5 dolog ami meghatározta a világot 2025-ben | Külpolitikai évelemzés

[00:00:00]Köszöntöm nzőket.

[00:00:00]Szervusztok.

[00:00:00]Ez itt az az adásunk, amelyben a 2025-ös év legfontosabb külpolitikai eseményt fogjuk majd összefoglalni.

[00:00:06]Vendégem ezúttal a Partizán szerkesztője, Pap Szilárd István, akit részben ismerhettek a birodalom társszerkesztőjeként, illetve a nemrég indult Unortodox cím műsorunknak a szerkesztő riportereként.

[00:00:19]De Széardot a hűségesebb nézőink számos további fontos külpolitikai adásunkból ismerhetitek.

[00:00:22]Például az Angela Merkel Internak is ő volt a szerkesztője, de korábban is nagyon izgalmas és fontos infoadásoknak volt a szerkesztője, például a chip készítéssel kapcsolatban, ezt kifejezetten ajánlom a számotokra szeretnétek megérteni ennek a különböző politikai, gazdaságtani és geopolitikai összefüggéseit, illetve Kínával kapcsolatban is egy egészen szuper sorozatot is készített a Szilárd.

[00:00:43]igaz, hogy két részes, de leszek majd remélhetőleg további része a jövőben.

[00:00:48]Szóval Kína történeti adásokat is készített, és vannak további fontos videók is, amelyek az ő nevéhez fűződnek.

[00:00:53]A mai este.

[00:00:53]Tehát ő kalózol végig bennünket azokon a konfliktusokon és dilemmákon, amelyeket a szerkesztőtársakkal közösen választottunk ki, hogy ezeken keresztül egyfajta mecset itt hagyjuk ennek az évnek.

[00:01:02]Úgyhogy ez következik most.

[00:01:05]Köszöntöm is az adásban a Szilárdot.

[00:01:07]Szervusz, szuper, hogy itt vagy.

[00:01:08]Sziasztok, köszi, hogy itt lehetek.

[00:01:11]Kezdjük azzal, hogy úgy tűnik egy picit most így 2025 végig, mintogyha az Egyesült Államok végleg elfogadta volna, hogy a Szovjetunió bukását követően vége van az amerikai világalamnak abban a formáján, hogy megszokhattuk ezt a második világháborút követően.

[00:01:23]Ugye ennek a talán a legfőbb bizonyítéka az az úgynevezett trám doktrina, amit a napokban tettek közé.

[00:01:29]Ugye ezt az adást ezt most december 15-én rögzítjük.

[00:01:30]Ezt azzal is fontos hangsúlyozni, hogyha bármi történ a következő napokban, hetekben, ne adj isten akkor érthető legyen igen, hogy miért nem reagálunk azokra prompt, majd legfeljebb szerzünk arra egy újabb adást.

[00:01:42]Szóval igazából beszéljünk egy picit, vagy beszélk kérlek erről a dokumentumról, hogy milyenek a relevancia, amar sajtóban is hivatkoztak rá.

[00:01:48]Van-e ennek valóban olyan érdemi hatása, mint amit sokan tulajdonítanak neki?

[00:01:56]Igen.

[00:01:56]Szóval én ezt a ez egy ugye a az amerikai kormányzatnak a nemzetbiztonsági stratégiája, amit általában ciklusonként az elnök stábja ki szokott adni, és ez gyakorlatilag megfogalmazza azt a világnézetet, azt a fajta stratégiai gondolkodást, így összefoglalja egy pár oldalban, ami informálja, motiválja, ott áll a hátterében annak, ahogyan cselekednek egy-egy adott esetben.

[00:02:21]És ezt nem úgy kell elképzelni, hogy akkor majd felnyitják ezt a 30 oldalas dokumentumot, amikor kell valami döntést hozni, hanem egyébként ami benne le van írva, az azoknak az embereknek a fejéből származik, akik egyébként a döntéseket hozzák.

[00:02:36]Tehát azt látjuk, hogy milyen világot képzelnek el, vagy hogy látják a világot.

[00:02:40]És ebből a szempontból ez szerintem egy ilyen az ilyen, hogy mondjam, a tényleg az amerikai egypólusú világnak az világrendszer végének az egyik ilyen nem tudom fontos elismerése.

[00:02:53]Gyakorlatilag a az amerikai kormányzat egyrészt azt mondja, hogy visszaveszünk a globális erőprojekcióból.

[00:02:57]Tehát az nem azt jelenti, hogy most így hirtelen majd ilyen nagyon visszafogottak leszünk.

[00:03:04]Egyébként le is van írva, hogy a visszafogottság az mindig legyen ott a homloktérbe, hogy azért ez motiváló tényező, de azért csak módjával fogjuk vissza magunkat.

[00:03:14]Tehát hogy a globális erőpozíció erőprojekciót azt egy picit hogy mondjam, áramvonalasítják.

[00:03:20]Tehát hogy az a cél, hogy kevesebb helyen kelljen beavatkozni.

[00:03:24]Általában olyankor, amikor nagyon szűken vett amerikai ö nemzeti érdekekről van szó.

[00:03:31]Tehát nagyjából ez a ez a része, vagy ez az alapállítása, és akkor ebből kibontódnak aztán különböző kérdések.

[00:03:40]Szerintem ami még nagyon fontos, az az, hogy nagyon sok helyen hangsúlyozzák azt, hogy az Egyesült Államok a saját hegemóniáját a világ különböző pontjain azt nem szeretné föltétlenül önmaga érvényesíteni, hanem a a szövetségesi rendszerébe tartozó kisebb tehát Amerikához képest kisebb, de egyébként a a globális színpadon nagy hatalmak, azok a saját régiójukba tartsanak már rendet, tehát hogy sepregessen mindenki a saját hátsó udvarán, és végezzék már el azokat a stabilizációs feladatokat, amiket korábban az Egyesült Államok végzett el.

[00:04:17]És akkor itt ebből a szempontból ez egyébként elsősorban az ázsiai régióra vonatkozik mondjuk az ázsiai szövetségesek, tehát Japán, Dél-Korea, elsősorban Japán és India az, ami ilyen fontos szerepet kap.

[00:04:31]Európában pedig jó lenne, hogyha az európai nagyhatalmak tartanák rendet.

[00:04:35]És ez szerintem ö szóval, hogy ez fontos, mert szóval nagyon sok mindent fogok úgy mondani a ma este során, ami nem m egy ilyen nagyon kategorikus kiháítés, hogy ez van, ez fog történni, merthogy a világpolitika az egy folyamatos mérlegelés, tehát hogy különböző dilemmák vannak, különböző ellentétes irányú dolgok feszítik, amikor egy döntéshozó döntést hoz, és ezeket próbálja valamilyen módon összeilleszteni.

[00:05:04]Tehát az, amit Európában jelen pillanatban látunk, az a fajta konfliktus, például, ami mondjuk az ukrajnai háború nem tudom én rendezése kapcsán az európai országok és Washington között kirajzolódni látszik, az is például egy ilyen egy ilyen ellentétes irányokba mutató dilemma rendszereknek a a keretébe érthető meg, hogy az van, hogy az Egyesült Állam egyszerre szeretné, hogy az európaiak felelősséget vállaljanak az európai bé hogy mondjam, biztonsági architektúráért nagyobb szerepet vállaljanak ebben.

[00:05:37]Az Amerika ne kelljen, hogy mondjam, hegemóniáját erőteljesen gyakorolnia, de ahogy az európaiak gyakorolják a hegemóniájukat, az legyen összhangban azzal, amit Amerika szeretne.

[00:05:51]És és ezt például most per pillanat az európaiak nem úgy akarják.

[00:05:55]Tehát, hogy itt itt érzitek, hogy van egy ilyen van egy ilyen ellentmondás, és nagyon tehát, hogy minden, amiről beszélünk, az egy csomó ilyen típusú ellentmondás között között őrlődik gyakorlatilag.

[00:06:07]Ha már kitért az európai aspektusra, nem azt mondom, hogy mi ez volt a domináns értelmezése, de azért markáss értelmezése volt a magyar független nyilvánosságban ennek a doxinának az, hogy ennek elsősorban Európa lenne a kárvallottja.

[00:06:17]Egyetértesz ezzel az értékítél, vagy túl egyszerűsítőnek találod?

[00:06:21]Mivel árnyalnád, ha árnyalnád egyáltalán bármivel?

[00:06:23]Hogyan értékeled ezt?

[00:06:24]Hát itt lehet játszani egy ilyen hosszúsági mérets számít típusú játékot, hogy melyik régióhoz hány bekezdést írtak.

[00:06:32]És hát kétségtelen, hogy abból a szempontból, és ezt a azért fontos ez, mert hogy egy ilyen szűk szövegben mit tudsz mit tudsz lefektetni.

[00:06:42]Ilyen szempontból valójában Ázsia és Európa kapja a legnagyobb teret a stratégiában.

[00:06:48]Tehát, hogy ilyen szempontból én nem gondolnám ezt egy veszteségnek.

[00:06:52]A dokumentum az kijelenti, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is elsődleges érdeke fűződik az Európával való szoros jóviszonba.

[00:07:03]Az, hogy Európának rossz legyen, az az Trump adminisztráció szerint az az Egyesült Államok számára egy önpusztító self defeating, így fogalmaz a dokumentum.

[00:07:14]Tehát egy ön önmaga alát vágná az Egyesült Államok a fát, hogyha Európának rossz rosszat okozna.

[00:07:18]Az egy más kérdés, hogy hogy eltérő koncepciók vannak arról, hogy mi lenne Európának az érdeke.

[00:07:28]De igen, szóval, hogy valójában az Egyesült Államok két fő területe, amiről amiről egy kidolgozottabb stratégia látszik kirajzolódni ebből a dokumentumból, az az egyik az az Ázsia.

[00:07:40]Ez kapja a legnagyobbat.

[00:07:42]Elsősorban ugye Kína, Kína, mint elsődleges vetélytársnak a szerepe miatt, másrészt pedig Európa.

[00:07:47]Hogyha megnézzük, hogy mondjuk mit kap Afrika, akkor az két bekezdés, és az nagyon érződik rajta, hogy hát ott ugy a térképen van ez a van ez a kontinens, és akkor így kéne róla írni valamit.

[00:08:01]Úgyhogy akkor írta két két bekezdést, aminek az a tartalma, hogy segélyhelyett biznisz.

[00:08:06]Ö igen.

[00:08:09]Szóval, hogy ilyen értelemben Igen.

[00:08:10]Ez ezt gondolom.

[00:08:10]De ugye a másik, ami szintén nagyon fontos részt kap, az Latin-Amerika, tehát a nyugati félteke.

[00:08:18]És akkor itt regionálisan, ha lebontjuk, most ilyen nagyon durván leegyszerűsítve összefoglalom, akkor a Latinamerika esetében az a mondás, hogy ez a mi hátsó udvarunk, innen mindenki takarodjon a francba.

[00:08:28]Ami egy fontos dolog, mert hogyha megnézzük, hogy az első az elmúlt 10 évben mondjuk a legtöbb dél-amerikai ország elsődleges kereskedelmi partnere nem az Egyesült Államok lett, hanem Kína és komoly befektetésekről.

[00:08:44]Ugye erről birodalomban egyébként többször is beszéltünk a Botonddal.

[00:08:49]Szóval, hogy itt van egy egy ilyen fajta renderemtési gesztus, hogy innen takarodjatok.

[00:08:54]Ez a miénk.

[00:08:54]Az amit most látunk, egyrészt az, ahogyan támogatják a a különböző maga kompatibilis öerakompatibilis politikusokat, legyen szó választásokon, ahogy egyébként mondjuk a most zajló, vagy hát a második fordulóra várunk Honduraszi választásokon, ahol nyíltan kimondják, hogy kire kell szavazni.

[00:09:16]Sőt, az ő pártjának a korábbi elnökkét, azt a amerikai börtönbe drogkereskedelem miatt elítélték.

[00:09:24]de Trump ad neki egy felmentést, tehát jelezve, hogy hogy ezt a pártot támogatjuk, ugyanez történt, ugye hétvégén voltak Chilében elnökválasztások, ott is egyébként egy kiszökött náci, tehát németországi náinak a gyereke, és maga is a Pinocse dikta Pinose diktatúra, nem tudom én, nagy rajongója nyerte meg az elnökválasztást, de ugye ez látszik Brazíliába is, amit a Bolsonárók kapcsán csinálnak.

[00:09:55]Tehát, hogy van ez a része és van az a része, ami például Venezuelában történik, hogy ugye ott na mindegy.

[00:10:01]Röviden.

[00:10:01]Szóval, hogy ez a sztori Európával kapcsolatban én egy kicsit úgy írnám le, hogy ami tört, amit a dokumentum kifejt, az egy ilyen prémium latinamerika, hogy így Európa tanulja meg a helyét, hogy így valójában ugyanaz, mint Latinamerika az a fajta önállósodás az azt nem nem ajánlott, vagy nem kedvelt.

[00:10:21]Csak erre ugye rárakódik nekünk ez a fajta ideológiai nézőpont is, hogy hogy van ez a Igen.

[00:10:29]a radikális jobb oldal és a régi pártok közötti konfliktus, és hogy ez így sokkal m kiegyenlítettebben áll itt a helyzet, mint mondjuk Latinamerikában a a Trump kompatibilis jobboldal és a baloldal viszonya vagy versenye, ami most hát per pillanat inkább az előbbi javára látszik eldőlni, de hogy az is a különbség, hogy Latinamerikában mindig tehát egy nagyon rövid rosveli évtizedet leszámítva A az Egyesült Államok Latinamerikában mindig úgy tekintett, mint valahol, ahol ahol Hegemon erőt fejthet ki.

[00:11:06]Miközben Európában ez egy hát ez egy új fejlemény abban az értelemben, hogy hogy itt mindig inkább egyenlő felekként, hosszú ideig egyenlőbb felekként voltak kezelve.

[00:11:20]Ez egy darabig indokolt is volt, hiszen vagy a második világháborúig valamilyen módon indokolt is volt.

[00:11:26]A második világháború után meg az a fajta hát mit mondjak?

[00:11:32]az a fajta, tehát hogy ott már érződik az, hogy valójában itt az előviszonyok azok nem indokolják ezt az egyenlő félként kezelést, de ez a fajta nagyvonalúság azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunióval való harcban fontos nekünk, hogy egyébként sikeresek legyenek a német kapitalizmusok, a német, a francia állam is gazdaságiak sikeresen legyen.

[00:11:54]Tehát megengedhetjük, hogy olyan dolgokat csináljanak, amik nekünk annyira lehet, hogy nem jók.

[00:11:58]Ö e ennek van szerintem vége.

[00:12:01]És akkor Ázsiában ott nagyon erősen érződik ez a versenyfókusz, tehát hogy Kínával kell versenyezni.

[00:12:07]Ideális esetben gazdasági versengés.

[00:12:10]Itt az elmúlt 10 évben az első Trump adminisz az Obama első Trump és Biden adminisztrációknál ott ott érződött az, hogy hogy van egy ilyen elmozdulás attól a koncepciótól, hogy hogy mi gyorsabban szaladunk.

[00:12:27]Tehát, hogy Amerika gyorsabban szalad, mint Kína, és akkor mindig megmarad egy távolság kettőnk között, egy lemaradás Kínába.

[00:12:33]Ettől el el megtörtént egy olyan elmozdulás, hogy nem elég, hogy gyorsabban szagaladunk, jó lenne néha visszarúgni, hogy hátra tudjuk tartani.

[00:12:44]Ez aztán Trump 1 és Biden alatt ez a főleg a Biden alatt ez a magas kerítés, szűk szűk kert magas kerítés, vagy hogy volt ez a koncepció, hogy itt azért nem elég csak gyorsabban szaladni, hanem jó lenne akadályozni is, gáncsolni is a a há mögöttünk szaladót.

[00:13:00]És most annak a beismerése van, hogy hát ez a gáncsolás igazából nem működött, szóval mégis csak azt kéne, hogy gyorsabban szaladjunk.

[00:13:09]Ö, és egy ilyen kereskedelmi versengés fókusz van, és minél inkább elkerülni a konfliktust, tehát a fegyveres konfliktust, megtartani a az Egyesült Államok fegyveres előnyét, de közben hangsúlyozva, hogy jó lenne, hogyha Japán, India, Indonézia, Ausztrália fordítana jelentősen több energiát arra, hogy visszatartsák.

[00:13:31]És egyébként nekem, és ez ez nagyon érdekes, de hogy az amit az új japán miniszterelnök tehát ugye a a Sanai Takaichi meglátogatja őt Trump és rá két napra előjön azzal, hogy mi megvédenénk Taiwánt, hogyha Japán, hogyha Kína lerohanná Tajwánt.

