Önmagán kívül nincs más korlátja Trumpnak? | Birodalom #17

[00:00:02]Sziasztok!

[00:00:02]Ez itt a birodalom első 2026-os adása Papszilárdal és jómagammal Feledi Botonddal.

[00:00:08]Idén is arra vállalkozunk, hogy a világpolitika mélyebb úgyrait álljuk föl nektek.

[00:00:12]Tehát nem aktuális 24 órás elemzőműsort, hanem háttértartalmat szeretnénk nyújtani.

[00:00:19]Elsősorban egy olyan sensakinget, értelemadást, amiben megpróbáljuk nektek a mintázatát fölrajzolni a világpolitikai eseményeknek.

[00:00:26]Így tehát akik követik a birodalmat, és reméljük sokan vagytok, akik szorgalmasan minden egyes epizódot meghallgattok, és nyugodtan vissza is tudjátok hallgatni, azok számára nem lehetett meglepetés, hogy Donald Trump január 3-ára viradóan úgy döntött, a Maduro rezsimmel leszámol, elrabolta Venezuela államfőjét és feleségét, és azóta egy átmeneti állapot uralkodik az országban, ahol az alelnök, illetve az amerikai befolyás próbálja kialakítani a mozgásterét.

[00:00:55]Az azóta eltelt időszakban is újra nekifogtak az elemzők, hogy megfejtsék, vajon egy új világpolitikai korszak köszöntött be ránk, vagy pedig a régi imperializmus tért vissza.

[00:01:04]Van-e különbség a régi és az új imperializmus között.

[00:01:08]Ezekre a kérdésekre fogjuk a választ keresni, és hogyha a tapogatózásban találunk valamit, akkor azt is megnézzük, hogy Európa erre hogyan reagálhatna.

[00:01:17]Mielőtt viszont belevágnánk, azt még elmondanám, hogy továbbra is várjuk a kérdéseiteket a birodalomkukacpartizán.hu email cím tudjátok elküldeni nekünk a kérdéseiteket és ezzel alakítani az adásmenetet minden héten, ugye két hetente jelentkezik az adásunk, ezért az adás előtti héten általában szerbe a csütörtök magasságába közzétesszük, hogy rákövetkező héten mi lesz az adásémánk, és akkor abba a témába ti is el tudjátok küldeni a kérdéseiteket, vagy hogy mire vagytok kíváncsiak, miről beszéljünk.

[00:01:49]Még egyszer mondom, birodalomkukacpartizán.hu, hu, illetve továbbra is kérjük szépen, hogy támogassátok a Partizán munkáját.

[00:01:56]Erről minden infót megtaláltok a leírásban.

[00:01:58]És akkor kezdjünk is.

[00:02:02]Szerintem kezdjük egy kicsit azzal, hogy mi is történt, vagy mi is történt azóta, hogy megtörtént ez az esemény.

[00:02:07]Tehát Madurót és a feleségét a kommandósok kiemelték és New Yorkba szállították.

[00:02:17]Ugye azért fontos ez a kérdés, mertogy azt tudjuk, hogy hogyan történt ez az akció, tudjuk, hogy azóta kábé ki mit nyilatkozott, de hogy azért az nem világos, hogy mi is ez.

[00:02:26]Tehát, hogy akkor itt most egy rendészeti akcióról beszélünk-e, ahol egy kábítószerkereskedelemmel vádolt embert elfogtak, vagy egy rezsimváltásról beszélünk-e, vagy csak egy rezsimnek a csúcsáról elmozdított emberről van szó, vagy hogy itt most akkor egy ilyen fura megszállást látunk-e.

[00:02:47]Tehát, hogy kíváncsi vagyok, hogy te is mit gondolsz.

[00:02:48]Én már többször is beszéltem így most a venezuelai eseményekről, úgyhogy csak röviden összefoglalom, hogy szerintem mi történik.

[00:02:56]Tehát ugye az van, hogy ugye Madurót Píróság elé állították, megtörtént az első ilyen előzetes tárgyalási rész is, ahol ismertették a vádakat, és ahol ő is meg a felesége is ártatlannak vallotta magát.

[00:03:11]Ehhez képest Venezuelában ugye nem az történik, hogy ez az egész Chavezi vagy Maduroi rezsim az így összeomlott volna, vagy eltávolításra került volna, és az ellenzék, aki megnyerte a 24-es elnökválasztásthoz, átvette volna a hatalmat, hanem gyakorlatilag ugyanazok az emberek irányítják Venezuelát, mint eddig, Mínusz Maduro és a felesége.

[00:03:35]Ugye az ideglenes elnöki pozíciókat, ezt a Delsy Rodriguez nevű alelnök vette át, aki egy ilyen technokratább, de közben nem csak technokrata, mert elég ideológikus szárnyából is jön, de mindenképp a civil szárnyából, tehát a polgári, nem katonai szárnyából jön a rezsimnek.

[00:03:50]És ő vette át az irányítást.

[00:03:53]Ő próbál egy ilyen, hát én nem tudom, én napi szinten követem, ugye már spanyolul is értek, beszélek, ezért tudom nyilatkozatait követni, és tényleg nagyon érdekes az, hogy egy-egy nyilatkozaton belül is, hogy próbál libikókázni vagy egyensúlyozni.

[00:04:12]Tehát egyrészt azt mondja, hogy tök rendben van az, hogy hát az Egyesült Államokkal szorosan együtt kell működni.

[00:04:18]Ez a történelmünk során mindig így történt, de közben nem tudom ilyen foltnak vagy sebnek nevezi ezt a maduro elrablása dolgot, de közben ilyen harciasabb dolgokat is nyilatkozik.

[00:04:32]Tehát hogy itt van egy ilyen, tehát hogy elmondja, hogy igen, itt itt van ez a szép ideológia, hogy demokrácia meg emberi jogok, de hogy valójában itt minden csak az olajról szól, és hogy az olajat akarja az Egyesült Államok.

[00:04:43]De tök rendben van, hogy az olajat akarja az Egyesült Államok, hiszen mindig is együttműködtünk olajkitermelésbe az Egyesült Államokat, tehát hogy van egy ilyen ilyen sztorija, és hogy közben ugye a rezsim, tehát hogy tényleg az az látszik, hogy belül vannak vannak törésvonalak a rezsimben, hogy van egy hatalmas nagy paranoia, a karhatalmi szerveket vezető belügyminiszter és hadgyminiszter, ez a Dios do Cabegyo, aki az eleje óta ott van Cvez mellett, és tényleg azt hiszem, hogy az ilyen ilyen atroc vagy az emberi jogi jogsértéseknek és ilyeneknek az egyik ilyen fő kivitelezője és és szellemi atyja.

[00:05:20]Meg a Vladimir Padrinor Lopez a védelmi miniszter.

[00:05:24]ők ők azért hat, hogy mondjam, keményebben nyilatkoznak, de közben az ilyen hivatalosan kibocsátott képek az általában igen, a Delsy Rodriguez így egy ilyen férfi koszorúban a Cabegyo, a Lopez meg a Maduro fia, a Nikolasito is ott van, meg a meg hát igen, a Delsy Rodrigueznek a testvére, aki szintén a képviselőháznak vagy a kongresszusnak az elnöke.

[00:05:54]Szóval, hogy hogy próbálnak ilyent mutogatni.

[00:05:56]Közben én azt látom az ilyen helyszíni tudósításokból a például a azért itt a spanyol lapoknak mindegyiknek van legtöbbnek a nagyobbaknak Karakasban meg más venezuelai városokban is tudósítója és hogy a az utcát olyan értelemben a a rezsim uralja azokban a környékeken azokban a lakógyedekben, például Karakasba, ahol ahol nagyobb az ellenzéki aktivitás, ott például ezek az ilyen motorosb bandák meg a rendfenntartó szervek, azok kint vannak, és így elég nagy ilyen megfélemlítések történnek.

[00:06:32]Közben úgy is próbálják uralni az utcát, hogy hogy ilyen Maduro melletti ilyen demonstrációkat próbálnak szervezni.

[00:06:41]Na ez a része, ez kevéssé működik.

[00:06:43]azért a a népi mobilizációban nagyon, tehát a Chaveznek a Chavez rezsimnek a felfutó szakaszában ezek az ilyen államilag szervezett, mozgósított nagy demonstrációk, ezek ilyen tényleg ilyen hatalmas cuccok voltak.

[00:07:01]Ehhez képest most ilyen pár száz pár ezer embert néha ki tudnak vinni, de nem igazán.

[00:07:07]Szóval, hogy itt igazából ez van, és közben a Venezuela blokádja az a kőolaj szempontjából az ugye Trumpék továbbra is fenntartják azóta más vagy öt hajót is ilyen shadow freethez, vagy ilyen árnyékfottához tartozó, tehát a szankciókat kijátszó olajhajót foglalnak le, és közben hát ugye a az olaj olajkelésről meg a most már zajló kitermelésnek a az a fölötti rendelkezést is átvették.

