A Tisza-szigeteken a következő forradalom érik?
- Murray Bookchin életútja a sztálinizmustól az anarchizmuson át a kommunalizmusig ívelt, szinte minden munkásmozgalmi irányzatot kipróbált, mielőtt saját szintézisét megalkotta.
- A kötet Bookchin különböző korszakaiból válogat írásokat; Konok Péter fordítóként folyamatosan vitatkozott vele, mert Bookchin rossz vitapartner volt, aki mindenkit elküldött a francba.
- Bookchin gondolatai Abdullah Öcalan börtönbeli olvasmányain keresztül szivárogtak vissza a nyugati baloldalba, ami sajátos „keleti csavart” adott recepciójának.
- Három klasszikus toposz jellemzi: a görögös aktív szabadságkoncepció, a moralizáló erénytan (jó intézmények és erkölcsös polgárok kölcsönhatása), valamint a méret kérdése – a valódi demokrácia csak helyi, közösségi szinten működhet.
- A liberális municipalizmus szerint a közösségnek kell eldöntenie, mit és mennyit termeljen, nem pedig a kapitalista öncélú növekedési logikát követni; a föderalizmus hivatott feloldani a lokális autonómiák közötti érdekütközéseket.
- A modern kapitalizmusban három csoport marad ki a politikai részvételből: akik nem érnek rá, a potyautasok és az „idióták”; a részvételi innovációk épp a legelfoglaltabb rétegeket nem érik el.
- A neoliberalizáció három hatása (tömegpártok összeomlása, vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, köztulajdon feletti kontroll visszaesése) aláásta a demokratikus részvétel tétjét és értelmét.
- Bookchin érzékelte a feszültséget anarchista múltja és a tudatbevitel szükségessége között; végső menedéke az „ökológiai diktatúra” víziója, ahol a kapitalizmus összeomlása kényszeríti ki a szemléletváltást.
- A Tisza-szigetek alulról szerveződő formaként választási győzelmet hoztak, de máris látszanak a centralizációs törekvések; a közhangulat fordulását inkább a gazdasági válság, mintsem az autokrácia elutasítása motiválta.
-
„A legutópistább verzió az, hogy ez túlélhető a jelenlegi módszerekkel. Tehát a legutópistább dolog az, hogyha nem vagyunk utópisták.” – Konok Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
Murray Bookchin és "A következő forradalom" című kötet bemutatása
A beszélgetés középpontjában Murray Bookchin amerikai politikai gondolkodó "A következő forradalom" című kötete áll, amely a Báziskönyvek sorozatban jelent meg az Open Books kiadónál. A kötetet Konok Péter történész fordította magyarra.
Bookchin életpályája és szellemi fejlődése
Bookchin 1921-ben született és 2006-ban halt meg – egy hónappal a kronstadti lázadás évfordulója előtt. A beszélgetés résztvevői kiemelik, hogy ő a 20. századi munkásmozgalom számos etapját végigjárta, szinte minden irányzatot kipróbált:
„Sztálinistaként kezdte, hét vagy nyolc évesen, tehát ilyen ifjú sztálinista pionírként Amerikában természetesen. Volt trockista, volt anarchista is, volt marxista, volt antimarxista." – Konok Péter *
Pályájának utolsó 20-25 évében jutott el ahhoz, amit ő kommunalizmusnak nevezett, és amiben egyfajta szintézist próbált teremteni a korábbi munkásmozgalmi tendenciák kritikája és az új utak keresése között.
A kötet jellege és a fordítás tapasztalatai
A kötet Bookchin különféle korszakaiból gyűjt össze írásokat, főként a 70-es évektől kezdődően. Konok Péter elmondta, hogy fordítóként folyamatosan vitatkozott a szerzővel:
„Bucsint sokat anyáztam, tehát nagyon sokat vitatkoztam. [...] Ugyanakkor izgalmas volt belehelyezkedni ebbe a fajta, mondom már ismert, de által jó alaposan összerakott történetbe." *
A fordító szerint Bookchin nagyon rossz vitapartner volt, mert mindenkit elküldött a francba – ebben Marxra hasonlított.
Bookchin visszatérése a nyugati diskurzusba
Érdekes adalék, hogy Bookchin a 80-as évek közepétől egy sajátos "keleti csavarral" került vissza a nyugati baloldali diskurzusba: Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt letartóztatott vezetője kezdte olvasni őt a börtönben. Nem tudni, hogy ez valódi megtérés volt-e korábbi sztálinista nézeteiből, vagy csupán imázsjavítási célokat szolgált. Mindenesetre Öcalan megkérdőjelezhetetlen figurája révén a bookchini gondolatok beszivárogtak a nyugati baloldalba.
„Ahogy annak idején az arabok vitték át a hellenisztikus műveltséget a kereszténységbe, Öcalanon keresztül tér vissza a nyugati baloldalba a bukcsinizmus" – Konok Péter *
A bookchini gondolatrendszer klasszikus toposzai
Stót Szilárd János politológus három klasszikus európai politikai gondolkodási toposzt azonosított Bookchin munkásságában:
1. A görögös szabadságkoncepció
Bookchin a "régiek szabadságát" adaptálja, amely szerint a szabadság azt jelenti, hogy az ember olyan politikai közösségben él, amelynek működtetéséhez mindenki aktívan hozzájárul. Ez szemben áll a modern liberális szabadságeszménnyel, amely a szabadságot az állami be nem avatkozás területeként értelmezi.
„A szabadság az az, hogyha én aktívan kontrollálom a saját életemet. Ugye ez a görög polisznek az az eszménye." – Stót Szilárd János *
2. A moralizáló erénytan
Bookchin szerint a jó politikai rendszerhez erkölcsös polgárokra van szükség, és a jó intézmények erkölcsös polgárokat nevelnek – ez egy oda-vissza működő reláció. Ez a görög-római hagyományból eredő gondolat.
3. A méret kérdése
Az európai politikai gondolkodásban az amerikai forradalomig központi kérdés volt, hogy szabad köztársaságot csak kis államban lehet-e működtetni. Bookchin ezt a problémát a liberális municipalizmussal vagy kommunalizmussal válaszolja meg, azt állítva, hogy a modern nemzetállam valódi demokratizálása lehetetlen feladat. Helyette a politikát alacsonyabb szintekre kell levinni – a helyi közösség, városok szintjére.
„Minél alacsonyabb szinten döntünk, annál demokratikusabb lesz a politikai rendszer, mert annál könnyebb lesz az embereket bevonni." – Stót Szilárd János *
A liberális municipalizmus és a termelés kérdése
A kapitalizmus öncélúvá válása
Bookchin kiindulópontja a termelés és a kapitalizmus válsága, de nem a hagyományos túltermelési válságokról beszél, hanem arról, hogy a kapitalizmus öncélként élhetetlenné és elviselhetetlenné válik. Ezen a ponton kapcsolódik be az ökológiai szempont: a kapitalizmus olyan rendszer, amely felzabálja önmagát.
„A kapitalizmus egy olyan rendszer, ami felzabálja magát, ugye csak előremehet, mint a cápa." – Konok Péter *
A termelés átgondolása
Bookchin nem egyszerűen a termelés munkás-önigazgatását követeli (mint a radikális szociáldemokrácia), hanem a termelés átgondolását – hogy mi a fenét csináljunk vele. A közösségnek kell eldöntenie, hogy a termelés mennyire szükséges, mennyire fontos. Ez a megközelítés megkérdőjelezi a kapitalista rációt, és helyette a közösségi szükségletek felől közelít.
A föderalizmus mint menekülő útvonal
Bookchin a föderalizmusban látja a megoldást arra a problémára, hogy az egyes közösségek érdekei ütközhetnek egymással. A beszélgetésben felmerült a spanyol polgárháború példája, ahol a fronttól 30-40 km-re alakuló anarchista közösségek felszedték a vasúti síneket, mert nem volt rájuk szükségük – csakhogy azokon ment a frontra az utánpótlás. Ez jól mutatja a lokális autonómia és a nagyobb léptékű koordináció közötti feszültséget.
A politikai részvétel problémái a modern kapitalizmusban
A három csoport, amely nem vesz részt a politikában
Stót Szilárd János három csoportba sorolta azokat, akik nem vesznek részt a politikában:
- Akik nem érnek rá (dolgoznak vagy gondoskodási feladatokat látnak el)
- A potyautasok, akik látják a demokrácia értékét, de másokra bízzák a részvételt
- Az "idióták" (a régi görög értelemben), akik nem is látják a szabadság értékét, és a privát életet választják
A részvételi innovációk paradoxona
A részvételi innovációk (lakógyűlés, részvételi költségvetés, deliberatív fórumok) alapvetően azokat érik el, akik ráérnek – pont azt a réteget nem tudják megszólítani, akiknek hosszú a munkaideje, összemosódik a munkaideje és a szabadideje, vagy gondoskodási feladatokat végeznek. Így ezek az innovációk nem feltétlenül szolgálják a demokratikus egyenlőséget.
A neoliberalizáció három hatása a részvételi kultúrára
- A szociáldemokrata-szocialista tömegpártok összeomlása a 70-es évektől, ami megszüntette a hatékony politikai szerveződés kereteit
- A vagyoni egyenlőtlenségek drámai növekedése, ami aláássa a demokratikus egyenlőséget
- A köztulajdon és a munkahelyek fölötti demokratikus kontroll visszaesése, ami leértékeli a demokratikus részvétel tétjét
„Hogyha a kormányzat [...] folyamatosan azt mondja az állampolgároknak, hogy igazából a legalapvetőbb egzisztenciális kérdésekben nem tudunk rajtatok segíteni, minden a piacnak a kontingenciáján múlik [...] természetes módon a választópolgár elfordul a politikától." – Stót Szilárd János *
A tudatbevitel és az utópizmus kérdése
A kognitív disszonancia Bookchinnál
Konok Péter szerint Bookchin érzékeli a problémát, hogy tulajdonképpen tudatbevitel-párti, miközben anarchista előtörténete ezt erőteljesen elutasítja. Ezt a feszültséget próbálja feloldani, de végül belevész a részletekbe, és a probléma feloldatlan marad.
Az ökológiai diktatúra koncepciója
Bookchin szerint az ökológiai helyzet kényszerítő erővel fog hatni: a kapitalizmus totális széthullása meggyőzi majd az embereket arról, hogy máshogy kell gondolkodniuk. Konok Péter ezt úgy értelmezi, hogy Bookchinnak van egy "ökológiai diktatúra" elképzelése, hasonlóan ahogy Leninnek a proletárdiktatúra.
„A legutópistább verzió az, hogy ez túlélhető a jelenlegi módszerekkel. Tehát a legutópistább dolog az, hogyha nem vagyunk utópisták." – Konok Péter *
A covid-tapasztalat
A covid-járvány kapcsán felmerült egy ökológiai diktatúra lehetősége, és sokan kezdtek arról beszélni, hogy nem lehet visszatérni a régihez. Ez a lendület azonban alábbhagyott, ahogy a járvány elmúlt, és a világ nem omlott össze.
A Tisza-szigetek és a mai magyar politikai helyzet
A Tisza-szigetek mint alulról szerveződés
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a Tisza-szigetekkel mint szerveződési formával választást lehetett nyerni. A szigetekben lelkes emberek gyűltek össze, megpróbálták megbeszélni a saját lokális problémáikat, és ebből országos szintet hozni.
