Orbán a zebra, aki az oroszlán barátja? | A VÉTÓN TÚL #4
A Partizán szerkesztői kerekasztalában (IC, Amrus, Endrei Mátyás, Macsik Soma) azt vitatják, hogy a nemzetközi politikai események – különösen Venezuela elnökének amerikai elfogása és Grönland lehetséges amerikai annexiójának veszélye – mennyire befolyásolják a 2026-os magyar választási kampányt. Orbán Viktor „veszélyes évek" jövőképe és Donald Trumppal való szövetsége a kampány központi témája, de a beszélgetők szerint sem a Fidesz, sem a TISZA nem tud aktívan cselekedni ezekben az ügyekben, így azok nem jelentenek valódi törésvonalat a pártok között. A külpolitika uralta napok inkább döntetlen helyzetet teremtenek, ami az előnyben lévő Tiszának kedvez. Orbán Viktor nem tud már arról beszélni, hogy Trump a béke embere, így új narratívára kell váltania: az erő és hatalom világára, ahol Magyarország a „zebra", aki jóban van az „oroszlánnal". A beszélgetők szerint a Fidesz kampánya sötét jövőképeket festett fel, de erre az esetre sem tud vonzó alternatívát kínálni, míg Magyar Péter egy fejlődő, működő ország ígéretével pozicionálja magát.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A nemzetközi politika betörése a magyar kampányba
Az adás kiindulópontja Orbán Viktor január 5-én közzétett Facebook-posztja, amelyben a „szélességebb, kiszámíthatatlanabb, veszélyesebb évek" jövőjéről beszél. Ez a kijelentés a venezuelai elnök, Nicolás Maduro amerikai elfogásának kontextusában született. Az adás szerkesztői azt vizsgálják, hogy ezek a nemzetközi események – különösen az USA agresszív külpolitikai lépései – hogyan hatnak a magyar választási kampányra.
„A magyar embereknek ebben a helyzetben kell idén áprilisban utat választaniuk." – Orbán Viktor *
Az egyik érdekes megfigyelés, hogy a Partizánon egy külpolitikai élő adásra szokatlanul magas, 2300 fős nézettség volt, ami azt mutatja, hogy a nemzetközi politika valóban betört a magyar közéletbe.
Venezuela: egy olyan téma, amelybe egyik párt sem akar belemenni
A beszélgetők egyetértenek abban, hogy Venezuela ügyéből mind a Fidesz, mind a TISZA okosan kimarad. Ennek több oka van:
-
Nem tudnak aktívan cselekedni: Ellentétben a korábbi kampánytémákkal (menekültválság, Ukrajna), ahol a kormány mutathatott cselekvést (határzár, EU-s fenyegetések), Venezuela ügyében sem Orbán Viktornak, sem Magyar Péternek nincs valódi eszköze a beavatkozásra.
-
A narratíva problémája: Orbán Viktor eddig azt kommunikálta, hogy Trump a béke embere. Most azonban nehéz ezt fenntartani, amikor Trump agresszívan lép fel. Gulyás Gergely még egyszer rituálisan elbúcsúzott ettől az üzenetből.
„Nem lehet már komoly arccal elmondani, hogy Trump egy adminisztráció nem indított háborút." – Endrei Mátyás *
- A célpont nem szimpatikus: Nicolás Maduro egy kommunista diktátor, akit a konzervatív szavazók sem fognak sajnálni. A támadás katonai célpontokra irányult, nem civilekre, és költséghatékonynak mutatkozott – ellentétben az iraki vagy afganisztáni amerikai beavatkozásokkal.
Az új narratíva: az erő és hatalom világa
Az adás során felmerül Stephen Miller, az amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb alakja által megfogalmazott világkép:
„Beszélhetnek nemzetközi finomkodásokról, amennyit akarnak, de a valós világot az erő, az erőszak és a hatalom irányítja." – Stephen Miller *
Ennek kapcsán a beszélgetők megemlítik a társadalomkutató Talabér Krisztián posztját, amely egy természetfilmes metaforát használ:
„Az oroszlán levadásza a zebrát. Lehet róla morális véleménye, de a szabály attól még érvényben marad." – Talabér Krisztián *
Ez a megfogalmazás aggasztó, mert felvetődik a kérdés: Magyarország a zebra vagy az oroszlán? Ha zebra, aki dicséri az oroszlánt, az nem feltétlenül biztonságos pozíció. A beszélgetők szerint a Fidesz ezt a világképet nem ünnepli nyíltan, hanem cinikus tudomásul vételként kommunikálja: „ez így alakult, és szerencsénk van, hogy Orbán Viktornak jó kapcsolatai vannak."
Grönland: a NATO végét jelentheti
A Venezuela-kérdésnél sokkal súlyosabb a Grönland ügye. Ha az USA katonailag megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentheti, és ez alapvetően megváltoztatná a Fidesz politikai modelljét.
Orbán Viktor válasza:
„Grönland egy házon belüli kérdés. NATO kérdés. Dánia a NATO tagja, az USA a NATO tagja. Hogyha bárki szeretne ezen változtatni, akkor a NATO-n belül ezt megbeszélhetjük. Magyarország a NATO-n belül nem döntő erejű ország, de hogyha megjelenik ez a vitában, akkor Magyarországnak is lesz véleménye." – Orbán Viktor *
Magyar Péter válasza:
„Én bízom a belátásban és a józanságban, még akkor is, hogyha a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalmának a vezetőjéről van szó." – Magyar Péter *
A beszélgetők szerint Magyar Péter válasza méltóságosabb és önmérsékletesebb, de Orbán Viktor még ennyit sem engedhet meg magának a Trump-barátság miatt.
A NATO-modell és Magyarország biztonsága
A Fidesz alapvető modellje az, hogy kritikus az EU-val szemben, de a NATO tagság egy alapvető dolog. Ha a NATO szétesne, az alapvetően megváltoztatná a magyar politikai diskurzust:
„NATO nélkül mindenki észrevenné, hogy egy kis népességű ország vagyunk, kicsi hadsereggel nem tudjuk magunkat megvédeni a regionális középhatalmakkal szemben sem." – Endrei Mátyás *
Ezért Grönland amerikai megtámadása katasztrofális lenne a Fidesz kampányára, és azonnal védekezési pozícióba kerülnének.
Orbán Viktor sötét jövőképe és a kampány dilemmája
Orbán Viktor azt állítja, hogy biztosan lesz háború Európában. Ez azonban ellentmondásos:
-
Nem hihető: Az, hogy egy háború már biztosra vehető és el van döntve, nem hihető, és nem egy vonzó jövőkép.
-
Sötét mindkét forgatókönyv: Korábban Orbán Viktor azt kommunikálta, hogy ha veszít, sötét lesz a jövő. Most azt mondja, hogy ha nyer, akkor is sötét lesz (háború Európában), de legalább ő majd kivezet belőle.
„Egy mindig riogatott meg mindig sötét jövőképeket festett fel arra az esetre, ha veszít. De most tulajdonképp az is elég sötét, amit arra az esetre kínál, hogyha nyer." – Endrei Mátyás *
- Nincs vonzó alternatíva: Magyar Péter egy fejlődő, működő ország ígéretével pozicionálja magát, ahol működik a közlekedés, van fűtés a kórházban. Ez vonzóbb, mint a háborús sötétség.
A gender-propaganda és az abszurd jövőkép
Az adás során felmerül egy abszurd ellentmondás: Orbán Viktor szerint garantáltan háború lesz Európában, de közben a gender-propaganda továbbra is fontos eleme a Fidesz kampányának. Ez azt sugallja, hogy az európai bürókraták még egy háborús helyzetben is végignyomják az ideológiai agendájukat.
Trump látogatásának hiánya és a szimbolikus győzelmek
A Fidesz nagy téteket tesz arra, hogy Trump vagy alelnöke (JD Vance) meglátogatja Magyarországot a kampány során. Szántó Miklós január 8-án nagy bejelentésre készült, de az elmaradt. Ennek oka valószínűleg az, hogy Trump számára a magyar kampány nem prioritás – Venezuelával, Grönlanddal, Kubával és Kolumbiával foglalkozik.
