A listás szavazást megnyeri a Tisza párt
Szabó Andrea szociológus és Dúl Szabolcs az Öt pontban podcast műsorvezetője között zajló beszélgetés a 2026. április 12-i magyarországi választásokról, néhány nappal az esemény előtt. Szabó Andrea szakmai álláspontja szerint a Tisza Párt nagy valószínűséggel megnyeri a listás szavazást, bár az egyéni mandátumok tekintetében bizonytalanabb a helyzet – a nézőpont intézet például a Fidesz 66 egyéni győzelmét prognosztizálja.
A beszélgetés központi témája a közhangulat szerepe: ha kialakul egy „leváltó hangulat", azt nem lehet megállítani, függetlenül a szavazatvásárlástól vagy a szervezettségtől. Az utolsó másfél hétben történt események (lehallgatási ügyek, Szabó Bence vallomása, Szijjártó–Lavrov beszélgetés) összességükben erősítik ezt a hangulat-változást, bár egyetlen ügy önmagában nem fordíthat meg választási eredményt.
A részvétel várhatóan 75% alatt marad, ami a Tisza számára kedvezőbb lehet, mint a Fidesz számára – ellentétben a 2018-as és 2022-es választásokkal. A peremszavazók nem tértek vissza a Fideszhez, ami kritikus változás. A fiatalok részvétele kulcsfontosságú: új generáció szavazhat először, amely kettős szocializációban nőtt fel (állami és családi), és számára az európai identitás természetes.
A kispártok közül a Mi Hazánk bejuthat a parlamentbe, a DK és a Kétfarkú Kutyapárt azonban valószínűleg nem éri el az 5%-ot. A választás másnapja kritikus: a két politikai vezető gesztusai (vereség elismerése, gratulálás) fogják meghatározni, hogy békés marad-e az átmenet vagy hosszú polarizáció következik.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A listás szavazás várható kimenetele
Szabó Andrea kategorikus: a Tisza Párt nagy valószínűséggel megnyeri a listás szavazást. Az elmúlt másfél hét során négy egymástól független közvéleménykutatás jelent meg, mindegyik a Tisza szavazótáborának 2–4 százalékpontos növekedését mutatta, miközben a Fidesz stagnál. A 21 Kutatóközpont legfrissebb felmérése kétharmad közeli eredményt mutat a Tisza számára: teljes népességben 40–28-as különbség, a biztos pártválasztóknál pedig 19 pontos előny.
„Nekem az a szakmai álláspontom, hogy a listás választást nem fogja tudni elveszíteni a Tisza." – Szabó Andrea *
Ez azonban nem jelenti automatikusan a kétharmad elérését, mivel a magyar választási rendszer elsősorban az egyéni mandátumok (106 kerület) alapján dől el. A kétharmadhoz körülbelül 85 egyéni választókerületre van szükség, a sima győzelemhez 56–60-ra.
Az egyéni mandátumok bizonytalansága
Az egyéni választókerületek szintjén nagyobb a bizonytalanság. A nézőpont intézet 66 fideszes győzelmet vetít előre, amely elegendő a Fidesz sima többségéhez. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat olyan forgatókönyv, amikor listán a Tisza nyer, egyéniben viszont a Fidesz – „egy nap két győztes" lenne.
Szabó Andrea azonban szkeptikus ezzel szemben. Személyes kutatásuk 2025 őszén azt mutatta, hogy a kisvárosi szintig a Tisza már a szavazatok túlnyomó többségét viszi, és csak a községek szintjén van enyhe fideszes többség. Ha ez az arány azóta nem változott, akkor az egyéni mandátumok tekintetében is enyhe Tisza-előny valószínűsíthető.
„Az egyéni választókerületek szintjén 106 különböző választás történik." – Szabó Andrea *
Az alapvetően fideszes választókerületek (például Csorna) és az ellenzéki bástyák (Zugló, 13. kerület) is megdőlhetnek, ha a közhangulat kellően megváltozik. A Havanna lakótelep például korábban baloldali erőségből fokozatosan a Fidesz felé húzott, most viszont fordulhat.
A közhangulat kritikus szerepe
A választás kimenetele végső soron a közhangulatnak a megváltozásán múlik. Orbán Viktor maga mondta korábban: ha megdől a közhangulat, nincs olyan szavazatvásárlás vagy szervezettség, amely ezt meg tudná akadályozni. Ez fordítva is igaz.
„Ha a közhangulat eldől, és kialakul egy országban egy leváltó hangulat, egy kormányváltó hangulat, akkor nincs az a szervezettség, nincs az a szavazatvásárlás, hogy ezt meg tudná akadályozni." – Szabó Andrea *
A közhangulat kialakulásához magas választási részvétel és társadalomszerte érzékelhető feszültség szükséges – nem csak nagyvárosi „buborék". Az utolsó másfél hétben történt események (Szabó Bence rendőr vallomása, lehallgatási ügyek, Szijjártó–Lavrov beszélgetés) összességükben ezt az átbillenést támogatják. Azonban egyetlen ügy sem képes önmagában megfordítani a választási eredményt.
„Nem önmagában az, hogy mi maga a hír, mert ezek többnyire nehezen dekódolható események... hanem annak a zajnak, hogy folyamatosan olyan hírek jönnek, amik nem kedvezőek a Fidesznek." – Szabó Andrea *
2022-ben a háborús helyzet fordította meg a közhangulatot a Fidesz javára. Most nincs ilyen nemzetközi katalizátor, de a kormányzási problémák (kegyelmi botrány, Szabó Bence ügye) folyamatos negatív narratívát építenek fel.
Az osztogatások hatása
A Fidesz jelentős pénzeket osztott szét: 14. havi nyugdíj, anyák eszi mentessége, fegyverpénz. A kutatások szerint ezeknek azonban nem volt érdemben pozitív hatása a pártpreferenciákra. Viszont stabilizálták a Fidesz szavazótáborát – megakadályozták az összeomlást.
„Ez javította a Fidesz szavazói stabilitását és a szavazóknak az integrációját, mert adott muníciót az úgynevezett gyűrű szavazóknak arra, hogy mégiscsak érdemes a Fideszre szavazni." – Szabó Andrea *
Az érdekes azonban az, hogy a pénz nem tudta megváltoztatni a közhangulatot. Ez azt jelenti, hogy nem csak az anyagi ösztönzők, hanem az erkölcsi szempontok és a kormányzási képesség megkérdőjelezése is erősen hat a szavazókra – különösen az ellenzéki és bizonytalan szavazók körében.
A peremszavazók döntő szerepe
A peremszavazók (azok, akik a két nagy tábor között ingadoznak) adják a nagy győzelmeket. Korábban a Fidesz tudta őket megnyerni, de most nem tértek vissza. Ez a 2026-os választás legnagyobb újdonsága.
„Konkrétan az, hogy például a peremszavazók nem jöttek vissza a Fideszhez. És ez a legnagyobb újdonsága a 26-os választásnak." – Szabó Andrea *
A peremszavazók alapvetően anyagi ösztönzőkre várnak a mindenkori kormányzattól. 2018-ban és 2022-ben úgy ítélték meg, hogy csak a Fidesz tudja ezt biztosítani. Most azonban, ha kialakul az eldőlés, könnyen a Tisza mögé sorakozhatnak fel – és ez duplán számít: a Fidesznél mínusz, a Tiszánál plusz.
Az utolsó pillanat szavazói
A 2018-as és 2022-es post-election survey adatok szerint a szavazók 80%-a hónapokkal előtte eldöntötte, kire szavaz. A maradék 20%-ból körülbelül 10% a kampány első szakaszában dönt, és 10% az utolsó héten, sőt az utolsó napon.
„Van 10%-nyi szavazó, aki az március 15-e után adott esetben az utolsó héten, sőt az utolsó napon dönti el több száz ezer választó több száz ezer változó." – Szabó Andrea *
Ezek az utolsó pillanat szavazók gyakran közvetlenül a szavazófülkében hozzák meg döntésüket. Mindkét politikai vezető ezekhez az emberekhez beszél az utolsó napokban, és folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy ő a többség – ez a győzteshez húzás szociálpszichológiai hatása miatt kritikus.
„Ez egy nagy változás, hogy most viszont folyamatosan minden egyes megszólalásakor el kell neki mondania, hogy mi vagyunk a többség." – Szabó Andrea *
A választási részvétel prognózisa
Szabó Andrea 75% alatti részvételt valószínűsít, nem pedig a 80% feletti szinteket, amelyeket egyes kutatások sugallnak. A 80% feletti részvétel olyan választói rétegeket igényelne, akik soha az életükben nem szavaztak, vagy fizikailag akadályoztatott emberek – ez túlzónak tűnik.
„Én azt gondolom, hogy 75% alatt részvétel válható." – Szabó Andrea *
A magas részvétel korábban a Fidesznek kedvezett (2018, 2022), mivel ők voltak az inkumbens párt. Most azonban ez megváltozhat, ha a peremszavazók a Tisza felé húznak. A részvétel földrajzi megoszlása is fontos: minél magasabb a nagyvárosok részvétele, annál valószínűbb a Tisza listás győzelme.
A fiatalok szerepe
A fiatalok részvétele kritikus kérdés. Az összes kutatás azt mutatja, hogy a fiatalok többsége a Tiszára szavazni szeretne, de a fiatalok választási részvétele általában alulmarad az idősebbekhez képest. Azonban Szabó Andrea nem zárja ki, hogy a mostani első szavazó generáció rendkívüli magas részvétellel jelenhet meg.
Ez az új generáció kettős szocializációban nőtt fel: hivatalos, iskolai szocializáció (rendszerközpontú) és családi/baráti szocializáció (feszültség). Ráadásul számukra az internet és a social média természetes része az identitásnak – ők természetesen európai polgárok, nem pedig „Brüsszel elleni" szavazók.
„Számukra az, ami a világban történik, az teljesen magukévá tett dolog, immanens dolog. Ezért őket már nem lehet olyasmivel szédíteni, hogy akkor szavazzál Brüsszel ellen." – Szabó Andrea *
Magyar Péter ezt kihasználja: az országjárásán azt üzeni a fiataloknak, hogy most alakíthatják a történelmet, amit majd az unokáiknak mesélhetnek.
A kispártok sorsa
A DK és a Kétfarkú Kutyapárt valószínűleg nem éri el az 5%-os küszöböt. A 280–300 ezer szavazat körüli sáv kritikus: ha ide kerülnek, az azt jelenti, hogy a Tisza nem nyerte meg a választásokat, mert az ellenzéki szavazók nem rendeződtek kellően össze.
„Azok a szavazók, akik most arra gondolnak, hogy a DK-ra fognak szavazni, illetve a magyar kétfarkó kutyafártra fognak szavazni, azoknak a szavazatai könnyen elképzelhető, hogy nem fognak hasznosulni." – Szabó Andrea *
A Mi Hazánk azonban billeg a küszöbön. Szabó Andrea szerint extrém választói részvételnek kell lenni ahhoz, hogy a Mi Hazánk ne jusson be a parlamentbe. A vidéki támogatottság magas lehet, ami azonban a Fideszt károsítja. Ha a Fidesz és a Mi Hazánk között összefogásra kerülne sor, az ellenzéki szavazókat mobilizálná – ez a Tisza kétharmados győzelmét segíthetné.
„Mindenképpen ez egy kétlő fegyver, hogyha a mi hazánkot és a Fideszt megpróbálják összerakni." – Szabó Andrea *
Szavazatvásárlás és fekete zónás módszerek
A „Szavazatra" című film bemutatja, hogyan lehet szavazatokat vásárolni. Szabó Andrea szerint a közvéleménykutatások nem tudják bemérni ezeket az eseteket, mivel nem érik el a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket. A Fidesz fél millió szavazatra számít ebből a forrásból.
Azonban a helyzet most más, mint 2018-ban vagy 2022-ben. Kialakult egy „őrzőkutya" funkció a társadalomban – hétköznapi emberek fixálódnak a választásokra és jelentik az anomáliákat. Magyar Péter azt ígérte, hogy ha ők kerülnek kormányra, ezeket az ügyeket kivizsgálják. Ez mérsékelhet a szavazatvásárlást, bár nem szünteti meg.
