civileknek pénzeket, és azt láttuk, hogy milyen tevékenység végeznek, milyen politikai alkukárán kapják ezeket a pénzeket, és hát az emberek azért nem hülyék.
[00:01:25]Exit út egy másik Magyarországba.
[00:01:25]Másfél évtized után új politikai korszak kezdődött Magyarországon.
[00:01:31]A 2026-os választás nem egyszerű kormányváltás volt, hanem egy korszak lezárása.
[00:01:36]Az új vezetés egy gazdaságilag meggyengült, bizalomhiánnyal küzdő, mélyen megosztott országot vett át, ahol az állami intézmények, a közszolgáltatások és a piac működésével kapcsolatban is komoly kérdések maradtak nyitva.
[00:01:51]Ugyanakkor a kormányváltás sokak számára nemcsak lezárást, hanem lehetőséget is jelent.
[00:01:59]lehetőséget arra, hogy helyreálljon a bizalom, és Magyarország ismét közelebb kerüljön Európához, nemcsak politikailag, hanem életszínvonalban, működésben és hangulatban is.
[00:02:12]2014 szeptemberében rendőrök jelentek meg egy budapesti civil szervezet irodájában.
[00:02:17]Számítógépeket foglaltak le, dokumentumokat vittek el, az alapítvány vezetőjét pedig rendőrök kísérték haza a személyes laptopjáért.
[00:02:27]Az esemény képei bejárták az országot.
[00:02:30]Sokan akkor ismerték meg Móra Veronika nevét.
[00:02:32]ellene és az általa vezetett Ökötársalapítvány ellen lejárató kampány indult, vizsgálatot indítottak a különböző kormányzati szervek, végül semmi törvénytelenséget nem tudtak bebizonyítani.
[00:02:45]És velünk van Ónodi Molnár Dóra újságíró, akinek a neve pedig egy megdöbbentő interjúban került elő a napokban, amikor Elritók Núra, a gyerekszegénység ellen dolgozó Igazgyöngy Alapítvány vezetője azt mondta a partizánnak, hogy Balok Zoltán volt emberi erőforrásminiszter, arra utasította őt, hogy ne beszéljen Dórával.
[00:03:05]Ugyancsak ő az az újságíró, aki nemrégiben beperelte a volt miniszterelnökséget, amiért nem engedték őt bemenni a kormányinfóra.
[00:03:15]Köszöntöm a nézőinket.
[00:03:15]Én Szabó Brigitta vagyok, a gazdasági rovat vezetője.
[00:03:17]A vendégeim pedig, ahogy mondtam, Ónodi Molnár Dóra és Móra Veronika.
[00:03:21]Mit éreztetek akkor, amikor Magyar Péter miniszterelnök bocsánatot kért mindenkitől, akit az elmúlt rendszer valamilyen szinten tönkretett, meggyomorított, bántott, ellehetetlenített, illetve a Heti Válasz volt újságírói, akin most válasz online néven fut.
[00:03:43]Bocsánatot kértek tőled.
[00:03:43]amiatt, hogy gyakorlatilag az ő cikkük indította el a civilek és az Okotársi Alapítvány elleni kormányzati hadjáratot, onnantól kezdve lettek a civilek ellenségek, hogy amikor ezeket hallod, vagy halljátok, akkor akkor mi mi az, ami úgy először a eszetekbejut, vagy milyen érzések azok, amik kavarognak bennetek?
[00:04:04]Hát ez nyilván egy jó jól eső érzés, és valamilyen szempontból elégtételt jelent.
[00:04:09]Az, hogy a miniszterelnök bocsánatot kért beitatása napján, az egy nagyon nemes és helyén való gesztus volt tőle.
[00:04:14]Ugyanakkor nem feltétlenül az ő tisztelett volna ez a bizonyos bocsánatkérés.
[00:04:21]És ilyen szempontból a válaszonlánnak a nyilvános bocsánatkérése is egy fontos gesztus volt, de ahogy írtam is ez szerintem jobb lett volna, hogyha közvetlenül megkeressék az érintetteket és tőlük kérnek bocsánatot, nem csak úgy általában.
[00:04:37]illetve hogyha ezt nem előzi meg egy másik Facebook poszt a Fábián Tamástól, a TEX újságírójától, hanem maguktól promtolás nélkül teszik meg.
[00:04:46]Hasonlóan gondolkodom én is, hogy Magyar Péter nem volt jelen ezekben a időszakokban, és nem ő hozzáköthetőek azok a sérelmek.
[00:04:55]Én m csak sérelmeket mondok, mert az én átélt 16 év az azért nem hasonlítható ahhoz, amit például Elritó Oknóra átélt.
[00:05:05]A az ő alapítványa sok-sok gyerekért és családért felel, és egy olyan munkát vállal át, amit az államnak kellene csinálnia, vagy legalábbis részben az államnak.
[00:05:20]És engem nem üldözött az alkotmányvédelmi hatóság, tehát én nem nem is szeretném egyenlőségi ellen ellátni ezt a két történetet, de az tény, hogy engem is nagyon sok hátrány ért ebben az időszakban.
[00:05:35]Nyilván fekete listás voltam egy csomó helyszínen, nem tudtam elvállalni bizonyos munkákat, mert politikailag kockázatosnak voltam nyilvánítva.
[00:05:41]A munkám számtalan ponton el volt lehetetlenítve, és átéltem olyat is, amikor még azt gondolták a NERnek a kezdeti időszakában bizonyos kollégák, akik azt hitték, hogy ez majd konszolidálódni fog, hogy lehet együttműködni.
[00:06:01]Szerintem 10 és 14 között, ahogy kibontakozott a rendszer, és ami Vera történetében szimbolikusan is megnyilvánult, az eléggé világosan mutatta, hogy ezzel a rendszerrel nem lehet kollaborálni, és vagy valahogy az ember kimenekül belőle, vagy megpróbál olyan dolgokat csinálni, amik nem érintik a politikai döntéshozatalt, és ezt azért nagyon sokan nem tették meg, és itt kisebb-nagyobb felelősségről van szó.
[00:06:32]És nem jó dolog az, hogy nyomásgyakorlásra vagy hát, hogy nem maguktól álltak elő bizonyos emberek, és mondták ki azt, hogy bocsánatot kérnek.
[00:06:42]Ühüm.
[00:06:42]Te tudtad, vagy beszéltetek a Nórával, hogy nálam ez történt, tehát hogy nem tudtam?
[00:06:50]Én ezt én én is a podcastból tudtam meg, a Partizán podcastból, és megrendített, és őszintén szóval volt egy ilyen kis PTSD-m, merthogy én azért abban az időszakban nagyon sok mindennek voltam kitéve a az emberi erőforrások minisztere oldaláról, aki ugye Nórát is utasította arra, hogy ne álljon velem szóba.
[00:07:10]És akkor így olyan volt, mintogyha egy ilyen puzzle darab a helyére került volna, hogy amikor én ott nagyon sokat küzdöttem, próbáltam ugye a akkori lapomnak a vezetésén is nyilvánvalóvá tenni, hogy itt miről van szó, ott nem sikerült ezt a információt eléggé hatékonyan célba vinnem, és ezek így összeálltak, hogy hogy ez egy nagyon rossz időszak volt, és én magam is eléggé rámentem.
[00:07:40]Tehát én ott 2015-16 környékén nagyon rosszul voltam, és ez része volt.
[00:07:50]Ühüm.
[00:07:50]És most, hogy most mi történik?
[00:07:53]Az olyan érdekes, hogy április 12-e óta nagyon sok telefonhívást kapok és olyan munkákkal, amely melyeket egyébként pont azért próbáltam kiépíteni a újságírói munkám mellett, hogy egzisztenciálisan ne lehetetlenüljek el, mert ugye a független újságírásban nagyon kevés pénz volt, és az ember nem jött ki a hónap végére, és próbáltam kiépíteni egy üzleti lábat is, és ott is kockázatosnak voltam nyilvánítva, tehát hogy pontosan lehetett rólam tudni, hogy mit gondolok a hatalomról, a kormányról, Orbán Viktorról, és ezért az üzleti szektor nem szívesen dolgozott velem.
[00:08:35]Most meg hirtelen április 12-e óta több cég is megkeresett, és felkértek bizonyos munkákra.
[00:08:48]Most már most már okés vagyok, tehát hogy azt a munkát tudom végezni, amit eddig azért nem tudtam el politikailag kockázatosnak ítéltek.
