Népszava 1:41:30

Nézzük, ahogy a közösségimédia-platformok bolondot csinálnak belőlünk

közösségi médiafigyelemgazdaságfüggőségmentális egészségszabályozásközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Nézzük, ahogy a közösségimédia-platformok bolondot csinálnak belőlünk
tl;dr
  • A Bibó Szabadegyetem beszélgetésén Polyák Gábor, Csaba és Samu Békés Gáspár moderálásával vitatták meg a közösségi média algoritmusainak hatásait és szabályozhatóságát.
  • A résztvevők egyöntetűen cáfolták a technológia semlegességének mítoszát: az algoritmusokat mérnökileg a figyelem megragadására és a használati idő maximalizálására tervezték a profit érdekében.
  • A platformok tudatosan használnak addiktív pszichológiai mechanizmusokat (pl. intermittáló megerősítés), és előnyben részesítik a negatív, megosztó tartalmakat, mert azok több interakciót generálnak.
  • A televíziózás történetével ellentétben a közösségi média iparából hiányzik a tudományos visszacsatoláson alapuló társadalmi felelősségvállalás és önreflexió.
  • A gyerekek és kamaszok mentális egészségére gyakorolt káros hatás egyre nyilvánvalóbb, amit az iskolai mobiltiltások utáni pozitív társas változások is alátámasztanak.
  • Az EU Digital Services Act nevű szabályozása gyakorlatilag „soft law”, mivel a platformok önellenőrzésére épít, és az Uniónak nincs hatékony számonkérési eszköze.
  • Az USA-ban áttörést hoztak a termékfelelősségre alapozott perek, amelyek nem a tartalmat, hanem az algoritmus addiktív dizájnját teszik felelőssé a károkért.
  • Samu radikális javaslata egy új alkotmányos alapjog, a mentális integritáshoz való jog bevezetése, amely alapjaiban kényszerítené át a figyelemmanipulációs iparág szabályozását.
  • A szabályozás mellett elengedhetetlen a környezet formálása és a használat elkezdésének korlátozása, mivel a puszta kognitív tudás önmagában kevés a függőség ellen.

    „Szerintem nincs olyan ember, aki öt órát nézte a TikTokot meg a közösségi médiát, és jól érezte magát utána.” – Samu

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Bibó István Szabadegyetem rendezvényén Békés Gáspár moderátor irányításával Polyák Gábor (jogász, kommunikációs szakértő), Csaba (viselkedéselemző, jogász) és Samu (pszichológus) vitatták meg a közösségi média algoritmusainak szabályozhatóságát, társadalmi hatásait és a lehetséges megoldásokat. A beszélgetés rendkívül gazdag volt történeti, pszichológiai, jogi és politikai érvekkel, és a moderátor már a bevezetőben leszögezte: a technológiai cégek által hangoztatott semlegesség hamis narratíva.

A közösségi média jelenléte és egyéni tapasztalatok

Békés Gáspár egy közönségszavazással indított: kiderült, hogy szinte mindenkinek van valamilyen közösségi média fiókja. Csaba elmondta, hogy ő nagyjából tíz éve tudatosan hagyta el ezeket a platformokat, miután azt tapasztalta, hogy hiába próbált civilizált vitát kezdeményezni, azonnali, dehumanizáló fröcskölődésekbe fulladtak a beszélgetések – még magukat liberálisnak tartók között is. A sok időt is rablónak találta. A moderátor bevallotta, hogy neki van alkalmazása, amivel próbálja korlátozni a használatot, de így is előfordul napi 2–3 óra, részben munkája miatt, részben a görgetés kényszere miatt.

Profit és algoritmus: a technológia nem semleges

Polyák Gábor és a többiek egyöntetűen cáfolták a tech cégek „semleges technológia” érvét. Az algoritmusok nem véletlenül alakultak úgy, ahogy – mérnökileg a figyelem megragadására és a használati idő maximalizálására tervezték őket, hogy minél több reklámbevételt termeljenek.

„Az egy hamis narratíva, amit a tech cégek próbálnak mondani, hogy a technológia semleges, tudjuk jóra meg rosszra használni. Ezek nem semleges technológiák, ezek arra vannak mérnökileg kialakítva, hogy minél többet használd őket.” – Polyák Gábor *

Az algoritmus ugyanazt a profitcélt szolgálja, amit a cég kitűz: több időt, több reklámot, nagyobb bevételt. Működhetne eltérően is, akár közérdekű, edukatív tartalmakat előtérbe helyezve, de nem ez a funkciója. A platformok ezt a véleményszabadság égisze alatt tüntetik fel, holott a véleményszabadság soha nem jelentette a korlátlan közzététel jogát – különösen nem a közvetítő platformok számára. Polyák emlékeztetett: az amerikai médiaszabályozás a televízió és rádió esetében sosem volt enyhébb az európainál. Mégis évtizedek óta azt látjuk, hogy a platformok „bolondot csinálnak a szabályozóból”.

Történelmi párhuzamok a televízióval

Csaba a televíziós kor pszichológiai kutatásaira hivatkozott. A híres bandura-vizsgálatok (Bandura) kimutatták, hogy a gyerekek utánozzák a filmen látott agressziót, ami a korhatár-besorolások és a tartalomgyártás átalakulásához vezetett. Hasonlóan hatott Gerbner György kultivációs elmélete is: nem az egyes műsorok hatását vizsgálta, hanem azt, hogy a televíziós tartalmak 80%-ában például a feketék bűnözőként vagy vesztesként jelentek meg – ez indította el a pozitív szerepmodelleket bemutató sorozatokat.

Fontos, hogy ezek a változások nem törvényi előírásból, hanem a társadalom és a tudomány visszacsatolásából születtek. A műsorgyártók reagáltak a kutatásokra. Ezzel szemben a mai közösségi média világából ez a fajta felelősségvállalás és reflexió hiányzik – a tudomány és a gyártók közötti kapcsolat erodálódott.

„És ezekben az új közegekben, amit így nyomkodunk, ez a típusú, nem is tudom, öntudat vagy reflexió, vagy ez a típusú ilyen visszacsatolásos felelősség, hogy valamit kimutat a tudomány, erre reagál az egész tévéipar. Ez nincs meg.” – Csaba *

Társadalmi kohézió és polarizáció

Békés Gáspár felvetette, hogy a közösségi média alááshatja a társadalmi kohéziót. Csaba azonban óvatosságra intett: a kohézió illúziója történelmileg sem volt erős, gondoljunk a protestáns–katolikus törésvonalra a XIX–XX. századi Magyarországon. A percepciónk szerint a kohézió éppen azért tűnik romlónak, mert a közösségi média mindent a szemünk elé tár.

Samu pszichológus hozzátette, hogy a politikai és érzelmi polarizáció növekedése mérhető adat. Amerikában például a republikánusok és demokraták közti társadalmi távolság ma már meghaladja a rasszizmus mértékét. A társadalmi kohézió csökkenésének azonban egyéb okai is vannak, mint a növekvő gazdasági egyenlőtlenség vagy a 2008-as válság. A hiba kizárólag a tech cégekre kenése nem célravezető. Polyák szerint 2016 és 2020 között még volt egy pozitív időszak, amikor a platformok pénzt fektettek tényellenőrzésbe vagy demokratikus folyamatok megerősítésébe, de Trump visszatérése, illetve a mögé felsorakozó techvezérek (Musk és társai) után ez az irány megfordult – a cégeknek olcsóbb és gazdaságosabb lemondani a társadalmi elvárásokról.

Gyerekek, serdülők és a mentális egészség válsága

Samu a mentális egészség romlását taglalta. Bár vitatott, hogy a mért növekedés a diagnosztika javulásából vagy valós romlásból fakad-e, abban konszenzus van, hogy 2008 óta a kamaszok körében észlelhető egy mentális krízis. A közösségi média szerepét nehéz oksági bizonyítékkal alátámasztani, hiszen már nincs olyan kontrollcsoport, amely sosem használta volna. Egyetlen kísérlet létezik, amelyben olyan 70 év feletti embereket vizsgáltak, akik még nem találkoztak a Google-lel – ez is mutatja a módszertani korlátokat.

Ennek ellenére a gyerekek érzelmi elszegényedése valós aggodalom. Csaba a saját környezetéből hozott példát: egy helyi iskolában a mobiltelefonok betiltása óta a szünetekben „óriási élet” van az udvaron, beszélgetés, játék, sugdolózás. Polyák is megerősítette, hogy ugyanezt tapasztalta: a gyereke a tiltás után élvezte, hogy „végre zaj van a szünetben”.

A tiltás kapcsán azonban felmerült, hogy az eredeti szakpolitikai indoklás a tanulás védelmére hivatkozott, holott valójában a társas kapcsolatok helyreállítása a legnagyobb hozadéka. Samu szerint a kormányzatot valójában a kép- és hangrögzítő eszközök betiltása motiválta leginkább – hogy ne lehessen visszaéléseket dokumentálni –, de a végeredmény így is kedvező.

A gyerekekre leselkedő veszélyek erősen párhuzamba állíthatók a dohányzás történetével: a tudomány itt is lassan ad meggyőző bizonyítékot, de a mindennapi tapasztalat („fenomenológiai érv”) egyértelmű. Ahogy a dohányos is érzi, hogy a cigaretta rosszat tesz, úgy a több óra TikTokot pörgető is érzi, hogy ez nem tesz jót.

„Szerintem nincs olyan ember, aki öt órát nézte a TikTokot meg a közösségi médiát, és jól érezte magát utána.” – Samu *

Addikció és a pszichológiai manipuláció

Az algoritmusok addiktív hatása mögött tudatos tervezés áll. A közösségi média ugyanazt a jutalmazó rendszert „farmolja”, ami az emberi kapcsolódás alapja: az intermittáló (véletlenszerű) megerősítés, a lájkok és értesítések éppúgy hatnak, mint a kaszinók játékautomatái. A belsős dokumentumokból kiderül, hogy ezt a függőséget pszichológiai mechanizmusok segítségével építették ki.

Az algoritmusok előszeretettel tolnak negatív, megosztó tartalmakat, mert azok jobban megragadják a figyelmünket. Samu szerint a negatív ingerekre való fokozott érzékenység az egész állatvilágban megvan – ám míg a valóságban ezek az ingerek menekülést váltanak ki, a digitális térben az emberek még több hasonló tartalmat keresnek. A moderátor saját példával is illusztrálta: az Instagram folyamatosan „nyers tejes” videókat ajánl neki, mert tudja, hogy felháborodva reagál, és ezzel interakciót generál.

A pszichológiai csapda abban rejlik, hogy a valódi kapcsolódási igényünket a platformok nem elégítik ki, csak szimulálják. Samu a szex és a pornó analógiáját hozta: a szexuális igényt a pornó kihasználja, de nem helyettesíti, és hosszú távon hiányt okoz. Ugyanígy a közösségi média is valódi kapcsolatot ígér, de valójában paraszociális (egyoldalú) viszonyokat kínál, ami növeli a frusztrációt.

Algoritmusok, demokrácia és választások

A demokratikus folyamatok befolyásolása terén a romániai Georgescu-eset (2024) iskolapélda: egy ismeretlen jelölt bot-hálózatok és a TikTok segítségével tudott győzni. A választást később az alkotmánybíróság megsemmisítette, de ez csak tűzoltás. Polyák szerint azonban a politikai rendszer kudarca is kellett hozzá: a választói igényeket senki nem vette észre, így az algoritmus önmagában nem lett volna elegendő.

A magyar politikában is érzékelhető az algoritmusok hatása. A Fidesz nem hirdethetett a Facebookon, míg Magyar Péter üzenetei óriási platformot kaptak – ezt lehet pozitív és negatív fejleményként is értelmezni. A Megafonra költött hatalmas összegek kapcsán Polyák úgy véli, hogy egyetlen Fidesz-szavazót sem hozott; a 2022-es választást nem a közösségi média döntötte el, hanem az ukrán háború kitörése és az ellenzék állapota.

Összességében a demokrácia fenyegetőjeként nemcsak az algoritmusokat, hanem a digitális kultúra egészét szokás emlegetni, de Csaba figyelmeztetett: a technológia demokráciabarát is lehet. Schmitt Pál plágiumügyét a digitális hozzáférhetőség leplezte le; Nixon bukását a magnószalagok. A technológia ambivalens – a kérdés a használat mikéntje.

Jogi szabályozási kísérletek és kudarcok

Az Európai Unió Digital Services Act (DSA) néven próbálta szabályozni az óriásplatformokat („very large online platforms”). Előírásai között szerepel, hogy ezek a cégek évente kockázatelemzést végezzenek az algoritmusaik hatásáról a választási folyamatokra, a közbeszédre, a mentális egészségre, a kiskorúak védelmére. Polyák szerint azonban ez a szabályozás lényegében „soft law”: a platformok maguk elemzik magukat, és az Uniónak nincs eszköze a válaszaik számonkérésére. A transzparencia-követelmények nyomán terabyte-nyi adat érhető el, de ezek feldolgozhatatlanok – egy egyszerű kérdésre, hogy Magyarországon hány panasz érkezett a gyerekekkel szembeni erőszakos tartalmakra, nem kapunk választ.

A politikai reklámok szabályozása eredményezte, hogy a Meta és az Alphabet inkább letiltotta a politikai hirdetéseket – nem törvényi előírás, hanem üzleti döntés alapján, mert nem érte meg a bonyolult feltételeknek megfelelni. Ez viszont azt is mutatja, hogy a szabályozásnak lehetnek nem szándékolt, de akár pozitív mellékhatásai is.

Korhatáros korlátozások és iskolai tiltások

Több ország fontolgatja vagy már be is vezette, hogy egy bizonyos életkor alatt (16 év) egyszerűen tilos legyen a közösségi média használata. A magyar KDNP is benyújtott egy javaslatot, amely 13 év alatt tiltaná, 13–16 között korlátozná a hozzáférést. Bár a javaslatot a résztvevők nem elemezték részletesen, az irányt támogatták. A korlátozás nem old meg mindent, de fontos normalizáló hatása lenne, és kifejezné, hogy bizonyos viselkedések nemkívánatosak.

A személyazonosítás aggályait (anonimitás elvesztése) azzal lehet kezelni, hogy a korhatárt egy egyszerű tanúsítvány igazolja, amelyen csak az életkor szerepel, egyéb adat nem – ehhez egyszeri személyes hitelesítés szükséges. Polyák szerint ez demokráciákban biztonságosan megvalósítható.

Az amerikai perek és a termékfelelősség új útjai

Különösen figyelemre méltó az Egyesült Államokban Kaliforniában és Arizonában indult szociális média perek sora, amelyekben egyéni felhasználók, iskolák és államok kártérítést követelnek a platformoktól. A jogi áttörést az hozta, hogy nem a tartalmat, hanem az algoritmus addiktív kialakítását tették felelőssé. A korábbi, 230-as cikkelyre (Section 230) alapozott mentességet így ki lehetett játszani. A platformok erre válaszul a szerkesztői szabadságra hivatkoztak – ezt a bíróságok szintén elutasították, mondván, ezek a cégek nem hagyományos sajtótermékek, és ha azok lennének, még szigorúbb szabályozás vonatkozna rájuk. A pert végül a termékfelelősség analógiájára alapozták: a termék dizájnja (az algoritmus) okozza a károsodást. Az első pert megnyerték, és ha ez a kapu megnyílik, a platformok tömeges perekkel szembesülhetnek, ami anyagilag is érzékelhető nyomást gyakorolna rájuk.

„Ez egy nagyon kreatív megközelítés, de az meg vicces, hogy akkor ők hirtelen a szerkesztői szabadságra hivatkoznak, miközben egész eddig […] ők nem szerkesztenek semmit.” – Samu (a perek kapcsán) *

Alkotmányos védelem: a mentális integritáshoz való jog

Samu radikális javaslata, hogy az új magyar alkotmányba (Magyar Péter ígéretéhez kapcsolódva) bekerülhetne a mentális integritáshoz való alapjog. A jogrendszer hagyományosan a testi sérthetetlenséget védi, de a pszichológiai befolyásolás, a tudatos figyelemmanipuláció ellen kevés eszközünk van. Az Európai Alapjogi Charta már tartalmazza ezt a jogot, és ebből számos részletszabály levezethető lenne, ami a teljes befolyásolási iparág alapos átgondolására kényszerítene. Ez a „switch” – az alapállítás megváltoztatása – szimbolikus és gyakorlati jelentőségű is lenne.

Oktatás, tudatosság és egyéni felelősség

Bár a résztvevők alapvetően a szabályozás hívei, az oktatás fontosságát egyikük sem vitatta. Polyák hangsúlyozta, hogy a fiatalok előbb-utóbb úgyis találkoznak a manipulációval, és akkor tudniuk kell, hogyan védekezzenek. Ugyanakkor az oktatásra már így is aránytalanul sok feladat hárul (testtudatosság, pénzügyi tudatosság, digitális készségek), és nem reális, hogy minden társadalmi problémát az iskolák oldjanak meg.

Samu az egyéni tudatosság korlátaira világított rá: saját bevallása szerint is hiába ismeri a kockázatokat, ugyanúgy a telefonját nyomkodja, hacsak a környezet (pl. egy hétvégi természetben töltött idő) radikálisan meg nem változtatja a beállítódását. Tehát nem a kognitív tudás, hanem a környezet formálása a hatásos eszköz – ami viszont társadalmi, politikai feladat.

A közönségből érkezett kérdésre válaszolva Békés Gáspár megosztott egy személyes stratégiát: időablakos applikációval (Applock) korlátozza egyes platformok használatát, így például este 8 és 9 között, vagy reggel 8:30 és 9 között használhatja az Instagramot. Ez a beavatkozás nem a használat teljes tiltását célozza, hanem az elkezdés ingerét korlátozza, ami számára működött. Csaba is megerősítette: a fókusz nem a tiltás, hanem az elkezdés megakadályozása – ha az ember nem kezd bele, a kényszer is enyhül.