Helyette január 9-én a Fidesz egy december 10-én íródott levelet publikált, amelyet Trump állítólag Orbán Viktornak küldött, és amely meglátogatásának lehetőségét sugallja. Ez azonban csak szimbolikus gesztus.
„Konkrét ígéretek kézzel fogható haszon nélkül a külföldi vezetők kiállása nem sokat ér." – Endrei Mátyás *
A hétvégi Fidesz kongresszuson videóüzenetekben támogatásukat fejezte ki Javier Milei (Argentína), Alexander Vučić (Szerbia), Benjamin Netanjahu (Izrael) és mások, de ezek szimbolikus értékű csak.
A napok megnyerésének kérdése
Az adás során vita alakul ki arról, hogy mit jelent „megnyerni a napot" a kampányban:
-
Hangosság vs. érdekesség: Sokan azt gondolják, hogy a hangosabbnak kell lenni, de Záruk Péter Farkas rámutatott, hogy az érdekesség hiányzik a Fidesz megmozdulásaiból. A migráns-háború-gender-posztok nem olyan érdekes vagy szórakoztató, mint egy váratlan, humoros vagy meglepő kijelentés.
-
Döntetlen helyzet: Ha egy külpolitikai téma nem jelent valódi törésvonalat, az döntetlen helyzetet teremt. A vívásban az együttes találat annak kedvez, aki vezet – így a döntetlen a Tiszának kedvez, amely az összes független közvéleménykutatás szerint vezetésben van.
-
A Tisza dilemája: A TISZA nem szeretne döntetlen, hanem minden nap egy kis pontot akar bevinni, hogy elérje a kétharmados támogatottságot. Ez azonban kockázatosabb stratégia.
A korábbi kampányok és az innovációs fordulat
Érdekes megfigyelés, hogy a 2018-as és 2022-es kampányokhoz képest megfordult a helyzet:
- Korábban: Az ellenzék volt az, amely mantrázott (Orbán-ellenes üzenetek), a Fidesz pedig innovatív dolgokat szállított.
- Most: A Fidesz ismétlődik (migráns, háború, gender), a TISZA pedig az érdekesség és az innovatív megoldások irányából közelít.
Az európai vezetők reakciója
Az adás megemlíti, hogy az európai vezetők többsége nem ítélte el egyértelműen a venezuelai beavatkozást. Azonban Németországban parlamenti pártok (például a Zöldek) elítélték, Ausztriában pedig a szociáldemokrata alkancellár, Andreas Bábler ítélte el, míg a jobboldali kancellár nem.
Ez azt mutatja, hogy egy valódi törésvonal alakulhat ki, de a magyar politikában egyelőre nem jelenik meg – az egyetlen törésvonal az Orbán vagy nem Orbán kérdés marad.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Siffer András élénk vitába keveredett Kohán Mátyással, a Mandiner szerkesztőjével" – az ASR-ben „Siffer András" és „Kohán Mátyás" szerepel, de a kontextus alapján valószínűleg más nevek lehetnek; azonban az átiratban szó szerint így szerepelnek, így meghagytam.
- „Pap Szilárd" – az átiratban „Papszilárd" szerepel kötőjel nélkül, de a kontextus alapján egy személy neve, így javítottam.
- „Talabér Krisztián" – az átiratban „Talabér Krisztián" szerepel, de az ASR-ben néhol „Talabér" vagy „Talabér úr" formában jelenik meg; a név konzisztensnek tűnik.
- „Záruk Péter Farkas" – az átiratban „Záruk Péter Farkas" szerepel, de ez lehet ASR-hiba; azonban az átiratban szó szerint így szerepel, így meghagytam.
- „Szántó Miklós" – az átiratban „Szántó Miklós" szerepel, de az ASR-ben néhol „Szántó" vagy „Szántó úr" formában jelenik meg; a név konzisztensnek tűnik.
- Néhány szakasz az ASR-ben értelmezhetetlen vagy félreismert (pl. „Vida Camilla" helyett lehet más név, de az átiratban így szerepel).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]szelesebb, kiszámíthatatlanabb, veszélyesebb évek jönnek.
[00:00:02]A magyar embereknek ebben a helyzetben kell idén áprilisban utat választaniuk.
[00:00:09]Ezzel a Facebook posztal melegített a magyar miniszterelnök Orbán Viktor január 5-én az év elején nemzetközi sajtótájékoztatójára.
[00:00:17]De mit jelentenek ezek a veszélyesebb évek, és mit jelent az, hogy a magyar választási kampány ebben a környezetben történik?
[00:00:23]És jelenthet-e veszélyt a miniszterelnökre, hogy az ő országos cimborája, Donald Trump a veszélyes idők legfontosabb hírnöke, vagy pont, hogy az ő malmára hajtja a vizet, hogyha a külpolitika betüremkedik a magyar kampányba?
[00:00:37]Ezekről fogunk beszélgetni itt a vétón túlban, a vétó szerkesztői kerekasztalában.
[00:00:42]Most helyesebb lenne talán vétón innennek nevezni, hiszen az első vétó adásra még várnatok kell, de csütörtökön az is érkezik, Kruf Bálintal és Vida Camillával.
[00:00:50]Én viszont IC és Amrus vagyok, és Endrei Mátyással, valamint nagyszakmári somával fogunk beszélgetni.
[00:00:57]Az adást hétfő délután rögzítjük.
[00:00:59]Kezdünk.
[00:01:10]Macsyi Soma.
[00:01:10]Sziasztok.
[00:01:12]Sziasztok.
[00:01:12]Sziasztok.
[00:01:14]Na hát erősen indult 2026.
[00:01:17]Az USA elrabolta Nicolas Madurót, Venezuela elnökét.
[00:01:19]Erre reagált Orbán Viktor az általam idézett Facebook posztjában, amit ő sem hallgatott el.
[00:01:25]Tehát ő is leírta, hogy a venezuelai elnökrablás kontextusában írja mindezeket.
[00:01:29]Ugye ennek volt már egy fontos következménye a magyar közéletben, hogy Siffer András élénk vitába keveredett Kohán Mátyással, a Mandiner szerkesztőjével.
[00:01:37]De az lenne a kérdésem hozzátok, hogy ezen kívül szerintetek más nagyobb hatása ennek a venezuelai ügynek lehet-e a magyar kampányra?
[00:01:45]Még ennél is, még ennél is durvább hatása lehet-e a kampányra.
[00:01:48]És mondhatjuk el, hogy most jött el az a pont, amiről Pap Szilárd beszélt, amikor itt vendégeskedett a vétóban.
[00:01:55]Papszilárd kollégánk, aki azt mondta, hogy van, hogy betüremkedik a nemzetközi politika a magyar kampányba.
[00:02:01]Szerintetek ez egy ilyen pont-e, vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítanánk ennek ezzel?
[00:02:08]Szerintem inkább a közbeszédbe, türelkedett be.
[00:02:10]Aztán a Partizánnál is láthattuk, hogy szokatlanul nagy érdeklődés volt egy külpolitikai témájú élő iránt.
[00:02:18]Ez nem igazán jellemző általában.
[00:02:20]Viszont a kampányban szerintem egyelőre elhanyagolható jelentőségű ez a dolog.
[00:02:26]Mind Orbán Viktor, mind Péter, majd később meg is nézzük.
[00:02:30]Egy bejátszó megpróbálta letolni magáról ezt, amikor erről az íről meg Grönlandról kérdezték őket.
[00:02:40]Szerintem Venezuela nagyon messze van ahhoz, hogy a magyarok az aggódáson kívül, hogy ez a világrend veszélyesebb lesz, többet gondoljanak erről.
[00:02:48]És hát azt majd később elmondom, hogy szerintem miért nem éri meg se a Fidesznek, se a Tiszának belemászni ebbe a témába.
[00:03:00]De annyit már most elmondhatok, hogy szerintem egyikőjüknek se éri meg, és nagyon okosan ki is maradnak belőle.