[00:08:57]Arra te gondoltad volna, amikor a civil szférában elhelyezkedtél, hogy egyszer a civilek ellenségként lesznek feltüntetve?
[00:09:06]Azt, hogy ilyen formában ellenségként lesznek feltüntetve, az nyilván nem, de hozzá kell tenni, hogy én alapvetően a környezetvédő mozgalmakban kezdtem el a pályafutásomat, és ugye a környezetvédő mozgalmak sokszor nem voltak népszerűek, hogy úgy mondjam.
[00:09:20]A környezetvédőket akadékoskodónak, ellenzékek, mindent kritizálónak tekintették, vagy tekintik, mondhatni.
[00:09:30]Tehát ez a fajta szerep, vagy az, hogy egy ilyen skatulyába tesznek be, azért nem volt számomra teljesen idegen és és szokatlan.
[00:09:40]Nyilván az, hogy a a civilek, mint olyan, illetve nem is a civilek, mint olyan, hanem mindazon a civil szervezetek, akik valamilyen ügyben felszólalnak, felemelik a hangjukat, valamilyen szabadságjogért, vagy valamilyen elesett kirekesztett társadalmi csoportért.
[00:09:58]Tehát, hogy ezeket megbéjegzik Unblock.
[00:10:00]Ez nyilván akkor 13-14-ben egy nagyon új jelenség volt Európa szerte és egy megkökentő jelenség ennek megfelelően.
[00:10:13]Annyiban talán nem volt új, hogy Oroszországban ez megtörtént.
[00:10:18]Igen.
[00:10:18]Igen.
[00:10:18]Megván, de Európában tehát főleg az Európai Unióban ez egy unikális dolog volt, de a recept az már kész volt, és így van.
[00:10:26]Meg nyilván ez történt a világnak más, kellemetlenebb csicskeiben is hozzánk legközelebb Oroszországban, de hát persze ki gondolta volna akkor még, hogy egy Európai Uniós tagország erre az útra léphet, amikor kirobbant a ez a botrány körülötte norvég, mondjuk így.
[00:10:46]Igen.
[00:10:46]Akkor ugye a norvég alap pénzeinek a civil szférában való eljuttatásán dolgoztatok.
[00:10:54]Ö az volt a probléma, hogy a kormány szerette volna az összes pénzt öosztani, de ugye ezt nem sikerült elérni, mert alapvetően ez egy civileknek szóló civil kezdeményezés egy részét a kormányoztotta, másrészét pedig egy alapítványi konzorcium.
[00:11:12]Kicsit pontosítanék, mert még a mai napig itt elég sokféle vagy zűrzavar van.
[00:11:16]Tehát az úgynevezett EGT és norvég alapok, az Norvégia, Izland és Lenstein hozzájárulása, amelyek ugye nem EU-s tagországok.
[00:11:25]Az ő hozzájárulásuk az EU kevésbé fejlett országainak felzárkóztatásához, megerősítéséhez.
[00:11:32]Összesen 15 országban napak nyújtanak támogatásokat.
[00:11:35]Ezek a támogatások is ilyen többé éves ciklusokban zajlanak, mint ahogy az uniós források esetében.
[00:11:45]És alapvetően az egésznek az alapja az Európai Bizottság és a támogató országok közötti megállapodás, amit aztán tartalommal tölt meg a támogató országok és a kedvezményezett országok kormányai között kötött megállapodás.
[00:11:57]és nagyon sokféle célra nyújtanak, nyújtottak támogatást a norvégok kutatásfejlesztés, igazságszolgáltatás, oktatás, zöldga satöbbi.
[00:12:07]És ezen belül egy cél volt, amihez viszont mindig ragaszkodtak, hogy a civil szektor is jusson támogatáshoz, kifejezetten azért, hogy elősegítsék a civil szervezeteknek a demokratikus folyamatokban arról való részvételét, a közös értékeink megvédését és népszerűsítését.
[00:12:30]És ezt a részt, ami úgy általában a teljes támogatási összegnek olyan 10%-a körül van, ez az, amit kormánytól független szervezet oszt ki, vagy vagy működtet minden kedvezményezett országban.
[00:12:43]Ezeket a mondjuk így lebonyolító szervezeteket pályázaton választják ki.
[00:12:50]És mi is ugye először az első ciklusban, ami még 2010 előtt volt, majd a 2013-ban induló második ciklusban a mi általunk vezetett konzorcium kapta meg ezt a feladatot hogy működtesse a magyarországi civil alapot és a nagy pénzek, hogy úgy mondjam, tehát a kormányzat által működtetett programok esetében 13 végén megszüntették az akkori intézményrendszert, ami ezt kezelte anélkül, hogy egyeztettek volna erről a norvégokkal, akik ezt rossz néven vették.
[00:13:27]És akkor elkezdődött egy tárgyalás, ami nem ment túl jól, merthogy a támogatóknak aggájaik voltak az intézményrendszer átláthatóságával kapcsolatban.
[00:13:34]És tulajdonképpen a a civil ügy részben ennek mentén indult el, de bizonyos szempontból a kormányzat két két legyet ütött egy csapásra.
[00:13:45]Egyrészt az általa már korábban nem kívánatosnak tartott érdekérvényesítő, kritikát megfogalmazó szervezeteknek a a megbélyegzését re föl tudta használni ezt a lehetőséget.
[00:14:01]Másrészt pedig a norvégokkal szemben is, vagy hát a támogatókkal szemben is tudott egy ilyen hát bosszút választ választcsapást intézni.
[00:14:10]Tehát ebben a kontextusban indult el az a támadás sorozat, ami alapvetően 2014 áprilisában a választások másnapján indult el azzal, hogy a magyar nemzetben megjelent Lázár János nyilatkozata, hogy ő a norvég kollégához fordul, merthogy a norvég civilalap pénzeit azt itt politikailag elfogult módon osztják.
[00:14:35]És aztán ez folytatódott és kumulálódott azzal, hogy minket mindenféle pénzügyi visszaélésekkel is megvádoltak.
[00:14:46]Elindult a kormányzati ellenőrzési hivatalnak a vizsgálata, amit mi a kezdetektől fogva vitattunk ennek a jogszerűségét.
[00:14:54]És azt is tapasztaltuk, hogy azok a dokumentumok, amiket mi a kormányzati ellenőrzési hivatalnak, azaz kehének átadtunk, azok két napon belül megjelentek a propaganda médiában valamilyen eltorzított, haugárató kontextusban.
[00:15:08]És aztán ennek volt tulajdonképpen mondhatjuk azt a csúcspontja a szeptemberi házkutatás egyébként nem csak az okotás irodájában, hanem a könyvelőnknél, az IT szolgáltatónknál, partnerünknél, kollégánknál is zajlott, csak nyilván a képek azok elsősorban a az alkotásiroda előtt készültek.
[00:15:26]És hát aztán tovább folytatódott utána a bírósági eljárásokban.
[00:15:31]Mi vitattuk a házkutatás jogszerűségét, és a rákövetkező januárban a bíróság nekünk igazat adott, tehát nem volt olyan megalapozott gyanú, ami miatt ezt a házkutatást megtehették volna.
[00:15:49]Közben viszont a kehi kezdeményezésére fölfüggesztették az adószámunkat, mert nem működtünk velük maradéktalan együtt, nem adtunk át mindenkért dokumentumot épp azért, mert láttuk, hogy hogyan élnek vissza vele.
[00:16:00]És hát az egész történetnek végül az lett a vége, hogy alapvetően a magyar kormány által kezelt pénzekkel kapcsolatos konfliktus az 15 végére egy megállapodással lezárult.
[00:16:10]És ennek a megállapodásnak a vége az volt, hogy hát hagyja abba a kormány a érintett civilek zaklatását.
[00:16:17]Ez ugye nem csak az ökotársat érintette egyébként, hanem több mint 50 a civil alapból támogatott civil szervezetet is.
[00:16:24]Tehát ők is kevésbé látványos módon, de végigélték ezt az egész történetet.
[00:16:31]És amit még talán fontosnak tartok hozzátenni, hogy mindeközben a támogatók bizalma bennünk, mint lebonyolító szervezet, egy pillanatra sem ingott meg.
[00:16:42]Tehát ők folyamatosan folyósították az éppen esedékes támogatási részleteket.