Monopóliumok, moderáció lokalizálása

Polyák Gábor további radikális elképzelései között szerepelt versenyjogi eljárások indítása a platformok ellen (amit a Biden-kormányzatnak meg kellett volna tennie, de elmulasztott). A másik, hogy a globális cégek a helyi jogrendszerekhez és kulturális normákhoz igazíthatnák a moderációt – foglalkoztathatnának helyi moderátorokat, akiket méltányos bérekkel alkalmaznának, nem pedig kizsákmányoló körülmények között, mint a Fülöp-szigeteken. A negyedévente 80 milliárd dolláros profitból erre bőven futná. Példaként említette Mianmart, ahol a Facebook elégtelen moderációja bizonyítottan hozzájárult a népirtáshoz.

Női reprezentáció és szimbolikus cselekvések

A beszélgetés végén a női politikusok parlamenti jelenlétének fontosságát is érintették. Az új TISZA-kormányban ugyan nőtt a női miniszterek aránya (16-ból 4 nő), ami még mindig csak kb. 25%, de kétszerese a korábbi évtizedek átlagának. Személyes történetként elhangzott, ahogy az egyik női képviselő (egy szép fehér kosztümös nő) Kövér László távozása után kicserélte a házelnöki széket, ami erőteljes szimbolikus üzenet volt arról, hogy az új hatalom másképp képzeli a parlamentet. (A beszélgetésben a „foszőferágnus” kifejezés pontosan nem rekonstruálható; valószínűleg egy pozíciót jelölő szó, lásd a bizonytalan szakaszoknál.) Ez a cselekvés szemléletesen mutatja, hogy nemcsak a médiareprezentáció, hanem a döntéshozatali jelenlét is alapvetően formálja a társadalmi normákat.

Digitális kultúra: a sötét oldal mellett fény is

Csaba optimista záró gondolataiban párhuzamot vont a nyomtatás feltalálásával, amely a reformációtól a sajtószabadságon át a ponyvairodalomig mindent elhozott – nem volt semleges, de óriási társadalmi fejlődést indított el. Hasonlóképpen a digitális technológiák is előbb-utóbb ki fogják teremteni a maguk jótékony hatásait. A közönségszavazás is megerősítette, hogy a fiatalok között már létezik a „JOMO” (Joy of Missing Out – a kimaradás öröme) mozgalma, amely a FOMO (fear of missing out) ellenpárja. A beszélgetés végén a moderátor bejelentette, hogy a téma – az AI és a nagy nyelvi modellek hatása – további vitákat is inspirál a következő fél évben.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átirat elején „Cabán Sabu” név szerepel a viselkedéselemző bemutatásakor; a későbbiekben a beszélgetők „Csaba” néven hivatkoznak rá. A pontos teljes név nem rekonstruálható.
  • A pszichológus neve „Précs” -ként jelenik meg a bemutatkozásnál, ám a beszélgetésben végig „Samu” néven szerepel. A „Précs” valószínűleg ASR-hiba.
  • A női politikus székcseréjéről szóló részben a „foszőferágnus” szó szerepel, ami a kontextus alapján egy pozíciót jelölhet (főispán? főszerkesztő?), de pontosan nem meghatározható. A szakasz értelme: az új női politikus kicserélte Kövér László korábbi házelnöki székét.
  • „Kocosvában” = kocsmában (a szövegkörnyezet alapján javítható).
  • Az átirat több helyen tartalmaz értelemzavaróan elharapott mondatrészeket (pl. a DSA tárgyalásakor „a fét is ebben az egész szabályozásban”), amelyeket a kontextusból igyekeztem kiegészíteni, de a pontos szó nem biztos.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Az egy hamis narratíva, amit a tech cégek próbálnak mondani, hogy a technológia semleges, tudjuk jóra meg rosszra használni.

[00:00:04]Ezek nem semleges technológiák, ezek arra vannak mérnökileg kialakítva, hogy minél többet használd őket.

[00:00:09]Tehát egy algoritmus egyébként működhetne úgy is, hogy kifejezetten nem a clickbait vagy ragbait tartalmakat adja elét, hanem a edukatív tartalmakat, de nem erre van kialakítva, hanem arra, hogy több időt tölts rajta és több reklámot fogyasszál, és azért több bevételt termeljél.

[00:00:24]Tehát nem semleges az a kialakítás, ami egy kifejezett tartalom felé visz, meg ami egy kifejezett válati proficélt ezért úgy festik fel, mint ami a véleményszabadság ne továbbja, miközben a véleményszabadság soha sehol még Amerikában sem jelentette azt, hogy mindent korlátozás nélkül szabad.

[00:00:42]És pláne nem jelentette azt az ilyen közvetítő platformok, médiumok számára, hogy mindig mindent szabad.

[00:00:50]A az amerikai médiaszabályozás a televízió, rádió esetében nem volt enyhébb, mint az európai.

[00:00:56]És most itt állunk, de most már nem most, hát ez már másfél évtizedre alsó hangon itt állunk, és nézzük, hogy ezek a platformok bolondot csinálnak belőlünk és főleg a szabályozóból és és egyszerűen nem jutunk egyről a kettőre.

[00:01:10]Ö és teljesen elveszett az a az a nézőpont, hogy de hát hogyha a televízió esetében elfogadtuk, hogy ott azért mégis csak van valami felelőssége, akkor azért hát itt ilyen ilyen monopólium, ilyen központi meghatározó szerep a kommunikációs infrastruktúrában nyilvánvalóan soha a világtörténelemben nem állt fent.

[00:01:29]A híres banduravizsgálatok ugye, hogy a gyerekek azt a módot utánozzák, ahogy az áldozatot rugdossa valaki a filmen.

[00:01:35]Ez óriási hatással volt arra, hogy a televíziós filmeket hogyan gyártsák, hogyan jelennek meg életkori határok és így tovább.

[00:01:48]Azok a kutatások, ez egyébként egy magyar származású George Gelbner, Gelbner György neek a kutatásai, amik a különböző etnikai csoportok kultivációs jelenlétét nézte az amerikai tévébe.

[00:02:06]Tehát azt mondta, hogy nem az az érdekes, hogy egy konkrét tévműsornak milyen hatása van a feketékkel kapcsolatos előítéletekre, hanem az az érdekes, hogy a filmek 80%-ában feketék bűnözők, vagy ha nem bűnözők, akkor vesztesek.

[00:02:24]Ennek hatására indultak el azok a tévsorozatok, ahol menő fekete színészek játszanak satöbbi.

[00:02:32]Most ne magyarázom nektek, de nagyon érdekes módon a társadalomtudomány felvette nem csak a jog, a tudomány ezt a kérdést a tév-kel kapcsolatban.

[00:02:41]És a műsorszolgáltatók nem törvény írta elő, hogy több pozitív fekete legyen.

[00:02:47]Nem törvény írta elő az USA, hanem egyszerűen reagált rá a társadalom.

[00:02:53]És ezekben az új közegekben, amit így nyomkodunk, ez a típusú, nem is tudom, öntudat vagy reflexió, vagy ez a típusú ilyen visszacsatolásos felelősség, hogy valamit kimutat a tudomány, erre reagál az egész tévéipar.

[00:03:12]Ez nincs meg.

[00:03:14]Ennek a társadalomnak nincs joga addig az emberi méltóság sérelmeiért komoly súllyal panaszt tenni, amíg meg nem tanulja, hogy az emberi méltóság egy és oszthatatlan.

[00:03:29]Üdvözlök mindenkit itt a Bibó István Szabadegyetem nyári közelnyári vitáján, legalábbis ez dő szerint abszolút úgy érződik.

[00:03:36]Egy fontos témáról fogunk ma beszélgetni, ami az algoritmusok pontosabban a közösségi média algoritmusainak szabályozhatóságáról fog szólni.

[00:03:45]Azt gondolom, ez mindannyiunkat érintő probléma, akár ezt érzékeljük, akár nem.

[00:03:49]És nagy örömre örömömre szolgál, hogy itt van mellettem Cabán Sabu, aki viselkedés elellemző, de egyébként ugye jogász is.

[00:03:56]Illetve Polyák Gábor, aki jogász kommunikációs szakértő és Précs aki pedig pszichológus.

[00:04:04]Én pedig Békés Gáspár vagyok.

[00:04:04]az SM moderátora.

[00:04:06]Köszönöm, hogy itt vagytok.

[00:04:09]Az első kérdésem igazából a közönség fejé lenne, hogy kinek nincsen valamilyen közösségi média platformja?

[00:04:18]Ezek szerint mindenkinek kinek nincsen.

[00:04:21]Igen, akkor akkor neked nincsen.

[00:04:21]Ez egy tudatos választás volt a részedről, vagy inkább?

[00:04:26]Hát ez elég rég, körülbelül 10 éve egy tudatos választás.

[00:04:28]Igen, egyrészt sok időt vett el, akkor még csak a Facebook volt, másrészt nagyon sok.

[00:04:37]Hát erre lehet azt mondani, hogy ügyetlen vagyok, vagy intoleráns, vagy mit tudom én, mint nagyon sok olyan veszekedésnek voltam a tanúja, és akkor megpróbáltam, mint ilyen régi pszichológus elveket használni, hogy ne csak hallgass, hanem szólalj meg.

[00:04:53]És akkor elkezdtem ilyeneken vitatkozni, hogy nem lehet valakit rovarnak nevezni.

[00:05:03]Erre az lett a reakció, hogy ne az még egy rovar se, az a póloska alatt van.

[00:05:07]És ezek az egymással így vitatkozó emberek csupa magát liberálisnak tartó ember volt.

[00:05:16]Abszolút dehumanizáltan és azonnali egyszavas fröcskölődésekkel.

[00:05:22]És akkor észrevettem, hogy ebben nem tudok én részt venni, mert túl lassú a reakcióom.

[00:05:31]Megpróbálok megkérdezni, hogy miért féreg valaki?

[00:05:34]Hát már azt se tudod.

[00:05:37]Ezeket a válaszokat kaptam.

[00:05:37]Szóval ilyesmik miatt.

[00:05:40]De ezenkívül az időpazarlás is.

[00:05:44]És hát akkor meg is kérdezném, hogy ki tudja esetleg, hogy hány órát tölt mondjuk naponta a közösségi médiában?

[00:05:50]Vannak erre alkalmazások, és néha ugye ilyen fenyegetően ki is írja.

[00:05:51]tudja-e esetleg valaki magáról, hogy hogy hány órát őszintén be lehet vallani.

[00:05:56]Hát hogyha senki, akkor én bevallom, hogy nekem van egy alkalmazásom, amivel próbálom korlátozni a ez elöltött időt.

[00:06:04]Nekem van, hogy kiírja, hogy akár naponta mondjuk két-három óra is elmegy, és hát nekem is részben integrálva van a munkámmal például ezt a Facebook eseményt is ugye ki kell raknom a Facebookra, akkor természetesen rátévedek a saját profilomra is.

[00:06:14]És hát erre majd nyilván itt a kollégák többet tudnak mondani, ha egyszer belekezd valaki egy görgetésbe, akkor nagyon nehéz ezt abbahagyni.

[00:06:21]Mindenesetre nagyon sok embernek, a legtöbb embernek része a közösségi médet életének, akár órákat is vesz el, részben a tévét helyettesíti a korábbi generációknál, de számot tevő hatást fejt ki.

[00:06:33]És igazából az a kérdés, hogyha ez ennyire része az életünknek, akkor vajon mi történik a társadalmi kohézióval?

[00:06:43]Ezek a folyamatok, amelyek a közösségi médiát irányítják, azok akár lehetnek negatívak, és tervezetten is negatívak.

[00:06:51]Ö és vajon igaz-e talán így kérdésfelvetésként, hogy a cégek a profit maximalizálás oltárán beáldozzák mondjuk a a társadalmi kohéziót vagy akár a demokratikus folyamatokat?

[00:06:59]Erről ti mit gondoltok?

[00:07:03]Hú, igen, igaz.

[00:07:05]Igen.

[00:07:05]És akkor majd rátünk.

[00:07:05]Igen, igen, igen.

[00:07:07]Szóval egy nagyon nagy kérdést teszel fel.

[00:07:08]Ugye hát azt mondja, hogy orriásításal mi kísérletnek vagyunk a része.

[00:07:11]Technológiai címkek egy piacra dobtak olyan igazából termékeket, amik teljesen átalakították azt, hogy a ahogy a hétköznapi életben kommunikálunk, meg egymással interakcióban vagyunk, létezünk, tehát biztos brutálisan sok óra, amit a digitális térbe töltünk.

[00:07:27]Talán a a Persilnek volt egy reklámja.

[00:07:28]Nyilván a Percy is a saját profi céljait követi, amikor reklámstratégiákat gyárt.

[00:07:34]A Pernek nagyon fáj, hogy a gyerekek azok már nem kint játszanak, hanem otthon vannak, és a tévét-t nézik, mert nem lesz piszkos a ruha, és akkor nem kell annyi Persilt használni.

[00:07:42]Ők csináltak egy olyan reklámot, mert valahogy kiszámolták, hogy a ugye a nemzetközi fogvatartottakra vonatkoznak ilyen egyezmények, ami benne van, hogy hány órát kell egy börtönben lakó rapnak a szabadban töltenie.

[00:07:57]Tehát joga van, mit tudom, másfél órát kint lenni.

[00:07:59]És amikor ezért ők annyit fixen kint vannak, nyilván a rabok hülyék lennének, nem kihasználni.

[00:08:06]Be vannak zárva, és a az Angliában viszont a 14 év alatti gyerekek már ennél átlag kevesebbet töltenek kint a a szabadban.

[00:08:14]És akkor az a reklám, hogy ezt meg lehet nézni, hogy hogy hát ilyen rabokat kérdezik, hogy mit csinálnának, ha elvennék a másfél óra kint töltött időt, és akkor mondják, hogy úristen, megőrülnének.

[00:08:24]Hát ez borzasztó meg, hogy tudod, hogy a kisgyerekek nincsenek és akkor fú isten, tudom, ez egy ilyen demagóg példa, meg ilyen vicces, hogy pont a Percil csinálta, de hogy brutálisan növekszik az idő, amit online töltenek az emberek, főleg a gyerekek.

[00:08:40]Erről biztos fog a Csaba is beszélni, hogy azért most már abban, tehát az egy ilyen nagy vita, hogy a mentális egészség az romlik-e a történelem során, mert nyilván 100 éve mást mértünk, kevesebbet mértünk, az emberek esetleg kevésbé voltak pszichológiailag érzékenyek, tehát nem mondjuk nem volt divatos kimondani, hogy nem tudom, én szorongok vagy depressziós vagyok.

[00:09:02]Tehát, hogy most műterméke az, hogy növekszik a mentális betegségek száma, vagy ténylegesen növekszik.

[00:09:06]Ö de abban talán konszenzus van, hogy 2008 óta káb van egy ilyen mentális válságfolyag a kamaszoknál.

[00:09:13]Ez elég jól mérhető.

[00:09:16]Ö nyilván ez ez majd menjünk bele, meg ez nagyon izgalmas, főleg a közösségi médiaperek kapcsán, hogy ki lehet meg lehet állapítani, hogy közvetlenül rombolja a digitális technológia a mentális egészséget, vagy a mentális jólétet, ugyanúgy, ahogy mondjuk a dohánycégek de egy ponton a tudomány rábizonyította, hogy igenis a dohány termékek közvetlenül rontsák az egészséget, hogy ez az analógia egy az egyben megáll-e de hát most tulajdonképpen afelé halad a jogalkotás, meg kicsit talán a kutatások is ezt igazolják, hogy hogy van egy ilyen összefüggés, vagy valamilyen szempontból nem tesz jót a mentális egészségnek.

[00:09:53]Ö igen.

[00:09:56]Szóval és hát mit tehát a technológiai innovációk, amiket használunk, az nyilván nem lett valábban tesztelve.

[00:10:04]Nem tudom, hogyha egy gyerekjátékot be akarnak vezetni, akkor gondolom nagyon durva ilyen mérnöki tanúsítványokat kell megszerezni, hogy nem tudom, ne legyen mérgező anyag, vagy ne tudjon belefulladni a gyerek.

[00:10:14]ehhez képest ugye tabletre, tablettet meg odaadják tök hightech technológia a gyerektől kezdve a felnőttig, annak ellenére, hogy ezek nem voltak tesztelve, hogy igazából milyen hatása van az emberekre.

[00:10:26]És hát azt gondolom, hogy a vállalatoknak mi más célja lenne, mint ezek nem tudom piaci vállalatok.

[00:10:32]Az a céljuk, hogy profitot termeljenek az algoritmusok és ez erre szerintem v újra meg újra vissza kell jönni.

[00:10:40]Amiket mondjuk használják és a tartalmat kialakítják, azok nem semlegesek.

[00:10:43]Ezek nem semleges.

[00:10:43]Tehát nem az van, hogy a tech én szerintem az egy hamis narratíva, amit a tech cégek próbálnak mondani, hogy a technológia semleges, tudjuk jóra meg rosszra használni.

[00:10:52]Ezek nem semleges technológiák, ezek arra vannak mérnökileg kialakítva, hogy minél többet használd őket.

[00:10:57]Tehát egy algoritmus egyébként működhetne úgy is, hogy kifejezetten nem a clickbait vagy ragbait tartalmakat adja elét, hanem a edukatív tartalmakat, de nem erre van kialakítva, hanem arra, hogy több időt tölts rajta és több reklámot fogyasszál, és ezért több bevételt termeljél.

[00:11:11]Tehát nem semleges az a kialakítás, ami egy kifejezett tartalom felé visz, meg ami egy kifejezett vállati proficélt vezér rá.