[00:07:42]Szóval, hogy kábé ez látszik most, hogy mi ez.

[00:07:45]Ez valójában egy ilyen, nem tudom, egy ilyen fura vezetőváltás, és a rezsim többi része fölött valamilyen módon a kontroll kísérlet kontroll átvételének a kísérlete, hogy ez mennyire fog sikerülni, az szerintem még nem eldöntött ezen a ponton.

[00:08:00]Ugye Rubio bemutatott egy ilyen három lépéses tervet, hogy most első körben stabilizálni szeretnék a helyzetet, tehát a rezsim megmaradt tagjaival dolgoznak együtt.

[00:08:11]Aztán pedig egy ilyen talpraállás, ami ami a második fázis az a kőolaj infrastruktúrának a fejlesztése.

[00:08:20]Ez lenne a talpraállás, és csak harmadik lépésként szerepel egyfajta ilyen transition, egyfajta ilyen átmenet, ami nem tudom, egy ilyen politikai átmenetet jelentene.

[00:08:30]Ez hogy mit is jelent konkrétan, ezt szerintem senki nem tudja valójában.

[00:08:35]Szóval te mit gondolsz, mi mi ez, mi ez a kacsa, és hogy így mi az, ami neked érdekes ebből az egészből?

[00:08:45]Hű, hát szuper izgalmas, és szerintem az egyik legjobb állatorvosi ló, hogy az előttünk álló évet is megértsük.

[00:08:49]Tehát ez tényleg egy olyan eset, ami ami sok felé mutat abban, hogy hogyan is dönt az amerikai kormányzat, és hogyan is látják ők a nemzetközi rendszer működését.

[00:08:59]Amit itt az átmenetről mondtál, oda még csak gyorsan egy lávjegyelzetet beszúrnék a rajt előtt, mert a előző negyed év végén sokat foglalkoztam a afrikai országokkal, és ott van mindig ugye ez az átmenet ígérete, hogy most ugyan katonai diktatúra van, de két év múlva majd kiírják a választást, négy év múlva lesz új alkotmány.

[00:09:16]Ugye ez nagyjából Szudántól a Száhel sivatag országaig így néz ki.

[00:09:21]És remekül elüzemelnek ezek a katonai hunták ezzel az ígérettel akár éveken át.

[00:09:25]Tehát azt hiszem, amik az átmenetnek nincsenek biztos cülöpei, addig nincs átmenet.

[00:09:30]Vagy megnyerik aztán megnyeretik magukkal utána a választást, amit az átmenet jegyébe kiírnak.

[00:09:33]Ez ez most egy pár hete is volt letudható az átmenet, tehát hogy ennek sok még nagyon sok zsákutca kijárata van, és nagyon kevés az, ami pozitív egyébként a lakosság szempontjából, tehát amikor tényleg elindul az életszínvonal stabilizálása és növekedése.

[00:09:52]A amikor egy ilyen nemzetközi akciónak próbáljuk megérteni a kereteit, szerintem el lehet képzelni egy ilyen létrán, hogy hogyan néz ki ez a nemzetközi rendszer felől és az egyes szereplőkig eljutva, hogy az amerikai adminisztrációban milyen érdek vannak.

[00:10:08]Megkockáztatom már azt is, hogy nem biztos, hogy van olyan, hogy amerikai kormányzati cél.

[00:10:12]Az amerikai kormányzaton belül vannak szereplők, akik nagyon különböző célokkal vágnak ilyenekbe bele.

[00:10:17]És egy picit most is ezt érzékelem a utólagos visszafejtésekből, mert ugye ezeknek a rezsimeknek, már most az Egyesült Államokra gondolok, amikor ennyiféle ellentétes érdekű szereplő próbál döntést hozni, akkor imádnak szivárogtatni.

[00:10:33]Tehát ugye a hallgatók is belefuthattak a nyent karácsonyi ajándékba, a Suzy kabinetfőnök, fehérházi kabinetfőnök interjújába, ami tényleg egy olyan szintű kibeszélés volt, amin megdöbbentek még a a lojalisták is, viszont nem lett semmilyen következménye.

[00:10:51]És most is azért tudunk dolgokat ezekről a venezuelai jelentétekről, mert kibeszélnek a szereplők.

[00:10:55]Tehát van ugye a kubai származású, többek közubai származású és ősök rendelkező Rubio, aki Venezuellát ugye egy ilyen előszobaként is úgy tűnik, hogy elképzeli, ahol már meg tudja ijeszteni, ha vann át.

[00:11:10]Másrészt pedig ugye az energiaellátás jelentős része az venézolajból származott.

[00:11:14]Tehát ilyen szempontból van konkrét jelentősége is, hogy hogyan szorongatja a rezsimet.

[00:11:20]Ugye itt vannak a azok a nyugati félteke hívők, akik azt mondják, hogy a monro doktrina feltámasztása, amit most már sajtóban Donktrinaként Donald Trump után kapunk vissza, ugye Don R.

[00:11:36]Ez ennek egy felillesztése és demonstrálása.

[00:11:38]Ezt inkább így a vencista beavatkozáspárti körökből halljuk.

[00:11:41]Ugye ott vannak azok, akik tépik a hajukat most is, mint Iránál is tépték, akik ugye az izolacionalista klasszikus maga kemény mag, akik meg nem is akarnak sehol beavatkozni, ők most egy kicsit rendesebbek, vagy láthatólag ők az epsti naktákkal inkább elszöszmetölnek.

[00:11:59]És itt van a kedvenc új szereplőnk, Stephen Miller, aki a kabinetfőnök helyettes, belbiztonságért felelős kabinetfőnök helyettes a Fehér házban.

[00:12:07]egy 40-es fickó, aki ugye a teljes migrációs agendának a ideológusa, a kidolgozója és egyben végrehajtója.

[00:12:13]Na most ő Venezuelában ugye azt látja, hogy vissza lehet toloncolni közel 600000 menekültet az Egyesült Államokból.

[00:12:23]Vagy azért, mert hadiállapot van a két ország között, és ugye hadiállapotban lévő embereket vissza lehet toloncolni, vagy azért, mert már nem lesz veszélyes, hiszen sikeres az átmenet és tüzel a demokrácia, akkor pedig ugye vissza lehet őket tenni.

[00:12:35]ö szintén tehát itt egy teljesen másik agenda találkozik.

[00:12:37]És ugye az az volt a Mend Monda, hogy Miller alapvetően Mexikó felé akart konfliktust kezdeményezni már a Trump adminisztráció első hónapjaiban.

[00:12:48]És ez az, ami egy ilyen belső teljesen informális, feltetőleg fehérházi adók kapok során végül el lettlva, hogy akkor ha már valami akciót csinálunk, akkor inkább Venezuellát és inkább a rezsim elmozdítással kezdjük el megtámadni.

[00:13:02]Nem tudom, hogy igaz-e, de az a baj, hogy nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy egyébként hasonló mozgatórgók mentén ugye több vektor van.

[00:13:10]És akkor itt van Donald Trump, akit végül meggyőznek az olajvagyonnal.

[00:13:14]Ő ugye az olajcégek vezetőivel tajt sajtótájékoztatót, amikor ugye híresen véletlen felolvassa Rubiónak a titkos jegyzetét.

[00:13:20]Egy mondat volt csak.

[00:13:23]De őt ez a ez a vonal érdekli.

[00:13:27]És most ugye adásunkat hétfőn vesszük fel, szerdán 14-én kerül adásba.

[00:13:33]És ehhez képest előző pénteken Donald Trump egy újabb nemzetbiztonsági kockázatot azonosított.

[00:13:38]Ez pedig az volt, hogy az amerikai olajcégek nem tarthatnak igényt az egykori tartozásokra Venezuellából, mert az amerikai nemzetbiztonsági kocká jelent.

[00:13:49]Tehát nem akarja, hogy a pénzt csak úgy kiszivasztyúzzák, hanem tényleg azt szeretné, hogy új befektetéseket tegyenek.

[00:13:54]Tehát Trump abszolút fixált erre az olajtörténetre.

[00:13:56]Úgyhogy itt tényleg J.

[00:13:59]Stephen Mer, Trump Rubio, mindenki a maga vonalán mozog.

[00:14:06]És egy utolsó a az én kedvenc szempontom, de attól félek, hogy ez igazából nem volt döntéshozatali szempont, az az, hogy ugye Venezuela azért nagyon komoly kínai és orosz befektetésekkel rendelkezett.

[00:14:17]Ugye az egyik menekülő hajó menetközben orosz zászlóra cserélte a fedélzeti zászlót, és ennek ellenére átvették az amerikaiak.

[00:14:24]Tehát itt azért van egy üzenet Kína felé, a latinamerikai beavatkozásról és befolyásról, és van egy üzenet Oroszország felé is.

[00:14:31]És ezt, hogyha abba a mintázatba nézzük, hogy Iránt már bombázták, és most is forradalmi helyzet van, ha azt nézzük, hogy Szíria elesett és Terrán elvesztette, akkor azért van egy olyan olvasata, hogy a új tengelyhatalmak felé, tehát ez a kínai Oosz észak-koreai iráni négyes felé is egy üzenet, hogy szép lassan elindult a különböző kisebb szövetségesek leválasztása.