[00:16:47]Mi pályázatokat írtunk ki, támogatott szervezetekkel szerződéseket kötöttünk, beszámolókat ellenőriztünk.
[00:16:54]Tehát mindeközben a magának a programnak a működtetése az, hogy úgy mondjam, üzemsen zajlott, miközben az állam által kezelt pénzeket meg fölfüggesztették a két kormány közötti vita miatt.
[00:17:11]Ühüm.
[00:17:11]De aztán föl is függesztették a norvég alapot is.
[00:17:13]Egy civil alapot nem az ez egy nagyon közkeletű városi legenda, de civil alapot egy pillanatra nem műkö nem a kormányzat által, tehát a gazdaságfejlesztési részeket, tehát a kormányzat által akkor az akkori programban volt 12 fő terület és abból 11-et fölfüggesztettek, egyet a civilt azt nem.
[00:17:32]És bár ugye semmilyen törvénytelenséget nem sikerült találni, de a kommunikáció szintjén azért ez jóval hosszabb ideig tartott a külföldi érdekeket szolgálók a soros hálózata, a soros bérendezés.
[00:17:44]Tehát azért ezt kellett viselni közben.
[00:17:46]Tulajdonképpen a ez a ami 2014-15-ben történt, az az első ilyen széles körű támadás volt a magyar civilek ellen, és egyben egy fontos ébresztő is a szektornak a tekintetben, hogy hogy változtatni kell a működésmódokon, és egyrészt fel kell készülni arra, hogy hogy tudjuk magunkat megvédeni, másrészt pedig, hogy több szervezet ráébredt arra, hogy sokkal intenzívebb ben sokkal láthatóan láthatóbban jelen kell lenniük a nyilvánosságban meg kell mutatni hogy mi az, amit ők csinálnak, miért csinálják, és ez kinek jó, hogyan válik ez a magyar társadalom a magyar emberek hasznára.
[00:18:29]És ebben elég sokan elég sikeresek is voltak.
[00:18:34]És hát aztán a a későbbiekben, tehát ezek a a lejáratókampányok, az állami források ellapadása, a hatósági megzálások mellé a jogalkotás is fölzárkózott.
[00:18:45]17-től kezdve majdnem minden évben született valamilyen a civilek vagy a civilek egy csoportja ellen irányuló jogszabály, de ennek mentén a civilek önszerveződése is megerősödött, és 17-ben létrejött a civilizáció koalíció kifejezetten azzal a céllal, hogy a civilek közötti szolidaritást erősítse, illetve szervezze, koordinálja a közös fellépést, az egymásért való kiállást, és általában a mondjuk így, hogy civilek jó hírnak nevének az eregbítését.
[00:19:18]Ez nekem egy nagy minta, bocsánat, hogy így belevágok, mert ez az újságírók között nem jött létre.
[00:19:22]Tehát a szerkesztőségek között, amelyek egyébként nagyon sokszor hasonló támadásnok voltak kitéve, nem sikerült egy ilyen együttműködést létrehozni, pedig volt rá kísérlet, nem is egy, de ez csak egy hát talán most már talán tavaly az ellehetetlenítési törvény mentén úgy láttam, hogy akkor akkor minthogyha egy falat sikerült volna áttörni, meg a civilek és a sajtó, független sajtó között is volt egy alakulóban lévő együttműködés.
[00:19:49]Részben megválaszoltátok a kérdést.
[00:19:52]Te mondtad, hogy téged lelkileg is nagyon megviselt ez a 16 év.
[00:19:57]Te nem vagy annyira lelkizős típus, de azért mint magánemberként mégis csak gondolom, hogy miközben végezted a munkádat, tetted a dolgodat, azért csak zajlottak benned, és azért ha valakit megfélemlítenek, megtámadnak, akkor valahol föl kell építenie magát belül is, hogy ennek ellen tudjon állni.
[00:20:13]Hogy te ezt hogyan vitted végig magadban?
[00:20:17]Nyilván, nyilván nagyon nyomasztó volt, meg sokszor voltam nagyon feszült.
[00:20:22]Leginkább ez a a legjobb szó, hogy hogy feszült voltam.
[00:20:25]De miután az időnk azzal ment el, meg arra kellett koncentrálni, hogy mit tudunk kezdeni ezzel a helyzettel, hogy tudjuk megvédeni magunkat, hogy tudjuk az ökotársat, annak a munkáját, annak a stábját, a vagyonát megőrizni, biztonság biztonságba helyezni, biztonságba tudni.
[00:20:47]Szóval, hogy mondjam, hogy a nagyon-nagyon sok lehetőség vagy idő nem is igazán volt a lelkizésre, illetve nekem még az is egy nagyon szerencsés helyzetem, hogy hogy mind a magánéletben, mind a szakmában egy nagyon támogató közegben voltam és vagyok.
[00:21:02]Tehát akár a családom, a barátaim, a munkatársaim, mi mindig egyként voltunk bennem.
[00:21:08]Szóval ez nagyon sokat adott.
[00:21:11]Tehát 14-15-ben, amikor ugye én rengeteget szerepeltem a sajtóban, én voltam így a nem tudom, a pajzs, vagy aki az ilyen előre toolva ott a nyilvánosságban megjelenik.
[00:21:21]És nekem az akkor egy nagyon fontos tudat volt, hogy a kollégáim meg mögöttem, a hátam mögött csinálják a napi munkát és rendbe rakják a dolgokat és hajtják.
[00:21:34]ők meg tudhatták azt, vagy vagy az adott adhatott nekik biztonságot, hogy én meg ott vagyok a a nem az élen, de így a a fronton.
[00:21:46]Ühüm.
[00:21:46]Magyarul eszedbe se jutott, hogy feladod?
[00:21:51]Nem, nem.
[00:21:51]Hát egyrészt mondom, működött akkor a Norvég civil lap.
[00:21:54]A kellős közepében voltunk, támogatott projektek voltak.
[00:22:00]Nekünk ugye volt egy szerződéses kötelezettségünk a norvégok felé, és ahogy az előbb említettem, az ő bizalmunk egy pillanatra se rendült meg.
[00:22:10]Tehát akkor nyilván mi is teljesítettük a magunk oldaláról mindazt, amivel ezt a bizalmat fönn tudjuk tartani.
[00:22:18]Szóval szóval az, hogy hogy ezt mi abbahagyjuk, ez nem egyáltalán nem merült föl.
[00:22:23]És benned?
[00:22:26]Hát 22 után elérkezett egy nagyon nehéz időszak, a a még nehezebb, mert akkor már egzisztenciálisan is annyira nehéz volt, az ember valahogy kibekkelte 22-ig, de utána tényleg így rám is jellemző volt az a nem is én nem apátiában voltam, én nihiliaben, tehát hogy ez így van.
[00:22:46]És akkor el is kezdtem magánéletben, tehát a gyerekemnek az iskolai nehézségeit, azt már egy másik országban oldottam meg, nem Magyarországon.
[00:22:57]Tehát, hogy így elindult egy másik gondolkodás is bennem.
[00:23:05]Ha még jött volna most újabb négy év Orbánból, én azt már nem bírtam volna.
[00:23:10]Tehát ezt őszintén bevallom, hogy akkor biztos, hogy hogy váltok.
[00:23:14]A még visszakanyarodva arra, amit Verra mondott, mert egy nagyon fontos szempont még itt felmerül, hogy 2010 előtt még a jó tett melléklettán ez volt a neve a Népszabinak.
[00:23:29]Aha.
[00:23:29]A civil mellékletében én rendszeresen dolgoztam, és sok civil szervezettel voltam már akkor is kapcsolatban.
[00:23:36]Ugye én 2006-ban léptem pályára, és alapvetően meghatározta a munkámnak a a menetét az, hogy civilekkel szorosan együttműködtem, főleg jogvédő szervezetekkel a az oktatás területén, meg a szociális ügyekben, és kölcsönösen támaszkodtunk egymás tudására.
[00:23:53]Én nagyra értékeltem azt a tudást, ami onnan jön, és azt a bizalmat ugye tudtam használni, amit a civilek helyben, terepen kiküzdöttek maguknak.
[00:24:04]Én meg láthatóságot adtam azoknak az embereknek, akiknek a civilek vitték a válukon az ügyét.
[00:24:12]És azt láttam 2010 után, hogy olyan szinten belerúgtak ebbe a szektorba, hogy egy nagyon sokszínű, sokféle civil konglomerátum így elkezd olvadozni.
