Pusztító energiaválság jön? – Politikai Hobbista Hortay Olivérrel

[00:00:00]Hány fort lesz egy év múlva egy liter benzin?

[00:00:02]És egyáltalán vessz-e?

[00:00:04]Ezt fogom megkérdezni Hort Olivertől, de kérlek, ne válaszolj még, csak a főcím után.

[00:00:09]Máris indulunk.

[00:00:16][zene] Most már megmondhatod.

[00:00:20]Szervusztok.

[00:00:20]Köszönöm a meghívást.

[00:00:21]Sajnos nem tudom pontosan megmondani.

[00:00:23]Hogyha meg tudnám pontosan mondani, akkor lehet, hogy nem is itt ülnék, hanem valahol máshol.

[00:00:28]megtisztelsz, hogy itt ülsz.

[00:00:28]Azért nagyon nagyon erős geopolitikai tendenciák vannak.

[00:00:34]Ezek azok, amelyek a leginkább befolyásolják a az üzemanyagárakat.

[00:00:39]Hogyha mondjuk Magyarország szempontjából nézzük, akkor két veszélyt, kihívást érdemes kiemelni.

[00:00:46]Az egyik az iráni háború.

[00:00:46]Mi lesz a hormózi szorossal?

[00:00:49]Ezt találgatja mindenki már hetek óta.

[00:00:51]Erről talán külön is érdemes beszélni.

[00:00:55]Mert hát sokak szerint részben a nemzetközi energiaügynökség vezetője szerint valaha volt legnagyobb energiaválságban kibontakozóban.

[00:01:03]Igen.

[00:01:03]Ez nagyon fontos, hogy ezt tegyük hozzá, hogy ez nem egyfajta riogatás, amit a leköszönő magyar kormány tehát ugye a mag a Orbánkormányt szemére vetette a most már most már kormánypárti vagy úgy az új kormánypárti propaganda saajtó, hogy itt riogat mindenfélével, háborúval, energiaválsággal.

[00:01:23]Nem.

[00:01:23]Tehát ezt az energia ügynökség vezetője egy szakmai, egy európai szakmai szervezetnek a főnöke, am nemzetközi ez egy globális szakmaiz.

[00:01:36]Igen.

[00:01:36]Ja, bocsánat.

[00:01:36]Nem, de nem is nem is európai, hanem globális.

[00:01:37]Tehát, hogy ez nem egy politikai nyilatkozat, hanem ez egy ez egy hát ezt assessment, úgy mondják angolul, tehát egy egy kőkemény geopolitikai gazdasági helyzetnek az elemzéséből fakadó következtetés.

[00:01:55]Igen.

[00:01:55]Sőt, hát én még még inkább úgy látom, mint te, hogy szerintem egy kicsit alultamatizált is ez a téma a magyar közbeszédben.

[00:02:04][horkantás] Úgy látom, persze van az a mondás, hogy akinek kalapácsa van, az hajlamos mindent szögnek nézni, és az energiapolitikát követem a legszorosabban, de azt látom, hogy a nemzetközi elsősorban gazdasági sajtót ez az, ami tematizálja, mert olyan kihívások, olyan kockázatok vannak jelenleg az asztalon, amik nagyon markánsan befolyásolhatják nem csak azt, hogy mennyiért fogunk tudni tankolni egy év múlva Magyarországon, hanem azt is, hogy mennyiért tudnak tankolni az Egyesült Ál államokban és ennek megfelelően hogyan alakul a félidei választások eredménye.

[00:02:40]Befolyásolja azt is, hogy mennyibe kerül majd egy-egy terméket szállítani nagyon erősen globalizálódott világgazdaságban, hogy milyenek lesznek az élelmiszerárak, az idei évben mekkora lesz a gazdasági növekedés a jövő évben mekkora lesz, hogy hogyan alakul az infláció.

[00:02:57]Tehát nagyon sok mindent.

[00:02:59]Ezt megtanulhattuk 2021-22-ben, hogy az energia egy központi erőforrás.

[00:03:03]Hogyha az energiaára megemelkedik, akkor a víz minden hajót megemel, az valamennyi termékbe, szolgáltatásba begyűrűzik.

[00:03:09]Tehát egy meghatározó eseménysorozatról van szó, hogyha az iráni háborúra tekintünk.

[00:03:14]És ehhez képest én úgy érzem, hogy a magyar sajtóban viszonylag keveset olvasok.

[00:03:22]Az irá háborúról abszolút egyébként ez a egyetér.

[00:03:25]Mi mi mi szerintem minden adásban foglalkozunk vele valamilyen formában, merthogy merthogy ez most a legmeghatározóbb kérdés és iszonyú sok vonatkozása van és szerintem fejtjük is ki ezeket.