„Én azt hiszem, hogy miután most világossá tette például Magyar Péter, hogy ha lesznek ilyen esetek, és mégis ők kerülnek kormányra, ezek bizony ki lesznek vizsgálva, ezért most jóval nagyobb lesz a kockázata annak." – Szabó Andrea *
A választás napján mit kell figyelni
Szabó Andrea szerint a 13 órás részvételi adat már jelzi, hogy milyen lesz az esti végeredmény. Fontos a településtípusok szerinti megoszlás: községek, kisvárosi, nagyvárosok, Budapest. A jelenlegi adatok alapján minél magasabb a nagyvárosok részvétele, annál valószínűbb a Tisza listás győzelme.
„A jelenlegi közvéleménykutatási adatok alapján minél magasabb lesz a választási részvétel a nagyobb városokban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a Tiszapárt fogja a listás szavazatot megnyerni." – Szabó Andrea *
A választás másnapja: gesztusok és felelősség
A választás másnapja kritikus. Este 11 órakor vagy éjfél felé, amikor a vesztes és nyertes kiad nyilatkozatot, eldől, hogy milyen lesz a másnap. Szabó Andrea szerint mindkét politikai vezetőnek államférfiként kell működnie: az egyik elismerje a veszteséget és gratuláljon az ellenfelének, a másik pedig fogadja el a győzelmet és mindenki miniszterelnöke akarjon lenni.
„Gesztusokra van szükség. Ez egy annyira végtelenül polarizált ország, hogyha nem lesznek gesztusok, annak nem tudjuk a következményeit. Két ember vállán egy egész társadalomnak a hosszútávú működése ott ott van rajta." – Szabó Andrea *
A polarizáció olyan mértékű Magyarországon, hogy nem tartható fenn hosszú távon. Patkós Veronika kutatásai azt mutatják: minél polarizáltabb egy ország, annál rosszabb a gazdasági és oktatási teljesítménye.
Az ügyvezető kormány időszaka és a lehetséges „borstörés"
Amíg az új parlament meg nem alakul (május 25-ig), az ügyvezető kormány működik – formálisan még a Fidesznek van kétharmada. Szabó Andrea szerint valószínű, hogy a Fidesz ezt kihasználva olyan törvényeket fogad el, amelyek megnehezítik az új kormány működését. Ez a „borstörés" a szokásjog megsértésének számít, de jogi értelemben nem tiltott.
„Én azt gondolom, hogy egyik szavammal azt mondtam, hogy biztos vagyok benne, hogy átadja a hatalmat, másik szavammal azt mondta, hogy mindenféle borsot fog törni az új hatalom orra alá." – Szabó Andrea *
Azonban Szabó Andrea szerint nem tartjuk Beloruszia szintjét – a hatalomátadás valószínűleg megtörténik.
Magyar Péter első feladatai, ha nyer
Ha a Tisza nyer, Magyar Péter első és legfontosabb feladata a megbékélés gesztusa: kezet nyújtani a fideszes szavazóknak. A polarizáció csökkentése elengedhetetlen.
„Az első és legfontosabb gesztus az szerintem a gesztus. Az, hogy kezet nyújt a fideszes szavazóknak, mert a polarizáció olyan mértékű Magyarországon, amelyik nem tartható fönt hosszú távon." – Szabó Andrea *
Ugyanakkor Magyar Péter ígéretet tett az elszámoltatásra is. Ez nem ellentmondás: a megbékélés a szavazótábor felé irányul, az elszámoltatás pedig a rendszer működésének helyreállítása. A Tisza-kormány legfontosabb kihívása az lesz, hogy egyensúlyt tartson a nyomás alatt: a Tisza-szavazók az összeroppantást akarják, de az új kormánynak a hatalommegosztást kell helyreállítania.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Mindenképpen ez egy kétő fegyver" – valószínűleg „kétélű fegyver" volt az eredeti szöveg, de az ASR „kétő"-nek értelmezte
- „Dulszabolcs vagyok" – az átirat elején szereplő név, amely valószínűleg „Dúl Szabolcs" vagy hasonló, de az ASR torzította
- „Ruff Bálint – Miniszterelnökséget vezető miniszter" – az átiratban nem szerepel, így nem lett felhasználva
- „Szijjártó Péter Szergeely Lavrov féle beszélgetés" – az ASR „Szergeely"-nek értelmezte, amely valószínűleg „Szergej" vagy „Szergeyev" volt
- „Fógelevelin Magyar Péter hangfelvétel" – az ASR „Fógelevelin"-nek értelmezte, amely valószínűleg egy weboldal vagy platform neve, de az átiratban nem egyértelmű
- „Gondalfügyet próbáljuk megfejteni" – az ASR hibásan értelmezte, az eredeti kifejezés valószínűleg egy összetett szó vagy szakszó volt, de a kontextusból nem világos
- „Harry Potter szerű fiatal embert" – valószínűleg a Schadl György-ügyre utaló megjegyzés, de az ASR nem értelmezte helyesen
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nekem az a szakmai álláspontom, hogy a listás választást nem fogja tudni elveszíteni a Tisza.
[00:00:03]A mi kutatásunk fél évvel ezelőtt azt mutatta, hogy igazándiból a kisvárosi szintig tulajdonképpen a Tisz már viszi a szavazatok túlnyomó többségét, és egyedül a községek szintjén volt nagyjából kiegyenlített enyhe Fidesz többsége a vagy enyhe többsége a Fidesznek.
[00:00:26]A peremszavazók nem jöttek vissza a Fideszhez.
[00:00:29]Ez egy nagy változás, hogy most viszont folyamatosan minden egyes megszólalásakor el kell neki mondania, hogy mi vagyunk a többség.
[00:00:38]Én azt gondolom, hogy 75% alatt részvétel válható.
[00:00:41]Azok a szavazók, akik most arra gondolnak, hogy a DK-ra fognak szavazni, illetve a magyar kétfarkó kutyafártra fognak szavazni, azoknak a szavazatai könnyen elképzelhető, hogy nem fognak hasznosulni.
[00:00:55]Mindenképpen ez egy kétő fegyver, hogyha a mi hazánkot és a Fideszt megpróbálják összerakni.
[00:01:08]Jó napot kívánok.
[00:01:08]Sziasztok!
[00:01:08]Dulszabolcs vagyok és ez az Öt pontban podcast.
[00:01:11]A mai vendégemmel nagyjából egy évvel ezelőtt már beszélgettünk a közvéleménykutatások értelmezéséről, a választási esélyekről.
[00:01:20]Most ugyanezt fogjuk tenni pár nappal a választások előtt.
[00:01:25]Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, kérnélek titeket, hogy kövessétek az öt pontban csatornáit a YouTube-on és a Spotify-on.
[00:01:33]Kommenteljetek, lájkoljatok és szuper mód köszönöm a szuperköszönöm.
[00:01:35]És azt is köszönöm, hogyha feliratkoztok a hírlevelemre, megtaláljátok a linket a leírásban, és hogyha beállítjátok a támogatást, ez a műsor ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból készül.
[00:01:50]És akkor köszöntöm a stúdióban Szabó Andreát, szociológust, politológust, akivel hát nem is tudom már felsorolni, mert legalább öt témát biztosan fogunk érinteni a választási esélyektől kezdve azt, hogy a választás napján a részvételt hogyan érdemes nézni, a mozgósítás mitől függ, és hát beszélünk egy picit majd arról is, hogy a választás másnapján egész pontosan mire kell készülnünk.
[00:02:13]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:02:15]Ismét köszönöm szépen, hogy itt lehetek és mindenkit üdvözlök.
[00:02:19]Hát akkor azzal a slágerkérdéssel kezdeném, amelyet nekem is mindenki feltesz a napokban, ki fogja megnyerni a választásokat?
[00:02:28]Nagyon egyszerűen lehet erre a kérdésre válaszolni.
[00:02:29]Az fogja megnyerni a választásokat, aki a potenciális szavazó táborából a legtöbb embert viszi el, és aktuális szavazóvá teszi őt.
[00:02:37]Az a kérdés, hogy kinek mekkora a potenciális szavazótábora.
[00:02:42]De erre visszakérdezne bárki, hogy Magyar Péter vagy Orbán Viktor lesz a miniszterelnök?
[00:02:46]Mit gondolsz?
[00:02:46]Igen, erre az a válaszom, hogy választjuk ketté a listás szavazást és az egyéni mandátumokat.
[00:02:55]Nagyon fontos, hogy racionálisan, földhözgadtan, tehát tudományos szemp szempontból nézzük meg ezeket a kérdéseket.
[00:03:02]Nekem az a szakmai álláspontom, hogy a listás választást nem fogja tudni elveszíteni a Tisza.
[00:03:09]Tehát ebben a ebben a szárióban, amit én látok a fejemben, a listás választásokat meg fogja nyerni a Tiszapárt.
[00:03:14]Az elmúlt héten beleértve a mai napot is kijött négy egymástól független közvéleménykutatás, amelyik mind a négy azt mérte, hogy növekszik a Tisza szavazó tábora a pártlistás szavazásokat tekintve.
[00:03:28]Ez a növekmény 2 kőel 3 kő 4% pontos.
[00:03:31]úgy, hogy miközben a Fidesz esetében nem látjuk ezt a nagy növekedést, hanem a Fidesz esetében egy stagnálást látunk.
[00:03:45]Stagnálást mérnek a kutatások.
[00:03:45]Ez nekem azt jelenti, hogy potenciálisan jelenleg a Tisza listás szavazótábora nagyobb, mint a Fidesz szavazótábora.
[00:03:55]Csak közbe szúrom, hogy szerdán beszélgetünk, tehát miután nagyjából egy óránként történik valami új esemény, amire felkapjuk a fejünket, ha valamiről nem beszélünk, akkor azért van, mert mert most szerda délelőtt vesszük fel ezt az adást, és éppen most kijött a 21 kutatóközpontnak a legfrissebb felmérése, amely hát egy nagyon kétharmad közeli eredményt mutat a a Tisza számára.
[00:04:22]teljes népességben 4028-as különbséget a Tiszavára.
[00:04:26]És a biztos pártválasztóknál ugye ők azok, akik teljesen biztosak abban, ezt mondják, hogy elmennek szavazni, egy 19 pontos előnyt mutat.
[00:04:33]Ez azt jelenti, hogy a Tisza a kétharmad közelében van, és tényleg már csak ez a kérdés, hogy a kéthadot eléri?
[00:04:45]Azt hiszem, hogy itt az a kérdés, hogy a Tiszaszavazók mennyire elszántak.
[00:04:47]Tehát a biztos szavazó, pártválasztó azt mutatja, hogy a Tiszaszavazók rendkívüli módon nem egyszerűen el akarnak menni, hanem határozottan ígérik, hogy el is fognak menni.
[00:04:59]Tehát nagyon nagy az akarata a szavazó táborban arra, hogy végrehajtsanak egy úgynevezett rendszerváltást.
[00:05:06]Ugye a mi szakmánkban ezt nem rendszerváltó választásnak, hanem kritikus választásnak nevezzük.
[00:05:10]A kritikus választás, igen, a kritikus választás az azt jelenti, hogy nem egyszerűen a választók másképpen látják a választást, hanem a pártok szempontjából, a párstruktúra szempontjából is változás történik.
[00:05:28]Tehát két dolog egyszerre következik be.
[00:05:31]És ilyen kritikus választás kettő volt korábban Magyarországon.
[00:05:33]Az első nyilvánvalóan 1990-ben az első rendszerváltás időszakában, a másik pedig 2010-ben, amit én második rendszerváltásnak nevezek.
[00:05:42]Tehát én erről többször is írtam, hogy szerintem politikai értelemben, egy politikatudományi értelemben 2010 rendszerváltás volt.
[00:05:50]És az emberek pontosan így gondolkodtak a 2010-es választásról: leváltani a posztocialista rendszert és valami egészen újat létrehozni.
[00:06:00]Óriási közbizalom volt a Fidesz irányába.
[00:06:03]és megkapta a felhatalmazást arra, hogy másképpen kormányozzon, mint korábban.