[00:24:28]Azáltal, hogy az állami pénzeket azonnal elvágták, és csak a baráti civileknek kezdtek osztani, az, hogy megnehezítették a különböző pályázatokat, magukhoz vonták ugye az Európai Uniós forrásoknak az elosztását, ez egy olyan pénzhiányt okozott ebben az amúgy sem túlfinanszírozott szektorban, hogy elkezdtek elesni a szervezetek.
[00:24:52]És soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor talán 2011 vagy 12-ben meghívtak az erztest stiftunknak van egy díja, ami egy régiós civil díj, ahol díjazzák a leginnovatívabb civil kezdeményezéseket, és maga a banknak a társadalmi felelősségvállalásért felelős szakembere mondta el, hogy megdöbbentő, ami Magyarországról érkezik.
[00:25:21]Tehát, hogy így van a rég, van a szlovén, van a cse, van a szlovák civil szektorok ottan küldözgetik be, de tényleg csak azért.
[00:25:29]Ez egy ilyen verseny, hogy hogy ki az, aki nagyon kurens társadalmi problémákra olyan választ ad, ami hát unikális és tényleg érdemes annyira kreatív, hogy érdemes arra, hogy kiemeljék.
[00:25:41]De Magyarországról nem ez történt.
[00:25:43]A magyar pályázatok láthatóan működési nehézségekkel rendelkező csetlő, botló, kétségbe esett civileknek a pályázatai voltak olyan tömegesen, hogy így így volt mit tudom én, öt szlovák, csak most mondom az arányokat, és 65 magyar.
[00:26:03]Tehát, hogy ilyen szinten árasztotta el ez a kis kezdeményezés magyar pályázatokkal a a a munkáltársakat, akik ez ezeken a pályázatokon dolgoztak és elbírálták, hogy végül is ki legyen.
[00:26:16]És ez így lehetett látni, és ez most csak egy példa volt, de ezek a kis régiós versenyek vagy megmérettetésekben a civilek elképesztő erővel voltak jelen Magyarországról, de nem a azért, mert így kvázi beleillesztették a napi működésükbe, hogy hopp, akkor az egyik ötletünk annyira jó, hogy ezt érdemes lenne megmutatni a nagyvilágnak, hanem azért, mert olyan szintű működési problémáik voltak.
[00:26:43]És ez az egész folyamat elvezetett odáig, hogy talán 2022-23-ban, amikor az Európai Bizottság már, hogy mondjam, eljutott abba a fázisba, hogy érzékelte, hogy nagyon nem jól mennek a pénzek Magyarországon, az uniós források nem odamennek, ahová szeretnék.
[00:27:00]Megnyitott egy közvetlen forrást.
[00:27:03]Ennek nem ez nem Magyarország specifikus.
[00:27:04]Tehát valóban árnyalnám egy picit a képet.
[00:27:10]Szóval részben igaz az, amit mondasz.
[00:27:13]Ugyanakkor inkább az az is látható, hogy a szakadékok a szektor különböző részei között szélesedtek és mélyültek.
[00:27:22]Abban az értelemben, hogy 14 után azt láttuk, hogy kifejezetten a célkeresztbe került szervezetek, amik ugye eleve nagyobb országos, erősebb, intézményesültebb szervezetek voltak, azok bizonyos szempontból, amit az előbb mondtam, hogy megváltoztatták a kommunikációjukat, közvetlenebből fordultak az emberekhez, támogatói bázist építettek, ezáltal még meg is tudtak erősödni, és ki tudták használni a kéretlen reklámot.
[00:27:51]Míg a másik oldalon valóban a főként a inkább vidéken működő kisebb helyi szervezetek, akik erősebben függtek a a helyi hatalmi viszonyoktól, azok így, hogy úgy mondjam, visszahúzódtak sokszor a csigaházukba.
[00:28:09]Nem végeztek érdekérvényesítő tevékenységet, távoltartották magukat mindentől, ami így politizálásnak nevezhető, vagy politikai szervezetnek nevezhető.
[00:28:19]Tehát ezt valóban lehetett látni.
[00:28:22]És ez oda is vezetett, hogy a amit mi így a civil szektornak, így a középosztályának neveztünk, tehát mondjuk megyeszékhelyeken vagy más vidéki városokban működő közepes méretű szervezetek, akiknek 2010 előtt volt mondjuk három- négy-öt alkalmazottjuk, azok valóban összementek az elmúlt 16 évben.
[00:28:47]az első és nem csak, hogy tehát összementek, tehát visszamentek önkéntes alapra, vagy van mit tudom én, egy félállású pénzügyesük de hogy nekik volt korábban egy ilyen térségi szervező jelentőségük a még kisebb szervezetekkelkel kapcsolatban.
[00:29:04]És hát nyilván ezt a funkciót sem tudják most már betölteni.
[00:29:08]És erre még egyébként ráerősített a kormányzati propaganda olyan szempontból is, hogy nagyon határozottan azt üzent, hogy vannak jó civilek és rossz civilek.
[00:29:18]És ezzel azt is kijelölte, hogy egy civilnek mi a legitim tevékenysége.
[00:29:23]Gyakorlatilag a nagyon hagyományos, karitatív, rekreációs dolgoknak a szervezése.
[00:29:28]Viszont aki ezen túllépett és mondjuk valamilyen ügyben felszólalt, vagy valamilyen társadalmi csoport érdekében kiállt, az akkor átkerült a rossz civil kategóriába.
[00:29:39]És hát nyilván ez irányította adott esetben a szervezeteknek a a stratégiáját is, vagy azt, hogy merre fordultak.
[00:29:50]És mi maradt el a az elmúlt másfél évtizedben a civil szféra segítségéből, hozzájárulásából amiatt, hogy ez az egész történet zajlott?
[00:30:00]Vagy vagy lehetne-e ez egy jobb Magyarország akkor, hogyha a civileket hagyják dolgozni?
[00:30:08]Akkor lesz egy jobb Magyarország.
[00:30:11]hogyha az állami intézményrendszer működik, merthogy miért vannak a civilek, vagy mit csinálnak a civilek?
[00:30:19]Alapvetően a civilek szervezetek vagy a civil társadalom az mindazon emberek, akik így a saját magán meg családi életükön túl valamit a tágabb közösségért tenni akarnak, akik észlelnek egy problémát a környezetükben, és azért fel akarnak lépni másokkal összefogva.
[00:30:36]És ennek így a látható szervezet része azok a civil szervezetek.
[00:30:44]És azt láthattuk az elmúlt másfél évtizedben, hogy ahogy az állami intézményrendszer rohad, oktatás, egészségügy, szociális ellátás satöbbi, egyre több feladat marad a civilekre, akik tényleg nagyon sokszor erőm felül próbálják meg ezeket a hiányzó szolgáltatásokat pótolni, vagy legalábbis valamilyen módon a helyükbe lépni.
[00:31:08]Na de hát ez nyilván nem fenntartható.
[00:31:11]Tehát a civileknek alapvetően az lenne a feladata, hogy rámutassanak ezekre a problémákra, kidolgozzanak esetleg megvoldási ötleteket, javaslatokat, amiket jó esetben, hogyha ezek működnek, akkor az állam átveszi és elterjeszti.
[00:31:27]Tehát az állam és a civilek között ilyen értelemben van vagy kell, hogy legyen egy párbeszéd, egy kapcsolat, ahol a civilek mint egy kiegészítik az állami intézményrendszer működését, és emellett rámutatnak esetleg a visszássaságokra, a problémákra, felhívják a figyelmet arra, hogyha valami nem úgy van, ahogy lennie kéne.
[00:31:47]Na most ugye ezt lehetetlen volt csinálni.
[00:31:49]Egyrészt azért, mert a kritikát azt nem bírta a rendszer, másrészt azért, mert mert nem kiegészítőek lett voltak a civilek, hanem nagyon sokszor teljesen hiányzó szolgáltatások helyébe kellett a maguk nagyon korlátos eszközeivel lépniük.
[00:32:04]Hát az, hogy a mi hiányzik a média normál működése miatt Magyarországon, azt látjuk, mert most olyan ügyek kerülnek felszínre, amelyek egy jelentős részéről én én magam azt mondom, hogy el se tudtam képzelni, hogy hogy mi mi történik a a színfalak mögött.