„Én beleláttam azért valamennyire így Tiszaszigetekbe, ahol tényleg lelkes emberek tényleg tulajdonképpen a bukcsini értelemben összegyűltek, megpróbálták megbeszélni a saját lokális problémáikat és ebből hozni valami országos szintet." – Konok Péter *
A centralizáció veszélye
Konok Péter szerint már látszanak a jelei annak, hogy a Tisza-szigeteket centralizálni és irányítás alá helyezni készülnek – Radnai Márk alatt. Ez történelmi mintákat követ: a szovjeteket is bolsevizálták, a Jobbik helyi szervezeteit is Budapestről irányították ejtőernyősökkel. Az alulról jövő beleszólási igény jelenti a legnagyobb veszélyt a posztmodern politikára, ezért azt látszatszinten fenn kell tartani, de a hatalomtechnika eszközévé kell tenni.
A közhangulat változásának okai
Stót Szilárd János szerint aggasztó, hogy a közhangulat nem azért fordult a Fidesz ellen, mert a társadalom kritikus tömegének elege lett az autokratikus hatalomgyakorlásból (15-16 évig vígan kiegyeztek vele), hanem mert a gazdasági teljesítmény az utóbbi négy évben katasztrofális volt. Ugyanakkor biztató, hogy a liberális nyilvánosság nyomására Magyar Péter visszavont két miniszterjelöltet, tehát valamiféle responzivitás egyelőre van.
A baloldal helyzete és lehetőségei
A beszélgetés végén felmerült a kérdés, hogy mit tehetne a baloldal a Tisza-szigetek kapcsán. Konok Péter szkeptikus: nincs olyan baloldali "aktív agentúra", amely bevihetné a tudatot, és önmaguktól ezek a szigetek nem fognak baloldalivá válni. A beszélgetés a magyar baloldal széttagoltságának ironikus felidézésével zárult:
„Annak idején volt ez a mondása, hogy egy trockista trockista, két trockista szervezet, három trockista párt, négy trockista internacionálé, öt trockista pedig végleges szakítás, szakadás." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Mi az, hogy bal oldalon mai Magyarországon?
[00:00:02]Hát itt vagyunk hárman például, és a következő adásban megint itt lesz két vendég, és hogyha az egészet összeadom, már van 20 vagy 100, és mindenki fölteszi ezt a kérdést, hogy de hát hol a magyar baloldal?
[00:00:13]Akkor megint a trockistákkal jövök.
[00:00:15]Annak idején volt ez a mondása, hogy egy trckista tróckista, két trocckista szervezet, három trocista párt, négy trockista internationál, öt trckista pedig végleges szakítás szakadás.
[00:00:24][nevetés] Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket, hallgatóinkat, olvasóinkat.
[00:00:38]Ez a bal jobbal a Népszava podcastja.
[00:00:41]Utakat keresünk egy igazságosabb társadalom felé, főleg balról, de azért jobb oldalról is, ha van valami értelmes jelzőtábla, akkor odafigyelünk.
[00:00:51]És mai vendégeink Konok Péter történész, Stót Szilárd János, politológus.
[00:00:56]Témánk pedig egy hát szerintem nagyon érdekes könyv.
[00:01:03]Mörj Bukcsin.
[00:01:07]Nem tudom, hogy lesz-e ez egyszer klasszikus.
[00:01:09]Ez már tekinthető már klasszikus.
[00:01:11]Péter szerint a következő forradalom című kötete, amely a báziskönyvek sorozatban jelent meg az Open Booksnál.
[00:01:19]Egyébként is javasoljuk, azt hiszem, a báziskönyveket.
[00:01:24]Nagyon érdekes sorozat és nagyon érdekes művek, tartalmas, elgondolkoztató művek jelennek meg benne magyar fordításban.
[00:01:34]Ennek a kötetnek egyébként Péter volt a fordítója.
[00:01:38]Milyen volt közelről megismerkedni ezzel a szöveggel?
[00:01:40]Hát nyilván nagyon bele kellett mélyedni.
[00:01:42]És Bukcsérról mit érdemes tudni, ha már azt mondtad, hogy klasszikus?
[00:01:47]Ő valóban klasszikus, tehát több értelemben is.
[00:01:49]Egyrészt a nyugati baloldalon, valamennyire Magyarországon is volt azért percepciója, de a nyugati baloldalon ő hosszú évtizedek óta egy állandóan idézett és állandóan vitatott szerzőnek számít.
[00:02:01]Másrészt azért klasszikus, mert ő még annak a generációnak a a az egyik utolsó tagja volt.
[00:02:09]Hát ugye 2006-ban halt meg, azt hiszem, és 21-ben született.
[00:02:14]21-ben született.
[00:02:14]Gondoljunk bele két-három hónappal, vagy egy hónappal egyébként, ha belegondolok a kronati lázadás előtt.
[00:02:19]Tehát azért ő nem az a tipikus fiatal baloldali történet, aki végig is ment a 20.
[00:02:24]század munkásmozgalm történetének egy csomó etapján.
[00:02:28]Ő ő volt minden, csak azt akasztott ember nem.
[00:02:32]Szálinistaként kezdte, hét vagy nyolc évesen, tehát ilyen ifjú sztálinista pionírként Amerikában természetesen.
[00:02:39]Volt trockista, volt anarchista is, volt marxista, volt antimarxista.
[00:02:42]és a vége felé, a pályájának a vége felé jut el az utolsó 20-25 évében ahhoz a amit ő kommunalizmusnak hív, meg egyéb neveket is aggat rá, ahol valamiféle szintézist próbál teremteni, illetve egy másik, bár már sokak által leírt kiindulópontból próbálja meg kritizálni egyrészt a korábbi munkásmozgalmi tendenciákat, másrészt új utakat adni ennek az egésznek, amik így a a modern vagy akár posztmodern körülmények közé szerinte jobban illeszkednek, vagy természetesebben illeszkednek.
[00:03:17]Úgyhogy ilyen szempontból is klasszikus.
[00:03:21]Magyarul egyébként jelentek már meg tőle fordítások, ilyen terjedelemben nem, de a könyv több fejezete is megjelent már korábban különféle fordítóktól.
[00:03:28]Ez persze fordításban mindig nehézkes egyébként, amikor a valami már megvan és akkor azt kell újra fordítani.
[00:03:35]Én mindig mindig, hogyha fordítok akár szép irodalmat, de főleg természetesen ilyen jellegű irodalmat, akkor folyamatosan vitatkozom a szerzővel.
[00:03:45]És így abból tudom lemérni, hogy rám valamilyen módon hogy hat, hogy mennyire anyázom közben.
[00:03:52]Bucsint sokat anyáztam, tehát nagyon sokat vitzam.
[00:03:54]Várjál, várjál, visszatér.
[00:03:54][nevetés] Van, van aki van akivel többet, de de vele is nagyon sokat.
[00:03:59]Ugyanakkor izgalmas volt belehelyezkedni ebbe a fajta, mondom már ismert, de által jó alaposan összerett történetbe, ahol egyrészt ebben sem ő az első minte, hogy ezt be szokták állítani, hogy az ökologizmust behozza ebbe a történetbe, de ahogy behozza, az nagyon érdekes tud lenni, illetve abban, hogy ezt a kisközössiséget, kisközösségieséget, Jézusom, ez a nyelv, kics ugye általában az, hogy hogyan induljunk ki a fazé tól hogyan hogyan hogyan ez a grassroot demokrácia hogyan valósuljon meg ebben ő mond újakat nem feltétlenül olyan dolgokat amikkel én egyetértek meg egy csomó olyan dolgot is ami szerintem egyszerűen merő reformizmus sok mindent azér sokat vitatkoztam vele magamban őt ez már kevéssé érdekelte de viszont sokan vitatkoztak vele egyébként általában is és ő egy nagyon rossz vita partner volt abból a szempontból mindenkit elküldött a francba ebbe Marxra hasonlít egyébként nem lehetett vele vitatkozni rendesen de mindenkivel végigvitatkozta az egész pályafutását.
[00:05:04]Úgyhogy egy izgalmas kérdés, izgalmas történet volt fordítani.
[00:05:10][sóhajtás] Maga a szöveg, mint klasszikus, azért is klasszikus, és akkor még ennyivel lezárnám, hogy hogy ez itt az ő különféle korszakaiból gyűjtöget.
[00:05:17]Tehát nem a legkorábbiakból, tehát nem a 60-as évekből, vagy akár még korábbiakból, de ugye általában 70-es évektől fölfelé nagyjából így a az utolsó korszakaig.
[00:05:26]És ez az időszak, ugye 90-es évektől fölfelé, vagy a 80-as évek közepétől, amikor ő újra bekerül a a nyugati diskurzusba egy sajátos keleti csavarral, ugyanis a a nyugat roppant népszerű Abdul Höcsalan, a Kurd Munkáspártnak a a letartóztatott vezetője, aki egy sztálinista volt, egy sztálinista, végül is egy többé-kevésbé terrorcsoportot vezetett.
[00:05:49]elkezd bukcsint olvasni a börtönben.
[00:05:51]Ezt máig sem tudjuk, hogy ilyen bakunyin gyónása, tehát hogy így azzal egy valami kedvezőbb képet mutasson magáról a hatóságok és a külvilág számára, vagy egy valódi megtérés.
[00:06:01]És mivel azcsoran egy megkérdőjelezhetetlen figura ebben a kurdmozgalomban, és a nyugaton is nagyon sokan annak tartják, hogy nyugati baloldalon vagy tartották, ezért így beszivárog ez az egész bukcsinizmus.
[00:06:15]hogy egy ilyen sajátos, mint ahogy annak idején az arabok vitték át a ellenisztikus műveltséget a kereszténységbe, öcselanon keresztül tér vissza a nyugati baloldalba a bukcsinizmus, és lesz egy ilyen állandóan vitatott és máig is élő figura.
[00:06:28]Úgyhogy ez egy nagyon érdekes ilyen posztkolonialista leosztás.
[00:06:35]Szilárd, számodra ismerkedés volt, vagy vagy már korábban is foglalkoztál vele?
[00:06:40]Na, ezt a konkrét könyvet nem olvastam korábban.
[00:06:43]Ö és abb egyébként egyetértek a Péterre, hogy hogy klasszikus, de én abban az értelemben mondanám klasszikusnak ezt a ezt a könyvet meg ezt a gondolatmeletet, hogy egyébként az európai politikai gondolkodásnak egy sor klasszikus toposzát eledveníti meg.
[00:06:59]Tehát hogy miről van szó egyfelől, ami szerintem nagyon fontos, nagyon érdekes, meg egyébként hozzánk közel áll gondolatvilág.
[00:07:05]Ugye ez a ez egy ilyen görögös stílusú szabadságkoncepcióval operál, értve ezalatt azt, amit a modernitásban a régiek szabadságának neveznek.
[00:07:15]Tehát ugye az, hogy akkor tud lenni, hogyha olyan politikai közösségben él, aminek a működtetéséhez valamilyen módon mindenki aktívan hozzájárul.
