Partizán 1:14:42

Vezet a Tisza, de nem behozhatatlan az előnye ❌ Vétó #78

választásközvéleménykutatástisza pártpolitikai elemzésinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Vezet a Tisza, de nem behozhatatlan az előnye ❌ Vétó #78
tl;dr

A Partizán csatorna Vétó műsorának 2026. január 15-i adásában Ruff Bálint és Vida Camilla Róna Dániel politológussal, a 21 Kutatóközpont vezetőjével beszélgetett a közvéleménykutatások megbízhatóságáról és az április 12-i választás előrejelzéseiről. A legfontosabb megállapítások:

A Tisza Párt stabil előnyt tarthat a Fidesz felett: a Médián szerint a biztos választók között 51%-33%, a teljes népességben 40%-33% a támogatottság. Ez 12 százalékpontos fordulat a 2021-es helyzethez képest, amikor a Fidesz vezetett.

A 2022-es választási előrejelzési kudarcok nem módszertani, hanem politikai lojalitási problémák miatt történtek: a kormánypárti kutatóintézetek nem függetlenek, és soha nem mutattak Fidesz-veszteséget, míg az független intézetek (Médián, 21 Kutatóközpont) objektíven mérnek.

A választási rendszer miatt a Tisza-nak legalább 5 százalékpontos országos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, mivel a választókerületek egyenlőtlen mérete és a kormánypárti jelöltség-előny a Fideszt favorizálja.

A demográfiai polarizáció példátlan: 40 év alatt 4-5-szörös Tisza-fölény, 65 év felett 2,5-szeres Fidesz-előny. A részvételi hajlandóság döntő: az idősek 80%-ban, a fiatalok csak 50-60%-ban szavaznak.

A választás még nem dőlt el: a szoros küzdelem, a Mi Hazánk parlamentbe jutásának esélye, valamint a jelölt-tapasztalatlanság kockázatai miatt Róna Dániel szerint kiegyenlített az esélyek, talán csak kicsit nagyobb a Tisza előnye.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A 2026-os választási helyzet: Tisza-előny és Fidesz-visszaesés

A műsor a 2026-os választási kampány kezdetén készült, amikor a Köztársasági Elnök hivatalosan is bejelentette az április 12-i választás időpontját. A legfrissebb közvéleménykutatások (Médián és IdeÁ) azt mutatják, hogy a Tisza Párt stabil előnyt tarthat a Fidesz felett, de ez az előny nem behozhatatlan.

„A biztos választók között 51% a Tisza támogatottsága, míg a Fideszé csupán 39%. A teljes népességben pedig 40-33 az állás." – Ruff Bálint *

Ez a helyzet radikálisan eltér a 2021 decemberi helyzetből, amikor még a Fidesz vezetett. Róna Dániel szerint a legfontosabb változás az emberek várakozásaiban van: míg négy éve 63% gondolta, hogy a Fidesz nyeri meg a választást, most már csak 44% hiszi ezt (Médián januári mérés szerint). A 21 Kutatóközpont adatai szerint azonban még ennél is nagyobb a bizonytalanság – 38% nem tudja, hogy ki fog nyerni.

A 2022-es előrejelzési kudarcok: módszer vagy politika?

Az egyik legfontosabb téma a 2022-es választási előrejelzések tévedése volt. Akkor az ellenzéket szinte minden kutatóintézet túlmérte, a Fidesz támogatottságát pedig alulmérte. Róna Dániel azonban óvatosságra int az általánosítás ellen:

„Igazságtalan lenne mondjuk a mediánnal szemben azt mondani, hogy akkor az összes közvéleménykutató egyformán tévedett. Nem egyformán. A médiánnál egy pici tévedés volt, még másoknál sokkal nagyobb." – Róna Dániel *

A Médián például hibahatáron belül mérte a Fideszt, és csak 4 százalékpontos eltérés volt az ellenzéknél. A valódi probléma azonban nem a módszertanban, hanem az intézmények függetlenségében rejlik. Róna Dániel szerint a kormánypárti kutatóintézetek (például az Alapjóker Központ, a 21. Század Intézet, a Nézőpont) nem függetlenek, és strukturálisan nem engedhetik meg maguknak, hogy Fidesz-veszteséget mutassanak.

„Én szerintem ennek az a magyarázata van, amit a Bálint mondott. Ezek a kormányzati intézetek, ezek a megrendeléseiknek az első körülő többségét a kormányzattól kapják, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy a Fidesz pártközponttól, hanem kormányzat különböző részeitől." – Róna Dániel *

Független vs. kormánypárti kutatóintézetek: az 20 százalékpontos eltérés

Az egyik legdöbbentőbb adat az, hogy a kormánypárti és független kutatóintézetek között akár 20 százalékpontos különbség lehet ugyanarról a pártról. Ez a különbség nem magyarázható módszertani eltérésekkel – például kérdőív-kontextussal vagy súlyozási különbségekkel.

„Tehát ilyen ugye a akár a mi, akár a mediám méréseihez viszonyítva 20% pontos különbségek vannak. Tehát ezt nem lehet megmagyarázni kérdőíves kontextussal vagy vagy bármilyen más módszertani dologgal." – Róna Dániel *

Ruff Bálint rámutat, hogy a kormánypárti intézetek soha nem mutattak olyan pillanatot, amikor ne a Fidesz vezetett volna – 2006 júniusa óta. Ezzel szemben a független intézetek (Médián, 21 Kutatóközpont) már közöltek olyan adatokat is, amelyek a Tiszának kedvezőtlenek voltak. Róna Dániel például említi, hogy novemberben olyan méréseket tettek közzé, amelyek a Tisza támogatottságának csökkenésére utaltak, pedig ezek a számok „kifejezetten hátrányosak voltak" a Tiszának.

„Én szerintem az is egy szárió lehet, nem is szerintem kétszemegyű esély van rá, hogy listás választáson a Tisza nak lesz több választója, a Fidesznek kevesebb, de a végén a választási rendszer furcsaságai miatt kis többségbe kerül a Fidesz." – Ruff Bálint *

A DK-Médián vita: politikai pánik vagy szakmai kérdés?

A műsor előtti napokban a DK és a Médián között vita alakult ki a közösségi médiában, miután a Médián kutatása szerint a DK csupán 1%-on áll. Róna Dániel szerint ez a DK részéről politikai pániknak tekinthető, amely ráadásul ellensúlyozta a saját érdekeit:

„Én azt gondolom, tehát akkor igazából ez tulajdonképpen egy rossz politikai lépés is volt a részükről, mert felhívta a figyelmet erre a kutatási eredményre, miközben hogyha ezt nem hangosítják ki, talán nem lett volna ez a hírek középpontjában, hogy ők 1%-on vannak." – Róna Dániel *

A DK helyzetét Róna Dániel úgy látja, hogy egy polarizált választáson a kispártok egyre kevésbé érdekesek, mert a szavazók a nagy tömbök felé gravitálnak. A DK szavazóinak számára fontosabb a rendszerváltás, mint a párt parlamentbe jutása.

A gazdasági helyzet: az Orbán-modell válsága

Ruff Bálint hangsúlyozza, hogy a gazdasági mutatók radikálisan eltérnek a 2022-es helyzetből. Az Orbán-rendszer egyik pillére az volt, hogy „jobban menjenek a dolgok évről évre". Ez azonban már nem teljesül:

„Szóval, hogy ez orbáni vagy kádári kompromisszum, ugye az most ilyen szempontból mindegy, de hogy azt mond ugye arról szól, hogyha jobban megy az országnak, mindenkinek kicsit egyet egyet tud előbbre lépni, akkor pár dologról az ember lemond vagy arrébb néz, hogy becsukja a szemét. Ez ugye ebben a ciklusban ugye hát finoman szóval sem történt meg." – Ruff Bálint *

A fogyasztói bizalmi index (amelyet a GK mér) szorosan korrelál a kormánypárt támogatottságával. Míg 2022 februárjában az index közel nullához volt (ami kormányzati szempontból jó), most messze negatív. A kenyér vásárlóereje például drasztikusan csökkent. Róna Dániel szerint csak a gazdasági helyzet alapján 40% körüli Fidesz-támogatottságot lehetne várni.

A választási rendszer: miért kell 5 százalékpontos előny?

Az egyik legfontosabb technikai kérdés az, hogy miért szükséges a Tiszának legalább 5 százalékpontos előny az abszolút többséghez. Róna Dániel részletesen magyarázza ezt:

„Az átlagos ellenzéki választókerületnek a létszáma az nagyjából 75000, még több is mint 75000. Az átlagos kormánypártinak a lélekszáma meg 68000 környéke. Tehát ez egy nem óriási különbség, de azért nem jelentéktelen különbség. És hogyha 106 ilyen választókerület van, akkor ugye azért ennek már van hatása." – Róna Dániel *

Ez az eltérés nem véletlen: a 2011-es választókerület-rendezéskor a Fidesz szándékosan optimalizálta a határokat. Az ellenzéki választókerületek nagyobbak, ami azt jelenti, hogy az ellenzéki szavazatok kevesebbet érnek. Ha a Mi Hazánk bejut a parlamentbe (amit a kutatók valószínűbbnek tartanak), akkor a Tiszának még nagyobb előnyre van szüksége.

Demográfiai polarizáció: példátlan korosztályi különbség

Az egyik legfontosabb és legdöbbentőbb adat a korosztályok közötti támogatottság-különbség. Róna Dániel szerint ez példátlan a magyar politikai történelemben:

„65 év fölött két és félszeres a Fidesz előnye, tehát mondjuk a Tisza nagyjából 20%, a Fidesz meg közel 50. [...] 40 év alatt meg azt látjuk, hogy hát négyszeres, de van vannak olyan mérések, ahol ötszörös a a Tisza fölénye." – Róna Dániel *

Ez azt jelenti, hogy 40 év alatt a Tisza támogatottsága körülbelül 50%, a Fidesz csupán 10-15%. Ezzel szemben 65 év felett a Fidesz 45-50%, a Tisza pedig 15-20% körüli. Ez a polarizáció azonban nem automatikusan jelenti a Tisza győzelmét, mert a részvételi hajlandóság eltérő: az idősek 80%-ban szavaznak, a fiatalok csak 50-60%-ban.

Részvételi hajlandóság: a kulcs az eredményhez

Róna Dániel szerint a részvételi arány kritikus. Eddig a tipikus minta az volt, hogy 65 év felett 80%-os, 40 év alatt 60%-os, 30 év alatt 50%-os a részvétel. Ha a fiatalok részvétele 65%-ra emelkedne, az óriási előrelépés lenne a Tisza számára.

„Tehát eddig, ha 70%-os volt a részvétel, akkor ez nagyjából úgy jött ki, hogy 65 év fölött ez 80%-os, 40 év alatt meg könen 30 év alatt meg 50% körüli. Hogyha ezt az 50-et sikerül 65-re felemelni a 30 év alattiak a körébe, az már egy óriási előrelépés a a Tisza szempontjából." – Róna Dániel *

A 2002-es választás volt az utolsó olyan, amely hasonló részvételi mintázatot mutatott. Ruff Bálint szerint most is lehetséges egy 80% alatti, de magas részvételi arány (például 78%), amely még a 2002-est is túlszárnyalná.

A Tisza jelöltjei: tapasztalatlanság és kockázatok

Róna Dániel kritikus megjegyzéseket tesz a Tisza jelöltjei tapasztalatlanságáról. Sok jelölt fogorvos, gyógyszerész, testnevelőtanár – olyan emberek, akik soha nem politizáltak korábban. Ez kockázatot jelent:

„Tehát azért itt a hibázás lehetősége az fokozottan fenn áll, és ez egyébként sokat megmagyaráz Magyar Péter óvatosságából, hogy miért próbálja minimalizálni a kampánynak ebben a fázisában a a jelölteknek a nyilvános szerepléseit, mert nyilván van tanulási folyamatnak még még messze nincsenek a végén." – Róna Dániel *

Róna Dániel szerint a Fidesz valószínűleg a kampány végén fog támadni ezekkel az információkkal, amikor már nem lehet lecserélni a jelölteket. Egy másik kockázat az, hogy még akkor is, ha a Tisza több mandátumot szerez, a szoros eredmény miatt a Fidesz megpróbálhatja „megvenni" az ellenzéki képviselőket – ahogy történt Szekszárdon és Budafokon az önkormányzati választásokon.

A közvéleménykutatások módszertana és megbízhatósága

Róna Dániel részletesen beszél a 21 Kutatóközpont innovatív hibrid módszertanáról, amely SMS-en küld kérdőív-linkeket a 65 év alattiak számára, és telefonos módszert használ az idősebbeknek. Ez kiegyenlíti a hagyományos telefonos kutatások torzítását, amely szerint a fiatalok nehezebben érhetőek el.

„A mi SMS-es módszerünk az kiegyenlíti ezt a hátrányt. Tehát mi a értelemszerűen egy online kérdővet egy fiatal sokkal szívesebben kitölt. Tehát 40 év alattiakat mi sokkal könnyebben elérjük." – Róna Dániel *

Róna Dániel azonban hangsúlyozza, hogy a módszertani újítások ellenére is vannak bizonytalanságok. Például a Fidesz-szavazók részvételi hajlandósága náluk alacsonyabbnak mutatkozik (80% alatt), mint más intézeteknél, és nem világos, hogy ennek módszertani vagy valódi oka van-e.

A választás még nem dőlt el: kiegyenlített esélyek

Ruff Bálint és Róna Dániel egyaránt hangsúlyozza, hogy a választás még messze nem lefutott. Bár a Tisza magabiztosan vezet, több tényező miatt még a Fidesz is nyerhet:

  1. Három hónap még hátra van, amely váratlan eseményeket hozhat.
  2. A választási rendszer kedvez a Fidesznek, így a Tiszának nagyobb előnyre van szüksége.
  3. A jelölt-tapasztalatlanság kockázatot jelent a Tisza számára.
  4. A részvételi arány döntő, és még nem világos, hogy milyen lesz.

