Hack Péter: Nem biztos, hogy jó más logó alatt azt csinálni, mint a Fidesz

[00:00:00]Hiába telt le a kormányfő által adott határidő, mégis hivatalban vannak a bukott állampárt kinevezettjei.

[00:00:03]Többek közt Csúlyok Tamás vagy a többi állami hivatalvezető.

[00:00:08]De hogyan válthatóak leállami megoldásokkal?

[00:00:10]Ezekről fogom kérdezni a következő fél órában Hak Péter egyetemi tanárt.

[00:00:15]Árpási Bence vagyok.

[00:00:17]Ez a törésvonal.

[00:00:17]Tartsanak velünk.

[00:00:20]A kérdés az, hogy az elnöki intézmény érdemes-e feláldozni azért, hogy Sullyok Tamástól megváljon a mostani kormánytöbbség.

[00:00:29]Nincs kormányprogram, nincsen világos kormányzati dokumentum, amit elő tudnánk venni, és azt tudnánk mondani, hogy oké, akkor itt van a népsor.

[00:00:38]Tehát egyszer még azt se tudjuk, hogy kiket kellene eltávolítani.

[00:00:40]Abból is érdemes tanulni, hogy azt az utat, amit a Fidesz csinált, azt más logó alatt nem biztos, hogy jó folytatni.

[00:00:51]Ön szerint is távoznia kell a hivatalából Sőak Tamásnak?

[00:00:57]Szerintem nem feltétlenül, és úgy biztos, hogy nem, hogy a miniszterelnök felszólítja, mert ez egy nagyon nagyon rossz precedens.

[00:01:03]És ugye abban a pillanatban, hogyha ez gyakorlattá válik, akkor a köztársasági elnöki pozíció az az egy szintre kerül egy helyettes államtitkári pozícióval, akit ha újabb kormányváltás lesz, az újabb köztársasági elnököt ugyanígy el lehet küldeni.

[00:01:21]Tehát én azt gondolom, hogy az igazi kérdés nem az, hogy Sulyok Tamás jó elnök volt-e vagy sem.

[00:01:27]A kérdés az, hogy az elnöki intézmény érdemes-e feláldozni azért, hogy Sullyok Tamástól megváljon a mostani kormánytöbbség.

[00:01:39]Csak itt két kérdés keveredik, én úgy érzékelem.

[00:01:41]Az egyik, hogy ugye a kormányfő elmondása szerint ezek az előző rendszer tartóoszlopai voltak ezek a állami tisztségviselők.

[00:01:48]Itt súlyok Tamás is, illetve a GVH, az NMHh Alkotmánybíróság satöbbi kinevezett embere.

[00:01:56]És itt két kérdés keveredik, hogy velük mi legyen, hogy tényleg az előző rendszer tartóoszlopai voltak-e, illetve hogy az alkalmatlanság és az elmozdíthatóság határa az hol található meg?

[00:02:10]Ugye az elnök az elnök esetében az alkalmatlanság és elmozdíthatóság szabályait 90 óta változatlanul szabályozza a törvény.

[00:02:17]Tehát a 90-től vagy 89.

[00:02:20]október 23-tól 2012 január 1jéig hatályban lévő alkotmány, és az alaptörvény is ugyanúgy szabályozza.

[00:02:29]Tehát törvényben meghatározott okai vannak annak, hogy a köztársasági elnököt el el lehessen mozdítani.

[00:02:35]Most én szeretném hangsúlyozni, hogy szerintem a köztársasági elnök és néhány más közjogi tisztségviselő helyzetében különbség van.

[00:02:45]Vannak olyan elmozdítandónak tartott személyek vagy pozíciók, Kória elnöke, Országos Bírósági Hivvatal elnöke, ahol szerintem vannak közjogi és jogállami érvek arra, hogy el kellene őket mozdítani.

[00:03:01]Nekik már egyébként 2023-ban le kellett volna mondani, amikor még a Fidesz többség elfogadott egy olyan törvényt az Európai Bizottság javaslatára vagy követelésére, ami ezen pozíciókba beválasztásnak a szabályait módosította.

[00:03:19]Ugye a jelenlegi kóriai elnököt és OBH elnököt úgy választották meg, hogy a köztársasági elnök, aki szerintem akkor talán Áder János volt, javasolta őket.

[00:03:29]Senki nem tudta, hogy miért pont őket, hogy találták ki.

[00:03:31]Azt hiszem, hogy Varga Zsé András talán már Novák Kataliné javasolta, és az Országgyűlés kétharmados többséggel megválasztotta.