[00:03:37]bár bár egy nagyon sok fontos, hogy mondjam, sarokpontot leszögeztél, ami a beszélgetésünket már nagyjából meg is határozza a következő fél órára, mert ugye tehát [horkantás] tehát mindenképpen fontos, hogy az energia ára az mindenben mindenbe tovább gyűrűzik.

[00:03:54]És az elején feltett kérdésem, ami nyilván egy kicsit ilyen hatásvadász természetesen clickbait, hogy mennyi lesz a benzinára.

[00:04:02]Persze, hogy ezt senki nem tudja ma megmondani, de látszik, hogy az a közelkeleti konfliktus, ami most éppen az Egyesült Államok és Irán fizikai háborújában testesül meg, mégogyha nincsenek is csapatok a földön, de ez a konfliktus, ez az energiaárakra döntő befolyással van.

[00:04:23]Igen, ez ennek az az oka, hogy a hormuziszoros, amit lényegében de factó lezárva tart irán, az a világgazdaság és különösen az energiapiac legfontosabb folytópontja.

[00:04:35]Ugye az olaj és a a világpiacon elérhető olaj és gáz 20%-a az [horkantás] a hormózis szoroson halad keresztül, mert hogy a ugye emögött van a perzsa öböl, ahol Egyesült Arab Emirátusok, Katar, Bachrain és Szaarábiának az egyik partja, ahol egyébként a legtöbb kikötői terminál található.

[00:04:56]Tehát onnan jön ki az olaj, és ez a szűk tengerszoros, a hormózi szoros, amit Irán tart a felhatósága alatt, de ez hogyha nem jönnek, ott nem lehet átjönni, akkor az az olaj az ott marad az öbölben.

[00:05:10]És azt hiszem, hogy kettő vagy 3000 lehet, hogy pontos hajó vesztegel.

[00:05:16]Hát körülbelül ezet mondanak, nem lehet pontosan megmondani, mert egy csomó hajó kikapcsolta a transzportjét, a a hely meghatározó jelzését, így próbált meg átjutni a hormózis szoroson, de valóban hajókövetési adatok alapján ezres nagyságrend dű hajó reket benne az öbölben.

[00:05:35]És még egy nagyon fontos dög, hogy ugye miután Irán lezárta ezt a szorost és nem engedi ki a hajókat, de Irán ugye maga is egy nagy olaj exportőr.

[00:05:40]elsősorban Kína a legfontosabb felvevőpiaca, [horkantás] de erre az Egyesült Államok, Trump elnök lépett egyet, és azt mondta, jó, hogy ha ti lezárjátok a szorost belülről, akkor mi lezárjuk kívülről, és amerikai hadihajók tartják blokkád alatt, tehát az iráni olaj sem tud most már nem tudja elhagyni a térséget.

[00:05:58]Tehát a a 20% az akár több is lehet, ami hiányzik a a világpiacról.

[00:06:04]És éppen az olyan országok, mint például Kína, amelyek ugye nem, amelyek energia importőrök, ezek vannak a legnehezebb helyzetben.

[00:06:14]Európáról nem is beszélve.

[00:06:17]Így van.

[00:06:17]És való az fontos szerintem, amit mondtál, hogy itt nem csak az olaj az, ami érintett.

[00:06:21]Valóban az olajforgalomnak durván az ötöde, az áthalad a hormózis szoroson.

[00:06:26]Normál esetben a csepfolyósított földgáz forgalom 18%-a és egyéb olajtermékek például ami most Európában talán a legforróbb kérdéskör igen műtrágya is.

[00:06:40]Én a kerozint akartam mondani hogy a az Európai Unió mennyiségi oldalról leginkább a kerozinban kitett a közelkeleti forrásoknak az Európai Unió kerozin igényének körülbelül a 20%-a az Közelkeletről érkezett.

[00:06:55]elsősorban a repülőgépek meghajtására ezért is van az, hogyha most nyaralásban gondolkodok 200rel járatot törölt a lufthanza.

[00:07:05]Így van.

[00:07:05]Már szinte valamennyi légitársaság itt Európában vészhelyzeti forgatókönyveket dolgoz dolgozott ki.

[00:07:13][horkantás] Van több olyan nagylégi társaság, ami járattörlést is elindított.

[00:07:17]És hát a legközvetlenebb élmény az szerintem az, amivel sokan szembesülhetnek, hogyha nyaralást repülővel szerették volna, vagy szeretnék megoldani, akkor mondjuk egy-két hónappal ezelőtt nézték az árakat, meg most nézik az árakat, akkor akkor drámai különbségek is [horkantás] tapasztalhatóak, de ez csak az első hullám.