„Én úgy látom, hogy kiegyenlített és talán csak nagyon kicsit van több esélye a Tiszának, de egyáltalán nem lenne csoda, ha ha a Fidesz még innen is nyerne." – Róna Dániel *

Róna Dániel szerint a választás éjszakáján az egyik legfontosabb szám a részvételi arány lesz – különösen annak területi mintázata (nagyvárosok vs. falvak). Ha 70% körüli lesz, akkor nagyobb esély van egy döntő győzelemre. Ha 80% alatti magas részvétel (például 78%), akkor szoros verseny valószínű.

A párt nélküliek és a bizonytalanok: a valódi tartalék

Ruff Bálint rámutat, hogy a „párt nélküliek" táborában sok olyan ember van, aki egyszerűen idegenkedik a politikától, és nem lehet őket mozgósítani. A teljes népesség körülbelül 20%-a ebben a kategóriában van. A valódi mozgatható szavazók száma csak körülbelül 10%, és ők is megosztottak a pártok között.

„Tehát amikor azt mondja valaki, hogy én meg akarom szólítani a párt nélkülieket, és ez egy óriási tartalék, és akkor ha mind jön hozzám, fölösleges befejezni a mondatot, nem fog. 20 a magyar társadalom 20%-a, ha fene fenét eszik, akkor se fog valószínűleg elmenni szavazni." – Ruff Bálint *

Történelmi analógiák: 1998 vagy 2002?

Ruff Bálint az 1998-as és 2002-es választásokhoz hasonlítja a jelenlegi helyzetet. Az 1998-as választáson az akkor kormányzó MSZP-SZDS-t az akkor fiatal, dinamikus Orbán Viktor verte meg az „előre" szlogennel. A 2002-es választáson viszont az akkor már hatalomban lévő Fidesz-KDNP-t az MSZP-SZDS verte meg, annak ellenére, hogy a gazdasági mutatók jobbak voltak.

„Én még mindig nem dőlt el az én fejembe, hogy ez a 98-as vagy a 2002-es választás." – Ruff Bálint *

Ruff Bálint szerint azonban a jelenlegi helyzet mindkettőtől eltér: a Fidesz már nem tudja dominálni a médiát és a közéletet, ahogy korábban. 2010 óta szinte nincs olyan 10 napos periódus, amikor a Fidesz ne dominálta volna a magyar közéletet – de 2024 februárja óta fordított a helyzet.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Hannendre és a DK csatáznak" – valószínűleg Hannes Endre (Médián) és a Demokratikus Koalíció közötti vita, de az átirat nem világos, hogy pontosan miről van szó.
  • „Tör Gábor" – valószínűleg Török Gábor, de az átiratban nem egyértelmű, hogy ki ő.
  • „Pulai Andrással" – valószínűleg Pulai András, aki egy olyan kutató, aki az ellenzék győzelmét jósolta, de az átiratban nem világos, hogy ki ő.
  • „Rázágoston" – valószínűleg Ágostházy vagy hasonló név, de az átiratban nem egyértelmű.
  • „Esztergomban" – a Vétó műsor egy adása Esztergomban készült, de az átiratban nem világos, hogy pontosan mikor.
  • „Szekszárdon meg Budafokon" – az önkormányzati választásokon történt esetek, de az átiratban nem világos, hogy pontosan mikor.
  • Néhány helyütt az ASR félreismert szavakat: „közleménykutató" helyett „közveménykutató", „fogyasztói bizalmi index" helyett „fogyasztói bizalmindex", de ezek kontextusból értelmezhetőek voltak.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez itt a VTO Ruf Bálintal és Vida Camillával.

[00:00:03]Ez 2026 első véo adása és a közvéleménykutatásokról fogunk beszélgetni.

[00:00:09][zene] Arról, hogy mennyire megbízhatóak a közvéleménykutató cégek, és a mostani eredményeik alapján mennyire lehet megjósolni a választás eredményét.

[00:00:16]Ebben lesz segítségünkre [zene] Róna Dániel politológus, a 21 kutatóközpont vezetője.

[00:00:22]Kezdünk!

[00:00:30][zene] Szia Dani!

[00:00:47]Szia Bálint!

[00:00:47]Örülünk, hogy itt vagy velünk!

[00:00:50]Sziasztok!

[00:00:50]Nagyon köszönöm a meghívást!

[00:00:52]Szia Kamilla!

[00:00:52]Szia Dan!

[00:00:53]Szia!

[00:00:53]Kezdjük azzal szerintem, hogy ugye ez az első adásunk.

[00:00:57]Itt vagyunk a Startmezőnk 2026-ban.

[00:00:59]Mindjárt kezdődik is hivatalosan is maga a kampány.

[00:01:01]Ugye a köztársasági elnök a héten bejelentette, hogy valóban április 12-én lesz a választás, illetve a kampány egyébként de factó már tart egy jó ideje.

[00:01:11]És és most ki is jöttek ugye új közvéleménykutatások.

[00:01:19]A tegnapi nap attól hangos, hogy Hannendre és a DK csatáznak a social médiában, de talán nem is ez a legfontosabb, hanem maguk az eredmények, amik a Médiánál és az IdeÁnál is kijöttek.

[00:01:30]Ugye ez a két mérés nem azonos eredményre jutott, de abban van egy összecsengés, hogy azt a fideszes hibahatáron belüli őszi növekedést már nem látjuk, ami ami volt korábban, és ismét tágulni kezdett ez az úgynevezett olló a pártok között.

[00:01:47]Szerintem nézzük is meg a a grafikán a mediánmérésének az eredményeit, ami ugye azt mutatja, hogy a biztos választók között 51% a Tisza támogatottsága, míg a Fideszé csupán 39%.

[00:02:02]A teljes népességben pedig 40-33 az állás.

[00:02:05]Igen.

[00:02:05]És és van egy másik ábránk is.

[00:02:09]Szerintem azt is nézzük meg, mert ezzel összehasonlításban egyébként nagyon izgalmas.

[00:02:14]Itt azt látjuk, hogyha ezen az ábrán, hogy 2022-vel összehasonlítva miket mutatnak a mostani adatok, hogy látjátok, milyen következtetéseket érdemes levonni ezekből a tegnapi eredményekből?

[00:02:30]Hát ha már ez a ábra van kivetítve, akkor hadd kezdjem ezzel.

[00:02:34]Ezt Tör Gábor is pedzegette a Facebookon, hogy nagyon más a mostani helyzet, mint a négy évvel ezelőtti kampányba, és a Médián ugyanazzal a módszertannal dolgozott akkor is, mint most is.

[00:02:44]Szóval tényleg elég jól összehasonlíthatók az eredmények.

[00:02:46]még azt ugyan nem tették közzé, hogy hány százalék gondolja, hogy jó irányba mennek a dolgok, és hogy hány százalék akar kormányváltást, de az látszott a korábbi méréseikből, hogy a Fidesz számára egy rendkívül kedvezőtlen tendencia rajzolódik ki.

[00:03:02]Látszik, hogy jóval többen akartnak kormányváltást, jóval kevesebben gondolják, hogy jó irányba mennek a dolgok, mint négy éve, de az igazán nagy különbség abban van, hogy mit gondolnak az emberek, hogy ki fog nyerni.

[00:03:16]Tehát bő négy éve 2021 decemberében 63% gondolta, hogy a Fidesz meg fogja nyerni a választást.

[00:03:23]Most a Medián januári egészen frissmérése szerint 44, tehát már ez is jóval kevesebb, de korábbi mediánmérésben volt, hogy ez az arány még kisebb volt.

[00:03:35]Illetve itt a saját kértem, hogy a saját adatunkat is tegyük föl.

[00:03:38]Ez nálunk lényegesen kevesebb.

[00:03:41]De egyébként nálunk azoknak az aránya is kevesebb, akik a Tiszagyőzemét várják, mert nálunk rettentően sok 38% nem tudja, hogy ki fog nyerni, ami egyébként sokat elmond a helyzetről, mert négy éve nem volt [nevetés] ennyire bizonytalan a választóközönség.

[00:03:57]Négy éve jóval kevesebben voltak azok, akik képtelenek voltak erre válaszolni.

[00:04:01]És hát talán ahogy haladunk lefele, úgy úgy egyre pont fontosabbak a az adatok, vagy egyre jobb indikátorai a választási eredménynek.

[00:04:08]Tehát lehet látni, hogy több mint 10% pontnyi különbség van a négy évvel ezelőtti medián adat és a mostani adat között, akár hogyha a teljes népességet nézzük.

[00:04:18]Szóval a teljes népességben meg 5% ponttal vezetett a a Fidesz a közös ellenzéki lista előtt 2021 decemberében.

[00:04:26]Most pedig a januári mediálmérés szerint meg 7% ponttal vezet a Tisza.

[00:04:29]Tehát a Fidesz szempontjából egy 5% pontos előny helyett van egy 7% pontos hátrány.

[00:04:33]Ez ugye 12% pont különbség.

[00:04:35]Itt zárójab jegyzem meg, hogy nálunk még 8% pont volt, tehát majdnem ugyanaz e tekintetben a mi decemberi mérésünk, mint a medián januári mérése, és a biztos pártválasztók, biztos szavazó pártválasztó között is hasonló.

[00:04:48]Akkor egy kiegyenlített állás volt, most pedig egy 12%-os ellenzéki vezetés, Tisza vezetés.

[00:05:00]Úgyhogy, úgyhogy lehet látni, hogy hogy nagyon más a politikai közhangulat most, mint négy éve, nagyon más a kampánydinamika.

[00:05:04]Négy éve még októberben az előválasztás végén Fejfej mellett volt a közös ellenzéki lista és a Fidesz, de onnantól kezdve aztán fokozatosan csúszott lejjebb az ellenzéki közös lista és erősödött a Fidesz.

[00:05:18]Tehát egy egy táguló ólló volt.

[00:05:21]Most most pedig inkább stabilitás jellemzi és csak hibahatáron belüli ingadózás egyik vagy másik hónapban.

[00:05:28]Tehát nem csak a abszolút különbségeknek az értéke más, hanem a felméréseknek az iránya is.

[00:05:33]És egyébként az, hogy hogy nem ingadozik, az az gyakorlatilag mindegyik kutatónál tetten érhető.

[00:05:41]Nem csak a mediánnál és és nem csak nálunk.

[00:05:43]Ha nem ingadozik, azt úgy értem, hogy hibahatáron túli mértékben nem ingadozik.

[00:05:49]De hogyha visszatekintünk 2022-re, ott azért hát, hogy mondjam, elég nagy csalódás vagy valamiféle bizalomnak a megingása volt a választás után a közvélemény kutató cégek irányába, ugyanis talán a medián volt akkor a legközelebb az eredményhez, de ők sem mértek teljesen pontos eredményt, és so azt gondolták, hogy hát igazából most már nem is érdemes figyelni a közvéleménykutatások sokat, mert tulajdonképpen az ellenzéket jellemzően majdnem mindenki túlmérte, vagy mindenki túlmérte, és és a Fidesz támogatottságát pedig a nem kormánypárti intézetek alulmérték.

[00:06:32]Te miben azonosítod be azt, vagy miben azonosítjátok be azt, hogy miért tévedtek ekkorát akkor a a közvéleménykutatók?

[00:06:38]És egyébként volt-e valami szakmai diskurzus arról, hogy milyen következtetéseket kell levonni adott esetben?

[00:06:45]Milyen szakmai praktikákat kell felülírni, hogy ez ne következzen be a jövőben?

[00:06:51]Ühüm.

[00:06:51]Ö azért jó jó volt a felvezetés, de hogy hogy az kicsit igazságtan, ha azt mondjuk, hogy ez összes tévedett.

[00:06:59]Ugye egyrészt a Mediánnak volt egy 50-40-es kutatása, amiért egyébként Márkizai Péter le Fideszbencezte Hanendrét.

[00:07:08]És azért az az 50-40 az nem esett messze a a választási végeredménytől.

[00:07:10]Ö a Fidesz hibahatáron belül jól mérte.

[00:07:13]Az ellenzéknél ott egy 4% pontos különbség volt a belöldi szavazatarányohoz képest, de hogy hogy azért az az nem nem volt egy rossz mérés.

[00:07:21]Tehát igazságtalan lenne mondjuk a mediánnal szemben azt mondani, hogy akkor az összes közeménykutató egyformán tévedett.

[00:07:26]Nem egyformán.

[00:07:26]A médiánál egy pici tévedés volt, még másoknál sokkal nagyobb.

[00:07:31]És egyébként a kormánypártiak is túlmérték a közös ellenzéki listát.

[00:07:34]Igen.

[00:07:35]Ugye ezt Rázágoston kollégám sokszor mondja, hogy jaj, a vágyvezérelt ellenzéki kutatók meg baloldali kutatók, de ilyenkor magáról is beszélhetne, mert mert ő is ugyan ugyanazt a tendenciát, vagy ugyanazt a nagyságrendet mérte.

[00:07:47]És hát azért velünk szemben is igazságtalan hadd védjem meg saját magamat, mert egyrészt ugye mi nem publikáltunk akkor nyilvános mérést.

[00:07:54]De egyébként ha valakit nagyon érdekel, hogy én mit gondoltam akkor, akkor ennek nyoma van a sajtóban.

[00:07:59]a HVG-nek meg a 44-nek nyilatkoztam, és azt nyilatkoztam, hogy nem úgy tűnik, hogy az ellenzék ledolgozta volna a hátrányát, hanem inkább úgy tűnik, hogy kifejezetten rosszul áll, ami amivel egy év után én is kaptam a fejemre, mint Han Endre, de ez ez most csak egy zárójá megjegyzés, mert ezt tulajdonképpen mindegy.

[00:08:17]Csak azt akarom mondani, hogy nem igaz az, hogy akár én, akár Bandi mindig azt mondjuk, amit hallani szeretne a nem tudom, aktuális ellenzéki pártpolitikus.

[00:08:27]Hát ez most látszik is igazából a nyilvánosságban.

[00:08:30][nevetés] Igen.

[00:08:33]És és az sem igaz, hogy itt mindegyik közleménykutató egyformán.

[00:08:35]De egyébként a az, hogy itt volt egy tévedés, az kétségtelen, és hogy a szakmai diskurzusra szükség lett volna, és a módszertan felülvizsgálatára szükség lett volna, vagy szükség lenne, ezzel teljesen egyetértek, és én nagyon sajnálom, hogy ez már egyre kevésbé tud megvalósulni.

[00:08:54]Miért?