[00:14:53]Tehát akár ebbe a nagyobb célrendszerbe is illeszkedhetne.

[00:14:57]Bár így lenne, hogy ez a fő motiváció, de attól félek, hogy azért messze nem ilyen egyszer ez a történet.

[00:15:04]Nem tudom, hogy te ezekből melyiket látod Validnak, Fapzi, vagy van-e olyan, ami neked hihetőnek tűnt a a szíváloktatások alapján?

[00:15:13]Szerintem abszolút igazad van.

[00:15:13]Mindegyik van, és kicsit meg is válaszolja azt, amit az egyik nézők, Iván kérdezett, hogy hogy a jelenlegi amerikai politikai elit hogyan befolyásolja az ország külpolitikáját, tehát mennyire Trumptól ered ez a világrendnek ez az fajta megváltoztatási szándéka, és mekkora hatása van ezekre a folyamatokra a republikánus establishment héinak, Rubiónak, Lindigramnek és hasonlóknak.

[00:15:42]És hogy szerintem a az, amit felsoroltál, így taxatíva ez a lista, ez így szerintem megállja a helyét.

[00:15:45]Engem egy dologgal egészíteném ki, hogy nagyon érdekes számomra az, hogy a történelem mindig történelemben mindig ugye ez van, hogy egyének cselekednek, ezek a nagy döntéshozóknak vannak nyilván nagyobb befolyása, de tömegek is tudnak cselekedni mindenki.

[00:16:04]És hogy hogy ebben a cselekvésben milyen magasabb logika az, ami érvényesül, vagy az, amit így a nem tudom, ilyen marxista terminológiával a nem tudják, de teszik típusú, tehát hogy cselekednek, de valamilyen valamilyen indokokkal cselekednek.

[00:16:22]Viszont mögötte a cselekvéseik mögött valamilyen mélyebb strukturális logika fejeződik ki.

[00:16:27]És szerintem ebből a szempontból nekem nekem az egyik legmeggyőzőbb rész az kétségtelenül igen ehhez az olajhoz kapcsolódik, és hogy itt nagyon-nagyon sokat írtak az elmúlt időszakban, nagyon sokat elemeztek, és hogy hogy az az számomra egy meggyőző érv, hogy jelen pillanatban máshol kezdem ugye találkozott Trump a most a napokban megint az olajipari cégekkel, úgyhogy még a beavatkozás előtt is az olajipari cégeket állítólag tájékoztatta.

[00:16:57]a kongresszust nem ez azért megint sok sokat mond azt hiszem elég sokat mond a politikai a kortárs amerikai politikáról azt mondják a a legtöbb olajipari szakértő és ezek a CEOK is azt mondták hogy hát jelen pillanatban azért Venezuelaiparja befektethetetlen, tehát hogy olyan típusú nehézségek vannak a kémiai összetételével ami nehezebb feldolgoz zást igényel, vagy drágább feldolgozást igényel.

[00:17:30]Az én általam követett szakértők szerint ilyen 80 dollár fölötti világpiaci olajárnál, tehát egy hordó per 80 dollár per hordó áron érné, jön neki nullába a kitermelés.

[00:17:47]Jelenleg mennyi?

[00:17:50]612.

[00:17:50]Tehát, hogy itt azért van egy van egy rés.

[00:17:53]Emellett az egész infrastruktúra meg az egész humántőke Venezuelában annyira tönkretette a rezsim az elmúlt 10 évben, hogy hogy egyszerűen h nagyon hosszútávú befektetést igényel, aminek viszont az a feltétele, hogy tényleg a a befektetők lássák előre, hogy politikailag viszont nem történik semmi izé gebas a következő pár évben, ami az egész befektetésüket lenullázná.

[00:18:17]Tehát, hogy hogy itt van ez a része.

[00:18:20]Viszont azt is gondolom, hogy eggyel hátrébb lépve és hosszabb távon az a logika, ami kifejeződik ebbe az egészbe, az mégis csak az olajhoz kapcsolódik abban az értelemben, hogy amiről beszéltünk például a zöld átállásos vagy a klímaváltozásos adásunkban is, hogy nagyon egyértelműen látszik, hogy az Egyesült Államok főként most ha népszerű ez a narkoállam Venezuela kapcsán, akkor azt mondanám, hogy az Egyesült Államok egy petro állam, tehát hogy úgy képzeli el a jövőjét hosszabb távon is, hogy hogy szembe tart ezzel a zöld átállós ilyen elektromobilitási vagy elektromosítási, megújuló energiákon alapuló energiával, és ő ön szeretne továbbra is kőolaj és fosszilis energiahordozókra építeni a rendszerét.

[00:19:13]És ebből a szempontból szerintem hosszabb távon nagyon fontos, hogy hogy milyen stabil tartalékokkal rendelkezik, akár hogyha nem tudom én, például az amerikai palaolaj már ne kifogy, vagy annyira tehát minél kevesebb van, annál nehezebb kitermelni, annál drágább.

[00:19:33]Ö ebből a szempontból is, abból a szempontból is, hogy bizonyos számítások szerint az Amerikai Egyesült Államok jelen pillanatban a világ termelésének 40%-a fölött van ellenőrzése közvetlenül vagy közvetetten, mert ugye vannak az amerikai kitermelés, mexikói kitermelés, a Guyanában az elmúlt években nagyon sokat sok kitermelés indult, ami ugye Venezuelának a déli szomszédja, illetve most a Venezuela által.

[00:20:00]Tehát, hogy ez azért egy nagyon jelentős árbefolyásoló hatás is, aminek van szerintem egy ilyen politikai ö közvetlenül politikai hatása is, hogy ugye az ár, az emberek nagyon érzékenyek az árra, és amíg alacsony a a amíg alacsonyan tartható a kőolaj ára, addig drágább a zöld átállás költsége, és addig az emberek inkább ragaszkodnak a hogyha azzal szembesülnek, hogy sok sokkal olcsóbb a zöld energia, akkor könnyebben váltanak.

[00:20:35]Viszont ha azzal eszembesülnek, hogy az, amit megszoktunk, az viszonylag olcsó, akkor maradjunk vele.

[00:20:41]Tehát, hogy szerintem van egy ilyen egy ilyen petro koalíció, vagy egy ilyen fosszilis társadalmi koalíciónak a fenntartása is az, hogy hogy olcsó legyen hosszútávon a a kőolaj, mert akkor tartható fenn a társadalmi támogatás, támogatottsága is ennek.

[00:20:57]Tehát, hogy én ezt a ezt a logikát látom elsődlegesen.

[00:21:02]Másrészt pedig igen az, hogy hogy Délamerikának hogyan integrálódott különböző a a Kína felemelkedésével párhuzamosan hogyan integrálódott kínai termelési láncokba nyersanyagok szintjén.

[00:21:18]Például ami a lítiumot illeti, ami a rezet illeti, ami a mezőgazdaságot illeti, a, nem tudom, a brazil szóját és az argentin marhát és a hasonló dolgokat.

[00:21:31]Tehát, hogy itt van egy szerintem egy ilyen egy ilyen erőforrás versengés is, de nem abban az értelemben, ahogy a régi birodalmaknál, hogy odamegyünk és kitermeljük.

[00:21:41]Persze nyilván ez van, csak hogy itt ugye valójában versengő ellátási láncok mentén van a van a van a versengés és nem csak az erőforrások kimondottan, hiszen nem tudom Mexikó vagy Brazília azért nem pusztán erőforrást szolgáltató Kínának vagy az Egyesült Államoknak, hanem itt azért komplexebb ellátási ráncok is települtek mindkét részről, akár az amerikai autóipar Mexikóban, akár A az, hogy mondjuk a kínai autó ipar terjeszkedik Brazíliában, mondjuk így a BYD-n és hasonlókon keresztül.

[00:22:18]Én ezt a két logikát látom, és persze ez nem mond ellent annak, hogy hogy az ilyen nagyon személyes kattanások az, hogy arról is lehetett olvasni, hogy azért nem akarja Trump az ellenzéket pozícióba hozni, mert megsértődött, hogy a Machado átvette a Nobeldíjat, ami most nyilván ez azt hiszem a Washington Postban volt ez, tehát hogy egy respektábilis forrásból, de közben meg nyilván lehet egy full kamu is az egész, de teljesen ilyen hihető, és nem mond ellent aznak, hogy ezek a fajta ilyen nagyon kicsinyes dolgok és ezek a nagy mély logikák valahogy össze tudjanak folyni, vagy vagy összepasszoljon a Igen, hát ez a Klemanszó felesége francia volt-e, vagy magyar volt-e probléma, és akkor kiire sértődött meg?