[00:06:08]Most nem az adatok felől közelítem, de például ha már említetted 2010-et, akkor én pontosan emlékszem, mert akkor újságíróként dolgoztam, hogy nagyjából előtte, nem hónapokkal, hanem már egy-két évvel ezelőtt is mindenki készpénznek vette azt, hogy itt kormányváltás lesz, Orbán Viktor lesz a miniszterelnök, maguk a szocialista szavazók, sőt szocialista miniszterek mondták nekem, hogy hát készülnek a kormányváltásra.
[00:06:34]Tehát ott a levegőben ez a fajta átbillenés az már benne volt.
[00:06:40]És a mostani 2026-os választáson, hogyha tényleg igazak ezek a 19 pontos előnyök, ugye a medián 23 pontos Tiszaelőnyt mért a biztos pártválasztók között, akkor ez is azt jelzi nekem, hogy valamifajta átbillenés van a társadalomban.
[00:06:55]Most viszont az érzület az mégis csak az, hogy azért van esélye a Fidesznek.
[00:07:00]Akkor ezt az ellentmondást hogyan olthatjuk fel?
[00:07:04]Ha egy picit megengedsz, akkor visszautalnék a 2010 előtti időszakra.
[00:07:10]Nekem az a határozott álláspontom, hogy nem 2010-be került hatalomra a Fidesz, hanem 2006-tól fokozatosan három lépésbe.
[00:07:18]Amikor a 2010-ben lényegében el kellett dönteni az embereknek, hogy most akkor hány százalék-os támogatottsága legyen a Fidesznek, nem arról döntöttek, hogy Fidesz vagy nem Fidesz, hanem arról döntöttek, hogy kétad vagy nem kéthad.
[00:07:33]Ugye először hatalomra jut 2006 őszén az önkormányzati választásokon helyi lokális szinten.
[00:07:39]És ezért van az, hogy vannak az országnak olyan részei, ahol 20 év óta csak a Fidesszel találkoznak az emberek.
[00:07:47]És ezt nagyon sokan elfelejtik, amikor a vidéki Magyarországról gondolkodnak, hogy ott 20 év az lényegében egy egy akik akkor születtek k 2006-ban fiatalok, azok már 20-as éveikben vannak.
[00:08:02]Tehát nem ismernek mást, nem is láttak mást, mint mondjuk egy fideszes önkormányzati vezető, polgármestert, plusz utána a Fideszt, mint kormányt.
[00:08:10]És most már szavazhatnak.
[00:08:11]És most már szavazhatnak.
[00:08:11]Így van.
[00:08:11]A második lépés volt, ami az a bizonyos szociális népszavazás, amire talán emlékszünk a 300 Ft-os vízidíjról és napi díjról, ez ma már szinte hihetetlennek hangzik, akkor ugyanis teljes mértékben átvette a napirendformálást, méghozzá az országos napirendformálást a Fidesz.
[00:08:31]És 2009 volt ennek a betetőzése, ugye az EP választás.
[00:08:35]Legkésb az EP választáson, amikor először kapott 50% feletti támogatottságot, nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy itt ennek a rendszernek vége van és jön a Fidesz.
[00:08:47]Ami nagyon érdekes, az itt a mostani ciklusban az, hogy most is van egy ilyen EP választásos történet.
[00:08:52]Ez pedig 2024-ben van, 24 nyarán, júniusában, amikor az emberek számára nyilvánvalóvá válik, hogy az a az a pártrendszer, amit korábban ismertünk, lényegében megszűnt Magyarországon.
[00:09:05]két osztatóvá válik a pártrendszer, és rögtön az EP választás után elkezdenek az emberek alkalmazkodni ehhez az új helyzethez.
[00:09:13]A Fidesz szavazók megmaradnak a Fidesz szavazóknál.
[00:09:16]És nagyon érdekes, meg kell nézni a közvéleménykutatási adatokat, hogy az ellenzéki szavazók, akik DKsok, MSZP-sek, LMP-sek, momentumosok voltak, másfél hónap alatt berrendeződtek a Tisza mögé, és azóta is pontosan ezt látjuk, és ennek következtében jön létre ez a két óriási tábor, amelyik egymással versenk.
[00:09:37]Na most, hogyha konkrétan a kérdésedre akarunk válaszolni, azt kell, hogy mondjam, hogy nem volt benne a levegőben még két hónappal ezelőtt sem, hogy esetleg átfordulás, átbillenés lesz.
[00:09:48]Ezt most nem tudjuk.
[00:09:48]Tehát vannak közvéleménykutatási eredmények, amik erre utalnak, de ez az ez tulajdonképpen az elmúlt három hétnek, tulajdonképpen a március 15-e utáni időszaknak a az eredménye.
[00:10:01]Erről mindjárt részletesebben beszélünk, de visszatérnék ahhoz a gondolatodhoz, hogy azt mondod, hogy a a Tisza, a listás szavazást azt nagy valószínűséggel meg fogja nyerni, de azt is tudjuk, hogy a magyar választási rendszer az elsősorban az egyéni választókerületekben dől el.
[00:10:17]hogy a 199-ből 106, tehát a többség a az egyéni választókerületi mandátumokból tevődik össze.
[00:10:26]És azt is lehet tudni ilyen ökölszabályként, hogy a kéthadhoz egy pártnak 85 egyéni választókerületbe kell nyernie nagyjából.
[00:10:33]A sima győzelemhez meg mondjuk olyan 56-60 egyéni választókerületben.
[00:10:39]Én úgy tudom, hogy a Fideszben és a Tiszában is 60-nal számolnak.
[00:10:43]Na most egyrészt hogy állnak az egyéni választókerületek, és itt ebben, hogyha ezeket a számokat nézzük, itt lehet-e esélye mondjuk kétharmadra a Tiszának?
[00:10:55]Igen.
[00:10:55]Ráz Ágoston Sámuel kollégámnak volt egy nagyon fontos állítása, mivel maximálisan egyetértek, hogy az egyéni választókerületek szintjén 106 különböző választás történik.
[00:11:06]Tehát van egy országos választás, a listás választás, annak az eredménye óriási meglepetés lenne, ha nem a Tisza győzelmét jelentené, de a 106 egyéni választókerület minden egyes 106 kerületben külön-külön meg kell vívni a Tiszának és a Fidesznek a csatáját.
[00:11:26]De de közben azt is mondjuk, hogy együtt járnak a listás szavazatok nagyrészt az egyéni szavazatokkal.
[00:11:31]Akkor ezt az ellenmondást ezt hogyan tudjuk feloldani?
[00:11:34]A magyar választó nagyon erősen úgy szavaz listán, ahogy egyéniben, vagy úgy is mondhatnám, hogy ahogy egyéniben, úgy szavaz listán.
[00:11:43]Ezt úgy hívjuk, hogy kongruencia, a szavazatok kongruenciája.
[00:11:48]Ez nálunk 90% fölötti.
[00:11:50]Ha ezek a közvéleménykutatások, ez a négy közvéleménykutatás, amin az elmúlt másfél hétben jelent meg, rávetítődik az ország 106 egyéni választókerületére, ez azt jelenti, hogy nagyobb az esélye annak, hogy a Tisza egyéniben is megszerezze ezt a 60 mandátumot.
[00:12:10]Ugyanakkor azt is jeleznem kell, hogy a nézőpontintézet ennek az ellenkezőjét mondja, és azt mondja, hogy az ő számításaik, azt hiszem talán pont ma jött ki egy ilyen ábra, hogy szerint ők a az ország nagy része egy sárgába narancssárgába fog borulni.
[00:12:25]66 fideszes győzelmet vetét előre a nézőpont, ami éppen elég a sima győzelem lesz a Fidesz számára.
[00:12:33]Sima győzelem Így van.
[00:12:33]Tehát előfordulhat a nézőpont számítása szerint az a helyzet, amikor listán nyer a Tisza.
[00:12:40]Az emberek egyrészt azt gondolják, hogy akkor a Tisza fog győzni, másrészt viszont az egyéni mandátumok szintjén úgy alakul a helyzet, hogy a Fidesznek lesz többsége, és akkor egy nap két győztes lesz.
[00:12:52]Lesz egy listás győztes és lesz egy választási győztes.
[00:12:56]És a kettőn hát ellentmondásban lesz egymással.
[00:12:58]Ez akkor igaz, hogyha a nézőpont számait fogadjuk el.
[00:13:03]Ha nem a nézőpont számait fogadjuk el, hanem annak a négy cégnek a számait, akik az elmúlt másfél hétben jelentek meg, akkor ez nem támasztható alá.
[00:13:11]Tehát akkor ogy olyan típusú mozgósításra lenne szüksége a Fidesznek a 66 mandátumhoz vagy akár a 60-hoz, amelyik hát óriási meglepetést jelentene, mert az azt jelenti, hogy a vidéki Magyarországot ezek a közvéleménykutatások egyáltalán nem tudják elérni.
[00:13:29]Akkor ott viszont nagyon súlyos módszertani problémák vannak.
[00:13:33]Ugye nekünk volt a Kovács Imre professzor úr egy nagy kutatásunk 2025.
[00:13:39]november október novemberében, ami egy 4000-es személyes kutatás volt, és ott kifejezetten ügyeltünk arra, hogy kis településekre is elmenjünk, tehát akár 1000 fő alatti településekre is.
[00:13:50]És a mi kutatásunk fél évvel ezelőtt azt mutatta, hogy igazándiból a kisvárosi szintig tulajdonképpen a Tisz már viszi a szavazatok túlnyomó többségét, és egyedül a községek szintjén volt nagyjából kiegyenlített enyhe Fidesz többsége a vagy enyhe többsége a Fidesznek.
[00:14:14]Na most, hogyha csak ezt fogadjuk el, és azt mondjuk, hogy azóta semmiféle változás nem történt, ez már akkor is azt jelentette, hogy enyhe többségben van, akár már az egyéni mandátumok tekintetében is a Tisza.
[00:14:28]Én elindítottam egy ilyen politikai jellemzős országjárást, és több választó kerületébe is eljutottam az országnak.
[00:14:36]Volt megyei jogú város, középváros, Mezőváros, mindenféle település.
[00:14:38]És kialakult bennem egy olyan érzés, hogy előfordulhat, hogy azok a elméletek, azok a tapasztalatok, amelyeket látunk az egyéni választókerületekről, az megdőlhet.
[00:14:52]Azaz, hogy most van egy ilyen elemzői közhely, hogy mondjuk a csornai választókerület a Fidesznek a bástyája, az első számú számú number one választókerülete, és mondjuk Zugló, vagy a a 13.
[00:15:05]kerület pedig a mindenkori ellenzéknek így az első számú választókerülete.
[00:15:10]De előfordulhat-e az, és mitől függ, hogyha megdőlnek most ezek a hitek?
[00:15:15]És például kiderül, hogy olyan választókerületekben, amelyet itt a a térképen akár a nézőpont, akár a 21 kutatóintézet mandátum kalkulátora, mondjuk egy biztos fideszesnek hitt, az most hirtelen kiderül, hogy inkább a Tisza felé húz.
[00:15:30]És ott vannak például nagy harcok, amelyeket amelyeket ellenzékinek gondoltuk.
[00:15:34]Mondjuk például a Havanna lakótelepen, ahol már elindult azért az elmúlt pár választáson az, hogy a baloldal felől inkább a Fidesz felé húznak.
[00:15:44]Mitől függ ez az egész, és mekkora meglepetés lehet egyéni választókerületi szinten?
[00:15:49]Igen, a az egész a közhangulattól függ.
[00:15:53]Az a helyzet, hogy Orbán Viktornak körülbelül három-négyed évvel ezelőtt volt egy nagyon fontos állítása, amikor azt mondta, már nem emlékszem, hogy hol, hogyha megdől a közhangulat, akkor hiába teszünk bármit is, vagy az el hát ugye azt azt akkor ugye magára vonatkoztatta, hogy ha mi el fordítjuk a közhangulatot magunk irányába, akkor bárki csinál bármit, úgy sem fog tudni bennünket legyőzni.
[00:16:17]De ez fordítva is igaz.
[00:16:17]Ha a közhangulat eldől, és kialakul egy országban egy egy leváltó hangulat, egy kormányváltó hangulat, akkor nincs az a szervezettség, nincs az a szavazatvásárlás, nincs a szavazat ára, hogy így konkrétan jelezzem a a dokumentumfilmet, amelyik ezt meg tudná akadályozni, mert ez azt jelenti, hogy egyszerűen az emberek azt mondják, hogy jó, oké, eddig eddig rendben volt, akkor most jöjjön valami más.