[00:03:10]Grönland az már egy teljesen más helyzet lehet, de arra majd később rátérünk.
[00:03:14]Igen, Matyi, hát igen, ebből a konkrét dologból, tehát pont Venezuela ügyéből mind a két oldalnak érdemes megpróbálni kimaradni, csak az egyiknek ugye könnyű kimaradni belőle, mert eddig se foglalkozott külpolitikával, csak amennyit a leges leginkább muszáj volt.
[00:03:32]hogy ugye hogyha magyar ellenességről lehetett beszélni legfeljebb, akkor Orbán Viktornak meg nyilván az a baja, hogy eddig az volt az egyik főkampányüzenet, sőt még mindig az az egyik főkampányüzenet, hogy mi vagyunk Trump haverjai.
[00:03:46]És akkor most meg kell magyarázni azt, hogy hogy ez miért jó nekünk, miközben miközben ő egy ő ő ennyire agresszívan lép fel.
[00:03:57]Tehát nyilván ugye az, hogy Trump békepárti, azt, hogy Trump nem indított háborút, azt nem lehet már komoly arccal elmondani.
[00:04:02]Gulyás Gergely még egyszer utoljára, mintha rituálisan elbúcsúzott volna ettől az üzenet, elmondta, hogy igen, de a Trump egy adminisztráció nem indított háborút, és ezzel ezzel ez ezzel a Trump egy adminisztráció az egy különleges helyet foglal el.
[00:04:18]Ami elmúlt, ami elmúlt az, hogy Orbán Viktornak most ehhez valahogy viszonyulnia kell, és hirtelen egy ilyen külső adottságként kell Donald Trumpot eladnia, az nem olyan könnyű, mint amikor Vladyimir Putyint kellett szerintem egy ilyen külső adottságként eladnia, mert Vladimir Putyinról ő soha nem beszélt szívélyesen.
[00:04:38]Tehát lehet orosz barátozni a Fideszt a tettei alapján joggal orosz barátozni a Fideszt, de azt, hogy Vladyimir Putyin egy nagyszerű vezető, Vladyimir Putyin a béke embere, a béke neve Vladyimir Putyin, ilyeneket nem lehet fideszes politikusoktól idézni.
[00:04:53]Donald Trumppal meg lehet.
[00:04:53]És akkor most ezt valahogy valahogy át kell hangolni inkább erre, amit Orbán már egyébként Venezuela előtt szerintem elkezdett, de nagy léptekben át kell hangolni erre a erre a hangütésre, hogy hát igen, Donald Trump a saját érdekeit itt próbálja érvényesíteni.
[00:05:09]Ő egy adottság, amivel nekünk együtt kell létezni.
[00:05:13]Szerintem azért ezzel egyetértek, de szerintem azért nem nagy kockázat ez a Fidesz számára, mert maga a célpont is olyan ugye Maduró, akiért nem fog a magyarok többsége könnyeket hullatni, főleg nem a saját táborúk.
[00:05:25]Tehát ha így rá ránéz az árt magyarról, oké, ez egy kommunista diktátor, a konzervatívok azt is gondolják, hogy valahogy ilyen narkoterrorista is.
[00:05:35]Hát most miért sajnáljuk?
[00:05:38]És ráadásul csak ő szenvedte el ezt a támadást, meg katonai célpontok, nem, nem a civilek.
[00:05:46]Tehát magukat a célpontot se sajnálják az emberek.
[00:05:48]És a megvalósítás módja is más volt, mint ami az amerikai beavatkozásokról az emberek fejében él.
[00:05:56]Ugye eddig a amerikai beavatkozás, ami szerintem az amerikaiak fejében is volt, és a magyarok fejében is az afganisztán Irak iszonyú pénznyelők, amik végül kudarként értek véget.
[00:06:10]Valójában senkinek se volt jó, veszélyesebb lett tőle a világ.
[00:06:12]Amerika kicsit gyengébbnek tűnt, aki nem tudja érvényesíteni az akaratát, és az átlagamerikai semmit nem profitált belőle, csak nagy vállalatok.
[00:06:22]Ezzel szemben itt most lehet mutogatni, hogy micsoda költséghatékony beavatkozás volt.
[00:06:29]Pár óra, megcsináltuk, amit akartunk és bebizonyítottuk, hogy Amerika még mindig az első katonai erő a világon.
[00:06:37]Hiába keménykednek ellenünk, valójában amikor odacsapunk, akkor mind Kína, mind Oroszország csak hát közleményeket tud kiadni, hogy irgumbne, de mi igenis megcsináltuk.
[00:06:52]Bocsánat, a beavatkozás második hetében vagyunk.
[00:06:54]A beavatkozás második hetében lehetett fényes győzelemnek kommunikálni Irakot is, meg Afganisztán is, hogy ezt lássuk meg.
[00:07:00]De ettől még igazad van, ha a magyar kampánynak a jelen kontextusában beszélünk erről.
[00:07:05]Igen.
[00:07:10]A hétvégén volt egyébként a Fidesznek a kongresszusa, ahol a biztos választás szlogent kezdték el megteremteni, amikor épp most is zajlik egyfajta adókkapok a ennek a doménynek a Tiszapárt általi felhasználásáról, amibe most szerintem ne menjünk bele itt Venezuelához, az elég lazán kapcsolódik, de annyiból izgalmas, hogy a biztos választás veszély az rímel nagyon erre, hogy a veszélyes idők, veszélyes évek, külső, belső és a Fidesz viszont mindentől megvé véd.
[00:07:39]Így szól a fideszes kampányüzenet.
[00:07:42]Szerintetek ezt kezdi-e valamennyire az, hogyha veszélyként megjelenik az ő legfontosabb szövetségesük, vagy legalábbis általuk legfontosabb szövetségesként bemutatott Donald Trump, vagy ezek azért messze vannak annyira egymástól, hogy lehet azt mondani, hogy igen, igen, általánosságban veszélyes a a világ, de a Fidesz megvéd tőled.
[00:07:58]Tehát roncsolja-e ez a két narratíva, vagy az vagy a narratíva és a valóság egymást?
[00:08:06]Igen, azt hiszem, hogy most kell feladnunk azt, hogy megpróbáljunk Venezueláról és aztán külön Gronlandról beszélni, mert mert vagy én legalábbis most nem tudok nem úgy válaszolni, hogy ha kézzelf foghatóan megjelenik Grönlandal kapcsolatban is az amerikai fenyegetés, akkor nem, vagy tehát akkor biztos, hogy teljesen tarthatatlan álláspont lesz az, hogy a béke neve Donald Trump vagy hát sokkal, ez most is tarthatatlan álláspont, de egy de de sokkal kézzel foghatóban lenne.
[00:08:35]Az most nyilván lehet azért drukkolni, hogy ilyen típusú eszkaláció ne következzen be még a magyar választásokig, vagy lehet ezért jóég tudja, lehet, hogy lehet ezért lobbizni.
[00:08:46]De de valami azért gondolkodóba ejtett ennek kapcsán, hogy hogy Orbán Viktor ilyen szép költői képekkel, hogy szeles évek írt erről a erről a világrendről.
[00:09:02]És van egy van egy ennél is plassztikusabban fogalmazó ember, Stephen Miller, aki az egyik legfontosabb, legbefolyásosabb tagja a Trump adminisztrációnak küldt politikai kérdésekben, aki ugyanezt a következőképp fogalmazza meg.
[00:09:16]Ezt ezt hadd idézzem nektek.
[00:09:17]Beszélhetnek itt nemzetközi finomkodásokról, ez lenne a nemzetközi jog.
[00:09:24]Beszélhetnek itt nemzetközi finomkodásokról, amennyit akarnak, de a valós világot az erő, az erőszak és a hatalom irányítja.
[00:09:32]Végül is azt nem mondta senki, hogy a béke neve Steven Miller csak azt, hogy Donald Trump, de ez ez az, amit ilyen öröm ittas ilyen hatalmi mámorában a Trump adminisztráció kommunikál, vélt vagy valós ereje birtokában.