[00:23:10]biztos, hogy a nemzetközi kapcsolatokban ez nem szétválasztható, tehát hogy figyelni kell a a személyes döntéshozók környezetére, szocializációjára és ugyanúgy arra, hogy mennyiben jönnek abból az iskolából, aki hagyja vagy építi azokat a kötéseket, amik a mozgásteret meghatározzák.

[00:23:27]Tehát úgy is mondanám, hogy a a fennálló keretrendszernek a támogatói, vagy pedig éppen azt veszegetik.

[00:23:33]Ugye ebben van egy óriási különbség a a Trump 1-2 között, hogy itt a kettőnél az már nem is kérdés, hogy hogy teljesen maga mögött hagyja.

[00:23:44]Ugye miközben mi itt készültünk a birodalomra, a Trump múlt héten 66 nemzetközi szervezetből vta vissza az Egyesült Államok támogatását, ugye könnyű megjegyezni a 66-os útról.

[00:23:56]Tehát, hogy ez egy elég erős üzenet így egyben, hogy Venezuela érkezik, 66 szervezetből kilépnek, és közben a D miniszterelnök asszony ugye azt mondja, hogy de hát itt valószínűleg komolyan gondolja a GRANnak a megszerzését Európától.

[00:24:11]És nem csak a Dán mondja, nem csak a Dán, és ráadásul ezzel nyilván a NATO-nak is vége lenne a a harmadrészt, és itt itt van a logikának a ahol összeér az, hogy nem tudjuk, hogy ez most az erőforrásokról szól.

[00:24:23]ö fizikai dolgokról szól, vagy pedig tényleg az ideológiáról, mert Grönlandon ott ülnek.

[00:24:29]Tehát, hogy ilyen szempontból ott van az amerikai bázis, ha akarnák tapsikolnának a dánok, hogyha ki akarnák építeni a a a bányákat, vagy bármi egyebet, tehát hogy itt nagy összebulás lehetne, és ehhez képest ugye ez a de én egyedül akarom az egészet típusú játszótérszéli felkiáltás, ez egy egészen új dolgot hoz be.

[00:24:48]Szerintem erről érdemes beszélni.

[00:24:51]De még mielőtt erre átgorulunk, csak röviden reagálnék erre a Petro államra.

[00:24:56]Ugye Petro és AI állam.

[00:24:59]Tehát ha ezt így össze lehet kötni, mert ugye ráadásul ehhez az egész AIhoz rengeteg energia kell, amit meg lehetne csinálni nappenergiából, atomenergiából, nagyon sok mindenből, SMR-ből, amiből ugye mi is elvileg már vásároltunk, csak a gyakorlatban még nincs kész.

[00:25:13]Ugye amikor a Orbán Viktorék tavalyi látogatásakkor Elvi Egyeség erről született.

[00:25:22]Mindenesetre nincs működő modell.

[00:25:24]Hát nincs működő modell.

[00:25:24]Igen.

[00:25:25]A sziparágat követem viszonylag valamennyire, és még nem építettek fel olyant, ami működik.

[00:25:31]Szóval lehet hetedik generációs vadászgépet venni, csak még nincsen.

[00:25:36]Ez egy picit ugyanilyen.

[00:25:38]A az, hogy ez az Egyesült Államokon belül fog leszivárogni, azt viszont szerintem még most így a Mittm a félidei választásoknak az évében ugye idén novemberben érkeznek ezek a választások, tehát a kongresszusban a szenátus 1egharmadát, alsóház teljes egészét újra választják.

[00:25:54]Szuper izgalmas lesz.

[00:25:57]Amit látok, hogy az első olyan tartalmasabb jelentések már kint vannak, ahol nem akarnak a helyiek adatközpontot.

[00:26:04]Tehát van egy van egy olyan olvasat, hogy felnyomta a lokális energiaárakat, nehezítette az energiaelérést, energiaszegénységet okozhat ott helyben.

[00:26:14]És ezért megjelent a Nimbi, tehát a Nat Begyard, ne az én kertemben effektus az adatközpontok kapcsán is.

[00:26:19]Tehát ez meglátjuk, hogy mennyire ez polarizált, hogy hogy alakul.

[00:26:23]Mindenesetre jelenleg ez inkább ugye a republikánusok által többségében lakott szavazott államokat élinti.

[00:26:29]Tehát ez egy szuper izgalmas törésvonal lesz majd.

[00:26:34]Hogy ehhez aztán a venézolaj lesz-e éppen az egyik alapanyag.

[00:26:37]Hát ez erősen kétlem.

[00:26:40]De de innentől kezdve megint ütköznek a a realista elvárások és az ideológiák.

[00:26:50]Nem csak az jutott eszembe, hogy ugye egyszer még azt hiszem még amikor hárman voltunk a birodalmabból még így a Dós kapcsán beszéltünk erről, hogy hogy ugye vannak ezek a hagyományos ilyen marxista államelméletek, hogy az állam az valójában a tőkésosztályoknak egy ilyen intézőbizottsága, de hogy van valamennyi fajta autonómiája, mert úgy tudja igazán jól szolgálni, hogyha nem egy az egybe azt csinálja, amit rövidtávú érdekel az a a vállalatoknak, hanem eggyel távolabbról nézi.

[00:27:20]De hogy mostanit így a Grönland kapcsán meg ezek a kapcsán mondasz egy kicsit olyan, vagy az ideológia kapcsán mondasz olyan, mintogyha valójában teljes autonómiája lenne az államnak, és hogy az, ami Grönland esetében, vagy itt a a venezuelai kőolajnál is igazából, ami az üzleti vagy a hosszabb távú üzleti gazdasági, strukturális érdekeket szolgálna, azzal valójában az ideológia valamilyen módon szembe is megy.

[00:27:46]Tehát a szerintem ez a Grönlandi, hogy igen, tehát a dánok engednék, hogy és volt nagyobb katonai jelenlét a mostaninál is, engednék tovább is, hogy bővüljenek.

[00:28:00]Ugyanígy a nyersanyagkitermeléseknél is nyilván van ott egy ilyen a ritka földfémek kapcsán, amik nagyon nehez a legtöbbje úgy termelhető ki, hogy vele együtt ilyen radioaktív dolgok is termelődnek ki, és ott van egy ilyen atom vagy egy ilyen ilyen típusú tilalom, amit a az autonóm grönlandi parlament hozott be, de hogy ezek szóval nem ez lenne az első alkalom, hogy semmibe veszik a dolg dolgot az amerikaiak.

[00:28:31]Szóval, hogy igen, itt van ez az érdekes része, hogy az ideológia mennyiben megy szembe már a menny kannibalizálja a mély logikát.

[00:28:37]És szerintem ezt érdemes kapígatnunk ahhoz, hogy a 26-os változást érzékeljük, mert én azt nem tagadnám el, vagy nem tagadom el, de nem nem tudom, hogy mostanra ez mennyire lett már common sense vagy közvélekedés, hogy igen, a nyersanyagoknak a nyugat által való kontrolljára nagyobb szükség van, mint azt a globalizációban gondolták ezeknek az országoknak a politikai vezetői.

[00:29:03]Tehát igen, Kína kisajátította a ritka földfémeket és néhány olyan ágazatot, ami fontos ráadásul a vezető technológiai vasaknak az előállításához.

[00:29:14]Tehát, hogy ez stratégiai hiba volt.

[00:29:15]Ugyanúgy, ahogy az EU annak idején még más neveken eldöntötte, hogy az élelmiszer az egy stratégiai iparág, ezért van közös mezőgazdasági politika, hol soha ne legyen többet éhezés Európában és szubvencionáljuk, ami Magyarországon ugyan zöld báróe effektusban jelentkezik, de alapvetően ennek volt egy van, egy politikai célja, hogy Európa stratégiailag ne legyen kiszolgáltatva élelmiszerben.

[00:29:37]Ez működik.

[00:29:39]Ezt meg lehet csinálni másokban is.

[00:29:41]Most ugye ott vagyunk, hogy ezt akár digitalizáció, informatika területén, szoftver, hardver területén, akár más téren, energetika és hadiipar is meg kell csinálni.

[00:29:50]Ugye egyszerre ez egy picit nehéz feladvány, de nem lehetetlen.

[00:29:53]Tehát, hogy van annak egy teljesen legitim elvárása, hogy igen, erőforrások fölött disponáljon a nyugat, és a NATO szövetségesek ezt tudják befolyásolni.

[00:30:04]a venolajat ne a kínaiak vigyék el, hanem akkor már inkább amerikai vállalatok.

[00:30:09]Tehát ebben én engedékeny tudok lenni.

[00:30:14]Az, hogy ehhez viszont az ideológiám társul Trumptól, az azt mondanám, hogy még az amerikai új kapitalista gondolkozástól is egy picit idegen.

[00:30:22]Tehát ez a teljes predátor hozzáállás, hogy hogy egyedül és előre miközben tulajdonképp költséghatékonysági tényező a szövetségesi rendszer.

[00:30:33]Tehát ebben az a amit csak rezonálni kell, amit te is mondtál, hogy tulajdonképpen a saját logikájával is egy picit szembe megy.