[00:32:21]Tehát te, mint újságíró, meg én, mint újságíró nem tudtuk olyan jól végezni a szakmánkat, mint ahogy a civil szféra megoldotta ezt.
[00:32:31]Te mondtad is, hogy mert mert nem volt nem volt összefogás, hogy mit gondolsz, most jobb lesz?
[00:32:39]Hát ugye nehéz helyzetből indulunk, mert ami a civil szférában lezajlott, tehát hogy pont a kisebb hálózattal, kisebb célcsoportot, de nagyon is fontos társadalmi kérdéseket, akár emberjogi problémákat artikuláló szervezetek elestek a országosan kis térségekben, ami a magyar társadalom fejlődése szempontjából és az aktív állampolgárság szempontjából, hogy lényegesen kevesebb civil dolgozott az elmúlt időszakban, mint mondjuk 2010 10 előtt.
[00:33:12]Az az egy komoly fejlődési visszamaradás.
[00:33:17]Ez az egyik, és ez lezajlott a médiában is ez a folyamat.
[00:33:24]2010-hez képest sokkal kevesebb újságíró dolgozik.
[00:33:29]Nagyon sokan elhagyták a pályát.
[00:33:31]És nagyon, ha azt mondod, hogy újságíró, akkor az egy sitopszó.
[00:33:33]Igen, hát a civil is az volt egyébként.
[00:33:35]Tehát nagyon sok helyen kapcsolódunk egymáshoz.
[00:33:37]Igen.
[00:33:37]És egyébként nagyon hasonló okok vannak a háttérben.
[00:33:43]Most tú a financiálisan és azon, hogy egyébként ellenségnek tituláltak minket, ott vannak az álci, álújságírók, propagandisták.
[00:33:52]Tehát, hogy akik a mi hivatásunkat lejáratták, azok ugye a propagandisták, főleg, akik úgy tűnik, mintha újságot írnának, vagy tartalmat állítanának elő, de ugye éppen a napokban kerül sor rendre elő, hogy ők azért rendesen meg voltak ezért fizetve, kapták érte a a pénzt, a megrendelést és ez a civil oldalról is itt úgy volt, mert azért osztottak civileknek pénzeket, és azt láttuk, hogy milyen tevékenység végeznek, milyen politikai alkukárán kapják ezeket a pénzeket.
[00:34:25]És hát az emberek azért nem hülyék, látják, hogy hát civil, oké, akkor ez ettől inkább távolt újságíró.
[00:34:34]Hm.
[00:34:34]Hát oké.
[00:34:37]Egy-egy szerkesztőség meg szervezet persze azáltal, hogy küzdött és hiteles maradt, meg tudta őrizni azt, hogy az állampolgárok bízzanak bennük, de ugye a szakmánk egészére azért az jellemző, hogy inkább a bizalomvesztést élte meg.
[00:34:56]hogyha csak abba belegondolsz, hogy mi dolgoztunk együtt a Dórával, a Népszabadságnál, 168 óránál, együtt létrehoztuk a jelent, ott is küzdöttünk sokáig, hogy gyakorlatilag tényleg kiszedték az újságírók alól a talajt, tehát hogy hogy mi nekünk nem volt olyan nagyon, mire kétlábra állni és dolgozni és írni, mert nem tudhattuk, hogy holnap van ez az újság, vagy nincs ez az újság.
[00:35:23]És ugye mi átéltük ezt, hogy egyszer csak kétszer is, sőt háromszor lényegében.
[00:35:29]Most még a jelen az még van, de hát nagyon nehezen.
[00:35:32]És ugye azt azt azért tudjuk, lehet, hogy a hallgatóink is vagy nézőink is tudják, de azért ez úgy működött, hogy amikor hirdetni akart egy cég az újságnál, akkor bizony fölhívta őt a propagandaminiszter, vagy valamelyik ember, és azt mondta neki, hogy nem lehet.
[00:35:47]Tehát mi ezt átéltük, hogy egyszer csak elfogyott minden körülöttünk.
[00:35:54]Lehet, hogy most itt én leszek az örök optimista pozíciójában, de a társadalmi megítélést illetően a civilek esetében én azt gondolom, hogy nem ennyire rossz a helyzet.
[00:36:05]Tehát a civilizáció, koalíció az az elmúlt években, minden második évben csináltattunk közvéleménykutatást a civileknek a megítéléséről 19-ben 21-23-ban.
[00:36:21]És ezekből az látt ki, hogy azért a társadalom nagyobbik része, vagy hát legalábbis a megkérdezettek, de ezek reprezentatív kutatások voltak, szóval a megkérdezettek nagyobbik része az pozitívan állt a civil szervezetekhez.
[00:36:36]Sőt, amikor mondjuk egy olyan kérdést tettünk fel, hogy milyen fontos szerepei, funkciói vannak a civil szervezeteknek egy társadalomban, és közte volt az is, hogy a civileknek feladata-e, hogy bírálják a kormányt, hogy megfogalmazzanak javaslatokat, erre is a többség azt mondta, hogy a feladata.
[00:36:53]Szóval érdekesen, tehát valóban miközben folyamatosan zajlott a lejárató kampány és a civilek megbéjegzése, közben azért mégis csak fenn maradt egy többé-kevésbé pozitív társadalmi megítélés, aminek nyilván nagyon örülünk, mert ez ez egy alapot ad most itt a a jövőbeli építkezéshez is, illetve én nyilván nem a sajtóban dolgozom, viszont amit én egy nagyon jó dolognak látok az elmúlt években, hogy mondjuk például vidékin Nagy városokban jönnek létre kis helyi független hírportálok, akik most már elkezdtek egymás között is szerveződni, mindennapi nehézségekkel küzden nagyon súlyos nehézekkel.
[00:37:34]Igen, de vannak, vannak.
[00:37:37]meg hát ugye az immunrendszer azért elkezdett működni a a sajtóban is.
[00:37:41]Igaz, hogy nem az összefogás felé sodorta a szerkesztőségeket, hanem az egyéni megoldások felé, de ott mindenféle jó kezdeményezés van, és tulajdonképpen a 2010-es évek második felétől a olvasói feliratkozások, az olvasók által befizetett támogatások, tartalomfogyasztók támogatásai, ugye itt nagyobb portálok épültek ki, és átvették a közszolgálati funkciót, például A Partizán az egy a NERből kiváló vagy tehát nem a NER rendszeréből, hanem a NER megszülető kezdeményezés, ami át tudott venni közszolgálati funkciót, és nagyon sikeresen működik a a közösségi finanszírozáson keresztül, de ez más szerkesztőségeknél is van.
[00:38:34]szerkesztőségi vacsorákat szerveznek, eseményeket, ahol olyan exkluzív tartalmat kínálnak, ami megéri a tartalomfogyasztónak, hogy fizessen érte.
[00:38:44]Szóval nagyon sok jó megoldás született annak ellenére, hogy akkora ellenszélbe kellett dolgozniuk.
[00:38:52]Hogy innentől kezdve hova lépünk.
[00:38:52]Ja, és itt még egy nagyon fontos dolgot szeretnék megemlíteni, hogy hogy sokszor beszélünk arról, hogy hogy az aktív állampolgárság mennyire hiányzik, és hogy az a polgári értékrend az nagyon kevéssé jelent meg az elmúlt év másfél évtizedben.
[00:39:11]azért az, hogy az civil szektort valamennyire eltartotta egy réteg, hogy a független művészeket valamennyire eltartotta egy réteg, és ezen felül ugye az olvasói hozzájárulásokból a független sajtónak is egy ö jelentős része megbírt maradni.
[00:39:29]Az azt jelenti, hogy igenis van Magyarországon egy autonóm független polgárság, amelyik ezeket az értékeket fontosnak tartja és meg is küzd érte.
[00:39:43]Most, hogy így történik ez a váltás, nyilván nem tudom, hogy ti hogyan érzékelitek én napi szinten, mert van egy ilyen kis támogatói oldalam, ahol mint újságíró vagyok jelen.
[00:39:57]És ott érzékelhető, hogy na oké, akkor kormányt váltottunk, most már nem kell nem kell a támogatást biztosítani.
[00:40:03]A Magyar Hangnál is rendszeresen szoktam együtt dolgozni kollégákkal is.
[00:40:09]Ott is nagyon érezhető, hogy most hirtelen így behant a a havi támogatásoknak a száma.