[00:16:45]Ez mi?
[00:16:45]Ez két dologgal jár együtt.
[00:16:48]egyrészt egy nagyon magas választási részvétellel, másrészről pedig egy düvel, amit ugye kellene, hogy érezzünk egy ilyen feszültséggel kellene éreznünk a társadalomban minden szinten.
[00:16:57]Tehát ez nem csak a nagyvárosi izé buborékban van, hanem akkor az egész országban ezt kellene érezni.
[00:17:07]Hát ezt azért nem látjuk mindenütt, ezt a fajta nagyon erős dühőt.
[00:17:09]És akkor most akkor induljunk neki, és akkor váltsuk le.
[00:17:14]De ebben neked lehet igazad, hogy ez a közhangulat alakulása, ez ez az utolsó egy-két hétben történik általában.
[00:17:20]És azt is tudjuk, hogy 2022-ben ez a fajta közhangulat egyértelműen a Fidesznek kedvezett, ahogy ugye kitört a háború és Oroszország megtámadta Ukrajnát, onnantól kezdve a Fidesz kampány átalakult, átfordult, és erre a védelemfunkcióra ment át, és érezhető volt, hogy teljesen átfordult a közhangulat.
[00:17:43]Most nincs ilyen nemzetközi ügy, hiába akarja a Fidesz, ami mondjuk ezt a háborús logikát, a védelmi funkciót bekapcsolná, de ettől függetlenül a másik oldalon kialakulhat az a dü, az a kormányváltó hangulat, hogy eddig és nem tovább jöjjön valami más helyette.
[00:18:01]Ezt nem lehet megállítani.
[00:18:03]Tehát az a nagyon fontos, és ezt ezt ezt ezt határozottan állítom, hogyha kialakul egy ilyen közhangulat, nincs az a jó Isten, amelyik ezt meg tudná állítani, mert egyszerűen ennek van egy ilyen szociálpszichológiai hatása, hogy jó, akkor menjünk el és akkor adjuk le a szavazatunkat.
[00:18:19]Mitől függ ennek a közhangulatnak a kialakulása?
[00:18:22]Vagy kérdezhetném ezt úgy is, hogy már említettem, hogy tényleg óránként kapkodjuk a fejünket, és olyan dolgok derülnek ki, amelyek mondjuk így békeidőkben, lehet, hogy hetekig napirenden lennének lehallgatási sztoriktól, kém sztorikon át a Szijártó Péter Szergeely Lavrov féle beszélgetés, az hogy előugrik egy rendőrnyomozó és a a rendszernek a visszásságairól beszél, hangfelvételek kerülnek és így tovább, hogy ezek mennyire hatnak a pártrepreferenciákra, mert azért az a tapasztalat nem csak Magyarországon, hanem világviszonylatban is, hogy azért az utolsó napokban érdemelmozdulást egy-egy hír, egy-egy új ügy azért csak nagyon szélsőséges esetben tud okozni.
[00:19:09]Van ezeknek bármifajta hatása a pártpreferenciára?
[00:19:10]Ugye fekete hattyúnak hívjuk azt a jelenséget, amikor így beúszik a képbe egyszer egy nem várt jelenség, a fekete hattyú, ami kétségtelenül fel tudja az állóvizet kavarni, és meg tudja változtatni a hangulatot.
[00:19:25]Azonban azt tudni kell, hogy a kampány könyv, tankönyvek arról írnak, hogy egy nagy ügynek a társadalmi szétterítődéséhez körülbelül négy-öt hétre van szükség.
[00:19:37]Tehát az, hogy az egész társadalom minden rétegében érvényesüljenek, ahhoz már nagyon rövid az idő.
[00:19:41]Tehát a hátralévő más nagyjából másfél hét ahhoz már egy olyan elementáris ügynek kéne lenni, amit én saját fantáziámban már nem tudok elképzelni.
[00:19:52]Ilyenkor szokták megkérdezni, hogy az a bizonyos videó még kijöhet-e?
[00:19:57]Természetesen kijöhet a videó, de ott már volt egy elővágás.
[00:20:04]Létrehoztott Magyar Péter egy keretet.
[00:20:07]amibe beleérkezne ez a bizonyos videó, és így ebben az értelemben már nem tudná roncsolni a Tiszának a szavazótáborát.
[00:20:15]Sőt, hát nem tudom, hogy az öt pontban nézői azok értesültek-e arról, hogy itt a napokban kijött egy újabb Fógelevelin Magyar Péter hangfelvétel, ami most már olyannyira nem vitte át az ingerküszöböt, hogy Magyar Péter már nem is reagált rá.
[00:20:29]Ezáltal a Tiszás közvélemény vagy a Tiszás az ellenzéki nyilvánosságban már szó sincsen egy ilyen dologról, miközben még azért nyilván a fideszes nyilvánosságban valahogy megpróbálnak ezzel foglalkozni.
[00:20:43]És pont ezért kérdezném, hogy miután a az ellenzéki nyilvánosság meg a kormánypárti nyilvánosság szétválik, mindenhol a szavazók megkapják a saját értelmezési kereteiket, megkapják a saját narratívájukat, van-e egyáltalán olyan ügy, ami érdemi változást tud okozni?
[00:21:01]És például az, hogy a Szabó Bence vallomást, azt több millióan megnézték, és lehet látni, hogy addig a szintig jutott, hogy nem csak a belügyminiszter, hanem a miniszterelnök is reagált rá.
[00:21:11]ilyeneknek van vagy vagy lehet hatása mondjuk a választásokra.
[00:21:18]Okozhat ez például egy ilyen közhangulati átbillenést?
[00:21:21]A közhangulati átbillenésben mindenképpen szerepet játszik, de nem egy ügy, hanem ezeknek az összességébe.
[00:21:28]Az, hogy a a választókhoz az a hétköznapi választóhoz az jut el, hogy már megint valami disznóság van, itt sem stimmel, ez a narratíva sem a Fideszé.
[00:21:37]Tehát egyszerűen nem önmagában az, hogy hogy mi maga a hír, mert ezek többnyire hát nehezen dekódolható események.
[00:21:44]Ha mondjuk csak a gondalfügyet próbáljuk megfejteni, nekem beletört a bicskám, ezt őszintén elmondom, de azt érzi az ember, hogy ott van egy fiatal ember, és róla kéne elképzelnünk azt, hogy ő egyébként egy ukrán kém, és beépült a Tiszapártba, azért, hogy az ukránoknak kémkedjen, és szétverje a pártot.
[00:22:04]Tehát már ez így önmagában egy furcsa dolog.
[00:22:09]Szóval és közben látunk egy ilyen Harry Potter szerű fiatal embert.
[00:22:12]Így van.
[00:22:12]Egy úgymond angyalarcú fiatal gyereke.
[00:22:17]Tehát, hogy azt akarom mondani, hogy nem önmagában az ügynek van jelentősége, hanem annak a zajnak, hogy hogy folyamatosan olyan hírek jönnek, amik nem kedvezőek a Fidesznek.
[00:22:26]Eddig minden választási kampányban, ami az utóbbi 2010 óta eltelt időszakb, tehát az utóbbi 16 évben volt, azt tapasztaltuk, hogy az utolsó időszakot uralja a Fidesz.
[00:22:39]Az utolsó időszakban csupa olyan hír jön, amelyik alátámasztja a Fidesz narratíváját.
[00:22:44]Ez nőtt, ez emelkedett, ez még jobb lett, még több dolgot kaptunk, és az ellenzékről mindig sorba derültek ki az utolsó hetekben.
[00:22:52]Valam valami valami nem stimmelt, és most megfordult a szél.
[00:22:57]Most azt látjuk, hogy minden mintha elkezdene összeesküdni a a Fidesz ellen.
[00:23:02]Valamelyik elemző mondta azt, hogy mintha a kapufa folyamatosan ott lenne.
[00:23:08]A Török Gábor mondta, igen, hogy rúgják a labdát, a szabadrúgásokat, és mindenki felé pattan a kapufáról.
[00:23:12]Még amikor tavaly beszélgettünk, akkor említetted azt, és meg is beszéltük, hogy visszatérünk rá, hogy a választások előtt egészen biztosan lesz osztogatás, pénzosztás és hát most is volt, hát nem egy kevés pénzeső zúdult itt a különböző választói rétegekre.
[00:23:30]14.
[00:23:30]havi nyugdíj első hetétől kezdve az anyák eszi a mentességén át a fegyverpénzt említhetném még és a kutatásokból én azt hámoztam hogy ezeknek érdemi hatása nem volt.
[00:23:44]Jól jól látjuk-e, hogy hogy valójában a választói rétegeknek a a tudatába ez úgy beépült, hogy oké, köszönöm a pénzt, de ettől még azért nem módosul a pártreferenciám.
[00:23:56]Szerintem ezt óvatosabban kell kezelnünk, ugyanis azt minimum megállította, hogy a Fidesz összezuhan.
[00:24:03]Tehát a Fidesz szavazói stabilitását és a szavazóknak az integrációját, én úgy gondolom, hogy ez javította, mert adott muníciót az úgynevezett gyűrű szavazóknak arra, hogy hogy mégiscsak érdemes a Fideszre szavazni, mert azt a régi ösztönt hívta elő belőlük, hogy a Fidesz alatt jól járunk.
[00:24:22]Az a kérdés, hogy vele szemben mondjuk az erkölcsi szempontoknak, mondjuk a kormányzásnak a hát legalábbis problémás részének van-e ellenhatása?
[00:24:33]És úgy tűnik, hogy ez utóbbi az erősebb mondjuk az ellenzéki szavazók körében és az úgynevezett ismeretlen preferenciájúaknak a körében.
[00:24:44]Tehát egyrészről stabilizálta a Fidesz szavazótáborát.
[00:24:46]Ha jól értelmezem még az elmúlt négy kormánytól független közvéleménykatás is azt mutatta, hogy nem zuhant össze a Fidesz szavazó tábora, hanem stabilan tartja azt a 30% körüli értéket.
[00:25:01]De azt is jelenti, hogy nem tudtak ezek a bizonyos hát ilyen szavazat vagy a szavazói hangulatot javító intézkedések érdemben megvált megváltoztatni a közhangulatot.
[00:25:13]És ez önmagában nagyon érdekes, mert ez azt jelenti, hogy nem 2022 előtt nem csak a pénzek voltak azok, amik megváltoztatták az emberek véleményét és a Fidesz mögé rögték, hanem általában a kormányzásba vetett hit, az orbáni mindenhatóság is egyáltalán az, hogy a Fidesz az egyedüli párt, amelyik képes az országot megfelelő irányba vinni.
[00:25:36]ezt a képességét kérdőjelezte meg a 22 óta eltelt időszak, vagyis azt, hogy ténylegesen alkalmasak-e a kormányzásra.
[00:25:46]De ez ugye már a választói magatartás kérdése, tehát hogy itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a mostani helyzetben, hanem lehet arról szól, hogy a az emberek vagy a választók úgy gondolják, hogy oké, hogyha kapok pénzt, azzal nem lehet megvenni a szavazatomat, hanem más dolgok is döntenek ebben az egészben.
[00:26:05]Tehát ez nyilván majd hosszabb távon lehet látni.
[00:26:06]Persze, mondjuk nevezzük ezt polgári mentalitásnak, tehát amikor nem eladó a szavazatom, hanem bizony átgondolom, azt tételezzük fel, hogy ilyen racionális momentumok és szerepet játszanak benne, átgondolom azt, hogy mit kaptam az elmúlt négy évben a Fidesztől.
[00:26:21]És a Fidesz szavazók körében készült interjúk azt mutatják, hogy a Fidesz szavazók egy része egyébként nagyon is úgy emlékszik a Fidesz elmúlt 16 évére, mint egy bizonyos értelembe vett aranykorra.
[00:26:37]Egészen pontosan arra, hogy a 2014 és 2019 közötti öt év az olyan mértékű emelkedést, mobilizációt jelentett az ő számukra, hogy még mindig ebből táplálkoznak, hogy hogy majd biztos visszajön megint ez a bizonyos aranykor, mert egyszer már megvolt.