[00:09:46]És hát ez ez is fenyegetően hangzik, de az mondjuk világos, hogy ők tényleg most végrehajtottak egy olyan katonai cselekményt, ami után szuperhatalomnak érezhetik magukat.
[00:10:01]Van viszont ennek a amerikai jobboldal leágazásaként magyar változata is.
[00:10:06]Ezt itt van és itt van velünk a mindenhol hallhatjátok, hogy a 2022-ben legpontosabban mérő intézet, a társadalomkutató kutatási igazgatója, Talabér Krisztián.
[00:10:22]Ő is elemezte ezt a helyzetet.
[00:10:23]Következőképp az orosznál levadásza a zebrát.
[00:10:26]Lehet róla morális véleménye, de a szabály attól még érvényben marad.
[00:10:32]És én én zebravadászat ügyben nem szállnék egy fideszes vitába, de azt szerintem meg kell ilyenkor kérdeznie magától annak, aki a Fidesz szócsöveként ezt leírja, hogyha ilyen világot propagálunk, meg egy ilyen világot nem csak konstatálunk, hanem ünneplünk, akkor így mit gondolunk, hogy mi a zebra, vagy mi az oroszlán vagyunk ebben a világban?
[00:10:51]És és hogy tényleg az oroszlán oldalára állít minket az, hogyha hogyha mi egy olyan zebra vagyunk, aki nagyon hangosan dicséri az oroszánt.
[00:11:00]Tehát hogy kapcsolódik ez a magyar választásokhoz?
[00:11:05]Szerintem igazad van, Soma.
[00:11:08]Főleg úgy, hogyha egy napi téma lesz nemcsak Latinamerika, hanem hanem Grönland imperialista hát befolyás alávonása is, akkor akkor muszáj lesz szintvalloni.
[00:11:25]És akkor ez minden európai országban, még Magyarországot is beleértve, egy politikai törésvonallál kell, hogy váljon, úgy ahogy most nem.
[00:11:36]Hát igen, de egyébként bár itt Talabér úr egy ilyen valóban egy ilyen ünneplő posztra ragadtatta magát, de azt szerintem nem mondhatjuk, hogy a Fidesz általánosságban ennek az ünneplését próbálnák kommunikálni.
[00:11:48]Lehet, hogy szívük mélyén nem tudom, megmondó emberek, kormányzati emberek, bárkik ezt ünneplik, de én úgy érzékelem, hogy az elsődleges kommunikáció az, hogy hát ez most így alakult, jön ez a világ, valóban az erő, az erőszak és a hatalom világa.
[00:12:03]Na de akkor már micsoda szerencse, hogy Orbán Viktornak ilyen kapcsolati tőkéje van rengeteg vezetővel, úgyhogy ha már ez így alakult, akkor vele sokkal jobban járunk.
[00:12:15]Nyilván elhallgatva mondjuk azt a részét, hogy egyébként például a különböző intézmények meggyengítésében az Európai Unión belül Orbán Viktor mennyit ténykedett, satöbbi, satöbbi, de összességében az, hogy ünnepe, vagy nem tudom, én azt nem nem érzékelem, inkább egyfajta ilyen cinikus hát ilyen tudomásul vétel az, amit kommunikálnak.
[00:12:37]Igen, igazából ezért is nem mennek bele annyira nagyon a témába szerintem, mert ha nagyon erről elkezdenének kommunikálni, hogy mi van Venezuelában, és ezt előre toolnák, akkor a legjobb, amit el tudnak mondani, mint Matyi is mondott, hogy ők a zebra, aki jóban van az oroszlánnal vagy az oroszlánokkal, kicsit úgy képzelik el, mint a Madagasgaszkár című mesében, hogy a ők Márti a zebra, csak ugye ott is addig tudtak jóban lenni, amíg az oroszlán meg nem éhezett, és volt mit ennie, de aztán kitalálták, hogy halad kell lennie.
[00:13:11]Igen, igen.
[00:13:11]Tehát, hogy ez ez nem egy nem egy jó narratíva, tehát amíg lehet, addig eltolják maguktól.
[00:13:16]Grönland esetében ez azért nem lehetséges, mert ha Grönlandot amerikai támadás érné, az egyértelműen a NATO végét is jelentheti.
[00:13:29]És a a Fidesz modellje is alapvetően az, hogy kritikusak vagyunk nyugattal, de a NATO tagság az egy alapvető dolog.
[00:13:34]Tehát ott nem úgy kommunikálnak, mint az EU-val kapcsolatban, hogy hát az EU még megéri, de lehet, hogy pár év múlva nem, és amúgy is lehet, hogy szétesik magától.
[00:13:47]A a NATO az van, és az kell a biztonságunukhoz.
[00:13:50]Ezt a Fidesz is mondja, a Tisza is mondja, és gyakorlatilag a mi hazánkon kívül mindenki a magyar politikai porondon.
[00:13:59]Ha ez megszűnne, akkor hirtelen az a világkép, aminek a Fidesz az úttörője, a nemzeti szuverenitás, hogy mindenki a saját érdekét követi, ez már korább sem fog olyan vonzúnak tűnni, mint eddig, hiszen NATO nélkül mindenki észrevenné, hogy egy kis népességű ország vagyunk, kicsi hadsereggel nem tudjuk magunkat megvédeni igazából a regionális középhatalmakkal szemben sem, ha ők bármit tenni akarnának velünk.
[00:14:31]Tehát Grönland meg esetleges megtámadása az nagyon rossz tenne a Fidesz kampánynak, és egy védekező pozícióba kerülnének azonnal.
[00:14:40]Ezekkel egyetértve, miközben nagyon gyönge, nagyon behódoló volt Európa, maga az Unió, az 26-ok Orbán Viktor által megvétózott nyilatkozata és a különböző nemzeti kormányok nyilatkozatainak a túlnyomórésze.
[00:14:53]Azért valamilyen mértékben ez mondjuk olyan értelemben egy törésvonal lett, hogy Németországban van parlamenti párttal inke, meg majdnem parlamenti párttal Zaravagenk szövetség, amelyik amelyik elítélte ezt a támadást.
[00:15:07]Ausztriában a kancellárt nem ítélte el a jobboldali kancellár, de a szociáldemokrata alkancellár Andreas Bábler.
[00:15:13]Igen.
[00:15:13]Tehát megjelenik az, hogy hogy ez tehát szemmel láthatóan egy olyan, nem tudom, egy olyan sorskérdés, egy olyan meghatározó ilyen sorsfordító pillanat, amit érzékelünk mi is azzal, hogy tényleg 2300-en néznek meg egy külpolitikai adást a Partizánon, ami én nem tudom, hogy fordult-e már elő.
[00:15:34]Ha még nem is írtuk bele, hogy Orbán vagy Orbán barátja vagy ilyesmi a címében, úgy biztos, hogy nem.
[00:15:40]Ö, tehát ezt érzékeljük itt is, de az, hogy ebből sem alakul ki egy olyan törésvonal, ami különbözne az Orbán vagy nem Orbán törésvonaltól, az nekem azt mutatja, hogy ha ez nem, akkor semmi.
[00:15:57]Akkor a magyar politikának 2026 tavaszáig, de lehet, hogy 2046 tavaszáig, nem tudom, 2026 tavaszáig biztos nincs és nem tud lenni más törésvonala, mint az Orbán vagy nem Orbán törésvonal.
[00:16:09]De szerintem amúgy teljesen logikus, hogy nem lesz ebből törés volna, mert mindkét párt a Fidesz meg a Tisza is megfelelően azonosította, hogy ők nem tudnak aktív cselekvők lenni ebben a helyzetben.
[00:16:21]Tehát, hogy Venezuela meg Amerika, akármit csinálnak, teljesen kívüláll az ő kontrollukon, még szimbolikusan sincs terük a cselekvésre.
[00:16:30]A Fidesz korábban, amikor külpolitikai témákat tett a kampánynak az élvonalába, menekültválság vagy Ukrajna, az azért jött jól nekik, mert tudtak cselekedni, vagy legalábbis a cselekvés látszatát mutatni, határítést építeni, kiplakátolni az országot, hogy beszéljenek a menekültekhez, migránsokhoz.
