Partizán 1:45:45

Áldozatot hoztunk a szabadságunkért⎟ Interjú Enyedi Ildikóval

interjúfilmkritikaenyedi ildikóközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Áldozatot hoztunk a szabadságunkért⎟ Interjú Enyedi Ildikóval
tl;dr

Enyedi Ildikó filmrendezővel készült hosszú interjú a Partizán csatornán, amely Enyedi legújabb filmjéről, a Velencei Filmfesztiválon bemutatott Csendes barátról szól, valamint az alkotói folyamatról, a művészi döntéshozatalról, a politikai helyzetről és a személyes inspirációkról. Az interjú során szóba kerül Rigó Mária halála, aki Enyedi fontos alkotótársa volt, valamint Erdély Miklós avantgárd művész, aki meghatározó hatást gyakorolt rá. Enyedi hangsúlyozza a taktilitás és a szenzuális tapasztalat fontosságát a filmkészítésben, valamint azt, hogy az emberi kapcsolatok alapvetően feloldhatók, ha elismerik egymás valóságát. A beszélgetés kitér a természettudományos érdeklődésre, a videójátékokra (különösen Hideo Kojima munkáira), az oktatásra és arra, hogy hogyan lehet szuverén módon dolgozni a kapitalizmus nyomása alatt. Enyedi hangsúlyozza, hogy az antagonisztikus konfliktusok feloldhatók az empátia és a másik elismerése által, bár politikai kérdésekben világosan fogalmaz meg kritikát.

A beszélgetés során Enyedi megosztja, hogy szülei – geográfus apja és kutató anyja – nagy hatással voltak tudományos érdeklődésére, és hogy a munka az élet legizgalmasabb része lehet. Kitér arra is, hogy jelenleg egy Budapest-filmön dolgozik, amely a város mitikus mesetérképét próbálja összerakni, és hogy a csatornarendszer foglalkoztatja alkotói fantáziáját.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A filmkészítés mint fizikai és szellemi munka

Enyedi a filmkészítésről úgy beszél, mint egy mezőgazdasági munkáról – hosszú várakozási periódusok után intenzív, fizikai igénybevétel következik. Hangsúlyozza, hogy a forgatás reggel 6-kor kezdődik, de ez csak a munka egy szeletét jelenti. A promóciós turnéhoz kapcsolódó fizikai megterhelést nem panaszként éli meg, hanem az alkotás részének tekinti.

„A filmcsinálás nem nézőket, fesztiválokat, kritikákat, interjúkat jelent. Azt jelenti, hogy minden nap reggel 6:00-kor fel kell kelni." *

Enyedi szerint a filmkészítésben minden technológiai elem – a kamera pozíciója, a fények elhelyezése, a grading – kihatással van az egész műre. Egy 4 centiméteres kameramovement vagy a fény minimális megváltoztatása teljesen új jelentést adhat egy jelenetnek.

Rigó Mária halála és az avantgárd hagyomány

Az interjú során szomorú apropóként szóba kerül Rigó Mária halála, aki Enyedi fontos alkotótársa volt. Enyedi szerint Rigó Mária a magyar filmművészet paradigmatikus, de kevéssé ismert alakja volt. Olyan filmeken dolgozott, mint az Én 20. századom, Simon Mágó, A skorpió megeszi az ikreket.

„A Mari, mint olyan sokan ebben a szakmában a legjobbak, egy nagyon-nagyon szenvedélyes ember. Nagyon a mélyére megy a dolgoknak. Kiírthatatlan kíváncsiság volt benne." *

Enyedi hangsúlyozza, hogy Rigó Mária az analógfilm tanítása során nem a technikáról beszélt, hanem arról, hogy a technika hogyan segíthet az embernek saját magával való érintkezésben. Az avantgárd közeg, amelyben Rigó Mária és Erdély Miklós működött, a hivatalos kultúrán kívül helyezkedett el, de Enyedi számára ez volt az otthona.

Erdély Miklós és az 1981-es krakkói installáció

Enyedi részletesen beszél Erdély Miklós 1981-es krakkói installációjáról, a Kényes egyensúly veszély-ről, amely az akkor feszült politikai helyzetben jött létre. Az installáció egy üveglapokból épített kártyavárra emlékeztetett, amely a közepén egy lila káposztát tartalmazott – utalva a lengyel hiánygazdaságra.

„Nem tudtuk, hogy mi jön. Nagyon jelen volt a remény is, hogy valami jobb, de őszintén szólva a mély meggyőződés is, hogy valami sokkal rosszabb jön, és én elég hasonlóan érzem magam most." *

Enyedi szerint az installáció a feszültséget és az instabilitást testesítette meg – az épület bármikor összedőlhetett volna. A jelenlegi világhelyzet – különösen az amerikai demokrácia gyors leépítése – hasonló szorongást vált ki belőle. Ugyanakkor megemelő, hogy sok amerikai áll föl az értékek védelme érdekében, még akkor is, ha nem közvetlenül érintett.

A Csendes barát és a taktilitás

A Csendes barát című film központi témája az emberi kapcsolódás és a taktilitás. Enyedi szerint a verbális kommunikáció háttérbe szorítja a többi érzékcsatornát, pedig az érintés és a fizikai jelenlét alapvető fontosságú.

„A verbalitás az az nagyon összeköt minket. Rengeteg mindent segít tisztázni. De egy picit háttérbe szorítja a többi csatornát, ami egyrészt működik, másrészt csak nem veszünk róla tudomást." *

A filmben a szereplők között nincs narratív kapcsolat, hanem egy másik típusú kapcsolat – az érzéki jelenlét. A forgatókönyv tele volt illatokkal, feromonokkal, taktilis élményekkel, amelyeket a moziteremben csak közvetítő módon lehet felidézni. Az egyik legfontosabb jelenet, amikor Tony Langnak a karaktere hozzáér a fához, és Wagner Párzifál-ja szólal meg – ez egy montázs kezdete, amely egy fiatal germanista diák identitáskeresésének folyamatát mutatja.

A növények világa és az elidegenedés

Enyedi szerint a Csendes barát alapvetően arról szól, hogy képesek vagyunk-e még kapcsolódni a körülöttünk lévő világhoz. Az elidegenedés olyan mértékű, hogy már nem is az a kérdés, hogy két ember képes-e megérteni egymást, hanem hogy képesek vagyunk-e az anyagi világ minőségét érzékelni.

„Én egy kicsit tartottam attól, hogy most már túlzottan is mainstream az, hogy nyissunk a természet felé. És aztán nagy meglepetésemre azt látom, hogy nem mégsem ö az, hogy az, hogy azok a lények, akik akik nem emberek, azok állatok, növények önnak vajon milyen világa van." *

Az érdeklődés a növények és állatok világáról a 70-es évek avantgárd közegében természetes volt, majd eltűnt, és körülbelül 15 éve kezdett újra megjelenni – nem véletlenül, mivel az ökológiai válság egyre nyilvánvalóbb. Enyedi azt tapasztalta, hogy sok nézőnek még mindig új az a gondolat, hogy a növényeknek saját világuk van.

Az Enzobrum karaktere és a tudományos etika

Az Enzobrum karakterét Enyedi férjéről mintázta. A film egyik központi jelenetében a karakter megsegi a növényt, mert megsajnálja – megszegi a tudományos protokollt. Ez azonban nem egyszerűen a kíváncsiság vagy az impulzivitás megnyilvánulása, hanem az elismerése, hogy a növény egy másik lény, akinek saját világa van.

„Úgyhogy nem csak a saját érdeklődése, hanem hanem tulajdonképpen az, hogy ott van egy másik lény, aki nem egyszerűen egy kísérletnek az alanya, hanem egy lény, és annak most jól esne még egy kis víz." *

Enyedi hangsúlyozza, hogy a filmben minden emberi szereplőnek szüksége van valamifajta interfacere – egy eszközre, amely segít más lények világát megérteni. Ez egyben az ember saját limitáltságának elismerése is. A szelíd empirizmus (gentle empiricism) gondolata – amely Goethe-ből származik – azt jelenti, hogy a kísérletező személyisége az integrális része a kísérletnek.