[00:08:56]Hát ez egy nehéz kérdés.

[00:09:00]Először is azt azért nem mondanám, hogy semmi nincs.

[00:09:02]Tehát a szakmai dolgokról különböző fórumokon én beszélgetek kollégáimmal, és egyébként mielőtt a magyar nemzet nagyon beindulna, hogy akkor manipulációs kerekasztal, ránzágosonnal is szoktam beszélgetni, csak hogy megint kicsit oda vagy leégessem.

[00:09:19]Tehát, hogy hogy azért az nem igaz, h hogy zéró diskurzus van.

[00:09:25]Nincs egy olyan szervezet, ami ami ezt úgy tudná koordinálni.

[00:09:27]Tehát jó lenne, hogyha lenne egy nem tudom magyar közeménykutató társaság, vagy valami tudományos szervezet, ami összeültet minket, és akkor ott így kölcsönösen megvitatjuk.

[00:09:38]Az én ennek nagyon örülnék, és nagyon szívesen részt vennék, de egyelőre nincs.

[00:09:41]Nincs.

[00:09:42]Egyébként nálatok esetleg nem merült fel a 21 kutatóközpontban, hogy adott esetben ennek az élé álljatok, vagy ilyesmit szervezzetek?

[00:09:47]Hát az első gondolatom az volt, hogy van nekem elég bajom enélkül is.

[00:09:51]Tehát nem az ambícióm az nem végtelen.

[00:09:56]Meg nem vagyok benne biztos, hogy szerencsés lenne, hogyha ha olyan lenne ennek az egésznek a házigazdája, aki aki maga is érintett.

[00:10:04]Tehát lehet, hogy jobb lenne, hogyha mondjuk a MTA egyik kutatója lenne, aki tudományos szinten űzi ezt, és nem kötődik egyik intézethez sem.

[00:10:12]Ö, szóval lehet, hogy ez is egyébként még annyit hadd mondjak, hogy hogy a a ha valaki azt gondolja, hogy nem jó az a módszer, amivel a 22-es választások idején készítettek méréseket a kutatók, akkor az akár a mi módszerünket szeretheti, mert az egy új módszer Magyarországon.

[00:10:28]Amerikában meg Németországban használják, de Magyarországon mi vagyunk az elsők, akik rendszeresen mérnek pár preferenciakutatást egy ilyen hibrid módszerrel.

[00:10:38]Ugye mi SMS-ben küldjük ki a kérdőív linkjét, ami egy online kérdőívre vezet el a 65 év alatti válaszadók esetében, a 65 év felettiek esetében meg mi is telefonos módszerrel kutatunk.

[00:10:49]Tehát ez például egy újszerű módszer.

[00:10:50]Úgyhogy végülis akár úgy is lehetne fogalmazni, hogy hogy szült egy új módszert ez a közveménykutatási kudarc, amit még egyszer mondom, azért így óvatosan kezelnék.

[00:11:01]Csak mondj, hogy hozzád is azzal kapcsolatban fordulnék, hogy nyilván tanácsadóként követted 2022-ben is az eseményeket, és hogy hogy számodra egyébként mi volt ezekből a kutatásokból, meg ezekből a kutatási kudarcokból a következtetés, vagy te hogy figyelted i módon külső szemlélőként ezt egyébként?

[00:11:21]Szerintem közben nézzük is meg azt az ábrát, amin látszik az, hogy korábbi években egyébként mekkora volt ez a ez a torzítás.

[00:11:32]a választási választás előtti utolsó mérések és a választási eredmény közötti eltérések átlagát láthatjuk itt egyébként.

[00:11:38]Szóval, hogy nem csak tanácsadóként figyeltem ezt, hanem akkor futott egy műsorom, egy podcastem a Szabadurópa rádión, az volt a címe, hogy Konstruktív Bizalmatlanság, ahol hétről hétre követtük a választási kampánynak az eseményeit szeptembertől egészen áprilisig.

[00:11:54]És csak így a így a Danit kiegészítve, vagy így hogy ugye ez egy két különböző szakmavagy másban dolgoztunk vagy dolgozunk.

[00:12:04]Az egyik az az, hogy valójában a végeredményt tekintve mindenki pontosan eltalálta.

[00:12:11]Tehát hogy abban az időszakban a a kutatások közül én nem nagyon emlékszem olyanra, aki azt mondta volna mondjuk januárban, hogy nem a Fidesz fog nyerni.

[00:12:20]Az a Pulai Andrással ne légy igazságtalan.

[00:12:22]Jó, oké.

[00:12:22]Akkor a Pulai Andrással egy [nevetés] jó.

[00:12:25]Oké.

[00:12:25]Szóval Pulai András leszámítva a a többi kutató és intézet mind a kormány oldalon, mind a nem kormány párti oldalon azt mondta, hogy a Fidesz fog nyerni.

[00:12:35]A kérdés az volt akkor a közvélemény számára, hogy mennyire fog nyerni a Fidesz.

[00:12:39]Ez egyik.

[00:12:39]A másik, amit mondtál, hiszem az is egy fontos dolog, hogy volt egy pillanat október vége felé, ezt biztos jobban tudod, amikor volt ez a egymást megközelítette a Fidesz meg az akkori összefogásnak a a pártjai.

[00:12:54]Ez egy pillanat volt, ami aztán pár hét alatt így egy szerte foszlott.

[00:12:57]A harmadik az az, hogy hogy a politikai hangulat, amiről te is beszéltél, az szerintem radikálisan más volt akkor, mint most.

[00:13:07]Tehát én én emlékszem, hogy ugye ültem benne ebben a műsorban, és az októberi egy-kett hetet leszámítva én sose éreztem azt, hogy az ellenzéki összefogás pártjai dominálnák azt a kampányt, vagy akár napokat nyertek volna meg abban a kampányban.

[00:13:28]Jelenállás szerint ez pont fordítva van.

[00:13:29]Ezt az se érezte.

[00:13:29]Volt volt egy interjúra is.

[00:13:32]Ezt mondta.

[00:13:34]Igen.

[00:13:34]Szóval ez egy ez egy másik dolog.

[00:13:35]A harmadik, ami ami ami ugyaneznek a vagy nem tudom hányadik, ugyanennek a az a az al pontja, hogy ugye abban az időszakban, hogyha nézed, akkor mondjuk 2022 januárjáig, 2010-től mondjuk 22-ig, ha volt mondjuk összefüggően 10 nap, amikor a a nem a Fidesz dominálta 2010-től a a magyar közéet, akkor az már egy nagy dolog volt.

[00:13:57]Pont ezen a szemben az előválasztás volt.

[00:13:58]Jenállá szerint 24.

[00:14:00]februárja óta viszont nem volt olyan 10 nap, amit a Fidesz tudott volna dominálni, talán leszámítva azt a pár napnyi Trump védő védő ernyőháló kvantum állapotot, amiben amiben ott az a dolog van.

[00:14:15]Szóval, hogy ez ez is egy másik helyzet.

[00:14:19]És az, hogy a kutatások hogyan működnek, ugye te is mindig mondod, és azért ez inkább a ti te szakmának a része, ugye egy állapotot mond, ami éppen a adatfelvétel napjaiban történik, hogy az hogy a ugye ezekben ugye tendenciát érdemes olvasni vagy vagy keresni, hogyha ugyanazzal a módszertannal rendszeresen van kutatás végezve, akkor abból lehet látni, hogy a társadalom hogyan változik, hogyan érzékeli az eseményeket, hogyan rezonál bizonyos politikai kérdésekre.

[00:14:46]És ugye amikor az előző ilyen medián kutatás kijölt, akkor a véo éppen talán Esztergomban volt, és akkor ott beszéltünk arról, hogy tendenciákat kell nézni.

[00:14:57]Nézzük meg, hogy akkor a következő ilyen mérés hogyan van.

[00:15:01]És akkor azt mondtam, hogyha azzal az aránnyal megy az ország karácsonyozni, ami az akkori mérésben benne volt, akkor az nagyon nehezen tud majd nagyon nehezedett majd azt majd megváltoztatni.

[00:15:10]És ugye ez a ez az arány ugye a medián szerint nőtt.

[00:15:12]A tietek az nem tudom mikor fog kijönni a te kutatásod.

[00:15:16]Szóval, hogy inkább én a tendenciákat próbálom ebben követni tanácsadóként is.

[00:15:21]És akkor is, amikor 21-ben ezt néztük ott a a műsorban, akkor a tendencia egyértelmű volt novembertől kezdve, hogy a Fidesz jön fel, találja meg a a saját témáját, ugye előre megyünk, nem hátra.

[00:15:35]És ugye bocs, még egy dolog, hogy a a háború, mint ugye amikor ami ami februárban kitört 22-ben, az már egyébként emelkedő és erősödő Fidesznek adott még egy nagy ilyen ilyen búszot.

[00:15:48]Legalábbis én legalábbis én így így akkor is, meg most is így látom.

[00:15:52]Abszolút, abszolút egyetértek.

[00:15:52]Ö csak annyi még, hogy 21-22-es kampányban a nem nyilvános kutatások alapján ö gondoltam én és sokan, hogy azért itt nagyon nagy bajban van az ellenzék, tehát a nyilvánosság elé tehát a a publikált kutatásokban ott ott valóban nem egy olyan kép volt, ami aztán a választási eredmény lett.

[00:16:13]Tisztelt néhány kivételnek, de alapvetően ez kétségtelen, de de ez nem azt jelenti, hogy az egész módszer rossz lett volna.

[00:16:21]Tehát én nagyon sok olyan kutatást láttam, ami ami nagyon pontosan jelezte előre, csak ezeket nem publikálták.

[00:16:29]Szóval, hogy hogy mindig amit a nyilvánosság látta a közelménykutatásokból, az csak egy szelete annak.

[00:16:34]De de bocs, de hogy de hogy olyan kutatás, mondom még egyszer, akkor a pulait leszámítva, amiben az ellenzék győzelme lett volna, hogyan nem született.

[00:16:41]Nem, de ugye módszertani értelemben itt a hibahatár a a mérce, tehát hogy ha a hibahatáron túltéved egy kutató, de egyébként azt eltalálja, hogy ki nyer, mert akkor az tényleg csak eltalálás, ha hibahatáron túl tévedett.

[00:16:56]Az az nem jó.

[00:16:57]Ugyanakkor, hogyha hibahatáron belüli az eredmény, viszont annyira szoros a verseny, hogy pont nem az nyer, akit lehet valószínű istenni olyan a mérésből.

[00:17:03]Tudom, hogy ez egy laikus számára teljesen fura, amit mondok, de hogy az módszertani értelemben az sokkal jobb.

[00:17:09]Ühüm.

[00:17:09]Tehát, hogy a közelménykutatótól az várható el, hogy hiba határon túl ne tévedjen egyik párt esetében sem.

[00:17:16]És mi a véleményed arról a gondolatról, amikor ilyen önbeteljesítő jóslatként értelmezzik az emberek a közvéleménykutatásokat?

[00:17:24]Tehát, hogy mondjuk ha számokban kellene mondani, szerinted egy-egy kutatásnak mekkora hatása van arra, hogy akkor az már befolyásolja a választói preferenciákat?

[00:17:37]Mertogy nyilván sokan vannak, akik afelé akarnak menni, ha bizonytalanok, amit győztesnek látnak, satöbbi, satöbbi.

[00:17:41]Ezt mennyire látod úgymond kockázatosnak?

[00:17:47]Hát lehet ilyen, de azért szerintem sokszor el van túlozva.

[00:17:50]Tehát az egyik, ami miatt ez nem annyira erős, hogy hát nagyon sok kutatóintézet van, és egymásnak is ellentmondó eredményekkel jönnek elő a nyilvánosságba.

[00:17:58]Tehát ha valaki azt mondja, hogy nem tudom a média negyedik hatalmi ág, akkor ugye ott is felmér a kérdés, hogy de melyik média, mert ezek ezek a médiacsatorák sokszor egymást ellensúlyozzák.

[00:18:09]És ugyanez a helyzet a kutatásoknál.

[00:18:11]Tehát már csak ez az egyik oka annak, hogy hogy ez nem olyan egyértelmű.

[00:18:16]A másik, hogy azért közvetlenül, tehát aki a közveménykatásokat olvassa, az a politika iránt érdeklődő réteg.

[00:18:23]Szerintem nagyon nagy hatással nem a széles választóközönségre van, hanem a politikában dolgozókra.

[00:18:30]És ez megmagyarázhatja azt, hogy például a DK miért reagál úgy, ahogy egy medián kutatásra.

[00:18:34]Ez őket sokkal jobban izgatta ez az eredmény, mint akár az átlag DK szavazót.

[00:18:40]Én azt gondolom, tehát akkor igazából ez tulajdonképpen egy rossz politikai lépés is volt a részükről, mert felhívta a figyelmet erre a kutatási eredményre, miközben hogyha ezt nem hangosítják ki, talán nem lett volna ez a hírek középpontjában, hogy ők 1%-on vannak.

[00:18:57]Szerintem ez egy pánik.

[00:18:57]ö reakció.

[00:18:59]Szóval, hogyha ugye Hanendre nagyon régóta van a magyar politikai életben, a 90-től szerintem részt vesz és a médián dolgozik, és ugye volt már ő mindennek hívva, ugye amit mondtál és hát ugye mindig az kritizálja, akinek éppen rosszat csinál, akinek meg éppen nem.

[00:19:17]Ugye az előző ilyen fordulóba a Fidesz emelte fel, hogy még ő is megmondta, hogy már a nem tudom már valami van a másik.

[00:19:23]Szóval na mindegy, ez egy ez ez ilyen szempontból mindegy.

[00:19:25]A DK-nak a reakciója szerintem az o szempontból érthető, hogy ugye itt van egy szerintem egy nagyon komoly politikai kérdés az ő esetükben, az az, hogy érdemes-e és meddig részt venni ebben a versenyben, és hogy az, hogy hogy a a pártnak a vezetői, akik nyilván ugye egzisztenciálisan is kötődve vannak a pártnak a sikereihez, szerintem abban vannak, hogy egymás győzködik, hogy miért kell még mindig kitartani és elindulni.

