Ki mer ellentartani Trumpnak? | Birodalom #18

[00:00:02]Sziasztok!

[00:00:02]Ez itt a Birodalom, a Partizán külpolitikai műsora, Pap Szilárdal és Jómagammal, Feledi Botonddal.

[00:00:07]Két hetente jelentkezünk, hogy elmondjuk nektek a világpolitikából azokat a mélységi fejleményeket, amelyeket a napi hírfogyasztás közben nem biztos, hogy ki tudtak hámozni.

[00:00:18]Az elmúlt adásban arról beszélgettünk sokat Szilárdal, hogy Trump új világrendje hogyan alakul.

[00:00:22]2026-ban a geopolitikát ez hogyan határozhatja meg.

[00:00:26]Most pedig az érve másik oldalát szeretnénk megnézni.

[00:00:28]azt, hogy az államok, akik elszenvedik az új trumpi neoimperializmust, vagy sokféle jelzőt is találtunk erre, tehát Trump új külpolitikáját, vajon hogyan alkalmazkodnak?

[00:00:39]Milyen technikákat, milyen taktikákat vetnek be Európától Indiáig, Latinamerikától Ázsiáig?

[00:00:43]Hogyan alkalmazkodnak a különböző kisebb és nagyobb méretű országok Donald Trumphoz?

[00:00:52]A múlt héten Trump Davosban éppen azt dobta be, hogy Körönot mégsem foglalja el katonai erővel.

[00:00:57]Sőt, a hét közepére már úgy tűnt, hogy akár egy új megállapodás is lehet.

[00:01:00]Természetesen nem nyugodhatunk meg, hiszen láttuk már, hogy nagyon sokszor megváltoznak a trumpi hangulatok és döntések.

[00:01:06]Tehát a takót néha a Fafó váltja föl, úgyhogy a takóból Fafóba, Fafóból Takba lehet majd a külpolitika egyik 2026-os mondása.

[00:01:18]Úgyhogy ebben az adásban ezeket fogjuk körbejárni.

[00:01:19]Davoszt, illetve még az EU Merkoz úr egyezményre is kitérünk.

[00:01:24]Igen.

[00:01:24]Viszont mielőtt még belevágnánk, szeretnélek emlékeztetni titeket, hogy ti is tudjátok alakítani az adásmenetet, hogyha elkülditek a kérdéseiteket.

[00:01:30]A procedúra az úgy néz ki, hogy adás előtt kábé egy héttel szerda csütörtök magasságába a Partizán social média felületein közzétesszük, hogy a rákövetkező adásban mi lesz a tágabb téma.

[00:01:45]És akkor beküldhetitek a kérdéseket, hogy azon a konkrét témán belül mi is az a dolog, ami jobban érdekel titeket.

[00:01:52]Egyébként ehhez az adáshoz is nagyon sok, azt hiszem, eddig a birodalom történetében a legtöbb kérdés érkezett, és ezeknek a nagy részét meg is fogjuk most tárgyalni.

[00:02:02]Úgyhogy ezt a jó szokásotokat tartsátok is fent, és akkor küldjétek be a jövőben is a kérdéseiteket.

[00:02:08]Ezeket a birodalomkukacpartizán.hu email címre várjuk tőletek.

[00:02:11]Ezt megtaláljátok a leírásban is egyébként, ahogy azt is megtaláljátok a leírásban, hogy hogyan tudjátok támogatni a Partizán munkáját.

[00:02:21]Itt a birodalomban, meg úgy tágabban a Partizánban is azon dolgozunk, hogy érthetővé, átélhetővé, megismerhetővé tegyük a körülöttünk lévő világot.

[00:02:33]És eztben csak akkor tudjuk stabilan és jó minőségben végezni, hogyha beszálltok a finanszírozásunkba.

[00:02:41]Úgyhogy ha csatlakoztok a támogatóink közé, csak akkor lesz a Partizán közös veled és független miattad.

[00:02:47]Úgyhogy köszönjük szépen az eddigi támogatást és kérünk szépen, hogy szálljatok be továbbra is a finanszírozásunkban.

[00:02:55]És akkor kezdjünk is.

[00:02:59]A múlt héten zajlott a Davosi világgazdasági fórum, és ennek keretében több nagyon érdekes beszéd is elhangzott, ami pont ehhez a mostani témánkhoz, tehát a Trump biztosításhoz vagy a a Trump aktivitásának a kivédéséhez kapcsolódik.

[00:03:17]És én három beszédre szeretném felhívni különösen a figyelmet.

[00:03:22]Egyrészt ott volt ugye a Trump beszéde szerdán, ami a maga módján, vagy magához képest is talán egy kicsit ilyen kaotikusabb és és hogy mondjam, elborultabb volt.

[00:03:32]És ebben többek között ugye arról beszélt, hogy fegyveresen nem fog beavatkozni Grönland megszerzése érdekében, de ezen felül elismételte a a világpolitikai vízióját, tehát többek között azt, hogy a szabadkereskedelemnek és a globalizációnak vége, hogy a zöld energia az egy átverés, illetve hogyha az európaiak szeretnék, hogy az Egyesült Államok továbbra is megvédje őket, akkor tessenek többet fizetni, több dolgot adni.

[00:04:04]Ugye Grönland kapcsán is ez volt, hogy hát mit védünk titeket.

[00:04:08]Igazán ezt az egy dolgot kérjük csak, hogy adjátok nekünk Grönlandot.

[00:04:13]Szóval egy kicsit ez az ilyen védelmi pénzt szedő maffiózó kiállása volt.

[00:04:20]Nagyon kig ma Grönland, holnap Island, holnap után meg már jönnek az Azoli szigetekért, aztán már ki tudja, hogy nem viszik-e Malagát is.

[00:04:27]Tehát azért ez egy hosszú sor lehet még.

[00:04:31]Igen, abszolút.

[00:04:31]A sokkal pozitívabb fogadtatást, meg talán egy kicsit nagyobb vagy azonos figyelmet kapott Mark Carny kanadai miniszterelnöknek az egy nappal Trump előtt, tehát meg kedden elhangzott beszéde, amiben Kárny gyakorlatilag meghirdette az amerikai hegemónia végét.

[00:04:51]elmondta, hogy hát az elmúlt évtizedekben egy szabályokon alapuló rules based világban éltünk, de hogy ez mindig is egy kicsit képmutatás volt.

[00:05:02]mindig a szabályok sosem egyformán alkalmazkodtak az annak függvényében, hogy a szeg, hogy egy gyengébb vagy egy erősebb országra kellene őket alkalmazni, de hogy ezzel együtt együtt éltünk, a nyugati országok együtt éltek ezzel a fikcióval, ezzel a képmutatással, mert megértem mindenkinek, de hogy ez a kor véget ért a gazdasági összefonódások, együttműködések, azok most már sok tekintetben az alávetettségnek, az alárendeltség nek az eszközeivé váltak, és hogy ebben a kontextusban egyfajta ilyen értékalapú realizmust hirdetett meg, aminek a az az alapja, hogy a középhatalmak azok működjenek együtt pragmatikus alapon, fogjanak össze a különböző nagyhatalmi és itt elsősorban amerikai kényszerítésekkel szemben.

[00:05:54]És volt egy harmadik beszéd is, ami a nyugati nyilvánosságban sokkal kevesebb figyelmet kapott.

[00:06:01]Ez Holly Feng kínai miniszterelnök helyettesnek a beszéde volt, amiről később majd részleteiben fogok egy kicsit még beszélni, de hogy igazából kicsit tekinthetjük egy ilyen invers Trump beszédnek is.

[00:06:15]Hitet tett a szabadkereskedelem a multilateralitás mellett és ez egyébként nem újdonság az elmúlt egy-két év kínai kormányzati diskurzusát ilyen szempontból megismételte.

[00:06:29]Voltak benne újdonságok is, de erre szerintem egy kicsit még visszatérnék.

[00:06:33]Most azt kérdezném tőled boton, vagy úgy adnám át a szót, hogy egyrészt mit gondolsz Mark Carny beszédéről, jobban mondva szerintem inkább a stratégiáról, amit amit felvázolt, hogy ez mint mint ilyen Trump biztosítás, Trump hedging úgymond, az mennyire működik, és hogy milyen más stratégiákat látsz, amikkel különböző országok próbálkoznak, próbálkoztak az elmúlt egy évben.

[00:07:06]Köszönöm szépen.

[00:07:06]És valószínűleg nem leszek népszerű, de Kárénak én ezt a hasonlatát nagyon nem szerettem.

[00:07:09]Tehát ez, hogy hazugságban éltünk, de mindenkinek jó volt.

[00:07:13]A múlt heti adást, az első 2026-os adásunkat én továbbra is ajánlom azoknak, akik ezt még nem hallgatták meg, mert ott ezt hosszan kifejtettük, hogy a narratívák konstrukciós ereje, ha úgy tetszik, a társadalmi konstrukciók súlya mit jelent.

[00:07:26]És az, hogy törekedtünk a békére, az szerintem nem egy kis hazugság volt.

[00:07:30]Tehát ez ezt én nagyon máshogy csomagolnám.

[00:07:34]ezen szerintem érdemes elgondolkozni, hogy tényleg mi az, amikor tudatosan hazudunk, és mi az, amikor tudjuk, hogy nem érünk el egy cél, de mégis törekszünk rá.