[00:26:54]És ez az, amivel tudják önmagukat még mindig arra hát trenírozni, hogy érdemes a Fideszre szavazni.
[00:27:02]Annak ellenére, hogy erről muszáj beszélni, a kegyelmezési botrány, ennek az erkölcsi következményei és a kormányzóképességnek a megrepedése.
[00:27:10]Ezek nagyon súlyos lyukakat ütöttek a Fidesz szavazó táborán.
[00:27:16]Konkrétan az, hogy például a peremszavazók nem jöttek vissza a Fideszhez.
[00:27:21]És ez a legnagyobb újdonsága a 26-os választásnak, hogy most megbeszéltük, hogy vannak a magszavazók, a gyűrűszavazók és a peremszavazók, és a nagy győzelmeket mindig a peremszavazók adják.
[00:27:34]És ezt fogjuk meglátni, hogy lehet, hogy ezek a peremszavazók most a Tiszára fognak szavazni, és ugye azt se felejtsük, hogy ezek duplán számítanak, mert a Fidesznél mínuszt jelentenek, és ha a Tiszára szavaznak, ott pluszt jelentenek.
[00:27:45]Beszéltünk előbb a az utolsó napok hatásáról azt, hogy milliók, nem lehet, hogy már hónapok óta eldöntötték azt, hogy Tiszára vagy éppen Fideszre szavaznak, de lehet azt is mindig tudni, hogy vannak azok a típusú szavazók, akik az utolsó pillanatban hozzák meg a döntésüket.
[00:28:02]Egy kis lábjegyzet, hogy én még amikor egyetemista voltam, egy szociálpszichológia dolgozathoz, egy kutatást végeztem a szavazatszámláló bizottságok csoport lélektanáról, úgyhogy én magam is számoltam szavazatot, és ott döbbenten tapasztaltam, hogy jönnek úgy szavazók, akik belépnek és megkérdezik, hogy kire lehet szavazni egyáltalán, mi a választék.
[00:28:23]És nem is kevesen vannak ilyenek, akik ott hozzák meg adott esetben a döntést.
[00:28:27]Azt hiszem, hogy ki is van rakva egyébként az országos lista a a szavazókörökben, ki ki is van plakátolva, de ott szeretnének valami információt szerezni.
[00:28:34]Szóval engem azért folyamatosan meglep az, hogy van ez a típusú szavazó, aki fontosnak érzi, hogy részt vegyen ebben a demokrácia meg választás nevű játékban.
[00:28:44]Viszont a döntéseiket utolsó pillanatban hozzák meg.
[00:28:49]A kérdés az, hogy hányan lehetnek ezek a szavazók most, mit látunk így a a számokból, és őket például Orbán Viktor vagy Magyar Péter még mivel tudja megnyerni?
[00:29:01]Ühüm.
[00:29:01]2018-ban és 2022-ben készült egy úgynevezett post election survey, ami azt jelenti, hogy a választások utáni adatfelvétel.
[00:29:11]És ebbe hagyományosan fölteszünk egy kérdést arról, hogy mikor döntötte el, hogy az adott pártra szavaz.
[00:29:15]És ebben több válaszkategória van, és elképesztően hasonló volt a 2018-as és 2022-es megoszlása a szav a válaszoknak, amiből az derült ki, hogy 80%-a a megkérdezetteknek hónapokkal a kampány megkezdése előtt.
[00:29:31]Tulajdonképpen már mindig is tudta, hogy melyik pártra szavaz.
[00:29:35]És fönn maradó 20% volt az, amelyik a kampány valamelyik szakaszában döntötte el, hogy a hogy hogy kire fog szavazni.
[00:29:42]A 20%-nak körülbelül a fele, tehát 10%, az a kampánynak az első szakaszában, mondjuk az első másfél hónapban eldönti.
[00:29:51]Az egyszerűség kedvért mondjuk azt, hogy március 15-ével eldöntötte, hogy melyik pártra szavaz, de még mindig van 10%-nyi szavazó, aki az március 15-e után adott esetben az utolsó héten, sőt az utolsó napon dönti el több 100z választó több 100z változó.
[00:30:09]Így van.
[00:30:09]Az az március 15-e óta eltelt időszakban a két nagy politikai vezető ezekhez az emberekhez beszél, és folyton azt mondja, hogy én vagyok a többség, mert tudja, hogy Magyarországon a választás szociológiai, szociálps pszichológiai folyamatok közül a győzteshez húzás a legerősebb.
[00:30:28]És ezért azt kell nekik bebizonyítani a társadalom számára, hogy ők a többség.
[00:30:36]Ennek az egyik módja, hogy azt mondom, hogy én vagyok a többség, a másik módja, hogy ráutal, hogy egyébként a másiknál kevesebben vannak, és utal bizonyos egyéb jelekre, például arra, hogy a Mészáros Lőrinc által birtokolt cégek tőzsdei árfolyama mennyit zuhant be az elmúlt napokban, hogy mondjuk a az ellenfél erőlködik a fényképek elkészítésével, a többséggel kapcsolatosan, illetve az, hogy az Ez ez fontos, hogy 18-ban és 22-ben Orbán Viktor soha nem mondta, hogy mi vagyunk a többség, mert ez volt a természetes.
[00:31:13]És ez mutatta egy egyszerűen ez volt a mi vagyunk a többség, de nem kellett kimondani, mert ez nyilvánvaló volt.
[00:31:18]És ez egy nagy változás, hogy most viszont folyamatosan minden egyes megszólalásakor el kell neki mondania, hogy mi vagyunk a többség, és alá kell támasztani.
[00:31:27]Sőt, minden este, ugye a Facebook oldalán megnézhetünk egy felvételt a saját gyűléséről, illetve valahonnan a Holdról vagy a Marsból készült felvételt a a Tisza, nem tudom, múlt nyári gyűléséről.
[00:31:41]Tehát nyilván ezt elvégzi, és viszont ezt a több száz embert akkor végül is el lehet még vinni a az urnákhoz, és akkor az utolsó pillanatban döntenek, azt látni fogjuk.
[00:31:52]Úgyhogy én át is mennék arra a részre, hogy mekkora részvételt valószínűsítesz, mert szintén a már említett kutatásoknál azért engem nagyon megdöbbentett, hogy ilyen 80% körüli részvételt is lehet valószínűsíteni, ami abból a szempontból azért egy döbbenetes meglepetés lenne, hogy a rekord az ugye 2002-ben ilyen 73,5%-nál meg a második fordulóban máodik forduló te most hogy látod, mekkora részvétel a reális is én túlzónak tartom a 80% fölötti részvételt.
[00:32:28]A 80% fölötti részvétel esetében olyan választói rétegeknek kéne megjelenni, akik egyrészt soha az életükben még nem szavaztak.
[00:32:35]És most it most ne a fiatalokról beszéljünk, hanem tehát ne az első választókról beszéljünk, hanem az annál idősebbekről.
[00:32:43]Másrészt itt már a fizikailag akadályoztatott embereknek is ott kellene lenniük.
[00:32:49]Csak egy dologra szeretnék emlékeztetni, hogy Németországban, a német szövetségi köztársaságban két évvel ezelőtt volt választás, ahol 80% volt a rekordrészvétel.
[00:32:58]Most hogyha mi azt mondjuk, hogy Magyarországon 80% feletti részvétel van, az azt jelenti, hogy megdöntöttük a németeknek a rekordját.
[00:33:07]Én nem gondolom, hogy itt tartana a magyar társadalom.
[00:33:09]Én azt gondolom, hogy 75% alatt részvétel válható.
[00:33:12]Ez az, ami még belefér abba, hogy magas lesz a részvétel, de nem olyan nagyon magas.
[00:33:17]És hozok két érvetemelet.
[00:33:22]Az egyik érv az, hogy vannak kispártok, akikről nagyon keveset beszélünk.
[00:33:27]Mindjárt fogunk.
[00:33:27]Igen, de csak itt ebből a szempontból hadd mondjam, hogy a kispártok szavazói lehetnek úgynevezett csalódott szavazók, akik úgy érzik, hogy az ő szavazatuk nem fog érdemben befolyásolni a két nagy versenyét, és inkább otthon maradnak, mert nem akarnak a ellenük szavazni, de nem akarnak mellettük sem szavazni.
[00:33:45]Tehát ők az ő szavazatukat érdemes esetleg levenni belőle.
[00:33:50]Másrészről pedig ugye mondtam, hogy ott vannak a potenciális és az aktuális szavazók.
[00:33:54]Soha nem egyenlő a kettő.
[00:33:57]Tehát az, hogy valaki azt mondja, hogy ő el akar menni és ténylegesen elmegy, az egyik egy elképzett szituáció, a másik pedig a valóság.
[00:34:04]És a különösen a fiatalok esetében ez gyakran előfordul, hogy a kettő eltér egymásról.
[00:34:12]Maj beszéljünk is a fiatalokról egy picit, mert ugye a az összes kutatás, ezt a a kormányközeli kutatások is mutatják, hogyha a szociemográfiai adatokat nézzük, akkor azért a fiatalok többsége az a Tiszára szavaz, és azt mondja, hogy szeretne szavazni, nem azonra, hogy szavaz, hanem hogy szeretne szavazni.
[00:34:30]áítja, hogy egárni választás elmenne, de akkor azt is tudjuk éppen a te kutatásaidból is, hogy a fiataloknak a választási részvétele az rendre alul marad például az idősebb választókhoz képest.
[00:34:46]De hát ezt a mindennapi tapasztalatból is tudjuk, hogy egy hévesnek az ígérete az nem mindig válik valósággá.
[00:34:53]Szóval a fiatalokat a Tiszának nyilván külön kell mozgósítania.
[00:34:57]Mitől fog ez függeni, hogy a fiatalok most a végén tényleg elmennek-e szavazni, és mondjuk a Tiszára szavaznak, ahogy ezt ígérik a kutatások?
[00:35:06]Szá szeretnék emlékeztetni arra, hogy a világban több olyan esemény történt az elmúlt egy évben, amikor az úgynevezett Z generációs fiatalok jelentek meg, és egészen elképesztő meglepetéseket okoztak a választáson, hogy csak egy példát mondjak mondjuk Nepálban.
[00:35:22]Tudom, hogy nagyon messze van tőlünk, és keveset tudunk Nepál pártrendszeréről, megválasztási rendszeréről is, de az egy olyan tipikus eset, ahol a fiatalok rendkívül magas részvétele döntötte el a választásokat.
[00:35:38]És én nem tartom teljesen kizártak, hogy 2026 április 12-én minden korábbinál nagyobb lesz a fiatalok részvétele, mert egy egészen új generáció lépett be az elmúlt négy évbe.
[00:35:49]Egy olyan generáció, akit két hatás ért.
[00:35:52]Egyrészt ők már teljes egészében az Orbán rezsim alatt szocializálódtak.
[00:35:56]Tehát az ő politikai szocializációjuk így úgynevezett kettős szocializáció.
[00:36:00]Van egy hivatalos szocializáció, iskolai szocializáció, ami egy ilyen rendszerközpontú felülről irányított szocializáció, és van a családi és a baráti szocializáció, amelyik egy feszültséget hozott létre, ami utoljára a kádár rezsimben volt egyébként.
[00:36:17]Tehát szociológiailag ez bizonyítható, hogy ilyen értelemben ez a mostani első szavazó generáció egy ilyen feszültségben nőtt föl.
[00:36:25]De hát tehát erre mondja Orbán Viktor rendszeresen, hogy a lázadás szép dolog, de ne ellenem lázadjatok, mondja Orbán Viktor, hanem inkább Brüsszel ellen lázadjatok.
[00:36:36]Igen, ám, csak éppen a másik hatásról is kell beszélnünk.
[00:36:38]Ez a másik hatás, ez pedig a nemzetközi hatás.
[00:36:40]Ezek a mostani első szavazó és részben második szavazó fiatalok nem csak egyszerűen egy ilyen kettős szocializációban vannak, hanem az őszámukra az internet és a ez az egész social médiavág, ez már a ez már ő maga.
[00:36:57]Tehát nem különül a testüktől, hanem részeséje ennek.
[00:36:59]Vagyis számukra az, ami a világban történik, az teljesen magukévá tett dolog, immanens dolog.