[00:11:20]Szóval a nagy kérdésre most össze-evissza beszéltem, de nem nem Gábor te is így látod, hogyha mondjuk azt nézzük, hogy hogyan próbálnak megfelelni, vagy próbálnak nem megfelelni a cégek a különböző előírásoknak, valóban van egy ilyen cégkitűzésük, hogy hát a társadalmi normák betartása, altruitmus helyettnek csak a profit maximalizás számítson.

[00:11:41]Igen.

[00:11:41]És ráadásul ezt nagyon szépen megideologizálják.

[00:11:42]És hát egyébként a szabályozás nem nem áll túl jól.

[00:11:44]Ugye éppen most született az Európai Unió szintjén egy döntés, ami a hát legalábbis még egy évvel kitolta mondjuk az AI-ra vonatkozó szabályozásnak az alkalmazását, miközben ez egy nagyon fontos szempont, amit amit mondtál, hogy tehát az Aeknek az lenne a lényege, hogy hogy lehetőleg így teszt nélkül meg kipróbálatlanul legalább ne eresszük rá a társadalomra az újabb és újabb mesterséges intelligenciaalgoritmusokat.

[00:12:13]Öt itt még egy évet várni, miközben minden nap az Instagramom ugye azzal riogat, hogy el sem tudom képzelni, mi történt az elmúlt, nem tudom 24 órában az AI világán.

[00:12:24]Tényleg nem tudom elképzelni, akkor elmondja nekem.

[00:12:25]Ö, tehát itt még egy évet erre ráhagyni, ez ez egy ögé nehezen ind a közó szempontjából nehezen indokolható döntés volt.

[00:12:35]Politikailag persze indokolható döntés volt, merthogy ez az egész belekerült most egy ilyen Európa-Amerika közti kereskedelempolitikai és világnézeti csatározásba is.

[00:12:45]És hát itt van a az ideológiai szépít megszépítése ennek az egésznek, hogy ők hogy ők úgy semlegesek, hogy ők aztán ezáltal így lesznek a sajtó vagy a bocsánat, a véleményszabadságnak a a megtestesítői és legfontosabb garanciái, mert náluk aztán mindent lehet, meg annak az ellenkezőjét is, és abba senki ne szóljon bele, hogy mit kell moderálni, meg ilyen ugye szabaduljunk meg a tényellenőrzéstől, mert az politikailag biztosan elfog fogult lesz, be ezek a felhasználók azok nagyon okosak, és majd ők ki tudják ki fogják tudni szűrni, meg tudják majd azonosítani azt, hogy mi az, ami őket át akarja verni, vagy vagy nem akarja őket átverni, és ezt tényleg úgy úgy festik fel, mint ami a véleményszabadság ne továbbja, miközben a véleményszabadság soha sehol még Amerikában sem jelentette azt, hogy mindent korlátozás nélkül szabad.

[00:13:42]És pláne nem jelentette azt az ilyen közvetítő platformok, médiumok számára, hogy mindig mindent szabad.

[00:13:46]A az amerikai médiaszabályozás, a televízió, rádió esetében nem volt enyhébb, mint az európai.

[00:13:53]És most itt állunk, de most már nem most, hát ez már másfél évtizedre alsó hangon.

[00:13:57]Itt állunk, és nézzük, hogy ezek a platformok bolondot csinálnak belőlünk és főleg a szabályozóból és és egyszerűen nem jutunk egyről a kettőre.

[00:14:07]Ö és teljesen elveszett az a az a nézőpont, hogy de hát hogyha a televízió esetében elfogadtuk, hogy ott azért mégis csak van valami felelőssége, akkor azért hát itt ilyen ilyen monopólium, ilyen központi meghatározó szerep a kommunikációs infrastruktúrában nyilvánvalóan soha a világtörténelemben nem állt fent.

[00:14:26]És persze nem ugyanolyan, mint a televízió, de hát a diákjaimat szoktam kérdezni, hogy vajon mi a különbség a TikTok és a TV között?

[00:14:32]Hát valójában a világon semmit.

[00:14:34]Tehát ezek nagyon rövid és és más a tartalom, de valójában az egy pont ugyanolyan passzív médiafogyasztás, mint a mint a tévt.

[00:14:43]A Facebook az még nyilván 1000 baj van a Facebookkal, de tulajdonképpen a TikTok irányából én visszasírom, mert az még legalább valamiféle valós interakcióra épült, és megpróbált úgy működni, hogy hogy azt díja, hogy ha sokan beszélgetnek legalább egy komment alatt.

[00:15:01]Hát a beszélgetés minősége az mindig olyan, amilyen.

[00:15:04]De hogy de hogy ez nyilvánvalóan nem egy nem egy semleges cső, amin így bedobod a üzenetet és a másik oldalon kiesik.

[00:15:12]Nincsenek ilyen semleges csövek, még a távközlési cégek sem így működnek.

[00:15:16]A platformok aztán végképp nem így működnek, és persze nem pont úgy, mint egy televízió, nem pont úgy, mint egy szerkesztőség, de az algoritmusokkal nagyon hatékonyan és nagyon durván tudják befolyásolni azt, hogy az én képernyőmön milyen tartalmak jelenek meg.

[00:15:31]Tehát van van itt egy ilyen nagyon szép ideológiailag is megalapozott vízió, hogy itt aztán eljött a kommunikáció szabadsága, miközben hát hát látjuk, hogy hogy és persze tehát bocs, csak nyilván nem azért ilyen polarizált a társadalom, és nem csak Magyarországon, hanem pláne azért Magyarországon m kicsit korábban is kezdődött így a Facebook fel, hát mondjuk kábé azért itt is egy időben, de hát hogy minden Dehol azért ezt tapasztaljuk, hogy a a szélsőségek, a populizmus a nagyon feljön és nagyon nagyon megosztó tartalmak, azok nagyon pörögnek, és a társadalom valóban hát ezeket úgy reagálja le, hogy hogy teljesen elfelejt egymással beszélni a a két vagy a több fele.

[00:16:21]Tehát ennek van 1000 oka, de hogy ebben benne van a közösségi média, benne vannak ezek az algoritmusok, amik úgy szolgálják ki az igényünket, hogy valóban azt teszik elénk, amire mi boldogan, lelkesen nyomjuk a szívecskét.

[00:16:34]Ez ez egészen egyértelmű.

[00:16:36]Csaba, te ezt hogy látod?

[00:16:38]Én cs bocsánat, három dolgot mondok.

[00:16:38]A kettő arra reagál, amit ti mondtatok.

[00:16:41]Én nem véletlenül nevettem és nem reagáltam arra a kérdésedre, hogy ezek a algoritmusok meg egyáltalán ezek a felületek, ezek mennyire veszítik el a társadalmi integráció szót?

[00:16:59]Használtad?

[00:17:00]Azt hiszem, hogy hogy igen.

[00:17:02]Vagy koherenció.

[00:17:02]Kohézi kohézióhézió kohézió.

[00:17:04]Na most van ilyen illúziónk.

[00:17:06]valaha volt 10 millió, vagy a Szovjetuniót nézve meg 200 millió embernek kohéziója.

[00:17:12]Szóval használunk olyan szavakat, nem, ami ha visszagondolunk, volt ilyen, hogy kohézió, és hogyha a megosztottságról beszélünk, hát gondold végig, hogy hogy még a a nemy a 19.

[00:17:26]századba a Samu ezt sokkal jobban tudja nálam, mert ő mint jogtörténész jól ismeri, de még az 1920-as40-es években is Magyarországon gyakorlatilag az újkori magyar történelemben volt egy protestáns és egy katolikus változat.

[00:17:47]nagy emberek Májusz elemér és Szekfűgy olaszal nem úgy, hogy kis kezdők veszekedtek, hanem két óriás egész más víziót mondott a bocskiról és mindenféléről, amik azt gondoljuk, hogy egy azért lettek egy nemzeti kánon részeire, mert utána a kommunisták Révai vezetésével az egyiket vették előtérbe, de valójában az egy állnemzeti kánon volt.

[00:18:09]Jó, ez csak egy lábjegyzet.

[00:18:12]Ez nem akarom nem jogos akkor de hogy mikor valamikor is volt-e kohézió.

[00:18:17]Akkor a percepciója úgy tűnik, mivel a közösségi médiában minden annyira a szemünk előtt van, akkor az emberek azt gondolják, hogy a percepció az, hogy a kohézió ezáltal rik.

[00:18:24]Igen, igen.

[00:18:24]Viszont a másik dolog az, ami már közvetlenül elvisz a gyerekekhez, nagyon fontos, hogy említetted, hogy a tévére nézve milyen szabályozások voltak az Egyesült Államokban, és nem csak szabályozások, hanem a társadalomtudomány reakciói és a társadalomtudomány komoly átvétele a média képviselőjától.

[00:18:45]Mondok példát.

[00:18:48]Mondjuk a híres banduravizsgálatok ugye, hogy a gyerekek azt a módot utánozzák, ahogy az áldozatot rugdossa valaki a filmen.

[00:18:57]Ez óriási hatással volt arra, hogy a televíziós filmeket hogyan gyártsák, hogyan jelennek meg életkori határok és így tovább.

[00:19:06]Azok a kutatások, ez egyébként egy magyar származású George Gelbner, Gelbner György neek a kutatásai, amik a különböző etnikai csoportok kultivációs jelenlétét nézte az amerikai tévébe.

[00:19:25]Tehát azt mondta, hogy nem az az érdekes, hogy egy konkrét tévműsornak milyen hatása van a feketékkel kapcsolatos előítéletekre, hanem az az érdekes, hogy a filmek 80%-ában feketék bűnözők, vagy ha nem bűnözők, akkor vesztesek.

[00:19:43]Ennek hatására indultak el azok a tévsorozatok, ahol menő fekete színészek játszanak satöbbi.

[00:19:51]Most ne magyarázom nektek, de nagyon érdekes módon a társadalomtudomány felvette nem csak a jog, a tudomány ezt a kérdést a tév-kel kapcsolatban.

[00:20:00]És a műsorszolgáltatók nem törvény írta elő, hogy több pozitív fekete legyen.

[00:20:06]Nem törvény írta elő az USA, hanem egyszerűen reagált rá a társadalom.

[00:20:11]És ezekben az új közegekben, amit így nyomkodunk, ez a típusú, nem is tudom, öntudat vagy reflexió, vagy ez a típusú ilyen visszacsatolásos felelősség, hogy valamit kimutat a tudomány, erre reagál az egész tévéipar.

[00:20:31]Ez nincs meg.

[00:20:32]Hm.

[00:20:32]Tehát akkor igazából ez egy mélyebb probléma, ami a tudomány és a szakpolitika politika közötti hát bizony kapcsolat erodálását jelenti.

[00:20:38]Hát ez nem az a politika, hanem a hát a gyártók közötti kapcsolat, mert azok a gyártók, akik csináltak fekete színesbőrű sikeres nyomozókat, az a gyártó volt, nem szakpolitika.

[00:20:53]Szóval ezt nem a oktatási miniszter mondta, hogy csinálják.

[00:20:59]Na akkor azt hiszem, vagy ha még akarszni, mond, hogy tehát volt egy ilyen folyamat egyébként, ugye 2016, amikor a Trumpot először megválasztották, akkor volt volt egy ilyen nagy ijedelem a világban, hogy te jó Isten, mit csinálnak ezek a platformok?

[00:21:13]ilyen bolondok kerülnek hatalomra, mint a Trump, akkor itt ezzel valamit kell kezdeni, aki aztán ugye hát végighazudozza az első ciklusát, minden percét és és akkor itt Európa is hát a maga tempójában elkezd ezen dolgozni.

[00:21:29]De mindenesetre az biztos, hogy 2016 és 2000 mikor választották újra h n között egy egy pozitív változást láttunk.

[00:21:42]fektettek ezek a nagy cégek pénzt abban, hogy támogassanak mondjuk olyan tényellőrző szervezeteket, akik meg tudták vizsgálni egy-egy hírnek vagy egy-egy politikusi közlésnek a valóságtartalmát, fektettek abba pénzt, hogy hogy valamilyen módon egy egy demokráciának megfelelő működés irányába mozduljanak el.

[00:22:05]majd a Trumpot ugye ennek ellenére megválasztották Amerikában ismét.

[00:22:11]És Trump nagyon világossá tette, hogy hogy erről az egész szabályozásról mit gondol.

[00:22:16]És hát nem véletlen, hogy aztán ugye a a az Ilon Musk az már a kampányát végig támogatta, és aztán a a az első képeit nem tudsz olyan képet mutatni, amin ne sorakozna föl Trump mellett mögött az összes nagy techcégnek a vezetője, akiknek tulajdonképpen az az egyszerűbb és olcsóbb és gazdaságosabb megoldás, hogy jó, akkor hagyjuk a fenébe ezeket a társadalomtudományi meg meg demokratikus jellegű elvárásokat.

[00:22:41]Ha itt van ez a Trump, azt mondja, hogy márpedig minden cenzúra, ami őt kritizálja, vagy az ő szavait valamilyen módon megkérdőjelezi, hát akkor menjünk vele.

[00:22:54]Nekünk az lesz jó.

[00:22:54]Tehát volt volt egy ilyen pillanat, vagy egy viszonylag hosszú időszak, amikor erre volt esély egyébként a társadalmi kohézióra, mert azt mondtad Csaba, hogy a társadalmi kohézió, tehát ez kicsit az a érv, hogy akkor most a igazság utáni postru korban élünk, és akkor feltanni a kérdés, hogy jó, de mikor volt az igazság kora, mertogy a középkori ember a világ alkotott tudásra valószínűleg sokkal kevesebb pontos tudásra volt, mint nekünk.

[00:23:20]meg, hogy valójában egy csom csomó kognitív pszichológus van mellettérve, hogy az emberek információsan éberek, és valójában egyébként jól tudják szűrni a hétköznapokban, hogy melyik információ helyes, és melyik nem.

[00:23:31]De szerintem egyrészt ha azt mondjuk, hogy a politikai polarizáció és az érzelmi polarizáció nőtt, arra szerintem vannak adatok.

[00:23:40]Tehát a ilyen társas társadalmi távolságvizsgálatokban például a Amerikában a mit tudom 40 éve, hogy mennyire zavart volna, ha egy izé a kislányod hazajönne, megkérdezik a republikánust, és mondjuk ha bejelentené, hogy itt van Fred és kiderülne, hogy demokrata, hogy az mennyire zavarna, akkor azt mondták, hogy hát legyintettek rá.

[00:24:00]ma gyakorlatilag a Amerikában a rasszizmust, amit azért nehéz meghaladni, is meghaladja azt, hogy mennyire utálják a republikánusokat a demokratákat meg fordítva.

[00:24:10]És ez az ilyen társadalmi távolság például politikai értelemben az abszolút nőtt, vagy hogy mennyire kooperálnak a nagy pártok a egymással a nem tudom törvényhozásban.

[00:24:20]Tehát ez a fajta polarizáció szerintem tetten érthető.

[00:24:22]A ké szerintem a társadalmi kohézió is csökkent bizonyos értelemben, de az egy ilyen attribúciós tulajdonképpen kérdés, és ez körülengi szerintem a közösségi média hatásait, hogy valójában ugye minek oktulajdonítás, hogy mi minek tulajdonítjuk azt, hogy mondjuk a társadalomban valami történik.

[00:24:45]És szerintem azt én én kifejezetten keményvonalas vagyok, és alapvetően azt gondolom, hogy ezek ezek a gonosz nagy techcégek vannak, és igenis szabályozni kell őket sokkal durvábban, de nem varnék rájuk mindent.

[00:24:59]Tehát lehet, hogy társadalmi kohézió csökken, de részben azért, mert például a társadalmi egyenlenség brutális módon csökkentek az elmúlt 30 évben.

[00:25:06]Ugye 2008-ban ugye mondtam, hogy ez a kamaszkodimentális krízis is mondjuk onnan elég jól detektálható, de mondjuk akkor volt a nagy gazdasági világválság.

[00:25:14]Amerikában érvehetünk úgy is, hogy oké, tehát a techcégek biztos nem segítették ezeket a folyamatokat, de hogy egy csomó, tehát az sem elég, ha csak rányomjuk, hogy a techcégekkel van probléma, hanem egy olyan komplex, nem tudom én, társadalmi válságok vannak, amiknek amiket millió helyen bele kell nyúlni, és mondjuk nem tudod azt csinálni, hogy mondjuk a szociális rendszert nem javítod fel, és csak a tech cégeket szabályozod.

[00:25:43]Tehát ebben sokan változó, akkor azt látjuk, viszont arra vannak egyértelmű információink, hogy milyen veszélyeket hordoz magában a közösségi média, ezek az irányított algoritmusok.

[00:25:52]Tehát ti ezt hogy látjátok, hogy addikciós szempontból milyen hatással van?

[00:25:57]Egyáltalán a érzelemregulációra milyen hatással van és különöské mondjuk olyan veszélyesztett csoportok esetén, mint mondjuk az idősebbek vagy a gyerekek?

[00:26:07]A gyerekekről nagyon sok vizsgálat van, és ez egy kicsit érinti egyébként a a retorikájában érinti, állandóan előjön a a dohányzással kapcsolatos kampányok, mert mindig azok azok, akik annak a hívei, és egyszerűen fogalmazok, és nem a tiltás felől, hogy vissza a gyerekeket a játszótérre, a kütyű helyett legyenek a gyerekek a játszótéren.

[00:26:36]Ez a mozgalom mindig azt mondja, hogy itt olyasmiről van szó, mint amikor a a dohánycégek óriási pénzekkel, ez tényleg óriási pénz volt, pszichológusokat is megvásároltak.

[00:26:48]Nagyon híres.

[00:26:48]A leghéresebb brit kísérletti pszichológus Hans Ezen 80 éves korában vallotta be, hogy őt is megvásárolta a britis tobó, hogy mert láthányos volt, hogy mutassa ki, hogy megbízhatatlanok statisztikailag, nem teljesen kóserek azok a cikkek, amelyek szerint tüdőrákot okoz a dohányzás.