[00:07:40]Ez két nagyon külön történet.

[00:07:42]No de hogyha tovább megyünk a nemzetközi kapcsolatok rendszerszintjére, ott ugye az az állítás hangzik el, hogy a középhatalmoknak össze kell fogni.

[00:07:49]Na most itt van szerintem tényleg a fordulat, és itt látszik a mozgolódás.

[00:07:54]Ugye a nemzetközi kapcsolatoknak több iskolája van.

[00:07:56]Ebből az egyik azt állítja, hogy ha unipoláris világrend van, mindig van egy nagy hatalom.

[00:08:00]Ez lehetett régen, Franciaország, Spanyolország, Anglia, aztán az Egyesült Államok mindig hozzá próbálnak csatlakozni a többiek és körülötte a szövetségési rendszerben ugye ingyen élni.

[00:08:12]Ez a elmélet szerint is így van, hogy ugye a biztonsági garanciákat megkapni a Hegemontól és cserébe boldogan kereskedni, tehát nagyjából nagyon lebutítva ez így festhetne.

[00:08:19]Ugye ez az, ami most végetér.

[00:08:22]Tehát az USA nem azért, mert a szövetségese egymást gondoltak, hanem azért, mert egyszerűen úgy tűnt, hogy ezt Donald Trump nem akarja, hogy ezek a szövetségesek ott legyenek körülötte.

[00:08:32]Szépen elkezdi ezt leválasztani, és ők maguk is elkezdtek úgynevezett multipoláris világrendről beszélni.

[00:08:39]Csak, hogy a multipoláris világrendben teljesen megváltozik ennek az angolul bandwagoningnak, de magyarul úgy is mondhatjuk, hogy az összefogás logikájának a menete.

[00:08:48]Tehát itt már nem a Hegemonhoz kapcsolódnak, hanem pontosan a Hegemonnal ellentétesen, azt kiegyensúlyozandó, tulajdonképpen mérleg másik serpenyőjébe kezdenek el átugrálni az államok, hogy a Hegemón, aki mondjuk mondjuk úgy, hogy predátor üzemmódra változ, ne tudja őket olyan könnyen elejteni.

[00:09:06]És ugye ez az, ami szerintem most elindul.

[00:09:07]ö akarva akaratlan.

[00:09:07]Donald Trump nem biztos, hogy ezt így gondolta végig.

[00:09:12]Nem tűnik úgy, hogy az iterát játszmáknak lenne a nagymesterő tényleg a egyszeri deknek inkább a a a tárgyalója, mint sem mints sem ezt a ennek a folyamatnak az átlátója.

[00:09:20]És ez az, ami most akár az Unión, akár más területeken szerintem jól látható.

[00:09:26]Tehát ha mintázatot keresünk, akkor ez a unipolárisal szembeni multipoláris kiegyensúlyozó összefogás indul el.

[00:09:37]És ahogy itt Davosban is voltak kiszólások, amit te is említettél kínai részről, úgy az én szememben stratégiailag valószínűleg fontosabb az EU- India.

[00:09:50]Ugye a mi adásunk is akkor tájt jelenik majd meg, amikor már Ursla von der Lien és Antonio Costa elindultak arra, hogy aláírják a nagy EU- India megállapodást.

[00:10:02]Ugye itt megint az látszik, hogy az az India, akit Donald Trump 50%-os ámal sújtott az oroszokkal való a kereskedelem miatt, az egyszerre lelkes lett az ügyben, hogy befejezze ezt a megállapodást Európával.

[00:10:13]Nyilván ez egy régóta nyitott történet volt, és Európa is hirtelen érdekelt lett, hogy ezt befejezze.

[00:10:19]Ugye ugyanez történt a Merkozúrral, több mint két évti tüzede az asztalon volt, most mégis mindkét félnek megérte befejezni.

[00:10:24]Ugye Brazília volt a legnagyobb állam a merkózok mögött, hiszen ők is 50%-os védőválmot kaptak, mivel Bolsonaro ellenigazság ügye eljárás zajlik.

[00:10:33]Tehát hirtelen megjelentek azok a közösen érdekelt szereplők, akik mind meg szeretnék kerülni az Egyesült Államokat, illetve Donald Trumpot, az attól való gazdasági függőséget és egymás felé biztosítani az átjárhatóságot.

[00:10:45]És ez ugye nem ér véget ezzel a Merkozul EU-val, illetve az India EU-val.

[00:10:50]Tehát látjuk, hogy az Ausztrál EU vonal is mozog, és valószínűleg meglesz ott is az áttörés.

[00:10:55]És pedig ugye többször elbukott az elmúlt időben ez a tárgyalás.

[00:10:57]És hogyha lejjebb megyünk, m akkor azért azt is látni, hogy a tagállamok ugyanúgy elkezdtek a saját bilaterális kapcsolataikra az Egyesült Államokon kívül jobban figyelni.

[00:11:08]Ez George Meloni esett el a múlt héten, aki 19 év után először ellátogatott olasz állam olasz kormányfőként Dél-Koreába, de megállt más helyeken is, többek között Japánban és Ománban.

[00:11:21]Ugyanezt láttuk, amikor Remánuel Macron megállt Mongóliában.

[00:11:22]sok évtized után francia államfőként.

[00:11:25]Tehát rengeteg olyan apró jele van ennek, hogy bizony más országok is elkezdtek hedgeelni, elkezdték ellensúlyozni azt, hogy az usán kívüli életre felkészüljenek.

[00:11:36]Talán egy alábecsült vagy búvópatakként csak néha a felszínre törő változás az az, hogy a nem túl stabil lábakon álló Starmer kormány Londonban mit fog csinálni.

[00:11:46]Itt is elhangzanak egyébként a brüsszeli pletykák szerint azok az ígéretek, hogy azért elindul a újraközeledés az Egyesült Királyság és az EU között.

[00:11:54]Azt hiszem, hogy abból a mintázatból, amivel most mi Szilárdal beszélgetünk, ez lesz kiolvasható.

[00:12:02]Tehát a ha fogadnom kéne, akkor 2026-ban ezek inkább közelednek, amennyiben ez a kormány a helyén marad.

[00:12:10]Erre viszont kevesebb esélyt látok.

[00:12:12]És talán még egy példa, ami már az Unión kívül esik.

[00:12:15]Ugye Kína kapcsán azt láttuk, hogy tényleg időnként ő is inkább predátor üzemmódban működött már, amikor akár lehívta a hitelbiztosítékokat egy-egy szuverénnel kapcsolatban, szerződéssel kapcsolatban, Sri Lankától láttuk ezt más országokig, ahol komoly gondot okozott.

[00:12:34]Maláziában egy miniszterelnök bukotta ebbe bele, hogy hogyan korumpálta őt a kínai hatalom.

[00:12:39]Tehát azért látszanak a hátulütői is a kínai szövetségnek.

[00:12:42]Éppen ezért Új-Zéland becsatlakozott abba a sorba, ahol Ausztrália már korábban elindult, tehát ebbe a bizonyos három oldalú szerződésbe, Egyesült Királyság, USA és Ausztrália mellé, lehet, hogy Új-Zéland egy-két fejezetbe becsatlakozik az AUKusba.

[00:12:57]Tehát ez egy újabb fejlemény lenne, ami azt mutatja, hogy bizony a kisállamok is igyekeznek hedgeelni a saját lokális, regionális ellenfeleikkel szemben.

[00:13:07]Tehát ebben benne lehet az USA is, lehetnek még több oldalú változatok, de leginkább az látszik, hogy az Egyesült Államokkal szemben igyekeznek valamilyen módon az országok őt kiszorítani, kizárni.

[00:13:20]És ha ezt végignézzük, akár csak a tűzszünetek sorában, de a pakisztániak és az indiaiak részben kis kínai közvetítést kaptak.

[00:13:28]Narenda módi meg is sértődött, amikor Donel Trump ugye azt mondta, hogy ő érte el a békét a két ország között.

[00:13:37]Törökország egyre inkább jelen van a közelkeleten.

[00:13:38]Látszik, hogy itt szúdi és arabemiségek közötti verseny zajlik.

[00:13:43]Tehát még Afrikában is átterjed az, hogy ki az, aki a valódi tárgyalásokat tudja vinni.

[00:13:48]És ez egyre ritkább esetben az Egyesült Államok.

[00:13:50]Tehát egyszerűen több helyen megjelennek a regionális hatalmak, és elkezdik kitölteni ezt a vákuumot.

[00:13:54]Úgyhogy erre számíthatunk.

[00:13:57]Tehát nekem ez a mintázat, ami ami feltűnés, ami azt mondom, hogy európaiként és magyarként szerencsére az EU-ban is elindul, hiszen erre égető szükség van.

[00:14:04]Úgyhogy tehát talán ezzel dobnám vissza neked Szilárd, hogy ez a EU, Kína és egyéb vonalakon a te szemedben hogy látszik.

[00:14:16]Hát ugye szerintem van az a kérdés, hogy ezt nem tűri föltétlenül mindenképp, tehát hogy van ez az irány, de hogy ezt nem tűr feltétlenül mindenképp a a a hegemón, tehát ebben az esetben mondjuk az Egyesült Államoknak lesznek erre válaszlépései is erre a fajta bebiztosítási, több lábra állási, középhatalmak összefogási stratégiájára.