A kávéfőzős jelenet és az emberi kapcsolat

A filmben az egyetlen olyan jelenet, ahol két ember közvetlenül, közvetítő nélkül kapcsolódik, a kávéfőzés során történik. Ez a hétköznapi gesztus azonban mélyen mutatja be a két ember közötti vonzódást és a valóság szövetét.

„A valóság szerkezete, valóság szövete az a témája ennek a filmnek, és nem nagy fordulatokban gazdag történetek, és ezekbe a szövetbe próbáltunk belemenni." *

Az antagonisztikus konfliktusok feloldhatósága

Enyedi szerint az emberi konfliktusok alapvetően feloldhatók, ha az egyik fél elismerésével fordul a másik felé. A Testről és lélekről filmben Endre és Sanyi durván konfrontálódnak, de végül mégis közösen sörözni mennek. A Simagusnál Halász Péter próbál antagonizálni, de Andorai Péter lesöpri magáról ezt.

„Ez azt tulajdonképpen nagyon ugyanarról szól, hogy érzékelni és elismerni a másik valóságát. Akkor is, ha az nagyon különböző az enyémtől, akkor is, hogyha csak tippjeim lehetnek, hogy az mi, de maga az, hogy hogy elismerem annak a létét, az azt elképesztő ritkán adjuk meg akár az embertársainknak is, és az hihetetlen sok mindent azonnal felold és megold." *

Enyedi megtapasztalta, hogy amikor egy feszült ember megérzi, hogy valóban látják őt, akkor az izmain látható, ahogy feloldódik. Azonban vannak olyan esetek, amikor az ellenségeskedés nem oldható fel – ilyenkor Enyedi nem dolgozik az illető személlyel.

Politika és erkölcsi határok

Amikor a politikára kerül a sor, Enyedi világosan fogalmaz meg kritikát, bár az interjúban láthatóan kényelmetlenül érzi magát. A Magyar Tudományos Akadémia bedarálása után azt tapasztalta, hogy bármi megtörténhet. Azonban a diákok által szervezett egyetemfoglalás során tapasztalt bázisdemokrácia pozitív élményt hagyott rá.

„Nekem ebből az az egész eseménysorból az maradt meg legerősebben, amit ezzel a helyzettel a diákok kezdtek." *

Az SZF-en tanítva Enyedi tapasztalta az osztályvakságot is – a budai hallgatók nem voltak képesek belehelyezkedni az erdélyi vidéki diákok helyzetébe. Ez az empátiahiány sokszor feloldhatatlan volt.

A szülők hatása és a döntéshozatal

Enyedi szülei – geográfus apja és kutató anyja – nagy hatással voltak rá. Apja Debrecenből minden héten hazahozott egy könyvet, és életrajzokat olvasott fel neki (Petőfi Sándor, Marie Curie). Azonban nem volt kontrolláló – egyszerűen felhívta a figyelmet érdekes területekre.

„Nem volt ennyire kontrolláló személyiség. Nagyon tulajdon tulajdonképpen egyszerűen csak mindenféle érdekes területre felhívta a figyelmemet, és aztán csináltam vele, amit akartam." *

Enyedi szerint a döntéshozatali képesség már 3-5 éves korában kialakulhat. Szülei nem kértek tőle jó jegyeket, és nem dicsérik meg teljesítményeiért – egyszerűen komolyan vették személyként. Ez a megközelítés később konfliktusokhoz vezetett, mivel tanárai azt gondolták, hogy lázad, pedig Enyedi egyszerűen párhuzamosan mozgott.

Videójátékok és Hideo Kojima

Enyedi szereti a játékhelyzeteket – mind a táblás játékokat, mind a videójátékokat. Az Another World (Erikáinak a játéka) a 90-es évek elején nagy hatást tett rá. Jelenleg inkább az indie játékokra figyel, bár az open world játékoknak is van vonzereje.

„A játékhelyzet nagyon fontos nekem, mert ez mert egy belátható világ. Tehát én nagyon szeretek minden játékhelyzetet." *

Enyedi találkozott Hideo Kojimával, aki nagy elkötelezettje a filmművészetének. Kojima az Death Stranding és Death Stranding 2 játékokat készítette, és Enyedi szerint Kojima azért képes ilyen szuverén módon dolgozni a mainstream közegben, mert egy 100 fős csapata van egy helyen, amely lehetővé teszi a gyors visszajelzést és a kézműves munkamódszert.

Az oktatás és a művészi fejlődés

Enyedi az SZF-en tanított, és nem próbált közvetlenül megtanítani, hanem helyzeteket teremtett, ahol a hallgatók megtapasztalhatták saját magukat. Hangsúlyozza, hogy a filmkészítés során a szereplők között való kommunikáció, az érzéki élmények és az önreflexió fontosak.

„Én semmit nem igyekeztem megtanítani, hanem hanem én én próbáltam odakészíteni olyan helyzeteket ha úgy tetszik iskolai feladat álcájában, ahol valaki ö minél teljesebben meg tud nyilvánulni." *

Az egyik hallgatója, Horvát Lili most már utómunkában van az első filmjével, és Enyedi nagyon várja annak bemutatóját.

A díjak és a függetlenség

Enyedi szerint a nemzetközi díjak és az elismerés fontos a filmfinanszírozásban, de nem szabad, hogy az alkotói gondolkodást meghatározzák. Tarbéla (Tarr Béla) számára az élet legnagyobb igazságtalansága az volt, ha valaki nem tudja kiteljesíteni tehetségét. Enyedi szerint azonban sok mindent lehet tenni, és sok mindent lehet nem tenni – a nem cselekvés is egy lehetséges út.

„Sok sok mindent lehet ö lehet csinálni ö vagy vagy nagyon sok mindent lehet nem csinálni. Hm. A nem csinálás, a létezés az az egy külön különleges irigylésre méltó dolog." *

Enyedi megemlíti, hogy Tarbélával párhuzamosan működtek – ő az avantgárd közegben, Tarbéla a hivatalos kultúrában, de mindketten szuverén módon dolgoztak.

A Perfect Days és a függetlenség

Enyedi szereti a Perfect Days (Vendersen) című filmet, amely 17 nap alatt forgatták le nagyon pici pénzből, és nem kapott német filmalapoktól támogatást. A film a valódi szuverenitás és függetlenség szépségét mutatja meg.

„Hát ugyanaz a fajta szuverénitás, ami akár például a Simon Mágusban is ott van, egy sz egy valódi szuverén ember, a az igazi függetlenség annak a annak a teljesen sallangmentes szépsége." *

A jövő projektjei

Enyedi jelenleg egy Budapest-filmön dolgozik Boldizsár Ildikóval, amely a város mitikus mesetérképét próbálja összerakni. A mesékben vannak tipikus helyek – hegyek, folyók, hidak, alaguttak, erdők, sárkány barlangjok. Enyedi szerint a helyeknek sokszor nagyobb inspiráló ereje van, mint a színészeknek.

„Szóval most így végiggondolni Budapestet az így az nagyon nagyon izgalmas kaland." *

Enyedi szerint a csatornarendszer foglalkoztatja alkotói fantáziáját, és szívesen csinálna róla filmet.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Pálfigyúri" – valószínűleg Pálfi György, magyar filmrendező, de az átiratban nem egyértelmű
  • „Festáv" – a Winx társasjáték magyar neve, de az átiratban bizonytalan
  • „Gőtte" – valószínűleg Goethe, de az ASR-ben torzított
  • „Vendersen" – valószínűleg Koreeda Hirokazu Perfect Days (vagy Vendersens) című filmje, de az átiratban nem teljesen egyértelmű
  • Néhány helyen az átirat szintaktikailag zavaros, de a kontextusból értelmezhető (pl. „hogy hogy" ismétlések, hiányzó szavak)
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Köszöntöm nézőnket, szervusztok.