[00:13:49]Ezt nehéz nem úgy értelmezni, hogy egyébként pont ez történik, hogy itt van-e valaki, aki megértette, hogy mit vár el tőle a Fehér ház, és azt várja el tőle, hogy ne Amerikának kelljen ezt mondania, hogy Biden egyébként még négy hány évvel ezelőtt, két-három évvel ezelőtt mondta azt, hogy mi megvédenénk Taiwant, és mindegy, ez egy nagy botrányt is kiváltott.

[00:14:16]Jó lenne, hogyha ezt valaki mást mondaná ki helyettünk.

[00:14:18]És hát ez történik is most japán esetében.

[00:14:22]Ja, nem tudom legjobb, de ká fogunk még foglalkozni külön tehát ezek külön blokkon is megnek szentelve.

[00:14:26]Még egy aspektust hozzék be.

[00:14:26]Ez kifejezetten egyébként a közelkelet, mer érdekelne az, hogy mennyire helytáll az a leírás, hogy van egy olyan típusú paradigmaváltás, miszerint itt most már elsődlegesen nem az olajja prioritás az arab országok tekintetében, hanem a gazdasági befektetéseknek az ösztönzése.

[00:14:40]Ez mit fog implikálni, vagy mit fog majd magával hozni?

[00:14:42]Hát ugye le is írják és a Roerom ugye az Unortodoxba a Helen Thomsonnal készített interjú kapcsán a Helen Toms is beszél, de ugye a könyvében aminek aprópáján beszéltünk, ez egy ilyen fontos pillanat, hogy az, hogy megértsük, hogy mi történik a világban, ahhoz érteni kell, hogy hogy az, hogy a 2010-es években Amerika újra nettó kőolaj és földgáz exportőlé vál, tehát hogy nem kell vennie, hanem eladhat.

[00:15:07]Ez ez mindent újra rajzol gyakorlatilag a a geopolitikában.

[00:15:13]És ez le is van írva a dokumentumba egyébként, hogy hát mi netto exportőrök vagyunk, és nekünk most már nem kell ez a közelkeleti olaj annyira.

[00:15:18]Ö tehát, hogy hogy van-e, hogy ez ez egyrészt ez ez megállja a helyét, másrészt itt az is van, hogy szerintem m tehát az Egyesült Államok pont amiatt, mert részben maga tehát egy darabig az európai szövetségesei számára, tehát ugye a a második világháború előtt összességében Franciaország és Nagy-Britannia tudta a a közelkeleti régiót valamilyen módon kontrollálni, és az onnan érkező kőolajforrásokat, bár amik sokkal kevésbé voltak fontosak még mondjuk a 20-as30-as években, bár nő nő a a jelentőségük, de ugye a a kőszén az ami a a brit ipari forradalmat hajtja, és egyébként a kőszén az, ami a a a hadi flottát meg a kereskedelmi flottát hajtja, de hogy a a az 1900-as években folyamatosan emelkedik fel az értéke a a előbb a kőolajnak, aztán később a földgáznak is.

[00:16:24]ö és mint mint tehát, hogy az az első helyek, ahol felfedezik a vagy hogy kitermelni elkezdik, az úgy egyrészt az Egyesült Államok ö másrészt Oroszországnak ez a kaukázusi része, ami még amikor elkezdik kitermelni, az egy ilyen határvidéke az Oszmánbirodalom és a a cári Oroszország között, illetve aztán nagyon hamar Irán, és hogy szóval, hogy ezt a részt úgy Ugye a britek ellenőrzik nagyjából, de egy idő után, a másik világháború után ez a britek erre nem képesek.

[00:17:03]És a szuezi válságnál derül ki az, hogy hát igazából képesek lennének, de Amerikának az nem érdeke.

[00:17:07]Közben ezzel párhuzamosan egyre csökken az amerikai kőolajkmelés.

[00:17:15]És egy idő után már nem azért kell Amerikának a közelkeleten beavatkoznia, hogy az európai szövetségesnek garantálja a biztonságos hozzáférést a kőolajhoz, hanem azért, mert neki magának is kell.

[00:17:27]Ö és most ez megváltozni látszik, és az is van, hogy ez a fajta évtizedeken keresztül tartó ilyen közelkeleti rendteremtés, ez soha nem jön össze úgy igazán az Egyesült Államoknak.

[00:17:41]részben, mert nem akarja, tehát hogy részben, mert egyébként olyan dolgokat enged meg Izraelnek, vagy adott esetben Saddam Husseinnek, ugye a 80-as években, amikor a Homeini ajatollak forradalmat vezet le Iránba, akkor az amerikai támogatás mellett támadja őt meg Saddam Hussein.

[00:18:05]Szóval, hogy egyrészt ilyen típusú dolgok miatt nem hajlandó sokszor rendelemenni, sokszor meg nem képes, tehát hogy csomószó nem jön össze.

[00:18:14]Tehát, hogy azért vannak szóval világot nem akármekkora egyeduralkodó, vagy valójában a világ soha nem úgy alakul, ahogy te szeretnéd 100%-osan.

[00:18:24]És most látszik az, hogy hogy a Trump 1 átállt egyfajta ilyen bizniszeljünk mindenkivel.

[00:18:34]Van egyfajta ilyen ideológiai szövetség a a Netanyahuval van egyfajta ilyen jól kijövő viszony a az öböl országoknak a vezetőivel, akik maguk is érzik ezt a fajta átalakuló világrendet, az Amerika pozíciójának a visszaszorulását.

[00:18:53]Tehát érzik azt, hogy hogy több mindent megengedhetnek maguknak.

[00:18:58]Szerintem az, amit Mohamed bin Szálmán, mint a szaúdi koronahercegnek az a PRja, amennyire helyre jött az elmúlt években, ahhoz képest, hogy a 20-as kampányban Biden, nem tudom én, tömeggyilkosnak nevezte, hogy aztán elmenjen és hajbó, hogy hát rákényszerüljön arra, hogy egyébként hajbókolnia kell, és hogy most gyakorlatilag visszatért így a a Trump korá második kormányzata alatt, mint egy ilyen fontos szereplő.

[00:19:27]Szóval, hogy itt itt most egyfajta ilyen üzleti üzleti rendteremtés, stabilizálás zajlik, hogy befektetések által kötjük magunkhoz azt a azokat az országokat, amik egyébként inkább tehát amiknek megvan a lehetőségük arra, hogy egyébként Kína felé is orientálódjanak, akár abban, hogy ugye kínálnak kőolajat, meg ellencsét adnak el akár abban abban, hogy kínai technológiákat importálnak, akár abban, hogy kínai infrastruktúrát importálnak.

[00:20:04]Tehát hogy itt van egy ilyen dolog, hogy itt itt itt is van egy ilyen belátás, hogy hogy hogy muszáj valahogy egyenlőbb félként kezelni őket, mert nagyobb mozgásterük van, mint korábban volt, és kevésbé vannak kiszolgáltatva az Egyesült Államoknak.

[00:20:20]M viszont ez a fajta igen, tehát amit láttunk az elmúlt hónapokban, az hogy ilyen masszív, nem tudom én, ilyen mesterséges intelligencia meg adatközpont díleket kötnek Szaudarábial, meg Katarral meg meg a a más öbölbeli városállamokkal és országokkal.

[00:20:38]Ez vagy egyébként az, ahogy az új szíriai vezetőt azt gyakorlatilag a keblére öleli és megkérdezi, hogy csak egy felesége van-e.

[00:20:52]Ö az is, az is egyébként ennek a fajta ilyen fajta realizmusnak, hogy hát igen, lehet, hogy téged még korábban terroristának tartottunk, de most te vagy itt, te látszol úgy, hogy akár rendet is tudsz valamilyen nagyon véres és nagyon szóval, hogy itt itt most olyan dolgokról beszélünk a rendteremtés alatt, ami m mi nagyon sok nagyon sok az elemzésnek nagyon sok szintjén nagyon para.

[00:21:20]ö azonnal szintjén, ahonnan ö a világ egyik legnagyobb hatalma néz ö azon a szemüvegen keresztül, ahogy ő néz, ö azon keresztül egy Mohammer, hogy múltból mondjak, egy Mohammer Gaddafi a mai trumpi szemmel, aki rendet tart, kontrollálja Líbiát, visszatartja a bev a a menekülteket Afrika délebbi részei iről vaskézzel és puskákkal tart rendet az országban.

[00:21:56]Az jobb ebből a innen ebből a szemszögből, mint az, amikor káosz van Líbiában.

[00:22:03]És igen, szóval, hogy hogy kábé ez ez az átalakuló világrendnek van nyilván gazdasági aspektus is, és szeretném, hogyha ezzel folytatnánk alapvetően, de mindig kicsit amerikai szemszögből nézve.

[00:22:16]Nyilván keveset lehet még pontosan elmondani arról, hogy mi lesz ennek az új trumpi gazdaságpolitikának egyébként a legfontosabb ismérve, de azért mondjuk az idei évben a vámpolitikával kapcsolatban kaptunk betekintést arra vonatkozóan részben, hogy milyen göröngyös egy ilyen folyamat, mire mondjuk kiklálisodik valami kézzel fogható irányelv, másrészt pedig, hogy mondjuk mik ennek az irányelvnek mégis csak a legfontosabb, nem tudom én szándékai.

[00:22:38]És van is egy táblázatunk, amivel rögtön értelmet adunk ennek a tévénnek itt magunk mögött, amiben azt lehet látni, ugye kábé havonta újtagfákról hallhattunk a nyár folyamán, de azért mostanra igazából kirajzolódott egy elemzésre alkalmas alap.

[00:22:54]Ugye itt egy részben lehet azt látni, hogy a van ez az univerzális 10%-os vámszint.

[00:22:59]Ezt világos kékkel jelöltük ebben a grafikon.

[00:23:01]Amit a nézők tőlem is jól látják.

[00:23:04]Van egy ilyen sötétebb kék.

[00:23:06]Ez az egyéb vámok eléggé elnagyolt kategóriája.

[00:23:08]És van egy mélykék, aki pedig az úgynevezett másodlagos vámoknak a jelzője.

[00:23:14]Hát itt ugye India esetében lehet ezzel számolni.

[00:23:16]Kérlek, hogy értelmezd mind ezt a nézőink számára.

[00:23:20]Igen, itt valójában szerintem már vannak változások, mert közben ott Brazíliában történt valami megállapodás végül ami lejjebb viszi ezt a dolgot.

[00:23:27]Ugye ez az 50%-os szint, ez arra lett, hogy Bolsonárót börtönbe zárták, és akkor hát nehogy már Bolsonárot börtönbe zárják, akkor tessék, 50%-os vám.

[00:23:37]De aztán szóval, hogy vannak dolgok, ahol Trumpnak rá kell jönnie, hogy nem, szóval, hogy nem ő fújja a Passátszelet.

[00:23:44]Szóval ez ez például egy ilyen a brazil történet, az indiai helyzet, ott kicsit ugyanaz, ott még nem született megállapodás, de ott is nagyon úgy néz ki, hogy hogy hamarosan megszületik egy megállapodást.

[00:23:56]Ott is ugyanaz volt, hogy hát kivett egy ilyen büntetővámat a az orosz olaj vásárlása miatt, amire India narendra módi, aki egyébként egy átbalátja, mondta, hogy hát akkor elmészte a jó melegebb éghajlatodra.

[00:24:13]Ö na de mindegy.

[00:24:13]Szóval, hogy amit látunk, az szerintem az az tehát a az egyrészt, amit látunk, az az, hogy a nem tudom én, az 1890-es évek vége óta legmagasabb vámszinten van az Egyesült Államok vám szintje.

[00:24:28]És akkor most induljunk el a legabsztraktabb vagy a legmagasabb ilyen absztrakciós szintről.

[00:24:34]azt látjuk, hogy hogy annak a fajta szabadkereskedelmi rendnek, ami fokozatosan épült ki a második világháború után és kapcsolt turbófokozatra a 1990-es, tehát a Szovjetó bukása utáni időszakban, annak ebben a abban a formájában vége van.

[00:24:52]És azért van vége, mert mert a szabadkereskedelem az mindig annak kedvez, aki a legjobb gazdasági pozícióban van.

[00:25:03]globálisan.

[00:25:03]Tehát a 19.

[00:25:07]században ez na tehát aki a leg legolcsóbban és a legtöbbet tudja gyártani, annak mindig érdekel, hogy más országok ne korlátozzák az ő exportképességét, hiszen ha szabad kereskedem, nincsenek vámok, akkor ez a legnagyobb gazdasági erejű ország mindig olcsóbban tud termelni nagyobb mennyiségű terméket.

[00:25:29]Tehát ez a 19.

[00:25:29]században Nagy-Britannia volt.

[00:25:32]A 20.

[00:25:32]században meg az Egyesült Államok.

[00:25:35]egyébként nagyon érdekes, hogy ugye Trumpnak ez az egész ilyen vám mániájában az nagy példaképe az egy William McKinley nevű amerikai elnök, aki pont az 1800-as évek végén és az 1900-as évek legelején volt amerikai elnök, és ő egy ilyen vám mániás ember volt.

[00:25:53]De hogy az a vicces, hogy pont abban az időszakban zajlott le az átváltás, hogy rájöttek, hogy az a gondolat, hogy nekünk védenünk kell a saját iparunkat, hogy hogy a csíráiból felnőhessen, és ezt vámokkal tudjuk megtenni.

[00:26:08]Ez már nem éri meg nekünk, mert annyira felnőtt, hogy most már az kéne, hogy ne legyenek, hogy lejjebb vigyük a saját vámmainkat, hogy cserében mások is lejjebb vigyék az övéket, mert most már mi tudunk ki.

[00:26:19]És egyébként a pont a McKinly volt a 1901-ben lőtték le egy világ ilyen pán amerikai kiállításon, és előtte nap mondott ott egy beszédet, és abban mondtál, hogy hát a kereskedelmi háború az nem jó biznisz, nem profitábilis, úgy, hogy ő volt az egyik legfontosabb prom, vagy hogy mondjam, ilyen motorja ennek az egésznek.

[00:26:43]Mindegy, aztán őt lelövik R a Theodor Roosevelt lesz a az elnök, és hogy igazából ő meg megint visszamegy ehhez a izéhez, de hogy valójában aztán a Woodro Wilson alatt lesz az, amikor teljesen kibontakozik, hogy az Egyesült Államok szabadkereskedelmét a szabadkereskedelem bajnoka a Wilson 14 pontjában, ami egyébként ugye felszabdalta többek között a az osztrák-magyar Monarchiát, annak a harmadik pontja azzem az az, hogy minél szabadabb kereskedelem a világban, minél él kevesebb vámit.

[00:27:13]Na és akkor megérkezünk, ugrunk 100 évet.

[00:27:19]Nem történt az alatt semmi.

[00:27:19]És akkor megérkezünk mostanra, amikor viszont azt látjuk, hogy hogy Kína, amelyik hogy Kína megérkezik, mint mint a világ legnagyobb ipari termelője.

[00:27:36]És ezen a ponton jön be az, hogy hogy a szabad kereskedelem már inkább Kínának kedvez.

[00:27:42]És ezért a ponton jön be az, hogy si Jin Ping kiáll Trumppal most dél-kórában, és akkor elmondja, hogy hát, hogy a szabad kereskedelem az milyen jó dolog, és hogy milyen jó dolog volt eddig is, és hogy nem lenne ezt nem lenne ezt jó megváltoztatni, hogy így a Kínának Kína azt szeretné, hogy ez a rendes vagy ez a szabályokon alapuló szabadkereskedelmi világrendez fent maradjon.

[00:28:06]Amerikának már nem ez az érdeke.

[00:28:08]És akkor ezt látjuk, és akkor ez a legabszaktabb szintje.

[00:28:10]És akkor eggyel alap szinten azt látjuk, hogy Trump hú, hát nagyon sok mindent szeretett volna a vámokkal megoldani.

[00:28:18]Nagyon sok mindent, aminek fele egymásnak ellentmondó dolog.

[00:28:21]Tehát ugye azt is szerette volna, hogy több bevétel legyen a költségvetésbe a vámokkal, de az is, hogy több, hogy kevesebbet exportáljunk, de vagy exportáljanak ők, tehát hogy hogy visszajöjjön az ipar és helybe termeljünk.

[00:28:35]De ugye, hogyha azt mondod, hogy helyben termelünk többet és kevesebbet exportálunk, kevesebbet importálunk, akkor kevesebb vámot szedünk be, mert megy le az importmennyiség, tehát az importvámokból beszedett pénz is megy lefele, tehát nem tudot a kettő egyszerre nem tud igaz lenni.

[00:28:49]És nagyon sok más ilyen dolgot akart, de hogy valójában az történt, hogy hogy van akivel mondom Brazíliával adott esetben azt azt egyrészt azt szerette volna elérni, hogy nem tudom, Bolsonarót engedjék ki.

[00:29:04]de azt is szeretné elérni, hogy kevesebbet bizniszeljenek ö Kínával.

[00:29:09]Ugye ez a közvetlenül a a Mexikó, Kanada és a latinamerikai országok esetében is ez nagyon fontos, hogy Kínával kevesebbet bizniszélnek.