[00:14:39]Tehát az jól látszik, hogy ugye Mark Carny csak beszélt, hanem egy a beszédét azután mondta el, hogy pár nappal azután, hogy egyébként Kínában járt, ahol új megállapodásokat kötött a kínai kormányzattal.

[00:14:53]Többek között például az elektromos autókra kivetett ilyen importkorlátozások kapcsán is azon is lágyítottak.

[00:15:03]És akkor elmondja ezt a beszédét, és akkor rá ott már másnap Trump beszól neki ugyanarról a ugyanó a pulpitustól, de utána pár napra rá megfenyegeti, hogy 100%-os vámokat vett ki Kanadára, hogyha tényleg megköti ezeket, vagy aláírja ezeket a szerződéseket, életbe lépteti Kínával kapcsolatban ezeket az enyhítő szerződéseket.

[00:15:27]És akkor itt van egy olyan kérdés, hogy hogy elegendő-e csak ez a fajta ilyen hedging, ez a fajta szövetségkötési stratégia, vagy hogy kell lennie itt valami erősebb válaszcsapási képességnek is, legalább reálisan hihető potenciálnak.

[00:15:43]És ennek kapcsán van ez a kifejezés, amit az utóbbi időben sokat lehet olvasni.

[00:15:48]Ez az eskalációs dominancia, ez az escalation dominance, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy amikor két fél egyfajta ilyen versengésbe vagy konfliktusban van, és akkor az egyik eszkalál, a másik tovább eszkalál, és az eszkalációs dominancia azt jelenti, hogy melyikről hiszed el jobban, hogy az eszkaláció okozta fájdalmakat képes hosszabb távon is elviselni.

[00:16:15]És ebben a kérdéskörben, hogy mondjam, Kanada, amelyiknek nem tudom, a gazdaságának a 90%a valamilyen módon az amerikai gazdaságban van integrálva, és úgy néz ki valahogy, hogy Kína a második kereskedelmi partnere, de Amerika 90% és Kína 2%.

[00:16:36]Akkor az egy kérdés, hogy milyen eszközökkel tudja biztosítani azt, hogy hogy ezt a fájdalmat, az eszkalációs fájdalmat hihetetően tudja viselni.

[00:16:45]Tehát, hogy legyen egyfajta ilyen, hogy ellensúlyozni tudja az amerikai eszkalációs dominanciát.

[00:16:51]Ms ez szerintem az európai országokra, Nagy-Britanniára is, tehát az Unióra és Nagy-Britanniára ig is igaz.

[00:16:56]És szerintem a Trump Davosi beszéde ilyen szempontból is, de ez hosszú ideje tart.

[00:17:04]Igazából ez a nagy dilemma, hogy amíg tart ukrajnai háború, amíg támaszkodni kell valami, amíg meg kell próbálni Trumpot valahogy a sátron belül tartani az ukrajnai háború kapcsán, addig meg a általában a a védelmi kérdések kapcsán Amerikát itt kell tartani.

[00:17:24]Legalábbis az európai vezetők szempontjából így merül fel ez a kérdés, vagy az európai biztonsági architektúra szempontjából jelenleg így merül fel ez a kérdés.

[00:17:33]Akkor mennyire hihetőek ezek a fajta ilyen eszkalációs vagy ezek a fajta ilyen ellenlépések?

[00:17:41]Ez az egyik dolog, amit akartam mondani.

[00:17:43]A másik dolog pedig igen, hogy hogy ez a kínai viszony nem csak Kanada kapcsán, de az Európai Unió kapcsán is érdekes.

[00:17:51]Egyébként még ajánlanék ennyi adást, mert tavaly márciusban készítettem egy ilyen videóesszét a Partizánra, az volt a címe, hogy Amerika saját fölényét védenék, közben szétveri a világot, amit épített.

[00:18:03]És ebben gyakorlatilag pont ezt jósoltam meg, hogy minden ilyen Trump agresszív fellépésére az lesz a válasz, hogy mindenki megpróbál valahogy egy kicsit diverzifikálni.

[00:18:14]És szerintem nagyon érdekes, be fogom linkelni, érdemes megnézni, mert jól öregedett, és mint a birodalom adásai is, egy csomó mindent előrevetítünk, ami kábé bejön, és ez szerintem nagyon fontos, hogy hogy ilyen szempontból milyen hasznos tartalmakat gyártunk, de ez csak a propaganda része volt.

[00:18:29]De hogy vissza Kínára, arra arra szeretnék még egy kicsit kitérni, hogy voltak kérdéseink Balázs nevű nézőnktől és akkor annak mentén egy picit beszélnék Kínáról.

[00:18:42]Ugye az volt a kérdése, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek látszanak az EU Kínaviszonyrendszerben, tovább nőheti-e a kínai dominancia az európai piacon, és hogyan védekezik jelenleg az EU, és hogyan fog védekezni?

[00:18:58]És akkor itt ugye a bideni időszakban volt egyfajta ilyen közös fellépés az Egyesült Államok és az EU ban Kínával szemben.

[00:19:07]És úgy látom, hogy amióta Trump hivatalba lépett, és főleg az elmúlt néhány hónapban enyhülni látszik az EU és a Kína közötti konfliktus, valamivel pragmatikusabb irányba indul el, ha jól tudom, most aztán az indiai út után nem sokkal valamikor kínai útja is lesz az Európai Unió vezetőinek.

[00:19:32]M a de de az elmúlt egy-két hétben például volt egy ilyen kiadott a bizottság egy ilyen magyarázó iratot, amiben azt magyarázza el, hogy hogy a kínai elektromos autók behozatalára kivetett korlátozási szabályozásokat hogyan is lehet megkerülni, tehát hogy milyen lehetőségeket mutat arra, hogy hozzanak be autókat.

[00:19:57]És ezzel a Volkswagen már élt is, de úgy látom, hogy a BY és mások is elkezdenek majd érni.

[00:20:03]Peking nagyon-nagyon szeretettel fogadta egyébként ezt.

[00:20:07]Szóval, hogy ez egy ilyen egy ilyen kedves diplomáciai gesztus volt, egy ilyen enyhítő diplomáciai gesztus volt.

[00:20:13]M ami azt is mutatja egyébként, a az is, hogy a Volkswagen használja ezt legelőször, tehát nem egy kínai cég, hanem valójában egy európai cég a Kínában gyártott dolga, hogy azal, hogy leegyszerűsítve egy ilyen nagyon erőteljes konfliktusként vagy gazdasági versenyként írjuk le a Kína és Európa közötti viszonyt, és mondjuk a 2000-es évekhez képest valóban mozdult el ebbe az irányba, ahogy Klína lépett feljebb és feljebb a különböző technológiai fejlettségi létrán egyre kevésbé egymás kiegészítői és sok tekintetben egymás versenytársaivá váltak, de hogy valójában ez sok szempontból egy leegyszerűsítő mód, merthogy van egy számomra nagyon kedves román származású Dániába kutató ilyen világgazdasággal foglalkozó közgazdász, a Cornel Bán, aki pont erről írt nemrégiben a Substack Y-n, hogy mikor Közben tényleg van egy ilyen elképzelés, hogy a kínai autóipar fenyegeti az európai autóipart, de közben az van, hogy a jövős a az autóipar jövője szempontjából Kína annyira strukturális előnyben van mára, mind a kiépített infrastruktúra, tehát töltőállomások satöbbi, mind mondjuk a adatgyűjtés szempontjából ahhoz, hogy a a fogyasztói szokásokat látni lehessen az önvezető adatokhoz szükséges ilyen önvezető autókhoz szükséges adatmennyiségben annyira előbre van, hogy ma már nem az a kérdés, hogy leválni Kínáról és ez vele kompetitív technológiákat kiépíteni, hanem hogyha túl akarsz élni és fejlődni, akkor ott kell lenned azonnal piacon, mert ott tudod letesztelni, az van a az a legfejlettebb piac.

[00:22:05]Tehát hogyha versenyképes akarsz maradni, akkor ott kell nyerned, és akkor a világ más részein is tudsz versenyezni.

[00:22:11]és hogy már a Porsche, a Volkswagen, mindenki ilyen együttműködéseket köt kínai autócégekkel, vagy nem csak autócégekkel, tehát azt hiszem a Porsche a B danel, tehát a TikTok alapító céggel pont ezért, mert ezek az adatok mennyire fontosak, amikor mondjuk önvezető autókról beszélünk és hasonló, és hogy ugye szokás mondani, hogy ezek az elektromos autók már valójában nem autók, hanem két négy keréken guruló okos telefonok, tehát hogy teljesen más a logikája az elektromos autóknak.

[00:22:48]Szóval, hogy hogy szerintem ez az irány, hogy felismerni ezeket a komplementaritásokat, együttműködési lehetőségeket, ez szerintem most erősödik meg a kínai viszonyban.

[00:22:59]Szóval én forgatókönyvként ezt látom valószínűnnek.

[00:23:02]És ebből a szempontból volt érdekes szerintem a kínai miniszterelnök helyettes Davosi beszéde is, ahol azon túl, hogy azt mondta, hogy igen, mi továbbra is szabadkereskedelemben vagyunk, érdekeltek és a multilaterális együttműködésekben, azt is mondta, hogy a kínai kormányzat számára az új egyik legfontosabb cél az a belső fogyasztás, a belső keresletnek a növelése.