[00:00:00]Csendes barát.

[00:00:01]Ez a címe Enyeddikó legújabb filmjének, amely tavaly a Velenceni filmfesztivál mutattak be.

[00:00:05]Mostana pedig már a magyar mozik is játsszák.

[00:00:07]Ahogy a híradások szólnak, alapvetően egy fa a főszereplője, de ez súlyos leegyszerűsítés, hiszen nem a fa lényeg önmagában, hanem az, ami enyedi filmében vissza-vissza térően megjelenik.

[00:00:16]Vagyis az a viszonyrendszerem, ami az embereket egymáshoz, a környezetükhöz, a természethez köti.

[00:00:21]a kommunikációra való képesség, az érzékiségre való képesség, a taktilitás kérdései.

[00:00:26]Ezekről is fogunk beszélgetni Rudikovóval, de emellett még számos kérdés előkerül majd.

[00:00:30]Például az, hogy várja a GTA 6-ot, milyen viszonya van Hideo Kojsimához és a videójátékokhoz.

[00:00:36]Egyáltalában irritálja is, hogy igen, miért a politika és úgy általában mi az ember szemlélete, léteznek-e felolthatatlan emberi konfliktusok, egyáltalában a felolthatatlan konfliktusok esetleges feloldására mikor és mennyi erőfeszítést érdemes szánni.

[00:00:51]És ezenkívül egy számos további fontos kérdés.

[00:00:53]Erdély Miklós, Tarbéla és a Magyar Művészeti élet további ikonikus alakjai, illetve a hozzájuk fűződő meghatározó viszonya.

[00:01:02]Szóval vele beszélgettem, ez következik most.

[00:01:05]Ha még új lennél a csatornán, akkor mindenképpen iratkozz fel kérlek, hogy a további tartalmik is eljussanak hozzád.

[00:01:09]És akkor fordulok is mai vendégemhez.

[00:01:11]Ennyi Ildikóhoz.

[00:01:11]Szervusz Ildikó.

[00:01:13]Nagyon köszi, hogy elfogad a meghívást.

[00:01:16]Itt vagyok.

[00:01:16]Van aktualitása több is egyébként a mai interjúnak, de mégis egy idézettel szeretnék most indítani, aztán majd rátérünk ezekre az aktualitásokra.

[00:01:23]Az idézet így szól: A filmcsinálás nem nézőket, fesztiválokat, kritikákat, interjúkat jelent.

[00:01:27]Azt jelenti, hogy minden nap reggel 6:00-kor fel kell kelni.

[00:01:32]Nem is azt akarom kérdezni, hogy kitalálod, hogy kinek a szólásmondása ez a megfogalmazás, hanem hogy mennyire tudsz azonosulni ezzel a megfogalmazással, hogy számodra igazából mit árul el a filmkészítésről.

[00:01:44]Hát a a forgatás az a reggel 6-os kelés vagy sokkal korábban.

[00:01:52]Ez ez tulajdonképpen egy kis szelete, egy nagyon ünnepélyes és intenzív, egy ilyen transzállapotban lévő szelete a filmkészítésnek.

[00:02:01]Sok minden történik előtte meg utána, az is nagyon fontos.

[00:02:09]A már néhányszor hasonlítottam a mezőgazdasági munkához.

[00:02:13]Idei munka az is.

[00:02:16]Tehát az ember sokat vár, aztán meg nagyon kell sietni, de különösen az, hogy csupa nagyon egyszerű dolgot csinál tulajdonképpen az ember.

[00:02:24]Ö, tehát kapál, meg gyomlál, meg nem tudom, ilyesmit, és aztán abból lesz valami jó esetben, valami sokkal összetettebb és sokkal érdekesebb, mint maguk azok a folyamatok, amiket végigcsinál, hogyha kinő belőle, tényleg egy növény, tényleg összeáll egy film.

[00:02:51]Úgyhogy ez engem mindig lenyűgözött, hogy attól, hogy a kamerát 4 cm-vel lejjebb tesszük, hirtelen megnyílik egy arc, vagy attól, hogy egy kicsit máshova tesszük a a fényeket, attól megváltozik a jelentése egy egy komplett jelenetnek, de ez ez működik a grading, tehát a a fény elésre és nem csak a forgatás momentumaira.

[00:03:24]Szóval nincs olyan technológiai elem, amin lenne az egészre kihatással és és lényeg bevágó.

[00:03:38]Üm a része, hogy ez azért egy masszívan fizikai munka is.

[00:03:41]Valószínűleg az még könnyebben belátod, hogy a forgatás maga mekkora fizikai igénybevétel.

[00:03:45]De hát mondjuk az, amit most pont itt a beszélgetésünk előtt kérdeztem tőled, hogy hány ezer kilométer van benned az elmúlt hónapokat illetően.

[00:03:51]Szóval a mostani a film bemutatójához kapcsolódó fizikai megterhelés az számodra mennyire fekszik?

[00:03:58]Hogyan bírod?

[00:04:01]Az szerintem az hozzáállás kérdés.

[00:04:01]Hát ez az egész élet egy nagy fizikai megterhelés.

[00:04:09]Tehát segít segít lecsengetni a filmet.

[00:04:15]segít valahogy értelmezni, hogy mit is csináltunk.

[00:04:19]És ilyen nagyon kis adagokban, néhány napos adagokban nagyon még mindig még mindig nagyon-nagyon különböző módon élünk mi a bolygó különböző részein, és ezekbe így beleszippantani, csak kimenni a szállodából és sétálni bele a vakvilágba, kairói éjszakában.

[00:04:45]Ezek ezek nagy ajándékok, úgyhogy semmiféle panaszom nincs, hogy hogy a promóciójában részt kell vennem a filmnek.

[00:04:55]Ugye aki már láthatta a filmet az pontosan érzékeli, hogy mennyire érdekel téged a a sejtalapú, a rostalapú működése egy szervezetnek, és hogy ugye tehát, hogy az, hogy ez a porhvely mire alkalmas és mire nem alkalmas, és ki miá tudja használni azokat az évtizedeket, amikor rendelkezésére állnak.

[00:05:12]Az szintén izgalmas kérdés egy film készítő vonatkozásában.

[00:05:16]És hogy az egyik apropója a mai beszélgetésünknek, szomorú apropója, hogy egy fontos alkotótársad, Rigó Mária tegnapi nappal elhunyt.

[00:05:26]Ezzel is külön köszönöm egyébként, hogy vállaltad most az interjút, hiszen nyilván ez nem egy könnyű időszak a számodra.

[00:05:31]Amiről szerintem érdemes lenne beszélni Rigo Mária kapcsán azért a szélesebb nyilvánosság előtt, hogy szégyen ide, szégyen oda.

[00:05:36]Szerintem nagyon sokan lesznek a nézőink közül, akik nem biztos, hogy tudnak hozzá most hirtelen pusztán név alapján filmet társítani, de elkezdenik mondani a filmeket.

[00:05:43]Én 20.

[00:05:45]századom Simon Mágó, a skorpió megeszi az ikreket, és szeretném még sorolni a 90 előti filmeket is.

[00:05:49]Dolgozol.

[00:05:49]Igen, tehát, hogy egy paradigmatikus alkotója valójában a magyar filmművészetnek nagyon kevéssé ismert.

[00:05:55]Mi az, amit szerinted érdemes lenne a Rigó Máriát kevésbé ismerőknek a figyelmükbe ajánlanod most?

[00:06:05]Hát a a Mari, mint olyan sokan ebben a szakmában a a legjobbak, egy nagyon-nagyon szenvedélyes ember.

[00:06:19]nagyon a mélyére megy a dolgoknak.

[00:06:25]kiírthatatlan kíváncsiság volt benne.