[00:07:28]Tehát a szabadságnak azt értjük, hogyha nem azt, mint amit a modern liberális szabadságeszmény mond, hogy hogy a szabadságterere az az, ahol az állam nem avatkozik be, vagy a szabadpiactere az, amibe az állam nem avatkozik be, hanem átadjuk a piac spontán erőinek, hanem a szabadság az az, hogyha én aktívan kontrollálom a saját életemet.
[00:07:49]Ugye ez a görög polisznek az az eszménye a görög ugye ilyen neo aténi vagy aténi demokrácia, amiben ugye mindenki részt vesz valami, legalábbis a polgárjogú emberek részt vesznek a rendszernek a működtetésében.
[00:08:02]Tehát ez egy ezt abszolút adaptálja.
[00:08:04]Másrészt egy másik klasszikus toposzt is adaptál, ugye ezt az ilyen moralizáló erénytant, ami ugye azt mondja, hogy akkor lesz jó a politika, akkor lesz jó a politikai rendszer, hogyha az emberek meg nem esednek, hogyha az erényt megtanulják.
[00:08:22]Ugye a jó politikai intézmények erkölcsös polgárokat kívánnak, és vissza egyébként, tehát ez a oda-vissza működik, ez a reláció, mert a jó intézmények aztán még erkölcsös polgárokat nevelnek.
[00:08:32]hogy ez ez is egy ilyen görög, meg aztán a rómaiak által egyébként nagyon erőteljesen vallott nézet.
[00:08:39]És a harmadik klasszikus toposz, amivel operál ez a szerző, az pedig az európai politikai gondolkodásnak egy központi kérdése, mindenképpen az amerikai forradalomig, hogy és pedig az, hogy a mérete-e a lényeg, ugye tehát ugye ez a ez ugye egészen az amerikai forradalom, amik egy központi kérdése a az európai politikai gondolkodásnak az, hogy szabad köztársaságot, szabad politikai rendszert lehet egy nagy államban csinálni, és egész az amerikai forradó Még az az egybenhangzó vélemény Európában.
[00:09:09]Közhelyszámba megy, hogy nem szabad állam az csak kis államban tud működni, városállamban, mint amilyen a ugye az itáliai reneszánban voltak a városok és a többi.
[00:09:19]Hát ugye a római birodalom is mikor válik császársággal akkor, amikor nagyra nől, mert amikor valahogy nagyra nől az állam hódítások által, akkor ez mindenféle strukturális változásokat generál az államon belül, ami miatt már nem tudokratikusan vagy pontosabban szabadon működni.
[00:09:32]És ugye ezt is adaptálja Buksin ezzel a ez ilyen liber municipalizmussal vagy kommunalizmussal, ugye amit mondasz, ugye azt mondja Buksin, hogy az államnak a modern nemzetállamnak a valódi demokratizálása az egy az egy lehetetlen feladat.
[00:09:50]Ezzel nem kéne foglalkozni, hanem le kéne vinni politikát alacsonyabb szintekre.
[00:09:53]Tehát, hogy a a a helyi közösség szintjére, városok szintjére szubszidiaritás úgymond, tehát hogy minél alacsonyabb szinten döntünk, annál demokratikusabb lesz a politikai rendszer, mert annál könnyebb lesz az embereket bevonni.
[00:10:06]Most ezt nem a Bukcsin mondja, de hogy ugye fő mondások erről Európában ugye az a klasszikus nézet mellett ugye amik ami amivel ezzel indokolni szokták, az az, hogy a kicsi államnak a polgárai folyton találkoznak egymással, ismerik egymást névről adott esetben, erősebb köztük a szolidaritás, hogyha kevesen vannak, akkor könnyebb a koordinációt még teremteni, tehát kevesebb embert könnyebb mégszervezni, hogy részt vegyen a politikába egy nagy nemzet államban, amikor amikor A amikor az emberek egymásnak idegenek, és az ország olyan, mint az egész világ, ugye, ahogy a ahogy a Russó mondja, ott ezt hogyan lehetne megcsinálni, hogy a túróban lehetne megteremteni a közös szolidaritásnak a kötelékét, meg hogyan lehetne az embereket arra motiválni, hogy részt vegyenek a politikában.
[00:10:51]Aztán csak egy mondat még, ugye az amerikai forradalom ezt valamilyen módon cáfolja ezt a nézetet, de nem teljesen, mert ugye kiderül az, hogy lehet nagy államban, ugye az Egyesült Államokban köztársasági kormányzatot működtetni, [sóhajtás][zihálás] de ugye ez azért lehetséges, mert a modern társadalomban ugye az írástudásnak az elterjedése meg a kommunikációs forradalom miatt igazából lehetségessé válik azt a fajta közös teret és szolidaritást nagyban reprodukálni, ami amit a premodernitásban csak kis térben lehetett.
[00:11:24]Tehát, hogy úgymond a mire az amerikaiak megcsinálják maguk köztársaságát, addigra már mások a társadalmak, legalábbis az amerikai társadalom más, mint amilyen voltak a feudális királyságok a köz a a középkorban.
[00:11:37][horkantás] Ergo a klasszikus nézet végtérre is nem cáfolódik meg.
[00:11:44]Hogyha szabad így mondan.
[00:11:44]Szerintem próbáljuk meg kivesézni ezt a [horkantás] liber municipalizmus elképzelést, mert azért azt hiszem, hogy ez a legkarakteresebb egyrészt, másrészt mégis csak ad egy alternatívát, tehát nem egyszerűen csak a kapitalizmus kritikáját olvashatjuk, és ezért is ajánlom az érdeklődőknek a kötetet, hanem hanem alternatívákat kínál, hogy lehet ebből demokratikusabb világot, igazságosabb világot csinálni, milyen ilyen modellek mentén, bár az utolsó írás, legalábbis a kötetben az utolsó, a baloldaliság mai helyzeté mai helyzetéről, ott meg úgy tűnik, hogy teljesen be tudja borítani a marxista gondolatkör is.
[00:12:29]Tehát egyszer csak mintogyha teljesen elfelejtené ezt a ezt a liber municipalista ö szintet, és ugyan kritikával, de mégis abba a gondolatmenetbe és logikába helyezkedik bele, hogy a kapitalizmus kritikája szabadság, racionalizmus és öntudat kell azoknak, akik ezen túl akarnak lépni.
[00:12:55]Tehát egy nagyon tudatos, teleológikus szemlélet jelenik meg, ami mindig jellemezte, jellemezte a marxista gondolkodókat.
[00:13:04][zihálás] És valahogy akkor úgy éreztem, hogy éppen amit te a mai baloldalnak javasol, az nem olyan tiszta.
[00:13:12]Tehát valahogy, hogy visszatérnek benne olyan gondolatmenetek és olyan elképzelések, ami általában a 20.
[00:13:21]században erősen jellemezte a baloldalt és a baloldali kísérleteket.
[00:13:25]De ha [zihálás] nem értetek egyet, akkor ezt cáfoljátok meg.
[00:13:30]De ismétlem, hogy azt javaslom, hogy tehát liber municipalizmus van neki egy folyamatosan visszatérő problémája ezzel, ahol ahol rendszeresen egyébként részben egyébként mondom azért is, mert itt eltérő időszakban te is mondtad, hogy marxizmus és anarizmus.
[00:13:46]Van egy következetlenség.
[00:13:46]Egyrészt nála baromi fontos az, hogy valamilyen módon az intézményesülés kérdése.
[00:13:52]Hogyan intézményesül az a amit közösségnek nevezhetünk.
[00:13:57]És ennek az intézményes intézményesülésnek az egyik eredője az a a az eredője mindenképpen a kapitalizmus.
[00:14:05]Tehát ebből indulunk ki.
[00:14:07]ugye a korábbi példáirál természetesen prekapitalista példákat hozz, de alapvetően itt egy körzetben élő, egy területen élő, egymással kapcsolatban élő és egy gazdasági tömbe tartozó emberek interakcióiról beszél.
[00:14:20]És az a kérdés, hogy ez a ez a fajta önhatalom, amit ő tételez egy ősedeti állapotként, egy kicsit ilyen aranykorként, és ezért megy vissza rendszeresen akár a görögökig, akár még korábbra is.
[00:14:34]Bár megemlítve, de azért elsikolva ilyen szó nincsen megint, csak a a hogy mond az ellentmondások fölött, amit te is említettél mondjuk az até demokráciánál, de hát Spártánál is említhetjük, hogy na de kinek volt joga a beleszólásra a közösség életébe, hogy ez hogy idegenedik el ez az önhatalom, és mint válik az állam, vagyis a kapitalizmus képviselő ebben a történetben.
[00:15:00]És egy nagyon érdekes csavarral ő nem mint az anarchisták az államot támadja különállóan.
[00:15:08]Nem azt csinálja, mint a mondjuk azt mondom a vulgármarcisták, mert Marcel ez annyira nem jellemző, de de mondjuk már mint a leninisták vagy akár egyébként Kaucki a maga kis tudatbevétel elképzelésével, hogy meg kell győzni az embereket arról, hogy az államhatalom megragadása az ő érdekük.
[00:15:26]És akkor tulajdonképpen ezzel a ezzel a az intézménnyel a kezükben, ezzel felvértve ezt egy pörölyként forgatva legyőzhetik a a a burzsáziát.
[00:15:37]De aztán megint visszatér aztán visszatér hozzá, mert mert van nem az emberek az előz más elképzelésekben legyőzik állammal a bzsoáziát, majd megalkotják az ön igazem vele a legtöbbet mondtad, hogy gyere rákérdezel a spanyol fejezetnél a spanyol polgárháborúból vezeti le azt, amit addig tagadott.
[00:15:53]Az egy nagyon érdekes történeti parabola tulajdonképpen, hogy ő azt értelmezi, de hát valahogy ebben próbál teremteni, és erre szolgál ez a liber municipalizmus számára.
[00:16:05]Ebben próbál valami egyensúlyt teremteni.
[00:16:08]De ami nagyon érdekes benne, hogy a kiindulópontja az a termelésnek, a kapitalizmusnak a válsága, a valósága és a válsága.
[00:16:18]És nem az a típusú válság, amiről mit a kontratjev ciklusokban látjuk, hogy túltermelési válság, értékesítési válság, társadalmi válság, hanem az, hogy a kapitalizmus, mint öncél válik tulajdonképpen élhetetlenné és elviselhetetlenné.
[00:16:33]Itt húzódik be, hogy az ökologizmus száll, hogy a kapitalizmus egy olyan rendszer, ami felzabálja magát, ugye csak előremehet, mint a a mint a cápa.
[00:16:41]Ezt egyszer le fogom ellenőrizni, mert ez gyakra használom én is ezt a hogy a cápá csak előre úszhat, mert valahogy úgy van a kopoltyúja és ha nem úszik előre, akkor ugye elpusztul.
[00:16:51]És hogy hát a kapitalizmus is ilyen állandóan terjednie kell álló, de lehet, hogy minden ilyen.
[00:16:58]Hát most kapitalizmusban élünk, úgyhogy minden ilyen és minden a kapitalizmussá terjedt ilyen szempontból teleológia.
[00:17:06]hogy ezt hogy lehetne meghackelni azon a szinten, ahol az emberek ugye wherever particular people congregate, ahol az emberek összejönnek és megbeszélik és találkoznak és amit javasol, az egyrészt véyszerű, a legegyszerűbb dolog, amit így mondhatunk, hogy hát üljétek és beszéljétek meg, mindenki vegyen részt abban azokban a döntésekben, amik róla szólnak.