[00:23:28]És ez azért fontos, mert erről [nevetés] a birodalomba, nem tudom, hónap vagy amióta létezik a birodalom, azóta beszélünk, hogy mekkora geopolitikai problémát jelent az, hogy az a küleskedelmi többlet, az a brutális küleskedelmi többlet, aminek amivel Kína a világ többi része felé, így egyébként Európa felé is jelentkezik, és hogy ennek a ennek a strukturális feszültségnek a csökkentéseit csak azt tudja szolgálni, hogyha a kínai belső kereslet let pörgetve van, vagy a jelenleginélhez képest.

[00:24:01]És hogy pont erről beszélt a Holy Feng, hogy a legnagyína már nem csak a legnagyobb gyár szeretne lenni, hanem a legnagyobb fogyasztói piac is szeretne lenni, és hogy ígéretet tett arra ott a Dávosba összegyűlt üzletemberek előtt, egyrészt, hogy nyitják a piac, valamennyit enyhítenek tovább, nyitnak a kínai piacon, és hogy jöjjön mindenki eladni nekünk oda dolgokat, hogy ebből mi lesz az igaz, mennyire sikerül.

[00:24:28]Ugye ez egy terv, ha egyébként ez valószínűleg őszinte terv, mert ezekbe az ilyen központi bizottság, állandó bizottsága iratokba meg mindenben most ez az új izé, hogy hogy belső keresletet kell növelni, de hogy hogy ez mennyire fog sikerülni, hogy aztán mennyire lesz tényleg ez a piacnyitás, a belső piacnyitása, milyen feltételek mehet, hogyan történik, de ugye szerintem egy nagyon-nagyon érdekes jelzés abból a szempontból, hogy miközben Trump azt mondja, hogy ne gyertek ide eladni nekünk, mert mi akarunk magunknak többet gyártani, amire jelek nincsenek, hogy tényleg sikerül ez a stratégia.

[00:25:07]Tehát kevesebben mennek oda eladni, de hogy oda települnének vissza a iparágak, arra kevésbé.

[00:25:13]Ehhez képest Kí azt mondja, hogy gyertek ide hozzánk, adjatok el nekünk dolgokat.

[00:25:17]És ez szerintem Európa szempontjából so tekintetben egyébként egy egy fontos állítás tud lenni az amerikai viszonylatban, vagy a két nagy hatalom közötti viszonylatban, amit szerintem érdemes figyelembe venni.

[00:25:33]Pont.

[00:25:37]No, innen szívesen fölcsippentem a fonalat.

[00:25:40]Ö m a abban én sokkal pesszimistább vagyok, hogy mennyire kompatibilis az európai kínai komplementség.

[00:25:49]Tehát igazából pont a stratégiai iparágakban informatika, digitalizáció, telekommunikáció, autóipart is ide vehetjük inkább csak amiatt, mert tényleg óriási munkáltató Európában és Magyarországon is fontos.

[00:26:05]De ezekben a kínaiak ugye olyan szinten előre szaladtak, amiben az exporttal tényleg dömpingelnek és tarolnak és piacot teremtenek.

[00:26:12]Ugye azokban az iparágakban is azért szögezzük le itt a a kínai miniszterhelyettes beszédéhez Davosban.

[00:26:21]Ezt azért elmondták egy párszor már, hogy majd ők nyitnak és ez sose sikerült, vagy sose tartották be.

[00:26:28]Tehát ezzel a probléma az, hogy tényleg az olyan iparágba, például a kínai egészségügybe a mai napig nem engedik be az európaiak a térdemben.

[00:26:35]Tehát itt amikor legutóbb megnéztem ezt, akkor ugye volt kilenc olyan város, ahova bemehetnek külföldi kórházak.

[00:26:43]Némi biotech az megjelent ugye a szabadkereskedelmi övezetekben, de egyébként azért alapvetően még a joint venturöknek, tehát a közös vállalkozásoknak sem engedélyezhet csak úgy bárhol megnyitni.

[00:26:57]Tehát nagyon erős korlátozások érvényesülnek a számukra érzékeny szektorokban.

[00:27:01]Ugye ugyanez van a Telekomban, tehát hogy érezzük az egyensúlytalanságot, miközben mi itt udvarjosan azon vitatkozunk, hogy akkor az érzékeny területekre, állambiztonságba, egyéb helyekre, kritikus infrastruktúrába telepítünk kínai csipeket.

[00:27:14]Ehhez képest egy európai szolgáltató nem szolgáltathat a kínai vidéken.

[00:27:19]Készpont.

[00:27:19]Tehát nincsenek megnyitva ezek a piacok.

[00:27:21]És akkor ezt lehetne hosszan folytatni gazdaság, leginkább a kultúra, oktatás, egyéb területeken ugye szóba se jönnek a nyugatiak, hiszen ideológiailag se lenne megfelelő.

[00:27:31]Tehát itt van egy olyan elképesztő nagy egyensúlytalanság a piaci nyitások között, amiben az unió most lassan kezd 25 év után magához térni.

[00:27:41]Tehát most jön ugye az az ötlet, hogy ugyanazt megcsinálja az EU, mint amit Kína csinál az EU-sokkal már több mint két évtizede, hogy nem lehet 51%-os, tulajdonk csak 49.

[00:27:49]és a szellemi jogokkal is el kell tudni számolni.

[00:27:55]Valószínűleg ez a túl későn túl kevésnek a klasszikus esete.

[00:27:57]Tehát már nem akarják behozni feltétlenül ide a legérzékenyebb akár akkumulátor vagy más technológiákat sem.

[00:28:05]Úgyhogy ebben szerintem egy nagyon komoly kérdés lesz, hogy hol van az a rész, ahol meg tudunk egyezni, és az időablakok hogyan tologathatók precízen.

[00:28:15]Tehát mi az, ahol idén még be kell hoznunk kínai dolgokat, jövőre le kéne tudnunk gyártani.

[00:28:19]És ugye pont az általad emleedett autóipari vámok, egy ilyen kérdés, ugye jelenleg vámokkal védekezik az EU, tehát föltolja az autókárát az európai fogyasztók számára és a különbözetet beszedik.

[00:28:30]Ami új ötlet volt, és nyilván azért tapsolnak a kínaiak, mert ez nekik lenne jó, és ezért bennem motoszkál a kérdés, hogy ezt vajon ki találta ki így, az a minimum árak meghatározása.

[00:28:42]Tehát a minimum ár az tulajdonképpen ugyanúgy a fogyasztó szempontjából magasabban tartja a kínai autó árát, minthogyha Kínába venné meg.

[00:28:51]Ez eddig oké.

[00:28:51]Na de az történik, hogy ugye a bevétel ráadásul nem is vámformájában az EU-hoz kerül, hanem visszamegy Kínába.

[00:28:59]Tehát ez nekünk, ha lehet még rosszabb, hiszen termeljük a profitot még vastagabban a kínai autógyárak részére.

[00:29:05]Tehát ez szerintem egy elképesztően rossz ötlet, ami hosszú-hosszú kínai lopizásra, és nagyon bízunk benne, hogy nem stratégiai korrupció hatására született meg.

[00:29:12]hogy ezt bevezetik-e nagyban, azt nem tudom, de igazából a kérdésen is túl vagyunk, mert a kínaiak, ahogy mondtad, abban szuper ügyesen alkalmazkodtak, hogy már nem a 100%-os elektromos autókat hozzák be, hiszen ezekre csökkent is valamivel a kereslet Európában az elmúlt évben, hanem ugye azokat a plugin hibrideket, amik megmaradtak népszerűségükben, és amelyek most viszont kelendőek a piacon, amire viszont nem vonatkoznak ezek a vámok.

[00:29:41]Tehát innentől kezdve ez szíesedik, ez a kép.

[00:29:45]Igen, csak az érdekes szerintem, hogy tehát, hogy kell ide egy ilyen fej, tehát hogy én is a egy ilyen európai mozgástérnövelkedési szempontból gondolkodom azon, hogy hogy kell ide egy aszertívebb kiállás sok területen, tehát ott, ahol még van valamennyi fajta előnye az európai gazdaságnak, és szerintem például a egyébként a szélelőműipar is ilyen, ahol még még ugye ez egy főleg Dán és német fejlesztésű technológiák, amiknek egy része aztán átkerül Kínába, de még mindig, hogyha megnézzük, nagyon versenyképes és piaci részesedésében is fontos a az európai cégek birtoklása.

[00:30:32]Mondjuk ezen a területen ugye amit Trump egy HAnnak nevezett, és hogy Kínában nincsenek is ilyenek, miközben szóval tényleg nem az a delú delulu, amiben Trump létezik ezekbe a beszédbe.

[00:30:44]Szóval ez így nem egységes.

[00:30:47]Na mindegy, de hogy például ez egy ilyen Igen, a gyógyszeripar a másik ilyen.