[00:30:41]Tehát itt azért, ha ezt egy nagy holdingnak nézni az egész NATO-t, akkor lehet, hogy egyszerűbben fogadná el, hogy itt vannak megosztott feladatok, és van amit el lehet látni hatékonyan.

[00:30:51]Biztos rengeteg dolgot újjá kell szervezni, de azért ez nem egy kukába való történet.

[00:30:54]És ehhez képest én én a legnagyobb váltást tényleg abban érzékelem, hogy ugye 1945 óta azt mondtuk, megjegyzem először a történelem során, hogy a háború az rossz.

[00:31:05]Ugye addig volt igazságos háború, vallásháború, ilyenolyan háború, amikor valamelyik félnek azt gondoltuk, hogy igaza van.

[00:31:12]'45-ben ugye a háborút átkeresztelte az ENS alapokmány agresszióra, és akkor ha agresszió van, akkor az rossz.

[00:31:18]De ezért tudott létrejönni Európa, és ezért nem háborúzott 45 óta a az EU tagállamok egyikesen a másikkal.

[00:31:25]Határainkon igen, határokon belül nem.

[00:31:30]És ezt a vágyat, azóta is elért, el nem ért vágyat, és nyilvánvalóan soha el nem érhető vágyat, de legalább törekvést dobjuk most el.

[00:31:39]Tehát amikor lecsupaszítjuk a világot arra, erre a trumpi realizmusra, amit lehet imperializmusnak hívni, de azt hiszem ez feleslegesen sokféle dolgot hív elő a múltból.

[00:31:50]Egyszerűen elfogadjuk ezt a realista embernek farkasa világképet, azzal föladjuk a vágyakozást a másra.

[00:31:54]És ha már nem gondolunk arra, hogy egyébként a világ lehet egy békésebb hely, akkor nem is fogunk tenni érte.

[00:32:00]És ezzel válik önbeteljesítő jóslattal a világ tényleg egy rosszabb helyé.

[00:32:06]Tehát szerintem a legnagyobb változás ebben van globális diskurzus szintjén, hogy Putin is háborúzik, Trump is háborúzik, mi pedig itt ugye ilyen kis békés nyusziként üldögélünk Európában.

[00:32:19]Valahogy ezt kell úgy átalakítani az európai diskurzusban, hogy elfogadjuk a kinti realitást, de megőrizzük a benti valóságot, mert nem tudjuk nem megőrizni, hiszen az egész Európai Unió erre a béke narratívára épül.

[00:32:30]Tehát ezt ha eldobja Európa, azzal bekövetkezik pontosan az, ami 1914 előtt volt, amikor a szomszédot úgy nézzük, hogy már nem szövetséges, már nem tagállam, hanem potenciális ellenfél, akkor már azon fogunk gondolkozni, hogy akkor Románia serege mekkora.

[00:32:51]Ugye ez a diskurzus Magyarországon érezhető az ukránmagyar kapcsolatban, de még mindig nem érezhető feltétlen a az EU NATO tagállamokkal kapcsolatban.

[00:32:57]De ebbe az irányba fogunk menni, hogyha az amerikai diskurzus teljes egészében fölszívódik nálunk, már beépül, és ha a radikális jobboldali pártok ezt tovább tudják terjeszteni.

[00:33:09]Tehát ez szerintem egy rendkívül veszélyes vonal, nem szólva arról, hogy ezzel tökéletesen leszalámizzuk Európát a nagy hatalmak előtt.

[00:33:17]Tehát ez pont a vért célját, hogy erősebb országok legyenek, dobja el, mert kooperáció nélkül ezek már nem lehetnek erősebbek.

[00:33:24]Tehát ezek olyan kis KKV-k, olyan kis kézműves országok, ahol muszáj összefogni.

[00:33:30]Ezzel szemben ugye az Egyesült Államoknak van lehetősége ezt a narratívát élni is, tolni is, de azt gondolom, hogy neki is költségesebb egy ilyen világot fenntartani.

[00:33:40]És ebben van, azt hiszem a vita óceán két oldalán a szakértők között is, hogy most akkor a multilaterális intézmény pár száz milliós kontribúciója drága, vagy pedig az, hogy egyedül kell majd ide csapni, odacsapni, és néhány helyen pedig meg kell hagyni másoknak a lehetőséget, és elveszítjük a törekvést a jóra.

[00:33:58]Tehát ebben valahol nekem ez a legfájóbb ebben a 2025-26-os őszi tavaszi fordulatban, hogy feladjuk a törekvést.

[00:34:07]És ha ezt feladjuk, akkor viszont onnantól kezdve már hát az egy újabb katarzist igényel, hogy vissza tudjunk állni ebbe a gondolkodásba.

[00:34:17]Amúgy abszolút abban abban a egyetértek, hogy az irány ilyen értelemben az egy ijesztő irány, vagy hogy előrevetít olyan dolgokat, amiket nem föltétlenül szeretnénk, hogy megtörténjenek a világban, hogyha békében és jóében szeretnénk élni.

[00:34:35]abban nem vagyok biztos, hogy aut, tehát hogy az, hogy ez az ilyen nemzetközi jogon, ilyen rules base, tehát szabályokon alapuló, kiszámítható világrendnek a vége, azt szükségszerűen a az európai országoknak ezt az ilyen széttöredezését, vagy a nevezzük így a nyugatnak a széttöredezését hozná, és elmondom, hogy miért nem, de előtte még azt akartam csak mondani, hogy hogy igen.

[00:35:04]Szóval ez a ez a ugye van ez a diskurzus, hogy mennyiben új ez, mennyiben hoz ez újdonságot, mennyiben régi.

[00:35:14]És akkor vannak, akik amellett érvelnek, hogy hát valójában amit látunk, az az egy régi dolog.

[00:35:20]Mindig is így működtek a dolgok.

[00:35:20]És akkor fel lehet hozni, hogy nem tudom én csak ugye ilyen van egy ilyen harvardos történészi összegzés, hogy 1898, tehát a a spanyolamerikai háború kitörése óta az egy egészen 94-ig az Egyesült Államok nem tudom 41 alkalomba avatkozott be sikeresen latin-amerikai országba úgy, hogy elmozdítsa az ottani vezetést.

[00:35:46]ennél többször sikertelenül, tehát mondjuk a disznó öböly fiaskó az nincs benne.

[00:35:51]Ez 94-ig, azóta ugye még történtek dolgok, tehát nem tudom én Haitiban is volt még pár ilyen izé 41-szer, ebből 17-szer azt hiszem közvetlenül katonailag és a fennmaradó esetekben pedig közvetetten anyagi támogatással, titkos szolgálati vagy más operatív támogatással.

[00:36:12]Tehát, hogy innen nézve nyilván ez, ami most Venezuelában történt, ez egy egy régi lemez.

[00:36:18]Onnan nézve viszont igen, hogy ennyire, hogy ennyire nem valamilyen magasabb ideál mentén, tehát se nem a emberi jogok, se nem demokrácia, se nem más, valamilyen nemzetközi jogi diskurzus mentén, valamilyen ideál mentén történik, ennyiben valóban új.

[00:36:37]Viszont itt akkor azt is lehet mondani, hogy igen, viszont ez a nemzetközi, és ez nagyon vicces, hogy nem valami ilyen vadbalos helyen, hanem egyébként a Bloombergbe írták meg, hogy ez az egész ilyen nemzetközi jogon alapuló rendszer is valójában egy ilyen érdeksszféra rendszer volt egy olyan időszakban, amikor egyetlen érdeksféra volt, minden az Amerikai Egyesült Államok érdekszférája volt.

[00:37:04]Tehát, hogy valójában az unipoláris pillanatnak volt egy ilyen nem tudom ideológiai, megjelenési formája ez az egész Rules Base Order.

[00:37:18]És akkor innen jövünk át oda, hogy akkor most ezeket levetjük magunkról és minden csak a a nyers erő, ami aminek van ez a szétfeszítő logikája kétségtelenül.

[00:37:29]Tehát amikor Trump a New York Times interjúban azt mondja, hogy neki csak egyetlen korlá, ő nem akar ártani az embereknek, ő jót akar tenni, de nincs szüksége neki ilyen jogi vagy akármilyen fékekre, ő ő önmagának az egyetlen fékje.

[00:37:43]Akkor egyben nagyon sokat elmond arról, hogy milyen világba élünk, és a valóságot írja le abban az értelemben, amit mondjuk bárpolitikailag Trump kapcsán sok szempontból láttunk.

[00:37:53]De azt is látjuk, hogy az erőt viszont az erő fékezni tudja.

[00:37:59]Tehát amikor Kína azt mondja, hogy akkor nem adok nektek több ritka földfémet, akkor hirtelen nagyon barátságos lesz Trump.

[00:38:07]Tehát hogy és ebben benne van a konfliktus szükségszerűen, hogy az erőt az erő fékezi és izé.