[00:19:51]Egy kettő a az, amit amit lehet érezni az az, hogy ugye egy ilyen polarizált választáson ugye a kispártok ugye egyre kevésbé lesznek érdekesek, mert mindenki elkezd a valamilyen nagy töm felé vagy elkezdhet valamilyen nagy tömb felé gravitálni, hiszem a mi hajzánkról majd talán beszéljünk talán külön.

[00:20:11]És ugye ebben a helyzetben az látszik tendenciózan egyébként, hogy egyre fogy a levegő mind a kutyapárt, mint a DK körül, mert egyszerűen a szavazóinak fontosabb a rendszerváltás, mint annak a pártnak most a jelenállás szerinti parlamentbe juttatása.

[00:20:26]És akkor ilyenkor jönnek ezek az ilyen ezek az ilyen hát a régi ellenzéknek a a mit tudom reflexei, hogy kiadnak magánleveleket, hogy ilyen hogy hogy ilyen válogatott módon szidalmazza egyébként a a a DK alelnöke a Han André, és tényleg olyanokat mond róla, mint mint amit mondanak róla a mondjuk a magyar nemzetben.

[00:20:51]Tehát, hogy ez egy olyan szituáció, amikor egy párt a vég állapotában van, és ugye a és hogy valószínűleg a saját szavazói és a saját politikusok a nagy része is avval a morális dilemmával küzd, hogy vajon mikor részt kell-e bevenni, vissza kell-e lépni, az én esetleges, mondj nem tudom vidéki képviselő jelöltségem az hoz vagy visz ebben a helyzetben.

[00:21:11]És ilyenkor jön ez a ez a mondás.

[00:21:13]Az egyik a másik az az, hogy ugye a DK-nak a történet és meg már nagyon régen beszéltünk róla és az előző akkor most próbáltam e ezt így elkerülni, hogy róluk beszéljek, de az biztos, hogy ugye ők nagyon készülnek erre a választásra, szóval, hogy ők parlamenti párt, frakcióval rendelkező parlamenti párt, ugye egy évvel ezelőtt megemelték mind az állami támogatást, mind a frakciótámogatásnak az összegét.

[00:21:35]Szóval én úgy képzelem, hogy a DK-nak valahol van egy ilyen belseje, amivel ami tele van közpénzzel abból a szempontból, hogy a kampányra folyható közpénzzel.

[00:21:46]És akkor ilyenkor persze van a kérdés, hogy akkor ez a rengeteg pénz, ami van, amivel szerintem akarnak maguknak venni majd plakáthelyet, ilyen-olyan kiadványt, akkor evvel mit kezdjenek?

[00:21:57]És szerintem itt ez is egy morális kérdés, hogy akkor ők 1%-on ha lehet negyenek, akkor belevágjanak ebbe, és legyen az, hogy hogy avval játszanak, hogy a a maradék ilyen, nem tudom, ellenzéki tartásokat is megkérdőjelezik, vagy pedig azt mondják, hogy oké, akkor most én ebből a dologból kivonulok.

[00:22:12]És amit lehet még látni, hogy lényegben a kutyapárt teljesen eltűnt, vagy nem tudom te mennyire látol, tehát én vagy kam teát én az ő tevékenységük az elmúlt két hónapban szinte semmi nyomát nem lelem.

[00:22:25]a korábbi hasonló ilyen, hogy mondjam, ilyen nagy mondások, azok szinte teljes mértékben eltűntek.

[00:22:32]De amúgy nekik szerintem ez hasonló volt a korábbi kampányokban is, hogy kevésbé voltak láthatóak, viszont a protest szavazatok révén a támogatottságuk az egy picit magasabb volt, mint a láthatóságuk.

[00:22:44]Ö még a te kérdésedre visszatérve, hogy szóval, hogy hogy azt kell mond, hogy az átlagválasztó szerintem nem érzékeli, nem tudja.

[00:22:53]Nyilván a közveménykatások alapján kialakul egy közhangulat, az hatással van a politikusok magabiztosságára, a különböző szereplők, elemzők, újságírók megnyilatkozásaira.

[00:23:04]És akkor azért valami csak átszivárog a választóhoz is nagyon sok áttéten keresztül, de de ez messze nem úgy néz ki, hogy akkor van egy kutatás és az rögtön felfordítja a világot.

[00:23:14]Tehát eg egy kiegészítetés, elnézést.

[00:23:18]Szóval, hogy egy dologban viszont biztosak lehetünk, hogy ha vezet a Fidesz, ha nem vezet a Fidesz, a kormánypárti mérők soha nem fogják bevonani, hogy nem vezet a Fidesz.

[00:23:29]Tehát, hogy ők azt nem tudják megengedni, hogy 2006 mondjuk júniusától kezdve, ugye egészen 2024 október 23-áig nem volt olyan pillanat, amíg a Fidesz lett volna, nem lett volna az első.

[00:23:45]Ugye akkor volt pont talán nálatok az első olyan mérés, hogy átfordult és a a Tisza átvette vagyába és akkor talán egyenlő volt, de hogy Igen.

[00:23:54]A partizám megrendelésével azt is tegyük hozzá, ha már itt vagyunk.

[00:23:56]Hát igen, hibahatáron belül ö megelőzte a Tisza, és ugye onnantól kezdve azt lehet tudni, hogy a nem fideszes intézeteknél ez a ez a tendencia tovább folytatódott, de a fideszes intézeteknél pedig ugye az a mondás, hogy hogy soha nem volt olyan pillanat se, amikor ne a Fidesz vezetett volna, és az így is fog maradni egészen a a választásokig, mert és akkor ide csak ide a kamilára válaszolva, mert ők azt nem tehetik meg, hogy abba az állapotba kerüljenek, amiben egyébként vannak, hogy nem ők többség és a saját politikusaiknak, a saját választóiknak, a saját kampánystratégájuknak megfelelően nekik mindig azt kell mutatniuk, hogy lehet, hogy kisebb már, meg szűkül az olló, meg már csak pár van, de akkor is mindig ők az első.

[00:24:39]Jó, de bocsánat, ez egy súlyos vád, és hogy ezt szerintem csak úgy nem lehet kijelenteni, hogyha esetleg lenne egy olyan mérésük, ami ellenzéki vezetést mutat, akkor ők ezt eltitkolnák, vagy kidobnák a kukába.

[00:24:51]Szóval, hogy ez ilyen tényállításként nem tehető meg.

[00:24:53]Pláne azért, mert számomra egy kérdés egyébként az is, hogy nem lehet-e az a helyzet, hogy egyszerűen más adatbázisból dolgoznak, más módszertannal dolgoznak, ami miatt ezek az eredmények jönnek ki és ennyire eltérőek?

[00:25:08]Vagy egyáltalán például külföldön látsz-e arra példát, hogy ekkora különbség van az adott kutatóintézetek mérései között?

[00:25:17]Nem látok, és Magyarországon se láttam korábban.

[00:25:20]Tehát ugye ezt is megnéztük, hogy a 2014-es és 18-as választások idején hogyan milyen méréseket tettek közé a kormánypárti és nem kormánypárti intézetek.

[00:25:31]És és messze nem volt akkora különbség, mint most.

[00:25:34]Tehát ez egy ez még még Magyarországon is új.

[00:25:37]Ennek azért szerintem az egyik oka az, hogy most nagyon sok olyan új kormánypárti közleménykutató intézet alakult, illetve valamelyik nem alakult meg, csak elkezdett közveményt is kutatni, mint például az alapjókér központ, vagy a 21.

[00:25:50]század intézet, akik nem összekeverendőek velünk a 21 kutatóközponttal, akik korábban mást csináltak, és most ezt is bevették a profiljukba.

[00:25:59]De egyébként azért az sokat mond, hogy a század vége, amelyik ugye a legnagyobb presztízsű kormányzati kutató cég, az nem publikált pártpreferenciamérést 2025-ben.

[00:26:10]És a nézőpont is sokkal rendszertbül publikál, mint korábban.

[00:26:12]Ö és ezeket a győzelmi jelentéseket és azt tudom, hogy egy pejoratív megfogalmazás, de hogyha megnézzük a a szövegezését, a címadását, a sajtónak kiküldött anyagát ezek ezeknek a kormányzati intézeteknek, akkor ez tényleg nem is törekednek a az objektivitásra.

[00:26:34]Szóval, hogy hogy ezeket most ez olyan új intézetek vállalják nagyon nagyrészt, akik akik korábban kevesebbet kutattak.

[00:26:44]Nyilván vannak vannak kivételek, mint például a nézőpont, vagy még a társadalom kutatóintézet is is kivételnek számít.

[00:26:51]Tehát példátlan.

[00:26:51]És hogy miért van, ezt is kérdezted.

[00:26:53]Én nem gondolom, hogy módszertani magyarázata van.

[00:26:58]Ezt sokszor csinálja már sokat emlegetett Ágostlón kollégám is, hogy elkezd belemenni módszertani fejtegetésekbe, de szerintem ez nagyon félreviszi a a valós a valóságról nagyon eltereli a fókuszt.

[00:27:09]Tehát nem arról van szó, hogy ők máshogy súlyozzák, vagy más a kérdőíves kontextus, vagy bármi ilyen módszertani szakmai különbség lenne, mert ez apró különbségeket okozhat, de olyat nem, amivel ők kijönnek.

[00:27:21]Tehát ilyen ugye a akár a mi, akár a mediám méréseihez viszonyítva 20% pontos különbségek vannak.

[00:27:28]Tehát ezt nem lehet megmagyarázni kérdőíves kontextussal vagy vagy bármilyen más módszertani dologgal.

[00:27:36]Én szerintem ennek az a magyarázata van, amit a Bálint mondott, és lehet, hogy nem úgy fogalmaztam volna meg, de lényegét tekintve egyetértek.

[00:27:45]Ezek a kormányzati intézetek, ezek a megrendeléseiknek az első körülő többségét a kormányzattól kapják, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy a Fidesz pártközponttól, hanem kormányzat különböző részeitől.

[00:27:54]Ezzel szemben vannak független intézetek.

[00:27:56]Én saját magunkat ide sorolom, de egyébként a mediánt is ide sorolom.

[00:28:02]Mi a piacról élünk, és nincs olyan, hogy egy nagy megrendelő alkotja a megrendeléseink elsöprő többségét, hanem nemzetközi pályázatok, NGOK, piackutatások, gazdasági szereplők és igen, politikusok meg pártok is néha.

[00:28:17]Kiderül, hogy még levélváltások is vannak politikusok és köztünk, amivel égvilágon semmi probléma nincs.

[00:28:22]Én is csináltam már olyat, hogy politikusnak felhívtam a figyelmét arra, hogy akár megrendelhetne tőlünk.

[00:28:27]Így működik a kapitalizmus.

[00:28:29]az embernek van egy terméke és megpróbálja felhívni a figyelmét azoknak, akik lehet, hogy megrendelői lesznek.

[00:28:37]Szóval de de ez mégis az van, hogy hogy se a tulajdonosi szerkezetben, se a megrendelői összetételben nincs olyan, amihez igazodni kellene, és soha nem kapunk amiatt megrendelést, hogy ez hoz ki, az hozz ki, ez soha senkitől nem elvárás, nem is lehetne.

[00:28:54]Nem is volt ilyen próbálkozással?

[00:28:57]olyan próbálkozás volt, hogy nagyon sugalmazó kérdőívet adtak a kezembe, de ezt nekem egyáltalán nem kötességem elfogadni.

[00:29:03]És ilyenkor vagy tudunk egy olyan megoldást találni, ami szakmailag elfogadható, ami sztenderdjeinknek megfelel, és akkor lesz kutatás, vagy nem lesz.

[00:29:11]Igen.

[00:29:12]Volt olyan, aki azt mondta, hogy kutassuk azt, hogy ki a Zsolti bácsi, és hogy semmilyen Zsolt pedofile.

[00:29:16]És mi ezt is elhárítottuk, pedig az illető fizetett volna érte.

[00:29:20]Ö de ö azt se kutattam volna, hogy Donát Anna tényleg erőszakoskodott-e nőkkel vagy hogy Vona Gábor Terry Blackkel tényleg nem is fejezem be a mondatot.

[00:29:30]Ja.

[00:29:32]Szóval, hogy hogy vannak sztenderdek, amik amiket nem lehet átírni.

[00:29:35]Szóval, hogy hogy mi ezt tudjuk csinálni, hogyha ilyen megrendés érkezik, akkor visszautasítjuk.

[00:29:42]Egyébként ha jól értettem a levelezést, itt is a DK célzott rá, hogy nem lehetne esetleg olyan módszer, és erre a Hanemre azt mondta, hogy nem.

[00:29:48]Ö szóval, hogy hogy tehát ez független intézet, és meg lehet nézni a médián is, meg mi is például novemberben kifejezetten a Tisza számára kedvezőtlen kutatási eredményeket tettünk közül, mármint azokban is a Tisza vezetett, de egyértelmű volt, hogy zárul az olló, hogy a Fidesz feljött.

[00:30:05]Persze lehet mondani, hogy hibahatáron belül, de hát a sajtót nem érdekelte.

[00:30:08]Tehát ez mindenhol így jött le, és mutogatott ránk a kormánypárti megmondó embereknek és sajtánumoknak vagy propagandának a nagy többsége, hogy na tessék, még még ezek is megmondták, hogy itt itt összeomlóban a Tisza nagyon sokszor ilyen ilyen címmel jelentek meg, hogy összeomlóban.

[00:30:25]Tehát hogy a a a mi kutatási eredménykünk az kifejezetten hátrányos volt, és és mégis közétettük.

[00:30:32]A másik oldalon ilyet sosem fogtok látni.

[00:30:33]egy gondol vagy nem mondom, hogy sose, de hogy most ebbe a kampányba nem, az az egyértelmű számomra.

[00:30:39]Csak egy zárójá megjegyzés.

[00:30:39]Én egyébként ebből a levelezésből a DK védelmében én ezt úgy olvastam, vagy úgy értelmeztem, hogy nem arra kérték Hannendrét, hogy adott esetben manipulált kutatásokat adjon közre, hanem hogy afelől érdeklődtek, hogy vannak-e olyan metrikák, amelyekben jól teljesít a DK, és hogy azt akkor azokban érdemes lenne mérni, ami ilyen szempontból nem tekinthető csalásnak, csak talán inkább butaság vagy politikai hiba ilyet írásba adni?