[00:17:30]Csak hát ugye az emberben hóhatatlanul felmerül, hogy lakógyűlés, szülői értekezlet, parlament.
[00:17:35]Tehát, hogy így ez mind feltétlenül működik abban a kontextusban, ami a kapitalizmus.
[00:17:43]Tehát az ő nagyon egyszerű municippialista elképzelés, hogy majd megbeszélik az emberek együtt, az oda vezethet, hogy ugye mondjuk egy közösség például eldönti a saját dolgát.
[00:17:53]Erre majd a föderalizmust fogja fölhozni egy kicsit ilyen menekülő útvonalaként, de az a közösség az más közösségekkel nem tud együttműködni, hiszen ütköznek az érdekeik.
[00:18:03]Ha már a spanyol polgárháborúval példálozott egy csomót, azt úgy fölhozhatta volna, mert egy nagyon izgalmas probléma, amikor a a fronttól mit 30-40 kmre alakuló anarista közösségek fölszedték a vasúti síneket, mert azt mondták, hogy nekünk itt a mi falunknak ezekre a sinekre nincs szükség, mi vonatot nem használunk, és ezekből kiváló mit babkarókat lehet csinálni.
[00:18:25]Csak hát azon ment a frontra ugye a vasút és akkor jött a kommunista párt hadsereg az Liszterféle hadosztály és ezeket így halomra lődözte a a spanyol forradalom egyik ilyen híres az anarhizmus és a szalonizmus között feszülő problémák hogy ilyenkor mi van és ezekre szerintem nem ilyenkor nem tud ő választan azt [horkantás] is föl lehet tenni azt a kérdést hogy ma már ma már nem feltétlen területi egységekben központosul a gazdaság sőt nem nem feltétlen egyáltalán nem Ő erre azért valamennyire kitér.
[00:18:56]Tehát egyszer csak a nem tudom Szudánból érkezik valami, vagy azzal van kapcsolatban az a kis közösség.
[00:19:01]Tehát erreő valamennyire kitér a ugye a globalizációellenes mozgalmaknál, amelyeket többek között nem szeret.
[00:19:10]Tehát ő végül is tényleg az van, hogy nem sok mindenkit szeret, és nem sok mozgalmat kedvel.
[00:19:15]Tehát így alapvetően mindenkivel komoly kritikái vannak, de azt mondja, hogy ez meghaladható.
[00:19:21]azt mondja, hogy önmagában ezt, és ebben sincs semmi új, mert ez számosan tulajdonképpen ezt a jobb oldal is felajánlja nekünk, ez a vásárolj-ál magyar árut, vagy vásárolja hazai termelőtől, vagy tehát ez az antiglobalizációs paradigmával belefér, amivel ő nem tud számolni részben azért egyébként, mert mert túl korán hal meg hozzá, illetve hát nem éri meg, az az információs robbanás, hogy ez mit változtatott, amivel az elején azt hihettük, hogy na majd akkor ez milyen alkalmas lesz arra, hogy megvalósítsuk, hiszen hiszen akkor nem kell összejönni egy ilyen gyűlésterembe és szivarfüstös szobákban eldönteni, mit tudom én, 700-an a a népnek, hogy akkor erre meddig menotta.
[00:19:58]Lehet is összekapcsolódunk akár a világfalu globálisan, milliárdok is megbeszélhetjük a problémákat.
[00:20:03]Na ez naív dolog volt.
[00:20:06]Tehát ez nem így sült el.
[00:20:08]Hogyan értékelted ezt?
[00:20:08]Hát, hogyha a municipalizmus felőléve az a baj, tehát azért nem jó a modern kapitalista társadalom, mert az embereknek nem biztosít kellő teret arra, hogy saját magukat kormányozzák, hogy beleszóljanak mindannyian lehetőleg, mert mindannyiuknak a modernitásban ugye már mindenkinek polgárjoga van jó esetben.
[00:20:30]Tehát hogyha nincs mindannyiuknak lehetősége arra, hogy beleszóljanak az őket érintő döntésekbe, akkor nyilván mi a ugye a válasz erre?
[00:20:40]Az, hogy akkor legyenek részvételi innovációk a társadalomban.
[00:20:42]És ugye most csak egy pillanatra még félretéve azt, hogy ennek az ilyen antikapitalista aspektusát [horkantás] ugye a a jelen társadalomban is ez borzasztó nehézségekbe ütközik.
[00:20:53]Ugye azt tudjuk empirikus kutatásokból, hogy még a legdemokratikusabb alkotmány övú társadalmakban is igazából van a társadalomnak egy nagyon nagy hányada, aki napir egy-két percnél többet a politikával nem foglalkozik, vagy még annyit se.
[00:21:08]És ugye ezeket mondjuk osszuk három csoportba.
[00:21:11]Tehát egyfelől van az a rétege a társadalomnak, aki nem ér rá, mert dolgozik, akár bérmunka, vagy mert gondoskodási feladatokat lát el otthon a gyerekkel, vagy vigyáz az öreganyjára, vagy akármi.
[00:21:24]Ugye ez egy réteg.
[00:21:24]A második réteg a potyautasok, akik látják az értéket a szabadságba és a demokráciába, de úgy döntenek, hogy nem akarnak benne részt veszni, hanem rábízzák mondjuk egy erényes kisebbiségre, hogy ti csináljátok meg működtessétek a rendszert.
[00:21:40]Mi meg majd potyautaskodunk rajta.
[00:21:42]A harmadik meg ugye az, akit a a régi görögök idiótáknak neveznek, akik nem is látják az értékét a szabadságnak, hanem helyette a privát életet választják a magány.
[00:21:53]Na most, hogyha az a mondás ismét, hogy az nem jó, hogyha emberek, bárki nem vesz részt a politikában, akkor ezzel mind a három csoporttal valamit csinálni kell.
[00:22:02]Különböző válaszok adekváltak a három csoportra.
[00:22:07]Ugye aki nem ér rá, azoknak a csoportoknak azt kellővé tenni, hogy ráérjenek, ugye?
[00:22:12]És erre válasz a szociáldemokrácia például, hogy legyen megfelelő újraelosztás, a munkaidő ne legyen túl hosszú, váljon el a munkaidő szigorúan a szabadidőtől, ami egyébként a a jelenkori kapitalizmusnak az utóbbi pár évtizedben az egyik leg problematikusabb jellemzője, hogy mind inkább összemosódik, ugye, hogy föl kell venned a szolgálati telefont izé szombat délután és meg egyebek nem válik szét a kettő.
[00:22:38]Hát akkor mikor fogsz politizálni?
[00:22:39]Na de mindenesetre ezek a ezek amit amit a szociáldemokrácia az 50-es években remekül kiharcolt Nyugat-Európában, az az ezt szolgálja, hogy minél több ember ráérjen politizálni.
[00:22:51]De akkor még mindig van ezek másik két csoportod, akik potyautoskodnak, meg akik meg akik meg az idióták, amire ugye ez a moralizáló ilyen bukcsinféle meg mondom ez egy ilyen klasszikus toposz igazából a görögök rómaiak óta válasz az az, hogy hát akkor őket nyomasszuk bele abba, hogy akarjanak politizálni, tehát legyen az az eszménye a politikának.
[00:23:14]Vagy az is lenne egy egyik helyen, hogy hát akkor nem nem kötelező.
[00:23:16]Igen, de akkor az a demokratikus egyenlőség máris sérül.
[00:23:21]Ha nem akarod, hogy a demokratikus egyenlőség sérüljön, akkor ezeket az embereket [zihálás] a klasszikus ilyen római nézet szerint bele kell nyomasztani.
[00:23:29]Tehát legyen az az eszménye a társadalomnak, hogy az emberek érezzék magukat rosszul, ha nem politizálnak.
[00:23:36]Legyenek rá büszkék, hogyha politizálnak, részt vesznek valamilyen módon, és a többiek ugye úgymond szégyenítsék meg azokat, akik nem akarnak részt venni.
[00:23:44]Ez egy ilyen nagyon restrik politizálásról van itt szó.
[00:23:48]politizálás tár magának a magának annak a területnek, annak a közösségnek idézőjelben városállamnak a gazdasági működtetéséről is.
[00:23:57]Azt azt szerintem ugye szocialista oldalról nézve ugye a gazdasági és a politikai kérdések azok szigorúan nem válnak el.
[00:24:09]Tehát politika az is, hogyha az ember a mit tudom én, a vállalatában az önigazgató fórumon vagy akárhol részt vesz.
[00:24:16]Szóval de ezt ezt is bele lehet ebbe érteni.
[00:24:18]Igazából a politikát én azt hiszem, hogy hogy hogy itt a szerző nagyon tágan érti, tehát nem abban az értelemben, hogy szavazunk és részt veszünk a képviseleti demokráciában, hanem hanem megannyi módja van annak, hogy az emberek valamilyen módon önkormányzatot gyakoroljanak.
[00:24:32]Ö és igazából ez el is vezet a következő dologhoz, amit akartam mondani, hogy az itt a nagy nehézség, hogy a drés innovációk, amik ezt a három csoportot így vagy úgy megpróbálják bevonni a politikába, azok nagyon könnyen paradox helyzetet tudnak teremteni.
[00:24:50]ugyanis az van, hogy a részvételi innovációk azok alapvetően azokat az embereket tudják elérni, részvételi innovációk alatt értve azt, hogy a részvételnek azokat a formáiba belevonni embereket, amik nem csak az, hogy mondjuk elmegyek szavazni, hanem mit tudom én, elmegyek egy deliberatív fórumba lakógyűlés, amit a Péter mond.
[00:25:10]Részvételi költségvetés például, amit az önkormányzatokban most Budapesten egy csomó helyen van.
[00:25:14]Ezek alapvetően azokat az embereket érik el, akik ráérnek.
[00:25:18]Tehát pont azt a réteget, aki akinek hosszú a munkaideje, össze mosódik a munkaideje és a szabadideje, vagy nem ér rá, mert otthon gondoskodási feladatokat végez, ezeket nagyon kevéssé tudja elérni, nem beszélve a szegényekről, és ilyen módon a demokratikus egyenlőséget nem föltétlenül szolgálja, mert mert a mert a hátrányosabb helyzetű és ránem érő embereket nem igaz tudja meg.
[00:25:39]Gondolom egy közösség, egy ilyen közösség már a munkát is úgy alakítja ki, a munka világát, hogy ráérjen.
[00:25:46]Tehát meg lehet szervezni úgy, hogy hogy rá ráérhetsz egy sokkal szabadabb módon szervezik meg a termelést.
[00:25:52]Nem csak a munkavilágát és a bukcsinnál szerintem ez nagyon fontos, tehát hogy amik amiből ő kiindul, az nem elsődlegesen a demokratikus működés, vagy a demokratikus hatalomgyakorlás, hanem ennek megpróbálja a gyökereit megnézni.
[00:26:06]És valójában tényleg a termelésből indul ki.
[00:26:09]Ebben teljesen igazad van.
[00:26:09]De nem is abból, hogy a jelenlegi termelés megszervezése, és mer itt megint az ökologizmus szál is elég erőteljesen belejön.