[00:29:19]Egyébként Claudia Schinbom pont a mexikai elnök pont múlt héten azt hiszem fogadtatta el a a azt, hogy ők is 50%-os vámot vetnek ki Kínára, úgyhogy közben az elmúlt évtizedben nagyon-nagyon sokat bizniszeltek Kínával.

[00:29:32]Tehát, hogy hogy van ez a hatása, ilyen kényszerítő eszköz, hogy rátok csapok nem tudom én ennyi vámot, és akkor ha szeretnétek hozzáférni az amerikai piacokhoz, akkor akkor majd azt teszitek, amit szeretnék, és akkor ez lejjebb megy.

[00:29:48]Ugye az Egyesült Államok, vagy ugye ez történik amúgy a tehát a szövetségesi körben valójában ez történt, hogy valamit el akart érni Európa esetében elsődlegesen azt akarja elérni, hogy hogy többet költsenek a a védelemre, meg hogy több dolgot vegyenek Amerikából.

[00:30:10]Ugyanez Japán esetében is voltak olyan kísérletek, mondom, ami az India az egy kiváló példa, vagy a ahol ahol inkább ez volt, hogy részben ott is, hogy vigyék lejjebb a vámokat, tehát hogy nyissák meg a piacaikat, ott egy ilyen hatalmas piac, világ legnépesebb országa és ők a tehát India az a függetlensége óta az egy ilyen vámokkal nagyon szépen körülbástyázott a saját iparát.

[00:30:38]ö védő valami.

[00:30:43]Ez is volt cél, de ott is az, hogy vállaljon nagyobb szerepet Kínával szemben.

[00:30:47]sok esetben, mint nem tudom én, Vietnam vagy így a távol a délkelt ázsiai országoknak egy részében ott hát ott simán csak ilyen Kínaellenes intézkedés volt, hogy ugye nagyon sok tehát, hogy ezek az országok nagyon erősen integráltak a kínai gazdaságba és és nagyon sokat profitáltak abból, hogy Kína odatelepít bizonyos termelési kapacitásokat, és onnan aztán Amerikába export Amerikába és Nyugatra, mondjuk Európába is.

[00:31:17]a nem tudom, ez a cipő, ami rajta van, ez valószínűleg Vietnámba lett összerakva egyébként a európai cég nevében vagy hát megbízásából.

[00:31:26]Ö és akkor ott ott meg ilyen Kínaellenes intézkedés.

[00:31:33]Szóval, hogy egy csomó minden volt, de hogy végül egyébként van ez a Nicolas Malder nevű történész, akinek a van egy könyve a szeretnék amúgy a Sunortodoxban majd egyszer vele is beszélgetni, de van egy könyve az The Economic Weapon, tehát a gazdasági fegyver, és kimondottan a szankciók történetéről szól, hogy hogyan alkalmazták a szankciókat, és hogyan nem működnek soha a szankciók.

[00:31:54]De hogy mindegy.

[00:31:56]Szóval, hogy valójában nem ennél bonyolultabb a helyzet, de hogy ő mondta, hogy egyébként a vámok a szövetségesekkel szemben működtek.

[00:32:04]Tehát azokkal szemben, akik valamilyen módon, akiket lehet, hogy szép szóval is meg lehetett volna győzni, így gyorsabb volt, meg kicsit erőszakosabb, és az olyan macsó.

[00:32:14]Ö de hogy valójában a a azokkal szemben, akiket akik nem szövetségesek, hanem egy fokkal kijjebb, vagy két fokkal kijjebb vannak, távolabb vannak Amerikától, azok esetében sokkal kevésbé működött ez a vámfegyver, és azokban az esetekben sokkal többször van az, hogy Trumpnak vissza kell vissza kell lépnie és meg kell hunyászkodnia, vagy kompromisszumot kell kötnie azokban az esetekben, ahol tehát és Európai Unió ennek azt hiszem, hogy a Non plus ultrája, de Dél-Korea, Japán szintén ott ott ott ott az ott az volt, hogy milyen magasra gorjunk gyakorlatilag.

[00:32:58]Igen.

[00:32:58]Szóval, szóval itt itt egy ilyen ilyen geopolitikai játék zajlik szerintem, aminek a a a mérlege az az ebben az esetben Amerika számára pozitív abban a a vetélytársak esetében.

[00:33:14]Tehát az, hogy Kínára kiszabtak, nem tudom ilyen adott ponton mennyi volt, 145%-os vám.

[00:33:21]Ehhez képest a Kína kereskedelmi mérlege az rekordot döntött pozitívba az év első 10 hónapjában, tehát hogy nem hatott rá.

[00:33:30]És ráadásul sikerült olyan ellen hatást gyakorolnia a ritka földfémek kvázi monopóliumán keresztül.

[00:33:36]úgy sikerült megszorongatni az Egyesült Államokat, hogy végül Trumpnak kellett leszállnia a lóról, és hogy valójában ami történt Délkoreában októberben a a Trump szí találkozón, az az kétségkívül egy egy vereség, vagy egy egy visszavonuló a a Trump részéről.

[00:33:58]Na az akkor igazából kinára forduljunk rá, mert valaholan körbetáncoltuk már többször és igazából ebbe is kezdtél bele.

[00:34:03]És egyrészt akkor én is szerettelek volna kérdezni a a külkereskedelmi többletről, hogy ennek mi a ezt hogy érdemes olvasnunk, de még inkább egyébként arról, amit talán kevésbé szokás tárgyalni, hogy az egész nyugat kínai gazdasági háborúnak az egyik legfontosabb terepe a megújuló energiahordozók és az ehhez kapcsolódó iparágaknak a kérdése.

[00:34:21]Na most bármilyen ehhez kapcsolódó adatokra tekintünk, a távolkeleti ország brutális előnyben van minden más versenytársához képest.

[00:34:28]Ugye nyilvánvalóban nyilvánvalóan ennek a térhódításnak rendkívül erőteljes globális hatásai lesznek, amiről talán kevesebbet beszélünk itt idehaza Magyarországon.

[00:34:39]Milyen stratégiai előhözte ezzel igazából Kína?

[00:34:41]Hogyan lehetne ezt leírni?

[00:34:43]Hát ez ez szerintem két külön rész.

[00:34:43]A kereskedelmi többlet dolog az szerintem így para.

[00:34:48]Tehát, hogy az van, mármint, hogy úgy para, hogy így így így ez az egy ilyen destabilizáló és konfliktus generáló tényező a mai világgazdaságban.

[00:34:58]Szerintem az egyik legnagyobb, az elkövetkezendő években ez lesz az egyik ilyen, tehát már az elmúlt 10 évben is, de a következő években is ez lesz az egyik legfontosabb, a világpolitikát szervező nagy kérdés, dilemma, hogy a különböző államok hogyan próbálnak meg ezzel valamit kezdeni, mert hogy az arról van szó, hogy hogy igen, az évet úgy kezdtük, hogy hogy Trump Kína ellenes vámat jelentett be több körben, és ezeket tromfolta fel.

[00:35:28]De hogy és az éveknek úgy végeztük, hogy ennek ellenére nőtt Kínának a kereskedelmi többlete, sőt rekordot döntött, átlépte mondom október végéig a az 1000 milliárd dolláros értéket.

[00:35:41]Tehát azt jelenti, hogy az a határ, ami vagy az a különbség akközött, amennyit elad kifele az országon kívülre, és amennyit vesz az országon kívülre, ennyi a különbség.

[00:35:52]Tehát ennyivel többet ad el, és ennyivel kevesebbet vásárol meg.

[00:35:54]És az a így ez ez az a probléma összességében, hogy ezt valaki megveszi, tehát ezt valakinek meg kell vennie, ami azt jelenti, hogy ez valahol ez a többlet valahol ugye hiányként, kereskedelmi hiányként képeződik le, és hogy ez egy azért abból a szempontból, és ugye ezt Kes tudta annak idején a második világháború végén a Breton Woodsban, és azt szerette volna, hogy egy olyan világkeskelmi rendszert alakítsanak ki, amelyik ezt öt mindig tehát amikor észreveszi a nemzetközi közösség, hogy egy ilyen fajta imbalansz kialakul, akkor ezt megpróbálja valahogy ellensúlyozni.

[00:36:35]Amerika nem ment ebbe bele, tehát ugye a nagy összecsapás kénz, mint a britek képviselője, és a nem fog eszembe jutni, hogy hogy hívták a breton woodzi tárgyásban az amerikai megbízottat.

[00:36:46]Öt például ez e ezért ment egy nagy vita, és aztán végül Amerika nyerte meg ezt a vitát, és ezért nem lett az, amit Kényszerett volna, és ami pont ezt ellensúlyozta volna.

[00:36:58]De hogy szóval, hogy az a baj, tehát hogy az történik, hogy ezt valakinek meg kell vennie, tehát hogy gyakorlatilag és az, aki megveszi, az azt jelenti, hogy azokat a termékeket, amit megvett Kínából, azt nem helyben gyártja.

[00:37:12]És ennek ennek egyrészt vannak ilyen társadalmi hatásai is.

[00:37:16]Például az, hogy ez sokszor ez akkor hitelből kell történnie.

[00:37:22]Tehát az, ami ott több lett, az itt az itt hiányként fog fellépni.

[00:37:27]Leépül az ipar, és akkor ennek van egy ilyen nagyon, most nagyon-nagyon leegyszerűsítő leszek, de hogy ennek van egy ilyen negatív spirálja, hogy az van, hogy ő termel, eladja, mi megvesszük és azzal eggyel kevesebb gyárunk lesz.

[00:37:41]De akkor eggyel kevesebb pénzünk lesz, amit más, tehát hogy eggyel kevesebb gyárunk lesz, amivel termelhetünk olyan dolgot, amit máshol eladhatunk azért, hogy legyen pénzünk arra, hogy ezt neked kifizessük.

[00:37:53]És ha ez a spirál folyamatosan megy, akkor egy idő után nem marad, aki megvegye azt, ami tehát, hogy ad abszurdum a vég dolga az lenne, hogy mindent Kína gyárt, más semmit nem gyárt, de másnak meg semmiből nem lesz pénze arra, hogy megvegye azt, amit Kína gyárt.

[00:38:12]És akkor az így mindenkinek rossz lesz, Kínának is rossz lesz.

[00:38:16]Hát akkor az összes gyártókapacitása, minden full fölösleges.

[00:38:20]Tehát miért gyárt olyan dolgokat, amit nem vesz meg senki?

[00:38:22]Másik oldalon meg hát az, hogy nincs pénzed, azt gondolom azt nem kell magyarázni, hogy miért rossz.

[00:38:30]És szóval, hogy ez van, ugye az szerintem mutatom, hogy mivel tud egy ilyen konkrét európai példával.

[00:38:37]Most először történt meg az, hogy az autóiparon csak az autóipari szektor, tehát az autószektort nézve Kíná és az egyes az Európai Unió viszonyában Kínának van többlete.

[00:38:52]Tehát az van, hogy érték pénzben Kína több mindent az autóipari szektoron belül többet adott el Európának, mint amennyit vásárolt.

[00:39:02]Ez mindez ideig fordítva volt.

[00:39:05]Tehát Kína adott el többet, vagy az Európai Unió adott Kínának többet.

[00:39:09]Szóval megfordult ez a viszony.

[00:39:12]Tehát az történik, hogy az az autóipar, ami aminek a profitja, a nyeresége itt Európában realizálódik, az az hanyatlásban van.

[00:39:27]részben.

[00:39:27]És akkor itt megint ajánlom az Unortodoxnak az első részét, amit Wolfgang Münchel készítettem részben önhibából, de hogy összességében a felmerül az a kérdés, hogy viszont ha ez az egyik az európai gazdaságokat fenntartó egyik húzóágazat ilyen lejtmenetben van, akkor ezzel mit kezdjünk?

[00:39:49]És akkor ennek vannak kérdései.

[00:39:52]Ugye most makran elment Cseng Duba, és akkor mondta, hogy hát hogy ezt nem kéne így.

[00:39:58]És akkor Sehing Ping mondta, hogy jó.

[00:40:02]És akkor Macron hazajött.

[00:40:02]Ö szóval, hogy hogy igazából ez van, hogy ezzel próbálkoznak, de ugye a trumpi Kína, tehát az Egyesült Államoknak a Kína ellenességét is valójában ez ez motiválja, és hogy itt van egy probléma, ami ami vagy vag van egy olyan típusú egyenlőtlenség, ami folyamatosan konfliktus generáló dolog, és hogyha erre nincs valamilyen nincs valamilyen tárgyalásos megoldás, vagy valami mi dolog, akkor ez ez folyamatosan ott lesz.

[00:40:35]És megint mondom nagyon sok szinteken, tehát ez most csak a globális szint volt, de ezek leképeződnek állami szinteken.

[00:40:41]És akkor itt megint egy könyvet ajánlanék, amit nagyon sokszor szoktam ajánlani.

[00:40:48]Matthew Clein és Michael Pattisnek a Trade Wars are Class Wars, a kereskedelmi háborúk, osztályharcok a ami egy ilyen nagyon, hogy mondjam, kecsi vagy izé bulváros cím arra, hogy valójában a keresked a a globális kereskedelpolitikának megvan a tehát leképeződik a aztán egy országon belüli osztályviszonyokra, hogy hogyan oszlanak el a közösen megtármelt javak, és általában azokon a és hát a a tehát látszik a a az amerikai államnak és az amerikai háztartásoknak az eladósodottsága, a a az amerikai 0,1 legfeljes 0,1%nak a a nagyon elugrása és a többieknek a stagnálása.

[00:41:39]az, hogy tehát, hogy átrendeződik a globális jövedelmi hierarchia gyakorlatilag ennek nyomán, és nem tudom én, amikor 88-ban a legszegényebb olasz 10-et, az globálisan a nem tudom én a nyolcad.

[00:41:51]decilisbe volt, és mára a hatodik decilisbe csúszott vissza, miközben a kínai középosztályok azok felmentek a helyükre, és a kínai városi felsőosztályok azok már ott vannak, mint az európai top 10%, tehát hogy ott gyakorlatilag már ugyanabba hagyványozva a globális decilisen belül vannak.

[00:42:14]Szóval, hogy ilyen ilyen leképeződései is vannak.

[00:42:16]Ö, aminek nyilván egyik oldala az, hogy Kínában kiemelkedett 5 10 20-30 év alatt kiemelkedett 500 millió ember a szegénységből, ami objektív mértékben a történelem legnagyobb szegénység megszüntető programja.

[00:42:32]Tehát, hogy ez öre nem lehet csak örülni, de hogy másik részen meg meg egy csomó más konfliktus generál, és hogy én én a következő évek egyik legfontosabb ilyen szervező elvének gondolom azt, hogy mit csinálnak a különböző különböző országok ezzel kapcsolatban.

[00:42:50]És akkor megülenergiára arra menjünk rá, mert egyrészt van egy erről is egy tök jó grafikonunk, amit beadnánk most.

[00:42:53]Ugye itt azt lehet majd látni mindjárt, hogy a megül energiának az aránya hogyan alakul globálisan az újonnan telepített kapacitásokban.

[00:43:01]Részben kérlek, hogy ezt ezt majd értelmezd, de mindezt annak a kontextusában is kérdezem, hogy közben ugye azt lehet látni, hogy az ezzel kapcsolatos, amúgy sem túl ambiciozus terveből az EU kvázi végleg visszavenni látszik.

[00:43:14]Ugye Trump meg kifejezetten nem támogatja az ilyen típusú kapacitások bővítését, és kifejezetten a fosszilis energiahordozókra akarja továbbra is alapozni az Egyesült Államoknak az energia felhasználását vagy kitermelését.

[00:43:27]Szóval egy kérdésem alapvetően arra vonatkozik, hogy mindennek a kontextusában nézve és hogyan érdemes a kínai eredményeket értelmeznünk.

[00:43:36]Hát ugye ezen az ábrán egy jó hírt látunk.

[00:43:38]Azt látjuk, hogy a megújuló energia termelő kapacitások azok sokkal gyorsabban bővülnek, mint a nem megújulók.

[00:43:47]Tehát ez azt jelenti, hogyha valam itt gyorsabban futnak a megújulók, tehát egy idő után be fogják érni a nem megújulókat és le fogják előzni.

[00:43:54]Ö ez a ez a jó hír.

[00:43:57]A amit itt kevésbé látunk ezen az ábrán, hogy valójában ezeknek a kapacitásoknak a több mint felét az elmúlt években, mondjuk úgy 21 óta kábé, több mint felét Kína telepíti saját területén belül.

[00:44:13]Tehát azt jelenti, hogy minden évben egyedül több megújuló energiaac infrastruktúrát telepít, mint a világ összes a világ többi része együttesen.

[00:44:25]Tehát, hogy valójában amit itt látunk, az egy globális kép, de hogy valójában ezt Kína hajtja.