[00:40:14]Nyilván ki kell alakítani azt a finanszírozási modellt, amiben megtartjuk, hogy az olvasóktól közvetlen kapjunk forrásokat, mert ez egy nagyon fontos visszaigazolása a munkánknak, hogy értelme van, hogy ezt az olvasó külön is honorálja.
[00:40:32]I illetve meg kell nézni, hogy majd hogy nyílik meg a médiapiac.
[00:40:34]Azáltal, hogy én érzem az üzleti szektor felől érkező bizalmat, tehát hogy most megnyíltak olyan munkalehetőségek, amik tökre el voltak zárva a korábbi időszakban, azt gondolom, hogy a reklámpiac is meg fog nyílvi.
[00:40:48]Tehát nem lesz kellemetlen elhelyezni mondjuk ide-oda a mododa, ahol független kritikai hang jelenik meg a mindenkori kormányokkal szemben.
[00:40:57]Tehát, hogy ez egy nagyon fontos dolog, hogy itt azok a szereplők, akár civil oldalról, akár újságírói oldalról, akik ebben a szénában tevékenykednek, ez egy értékrend alapján ugyanazzal a motivációval dolgoznak.
[00:41:11]Tehát a mi feladatunk a mindenkori hatalomnak a kontrollálása.
[00:41:16]És most ugye egy váltás van, most mások kerülnek a hatalomba, de mi ugyanazt a munkát fogjuk végezni ugyanazon értékrend és szűrő alapján.
[00:41:27]Tehát, hogy de megjelenik ebben majd egy felszabadultabb reklámköltés is remélhetőleg.
[00:41:32]És hát nagyon sok múlik azon, hogy milyen lesz az új médiatörvény, ö milyen lehetőségek lesznek benne, a közszolgálati sajtóan lesz átalakítva, egyáltalán lesz-e ebben a formájában közszolgálati médium, vagy lesz egy közszolgálati média alap, ahova ez a sokszínű független kritikus szerkesztőség konglomerátum tud majd pályázni egyenként?
[00:41:56]Ez még nagyon-nagyon most egyelőre a Facebookon történik a kommunikáció alapvetően, amihez egyébként előbb-utóbb, tehát hogy én úgy érzem, hogy annak, ma ebben meg én vagyok optimista talán, vagy nem tudom, idealista, hogy hogy muszáj a szűrt hatalom.
[00:42:10]Tehát az, hogy egy politikus mit kommunikál a Facebookon, azt egyrészt ugye ellenőrizni kell az annak a tartalmát, hogy ott mi jelenik meg.
[00:42:19]A mögé hátteret kell rakni.
[00:42:22]Általában is az, ami a Facebookon meg a social-ben így ki van dobva, az azt azt szűrni kell, azt szerkeszteni kell, annak azt azt azt értelmezni kell.
[00:42:31]Tehát, hogy én szerintem ez az igény azért meglesz az emberekben, mert ez a folyamatosan minden politikus odahánja a dolgait.
[00:42:38]Ez tehát ez azon túlmenően, hogy egy túl nagy hangzavart okoz, az értést semmilyen szinten nem segít.
[00:42:46]Tényleg napi szinten kell majd dolgozni, akkor valószínűleg nem lesz rá idejük.
[00:42:51]Ti te érzitek a fellélegzést egyébként?
[00:42:54]Te milyen jövőt látsz most a szektor előtt?
[00:42:56]Nyilvánvaló, hogy érezzük a fellélegzést, persze hiszen folyamatosan nyomás alatt működtünk, és és valóban sok időt meg energiát vitt el az még akkor is, hogyha fönn tudtuk tartani a tevékenységünket, de állandóan gondolkozni kellett azon, hogy hogyan védjük meg magunkat, mire készüljünk föl, hogyan tudunk arra fölkészülni satöbbi, satöbbi.
[00:43:18]Ez most ugye egy csapásra, ez a rész egy csapásra eltűnt.
[00:43:23]Tehát lehet a lehet konstruktívan gondolkozni, lehet pozitívan gondolkozni.
[00:43:33]És azt gondolom, vagy legalábbis az eddigi kormányzati jelzések alapján úgy tűnik, hogy van az optimizmusra, tehát hogy komolyan gondolják azt, hogy a demokrácia újjáépítését, a részvételiség, az emberek bevonását, ennek a szélesebb elterjesztését.
[00:43:49]És azt gondolom, hogy ebben a civileknek nagyon fontos szerepe lehet, hiszen tudás, gyakorlat, tapasztalat van ezen a téren, amit be tudunk és be tudnak mások csatornázni ezeknek a struktúráknak, ezeknek az eljárásoknak a kialakításába, hogy ez hogyan fog történni, az viszont még egy hatalmas nagy kérdőjel.
[00:44:09]Tehát jelen pillanatban azt gondolom, hogy ennek a folyamatnak nagyon az elején vagyunk, vagy van az ország, és hogy ez hogy fog elsülni, mennyi időt vesz igénybe, mert időt fog igénybe venni, azt még így nagyon nem lehet látni, de de amit én látok itt civil körökben vagy a civil szervezeteknél, hogy hogy mindenki készül arra, hogy hogyan tud akár az a maga szakmai területén, akár így társadalmi demokráciaépítési ö témában vagy vagy ezen a szinten részt venni és beleszólni és alakítani a jövőnket.
[00:44:46]Ühüm.
[00:44:46]Így az elmúlt évtizedben utánpótlás volt a civilészférelman, tehát jöttek fiatalok, akartak ott dolgozni, illetve hogyan lehetett akár meggyőzni őket arról, hogy hogy ugye mindenben elveszítették nagyon sokan a bizalmukat az intézményrendszerben, a kormányban, a mindennapi élet is nehéz volt.
[00:45:07]Tehát hogyan lehetett fiatalokat meggyőzni arról, hogy van értelme ennek és hogy csinálják, meg akarták-e?
[00:45:12]Ö hát ez megint olyan, amiben nehéz szerintem általános kijelentéseket tenni.
[00:45:21]A civil szervezetekben van valamennyire utánpótlás, tehát itt azért azt lehetett látni minden nagy dacára, ami történt az elmúlt másfél évtizedben, hogy mondjuk ha egy jó nevű civil szervezet kiír egy álláspályázatot, akkor lesz egy rakásjelentkező.
[00:45:39]Ö de az igazán fiatalak, tehát mondjuk az ilyen Z generáció meg hasonlók, ők azért ugye tudjuk, hogy hogy másban vannak, és ők ha aktívak, akkor én legalábbis én úgy látom, akkor inkább a saját módjukon aktívak, tehát nem feltétlenül szállnak bele az intézményesült szervezetekbe, hanem inkább kialakítják a saját mozgalmaikat, saját csoportosulásaikat, saját működésmódjukat.
[00:46:10]Például ugye a diákmozgalmak, az oktatási tiltakozások mentén soha nem látott arányban mentek el szavazni a fiatalok.
[00:46:18]Azért az is lát az is mutatja, hogy ők mobilizálódnak és aktivizálódnak, csak ez nem biztos, hogy a úgymond hagyományos civil szervezeteknél csapódik le.
[00:46:27]Következő egy-két év, három évben egy nagyon erős forrása lesz a gazdaság újraépítésének az, hogy haza fognak jönni fiatalok.
[00:46:39]Tehát ez teljesen ér nem tudok nagy számokat mondani, de hogy itt azért sokan mozdulnak meg, ahogy a Jaksit György egy podcastban fogalmazott, nem szeretnek azért annyira Holland alsón 1000 euróér egy szobát bérelni, és ott úgy még akkor is, hogyha a kilátások egy pillanatra jobbnak tűntek, de most, hogy itt megnyílnak lehetőségek, és tényleg megindul a verseny a gazdaságban, hogy az innovációnak meg a kreativitásnak tere lesz, mert nem fogja elnyomni és nem a politika és nem fognak rátaposni.
[00:47:17]Ezek a politikai kapcsolati hálók ezekre a kezdeményezésekre sokan visszajöhetnek.
[00:47:24]Tehát, hogy eleve ez egy forrás és én szeretném ebben látni azt, hogy egy kicsit így a ezt a kis polgárosodást meg is erősíti, amit ami az elmúlt időszakban elindult.
[00:47:36]Tehát a fiataloktól én én így ezt érzékelem.