[00:03:41]Most ez nem biztosítja azt, hogy olyan személy kerüljön a kuri elnöki vagy az OBH elnöki pozícióba, aki bírja a szakmai közvélemény támogatását.

[00:03:52]Ugye a 2023-as törvény azt írta elő, hogy a köztársasági elnöknek pályázatot kell kiírni.

[00:04:00]A jelentkezőkről, az országos bírói tanácsnak, a bírók által választott önkormányzati szertek véleményt kell mondani.

[00:04:07]És az elnök csak olyan személyt jelölhet, akit az Országos Bírói Tanács támogat.

[00:04:11]Ugye Varga Zsé András esetében ez a támogatás annak idején nem volt meg.

[00:04:16]Tehát az egyfajta ügy, és én azt gondolom, hogy ott lehet felhozni közjogi indokokat, hogy a megválasztásuk az a kétharmados többséggel való visszaélésen keresztül történt.

[00:04:29]Súlyogok Tamásnál ilyen nem volt, hiszen egyfelől egyszerű többséggel is meg lehet választani a köztársasági elnököt, hiszen az elődjei közül eddig egyedül Gönc Árpád első megválasztásánál volt az, hogy az ellenzék is támogatta az elnök megválasztását.

[00:04:52]Ugye a Göncerpárd újraválasztásánál már volt ellenjelölt MDL Ferenc személyében.

[00:04:58]Amikor ML Ferencet 2000-ben megválasztották, volt a a baloldali ellenzéknek ellenjelöltje.

[00:05:03]Ugye Sólyom nagyon speciális eset volt.

[00:05:06]Ő praktikusan az ellenzék szavazatával lett köztársasági elnök néhány diszidens kormánypárti képviselő támogatásával.

[00:05:16]Utána ugye Smid Pál megválasztásánál is volt ellenjelölt, Háder János megválasztásánál is, az újraválasztásánál is volt ellenjelölt.

[00:05:26]Novák Katalinnál is emlékezetem szerint volt.

[00:05:29]Súlyoknál nem volt ellen jelölt ennyiben más.

[00:05:31]De tehát Súlyok Tamást azon szabályok alapján választották meg, amely szabályok alapján az összes előzőt, és azon szabályok alapján lehet elmozdítani.

[00:05:42]Most lehet a jövőre nézve olyan szabályokat elfogadni, hogy még további alkalmatlansági kér kritériumokat is beiktatunk, tehát hogy a többség nem elégedett az elnök szavazatával, de ez azt jelenti, hogy megszűnik a köztársasági elnöki intézmény abban a formájában, ami előtte volt.

[00:06:00]A a a másik nagy problémám az egész leváltási hullámmal, hogy sem a választási programban, sem azóta eltelt időben nem tudjuk arra a kérdésre a választ, hogyha leváltják ezeket a személyeket, milyen szabályok szerint fognak újakat választani.

[00:06:18]Tehát ha ugyanúgy kétharmados többséggel választják meg ezeket a személyeket, aki az előzőket, az jogilag nem alátámasztható, hogy ez a kétharmad jogilag minőségileg más.

[00:06:30]Van egy politikai diskurzus, egy politikai értelmezése a helyzetnek, de jogi értelemben kéth3 és k3ad között nincsen különbség.

[00:06:41]Tehát nincsen olyan, hogy van kéthad és van még kéthadabb, ami többre jogosít fel.

[00:06:47]Az egész probléma egyébként visszanyúlik a 90-es alkotmányreformhoz, amikor is azt az elképzelést fogalmazták meg az akkori alkotmányozók, amiben én is benne voltam, tehát én is benne voltam, hogy a kétharmados többség az nagyon kivételesen fog előállni.

[00:07:05]Tehát normál demokráciákban egyébként tényleg, tehát hogy ez nagyon-nagyon kivételes, sőt nem is nagyon emlékszünk rá, hogy a második világháború óta euró na fejlett európai demokráciákban bárhol lett volna kétharmados többsége a kormánynak, az arányos választási rendszere szinte lehetetlenné teszi.

[00:07:25]Ezzel szemben ugye Magyarországon abba arra számítottunk, hogy kétharmad az nagyon rendkívüli lesz.

[00:07:32]Ugye 94-ben mégis meglepetésre létrejött kéthad, de nem a választás eredményeként, hiszen az MSZP nem nyert kétadot 94-ben, hanem a választás utáni koalíciós megállapodással, ami egyébként a parlamentáris demokrácia logikájával ellentétes volt, mert akinek többsége van, az kormányoz, és nem koalíciót alkot.