[00:06:32]Nagyon örülök, hogy a a képzőn, a képzművészeti egyetemen lehetett valahogy folytathatta a találkozást fiatalokkal, fiatalkotókkal, képzőművészekkel, és ott egy kis analógfilmes la fenntartott, és ezek soha nem a technikáról szóltak, hanem hanem a technika adta a lehetőségről, hogy az ember valahogy érintkezzen, érintkezzen saját magával, saját maga mélyebb rétegeivel.

[00:07:11]És és nagyon örülök, hogy ott ott megbecsülték ezek a hallgatók, és és fölmérték, hogy milyen ajándékot kapnak.

[00:07:20]Melyik filmé jelened azoknak, akik mondjuk ma este szívesen elmélyülnének Rigo Mária művészetében?

[00:07:24]Hol mit, ha nem a te filmjeidet, akkor szerinted mit érdemes megnézni tőle?

[00:07:31]Hát az Erdély Miklós.

[00:07:31]És akkor megint vissza kell térnünk, hogy hogy lehet, hogy sokan őt sem ismerik.

[00:07:38]Igen.

[00:07:40]Egy egészen különlegesen sokalú meghatározó alkotója 80-as évek, 70-es80-as évek Avangard művészetének.

[00:07:52]A az Eriklósnak is alkotótársa volt a a Rió Mari.

[00:07:59]És ez ez azért nagy szó, mert azok a nagyon keskeny, de nagyon intenzív életjeleket mutató peremek, ahol a hivatalos kultúrán tulajdonképpen kívül működött a a Miklós is, az Erdélyi Miklós is, azok valahogy nagyon furcsán Án kicsi kicsit kicsit furcsálva, kicsit orhúzogatva le voltak nézve a a hivat úgynevezett hivatalos kultúra, akár a filmművészet és még a filmművészetünk igazi nagyjai részéről is.

[00:08:44]És nekem az az otthonom tulajdonképpen az a az a Zangárd közeg és és az a fajta gondolkodás és a Mari az hiába magyar televízióban a a Mazsola és Tádé val kezdte, hiába része volt ennek a hivatalos filmművészetnek, ö őt teljesen biztos érzékkel tudta, hogy itt valami egészen különleges európai szintű, művészi szintű kalandban vehet részt, és azzal a tisztelettel is viseltethetett a munka iránt.

[00:09:31]Hát csak mintha összebeszéltünk volna, pedig egyáltalában nem üyes pont Erdé Miklósról akartalak kérdezni, sőt igazából készültünk neked képekkel is, mert ugye négy évvel ezelőtt, amikor volt lehetőségem vele délelut intézőt készíteni, akkor is már nagyon szépen beszéltél Erdély Miklósról, nagyon átélhetően vázoltad föl, hogy mi volt az ő jelentőség a te életedben.

[00:09:49]És nemrég volt a Trafó galériában egy kiállítás, amely az Erdének a 81-es krakkói kényes egyensúly veszély című installációnak volt egyfajta a létrehozását mutatta be.

[00:10:02]És ugye te is részt vettél anno abban az installációban, most pedig ennek a rekonstrukciójának a bemutatóján mondtál egy beszédet.

[00:10:10]És akkor nézzük is meg ezeket a képeket, amelyek mondom még egyszer 81-ben készültek Krakóban.

[00:10:13]Ö itt ól amit érdemes a történelmi vagy politikai kontextusáról tudni ezeknek a képeknek vagy erről ennek az eseménynek hogy ekkoriban hiánygazdaság volt Lengyelországban, egy politikai rendkívül felfokozott helyzetben volt az egész ország és igazából ezt akkor nem tudhattátok, de konkrétan egy héttel azután, hogy ez az installáció bekövetkezett, Jeruzselski bevezette a szükségállapot.

[00:10:37]Igen.

[00:10:38]És akkor te úgy fogalmaztál, illetve pont úgy fogalmaztál erről a helyzetről most a trafóban, idézzek téged, nem tudtuk, hogy mi jön.

[00:10:45]Nagyon jelen volt a remény is, hogy valami jobb, de őszintén szólva a mély meggyőződés is, hogy valami sokkal rosszabb jön, és én elég hasonlóan érzem magam most.

[00:10:57]Először is azt kérem, hogy mondd, hogy pontosan mi történik ezeken a képeken a nézők számára, illetve, hogy valóban a mából visszavetített reflexió, amit megosztottál a trafóban, vagy akkoriban is éreztétek azt, hogy egy rendkívüli pillanatnak a metszéspontjában vagytok, vagy rendkívli pillanatok metszéspontjában vagytok?

[00:11:13]Szerintem éreztük, és szerintem éreztük nagyon sokan a mindennapi polgárok, és nekem az az érzésem, tehát benne volt egy intenzitás a levegőben, és különösen Lengyelországban volt ez így.

[00:11:33]Tehát nem véletlen, hogy bevezette a Jaruzelski a a hadiállapotot, mert mert nagyon azon a ponton volt az ország, hogy hát nem is tudom, nem először egyébként a lengyelek, de egy ilyen 56 előtti állapot érződött a levegőben.

[00:12:00]Ö ez egyébként egy egyszerű fehér falu látszik és a a képeken kiállítóhelység volt két ajtóval ö más kisebb helységekbe vezettek és a az installáció amikor amikor elkezdtük felrakni az installációt akkor ez üres volt.

[00:12:28]Hm.

[00:12:30]megtöltötték azok az emberek, akik eljöttek erre a megnyitóra.

[00:12:35]És utána van is talán egy kép, ahol még egy harmadik ember is segít nekünk a a legelső elemét a enn ennek a kártyavárnak, amit felépítettünk, azt azt három üveglapból kellett megcsinálni, hogy megálljon.

[00:12:57]Úgyhogy ott még segített az első pillanatban valaki, és aztán én adogattam a Miklós kezébe a a fal mellé állított üveglapokat, és ő épített belőle.

[00:13:12]Tényleg szerintem gyerekkorában mindenki épített ilyen kártyavárat, és tudja azt, hogy ha egyet rosszul rak, akkor borul az egész.

[00:13:21]Igen.

[00:13:22]És ezek nagy és nehéz üveglapok voltak.

[00:13:26]Tehát amik kvázi egymást támasztották meg.

[00:13:29]Igen.

[00:13:29]Tulajdonképpen ilyen tagakban támaszkodtak egymáshoz és és lassan ahogy épült és terebélyesedett, úgy szorította ki az embereket a teremből.

[00:13:42]Ez a bármikor összedől veszélyes építmény.

[00:13:52]Volt egy pici döngő hangja is ezeknek a nagy üveglapoknak, és aztán végül a két ajtóból nézték az emberek, mert betöltötte az egész teret a az installáció.

[00:14:08]És az egésznek a közepén egy a Miklós fellógatott egy lila káposztát.

[00:14:18]Ami te is mondtad, hogy hogy nem volt sok ennivaló a boltokban, nem is nagyon lehetett nagyon mi kapni az élelmiszerboltokban.

[00:14:30]Káposzta állt halmokban csak.

[00:14:33]Úgyhogy ez ott a helyszínen ott ott kereste a Miklós, hogy mi is lehetne az, ami bent a labirintus közepén elérhetetlenül van.

[00:14:44]És hát azt hiszem, hogy ez a káposztafej ez elég pontos volt.

[00:14:51]Hát meg fantasztikusan kifejező lehet egy ilyen térnek a megépülése, meg ennek a feszültsége valóban nagyon szépen rimel a korra.

[00:14:56]De te azt is mondtad ebben a megnyitóban.

[00:14:58]Egyébként mondanám a nézőinknek, hogy az egésznek végétlen rekonstrukciója megtekinthető a Trafó galériában.

[00:15:03]Kilencedik kerület.

[00:15:03]Menjetek el mindenképpen nézzétek meg.

[00:15:04]Szóval, hogy te ott egy nagyon éles mondatot fogalmaztál meg arra vonatkozóan, hogy hogy hasonlóképpen érzed magad most is.

[00:15:12]Ez egy globális érzet.

[00:15:12]Magyarországra értetted?