[00:16:56]Ukrajna esetében lehetett EUV fenyegetni, lehet azzal fenyegetni, hogy elzárják az energiát Ukrajna elől.
[00:17:01]De tehát van valamennyi tér a cselekvésre.
[00:17:06]A mostani helyzetben pedig se Magyar Péternek, se Orbán Viktornak nincs igazából a szavakon kívül eszköze arra, hogy beleszóljon.
[00:17:14]Hát arra hivatkoznak, hogy a hogy a ugye a befogadtak venezuel menekülteket, és akkor ezt több válaszába belesződte Orbán Viktor egyébként.
[00:17:24]Az érdekes, hogy még csak szóval, hogy a morzsáját a cselekvőképességnek azt fel feleleveníti.
[00:17:31]De egyébként ez jutott eszembe, ahogy beszéltél Matyi, hogy ha nem Donald Trump lenne az amerikai elnök, hanem Joe Biden, vagy mondjuk Kamala Harris és elrabolnák Nicolas Maduló, venezuelai elnökét, akkor azért könnyen lehet, hogy a fideszes nyilvánosságban felháborodás övezné ezt a témát a szuverén nemzetek alapjogaiba való beavatkozásként satöbbi, satöbbi.
[00:17:52]Szóval az azért látszik, hogy itt valószínűleg egy ilyen személyes egyensúlyozás megy, és valóban hát minő meglepetés kevésbé a az elvek melletti kiállás.
[00:18:03]Igen, de így is van megfejtése azért a fideszes nyilvánosságnak arra a helyzetre.
[00:18:07]Ma olvastam az Origón, hogy az európai vezetők megőrültek, mert védekezni akarnak abban az esetben, hogyha katonai megszállás éri Grönlandot.
[00:18:15]Á, na viszont, hogyha már Grönland ennyisz szóba került, akkor nézzük meg, ahogy mondtad is Soma egy bejátszóban azt, hogy ezeken a bizonyos évkezdő sajtótájékoztatókon az ezt feszegető kérdésre hogyan reagált Orbán Viktor, illetve Magyar Péter, aztán még kicsit beszéljünk erről.
[00:18:32]Grenland Grönland itt van easy issue ez könnyű, könnyű kérdés, hiszen ez egy házon belüli kérdés.
[00:18:38]NATO kérdés.
[00:18:38]Dániel a NATO tagja, Az USA a NATO tagja.
[00:18:44]hogyha bárki szeretne ezen változtatni, akkor a Náton belül ezt megbeszélhetjük.
[00:18:49]Magyarország a NATON belül nem döntő erejű ország, de hogyha megjelenik ez a vitában, akkor Magyarországnak is lesz véleménye.
[00:18:58]Erről mi a véleménye?
[00:19:01]Hát biztos, hogy nem az, amit a miniszterelnök Orbán Viktor mondott, hogy a mindenki NATO tag, és akkor állapodjanak meg, mert hát mit mondom, a Románia is NATO tag, és akkor ő is mond kérhetne valamit.
[00:19:10]Tehát ez szerintem nem így működik.
[00:19:13]Én bízom a belátásban és a józanságban, még akkor is, hogyha a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalmának a vezetőjéről van szó.
[00:19:20]Na hát itt a polarizáció vagy a törésvonal a két pártelnök között, hogy akkor ezt a NATO-on belül kell elintézni, vagy még csak ott se, hanem reméljük, hogy az egész el fog úszni, vagy nem fog felmerülni kérdésként.
[00:19:35]Ugye fontos, hogy egyébként most a héten fog, ha minden igaz, Marco Rubio, amerikai külügyminiszter találkozni Dán, illetve Grönlandi kollégáival, és remélhetőleg valamilyen fajta nyugvópontra jut ez a történet.
[00:19:49]Mit gondoltok ezekről a válaszokról, amit Orbán Viktor, illetve Magyar Péter adott a Grönland ügyét feszegető kérdésekre?
[00:19:54]Soma?
[00:19:58]Hát semmit mondóak.
[00:19:58]Ugye amiről eddig is beszéltünk, hogy nem érdekel egyiküknek se ennél többet mondani, mert nem tudnak aktív cselekvők lenni ebben a szituációban.
[00:20:11]Ö ha valamelyikük jobban szimbolikusan beleáll abba, hogy igenis az Amerika érvényesítheti az érdekeit, vagy ellenkezőleg, hogy ki kell állnunk akár az EU-s szabályoknak megfelelően katonai erővel is az amerikai esetleges invázió ellen.
[00:20:32]Abból csak rosszul jöhetnek ki.
[00:20:32]Tehát akkor úgy úgy fognak tűnni, mintha ők lennének a meggondolatlanok, ö azok, akik belevinnék az országot egy fegyveres konfliktusba.
[00:20:45]Egyszerűbb az, ha egyikük se köteleződik el egyelőre egyik fel mellett se.
[00:20:47]Aztán ha történik valami, akkor a hát Orbán Viktor nagyon rossz helyzetbe fog kerülni azon a ponton.
[00:20:55]Hát igen, de azért az a mondás, nem, hogy ha megtámadná Amerika Grönlandot és az a NATO végét jelentené, akkor azért lehet, hogy a mi életünkben is a országgyűlési választás egy kicsit úgy lefokozódna ebben a helyzetben.
[00:21:09]vagy szóval, hogy most arról beszélünk, hogy ez milyen hatással lenne a kampányra, de közben nyilván ezek annyira hipotetikus és valójában annyira elképzelhetetlen történések, hogy lehet, hogy nem is tehát hogy ilyen nekem kicsit az az érzésem, hogy nagyon nagy dolognak tűnik, de közben azt is érzem, hogy ezek ilyen beláthatatlan következményekkel járó dolgok, amikről beszélgetünk.
[00:21:34]Igen, igen.
[00:21:34]És szerintem ez ez fontos is.
[00:21:37]Annyit hadd mondjak a bejátszóra, hogy azért ennyit tényleg, amennyit Magyar Péter megengedett magának hogy bízik a világ vezető katonai hatalmának az esetében is, az önmérsékletben és a józanságban, tényleg tényleg még ennyit se lehet mondani, mint magyar miniszterelnökként.
[00:21:58]Én nem, én nem akarok naiv lenni.
[00:21:58]Lehet, hogy nem, nem tud.
[00:21:59]Tényleg nem tudom, de de még ennyit se, még még ennyi sem fér bele a Trumppal való barátságba, hogy mondjuk azt megkockáztassa Orbán Viktor, hogy ez nekünk nem lenne jó.
[00:22:11]Én nem tudom, majd majd ha majd ha a NATOban majd ha a NATO úgy dönt, hogy erről beszélünk, akkor majd akkor majd lesz véleményem majd.
[00:22:19]Én én nem tudom.
[00:22:19]Ö sokal jobb ízű semmit mondást érzékelte Magyar Péter részéről.
[00:22:26]Valahogy úgy a méltóságot jobban megőrző.
[00:22:28]Ráadásul az a ha már ő maga az önmérsékletről beszélt, akkor ő őtőle is egy dicséretes önmérséklet volt, hogy nem lovalta bele magát abba a példában, hogy mit kérhetne Románia, hogyha ez így működne a NATO-ban, vagy mire mire gondolt.
[00:22:47]Ö viszont viszont erről, hogy egy ilyen beláthatatlan ö dolog ez a az, hogyha az, hogyha tényleg akkor el kell kezdeni abban gondolkodni, hogy hogy háború lesz Európában.
[00:23:01]És akkor egyébként egyrészt igen, ha tényleg lesz, akkor akkor a az legutolsó szempont, hogy ezt hogy befolyásolja a magyar kampányt.
[00:23:08]Igen.
[00:23:11]Másrészt szerintem ezt nem a magyar emberek többsége most jelen pillanatban ezt nem gondolja, hogy hogy ez ez egy valóság, amivel együtt kell élnünk, hogy az európai háborúnak, az Európa mint hadszíntéren zajló háborúnak a korában fogunk élni.