[00:07:54]De ennek is megvoltak a történelmi és politikai okai.

[00:07:56]És utána ugye 98226 a kormánynak mindig éppen, hogy többsége volt, vagy stabil többsége volt, de a kétharmadnak közelében sem volt.

[00:08:08]És így az az elképzelés, hogy a kétharmad az védelmet nyújt azoknak a pozícióknak, amelyeket a kormányzati hatáskörből ki kell vonni.

[00:08:19]Ez működött egészen 2010-ig.

[00:08:23]Ugye a 2010-ben még a régi választási rendszerrel a Fidesz kétharmadot nyert, és nem azt a nem ahhoz a gyakorlathoz tért vissza, amit az MSZP és az SZDS94-be tett, hogy önmérsékletet gyakorol, hogy hogy nem nem választ meg úgy alkotmánybírókat, hogy az ellenzék támogatása nincs mögötte, hanem rögtön megválasztotta megváltoztatta az alkotmánybíróválasztás szabályait.

[00:08:48]zárójel.

[00:08:48]Szerintem az alkotmány bírói pozíció is közjogi értelemben kérdéses, hogy ő hogy lehet-e azokat a bírókat, akiket ebben a rendszerben választottak meg, független és pártatlan bírónak tartani, de én azt gondolom, hogy amikor Súlyog Tamás szimbolikus szereplőként el akarják mozdítani, azzal tulajdonképpen a jogos elmozdítások hitelességére árnyékot vetítenek, mert mert az lesz az érv, hogy Súlyok Tamásnak egytal szemben jogi kifogások nem hozhatók fel, alkotmányos, közjogi, jogállami kifogások, tusztán politikai kifogások hozhatók fel.

[00:09:26]És kétségtelen, hogy ezeknek nyilván van olyan, amiben sokan egyetértenek, van amiben nem, de azt abban a pillanatban, ha a köztársasági elnök részévé válik a politikai vitáknak, abban a pillanatban az új köztársasági elnök is ki lesz szolgáltatva az éppen aktuális többség akaratának.

[00:09:46]És a eredetileg az elnöki pozíció az inkább a a monarchákhoz hasonlít a parlamentáris demokráciában, aki kívül van a politikán.

[00:09:56]Tehát napi szinten nem foglal állást arról, hogy ebben ezen a héten ki mit mondott a a Szőllőutcai ügyben, mert ugye ezen a héten is vannak fejlemények, vagy ki mit mondott a a aranykonvolvoyügyben.

[00:10:12]Ez nagyon szerencsétlen lenne, ha az lenne az elvárás a köztársasági elnöktől, hogy napi szinten reagáljon politikai eseményekre.

[00:10:22]azzal együtt, hogy hogy nyilván vannak olyan pillanatok, amikor lehet vitatni, hogy helyes-e, ha a köztársasági elnök megszólal, vagy nem.

[00:10:31]Csak itt emlékeztetek arra, hogy Gönc Árpád, akit szerintem a választók többsége nagyon-nagyon jó köztársasági elnöknek tart, kivéve a jobboldaliak, akiknek nagyon rossz véleménye volt rajta, ő se szólalt meg 94 és 98 között olyan kérdésekben, amikről nagy vita volt mondjuk a bokros csomagvég.

[00:10:49]Igen.

[00:10:49]Ugye hát ugye a miniszterelnök folyton ezt rólja fel neki, hogy nem szólal meg az általa priorizált ügyebbe.

[00:10:55]Itt ha jól értem önt és itt most itt a történelmi előzményeket is belevéve itt egymásra pakolódtak olyan problémák, amelyeket önök nyilván 90-ben nem láthattak előre.

[00:11:08]Előrehaladt az idő.

[00:11:08]És most itt ezeket a problémá ez egy probléma halmazzá vált lényegében ez a dolog.

[00:11:13]És most így egyszerre kellene valahogy megoldani.

[00:11:18]Így van.

[00:11:18]Így van.

[00:11:18]És az a az a probléma, hogy azt gondolom, hogy ezeket teháty nagyon szerencsétlen a a helyzet.

[00:11:25]Ugyanis a a politikai dinamizmus az a konfrontáció irányába viszi mind a két oldalt.

[00:11:32]Most ebben nem megyek bele, hosszan tudnék erről beszélni, hogy a választási rendszer az két pártrendszer felé tolja a politikai berendezkedésünket.