[00:07:36]Tehát a körülbelül két héttel ezelőtt futott be az Európai Unióba az utolsó olyan tankerhajó, ami még az iráni háború kirobbanása előtt indult.

[00:07:46]Ezek a tankárhajók, ezek viszonylag lassan haladnak, úgyhogy mennyiségi oldalról még csak most éri el a az energiaválság, vagy a kibontakozó energiaválság az Európai Uniót.

[00:07:58]És ezek a különböző energiahordozók különböző időtávon okozhatnak problémát, nehézséget.

[00:08:03]Az első dominó a kerozin, de közvetlenül ezután jön jöhet a csepfolyósított földgáz is.

[00:08:11]Ugyanis az Európai Unióban a gáztárolók töltöttsége alacsony szinten áll, egy kemény telünk volt, és a következő időszakban szükség lenne egy 60-70 milliárd köbméter gázra, hogy a tárolóinkat feltölthessük.

[00:08:26]És ez egyelőre nem világos, hogy miből fogja megoldani.

[00:08:30]Hát itt van a szomszédban rengeteg gáza van Oroszországnak.

[00:08:32]Ja, azt már nem lehet behozni Európába, bocsánat.

[00:08:36]Igen.

[00:08:36]És a beszélgetést onnan indítottuk, hogy Magyarországra mi a két fő geopolitikai kockázat vagy kihívás, amivel meg kell küzdeni.

[00:08:42]Az egyik az iráni háború, a másik pedig az EU szankciós politikája.

[00:08:45]Erről is talán majd érdemes pár szót beszélni.

[00:08:49]De visszatérve az EUR-ra és a csefolyósított földgázra, hát az Európai Unió körül fogy a levegő.

[00:08:54]Egyrészt szeretné teljesen kitiltani az orosz energiahordozókat a piacáról.

[00:08:59]Ez fokozatosan teszi.

[00:09:01]Most körülbelül másfél hete, április 20-ban a hanyad-án lépett életbe az a [horkantás] ennek az első mérföldköve ennek a törekvésnek.

[00:09:11]Azonnali ügylet keretében már nem lehet Oroszországtól csepfolyósított földgázt vásárolni.

[00:09:15]Az EU úgy tervezi, hogy 202 január 1jével a hosszútávú csepfolyósított földgáz beszerzési szerződéseket is felmondatná a szereplőkkel, és őszre, 2027 őszére a vezetékes, hosszútávú gázvásárlási szerződéseket is.

[00:09:32]Azért mondtam, hogy az EU így tervezi, mert egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen addig orosz gáz fog érkezni az Európai Unióban.

[00:09:41]Oroszország már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a mostani egyébként nagyon kedvező piaci környezetben, eladói szempontból kedvező piaci környezetben, ő maga előrehozottan felmondja a szerződéseket, és inkább azokat a mennyiségeket máshova irányítsa.

[00:09:55]Ezzel párhuzamosan az Európai Uniónak van egy egyre fokozódó, élesedő kereskedelmi konfliktusa az Egyesült Államokkal is.

[00:10:03]Ez az energiapiacon különösen tetten érhető.

[00:10:05]Még az iráni háború előtt az EU- Energiaügyi biztosa elmondta, hogy csökkenteni kell az amerikai csefolyósított földgázbeszerzések arányát az EUenergia mixébe, mert az az élmény, hogy ahogyan az orosz energiahordozók gázbeszerzések kiestek, ezzel párhuzamosan az EU lényegében függőséget függősége cserél cserélt cserél, és az amerikai beszerzések drasztikusan megemelkedtek.

[00:10:29]És emi emiatt elindult egy adók kapok.

[00:10:31]az EU azt a azt a célt tűzte ki, hogy csökkentse az amerikai beszerzéseket.

[00:10:36]A norvégok rövidtávon nem tudnak többet szállítani.

[00:10:39]Egy tegnapi hír, hogy három korábban bezárt gázmezőt is újranyitnak, de ezek legábban 2028-ban termelhetnek majd.

[00:10:49]És az EU a kieső mennyiségeket eredetileg Qatarból szerette volna pótolni, viszont Katarból jó ideig nem juthat majd senki csepfolyósított földgázhoz.

[00:10:59]a Katari energiavállalat vezetője elmondta, hogy a azok a kapacitások, amelyeket támadásért akár három-öt évig is [horkantás] kiesnek, kieshetnek a a világpiacról.

[00:11:10]A Nemzetközi Energiaügynökség, amiről az előbb beszéltünk, úgy számolja, hogy 2030-ig a világcsefolyósított földgáz kínálata az 15%-kal csökkelt.