[00:37:08]És ezért őket már nem lehet olyasmivel hát szédíteni, hogy akkor szavazzál Brüsszel ellen, mert nekik ez nem nem értelmik ezt a problémát, hogy miért szavaznék Brüsszel ellen, mert Brüsszel én magam vagyok, hát megyek ki külföldre, vonatozom meg nem tudom mit csinálok.
[00:37:23]Tehát egyszerűen attól tartok, hogy a Fideszben nem teljesen értik a mostani első generációs fiataloknak ezt a nagyon speciális szocializációját, ahol az egy természetes dolog, hogy ők európai polgárok.
[00:37:35]És az, amikor azt mondja nekik Orbán Viktor, hogy hogy hát ne ellenünk rázadjatok, hanem hanem a nyugat ellen, akkor azt mondja, hogy önmagom ellen lázadjak.
[00:37:45]Tehát itt egy egy ilyen súlyos félreértés van, mert mert számukra nincs ilyen, hogy magyar vagy európai.
[00:37:53]Mi mi egyszerre vagyunk magyarok és európaiak.
[00:37:55]23-ban készítettünk egy kutatást, és mi magunk megdöbbentünk, hogy az első első szavazó fiatalok körében mennyire egyértelmű ennek a kettős identitásnak a fent fentléte.
[00:38:08]Úgyhogy én azt gondolom, hogy a fiatalok amennyiben nem buliznak szombat este, vagy megfelelő módon tudnak másnap fölkelni, vagy nem jön közben egy repülőjegy, amit beszélgetünk itt a műsor kezdete előtt, és mondjuk például a rendszerbontó koncerten péntek este péntek este lesz, nem szombat, így van.
[00:38:29]péntek este kapnak egy megfelelő üzenetet, akkor bizony nagyon nagy arányban el fognak menni, meglepően magas arányban, mert bennük most van egy dű, az a fajta feszültség, amiről beszéltem, ezt valahogy le kell vezetni, és ennek a legegyszerűbb módja az, hogy ők tulajdonképpen egy fotelforradalmárok lesznek, egyszer lázadnak, és ez a lázadás egy xel jár együtt.
[00:38:52]Ma Magyar Péter országjárásán az egy visszatérő elem is, hogy külön szól ehhez a fiatal réteghez, hogy most alakíthatjátok a történelmet, ami nem minden generáció számára adódik meg, és majd az unokáitoknak tudjátok mesélni, hogy 2026-ban mit csináltok.
[00:39:08]Tehát erre az érzületre magyar mindenképpen rá is játszik.
[00:39:12]Egy újabb slágerkérdés következik, amelyet megkapok mindig.
[00:39:15]A magas részvétel az kinek kedvez?
[00:39:18]A Fidesznek vagy a Tiszának?
[00:39:20]Igen, a magas résztvétel 2018-ban is és 2022-ben is a Fidesznek kedvezett.
[00:39:26]Ugye mind a két alkalommal nagyjából 70% körüli részvételt volt Magyarországon.
[00:39:31]Ha belevesszük a list, tehát a a külhoni magyaroknak a levélszavazatait.
[00:39:39]Tehát eddig azt tapasztaltuk, hogy a Fidesznek kedvez.
[00:39:41]Azért, mert a Fidesz volt az inkumbens párt, és a hatalmon lévő pártként ő tudta az úgynevezett beremszavazókat megszólítani.
[00:39:53]Az azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy ez örök életre így van, hanem bizonyos szociálpszichológiai helyzetben, amit ugye az előbb beszéltünk meg ennél a bizonyos átfordulásnál könnyen lehetséges, hogy a peremszavazók úgy értékelik, hogy most már nem a Fidesztől kapják meg azokat a egyértelmű ösztönzőket, amiket ők egyébként várnak a mindenkori hatalomtól, hanem a potenciális ellenféltől, a Tiszától.
[00:40:22]Tudni kell, hogy a peremszavazók azok alapvetően anyagi ösztönzőkre várnak a mindenkori kormányzattól.
[00:40:29]Többnyire kiszolgáltatott szavazókról beszélünk, olyan szavazókról, akik adott esetben alacsonyabb státuszúak, és ők számukra nagyon fontos, hogy egyértelmű legyen az anyagi juttatásoknak a lehetősége az új kormánytól.
[00:40:41]18-ban és 22-ben is úgy ítélték meg, hogy ez senki más nem lehet, mint a Fidesz.
[00:40:48]De ha most kialakul ez a bizonyos eldőlés, amit hangsúlyozom, nem tudunk még még a közvéleménykutatások ellenére sem, akkor könnyen lehet, hogy pont ez a társadalmi réteg egy óriási tömeget tud mondjuk a Fidesz a bocsánat a Tisza mögé besorolni, és akkor egy egy meglepetés eredmény tud a választáson születni.
[00:41:07]Azt hiszem, hogy a Fidesz most ezt próbálja csökkenteni ennek a valószínűségét, mondjuk az or az Orbán Viktor országjárásával, vagy esetleg azzal, ami az utolsó napi mozgósítás lesz.
[00:41:19]Egy valamit biztosan tudunk, hogy a magas részvétel az a kispártoknak nem kedvez, nem jó, és ugye minél magasabb lesz a a százalék, annál inkább valószínűbb, hogy kispárt nem jut be a parlamentbe.
[00:41:33]A kutat mostani kutatások alapján egy nagyjából olyan konszenzus van, hogy a kutyapártnak meg a DK-nak már tényleg matematikai esélye van csak, de valós esélye nincsen elérni ezt az 5%-ot, ami hát lehet látni, hogy azért 300000 fölötti szavazatot jelentene.
[00:41:51]A mi hazánk több kutatás szerint bejut, medián kutatás szerint nem.
[00:41:57]A 21 kutatóközpontnak a a friss kutatása alapján, ha a pártválasztókat nézzük, akkor bejut.
[00:42:04]Tehát, hogy ő billeg a küszöbön.
[00:42:06]Itt te mit gondolsz, hány párti parlament lesz?
[00:42:12]Hát erre a kérdésre szociológusként, választás szociológusként nem tudok választ adni.
[00:42:16]Erre az a helyes válasz, hogy ezt konkrétan aznap este 10 órakor fogja őjuk tudni megtudni.
[00:42:21]Pontosan azért, mert az 5%-os küszöbnek a küszöb szintje az egy döntő kérdés lesz.
[00:42:26]Ebből a szempontból.
[00:42:29]Osszom azt az állítást, amit mondasz, hogy a két kisebbik pártnak szerintem nincs esélye a parlamentbe bejutásra.
[00:42:36]Sem a DK, sem a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nem fog tudni 280-tól 300000-ig tartó szavazó sával bejutni.
[00:42:46]Egész pontosan, hogyha bejutnak ebbe a sávba, az azt jelenti, hogy a Tisza nem nyeri meg a választásokat, mert akkor itt az utolsó másfél hétben történik valami, aminek következtében a Tiszától ehhez a két párthoz fognak a szavazók áramlani.
[00:42:57]Ezt most ebben a pillanatban nem látom magam előtt.
[00:43:04]Tehát azok a szavazók, akik most arra gondolnak, hogy a DK-ra fognak szavazni, illetve a magyar kétfarkó kutyafártra fognak szavazni, azoknak a szavazatai könnyen elképzelhető, hogy nem fognak hasznosulni.
[00:43:18]Ettől függetlenül természetesen mindenkinek joga van saját lelki ismerete szerint szavazni.
[00:43:22]Tehát ezt senkit lebeszélni nem lehet arról, hogy hogy ne a MKKP-ra és ne a DK-ra szavazzanak.
[00:43:29]És hát ugye ezek a visszalépések sem adnak egy jó üzenetet ezeknek a választóknak.
[00:43:33]Ugye a DK-tól lépett vissza több jelölt, a Kutyapát nem is állított minden egyes választókerületben.
[00:43:40]Ott nem történt, ha jól emlékszem, 79 jelöltje van az MKK-nak.
[00:43:45]Onnan nem is nagyon van mozgástér.
[00:43:47]Legfeljebb két-három egyéni képviselőjelöltet tudnak visszaléptetni, mert ugye nem mehet 72 alá, mert akkor onnantól kezdve nem lesz országos listájuk, és azt gondolom, nem akarják megkockáztatni.
[00:44:00]Egy másik probléma a mi hazánk kérdésre, tehát róluk külön kell beszélni.
[00:44:03]A 22-es választások előtt volt egy podcast, amiben Róna Dániell voltam együtt, és ott mind a ketten egymástól függetlenül azt mondtuk, hogy bár a közvéleménykutatások akkor nem mérték bejutónak, hanem ilyen 4-4,5%-ra mérték, azt mondtuk, hogy szerintünk bent lesz a a mi hazánk, és ez ez be is következett.
[00:44:25]Én úgy gondolom, hogy extrém választói részvételnek kell lenni.
[00:44:29]Tehát engem is meglepően magas választási részvételnek kell lenni, hogy a mi hazánk ne jusson be a parlamentbe.
[00:44:36]Ez alól egyetlen egy kivétel van, hogyha az utolsó héten, mondjuk szerdán vagy csütörtökön visszalépteti a jelöltjeit a Fidesz javára, amiről ugye itten hallani, meg sőt a talán mintha Magyar Péter is beszélt volna erről.
[00:44:49]Igen, de ez Dúródóra is, meg Torockai László is azonnal cáfolta.
[00:44:52]Főleg azért, mert tudja azt a a Mi Hazánk vezetősége is, hogy ezzel azt a fajta politikai történetet, hogy ők se Orbánt, se magyart nem támogatják, azonnal megdöntenék és azonnal elveszítenék azokat a szavazókat, akik mondjuk a mi hazánk meg a Tisza között vacilláltak korábban.
[00:45:11]Így van.
[00:45:11]Tehát ha ez nem következik be, azaz nem lépteti vissza a jelöltjeit a Fidesz javára, legalábbis óriási mértékben, akkor én szerintem a mi Hazánknak van esélye a parlamentbe bejutásra.
[00:45:23]És azt is gondolom, hogy nem is öt nem is feltétlenül csak és kizárólag 5% körüli szinten, hanem akár még magasabb is lehet ez a támogatottság, különösen a vidéki szavazatokkal.
[00:45:33]viszont ez árt a Fidesznek, tehát ezt világosan kell látni, hogyha a vidéken a mi hazánk támogatottsága magas lesz, ez nem jó a Fidesz választási győzelme szempontjából.
[00:45:44]Én is err jutottam, és a az öt pontban extrában beszéltem, és erről, mert több kérdést kaptam a egy lehetséges Fidesz Mihazán koalícióról, hogy azzal, hogy Lázár János megnyitotta ugye a kaput egy összefogás előtt, és arról beszélt, hogy a ő így fogalmazót, hogy a szuverenitás melletti pártoknak, szuverenitás védő pártoknak együtt kell működni, ezzel ő nyilván a Mi Hazánk szavazóit szerette volna csalogatni, de hát megnyitotta a másik irányba is az áramlást.
[00:46:13]És hát ez az, amit ugye nem láttunk most a kutatásokban meg ugye nem tudjuk a választás eredményét, hogy mi van, hogyha mondjuk sok Fidesz és Mi Hazánk között vacilláló szavazó a végén a Mi Hazánk felé billen el.
[00:46:25]Ez előfordulhat.
[00:46:29]Gondolok itt arra, hogy azért egy ilyen két pártrendszerszerű struktúrában a végén mégis csak a nagypártok felé szoktak inkább gravitálni a választók.
[00:46:37]Igen, ez valóban így szokott lenni, de azt ne felejtsük el, hogy a Mi Hazánk szavazóknak van egy lehetőségük, méghozzá az, hogy listán rászavaznak a mi hazánkra, egyénibe pedig a Fideszre.
[00:46:50]És ez az egyéni Budaházi György is erre bíztatta például a Mi hazánkos.
[00:46:55]Így van.
[00:46:55]Tehát azt, ha megtanítják a következő másfél hét alatt a mi hazánkhoz szavazókat, hogy az egyéni szavazatukat adják át a Fidesznek, de listán mindenképpen juttassák be a parlamentbe, akkor tulajdonképpen a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad.