[00:11:41]Tehát a többségi választási rendszer, ahol a választás eredménye az egyéni körzetekbe dől el, és nem a listákon.

[00:11:49]A listák azok csak enyihítik az egyéni körzet aránytalanságát.

[00:11:55]Ugye ha tiszta egyéni körzet len lett volna, akkor a Tisza 90% fölötti többsége elrendelkezne a parlamentben az egyéni képviselői helyek alapján.

[00:12:07]De ezt valamennyire enyhítette ezt a ezt a torzítást a listás eredmény, de gyakorlatilag azt láttuk, hogy ebben a 2011 óta bevezetett választási rendszerben négy választásból négyszer kétados többség jött létre.

[00:12:29]amiből matematikailag arra lehet számítani, hogy valószínűleg ha nem változik a választási rendszer, akkor 2030-ban is nagy valószínűséggel, vagy a mostani koalíció szerez kétharmadot, ahogy a Fidesz többször egymás után tudott kétharmadot szerezni, vagy az ellenzék szerez kétharmadot.

[00:12:45]Na most ugye abban a pillanatban, ahol a két karmad az tulajdonképpen a főszabály, abban a pillanatban az alaptörvényben és az egész alkotmányos gondolkodásunkban az a tétel, hogy a kétad védi meg az aktuális politikai hatalomtól a vagy a aktuális politikai érdektől az intézményeket.

[00:13:08]E megdőlt.

[00:13:08]Tehát a kétharmad nem jelent védelmet sem az alaptörvénynek, sem a független intézményeknek nem jelent védelmet a kétharad.

[00:13:17]Itt csak az önmérséklet jelentene védelmet.

[00:13:22]Szerintem a Tisza előnyösebb helyzetben lenne, ha terítené a lapjait, és azt mondaná, hogy leváltjuk ezeket az embereket.

[00:13:31]Én most nem pontosan tudom, hogy kiket is akarnak leváltani.

[00:13:35]Ugye bocsáss ksztaválok ugye Sulyok Tamást említette plusz ugye az állami intézményeknek a vezetőit.

[00:13:41]Itt kezdődik a sora az Alkotmánybíróság elnökével, Kúria elnökével, legfőbb ügyésszel, GVH, NMHh OBT vagy OBH elnökkel.

[00:13:52]Igen.

[00:13:52]De ugye többféle nyilatkozat van.

[00:13:54]Van ahol megjelenik, hogy a teljes alkotmánybíróság.

[00:13:56]Megjegyzem, az Alkotmánybíróság elnökének az eltávolításával az égvilágon semmilyen érdemi változás nem lenne az Alkotmánybíróság működésében.

[00:14:04]Ott van, marad még utána 14 tag, akiket ugyanúgy csak a Fidesz támogatásával, kivéve talán egy bírónőt, akit akit a Jobbik is támogatott annak idején, de a de a a aánybíróság problémáját az elnök elmozdítása az égvilágon semmilyen módon nem oldja meg.

[00:14:27]De például Helsinki bizottság már több mint 30 nevet sorolt fel egy dokumentumba, akiket szerinte el kellene távolítani.

[00:14:33]Tehát nem teljesen világos, nincs kormányprogram, nincsen világos kormányzati dokumentum, amit elő tudnánk venni, és azt tudnánk mondani, hogy oké, akkor itt van a népsor.

[00:14:43]Tehát egyszer még azt se tudjuk, hogy kiket kellene eltávolítani.

[00:14:47]Azt se tudjuk, hogy miért.

[00:14:49]tulajdonképpen azt leszámítva, hogy a kormány mögött lévő 54%-os többség jelentős része, vagy a Facebookon szavazók nagy része úgy ítéli meg, hogy ők alkalmatlanok és el kell küldeni őket, miközben vannak közöttük, akik közjogilag is támadhatók, vannak, akik csak politikailag.

[00:15:07]És a legfontosabb kérdés, amire nincs válasz, hogy hogyan történik az ő pótlásuk.

[00:15:17]Ha most bekerülne egy olyan szöveg, amiben az van, hogy oké, ezeket az embereket eltávolítjuk, de ezen túl négy-5ötöddel vagy öt hatoddal, vagy 90%-os szabadataránnyal töltjük be mindezeket a pozíciókat, akkor történik egy érdemi rendszerváltás.

[00:15:34]Egyébként csak a személyzetet cserélik ki, és azok, akik eddig Fidesz bábok voltak, azok helyére Tiszabábok kerülnek.