[00:27:08]És erre mondjuk ma azt sokan, hogy igen, igen, hát ez egy ilyen tudomány elméleti vita volt látszólag, de 40 millió ember ebbe halt bele.

[00:27:16]És erre mondja Jonathan Hejt ennek a vissza a gyerekeket a játszótélre mozgalom vezetője.

[00:27:25]Ő egyébként egy kitűnő kísérleti szociálpszichológus.

[00:27:27]Erre mondja, hogy de hát ezek a gyerekek fognak érzelmileg elszegényedni.

[00:27:32]Itt itt sok 10 millió gyerek sorsáról van szó.

[00:27:39]Mert miért?

[00:27:39]Most mondom a tudomány elméletzét sokan arról vitatkoznak, hogy például ha itt azt mondja, gyönyörű szép ábrákat mutat be arról, hogy 2006-7 körül, amikor megjelentek a szociális médiumokba a megosztó és a lák billentyűzetek, ezzel párhuzamosan indult el a koraserdőkori depresszió és hangulatromlás, és így tovább.

[00:28:04]Minden keménytudós azt mondja, ne ezek korrelációs izék.

[00:28:08]Erre ha ezt nem nem oksági bizonyíték, erre hajt azt mondja, lehet, de ezek a gyerekek lesznek érzelmileg sivárak, és ők ugranak ki az ablakon.

[00:28:19]Ezen nem tudok koron a vitt, hogy ez oksági vagy korrelációs.

[00:28:22]És miért nehéz az oksági?

[00:28:24]Egy példát hadd mondjak a saját területemről, kognitív pszichológiáról.

[00:28:29]Egyetlen egy vizsgálat van, amely azt nézte meg, hogy hogyan olvas az az ember, aki még Google szűz, és az az ember, aki rendszeresen használja a Google-t.

[00:28:44]És kiderült, hogy aki rendszeresen használja a Googl-t, az egy kicsit máshogy olvas akkor, amikor görget satöbbi.

[00:28:52]Nem, ennek sok részlete van.

[00:28:54]Az érdekes az, hogy nem most 2005 körül végezték az USába ezt a vizsgálatot.

[00:29:02]Az apró betűt senki nem olvassa el.

[00:29:04]A vizsgálati személyek 70 fölöttiek voltak, mert csak 70 fölöttieket lehetett találni, akik Google szűz, hogy igazi kísérleti bizonyítékot.

[00:29:16]Tehát ma olyan gyereket, aki nem használja, érted?

[00:29:18]Tehát az oksági kísérletezés egész mechanizmusát nagyon nehéz behozni ide a magyarázó helyzetbe.

[00:29:29]De hogy van a gyerekekkel?

[00:29:32]Szóval nagyon sok vita van azon, hogy butulnak-e meg butulunk-e meg és így tovább.

[00:29:37]Én sokat foglalkoztam ezzel.

[00:29:40]Általában az a meggyőződésem, hogy nem butulunk a kütyük hatására, csak egészen más, mondjuk így, kognitív stratégiákat fogunk használni.

[00:29:50]Ugyanakkor a szociális médiumok azok az el érzelmi elsővárosodásban nagyon nagy veszélyt jelentenek.

[00:29:56]Tehát ott nem arról van szó, mit mond, hogyha össze.

[00:30:00]Ha bemész egy gimnáziumba, és azt mondod, hogy számítsátok ki már, hogy mennyi 12 x47 mindenki be fogja írni a telefonjába, nem tudnak már fejbe és papíron szorozni, osztani az emberek.

[00:30:17]ezen lehet keseregni.

[00:30:20]Valószínű, hogy emlékezeti következményei lesznek.

[00:30:21]Nem a szorzás az érdekes, hanem gondold el, hogy amikor mi szoroztunk, akkor mindig úgy csinálod, hogy 128 16 marad az egy átviszem 4 x 2 8 meg az k ez munkaemlékezeti gyakorlat.

[00:30:33]Ez kimarad.

[00:30:36]Ezt lehet, hogy csak 40 év múlva fogjuk látni, hogy lesz-e hatása.

[00:30:41]Viszont az érzelmi dolgokat azonnal látjuk.

[00:30:43]Én egy iskola mellett lakok, és nagyon sokszor szerencsére éppen nagy szünet idején megyek el otthonról, egy nagy kertes iskola, és azt látom, én most nem a tilalom mellett érvelek, de amióta nincs mobiltelefon, óriási élet van az iskolaudvaron, minden, ami kell, a kerítésen át cserélt különleges színes tollak, összebújások és sugdolozások, minden mindenféle plotok megszervezve és utána meg kitolva a a Fülöppel és így tovább.

[00:31:22]Az folyik az iskolába, ahogy én fölnőttem az iskolaudvaron.

[00:31:24]És ezt én pozitívan látom, sajnos.

[00:31:29]Most mit mondjak?

[00:31:32]Erre erre szívesen rácsatlakozom, merthogy nem nagyon hosszú listát tudnánk mondani az elmúlt 16 évből, amivel egyetértettem, de én ezzel egyetértettem.

[00:31:40]És ebben megerősített a fiam, amikor hazajött szeptembertől, ahogy ahogy ezt bevezették.

[00:31:49]Hány éves körülbelül?

[00:31:51]Középiskola 17.

[00:31:52]Jó.

[00:31:52]Hogy hogy a szünetben zaj van végre.

[00:31:55]Tehát, hogy ő ő például nagyon igényli a emberi kapcsolatokat, és nagyon boldog volt attól, hogy emberek megint beszélgetnek egymással.

[00:32:02]Tehát, hogy és nyilván ez egy kiváló példa arra, hogy hogy lehet egyébként egy jó szakpolitikai döntést elképesztően rosszul bevezetni.

[00:32:09]Az az iskola példája megint csak annak, hogy nem egyik napról a másikra meg minden kitalálatlanul, de az, hogy ne legyen a gyerekek kezében állandóan az eszköz, de én sem tudok ellenállni.

[00:32:22]Hát, hogy tudna ellenállni egy még még a fegyelmezettségben valószínűleg egy kicsit előbb, vagy hogy mondjam, hátrébb álló gyerek, hogy hogyha ott van az asztalomon, ott van a lehetőség, hogy megnézzem, hogy nem történt-e valami jeget rengetően fontos az elmúlt egy percben a világban, akkor megnézem, ő is megnézi, hogy nem írta-e valaki neki valami nagyon sürgős, fontos emojit.

[00:32:46]Ö ez ilyen, tehát hogy mi sem tudunk ellenállni, nyilvánvalóan ők sem tudnak ellenállni, csak tényleg nagyon fontos, hogy hogy ne ne úgy hozzunk ilyen szakpolitikai döntéseket, hogy azokról egészen más megvilágításban fogunk beszélni, mint a lényeg.

[00:33:01]Igen, mert egyébként a szakpolitikai döntés bocs, de annak a logikája is rossz volt, mert a logika elsősorban a azzal foglalkozott, hogy ez a tanulást zavarja.

[00:33:09]És azt látjuk, hogy a lényeges kérdés az, hogy ez a társas kapcsolatokat zavarja.

[00:33:14]Az eredeti politikai bevezetés nem beszélt a társaskapcsolatokról, hanem a tanulás, hogy interferál az osztálymunkával, lót túról.

[00:33:23]Sőt, hát sőt igen, sőt én meg vagyok győződve, hogy valójában azért tiltották be egyébként specifikusan a kép és hangrögzítő eszközökkel együtt, hogy ne lehessen rögzíteni sem az iskolai visszaéléseket, sem az iskolai állapotokat.

[00:33:34]Tehát én azt gondolom, ez jobban illetkedett egyébként ennek a kormának a logikájában, de nyilván ezt most nem tudom.

[00:33:39]Akkor ez egy kellemes mellékhatás, hogy biztos nek de az csak az én én ideálom.

[00:33:43]Samu, te te hogy láttad egyébként azt, hogy ugye ezek a algoritmusok nyilván akkor tudnak például az érzelemi világban kárt okozni, de hogy azok a tartalmak, amelyeket el tol az algoritmus, tehát például az ilyen megosztó, dühítő contentek, hogy hogy miért pont erre reagálnak a legjobban az emberek.

[00:34:03]Tehát nekem például állandóan nyers videókat küld egyébként az internek.

[00:34:11]Nyers tej.

[00:34:11]Most nyilván ugyanú ez is j hogy hogy ezt hogy érted el?

[00:34:15]Hát hogy a nem tudom, mert Ja, igen, azért, mert ugye tudják, hogy hogy én majd én is fogok kommentelni valószínűleg arra, hogy ez mekkora hülyeség, ne igyál nyers tejed.

[00:34:21]És akkor ugye kétszer annyi ember fog interakcióba lépni ezzel a tartalommal, akkor kétszer annyit ér ez a hirdetés, amit erre rápakolnak.

[00:34:28]Tehát de de miért van ez így, hogy miért érzem én például úgy, hogy nekem muszáj reagálnom egy nyerseljes videóra?

[00:34:39]Hát a nyertejes a tehát az nem fizikusan de azú de de de reagálok bocsi meg az eredeti kérdésre.

[00:34:49]Szóval ugye szerintem a nyilván itt az a dilemma, hogy ugye van egy csomó kutatás, ami alapján rá lehet mutatni, hogy nézzétek meg, azok a gyerekek, akik mondan szomorúak és depressziósok, azok sokat használják a közösségi médiát, és a közösségi média cégek erre azt mondják, hogy oké, de hogy a szomorú depressziós embereknek megváltozik a közösségi média szokása.

[00:35:10]Lehet, hogy egyébként ő eleve depresszió, sokat van otthon, és ezért sok közösségi médiát használ, de még az is lehet, hogy adott Isten egyébként ő jobban van attól, hogy ezt használ, és mondjuk ez egy konstruktív módja annak, hogy feladja a szomorúságát.

[00:35:21]Ez ez szó, hogy itt itt van egy érvelési ilyen dolog, amit vissza tudnak pattintani.

[00:35:26]Viszont szerintem van két dolog, amit nem tudnak visszapattani, vagyis három dolog.

[00:35:29]Az egyik az, hogy azok, tehát a a mondjuk akkor két dolgot.

[00:35:34]Az egyik, hogy a a az szerintem a pszichológiában elég jól ilyen regisztrált dolog, hogy mi a homo sazpienek csoportos lények vagyunk, nagyon fontos nekünk nem tudom a társas elfogadás, az emberi kapcsolódás, erre van huzalozva az agyunk.

[00:35:48]Ez nagyon jutalmazó, és tulajdonképpen az jól regisztrált, hogy ezek a technológiák ezt farmolják igazából ezt a jutalmazó rendszert, és ezen keresztül építenek ki addiktív viselkedést onnantól kezdve, hogy intermitáló megerősítést a tehát a jutalom nem rendszeresen jön, hanem véletlenszerűen.

[00:36:08]Az egész úgy van kialakítva, mint egy digitális kaszinó.

[00:36:12]A Facebooknak ezek a csengőhangjai pont olyanok, mint a kaszinókba az ilyen blackjacknek a hangjai.

[00:36:16]Tehát, hogy az tényleg té és az egyébként látszik, most vannak ilyen szociális média perek, arról mindenképpen beszéljünk, de hogy látszik egy csomó belsős dokumentum már kijött, amiből látszik, hogy ezt teljesen tudatosan építették ezt az additív potenciált pszichológiai máizmus segítségével.

[00:36:31]Tehát ez megkérdőhetetlen.

[00:36:35]És a másik a dohányzással kapcsolatban is ugye nagyon hosszú idő volt, amik teljesen közvetlen bizonyíték van arra, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz.

[00:36:44]Tényleg elvett tüdőrák.

[00:36:44]Hát 19 az egy ritka betegség volt gyakorlatilag alig alig volt, mit tudom én, 140 regisztrált eset.

[00:36:53]De már a korai beszámolókban ott van az, és és ez egy fenomenológiai érv, hogy az emberek dohányoznak és érzik azért, hogy rossz.

[00:37:02]Azért én dohányoztam, soha egy pillanatig nem jutott eszembe, hogy az nekem jót tesz, mert köhögz, nyálká, reggel így kezz fel, néha fáj tőle a fejed, ha túl sokat szívsz.

[00:37:12]Szóval, hogy van ez a filozófiai fogam fenomenér, hogy valami, hogy a saját tapasztalatod valamit bizonyít, és szerintem nincs olyan ember, aki öt órát nézte a TikTokot meg a közös emailet, és jól érezte magát utána.

[00:37:28]Szóval, hogy szerintem élményszinten érzik az emberek.

[00:37:30]Szóval, hogy azért könnyű ezeket a kutatásokat elfogadni igaznak, mert szerintem van egy ilyen élményünk, hogy ez így van.

[00:37:40]van nem tudom barátom, akinek van gyereke, azt mondja, hogy látja, hogyha beül egy két órát és játszik, utána máshogy viselkedik a gyerek.

[00:37:46]Szóval szerintem van egy nagyon erős kollektív élménye mindenkinek, hogy ez igaz, és tudom, hogy a tudomány az lehet valami nagyon kontraintuív dolog, és is tudományosan igaz.

[00:38:01]Nagyon furcsa, hogy nem tudom, vírust adnak be nekünk, és attól mi immunisak leszünk, vagy hogy a Föld valójában nem lapos, hanem kerek, mert körbenézek és tényleg egyébként azt mondják, de én nem tudom bebizonyítani, csak az iskolában ezt mondták, és én elhittem, mert rabszolga morál az ilyen, hogy amit mondanak okos emberek, azt elhiszed.

[00:38:21]Ezt majd vágjátok ki.

[00:38:24]De hogy de hogy szerintem ez a fenomenológia érv azért igenis erős érv.

[00:38:31]És ez és ez itt van.

[00:38:31]Bocsi, a második kérdés lehet nem reagáltam.

[00:38:34]Ja, igen, igen.

[00:38:36]Tehát, hogy miért pont a az ilyen megosztó tartalmak azok, amelyek leginkább megragadják a figyelmünket, és hogy akkor ezeket miért úgy árulja vagy árusítja ki gyakorlatilag az algoritmus, ahogy hát szerintem ez ugyanannak a másik oldala, mintogy van a van egy van a kötődésre való igényünk, amit egyik oldalt kihasznál, és van egy ilyen negativitási dominancia, ami az egész állatvilágban is benne van.

[00:38:58]Tehát már állatok is a negatív ingerekre érzékenyebben reagálnak, mint a pozitívakra, aminek valószínűleg ezért lehet valami biológiai oka, hogy mondjuk a legrosszabb biológiai kimenettel a halál, a élőlény elpusztítulása és a pozitív kimenet meg a legpozitívabb is maximum nem tudom utódokat nemzel, vagy nevetsz egy jót, de hogy és ezerre van számos pszich kísérlet, hogy szubjektíve a negatív élmények jobban megvonják a figyelmünket, tehát a negatív tartalmakkal könnyebb az emberi figyelmet benartani, és mivel egy figyelemgazdasági logikára épülsz, minél többet néz a a képernyőt, annál többet keres a cég.

[00:39:37]Ezért ezek a tartalmak kerülnek előtérbe.

[00:39:39]Mivel az algoritmus ezt a profit célt szolgálja ki, nem pedig más célt, mondom, ez sem lenne szükségszerű.

[00:39:44]Lehetne egy olyan algoritmust csinálni, ami kifejezetten azt mondja, hogy hogy pozitív híreket ad, akkor is, ha kevésbé nem tudom én, ragadja meg a figyelmet.

[00:39:53]És akkor lehet, hogy negyedannyit használnák az emberek.

[00:39:58]Ez jobb lenne az embereknek, de nem ez az algoritmusban a esszencia.

[00:40:02]Ez egy kicsit perverzebb dolog, mert azért a valós életbe igazad van a nagyon fontos a emlősök életében is a negatív ingerek, de azok menekülést váltanak ki, nem újranyomogatást.

[00:40:16]Hogyha itt itt ég a tűz, akkor mi normálisan menekülünk, és kultúra révén próbálunk segíteni a benég, mivel egyébként menekülünk.

[00:40:23]És itt amit mondasz, ugye itten nyomogatni fogom, hogy még jöjjön egy gyilkos.

[00:40:27]Szóval ezt én nem tudom megmagyarázni, csak nem elég itt azt mondani, hogy a a negatív ingerek fontosak az embrősök életében, mert itt a negatív kereséséről van szó.

[00:40:43]Csak, hogy ezek tévhíradóban is, hogy állandóan az volt a kér az máig ez a kérdés, hogy miért csak a baleset meg a gyilkosság meg a bűncselek az egész gerbneri kísérletnek is egy fontos pontja, hogy ugye mennyivel jobban, vagy mennyivel inkább gondolták a sokat tévét nézők, hogy nagy arányú a bűnözés Amerikából, mint azok, akik kevesebbet néztek tévét, hiszen ez újra és újra azt a megerősítést kapták, hogy hogy nagy a bűnözés, állandóan bűnözés van a tévébe.

[00:41:12]Tehát, hogy ez ez mindig így volt.

[00:41:14]Tehát valamiért valamiért az agyunk tényleg be behívja ezt.

[00:41:19]És igaz, amit mondasz, hogy nem nem menekülünk, hanem hanem rácuppanunk.

[00:41:24]Ezt nyilván lesz már ilyen neurobiológiai, hogy akkor most ez bennünk milyen stresszhormonokat hova, hogyan azt én fogalmam sincs.

[00:41:32]Hát igazából rá is térnék arra a kérdésre, hogy ha az érzelemvilág ugye az egyik fele ennek a képletnek, de a másik az, hogy az információról kialakított véleményünk és például demokratikus folyamatokról kialakított álláspontunkat is tudja befolyásolni ugye egy algoritmus.