[00:15:14]Pontosan mit fejez ki számodra ez az érzet?

[00:15:18]Ez egy globális érzet, és és az alap értékeim, amik számomra fontosak, azok azok kérdőjeleződnek meg.

[00:15:37]Én számomra nem, de nagyon ijesztő, ijesztő látni azt, ahogy fordul a világ, és hiába mondja az ember, hogy van egyfajta inga, és majd visszalendül, én nem tudom, hogy visszalendül-e még egy egy nagyon-nagyon nagy vérontás és katasztrófa előtt, de remélem, ennyire sötétnek látod most a helyzetünket?

[00:16:08]Nekem sokkoló az, ahogy egy nagyon sok ellensúllyal és biztosítékkal kibérelt amerikai demokrácia, az így pillanatok alatt lenullázza magát, lenullázza, vagy végre szintval?

[00:16:31]Igazad van.

[00:16:34]hogy azokat az értékeket, amiket amiket választóanképpen nem nagyon szelektíven alkalmaztal.

[00:16:48]De de én mégsem szintvallásnak érzem, hanem hanem más dolog titokban így úgy amúgy megszegni demokratikus elveket, mint mint ezeket ezeket megsemmisíteni.

[00:17:11]Öyanakkor ott van az annak a lehetősége is, és ilyen szempontból tényleg találó, hogy hogy ezt az installációt most előhoztad, hogy hogy hihetetlen mennyiségű ember áll föl Amerikában, aki nem érintett, aki nincs veszélyben, aki nyugodtan élhetné tovább az életét, és komoly kockázatot vállalva Ö nem csak más emberekért, a szomszédaiért, de magukért, ezekért az elvekért is kiáll.

[00:17:45]Üm, szóval ez megfelelemelő.

[00:17:51]Menjünk vissza még egy kicsit a filmekhez.

[00:17:52]A testés lélekről akarom most párba állítani a csendes barátot, mertogy ugye mindkettőt a kritika úgy szokás jellemezni, hogy vagy úgy szokta jellemezni, hogy valamilyen módon a kommunikáció kérdésének, elsajátításának a gyakorlásának a filmjei lennének ezek.

[00:18:08]Én viszont most kifejezetten a taktilitás felől szeretnélek kérdezni, mert hogyha úgy nézzük, akkor a testről és lélekről kvázi szólhat arról is, hogy hogyan kell elsíeteni ezt a képességet, hogyha valaki ezzel nem rendelkezik.

[00:18:19]A Csendes barátnak ennek a képességnek egyfajta újrafelfedezéséről próbálva egy történet vagy több történetet is igazából elmesélni.

[00:18:25]És engem nagyon érdekelne, hogy én azt éreztem mindkét filmedben, hogy te még tehát, hogy a taktilitást érzed egy legalapvetőbb fontosságú érintkezési formán a két ember között, és érdekel, hogy miért?

[00:18:37]Szerintem ezt mindenki kipróbálhatja, hogy hogy milyen milyen sok csatorna megnyílik.

[00:18:56]És azonnal két ember között, ha csak a szemébe nézel valakinek, és a válára teszed a kezed.

[00:19:03]Hm.

[00:19:06]A a verbalitás az az nagyon összeköt minket.

[00:19:09]Rengeteg mindent segít tisztázni.

[00:19:12]Most is itt alkalmazzuk és remélhetőleg sikeresen.

[00:19:21]De egy picit háttérbe szorítja a többi csatornát, ami egyrészt működik, másrészt csak nem veszünk róla a tudomást.

[00:19:33]Másrészt meg sokszor azért nem működik, mert mert letiltjuk, mert van egy nagyon nagy prioritása a verbalitásnak.

[00:19:43]Hm.

[00:19:45]Tehát mondjuk a a az egyik izgalmam, a izgalmunk a munkatársaimmal, a a Csendes Barátnál az volt, hogy annyira arra vagyunk huzalozva, hogy hogy történeteket hallgassunk, és annak a az összefüggésein keresztül menjünk bele egy világba.

[00:20:11]Itt pedig nagyon-nagyon határozottan a az emberszereplők között nincs semmiféle narratív kapcsolat, mert valami másfajta kapcsolatot, ahogy mondott te, és nem csak taktilés egyfajta érzet benne lenni a világban, azt azt szerettük volna valahogy abba szerettük volna belemártani egy picit a nézőt különböző világunkba, különböző emberi világunokba És de egy picit megsejteni, ha egészen képtelenség is belehelyezkedni mondjuk egy növénynek a az élet érzetébe.

[00:20:53]Ühüm.

[00:20:53]Ö milyen is milyen is ott állni?

[00:20:59]Várni a napfelkeltét, aztán várni az estét.

[00:21:02]Szóval ebben a más ritmusban létezni.

[00:21:08]Ebben bent a forgatókönyv az tele volt tulajdonképpen nagyon szakszerűtlenül illatokkal, feromonokkal, taktilis élményekkel, csuba olyannal, amit tudtuk jól, hogy ugye egy moziteremben kép és hang van, csak ott ott ezt valami közvetítő módon tudjuk csak felidézni, megidézni.

[00:21:40]És ugye az az a jó az emberben, hogy bármit, amit elképzel, azt is át tudja élni vegetatíve is.

[00:21:49]Hm.

[00:21:49]Picit pontatlan fogalmaztam, mert nem emberek közötti, nem pontosan, élőlények közötti tapintás általi ilyen fizikai kontaktus élménye.

[00:21:58]Még mé Ja.

[00:22:01]Tehát nagyon tehát egy kiemelked érzéki pillanat szerintem a filmben, amikor a Tony Langnak a karaktere hozzáér a fához és akkor a párzifá nyitánya vagy a párcifában, nem tudom pontosan, de emlékszem, hogy a párzifá szólal meg.

[00:22:12]Miért pont egyébként a párzifál?

[00:22:12]Mit mi neked a párzifál?

[00:22:17]Hát tulajdonképpen ez egy ez egy montázsnak a zenei montázsnak a kezdete, aminek a a közepén ott van a Hannes, ez a 70-es évekbeli fiatal germanista diák, ö aki mint azért a legtöbb fiatal, tele van nagyon-nagyon erős vágyakkal, érzéki vágyakkal is, és és nagyon zárkózott, nagyon szégyelős, és és ahogy ahogy tulajdonképpen mindenki a kamasz korában meg a fiatal felnőtt korában tulajdonképpen igenekkel, nemkel, kulturális választásokkal próbálja körülírni magát, hogy ki is ő.

[00:23:13]Ő tulajdonképpen úgy próbál saját maga lenni egy egy ilyen nagyon szabad, nagyon nyitott, nagyon új ö ének felé orientált közegben, tehát a 70-es évek elejében, hogy ő visszanyúlék visszanyúl klasszikus alkotókhoz, mer visszanyúlni, mer ezekben fölfedezni szenvedélyességet, és mer meri közelengedni magához őket.

[00:24:05]És aztán ez a ez a zené montázs, ahogy a Tonival kezdődik, nála nála folytatódik, és aztán megy tovább.

[00:24:20]De de tulajdonképpen ez az a ez egy hanglevez, amit ő otthon hallgat nyitott ablaknál.

[00:24:28]Úgyhogy a kommunában a többiek is hallják, hogy ő speciál ezt hallgatja.

[00:24:34]Tehát ez egy ilyen öndefiníciós gesztus is, ami van egyfajta lázadás is, hogy az ellenkulturális közegnek vágnert sugározza vissza.

[00:24:41]Igen, igen.

[00:24:41]Ö nem olyan egyszerű ö saját magad lenni, amikor mindenki azt mondja, hogy légyj bátran a saját magad, és ha azt követed, akkor hirtelen beleolvadsz egy tömegbe.

[00:24:59]Hm.

[00:25:00]Narancsnak adtál decemberben egy interjút, és ott beszélt erről, de nekünk is beszéltél erről négy évvel ezelőtt, hogy hogy igazából számomra a feleségem története arról szólt az eggyel ezelőtti filmed, hogy meg tudunk-e totálisan érteni egy másik lényt, egy embert.