[00:15:42]Tehát ez nem lesz még rendszerváltás.

[00:15:45]Ez csak azt jelenti, hogy olyan személyek kerülnek a független pozíciókba, akik a mostani kormánypártok bizalmát élvezik, szembe azokkal, akik az előző kormánypárt bizalmát élvezték.

[00:15:56]Ez a rendszeren nem változtat.

[00:15:59]Tehát rendszerváltás és ez az, amit ugye látom a kommentekben is mindig visszajött, hogy hát a Tisza azt ígérte, hogy rendszerváltás lesz, benne van a programjában, de a rendszerváltás az mit jelent?

[00:16:10]máshogy fogják megválasztani a köztársasági elnököt, mint eddig.

[00:16:15]Az új köztársasági elnököt, a Fidesz, a Miha Hazánk és a KDNP frakció konsenzusát megszerezve fogják megválasztani.

[00:16:25]Olyan elnököt választanak, akit az ellenzék is támogat.

[00:16:29]Akkor soha nem lesz elnök.

[00:16:30]Hát ez a ugye ez akkor soha nem lesz elnök, akkor csak a kormánypártok választanak.

[00:16:35]Akkor a a mostani kormánypártok bizalmából megválasztott köztársasági elnök mennyiben fog más közjogi minőséget képviselni, mint az előző kormánypártok által megválászolt elnök?

[00:16:47]És ugye az elnöki mandátum, és erre ugye Fodor Gábor gyakran felhívja a figyelmét, hogy szándékosan nyúlt túl 90-be a a parlamenti cikluson.

[00:16:54]Lehet olyan rendszert is létrehozni, hogy az elnök az kormányzati szereplő, és akkor az elnököt, az elnöki pozíciót mindig a kormánytöbbség adja, és ha változik a kormánytöbbség, akkor az elnök is változik.

[00:17:10]De ez az, amire azt mondtam, hogy ebben az esetben az elnök pozíciója az a helyettes államtitkári vagy miniszteri pozícióval kerül egy szintre.

[00:17:20]Most, hogy hallgatom önt így eltűnődöm azon, hogy egyáltalán létezik-e olyan, hogy jó megoldás, mert ott van az, bocsásson meg, mert ott, mert ott van az, hogy nagyon erős a bizalmatlanság ezekkel a szereplőkkel szemben.

[00:17:30]És most itt mindenkit egy kalap alá veszek.

[00:17:32]Ezek az emberek kétségtelenül az utóbbi 16 évben lényegében a Fidesz érdekeit képviselték, és nem a nem a társadalmét.

[00:17:41]Tehát melyik alkotmányosan melyik a legnagyobb veszély, hogyha ezek az emberek valóban elkezdik a Fidesz utóvét vagy a bukott állampárt utóvét harcát vívni, vagy pedig az, hogyha be több bekövetkezik az az önáltal említett precedens, hogy akkor elmozdítják őket, de de akkor bárki elmozdíthatóvá válik.

[00:18:02]Így így van.

[00:18:02]És ugye ezért a arra a kérdés, hogy létezik-e jó megoldás.

[00:18:05]Én azt gondolom, hogy léteznek jó minták, megoldási lehetőségek.

[00:18:09]Tulajdonképpen például a Kória elnökénél és az Országos Bírósági Hivatal elnökénél az a megoldás, hogy a döntéshozatali folyamatba a bírói önkormányzatot bevonják.

[00:18:25]Ilyen megoldás lehet a legfőbb ügyészi pozíciónál is, hogy nem csak a parlamenti többség, nem csak a köztársasági elnök, szubjektív, nem indokolt, már tehát úgy mondom, indokolási kötelezettséghez nem kötött indítványa.

[00:18:39]ö van az egyik oldalon és a kormány kétharmados többsége a másik oldalon, mert újra mondom, ha most leváltják Sullyog Tamást és a helyére tesznek egy olyan szereplőt, aki a Tiszapárt bizalmából van, és aki azt fogja legfőbb ügyésznek jelölni, akit a Tiszapárt alkalmasnak tart, akkor a Tiszapártnak lesz egy legfőbb ügyésze.

[00:19:02]Attól az ügyészség nem lesz függetlenebb, mint az előző ügyészség volt.

[00:19:05]Csak akkor garantálható a függetlenség, ha a jelölés és a választás folyamatába be van iktatva a parlamenti erőviszonyokon kívüli.