[00:41:44]És hát azért erre vannak példák, tehát hogy Romániában ugye 2024-ben az elnökválasztáson egy teljesen ismeretlen, esélytelen jelöltnek tartott valaki tudott nyerni.

[00:41:57]És a Tiktoknak nagy szerepe volt ugye abban, hogy ő nyerjen, hiszen ugye ilyen hatalmas bothálózaton keresztül ugye 25000 mesterséges fiók segítségével tornázták fel az népszerűségét.

[00:42:05]A TikTok pedig hát nyilván, hogyha ki volt fizetve a híretés, hát akkor ugye tolta az emberek arcába ezt.

[00:42:10]És hát ugye itt egy elég komoly egy válaszreakció volt.

[00:42:14]Tehát ugye ezt megsemmisítette az ottani alkotmánybíróság ugye ezt a választást, ami ebben az esetben lehet, hogy most működött, de hát ugye ez csak egy tűzoltás.

[00:42:23]Erről mit gondoltok, hogy hogyan tudják ezek a algoritmusok befolyásolni akár a választásokat, a demokratikus folyamatokat, és ezt mennyire látjátok valós veszélynek a továbbiakban?

[00:42:37]Szóval én itt érzem azt, hogy viszont itt muszáj elrugaszkodnunk attól a kérdéstől, hogy az algoritmus mit csinál.

[00:42:42]Tehát amikor meg tud történni az, hogy jön egy ember, aki tényleg a a legzsigeribb gyűlölködésre építi fel kizárólag a Tiktokon a kampányát, hát diplomata mesélte, hogy hogy számolták a szavazatokat, ő akkor találkozott először a Georgescu nevével.

[00:43:01]Ő neki halvány fogalmas se volt, hogy ki ez az ember, aki aztán megnyerte a választást.

[00:43:07]Tehát itt azért más is elcsúszott.

[00:43:07]Tehát itt a politikai rendszer valót egy olyan gigantikus kudarcot nem adott választ valós problémákra, nem tudott kielégíteni választói igényeket, és nem vette észre senki, hogy itt történik valami a választóknak egy igen jelentős körébe.

[00:43:24]Tehát ezt nem csak az algoritmus egyébként a Tiktokon ugye elvileg még csak fizetni sem lehet.

[00:43:28]Tehát ott az orosz trollhálózatok, akik akik újra és újra posztolták a a videókat, azok önmagukban generáltak elérést, de hát arra az elérésre volt igény.

[00:43:38]Tehát itt itt ez biztos, hogy és akkor amit amit mondtál, hogy hogy az egyenlőtlenség, a a pártrendszereinknek a a megcsontosodása, egyszerűen van egy van egy ilyen komplex krízishma a társadalomban.

[00:43:56]Ebben van szerepe az algoritmusoknak is.

[00:43:59]Ez vitathatatlan szerintem, de de pusztán az algoritmusok nem hozták volna el a Georgescu sikerét.

[00:44:08]Én szerintem Amerikából is az a tapasztalat, hogy azért a utólag megvizsgálva a 16-os választást, hogy azt eldöntötte-e a nem tudom a beavatkozás, és hogy azért inkább az a mostani konszenzus, hogy hogy nem nem volt ügydöntő.

[00:44:18]Nyilván az egy izgalmas kérdés, hogy tényleg tehát ott jöttünk rá, hogy a Facebook van ilyen hatalma, hogy akkor nem tudom én, ha a Facebookus armoritmus pontosan tudja, hogy ki az, aki nem tudom, billegő semleges választó, ha neki a Facebook fedjébe betesz képeket arra, hogy a haverjai elmentek szavazni, akkor nagyobbkel szavaznak, és akkor lehet, hogy egyébként a Facebook képes 400000 bizonytalant elvinni szavazni, és hogy akkor akár még azt is mondhatjuk, hogy milyen jó a demokráciának, hát elmegy még több ember szavazni.

[00:44:46]Ö ak csak ugye akkor felj, hogyha ott várjunk, akkor ez egy cégnek van az érdeke.

[00:44:51]Meg hát ugye a magyar politikai folyamatok fényében nekem szóval nagyon megkavarta, mert hogy végül is azt láttuk, hogy nyilván az sokat segít, tehát hogy gondoljuk bele a választásból mennyit számított az, hogy mondjuk a Fideszet se csak nem tudott pénzért hirdetni Facebookon, tehát nem tudta el eljuttatni az üzeneteit egy csatornán.

[00:45:09]Ö és Magyar Péternek meg, aki semmi bajött, volt egy óriási platformja, és az üzeneteit el tudta juttatni.

[00:45:18]Azt is mondhatnám, hogy ez egy ez egy hát most mindenki eldöntött, hogy ez egy pozitív történet, vagy egy negatív történet.

[00:45:29]közben meg vannak horror sztorik, szóval, hogy hát nagyon nagyon nehéz, mert igen, az volt az internet ígérete, hogy demokratizál, és akkor ezt már ezerszer elmondtuk, hogy na és ahhoz képest meg sötét középkort hozz, de most meg meg azt látom, hogy azért még mindig ez egy ilyen nagyon bonyolult kérdés, amiben itt itt látom a jó oldalát, ott látom a rossz oldalát.

[00:45:51]Hm.

[00:45:51]És hát ugye van kísérlet a szabályozásra ugye európai szinten is.

[00:45:55]Ugye ez a Digital Services Act, ugye, ami európai szinten próbálja szabályozni a az algoritmusokat.

[00:46:00]Ugye bevezetnek egy új kategóriát, ugye ezek a very large online platform, mondjuk, ezek a különösen nagyon nagy online platformok, és ugye nekik évente elemezniük kell a kockázatokat, ugye amelyeket a saját algoritmusuk jelent, hog milyen hajtása van a választási folyamatokra, közbeszédre, az állampolgárok mentális egészségére kifejez kifejezve kifejezetten ugye az addiktív funkciókat és az algoritmustításokat vizsgálva és persze ugye a kisúak védelmére és alap alapjogokra tekintve is ki kell térnie ennek.

[00:46:31]De hát ugye saját maguk értékelik ezeket a hatásokat, és hát nyilván minden szemnek maga felé hallik a keze.

[00:46:38]Vannak elképzeléseim arról, hogy ez hogy néz ki, de ugye ezen kívül ami talán fontos, hogy a felhasználók választhatnak a között, hogy személyre szabott tartalmat kapjanak, vagy pedig nem személyre szabott tartalmat, legalábbis elvileg van egy ilyen választásuk.

[00:46:51]És itt bejönnek majd ugye a perek is, mert ugye volt is ilyen per például ugye a Hollandiában egy holland jogvédő szervezet, aki bebizonyította, hogy a Meta nem adott valójában ilyen opciót, merthogy visszaállt a alapállapotra ugye az algoritmus, és hogy ezáltal a Meta meg is értette ugye a Freed, ezt a DSA szabályozást.

[00:47:10]Tehát az a kérdés, hogy egyrészt ez a szabályozás szerintetek mennyire hatékony, egyáltalán jó irányba indul-e el, mennyire tudja egyensúlyban tartani a szólásszabadságot és persze a felhasználók védelmét?

[00:47:25]Elkezdem szívesen, és még arra hadd reagáljak, hogy hát szerintem egyébként sokkal fontosabb az az európai szabályozás, aminek az eredményeként a ME az alfabet úgy döntött, hogy nem engednek több politikai hirdetést, aminek amihez nem volt beleírva.

[00:47:37]Tehát ugye az okos magyar ombucmar az ezzel ment az alkotmánybíróság, hogy az EU megtiltotta, hogy a Facebookon lehessen politikai reklámot közzétenni.

[00:47:47]Ez így nem igaz.

[00:47:49]Volt egy nagyon hosszú elváráslista ebben az európai rendeletben, hogy mi mindennek kell megfelelnie a platformoknak ahhoz, hogy jogszerűen politikai reklámokat tegyenek közzé.

[00:48:00]Ezek úgy döntöttek, hogy nekik ez nem éri meg, mert ugyan Magyarországon az Isten pénzét is ráköltöttük a megafonra.

[00:48:06]Ö de máshol azért ez nem akkora bevételi forrása ezeknek a platformoknak.

[00:48:11]Úgyhogy úgyhogy nekik egyszerűbb volt nem megfelelni a jogszabálynak és azt mondani, hogy akkor innentől kezdve viszont nincsenek hirdetések többé-kevésbé.

[00:48:18]Tehát ezért nem teljesen sikerült kiszűrni őket.

[00:48:25]És és én azt gondolom, és ez csak egy vesszőparipám, nagyon nehéz bizonyítani, de hogy mondjuk a 24-es európai parlamenti választásnál drágábban sose vettünk szavazatokat, tehát hogy az az egy gyakorlatilag minden forint teljesen fölösleges volt, amit a megafonra költöttünk.

[00:48:41]meggyőződésem, hogy a Megafon egyetlen Fidesz szavazót sem hozott, és már 22-ben is nem a nem az ott elköltött pénzen múlt nagyon sokkal nagyobb mértékben az ukrán háború kitörésén múlt az, hogy az hogy az lett az eredmény, ami meg hát ugye kellett hozzá egy ellenzék, ami olyan volt, amilyen, de én azt nem gondolom, hogy hogy a a megafon azon nagyon sokat megafon nagyon sokat hozott volna a Fidesznek, nagyon sokat vitte el tőlünk a mi zsebünkből rengeteg pénzt.

[00:49:05]Nekem a DS-vel sokkal több bajom van, mint mint amennyi pozitívumot tudnék róla mondani.

[00:49:15]Tehát épp amiket mondasz, hogy kockázatelemzés, határozzák meg, hogy erre hogyan reagálnak.

[00:49:20]Én ezt úgy hívom, hogy softló.

[00:49:22]Tehát ez azt jelenti, hogy az Európai Unió feladta.

[00:49:24]Az Európai Unió képtelen megfogalmazni olyan követelményeket, amiket egyébként minden platformon, számon tudnak érni.

[00:49:31]És az Európai Unió valójában arra is képtelen, hogy ezeket a risk assessment és a risk, nem tudom mi a neve a DS-ben, tehát a adott válaszokat, azokat megfelelő kompetens módon ellenőrizze, tehát gyakorlatilag teljes mértékben átadjuk a a szabályozásnak a lehetőségét és terhét ezeknek a platformoknak, akik azért ebben inkább a lehetőséget látják.

[00:49:58]Nincs semmiféle eszközünk számonkérni azt, amit ők riskként azonosítanak, és amit ők erre eszközként fel tudnak sorolni.

[00:50:06]És és ez már akkor sem működött jól, amikor nem volt Trump.

[00:50:10]És onnantól kezdve, hogy van Trump, hát ezerre legyintenek.

[00:50:14]Tehát ugye mi mi benne vagyunk a mértékmért jellemző műhellyel.

[00:50:17]A az Európai Uniónak éppen a első Trump után mondjuk egy ilyen viszonylag látványos intézkedése volt, egy Europan Digital Media Observatory nevű szervezet vagy hálózat.

[00:50:26]És ez minden tagállamban egy-egy ilyen kutatóhubot jelent.

[00:50:32]És és ennek például az az egyik feladata, hogy elemezze, hogy a a platformok a szabályozásnak mennyire felelnek meg.

[00:50:41]És akkor a a fét is ebben az egész szabályozásban, a másik fét is az a transzparencia.

[00:50:48]Mindent tegyünk ki az asztalra.

[00:50:48]több terabt-nyi információt találsz a Facebook és a a Google meg a TikTok meg a mindenki működéséről, amik értelmezhetetlenek.

[00:50:59]Semmilyen módon ezeket nem lehet úgy szisztematikusan feldolgozni, hogy tudj egy olyan egyszerű kérdésre választ adni, hogy Magyarországon 2025-ben a mondjuk a dezinformációval vagy a a mit tudom én a gyerekekkel szembeni erőszakos magatartások egy nagyon specifikus téma.

[00:51:15]hány parasz érkezett, azok há milyen arányban kerültek elfogadásra, és mik a tipikus érvek.

[00:51:23]Ilyen adat annak ellenére nem áll rendelkezésre, hogy egyébként tényleg több terabt-nyi információban böngészhetsz, csak teljesen fölöslegesen.

[00:51:31]Ez nem ez nem szabályozás.

[00:51:38]egyetértek.

[00:51:38]Én a jogi szabályzás tekintetében kétféle egy még ilyen kétféle utat látok, ami éledezik mindenhol.

[00:51:49]Az egyik az, hogy ezt egyre többen elkezdtik, tehát talán Ausztria már bevezette, hogy egyszerűen a közösségi médiát tilos egy kor alatt használni, merthogy ugye erre vannak a legerősebb bizonyítékok, hogy a gyerekeknek mondjuk nem tesz jót és akkor ott mondom 16 évben korlátozzák.

[00:52:04]Közösségi média platformoknak kell ezt tulajdonképpen maguknak megoldaniuk.

[00:52:09]Nyilván el lehet képzelni ezt is hogy digitális állampolgárságon keresztül lehet ellenőrizni, hogy ki hány éves.

[00:52:15]És aki aki ezt nem tudja cég egy jegyzetet hadd mondjak.

[00:52:21]Ezekbe a vitákba a közösségi pontosan ugyanolyan, mint a nemzeti együttműködés.

[00:52:28]Az együttműködés, mert a gond az, hogy ezek a közösségi médiák a közösségből vezetik ki a gyereket.

[00:52:36]Érted?

[00:52:36]De ez ugyanaz, mint az együttműködés.

[00:52:39]Bocs, csak jó, jó.

[00:52:41]Igen, igen, jó marketing valóban.

[00:52:48]És akkor mondjuk, aki ezt nem tudja betartani, ahol nem tudom 16 év alatti gyerekek vannak a platformon, azokat szétbüntetik.

[00:52:55]És akkor erre van egyre több európai ország is, aki ezt ezt fontolgatja.

[00:52:58]Nem tudom, Emmanuel Macron a újévi beszédében is felhozta, hogy hát addig gyerekeket meg kell védeni.

[00:53:04]Tehát mint mintha a nemzet állami parlamentek elkezdenék afelé menni, erre lenne egy konszenzus.

[00:53:10]Gondolom, hogy ez már azért is jó, mert ez egy jó politikai termék, ezt mindenhol kimerni azt mondani, hogy nem akarjuk megvédeni a gyerekeinket.

[00:53:19]És ez ez egy irány, ami van, és szerintem egy egyébként egy védhető jó irány.

[00:53:25]Nyilván a megvalósíthatósági kérdések vannak, ami lehet kitzálni, hogy aj ha tiltod a gyerekeknek, akkor is fogják használni meg VPM meg nem tudom, de én azt gondolom, hogy akkor is, ha minden mindent tiltással vannak kivételek, hát nem tudom, TF egy ideig halálbüntetés járt a drogozásért, és ott is voltak, akik drogoznak, de nem mindegy, hogy mi a főszabály.

[00:53:39]Szóval, hogy mit tartunk, mit akarunk normalizálni, és mit akarunk valamilyen szempontból legalább jelezni, hogy ez nem helyes, vagy nem akarjuk csinálni.

[00:53:48]És a másik, ami szerintem nagyon érdekes, Amerikában most volt Kaliforniába, illetve Arizonában is olyan szociális média perek, amiket megnyertek emberek mezei felhasználók a közösségi média platformokkal szemben, arra alapozva, hogy ők közösségi médiát kezdtek gyerekkorubban használni, és ez nekik mindenféle mentális problémát okozott, szorongást, depressziót satöbbi.

[00:54:09]Nekik egészség károsodást okoztak ezek a platformok, és azok a na azért nagyon érdekesek, mert több 1000 per már bejött, ugye ezek nagyon újak, tehát nincs precedens arra, hogy ezzel pontosan mit kell csinálni.

[00:54:18]És ezt egyik ilyen bellveder triok, amit nehéz lefordítani magyar jogra.

[00:54:23]tulajdonképpen egy ilyen próbaperek, amin letesztelik, megpróbálják ebből a többer bejövő perből megnézni, hogy melyik, ami a legjobban reprezentálja a problémát, és akkor a próbaper lemegy, és akkor utána az a próbaítél, ezek az ítéletek tudnak példát adni a többi pernek.

[00:54:38]Ebben vannak egyéni felhasználók, akik perelnek, de vannak iskolák meg államok.

[00:54:43]Nyilván a államoknak meg iskolai körzeteknek is ez érdekük, hiszen az ő érvek meg az, hogy itt ugye társadalmi problémákat okoznak cégek, amiket aztán az állam kell megoldjon.

[00:54:54]Tehát közpénzen kell majd a gyerekkori szuicid intervenciós központot üzemeltetni, miközben a cég profitál az egész rendszerből.

[00:55:03]Tehát van egy csomó ilyen érv arra, hogy miért kell államoknak iskoláknak is felelni.

[00:55:09]Na mindegy, van egy csomó per ben, és ez nagyon izgalmas.

[00:55:13]az első pert megnyerték a közösségi média platformok ellen.

[00:55:20]És ott nagyon érdekes a jogi érvelésen végigmenni, ami volt ugye az van, hogy a Amerikában, a 90-as években, amikor a internet elindult, akkor a akkor a elindultak az ilyen első ilyen nagyon teszkós, ilyen internetes fórumok, ahol nagyon hamar feljött az a probléma, hogy mi történik, hogyha a fórumon valami olyan tartalom van, ami jogszabálysértő.

[00:55:42]Tehát mondjuk rágalmazás történik, és akkor az első ilyen, nem tudom én első egy-két pernél észhez kapott a szabályozó, hogy úristen, az mégsem jó.

[00:55:51]Meg el fogja pusztítani ezt a technológiát, hogyha rágalmazásért beperelik az összes ilyen fórumot, mert minden fórumban előbb-utóbb megjelenik valami kreténység.