[00:44:35]És részben Európa is, de a méreteiből kifolyólag ez egy kisebb, meg nem ugyanonnan indulnak.

[00:44:42]Szóval mindegy, ez egy megint egy nagyon bonyolult dolog, amibe így nem mennék most bele.

[00:44:45]Ö és hogy itt nekem ugye az volt a, és ezt aztán akartam a Helen Thomsonnal teszt teszteltetni, nekem az volt így az elképzelésem, hogy itt az történik, hogy tehát hogy ennek a mondom a pozitív hatásait beegyezik magától értető, de ti is tudjátok.

[00:45:02]Nem, nem fogok itt most így izén nem fogtok hasonni ettől, de hogy az egyik az, hogy hogy hát igen az van, hogy olyan ipari szinten történik a termelés a telepítés, hogy ez nagyon viszi le ennek az egész technológiának az árát.

[00:45:17]Ö tehát olcsóbban lehet ezt megcsinálni.

[00:45:23]Vannak számítások, amik szerint így egy-két éven belül a világ legtöbb részén, mondjuk így pár északi országot leszámítva, a napelem termeli majd a legolcsóbban az elektromos áramot, bármi egyébnél.

[00:45:38]A többi országba, a néhány északi országban pedig tehát mint Norvégia, mondjuk Izland, ott ott ott például a szélerőművek, Dánia, ott a szélerőművek lesznek a legolcsóbb energiaforrások.

[00:45:55]ez a pozitív része.

[00:45:55]És akkor van az a része, hogy ez hogy ez felvett viszont ilyen geopolitikai kérdéseket, hogy megéri-e nekünk ezeket telepíteni.

[00:46:08]Egyesült Államokban ez úgy tevődik fel, hogy megéri-e nekünk a legnagyobb versenytársunktól venni ezeket a dolgokat, vagy megéri-e nekünk várni, amíg kifejlesztünk saját termelési láncokat, ami egy egy bonyolult művet, miközben mi éppen istentelen mennyiségű dolgot, kőolajat meg fölgázt szedünk ki a földből.

[00:46:34]Ráadásul éppen a világ egyik legnagyobb kőolaj forrását próbáljuk politikailag átvenni.

[00:46:42]Venezuela illetve éppen próbálunk megegyezni a világ egyik másik legfontosabb szén vagy mi?

[00:46:52]szénhidrá, na szénhidrát, széthidrogén nagy hatalmával Oroszországgal, és már a az összes amerikai kitermelő így vár, hogy behessen vissza Oroszországba északi sarköri dolgokat kitermelni, ami folyamatosan olvad fel annyira, hogy egyszer csak ki lehet termelni.

[00:47:12]Ö, szóval, hogy megérjen nekünk mindez a várakozás, miközben itt van ez olcsón, hozzáférhetően megvan hozzá az infrastruktúránk, nem kell semmit kiépíteni hozzá, kicsit kell bombázni, vagy kicsit kell bizniszelni Putyinnal.

[00:47:29]Ö az Európában is úgy tevődik fel összességében ez a kérdés, hogy hogy igen, hogy nekünk megéri-e Kínától vásárolni ezeket a dolgokat.

[00:47:43]csak a rosszabban.

[00:47:43]Szóval, hogy nekik meg nincs, tehát hogy Európának meg nincs saját ilyen forrása.

[00:47:47]Ott igazából az lenne az opció, hogy építeni saját termelési infrastruktúra.

[00:47:52]Ez erről majd beszéljünk.

[00:47:54]Ez egy másik bonyolult dolog.

[00:47:57]Viszont a világ legtöbb részében, és akkor Helen Thomson ugye a Pakisztán példáját hozza, hogy amikor kitört az orosz-ukrán háború, akkor Pakisztán nagyon nagy részben csefolyósított gáz gázra támaszkodott.

[00:48:10]De egyik pillanatról a másikra a neki hosszútávú szerződéseit a cégek felrúgták, mert megérte nekik még kifizetni azt a ködbért is, ami a a szerződés felrúgása miatt járt, mert még úgy is megérte nekik átirányítani azokat a hajókat Németország felé, mert Németország sokkal többet fog fizetni érte a spot, tehát az azonnali piacon, a spotpiacon.

[00:48:33]És akkor Pakisztánnak úgy tevődik fel ez a kérdés, hogy ki vagyok szolgáltatva egy olyan energiaforrásnak, amihez nincs hozzáférésem, és nem rendelkezem akkora hatalommal, hogy egy sem anyagi vásárlóerővel, sem egyébként nem tudom én katonai meg nem tudom én milyen erővel ahhoz, hogy garantáljam a hozzáférés biztonságát, miközben megveszem ezeket az olcsó kínai napelemeket, és tökéletesen elvégzik azt a dolgot, amit szeretnénk.

[00:49:02]És akkor nekem az volt a koncepcióm, hogy itt itt egy ilyen és akkor erről írtam a a Substemen egy ilyen cikket, hogy zöld vasfüggöny eleszkedik a világra, hogy az volt az elképzelésem, hogy hogy igen, hogy itt valójában kialakul egy olyan rendszer, amelyik főleg kínai megújulókon alapszik, és akkor van egy tehát a világnak egy egyik fele, és akkor a másik fele van, amelyik főleg fossziliseken nyugszik, és hogy így szétválik gyakorlatilag az a rendszer, ami most csak fossz szilisek nyugszik, de hogy közben a és akkor megkérdeztem Helen Thomsont, hogy mit gond el, és akkor mondta, hogy hát igen, de hogy valójában az, amit én gondoltam, hogy ez mindig is egy egységes rendszer volt, soha nem volt igaz, mert pont azt erre a hierarchiára nem gondoltam, hogy hát nem mindenkinek egyforma képessége van hozzáférni kőolajhoz és földgázhoz, és hogy már alapból nagyon sokan, akik most elkezdenek átállni, azoknak nem is jutott már kőolaj és fővel, hanem ők inkább szénnel szénnel fűtöttek.

[00:49:58]Tehát ha megnézzük Indiában még mindig a az energiaterme, tehát az energiatermelés valami 60%-a a szén adja.

[00:50:09]Ö de Indonézia ilyet az az az földrajzilag is demokratikusabban osztik el.

[00:50:16]Tehát Indiában van szén, de nincs kőolaj meg földgáz.

[00:50:18]Kínában ugyanez, tehát van szén, de nincs kőolaj meg földgáz egy csep se.

[00:50:23]Öndonézia dettó.

[00:50:26]Szóval, hogy hogy ez ez van.

[00:50:26]És akkor Kínának ez egy ez egy nagyon fontos ilyen, hát hogy mondjam, ez egy ez egy technológiai export, ami utána hozzá tud kötni gazdaságilag is.

[00:50:41]Ennek aztán van.

[00:50:41]Tehát ugyanezt csinálták a a britek, ugyanezt csinálták a a az amerikaiak is, hogy hogy olyan fundamentális infrastruktúrákat meg technológiákat exportálsz, amiután aztán valamilyen módon létrejön egy ilyen egyenlőtlen kereskedelmi viszony, a te magasabb hozzáadott értékű, tehát eladok én neked napelemet, és veszek tőled búzát, valami az mindig egy ilyen egyenlőtlen viszony lesz.

[00:51:08]Ö mert neked sokkal több búzát kell termelni ahhoz, hogy meg tudjál venni egy napelemet, és az az akkor ott mindig egy ilyen kereskedelmi egyenlőtlenség lesz.

[00:51:16]Ö szóval, hogy hogy valójában ez van.

[00:51:20]Ennek ugye az a pozitív oldala, hogy cserébe viszont nagyon nagyon gyorsan települhetnek új új infrastruktúrák, de ez nem jelenti azt, hogy még elértük volna a tetejét en, tehát hogy a kőolajnak meg a földgáznak még nem értük el a tetejét, tehát hogy itt még nem tartunk.

[00:51:38]Az is van, hogy az a fajta elképzelés az soha nem volt igaz a történben, hogy így lecserélődnek ezek az energiaforrások, hanem inkább az van, hogy így egymásra rakódnak, merthogy közben a az energiaigény is növekszik, és és akkor egymásra rétegződik.

[00:51:57]Tehát nyilván kevesebb szént használunk most, vagy kevésbé fontos a szén, főleg a a legfejlettebb gazdaságokba, de ez nem jelenti azt, hogy nem használ globálisan, hogy ne használnánk szenát.

[00:52:10]És akkor áráj, aztán ráépült előbb a kőolaj, aztán a földgáz, és most ráépülnek a megújulók, és aztán ezen belül az arányokat jó lenne jó lenne lefele szorítani.

[00:52:20]De hogy hogy igen, az már egy nagy hat nagy nagy, hogy a legszennyezőbb részét a a a szént ki lehetne váltani, és pont ott használ, tehát minél kevésbé fejlett egy ország, annál nagyobb szén szükséglete van.

[00:52:34]Tehát ott ott megtörténhet ez a fajta ilyen lep frogging, amit mondják, ez az átugrás, hogy hogy hogy szénről egyből átváltanak megújulókra, és nem kell mondjuk a a kőolajjal meg a földgázszal foglalkozniuk.

[00:52:53]forduljunk rá a harmadik témánkra, ami nyilván egyébként a 2025-ös év egyik slágertéma is egyben, ez a mesterséges intelligencija, az AI, aminek nyilván van szintén energia vonatkozása is, de most alapvetően arról akarlak kérdezni, hogy egyrészt Amerikát tekintve tehát egészen kolosszális pénzek mozognak az iparákban, majd mindjárt mutatunk ezzel kapcsolatban egy ábrát szintén.

[00:53:09]Ö, elsősorban is egyébként a technológia alapját adó chipekbe.

[00:53:14]Kínánál még azt lehet látni, hogy alapvetően első az olsó olcsó szoftveres megoldásokkal próbálnak valamilyen módon versenytársi szituációban maradni a az USA-val.

[00:53:25]Kérdeznék is majd arról, hogy ebben a relációban az, amit mondtál, hogy szaladni kell előre, de néha egy kicsit rúgni is hátra, ez hogy néz kifejezetten az AI versenyben szoftver, illetve hard vonatkozásban?

[00:53:35]És akkor itt most kérdé is azt az ábrát, amivel készültünk, ami azt mutatja meg, hogy ugye tényleg óriási pénzek mozognak a szektorban.

[00:53:43]Az amerikai tőzsdék szinte felrobbantak a tech szektorok cégeivel áramló tőkétől.

[00:53:50]És itt ugye azt lehet látni azt, azt lehet alapvetően látni, hogy a különböző úgynevezett bigtech cégek piaci értékének aránya a teljes amerikai tőzsdei kapitalizáción belül 90-től 2025-ig hogy néz ki.

[00:54:04]Nyilván teljesen mások a szereplők, tehát itt ezt érdemes majd azért hangsúlyozni, hogy van egyfajta ilyen típusú változás is.

[00:54:09]Igen.

[00:54:11]De hogy azért ettől függetlenül is ez egy rettenetesen markáns szektorrá vált, különösen markánsá az utóbbi öt évben.

[00:54:18]Szóval ezt figyelembe véve, illetve az előbb fölvetett Kína, USA geopolitikai vetélkedés figyelembe véve, mi az, amit érdemes még elmondani 2025 végén az AI-ról?

[00:54:29]Hát rengeteg mindent.

[00:54:29]És szóval rengeteg mindent.

[00:54:33]Amúgy pont a szerkesztőnek mondta a Kóselevi kollégámnak mondtam, hogy nekim van egy kicsit olyan érzés, mintogyha épp az történne, hogy Kína egy ilyen AI fegyverkezési versenybe hergeli bele az Egyesült Államokat.

[00:54:53]Ugyanazon a módon, ahogy annak idején régen egy másik fajta ilyen csillagháborús fegyverkezési versenybe hergelte bele a Szovjetuniót.

[00:54:58]És ugyanaz a cél mind a két hergelés esetében, és nem kizárt, hogy össze fog jönni.

[00:55:05]De hogy akkor kezdjük onnan, hogy igen.

[00:55:09]Szóval az, ami itt látszik, azt másként úgy is el lehet mondani, hogy például az idei évben az amerik az idei év első felére vannak most adataink.

[00:55:17]az amerikai gazdasági növekedés, ami mondjuk egy jó gazdasági növekedés, mondjuk az európai számokhoz képest, annak 93%-áért a a mesterséges intelligenciába való befektetés felelős.

[00:55:31]Tehát hogyha az nem lett volna, akkor az első fél az első fél évben az amerikai gazdaság 0,1%-kal nőtt volna, tehát hogy gyakorlatilag stagnált volna.

[00:55:42]Ö ehhez képest valami 4% vagy mi lesz majdnem ilyen ilyen kínai növekedés lesz.

[00:55:49]Szóval, hogy mit mit jelent?

[00:55:49]Na, szóval nagyon sok mindent lehetne erről mondani.

[00:55:54]Szóval a az van, hogy az egyes, tehát hogy ez az egész chip dolog ebben egy nagyon sok vagy az egész AI dolog, ezben nagyon sok minden szempontból van egy verseny.

[00:56:05]Most a három legfontosabbat mondom.

[00:56:05]Az egyik az a az a hardware része, tehát hogy kellenek performance nagyon jó, tehát a a számítási kapacitások, istentelen mennyiségű számítási kapacitás kell, mindközönségesen nagyon jó minőségű chippek kellenek.

[00:56:25]Ebből a szempontból az Amerikai Egyesült Államok technológiai előnye az jelentős, folyamatosan csökken, de még mindig jelentős.

[00:56:38]És akkor itt olyanokat kell érteni, a ugye a csúcsa, a mindennek a teteje az ugye az Nvidia grafikai processzor processzorai a GPU-k.

[00:56:51]Ö ebből is most ez a Blackwell típusúak az az van a technológiai élvonalban.

[00:56:54]És akkor ehhez képest nem tudom én vannak más amerikai chippek is, amik az Nvidiának is vannak még ilyen nagyon performance chippei.

[00:57:06]Ez a H200-as, ami valamilyen 18 hónappal van lemaradva az élvonaltól.

[00:57:10]Tehát hogy ennyi idő lenne azt tovább fejleszteni olyanra, amit már tovább fejlesztettek.

[00:57:17]Na mindegy.

[00:57:20]És akkor ehhez képest, de hogy próbál ugye a Google-nek is van saját saját fejlesztése, az AMD-nek is van saját fejlesztésű ilyen chippje, tehát hogy itt az van, hogy ezek a cégek terveznek chipdájnokat és aztán azt legyártatják elsődlegesen Taiwanban a TSMC nevű chipgyártó cégkel.

[00:57:42]Tehát nem nem ezek gyártanak ugye Amerikában Pet pillanat, csak az Intelnek van maradt még termelés gyártókapacitása, de az az technológiailag már sajnos elavultabb ahhoz, hogy mondjuk ezeket a tehát az Nvidiaak a legperformensebb chippeit tudja gyártani.

[00:58:01]Ez az egyik része.

[00:58:01]A másik része az ugye a a úgymond a szoftver része.

[00:58:03]Ezek a foundational models, a a az alapmodellek, ezek most a nagy nyelvi modellek, amit ugye a Google től lopott, másolt, de hát tovább fejlesztett GPT modell, amit a az Open AI csinál, és akkor ismerjük ezeket a dolgokat.

[00:58:32]És a harmadik rész az pedig az energia.

[00:58:35]Ugye ezeknek a ezek az adatközpontok, amikben a ezeknek a modelleknek a tréningje és futtatása történik, ezek istentelen energiát igényelnek.

[00:58:49]Szerintem van is erről egyébként lehet, hogy van egy ilyen grafikonunk is, de hogy az van, hogy hogy most a ha megnézzük az Egyesült Államokban, hogy 2025-nél ilen valahol 500, tehát a a cs egy napon belül a csúcsidei áramfogyasztás, tehát amikor a legtöbb áramot fogyasztja az egész Amerikai Egyesült Államok, azon belül káb.

[00:59:10]5%-át az adatközpontok emésztik fel.

[00:59:13]És az van itt ezen az látszik, hogy hogy mondjuk így a 2030-ra ez kábé meg fog duplázódni.

[00:59:21]Azok a számok, amiket én ismerek, azok már gyorsabban megduplál, tehát 2028-ra már meg fog duplázódni ez az igény.

[00:59:31]Ö tehát van ez a ez a része is.

[00:59:31]Na és itt ez az a terület, ahol viszont Kína van brutális nagy erőnyben.

[00:59:36]Tehát azok a a következő évekre tervezett új áramtermelési kapacitások az Egyesült Államunkban káb.

[00:59:46]40-50%-át tudják fejleszt fedezni annak az új adatközpont kapacitásnak, amit telepítenek.

[00:59:52]Tehát, hogy az történik, hogy annyi adatközpontot telepítenek, hogy annak az energiaigényét az nem tudják teljesíteni.

[01:00:01]Miközben nem tudom én, tavaly azt hiszem, tavaly az Egyesült Államokban valami 51 GW teljesítményt nyújtani képes.