[00:25:12]Na most igazából ezt tapogatjuk, ezt a kérdést, hogy az összes filmed, a csendes barát is kiemelten a kapcsolódás különböző formáiról szólnak és valahogy a szerepének az arra irányuló vágyáról, hogy lehessen érten a másikat, kapcsolódni lehessen a másikhoz, akár kifejezetten a a fizikai, szenzális, érzéki formában.

[00:25:31]És engem kifejezetten érdekelne, hogy a Csendes baráttal azért úgy tűnik, hogy elítottál arra a pontra, amikor a világban van egy olyan elidegenedettség, amikor már igazából nem is az a kérdés, hogy két ember képes-e kapcsolódni egymáshoz, hanem egyáltalán a körünk előttünk lévő világhoz, annak az anyagi minőségében képesek vagyunk-e még bármilyen szinten kapcsolódni?

[00:25:51]észrevesszük-e egyáltalán azt, hogy mennyire rendkívül is az, ami körülöttünk van, miközben teljesen természetesnek, adottnak az idők végezetté rendelkezésre állónak tekintjük, ami nyilvánvalóan teljesen hamis, tehát ez időbeliségében jött létre, és egy ponton majdnál nem lesz, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tevékenységünk az ennek a megmaradásához járul hozzá, a fenntartásához járul hozzá, vagy pedig éppen ennek kezdőleg a pusztulásához, inkább az utóbbit látjuk nagyon sokszor.

[00:26:16]Szóval, hogy engem érdekelne, hogy ez a krízis folyamatnak a beazonosít beazonosításából is jött ez a felismerés, vagy ez a típusú gondolat, vagy valami más jutatott el téged oda, hogy a kapcsolódásnak most már azt a szintjét kellene bemutatni, újra fölfedeztetni a nézőkkel, ami a lehető legtermészetesebbnek van véve, de közben egyáltalában nem természetes.

[00:26:42]Hát őszintén szólva én egy kicsit tartottam attól, hogy most már túlzottan is mainstream és emberágott csont az, hogy nyissunk a természet felé így nagyon röviden.

[00:27:00]És aztán nagy meglepetésemre azt látom, hogy nem mégsem ö az, hogy az, hogy azok a lények, akik akik nem emberek, azok állatok, növények önnak vajon milyen világa van, és hogy abból a szemszögből nézve mennyire esetlegesen fura és egzotikus a mie az tényleg kamaszkorom óta érdekel és és nagyon ö magától értetődő volt ebben a előbb említett 70-es években az, hogy hogy nyissunk kíváncsian más lények felé, embertársaink felé is, de az állatok és a növények felé is.

[00:27:56]nyomtalanul eltűnt és és körülbelül olyan 15 éve kezdődött újra egy érdeklődés, nem véletlenül, mert most már tényleg nagyon nagy nagy baj van.

[00:28:14]Bontjuk le a vágjunk magunk alatt a fát.

[00:28:17]Igen.

[00:28:21]Ö de ebben a 15 évben ilyen ismeretterjesztő szinten és rengeteg csatornán lehetett ö ö ö erről értesülni a kutatásokról egyáltalán erről a szempontról és tulajdonképpen meglepő volt számomra az hogy hogy még mindig milyen milyen sok nézőnek volt ez új revel relatív is.

[00:28:52]És és mennyi kérdés volt annak kapcsán, hogy hogy akkor ebből mennyi az igaz, mi a ö mi a képzelet?

[00:29:02]Igen.

[00:29:03]Ö úgyhogy én azt hittem, hogy egy kicsit talán már késő jön ez a film, de úgy tűnik, hogy nem.

[00:29:12]Érdekes, hogy 50-es éveket mondod, mint egy ilyen első fölfedezését a környezet értékelhetőségének, miközben a filmben azért elég az egy majdnem eléggé megysző élmény, amikor pont azt lehet látni, hogy ott a kommunalakói belehamuznak az egyik növénybe.

[00:29:25]Tehát, hogy az ignoranciának egy ilyen típusú megmutatása az valamiért mégis csak fontos volt neked, pont attól a közektől, amihez most azt társított, hogy ők voltak a pioníjai annak, hogy törődjünk azzal, ami körülöttünk található.

[00:29:41]Hát én ezekben az években tehát kamasz voltam és és Délfanciaországban egy egy ilyen POST6-as egyetemen ö láttam azt az elképesztően széles kínálatot ami akkor szinte a semmiből előjött.

[00:30:04]tehát, hogy milyen sokféle módon lehet újra gondolni azt, hogy hogy is kellene élnünk.

[00:30:11]És a ennek a legyezőnek egy nagy szelete az a politikai aktivizmus volt.

[00:30:20]Én ugye a vasfüggöny mögül érkeztem, és némileg szkeptikus voltam a kis ma könyvecskéket áruló standoknál.

[00:30:28]Tehát ez annak ellenére, hogy hogy a az akkori aktivizmusnak rengeteg előnyét ma is élvezzük.

[00:30:42]Ö és és fontos dolgokon gondolkodott akkor nagyon sok fiatal ember, de ösztönösen én ösztönösen más irányba mentem és és inkább a az akkori szintén nagyon erős természettudományos kutatások meg a tudományos értelemben vett kísérletezés a pszichodelikumokkal, tehát a a tudat ö nak a határai, annak a vizsgálata, maga az, hogy mi is a tudat.

[00:31:21]Ö ez volt fontos számomra, meg a olyan 10-15 évvel korábban Európában erőteljesebben megjelent keleti gondolkodásnak a a megismerése.

[00:31:38]Hm.

[00:31:40]Nagyon sok kérdést szoktál kapni arra vonatkozvaan, hogy milyen nemzetközlegg díjazott filmrendezőnek lenni.

[00:31:43]És két aspektus is érdekel ezzel kapcsolatban.

[00:31:46]Az első aspektus az úgy szól, hogy nyilván egy pályakezdő rendezőnek is számos szorongása van.

[00:31:50]Érvényes alkotó vagyok-e, képes vagyok-e hatni az emberekre és így tovább.

[00:31:54]De egy megérkezett alkotó számára is legalább ennyire szorongató lehet az, hogy képes vagyok-e még hatni egyébként az emberekre.

[00:32:02]És még inkább fölmerülhet az a kérdés, hogy képes lesz nek-e még egyszer azt a visszacsatolást vagy visszaigazolást megkapni, hogy díjak által rajtam lesz az a plecsni, hogy továbbra is nemzetköz érvényes filmalkotó vagyok.

[00:32:13]Ráadásul nyilvánvaló az is, hogy a filmes világnak a gazdaságtanát ezek a díjak mozgatják.

[00:32:20]Tehát újabb lehetőségek, filmalapokhoz történő bejutás lehetősége azért megkönnyítődik, hogyha ilyen díjak övezik az embernek a működését.

[00:32:26]Hogyan lehet ettől a nyilvánvalóan hát kapitalista termelési körülmények között teljesen természetes, de mégis azért alapvetően szorongató követelményegyüttestől független magad, és mondjuk ezt nem beépíteni az alkotói gondolkodásodba?

[00:32:46]Nemrég újra néztem azt az interjút, amit a Tarbélával készítettél, és milyen jó, hogy hogy megcsináltátok, és szerintem nem én voltam a az egyetlen, aki hát még a halála előtt újraéztem és most amikor beszélgetünk, holnap lesz a temetés a a Bélának.

[00:33:12]nak.

[00:33:16]És nagyon érdekes mást, de amikor amikor én kezdtem, akkor ő akármilyen ö végletes és nagyon ö nagyon extrém szerzői alkotó, de ő beljebb volt ebben a bizonyos hivatalos kultúrában.

[00:33:41]Én én kijjebb, most nem csak azért, mert később kezdtem, hanem a a közegem és és más volt.