[00:56:00]És akkor az akkori már 70 éves, nem tudom, telekommunikációs törvénybe beletettek egy passzust.

[00:56:04]Ez a 230 ilyen cikkel benne, ami azt mondja, hogy a internetes szolgáltatók nem felelősek a tartalmaikért, de nyilván ezt akkor hozták, amikor még nem tudtuk, hogy izé techno monopóliumok lesznek a világ legnagyobb cégei, és a Google-nek nem tudom a bevétele az Magyarország GDP-nek a kétszerese lesz, vagy most nem tudom, hogy annyi-ért, de kábé annyi biztos h több több is lehet.

[00:56:33]És és hogy ez erre erre hivatkozva ütötték ki az összes ilyen pert, hogy hát mi nem vagyunk felelősek a tartalmakért, de ugye itt a logika az, hogy felmész a közösségi médiára, kamasz lány vagy, jön a tartalom neked, jön a tartalom, hogy top modelleket látsz, és akkor testképzavarod lesz tőle, az mit anorexiás.

[00:56:52]Tehát az anorexiának a kulturális a a popkultúrában ilyen vicces dolognak tűnik, hogy akkor belenéz a tükörbe a vékony ember és kövének látja magát, de az egy brutálisan halálos mentális betegség, ha jól tudom.

[00:57:04]A 10 éves halálozás az 10%, a 20 az 20%.

[00:57:08]Ez pusztít nem tudom a kamasz lányoknál, de hogy itt a tartalom az, ami sérülést okoz, és hogy ezért meg nem felel a cég.

[00:57:14]Ö, és ez az, amit kiütöttek, mert a pert úgy nyerték meg, hogy azt mondták, hogy nem a tartalom, nem a tartalom miatt perelnek, hanem az algoritmus miatt, ami addiktívvá tesz és ráfüggeszte ezekre a tartalmakra.

[00:57:29]Tehát kik kicselezték most ezt a jogi védekezését.

[00:57:35]Erre arra kezdtek védekezni, hogy hát jó, akkor ők újság, tehát nekik ők szólás médiaszabadságra hivatkoznak, szerkesztői szabadság van, ahogy a nem tudom Telex eldöntheti, hogy hogyan vannak a tartalmak.

[00:57:46]Hát ők is, mint szab hirtelen megváltozik itt az érvelés.

[00:57:49]Na, ezt is lesöpörték, hogy hát nem vagytok sajtótermék, plusz ha azok lennének, akkor sokkal durvább szabályozásra alá kerülnének.

[00:57:57]Szóval ezt is leütötték és azt mondták, hogy ez ter tradicionális termékfelelősség, ami nagyon izgalmas, mert az azt jelenti, hogy a termék kialakításában, a dizájában van valami, ami károsít, és ha ez átmegy, és egyszer csak áttör a kapu, és akkor ezek a perek megsokszorozodnak.

[00:58:16]Oké, most nem tudom én, lehet, hogy 6 millió dollárt ki kell fizetniük, az kiköhögik.

[00:58:19]Vicc, vic az semmi.

[00:58:19]De hogy mi van, hogyha 2000 x 6 millió dollár?

[00:58:25]Szóval, hogy ezt nem ez egy érdekes dolog, hogy az amerikai jogfejlődés hova megy.

[00:58:29]Nem tudom, ezt te követed-e.

[00:58:34]Nem annyira.

[00:58:34]Tehát ez ennél többet biztos nem tudnék róla mondani, de nekem tetszik ez a Igen.

[00:58:40]Tehát, hogy hogy az algoritmus az önmagában káros itt, nem a tartalom a fő kérdés.

[00:58:44]Ez egy ez egy nagyon kreatív megközelítés, de az meg vicces, hogy akkor ők hirtelen a szerkesztői szabadságra hivatkoznak, miközben egész eddig hát mint a hát ők sem foró krumpli volt az, hogy ők ők ott szerkesztenének bármit.

[00:58:59]A YouTube meg azt mondta, hogy ő nem közösségi média, de azzal sem sikerült védekezniük, mert azt mondták a YouTube azt mondta, hogy ők olyan, mint a Netflix, ők igazából tév.

[00:59:05]Ó, de mondták, hogy hát azért azok a light gombok azok megtévesztőek ott, meg a interaktív felületek meg satöbbi.

[00:59:13]Szóval szóval mint abszolút naíve sem jogász, se nem politológus megjegyzést hadd mondjak, mer egy kicsit olyanná alakul a beszélgetés, hogy a a demokrácia fenyegetői, az algoritmusok és így tovább.

[00:59:31]Közben ezt nem mossuk össze az algoritmusokat.

[00:59:34]Ezekkel én nekem is nagyon sok kétem van.

[00:59:37]Szóval ne mossuk össze azzal, mert nagyon könnyű összemosni, hogy hogy valójában a demokrácia fenyegetője a a digitális kultúra.

[00:59:47]Most magyar példát mondok, mint naiv politika fogyasztó, se nem politológus, se nem jogász.

[00:59:55]Elfelejtjük, hogy Magyarországon két köztársasági elnök állásra került a digitális kultúra miatt a süllyesztőbe.

[01:00:05]Ugyanis az a bolgár disszertáció azt digitalizálva lehetett megtalálni.

[01:00:11]És a prókátor az kicsitelen bátor meg jó a szeme.

[01:00:14]Na de ő digitálisan olvasta azt a kutyaszart, azt a bírósági közlönyt.

[01:00:20]Ne felejtsük el.

[01:00:23]És ha végiggondolod, már Nixon bukásában is a technológia volt, csak ő tényleg titkolta.

[01:00:28]Az egyik Nixon párti tanú ejtett el egy megjegyzést a kongresszusi meghallgatáson, hogy de hát ezt ő Nixont akarta védeni.

[01:00:37]Ezt ellenőrizni lehet a magnókon.

[01:00:39]Min a magnó szalagokon.

[01:00:39]És vége volt Dixonnak.

[01:00:42]Utána kétségtelenül nagy egyéni harcot folytatott Berstein és Udvár, de ezzel lett vége, hogy fölvette Magnóat.

[01:00:50]Tehát a technológia az tud a demokrácia barátja lenni.

[01:00:53]Ezt akarom mondani.

[01:00:57]Azért itt akkor felm hogyha jó szemmel néz használjuk.

[01:01:01]De akkor ugye persze ez tud ez ambivalens és igazából vissza is térnék a korlátozásra már csak azért is, mert ugye aktuális hiszen a keresztény demokrata néppárt is benyotta első ellenzéki javaslatát miszerint ugye életkor ellenőrzési rendszert kellene működtetnie az online platformoknak, és 13 év alatt nem is férhetnének hozzá ugye az állampolgárok ezekhez.

[01:01:19]és 13 és 16 között pedig korlátozott lenne a hozzáférés.

[01:01:26]És még egyébként egyéb dolgok is vannak a javaslatban.

[01:01:27]Tehát, hogy Magyarországon is van egy ilyen típusú kezdeményezés, hogy ez most mennyire egy populista és mennyire egy komolyan kidolgozott szakpolitikai elképzelés, az az egy másik kérdés.

[01:01:36]Azt a azt azt mindenkinek a saját belátására bízzuk.

[01:01:41]De nálunk is van ilyen, és hát ugye Angliában is van egyébként ilyen konkrétan hitelesítéshez kötött regisztráció, tehát ott ugye az ilyen felnőtt oldalakat korlátozzák, de már ott is ki akarják ezt terjeszteni egyébként más tartalmakra is.

[01:01:53]És itt felmerül ugye a kérdés, hogy ez nem korlátozza-e vagy korlátozhatja-e az emberek szólásszabadságát, hiszen amennyiben ugye vissza lehet vezetni valakinek a online tartalomfogyasztását vagy közé közléstartalmait a saját személyes profiljára, akkor elveszik az anonimitást, ami sok esetben védi az embereket attól, hogy hát ugye vissza lehessen követni valamit.

[01:02:16]És pedig pont Angliában jelenleg is probléma, hogy rengeteg embert letartóztatnak például azért, mert valakit Kókusz diónak hívott.

[01:02:25]Tehát most komolyan igen, igen.

[01:02:28]Volt egy ilyen ügy, hogy valakit azért tartoztattak le, mert Kókusz diónak hívott valakit.

[01:02:30]És azért érdekes, mert hogy erről van alkotmánybírósági döntés, hogy ezért konkrétan nem lehet letartoztatni senkit, mert Kukusz dinak hívott valakit, és mégis letartoztatták.

[01:02:39]Tehát ott azért felmerül a kérdés, hogy a szólás szabadság korlátozására is lehet ezt ezt a technológiát használni.

[01:02:46]Mit gondoltok, hogy itt itt mi az arányos megoldás?

[01:02:48]Tehát ennek ellenére azt mondjátok, hogy kell mondjuk korhoz kötni, megerősített korhoz kötni az elérését a közösségi médiának felnőtt oldalaknak.

[01:02:59]Én rámnéztek.

[01:03:02]Tehát ugye a mi az alternatíva?

[01:03:06]És bevallom, nem éreztem a KDNP szakpolitikai javaslatát kellően fontosnak ahhoz, hogy elolvassam.

[01:03:10]Ez nem szép dolog, de a KDNP-nek azon még dolgoznia kell, hogy érdekeljen, hogy mit ír.

[01:03:17]Ezt még nem olvastam.

[01:03:19]Ö de hogy az alternatívája annak, hogy van valamiféle szabályozás, az az, hogy akkor a a szülő a szülő felelőssége az, hogy kordában tartsa a gyerekének a kütyű használatát, és a szülőre nem képes.

[01:03:33]Ahhoz túl nagy a korosztályos nyomás, ahhoz túlságosan egyszerű ezt az eszközt úgy használni, hogy senki ne vegye észre.

[01:03:42]Ez túlságosan individuális eszköz.

[01:03:47]És egyébként nyilvánvalóan túlságosan gyorsan fejlődik az a technológia, amivel beállítom, majd a gyerek meg kikerüli, hogy de mit is állítok be.

[01:03:56]Tehát én már azt se tudom, hogy És hát nem tudjuk, hogy mire használják a gyerekeink, mert olyan platformokat itt beszélgetünk a Facebookról, de hát a gyerekeink nincsek fön a Facebookon.

[01:04:03]Hát öregek vagyunk már.

[01:04:06]És amiket ők használnak, azokat mi nem használjuk.

[01:04:09]Tehát ez ezt a ezt én nem látom ilyen módon széttelepíthetőnek ezt a felelősséget.

[01:04:16]Valakinek ezt fel kell vállalnia.

[01:04:20]A platformok maguk maguktól ezt nem teszik meg.

[01:04:22]Ez nyilvánvaló.

[01:04:26]És én azt is gondolom, hogy ez demokráciában egy kevésbé rizikós.

[01:04:27]Tehát ma optimistább vagyok e tekintetben, még akkor is, ha a KDNP adta be ezt a javaslatot, mint lettem volna egy évvel ezelőtt egy demokráciában.

[01:04:37]Lehet ezt úgy szabályozni, hogyha az adatvédelmi elveket komolyan vesszük, hogy ez ez még nem lesz azonosítható.

[01:04:44]Tehát itt egyetlen dolgot kell igazolnom.

[01:04:46]Van ilyen tanúsítvány.

[01:04:48]Azt tanúsítja, hogy aki ezt a nem tudom kártyát, vagy csipet vagy RFID-t, akármit aktiválja, az elmúlt 13, 14-15 éves.

[01:04:58]Semmi más adatot nem kell.

[01:05:01]Ehhez nekem egyszer személyesen el kell mennem, mondjuk a közjegyzőhöz vagy egy hitelesítésszolgáltatóhoz, aki pusztán annyit tesz rá erre a tanúsítványra, hogy én megfelelő korhat annyit, mikor születtem.

[01:05:13]Tehát ez az egyetlen adat ezen a a hit vagy a tanúsítványon.

[01:05:18]Tehát ezt meg lehet csinálni úgy, hogy ne lehessen vele visszaélni demokráciában.

[01:05:21]Ahol meg nem demokrácia van, ott meg egyébként úgy is van valamiféle monitorozás.

[01:05:25]Ö de az az az nem a nem ennek a beszélgetésnek a a tárgya.

[01:05:32]Én én azt gondolom, hogy hogy egyszerűen nincs más út.

[01:05:34]Én én is azt gondolom, amit mondtok, és sz furcsa, hogy ennyire ilyen szabályozáspárti meg meg tiltáspárti ez a ez a beszélgetés.

[01:05:47]De de nem gondolom, hogy hosszú távon az nagyon jó egy társadalom, hogyha így nőnek fel a gyerekek.

[01:05:52]Összehasonlítjuk a ivási életkor szabályozással.

[01:05:55]Nyilván addig nem volt ivási életkorszabályozás, ezt a jogász jobban tudja, amíg nem voltak nyilvános ivóhelyek, amíg nem volt kocsma.

[01:06:03]Ez akkortól kellett szabály, mert addig a családban az nyilvánvalóan volt, hogy nem adunk neki inni, vagy adunk, vagy ért, de abban a pillanatban, hogy megjelent a nyilvánosság, kellett szabályozni, mert ott a kocsma.

[01:06:18]Szóval és ez egy kicsit hasonlít, hogy hát attól, hogy ez egy ilyen nyilvános eszköz és így tovább.

[01:06:26]ki kell szervezni, mert az annyi emberi feszültséget, szóval nem csak az, hogy eldugdosod meg mit tudom én mi, meg magán félre vonul a gyerek, hanem hanem azt a pszichológiai dinamikát, amin akkor egy újabb felület, ahol veszekedik a 10 éves gyerekkel a szülő, ez egy újabb újra fellángoltatja azt, hogy te mindig csak tiltsz.

[01:06:48]Igen, igen.

[01:06:53]Én én is maradtam szigorú a beszélgetés végére is, és szerintem nagyon fontos, nem semleges technológia.

[01:06:59]Szerintem általában nincs semleges technológia, de ez aztán különösen nem semleges.

[01:07:03]Szóval, hogy itt kezdődik, hogy nem semleges.

[01:07:07]Kettő, nincsen társadalmi problémáknak igazán egyéni megoldása.

[01:07:10]Ez nem olyan dolog, amiből ki tudsz szerződni.

[01:07:11]Ezt nagyon jó, hogy mondod, hogy egy szülőnek iszonyat költséges a gyerektől elvenni a telefont.

[01:07:17]A iskolában meg nagyon egyszerű azt mondani, hogy nem lehet telefont használni.

[01:07:21]És egyébként én még a digitális készségfejlesztésre is nagyon kritikus vagyok.

[01:07:25]Nyilván el elvi szinten persze azt mondhatjuk, hogy jó, de ugye mi történik?

[01:07:30]Van egy csomó társadalmi probléma, mérgező ételeket reklámoznak nekünk és vesznek körül minket, és ez nem tesz jót a biológiai rendszerünknek, és megbetegszünk, mozgásszegény életmódra kényszerítenek, mert a munkahelyen ott bent kell ülni nyolc órát a széken és többet kéne mozognunk.

[01:07:47]és a digitális börtönökben.

[01:07:50]Szóval, hogy van egy börtönböz, ami lelki problémákat okoz.

[01:07:52]És akkor mi a megoldás?

[01:07:54]Az oktatásban legyen testtudatos nevelés, meg sporttudat, meg digitális készségfejlesztő és aztán nő pénzügyi tudatosság.

[01:08:02]Úgyhogy egyébként kedben jogászként egy hitelszerződés nem tudnák értoktatás.

[01:08:10]Finnoktatás.

[01:08:10]Igen.

[01:08:10]És akkor ott vannak a szerencsétlen pedagógusok, és akkor minden társadalmi problémát oldjátok meg ti, neveljétek bele a gyerekekbe.

[01:08:16]A gyerekek meg t bának olyan felnőtté, hát 40 órát, aki dolgozik, tudja, hogy nincs kognitív kapacitásod meg fegyelmed mindenre.

[01:08:26]Egyszerűen még a legtökéletesen kontrolláltabb ember is reggel, a reggeli éned azt mondja, hogy majd munka után elmész edzeni, meg nem fogsz telefonozni, délutáni fáradt meg leül a tév elé.

[01:08:35]Szóval, hogy irális elvárásokat táplálunk.

[01:08:37]Nyilván egy individualista kultúrában vagyunk, ami nyilván kedvez a annak, hogy a cégek a saját externáikat aztán ránk nyomják vissza, és nekünk legyen bűntudatunk, hogy éppen ma is elbuktunk a digitális tudatosság, a testtudatosság meg minden ilyen hülyesé.

[01:08:54]A checkliszten ma sem sikerült végigmennünk.

[01:08:56]Nem, nem megoldás a digitális készségfejlesztés, szinte csak a szabályozás, megoldás és és szerintem az, hogy valami ma norma, az nem azt jelenti, hogy normális.

[01:09:07]Tehát szerintem én most radikális ezek lehet, hogy technológiákat kipróbáltunk és azt mondjuk, hogy a társadalmilag káros és nem tudom kivezetjük őket.

[01:09:19]Nem tudom, most a dohányzásra ugye jó példa, hogy vannak országok, amik elkezdik betiltani, mert több több kárt okoz, mint amennyit amennyit segít, vagy de hát nem is emlékeztek, itt csupa fiatalember van.

[01:09:30]Én még úgy jártam egyetemre, hogy a tanárok az óra közben cigarettáztak a tanári asztalon és így tovább.

[01:09:41]Tehát, hogy hogy a dohányzás sikerült rumot is kitöl vizsgázáshoz egy rumot is kitöltettek.

[01:09:47]Nem, de a dohányzás, szóval a dohányzásnak a legyőzése az egy óriási társadalmi siker, hogy és akkor is óriási küzdelem volt.