[00:19:15]Tehát az egyik lehetőség, hogy konszenzuskényszer.

[00:19:17]Ugye 1990-től 2011-ig az alkotmánybíró jelölés folyamata végig úgy zajlott, hogy az ellenzéknek többsége volt a jelölőbizottságba, a kormánypártoknak pedig többsége a szavazásnál.

[00:19:35]Tehát még a 94 és a 98 közötti periódisban, és amikor viszonylag sok alkotmánybírót választottak, hiába volt 72 vagy 74%-os többsége a az MSZPSDSz koalíciónak.

[00:19:50]Az ellenzék támogatása, a 26%-os ellenzék támogatása nélkül nem tudott senkit megválasztani, mert nem tudtak a jelölésbe tovább lépni.

[00:19:59]megle megtehette volna az akkori kétharmad, hogy átírja a választás szabályait és azt mondja, hogy ezen túl azok lesznek alkotmánybírók, akik nekünk tetszenek és minden 10-ből egyet adunk az ellenzéknek, vagy egyet se, mert ugye a Fidesz gyakorlatilag hát talán egy egy felet adott az ellenzéknek, de vagy olyant, akit akit az ellenzék egy része is támogatni tudott, de semmilyen konszenzus nem volt a jelenlegi alkotmánybírók megválasztásában.

[00:20:28]Tehát be lehet vezetni ilyen szabályokat, csak azt már le kellett volna tenni az asztalra, már a választási programban jó lett volna beletenni, hogy mi úgy biztosítjuk a legfőbb ügyész függetlenségét, ha függetlennek akarják.

[00:20:40]Nekem a szakmai véleményem az, hogy szerintem a legfőbb ügyésznek nem kellene függetlennek lenni, mert a legfőbb valakinek az igazságszolgáltatásért felelősnek kell lennie.

[00:20:49]Tehát látjuk azt akár az aranykonvolóy ügyében, hogy egyszerűen nem világos, hogy ki miért felelős.

[00:20:56]A kormánynak gyakorlatilag csak a NAVRA, a rendőrségre van hatása.

[00:20:59]Az a büntető eljárásoknak az a szakasza, amikor még nincs gyanúsított.

[00:21:04]Amikor már van gyanúsított, akkor a törvény értelmében az ügyészség irányítja, amely ügyészség senkinek semmilyen formában nem felelős azért, amit tesz.

[00:21:12]Tehát én a én a kormánynak felelős ügyészséget jobbnak tartanám.

[00:21:21]Akkor a kormánynak felelős ügyészség például büntető ügyekben a kormány, illetve a büntető hatalom álláspontját is tudnák képviselni.

[00:21:29]Ugye ma tipikus a magyar kommunikációban, hogy csak a védők szólalnak meg, hogy a bírókat helyesen a törvény kizárja a megszólalásból.

[00:21:37]Az ügyészek valamiért elegánsan távol maradnak, tehát nagyon-nagyon ritkán szólalnak meg ügyekbe akkor, amikor nagyon súlyos támadás éri az ügyészséget.

[00:21:46]De nem napi gyakorlat, hogy az ügyészség a saját álláspontját képviseli, és a közvéleménynek is elmagyarázza, hogy mit miért képvisel.

[00:21:55]Ha nézzék meg az amerikai híradókat, szinte minden helyi csatornán, minden második nap van egy olyan hírblokk, ahol a kerületi ügyész nagyobb horderei ügyekbe elmagyarázza, hogy mi történt, mit fog tenni az ügyészség, miért fog halálbüntetést indítványozni, vagy miért nem fog halálbüntetést indítványozni.

[00:22:14]Tehát nem bízza rá a Facebook kommentekre, hogy ítéletet hozzanak és kialakítsák az álláspontjukat, hanem ő maga a közösség nevében, a közvárlóként, ahogy a neve is benne van, a közösséget maga mögött tudva, érvel a a terhelttel szembeni álláspontba, és nem csak a védelem szólal meg, ahogy a mi a mi kommunikációs mezőnkben.

[00:22:38]Ugye most június 16-án délelőtt beszélgetünk.

[00:22:44]Május 31-ig adott határidőt a kormány fő arra, hogy az államfő és ezek a független intézmények vezetői távozzanak.

[00:22:50]Most június 16-án délelőtt vagyunk, még nem nyújtották be ebben a pillanatban ezt a törvényjavaslatot.

[00:22:58]Mi lehet ennek önzer szerint ennek a késlekedésnek az oka?