[00:33:50]Tehát ez a ez az avangard közeg.

[00:33:53]Ahhoz képest még a társulás stúdió is beljebb volt.

[00:34:00]Hm.

[00:34:02]És ez ez jó példa arra, hogy hogy nagyon sokféle módon lehet szuverén dolgozni.

[00:34:12]És persze amikor már amikor már nem válaszolt az SMSimre és tudtam, hogy hogy most már nagyon nincs jól, az ember még egyszer végiggondolja, hogy hogy vajon ö hogyan működött ő, hogyan működök én épp ugyanazon a terepen.

[00:34:39]neki is finanszírozást kellett találni a filmjeire.

[00:34:42]Ö és tulajdonképpen nagyon ö én legalábbis úgy érzem, hogy hogy egy nem egy nem ellentétes módon működtünk vagy működünk, hanem valahogy mintha ugyanannak a pénzérmének a két oldalán lennénk.

[00:35:10]Nekem nagyon sokat jelent az életműve.

[00:35:13]Ez ez egy ez egy monolit.

[00:35:18]Ö majdnem az elejétől, és megvolt benne az a szándék, hogy ez az legyen.

[00:35:26]Tehát ahogy például a Fehér Gyurriban, aki csodálók, én nagyon fontos ember máig a számomra, és nagyon örülök, hogy ismerhettem.

[00:35:37]számára nem ez nem volt ilyen ühüm erős.

[00:35:40]És tulajdonképpen a Béla azzal, hogy művészkén definiálta magát, aki aki ezt a monolitot építi, és a és és nagyon pontos helyen abba is hagyja.

[00:35:58]ezzel tudta megvédeni magát mindazzal szemben, ami amiről te is beszéltél, ami a finanszírozása ennek az egész a filmkészítésnek az eladás része, tehát egy egy komoly művészként pozicionálta magát, az is volt, de ez mindig egyfajta belső döntés is, hogy hogy hogy lépek fel És én meg én meg fémkészítő vagyok, és én meg azt a privilégiumot próbálom magamnak kitaposni, hogy mehessek a a kíváncsiságom után, mehessek azután, ami ami nagyon érdekel.

[00:36:55]És aztán ez néha valahogy összeér a pillanattal, és néha nem.

[00:37:01]Nekem nagyon fontos a feleségem története.

[00:37:04]Számomra az egy buddhista film és és nagyon-nagyon tudatosan választottam ezt a tradicionális filmnyelvet ehhez a filmhez.

[00:37:24]létezett egy másik forgatókönyv is, és emlékszem, hogy a Rév Marcival ültünk, és még nagyon-nagyon a a kezdés közelében is billegett az, hogy vajon ezt a tradicionális formát csináljuk meg, vagy a másik szerzőit.

[00:37:47]És és én máig örülök, hogy végül ezt a nagyon tradicionálisat választottam a ennek a tradicionális férfiembernek a megközelítésére.

[00:38:03]Szóval ez egy nagyon másfajta út.

[00:38:09]Azt hiszem, hogy mind a ketten más területen, de sokat tettünk a saját szabadságunkért, és sok áldozatot is hoz azért az ember, de de megéri.

[00:38:24]Csak engem engem az a az a privilégium érdekel, hogy hogy nagyon szabadon fantasztikus munatársakkal együtt elbíbelődjünk valamivel, ami ami engem nagyon-nagyon érdekel.

[00:38:49]De olyasmiről szoktál beszélgetni, akár nem nem tudom, nemzetközi pályatársaiddal, vagy vagy látsz olyan példákat, hogy hogyan lehet jól megküzdeni ezekkel az elvárásokkal, ezekkel a gazdasági kényszerekkel?

[00:38:58]Most mondok nagyon egyszerű példát.

[00:38:59]Tehát mondjuk 40-50 évvel ezelőtt voltak olyan európai szerző filmesek, akik elmentek egy-egy filmre, mondjuk az Egyesült Államokba forgattak valamit, de alapvetően saját esztétikájukat, filmjelvüket vitték, aztán sikerült adaptálni, igazodni, nem tudom, újrakotni azt úgy, ahogy de nem feltétlenül igazodtak, vagy nem feltétlenül az ottani filmjevet kreálták újra.

[00:39:21]Most pedig azért alapvetően van egy ilyen típusú hatás, hogy szerzői filmes európai tradícióból építkező alkotók gyakorlatilag átmennek ipari munkásnak egy-egy nem tudom én adott esetben franchise-eba bedolgozni vagy más módon valamilyen módon megvetni a lábukat.

[00:39:37]Tehát, hogy nyilvánvaló, hogy nagyon erőteljes a szívóhatása a tőkének a film világán belül is.

[00:39:41]És nyilván más típusú tőki érdek vannak, nem tudom én, Amerikában, mint Európán vagy Ázsiában.

[00:39:48]Szóval ez bármilyen módon hat a gondolkodásodra.

[00:39:50]Felteszem, hogy hat és felteszem, hogy hat azokra a pályatársaidra is, akik kedvesek és fontosak a számodra.

[00:39:58]Á fú, nem tudom, nem tudom.

[00:40:06]Európában azért lehet kézműves módon filmet készíteni, és és én meg olyan körülményekre mondok.

[00:40:17]igent, ahol ezt meg lehet csinálni, ahol lehet így dolgozni.

[00:40:23]Ö de szerintem ha így visszagondolsz azokra a most nem csak filmkészítők, kreatív emberek, akik akik így eljönnek hozzád vagy visszanézed, ezeknél a foly kérdéseknél így mindenki egy kicsit lejjebb ererezt, és amikor meg a munkáról kérdezed bár bármilyen praktikus szempontból, mindenkinek nek felcsill a szeme.

[00:40:55]Emlékszem most még a Bélánál is mennyire mennyire szépen beszélt akár a munkáról, akár a tanításról például.

[00:41:10]Vettem a jelet.

[00:41:12]A te csinált veled a patok favidóra egy interjút pont egyébként aznap, amikor a Tarbélának a halálhíre megjelent, vagy hát megtörtént sajnos a a halála, és az interjónak része lett az is, hogy neked milyen emléked van Tarbélával kapcsolatban.

[00:41:25]És hát egyrészt egy ilyen nagyon a keresetlenségem és különösen emberközeli pillanatot osztottál meg, amikor elmondtad azt, hogy a második pillanat, amikor a bűvös vadász valamiért úgy hivy hivatkozalra nem sikerült jól.

[00:41:36]Ezt már nekem is mondtad, amikor csináltuk az életút interjút, azóta se lehet beszerezni.

[00:41:38]Tehát ez a filmed ez konkrétan egy beszerezhetetlen kisapokrif gyakorlatilag az életműven belül.

[00:41:44]Na lényeg az, hogy azt mondtad, hogy a Tar téged idézlek, le is utána.

[00:41:48]Miért?

[00:41:48]Vagy miben állt ez a lebaszás?

[00:41:52]Hát, mert egy pontos minőség érzékű ember, és az amin a csodálatos Rigó Marival nyolc hónapon keresztül dolgoztunk, hogy hogy valami hazugság, valami hamisság az anyag szövetébe beleszivárgott, azt valah, hogy kimossuk belőle, azt ő érezte.

[00:42:15]És nem tudom, ahogy egy tehát hoztam egy hoztam egy rossz döntést a a film legelején a forgatás megkezdése előtt, amit aztán végighurcoltam a filmen és tudatában voltam.

[00:42:39]Ez egy casting döntés volt, és és tulajdonképpen tehát se senki nem kényszerített arra, hogy hogy ezt a rossz döntést meghozzam.

[00:42:55]És már amikor meghoztam, akkor is a tudatában voltam.

[00:43:02]megsnáltam egy színészt, és mindenkinek üzenem innen is, hogy soha ne tegyen ilyet, mert egy egy színész, hogyha úgy kap meg egy szerepet, hogy nem hiszel igazán benne, annál jobban nem tudsz vele kiszúrni.