[01:09:56]Az én már akkor akadémikus voltam, az akadémián óriási veszekedés volt, hogy ez a vízi, ez a hülye orvos, ezt kitotta, és csak két sarokba lehet az épületbe dohányozni.

[01:10:09]Most már sehol nem lehet, de akkor az akadémikusok föl voltak háborodva, hogy micsoda dolog ez.

[01:10:14]Gondold, és ez nem olyan rég volt, amiről beszélek, az 20 éve volt.

[01:10:19]Ez tök jó percepció szerintem.

[01:10:19]És igazából az utolsó kérdésem az az lenne, hogy hát azért azt látjuk, hogy egyikőtök sem volt igazán elégedett a jelenlegi szabályozás állapotával, leginkább a hiányával, hogyha egy-két olyan dolgot tudtok mondani, amit szerintetek ami szerintek segítene a szabályozásban, akkor azt mondjátok, tehát hogy konkrét intézkedések, amit amit és ahogy kellene szabályozni, hogy ez ez az egész jobban működjön.

[01:10:43]Például mondjuk akár a kivezetés is mint radikális opció.

[01:10:51]Hát én én nekem van egy ilyen radikális, még egy radikálisékem, de az nem csak ehhez kapcsolódik, hanem általában nekem van egy ilyen konfliktusom azzal, hogy és nekem egy kicsit beleágyazódnak a digitális technológiák a modern ilyen befolyásolási iparban marketingtől kezdve.

[01:11:13]hogy hogy igazából a jog tradicionálisan védi a testi integritásunkat, mert ugye azt az ilyen könnyen érthető dolog, hogy valakinek a teste fölött szuverenitása kell, hogy legyen, meg hogy az az valaki megsérti a testi szuverenitásomat, ha bezár valahova, vagy megüt, vagy hasba rúg.

[01:11:32]De a sokkal kevésbé a pszichológiai befolyásolás vagy a mentális integritásnak a a megsértésére sokkal kevés vagyunk érzékenyek.

[01:11:40]És igazából amikor az első alapjogokat kodifikáltuk, akkor még nem is volt ilyen pszichológiai tudás meg egy ilyen technológiai gépezet sem, ami ami ami ma alakít minket.

[01:11:52]És szerintem a gyökeré gyöker a probléma gyökere már itt van, és szerintem, hogy alkotmányozás lesz egy kiváló lehetőség, hogy a mentális integritáshoz való alapjogot azt a magyar alkotmányba, Magyar Péter azt ígérte, hogy új alkotmány lesz, azt például beletehetik.

[01:12:09]az európai alapjogi kárta már tartalmazza ezt.

[01:12:11]Én abból nagyon sok dolgot le tudnék vezetni, és szerintem úgy át átfogóbban azt, ahogy cégek és egy ilyen multimilliárdos ipar a techcégektől kezdve a modern professzionális marketing stratégiákig, amik egyébként nem beazonosíthatóak az emberek által általában, hogy ez az ipar ahogy alakít és befolyásol minket annak szerintem azt szerintem radikálisan át kéne gondolni.

[01:12:40]Tehát a az alapállítást azt, tehát kéne egy ilyen switch, hogy így egy ilyen nagy átkapcsolás, hogy hogy egyáltalán nem normális, ami van, és onnan újra gondolni az egészet, és ennek egy szép ilyen szimbolikus kezdése lenne egy ilyen alapjok.

[01:12:57]Nekem ez a saját tékem.

[01:13:00]Nagyon szimpatikus megközelítés.

[01:13:03]Én azért az oktatásról nem mondanék le, mert hogy egyszer csak majd lesz 13 meg 14 meg 16 éves, és és ki lesz téve a manipulációs helyzeteknek.

[01:13:13]Tehát azért azt szerintem azt vegyük tudomásul, hogy lehet, hogy nem Facebooknak meg Instagramnak meg TikToknak fogják hívni, de ez a És nem beszélgettünk ma, egyáltalán nem beszéltünk a chat GPT-ről és társairól.

[01:13:29]Olyan olyan világban élünk már most, és ez a világ ez kevesebb mint öt év alatt nőtt körénk, ami teljes mértékben felülírja a fizikai valóságot és iszonyatosan nehezen boldogolunk, amikor meg akarjuk különböztetni a valóságot a a virtuálistól, és hát hol van ennek még a vége?

[01:13:49]Ö, szóval, hogy az oktatásra óriási szükség van szerintem, és és ezt nem én nem tudom eldönteni, hogy akkor ez tantárgy vagy nézet, vagy megközelítés mód, vagy vagy hogyan lehet ezt jól csinálni, de de hát igen, túl van terhelve az oktatási rendszer mindazzal, amiket mondtál, és sajnos ez így van.

[01:14:09]Lehet, hogy az egész tanulásfogalmat kell újra gondolni akkor, amikor egyébként hát úgyis mindenki az AI-jal csinálja meg a házi feladatát, mert befotózom a matekleckét én is.

[01:14:20]Apuka, aki nem is érti, hogy mi van leírva, de el kéne magyarázni, hogy mi a bánatot kell itt csinálni, és a Gemini elmondja.

[01:14:25]Tehát, hogy akkor azért itt lehet, hogy tú még annál is messzebb kell gondolni az oktatásnak a a reformját, mint amiről egyébként a a progresszív megközelítés beszélni szokott.

[01:14:36]szabályozás szempontjából én én két dolgot mondanék.

[01:14:39]Tehát én egyrészt nem értem, hogy a Biden kormány alatt miért nem indultak, vagy miért nem vittek végig versenyjnyogi eljárásokat a nagy platformkal szemben.

[01:14:48]Hát ez ezek ezek szintiszta monopóliumok, amik 1000er területen élnek vissza a piaci erőfölényükkel.

[01:14:56]azokban a vizsgálatokban helye lett volna az annak is egyébként, hogy milyen hatást gyakorolnak az egyébként kiszolgáltatott és aligalig tehát, hogy olyan annak a közönségnek, akinek nem igen van alternatívája, mert ha nem vagy fönn a Tiktokon, vagy nem vagy fönn a nem tudom hol, akkor egy csomó barátod, ismerősöd nem lesz számodra elérhető.

[01:15:15]A Trumptól nyilván nem várom ezt, de a Biden megtehette volna a Biden kormányzat.

[01:15:19]A a másik, amivel így szoktam sokkolni amerikai kollégákat, hogy az sem igaz, hogy a Facebooknak mondjuk ne lenne, vagy a bármelyiknek mindig a Facebookot mondom, mert mert tényleg boomerek vagyunk.

[01:15:32]Szóval, hogy hogy ne lenne erőforrása arra, hogy mondjuk a szabályozását, a saját szabályzatát azt mondjuk a magyar vagy a német vagy a Finn szabályozáshoz, jogrendszerhez igazítsa.

[01:15:40]És miért ne lehetne a magyar felhasználókhoz Magyarországon működő moderátorokat foglalkoztatni?

[01:15:49]olyan bérekért, ami itt elfogadható.

[01:15:51]Ugye tudjuk, hogy Fülöpigeken fillérekért dolgoznak moderátorok.

[01:15:56]Miért ne lehetne az adott felhasználói közösségnek a a normához szabni azt a működést?

[01:16:04]Ezt semmi nem zárja ki.

[01:16:06]Az algoritmus kellően rugalmas ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni.

[01:16:10]A szabályzatok meg pláne rugalmasak ahhoz.

[01:16:12]Nyilván sokkal többe kerülne a Facebooknak országonként felállítani moderátorokat meg meg parasztkezelő testületeket.

[01:16:20]Na de hát a negyed évente 80 milliárd dolláros nyereségből telne rá.

[01:16:25]Hát és ugye itt abb hozzátenném ugye, hogy Myanmarban volt ez nagyon komoly probléma, ahol népirtásra buzította konkrétan a Facebookon, és volt nem tudom mondjuk öt moderátor az egész országban és hogy ez egyértelműen kimutathatóan hozzájárult a a népirtáshoz és aztán a Facebook most a kezeit.

[01:16:42]Én csak tetten érek egy csapdát, amiben élünk, és a megfogalmazásodat idézem.

[01:16:48]A mesterséges intelligenciával kapcsolatban mondhat, hogy hogy egyre nehezebb lesz a virtualitást összehasonlítani a valósággal.

[01:16:58]Valójában két virtualitást hasonlítottál össze, mert hogy ott van egy fénykép Orbán Viktor egy Kovács Vera nevű nővel, és akkor azt akarod, na most ez igazi kép vagy AI.

[01:17:11]Na de a kép se a valóság.

[01:17:16]Ezt akarom mondani, hogy az egyik virtualitásot a másikkal vetjük össze, és azt hisszük, mert a képeket már annyira valóságnak vettük, de az is egy becsapás.

[01:17:25]Szemiotikailag.

[01:17:25]már úgy értem, hogy egy hagyományos természetesen úgy gondoljuk, de hát mert a technológia azt gondolta, hogy nem mód és satöbbi.

[01:17:37]Szóval én azt gondolom, hogy hogy ezek a szabályozások, hát ezt ti sokban tudjátok, valahol elő fogják hozni ezekből a digitális, mit tudom én, rendszerekből a jót is.

[01:17:56]Hadd legyek optimista, mint pszichológus.

[01:17:58]Így a végén a Samu említette, hogy természetesen nincsen értéksemleges technológia, vagy milyen szót használ, nincs semleges technológia.

[01:18:09]Na most ez tényleg így van, de gondoljunk végig pozitív nem semleges technológiát.

[01:18:15]Gutenberg és a nyomtatás mit is eredményezett első lépésbe?

[01:18:17]A reformációt el lehetővé tette az elterjedését.

[01:18:21]Aztán a sajtóval a közvélemény megjelenés óriási dolgokat eredményezett közben ponyvaregényeket meg pornókat meg mindent, de gondoljuk végig.

[01:18:33]És ugyanilyen értelemben ezek a technológiák is lehet, hogy ki fogják tárni előttünk ugyanazt, mint amit a nyomtatás valójában 400 éven keresztül kitá feladott az ember számára.

[01:18:49]És az se volt semleges technológia.

[01:18:52]Nem véletlen, hogy hogy gyakorlatilag a a vallási megújulás és a technológia összetalálkozása révén terjedt el olyan villámgyorsan a nyomtatás, hogy már pár év múlva már Budán is volt.

[01:19:05]Gondoljuk végig.

[01:19:10]Szerintem ez egy nagyszerű nagyszerű végszó.

[01:19:14]És átadnám a kérdésekre a lehetőséget a közönségnek.

[01:19:16]A négy másodperces videók korábban nem merem tovább tartani ezt a beszélgetést.

[01:19:21]Ö, tehát hogyha van kérdés esetleg a közönségből, akkor itt a lehetőség, és a kollégám körbeviszi a mikrofont, hogy a közvetítésen is hallhassák a nézők.

[01:19:32]Még korábban egy ponton a beszélgetés alatt említette ezt a példát a alkoholról, hogy akkor vezettek be alkoholszabályzást, amikor nyilvánosan lehetett alkoholt venni, és nem csak otthon lehetett.

[01:19:41]Például valójában különböző internetes szociális platformokon nem történik bizonyos szinten az is, hogy összemosódik a kocsma az otthoni otthoni közeggel, vagy ez kicsit kiterjesztve, hogy azok a Facebookon vagy Instagramon egymás alatt látom pontosan ugyanannyira kiemelve a saját barátomat, akit osztály osztálytársamként megismertem és a miniszterelnök posztját, hogy nem vezethetőek legalább bizonyos problémák vissza arra, hogy összemosodik a a magánszféra és a közsz Nem, nem ez a jó kifejezés, de hogy összemosodik valamennyire a közszereplőknek és a személyes kapcsolatoknak a szerepe, mert hogy a akár akkor a tínédzser lányok példájára is, nem biztos, hogy feltlenül saját közegükből érkezik elsőleg első helyen az a nyomás, hogy hogy kell testképileg kinézni, hanem bizonyos például influencer accountoktól, akik akikkel alapvetően nem találkoztak volna, hogyha nem történik meg ez az összemosódás.

[01:20:40]Hát a Kocosvában voltak nagyszájú influencerek mindig, de azért nagyon izgalmas ez az összehasonlítás a lehetőségei most nem csak a szabályozás oldalon, mert sok országban például az angolok ön reflexiójában is a kocsma az a, hogy mondjam, a nyilvános érintkezés terepe szembe a klubbal, szembe az étteremmel, ahol már osztályszelekció van.

[01:21:05]A kocsma sokkal demok, az ellenendően demokratikus.

[01:21:09]Oda lemegy az ember, és azzal, hogy lemegy, kiszolgáltatja magát annak, hogy ott mindenféle emberrel összefuthat.

[01:21:18]És ebben az értelemben nagyon izgalmas összehasonlítani a a különböző csobákkal meg ilyesmikkel a kocsmát.

[01:21:28]Hát igazából, ha elmegyek egy kocsmával és meglátok egy kamasztársaságot, általában a telefonjaikat nézik és egymásnak mutogatják a tartalmakat.

[01:21:35]Szóval ott kezdődik, hogy már a kocsmázás is a digitális téren keresztül van.

[01:21:40]Ez jó.

[01:21:42]Azt hiszem, ez én nem nem itt látom a problémát.

[01:21:45]Az a második kérdés az talán ez a azt hiszem a paraszociális kapcsolatok a jó kifejezése erre, hogy olyan mintha szociális kapcsolat lenne, de valójában nem az.

[01:21:56]És akkor itt az egésznek a kérdése szerintem az, hogy hogy van a az igény, amire épül, amit már ez mondtam, hogy ez van ez a kapcsolatás igény, amire ez az egész részben épül, amit szerintem valójában nem olt fel, nem, vagy nem nem elégít ki.

[01:22:11]Ez olyan, mint a szex és a pornó, hogy a szexre van igényünk, a pornó ezt ki tudja használni.

[01:22:18]Valamit ad, de azért aki nézett már pornót meg szexelt már, az tudja, hogy mondjuk 20 évig válaszott, hogy melyiket, tehát nem tudja helyettesíteni, tehát nem hiányod lesz, ha csak pornót nézel, mert vajban te szexre vágysz, és hogy kicsit talán ez itt a probléma, hogy te a kapcsolatra vágysz, és hogy nem elégíti ki valójában.

[01:22:37]Ez egy ilyen mintha mintha mintha kielégíteni, de mégsem.

[01:22:43]De másfelől ez érdekesen átalakítja a tekintélyt, merthogy nem csak a nem csak a barátodat nem, tehát nem csak a politikust hozza a barátod szintjére, hanem a barátodat is a politikus szintjére.

[01:22:57]Tehát mindenkinek ugyanaz a a súlya van a te newsfeedben.

[01:23:05]És ami korábban evidencia volt, hogy a képernyő az valamiféle tekintéynek a helye, akit behívnak a tévébe, az valahogy okos, hatalommal rendelkezik, akármi, valamiérő tekintés személy.

[01:23:19]Ezt ezt ennek minden előnyével és hátrányával a közösségi média azt teljesen szétrombolja.

[01:23:30]És hát ez azért odavezet, hogy nyilvánvalóan nem a mondjuk a állhíreknek a terjedése az valószínűleg nem úgy kezdődött, hogy valaki mindenképpen be akart csapni nagyon sok embert, hanem nagyon sok ember elhitt olyasmit, amit korábban azért nem hitt volna el, mert képernyőn nem látta volna a tévében.

[01:23:47]Ezt nem mondták volna el neki.

[01:23:49]Ö.

[01:23:49]És aztán akinek meg erre volt érzéke, azt ügyesen kihasználta.

[01:23:54]Szóval ezek ilyen érdekes, minden minden nagyon komplex módon hat a felhasználókra, a közösségekre, hogy az is nyilván igaz, amit mondtál.

[01:24:03]Tehát nagyon érdekes ezt a világot tanulmányozni.

[01:24:09]Ma jelent meg a mi családi levelezőlistánkon kaptam egy fényképet, ami már valami fórumról származott, hogy Rogánt tetten érték, lefényképezték a kisföld alatt.

[01:24:22]Na most ezen elkezdtem.

[01:24:24]Honnan tudom, hogy ezt nem Rogán AI izé, érted?

[01:24:28]Ő küldi izét.

[01:24:28]Honnan tudom?

[01:24:33]Én a fotós a fotósnál láttam az Instagramon, úgyhogy újságíró fotózta.

[01:24:39]Jó, hogy nekem nagyon tetszett az a példa, ami arról szólt, hogy a hogy a feketékkel kapcsolatos előítéleteket, hogy lehetett azzal, hogy más szerepekben másképp más szerepekben voltak a későbbi játékfilmekben, mint a korábbiakban.

[01:25:04]mennyire lehetett át variá vagy megváltoztatni azokat az előítéleteket.

[01:25:11]Legalább részben nyilván tudjuk, hogy nem teljesen.

[01:25:16]Ö de hát ugye ez sok éve volt, de én nekem azóta is kattog ezen az agyam, csak egy centit se jutottam előre, hogy hogy valami ennek megfelelőt el tudunk-e képzelni a mai világba.

[01:25:36]Vagy tehát merthogy ez így nekem nagyon vonzóak, csak nyilván ezt mára átfordítani rendkívül nehéz.

[01:25:43]Szerintem egyébként tehát ha ha valahol ezt sikerült megtenni, az a LMBTQ téma, tehát a a az egy az, hogy a mai fiatalok, mondjuk a gyerekeink számára az, hogy ki kit szeret, meg ez az egész transzneműség egy egészen természetes téma, sokkal evidensebb módon viszonyulnak hozzá.

[01:26:09]Nem kell ezekkel túl sokat foglalkozni.

[01:26:12]azért ebben van szerepe annak, hogy a a popkultúra ezt a témát magáévá tette.

[01:26:16]Így ez szoktunk is hát ezen így nem tudom élcelődni, hogy alig találsz olyan Netflix filmet, amiben ne legyen egy meleg pár.