[00:38:14]Európával kapcsolatban viszont azt gondolom, hogy szerintem van itt egy másik lehetőség, mégpedig az, hogy hogy ez a fajta ilyen tényleg ez az ilyen normatív, idealista integrációs folyamat, ami a második világháború után előszerezt az északatlantista térséget, tehát Észak-Amerikát és Nyugat-Európát, majd a rendszerváltás vagy a Szovjet Unió összeomlása után Kelet-Európára is kiterjedt egyfajta ilyen integrációs folyamat, hogy ez nem széttöredezik, hanem csak vált egy számomra sokkal sziniszterebb vagy ilyen rossz rossz remény, rossz sejtelműbb dologra, de átvált egy ilyen civilizációs diskurzusra, hogy azt mondja, hogy össze kell fognunk, mert mi vagyunk a nem tudom én a támadott izé szegény kis fehérek és keresztények, akiket itt most ezek az ázsiaiak meg afrikaiak meg mindenkik ostromolnak, És ezért kell összefognunk.

[00:39:16]És hogy valójában én azt annak kisebb veszélyét látom, hogy nem tudom a román szélső jobbal, magyar szélső jobbal szembefordul és a kihújul a francia német ellentét és így elkezdjük itt visszatér ez a fajta, nem tudom ez az ilyen weszfáliai Európa visszatér, hanem hanem valójában ezt a fajta ilyen civilizációs diskurzust látom, hogy majd akkor a Marine Löpen elnök, vagy Jordan Bardella elnök és Orbán Viktor miniszterelnök és Simion elnök és Nigel Farage és Trump vagy JD Wens majd így összeborulnak ebbe a fajta ilyen világ többi részétől elzárkózó, de a belső koherenciát vagy a belső egységet valamilyen módon fenntartó egy ilyen ostromlott civiliz civilizációs típusú diskurzusban, ami szerintem szintén nem sokkal jobb.

[00:40:15]jobb mint vagy hát egyáltalán nem jobb, mint az, hogy belül harcolunk.

[00:40:20]Szóval ja, nem tudom erre, te mit gondolsz, de igen.

[00:40:24]Tehát, hogy én tényleg csak felvillantani akartam, és tényleg a legsötétebb verziót dobtam be.

[00:40:28]Talán clickbait volt a a gyors levezetésen.

[00:40:34]Abszolút én is azt gondolom, hogy persze két irány van.

[00:40:37]Igen.

[00:40:37]És ebben ebben szerintem egyetértünk, hogy lehet Európa az, aki összeszedi magát és képes lesz az egy projekcióra.

[00:40:44]Tehát magyarul egységes külpolitika, ami lehet, hogy akkor nem vétózható, hanem többségi döntésű külpolitikát jelent egy uniós szinten.

[00:40:55]Lehet, hogy nem pont ugyanannyi tagállammal, mint ma.

[00:40:56]Tehát, hogy ebben nagyon sok kérdés fel fog merülni, és ez szerintem most a következő hét éves költségvetéssel egybe esve ez egy veszélyes időszak lesz az olyan országoknak, akik akik ebben nagyon unartolok szállásponton vannak.

[00:41:12]Tehát itt itt azért könnyű lesz szerintem kisodródni.

[00:41:17]miközben más beérkező országok, és most nem Ukrajnára gondolok, egyébként meg lelkesen mondják, hogy akár azt a már Brüsszelben kimondott feltételt, hogy a első x évben nem lehet vétózni, még azt is elfogadnák.

[00:41:29]Tehát egy egészen izgalmasan alakuló új bővítési elképzelések vannak.

[00:41:33]Na de nem ebbe akartam belemenni.

[00:41:34]Tehát, hogy igen, az egyik lehetőség, hogy egy egységes hadsereggel egységes külpolitikával Európa összeszedi magát, és képes megvédeni a saját belső értékeit, piacát.

[00:41:44]Ugye ehhez viszont kell a gazdasági protekcionizmus, illetve a gazdasági biztonság is.

[00:41:49]Ugye ez az, amiről már beszélgettünk a kínai adásban, az AI adásban.

[00:41:52]Tehát itt itt van van miben felzárkózni.

[00:41:55]Ez viszont tud munkahelyeket teremteni, hogyha okosan vannak ezek a források elköltve.

[00:42:02]Ö a az, hogy a másik eset néz ki, abban én azért vagyok pesszimista, mert ugye egyrészt a közösségi média, másrészt a mesterséges intelligencia hatása együtt az nem is négyzetre, hanem köbre emeli ezeket a szélsőséges ideológiákat.

[00:42:16]Tehát nem biztos, sőt én is azt mondanám, hogy nem az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Európa népei ország formában egymásnak esnek, és egy sztendút vívunk, de az, hogy csoportokat egymásnak lehet úszítani, azt viszont már most látjuk.

[00:42:35]Tehát az már most megy a hibrid háborúban, hogy ugye antiszemita incidenseket kövessenek el Párizsban, hogy aztán ugye a muszlim zsidó pláne a hamászterrorista támadás utáni feszültséget fokozzák, vagy akár ez legyen migráns, őslakos, legyen bármilyen más formában egy törésvonalon keresztül abba jó sok sót szórva effektíve-e utcai erőszak.

[00:42:57]és hogy ez most hogy fog kinézni, ebbe ebbe a Black Mirrort nézzük, de de tehát erre sokan fognak játszani.

[00:43:07]Tehát a probléma az az, hogy nekünk is aktívan kellene és kell majd abba fektetni, hogy ezt elkerüljük, hogy Európának ezt a leszalámizását elkerüljük, és azt, hogy a népességnek a kívülről történő szándékos m befolyásolását helyenként elbútítására tett kísérletet el tudjuk kerülni.

[00:43:26]Tehát ezek ezek most mai feladványok, 2026-os feladványok, mert Weszfália tényleg nem úgy fog megérkezni, hogy holnap elkezdenek lőni a románok Erdélyi mellett, hanem úgy, hogy ha ha egyszerűen ez a társadalmi rend felvomlik és képtelen lesz végrehajtani azokat a közös dolgokat, amiért te elmondtasz, hogy az ország miért jön létre.

[00:43:49]És akkor ezt lehet, ha úgy vesszük, az elnyomás eszköze vagy nem, de a társadalmi szervezettség egy állapota, és a társadalmi szervezettség ebből vissza tud lépni.

[00:43:56]Tehát a világ legtöbb pontján ezt látjuk.

[00:43:57]És ez a legiesztőbb, hogy sehol nincs leírva, hogy Európa nem fog tudni esetleg visszaesni ezen a civilizációs lépcsőn.

[00:44:05]Tehát én ettől féltem Európát, és ez az, amit az európaiaknak és ez a 27-ek és a közeli társaikra vonatkozik.

[00:44:11]Ez most nem az Európai Bizottság házi feladata, ez a tagállamok házi feladata, amit végre tudnak hajtani részben az Unión keresztül, de részben nagyon is a saját közvetlen érintkezéseiken és akaratokon keresztül.

[00:44:21]Tehát valahogy ez ez az a feladvány, ami ami engem kifejezetten érdekel, hogy hogy most ebben az évben hogy fog kinézni.

[00:44:28]És akkor ugye innen az is szuper érdekes, és ez még csak most indul, hogy ezek a radikális jobboldali erők egyébként már messze nem olyan nyitottak Trumpra.

[00:44:39]Tehát itt szinte Orbán Viktor maga a kivétel, aki aki inkább még viszi a Trump vonalat, most is ugye posztolt tőle egy diplomáciai levelet, de mondjuk Löpenék nem itt tartanak, tehát Löpenék már sokkal óvatosabban kezelték eddig is, és most pedig Grönlanddal pláne.

[00:44:54]És ahogy nézem a közvéleménykutatásokat, egyébként már az AVD szavazók között sem tartunk ott, hogy teljes Trump eufória lenne.

[00:45:02]Sőt, tehát hogy elindult a az érzékelés, ugye ezekben a típusú szavazókban nyilván a európai területi integritás az egy elég fontos kardinális pont.

[00:45:11]Tehát ha ha itt Amerika beleharap Európába, akkor ezeket a táborokat viszont elveszíti Elon Muskos túl mindenestül, akik itt eddig próbálták hypeolni a a az európai szélső jobbot.

[00:45:22]Tehát ez is egy 26-os nagyon izgalmas törésvonal lesz, hogy hogyan fest, amikor a az európai szélső jobb különböző nemzeti egységei értelmezik a trumpi új fellépést, vagy ha úgy tetszik imperializmust, vagy agressziót, vagy beavatkozásokat.

[00:45:40]Úgyhogy ebben szerintem hát kíváncsi vagyok, hogy az otthoni azzal ugye nem vagyok bepolitikai jellemző, de biztos a Partizánon volt már, hogy a a hazai szélsőok különböző színei ezt hogyan kezelik és értelmezik, de ugye ahol szintén több párt van, márpedig a legtöbb EU tagállamban már tényleg sok párt van, a néppárton túl is azért ez kezdet alakulni egyébként.

[00:46:00]Igen, ez nagyon érdekes.