[00:11:21]Tehát itt nem egy rövidtávú sokszerű problémáról van szó.

[00:11:28]És ami még fontos szerintem, hogy említetted vagy beszéltünk a hormózis szorosról, de önmagában a hormóziszoros blokádja lezárása is egy nagyon nagy probléma.

[00:11:37]Nincs történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik akkor, hogyha azt hosszú távon ténylegesen lezárják.

[00:11:42]De ami legalább ekkora probléma az én véleményem szerint, hogy a a az öbölmenti országokban az épített energetikai infrastruktúrát is nagyon súlyos támadások érték.

[00:11:53]Az iráni ballisztikus rakéták.

[00:11:55]Így van.

[00:11:55]De Irán energia termelő energetikai rendszerében is.

[00:11:57]Tehát a tehát egyrészt Irán azt meg az Amcsik bombázták is meg Izrael.

[00:12:02]Így van.

[00:12:02]Így van.

[00:12:02]Tehát a háború következményeképpen az épített energetika infrastruktúrát súlyos támadások érték.

[00:12:07]A rendelkezésre álló információk alap alapján legalább 80 létesítmény sérült.

[00:12:12]És egyelőre nem világos, hogy az egyes létesítményekben pontosan mekkora kár keletkezett, pontosan mennyi ideig tarthat a helyreállításuk, de hát nem egy-két nap lesz.

[00:12:23]Most mindenki azt találgatja a piacon, hogy mikor indulhat újra a hormozis szoros, mikor állapodhatnak meg a szereplők, és kezdhetünk el kimászni a a Gödörből.

[00:12:32]Ezzel kapcsolatban ami számomra egy egy meglepetést okozott, vagy vagy egészen döbbenetes, az az, hogy Trump mennyire hatékonyan képes a piacokat hűteni.

[00:12:43]Tehát most már most már talán lassan, nem is tudom 8-9c hete tart az iráni háború, és 8-9 hete a Trump azt hiteti el a piaccal hatékonyan, hogy még másfél két hét és megoldódik az ügy.

[00:12:59]De ez ez már ez már nyolc hete tart.

[00:13:01]Ö, és azt látom, hogy a piac még mindig hisz az amerikai elnök nyilatkozatainak.

[00:13:08]Tehát Trump nagyon ügyesen játszik ezzel, de én attól tartok, hogy amikor ez már nem lesz annyira hihető, akkor a piacon még drámaib áremelkedés indulhat el, különösen akkor, hogyha nem a megoldás irányába tesznek lépéseket a szereplők.

[00:13:26]Majd miután a megoldás megszületik, a megállapodás megszületik, utána pedig nagy kérdés lesz, hogy a helyreállítás mennyi időt vesz igénybe.

[00:13:34]Bocs, kérdés, hogy a el ne felejtsük.

[00:13:39]Mondtad, hogy a norvégok újra nyitnak három gázmezőt, amit korábban bezárták.

[00:13:42]Miért zárták be ezeket?

[00:13:45]Egyrészt norvégoknál nincs ez, mint a németeknél ez az elmebaj, hogy zárjuk be a nem kell gáz, nem kell atomenergia, majd fing energiával, meg aztán most kiderült, hogy az nincs elég, akkor majd szénnel.

[00:13:55]Tehát a norvégok ebben azért racionálisabbak voltak mindig is.

[00:13:58]Valamennyivel racionálisabbak voltak, de most is már nagyon nagy tiltakozáshullám indul Norvégiában a gázmezők újranyitása miatt a zöldek részéről.

[00:14:04]Tehát az a fajta zöld politika, ami az Európai Unióban is a hagyományos kitermelési és átalakítási kapacitások mesterséges leépítéséhez vezetett, lásd, Gröningeni gázmező.

[00:14:17]Az az azért Norvégiába is begyűrűzött, Norvégiában is jellemző volt egyrészt, másrészt Norvégiában egyszerűen igényoldalról nem volt szükség ezekre a mezőkre.

[00:14:25]Az Európai Unió ameddig a szankciós adók kapok el nem indult, addig a legnagyobb mennyiséget Oroszországból vásárolta.

[00:14:34]Viszont most már most már igényoldalról is jelent.

[00:14:36]Ez érdekes, hogy itt norvég gázmezőkről beszélünk, de nem norvég vállalatok azok, akik a kitermelést végzik, akik a koncessziós jogokat tulajdonolják, hanem van egy lengyel vállalat, az nem tudom, hogy lehet-e mondani a nevé, de mindegy.

[00:14:51]Egy lengyel vállalat, egy amerikai ö vállalat és és egy harmadik.