[00:23:32]Van egy olyan politikus, aki most már egyértelműen, mint biztosra vehető dolgot, ezt állítja.
[00:23:38]Ugye Orbán Viktor, aki most már nem azt mondja, hogy ő azért küzd, hogy Európában ne legyen háború, hanem hogy amikor lesz, akkor Magyarország maradjon ki belőle, mert ez így lesz biztosan, hogy így majd így háborúzik Oroszország meg nem tudom, hát leggyakrabban Friedrich Mercet szokta a szájára venni, úgyhogy biztos Németország, de valahogy így el háborúznak így a fejünk fölött, ez majd így lesz.
[00:24:05]És szerintem ez nem hihető.
[00:24:05]Tehát eleve az, hogy ez már biztosra vehető, ez már el van döntve, hogy Európában háború lesz, ez ez egyrészt nem hihető, másrészt nem egy olyan jövő, amit szívesen képzel el a az ember.
[00:24:14]És szerintem ez egy baja Orbán Viktornak, hogy egy mindig riogatott meg mindig sötét jövőképeket festett fel arra az esetre, ha veszít.
[00:24:27]De most tulajdonképp az is elég sötét, amit arra az esetre kínál, hogyha nyer.
[00:24:30]Én nem látom, hogy ez hogyan vonzol, miközben van egy másik jelölt, aki meg aki meg egy fejlődő meg emelkedő országról beszél, meg arról, hogy majd úgy megjavítunk mindent, és hát igen, közben úgy majd úgy majd úgy menedzselgetjük azt, hogy a hogy a külkapcsolataink lesznek, majd megerősítjük a V4-eket, csak előbb elküldjük a szlovák nagy követet, tehát valami lesz ez, de valójában arról beszél hogy belül itt működni fog a az ország.
[00:24:59]És mindig az volt a mondás, hogy hát igen, Orbán Viktor tud víziót adni, bez az ellenzék csak O1G-zik, csak a negatív kampány meg megy csak a csak Orbánoznak.
[00:25:07]Jó, tudja mi.
[00:25:07]És én most ezt nem látom.
[00:25:10]Tehát nem nem az a baj, hogy még sötétebb azok a rémképek, amiket Orbán Viktor felfest, hanem hogy arra az esetre sem tud egy olyan dolgot mondani, amibe jó belegondolni, hogyha ő nyer.
[00:25:24]Igen.
[00:25:24]Hát egyrészt a Fidesz benne ragadt ebben a rémképkeltésben, hogy fokoznia kell a hangulatot, mert csak az ukrán háború az egyértelmű, hogy nem elég a kampány során kommunikációs eszközként leperget Magyar Péterről.
[00:25:41]Meg az emberek látják, hogy igen, a szomszédban van háború, a gazdasági helyzet rosszabb lett emiatt, de nem terjedt át a háború más országokra.
[00:25:50]Akkor lehet, hogy a korábbi remirkeltés az túlzó volt.
[00:25:53]Ezért emelnie kellett valahogy a tétet.
[00:25:56]Benne ragadt ebben a kommunikációs kampányban, és most már muszáj egyre negatívabb jövőképeket felvázolnia, amitől csak ő menthet meg minket természetesen.
[00:26:10]A másik téma pedig, hogy miért nem tud még annyit sem mondani Trumpnak, hogy reméljük, hogy megfontoltan fog cselekedni.
[00:26:20]Az szerintem azért van, mert a Fidesz nagyon nagy téteket tesz rá, hogy Trump, vagy V még ide látogat Magyarországra a kampánylezárulta előtt.
[00:26:32]Ugye nagyon régen volt már a korábbi csúcstalálkozó Washingtonban, és kezd kezdik elfelejteni az emberek.
[00:26:38]Már megkopott a fénye, nincsen védőpajzs ugyebár.
[00:26:46]És szerintem mindenképpen akarják édesgetni vagy az amerikai elnököt, vagy az alelnököt még április előtt.
[00:26:51]Szantó Miklós már decemberbenozta, hogy január 8-án tesz egy nagy bejelentést a SPEről, ugye erről az Amerikából indult nagy, most már nemzetközi konzervatív találkozóról.
[00:27:09]Hát erősen azok a jelek voltak, hogy valószínűleg valamilyen sztár vendéget jelentene be Szántó Miklós, de aztán eltelt január 8, január 9, és nem volt bejelentés.
[00:27:22]Valószínűleg az történt, ha volt sztárvendék, hogy hiába kedveli Trump Orbán Viktort, egyszerűen nem prioritás számára a magyar kampány.
[00:27:32]Ott van Venezuela, ott van Grönland, Kuba, Kolumbia külpolitikai terepen, a belpolitikában is számos válságban, amivel meg kell küzdenie, csökken a republikánus párt népszerűsége.
[00:27:49]Tehát ha odanézünk az óceán túloldalára, láthatjuk, hogy a támkormány iszonyú sebességgel pörgeti a különböző ügyeket, dobálja fel a gumicsontokat, durvul kicsit a rezsim, tehát hogy egyre inkább használja a rendvédelmi erőit, bevándorlási hivatalt.
[00:28:11]Hát az idegen reng részek megöltek egy embert múlt héten Minisban, azért ezt hangozzon el, hogy Igen.
[00:28:16]Igen.
[00:28:16]És hát most ezt ezt is kezelni próbálják.
[00:28:18]Hát szerintem nagyon rosszul kommunikálnak róla és kicsit látszik is egy pánik a konzervatív táboron belül.
[00:28:28]Na hát ebben a helyzetben az, hogy Orbán Viktor nyere vagy sem, az egy nagyon sokadlakos szempont.
[00:28:36]Biztos van valaki az amerikai kormányban, aki próbálja ezt elérni és tárgyal a magyar kollégáival.
[00:28:44]De kicsit szerencse kérdés ez Orbán Viktor szempontjából, hogy megvalósul-e vagy sem, belefér-e rámpűrű időrendjébe, hogy ide jöjjön vagy ide küldjön valakit.
[00:28:56]Hát vagy sem.
[00:28:56]És akkor azt csinálták ugye január 8-án bejelentés helyett, hogy 9-én az már 9-én az már az már másnap volt.
[00:29:05]Hát így tudod, hogy mit mit akarok mondani, hogy mit csináltak 9-én?
[00:29:06]Ugye azt csinálták, hogy összehangoltan a Fidesznek a különböző influenzerei és politikusai kipasztoltak egy december 10-én íródott ilyen lényegben köszönjük majd értesítjük hangvételű levelet, amitásul a Republic of Hungaryig Magyar Köztársaság miniszterelnökének címzett Donald Trump amitől még lehetséges, hogy meglátogatja Magyarországot, meg teljesen egyértelmű, hogy tényleg jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, de szerintem ha meg is tenné, vagy valamilyen ilyen hasonló ilyen szimbolikus módon.
[00:29:39]Tehát most azt tegyük félre, hogyha anyagi előnyt biztosít Magyarország számára, de hogy hasonló szimbolikus módon itt Orbán Viktor mellé el.
[00:29:46]Én nem tudom, hogy az most ebben a helyzetben is egyáltalán olyan átütő lenne-e.
[00:29:51]Szerintem nem.
[00:29:51]Tehát az a helyzet, hogy egyértelmű győzelem, egy egyértelmű pozitív időszak a hír ciklusokban a Fidesznek, amire nem nagyon van az ellenfélnek mondása, a az ellenzéki szavazóknak sincsenek ilyen gondolatmankói, hogy ezt hogyan kell saját maguk számára keretezniük.
[00:30:16]A Tisza próbálja kibekkelni azokat a azokat a napokat.
[00:30:23]nem nagyon van hasonló erősségű témája.
[00:30:25]Ugye ez volt a akkor, amikor a vízelrepülőgép elrepült Washingtonba, és még inkább ez lett volna, ha nem teszik rá az adcopási botrányt saját maguknak.
[00:30:35]Hát sok projekt van.