[00:26:17]illetve általában az, hogy megkérdőjelezi, és úgy gondolom, hogy a k közösségnek kell megkérdőjelezni, hogy a termelés mennyiben értelmes.
[00:26:24]Ráció.
[00:26:27]ráció egy ilyen visszatérő történet, csak nem a kapitalista ráció, tehát nem az értékesülő érték értékesüléséről beszél, hanem arról, hogy a közösségnek magának ebben az egyénnek is az az a termelés mennyire szükséges, mennyire fontos, mennyire lényeges.
[00:26:40]És ez az, amit például el kell dönteni.
[00:26:42]Ugye erre számos példát, hogy akár a föderációban hogyan működhetnek barterban, vagy valami hasonló módon együtt ezek a dolgok, de hogy általában gondoljuk át, hogy például pénztárgépeket és fegyvereket termelünk.
[00:26:58]Aziszem ez a példa így nem szerepel.
[00:26:58]Ez most csak nekem jutott eszembe, hogy ebből sem a pénztárgép, sem a fegyver nem szükséges egy olyan társadalomban, ami ugye önmagát egy egészen más térben képzeli el, ami még akár lehet egy kicsit kapitalisztikus is, tehát ő nem feltétlenül írtja ki a piacgazdaság elképzelését.
[00:27:18]Szerintem ebben hibázik, de nem feltétlenül írtja ki, hanem valamilyen módon átstruktúrálja.
[00:27:23]Ez sem új.
[00:27:26]Tehát azért ezt számos utópikus szocialistától hallottuk már a 18.
[00:27:31]századtól fölfele tulajdonképpen még korábban is.
[00:27:33]Benne van a marxizmusban, benne van Prüdonban, minden, rengeteg helyről szedi össze, nincs ezzel probléma.
[00:27:38]De hogy a gyakorlati kérdés ugye a a szociáldemokrácia radikális verziójának azért általában az a jelsze, hogy a munkás ön a termelés munkás önigazgatását követeljük.
[00:27:48]A bukcsin egy fokkal tovább lépő azt mondja, hogy a termelés átgondolását követeljük.
[00:27:53]hogy mi a fenét csináljunk vele, és az önigazgatás ezt magával hozza.
[00:27:57]És ilyen értelemben az ebben való részvétel, tehát ahogy ő a közösséget elképzeli, ugye hozva mindenféle példákat a világűrhajótól meg hasonlótól, melyeket egyébként szintén természetesen kritizál, az kicsit feloldja ezeket a kategóriákat, akár az idiótészt, akár a a a potyautas kategóriáját, akár egyébként azokét, akik nem érnek rá, mert egyrészt ő azt mondja, valójában azt mondja, hogy minden politika, tehát ha nem csinálunk semmit, az is politika.
[00:28:28]a politika tulajdonképpen tényleg a a k nem nem csak a közügyeiben való részvétel, hanem a társadalom egyfajta lélegzete.
[00:28:34]És ezt kéne valamilyen módon tudatosítani.
[00:28:37]Itt szerintem egy nagy probléma van, ugye tudatosítani, és ebben igazad van, hogy hogy lehet rászorítani az embereket.
[00:28:43]És itt elkezd moralizálni, és itt belemegy egy ilyen idealisztikus elképzelésbe, hogy majd, hogyha ezek a körülmények olyan jók lesznek, na de mitől?
[00:28:51]hogyha még nincs meg hozzá az emberanyag, akkor majd ezek a körülmények átalakítják az embert új ember kovácsa.
[00:28:57]Egy kicsit visszatérünk a a bolsevik elképzeléshez, és akkor majd ezek az új, nem is tudom, szocialista übermencsek, ezek már úgy fognak élni, ahogy és minket majd ilyen szőrős trogloditáknak néznek, hogyha történelmet írnak, akik nem értették meg.
[00:29:14]És a kulcsszó, mint Kauckinál, mint Leninnél, mint Marsnál, nem annyira egyébként, de hogy mint általában a a Mars epigonoknál a tudatbevitel lesz.
[00:29:24]És Bukcsin nagyon erőteljesen tudatbevitel párti, bár ezt minden módon tagadni akarja.
[00:29:28]Ez egyébként érdekes, mert érzi ezzel a problémát.
[00:29:31]Tehát van itt egy kognitív diszonancia redukció, ami végighúzódik a könyven, hogy én tulajdonképpen ezt a tudatbevitelt a régi szODM [sóhajtás] radikális szOcdem, mit tudom én, bolsevi kommunista módon képzelem, de ugyanakkor van egy anarista előtörténetem, ami ezt nagyon erőteljesen elutasítja, helyette az önpéldamutatást rakja, ami éppen annyira idealisztikus elképzelés, és valahogy ezt fel kell oldanom, és akkor elkezd szöszmötölni és pöcsmörögni azzal, hogy akkor most milyen gyűlés, majd hogyan fog kialak alakulni meg ezt hogyan lép egymással kapcsolatba a többi belevész ezekbe a részletekbe és onnantól kezdve egy kicsit feloldatlan ez a probléma igen tulajdonképpen egy kicsit utópista irányba megy szerintem mert mondjuk szemben azzal hogy Marx de a lenini vonal is azért abból indul ki, ami van egy ilyen társadalom ez így működik ebből hogyan lehet esetleg tovább lépni vagy humanizálni vagy itt szinte az egészet kicsit utópisztikusan, úgy érzem, le akarja bontani.
[00:30:34]Hát amikor rákérdezek arra, hogy mi legyen a termelés, egyszer csak rákérdezni, hogy miért kell nekem pénztárgép, miért kell nekem ez, miért kell nekem az.
[00:30:42]Egyszer csak emberek tömegei lebontják azt a Várjál, ez nem lebontás, ő nem lebontásban gondolkodik, hanem újragondolásban.
[00:30:52]Jó, akkor bocs, akkor akkor bocs, akkor akkor néz, akkor nézzük meg.
[00:30:55]Nem abban gondolkozik.
[00:30:57]Akkor most nézzük meg fiktíven, hogy megcsináljuk ezt a elhittük liber municipalizmus.
[00:31:03]Tessék.
[00:31:05]Szerintem a itt vagyunk a harmadik kerületben, vagy a 19.
[00:31:08]kerületben.
[00:31:12]Igen.
[00:31:12][nevetés] Szerintem abban az értelemben van benne utópizmus egyébként, hogy ő ellentétben amúgy jellemzően a marxistákkal neki van egy ilyen fölfestett képe arról, hogy hogy néz ki.
[00:31:26]a poszt a kapitalizmus utáni társadalom, ugye, tehát hogy hogy ezt a marxisták ebbe nem annyira szeretnek belemenni, így úgymond normatív politika elméletük nem mindig van a bukcsinnak pont van, habár ez nem egy annyira végletesen kidolgozott valami.
[00:31:40]Ö annyiban még csatlakoznék a Péterhez, hogy szerintem szerintem ami amiben meg lehet ragadni ahhoz, hogy ő mit csinál ugye mozgalomépítés kapcsán, tehát hogy hogy jutunk el a kapitalizmus utáni társadalomhoz, az az ugye igazából ezt a szocialista humanizmus eszmekört mozgatja ugye szemben, mit tudom én, az altüszerrel meg ugye ugye az altüszer értelmezésre szerintem a Marxal igazából, hogy ugye nem az van, hogy a társadalomnak a kis kizsákmányoltjai és az elnyomottai szembe kerülnek a rendszerre, azért, mert muszáj nekik, ugye úgymond, tehát harcol a munkásosztály, mert nincs más választása, hanem kicsit ugye a Lukácsnak a mintájára, hogy hogy ugye a mozgalmat azáltal szervezzük meg, hogy tudatara, hogy ugye tudat ébresztünk.
[00:32:31]Ö ez egyébként a bizonyos értem ez is pont ennek a római meg görögös gondolkodásnak a a a továbbvétele, tehát hogy azáltal válik mozgalommalá a mozgalom, hogy a tagjai azok tudatosak, tehát hogy hogy erényre neveljük őket, önfeláldozásra és hogy célokat jelölünk ki nekik.
[00:32:50]Hát itt jön képbe ugye az utópizmus is, tehát hogy megmondjuk nekik, hogy mit akarjanak.
[00:32:57]És és hogy szerintem ez így ez ez így ez így így áll össze egy egészé.
[00:32:59]Jó, de mondom, tehát tényleg kérlek titeket egy ilyen játékra, hogy ez eddig elmélet.
[00:33:06]Igen.
[00:33:07]Nagyjából körbejártuk a lényeget, de éppen eben van egy elképzeléses.
[00:33:09]Szóval most most itt vagyunk 2000 mennyiben?
[00:33:15]26-ban ebben a világban, amiben élünk, hogy lehet kijelölni például ezeket a kis kis önigazgatási területeket, amelyek majd önként nem föderációba, hanem konföderációba kapcsolódnak egymással, szépen összekapcsolódnak, és aztán eljutunk valahova, ahol minden egyeztetve van már, hiszen olyan szerves ez a kapcsolat, és működik az egész világ.
[00:33:44]Tehát most akkor hol kezdjem el szervezni, mert én most lelkes bukcsinista lettem, meg akarom valósítani ezt a projektet a lakógyűlésben, vagy vagy menjek be a második kerületi önkormányzatba, vagy vagy mi lesz az én kerületi kis elvileg ő azt mondja, hogy bárhol és mindenhol.
[00:34:03]Ez pont ezekben a szövegekben egyébként az ő gyakorlati elképzelései nem szerepelnek, hiszen ezekben maga is csalódott.
[00:34:09]Ugye alapvetően mégiscsak itt megint rendezővként azt hozza be, hogy a kapitalizmus szétesése az nem pusztán a társadalom széteséséről szól.
[00:34:21]Sőt nem is pusztán arról szól, hogy van egy proletariátus, ami ahogy ezt ő leírja, ugye egyre kisebb ez az ipari proletariátus.
[00:34:29]Szerintem itt leszűkíti a fogalmat, de mindegy, hanem hogy van egy ökológiai széthullás is.
[00:34:34]Ez mondom, ez a kötet kevésbé ezekből a tematikákból válogatott, ami meg fogja győzni, mert muszáj, hogy meggyőzze a társadalmat az új eljárások szükségességéről.
[00:34:47]az új eljárások szükségességében, ahogy Marx nem látta annak idején, mert korából már nem az élet korából, hanem korszakából eredően, valahogy nem láthatta a történelemnek azt a hajlását, hogy mekkora potenciál van még a kapitalizmusban.
[00:35:02]Ezért tulajdonképpen belátható történeti időn belülre jósolta a forradalmat.
[00:35:08]Úgy Bukcsin nem látja azt még mint 2005-be, 2006-ban hal megasszem, hogy valójában milyenek még a a a kompenzációs lehetőségek a kapitalizmusban ő a totális széthullás korszakában él.
[00:35:23]Ugye ez az időszak, amikor szerintem teljesen helyesen rádöbben arra a világ, és egyre inkább rádöbben, hogy itt valami visszavonhatatlan és visszafordíthatlan történik.