[00:14:54]Tehát tehát ezek is bizonyos értelemben amerikai lengyel érdekeltségek.

[00:15:02]Bocsánat, de hogyha ennyire a zöldek, említetted, hogy még most futott be az egyetlen olyan hajó, ami még a háború előtt indult, mennyi idő alatt ér ide Európába, hormóziszauroson keresztül, és addig ez a hajó mennyi üzemanyagot fogyaszt, hogyha már a zöldekről beszélünk, hogy miért jobb az, mintogyha csővezetéken keresztül jön?

[00:15:20]Hát ez egy régi kérdés már, ezt de most megtudjuk pontosan az adatokat.

[00:15:23][nevetés] Hát erre különböző becslések vannak.

[00:15:24]Én olvastam olyan olyan becslést, ami ami arra jutott, hogy az Európai Unióban az, hogy a vezetékes gázbeszerzéseket elkezdte helyettesíteni csefolyósított földgázbeszerzésekkel, az már most nagyobb többletkárosanyagkibocsátással járt, mint a mekkora Németország teljes üvegházhatású gáz kibocsátása.

[00:15:47]De én úgy látom, hogy itt megint két narratíva van.

[00:15:51]21-22-ben ugyanez történt.

[00:15:51]Az Európai Bizottság arról beszél, hogy nem is olyan nagy baj, hogyha jön egy energiaválság, mert legalább felgyorsítja a zöld átmenetet.

[00:15:59]Szerintem nem ez fog történni.

[00:16:02]Szerintem ezek a válságok, ezek a nehézségek mindig az energiabiztonságra irányítják rá a figyelmet, és és elhalványulnak ezek a zöld célok.

[00:16:14]Tehát éppen, hogy nem az éppen hogy nem zöld átállás okoz, vagy idéznek elő, hanem olyan például mondjuk a szénbányák újranyitását Németországban, tehát tehát hogy egyszerűen a valóság azért előbb-utóbb szembe jön.

[00:16:28]Az energiapolitikában úgy szokás gondolkodni, hogy három fő cél van, amit követni kell.

[00:16:32]az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a környezetvédelmi teljesítmény javítása.

[00:16:39]Nekem az az élményem, és azt empirikus eredmények is alátámasztják, hogy ezek nem egymás mellett léteznek ezek a célok, hanem van közöttük prioritási sorrend, konfliktus is és prioritási sorrend is.

[00:16:54]És én az első helyre az ellátásbiztonságot tenném.

[00:16:56]Tehát amikor az ellátás biztonság sérül, hiány keletkezik, jön egy nagy áramszünet vagy ilyesmi, akkor az mindig mindig első helyre kerül.

[00:17:09]Ez a valóság.

[00:17:09]Igen.

[00:17:09]És akkor utána lehet a gazdaságosságról beszélni.

[00:17:10]És az én élményem az az, hogy a környezetvédelmi teljesítmény javítása az a harmadik szint.

[00:17:19]Tehát hogyha rendben van az első kettő, akkor az emberek, vállalatok, piac gondolkodik.

[00:17:23]egy ilyen masszlópiram tulajdonképpen.

[00:17:26]Igen, lényegében igen.

[00:17:26]És az Európai Unióban egyébként éppen azért válhatott uralkodóvá, vagy vagy nagyon magas prioritásúvá a klímavédelem, a környezetvédelem az energiaszektoron belül.

[00:17:39]A másik kettő rendben volt.

[00:17:39]És most 2021 óta a hát a gazdaságosság semmiképpen sincs rendben, de időnként az ellátásbiztonsági aggodalmak is megemelkednek.

[00:17:50]Lásd spanyol áramszünet.

[00:17:50]És és én azt látom a az Európai Unió energiapolitikai vagy az Európai Unióban működő szakértők gondolkodásában is, hogy azért ezek olyan pofonok voltak, amelyek legalábbis fölkeltették annak az igényét, hogy ne csak a klímapolitikából, a zöld politikából vezessünk le mindenkit.

[00:18:10]De most én szakértőkről beszéltem, nem a politikusokról.

[00:18:14]Gy Urszula von der Lan, aki 2019-ben a zászlójára tűzte a zöld átállást, ő nem fog ettől elfordulni.

[00:18:25]Hát ha Urszula Fonder Lion szóba hoztad, akkor meg kell, hogy ragadjam az alkalmati gátlástanul, mert ő van a póló.

[00:18:31]Mindjárt így van látni.

[00:18:34]Aista webshopban kapható ez a póló, de nyilván kapcsolódik a témánkhoz.

[00:18:37]Itt kicsit madúrósítva van Urcula Fonder lejen.

[00:18:41]Tényleg egy tök jó póló.