[00:47:39]és akik ilyen vehemenciával álltak bele a közéletbe, és ennyire érezték azt a azt, hogy hogy mennie kell ennek a áporodott nagyon korrupt gazember rezsimnek, nekem kicsit eszembe jutatta a 899-90-es ilyen politikai olvasmány élményeimet, hogy a Fidesz volt az, aki anno a komcsik ellen felszólalva tudta mobilizálni a fiatalokat, hogy menjenek már a el a az MSMP-sek a hatalomból, tehát ez zárójá és és hogy ez meg fog maradni egy jó ideig.
[00:48:21]Kormány az hogyan fogja tudni ezt a társadalmi kapcsolódást megtartani, ami egyébként a választások során sikerült neki a Tiszaszigeteken keresztül?
[00:48:31]Az egy nagy kérdés.
[00:48:33]Hát éppen tegnap jelent meg nálatok a Radnai Márkkal egy interjú, aki ennek a felelőse lesz.
[00:48:38]Ő és egyébként ezt Magyar Péter miniszterelnök is többször elmondja, hogy ők nem akarják elveszíteni a kapcsolatot a választókkal.
[00:48:45]Most is fog országjárás indulni nyáron.
[00:48:48]Nagyon azon múlik, hogy a a fiatalok megtartása, benntartása, vagy netán még további mobilizálása, politika közélet felé, hogy hogy ez a kapcsolattartás ez ténylegesen megvalósul-e, vagy csak politikai lózungok szintjén.
[00:49:05]Itt jönnek be a képbe a civilek, vagy a civil tudás, hogy úgy mondjam.
[00:49:09]Tehát az, hogy mondjuk szerveződjön akár egy helyi közösség, aki közösen csinál valakit, vagy de hogyha egy nagyobb struktúra, akkor pláne azért annak, hogy ez működtethető legyen, ahhoz azért vannak igényel, készségeket, tudásokat, tapasztalatokat.
[00:49:30]És ez az, ami a civileknél azt lehet mondani, hogy megvan.
[00:49:32]Szóval, szóval az, hogy hogy lehet néhány emberből, vagy sok emberből egy olyan mozgalmat, vagy egy olyan csoportosulást létrehozni, ami tényleg valamilyen feladat felé tud mozdulni, és nem esik szét az első vitanyomán, ehhez azért nem állt a facilitálás és a segítség.
[00:49:55]És ez az, amiben a civilek szerintem közre tudnak működni, és amiben lehet, hogy sok feladatuk lesz az elkövetkezendő időszakban.
[00:50:01]A kormányzattal a civil szféra keresi most a kapcsolatot, vagy szeretne egy kicsit úgy keresi abszolút, mert azt gondoljuk, hogy most van az ablak arra, hogy hogy kialakítsunk párbeszédet és együttműködést.
[00:50:17]És volt már alkalom, vagy az most még nem nagyon működik, mert most nagyon sok minden történik most még, és nagyon sok minden még kialakulatlan, meg sok dolguk van, szóval azt hiszem, hogy az időt fog igénybe venni.
[00:50:31]És nem tudom, hogy erről lehet-e beszélni vagy nem, de amikor majd erre lehetőség lesz, akkor akkor mi lesz a főmondanivaló számukra?
[00:50:41]Hát ugye itt szét kell választani, vagy vagy több dolog is van.
[00:50:43]Ugye minden civil szervezetnek van egy ügye, amivel foglalkozik, amibe az esetek többségében azért jócskán beletanult.
[00:50:54]Tehát civilként, pont azért, mert nem működtek intézményrendszerek Magyarországon, civilként kénytelen volt az ember egy csomó mindent megtanulni a környezeti hatásvizsgálati eljárástól kezdve az oktatási irányításon keresztül sokféle dolgot.
[00:51:10]Tehát tehát ezek a szervezetek a saját szakterületükön, a saját ágazatukban nagyon sok tudással rendelkeznek, amit kvázi fel tudnak ajánlani a kormányzatnak.
[00:51:23]ö és és és ezek mentén együttműködni és kialakítani az új politikákat.
[00:51:29]illetve szélesebb értelemben véve, amit már mondtam, ez a bizonyos demokratikus újjáépítés, a részvételiség, a bevonásra alapozó döntéshozatal kialakításában meg általában véve tud sok szervezet részt venni, vagy ebbe inputokat adni, tapasztalatot megosztani.
[00:51:51]illetve van még egy harmadik feladatunk is, ami szintén egy közös feladat, hogy magunknak a civileknek a működési környezetét újraalakítani.
[00:52:01]Tehát itt csak az első lépés a megbélyegző jogszabályoknak a visszavonása, meg az a szuverenitásvédelmi hivatal elsöprése, de azért mondjuk például a civileknek a állami támogatási rendszere, arról már volt ugye szó, hogy ez mennyire torzan működött, és hogy gyakorlatilag csak a baráti állci civil szervezeteket támogatta.
[00:52:26]Tehát tehát a most is vannak állami támogatási források a civileknek, vagy hát olyan rendszerek, ezeket is át kell alakítani, hogy az valóban transzparens, elszámoltatható legyen.
[00:52:38]A támogatást tényleg érdemalapon ossza.
[00:52:40]És még nagyon sok mindent lehetne fölsorolni, hogy mi minden mind jogi, mind pénzügyi, mind politikai lépésre van ahhoz szükség, hogy Magyarországon egy olyan környezet alakuljon ki, ami tényleg elősegíti azt, hogy a civil szervezetek hatásosan tudjanak működni a céljaik érdekében, és a társadalom meg a közó boldog érdekében.
[00:53:05]És most nem tehetünk mást csak bízni, de minden miniszterjelölti meghallgatáson elhangzott az, hogy olyan közpolitikát szeretnének formálni, ami tényeken alapul.
[00:53:17]Ennek érdekében azokkal, akik a legközelebb vannak bizonyos porproblémákhoz, például a civil szervezetek, azokkal egy folyamatos párbeszélyben vannak.
[00:53:26]Ha ha már tények, vontatok egy mérleget mostanában, hogy mennyi pénzt sikerült megmozgatni, átjuttatni a a társadalom, vagy eljuttatni a társadalomhoz, mondjuk akár az okotásalapítvány, hogy ellenzélben hogyan tudott működni, vagy vagy nincs ilyen mérlegvonászetnél.
[00:53:51]Az alkotás, mi vagyunk a külföldön támogatott szervezet.
[00:53:53]Már amikor az oktatás létrejött, ugye a 90-es évek legelején a demokratikus átmenetben, alapvetően amerikai filantróp magánalapítványok kezdeményezésére és támogatására jött létre, akkor még elsősorban a zöld civil szervezeteket, a zöld mozgalmat segítendő.
[00:54:10]Aztán ez szélesedett ki később az egész civil szektorra.
[00:54:14]És mi erre egyébként mindig nagyon büszkék is voltunk, hogy mi nemzetközi versenyben tudunk Magyarországra behozni olyan forrásokat, amire az aktuális állam nem tud vagy nem akar költeni.
[00:54:25]Tehát gyakorlatilag külföldről hozunk be pénzt azért, hogy Magyarországon jobb legyen.
[00:54:31]Tehát az évek folyamán sokféle ilyen forrást tudtunk megmozgatni részint magánapítványoktól, államoktól, államközi szervezetektől kaptunk támogatásokat kifejezetten a hazai civilek közötti szétosztásra.
[00:54:47]Ezek között nagyon nagy, egy nagyságrendi ugrás volt annak idején a norvég civilala.
[00:54:55]A második ciklus, amikor volt a az ügy, az 17 elején zárult le.
[00:54:58]Ö de voltak emellett kisebb programjaink is, tehát azért a norvég az ökotás sasem csak a norvég civil alapról szól.
[00:55:07]És amit az előbb a Dóra is említett, a 2022 vége óta uniós forrásokat tudtunk szétosztani a hazai civilek között az elmúlt három és fél évben közel 3,5 millió eurót.
[00:55:26]Egyébként ez valóban egy újfajta uniós támogatási forma volt.
[00:55:31]Abból annyiban, hogy nagyon sok ö bírálat érte az Európai Bizottságot azért, hogy a bizottság által nyújtott támogatások azok csak a nagy európai szervezeteknek, nagy erőknek elérhetőek, és a kisebb helyi szervezetek ezen nem tudnak érdemben elindulni ezeken a pályázatokon.