[01:26:26]És ez kicsit nyilván a túltolás, de éppen azért, hogy aztán ez majd normalizálódjon, és a későbbiekben ezt ne kelljen túltolni.

[01:26:33]Szerintem szerintem ezt abszolút éljük ma nem a feketékkel, hanem hanem az LMBTQ közösséggel.

[01:26:42]hogy azért bőven találunk előetet mondjuk a feketéknek itthon a rómák felek meg már még sok mindenki más decolt hogy így nem ennyire konkrétan gondoltam csak hogy ma már annyira más a az egész digitális világ meg a tehát hogy a filmek szerepe is nagyon máshogy de hogy valahogy ezeket mégis csak fontos lenne használni ez szerintem egy nagyon nagyon fontos kérdés.

[01:27:12]Én, mint egyszerű fogyasztó nem csináltam semmi statisztikát.

[01:27:15]Pont azt érzem a Netflixen, mert én mindig krimiket nézek, hogy nagyon érdekes módon ő nem szóval olyanokat ajánl fel, nagyon sok koreai indiai krimit kapok.

[01:27:31]Először kaptam egy csomó mexikóit, meg brazilt, most koreit meg.

[01:27:33]És ez azt eredményezi, nem rákényszerítem magam, hogy megnézem, hogy ugyanolyan embernek látom a koreai bűnözőt, ugyanolyan bonyolultnak.

[01:27:42]Tehát már nem a koreait látom benne, hanem a harmadik után már a krimit látom benne, és ezt pozitívnak tartom.

[01:27:51]Már már mindent meg már minden más filmet megmutatta a Netflix.

[01:27:53]Már csak ezt tudta ajánlani a végén.

[01:27:55]Ja, jó, jó, jó, jó.

[01:27:57]Az indiai krimikben énekelnek.

[01:27:58]Tessék?

[01:27:59]Az indiai krimikben énekelnek.

[01:27:59]Jó.

[01:28:02]Miért nem?

[01:28:05]egyébként a társadalmi reprezentáció az iszonyatosan fontos, például ha a nőket vesszük, hogy hát a 90-es évektől kormánytagokat nézzük.

[01:28:14]A nem esküdök meg ezért a számért, de nagysárilag biztos így van.

[01:28:19]Ha jól emlékszem, 197 férfi kormánytag volt és összesen 17 női.

[01:28:25]Szóval, hogy nyilván a parlamentben is brutálisan alacsony volt a nők száma.

[01:28:30]Most javult az az nagyobbat javult.

[01:28:33]Most már több női politikus van a parlamentben, mint Fideszes.

[01:28:34]A kormányban most 16-an vannak, abból négy nő és 12 férfi.

[01:28:39]Ez még százalékosan mindig nem túl jó, de ahhoz képest a 19717 az nem tudom 10% alatt van kábé, ez meg mondjuk már 20%.

[01:28:47]Szóval, hogy azért duplázás, de hogy nagyon fontos, hogy mit látunk nem csak a filmekbe, hanem hogy kik képviselik a társadalmat.

[01:28:57]És erre is, erre például egy csomó olyan kutatás van, például a jogszichológia területéről, amel foglalkozó nem tudom, Indiában falusi tanácsokban kötelező női kvótát vezettek be, és akkor ott mérték, hogy az indiai kislányok, miután megjelentek a falusi tanácsba, a női képviselők, ambiciózusabbak lettek, kevesebb háziunkát végeztek, és változtak a karrierterveik, vagy mondjuk bírói tanácsokban megjelenik egyetlen egy nő, és akkor a mondjuk a nemileg kódott bűncs cselekményeknél hirtelen a felperesek melletti döntés az megduplázódik mondjuk ilyen szexuális zaklatás ügyb előtte fele annyiszor adtak igazat a nőnek és aztán meg kétszer annyiszor egyszerűen az hogy a jelenléte a nem tudom én a reprezentáltsága nem csak a média reprezentáltság fontos hanem így a tehát döntéshozatai reprezentáltság is.

[01:29:48]Szóval, hogy ilyen szempontból szerintem fontos, hogy már hogy ne csak a Netflixen legyen mondjuk több, hanem a parlamentben is.

[01:29:57]És az szerintem az a legdurvább üzenet, hogyha ezen változtatunk.

[01:30:02]Az meg igazából.

[01:30:05]Ja, már ezt mondom szóal és ezen belül pontosan a kompetenciaéreztetés az nagyon fontos volt.

[01:30:10]Tök mindegy, hogy sokat mérlegelték-e, vagy az ő spontán dolga, de ez az egész kis történet, ahogy a foszóferágnus kicserélte a széket.

[01:30:20]Most nem a részletei érdekesek, hogy Tisza István széke meg lótúró, hanem az, hogy ugye az a benyomásod volt azzal, hogy 16 évig ott ült az a kövér és büntetett, hogy most egy ideig valaki elvette kövér pozícióját, de ez kövér pozíciója valójában, csak ott beült oda egy szép fehér kosztömös nő, és azzal, hogy kicserélte a széket, egy egész más narra, most azt kell mondani a maivel, hogy narratívumot teremtett, hogy itt most én vagyok az Úr.

[01:30:50]És az nem azt jelenti ná, hogy én most büntetek, de például kicseréltem a széket.

[01:30:54]Na, szóval nem, de ennek van egy igenis egy akciós jelentése.

[01:31:03]Erre a vitára is hívtunk női része őket, csak nem értek rá, csak mondom ezér közleményként.

[01:31:08]Egyéb kérdés vagy hozzászólás.

[01:31:12]A felhasználói felelősség és a platformfelelősség kapcsolatban.

[01:31:16]Én úgy érzem, hogy a a platformfelelősségről kicsit több beszéltünk.

[01:31:21]A felhasználói felelősségnél pedig inkább a szülő renációban hangzott el.

[01:31:27]És most nem aztem elsősorban vizsgálni, hogy felelősségre a felhasználókat, hanem sokkal inkább segítsünk szerintem a felhasználóknak, hogy hogyan tudják tudatosabban használni egyébként a technológiánkat.

[01:31:42]És mert persze egyéni kompetencia is nyilván egy kérdéssel lehet, hogy a tartalomszűrésre egyel kompetensek, hogy ebben szerintem nagyobb összkét szempontjából lehetne segítséget nyújtani a kártoks programunkkal.

[01:31:55]Inkább ezt a kérdést így inakban szeretném feltani, hogy ezt hogy látjátok.

[01:32:00]A másik pedig akik tudatosabban használják, mert mondjuk a social médiát, akár a fiatalok, meg hogy szeren szerencsére vannak a fiatalok, még olyan csoportja, akiket picit tudatos használják már véljük, akár közösségi élmények vagy egy-egy szempontból.

[01:32:19]Mondjuk az ő példájukat is szerintem ha megmutatjuk, Nár melléne egy picit a tudatosság irányában eltölni az emberet.

[01:32:27]hogy ilyenek kisebb csoporttok amúgy jönni, csak hogy ebből a ezt a kérdést szeretné bedni köz.

[01:32:37]Szerintem nagyon érdekes.

[01:32:37]A szociális médiapérben volt egy perben szintén volt egy olyan, hogy bedobta az a azt mondta az egyik résztvevő, hogy hát ő ha tudta volna, hogy mi a kockázat, akkor biztos, hogy nem adja a lányának, nem hagyja, hogy nyolc évesen YouTube-ra menjen.

[01:32:53]hogy egyszerűen, hogy a szintén egy ilyen termékfelelősségi kérdés, hogy le tud, hogy a kockázatokat kiod és akkor mondta nem tudom a Facebook, hogy hát ott elolvasod a terms services nem tudom fel szerzési feltételeket, akkor biztos ott van írva, de hát ki olvassa el senki.

[01:33:07]És akkor szerintem ez egy fontos ilyen pszichológiai kérdés, hogy hogyan az tehát valjában egy csomó olyan kockázat, amit a modern társalom generál, az az valan absztrakt, nagyon nehéz lefordítani az embernek.

[01:33:20]A dohányzás kockázat is adt le 20 év, lehet, hogy több esélyed van, hogy tudórákot kapj, vagy a nem tudom, zsír zsíros étel.

[01:33:27]Tehát nagyon bonyolult.

[01:33:29]És hogy mi milyen étrendet kell követni egyáltalán?

[01:33:31]Honnan tudom, hogy a tápanyagtartal, mi kell a kiegyensított tápanyagtartalomhoz, és akkor ott megfordítod a kaját, és akkor ott vannak ilyen számok meg vitaminok, meg franc tudja mi.

[01:33:45]És hogy szerintem az egy ilyen érdekes kérdés, hogy hogyan lehet a kockázatokat úgy lefordítani, hogy érthetőek legyenek az emberek, hogy egyáltalán a tudatos döntést meg tudja valaki hozni.

[01:33:59]Szerintem ez ez egy ilyen fontos dolog.

[01:34:01]Ö de nehezen helyezkedek be ebbe, mert én nagyon nagyon kerülem azt, hogy a tudatos felhasználók, tehát a felhasználási irányba toljam az egészet, mert mert még mindig szóval, hogy egyszerűen a látom, hogy fú, ez személyes lesz, de hogy például a én én én is küzdök azzal, hogy a telefonomat nyomkodom, és mondom most a hétvégén voltam a és én egy tudatos embernek tartom magam, aki teljesen tisztában van a kockázataival, ezzel foglalkozom, nem tudom.

[01:34:39]Ö és ugyanúgy ugyanúgy bár a teljes tudat tudatá mindennek a szociális média pereket végigolvastam és ugyanúgy a telefonomat nyomkodom, de most hétvégén elmentem a barátaimmal a vidéken a természetben közösségbe, úgyhogy nem volt feladattudatom, és ne adj.

[01:34:55]Három napig nem nyúltam a telefonomhoz.

[01:34:59]Szóval, hogy egyszerűen a környezet, amiben élek, az változott meg, és az az hozott egy viselkedést, tehát a settinget a settinget a setting alakult át, és az alakított kicsit át engem, de én magam tudatos hiába, tehát nem tudtam kognitív oldalról megküzdeni vele, viselkedés oldalról, ahogy változott a környezetem, azt tudott segíteni, csak ugye megint visszatérve az eróba, a környezetet a társadalom adja nagyrészt, és a társalmi környezetváltoztatása meg egy igazából egy politikai dolog, nem pedig egy egyéni személyes tudati dolog.

[01:35:34]De hát mondhatjuk, hogy minden politikai forradalom, apja egy tudati forradalom, szóval végülis tudnék így is érvelni.

[01:35:43]Ö lehet, hogy ez valamit mondjatok, mert csak nem csak az nem csak az oktatási rendszer van túlterhelve, hogy itt soroltuk a ilyen-olyan tudatosságot, de hát ez azért van túlterhelve az oktatási rendszer, mert mi is túl vagyunk terhelve.

[01:35:59]Tehát hozzá minden áldott nap megalapozott pénzügyi döntést, hozzá minden áldott nap megalapozott egészségügyi döntést, hogy mek neked melyik mozgásforma, melyik étrend a megfelelő, hogyan kezeled a stresszt.

[01:36:13]Tehát olyan elképesztő elvárásrendszer fogalmazódik meg így virtuálisan mindannyiunkkal szemben, miközben mi erre nem vagyunk képesek és nem vagyunk alkalmasak, hogy én biztosan nagyon alacsonyra tenném a mércét, nem fogja soha senki.

[01:36:27]a legegyszerűbb felhasználási feltételeket sem úgy elolvasni, hogy aztán akkor olyan döntést hozz, hogy hát bele volt írva, igaz, hogy az összes barátom rajta van, de én emiatt a félmondat miatt nem fogok regisztrálni.

[01:36:40]Ez nem járható út.

[01:36:40]Tehát muszáj azt a félmondatot eltüntetni a a szabályzatból.

[01:36:48]Egyszerűen még mindig sokkal könnyebb szabályozni azt a egyébként tehát tényleg ez egy ez egy végtelenül koncentrált piac.

[01:36:54]Tehát annyi lenne a feladatunk, hogy azt a világon meglévő mondjuk 20 nagy vállalatot azt szabályozzuk és akkor egy csomó kockázat ezzel el el kerülhető lenne.

[01:37:03]Ahelyett azon gondolkodunk, hogy hogy okosítsunk meg mindenkit.

[01:37:07]Ez nem fog menni.

[01:37:07]És még egyszer hangsúlyozom, én nagyon hiszek és nagyon fontosnak tartom az oktatás szerepét.

[01:37:14]Ö és és a legjobban kidolgozott és legizellátabb szabályzás mellett is óriási szükség van arra, hogy tudjam, hogy engem hogyan tudnak manipulálni, legyek tisztában a saját szellemi vagy kognitív gyengeségeimmel és és ezek ellen tudjak valamit tenni.

[01:37:31]De nem lehet sokkal egyszerűbb tényleg ezt a 30 céget úgy szabályozni, hogy ne ne legyen ne fokozzák a testképzavar kockázatát satöbbi.

[01:37:41]Mondok valami reménykeltőt, mert itt senki nem akar személyes dolgot mondani arra, hogy személyesen mit lehet segíteni.

[01:37:46]Önkísérletről tudok csak beszámolni.

[01:37:46]Én is felismertem azt, hogy van egy ilyen problémám, mint ahogy te is felismerted, hogy van egy ilyen probléma, de nem tudtam, hogy mit tudnék csinálni.

[01:37:54]És akkor próbálkoztam olyasmivel, hogy a hogy korlátoz az időtartamot, amit el tudok tölteni a platformon, mondjuk Instagramon vagy Facebookon, de rájöttem, hogy ugye az az alapvető probléma, hogy ha az ember elkezdi azt a azt a folyamatot, hogy pörgeti a Instagramot, mondjuk akkor attól ragad benne, és akkor megváltoztatja az időkorlátot, meg kikapcsolja, meg satöbbi.

[01:38:12]És így így rájöttem, hogy valójában a probléma a az elkezdés, tehát a jot viselkedés mintának az elkezdése is, hogyha valami megakadályoz abban, hogy elkezdjem, akkor az már segít.

[01:38:22]De nyilván ugye nem tud az ember kiesni a társadalmi keretekből, tehát a barátai akkor is ott lesznek az Instagramon, tudni akarja, hogy az ember mi történik velük.

[01:38:29]Tehát muszáj azért nem lehet teljesen elvonulni.

[01:38:31]Ez nem egy reális dolog szerintem, hogy akkor most így elszakadjunk és akkor digitális remeteként éljünk.

[01:38:35]Ezért én azt találtam ki, hogy egy adott idősávban és intervallumban használok platformokat, és az nekem működött.

[01:38:41]Tehát van egy ilyen alkalmazás és meg is mondja, hogy mennyivel kevesebb időt töltök hetente, és az tényleg működött.

[01:38:46]Tehát, hogy nekem este 8 és 9 között lehet csak használom az Instagramot.

[01:38:50]Szóval hát ezt most valószínűleg buktam így mára.

[01:38:52]De ez hasznosan idő, hasznos időtörzés.

[01:38:57]Jó.

[01:38:58]És ez tényleg működött.

[01:38:58]Tehát ez ez olyan volt, ami működött, és csomószor azon kaptam magam, hogy elfelejtettem használni, és nem volt ilyen hatalmas hiányérrtetem, hogy most úristen, nem néztem meg.

[01:39:05]És és így és úgy voltam vele, hogy hát a barátaim úgy is találkozom, most nem láttam három ilyen Instagram sztorit, tök mindegy.

[01:39:13]És ez segített.

[01:39:13]A másik, amit tovább fejlesztettem, hogy beállítottam, hogy reggel 8:30 és 9 között is instagramok, és emiatt viszont felkelek akkor korábban, és gyorsabban lepörgetem a ágyból kikelést és mindent, hogy azt azt az időt végülis azzal tudjam tölteni, hogy megnézzem az Instagramot.

[01:39:27]Tehát az egyik szokást a másik ellenfegyveres tettem és ez valamilyen szinten működött.

[01:39:33]De ez mondom, ez csak egy személyes, tehát személyes tapasztalat nem tekinthető tudományos igényességűnek.

[01:39:41]Bár szóljatok mi ez az app?

[01:39:43]Ez ez ez nem egy reklám, de ezt egyébként applocknak hívják ezt az appot.

[01:39:47]Nyilván sokféle van mindenféle platformon, de nyugodtan mondjátok, hogy szerintetek ez amúgy így van-e ennek tudományos alapja, amit csinálok, vagy ez csak nekem működött?

[01:39:55]Van tudományos alapja és egyébként van az optimizmus.

[01:40:00]Én mian?

[01:40:00]mint egy boomer, ugye félonalfabéta vagyok a betűszavakba, unokáimtól tudtam meg, hogy mi az a fomó, tehát hogy fair of missing out.

[01:40:10]De utána a lányomtól, aki egy kicsit idősebb, megtudtam, hogy de megvan már az ellenmozgalom, a jó mód, Joy of Missing out.

[01:40:22]Á, tehát magába a tínédzservilágba megjelent ez, mint mint mé, hogy akkor nem FOMó, hanemó.

[01:40:29]Én nyomós vagyok.

[01:40:34]Hát legyen ez szerintem a végszó.

[01:40:36]Köszönöm szépen egyrészt a közönségnek, akik meghallgattadták az előadást, illetve nektek, hogy itt voltatok és megosztottátok a gondolataitokat.

[01:40:44]Nyilván felmerültek még további kérdések, mintogy a a nagy nyelvi modellek, ugye és a AI-nak pecézett mindenség is hogyan befolyásolja a társadalmi kapcsolatokat, de az egy külön vitát megér szerintem, és ez inspirálni fog arra, hogy a jövő fél évben is ennek örömére szervezek valami hasonlót.

[01:41:00]Tehát szeretném nektek megköszönni és további szép estét kívánok mindenkinek.