[00:18:41]Ö merthogy ugye az Egyesült Államok most többször szóba hoztuk, de ennek a mostani konfliktusnak meglátásom szerint, de azért ezzel nem vagyok egyedül, javíts ki, ha te nem értesz egyet.

[00:18:55]Igazából már az energetikai vagy energiais árak szempontjából két nyertese van.

[00:18:59]Az egyik Oroszország, a másik az Egyesült Államok, mert ez a két ország, ezek nettó energiaexportőrök, vagyis a magas olajá és gázárak, azok magasabb bevételeket generálnak.

[00:19:11]Sz most nyilván a dolog annyiból bonyolultabb, hogy a hogy a benzinárak vagy az olajáraklól a benzinárak is emelkednek nem csak a világ más részein, hanem Amerikában is.

[00:19:20]És ez pont Trump és a félidős választásoknál, amik ugye novemberben lesznek, a republikánus párt esélyei gyengítik, addig még van egy közel fél év, tehát addig még sok minden történhet.

[00:19:32]Szóval az, hogy ennyi ilyen szempontból bonyolultabb, legalábbis rövid távon, nem biztos, hogy előnyös, de hosszú távon, középtávon is az Egyesült Államoknak a magas energiaár ma már, mint nettó exportőrnek abszolút hasznos Oroszországnak is, és egyébként Szaarábiának is, tehát a a harmadik nagy ö energiaexportőrnek.

[00:19:53]És ugye van még egy nagyon érdekes helyszín vagy szereplő, ugye pont a pólóz azért jutott eszembe, ugye Maduro síott urszula fond lejen, Venezuela, amelyik a Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olaj tartalékával, ami még ugye bent van a földben.

[00:20:10]és a a Maduro rezsim vagy Maduro eltávolításával egy nagyon lassú változás látszik egy Amerika irányába forduló politika, ami ugye Kína számára hátrányos megint csak, mert Kína Venező alától kapott olcsó olajat meg Irántól.

[00:20:30]Tehát ezzel az egész akciósorozattal, ahol ami Venezuelában egy egy napos helikopteres akció volt, ahol pijsamába elvitték Madurót.

[00:20:37]Iránban egy kicsit bonyolultam, és nem tudták csak pizsamában elvinni az ajatolát.

[00:20:42]kinyírták ugyan, de jött a helyére a fia, aki [horkantás] meleg egyébként.

[00:20:46]Szóval kicsit bonyolultabb a sztori, de alapvetően az a helyzet, hogy az Egyesült Államok Venezuela kvázi megszerzés vagy venezuelai olaj visszaszerzésével, mert valamikor venezuel egy abszolút amerikai érdekeltségig körbartozott, olyan szinten uralni képes egyre inkább a a világ olaj és gázpiacát, vagy az energetiká energia piacát, hogy hogy valóban ez a ennek a konfliktusnak a a mostani állapota is, és majd a végkimenete is, amikor mondjuk véleten Iránban lesz egy valamifajta rezsimváltás és Irán visszatér mondjuk a nyugati orientációba.

[00:21:30]A hát ez ez Amerika számára egy egy roppant előnyös helyzet.

[00:21:33]Én valamivel bonyolultabbnak látom a helyzetet így hasznok, hátrányok tekintetében.

[00:21:41]Egyébként a közelkeleti háború kapcsán talán nem is irán az, ami kulcskérdést vagy kulcsfontosságú.

[00:21:50]Én erősen szkeptikus vagyok abban, hogy Iránt a nyugat magához tudja-e édesgetni, vagy hogy iránból nem a nyugat Amerika, mert ma már a nyugat az vagy Amerika.

[00:21:57]Igen.

[00:21:57]Tehát tehát ezzel kapcsolatban én óvatosabb lennék.

[00:22:03]Viszont ami egy viszonylag friss kábé egy hetes fejlemény, az az, hogy az emirátusok kilépett az nagy hatalmakat tömörítő OPECből és elkezdett nagyon látványosan az Egyesült Államok irányába közelíteni.

[00:22:17]Ez mindenképpen az Egyesült Államoknak geopolitikailag előnyös.

[00:22:19]Venezuela esetében szerintem a kulcskérdés az, hogy mennyi idő alatt lehet stabilizálni az ottani politikai viszonyokat ahhoz, hogy az amerikai vállalatok hajlandóak legyenek nagyobb mennyiségű pénzt beruházni annak érdekében, hogy a tényleg nagyon nagy olajkészleteket el is kezdjék.

[00:22:40]Igen, mert az a baj, hogy ugye, hogy a a Chávezes féle majd pedig Maduro által követett szocializmus, az a feldolgozó kapacitásokat, nem magukat a kapacitásokat, az infrastruktúrát is, de az egész rendszert tette tönkre.