[00:31:06]Hát ezt most nem kommentálom, de merthogy nekem én mást olvastam ebből ki, de hogy de hogy egy példá ide a Kamiláho csatlakozva, tehát hogy hogy a mostani állapotában és ez hogy a mostani állapotában az van, hogyha a leg a két legszélszőségesebb különbséget veszed a kormánypárti meg a nem kormánypárti intézetköz azt jelenti, hogy másfél millió ember valahol tehát annyival téved valamelyik egyik a másik irány, ugye ami szinte mondom, hogy lehetetlen, nem?

[00:31:35]ekora és hogy tudod ezt elmagyarázni a a nézőközönségnek meg az emberek akik olvassák ezt akor hogy lehet egy ekkora egy ilyen kisország ekkora tévedést szóval mer hogy az emberek ezek gondol hogy ha valaki így mér akkor az azt jelenti, hogy körülbelül mondan másfél millió ember tév próbálok még egyszerűbben fogalmazni mert az előbb is ezt próbáltam elmagyarázni csak nagyon hosszan tehát az egyik az hogy ha két ember nagyon eltérő dolgokat mond az nem azt jelenti, hogy mindkettő hülye az azt jelenti, hogy mindkettőnek nem lehet igaza de lehet, hogy az egyiknek igaza van és a másiknak Nincs.

[00:32:04]Oké.

[00:32:07]Tehát tehát önmagában az eltérés az nem azt jelenti, hogy hogy akkor itt az összes hülülye.

[00:32:11]Világos.

[00:32:12]Ez az egyik.

[00:32:12]A másik, hogy mi semmilyen motivációm nekem, Hanendrének és független kutatóknak nincs arra, hogy azt mondjuk, hogy a Tisza így vezet, úgy vezet.

[00:32:24]semmagen motiváció er nincs.

[00:32:27]És még egyszer mondtam az előbbi példát, amikor egy kedvezőtlen tendencia volt a Tisának, akkor azt is közzétettük, de még napestig tudnám a példákat mondani.

[00:32:36]Tehát mi független intézettek vagyunk, míg a másik oldalon a kormánypárti kutatóintézetek nem függetlenek, nem engedhetik meg maguknak.

[00:32:45]Tehát nem módszertani különbségek vannak, hanem velük szemben más az elvárás.

[00:32:53]Nekünk az a fő tőkénk, hogy jól mérünk.

[00:32:57]Én akkor leszek elégedett a választás után, hogyha a mi mérési eredményünk és a valós választási eredmény az legalább olyan közelesik egymáshoz, mint az európai parlamenti választáson, amikor hibahatáron belül volt.

[00:33:06]És a kormánypárti intézeteknél viszont, hogyha ha hibatáron túli tévedések vannak, az nem azt jelenti, hogy akkor a megrendelő csap kiapad addig, amíg a politikai lojalitás fűzi őket a a megrendelőköz.

[00:33:23]Tehát nem nem tudom már ennél, hogy szóval, hogy hogy én ezért és és én ezért sem mennék bele abba, hogy most akkor a különböző kategóriák, amiket használnak ők meg mi, azok mennyiben térnek el, mert nem ebben keresendő a másfél milliós eltérés, amit amit mondtatok.

[00:33:37]egy kicsit elmélettibb vizekre elvezve el az aktualitásoktól engem az érdekelne így a közvélemény kutatásoknak az ilyen kondérja körül, hogy ugye azt lehet tudni, hogy muszáj mindenkitől ugyanazt kérdezni, különben nem lehetne objektív eredményt szállítani a végén, de persze elképzelhető az, hogy az, hogy hogy van megfogalmazva egy kérdés, vagy mire kérdez rá az adott demográfiai csoportot mondjuk jobban megszólít, mint a másikat.

[00:34:13]Ilyenre felfigyeltél-e, vagy mondjuk azt látod-e, hogy vannak-e kifejezetten olyan demográfiai csoportok, akik mondjuk vevőbbek a közvéleménykutatások megválaszolására, és olyanok, akik nem?

[00:34:25]És hogy adott esetben a kérdések megfogalmazásánál törekedtek-e arra, hogy úgy kérdezzetek, hogy hogy jobban megszólítsa azokat, akik amúgy nem szeretnek válaszolni.

[00:34:36]Igen, nagyon jó kérdés.

[00:34:36]És ugye Burgyi ő gondolatai köszöntek vissza a kérdésben, aki van egy nagyon ás mondás, hogy a közlemmény nem létezik.

[00:34:44]Így van.

[00:34:44]És különböző úgynevezett posztulátumokkal támasztott talábből.

[00:34:45]Az egyik az volt, hogy nincs mindenkinek véleménye, amire te is utaltál, és a másik meg az volt, hogy nem mindenki ugyanúgy érti ugyanazt a kérdést.

[00:34:55]Na most azért a pártpreferencia kérdés az gyakorlatilag ugyanaz, mint ami a szavazólapon lesz.

[00:34:58]Ö, tehát és az mindenkinek ugyanaz lesz diplomásnak, alapfokú végzettségűnek, 90 évesnek meg 18 évesnek is.

[00:35:06]Szóval, hogy azért pont ebben az esetben ezt a veszélyt kevésbé érzem, de amúgy rengeteg dologra kérdezünk rá mi is, és mint más kutatóintézetek is, amelyek valóban a válaszodók egy részét nem érdeklik, de hát azért válaszolnak rá, ha már alá alá az orruk alá toltuk a kérdőivet.

[00:35:25]Szóval ez kétségtelen.

[00:35:25]Ez egy ez egy ez egy nagy kihívás.

[00:35:30]De hát ugye ezzel mit lehet csinálni?

[00:35:30]És akkor válaszolok arra arra a kérdésre, hogy hogy a társadalmi csoportok telefonon azt lehet észrevenni, hogy a 40 év alattiakat nagyon nehéz elérni.

[00:35:44]A 65 év felettieket meg nagyon könnyű.

[00:35:47]Tehát ők jobban ráérnek, szívesebben válaszolnak, nem tudom pontosan, hogy miért, illetve sejtem, de hogy ez a tendencia.

[00:35:54]A mi SMS-es módszerünk az kiegyenlíti ezt a hátrányt.

[00:35:58]Tehát mi a értelemszerűen egy online kérdővet egy fiatal sokkal szívesebben kitölt.

[00:36:01]Tehát 40 év alattiakat mi sokkal könnyebben elérjük.

[00:36:05]És egyébként a 65 év felettieket is elérnénk, csak az a probléma, hogy 65 év felett a mondjuk a digitális szakadék az az elég jelentős.

[00:36:14]Tehát tehát vannak olyan 65 év feliek, akik kiválóan használják az internetet, és a okostelefonról ki tudnak tölteni egy olyan egy ilyen kérdőívet, de de vannak, akik meg nem.

[00:36:22]És akik nem, azok sokkal nagyobb arányban a Fidesz szavazók.

[00:36:26]Tehát ezért alkalmazzuk a telefonos módszert.

[00:36:28]Ugye 65 év alatt azért ez ez sokkal kevésbé jellemző, vagy hát elenyészül azoknak az aránya.

[00:36:34]Szóval az egyik, amit lehet csinálni, hogy a a különböző módszerekkel közelítünk meg különböző életkori csoportokat.

[00:36:39]Épp azért, mert más az, ami számukra a kedvező vagy komfortos.

[00:36:41]Tehát ugye a hibrid módszer az az ehhez ehhez alkalmazkodik.

[00:36:46]A másik, ami nagyon fontos, hogy úgy kell megfogalmazni a kérdést, hogy az tényleg fajék egyszerűségű legyen.

[00:36:51]És lehet, hogy a PhD-val rendelkező politikával foglalkozó válaszadó számára túl egyszerű, és még még még elkezd okoskodni, hogy na jó, de hogy ez így miért nincs kifejtve, de nem hozzá kell igazítani a kérdőív, hanem értelemszerűen a kevésbé érdeklődő válasz a dóhoz.

[00:37:09]Ö, és ezért kell nagyon egyszerűen, különösen telefonosan, közöss telefonos kutatásban ott az ember nem látja a kérdővet maga előtt, csak hallja és úgy, úgy mindenki sokkal nehezebben érti, mintogyha ha látná is maga előtt.

[00:37:23]Úgyhogy így próbálunk, de hát ez egy ilyen rablópandur játék, vagy macskaegér játék, tehát hogy mindig próbálunk olyan módszereket kitalálni, amivel több embert elérünk, jobban ki tudjuk váltani az érdeklődésüket, jobban megértik a kérdést, ugyanúgy értik a kérdést.

[00:37:39]És a válaszadók meg folyamatosan alakulnak.

[00:37:41]Néhány éve még ez nem volt jellemző.

[00:37:44]Ma már olyan kutatóintézet is van, amelyik AI asszisztenssel hív, és nem emberi operátorral.

[00:37:51]Még három éve is ez Magyarországon elképzelhetetlen lett volna.

[00:37:53]Ma már ez egyáltalán nem hallatlan.

[00:37:55]Tehát hogy ez azért mondom, hogy ez egy ilyen örök játék, hogy hogyan lehet a válaszadóhoz igazítani a felmérést.

[00:38:01]Az se biztos, hogy a egy felmérés, ami egy módszerrel jól működött egy választás előtt, az a következő választáson ugyanúgy jól fog működni.

[00:38:10]És egyébként ugye a ti méréseitek azok, amik kiugróan optimisták.

[00:38:12]A Tisza esélyeit tekintve vannak, akik szerint túl optimisták is, és akkor vagy túl pesszimisták az ő szempontjukból.

[00:38:22]Ja, igen.

[00:38:22]Az ő szempontjukbó.

[00:38:23]Igen.

[00:38:23]Igazából ezzel kapcsolatban arra tudnék visszakérdezni, hogy az, hogy miért higgyenek inkább nektek, mint mondjuk a versenytársaitoknak, azt kifejezetten ebben az általad előbb elmagyarázott hibrid módszertam látod, hogy hogy ez az, ami most tulajdonképpen a leginnovatívabb itt Magyarországon.

[00:38:47]Az, hogy talán ez a leginnovatívabb, amiv a ide intézett Facebookon csinálja az adatfelvétel, de az összes többi telefonosan ezért ezt végül is lehet mondani, h milyenkor a legújabb, de nem ezért.

[00:38:57]Tehát az az első dolog az, hogy nem fogok tiltakozni a leírás ellen.

[00:39:02]Valóban nálunk a legnagyobb a a Tisza előnye, és ez nekünk nem okoz álmatlan éjszakát, tehát hogy az európai parlamenti választáson is rajtunk kívül az összes többi kutatóintézet alábecsülte a Tisza támogatottságát, volt aki jobban alábecsülte, volt, aki azért szintén hibahatáron belül volt, de hogy most ilyen értelemben ott is kilógtunk a sorból egy picit, de hogy ez nekünk nem probléma, tehát hogy mi mi ezzel jól jól tudunk aludni ettől még.

[00:39:33]utaltál rá, hogy mi voltunk az, mi csináltuk az első olyan mérést.

[00:39:34]Épp itt ebben a stúdióban mutattam be.

[00:39:36]Igen, ez a stúdiónak a másik részébe, de de ugyanebbe a terembe, hogy a biztos szavazó pártválasztó között hibahatáron belül, de már a Tisza 2024 októberében megelőzte a Fideszt.

[00:39:50]És ezt a többi intézet akkor még nem mérte, de utána meg sokan más, sok más intézet is ugyanazt mérte.

[00:39:56]Tehát, hogy hogy önmagában az, hogy hogy eltér mi azért is gondolom, hogy ilyen bátrak tudunk lenni, mert bízunk az adatainkba.

[00:40:05]Tehát az, hogy mik a kommentelők elvárásai, meg mi a többi kutatóintézetnek a mérése, ezt mi nem tartjuk relevánsnak.

[00:40:11]Egy dolog releváns, hogy a válaszadók mit mondanak, és az, hogy az összes többi ember mit mond, az nem releváns.

[00:40:17]És van a szakirodom egy ilyen hurding, tehát hogy a közelemmi kutatók igazodnak egymáshoz, különössen a választás előtt, és nem akarnak kilógni a sorba.

[00:40:27]Azt hiszem, hogy ha valamivel még a legvérmesebb rossz akaróink se vádolhatnak minket, az ez, hogy mi is csak úgy igazodunk a többihez, és csak olyan méréseket teszünk nyilvánosan, ami ami úgy belesímul a a többibe.

[00:40:40]És a másik, hogy hát ezért kik a többiek, tehát ugye erről már beszéltünk.

[00:40:43]hogy hogy a kormánypárti intézeteknél ez a probléma és a nem kormánypárti intézetek között is van olyan, aminek a DK is az egyik megrendelője.

[00:40:54]Nem állítom, hogy olyan domináns megrendelője, mint a a kormányzati szektor.

[00:40:57]Ö, és ahol a DK 5%-on áll, ott ott azért ez lehet, hogy hogy egy nem független, hogy egy olyan tényező, amit amit jó lenne feltüntetni a a sajtónak, a független sajtónak a méréseik során.

[00:41:14]Tehát, hogy ha megnézzük, hogy a független kutatóintézeteknél hogy állnak a pártok, akkor ott már jóval kisebb az eltérés.

[00:41:23]A mediánohoz és azz képest nekünk jóval kisebb kisebbek az eltérések ott, mert egyáltalán nem kiugró.

[00:41:30]Ugyannyira nem, hogy szeptemberben meg novemberben a választani tudók között ott csontra ugyanazt mértük a a medián és mi tehát tehát a a számok konkrétan nem hibahatáron belül, hanem csontra.

[00:41:41]Ugyanazok voltak szeptemberben és novemberben is ilyen 1-2% pont.

[00:41:42]És most az ő januári és a mi decemberi mérési eredményünk is nagyon hasonló.

[00:41:47]És ilyen 1-2%-os eltérések vannak.

[00:41:49]Egy kivétel van.

[00:41:52]A a részvételüket biztosra mondók.

[00:41:54]Itt itt tényleg azt látom, hogy hogy nálunk sokkal rosszabb a fideszesek részvételi hajlandósága.