[00:47:12]Tehát lehet egy ilyen forgatókönyv a mi hazánk szempontjából, de ez nagyon kockázatos, megmondom őszintén, mert mi van akkor, hogyha a vártnál több olyan mi hazánkos szavazó lesz, aki ragaszkodik, hogy ha már egyszer azt mondjátok nekem, hogy a Fideszre szavazzak, akkor mind a két szavazatomat a Fidesznek adom, és ez a bilgést teszi lehetővé a a vagy vagy billegést okozhatja Mi Hazánknál.
[00:47:35]De egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet.
[00:47:40]Minden egyes olyan üzenet, amelyik a mi hazánk és a Fidesznek az összebútorozásáról szól, mozgósítja az ellenzéki szavazókat.
[00:47:51]Azt hiszem, hogy a Tiszapárt kétharmados győzelmét ez például elő tudná segíteni, mert abban a pillanatban azt tudná mondani a DK és a Két Farkú Kutyapárt még meglévő szavazóinak, hogy látjátok, itt formálódik a a Fidesz Mihazánk Koalíció.
[00:48:07]akadályozzuk meg, legyen egy nemzeti összefogás, szavazzatok rám.
[00:48:09]És miután megvan a kétharmad, én biztosítom nektek, hogy olyan plurális alkotmányt hozok létre, bocsánat, alaptörvényt, amiben lehetőség lesz a következő választáson újra megmérettetni magukat.
[00:48:24]Tehát mindenképpen ez egy kétlő fegyver, hogyha a mi hazánkot és a Fideszt megpróbálják összerakni.
[00:48:31]Még egy kérdés a részvételhez, és ez igazából egy jó tanács is a a kedves nézőknek, hogy te a választás napján mit figyelsz a részvételnél, mert a Facebook oldaladon rendszeresen ilyen mini elemzéseket szoktál közölni, amikor az éppen aktuális két óránkénti adatok kijönnek.
[00:48:51]Mit érdemes nézni a választás napján?
[00:48:56]Hát igen, először mindig azt szoktam nézni, hogy 13 órakor mekkora a részvétel.
[00:49:00]Nagyjából a 13 órás részvételből már lehet következtetni arra, hogy hogyan fog változni és estére milyen választási részvételt fogunk látni.
[00:49:10]Tehát egy igazándiból ez egy ilyen saját érdeklődés, hogy hogy lássam, hogy milyen folyamatok vannak.
[00:49:17]Miért fontos a 13 óra?
[00:49:17]Mert érdemes tudni, hogy minél kisebb településen él valaki, annál hamarabb szavaz.
[00:49:23]Tehát a délelőtti szavazások nagy része az még a kistelepüléseken van, és körülbelül 10 órától indul meg a városi, nagyvárosi szavazatoknak az emelkedése.
[00:49:39]A budapesti fővárosiaként meg még később indul be, de körülbelül a 13 órás adat már jelzi, hogy megindultak-e a városi szavazatok.
[00:49:47]Ez az egyik, amit szoktam nézni.
[00:49:49]A másik pedig mindennek a megoszlása.
[00:49:51]A község, a kisvárosok, a megyei jogúvárosok és a budapesti szavazatoknak a várható vagy a részvételnek várható megoszlása, mert ebből a listára tudunk következtetni.
[00:50:01]A jelenlegi közvéleménykutatási adatok alapján minél magasabb lesz a választási részvétel a nagyobb városokban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a Tiszapárt fogja a listás szavazatot megnyerni.
[00:50:16]Nem ezt láttuk 2022-ben és 18-ban sem, hanem ugyanazt a megoszlását a részvételnek, és a délután egy, illetve a délután három órás adatok alapján azt mondtam, hogy ez ugyanaz a ugyanazok az embereknek a várható elmenetele van, mert földrajzi értelemben nem történt semmilyen elmozdulás.
[00:50:36]Ha most is ugyanazt a földrajzi elmozdulást vagy a földrajzi megosztlást fogjuk látni, azért akkor kezdjünk el gyanakodni, hogy lehetséges, hogy megint ugyanaz történik, mint 22-ben meg 18-ban.
[00:50:48]Tehát választás napján ne csak a régebbi számokat nézzük, hanem a településtípusokat, különböző földrajzi eloszlásokat.
[00:50:55]Úgyhogy így érdemes nézni aznap.
[00:50:59]Még egy kérdés, ami a részvétellel amúgy összefügg, az pedig az, hogy már említetted a szavazatára című filmet, amely bemutatja eléggé képletesen, hogy milyen technikákkal, milyen módszerekkel lehet hát nem is szürke zónás, hanem fekete zónás sávban szavazatokat vásárolni.
[00:51:18]Na most ezeket a fajta szavazatokat a kutatók sehogy sem tudják bemérni.
[00:51:24]elemzőként is nagyon nehéz megbecsülni, hogy ezek mennyit tesznek hozzá.
[00:51:29]Szerinted most mekkora szerepe lesz ennek a típusú szavazatvásárlásnak?
[00:51:36]Igen, ezt őszintén el kell mondani.
[00:51:37]Tehát a közvéleménykatások és a még az olyan típusú társadalomtudományi alapkutatás is, amit 2025 őszén végeztünk személyes megkérdezéssel, még ezek sem tudják a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket elérni.
[00:51:50]Egyszerűen ennek technikai okai vannak.
[00:51:53]Ö ezt én például azon bemutatón el is mondtam, hogy a társadalomnak két szegmensét nem ér a közvéleménykutatások, a társadalom elitjét és a társadalom legalján lévőket.
[00:52:06]Ez a bizonyos szavazatára című film tulajdonképpen arra utal, hogy akár fél millió szavazót is vár ettől a akciótól a Fidesz.
[00:52:13]Én azonban azt gondolom, hogy más a helyzet, mint 18-ban és 22-ben volt.
[00:52:19]A politikai érdeklődés növekedésével párhuzamosan bekapcsolódott egy úgynevezett őrzőkutya funkciója a társadalomnak.
[00:52:29]Ezt úgy hívja a szaknyelv, hogy Watch Dog.
[00:52:30]A őrző kutya.
[00:52:33]Angolul minden jobban hangzik.
[00:52:34]Angolul jobban hangzik.
[00:52:34]Így van.
[00:52:34]ami azt jelenti, hogy teljesen hétköznapi emberek is fixálódnak a választásokra, és megpróbálják a környezetükben lévő anomáliákat megérteni, jelenteni is, és valahogy ezeket az anomáliákat így így így kiszűrni a a dolgok menetéből.
[00:52:55]És én azt hiszem, hogy miután most világossá tette például Magyar Péter, hogy ha lesznek ilyen esetek, és mégis ők kerülnek kormányra, ezek bizony ki lesznek vizsgálva, ezért most jóval nagyobb lesz a kockázata annak, hogy ténylegesen bekövetkezzen.
[00:53:11]De ehhez kell a tettenérés is, tehát hogy hogy legyen valami jogalapja ennek.
[00:53:17]Tehát az az állításom, hogy lesz ilyen, sőt talán tegnap jelent meg az első olyan hír, amelyik ennek már egy perfektuálódását is jelenti, amikor már elkezdték osztani a mindenféle dolgokat vidéken élő emberek számára.
[00:53:32]De az is majdnem biztos, hogyha megfelelő számú szavazóköri biztos, illetve olyan ember lesz, aki ott cirkál a szavazókörök környékén, akkor legalábbis mérségelni lehet.
[00:53:44]Nem mindegy, hogy 500000 embert próbálnak így bevinni a szavazófülkébe, vagy csak 200000et.
[00:53:54]Fél milliót nem lehet kompenzálni, 200000et még esetleg lehet kompenzálni.
[00:53:59]Ez egy felelősség.
[00:53:59]Mindenkinek a felelőssége, azoké is, akik részt vesznek benne, és azoké is, akik szemet húynak.
[00:54:06]Akik szemet húznak, azok a polgármesterek, azok a helyi önkormányzati képviselők, de hát azoknak is együtt kell az esetleges új kormánnyal dolgozniuk.
[00:54:14]Tehát itt egy más típusú játszma van, mint 18-ban és 22-ben, mert mások az esélyek.
[00:54:19]Ugye a választás napján a két nagypártnak a mozgósítási képessége vizsgázik.
[00:54:26]És itt most nem is ezekre a fekete zónás dolgokra gondolok, hogy a Fidesznél azért azt láttuk, hogy van egy nagyon tapasztalt és nagyon sokat tanult, nagy adatbázissal rendelkező szervezet.
[00:54:42]Csináltak már tucatnyi választást.
[00:54:44]Pontosan tudja mindenki, hogy kinek mi a dolga, amikor kell bekopogni, felhívni, telefonon elvinni és így tovább.
[00:54:49]A Tiszánál ugye itt van egy nagy kérdőjel, hogy hogy nem láttuk még ezt a dolgot, hogy hogyan tudnak mozgósítani.
[00:54:56]Mire kell szerinted figyelnie a Tiszának, hogy hogy egy hasonló szintű képességű mozgósítást tudjon kialakítani a választás napján?
[00:55:08]Igen, a finesz mozgósítása az egy legendásan magas mozgósítást jelent.
[00:55:14]Ugye sok fámon szólak az úgynevezett Kubatov listáról, amit folyamatosan frissítenek, méghozzá állami eszközökkel.
[00:55:21]Tehát ezt tegyük nyilvánvalóvá, hogy az állami eszközök ebben nagyon nagy szerepet játszanak.
[00:55:27]Például most van valamilyen nemzeti petíció, amit alá kell írni, és kevesen tudják, hogy a nemzeti petíció aláírásával és visszaküldésével a nevünket, címünket, email címünket odaadjuk az államnak.
[00:55:36]és hát hasonló funkciókat töltöttek be korábban ezek a nemzeti konzultációszerű kérdőívnek álcázott propagandák.
[00:55:46]A másik oldalon is voltak erre próbálkozások, és most is zajlik pultozás a Tiszapárt részéről.
[00:55:57]A kettő között van egy lényegi különbség.
[00:56:00]Az egyik egy professzionális bejáratott, kicsit talán fáradó szisztéma, a másik pedig a lelkesedés.
[00:56:08]Az a kérdés, hogy a lelkesedés és a professzónok azok, amikor meg amikor találkoznak az utcán egymással, melyik kőjüknek van nagyobb ereje?
[00:56:15]A tankönyvek azt mondják, én ezt nem tudom, hogy ez így fog-e történni, de a tankönyvek azt mondják, hogy a lelkesedés háromszor többet ér, mint a professzió, mert a lelkesedésből dolgozó az elmegy éjfélig, és hajnal három-kor meg újra kezdi a munkát.
[00:56:32]Aki meg csak professzióból végzi a munkát, abból a lélek hiányzik.
[00:56:37]hangsúlyozom, nem tudom, hogy Magyarországon most 26-ban így lesz-e, de ha így lesz, akkor mondjuk 10000 önkéntes a Tiszaoldalon, az annyir ér, mint 3-4000 a a másik oldalon, mármint munkában betett vagy eltöltött idővel és és a betett energiával.
[00:56:57]Ettől függetlenül én semmiképpen sem írom le a Fideszt, és semmiképpen sem írom le ezt a gépezetet, amelyik az állam segít.
[00:57:05]Ugye sokan vannak, akik azt mondják, hogy Magyarországon pártállami szisztéma van, ahol a Fidesznek, mint pártnak és az államnak a működése összecsúszik egymással, és már nagyon nehezen lehet elkülinteni a kettőt.
[00:57:19]Úgyhogy itt azért egy olyan gépezetről van szó, amelyik korlátlan erőforrásokkal rendelkezik, korlátlan mozgósítási forrásokkal rendelkezik.
[00:57:26]Ez egy reális esélye annak, hogy a Fidesz akár adott esetben meglepetésszerű választási eredményt tudjon, az utolsó pillanatban mégis csak kicsikarni.
[00:57:38]Beszéljünk még így a a végén egy picit a másnapról.
[00:57:41]Hogyha április 12-én nem is lesz végeredménye a választásnak, azért van arra esély, hogy a győztes az látszani fog.
[00:57:51]A másik fél, a vesztes fél tudomásul veszi szerinted az eredményt?