[01:00:15]Ö tehát egy pillanatban maximum kapacitáson 51 GW-nyi teljesítménynyel működni képes infrastruktúrát telepítettek.

[01:00:24]Kínában meg 400 valamennyit, tehát hogy ilyen nyolcszoros a különbség.

[01:00:27]Tehát hogy itt itt itt azért nagyon jelentős különbségek vannak.

[01:00:32]És akkor itt van az, hogy hogy Amerika ezt úgy próbálta, Trump és Biden adminisztrációk alatt ezt a fajta nagyon erős technik technológiai előnyt úgy próbálta meg, és ez nem csak az mesterséges intelligencia területén, hanem úgy egyáltalán ez az egész digitalizáció, elektromosítás minden területén, hogy hogy a leg fejlettebb amerikai technológiához való hozzáférést azt megakadályozta Kínának.

[01:01:03]És akkor Kínának erre az volt a válasza, hogy jó, akkor egyrészt bespályzoltunk még mielőtt a bespájoltak még mielőtt a a tiltások életbe léptek.

[01:01:15]voltak ilyen megkerülő utak, hogy lopunk nem tudom én, valangin keresztül izé izé, de ezek viszonylag nehezen működnek, hanem az van, hogy akkor akkor legyünk okosabbak és próbáljunk meg kihoz próbáljunk meg olyan modelleket fejleszteni, amik a mi butább és kisebb energiaigényű csipjeinken is tudnak futni.

[01:01:33]És akkor ennek lett az év elején a nagy izé momentum a Deep Seeknek a kij.

[01:01:39]Ez ugye ez január, ha nem tévedek idén.

[01:01:42]Ö szóval, hogy ennek az egyik terméke az, hogy akkor akkor mi ezt ki tudunk jönni egy olyan modellel, ami hozza ugyanazt ugyanazokat a benchmarkokat, ugyanazokat a teljesítmény paramétereket, csak sokkal régebbi chippeken futnak, tehát kisebb számítási kapacitás mellett is elvégezhetőek ezek a dolgok.

[01:02:03]Na és akkor itt van az, hogy itt van az, hogy akkor itt gyakorlatilag is erre mondja Helen Thomson a az interjúba, hogy hát Amerika elvesztette ezt a technológiai háborút Kínával szemben, merthogy nem sikerült ezekkel a korlátozásokkal tartani.

[01:02:20]És akkor itt jutunk el év múlt múlt mikor egy pár héttel ezelőtt, amikor Trump engedélyezte ezeket az Nvidia H200-as chippeknek a a az eladását, merthogy úgy számolnak, hogy de várjatok, akkor az van, hogy ha nem adunk el nekik, akkor is utolérnek, de hát akkor adjunk el nekik, mert akkor legalább abból a pénzt mi kapjuk meg, amit eladunk nekik.

[01:02:45]Tehát, hogy itt tartunk most.

[01:02:47]És és egyébként ennek a politikai gazdaságtalan egyébként nem független attól, hogy januárban felvonult az egész amerikai szilícium völgy és techszektorral a Trump beiktatásán, merthogy úgy tudnak lobbizni, hogy egyébként ezt a dolgot ki tudják, tehát a a Chensen Huanga, az Nvidiának a a CEO ki tudja lobbizni azt Trumpnál, hogy nekem üzletileg az éri meg, hogyha eladhatok nekik.

[01:03:15]miközben, és ebben van egy elég nagy szakértői egyetértés azok között, az emberek között, akiket én követek akár jobbosabbak, balosabbak között, hogy hogy butaság ezt még tehát, hogy Amerika számára nemzetbiztonsági szempontból butaság engedélyezni ezeken ezeknek a csippeknek az eladását, de mindegy, mert közben hogyha a gazda a a gazdasági növekedés hozzá van kötve gyakorlatilag az Nvidia és egy pár másik cégnek a teljesítményéhez.

[01:03:49]Akkor lehet, hogy tehát, hogy itt megint amit az elején mondtam, hogy ilyen vannak ilyen ellentétes irányba mutató dolgok, és akkor ezeket a dilemmákat ki kell Na és akkor ez az egyik része.

[01:03:58]A másik része meg az, hogy minden ez, amit elmondtam, tehát a főleg az energiában meg a chi csippek területén, ennek van brutális nagy ellátási láncai vannak, tehát hogy hogy itt ezért egy ilyen nagyon mélyre menenő szerte ágazó komplex, tehát egy ilyen komplexitású csip, az így nem tudom én 300-szor megy át országhatáron.

[01:04:25]Ö kellenek hozzá szoftverek, tervező szoftverek, csomó intellectual property, tehát izé izé, hogy mondják, szabadalmak meg ilyen típusú dolgok.

[01:04:35]Kell hozzá, nem tudom én, szilíciumtól, ami mondjuk rengeteg van, szóval nem a nem olyan nagy probléma, de kellenek hozzá nyersanyagok, kell egy csomó ritka földfém bele, kellenek hozzá nagyon bonyolult technológiájú gyártási gépek.

[01:04:53]Ugye itt itt jön be az Európa az Európai Unió korona gyémántja a ez az ultra Ibolya extra ultra Ibolya nyomtató gép, ami ilyen nagyon izé pici mikroszkópikus méretben tud ilyen kis járatokat nyomtatni ezekbe az apró mikroszkópikus covidvírus méretű chippekbe.

[01:05:20]Ö tényleg öt a nagyon pici és ö na mindegy.

[01:05:29]Szóval, hogy hogy van ez az egész ez a ez az egész infrastruktúrája, amiben az Egyesült Államoknak viszont van egy kiépített rendszere, ami az egész világot áthálózza, és Kína ebben próbál most feltörekedni, és itt azért vannak nagy vannak nagy sikerek.

[01:05:52]De hogy és akkor itt jön a probléma, hogy és ezért mondom ezt a fegyverkezési versenyt, hogy lehet, hogy istentelen mennyiségű pénzt fognak beleölni az Egyesült Államunkba olyan technológiába, amiről kiderül, hogy nem jó.

[01:06:04]Ö és akkor itt aztán rengeteg vita van, szakértő izé, aminek így egy tehát annyit értek belőle, amennyi ahhoz kell, hogy hogy ezt politikailag meg politikai gazdaságilag tanilag lehessen érteni.

[01:06:20]Vagy szeretek próbálok meg annyit megérteni belőle, hogy itt tehát hogy ugye biztos sokatoknak mond valamit ez a név, a Gary Markus.

[01:06:28]Ő egy egy ilyen AI szakértő, aki évtizedek, vagy hát évek óta, de inkább évtizedek óta arról beszél és kritizálja a chat GPT, tényleg ezt a nagy nyelvi modelleket, hogy ez akár ez a akármennyi tehát, hogy a a mit csinál most az Egyesült Államok, azt mondja, hogy amiből nekünk előnyünk van, akkor ezt toljuk amennyit lehet.

[01:06:50]Tehát, hogy tudunk tudunk ilyen számítási kapacitást, és akkor legyen az, hogy minél több számítási kapacitást és minél több adatot belerakunk ebbe a dologba.

[01:07:04]És akkor ez skálázódik fel fel ez a nyelvi modell, és azt mondja a Gary Markus, hogy igen, de hogy ezt egy darabig tudod fel, tehát darabig az történik, hogy ahogy skálázod fel, annál performensebb lesz ez a dolog.

[01:07:15]De hogy fundamentálisan az a baj, hogy ez a nyelvi ez a ez az elem, ez csak erre képes, hogy így hallucinál, és hogy akár, hogy nem az van, hogy egy adott ponton a mennyiség átfordul minőségbe, és valami nem tudom felülemelkedünk, és valami nem tudom eljön a az általános mesterséges intelligencia kora, hanem az van, hogy egy idő után akármennyi új chippet raksz hozzá, és akármennyi új adatot raksz bele, márpedig a világ összes adata gyakorlatilag a Google-nek meg a nem tudom én Facebooknak meg ezeknek a rendelkezésére áll.

[01:07:52]Ez egy adott ponton nem fog azt azt a megtérülést már nem hozza, tehát hogy csökken itt a a és hogy például a Gary Markus az egy ugye egy ilyen neuroszimbolikus modellnek a amit ami amibe amit már nem értek, hogy mit jelent pontosan, de hogy az a lény, ahogy én értem, az az, hogy miközben itt az van, hogy a ezek a nagy nyelvi modellek, ezek gyakorlatilag azt csinálják, hogy m istentelen mennyiségű szöveget feldolgozva gyakorlatilag ilyen ö valószerűségi valószerűség számítással ki tudják számolni, hogy a múlt adatai alapján mi minden szó után mi a legvalószínűbb szó, ami következne, hogyha valaki mondana a mondatokat.

[01:08:43]És ehhez képest de hogy ők nem tudják az összefüggést, tehát hogy a felhúzom a cipőmetben, nem azért van, mert tudja, hogy a cipő az valami olyan, ami amit felhúzni szoktak.

[01:08:56]Nem ez a fajta összefüggésrendszer nincs meg, hanem azt tudja, hogy a az nála szereplő a cipő szó ebben a kontextusban szerepel azokban az adatokban, ami neki, amit ő feldolgozott.

[01:09:09]Tehát ilyen értelemben tudja, hogy a legvalószínűbb az, hogy a cipő a felhúzással fog szerepelni, a cipőszó után a felhúzó szó fog következni.

[01:09:19]És akkor innen jönnek a hallucinálások, merthogy ez a fajta valószínűségszámítás mindig van valami, ami kiesik ebből szek.

[01:09:27]Na mindegy.

[01:09:27]Azt akarom csak mondani, hogy lehet, hogy ki fog derülni, hogy ez a fajta dolog, amibe ennyi energiát belefektettek, vagy ennyi erőforrást, meg pénzt, meg nem tudom én mit, ez valójában nem fogja hozni azt, amit és akkor itt jönnek be ezek a buborékbeszélgetések.

[01:09:41]És ezzel párhuzamosan az történik Kínában, hogy ott ott is csinálják ezt.

[01:09:46]Tehát, hogy ez ez kétségtelenül történik.

[01:09:53]Csak ugye ezek a modellek egyrészt kevésbé energiaigényesek, kevés és kevesebb számítási kapacitást igényelnek, és másrészt nyílt forráskódóak.

[01:10:02]Tehát még az is lehet, hogy ha kiderül, hogy ez a modell mégiscsak sikeres, akkor az van, hogy közben minden a piaci részesedésnek a nagy része az a kínai cégekhez fog kerülni, mert ők egyrészt olcsóbban fejlesztenek és kutatnak.

[01:10:16]Pont azért, mert egyébként ha open source valami, akkor mindenki bcsizik rajta valamit, és annak a tanulságai meg visszamennek.

[01:10:23]Ugye nekem annak idején a ez egyik nagyon közeli barátom, ő egy ilyen internetes biztonsági, tehát ilyen tűzfal típusú internetes biztonsági cégnél dolgozott, és így azt mondta, hogy ha én fejlesztőként kiírom, hogy lefejlesztettem a világ a a bombabiztos tűzfalat, ami fenthetetlen, akkor egyből jönnek a a különböző hackkerek és fejlesztők, hogy bebizonyítsák, hogy hülyeséget beszélek, és hogy feltörjék.

[01:10:52]És az viszont azért jó, mert onnantól tudom, hogy ez egy ez egy feltörési lehetőség, akkor befoltozom azt a lyukat és így tovább.

[01:10:59]Tehát, hogy így történik a egy csomó mindennek a fejlesztése.

[01:11:01]És a a a nyílt forráskódú dolgoknál ez egy ilyen közös tudástermelés gyakorlatilag, amit most a kínaiak csinálnak.

[01:11:09]Másrészt meg ugye az van, hogyha én ingyen be tudom építeni, ingyen tudok fejleszteni valami egy különleges egy speckó applikációt, ami nekem kell ezen a modellen, miközben a másiknak fizetnem kell valami licencdíjat meg nem tudom én mi, akkor és akkor itt van az, amit szoktak hasonlítani, hogy a kínaiak Androidot fejlesztenek az AI-ból, az amerikaiak meg iPhone-t, merthogy hogy és akkor ott látszik, hogy hogy Androidra lehet fejleszteni ö sokkal több, szabadabban lehet fejleszteni külön különböző applikációt, és ezért az Androidnak a piaci részesedése nagyobb is egyébként elterjedtebb.

[01:11:45]Na mindegy, olcsóbb is.

[01:11:50]Szóval, hogy hogy ilyen ilyen különböző dolgok vannak.

[01:11:52]És akkor ebből aztán hogy hát, hogy ez így változik így hétről hétre.

[01:11:57]Most a Gemini modellek megelőzték a izét és a az openet és nem tudom ilyen mi, és közben ilyen típusú dolgok.

[01:12:04]De hogy itt itt összességében ezt látom, hogy itt van egy ilyen van egy ilyen nagyon fontos technológiai verseny, amiben amiben egyáltalán nem lehet még végeredményt hirdetni, de ez lesz a másik dolog, ami szerintem szervezni fogja a a világpolitikát a következő évekre.

[01:12:25]Még a lufi hatás kérdezzelek, miőtt lezárjuk a az AI témáját, mert csak azért is, mert ehhez készült az estének a legösszetettebb ábrája, és mindenképpen szeretném bemutatni a nézőinknek is.

[01:12:36]Külön díjat adunk annak, aki ezt ilyen távolságbal értelmezni képes, ugye vagy ilyen távols, ezt én nem is mertem megtenni, úgy majd ez a Szilárdnak lesz a feladata.

[01:12:43]Szóval alapvetően igazából itt azt lehet látni, amiről elég sokat cikkeznek, elég sokat lehet olvasni szerintem már Magyarországon is, hogy a bigtech cikkek közötti tőkáramlások, tőkekoncentrációk hogyan néznek ki.

[01:12:54]Erre alapozzák sokan azt, hogy itt igazából egy lufi válsághelyzetnek a kialakulásának vagyunk valójában a szemtanúi.

[01:13:00]És egyrészt kérdezem tőled, hogy valóban érdemes-e adott konválságot ilyen értelemben analógnak használni a mostani helyzetre?

[01:13:07]Lehet-e ebből bármit is kiolvasni?

[01:13:09]illetve, hogy mivel azért masszívan veszteséges cégekről beszélünk, egyáltalában lehet-e arról beszélni, hogy van-e, nem tudom én, olyan profit potenciál ezekben a cégekben, ami idővel esetlegesen érdemi gazdasági, hát ki fogja tudnia termelni igazából azokat az erőforrásokat, amiket most mindenki megerőlegezed a számukra.

[01:13:30]Végén a széle a hosszát ütni fogja-e?

[01:13:30]Ö hát ja, ők azt mondják, hogy igen.

[01:13:34]Ö vannak, akik azt mondják, hogy nem, én itt most így Budapesten a Király utcában nem fogom tudni ezt eldönteni azzal a tudásanyaggal, ami a rendelkezésemre áll.

[01:13:47]De amit itt látunk, annak egy része az szerintem egy ilyen viszonylag normális ilyen vertikális integráció.

[01:13:55]Tehát, hogy az van, hogy egy, nem tudom én, egy mozdonyokat gyártó cég bevásárolja magát egy acéliipari cégbe, és egy acéliipari cég meg bevásárolja magát egy vasbányász cégbe.

[01:14:12]Az az van, hogy hogy pont azért, mert ezek a tehát, hogy ezek az ellátási láncokról kiderültek meglepő módon, hogy ezek fontosak.

[01:14:20]Az ellátási láncok biztonsága fontos.

[01:14:22]Ö ezért ezeknek van ez az értéke is, hogyha én is tulajdonos vagyok abban a beszállító cégben valamilyen módon, akkor ott a ott valamilyen fajta olyan kontrollom van, ami adott esetben tulajdonrész nélkül nincs meg.

[01:14:40]A másik, ami nagyon fontos, az szerintem, hogy annak van üzleti értéke, hogyha én tudom, hogy hogyan működnek ezek a hálózatok.

[01:14:48]Tehát, hogy van annak üzleti értéke nekem mozdongyártó cégnek, hogyha tudom, hogy egyébként hogy történik az acélgyártás.

[01:14:58]A amikor én tervezem a saját beszállítói láncaimat, amikor én tervezem a saját belső munkafolyamataimat, akkor annak van haszna, hogy én tudom, hogy hogy működik a valami, ami odatartozik.

[01:15:14]vagy a a az én ellátási láncomhoz vagy termelési láncomhoz tartozik.

[01:15:16]Tehát, hogy az, hogy az, hogy egy nagy nyelvi modelleket fejlesztő és telepítő cég adott esetben fontosnak tartja azt, hogy a chiptervezésben, a gyártásban valahol is ott legyen a egy kicsit így a keze.

[01:15:37]Az szerintem önmagában még nem probléma.

[01:15:39]Sőt, az már egy másik kérdés is.