[00:35:32]Legalábbis akkor visszamondathatlan és visszafordíthatlan, hogyha maradunk a bevált módszereinknél, tulajdonképpen maradunk a kapitalizmusnál, vagy erre a problémára a még több kapitalizmust, vagy a még több piacgazdaságot, neoliberalizmust javasoljuk megoldásnak.
[00:35:48]A amelynek fényében egyébként a legutópistább verzió az, hogy ez túlélhető a jelenlegi módszerekkel.
[00:35:54]Tehát a legutópistább dolog az, hogyha nem vagyunk utópisták.
[00:35:56]A bukcsin erre azt mondja, hogy ez a viszonyrendszerátalakulás meg fogja győzni az embereket.
[00:36:01]hogy máshogy kell gondolkodniuk, meg fogja győzni őket, hogy újra gondolják a természethez, tehát a politikához való viszonyukat, tehát a közösséghez való viszonyukat, és ez majd elhoz egyfajta, ő nem használja ezt, de a leírásából azért az jön ki, hogy elhoz egy ökológiai alapú diktatúrát, ahogy Leninnek a proletár diktatúrát, úgy Bukcsinnak van egy ökológiai diktatúra elképzelése, és itt már messze nem demokratikus, hiszen nem lehet demokratikus egy olyan világ, egy olyan társadalom, ami ami ugye a túlélés szükséglete hajtja.
[00:36:34]Ugye attól minél minél inkább már nem a túlélésre kell koncentrálnunk, ahogy a történelem látjuk, annál inkább lehetőségünk van arra, hogy demokráciákat fejlesszük ki, mert ráérünk, ahogy mondtad, ő egy olyan társadalmat lát, ami beszűkül, mert már nem ér rá, egyre kevésbé ér rá, túl kell élnie valahogyan.
[00:36:50]Az ökológiai helyzet az ökológiai helyzet diktálja ezt az ökológiai helyzetből felébredő újfajta tudatosságnak fogalmazzunk így.
[00:37:03]És így a forradalmárnak mondja bukcsin.
[00:37:05]Bukcsinnak mondja Bukcsin.
[00:37:05]Vagy neked, hogyha bukcsinista akarsz lenni, az a lényeg, hogy ezt a tudatosságot gerjeszd, rámutasd, élítsd.
[00:37:14]Ez igazából a régi agitátori szerepnek egy újragondolása.
[00:37:18]Legyél a világ vége [torokköszörülés] prédikátora.
[00:37:19]És akkor majd bukcsin és ebben totálisan idealista és totálisan utópista azt mondja, hogy az embereket erről meg lehet győzni.
[00:37:27]Csak hát mint kiderült az embereket a Tesla tudja meggyőzni arról, hogy önvezető autókra van szükség ahhoz, hogy meg kis piros autóra holdba, hogy túllendüljön ezen a válságon kevésbé az milyen tapasztalatot hozott ezzel kapcsolatban a covid?
[00:37:43][horkantás] Hát [nevetés] végül is fölfoghat.
[00:37:45]Hát ez egy izgalmas kérdés.
[00:37:45]Ez nagyon messzire vezet.
[00:37:47]szerint szerintem egyfajta ökológiai diktatúra lehetősége felmerült, és legalábbis a narrációban nagyon sokan kezdtek el arról beszélni, emlékezzetek vissza, hogy már nem lehet a régihez visszatérni, és nem lehet visszatérni ahhoz, hogy nem a tényleg egyébként a a a liberális értelmiség szintje, tehát ez a nem a neon szatyrokhoz nem térhetünk vissza, meg a meg a szívószálakhoz, amik szerintem szimbolikus lépések, lehet, hogy fontosak, de szimbolikusak.
[00:38:12]De hogy abba volt egy ilyen svung abba a világméretű rettegésbe, ami szabadul, csak hát aztán a covid alól kijött a talaj, mert a covid elmúlt, a világ nem omlott össze, a nap megint süt, és tulajdonképpen egy kicsit pont visszafogta azt, hiszen a covid arra jött a covid időszak, amikor előtte a Gréta Tumberről szólt minden és a a klímaváltozásról szólt minden.
[00:38:33]Hirtelen mintha mindenkiben tudatosodott volna ez az ökológiai katasztrófa, aztán a covidet szesörte.
[00:38:39]Először még az volt, hogy a covid ennek része, aztán a covid megkapta az önálló szerepét.
[00:38:43]És most, hogy túl vagyunk a covidon, most egyébként a világháború általá szabad, amikor a természet bekorlátoz.
[00:38:51]Ezt nem szeretné a bukcsi.
[00:38:51]Azt mondja, hogy ez fog történni.
[00:38:56]Mondok valamit a politikai részvételhez, akkor kicsit szűkebben, ugye az ekológiától egy kicsit elvonatkoztatva, hogy az eredeti kérdésedre válaszolva.
[00:39:05]M ugye nem csak a bal oldal, hanem a lehető legmainstreamebb politikaudomány, és igazából nyugodtan a 70-es évektől fogva vészmadárként károg azzal kapcsolatban, hogy a hogy a hogy a hogy hogy hát alapvető problémák vannak a részvételi kultúrával, hogy ehhez a 70-es évektől kezdve veszik észre azt, hogy valami megváltozott.
[00:39:29]Tehát az, hogy visszaesik a társadalom szervezettségének a foka, egyre kevesb tagjai civil szervezetnek, politizál pártnak, egy csomó mindennek, egyre kevesebben.
[00:39:40]Szavazás az nem annyira esik vissza egyébként érdekes módon, pont nem, de a szervezettség visszaesik.
[00:39:47]Meg meg az ilyen grassroots valóban ugye mozgások.
[00:39:50]Ugye amit a mainstream politikaudomány nem szeret belátni, meg nem szeret elmondani, hogy ez a lehető legszorosabb összefüggésben van a neoliberalizációval.
[00:40:02]Ugye három alapvető probléma van, ami ugye ezeket a részvételi ami a részvételi kultúrának gát szab egyfelől az, és ez a legfontosabb egyértelműen, hogy ugye a 70-es években összeomlik a [horkantás] régi szocialista ellenkultúra, tehát a szociáldemokrata szocialista tömegpártok.
[00:40:22]Nem utolsó sorban azért, mert ugye az az osztály, ami alapot adott neki, meg amiből rekrutálódott előtte évtizedéken, vagy hát egy évszázadon keresztül maga is ugye bele fölszippantódik a középosztályba, meg ugye nem függetlenül igazából a neoliberális kormányoknak az attakjától, tehát hogy ugye ez ez nem annyira szeret, meg hogy ők maguk is neoliberál válnak, meg hogy bezárják a gyárakat meg [nevetés] egyebek.
[00:40:45]Tehát hogy van ennek az politikai aspekt fontos, amit kér bukcin és akkor megtermelés nem számoltak sokáig.
[00:40:50]Igen.
[00:40:53]És akkor hogy ez egy alapvető probléma, hogy a tömegpártok meg a tömegmozgalmak kora végetér, és ugye mi marad az ilyen liberális meg vallásos civil társadalom, ami nagyon úgy néz ki, hogy nem elég.
[00:41:08]Tehát, hogy ez nem összemérhető azzal az erővel, amit a szocialista ellen kultúra mondjuk 870-től 970-ig produkálni tudott, abban, [sóhajtás] hogy a kormányzatokat effektíven kontrollálja és hogy és hogy rászorítsa arra, hogy responzív legyen népi igényekre.
[00:41:26]Ez egy probléma.
[00:41:28]A másik probléma az még közismertebb, hogy ugye rettenetesen megnőnek a vagyoni egyenlőtlenségek, és ez is a demokratikus egyenlőséget rettenetesen aláássa.
[00:41:37]Tehát egyszerűen az állampolgárok nem tudnak már úgy egymás szemébe egyenlőkként nézni, ahogy ahogy egy sokkal inkább tudtak mondjuk Nyugat-Európópában az 50-es0-as években, amikor ugye még a szociáldemokráciának meg a víványai sokkal stabilabbak voltak.
[00:41:52]Ez a második probléma.
[00:41:53]És Bugcin szerint el is fogadják az egyenlőtlenséget.
[00:41:55]Igen.
[00:41:55]Igen.
[00:41:55]És a harmadik probléma pedig ugye az, hogy szinte a neoliberalizációval összefüggésbe az az, hogy borzasztó módon visszaesik a gazdaságban a köztulajdon és a ugyebár a munkahelyek fölötti demokratikus kontroll lánykori nevén a munkásigazgatás.
[00:42:17]Ami probléma, ez azért egy nagyon nagy probléma, mert a köztulajdon növeli a demokratikus részvételnek a tétjét.
[00:42:25]Tehát, hogyha a kormányzat, mint ahogy a 70-es évektől kezdve Nyugat-Európában és a 90-es évektől kezdve Kelet-Európában is folyamatosan azt mondja az állampolgároknak, hogy igazából a legalapvetőbb egzisztenciális kérdésekben nem tudunk rajtatok segíteni, minden a piacnak a kontingenciáján múlik.
[00:42:41]Szavazzatok, és akkor az állam majd ilyen mindenféle piszticsárié dolgokba dönt.
[00:42:45]De hát a legfontosabb dolgokba abba, hogy hogy éltek, bocs, azt nem tudjuk kontrollálni.
[00:42:49]Természetes módon a választópolgár elfordul a politikától, mert azt látja, hogy a jobb és baloldali pártoknak a a policia ajánlata az lényegében azonos.
[00:43:02]Nem lehet a a a meglévő kereteken túllépni.
[00:43:05]mi a túrónak szavazzák meg vegyek részt a politikába, pláne pártba, hogyha az egésznek úgyis az lesz a vége, hogy mindenféle szörnyű kompromisszumokat kötök és nem változik semmi.
[00:43:15]Tehát tehát ez a három probléma, tehát hogy egyszerűen annyira leértékelődik a demokratikus részvétel Európában meg globálisan, ez természetszerűleg jár azzal, hogy hogy az emberek elfordulnak tőlem, mert minek csináljam, hogyha nincsen neki tétje, nem tudom rajta keresztül befolyásolni a saját életemet, és nincsen szervezet, amin keresztül az egyénekre eső erényteher lecsökken, mert hogyha van szervezet, ami politizál, akkor az sokkal effektívebb, és nem vagy egyedül te állampolgárként.
[00:43:43]ö hogyha meg egyedül vagy, akkor sokkal kevés kevesebb hatalmad van egyéni állampolgárként.
[00:43:50]Tehát ugye ezek alapvető problémák amikre a addig amíg ugye kapitalista társadalom van és ilyen típusú és az emberek nem érnek rá satöbbi satöbbi, addig igazából nagyon nehéz ezzel bármit is csinálni.
[00:44:05]Tehát hogy azért mondj hát nem azért nem az a kérdésem most, hogy hogyan igen miért vegyek részt?
[00:44:10]Tehát itt a Bukcsinál és ahogy Péter is meg te is interpretáltad van egy kényszerítő mozzanat, mondjuk az ökológiai helyzet.
[00:44:19]Igen, tehát részt kell vennem, mert különben végem van.
[00:44:22]Szerintem most a jel neked jobb.
[00:44:22]Igen.
[00:44:25]A jelenlegi neoliberális miért vegyek részt a politikában?
[00:44:27]Mi mi a amit ugye régen a munkásosztály helyzete, szociális helyzete elviselhetetlen.