[00:55:51]És ezt meghallgatva teremtettek egy olyan forrás lehetőséget, amire szintén ilyen ökathoz hasonló lebunyolító szervezetek pályázhattak a bizottsághoz, kifejezetten azért, hogy továbbosztásra kapjanak pénzeket.
[00:56:07]Ez a program, ez most zárul, de közben viszont hál istennek elindult idén év elején a Norvég civil alapnak a negyedik finanszírozási ciklusa, amiben már ki is írtuk az első pályázatokat, sőt ezek már le is zárultak, és ez a program a következő hat évben, közel hat évben fog projekteket támogatni.
[00:56:27]Tehát ö és most egy hát amit szét közvetlenül szétosztunk forrás, az egy olyan 20 millió euró lesz.
[00:56:36]Neked meg milyen érzés volt bemenni egy jelen lenni egy kormányszóvivői sajtótájékoztató?
[00:56:44]Meg hát a parlamentbe lenni az tényleg.
[00:56:46]Hát régen napi szinten ott dolgoztunk.
[00:56:50]Én is próbáltam így fölidézni, hogy amikor oktatási bizottsági meghallgatáson voltam, szociális bizottságon vagy plenárison, és hogy hát ez ugye egy jó 10 éve már nem volt se nem volt értelmes, nem lehetett rendesen akkreditációhoz jutni.
[00:57:07]De és akkor itt tulajdonképpen van egy eleme a munkánknak, amiről nem beszéltünk, hogy túl a egzisztenciális retteneten, ami tényleg egy napi küzdelem volt, és túl azon a szakmai része is nagyon megnehezült, mert főleg 14 után lett a helyzet súlyosabb, megszűntek a háttérbeszélgetések, a döntéshozókat nem lehetett sehol elérni.
[00:57:38]Nem válaszoltak a meg sajtómkeresésekre, semmibe vették az embernek a kérdéseit.
[00:57:47]Közérdekű adatokért perelni kell.
[00:57:49]És akkor igen, itt jön a az, hogy hogy megnehezítették a közérdekű adathoz hozzáférést.
[00:57:53]Ö folyamatosan tologatták a határidőket, ugye akkor kétszer 15 nap, akkor akkor se adják ki, akkor akkor elindítod a pert.
[00:58:00]Itt jön be az, hogyha egy pici szerkesztőségben vagy, ahol nincsen rendesen backoffice, ahol mondjuk egy ilyen jogi procedúrát elindítanak, az még inkább nehézzé tette a dolgokat.
[00:58:12]Tehát, hogy ö bizony-bizony ezek olyan akadályok voltak, ami amik amik állandó küzdelmet jelentettek, és egy picit át is alakította a közbeszédnek a jellegét.
[00:58:25]Aztem mondom, hogy ez színvonalasabb lett, vagy színvonaltalanabb, de az lett, hogy az újságírók egy csomószor egy olyan ö konyhában voltak kénytelenek főzni valamit, amiben nem voltak ott a minden rendelkezésre álló alapanyag, amiből az adott tételt el kellett volna készíteni.
[00:58:46]Tehát ilyen fele más cikkek születtek, hogy cikkünk frissül majd akkor, ha válaszolnak.
[00:58:52]Ez egy ilyen izé.
[00:58:52]Igen.
[00:58:55]És a soha napján tehát, hogy igazából nagyon sokszor nem is értettük, hogy mi miért történik, mert nem tudtuk megkérdezni, kiüresítették a szakmánkat.
[00:59:04]Azért alapvetően mi kérdésekre vagyunk optimalizálva és jó kérdésekkel, konfrontatív kérdésekkel tudunk információhoz jutni, de ugye nem volt alany, elugrottak az alanyok és elzárták magukat.
[00:59:20]É, hogy a egyébként az ellenzéki újság, vagy az ellenzéki politikusokkal se voltak hajlandóak vitatkozni, azért kialakult egy ilyen furcsa dolog, amit én más országban nem láttam, hogy az újságírók kezdték átvenni a politikusok által üresen hagyott teret a vita terében.
[00:59:36]Tehát, hogy ugye ilyen ilyen ebben jött bele az, hogy akkor most újságírók újságírókkal a hírté propagandisták a függetlenekkel, akkor most ki menjen el, mit lehet vállalni?
[00:59:50]Legitimálom-e a jelenlétemmel a rendszert, ha én elkezdek vitatkozni egy kormányzati sajtóeseményen egy propagandistával, vagy nem?
[00:59:57]De közben meg viták nem voltak, közben meg azért az emberekben volt egy igény arra, hogy mégis csak egyik oldal, másik oldal, de a politikusokat alig láttunk.
[01:00:06]Hát tulajdonképpen az egész kampányban hány politikust láttunk leülni?
[01:00:10]A Takács Pétert meg a Kúja Andrást.
[01:00:13]Az egy ilyen ikonikus esemény volt.
[01:00:15]Azt aztán hát nem nagyon voltak ilyenek.
[01:00:20]Igen.
[01:00:20]Igen.
[01:00:20]És hát a ugye a a miniszterelnök jelöltek meg az ismert okokból nem, de ezt a nép föl is ródta aztán a annak, aki aztán megfutamodott.
[01:00:31]Igen, valóban a hírek közvetítéséből, átadásából egy magyarázó, értelmező, újra értelmező a dolgokat összerakó és abból kihozzó valaki lett az újságíró.
[01:00:44]Úgy írni, hogy ott az információ.
[01:00:46]Megkérdezem a minisztériumot, ez miért történt?
[01:00:48]Az miért történt?
[01:00:50]Ott a szakértő, ott a civil szektor, a a amelyek tudására támaszkodni lehet, és abból kijön valami háttér.
[01:00:58]Hát igen.
[01:00:58]És és radásul lehetett csinálni.
[01:01:00]intézmények információt adtak, annak a valóságtartalma az elég sokszor, hogy mondjam, finoman szóval megkér megkérdőjelezhető volt.
[01:01:08]Igen, vagy amikor az egy mondatosak, tudod Igen.
[01:01:11]Tehát, hogy ez így ez így nem szóval jó volt kormányszó.
[01:01:16]Igen, az nagyon jó volt.
[01:01:16]Két, tehát az első ilyen kormányszóvivőin két órára tervezte a miniszterelnök a tájékoztatót, de több kérdés is volt, és már futottunk ki a két órából, és becsületére legyen mondva, azt mondta, hogy ameddig kérdés van ebben a teremben, ő szeretne válaszolni mindenkinek, hogy ez egy ezzel is megmutassa, hogy ők másképp viselkednek, mint az elődeik.
[01:01:41]Remélem, ezt a jó szokását megtartja.
[01:01:43]Így fogtam kérdezni.
[01:01:46]És éppen egyébként a társadalmi traumákra kérdeztem rá.
[01:01:49]Aha.
[01:01:49]Na hát akkor gratulálok.
[01:01:49]És a és a pert azt folytatod azért, vagy azt most így ezt még a bíróság nem reagálta le, hogy befogadja-e.
[01:01:59]Itt most ez egy nagyon érdekes kérdés van, hogy önmagában ezt az ügyet vizsgáljuk, hogy ott történt-e diszkrimináció.
[01:02:06]Én azért örülnék neki, hogyha a bíróság ezt ez, mert ez ugye megtörtént esemény, és van egy története, tehát itt lehet ítélkezni, hogy önmagában a jövőre nézve fontos, hogy ezt ne tehesse meg a mindenkori hatalom, hogy válogat, hogy kit enged be és kit nem.
[01:02:23]Tehát, hogy ne diszkrimál a hasonlságírók között, hogy kinek ad tájékoztatást és kinek nem, mert nem engem diszkriminál, hanem azt a azokat az embereket, akiknek a hangján én meg tudok szólalni egy ilyen eseményen.
[01:02:36]Tehát a választópolgárokat ö diszkrimináljon ilyenkor.
[01:02:42]Jó, és akkor nálatok sem a hátradől van és a nyaralás.
[01:02:44]Kipihenjük egy kicsit a dolgokat, ha nem, akkor ezek szerint, ha jól értem, megújult erővel.
[01:02:51]Hát így van.
[01:02:51]meg a stratégia alkotás, az újratervezés és a folytatás időszaka van.
[01:03:01]Köszönöm szépen a beszélgetést mindkettőtöknek, és köszönjük szépen, hogy néztek bennünket.
[01:03:05]Viszontlátásra.