[00:41:59]Valószínűleg a módszerünktől nem függetlenül, mint mint a többieknél.

[00:42:04]Tehát mi azt látjuk, hogy a fideszeseknek csak 80, vagy akár kevesebb, mint 80%-a mondja, hogy biztosan elmenne szavazni, és nem látunk előrelépést a legalábbis decemberig nem láttunk a nyári adatokhoz képest, pedig nyáron azt gondoltam, hogy ez majd fokozatosan be fogja érni a Tiszát.

[00:42:17]És és még mai napig azt gondolom, hogy ez majd ez a részvételi lelkesedésbeli különbség csökkenni fog, de egyelőre nem csökken decemberig.

[00:42:28]Ez más intézeteknél kisebb.

[00:42:28]Itt nem tudom magabiztosan azt mondani, hogy hogy nekünk vagy nekik van igazunk.

[00:42:33]Ezt ezt majd meglátjuk.

[00:42:35]De mondom annak, hogy hogy ez a számsor nálunk konzisztensen más és ezért a biztos szavazók körében nálunk egy picit más számok jönnek ki.

[00:42:44]Ez ez nem ad okot arra, hogy most akkor ezen változtassunk.

[00:42:48]hogyha a választási eredmény is más lesz, akkor természetesen önvizsgálatot kell tartani, és ezt majd igyekszünk a nyilvánosság minél teljesebb bevonásával tenni.

[00:42:57]Szóval szóval én ezt ezt tudnám mondani a a kérdésedre.

[00:43:02]Akkor egy kicsit szerintem még térjünk vissza 2022-re, és arra, amiről már picit beszéltünk, hogy igazából sok véleményvezér mondja most azt, hogy hogy ugye a 2022-es választás előtt is sokan ellen so túlmérték az egyesült ellenzéket, és hogy ebből kiindulva most is azt gondolják, hogy egy ilyen vágyvezéreltség az, ami bizonyos ö kutatóintézeteknél jelen lehet, de ö de miért vagytok arról meggyőződve, ha mondjuk nem lennének a kutatások, hanem nem látnánk ezeket a számokat, akkor miért gondoljátok azt, hogy más a helyzet, mint 21-22-ben?

[00:43:49]Nagyon jó a kérdés és sokat gondolkoztam én is.

[00:43:54]Az egyik van ez a fogyasztói bizalmi index, tehát gazdasági adatok.

[00:43:58]Erről erről van is ábránk is van erről.

[00:43:59]Igen, igen, hogy ugye ez azt mutatja, a GK szokta mérni, hogy az emberek hogyan értékelik a saját háztartásuk anyagi helyzetét, meg az ország anyagi helyzetét, megtakarításukat, meg a tehát kül gazdasági helyzetértékelés alapvetően ez is, ez is közvélénykutatás vagy piackutatás, csak nincs benne politika.

[00:44:18]És ez nagyon szorosan korrelál a inkumbenspárt, a hivatalban lévő kormánypárt támogatottságával, ahogy lehet látni az ábránt.

[00:44:26]Tehát minél pozitívabb a bizalmindek a mértéke, annál magasabb a hivatalban lévő kormánypárt támogatottsága.

[00:44:35]Ezt lehet látni ennek az egyenesnek a meredségén.

[00:44:39]Ugye ez egy ilyen regressziós egyenes.

[00:44:42]És azt is lehet látni, azért különböző választásokkal el tudnak térni.

[00:44:43]Például a 22-es választás az azért ér el, mert 22-ben nagyon magas volt a kormánypárt támogatottsága, és egyébként a bizalmi index is elég jól nézett ki, és és nulla közeli érték volt, ami ugye azt jelenti, hogy ugyanolyan ugyanannyian gondolják, hogy rosszabb, mintogy jobb az anyagi helyzetük mint korábban.

[00:45:04]Ami ami magyar kontextusban azért elég jó.

[00:45:06]Tehát minden kormány már örül, ha ez nullán van ez az index.

[00:45:08]Hát most messze nem messze nincs nullán.

[00:45:12]De hogy ez a háború előtt két hónappal nagyon közelítette a nullát, csak a háború nagyon lerontotta, de azért a háború kitöréséért nem, hogy nem hibáztatták a kormányt, hanem még még jutalmazták is a választók a kormányzati reakciót, és büntették a ellenzéki reakciót.

[00:45:25]Szóval azért például ez kilóg, de de úgy úgy azért lehet látni, hogy ez a regressziós egyenes, ez ez nagyon szorosan korrelál a kormánypárt támogatottságával.

[00:45:34]És hogyha csak ebből indulnánk ki, akkor azt látnánk, hogy a decemberi értéke a fogyasztói bizalmindexnek a a decemberi érték alapján 40% lenne a a kormánypárt támogatottsága.

[00:45:49]Nyilván ez még változhat a jövőben.

[00:45:49]Ha picit javul az index, akkor majd a ez alapján a kormánypárt támogatottságát is egy valamivel magasabbra lehetne becsülni, de hogy ebben semmi közleménykutatás nincs.

[00:45:59]Tehát ez a már, hogy politikai itt csak a fogyasztói bizalmindexes piackutatás van benne.

[00:46:06]Tehát ez alapján 40% körüli értéket lehetne várni.

[00:46:09]Ö, és hát lehet látni, hogy a korábbi választási győzelmeihez képest ö a a Fidesznek ugye 2014-2018 ö most a mostani érték rosszabb.

[00:46:19]És mondom a 22-es azért csalóka, mert ahhoz képest még egy picit javult is, de de 22-ben csak a háború miatt lett rosszabb.

[00:46:27]És hogyha itt a 22 februári érték lenne, akkor az az a nullához közeli helyen lenne.

[00:46:31]Tehát tehát most most már pusztán a gazdasági helyzet miatt is arra arra kellene, hogy készüljön a kormány, még hogyha ugyanaz is lenne az ellenzéke, mint korábban, hogy hogy ez most egy nehezebb választás.

[00:46:44]De egyébként hát nyilván más nehézségei is vannak, de ez ez nagyon fontos ez a gazdasági rész.

[00:46:49]De ha már itt tartunk a gazdasági adatoknál, van még egy adatsorunk, ahol különböző gazdasági mutatókat láthatunk.

[00:46:57]Miért fontosak igazából akkor ezek Bálint szerinted a választás szempontjából?

[00:47:04]Vagy erről sokat szoktunk beszélgetni egyébként, de hogy látod ezeket a számokat most?

[00:47:08]Hát ugye ugye sokszor beszéltünk arról ugye, hogy a hogy mi az Orbánrendszernek a három pillére, és ebből az egyik legyik legfontosabb pillére az, hogy jobban menjenek a dolgok évről évre.

[00:47:20]Szóval, hogy ez orbáni vagy kádári kompromisszum, ugye az most ilyen szempontból mindegy, de hogy azt mond ugye arról szól, hogyha jobban megy az országnak, mindenkinek kicsit egyet egyet tud előbbre lépni, akkor pár dologról az ember lemond vagy arrébb néz, hogy becsukja a szemét.

[00:47:33]Ez ugye ebben a ciklusban ugye hát finoman szóval sem történt meg.

[00:47:38]Sőt, ugye ugye ami engem nagyon megdöbbent, tehát ez a ez a hány kiló kenyeret lehet venni a medián jövedelemből, ami a te kutatás te számolt.

[00:47:49]Hát az egy nagyon drasztikus hát sokszor sibahatáron túli csökkenés.

[00:47:56]Ugye az a az a fajta ugye ez a 22-es kampánynak ugye az volt a lényege, hogy előre megyünk és nem hátra.

[00:48:01]Piros lett a paradicsom, nem sárga.

[00:48:03]És ugye abban a abban a fél évben olyan mennyiségű pénzosztást csinált a kormány.

[00:48:10]Ugye lényegében a teljes Szi visszatértés hányeseknek a teljes összegésen aztán lefele hathavi fegyverpénz, ilyenolyan nagy pénzórás, ami próbálta azt a kampányt tehát komoly sikerrel alá támasztani, hogy az országnak jobban megy.

[00:48:30]És onnantól kezdve tehát amikor a gazdaság állapota, azt bárhogyan is nem tudom világítják meg, tehát három éve nem történt ugye GDP növekedés óriási lett az államadóságnak a növekedése.

[00:48:44]A éves államháztatási hiány is óriás, hisz a gazdaság nyög.

[00:48:47]Ö, és ebből ugye az emberek ezt érzik is, nem beszélve a két évvel meg az egy évvel ezelőtti óriási élelmiszerinflációról, ami ugye benne van ebbe a ebbe a ebbe a táblázatba.

[00:48:59]Szóval ezek azért ez mind hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesen más a politikai angulat, de hogy kicsit visszatérve az előzőzést, nem bejátszva, én ugye nem kutató vagyok, vagy közkutató vagyok, mint a mint a mint a Dani, én inkább ilyen politikai emlékekből próbálok a a jövőre vagy vagy a most nevezetet így így értelmezni.

[00:49:17]És én tehát az én fejembe, az én belső monológomba még mindig nem dőlt el, hogy ez a 98-as vagy a 2002-es választás.

[00:49:24]Tehát abból a szempontból, hogy hogy hogy annak a különböző állapota, ő 98-ban ugye a ugye a akkor ugye kétdal kormányzó MSZP SZDS-t verte meg a friss fiatal Orbán Viktor, aki egy ilyen dinamikus kampánnyal mondta azt, hogy a ugye a az SDS-es kampányszlogennel szemben, hogy tartsuk a jó irányt, hogy kell valami új az országnak, egy új dinamikusabb váltás kell.

[00:49:52]Ti itt vagytok régiek, kétdal, most akkor jön az új, vagy pedig a 2002-es kampány, amikor ugye akkor már elvileg minden ellenfelét meg belső koalíciós társát ledaráló Orbán Viktor veri meg úgy Megyesi Péter meg az MSZPSD, hogy ők azt gondolták akkor, hogy igazából milyen jól kormányznak és milyen jól megy az országnak.

[00:50:13]Nem voltak ilyen gazdasági mutatók, hanem ennél jobbak voltak.

[00:50:17]És valahogy az ország azt mondta, hogy mégse kell az a fajta kormányzás, az a fajta hangulat, amit ott képviselt.

[00:50:23]És szerintem ebben ugye nyilván, mint minden történelmi analógia, az egy kicsit sántlít, de azért valami hasonlóban öbeg ország, hogy hogy változ a változásnak a az a az ereje szerintem most már mindenhol látszik.

[00:50:38]Et hiába ugye van egy olyan ugye sokszor beszéltünk ugye a Orbán Balázsi győzelmi stratégiáról, nyilván vannak fejezetek arról, hogy hogyan lehet elvenni a a másik oldal kedvét arról, hogy azt gondolja, hogy győzhet, vagy hogyan kell őket hű hűteni, vagy hogyan kell a reményt fékezni.

[00:50:54]De mostanra szerintem ez már ezen már szerintem túl van a a magyar közvélemény, hogy ezek ilyen szempontból működjenek.

[00:51:02]És azt érzi szerintem a a társalamnak a többsége, hogy a változás lehetséges.

[00:51:07]Hogy ez mennyire lehetséges, az egy másik kérdés.

[00:51:09]Ugye pont amit mondtál, ebben azért van egy még tehát, hogy hogy még az emberek nem embereknek egy bizonyos része még nem tudja teljes mértékben elképzelni ezt, vagy nem tudja, mi fog történni.

[00:51:18]Meg van egy ilyen, meg van egy ilyen kérdés, hogy mi lesz a jövőben.

[00:51:21]Ugye pont erre próbál ugye az a kampány elem menni, hogy a biztos az az a Fidesz, hogy az ami ami bizonytalan az az rossz lehet neki.

[00:51:31]Ugye próbálják ezt a ezt a kampányt vinni.

[00:51:33]Ugye ez a 98-as MSZP SZ kampány szolgálán, hogy nem tudunk már mit mondani, csak az, hogy legalább mi vagyunk.

[00:51:42]Ö és ugye és ugye, hogy ebből ebben szerintem teljesen más a közhangulat, mint mint 22 januárjában, mint most 26 januárjában, hogy hogy az a fajta, és erről érdemes beszélni, hogy az a fajta demográfiai különbség, hogy milyen volt mondjuk 22 januárjában az ellenzéknek a támogatottsága különböző csoportokba, korcsoportokba is, meg települési csoportokban, meg meg akár kép képzettségi csoportokba, az teljesen átalakult.

[00:52:10]És ez a ez az átalakulás egyrészt már 24-ben látszott, tehát ott ott ott tehát, hogy van ott van adat, tehát hogy van konkrét adat is, meg meg ugye választási esemény is, hogy hogyan szorult ki sok helyről a Fidesz, olyan helyekről, ahol korábban nagyon komolyan jelen voltak, olyan városi szintekről, ami korábban megkértetlenül az övék volt, vagy olyan helyekről a az országba, ahol ahol megkérzetlen Fidesz többség volt.

[00:52:35]illetve hogyan tolódott el a Fidesznek a szavazó bázisa, egyrészt korban, másrészt képzettségben, meg meg ugye meg meg vidéki elosztásban, hogy szerintem az egy az egy nagyon radikális különbség.

[00:52:47]Nem tudom te mit gondolsz, de szerintem ez nagyon látványos.

[00:52:49]És mondom még egyszer, ez nem ezt ez nem kell kutatás, mert a 24-es választás azt megmutatta.

[00:52:55]Abszolút egyetértek, csak egy picit azzal válaszolnék, hogy hogy aki eddig hallgatott minket, az valószínűleg azt gondolja, hogy akkor itt itt el is dőlt, mert annyira rossz most a gazdasági közhangulat, politikai közhangulat, annyira különbözik a négy évvel ezelőttitől, de hogy én azt gondolom, hogy abszolút nem dőlt el, és azt se, hogy most a 98-as vagy a 2002-es esettel lesz analóg.

[00:53:18]Ugye az egyik az, hogy még hátra van három hónap, tehát azért az azzal a történetnek váratlan események.

[00:53:26]A másik, hogy a választási rendszert, hogyha ismerjük, akkor abból az is következik, hogy a mi kalkuláció kalkulációnk szerint 5% ponttal kell nyernie a Tiszának akkor, hogyha mi Hazánk is bekerül a parlamentbe.