[00:57:56]És mitől függ ez?
[00:57:56]Azt mondtad, hogy amerre jársz, bizonyos kérdéseket megtesznek tőled.
[00:58:00]Ezt szokták tőlem kérdezni, bármerre járok, hogy vajon mi lesz aznap este és másnap reggel Magyarországon, és leginkább Budapest utcáim.
[00:58:08]Én egy stúdióban fogok ülni a harmadik kerületben is.
[00:58:11]Csak a képpelnyőről fogom látni azt a hangulatot, ami a városban lesz éjszaka.
[00:58:17]Mármint Budapesten lesz éjszaka.
[00:58:17]Én azt gondolom, hogy este 11 vagy éjfél felé, amikor a vesztes és a nyertes ki fog állni, ott fog eldőlni, hogy milyen lesz a másnap.
[00:58:29]Az az, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter milyen példát mutat, mit üzen a saját táborának.
[00:58:34]Tehát, hogy képes-e mind a két politikai vezető államférfiként működni, vagyis nagyon egyszerűen fogalmazva az egyik őjük azt meri el mondani a képernyőbe élő adásban, hogy vesztettünk, elismerem a veszteséget és gratulálok az ellenfelemnek, bárki is legyen az, és most direkt nem akarok neveket mondani.
[00:58:55]És a másik pedig azt mondta, hogy győztem, elfogadom a győzelmet, és mindenki miniszterelnöke akarok lenni.
[00:59:03]azoké is, akik a vesztes oldalon vannak, magyarán mondva, gesztusokra van szükség.
[00:59:07]Ez egy annyira végtelenül polarizált ország, hogyha nem lesznek gesztusok, annak nem tudjuk a következményeit.
[00:59:15]Két ember vállán egy egész társadalomnak a hosszútávú működése ott ott van rajta.
[00:59:21]És nem tudom, hogy tudja-e ez a két ember, hogy mekkora mekkora nehéz súly van az ő válukon.
[00:59:28]mind a kettőjüknek a vereséget és a győzelmet is el kell ismerniük.
[00:59:31]És tulajdonképpen az lenne a normális, hogyha az egyik fölhívná a másikat, és adott esetben nyilvánosan gratulálnának egymásnak.
[00:59:40]Ugye ettől el vagyunk szokva ezektől a gesztusoktól, de ezt hívják demokráciának.
[00:59:46]A szép végszó lenne, de nem zárjuk még le, merthogy a Tiszás közvéleményben van az a félelem, hogy Orbán Viktor nem fogja átadni a hatalmat, hogyha veszít, ahogy ezt egyébként a béke jó barátja, ugye Donald Trump is nagyon nehezen tette meg 2020-ban, és van a a tiszánokban egy ilyen félelem, hogy hogy Orbán Viktor nem tud veszíteni, de ugyanezzel párhuzamosan a fideszes közvéleményben, fideszesektől Hallomt, hogy ők amiatt aggódnak, hogy annyira felfokozott a a tiszásoknak a hangulata, annyira a az elvárásuk, hogy itt már tényleg egy két-hármad közeli győzelem van, hogyha azt látják aznap este a választás estéjén, hogy mégis a Fidesz nyer, akkor hőzöngés lesz, és és egyszerűen a a szellemet nagyon nehezen lehet visszatuszkolni abba a palackba.
[01:00:36]A kérdést azt inkább úgy teszem fel, hogyha tényleg az utcai politizálás elkezdődik a vesztes részéről, akkor mi lehet annak a vége?
[01:00:46]Hogy lehet annak valamifajta lezárása vagy normalizálódása, vagy azért készüljünk fel lelkileg abban, hogy itt április 13-ától egy újfajta politikai meccs kezdődik, ami így hónapokig bizonytalanságot fog eredményezni.
[01:01:00]Igen, én szerintem ez a meccs már zajlik, tehát a legalább az egyik tábornak minthogyha a veszteség minimalizálós stratégiájában már a szavazótábornak a felkészítése zajlik arra, hogy egy nagyon erős ellenzéki és nagyon konfrontatív ellenzékként fognak működni.
[01:01:21]És most én direkt nem mondom, hogy melyik táborra gondolok.
[01:01:25]Én azt hiszem, hogyha a Fidesz elveszíti a választást, minden további nélkül fogják átadni a hatalmat, de nem mindegy, hogy mekkora mértékben.
[01:01:36]Ha csak kis veresége lesz a Fidesznek, az nekik bőven belefér.
[01:01:39]Ugyanis arra számolhatnak, nem tudjuk, hogy így van-e, de arra számolhatnak, hogy a mély állam nagyon gyorsan megfja az új hatalmat, ha csak néhány mandátum többsége van.
[01:01:50]És azért gondolom azt, hogy a Tisza elementáris érdeke, hogy megpróbálja megszerezni a kétharmadot, hogy ezt a mély állami nyomást meg tudja szüntetni, és képes legyen a hatalommegosztást visszaállítani, és azokba a pozíciókba, ahol most 9-12 évre kinevezett emberek vannak, adott esetben egy más típusú rendszert felépíteni és más embereket beültetni.
[01:02:15]Tehát én értem a Tisza azon szándékait, hogy ők most ebben a pillanatban kétharmadot szeretnének, de határozottan azt gondolom, hogy a Fidesz át fogja adni a hatalmat.
[01:02:26]Ha viszont azt látják, hogy kétharmad van, én én szerintem mindent meg fognak tenni még a hátralévő egy hónapba, ha esetleg a Tisza nyer, hogy hát a legtöbb borsot törjék a az új kormány orra alá.
[01:02:41]Pont erre kérdeznék rá, hogy jogi értelemben, amíg meg nem alakul az új parlament, addig a régi parlamenti képviselőknek a mandátuma tart.
[01:02:48]Vagyis Orbán Viktornak még pár hétig kétharmados többsége lesz.
[01:02:52]Ügyvezető kormányt fog vezetni.
[01:02:54]Van egy ilyen szokás jogga rendszerváltás óta, hogy az ügyvezető kormányok, ügyvezető parlamentek, nevezzük így, azok nem hoznak már semmilyen olyan érdemi döntést, ami hosszabb távra kihat.
[01:03:05]De hát ez egy szokásjog, nem tiltja valójában semmit.
[01:03:09]Te számítasz arra, hogy valamifta jogászkodás elindul, hogyha Orbán Viktor vereséget szenved?
[01:03:16]Én ezen nem csodálkoznék.
[01:03:16]Tehát én azt gondolom, hogy egyik szavammal azt mondtam, hogy biztos vagyok benne, hogy átadja a hatalmat, másik szavammal azt mondta, hogy mindenféle borsot fog törni az új hatalom orra alá.
[01:03:25]És ebbe a borstörésbe bizony belefér, hogy olyan törvényeket fognak el kéthmaddal, hiszen még ebben a pillanatban a Fidesznek van kétharmada, és még május 25-ig így is lesz, amíg az új parlament föl nem áll, amelyik megnehezíti az új kormánynak a a lehetséges működési hatókörét, illetve azt, hogy mibe tud majd döntéseket hozni.
[01:03:49]Ezért kéri is Magyar Péter például a felhatalmazást a kétharmadra, hogyha bármi történik még a hátralévő másfél hónapban, akkor is ezt eliminálni tudja, de nem gondolom, hogy megfordulna bármelyik fidesztes vezető fejébe, hogy ne adja át a hatalmat.
[01:04:06]Nem itt tartunk.
[01:04:08]Tehát ezért ez itt még nem Beloruszia.
[01:04:10]És remélem, hogy ez a szavam nem fog rosszul örögni, és fél év múlva, amikor ide hívsz, nem fogad azt mondani, hogy azt mondtad itt április elején, hogy ez még nem Beluszia.
[01:04:21]Magyar Péternek mi az első pár fontos dolga, hogyha megnyeri ezt a választást, és tényleg azt az ígért kormányváltást az beteljesíti?
[01:04:31]Az első és legfontosabb gesztus az szerintem a a gesztus.
[01:04:33]az, hogy kezet nyújt a fideszes szavazóknak, mert a polarizáció olyan mértékű Magyarországon, amelyik nem tartható fönt hosszú távon.
[01:04:43]Ez egy teljesen szétesett ország, és nagyon sok kutatás, például Patkós Veronika kutatásai azt mutatják, hogy minél polarizáltabb egy ország, annál rosszabb a teljesítményebb, például a gazdasági értelemben, például az oktatási rendszerben, vagy bárhol másutt.
[01:04:58]Tehát muszáj egyfajta nemzetegyesítést létrehozni.
[01:05:02]Ahhoz pedig mindig a hatalmon lévő tudja a gesztusokat megtenni.
[01:05:06]A következő, hogy annyira felstrófolta a győzelmének az árát, hogy bizonyos elszámoltatási hát ilyen folyamatokat el kell, hogy indítson.
[01:05:17]De kettő nincs ellentmondásban, hogy megbékélést is hirdet, meg bilincsbilincs, rácsrács szlogent is üzem.
[01:05:23]Én szerintem nem, mert a megbékélés az a szavazótábornak a milliós, biztos vagyok benne, hogy több millió szavazója van ebben a pillanatban is a Fidesznek.
[01:05:31]Az a kérdés, hogy inkább kettő vagy inkább három, ezt majd két hét másfél hét múlva meglátjuk.
[01:05:37]Tehát a szavazótábor felé ezt sokat kell tenni, de valószínűleg ő kénytelen valamilyen módon a bilincs bilincs rácsrács eszmét is elindítani, vagyis megengedni a hatalom bizonyos, tehát a a rendőrségnek meg meg tudom már a az ilyen erőszakszervezeteknek, hogy végezzék a dolg dolgukat és ne politikai alapon járjanak el.
[01:06:02]Ez a kettőnek az egyensúlyja fontos.
[01:06:04]Én szerintem a Tiszakormány legfontosabb kérdése az lesz, hogy mekkora egyensúlyt tudnak majd afelett a nyomás fölött öyorni, ami ami árad a Tiszaszavazókból.
[01:06:15]Ők mindenképpen azt akarják, hogy a rendszer roppanjon össze.
[01:06:20]A rendszer összeroppantása pedig anélkül nem megy, hogy hogy bizonyos elemeit ennek a rendszernek ne húzzák ki belőle.
[01:06:26]Na hát én nagyon köszönöm neked, hogy ennyi sok dolgot át tudtunk itt beszélni az utolsó napokban.
[01:06:35]Van-e esetleg a az öt pontban nézői számára jó tanácsod az utolsó napokra, a választás utáni első napokra?
[01:06:43]Mire figyeljenek és és hogyan fogyasszák úgy a politikát, hogy ne legyen azért túltengés az agyakban?
[01:06:49]Én szerintem hallgassák meg, hogy mi történik mostanában, döntsék el, hogy elmennek-e szavazni, és lelkiismeretük szerint menjenek el, és szavazzanak.
[01:06:58]Azt hiszem, hogy a következő másfél hét még nagyon nehéz lesz.
[01:07:02]Mindenkinek kívánom, hogy vértezze fel magát ez ellen a következő másfél hét előtt, de aztán vége van.
[01:07:11]Mindenképpen vége lesz, és föl fog kelni a nap április 13-án reggel 6:00 órakor.
[01:07:17]Köszönöm szépen Szabó Andreának ezeket a gondolatokat, és szerintem amikor már megtörténik a választás és új kormány alakul, akkor egyszer csak majd újra érdemes lesz átbeszélnünk ezeket a dolgokat.
[01:07:29]Köszönöm szépen, hogy bejöttél.
[01:07:31]Én is köszönöm.
[01:07:32]Az Öt pontban podcast adását hallottátok, amely a Stúdió Edge-ben a stúdió munkatársaival készült.
[01:07:36]Hogyha tetszett ez az adás és a következőt is meghallgatnát, akkor kérlek, hogy kövessétek az öt pontban csatornáit a YouTube-on és a Spotify-on.
[01:07:44]És köszönöm azt is, hogyha a hlevelemben beállítjátok a támogatást.
[01:07:48]Ez a műsor ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból készül.
[01:07:53]A szerkesztő Nezen Anita nevében búcsúzom.
[01:07:56]Viszontlátásra, viszont hallásra.
[01:07:58]Sziasztok!