[00:30:51]Szóval vannak iparak, ahol ahol nincs elveszítve egyáltalán a meccs, és ott szerintem fontos egy másfajta stratégiát alkalmazni azokhoz képest, mint mondjuk az akkumulátoripar, vagy az elektromos autóipar, ahol ahol szerintem az a két választás van, hogy vagy azt mondjuk mi is, mint az amerikaiak, hogy ja ezt nem mi maradunk az elekt, vagy maradunk a benzines és ö gázolajas autóknál, vagy azt mondjuk, hogy nem maradunk, hanem szeretnénk a másikat is behozni.

[00:31:25]Viszont akkor valamilyen módon együtt kell működni a a kínaiakkal, mert ha nem csak az amerikai olajtól való, vagy az amerikai fosszilis államtól való függőség az, ami 100%-osan növekszik.

[00:31:39]Tehát, hogy én csak csak erre gondolok, hogy teljesen egyértelmű, hogy itt itt egy ilyen fajta részben nyitási, de részben meg meg magára találási, aszertivitási stratégiára van szükség.

[00:31:51]Persze ez kétségtelen.

[00:31:55]Igen.

[00:31:55]És ugye az van, hogy ilyenkor összeérnek a korábbi intézkedések ezekkel, és tipikusan ezeknek a komplexitását szerintem egyszerűen már nem nagyon látják át a döntéshozók, vagy előre lehet, hogy még ha ezért kapnánk a fizetésünket se tudnánk elően megjósolni.

[00:32:08]Tehát az, hogy ugye az autógyártóknak azokért az autókért, amelyek széndioxidot bocsántanak ki, ugye különböző kompenzációkat kell befizetni.

[00:32:16]És ezeket a kompenzációkat ugye az autóipar egyes szereplői elkezdték úgy befizetni, hogy ugye fölvásárolnak mondjuk EV-ket, és az elvég értékesítéséből nyert ugye kvótákat tudják beszámítani, hogy összegészében az autógyár jól jöjjön ki.

[00:32:34]Ez ösztönzi őket arra, hogy kínaiakat is akár áruljanak.

[00:32:37]hiszen azzal egyébként a saját drága széndioxidos autóikat még mindig el tudják adni.

[00:32:41]Tehát, hogy nem arról van szó, hogy lezárjuk a piacot, megvédjük a európai gyártók innovációját is abban, hogy nem engedünk rájuk nagyon erős külföldi versenytársat és megvárjuk, míg kifejlesztik a saját modelleket.

[00:32:55]Tehát valahol azért itt vannak ugye tényleg amikor a különböző policik összeérnek és nem mindig van átgondolva, hogy egyiknek a másikra milyen hatása lesz, ebben hosszan lehetne vitatkozni, és nyilván mindig ott a kérdés, hogy végeredményben a jéghajlatváltozás a legnagyobb problémánk, vagy Kína, vagy az oroszok, vagy az Egyesült Államok, milyen sorrendben.

[00:33:17]De azt érzem, hogy ezekre ebben a politikai tortában, ami Brüsszelt jellemzi a 27 fővárossal együtt, ez ez egy nagyon-nagyon kemény feladvány, és nem biztos, hogy mindig a jó válaszokat adjuk.

[00:33:30]Az az pedig nem tudom, Szilár, te hogy vagy vele, hogyha én azt kimondom, hogy nem biztos, hogy az európai érdekkel szembegy, hogyha Kína egyébként nem erősödik tovább.

[00:33:42]Tehát nem biztos, hogy Európának egyébként az rosszat tesz, hogyha a világban egy kevésbé aszertív Kínát látunk.

[00:33:48]Tehát ilyen szempontból nekünk azt a társadalmi stabilitást megfinanszírozni importtal, amire a stratégiai export iparágakkal készül a kínai kommunista párt, az igazából egy nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, hiszen a kínai gazdaság egyéb területeken nem áll annyira fényesen.

[00:34:10]Tehát tényleg egy kézrétegű gazdaságot látunk.

[00:34:12]Vannak ezek a topiparágak a topvárosokban, tengerparton, ahol ezek teljesítenek.

[00:34:17]De egyébként még mindig ott vannak az óriási tömegek, akiket Kínának valahol föl kell tudni húzni.

[00:34:25]És ebben nekünk nem az a cél, hogy a legitimációját aranyáron biztosítsuk a kínai kommunista pártnak.

[00:34:30]Azt gondolom, hogy emberi jogilag sem ez a célunk, de geopolitikailag sem ez a célunk.

[00:34:33]Tehát ráadásul itt összejérnek az értékek a a pragmatizmussal.

[00:34:37]Úgyhogy ebben különösen óvatosan kéne lépdelni.

[00:34:40]Az egyetlen szorító az időablak tényező, tehát hogy mi az, amit ma le tudunk gyártani, mi az, amit holnap le tudunk gyártani.

[00:34:47]És ugyanez a problémánk áll föl az Egyesült Államokkal szemben a védelmi iiparban.

[00:34:53]Mi az a hosszú lista, amit már itt le tudunk gyártani?

[00:34:55]Egyébként ez megnyúlt egy picit az elmúlt két évben, de vannak azok a hosszútávú cirkálóról rakéták és egyéb eszközök, amiket nem tudunk még, vagy a szatitek kapcsán, a katonai részekben még nem vagyunk elég fejlettek.

[00:35:08]ezekre rá kell gyúrni, hogy aztán ne függjünk az USA-tól.

[00:35:11]Tehát itt itt megvannak ezek a lépések, és szerintem Kínával kapcsolatban is egy elég jól felrajzolható térkép, hogy a 6G technológiában mit kéne itthon házon belül, Európán belül ösztönözni.

[00:35:24]Ahelyett, hogy ezeket ugyanúgy, mint az 5G-nél elkezdenénk importálni, és aztán az államilagondott át kínai szereplőkkel versenyeztetni azokat az európai szereplőket, akiknek uniós szinten a tagállamok tiltják az állami támogatást.

[00:35:38]Tehát ez tényleg olyan, hogy hátrakötöm az európai szereplőt, kiteszem Kínába, és várom, hogy na, akkor ő gyorsabban ugrál le-e, mint az a kínai, aki egyébként még rugókat is kapott a KKP-től, a kínai kommunista párttól a lábára.

[00:35:48]Tehát ez így abszolút nem működik, és nem fair verseny.

[00:35:50]Hát ők nem engednek be minket a piacukra, ők viszont idejönnek államilag támogatott cégekkel, akiket mi hosszú vizsgálatok után esetleg pár 10%-os vámokkal elkezdünk sújtogatni.

[00:36:03]Ez ez se nem fair, se nem egyenlő, se nem korrekt a saját cégeinkkel szemben.

[00:36:09]Tehát ebben én talán egy picit radikálisabb vagyok.

[00:36:10]De de az európai érdek itt más.

[00:36:15]De igen, és szerintem már szerintem az, hogy hon milyen kiindulópontokból elemezzük, és mit milyen milyen előfeltételezéseink, vagy milyen premisszáink, sokszor ki nem mondott premisszáink vannak, amikből aztán kiolvassuk, hogy mi az európai vagy akármilyen magyar nem tudom érdek.

[00:36:36]Abban szerintem vannak különbségeink, mert én ilyen szempontból közelebb állok ahhoz a még ilyen régi történelmet valahogy ilyen materialista nagy folyamatok alapján olvasó elképzelésekhez, amihez egyébként a kínai kormányzat is közelebb áll, mert ugye a kínai kormányzat úgy képzeli el, hogy valahogy a a az ír hát ebben a történ történelem szemléletében.

[00:37:07]Szerintem amit én látok, az megmaradt az, hogy hogy ők egy úgy képzelik el, hogy a történelem az nekik dolgozik, merthogy az, ahogy a a nagy hegemónia ciklusok működnek, ahogy nem tudom én a 16.

[00:37:22]századtól a különböző spanyol, holland, angol, amerikai hegemónia ciklusoknak a természete, ahogy kiolvasható, és ahogy azok működnek, ahogy eszerint megy előre a történelem, és az ahogy most szerintük egy ilyen kínai ciklus kezdődik, és hogy valójában az van, hogy gazdaságilag igazából megkerülhetetlen az, hogy tehát azt nem látjuk, hogy hogy fog ez megtörténni, de hogy végsősoron az van, hogy Amerika veszít és ők nyárnek, ők így képzelik el.

[00:37:56]És hogyha innen olvassuk, akkor viszont az európai érdek, hogyha szükségszerűen Kína nyár, akkor az európai érdek az, hogy hogyan tud integrálódni előnyösen, úgyhogy megvédje saját maga érdekeit is valamilyen módon, de hogy ne kerüljön összetűzésbe.

[00:38:17]És hogyha innen olvassuk, akkor az egy másik fajta amerikai európai érdek, de igazából hát ez egy ilyen archik az Orbán balázsi olvasat is.

[00:38:25]Tehát ugye ugyanezt mondja a konnektivitás, hogy barátkozni kell a biztos győztessel.

[00:38:29]Na de ugye ez egy önbeteljesítő jólat, mert minden nap, amikor nem teszünk az unióért, akkor tényleg vesztes lesz, de cserébe az unió lehetne nyertese ennek a történetnek, és az Egyesült Államok szintén lesz még neki más elnöke Donald Trump után is.