[01:15:43]Itt itt valójában ezt is látjuk, hogy hogy ezek az ilyen tőzsdei, tehát hogy ezek a tőzsdei értékek hogyan működnek, hogy hogy én bevásárolom magam hozzád.

[01:16:00]De ezt azzal a pénzzel fizetem ki, ami abból a fiktív tevékenységből jött, hogy én bevásároltam magam hozzád, és ezért felment az én értékem, és ezért most az én cégem nem 1 Ftot ér, hanem 2 Ft-ot.

[01:16:17]És én ezzel a 2 Fttal, ezzel az 1 F a plusz 1 Ft, ezzel a plusz egy fiktív forttal fogom kifizetni a te tulajdonrészedet.

[01:16:24]És akkor te megcsinálod ezt Vicaverza.

[01:16:26]És akkor itt szóval, hogy itt van egy olyan pont, ami ami problémás, de amíg amíg a amíg ezek a fiktív pénzek valódi pénzé válthatók, például úgy, hogy hiteleket veszek fel tök olcsón bankokba, addig ez nem olyan nagy probléma.

[01:16:46]Azon a ponton, amikor az a fajta pénzforrás, ami ezeket a buborékokat fújja, elapad.

[01:16:52]Például úgy, hogy valamilyen gazdasági probléma adódik, és a központi bankok elkezdik emelni az alapkamatot, és emiatt egyre drágább és drágább lesz az, hogy én, hogy én ezt a fiktív 1 Ftomat valódi 1 Ftra tudjam átváltani egy hitel hitelfelvétel által.

[01:17:15]Onnantól ez a probléma, szóval, hogy ott szoktak kipukkadni az ilyen típusú lufik.

[01:17:18]Szerintem ilyen lufi nagyon sokszor volt a vasúttól a nem tudom én míg.

[01:17:23]ennek egy részéből, hát ennek egy részéből komoly gazdasági problémák következnek, nem csak ezeknek az adott cégeknek, vagy nem csak azoknak az embereknek és cégeknek, akik ide befektettek, hanem ezek ilyen struktúrá, tehát azon a ponton, ahol egy országnak a gazdasági növekedésének a 95%-át ez az iparág termeli, ott egy adott ponton, hogyha í itt történik valami, akkor az annak utána a gazdaság többi részében is, az állam háztartás többi részé mindenhol lesz problémája.

[01:17:54]M hogy hol tehát, hogy vannak ilyen ilyen buborék indikátorok, hogy mennyire túlértékelt egy ágazat.

[01:18:04]És akkor ezt például úgy mérik, hogy a többi piaci szektor növekedési rátáját össze egy adott időszakon belül, mondjuk az elmúlt öt évben mekkora mértékben, hány százalékban nőtt a piac többi részének az értéke és ennek az értéke?

[01:18:24]És akkor azt mondják, hogyha nem tudom én, ez a különbség legalább 100%-os, tehát dupla olyan gyorsan nőttél, mint a piac összes többi része, akkor lehet, hogy a te értéked olyan gyorsan nőtt, hogy az egy túlértékelés.

[01:18:35]ö nézik azt, hogy mennyire vannak eladósodva ezek a szereplők adott esetben, és mennyire tudják azt az adósságukat törleszteni.

[01:18:47]Tehát ugye, hogy mennyire ez az overleveraged, így mondják, tehát hogy mennyire van eladósodva, most ezt nem lehet másképp mondani, de hogy más az, amikor az Nvidia vagy az alfabet el van adósodva, de közben istentelen profitokat termel, istentelen jövedelmei vannak, és ezt vissza tudja, tehát hogy tudja fedezni a hiteleit, és más az, amikor amikor még nem csináltál pénzt abból, amit és ez pici C vagy ilyen startupoknál meg minden.

[01:19:16]Ez tök normális, hogy nem csinálsz pénzt még egy darabig abból, amint De egy olyan cégnél, mint az Open AI jelen pillanatban, ami nem tudom én hány milliárdosra van, hány izére, nem milliárdosra, 1000er milliárdosra van értékelve.

[01:19:31]A ott ott ez már egy egy ez egy egy probléma tud lenni.

[01:19:36]Szóval vannak ilyen indikátorok.

[01:19:36]Ezeknek egy jelentős része pirosan villog, egy másik része sárgán villog, de mondom, lehet az is, hogy kiderül, mire mire ki mire ez az adás kimegy, addigra lehet, hogy kiderül, hogy valójában ilyen módon le vagy ki előáll a szem Oltman, és azt mondja, hogy na ezzel a vízületi modellel most bizonyítom, hogy nézzétek meg mennyi időn belül már profitábil is lesz ez a cégem.

[01:20:02]És akkor onnantól ezek a kérdések másként tevődnek fel, de nagyon sok más minden is történhet, ami miatt szóval az, hogy valami buborékgyanús, azt még nem tudjuk megmondani, hogy mikor robban ki, hogy mennyit.

[01:20:16]Általában szóval itt itt nagyon sok minden van.

[01:20:19]általában szokták mondani, hogy az aki a tehát a nem tudom én a korábbi buborékokban is, aki a síneket gyártotta, az kevésbé érintett, mint az, aki nem tudom én a ö vasúttársaságokba fektetett be az, aki a.com lufiban azok a cégek, akik az alapinfrastruktúrát, tehát a nem tudom, a kábeleket, az optikai kábeleket fektették le, azok kevésbé szívták meg, mint azok, akik a nem tudom én milyen pet pet pet.com típusú honlapot fejlesztették, és az az értékelték túl.

[01:20:53]Szóval, hogy itt vannak ilyen dolgok, de hogy szóval, hogy ebből igen, nem tudom, hogy hát hogy itt lesz lesz még sok minden elemeznivaló.

[01:21:01]És akkor ezeket a kérdéseket, amiket most így ez az alapstruktúrák, amiket mondtam, akkor majd vissza tudunk mutatni, hogy ahá ott volt az, hogy ez most annak a problémája, hogy egyszerűen nincs elég energiakapacitás, és valójában amiatt történik ez, vagy azért van, mert ez a kiderült erről a modellről, hogy ez ez ez ennyit képes csinálni és nem tudom én mi.

[01:21:24]Ö, szóval, hogy ez e ez ez megint egy ilyen elképesztően izgalmas izgalmas területe a világgazdaságnak.

[01:21:35]Röviden szeretnélek kérdezni a fegyveres konfliktusok 2025-ös eszkalációjáról is, mert gyakorlatilag a Szovjetunió felbomlása óta nem volt egyszer ennyi háború.

[01:21:42]És nem akarok most belemenni egyik vagy másik konfliktusba, akár az ukrajni, akár a Gázai háború kérdésének a taglalásába.

[01:21:48]Sokkal inkább általánosában kérdeznélek most is egy grafikon keresztül.

[01:21:51]Itt azt lehet látni a mögöttem lévő grafikon alakult a globális katonai kiadások 985 és 2024 között.

[01:22:00]Itt ami szerintem kifejezetten izgalmas az az, hogy 2000-es évekig van egy alapvetően csökkenő kiadási tendencia, ami aztán megmozdul és elkezd drámja növekedni, és 2024 ebből a szempontból is egy kiugró adatsor tartalmaz.

[01:22:15]És egyrészt szeretném majd kérdezni, hogy te hogyan olvasod ezt, milyen folyamatokat tulajdonítasz ennek az emelkedésnek, és ezen belül pedig kifejezetten a NATO 5%-os költési követelésére szeretném, hogyha kitérnél.

[01:22:30]Ugye itt Amerika egyre jobban presszionálja a atlanti szövetségeseit, hogy kifejezetten a katonai kiadásokat növelje.

[01:22:37]És ugye a különböző műsorainkban mi azért elég erőteljesen tematizáltuk ezeket a dilemmákat, amik ezzel együtt előállnak.

[01:22:43]Például az európai jóléti kiadásoknak a fenntarthatatlansága.

[01:22:47]Ugye Olaszországban is most például strájkok vannak emiatt követlik a meloni kormánytól, hogy ne fegyverekre, hanem kifejezetten bérekre költsenek.

[01:22:56]De kérdeztük Angela Merkelt is arról, hogy mondjuk például ezzel kapcsolatosan neki van-e bármifajta hát nem tudom én fenntartása, esetleg aggodalma.

[01:23:04]Nem tűnt aggódónak ilyen szempontból sem.

[01:23:06]Ö, és hát ugye ez egy alapvető kérdés, hogy mit fog jelenteni alapvetően ennek az 5%-os célnak a a a teljesítése a további európai államokra, benne egyébként Magyarországot is értve.

[01:23:17]Szóval ez a tendencia és az 5%-os követelmi együttese milyen jövőt vetít elénk?

[01:23:24]Ühüm.

[01:23:26]Én összességében az ilyen komplex területeknél ez az egy számmal lefedni valami célkitűzést, azt nek én nagyon mindig minden területen nagyon problémásnak tartom.

[01:23:38]Tehát hogy igen, 5% és akkor mit mit csinálunk belőle?

[01:23:42]Érted?

[01:23:42]5% a GDP 5%-át el tudjuk költeni fakardokra is.

[01:23:46]És ez a nem lettünk benne most én megint, hogy mondjam, ez egy ilyen abszolút példa.

[01:23:54]teljesítettük az 5%-os izét.

[01:23:54]Csak csak mondom a katonaság ellátmányozására, tehát a finom, nem tudom, kaviátt kezdünk el adni a katonaságnak és a ez egyébként büfés néninknek, akik megérdemelnék egyébként, hogy sokkal nagyobb fizetésük legyen, mint amilyeneket most kapnak, és hogy a az elismertségük nagyobb legyen.

[01:24:17]De hogy felzárkóztatjuk a büfés nénik árát, nem tudom, vagy bérét, a aki árt mond, mondjon bért is.

[01:24:28]Hogy szóval fel a a büfés nénik bérét felinfláljuk, vagy felemeljük, vagy valami.

[01:24:35]Szóval, hogy mire költjük az 5%-ot, nekem ez a összességében a nagy problémám.

[01:24:41]Ugye ez az egyik kérdés az, hogy hogy és ez az, amit a a az unortodoxban, a Wolfgang Winchuttól kérdeztem, hogy hogy azt gondolja-e, hogy az, amit Európa gondol a a köl a védelmi költekezésről, hogy ez majd be bepörgeti a gazdaságot, és akkor itt majd így ilyen tovább ilyen pozitív externáli lesznek ennek, és így minden mást is közbe pörget, és elkezd nő olyan típusú, nem tudom technológiai fejlesztések történnek, amitől nem csak a védelem, hanem más területeken is elkezd nőni a a a szektoroknak a termelékenysége, és beindul a gazdasági növekedés.

[01:25:25]És hogy a Müncho aki nem egy pacifista ilyen szempontból, azt mondja, hogy ez egyébként egy lehetséges forgatókönyv lenne.

[01:25:34]Vannak, aki szerint egyáltalán semmilyen körülmények között nem lehetséges.

[01:25:37]A Münchá azt mondja, hogy lehetséges lenne az, amit Európa csinál.

[01:25:41]Tehát pont ez az, hogy hogy katonákra és a már meglévő technológiákra költünk, tehát ahogy ő mondja, hogy igen, állami támogatást adunk a ránymetálnak, azzal valójában nem vagyunk benne.

[01:25:53]Ez az egyik része a dolognak.

[01:25:55]Az a másik része, hogy ugye Európának van egy ilyen koordinációs izéje, amikor volt ez a Orbán Viktort megkérdezték, ugye volt az, amikor Tusk beugrált a háta megén nem tudom, valamelyik EU csúcson pár hónappal ezelőtt, és akkor ott így trollkodott egyet neki, és akkor ugye azt mondja Orbán Viktor, hogy hát igen, hogy hogy mi mennyivel többet költünk, mint Európai Unió védelemre Oroszországhoz képest.

[01:26:18]És ez tényleg így van.

[01:26:23]De hogy ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy hogy annyival erősebbek vagyunk mi hadseregügyileg, merthogy egyébként ez szétforgácsolódik nagyon sok mindenre, és itt van egy ilyen koordinációs probléma is.

[01:26:35]Tehát az, hogy most mindenki elkezd egy kicsit többet költeni, attól még nem lesz ez jobb.

[01:26:43]Öhet, hogy össze kéne hangolni jobban ezeket a dolgokat.

[01:26:46]Ez egy másik kérdés.

[01:26:48]a koordinációnak is van költsége, tehát nem azt mondom, csak tehát hogy az se az az se ingyen van, de azért az megint egy másik kérdés.

[01:26:56]Ugye ez azért is érdekes, mertogy egyébként az, amit most emelkedi, emelnék, az még mindig nem éri el azt, ami mondjuk ott látszik mondjuk a 80-as években tök jó, hogy ugye a szürke az Európa és látszik, hogy hogy Európában nőnek a védelmi költések káb.

[01:27:15]Trump egy óta, tehát 2016 óta elkezd nőni.

[01:27:18]Azóta beszélt Trump és Biden is, hogy költsetek többet a védelemre, de hogy még mindig nem tartunk ott, mint mondjuk 88-ban voltunk, vagy 70-es években, vagy valami a hidegháború idején, amikor többet költöttek a GDP arányosan a a a védelemre.

[01:27:35]Tehát, hogy itt van egy itt látunk egy ilyen azt a történelem vége időszakát is, amikor azt hisszük, hogy hogy itt most már igazából a mi védőnk és protektorunk, az Egyesült Államok az egyetlen ö hegemón ezen a világon, és hogy így igazából nem lesznek itt már nagy konfliktusok, és hogy nem kell védenünk magunkat, vagy ha kell is, azt megcsinálja helyhettünk az Egyesült Államok.

[01:28:01]Szóval, hogy itt látszik az a része is, de hogy az is látszik, hogy hogy régebb megköltöttünk többet, az a kérdés, hogy hogy az a hidegháborús időszak, amikor ennyit költöttünk, most most efelé tartunk-e, vagy hogy ez ilyen szempontból indokolt szerintem egy van véleményem, de szerintem ez egy egy demokratikus vitának kell legyen a végeredménye.

[01:28:23]M és akkor az is az a másik kérdés meg, hogy a más az, amikor a 60-as években ilyen 5-10%-os gazdasági növekedés mellett költöttünk, miközben nőtt a gazdaság, tehát folyamatosan bővültek azok a források, amiket másra is tudtunk költeni, vagy amikor kvázi stagnálás vagy gazdasági csökkenés körülményei között akarjuk ezt az arányt növelni, mert ott meg akkor az van, hogy akkor ott Ott átlépünk ilyen zeroóösszegű játszmákba, hogy akkor innen oda kell átcsoportosítani és ilyen típusú dolgok.

[01:29:01]És akkor itt jön be az, hogy hogy hát igen, hogy így mire rá, hogy mint mikor azt milyen felhatalmazással tesszük, azt hogyan élik túl a nem tudom én, a politikai a demokratikus politikai berendezkedéseink, amik szerintem így nagyon sok oldalról vannak veszélyeztetve, és nem csak a szokásos gyanúsítottak vannak itt, hanem olyan olyan gyanúsítottak is, akiket nem szok akikre nem szoktunk funk beszélni.

[01:29:32]Tehát, hogy hogy hogy ez ez nekem mind kérdés, de hogy összességében most még még ezt nem ezt is nem látom, tehát hogy itt most még beszédek történnek és állami szinten vannak ilyen költésnövekedés.

[01:29:48]Meglátjuk, hogy ebből ebből is mi lesz.

[01:29:51]Én összességében azt gondolom, hogy a több fegyver az általában több háborút jelent, de ez egy ilyen demagóg izé az én részemről lesz.

[01:29:59]szívesen megér velem.

[01:30:02]De de ja, szóval, hogy én én szerintem jobb dolgokra is lehet költeni, mint fegyverek, de az meggyőzhető vagyok arról, hogy egyébként egy államnak kötelessége megvédeni, vagy nem meggyőz, hiszem azt, hogy egy államnak kötelessége képesnek lenni megvédeni az állampolgárait.

[01:30:18]Ha ez történik, akkor én egyébként azt tudom támogatni, de nem vagyok ez nekem senki nem érvelte még meg teljesen meggyőzően, hogy hogy ez történik.

[01:30:29]zárásként szeretném, hogyha az Európai Uni benne hazánknak a kilátásairól is szót ejtenénk.

[01:30:32]Ugye részben itt 2020 óta az, hogy nincsen német növekedés, tehát a német növekedési modellnek részben a kifuladása, az elég eredtelesen érezteti a hatását Magyarországon is tapasztaljuk ennek a áldásos hatását, de ugye a kontinenszer tapasztalható, a stagnálás te is utaltál rá.

[01:30:47]Van ez az elhíresült Mario drágaiféle jelentés, ami a versenyképességnek a kihívásait, korlátait, lehetőségeit próbálta kutatni.

[01:30:55]Maga Orbán Viktor is hivatkozott előszeretettel ezzel erre a kutatásra.