[00:46:00]több szempontból is megichlettél most ez, amit a a vagy megichletett a amiket mondtál, mert hogy így, hogy egyrészt igen az is van, hogy ugye a Latinamerikában az amerikai hatalomgyakorlás az soha nem úgy működött, hogy az államokat fordította egymással szemben, mert végülis igazából nem is nagyon voltak háborúk, tehát mit tudom én, az utolsó valamikor 1930-as években volt.

[00:46:22]Ö és volt egy még előtte, amikor ugye Brazília meg Bolívia meg Chile harcolt, és akkor volt ez a 30-as évekbeli, amiben meg Paragim és és Bolívia, ez a Chako War vagy Choco háború.

[00:46:37]Na mindegy, de a ahogy történt a hatalomgyakorlás, az inkább az a belső megosztás volt, csak nem social média által, hanem pénzzel, fegyverekkel, különböző ilyen paramilitáris egységeket felfegyverezni.

[00:46:55]És akkor vele szemben létrejöttek a nem tudom az ilyen helyi nacionalista milyen mindegy milyen formában ilyen emancipatolikus antiimperialis antigringó egységek, akiknek a fegyvereket legtöbbször szintén az Egyesült Államok fegyvercégei adták át, és hogy valójában az tehát a polgárháborúk meg az ilyen típusú dolgok száma Kolumbiától, nem tudom én egyébként Venezuelán át a közép közép-amerikai országokig rengeteg ilyen volt, és hogy kicsit analógiásan, de igen, az amit mondasz, a social média általi dolog, az az tud egy ilyen típusú dolog is lenni, hogy így megosztani és ilyen polarizációt szítani a társadalmakba.

[00:47:35]Ez az egyik dolog, ami eszembe jutott, ami tényleg érdekes, lesz meg érdekes lesz tovább gondolni.

[00:47:38]A másik része meg igen, ez a szélső jobbokkal, hogy hogy igen a a amit a franciák most így a Venezuela meg Grand kapcsán mondtak, de egyébként igen, azt láttam, hogy a Farázs is egy kicsit ilyen hát nem így kéne intézni a dolgokat típusú megszólalást tett.

[00:47:59]És akkor ehhez képest mondjuk itt a spanyol Vox az ilyen 100%-os mellélességgel áll ki, és így különbözteti meg magát a középjobbtól, amelyik szintén örül a Maduro megdöntésének, de amikor rájöttek, hogy nem a Machadot és a a az Edmundo Gonzást viszik vissza, akkor akkor hirtelen elhatárolódtak Trumptól.

[00:48:21]Tehát itt a néppárti középjobb az így.

[00:48:24]És akkor van a Vox, ami meg az ami meg 100%-ig, de ugye a Simion is nem Amerika évét hird meghirdette a Amerika évét Romániában, hogy ezután, hogy Madurot megdöntötték, ez fantasztikus dolog, akkor legyen Romániában az 2026 Amerika éve.

[00:48:41]Szóval, hogy itt itt vannak ezek a törésvonalak.

[00:48:44]Ez nag és ez azért érdekes, mert az amit mondtam, igen, hogy ez egy ilyen európai nacionalizmus irányba megy el, ami azt mondja, hogy Európának tényleg magára kell találnia, össze kell fognia, függetlenednie, akár egyrészt megvédenie magát, nem tudom én, leszállnia például ezekről a teljes amerikai techheemóniáról, ami szerintem megint egy 26-os nagy küzdelem lesz, ami hogy hogyan lép fel majd Amerika az ellen, hogy mi hogy az Európai Bizottság épp a grog pedofil pornója vagy ilyen gyerekeket szexualizáló, nem tudom én milyen generatív izé ellen vizsgálódik éppen, meg a lengyelek a TikTok ellen vizsgáló kérnek vizsgálatot, amiért a EU-ból való kilépést szorgalmazó ilyen TikTok izék terjednek Lengyelország Szóval, hogy nagyon hát meglátjuk, hogy majd mi ellen kérünk vizsgálatot Magyarországon vannak tippjei.

[00:49:54]Na mindegy.

[00:49:54]Szóval, hogy hogy ez az irány, tehát ez az ilyen európai nacionalizmus irány, vagy igen, ez az ilyen fehérfelsőbb rendűséget hirdető a trumpi Amerikát és Európát egy ilyen egybefogó diskurzus fog-e az és jobban erősebbé válni.

[00:50:13]És ez ez szerintem megint egy nagyon érdekes kérdés lesz így 2026-ban, és kicsit ilyen, hogy mondjam, ha ha úgy úgy feszítem ki a kérdést, hogy Marine Le Pen versus Simion, akkor kicsit ez a, vagy Abascal, akkor kicsit ez az Alien versus Predator feelingen van, ha úgy feszítem ki, hogy viszont az európai nacionalizmus tud lenni egy egy sokkal ilyen, hogy mondjam, polgáribb és és kevésbé kirekesztő, de közben meg így tehát hogyha hogyha az az a propozíció, az a mondás, hogy szálljunk le Amerikáról, akkor azzal én amúgy tudnék menni valahol egy adott pontig.

[00:50:59]Hát ugye jelenleg inkább ott tartunk, hogy Amerika mondja, hogy szálljunk le róla sok szempontból, tehát akár a befektetések terén is, amit elszippantanak, ugye újabb és újabb intézkedések születnek.

[00:51:10]Most ugye ez az egész OECD történet, hogy a kötelező társasági minimum adót az USA-nak nem kell betartani, ugye ez azt jelenti, hogy európai cégek, gondolom a nagyobbak elkezdenek gondolkozni, hogy székhövéket hogy tudják oda áttenni.

[00:51:21]Tehát, hogy itt tényleg folyamatos, ami már a Bidenék alatt elindult az inflation reductionektel, az azóta is tart.

[00:51:26]Tehát van a gazdasági kivéreztés, van a vámolós történet, ugye van az, hogy akkor ne üzleteljünk Kínával, aminek vannak európai önérdeke, de nem 100%-ban fednek át az amerikaival.

[00:51:39]Ö, tehát ezek ezekben szerintem van az amerikai eltartás, és akkor van az, ahol viszont amit mondasz, szerintem az biztos, hogy egy adásunk témája lesz majd a közeljövőben.

[00:51:50]Ugye ez a digitális háború, tehát hogy a platformokat engedi-e az USA szabályozni, vagy pedig tényleg komoly megtartásra számíthatunk Trumptól.

[00:51:59]Azért az utóbbira szerintem növekvő valószínűség van, és nem kizárt, hogy ezek össze lesznek kötve Grönland, vagy bármi egyébbel, és még tavaly ilyenkor se gondoltuk volna, hogy ezeket a mondatokat kiiejtjük a szánkon.

[00:52:11]hogy a digitális adók és a Grönland területi követelések összeérhetnek.

[00:52:15]Tehát ez ez egész meredek.

[00:52:17]Miközben Ukrajnában meg azt látjuk, hogy hogy az amerikai érdek az, hogy az oroszokat szorongassák.

[00:52:24]Elfoglalnak tényleg orosz tankerhajót, segítik az ukránokat, nyomják lefelé az energiaárakat.

[00:52:30]Láthatólag ők adták a hírszerzési információt a orosz olajfinamintok érzékeny pontjairól, tehát szépen továbbra is ment a segítség.

[00:52:40]Merthogy fontos nekik, hogy meg tudják mutatni, vagy Trumpnak gondolom személyesen is, hogy Putyint ő tudja tárgyulhoz kényszeríteni, mert nem egy könnyű feladvány.

[00:52:47]Tehát kifejezetten makacs makacs emberként jelenik meg.

[00:52:52]Most ki is írta erről életrajzot, hogy Putyin volt a leg magasabb tárgyaló?

[00:52:58]Az hiszem, valamelyik amerikai volt orosz nagykövet.

[00:53:00]Nem, a William Burnsel, a Vóciái igazgatóval volt egy hosszú-hosszú interjú, és ebben mesélt a az élményeiről, amikor még a háború elején ugye Biden küldte el Moszkvába, hogy tárgyaljon velük, és akkor ugye a kadapító mindenki mesélt az életéről, de mondta, hogy Putyin volt messze, messze, messze mindig a legmakacsabb ember, akivel valaha találkozott.

[00:53:22]Ami szerintem Európának a kísértése lesz ebben, ez a keresztény nacionalista, de hát úgy is mondhatnám, hogy ákeresztény és ut utilitaristán nacionalista, vagy politikailag kihasználtan nacionalista diskurzusoknak a a terjedése.

[00:53:35]Merthogy ezt részben fogják a saját pártjaink Európán keresztülkasú terjeszteni részben, ezt fogják erősíteni mind az oroszok, mind az amerikaiak.

[00:53:47]Tehát ebben ugye az a veszély, hogy hogy az európai diskurzusát ennek, ami már önmagában sem feltétlen és mindig egészséges, de azt el tudják téríteni, fogjuk tudják ejteni ezek a nagyobb erők, és onnantól viszont gondban vagyunk.