[00:38:45]Tehát nem, na igen, hogy ezt akartam mondani, hogy szerintem ezek ilyen önbeljesítő jóslat is tud lenni, de hogy ezzel együtt tovább is azt gondolom, hogy valamilyen értelmes stratégia kell legyen, mert az, hogy azt mondjuk, hogy nem nem, abból szerintem nem jön ki semmi értelmes, vagy főleg abból, amit nem tudom, szerintem nekem ez a kajakallas tweet, amikor Trump megfenyegeti Dánielt azzal, hogy elleszi Grönlandot, és akkor Kaja Kalas kírja, hogy hát nem kéne kéne ilyent csinálni, mert Oroszország és Kína nevet a markába, akkor nekem ebben a mondatban az van, hogy nincs arra stratégiánk, hogy hogyan védjük meg magunkat az amerikai.

[00:39:27]Itt van egy konkrét amerikai támadás, nincs, mármint ez most egy retorikai támadás, nincs stratégiánk arra, hogy hogyan védjük meg magunkat.

[00:39:35]Cserébe beszólunk a másikoknak ennek apropóján.

[00:39:38]Tehát, hogy itt látom azt, hogy sem arra nincs stratég, sem arra fele nincs stratégia, sem errefele nincs stratégia, és hogy az viszont az viszont szerintem egy problematikusabb problematikusabb dolog.

[00:39:50]Én azt azt gond persze tehát egy semmilyen értelemben nem érdekel Európának, hogy hogy bárki irányába növelje a kiszolgáltatottságát.

[00:40:02]Így csak az a kérdés szerintem, hogy milyen, hogyan lehet ezt pragmatikusan megoldani.

[00:40:06]És ennyiben szerintem ez a kárnyi gondolat is nevezhető Orbán Balázsi gondolatnak, hogy realistánk kell hozzáállni a dolgokhoz.

[00:40:17]Csak ugye a Cardne gondolatban van egy ilyen értékalapú realizmus, ugye így hívta value based realizm, így nevezte ezt a dolgot, hogy kell legyenek olyan szintek, amik értékközösségek, ahol a az együttműködés sokkal mélyebb.

[00:40:33]Tehát, hogy a ebbe a koncepcióba, amit Kárny mondott, ebben az együttműködés vastagsága különbözik, és hogy van akivel vékony, tehát a legfelszínesebb szinten lehet együttműködni, van akivel sokkal mélyebb együttműködéseket kell kötni, és hogy itt itt szerintem ez az, ami ahol szerintem a amit te mondasz, és ahol én mondok, valahol ebbe a vastagságba lehet összehozni, vagy összeegyeztetni.

[00:40:59]a vastagságban meg az asszertivitásba, tehát hogy azért tényleg a az európai cégek még most is jelentős szereplők a kínai piacon, és lehetne azt mondani, hogy pontosan ugyanolyan hozzáférést biztosítunk, mint Kína készpont, tehát helyzetbe hozni az embereket.

[00:41:13]Nyilván ez néhány európai cégnek fájna, és klasszikusan ezért nem szoktunk tudni lépni, mert ők a saját fővárosaikban el tudják intézni, hogy ez a mondat ne hangozzon el.

[00:41:22]De azért a kínai befektetési helyzet annyira nem vidám, hiszen az FDI, tehát a Kínába érkező külföldi tőke gyakorlatilag 2023 óta csökken, és Kisán meg is feleződik.

[00:41:31]Most attól függ, nyilván itt ki milyen mutatókat lát AMF, kínai saját satöbbi.

[00:41:38]De a lényeg az az, hogy nem olyan lelkesek a külföldi cégek már ezzel kapcsolatban, hiszen látják azt, hogy van jogbizonytalanság és van politikai kitettség.

[00:41:46]Nem csak a kommunista párt, de már Donald Trump miatt is, vagy az USA miatt is, ráadásul az EU miatt is lehet, mert egy ilyen autóipari vám Így van.

[00:41:54]Tehát az európai szereplők kintiégeit is érinti.

[00:41:55]Úgyhogy ebben ebben azért van még van Kínáról mit tanulnunk, hogy hogy tisztán lássuk azt, hogy az ő céljaik merre mennek, és azokat egyébként hol nem veszélyes nekünk támogatni, hol lehet kínai egyesség.

[00:42:13]És ebben szerintem szuper dolog az, hogy megtörténik az EU- India közeledés, és az is, amiről akartunk beszélni, a Merkozúr megállapodás, tehát az, hogy Latinamerika felé Brazíliával egyetemben, aki ugye ugyanannak a Brixnek a tagja, amit időnként félünk itt a nyugaton, hogyan alakul a közeledés?

[00:42:32]Tehát ezek ezek jó jelek.

[00:42:34]Afrika van elveszve Európa számára, ott nem látom ezeket.

[00:42:36]Bár van ugye egy-két infrastruktúraterv, különböző global gateway programok.

[00:42:43]Global gépfé ugye nem más, mint a beltend road az út és a vezet programnak nagyon messziről nézve az európai megfelelője, tehát globális infrastruktúra támogatása az európai szintéről.

[00:42:53]Úgyhogy ezeknek vannak kisebb projektjai Afrikában, tehát ez ezek a dolgok történnek.

[00:42:57]A Merkozúra egyezmény elég nagyot futott itt a magyar médiában, talán két szót mondjunk róla.

[00:43:03]Ugye ez a volt kérdésünk is, hogy Máté nevű olvasónk kérdezte, hogy mit gondolunk erről az egészről.

[00:43:08]Úgyhogy ezt hát ugye Brazília vezetésével négy latinamerikai állammal az Unió megállapodott hosszú évtizedek szenvedése után itt azért a az eddigi importpámok valahol 35% körül mozogtak a Merkur oldalán az EU felől.

[00:43:24]Tehát itt volt mit leépíteni és úgy tűnik, hogy közel 100 különböző vámfát fognak kivezetni.

[00:43:32]Ebben egyébként a alapvetően a nagynyugati termelő országok, tehát akik tényleg gépeket és vegyipari termékeket vittek ki, Hollandia Németország tipikusan volt érdekelt, hiszen nekik fog ez piaci nyitást jelenteni, míg ugye a Merkur országok elsősorban agrár termékekkel fognak visszajönni.

[00:43:52]Ami azért ha számokat nézünk, akkor azok a jóslatok, hogy majd az európai GDP-t ez 0,1%kal esetleg megemeli, ez mutatja azt, hogy nem olyan elképesztően nagydasági történetről van szó.

[00:44:05]Néhány szektor néhány országban érdekelt.

[00:44:10]És azért innen innen kell ezt megközelíteni, hogy ezek hogyan festenek.

[00:44:14]Úgyhogy mondjuk a ahogy nő most az európai gazdaság, azok a 0,1%-ok is lehet különbség a mind mínusz és a plusz között.

[00:44:23]De igen, ki a kicsit nem becsüli.

[00:44:25]Így van.

[00:44:25]Tehát azt látjuk, hogy a Merkur jelenleg az EU exportjárnak körülbelül 1%-a.

[00:44:31]Ez egyébként visszafelé nem így néz ki.

[00:44:35]Tehát a Merkur államoknak második legnagyobb kereskedény partnere Kína után, de az USA előtt az Európai Unió.

[00:44:41]Úgyhogy azért ez egy fontos fontos szempont, és pont ezért is kell odalépni, hogy ez így is maradjon.

[00:44:45]És ha Németország pedig ebből az egész térségből 28%-ot víz, tehát az uniós exportnak az 1ada gyakorlatilag Németországból érkezik, úgyhogy ez izgalmas lesz.

[00:44:58]Nyilván kapott is kritikát ez a megállapodás, ami amit még így egy utolsó számot hozzátennék, és aztán Szilár szerintem a politikai kritikákat szerintem össze össze tudod foglalni, hogy ugye az európai gazdák nagyon elkezdtek tiltakozni, emlékszem arra a decemberi napra, amikor ide Brüsszelbe is fölvonultak, hát gyakorlatilag a teljes belváros krsumplival fölszórták, abból én még másnap is a gyerekekkel sültpunktit készítettem, és hát óriási nagy hajnaltól tartó türkölős, traktoros tüntetés volt.

[00:45:30]Ugye még most is Trasburgban a szavazás környékén ez történt.

[00:45:34]Ugye magát a jogszabály, tehát azt ami kihirdetné ezt még mielőtt bármilyen ratifikálás megtörténhetett volna a parlamentben, elküldték az Európai Unió bírósága elé.

[00:45:45]Ugyanakkor a bizottság azért, hogy kihúzza a tüskét a főleg az olaszok és más tagállamok, akik mezőgazdasági vonalon kritizálták a megállapodást, 45 milliárd eurót csoportosítottak át az uniós költségvetésből különböző a gazdák felé haladó transzferekbe.

[00:46:02]Ez annyiban érdekes, hogy az egész bizottsági szimuláció, ami az egyezménynek a pozitív mérlegét számolta, az valahol 800 milliárd eurós gazdasági haszonnal számol.

[00:46:11]Ez azért a szakértők szerint egy optimista forgatókönyv.

[00:46:15]Tehát gyakorlatilag a teljes hasznát már átsoportosították a gazdák felé, ami ami hát kérdés, hogy ezt most politikai showt láttunk, vagy pedig politikai üzenet miatt volt az fontos, hogy megköttessen ez a megállapodás.

[00:46:27]Tehát lehet, hogy ez egy első lépésként értelmezendő inkább, és és más országok felé is egy példastatuálása, hogy lám lehet ilyet is.