[00:22:50]Tehát hiába van borzasztó sok olaj Venezuelában, Venezuela jelenleg nettó benzin, tehát már kéztermék szintén behozatalra szorul, mert nem tudják feldolgozni.

[00:23:02]Aha.

[00:23:02]Igen.

[00:23:02]A világolajigénye körülbelül 100 millió hordón pontonből 1 millió hordót termel ki Venezuela.

[00:23:06]Irán valamivel több mint 3 millió hordót.

[00:23:12]Az emirátusok pedig közel 4 millió hordót.

[00:23:14]Tehát ilyen nagyságrendekről beszélgetünk.

[00:23:16]Szerintem hogyha az előnyöket, hátrányokat szeretnénk megragadni, akkor abból az általános igazságból ki lehet indulni, hogy a mostani helyzet azoknak az országoknak kedvez gazdaságilag, akik nagy szénhidrogén exportőrök, és a szénhidrogén exportjukkat nem érinti.

[00:23:36]A konfliktus.

[00:23:36]Az öbölmenti országok hiába nagy szénhidrogénxortőrök, mivel le van zárva a hormózi szoros, nem tudják eladni a a készleteiket.

[00:23:46]Oroszország egyértelmű nyertese a helyzetnek néhány héttel ezelőtt sok éves rekordot döntött az energiaexportb bevétel.

[00:23:53]Bocsánat, egy megjegyzés.

[00:23:53]Februárban még újjongott a balliberális sajtó, hogy a az orosz olajbevételek felére estek vissza a korábbihoz képest.

[00:24:03]Erre márciusban csúcsot döntöttek, tehát hogy hogy így így kell így kell kezelni ezeket a híreket.

[00:24:12]Igen.

[00:24:12]Én én Kanadát is ide sorolnám.

[00:24:15]Kanada is egy nagy nyertese a mostani állapotnak, Norvégia is sokat nyer a mostani helyzeten.

[00:24:20]Az Egyesült Államok valóban nettó értelemben exportőr, de a nagy amerikai vállalatoknak jelentős érdekeltségeik vannak a Közelkeleten, amelyek így most kiestek.

[00:24:30]Tehát energiapiaci szempontból is a helyzet egy fokkal árnyaltabb.

[00:24:35]De hogyha ide vesszük a belpolitikai kockázatokat, azt, hogy az Egyesült Államokban az üzemanyagárak emelkedése az már most is azért okoz elégedetlenséget.

[00:24:48]A a helyzet inkább kettős.

[00:24:48]Ráadásul, hogyha egy elhúzódó konfliktussal, egy nagy energiaválsággal kell számolni, az a világgazdaságot olyan mértékben megüti, ami ami az Egyesült Államoknak is okozhat kellemetlenségeket.

[00:25:00]Úgyhogy én általánosságban inkább úgy fogalmaznék, hogy az Egyesült Államok ezzel a háborúval, vagy a háború következményeivel a relatív pozícióját képes lehet javítani, akár az energiapiacon, akár geopolitikai értelemben, azok mindig azok, amiket mondtál Kína esetében a szénhidrogén kapacitások fölötti egyre nagyobb kontroll kapcsán.

[00:25:29]Tehát szerintem az Egyesült Államok relatív értelemben nyerhet ezen a ezen a helyzeten, vagy javíthatja a pozícióját, de azért nem teljesen fekete és nem teljesen fehér.

[00:25:39]Akik az egyértelmű vesztesei a mostani helyzetnek, azok egyrészt a háborúban érintett felek, tehát ahol konkrétan támadás éri az infrastruktúrát, az az komoly veszteségeket okozhat.

[00:25:49]Másrészt a nagy szénhidrogén importőrök.

[00:25:52]Itt elsősorban mondjuk az olajpiacon az ázsiai országokat érdemes ide hozni mennyiségi oldalról.

[00:26:00]másodsorban az Európai Uniót.

[00:26:03]Ráadásul itt a mennyiségek azok gyakran valamelyest torzítanak, mert valóban, hogyha megnézzük az elmúlt egy év statisztikáit, 2025-ös statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy a Közelkeletről jóval nagyobb mennyiségű csepfolyósított földgázol olaj került Ázsiába, mint mondjuk az Európai Unióba.

[00:26:22]De az is igaz, hogy mióta az iráni háború kitört, több mint több mint egy tucat olyan csepfolyósított földgázszállító hajóról tudunk, ami Amerikából Európába tartott, de útközben kapott egy jobb ajánlatot Ázsiától, és akkor végül Ázsiába vette az irányt.