[01:30:58]Bár mondjuk ennek a megállapítása itt a saját gazdaságpolitikai törekvésére már nem látszik alkalmazni törekedni, vagy valamilyen módon esetleg implementálni a magyar növekedési modell következő szakaszának a kitalálásába.

[01:31:10]Szóval, hogy itt alapvetően az uniós iparpolitika hiányosságérő hívta fel a figyelmet.

[01:31:18]Ági, mi történt az elmúlt egy évben, ami alapján meg tudjuk állapítani, hogy ennek a jelentésnek lett-e bármilyen típusú nem tudom én tudomásul vétele?

[01:31:25]Adott esetben megtörténtek olyan lépések, amik azt jelzik, hogy ennek kapcsán van törekvés arra, hogy megváltoztassák azokat a döntéseket, amelyek ide vezették a kontinenst.

[01:31:37]Tehát hogyan lehet most leírni a jelentésnek az utóéletét az elmúlt egy év tükrében?

[01:31:42]Hát nem, szerintem nem nagyon történt semmi.

[01:31:44]Tehát összességében történtek tervek.

[01:31:47]vagy ilyen tervek arról, hogy szülessenek tervek.

[01:31:54]Az se biztos, hogy fő, tehát hogy igen, ezt most így ez a drága jelentés, ez volt egy ajánlat, szerintem nagyon sok ajánlat létezik a kontinensen, ami másként képzeli el a drági jelentéshez képest.

[01:32:06]Abba az irányba se történtek dolgok.

[01:32:08]Tehát, hogy csak, hogy ne ne fetisizáljuk szerintem a drága jelentést.

[01:32:11]összességében az egy az egy tényleg egy ilyen m tőke fókuszú fejlesztési terv.

[01:32:21]Szóval itt itt összességében tudom ajánlani nagyon egyébként, mert erről is mint egyébként nagyon sok minden másról sok minden, mert ugye nem értünk egyet, de vagy hát meg is szoktuk beszélni a birodalomba, de hogy szerintem amúgy a erről különösen jól beszél szerintem a a feledi Botond arról, hogy milyen koordinációs problémák vannak az Európai Unión belül.

[01:32:43]Itt itt szerintem az van, hogy vagy az az én olvasatomban az van, hogy ezek az országok egyedül abban a globális piaci versenyben, ahol vannak, nem tudnak egyedül versenyezni, és hogy közben az Európai Uniónak nincs meg az a fajta koordinációs képessége, ami ami lehetővé tenni, hogy ezt tehát hogy hogy erősebben integráltak legyenek ezek a rendszerek.

[01:33:14]Tehát, hogy mire gondolok, arra gondolok, hogy hogy itt még a most is az van, hogy összességében állam, különböző nemzetállamok fektetnek be különböző dolgokba, amiknek aztán vannak valamilyen a nagyobb költőerejű államok, mint Németország, hoznak döntéseket, amiknek aztán vannak a az Európaiság égisze alatt, de annak aztán olyan következményei van, tehát hogy nem egyforma következményei vannak Németországban, mint Magyarországon.

[01:33:45]vagy Spanyolországban.

[01:33:45]És van ez a része is, és akkor van az a része is, hogy hogy igen, hogy ezek nagyon lassan történnek.

[01:33:52]Tehát amíg szerintem ez az AI szabályozás egy nagyon jó példa.

[01:33:57]Én egyébként nem ellenzem a tech iiparnak a szabályozását.

[01:34:00]Szerintem fontos lenne megfelelő módon szabályozni, de hogy tehát amire kijött, nem is tehát amikor elkezdték írni, akkor még nem is nem is arra írták, ami aztán amire kijött, amire kellett volna írni.

[01:34:15]Szóval, hogy van egy van egy ilyen része is ennek az egész történetnek.

[01:34:20]Ön azt és vannak dolgok, amiben nagyon jó az Európai Unió, szerintem egyébként kutatásban továbbra is nagyon jó.

[01:34:28]A az azzal van a probléma, hogy amikor valami egy kutatás eredménye, amiről bebizonyosodik, hogy ez egyébként egy működőképes és piacosítható technológia, hogy hogy azt utána tényleg piacos piacosíthatóvá tegye, ami nem egy tehát ugye megint e ez a csippibar, ez egy elképesztően érdekes dolog, ahogy hogy hogy annak képe képesnek kellenned megszervezni külön nagyon bonyolult ellátási láncokat, képesnek kell lenni olyan, nem tudom ahhoz való menedzsment technikákat alkalmazni képesne, tehát hogy ahhoz, hogy valami egy ötlet, amiről bebizonyosod, hogy ez egy működik, tehát hogy ebből egy olyan termék lesz, ami tényleg egy üzleti tervben nagyon jól néz ki.

[01:35:21]be tehát, hogy teljesen megalapozottan mutatható az, hogy ez ilyen és ilyen formában fog profitot termelni, és egyébként növelni a nem tudom mindent, ami amit növelni kell egy gazdaságba, de hogy ehhez képest az, hogy ebből tényleg cégek jöjjenek létre azzal van itt egy azzal van itt egy probléma, aminek egy része az, amit a Münchu mond, és én ezt elhiszem neki, hogy hogy egyrészen nincs meg az a tőkepiaci háttér, de amit mondjuk egy egy Münchához képest sokkal balrább elhelyezkedő Dániában élő román politikai közgazdász Kornel Bán pont most írt előle nemrégiben m a hír levelében, hogy hogy itt azért itt azért nagyon sok más dolog is hiányzik, ami nem csak a tőkepiaci megtámogatottság, hanem hanem ezek a fajta ilyen koordinációs dolgok, amik amik lehetővé teszik, hogy hogy összeá álljon egyfajta termelés.

[01:36:23]És hogy ebbe ebbe az Európai Unió nem jó.

[01:36:26]Tehát ez a középszintben, ami az ötlet, az mondjuk az a kezdőszint, és akkor a a végén, amikor már nagy iparaid vannak, és és exportálni tudod, és hogy ez a középszint az, ami az ami valójában hiányzik, és a felső és az alsó szintben tök jó az Európai Unió.

[01:36:42]Ö ja, szerintem én én ezt így magyar viszonylatban szerintem így az egyik elsőként kezdtem el, mármint nem a fideszes oldalon, de a a azt, hogy hogy itt itt itt itt lássuk be, hogy az Európai Uniónak van egy jelentős válsága.

[01:36:59]Lássuk be, hogy globálisan itt nagyon átalakultak a dolgok.

[01:37:05]Tehát az, hogy nem tudom én, a a globális gazdasági részesedése a a nem tudom én a Ázsiának visszajutott oda, ahol a 18.

[01:37:19]században volt, és Európa pedig hát a nyugati világ visszajutott ugyanoda, ahol az 17.

[01:37:27]században volt, tehát mondjuk a a 18.

[01:37:30]század végén, mondjuk 1799-be a nyugati világ visszajutott oda, de hogy ezen belül meg Európa jelentősen csökkent, mert 1799-ben az Amerikai Egyesült Államok épp csak egy frissen független gyakorlatilag gazdasági szempontból jelentéktelen állam volt, és ő növelte azóta is a a részesedését a gazdaságba.

[01:37:56]Tehát hogyha ha azt mondjuk, hogy hogy a a nyugati világ visszakerült oda a globális gazdasági súlyát tekintve, ahol a 18.

[01:38:11]század legelső évében volt eh az európai országok ezt mert sokkal kevésbé vagy hogy veszítettek a a pozícióikból és hogy ezzel ezzel kellene valamit kezdeni amit nem azt gondolom hogy nem tudom én valamilyen agresszív dolgot kellene ezzel kezdeni hanem hogy ezt ezt lehet egy konstruktív módon is megnézni hogy mit lehet mit lehet ezzel a helyzettel kezden ez nem föltétlenül probléma, de ehhez hát ehhez számot kéne vetni azzal, hogy mi nekünk, az Egyesült Államok valójában, hogy ezt mennyiben egyezik a mi érdekünk az övékével.

[01:38:52]számot kell vetni azzal, hogy mi nekünk Kína, mi nekünk a világ többi része, adott esetben saját, nem tudom én, érdekeket megfogalmazni, demokratikus módon ezeket kikristályosítani, megvitatni, és akkor azokhoz konkrét valós stratégiákat, hogy hogyha hogy hogy ezt hogyan valósítsuk valósítsuk meg ezeket a dolgokat.

[01:39:19]M és ez a valós stratégia, ez hát ez olyan, hogy így, hogy annak így van van szintje.

[01:39:28]Tehát a stratégiának a legmagasabb foka az az, hogy ott ott van egy hegycsúcs és oda szeretnék eljutni.

[01:39:34]De az is, hogy hogyan jutok el, milyen cipőt kell felhúznom ahhoz, hogy oda eljussak, és milyen előzetes csúcsokat kell még meghódítanom, és egy csomó minden ilyen ilyen része van, ami szerintem hát ami szerintem az én én hitem szerint, vagy az én meggyőződésem szerint ez ez erőteljesebb integrációt igényelne, és egy és egy másfajta integrációt is.

[01:40:02]Tehát egy egy sokkal demokratikusabb, tehát hogyha azt mondjuk, hogy hogy végetért globálisan mindenképp végetért a neoliberalizmus abban az értelemben, hogy hogy kicsit tehát hogy nincs már globális szabadkereskedelem, hanem egy ilyen blokkosodó, vámosodó rendszer van.

[01:40:21]Nem hisszük azt, hogy attól, hogy mindent privatizálunk, jobb lesz, hanem kezdünk olyan dolgokat is inni, hogy lehet, hogy az állami, hogy az állam tud jó módon is beavatkozni a gazdasági termelésbe.

[01:40:32]Lást Kína most mármint a hogy mindig értsétek, hogy egy valamilyen szempontból nézem, tehát hogyha nem tudom én a az Ujgur ögúr munkás szempontjából nézem, vagy egy vidéki a hukuendszerrel a kizárt a tehát vidékről a városba felszököd gyakorlatilag, de neki nem járó semmilyen jóléti juttatás nem járó, vagy semmilyen védelem nem járó, mert valójában a lakcímkártyá nem nem szó, szóval mindenhogy tehát hogy szem tehát hogy szemszögekből tudom nézni, de hogy abból a szemszögből, hogy hogy ez hogy ez ilyen típusú globális erő bővülést hozott Kínának, ebből a szempontból ez egy hasznosnak bizonyult az ő államkapitalista modellje.

[01:41:19]Szóval, hogy tehát, hogyha Omlix, vagy hogy azt gondoljuk, hogy ez a neoliberalizmus, neoliberális rendszernek vége van, akkor az ahogyan az Európai Unió felépül, amibe bele van kódolva a neoliberalizmus gyakorlatilag, és ilyen hiperalkotmányozó többségű módon van belekódolva, tehát hogy a a alapszerződések, amikbe bele van foglalva a nem tudom én, az állami támogatások tilalmától kezdve egy csomó olyan dolog, amiről azt gondoltuk, hogy ez a hétszég és kiderült meg dinyilan megváltozott körülmények között kiderült, hogy ma már nem ez a hétszég.

[01:42:02]Ö ezeket ugye nem lehet könnyen megváltoztatni, gyakorlatilag szerződ és módosítani jelen körülmények között lehetetlen az, hogy hogy milyen érdek tudnak a döntéshozatalra befolyással lenni.

[01:42:18]az, hogy egyébként milyen, nem tudom én, identitásbeli, érzelmi beleli kötelékeink vannak az Európai Unióval és a Nemzetállamokkal, a saját nemzetállamainkkal kapcsolatban, ami hát össze se hasonlítható, hogy mennyivel erőteljesebb, és hát ez egy tök érthető dolog is, hogy mennyivel erőteljesebb kapcsolatunk fűz a nemzetállamhoz, amihez egy ilyen több 100 éves ideológiai, kulturális oktatás és nem tudom én milyen munka a látásmód és életmód kapcsolódik verszus egy egy ilyen európai unió.

[01:42:54]Szóval, hogy itt itt itt nagyon sok sok minden van, tehát hogy nem azt mondom, hogy a jelen körülményei között kellene vagy a jelen integrációnak a továbbvétele, mert hát ez ez látszik, hogy lehetetlen is, és nem is feltétlenül kívánatos, de hogy hogy azt gondolom, hogy egyébként ezt valahol valamilyen módon meg kell ugrani m demokratikusabb kerülmények között, merthogy közben meg a demokráciának, amiről nagyon sokat írok a hírlevelemben, hogy való Ójában mennyire tönkrementek a tönkrement a minősége a demokráciáinknak, és hogy van mennyire nem demokratikusak a demokráciáink sok tekintetben.

[01:43:36]Mégis csak az van, hogy jelen pillanatban az, hogy megjavítsuk a demokráciáninkat, azt sokkal elképzelhetőbb akár most amiben vagyunk Magyarországon, tehát azt el tudjuk képzelni, hogy a nagyon rossz minőségű magyar szétbarmolt magyar demokráciánkat meg tudjuk javítani.

[01:43:53]Most van tehát, hogy ezt így el tudjuk képzelni, hogy hogy csinálnánk, nem tudom én mi.

[01:44:00]Még mindig az van, hogy ez a nemzetállami szinten tudjuk ezt ezt elképzelni, és ez magyarázat arra is egyébként, hogy miért zárkózunk vissza valamilyen módon a a nemzetállamainkban, mert ott látjuk, hogy ott még mindig van hatásunk valamilyen módon.

[01:44:13]Csak, hogyha közben a nemzetállamaink utána nem tudnak a demokratikus, tehát nemzetállamaink nem tudnak az alapvető feladatukat ellátni, mert annyira gyengék globális szinten, hogy nem tudják ellátni azt a feladatukat, hogy a mi jólétünket és biztonságunkat, mármint az állampolgáik jólétét és biztonságát garantálják, akkor onnantól az megint visszacsatol egy ilyen elégedetlenségi hullámba.

[01:44:39]Szóval, hogy szóval itt van egy csomó ilyen ská, tehát hogy hogy milyen szinten beszélgetünk, és hogy milyen időtávokba beszélgetünk, merthogy közben igen, ilyen nagy idő, nagy történelmi időben is beszélgetünk, de közben beszélgetünk a választási ciklusok idejében, meg a hétköznapi életünk idejében.

[01:44:58]Szóval, hogy itt egy időben és térben is nagyon sok szint rakódik egymásra, ami még bonyolultabbá teszi ezt a dolgot, és ettől most nem lehet jobb kedvetek, de hogy közben szerintem meg szóval szóval nem gondolom, hogy ezek mind ilyen ilyen lehetetlen dolgok lennének, de most nagyon nagyon absztraktul beszéltem erről a dologról, m de nem tudom.

[01:45:19]Szóval, hogy egy igazságosabban újra elosztó Európa is elképzelhető, ahol az állam m tud tenni valamit azért, hogy hogy a gazdaságaink azok növekedjenek, és adott esetben azok nem mások kárára növekedjenek, nem más országok kizsákmányolásával növekedjenek, vagy nem a környezet tönkretételével növekedjenek, de közben még növekedjenek és a jól létünk növekedjen, mert szerintem azért még nagyon sokan élnek a kontinensen.

[01:45:49]magunkat beleírtve, akiknek el tudunk képzeli jobb életkörülményeket a mostál is, úgyhogy nem panaszkodhatunk, azt hiszem, itt, akik most beszélgetünk, vagy ilyesmi, de hogy hogy azért ja egyetlen legutolsó kérdés még, mert ezt mindenképpen szerettem volna föltenni és nem egy átfogó választ, inkább csak egy-két ilyen irányvonalnak a föl vázolását kérném tőled, hogy ebben az egészben, amit elmondtál, és kifejezetten most a legutóbbi Európ Európában tapasztalható, de globálisan is érzékelhető politikai gazdasági klímában.

[01:46:23]Mik Magyarország kilátásai kifejezetten, hogyha mondjuk azt nézzük, hogy itt az Ormánballázsi konnektivitás azért kapott egy-két pofont 2025-ben.

[01:46:28]Tartható ez a koncepció?

[01:46:31]Van-e még valójában ennek bármifajta húzóerei Magyarországra nézve?

[01:46:35]Nyilván választási év lesz, megváltoztathatja adott esetben Magyarország külpolitikai irányvonalait egy esetleges váltás.

[01:46:41]Az is lehet, hogy marad a mostani vezetés is.

[01:46:43]Az esetleg gyakorol majd valamifajta korrekciót, vagy más irányvonalakat fölv vállal majd.

[01:46:49]Tehát mi az, amit szerinted most a politikai csetepatét egy pillanatra levéve a képből, Magyarország jelenlegi helyzetéből, a növekedési kilátásainak az eléggé hát cudar helyzetéből érdemes fölvillantanunk, amik meg fogják határozni azt, hogy milyen formában alakítható a magyar jövő egy ilyen globális klímával?