[00:44:35]Most szerintetek mi az a mozgatóerő, amivel be lehetne kapcsolni?
[00:44:38]Szerintem szerintem rossz rossz helyről indulsz ki.
[00:44:43]Felteszed azt a kérdést, amit Bucsin is feltesz, és azt válaszolja rá, hogy nincs sok értelme, hogy részt vegyél.
[00:44:49]Tehát ő azt mondja, hogy ebben a szituációban, ami a mostani kapitalizmus, ami a neol, ami a fogyasztói társadalom, ami az affinitáscsoportok létre, ami ahol a kérdés a körülüelő gyenge állam, ami nem szól bele semmibe, és hagy minket tulajdonképpen megdögleni, mert mászhatok ki a szarból egyedül, én az állam vagyok, más dolgom van.
[00:45:05]Vagy egy erős állam, ami viszont bele akar szólni és mindent az utolsó mozzanatig meg akar valósítani.
[00:45:12]Ez a két választék.
[00:45:13]Leszámítva leszámítva téged megváltani, tehát hogy pont pont a gazdaság ebben nem izé.
[00:45:17]Szóval, hogy ebben a bukcsin szerint nincs értelme részt venni.
[00:45:20]A kérdésed teljesen valid, miért vennél benne részt?
[00:45:24]Ő azt mondja, hogy ezt kell újra gondolni, ezeket a közösségeket olyanná tenni.
[00:45:28]Az onnantól kezdve, hogy tényleg kiindulva az alapoktól mi magunk alakítjuk.
[00:45:35]izé mondom idealista egy kicsit szerintem így majd nagy kalákában ezeket a dolgokat és onnantól kezdve nem csak az hogy jobb neked ha részt veszel hanem te leszel a furcsa, ha nem veszel részt és még erre is kitér egyébként hogy még a furcsák is elférnek csak nem nem látom az átbillenési pontot azt an annyi egy pillanat ezt ezért beszél ő ő mi olyan naturális di azt még azt még tapasztaljuk a a jobboldali mozgalmak megerősödésében, hogy hogy van az emberekben egy késztetés hogy nem látják át ki vannak szolgáltatva.
[00:46:04]És de ez egy ilyen decentralizáló reflex, nem részben, hogy hogy a Magyarországot átlátom esetleg a független és le tudom választani a világról és azt mondom, hogy ez szuverén.
[00:46:16]Ezt az egységet a maga uraival átlátom legalább mint minden, mint minden idealista, [torokköszörülés] ő is egy antropológiai optimista.
[00:46:25]Tehát úgy gondolja, hogy az emberi létünk azért alapvetően mégis csak azt jelenti, hogy bennünk van a lehetőségére a dialektikus átcsapásra, hogy azt tesz minket emberré, hogy amennyiben felismerhetjük azt, hogy magunk alakíthatjuk a sorsunkat, akkor ezt fogjuk tenni.
[00:46:41]Na de racionálisan nem fogom most akkor marxista vagyok, hogy a létem létem nem azt mondtam igaza van.
[00:46:45]Azt mondtam, hogy ő így gondolkodik.
[00:46:47]Ugye a szélső jobb oldal, amit említettél, ugye az valóban azt ígéri, hogy ugye visszaszerzed a kontrollt az állam, amit í mértékig leépítettünk az utóbbi 50 évben, majd visszaszerezzük a kontrollt, ugye brittek és lezárjuk a határt, aztán persze nem, mit tudom én, jobban beleszólunk a gazdaságba, nem hagyjuk az embereket az útszélén, és aztán mi történik?
[00:47:08]Semmi.
[00:47:08]Tehát, hogy a hogy ez egy ez egy átverés természetesen lá átverés átverés, de kitapintatóbb benne, hogy milyen irányú dologra vágynak az ember, tehát hogy valamire ugranak.
[00:47:18]Hát de hát a szélső valós problémákra reagál.
[00:47:22]Az a gond, hogy rosszul reagál.
[00:47:24]Az, hogy a ugye szerintem ugyanarra reagál, mint amiről azt beszéltem, hogy ugye hogyha az államot értékig leépítjük, hogy nem tud igazából az egyén segíteni és így kivonul és azt mondja, hogy minden a piacnak a kontingenciái, akhoz persze, hogy a mainstream politikával szemben mindenféle ellenérzéseket generál.
[00:47:41]Hát innen jön ez az úgynevezett populizmus is az utóbbi évtizedekben.
[00:47:46]Bár nem nevezném így.
[00:47:47]Viszont csak egy pillanatra kérdésedre visszatérve, hogy miért politizáljon, ugye ennek igazából a kiindulópont az erkölcsi.
[00:47:55]Tehát hogy az a mondás, hogy neked a hogy a szabadság az egy univerzális eszmény, legyen mindenki szabad.
[00:48:02]hogyha azt akarod, hogy mindenki szabad, akkor viszont valamilyen módon szóljon bele a saját életét érintő döntésekbe.
[00:48:08]De hogyha ez a jelenkori kapitalizmusban, vagy akár mondaná bukcsin bármiféle kapitalizmusban nem lehetséges, tehát érdemi önrendelkezés ebben a világban nincs, akkor persze, hogy az a válasz, hogy akkor valamiféle kapitalizmus utáni társadalmat kell csinálni.
[00:48:24]Én egyébként azt mondanám, hogy ez így ebbe a formában azért nem igaz, mert a a az európai társadalom azért az utóbbi évszázadba eltérő mértékű módon tudott garantálni demokratikus kontrollt.
[00:48:39]Az 50-es60-as évek szociáldemokráciája minden hibájával együtt az a nagy előnye a mostani helyzettel szemben, hogy egyenlőbbek voltak az emberek gazdaságilag kisebbek voltak az eg a ugye vagyoni egyenlőtlenségek, szervezettebb volt a társadalom és több beleszólás volt a köztulajdon keresztül abban, hogy mi történik a gazdaságba.
[00:49:00]Tehát, hogy ez tehát, hogy lehet variálni, ugye az az úgynevezett szervezett kapitalizmus, ez egy két fokkal nagyobb demokratikus kontrollt biztosít.
[00:49:08]És szerintem már az is egy nagyon nagy kérdés, hogy efelé egyáltalán van-e visszaút, mert nagyon sokan gondolják egyébként, hogy nincs ilyen.
[00:49:17]Tehát a Buksin is amúgy egy pont a könyvben mondja, hogy ennek vége nincs többet szociáldemokráciáis nem is lesz.
[00:49:23][sóhajtás] Ugye Magyarországon vannak, akik ezt máshogy látják.
[00:49:25]Kis Viktor egyébként ugyanúgy látja.
[00:49:28]Hát az ébermárkáronnak például ugye van ez a koncepciója arról, hogy izé, hogy ellenheegemóniát kell építeni, mozgalmat, mit tudom én, és akkor azon keresztül a gondol intézményeket ö tehát, hogy erről szerintem van egy valid vita.
[00:49:42]Én én azt egy kicsit történelmileg fantáziátlanak gondolom őszintén, szóval amikor azt mondjuk, hogy az a fajta gazdaságszervezés, ami most van, ez így ez így örökké tart, mert semmi se tart örökké.
[00:49:54]Igen, hát erről beszéltem az utóbbiál, és tulajdonképpen az amú is, hogy a szociáldemokrácia a maga módján valóban a én úgy gondolom, a legjobb dolog, ami egy piaci kapitalizmusra történhet, mármint mondjuk a skandinávociáldemokráciára gondolva.
[00:50:08][horkantás] De valóban ennek már elfogytak az alapjai.
[00:50:11]A fogyasztással elfogytak, elfogytak egyébként pont a az információs társadalommal elfogytak azzal, hogy a politika olyan mértékben üresedett ki és vált, ugye 68-ról beszélünk, akkor vált unalmassá, lehet, hogy élhetővé, de unalmassá, hogy felcserélődött azzal, ahol ahol az állam már abba a pozícióba vonul vissza, amiről te beszéltél, és helyette marad egy spektakuláris politika, tényleg a a gesztusok politikája, amivel legfeljebb a a bukcsin által is leírt affinitáscsoportokat lehet elszórakoztatni, és akár egymás ellenúszí ilyen értelemben a politika már tényleg tiszta színűjáték.
[00:50:44]Mi is ez a divatos kifejezés most, hogy milyen milyen milyen filmszínál?
[00:50:48]Abszolút filmszínházzá vált a politika és így hogy miért ugye a kérdésedre visszatérve, hogy miért miért csináld.
[00:50:56]Én én nekem erről a két exameter jut eszembe.
[00:50:57]Ugye a végeredmény ugyanaz, de azért azért ne csapjuk be magunkat.
[00:51:02]József Attilott nem egy eldöntendő kérdést tett fel, hanem egy igenis komoly állásfoglalást.
[00:51:05]Bukcsin ugyanígy gondolja.
[00:51:10]Én nem mondom, hogy én ennyire optimista vagyok antropológiai értelemben, de de a kérdés valid.
[00:51:15]Tehát ha már akkor mi mi rizikónk van rá, hogy vagy mit veszthetünk csak a láncainkat, hogyha megpróbálunk egész másként viszonyulni ahhoz, ahogy a valóságunk kinéz.
[00:51:28]Rendben van.
[00:51:28]Hát akkor viszonyunk másképpen.
[00:51:32]Kérdésem akkor az lenne, és megint azt kérem, hogy kicsit lazuljatok el, és tehát eléggé lazák vagytok.
[00:51:36]rágyújt, rágyújthatok.
[00:51:39][nevetés] Tehát egy picit próbáljuk meg az egészet adaptálni a mai magyar társadalomra.
[00:51:47]Csupán azért, mert mert mégis csak van benne valami változás most valam hogy egy ilyen mozdulás, valami mozdult az egészben.
[00:51:55]Ott vannak ezek a Tiszaszigetek, ott van valami valami feszültség, valami társadalmi aktivitás nak legalább a az igénye vagy az álma.
[00:52:07]Hm.
[00:52:07]Merre lehetne ezt esetleg mozgatni, vagy láttok-e ebben egyáltalán potenciálisan valamiféle akár baloldali kibontakozási lehetőség?
[00:52:16]Lehetne benne potenciál, tehát pont az, hogy a Tiszaszigetekkel mint szerveződési formával kvázi választást lehetett nyerni.
[00:52:23]Ugye nem csak ezzel, inkább szerintem itt azzal lehetett, hogy a Fidesz egyszerűen elviselhetetlen volt, tehát egy borzalom, de azzal, hogy valahol az aluró szerveződés mítoszát dobták ebbe bele.
[00:52:34]És én beleláttam azért valamennyire így Tiszaszigetekbe, ahol tényleg lelkes emberek tényleg tulajdonképpen a bukcsini értelemben összegyűltek, megpróbálták megbeszélni a saját lokális problémáikat és ebből hozni valami országos szintet.
[00:52:47]Én úgy gondolom, hogy a a a mai politizálásban és a mai politikában, amit egy kicsit úgy jellemeztél te is, meg meg látjuk, hogy hogy működik, ez valójában csak egy eszköz volt, egy olyan lehetőség, amire alapozva akár mondom választást is lehetett nyerni.
[00:53:04]Az egyik eszköz, és azért már látszanak a jelei annak, hogy a tiszeszigeteket centralizálni, irányítás aláhelyezni.