[00:46:36]Mindsem a valós gazdasági hatást várjuk.

[00:46:38]Tehát szerintem itt nagyon máshol kell majd a gazdasági hatásokat értékelgetni.

[00:46:42]Na de akkor átdolom a labdát hozzád még Merkoz úr kapcsán.

[00:46:47]A Igen, szerintem amúgy érdekes, hogy hogy így a magyar nyilvánosságban is ez még így jobban pörgött pont aman miatt, mert hogy így így lett egy ilyen, hogy szavaz a Fidesz, mivel támadja a Tiszát, hogyan szavaz a Tisza.

[00:46:59]Magyar Péternek volt ez a kiment a gazdák közé, vagy hát a nem tudjuk, hogy mennyire autentikusan gazdák vagy nem gazdák, csak fideszesek.

[00:47:15]De mindegy.

[00:47:15]Szóval, hogy az szerintem egy érdekes a Merkozúr szempontból, hogy a a amellett, hogy teljesen igazad van, így a a súlya, lehet, hogy egy kicsit el van túlozva.

[00:47:26]Így a Donro doktrína kontextusában az egy érdekes kérdés, és nem kimondottan csak ez a szabadkereskedelmi megállapodás miatt, hanem hogy egyébként az európai nagy cégeknek milyen szerep juthat Dél-Amerikában.

[00:47:39]És ebből a szempontból nagyon érdekes, van egy kicsit úgy hívnám, nemrég mutatta a párom ezt a podcastot, egy spanyol spanyol birodalom.

[00:47:51]A Noesel Find Mundo, nem?

[00:47:55]Ez a világ vége, ez a cím nagyon jó címe egyébként, nagyon jó podcast is.

[00:47:58]És pont most a utolsó részében beszéltek erről a Donro doktrináról, és hogy ez konkrétan Spanyolország szempontjából mit jelent.

[00:48:07]Úgyhogy hatalmas nagy cégek, a sok spanyol állami vagy részben állami tulajdonú cég, mint a Repszol, kőolaj, gázcég, a telefonika nevű telekommunikációs cég, nagy játékosok a dél-amerikai vagy latinamerikai piacon, tehát Mexikóban más helyeken a Repsolnak Venezuelában is vannak, vannak lábai a venezuelai olaj kapcsán.

[00:48:33]A telefonika, azt hiszem, Mexikóban nagyon fontos telekommunikációs szereplő, a Bebuva BBVA, magyarosan rövidítve bank, az szintén nagyon sok latinamerikai banknak a többségi tulajdonosa.

[00:48:51]Tehát, hogy hogy ez egy ez egy nagyon fontos kérdés például, hogy ezek az európai cégek számára, az európai jelenlét számára mit jelent ez a Donro doktrina?

[00:49:00]Tehát, hogy akkor mi most ellenséges beavatkozásként vagyunk ugyanúgy számon tartva, mint a kínai vagy az orosz cégeknek a terjeszkedése, vagy sem?

[00:49:11]Ez szerintem nem egy eldöntött kérdés, de hogy politikailag ez az Eomerkos úr megállapodás talán ezért a gazdasági súlyánál talán fontosabb szimbolikus politikai jelentősége tud lenni azzal együtt, hogy rámutat arra is, hogy az EU az egy ilyen többszintes demokrácia és hogy ezek nem ilyen könnyen történnek.

[00:49:32]És ez szerintem tök renda van egyébként, hogy hogy az Európai Parlament úgy dönt, hogy elküldi, nem tudom én, felülvizsgáltra.

[00:49:43]Szóval, hogy ezek így működik a demokrácia.

[00:49:45]Szerintem ez ez rendben van.

[00:49:48]A másik része viszont igen, hogy van egy van ennek egy ilyen a gazdák részéről érkező kritikája is, de van egy ilyen más tágabb, ugye az egész ilyen szabadkereskedelmi dolgoknak van egy ilyen tágabb baloldali kritikája is.

[00:50:02]És konkrétan a Merkusz úr kapcsán szerintem az az fontos, hogy hogy van ez a mezőgazdasági kritikája is, hogy hogy mondjuk milyen hátrányba hozhatja egyébként az európai gazdákat ilyen versenyhátrányba, akikre magasabb környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági kritériumok vonatkoznak, mint mondjuk a dél-amerikai, brazil-argenentin szójára vagy marhára, vagy sertésre.

[00:50:32]Ez az egyik kérdés, de van egy ilyen tágabb gazdasági, strukturális kérdés is, ami azt mondja, hogy hogy ez gyakorlatilag konzerválja, tovább viszi a dél-amerikai országoknak ezt az ilyen gazdaságilag alávetett pozícióját, hiszen ráerősít arra, hogy igen, ti olcsó nyersanyagokat adjatok el, amiből többletérték kevés jön létre nálatok, és cserébe vegyétek meg drágán a mi ipari termékeinket, magas hozzáadott értékű ipari termékeinket, és általában a ezeknek az értéke ez stabilan megvan vagy nő, miközben a nyersanyagoknak azért így gyorsan változik.

[00:51:15]Tehát amikor át kell váltani, hogy 1 kg argenentin marhából vagy nem tudom én, 1 kg brazil szójából hány német gépet lehet megvenni?

[00:51:26]Most ilyen nagyon bután egyet se, de hogy ilyen nagyon bután mondom, akkor az nagyon tud fruktuálni, és sokszor van az, hogy 1 kgból egy gépet, és két nap múlva meg 1 kgból egy negyed gépet se tudsz megvenni.

[00:51:42]Tehát, hogy van ez a része, és van az a környezeti része is, hogy amikor azt mondod a dél-amerikaiaknak, arra ösztönzöd őket, mert ez végülis egy ösztönző, amikor lecsökkented a a vámokat, meg arra ösztönzöd őket, hogy még tovább termeljetek ilyen mezőgazdasági termékeket.

[00:51:59]És ez úgy történik, hogy ilyen hatalmas környezet kizsákmányoló, környezetkárosító monokulturális nagy cégek csinálják ezt Brazíliában is, Dél-Amerika többi részén is.

[00:52:14]Akkor például mondjuk mennyire ösztönzöd azt, hogy kivágják az őserdőket?

[00:52:20]Tehát, hogy a mondjuk a van egy még 2018-as ez a Transnational Institute nevű ilyen balos elemzőintézetnek volt egy kiadás, egy egy elemzése a Merkozúr EU szabadkereskedelmi megállapodás akkori állásáról, és akkor ők úgy számoltak, hogy plusz 100000 hetár erdőkivágást ösztönözne ez, hiszen annyival kellene bővíteni, a az ültetvényeket, és az ez ugye tudjuk, hogy hogy sokszor a a mit tudom én, a az amazonas eső erdő kárára történik, tehát hogy hogy ér ilyen kritikája is.

[00:53:01]Na mindegy.

[00:53:01]Szóval, hogy ezek mind olyan szempontok, amiket szerintem egy demokratikus folyamatban mérlegelünk, hogy mezőgazdaság, környezetvédelem, nem tudom én, politikai haszon, gazdasági haszon és ilyenek.

[00:53:14]Szóval, hogy szerintem ez egy ilyen hasznos tanulópénz.

[00:53:16]Mindenesetre még, hogyha nem is a világ legnagyobb gazdasági jelentőségű dolga szerintem, hogy hogy milyen szempontokat kell összeegyeztetni, és hogy ez mennyire nehéz egy ilyen többszintes demokrácia esetében, mint amilyen az EU.

[00:53:32]De így van.

[00:53:33]Nem tudom, ehhez van-e hozzáfűznivalód.

[00:53:35]Még csak azt akartam, hogy zárjuk azzal, hogy hogy kaptunk egy olyan kérdést, ami szerintem nagyon érdekes, és nekem lehet, hogy nincs olyan nagyon jó válaszom rá.

[00:53:42]Ö de hogy kaptunk egy olyan kérdést ez a Trump bebiztosítással, hogy Hunor kérdezi, hogy állampolgárként, egyénekként hogyan tehetünk ebben a bebiztosításban valamit, hogy sok felé látom a felszólításokat, hogy állampéragárként is gyakoroljunk nyomást az Egyesült Államokra, bojkot vagy más formájában, és hogy hogy kér tőlünk gyakorlati tanácsokat, hogy cserélje le a böngészőjét, kerüljek el termékeket, tankoljak, hol tankoljak, mi.

[00:54:14]Szóval, hogy mit tud tenni az egyén?

[00:54:17]Tud-e egyáltalán bármit tenni, és szerintem ez így zárásnak egy érdekes kérdés.

[00:54:20]Szóval kíváncsi vagyok te, hog mit gondolsz.

[00:54:22]Én én, bocs, csak hogy én nem tudok erre nagyon válaszolni.

[00:54:25]Én általában nagyon szkeptikus vagyok az ilyen bojkotokkal, meg az ilyen fogyasztáson keresztüli egyéni ráhatással.

[00:54:35]Én azt tudnám mondani, hogy ezzel együtt ahol vannak lehetőség arra, hogy válasszunk európait.

[00:54:43]Most itt tényleg.