[00:53:41]Nézzünk is erről egy ábrát közben, hogy hogy hát igazából miért, vagy hogy ez annyira abszurdnak hangzik, aki nem ismeri a választási rendszert, hogy hogy lehetséges az, hogy 2-3% pontos vezetésnél a mandát mandátumzámban nem lenne többség.

[00:53:57]Ez így van.

[00:53:57]Igen.

[00:53:57]Mindjárt válaszolok erre, csak az ábra talán némi magyarázatra szó, mert nem olyan egyszerű.

[00:54:02]Tehát a vízszintes tengelyen a Fidesz szavazati előnye látható.

[00:54:07]Tehát a plusz 5 azt jelenti, hogy 5% ponttal több szavazata van a Fidesznek, mint a Tiszának.

[00:54:11]Nyilván nyilván a Tisza a viszonyítási alap nulla az azt jelenti, hogy ugyanannyi szavazatot kap a Fidesz meg a Tisza.

[00:54:19]Tehát ezek feltételezett forgatókönyvek és a függőleges tengelyen meg a mandátumarányok láthatóak.

[00:54:23]Tehát ahol mondjuk a nem tudom 50 és 4060 nagyjából középt, az azt jelenti, hogy hogy ott 50%-át kapná meg a mandátumoknak a Fidesz és és 46-ot a a Tisza.

[00:54:35]Tehát ugye a Tisza van zölddel, a Fidesz narancssárgával.

[00:54:38]Ez talán nem olyan meglepő.

[00:54:39]És ugye ez a mandátum kalkulátorunk, ami elérhető honlapunkról is, meg a Google-ről is, hogyha valaki bírja, hogy 21 mandátum kalkulátora.

[00:54:52]Szóval az az látszik, hogy ha szavazategyenlőség van, ami ami itt külön ki is van emelve, és ugye a nulla vonalát érdemes nézni, akkor hogyha a mi hazánk bejut a parlamentbe, ami mondom még egyszer azért eléggé konszenzusos a közeménykutatók között, hogy ez erre most nagyobb esély van, mint arról, hogy nem jut be.

[00:55:10]Tehát ez a valószínűbb, akkor ott 52%-ot fog kapni mandátumokban.

[00:55:14]Ez már mandátum.

[00:55:16]Fidesz és 44-et a Tisza.

[00:55:16]Ez egy becslés, tehát ez nem egy ilyen sebészi, precízitású, de hogy egy nagyságrendet mutat.

[00:55:21]És ahhoz, hogy mandátumegyenlőség legyen, ahhoz ilyen 3-4% pontos különbség kell a Tisza javára.

[00:55:31]Tehát a mínusz az azt jelenti, hogy a Tisza több és a Fidesz kevesebb.

[00:55:35]Tehát már majdnem a mínusz5-nél kell lenni.

[00:55:37]De ahhoz, hogy ahhoz, hogy viszonylag nagy valószínűséggel a a Tiszának meglegyen az abszolút többsége, ahhoz nagyjából ez a mínusz 5% pontos országos előny kell.

[00:55:45]És hogy ez miből származik?

[00:55:47]A legfontosabb a választókerületeknek az egyenetlensége.

[00:55:51]Tehát ami itt van mögötted, ez úgy látszik, hogy ezek a választókerületek, ezek lakosságszámban hasonlóak, és méretben csak azért nem, mert más a népsűrűség.

[00:56:01]De hogy itt van egy tendencia, ami nem látszik az ábrán, hogy minél kormánypártibb egy választókerület, minél nagyobb ott a fideszeseknek az aránya, annál kisebb a lélekszáma.

[00:56:11]Ez egy teljes merő véletlen, ugye ugye ezt 2011 december 23-án egy nappal karácsony előtt fogadta el a Fidesz.

[00:56:20]És hát nyilván ezt így optimalizálták nagyon mondhatni, hogy ügyesen, mondhatni, hogy kevésbé demokratikusan.

[00:56:28]Bocsás meg szavazá feld úgy közben, hogy van rá egy alkotmánybírósági döntés, hogy ez nem jó, hanem az arányszámok miatt csak zárójá bezárva.

[00:56:36]És ezt azóta úgy korrigálták tovább, hogy még erősebb lett az összefüggés.

[00:56:40]Tehát Budapesten még kevesebb választókerület lehet.

[00:56:42]Az átlagos ellenzéki választókerületnek a létszáma az nagyjából 75000, még több is mint 75000.

[00:56:49]Az átlagos kormánypártinak a lélekszáma meg 68000 környéke.

[00:56:52]Tehát ez egy nem óriási különbség, de azért nem jelentéktelen különbség.

[00:56:59]És hogyha 106 ilyen választókerület van, akkor ugye azért ennek már van hatása.

[00:57:02]Tehát ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellenzékiek szavazata kevesebbet ér.

[00:57:07]Ez így van.

[00:57:08]Tehát ez sérti a szavazati egyenlőségnek az elvét.

[00:57:11]És ez nem az, hogy a határok rosszul vannak meghúzva, hanem a méret, a választóketek mérete.

[00:57:15]Tehát ez a ez az elsődleges oka.

[00:57:17]A választási rendszer még 100 másféle csatornán keresztül kedvez a kormánynak, amit most nincs idő felsorolni, de de ezt külön ki akartam emelni, ez a legfontosabb.

[00:57:25]És egyébként egy olyan dolog is van, ami viszont nem antidemokratikus, hogy a Fidesz jelöltjei ismertebbek.

[00:57:30]Még még a jelentős shortcsere után is igaz ez a képlet.

[00:57:35]Ö, tehát a Tiszának azért még nagyon sok munkát kell beletenni ahhoz, hogy a összes listás Tiszavazó az a Tisza jelölt mögött felsorakozzon.

[00:57:46]Itt a mi mandátum, kalkulátorunk az egy 1% pontos korrekciót visz véghez.

[00:57:48]Tehát a a Tisza egyéniben 1% ponttal kölesebbet kap, mint amit a felhasználó listán feltételez a Fidesz meg többet.

[00:57:56]Ez nem hangzik nagynak.

[00:57:58]azért nem, mert korábban sem volt nagy különbség a listásini preferencia között, és korábban is hasonló volt a képlet, de hogy hogy ezek ezek vezetnek ilyen tényezőhöz.

[00:58:07]Na most, hogyha azt nézzük, hogy a medián 8% pontos Tiszaelőnyt mért mint 11-et a választani tudók között, ami talán a kampánynak ebben a fázisában a legrelevánsabb indikátor, ez a 811 és az 5 azért nem áll olyan nagyon messze egymástól.

[00:58:22]Tehát az, hogy a 811 az becsússzon mondjuk négy négyre vagy háromra, és kialakuljon egy padhelyzet, ahol a Mi Hazánknak meg a Fidesznek együtt már megvan a többsége, és a Tiszának nincs.

[00:58:33]Még akkor se egyébként, ha a Tiszának több mandátuma lenne, mint a Fidesznek, de nem lenne meg egyedül a többsége, akkor ugye máris elúszott a választási győzelem.

[00:58:40]Tehát azért akkor az nagyon valószínű, hogy nem Magyar Péter lesz a miniszterelnök egy ilyen ilyen forgatókönyvben.

[00:58:46]Szóval, hogy hogy egyrészt ez ez nincs olyan messze.

[00:58:48]Tehát Török Gábornál én ezért lennék óvatosabb, aki már egyébként megtisztelő, hogy részben a mi adatainkra alapozza, de hogy hogy én én a saját adatainkimból nem vonnék le olyan következtetést, amit tőle vont, hogy ezt már nagyon nehéz behozni.

[00:59:00]Ugye azért a népjúti intézkedések, tehát itt február végi méréseket érdemes nézni, amikor már a 13-1.

[00:59:07]kavi, nyugdíj, családi adókedvezmények, tehát ez már mind meglesz.

[00:59:11]Ugye ezeket február elején kapják meg a állampolgárok.

[00:59:16]És akkor február végim mérésben ezt majd lehet látni, hogy ennek ennek volt-e hatása.

[00:59:19]Tehát hogy ez is egy egy fontos dolog.

[00:59:24]illetve hát a Tiszának a jelöltjei, tehát hogy biztos sok választónak, és lehet, hogy a műsor nézői közül is sokaknak szimpatikus, hogy fogorvos vagy gyógyszerész, vagy testnevelőtanár aki soha életében nem politizált a a az a Tisza jelöltje, de hogy azért ez egy szakma és gondolom senki se szeretné, hogy olyan repülőgépre üljön, amit egy olyan pilóta vezet, aki aki még most tanulja a szakmát.

[00:59:49]Tehát, hogy azért itt a hibázás lehetősége az fokozottan fenn áll, és ez egyébként sokat megmagyaráz Magyar Péter óvatosságából, hogy miért próbálja minimalizálni a kampánynak ebben a fázisában a a jelölteknek a nyilvános szerepléseit, mert nyilván van tanulási folyamatnak még még messze nincsenek a végén.

[01:00:04]Tehát, hogy azért itt ez egy kockázatot jelent és az biztos, hogyha a Fidesz talált valamit ezekről a jelöltekről, akkor azt a kampány végén fogja elővenni, amikor már nem lehet lecserélni őket.

[01:00:13]De hogy hogy egy még durvább skifi forgatókönyvet mondjak, és ezzel fejezem be a spekulációmat, képzeljük el, hogy oké, a Tisza szoros küzdelemben, de megnyeri a választást, és mondjuk lesz 102, inkább mondom, mondom azt, hogy 101 képviselője.

[01:00:29]A pont megvan az abszolút többség.

[01:00:29]Ö ez történt Szekszárdon meg Budafokon is, az önkormányzati választáson, hogy a képviselőtestületben megvolt az ellenzéki többség, csak Fideszes volt a polgármester.

[01:00:40]Nyilván már ugye ezzel szempontból sánt az analógia, csak azért mondom, mert a Fidesz egyszerűen kilóra megvette az ellenzéki képviselőket.

[01:00:46]Nyilván ezerszer nehezebb egy országgyűlési képviselőt megvenni kilóra egy ilyen éres országos helyzetbe.

[01:00:55]És vanz a Tisza nagyon ügyelt erre, hogy hogy ne kerüljenek ilyenek.

[01:00:58]És azért ezek a képviselők, ezek Budafokon MSZP pacsoraiból kerültek ki.

[01:01:06]Ö Szekszárdon assassiszem egy volt párbeszédes.

[01:01:10]De elnézést kérek, ha rosszul mondom.

[01:01:12]Szóval, hogy hogy persze nem ugyanaz, de hogy hogy én még még az se az, hogy ezt erre kísérlet lesz, azt még valószínűnek is tartom.

[01:01:19]Az, hogy sikerül, azt valószínűtlennek.

[01:01:20]De még ezt se tudom kizárni, ha ilyen szoros lesz a választási eredmény.

[01:01:24]Tehát, hogy hogy még a választási eredmény után sem mondanám azt, hogy akkor most már innen tök könnyen magyar Péter kormányt fog alakítani.

[01:01:32]Tehát hogy hogy hogy e ez ez egy ez egy egészen rendkívül helyzet.

[01:01:38]ilyen 90-ben volt, amikor olyan politikusok sorakoztak fel az akkori ellenzéki pártok között, akik korábban jó esetben múzeumigazgatók, rossz esetben még kevesebb vezetői tapasztalattal rendelkező emberek voltak, és egy teljesen új szakmába kellett helytállniuk.

[01:01:53]Tehát nyilván a rendszerváltásnak ez a természete, de hogy ez ez mennyire kockázatokat rejt magába, azt azért nem győzöm hangsúlyozni.

[01:02:02]És itt nem lebecsülni akarom a Tisza jelöltjeit, hanem egy tényre hívni fel a figyelmet, amit valószínűleg ők se vonnának kétségbe, ha ha itt ülnének.

[01:02:08]Ráadásul ö még olyat is lehetett olvasni, és ezt nem nem Pletyka, hanem ezt írta az egyik Tisza jelölt, hogy ő ő tanár, és ő még dolgozatokat javított decemberben is, tehát a a szakmáját még nem a régi szakmáját még nem adta föl teljesen.

[01:02:21]És erre megint biztos van olyan néző, aki azt mondja, hogy na legalább ő dolgozik, legalább ő a piac, hogy mennyire szimpatikus.

[01:02:27]És állampolgárként ez lehet valakinek szimpatikus, de azért nem nehéz belátni, hogy egy kampányhelyzetben, egy ilyen éles kampányhelyzetben ez nem előny, hogyha valakinek dolgozatot kell javítani közben.

[01:02:37]Szóval Igen, hát kevesebb dolgozatot kell iratni, és akkor kevesebb [nevetés] dolgozatot kell javítani.

[01:02:43]Bocs, egy pár megjegyzés a a Danihoz.

[01:02:43]A az egyik az az, hogy még a Tiszapárt még sehol sem volt, amikor itt a vóba beszéltünk arról, hogy azt a választást a Billelőközetekbe kell megnyerni.

[01:02:54]Ugye te is részt vettél a térképnek a kialakításával, mint hogy a hogy mik a a bilgő körzetek.

[01:03:01]Ez továbbra is ez fennáll.

[01:03:03]Szóval, hogy ezt a választást legfőképpen terepen kell megnyerni, és ezekkel a helyekkel, amik itt vannak, meg még még sok helyen.

[01:03:09]Ugye van egyébként, amit mondtál, van egy külön erre dedikált adása a VTON-nak, ami a választási rendszerről szól, és akkor nem is beszélünk a győztes kompenzációról, ami ugye pont ezekben a közetekben még jobban működik.

[01:03:20]Szóval ez ez a választás egyáltalán nincsen lefutva.

[01:03:25]Ugye pont most ugye a kampányidőszak, még egyszer a ezekben a billegőközetekben dől el szerintem.

[01:03:30]És akkor kicsit beszél beszéljünk a mi hazánkról.

[01:03:34]Én azt gondolom, hogy a mi hazánk egy nagyon érdekes helyzet.

[01:03:36]Ugye az előző, tehát egy héttel ezelőtt a politikai szezonnyitőn lakni.

[01:03:39]Zoltán beszéltünk erről, és továbbra is azt gondolom, hogy persze minél magasabb a részvétel, annál valószínűtlenebb, hogy a hogy a mi hazánk végül bekerül a a parlamentbe.