[00:53:10]Jegyzem meg, nem vélet szerintem érdekes gondolkodás az, hogy a jobb oldal mennyire képes erre.
[00:53:18]hogy a szélső jobbnak is, a jobbiknak annak idején voltak hasonló kezdeményezései alulról most nem akarok jönni a Fidesz izé polgári köreivel, mint azok kamuk voltak meg a ameba a Gyurcsányéknak meg mit tudom én, ez hülyeség, de ott is volt egy ilyen meg a kor meg annak idején az MSMP-ben, amikor Reform MSZMP volt és éppen MSZPV alakult át és a helyi alapszervek ezeket eltörölték centralizáltan, ahogy a Lenin elftárs is szépen a szovjeteket bolsevizálta, és aztán Sztálin elvtárs meg még inkább úgy hogy gondolom ez fog történni a Tiszaszigetekkel is.
[00:53:49]Ez a fajta alulról jövő beleszólási igény, ami itt megteremtődött és megmutatkozott elég erőteljesen, ez a legnagyobb veszély a posztmodern politikára.
[00:54:02]Ezt kell valamilyen módon látszatszinten fenntartani, tehát lehetőleg tényleg valamilyen módon egy szervezeti formát, vagy egy vagy egy intézményes formát adni ennek a Tiszaszigetmozgalomnak, de a puszta hatalomtechnika eszközévé tenni, ha ez nem történik meg.
[00:54:18]Kicsit egy kicsit úgy nyilatkozol, mint egy tőké.
[00:54:21]Tehát aki aki azt mondol én most belehelyezkedem ebbe a szerbet.
[00:54:27]Én nem így gondolom.
[00:54:27]Tehát [nevetés] próbálok úgy érvelni, hogy mire van szüksége ennek a politikának.
[00:54:31]Én én ezt látom veszélynek.
[00:54:32]Igazából az egyetlen dolog, ami tehát leszámítva az, hogy tényleg eltűnt a Fidesz, vagy eltűnőben van a Fidesz, ami ami baromi jó.
[00:54:39]Meg amiről beszéltünk itt műsor előtt, hogyha egyetlen fát nem vágnak ki azért, mert ezt az új miniszter nem engedi, akkor legalább egyetlen fa megmarad.
[00:54:46]De hogy ez lehetett volna egy pozitív társadalmi elmozdulás, itt lehetett volna valami beszélni, amiről nagyon sokat beszélnek.
[00:54:54]Én kevés jelőt látom, hogy új rendszerváltás vagy rendszerváltás.
[00:54:59]Hát meglátjuk.
[00:54:59]Hát ugye az új miniszterelnök nyilatkozta ezt, vagy sőt a beszédében mondta talán május 9-én, hogy borzasztó veszély és a politikát rábízni, ráhagyni a politikusokra.
[00:55:14]Kérjétek rajtunk számon, hogyha rosszul viselkedünk.
[00:55:16]mondja teljesen igaza van egyébként.
[00:55:20]Na most én látok ebbe egyébként aggasztó meg pozitív tendenciákat is.
[00:55:22]Ugye egyfelől, ami szerintem aggasztó az, hogy a szemen láthatólag azért a közhangulat nem azért fordult a Fidesz ellen, mert a magyar társadalom kritikus tömegének elege lett volna az autokratikus hatalomgyakorlásból, tehát hogy ez 15-6 évig azért Vígan kiegyezett [torokköszörülés] ezzel a többség, hanem ugye azzal lett baja, hogy a gazdasági teljesítmény az utóbbi négy évben az egy atra volt, tehát hogy ugyanúgy megbüntetik most a globális gazdasági válságért az Orbánékat, olyan hogy 2010-ben a Gyurcsányékat megbüntették mintha 2008-at a Gyurcsány csinálta volna mindegy zárójel bezárva.
[00:56:06]Tehát, hogy ez szerintem aggasztó, hogy hogy nem hogy nem feltétlenül lett a, hogy akkor ezt a Buksin féle meg ilyen római nyelvezetet használjam.
[00:56:18]nem feltétlenül lett erényesebb a magyar társadalomnak a többsége, nem lett föltétlenül nagyobb a szabadságvágyó tömeg.
[00:56:25]Másik oldalon viszont az is igaz, hogy azért csak volt két miniszterel jelölt, akit a liberális nyilvánosságnak a nyomására a Magyar Péter visszavont, tehát hogy valamiféle responzivitás egyelőre van.
[00:56:43]És a Tisza szigetek azok én azt azért állítanám, hogy egyelőre még a jelenlegi formájukban ez valóban egy demokratikus impulzus, tehát hogy olyan típusú önszerveződése a magyar társadalomnak, amire azért nagyon régen nem volt példa, és ez mindenképpen biztató.
[00:56:57]Akkor miért miért kell feltétlenül passzívan nézni ezt?
[00:56:58]Tehát mondjuk baloldali embereknek vagy mozgalomnak, vagy vagy akárminek, önképzőkörnek vagy kávéházi társaságnak, [zihálás] mert tehát mert mozgá, mert mozgásban ez valami mozgás van, bizonyos szervezeti sejtek vannak, amíg ha akkor, tehát ha egy ha akkor állapot elképzelhetetlen, hogy ezekből a sejtekből, ezekből a szigetekből egy valódi kontrollszervezetet de ki háló szót hát mert hogy nincs olyan bal oldal ami [nevetés] ezt tehetni nem maga maguk a szigetek maguk a szigetek önmaguktól nem biztos, hogy baloldaliak lehet hogy olyanok is lesznek de egy hát még egy olyan 2005-ö illetve 1905-ös helyzet egy picit Oroszországban, tehát hogy ezek is ezek is mozognak és a hatalomnak pedig nincs kiépített pártszer szervezete még tehát tulajdonképpen ezekre tud támaszkodni.
[00:58:02]Nincs egy olyan bürokráciája még ami teljesen ezt ezt kézben tartja és fölszívja.
[00:58:08]De hatalom nem akar kép pár szeretem akar de nem is arról van szó, hogy ő akar csak én én tényleg azt nem látom.
[00:58:15]Tehát értem amit mondasz, mert a kérdés jó.
[00:58:17]Ugye ez egy kicsit a trockis centrizmus.
[00:58:19]Ott vannak a hatalmas szakszervezetek, nem tudnak mit kezdeni magukkal.
[00:58:23]Nem.
[00:58:23]Várjál, ez nem pejoratív.
[00:58:24]És akkor azt mondták a tróckisták, hogy a 30-as-40-es évekről beszélünk, hogy lépjünk be, és ott belülről alakítsuk át ezeket.
[00:58:33]Tényleg hassuk át őket, mint a mint a sajtót a nemes penész.
[00:58:35]Hát biztos benne meggyőződésem, hogy benne van egy csomó volt MSMP-s tag és marxista és mer azok tehát azt tapasztaltam régebben, hogy de akár a akik a DK-ban vonulgatnak, ez a réteg még politikailag borzasztóan öntudatos.
[00:58:54]Nem tudom miért.
[00:58:54]Tehát valahogy még ezt ezt hozza.
[00:58:56]Úgyhogy szerintem még ez a vonal is egy kicsit jelen lehet.
[00:59:01]egy kicsit én azért azt érzem, hogy hogy maga a bár párt nem nem nem rájuk építeném nem rájuk építen a dolgot, csak hogy valami mozgató, amit mondtál, hogy belépünk ide meg oda.
[00:59:15]Nem, én én azt érzem, hogy itt itt már erre nagyon oda van figyelve.
[00:59:17]Ugye mondom most már van is szó arról, hogy ezt majd assiszem a Radnai Márk alatt kell centralizálni ezt az egész történetet, tehát ki van jelölve az ember.
[00:59:26]Én nem hiszem, hogy a Tisza egy olyan jellegű pártot akar, mint a Fidesz, egy ilyen nagy polippártot.
[00:59:30]Ők maradnak ilyen kicsik, a polipság az az más módon folyik.
[00:59:34]És és úgy fognak jönni.
[00:59:37]Egyszer a a vonaton beszélgettem egy kiábrándult jobbikossal, aki így tényleg izé iszogatott és elsírta a bárát, hogy hogy történt az, amikor ők ők szervezték a Jobbikot helyileg hittek ebben az egészben, és elkezdték aztán egy darab idő után Budapestről elküldözgetni, mert mert hirtelen megjelentek a párt térképén, és jöttek Budapestre az ejtőernyő szedett jobbikosok, és végül kitúrtak mindenkit, és őket is beintegrálták ebbe az egészbe.
[01:00:04]Én azt hiszem, ez fog történni, ha lenne, de nincs olyan baloldali, nem is tudom, aktív agentúra, amelyik így bevihetné a tudatot, ahogy a tudatbevitelről beszéltünk ilyen régió bolsavik módon, akkor lehet, hogy ezt így lehetne működtetni.
[01:00:20]önmaguktól ezek a szigetek nem fognak baloldalivá válni, ettől még lehetnek baloldali követeléseik, hiszen a követeléseik nagy része a saját életükről szól, saját életükkel kapcsolészen addig ugye amíg mondjuk nem azzal jönnek.
[01:00:33]Bár ez is ugye a a brit munkáspártnak voltak erő eltérő elképzelései, hogyha mondjuk azt [torokköszörülés] mondják, hogy de viszont nem akarunk migránsokat látni.
[01:00:42]Na most akkor mi van?
[01:00:42]Ez egy baromi nehéz kérdés például, mert ugye a Tisza nagyjából azért ezt nyomja.
[01:00:46]A Fidesz is ezt nyomta.
[01:00:49]Ez nem egy baloldali követelés, de nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez a helyi lokális követeléseknek megfelel.
[01:00:55]Mi a francot kezdünk ezzel?
[01:00:57]De nem arra, nem arra kéne a baloldal egy baloldali magnak figyelnie most, hogy ne h ők nem, hogy ők mit követelnek.
[01:01:03]Tehát nem kívülről viszem be az észt, hanem az alapján, amit követelnek.
[01:01:11]Én is egy kicsit átalakítom, hogy mi ma, mi ma az igé, mi ma a realitás, mi ma az irány, mire lehet ráépülni, mit lehet vinni előre, mi ebben a progresszív és nem feltétlenül egy bukcsin elmélet, hogy a saját elmé ki az a baloldali mag megint csak azt tudom kérdezni.
[01:01:29]Igen.
[01:01:29]Tehát, hogy mi mi az, hogy baloldal mi az, hogy baloldalam mai Magyarországon?
[01:01:32]Hát itt vagyunk hárman például, és a következő adásban megint itt lesz két vendég, és hogyha az egészet összeadom, már van 20 vagy 100.
[01:01:38]És mindenki fölteszi ezt a kérdést, hogy de hát hol a magyar baloldal?
[01:01:44]Akkor megint a trockistákkal jövök.
[01:01:45]Annak idején volt ez a mondása, hogy egy trckista tróckista, két trocckista szervezet, három trocista párt, négy trockista internationál, öt trckista pedig végleges szakítás szakadás.
[01:01:54]Igen.
[01:01:54][nevetés] Jó, hát akkor ebben maradhatunk egyelőre és köszönöm, hogy eljöttetek.
[01:02:00]Köszönjük szépen.