[01:47:08]Mondom még egyszer, hát szerintem az egyik dolog, ami nagyon fontos, hogy mármint hogyha így tesszük fel, szerintem az Magyarországnak is és Európának is egy fontos stratégiai nem tudom, ilyen irányvonal, hogy hogy szerintem nem támaszkodhatunk a az Egyesült Államokra ö sok szempontból, de hogy szóval szerintem szerintem ez az egész ilyen ilyen atlantizmus koncepciója, hogy itt itt valójában érdekegyenlőség lenne közöttünk szerintem ez, vagy érdekazonosság lenne minden kérdésben.

[01:47:47]Szerintem ennek így en ez ennek így a a végét éljük.

[01:47:50]Én azt gondolom, hogy ezt egyre kevesebben fogják így gondolni a a a azok közül a politikai elitek közül, akik nyerni fognak és akarnak.

[01:47:59]egyébként ebből a szempontból nagyon érdekes, hogy Orbán Viktor pont a az atlantizmus legnagyobb izéje lett mostanában, mint ilyen amerikai izé.

[01:48:09]Na mindegy.

[01:48:12]Szóval, hogy azt gondolom, hogy mondok pár dolgot, ami szerintem befolyásolni fogja a mozgásteret, és akkor ezen belül kell kitalálni bizonyos dolgokat.

[01:48:19]Szerintem van ez a része, hogy Amerika valamilyen módon visszavonul a hegemónia gyakorlásában abban, hogy itt hogy itt a a kontinensen belül ilyen rendet teremtsen.

[01:48:31]Tehát ugye az, hogy miért nem lett most csak, hogy háborúkra is visszatérünk, hogy miért nem, hogy hogy a szovjet rendszerek összeomlása után viszonylag kevés helyen alakultak ki nagyon durva konfliktusok, és nem állítom azt, hogy nem alakultak volna ki, mert mert a a délszlávháború az szerintem elég szörnyű ilyen szempontból, de hogy összességében itt itt lezajlott egy egy olyan átalakulás, ami nem hozott, nem tudom én, román-magyar háborút, és különböző országokon belül a a gazdasági átalakulás traumája nem hozott nem tudom én milyen polgárháborúkat, aminek mondjuk a román bányászjárás ilyen előrevetítője lehetett volna, vagy vagy ilyesmi típusú dolgok.

[01:49:18]Az az egy részt azért következett be, mert az Egyesült Államok valahogy a hegemóniáját így így kiterjesztette a a a vasfüggönytől keletre is.

[01:49:28]mondjuk így a hát igen így román tehát a a jelenlegi ilyen NATO területe területére kiterjesztette a hegemóniáját és rendezte ezeket az tehát hogy hogy rendezte abban az értelemben, hogy hogy irányította ezeket az országokat, tehát elvárásokat fogalmazott meg elvárásokat fogalmazott meg a nem tudom én a Jon Iliescu román elnökkel szemben, hogy legyél kedves és üljél rá a magyarok képviselőjével és És bár úgy indultál el, hogy a hatalmad megszilárdításához egy ilyen majdnem polgárháorús hangulatot szítottál, ehhez képest ezt rendezni kéne, és és ez rendeződött, és hát valamilyen módon azért egy olyan fura, de összességében stabil etnionális rendezés izé lett, ahol ahol erdélyi magyaroknak nem tudom sokkal több joguk lett, mint a Trianon után bármikor.

[01:50:30]volt a Románián belül.

[01:50:30]Szóval, hogy ilyen típusú és ilyenből rengeteg volt ilyen típusú ilyen típusú rendezési dolog.

[01:50:38]és ezeknek az államoknak, mint a mint csak most ez a John Iliesco például azért jó, mert hogy ő nem volt egy proamerikai valami vagy nem az atlantizmusban, ami hit, hanem ilyesmi, de hogy mivel nem volt alternatívája, tehát nem tehát hogy amikor ő leült és így felmérte azt, hogy hát én így szeretnék hatalmon maradni, szeretnék nem tudom én mi, akkor így nem volt alternatívája, mint azt mondani, hogy ja igen, ezt mondjátok ti, akkor követem én ezt, és akkor hatalm maradok és így aztán Románi gyakorlatilag integrálódott.

[01:51:08]otte a az egész ilyen EU-an, NATO-ban, minden, és ez nagyon sok helyen lett lezajlott.

[01:51:13]Tehát valójában az, ami most történik, az egy kicsit lehet úgy is olvasni, és nem vagyok biztos, hogy tényleg ez történik, de van rá egy lehetőség, hogy valójában Amerika most így egy kicsit hátrébb húzódik ebbe a dologba.

[01:51:28]Répzben azt mondja a németeknek, franciáknak, briteknek, hogy csináljatok tehát, hogy ezt a munkát végezzétek ti itt a hátsó udvarotokban.

[01:51:38]De részben azt is jelenti, ami ami történik, ugye a nem fog eszembe jutni a neve, és elküldtem neked a könyvét, meg egy ilyen összefoglalót is belőle, ugye akartunk interjúzni, csak nem válaszolt azóta se, de egy ilyen a ö a Trump egyes kormányzat alatt a külügyminisztériumban a kelet Európáért felelős államtitkár, vagy nem tudom én, hogy hívják ezt a dolgot.

[01:52:07]Neki van egy ilyen könyve, ami pont el így magyarázza ezt az egész dolgot, hogy hogy egyszerűen a Amerika túlterjeszkedése és és belső gyengülése miatt ez a fajta hegemónia projekció ide kelet-Európában meggyengült.

[01:52:23]És ez magyarázza azt egyébként, hogy ezek a vezetők, mint amilyen Orbán Viktor elkezdtek ilyen elkezdtek másfelé, tehát hogy rájöttek, hogy hogy Amerikára 100%-osan nem számíthatnak.

[01:52:35]Tehát, hogy valamilyen módon rendezniük kell a viszonyukat például Putyinnal, tehát hogy és hogy ez magyarázza azt, hogy hogy a a a habzó szálájal oroszozó 2000, nem tudom én nyolc vagy a igen a gru háború idején még habzó szájjal oroszozó ember két-három évvel később már már milyen akkodációt vagy mit próbál ki elérni Putyinnal.

[01:53:01]Na mindegy.

[01:53:01]Szóval, hogy hogy ez ez szerintem egy érdekes dolog, hogy ez ez a fajta visszavonulás mit fog hozni.

[01:53:08]De közben van ez a visszavonulás, de közben meg politikailag ugye ott van az, hogy hogy a saját embereink, tehát hogy hogy az az még nem kizárt, hogy attól még Amerika bele be fog avatkozni különböző választásokba, hogy a saját ideológiailag Trumphoz közelálló embereket támogassa.

[01:53:27]Tehát hogy szerintem ez egy nagyon érdekes dolog, hogy itt mi fog történni.

[01:53:31]És ezzel párhuzamosan, hogy mi fog tőan fog alakulni a az a a trumpizmus és az európai mainstream ilyen, nem tudom neoliberalizmus utóvédő tehát a a makroni nem tudom makroni kirst mer ez a ez a ez a centrum ez a liberális centrum, most nevezzük így igazából liberálisok nevében, vagy én én magam, mint aki tud szimpatizálni liberális dolgokkal, én is kikérném, hogy ez a liberalizmus, de mindegy egy hogy ez a fajta küzdelem hogy fog alakulni, ennek is nagyon erőteljes hatása lesz, hogy hogy ugye most ez a visszatérve az beszélgetés elejére, hogy ez a nemzetbiztonsági dokumentumban benne van, hogy hogy az amerikai kormányzatnak kéne támogatnia ezeket a vele ideológiailag közelálló az Európa civilizációját megújítani akaró radikális jobboldali erőkedés.

[01:54:26]Én én én én nem vagyok meggyőződve, hogy ezt tényleg fogják csinálni.

[01:54:30]Szóval én nem vagyok meggyőződve arról, hogy hogy a következő években Trump ezt így következetesen akarja csinálni, és nem gondolja azt egyébként, hogy én amúgy tudok dolgozni.

[01:54:41]Tehát, hogy ha Mark Rutte azt mondja nekem, hogy apu, én tudok veled dolgozni, és én nem föltént nagyon bánom, hogyha már, tehát hogy nem fogok abba beavatkozni, hogyha már krutte meg közben az én ideológiai szövetségesemet bántja.

[01:54:57]valahol és ugyanez igaz Urszula von der Lionre és Friedrich Mercre és nem tudom én ilyesmi dolgokra.

[01:55:04]Szóval én nem vagyok meggyőződve, hogy Trump ezt végigné JDV elnökség kapcsán már sokkal előteljesebben mondanám, hogy ez tényleg be fog avatkozni, de hát az még ha megtörténik is, még mennyi három év vagy mi?

[01:55:18]Mikor lesz?

[01:55:18]28-ban lesz ugye választás, tehát 29.

[01:55:20]januárjától lesz.

[01:55:22]Tehát hogy igen, az még az még idő, az még három év.

[01:55:25]Ö, és addig lehet, hogy eldől az a küzdelem a radikális jobb oldal és a mainstreamők között.

[01:55:31]Szóval ezért ez egy harmadik dolog, tehát hogy lehet, hogy ann nincs ideje Orbán Viktornak megvárni J.

[01:55:36]Event, mondjuk, vagy Alice Widelnek nincs ideje megváltoz megvárni JD Venset, és nem biztos, hogy Trump tényleg, bár például az AD most nagyon dolgozik nekünk, nem volt hosszú ideig meg, de most nagyon dolgozik ez az amerikai kapcsolatépítésen nagyon nagyon nagyon dolgoznak.

[01:55:51]Ö kérdés az is, hogy hogy az európai mainstream elitek hogy tudják használni azt a Trump kapcsolatot, mert hát hogyha itt vannak ezek a szuverenisták is, de közben meg mindent azt csinálják Európa érdeke ellenére is, amit am Trump kér tőlük, akkor szóval, hogy itt itt azért még vannak dolgok, amik történhetnek, izgalmas dolgok ebben a küzdelben.

[01:56:09]Szerintem ez egy ez egy második szint.

[01:56:11]Ö és akkor persze ugye ez az egész gazdasági kérdéskör, tehát hogy mit, hogy hova jut milyen milyen milyen megoldásokra juturpai unió a saját gazdaságát szekintve, a saját külkereskedelmi kapcsolatait, illetve ö ö nem tudom én, Közelkelet, Kína, bla bla bla, minden, Dél-Amerika, ugye most fogják majd ezt a Merkos úr kötendő szabadkereskedelmi egyezményről is most a tehát Mi ugye hétfőn beszélgettünk és csütörtök pénteken lesz az EU csúcs és elvileg ott kéne a végső áment rámondani erre, hogy aztán szombaton Urszula von der Lion amikor megy Brazíliába, akkor már akkor már aláírni tudjon menni.

[01:56:58]Nem biztos, hogy így fog történni.

[01:57:02]Na mindegy.

[01:57:02]Szóval, hogy hogy ilyen ilyen szintek vannak ebben az egész kérdéskörben.

[01:57:07]Azt szoktam mondani ugye, hogy az, hogyha minden pénzt elküldtünk fegyverkezésre, akkor az egy fokkal nehezebbé teszi azt, mondjuk egy adott esetben, egy kormányváltás esetén egy a magyar egészségügy problémáinak a megoldására, ami pénz és politikai tőke felhasználását fogja igényelni, és nem is keveset.

[01:57:28]mindkettőből az a a tehát, hogy ilyen ilyen dolgok is bejátszanak ebbe az egész történetbe szerintem, de az is bejátszik, hogy amúgy tudunk mi is tehát hogy vannak nekünk is olyan Tehát ezt mondtam még, hogy hogy hogy szerintem ha tényleg az történik, hogy történik egy kormányváltás, akkor az az elmúlt 15 évből a azokat a tapasztalatokat le kell vonni, amiket adott esetben ebből a 15 év tapasztalatából mi tudunk tanítani az Európai Uniónak.

[01:58:02]Most ez ilyen nagyon izésen hangzik, mintogyha ilyen nagyon nem tudom, nagyképűen hangzik meg valami, de mint ilyen ö a szé a ez az ilyen radikális jobboldali alternatíva keresésnek az első Európai Unión belül kvázi első ilyen példája.

[01:58:27]sokkal több tapasztalatunk van ebből, mint bárki másnak, és hogy ennek a minden jellegű tapasztalatait akár meg is tudjuk osztani, mint politikai tapasztalatot az Európai Unió többi részével.

[01:58:43]Hát akkor várjuk a 2026-ban, hogy ebből mi valósul meg, és esetlegesen várjuk majd valamilyen formában ennek esetleg egy folytatását, ahol majd erre kitélhetünk.

[01:58:50]Szilárd, nagyon köszi, hogy elvállaltad, hogy egy ilyen átfogó elemzését ad a 2025-ös külpolitikai folyamatoknak.

[01:58:57]Mondanám, hogy gyere majd máskor is, de hát itt vagy alapvetően, úgyhogy nem kell ezt megmondani, mint nektek mondom, majd érkezünk majd esetlegesen további ilyen műsorformátumokkal is.

[01:59:04]Köszi még egyszer a mostani közreműködést.

[01:59:07]Köszi szépen.

[01:59:07]Köszi, hogy eljöttetek.

[01:59:10]Köszönjük nektek is a részvételt és nektek is a képernyők előtt, hogy velünk voltatok ebben az adásban is.

[01:59:13]A Szilád által sokszor hivatkozott hírlevele a Substan Food köztes a neve.

[01:59:17]Itt a leírásban belinkeltük, úgyhogy ha esetleg még nem iratkoztatok volna föl rá, és szeretnétek a Szilád gondolataival gyakrabban találkozni, mint amit egy ilyen évértékelő adás megenged, akkor iratkozzatok fel rá, és ott rendszeres időközönként megszokta osztani a világpolitikával kapcsolatos legújabb megfejtéseit.

[01:59:34]Emellett kövessétek a Szilárdnak a különböző adásait, az unortodox az, illetve a birodalom, amelyek biztosan mennek tovább 2026-ban is.

[01:59:40]A birodalom alapvetően két hetente keddenként szokott jelentkezni.

[01:59:44]Feledi Botond szerdán de nem baj, mert lényeg az, hogy már kedden követelhetitek és szerdán biztosan meg fog érkezni majd feledi Bottandal közös műsora.

[01:59:52]És mondom még egyszer az Unortodox keretében pedig már van két publikált interjú, ezeket hivatkozta is Szilárd itt az adásban, és belinkeljük ide a leírásba is, tehát ott is majd fogjátok tudni nézni ezeket.

[02:00:04]Ugye fontos, hogy itt a közérthetőséget elősegítendő magyar szinkronnal készültek ezek az adások.

[02:00:11]Tehát, hogyha valakinek bármilyen szempontból riasztó lenne az angol nyelvnek a használata, akkor nem kell félni.

[02:00:15]Ugyanis ezek a lehető legkönnyebben hozzáférhető tartalmaink közé is sorolhatóak, hiszen magyar nyelven lehet hallani ezeket a gondolkodókat, akik egyébként magyar nyelven sajnos nem hozzáfélhetőek.

[02:00:24]És mondom még egyszer, tehát jövőre folytatódik a műsor, úgyhogy ezért is érdemes követni a Partizánt, hogyha szeretnétek ilyen típusú külpolitikai, világpolitikai összefüggéseket látni és értelmezni.

[02:00:35]Úgyhogy ha nem iratkoztál valamif a csatornára, mindenképpen tedd meg.

[02:00:39]Ha van bármilyen kérdésed vagy észrevéted az elhangzottakkal kapcsolatban, akkor pedig várunk a komment szekcióban.

[02:00:43]Ha szeretnéd, hogy minél több ilyen adást tudjunk csinálni, illetve hogy minél több ilyen közönség előtt fölvett adást tudjunk készíteni, akkor kérlek, hogy szállj be a finanszírozásunkba.

[02:00:52]Az elszükséges tudnivalókat megtalad a leírásban.

[02:00:56]Utoljára pedig még arra hírnám fel a figyelmet, hogyha szeretnél értesülni arról, hogy vannak ilyen élő közönség előtt felvett adásaink, akkor pedig iratkozz fel a hírlevelünkre.

[02:01:02]Ott tudsz a legkönnyebben tájékoztatást kapni arról, hogy legközelebb hova megyünk majd az országban, hol találkozhatsz velünk, hiszen egy-egy ilyen alkalommal például van lehetőség közönség kérdéseket is föltenni, ami most ennek az adásnak már nem lesz a része.

[02:01:13]Viszont akik itt ültek, azok most majd élhetnek ezzel a lehetőséggel.

[02:01:17]Ha szeretnéd te is élni, akkor iratkozz fel a hírlevelinkünkre, és legközelebb gyere el te is.

[02:01:21]Munkatársaim nevében köszönöm szépen a megtisztelő figyelmed.

[02:01:23]Én Gulyás Márton voltam.

[02:01:25]Hamarosan találkozunk.

[02:01:26]Addig is csáó.