[00:26:38]Ráadásul egy érdekesség, hogy az iráni háború kirobbanása előtti hetekben Kína nagyon nagy mennyiségű, ésül nagy mennyiségű készletet halmozott föl a különböző energiahordozókból.

[00:26:49]Itt is van egyébként egy konfliktus, vagy adókapok a a készletek felszabadításáról.

[00:26:54]A nemzetközi energiaügynökség, és egyébként ez is mutatja a helyzet súlyát, a nemzetközi energiaügynökség erője alatt a nyugati országok, ah valaha volt legnagyobb készlet felszabadításáról döntöttek körülbelül egy hónappal ezelőtt.

[00:27:09]És már most asztalon van egy újabb hulláma a készletfelszabadításnak.

[00:27:15]Viszont viszont az ázsiai országok sokkal óvatosabban bánnak a készleteikkel.

[00:27:19]És már elindult az adókapok kommunikációs térben, hogy a nyugati országok azok ezt helytelenítik, hogy visszatartják kvázi a készleteiket ezek az ázsiai országok.

[00:27:30]De mondjuk, hogyha azt keressük, hogy első körben helyi szinten hol alakulhat ki hiány, akkor szerintem ott még mindig Ázsia az, ami ami érintettebb lehet, mint mondjuk az Európai Unió.

[00:27:44]De hát az Európai Unió is azért bajban van.

[00:27:49]Hát az utolsó két percre akkor azért azt nézzük meg, hogy Magyarországra vonatkozóan ez ez mit jelenthet, [horkantás] hogy és most nyilván nem csak nem forintálisan a a benzinár mennyi lesz fél év múlva, egy év múlva, mert ezt nem tudhatjuk, de de akkor itt kell egy súlyos energiaválságtól tartanunk.

[00:28:09]Mennyiségi oldalról Magyarország az iráni háborúban nem érintett.

[00:28:11]mennyiségi oldalról szerintem ami a hazai ellátásra nagyobb veszélyt jelenthet az azok a potenciális európai uniós szankciók azt várná el a tagállamoktól 2027 év végéig mind az mind az orosz olajról, mind az orosz gázról leváljanak.

[00:28:27]magyar ellátásban ezeknek az aránya nagyon nagy.

[00:28:32]Viszont a közelkeleti konfliktus is közvetett módon befolyásolja, befolyásolhatja hazánkat, hiszen az energiapiacok azok nem elszigetelt, az egyes tagállami energiapiacok nem elszigetelten működnek.

[00:28:42]Különösen igaz a villamosenergia és a gázpiacra itt az Európai Unióban.

[00:28:47]Ezek nagyon szorosan integráltak.

[00:28:49]És hogyha ahogyan korábban is beszéltük, hogyha a víz emelkedik, akkor az minden hajót megemel.

[00:28:55]hogyha a világpiaci olajárak növekednek, az Magyarországon is megemeli a beszerzésárakat.

[00:29:01]Ráadásul itt érdemes még egy fejleményre felhívni a figyelmet, hogy az Egyesült Államok enyhítette az orosz olajra kivetett szankciókat, és ennek következményeképpen az orosz olaj ára az már nem olcsóbb, mint a nyugati olajtípusoké.

[00:29:21]Vannak, voltak olyan időszakok az elmúlt hetekben, amikor még meg is előzte az orosz Urász a nyugati brend típusú nyersolaj hordónkénti árát.

[00:29:28]Ez is Magyarországot is és a magyar ellátást is érinti, érintheti.

[00:29:36]Köszönjük szépen a nagyon alapos szakmai tájékoztatást a háttérről.

[00:29:41]A politikai következmények azok a a elkövetkező néhány hónap folyamán derülnek majd ki.

[00:29:51]Köszönöm szépen.

[00:29:52]Köszönjük szépen nektek is a figyelmet.

[00:29:55]Lá, komment, minden jöhet.

[00:29:55]Iratkozzatok fel a csatornára, ha még nem tettétek.

[00:29:59]Ezt ritkán szoktam elmondani, pedig mindig el kéne mondanom.

[00:30:01]Így van.

[00:30:03]Úgyhogy tegyétek.

[00:30:03]Ez itt a politikai, vendéges politikai hobbista az Origo csatornán.

[00:30:10]Az előző tegnapi az elemzős szintén kint van már.

[00:30:13]És a Kőkemény az pedig a Politikai Hobbista YouTube csatornáján.

[00:30:17]Mindenhova iratkozzatok fel.

[00:30:17]Na, tök jó műsorokat csinálunk.

[00:30:18]Remélem ti is így gondoljátok.

[00:30:21]Sziasztok.

[00:30:23][zene]