[00:30:35]Na de most már szerintem ez, hogy hogy nincs gondolatmankó, nincsen az Orbán elleneseknek egy olyan ellenmondásuk, amivel magabiztosak maradhatnak, amikkel saját maguk számára tud tudják ezt keretezni, hogy tényleg erre egyszerűsítsem le.
[00:30:53]A tiszás kommentelő, aki kommentelni akar, az ne tudja, hogy mit érdemel, hogy mit kommenteljen.
[00:31:00]Azt, hogy hehe, ezt a békepárt hívtátok meg, a kép országot bombáz lenne mit írni.
[00:31:05]És tényleg szimbolikusan, tehát nem nem a kommentmező számít ténylegesen, de hogy lenne olyan gondolatmankó, ami miatt a Tiszás meg Tisza felé hajló embereknek ez nem lenne egy olyan elbizonytalanító dolog, nem lenne egy olyan átütő dolog, hogy hát igen, itt van egy egyértelmű siker Orbán Viktor számára, ami egyértelmű nekünk jót tesz.
[00:31:26]Hát igen, de ez mondjuk az, vagy azt értem, amit mondasz, hogy mondjuk Tiszás szavazóknak akkor egyfajta ilyen gondolatmankó, de ettől még azért Magyar Péternek nyilvánvalóan ugyanúgy táncolnia kéne, vagy legalábbis én így érzem, mert ő attól még nem állhat bele csak úgy egy rossz viszonyba az Egyesült Államok elnökével, nem?
[00:31:50]Tehát hogyha ő komolyan miniszterelnöki szerepre pályázik, és tényleg vezetni szeretné az országot, akkor a nap megnyerése érdekében nem biztos, hogy jó ötlet nem nem tudom, nem pozitív gesztusokat tenni a amerikai adminisztráció felé, de egyébként szerintem az is van még, hogy ráadásul ugye a békecsúcs, ami elmaradt novemberben, vagy hát talán soha nem is volt komolyan felvetve, nem tudjuk.
[00:32:15]Mindenesetre, amit már egyszer eladtak termékként a magyar politikában, ahhoz képest Donald Trump látogatásra egyébként, ha megvalósulna, kevesebb lenne, amihez képest JD Vens támogatá látogatása szintén kevesebb lenne, ami egyelőre nem látszik, hogy megvalósulna, de ki tudja még még lehet, hogy létrejön.
[00:32:33]Ki tudja.
[00:32:33]És hogyha Jay Vence nem jön létre, akkor azért így most felvonultattak jó pár vezetőt a hétvégi Fidesz kongresszuson is videóüzenetek formájában megjelent Javier Milejtől Alexander Vucig, Benjamin Netanyahuig.
[00:32:49]Így nem tudom, szerintem a világ legelutasítottabb vezetői között levő emberek, de attól még nyilvánvalóan befolyásos emberek, akik támogatásukról biztosították Orbán Viktort.
[00:32:57]biztos, hogy lesz valami ilyesmi.
[00:32:59]Igen.
[00:32:59]Én Én nem tudom, hogy ez átütő-e akkor, hogyha Magyar Péternek egyáltalán nem az a sztorija, hogy hát itt mint a korábbi ellenzéknek volt megint, csak a korábbi ellenzéknek volt egy erős ilyen sztorija, hogy igen, a nemzetközi megbecsültségünk miatt kell leváltanunk Orbán Viktort, aki vállalhatatlan elszigetelte magát.
[00:33:19]Erre nyitottad a szádat azt, hogy elszigetelte magát.
[00:33:24]Ez ez ez volt ugye a nem is tudom, hogy mennyire kulcsoló, vagy mennyire inkább a Fidesztől hallottuk sokat, hogy így visszafordították rájuk gúnyosan.
[00:33:29]Magyar Péternek nem ez a sztorija.
[00:33:31]Magyar Péternek az a sztorija, hogy elég legyen abban, hogy a miniszterelnök röpköd és haverkodik különböző olyan vezetőkkel, akik egy részét elítéljük, másrészét nem ítéljük el, de tessék hazajönni és biztosítani, hogy járjon a vonat, meg egyébként legyen fűtés a kórházban, akkor is, hogyha nem írunk rá anyázva az államtitkárra, anélkül is ez egy ilyen megoldott.
[00:33:58]Tulajdonképpen erre még rá is erősít Orbán Viktor az, hogy továbbra is azzal igazolja magát, és abból látja az ő hatalomgyakorlását.
[00:34:09]Hát ha nem is ebb ezzel legitimáltnak látja, de ezzel érvel mellette, hogy hát lehet, hogy amikor ott izé megfázol a kórházban, vagy késik a vonatod, akkor nem szeretsz engem annyira.
[00:34:22]Na de Alexander Vucic meg Benjamin Netahu szeret engem.
[00:34:23]Ez fontosabb lenne?
[00:34:26]Tehát én csak azt mondom, hogy ahogy Magyar Péter pozicionálja magát, hogy tessék hazajönni az ötdziós sakkozásból, azt még erősíti ezzel.
[00:34:36]Soha.
[00:34:37]Igen.
[00:34:37]És szerintem konkrét ígéretek kézzel fogható haszon nélkül a külföldi vezetők kiállása nem sokat ér.
[00:34:44]Tehát a Trumpnál történt látogatás is addig működött valamely este a Fidesz számára, amíg ki nem derült, hogy valójában nem értek el káb semmit.
[00:34:54]onnantól kezdve már kevésbé lehet ezzel a sajtót teletenni.
[00:35:03]Ö ha Trump idejön, akkor valószínűleg nem véletlenül márciusban van a szépek, hogy mire kiderül, hogy nem kaptunk semmit tőle valójában, addigra már lemenjen a választás és ne legyen ennek következménye.
[00:35:17]Ha Trump ideje az a Fidesznek, szerintem most már akkor fog jól működni az előző fiaskó után, ha Trump a saját szájával kimond valamit, hogy ezt fogja kapni Magyarország tőlünk Amerikától.
[00:35:32]Enélkül nem hiszem, hogy érdileg befolyásolná a kampányt.
[00:35:35]Ja, egyébként még több körrel ez előtt jutott eszembe, csak most már nem tudtam hova kötni, hogy a valóban ez, hogy Orbán Viktor szerint biztosan háború lesz, hogy érdekes, hogy ezzel párhuzamosan viszont a genderrel való riogatás az továbbra is fontos eleme volt a kongresszuson elmondott beszédének, és hogy valahol egy ilyen milyen abszurd jövőkép, ahol egyébként Európa garantáltan háborúban áll, de az európai bürókraták csak azért is még végignyomják a gender propagandát, mert Mindegy, hogy háborúzunk, annak le kell mennie.
[00:36:08]De hát az abszurd jövőképek azok azokat láttuk már néhány kampányban az elmúlt években természetesen.
[00:36:12]Zárásként azt azt vetném fel, hogy ugye most is erről a témáról beszélgettünk, és bár láttuk, hogy volt ez a két sajtótájékoztató Orbán Viktor, illetve Magyar Péter részéről, azért így is napokig a külpolitika uralta a nyilvánosságot, a politikai napirendet.
[00:36:30]És erről nagyon sok szó van, hogy mindenki minden napot meg akar nyerni.
[00:36:31]A Fidesz is, a Tisza nem hagyja nekik, hogy megnyerjék a napokat.
[00:36:35]És most azt láttuk, hogy néha Donald Trump nyeri a magyar politikai napirend napjait, és arról van leginkább szó.
[00:36:42]Szerintetek, megint kicsit visszahúzódva a kampányba.
[00:36:48]Ez hogyan hat a kampány dinamikájára, hogyha nem is egyik fél, nem is a másik fél, hanem nemzetközi politikai témák uralják a nyilvánosságot?
[00:36:59]Az előzőek alapján ugye már nagyon kitárgyaltuk a témát.
[00:37:00]Igazából az, hogy a külpolitikáról van szó, az dominál egy napot.
[00:37:06]Az önmagában még nem determinálja, hogy ez most akkor a Fidesznek jó, a Tiszának jó, vagy döntetlent jelent a két pártnak.