[01:03:49]De tegyük fel azt, hogy hogy ugye a mi hazánk most fut egy kampányt, akkor egyébként pont azokban az egyéni közetekben tud a Fidesznek okozni meglepetést, amik itt vannak fent északkeletmagyarországon, meg itt lent Dél-Keletmagyarországon, ahol két számjegyű támogatásnak örvend mind a mi hazánk, mind a mind a jelöltjei.

[01:04:10]Szóval azért ez ezt én még nem ebből nem vonnék le egy ilyen, tehát nem tudnék ebben mondani, hogy most a mi hazánknak a bejutása a parlamentbe az mit jelent?

[01:04:17]Nyilván a mandátumakat igen, de hogy hány embert nem, tehát hány embert fog megakadályozni abban, hogy mondjuk Fidesz színekben mandátum nyen a harmadik az az, hogy nem tudom hányadik a az, hogy ugye ez egy ugye nem voltunk még ilyen szituációban az Orbán rendszeren belül sem voltunk, és ezért kell mindig ilyen vagy ezért próbál az emberi agy, ugye az én agyom ilyen történelmi analógiákat keresni, de ugye az egy ugye a választási rendszer ugye a arra lett meghozva, meg megrajzolva, meg meg kitalálva.

[01:04:48]hogy egy, hogy ne lehessen, hogy mi hogy ne lehessen a Fideszt megverni.

[01:04:52]Szóval minden szabály erre van.

[01:04:54]Ők abban voltak érdekeltek 2011-ben, amikor hozták a választörvényt, hogy mindig lesz egy nagy monolit párt, ez a Fidesz, és akkor majd ő valahogyan ezt mindig kicselezi majd különböző módokon, mert nem lesz soha majd egy másik monolit mellette, aki majd felveszi velük a versenyt.

[01:05:10]És ugye hiába mondtuk el ezt, én is már orvérzésig, hogy csak két monolit tudja egymást legyőzni ebben a helyzetben, de most azért efele megy a nem tudom a tendencia és egyednek, hogy milyen hatása van, azt azt azt nem lehet meggyóni.

[01:05:26]És akkor még egy mondatot rád.

[01:05:28]Én szerintem az is egy szárió lehet, nem is szerintem kétszemegyű esély van rá, hogy listás ö választáson a Tisza nak lesz több ma választója, a Fidesznek kevesebb, de a végén a a választási rendszer furcsaságai miatt kis többségbe kerül a Fidesz.

[01:05:50]Az egy személy nagyon érdekes politológiai állapot, hogy hogy akkor azt hogyan fogja tudni majd azt kezelni, magyarázni majd a kormánypárt is, meg majd a a Tisza is, hogy akkor hát most akkor éppen akkor micsoda.

[01:06:00]De én az meg hogyan fogja kezelni a társadalom?

[01:06:04]Hogyan fogja kezelni a társadalom?

[01:06:04]És akkor azért vissza a 2002-es analógiámra.

[01:06:09]Ugye ott volt a 2002-es első és második fogóban a legmagasabb részvétel valaha a rendszerváltás utáni magyar választásokon.

[01:06:16]És én azt gondolom, hogy efele megy talán a társadalom, hogy egy nagyon magas részvételű választás lesz.

[01:06:26]A 22-es se volt alacsony, ugye ez a 70%-os, de hogyha itt ugye minden egyes százalék ugye nagyon sok embert jelent, és akkor még egy legis legutolsó mondatam, inkább a pozitív fele mondom.

[01:06:38]Szóval, hogy az a fajta, és nem tudom ezt mennyire ért evvel egyet, hogy az a fajta ilyen választóvonal, ami a társadalomban megképződött szép magyarsággal, ami korosztályokhoz kapcsolódik, hogy 50 év vagy 55 év alatt lényegében annyira domináns a a Fidesz előnye, ja, bocsánat, annyira domináns a Tisza előnye a Fidesszel szemben, ami nem tudom, hogy te láttál-e ilyet korábban.

[01:07:00]Én láttam 2006-ban, amikor a MSZP Szerintem akkor gyengébb volt az összefüggés, mint most.

[01:07:05]Igen, de most ez de most ez egy ez egy annyira látványos dolog, hogy erről még mondanál még három mondatot, mert én én én ebben érzem a leg a legerősebb ilyen szerintem mindannyiunk számára így a a valós életbe is így szembejvő különbséget, hogy hogy ez a ez a ez a ez a ez a de ez a ez a korosztályos különbség ezzel ilyen ordító.

[01:07:26]Igen, igen, tényleg, tényleg nagyon nagy a mi méréseinkben.

[01:07:32]Ezt külön megnéztük és és összevontunk több havi omnibuszt, és egy 5-6000res elemszám jött össze.

[01:07:39]És ebben azt látjuk, hogy 65 év fölött két és félszeres a Fidesz előnye, tehát mondjuk a Tisza nagyjából 20%, a Fidesz meg közel 50.

[01:07:47]Üüm.

[01:07:48]Ez hány ember, akiről beszélsz 65 év fölött hány magyar honfitársunk van?

[01:07:52]Hát 2,s fél millió van.

[01:07:55]Ö igen, ha jól ha jól számolom.

[01:07:59]Várjál, nem nem kevesebb.

[01:07:59]2 millió, bocsánat, mert az összes a a választásra jogosultaknak a negyede, nem a teljes népességnek a negyede.

[01:08:08]Tehát 2 millió van 65 év fö és egyébként a nyugdíjasok száma magasabb, lehet, hogy azzal kevertem össze, de ugye van, aki 65 év alatt is már.

[01:08:12]Szóval nagyjából 2 millió van 65 év fölött.

[01:08:15]És és két és félszeres, vagy hát jóval több, mint kétszeres a Fidesz előnye.

[01:08:21]Ühüm.

[01:08:24]egyébként pont ezért lesz ezt nehéz még tovább növelni, mert mert azért a nyugdíjasok között is vannak internetről tájékozódó diplomás Budapesten élő 65 évvel feleti emberek, akiket azért nehéz meggyőzni a a Fidesznek, de hogy ez nagyon nagy és a a mi mérésünkben ezzel együtt jön ki az óriási, vagy nem óriási, de a 65 év felett óriási Tiszafölény és a teljes népességben jelentős Tiszafölény.

[01:08:46]Tehát 40 év alatt meg azt látjuk, hogy hát négyszeres, de van vannak olyan mérések, ahol ötszörös a a Tisza fölénye.

[01:08:53]Tehát a a 40 év alatti populációban olyan 15% körüli a Fidesz támogatottsága, és 50 fölötti a a Tiszáé.

[01:09:02]Tehát ott a Tiszának még nagyobb a fölénye 40 év alatt, mint amekkora a hátránya 65 év fölött.

[01:09:07]Csak ugye az a kulcsfontossága, hogy ki kik mennek el szavazni, mert egyébként a 40 év alattiak többen vannak, tehát 18 és 40 év között több állampolgár van, mint 65 év fölött.

[01:09:17]Nem sokkal, de de valamivel több, de kevésbé hajlandóak elmenni.

[01:09:21]Hát eddig így volt.

[01:09:22]Eddig így volt.

[01:09:23]Most azért azt látjuk, hogy jelentősebb a politikai érdeklődés és a fiatalok politikai érdeklődése is jelentősebb.

[01:09:29]De hogy ebből majd tényleges részvétel következik-e, és hogy a Tisza őket tudja-e mozgósítani, vagy elmennek-e maguktól, ezt meglátjuk.

[01:09:38]Én azért azt valószínűleg tartom, hogy 65 fölött magasabb lesz a részvétel, de nem mindegy, hogy mennyivel.

[01:09:42]Tehát eddig, ha 70%-os volt a részvétel, akkor ez nagyjából úgy jött ki, hogy 65 év fölött ez 80%-os, 40 év alatt meg könen 30 év alatt meg 50% körüli.

[01:09:51]Mondjuk 40 év alatt talán inkább 60, 30 év alatt 50% körüli.

[01:09:58]Hogyha ezt az 50-et sikerül 65-re felemelni a 30 év alattiak a körébe, az már egy óriási előrelépés a a Tisza szempontjából.

[01:10:04]Szerintem azt lesz érdemes nézni a választás éjszakáján, hogy a az országos részvételnek egyrészt milyen a mintázata, tehát hogy a nagyvárosokban vagy a falvakban magasabb-e.

[01:10:13]Másrészt ha mindkét oldal jól mozgósít, akkor egy nagyon szoros verseny lesz és akkor tudok elképzelni akár 80%-ot alulról közelítő részvételi arányt, tehát 78-at, ami még a 2002-est is túlszárnyalá, de ahhoz az kell, hogy mindkét oldal jól mozgósítson, és akkor ez azt is jelenti, hogy szoros lesz.

[01:10:33]hogyha itt bármelyik oldal nagy győzelmet aratt, azt ilyen 70% körüli részvételi arány mellett lehet, ahogy a Fidesz eddig is csinálta, az magas, de nem iszonyatosan magas.

[01:10:41]Az ugye azt jelenti, hogy az egyik oldal kifogástalanul mozgósít, és mindenkit elvisz, aki egyáltalán elvihető és és rá, vagy majdnem mindenkit.

[01:10:49]A másik oldal viszont kevésbé jól, és például ezt láttuk 22-ben.

[01:10:53]Tehát, hogyha 70% körüli lesz, akkor akkor megnő az esély annak, hogy valaki nagy győzelmet arat az én meglátásom szerint.

[01:10:59]Ha viszont 80%-ot alulról osromolja, azért arra nem látok esélyt, hogy annál magasabb.

[01:11:03]Erről is egy mondatot mondok, ha ha még belefér, hogy hogy azért gondoljuk végig, hogy ebben a 20%-ban benne van az, aki külföldön él, benne van az, aki nincs olyan egészségi állapotban, nincs nyugdíjas otthonban, de egyszerűen nincs olyan egészségi állapotban, hogy elmenjen szavazni.

[01:11:21]benne van az, akinek az életében valami rendkívüli dolog történik, és benne van több mint egy millió olyan honfitársunk, aki aki elképesztő módon idegenkedik a politikától, és utál minden politikust, és már a témától is menekül, és ezek az emberek semmivel nem kevésbé intelligensek, vagy semmi semmilyen szempontból nem lenne szerencsés lebecsülni őket, de hogy hogy ők is benne vannak, és őket nem lehet elvinni.

[01:11:44]Tehát tehát bármennyire is rosszak állítja be az egyik oldal a másikat, azt az oldalt attól még nem fogja jónak tartani ez a réteg.

[01:11:51]Tehát amikor azt mondja valaki, hogy én meg akarom szólítani a párt nélkülieket, és ez egy óriási tartalék, és akkor ha mind jön hozzám, fölösleges befejezni a mondatot, nem fog.

[01:12:00]20 a magyar társadalom 20%-a, ha fene fenét eszik, akkor se fog valószínűleg elmenni szavazni.

[01:12:07]Nem, nem tudom, hogy hogy mi minek kéne történnie, de de ami most történt, az messze nem elég ahhoz.

[01:12:11]Hm.

[01:12:13]És az, aki még nem biztos abban, hogy elmenne-e szavazni, ez mondjuk lehet a teljes népességnek talán a 10%-a, akit meggyőzhető, de hát ők se egy irányba fognak szavazni, tehát ők is megosztottak.

[01:12:24]Vannak közöttük, aki a Fidesz és a otthonmaradás között vacilál, vagy a Fidesz és a Mihazánk között vacilál, ahogy arra céloztál.

[01:12:30]Van aki a Tisza és egy másik ellenzéki párt, vagy a Tisza és egy otthonmaradás között.

[01:12:37]És hogyha a Tisza nagyon ügyes, akkor ebből a 10%-ból akár kettő is felett, ha iszonyatosan ügyes, talán hármat is meg tud szólítani, és ugyanez igaz a Fideszre is, de olyan nincs, hogy az egyik kilencet szólít meg, a másik meg nullát, mert mert ezek különböző beállítottságú emberek.

[01:12:53]Szóval ez viszont egy nagyon jelentős érv a a Tisza győzelmi esélyei mellett, mert most ő vezet, és nagyon nagyon nehéz fordítani, mert mert a jelenlegi tiszaszavazók nagyon süketek.

[01:13:07]a másik oldal érveire.

[01:13:07]A Fidesz szavazók legalább olyan süketek a Tisza érveire.

[01:13:11]Ö és azok, akik meg még nem döntötték el, azok kevesen vannak, és ők is megosztottak.

[01:13:16]Szóval szóval én valahogy így képzelem el a párt nélküliek táborát és a részvételi szintet.

[01:13:22]De ez a kevés ember, ez egyébként akár épp elég lehet, mert ahogy ezt hangsúlyoztuk, ehhez az 5%-os küszöbhöz, ami csak nyilván egy becstés, nem egy ilyen matematikai 100%-os bizonyoság, ehhez ettől nem állnak olyan messze a mi mérési adataink sem.

[01:13:36]Tehát ezért ezért is gondolom én, hogy hogy ez még messze nem lefutott.

[01:13:42]Noha Tisza magabiztosan vezet.

[01:13:42]Ha az esélyeket kéne százékosan kifejezni, akkor én azt hnám, hogy kiegyenlített és talán csak nagyon kicsit van több esélye a Tiszának, de egyáltalán nem lenne csoda, ha ha a Fidesz még innen is nyerne.

[01:13:56]Én úgy látom, mi a vétóval továbbra is fogjuk követni az eseményeket, a kutatási eredményeket és azt, hogy a pártok milyen stratégiát választanak, és mi mentént csatároznak egészen a választásokig.

[01:14:06]Köszönjük Dani, hogy itt voltál és megosztottad mindezeket a nézőinkkel és köszönöm a beszélgetést Bent és Dani.

[01:14:14]Köszönöm a meghívást.

[01:14:14]Köszönjük szépen.

[01:14:17]És nektek is köszönöm szépen a figyelmet.

[01:14:18][zene] Jövő hét csütörtökön újra itt leszünk a vétóval.

[01:14:21]Tartsatok velünk akkor is.

[01:14:23]Sziasztok.

[01:14:27][zene]