[00:23:00]Mert itint van egy kéthetes időintervallum most jelen pillanatban, amit nem tudok megmagyarázni semmivel sem, mert mert mert az lett volna valahogy nekem a logikus, hogy 31-ével nem távoznak, oké, mástnapár ott a törvénycsomag.

[00:23:14]Ez most valamiért nincsen nincsen.

[00:23:18]Igen.

[00:23:18]Nekem is ez volt a logikus.

[00:23:18]És ugye különösen április 12-e után, amikor a miniszterelnök bejelentette, vagy akkor még miniszterelnök, tehát a győztes párt vezetője bejelentette, hogy elmozdítja ezeket a személyeket, és én az én is azt hittem, hogy van egy két törvényjavaslat, amit valóban június 1jén benyújt a kormány az Országgyűlésnek.

[00:23:40]A helyzet azért van azért nem egyszerű, mert ugyan kétségtelen, hogy a kéthad az egy nagyon erős felhatalmazás.

[00:23:48]a kétharmadny mandátum és tulajdonképpen a magyar alkotmányos rendben kétharmaddal bármit meg lehet csinálni.

[00:23:58]Vissza lehet vezetni, állítani a királyság intézményét.

[00:24:03]A parlamentet ketté lehet osztani, és az egyik felét ki lehet nevezni szenátusnak, a másik felét képviselőháznak.

[00:24:12]egy szintű bírósági rendszert lehet, mindent meg lehet csinálni kétharmad bíróság birtokában, mert a papír mindent elbír és a képviselők megszavazzák gyakorlat szerint.

[00:24:21]De ugyanakkor azért látni kell, hogy van egy korlát, van egy erős korlátja, pontosabban kettő is.

[00:24:25]Az egyik a az alaptörvényben is benne lévő jogállamisági kritérium.

[00:24:30]Tehát az már egy keretrendszert meghatároz.

[00:24:33]A jogállam kereteit átlépve nem lehet megoldást találni.

[00:24:41]Ugye gyakran idézik sokan az Alkotmánybíróság 92-es döntését, amely azt mondta ki, hogy jogállam ellenében nem lehet jogállamot építeni.

[00:24:49]És ez igaz, mert mert ha jogállamon kívüli eszközöket választanak, akkor ugyanolyan visszaélés történik a kétharmaddal, mint ami ellen fel fogna fel akarnak lépni.

[00:25:06]És ugye itt felmerül a kérdés, hogy lehet-e romlott fának egészséges gyümölcse, tehát a jogállammal ellentétes intézmények jönnek létre, akkor azoknak a legitimáció megkérőhető.

[00:25:16]A másik nagyon-nagyon komoly tényező, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak és az Európa tanácsnak is.

[00:25:22]Ugye így ami Magyarországon történik, az nem marad az ország határai között.

[00:25:28]Láttuk, hogy a jogállamisági kritériumokat az Európai Bizottság komolyan veszi.

[00:25:33]Ha tényleg komoly veszély nem csak arról szól, hogy a szuverenista politika vagy a jobboldaliak ellen fellépés eszköze ez, akkor akkor az új kormánytól is számonkéri.

[00:25:45]Nem, valószínűleg nem ugyanolyan szigorral, mint az előzőnel szemben, de például az Európai Bíróságnak több döntése is van, amelyik a amelyik a független pozíciók megszüntetésének vagy lerövidítésének a lehetőségét az Európai jogba, Európai Unió jogába ütközőnek minősíti.

[00:26:10]Ugye ezen döntések között vannak Magyarországot érintő döntések.

[00:26:17]Így például a az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése annak idején, tehát Jóri András eltávolítása ügyében kimondta az Európai Bíróság, hogy az az uniós joggal ellentétes volt.

[00:26:27]A annak idején a bírói kar lefejezése, amikor a nyugdíjkorhatárt 70-ről 60 62 évre szállították le, illetőleg a a lengyeleknél ugyanez történt, hogy a a legfelsőbb bíróságot úgy akarta a jobb oldal semlegesíteni, hogy a nyugdíjkorhatárt lejjebb vitte.

[00:26:50]Most ugye elvileg itt is lehetett volna egy ilyen ötlet, hogy a mondjuk a köztársasági elnöknél azt mondják, hogy a köztársasági elnök a feladatát 70 éves koráig töltheti be.

[00:27:04]Suyog Tamás márciusba töltötte be.

[00:27:04]Hát érdemei elismerése mellett megszűnik a mandátum.