[00:37:15]Elképzelhető olyan külpolitika esemény, ugye Grönland esetleges amerikai megtámadása, ami egyértelműen rossz lenne a Fidesznek.
[00:37:24]Elképzelhető olyan helyzet is, ahol olyan kőpolitikai esemény történik, ahol a kormány, azért, mert ők a kormány, tud cselekedni, tud reagálni, miközben Magyar Péter nem igazán tud rámondani semmit, akkor nyilván ez a Fidesznek használna.
[00:37:42]És vannak olyan esetek, mint Venezuela, amikor igazából egyik párt se tud profitálni vagy veszíteni vele pár szavazatnál többet.
[00:37:53]Tehát, hogy önmagában az, hogy a külpolitika mondjuk dominál egy hetet, az megjósolhatatlan, hogy kinek fog kedvezni.
[00:38:00]Ez az adott kőpolitikai eseménytől föl.
[00:38:04]Hát igen, de ha egy olyan kőpolitikai esemény, ugye, ami nem jelentés vonalat, akkor akkor az leginkább egy ilyen döntetlen helyzetet determinál.
[00:38:09]És azt tudjuk, hogy ha például néztek az olimpián vívást, vagy akármilyen vívó versenyt, különböző fegyvernemek vannak.
[00:38:21]Van olyan fegyvernem, ahol érvényes az együttes találat, és olyankor mindkét vívó kap egy-egy pontot, de közben egyébként, ha valaki eléri a 15-öt, akkor vége az asszónak.
[00:38:31]Tehát az együttes találat az annak az érdeke, aki aki vezet, mert közelebb kerül a mérkőzés végéhez.
[00:38:39]Úgyhogy, úgyhogy még el lehet tölteni ilyen egymást kioltó narratíva harcolgatásokkal meg valós törésvonalat nem jelentő témákkal, napokat, és akkor azt hozza közelebb, amiről nem tudjuk, hogy mi, de ha hiszünk az összes független közvéleménykutatónak, akkor a Tisza vezetése.
[00:39:01]Ha pedig hiszünk az összes fideszes közvéleménykutatónak, akkor a Fidesz győzelmét hozza közelebb.
[00:39:09]Egyébként én gondolkodtam ezen a minden napot megnyernén, hogy ez mennyire igaz, vagy hogy ha igaz is, de mit jelent pontosan megnyerni a napokat?
[00:39:18]Szerintem van, aki egyszerűen úgy értelmezi, hogy hangosabbnak kell lennie az adott nap.
[00:39:26]Különböző ilyen kommentárokban is így értelmeződik sokszor.
[00:39:28]És néha úgy veszem észre, hogy mintha lennének olyanok Orbán Balázs csapatában is, akik így értik.
[00:39:36]És ehhez képest szerintem a maga egyszerűségében egy nagyon megvilágító erejű észrevétel volt az, amit Záruk Péter Farkas mondott itt a Partizánon szombaton, hogy az érdekesség hiányzik a Fidesz megmozdulásaiból.
[00:39:48]Nincs semmi olyan, amire felkapnád a fejed, hogy j Orbán Viktor szerint az élháború lesz Európában.
[00:39:55]Behozzák a migránsokat.
[00:39:59]Ha valaki valami olyat akar találni, ami ami váratlan, amiben adott esetben humor van, vagy vagy valami valami vicces eset van, ami szórakozt, aminek szórakoztató faktora van, és most Lázár Jánost válasszuk el.
[00:40:21]Szerintem ő érti, hogy szórako, hogy a szórakoztató faktor mennyire fontos a kampányban, meg a meglepőség azért mond be ilyeneket, amit bocsánat az zárójel, de ma is bemondta ugye, hogy vannak, akik félnek a Fideszben, és ő nem tudja, hogy mitől de szedjék össze magukat.
[00:40:34]Egy ilyen megszólalással többet lehet tenni a minőségi figyelemért, vagy azért, hogy meg is maradjon az embereknek az, amit hallottak, mint 15 darab migráns meg háború meg gender posztal.
[00:40:46]É, szerintem vannak, akik ebben a félreértésben vannak, hogy azt jelenti megnyerni a napot, hogy hangosabbnak kell lenni.
[00:40:53]Üm.
[00:40:53]És hát a hangossággal kapcsolatban például el lehet mondani, hogy amikor tavaly tavasszal nyáron a Fidesz ugye keménykedett, volt a cenzúratörvény Pride betiltás, akkor volt jó pár nap, amikor ők voltak a hangosabbak.
[00:41:06]mindenki arra figyelt, hogy elsősorban, hogy ők milyen újabb és újabb autoritártörvényjavaslatokat nyújtanak be a parlamentnek.
[00:41:18]De hát ez a hangosság nem vált az előnyükre, sőt ellenkezőleg önmagában az, hogy rád figyelnek az emberek, az lehet ilyen helyzetben nagyon negatív is.
[00:41:29]Még annyi árnyalnám a képet a döntetlennel kapcsolatban, hogy az teljesen igaz, hogy aki vezet, annak jó a döntetlen.
[00:41:36]De azért a Tiszának se érdekel az, hogy folyamatosan a külpolitikáról legyen szó.
[00:41:44]még a döntetlen is döntetlent is jelent, hiszen ők a kétharadra hajtanak, ami azért még nem biztos, hogy megvan.
[00:41:53]Hát egyáltalán, tehát hogy inkább kisebb esélye van, mint nagyobb.
[00:41:56]A Tiszának az az érdeke, hogy igenis nem ne döntetlen legyen a Vívópáston, hanem minden nap egy kis pontot bevigyenek és április 12-éig elérjenek egy olyan támogatottságot, ami már kéthados kormányzást eredményezhet.
[00:42:15]Szerintem ez egy a mostani adásnak a tematikáját szétfeszítő nagyon izgalmas kérdés, hogy ez annyira igaz, amit te mondasz, ez annyira igaz-e, hogy ezért akár kockázatokat meg ilyen dupla vagy semmiket is vállaljon a a Tisza adott esetben, meg hogy ez hogyan alakul, hogyha közeledik a a választás, tesze olyan kockázatos lépést, amivel lehet nagyot nyerni, de lehet bukni is, vagy vagy inkább a biztosat játsza, hogyha azt látja, hogyha kis különbséggel is, de de vezet.
[00:42:42]Mindenesetre még azt szerettem volna hozzátenni az előbbiekhez, hogy ez is egy olyan dolog, ahol tehát ez, hogy hol van az érdekesség, ez is mintha megfordult volna a korábbi kampányokhoz képest.
[00:42:53]Tehát hogyha 2018-at vagy 22-t idézi föl az ember, az ellenzék volt az, akiről álmadban is meg tudtad mondani, hogy mi az az öt dolog, amit mantráznak, és a és a maga módján innovatív dolgokat a Fidesz szállította.
[00:43:07]Üm hát a továbbiakban is izgatottan fogjuk figyelni, hogy a páston mi történik és kik nyerik a napokat és még össze fogunk ülni így néhányszor kielemezni olyan történéseket, amikkel a vétón való munkálkodás közben találkozunk, és még megosztanánk róla a dolgokat.
[00:43:24]Soma Matyi, köszi, hogy itt voltatok.
[00:43:27]Sziasztok.
[00:43:28]Sziasztok.
[00:43:29]Sziasztok.
[00:43:30]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.
[00:43:30]Ez volt a VTON túl 2026-os első adása.
[00:43:35]Csütörtökön már kezdődik a vetó.
[00:43:35]Ruf Bálint és Vida Camilla érkeznek a Partizán képernyőjére, de a hét többi napján is izgalmas adásokkal várunk titeket.
[00:43:43]Ha még nem tetted, kérlek iratkozz fel a Partizán csatornájára, lájkold ezt a videót, és szállj be a finanszírozásunkba is, ha van rá lehetőséged.
[00:43:50]Köszönöm szépen a figyelmet, én IC és Amrus voltam.
[00:43:54]Sziasztok!