[00:54:01]Tehát én ebben ebben vagyok óvatosan pesszimista, hogy hogy mennyi lélekjelenlétünk lesz tényleg itt az európai polgároknak a a saját fejünkben ahhoz, hogy az ilyen típusú tartalmakat idén megtanuljuk szűrni.

[00:54:19]Tehát körülbelül ennyi időnk van.

[00:54:24]Tehát ezt ezt ugye ugyanúgy, ahogy most karácsonykor nekem ellopták Ajal a hangomat, amiről írtam előző hillevélben, de hogy tehát ebbe az alakútba 200 km/órával hajtunk befelé.

[00:54:33]Ö és és én csak bízom benne, hogy inkább egy kiabrándultságot hoz, és és ne adj isten még az offline igényeinket is visszacsavarja magasabbra, minthogy mintogy még mélyebbre lerántson tömegeket ezekbe a digitális nyúlágekbe.

[00:54:51]De mind a kettőre van esély.

[00:54:51]Tehát itt itt ugye tényleg annyi tanulmány bizonyítja ezt.

[00:54:55]Na jó, hát ebbe elkalandoztunk.

[00:55:00]Egy gyors még amíg van még öt percünk vagy valami, hogy te arról mit gondolsz amúgy, hogy ha tényleg most csak így ez az egész ilyen Grönland dolog így fokozódik, akkor ez a Donald Trumpnak fékje csak a Donald Trump.

[00:55:12]Te csak konkrétan ebbe a konkrét kérdésbe most így így rövidtávon, hogy ebbe te vagy például Brüsszelben milyen gondolatok keringenek erről, vagy hallasz-e bármit, hogy így ebben a kérdésben bármilyen gondolat azon kívül, hogy hát így azt látom, hogy igen, a D miniszterelnök így próbál lobbizni lobbizni.

[00:55:34]A azt azt olvastam, hogy a azt a céget, azt a lobb céget bízták meg Washington a kongresszusba lobbizni a Grönland elfoglalás ellen, ahol egyébként a Suzi Wiles dolgozott, mielőtt mielőtt a Fehér házba költözött volna kabinetfőnöknek, és hogy közben meg igen próbál egységes erő egységességet felmutatni az Európai Unió részéről, tehát lobbizik, hogy mindenki kiálljon és emellett a kérdés mer de hogy ezen túlmenően, hogyha, hogy mondjam, ahol a part majd szakad, ott van-e még valami?

[00:56:14]Ugye most nem olyan rég elhangzott egy javaslat Mercik vezetésével, hogy legyen a baltiakhoz hasonlóan egy arktisi NATO misszió.

[00:56:22]Ez nyilván egy ilyen utóvét harc abban, hogy az USA-t behúz behúzni egy olyan mozgásba, ahol van katonai védekezésre potenciál.

[00:56:30]Ugye ez volt Trumpnak az egyik mondása, hogy kínai és orosz hajók büntetlenül cirkálnak Grönland körül.

[00:56:37]Ez nyilván nem számosságában igaz, de egyébként igaz.

[00:56:42]Tehát ez ez ügybe próbálták kihúzni egy picit a a fájdalmas tüskét.

[00:56:45]Szerintem erre nem fog ráharapni az amerikai adminisztráció.

[00:56:49]Tehát az az igazság, hogy Európa most ebben a rossz időablakban van, hogy amíg nem építi vissza magát katonailag, addig csak diplomáciai kísérleteket tehet.

[00:56:58]És most már a vámháborúnak így a második évébe érve az a baj, hogy gazdaságilag se látom azokat a fenyegetéseket, amit realisztikusan be tudnak vállalni.

[00:57:07]Tehát itt bizony, ha ha Grönland bekerül valamilyen olyan szerződésbe, hogy márpedig ezt akkor megveszik eg dollárért, vagy vagy elindul valamilyen nem katonai megfejtés, szerintem ott nehéz lesz ellenállni.

[00:57:21]És valóban amit mondasz, azt viszont aláhúznám, kihangosítanám, hogy azok a lobbicégek működnek a leghatékonyabban, ah akik valóban a 16-20-as Trump adminisztrációban valahogy benne voltak.

[00:57:36]Tehát ezt láttuk Dodiknál is, hogy visszahozták Moszkvából, és ezt látjuk nagyon sok esetben, hogy teljesen új, tulajdonképpen hagyományosan ismeretlen lobbicégek hatékonyan tudnak ügyet intézni.

[00:57:48]Ezeket valószínűleg két kezünkön meg tudjuk számolni, de ha okosak az európaiak, márpedig bízunk benne, hogy azok ugye kiderült, hogy nem csak Obamáik hallgatták le Merkelt, most már múlt héten megtudtuk, hogy Merkelék és lehallgatták az Air Force One-t.

[00:58:03]Tehát azért Európa is tud, ha akar.

[00:58:06]Ha ezekben a informális csatornákban ügyes, márpedig ott van Meloni, ott van Rüte NATO főtitkár, ott van a golfozó fin államfő, tehát azért vannak csatornák, amiken lehet üzengetni.

[00:58:19]Szerintem ez csak ezeken dőlhet el, tehát itt nem lesz katonai összecsapás.

[00:58:22]Ha pedig már alkudozásra kerül a sor, akkor régenves vesztes pozícióban vagyunk.

[00:58:25]Tehát Európa menekülési útvonala az az, hogy ezt megelőzze, hogy ebben formálisan kialakuljon valami.

[00:58:30]És nyilván nem baj az, hogyha Trump figyelmét Irán elviszi, vagy más elviszi.

[00:58:38]Ugye itt azért megy a hadakozás a háttérben az Epstein történettel, tehát az, hogy ugye december 19-ig ki kellett volna adni a doszékat, és nem adták ki.

[00:58:47]Tehát egy 42.

[00:58:47]magyarázat Venezuelára az, hogy ugye egy újabb figyelemelterelés, hogy miért nem a maga mozgalom alapító időszakához kötődő mítosznak a táplálásával foglalkoznak, és akkor ehelyett ugye venezuelai támadáshoz erőt mutat.

[00:59:05]Tehát az, hogy a mit a idő, a közi választás, tehát a mit tömre való felkészülés hogyan zajlik?

[00:59:12]Ö ez egy nagyon fontos kérdés lesz a külprödikára nézve is, és ezt ugye nem az európaiak fogják eldönteni, ebben lehet szerencsénk, vagy lehet egy kicsit szerencsétlenebb ez a fordulat.

[00:59:22]Tehát itt itt szerintem bocsánat, félidei választás, tehát itt azért ez egy ez egy komoly tényező lesz, akár tetszik nekünk, akár nem.

[00:59:29]Úgyhogy Európának az egyetlen lehetősége, hogy elkezdi csökkenteni ennek az időablaknak a hosszát, ami azt jelenti, hogy a hadi beruházásait felpörgeti.

[00:59:41]Nem hangzik nagyon vidáman.

[00:59:41]Azt hiszem, ezen fogunk tudni még vitatkozni, hogy de reálisan igen, ez hogy nem felvidítani akarjuk sajnos az embereket, hogy ezt nem az a műsor.

[00:59:54]Igen.

[00:59:54]Igen.

[00:59:54]Talán még az egyes birodalomban őszintén is nevettünk néha hármasban.

[00:59:58]Igen, aztán azóta megváltozott a világ.

[00:59:59]Na jó.

[01:00:03]Köszönjük szépen a figyelmet.

[01:00:03]Köszönjük, hogy velünk voltatok.

[01:00:06]Két hét múlva újra jelentkezünk és jövő csütörtökön pedig már meghirdetjük a Partizán Facebookján és az Instagram csatornáján a témát, amihez kapcsolódóan tudtok nekünk tehát kérdéseket küldeni a birrodalomkukacparisz.hu címre.

[01:00:19]Ezú is köszönjük azoknak, akik beküldtek kérdéseket a mostani adáshoz.

[01:00:25]Ha pedig tetszett ez a birodalom és mindaz, amit a Partizán készít nektek, akkor ne felejtsétek el, hogy támogassatok minket, hiszen 26-os is egy izgalmas évnek ígérkezik.

[01:00:33]Szeretnénk minél több dologról tudósítani nektek.

[01:00:37]Meg tudjátok hallgatni nem csak a birodalmat a Partizán fűcsatornáján, hanem a Partizán Podcaston megtaláljátok a kiváló podcast ereinket.

[01:00:44]Úgyhogy ajánljuk, hogy ezt is keressétek föl, és ne felejtsétek el, hogy ez két külön csatorna.

[01:00:50]egyben iratkozzatok föl Pzilárdnak a Steeken a köztes hírlevelére, illetve ha nem tettétek volna, akkor a Heti feledire, a Partizánon, ami pedig az én heti külpolitikai hírösszefoglalóm.

[01:01:04]Mindezekről bővebb információ a leírásban.

[01:01:06]Nagyon köszönjük, hogy velünk voltatok egészen eddig.

[01:01:07]Két hét múlva találkozunk.

[01:01:10]Sziasztok!