[00:27:11]meddig alkotmánybíróságnál ugyanezt meg lehetne tenni, ha nem lenne ez az Európai Bírósági döntés, amely azt mondja, hogy így ilyen módon nem lehet pozíciókat megszüntetni.

[00:27:22]Tehát tehát valószínűleg az okoz nagy gondot, és ez tényleg ez egy nagyon komoly kihívás.

[00:27:28]Tehát a Zamesnyik Péter az egyszer egy tév beszélgetésben azt mondta, hogy ezt egy óra alatt egy joghallgató meg tudja írni, hogy hogyan váltsák le kétharmad birtokába.

[00:27:41]ebben igaza van, de olyat, ami utána megáll a velencei bizottság előtt is, amelynek ugye nem kötelező a véleménye, de a minden eur minden jogállamasági jelentésben hivatkoznak a velencei bizottságban, megáll az Európai Bizottság előtt, mert ugye az Európai Bizottságnak is van külön intézményrendszere, ami a jogállamisági garanciákat ellenőrzi, és megáll az Európai Bíróság előtt.

[00:28:04]Tehát ezt ezt a megoldást szerintem nem könnyű megtalálni.

[00:28:09]És ez indokolhatja a csúszást.

[00:28:12]Ez indokolhatja a csúszást.

[00:28:12]És valószínűleg az, hogy Tiszapárton, illetve a kormányzaton belül is ugye van egy vita.

[00:28:19]Nyilván vannak a a forradalmi lendületben lévő képviselők és miniszterek, államtitkárok, akik azt mondják, hogy ne törődjünk itt az apróságokkal.

[00:28:30]mögöttünk áll a nemzet, ami ugye nem teljesen igaz, mert az 54% áll mögöttük, és hogy erre kaptunk felhatalmazást.

[00:28:39]És vannak, akik azt mondják, hogy vigyázunk, hogy nehogy több problémát okozzunk, mint aminek a megoldására törekszünk.

[00:28:45]Egy utolsó kérdésem lenne, hogyha benyújtják majd a törvényjavaslatot, mi az, amire mondjuk akár egy laikusnak, egy állampolgárnak érdemes lesz majd odafigyelni, vagy mit kell ahhoz nézni, hogy az teljes mértékben 100%-osan kiállja-e a jogállamiság próbáját avagy sem?

[00:29:05]Ugye a jogállamiság kritérium, ami az alaptörvényben is benne is van, van és az Európai Uniós tagságnak is feltétele, ugye azt eredményezi, hogy a tetszik, nem tetszik, itt jogászkodni kell.

[00:29:15]Ugye sok szintén megjelenik a kommentekben nem jogászkodni kell, hanem végre kell hajtani, de nem jogászkodni a forradalomba kell, amikor amikor lelövik azokat, akik útba állnak.

[00:29:24]távol legyen-e ilyen?

[00:29:26]És a Magyarország történelmének nagy szerencséje, hogy az utóbbi 36 évben vérontás nélkül történt minden politikai változás.

[00:29:34]De ha jogállamot akarunk építeni, akkor olyan megoldásokat kell találni, amely a az Európai Unión belül is elfogadható.

[00:29:43]Ugye az Európai Unió azért érzékeny erre, mert kétségtelen, hogy az Unió, a bizottság is, az Európai Parlament is nagy örömmel és szimpátiával fogadja a jelenlegi kormányzatot, de ugyanakkor óvatosak, mert ha születik egy precedens, akkor az más országban is precedensé válhat, és ezt nem feltétlenül akarják az Európai Fórumok.

[00:30:07]És azt kell mondanom, hogy tulajdonképpen azért a a Tiszapárt többségének is érdemes azt végiggondolni, hogy ugye a Fidesz azt mondta, hogy mindent megtehetünk a kétharmad birtokában, nem kell foglalkoznunk itt jogászkodással.

[00:30:21]És most üt vissza az, amit tettek.

[00:30:23]Lehet, hogy hogy a amit a Tiszapárt tesz és visszaélés a kétharmaddal, az négy év múlva, nyolc év múlva, 16 év múlva vagy 20 év múlva üt vissza ugyanúgy, ahogy most a Fideszre vissza.

[00:30:34]Tehát abból is érdemes tanulni, hogy azt az utat, amit a Fidesz csinált, azt más logó alatt nem biztos, hogy jó folytatni.

[00:30:42]Hak Péter, köszönöm a beszélgetést.

[00:30:46]Én is köszönöm.