[00:54:45]És hogy szóval ez egy nagyon érdekes kérdés, hogy mi történne akkor, hogyha mondjuk az európai bizottság és az európai tanács úgy döntene egy adott ponton, hogy bevetik a kényszerítés elleni eszközt akár Kínával, akár az Egyesült Államokkal szemben, ahol lehetőség nyíl arra, hogy egy hosszú vizsgálati folyamat után, de lehetőség nyílne arra, hogy egy adott ponton, nem tudom én, az amerikai cégek működési engedélyét, tehát mondjuk a Facebook működési engedélyét vagy ahol mi futunk ugye a YouTube-on.

[00:55:16]Tehát a Google működési engedélyét az Európai Unió azt mondja, hogy visszavonja.

[00:55:23]És akkor mi történne akkor, ha itt állnánk Google Drive és YouTube és nem tudom én, Google Kalendár és ezek nélkül.

[00:55:29]És hogy szerintem az hasznos, hogyha vannak, és most itt nem propagandát akarok, vagy reklámot, de hogy hasznos, hogyha vannak európai cégek, akik ilyen drive szolgáltatásokat adnak, naptárszolgáltatásokat, email szolgáltatásokat, egy csomó ilyet.

[00:55:45]És hogyha például ezeken a területeken van valamilyen fajta egyéni hedging stratégiánk, akkor az az lehet hasznos, de összességében én azt mondanám, hogy válasszunk olyan politikusokat, akik jól képviselnek.

[00:56:02]ilyen érdeket, és úgy tudják alakítani a világot, hogy amikor adott esetben egy olyan konfliktus jön létre, akkor az európai gazdaság az képes egy képes van benne eszkalációs dominancia, tehát hogy képes ö átállni más dolgokra is, vagy képes fenn maradni akkor is, hogyha egy ilyen konfliktus jön.

[00:56:24]De ja, jó, igen, ez nagyon jó.

[00:56:26]Akkor innen folytatom, mert én is arra gondolnék, hogy vagy odacsavarnám ezt a gondolatot, hogy válasszuk azokat a politikusokat, akik nem negatív önbeteljesítő jóslatokon dolgoznak.

[00:56:35]Tehát megmondják, hogy jön a világ vége.

[00:56:37]Amúgy is most már lassan mindenki kínai gyarmat lesz, és akkor legyünk legalább egy vidám gyarmat.

[00:56:44]Tehát ez ez szerintem nem egy alternatíva.

[00:56:45]Ennél sokkal jobban állunk ráadásul.

[00:56:48]Meg Kína is egy sokkal vegyesebb kép.

[00:56:50]Bár ugye ahány kínaadást csinálunk, mindig annyiféle olvasat van, mert ugye itt azért tényleg sokféle szakértő sokféle területet lát Kínából, és leginkább az látszik, hogy tényleg sokféle Kína van.

[00:57:02]Az biztos, hogy érdemes tehát az európai jó értelemben vett európai közösségért és azért kiálló politikusokat választani, akik hajlandók a saját országaikban kompromisszumot, de nem olyan áldozatot hozni, ami viszont felesleges, vagy azért történnek áldozatok, mert mondjuk a spanyolok megalkusznak külön packingel disznóhús export miatt, és akkor cserébe feladnak európai érdeket.

[00:57:27]Tehát itt itt azért ne csak Magyarországra gondoljunk, ami ami az egyéni szintet jelenti.

[00:57:33]Egyébként én is tényleg erre tudok mindenkit biztatni, hogy használjanak európai alternatívákat.

[00:57:36]Erre van egy weboldal, ami összegyűjtötte egyébként szerintem most már több mint 100-nál tartanak.

[00:57:41]Ez a European kötőjelalternatives.

[00:57:45]Tehát European kötőelternatives.

[00:57:48]Ezen gyűjtik azokat, hogy a legkülönbözőbb szolgáltatásoknak online mik az európai alternatívá.

[00:57:52]Tehát ha elköltünk havi Xurót különböző előfizetésekre applikációkban, akkor nyugodtan nézzük meg, hogy esetleg ez működik-e máshogy máshol európai szintéren.

[00:58:02]Zeneszolgáltatótól emailen át, cloudig mindenféle van.

[00:58:04]Nyilván minél nagyobb cégben vagyunk, annál izgalmasabb ez a repertoár, hogy hogyan lehet ezt működtetni.

[00:58:10]Azt mondanám, hogy ez a digitális rész a legfontosabb.

[00:58:13]Tehát itt lesz a következő csata, lehet, hogy erről csinálunk is még birodalmat, hogy a digitális háborúan fest majd az USA és az EU között.

[00:58:19]Ennek az egyik alfejezete a zsarolás ellenéhez közben az, hogy tényleg ezeket a szolgáltatókat hogyan fogja pöcögtetni az unió.

[00:58:25]Nyilván ezt Trump ÉK, nem is csak ő maga, többen is az adminisztrációból előrejelezték, hogy bevédik majd a nagy cégeket, hiszen láttuk is őket Trump beiktatásától kezdve, hogy suttogó üzemmódban ott vannak az ovális irodában, tehát itt egy nagyon-nagyon komoly érdekellentét lesz relatív gyorsan.

[00:58:41]A többi terméknél szerintem már nagyon nehéz eldönteni, hogy most mi amerikai, mi nem.

[00:58:48]Ö, a Teslavásárlások ugye beszakadtak Európában én a Musk tevékenységével, tehát ez is egy tanulságos történet.

[00:58:54]És egyébként most ugye az európai külkapcsolatok tanácsa tett közzé egy nagy felmérést, ahol az látszik, hogy tragikusan visszaesett az elmúlt egy évben Amerika vezetéséről alkotott képaiak körében Londontól varsóig, tehát elég általánosan.

[00:59:11]Magyarország ebbe kivétel és Kína pedig valahol ilyen 10% alatti növekményeket tudott a legtöbb helyen felmutatni.

[00:59:18]Tehát nem ugrott ki, de szemben az USA látszik, hogy tényleg van egy áttérés arra, hogy Kínáról egy picit pozitívabb képet alkotnak.

[00:59:25]Úgyhogy ezen is biztos, hogy lehet dolgozni.

[00:59:27]Úgyhogy Hunoréknak ajánlom a weboldalt, nézzék meg és döntsék el, hogy hol tudnak ők váltani.

[00:59:35]Mi pedig tényleg azt hiszem, hogy az egy izgalmas beszélgetés lenne még, hogy amikor Merkoz úról kell dönteni, akkor ezt úgy képzeljük el, hogy vagy van Merkoz úr, vagy nincs, és valóban a kivágott esőerdők és mások ügyében hozunk erkölcsi döntést.

[00:59:51]Vagy azt nézzük, ha nincs Merkoz úr, akkor egyébként Trump bemegy Bolzonárót visszahozza és kivágnak még 500000 hektár erdőt.

[00:59:57]Tehát az a baj, amikor a politikának két rossz között kell döntenie, és a kisebbik rosszat felvállalni is egy ódium, és valahol ugye gyakran ezeket az időket éljük.

[01:00:09]Szerintem ez erkölcsére rettentő nehéz.

[01:00:12]Nem éridlem a politikusokat, ezért már azok, akik egyáltalán ezeket ugye felvállalják, mert ott nagyon kevesen vannak.

[01:00:17]No hát azt hiszem, hogy a a mai műsorunkban is elég szépen körbejártuk a Trump taktikája elleni különböző próbálkozásokat, hogy hogyan nézi meg az EUA lehetőségeit Indiával, Latinamerikával, más országokkal, illetve, hogy az világ néhány másik szeretkéjében milyen megfontolások vannak Kanadától Brazíliáig.

[01:00:37]Úgyhogy köszönjük szépen a figyelmeteket.

[01:00:38]Két hét múlva újra jelentkezünk, és ahogy tudjátok a rákövetkező héten, tehát még az adást megelőző héten, valamikor szerdán csütörtökön már az Instagram és Facebook csatornákon kitesszük, hogy mi a műsornak a témája, és nagyon várjuk a kérdéseiteket.

[01:00:52]Ezzel kapcsolatban, majd látjátok, most is igyekeztünk a legtöbbére sort keríteni.

[01:00:57]Ezeket a birodalomkukacpiszán.hu email címre küldjétek el, ahogy mindenféle más meglátás, kommentet is nyugodtan.

[01:01:05]Hallgassátok a Partizán többi podcastját.

[01:01:08]A podcast csatornán találjátok meg.

[01:01:10]Ugye a Partizán főcsatornán fut a birodalom, a podcast csatornán fut a többi podcast.

[01:01:14]És hogyha még nem tettétek volna, akkor Szilárdnak a köztes nevű substackére, illetve a Partizánnál futó heti feledi külpritikai heti hírlevére is fel tudtok iratkozni.

[01:01:26]Tegyétek meg, a leírásban megtaláljátok a részleteket.

[01:01:28]Úgyhogy ha mindezeken túl még mindig van energiátok, akkor pedig támogassatok minket, hiszen 2026 is szuper izgalmas év lesz, úgyhogy veletek tudunk majd ebben is olyan lépéseket tenni, amik valóban közösek lesznek veletek a tartalomban, és függetlenek is tudunk maradni miattatok.

[01:01:46]Úgyhogy ebben várjuk a támogatásotokat.

[01:01:49]Köszönjük szépen a figyelmeteket.

[01:01:50]Sziasztok!