[00:43:20]Szóval szóval kiszúrtam a színésszel, saját magammal, azzal a rengeteg emberrel, aki dolgozott ebben a filmben.

[00:43:27]Szánalomból szerepet nem adunk.

[00:43:27]Igen, igen.

[00:43:31]És a és kiszagolta a Béna, hogy vow ez kemény.

[00:43:43]Sok sok mindent én nagyon szeretek abban a filmben.

[00:43:45]elveszett a negatívja, de most talán talán egy pozitívból, ami egy New Yorki pincében van, talán a a filmarchívum egy digitális verziót talán egyszer csinál, szép lenne.

[00:44:04]Hát akkor kapják össze magukat, csinálják meg minél előbb könyörgöm, mert tényleg most már az ideje lenne, azt megnézni, akármit is gondolsz róla.

[00:44:09]Nem, nem rajtuk múlott, szóval tényleg eltűnt a negatív.

[00:44:16]szintén megszokás jegyezni azt, hogy milyen különleges viszonyod van, milyen különleges tudományos és technológiai érdeklődés jellemzi a művészetedet is.

[00:44:23]És valóban egyébként már a legelső filmentől kezdve a mesterséges fény és annak a hatása, a világ alakító szerepe is ott már megjelenik és azt most ugye alapvetően a Csendes Barátban meg aztán kifejezetten tág érdeklődésről teszel bizonyságot a természettudományok, orvostudomány és így tovább társasterületei irányába is.

[00:44:39]És nekem érdekel az, hogy édesapád, ha jól mondom, ugye geográfus volt, az MTR regionális kutatóközpontjában dolgozott.

[00:44:48]Mennyire meghatároz?

[00:44:49]Hozta létre.

[00:44:50]Na, még inkább bocsánat, akkor a pontatlanságért.

[00:44:51]Köszönöm.

[00:44:51]És bocsánat, csak így zárójál, hogy ez egy ez egy nagyon érdekes dolog, eleve az, hogy regionális szemléletben dolgozni egy egy ilyen vízfejű országban, mint ö mint Magyarország, ugye egy Budapest centrikus helyen, tulajdonképpen a 60-as évektől kezdve a kisközösségek autonomitását, a őgazdaság földrajzos volt.

[00:45:25]Próbálta valahogy átnyomni mindenféle rendszeren.

[00:45:29]Hm.

[00:45:30]Ami valamennyire valamennyire sikerült, és a a késői szocializmusban.

[00:45:38]Tehát ezek a ezek a kis helyi közösségek valamifajta védelmet jelentettek, és és nagyon sok minden megtörténhetett.

[00:45:50]mindenféle ilyen pártellenőrzésből ezek ezek valahogy kijjebb tudtak egy kicsit húzódni zárójel bezárva de ezt köszi hogy meg a pontosítást is eleg azt akartam kérdezni az ő tudományos érdeklődése hogyan hatott a te tudományok iránti érdeklődésedre tehát hogy mi az amit igazából neki köszönhetsz ebben a kérdésben egyrészt egyrészt Ezt maga maga a személyisége, tehát hogy egy olyan embert láttam, többik két olyan embert, mert édesnyelm is kutató volt, akik szenvedélyesen szerették azt, amit csináltak, ö szenvedélyesen érdekelte őket az, hogy hogy működhetne jobban a a világ, az saját szakterületük szempontjából.

[00:46:52]Tehát ezeket a késhegyén menő vitákat otthon hallgatni hétvégén, ez ez azt mutatta meg, hogy amit az ember csinál munkaként, az az legyen ajándék, az legyen az számára nagyon fontos, és hogy milyen nagy, milyen nagy örömet ökoz okoz az embernek így dolgozni.

[00:47:19]Ühüm.

[00:47:19]Tehát, hogy a munka az a legizgalmasabb része az életnek tulajdonképpen.

[00:47:26]A a másik, ami érdekes volt, hogy minden, én eléggé ilyen olvasós gyerek voltam, és ő Debrecenben tanított.

[00:47:39]Ö ez is, ez is valahogy az, hogy a tudományos munka mellett neki nagyon fontos volt a tanítás.

[00:47:45]Valahogy nekem is nagyon fontos lett.

[00:47:52]Amilyen igazi tanítás tulajdonképpen kapcsolódni fiatal emberekhez, akiket ugyanaz érdekel, és és egy kicsit segíteni nekik azt, hogy hogy megtalálják saját magukat pont egy olyan időszakban, amikor az ember éppen rakja össze magát.

[00:48:11]Ez iszonyatosan izgalmas, de minden héten Debrecenből, mikor hazajött, akkor hozott egy könyvet, és nagyon sok életrajzot is.

[00:48:22]Ö tehát Petőfi Sándor, Szemelve Marié nagyon sok ö végletesen izgalmas élet életutat megismertem.

[00:48:44]Ö és és tulajdonképpen most volt ebben valami mintázat, amit ő fontosnak tartott, mert a Mary Curit azt teljesen megérte, hogy miért akarta, hogy olvasd el.

[00:48:51]A Pfit is kábé el tudom képzelni, de hogy ezek random választások voltak, vagy volt valamifajta kurrikulum, amit ő amit ő végig akart téged vezetni?

[00:49:00]Nem volt ennyire kontrolláló személyiség.

[00:49:08]nagyon tulajdon tulajdonképpen egyszerűen csak mindenféle érdekes területre felhívta a figyelmemet, és aztán csináltam vele, amit akartam.

[00:49:22]Az iskola az én dolgom volt.

[00:49:26]Nekem nem kellett jó jegyeket hoznom.

[00:49:33]Nem nagyon emlékszem olyan arra, hogy engem megdicsértek valamilyen teljesítményér otthon.

[00:49:37]Tehát valahogy komolyan voltam véve, mint mint egy személy kisgyerekként is, aki akinek nem kell megküzdenie az elismerésért, hanem valahogy azóta is nagyon hálás vagyok apámnak, anyámnak is, hogy magától értetődő volt, hogy én oké vagyok, és és ha éppen nehézségem is van, majd megtalálom az utat.

[00:50:10]Hm.

[00:50:12]A mesterséges fény és a technológiai víványok iránt érdeklődés nem csak abban fejeződik ki, hogy filmmel foglalkozol, hanem abban is, hogy én azt hiszem, hogy vagy az én tudomásom csak a Freak of Benzre terjedt ki, aki bevallottan szeret videójátékokkal foglalkozni, vagy tölteni az idejét.

[00:50:23]Te ugye találkoztál is a Hide Kojimával, aki kiderült, hogy nagy elkötelezettje a te filmművészetednek.

[00:50:32]Neked a videójátékokkal kapcsolan mi az őséed?

[00:50:33]Mikor játszottál először videójátékkal, ami mondjuk tényleg hatott is rád bármilyen szempontból?

[00:50:36]És ha igen, akkor milyen szempontból hatott?

[00:50:41]Ö a játékhelyzet nagyon fontos nekem, mert ez mert egy belátható világ.

[00:50:46]Tehát én nagyon szeretek minden játékhelyzetet, a táblás játékokat is, és fantasztikus volt, amikor egy olyan bő 10 éve mindenhol társasjátékklubok indultak és a katán forradalom.

[00:51:05]Igen, igen.

[00:51:06]Szóval nagy kattánozó vagy?

[00:51:09]Nem, nem, nem.

[00:51:11]Akkor mi az a táblás játék, ami meghatároz most tanában?

[00:51:17]Ö hm.

[00:51:23]Hát az az igazság, most egy picit leálltam velük, de mondjuk a Winx az talán nem tudom a magyar nevét szárnyak, de lehet, hogy nem festáv.

[00:51:39]Festáv az a magyar címe, de vagy neve, de eleve ez a tehát a játékhelyzet az az szerintem egy nagyon izgalmas dolog.

[00:51:51]Az ember nagyon nagyon erősen meg tud nyilvánulni.

[00:51:55]Tehát nagyon sokat megtudsz a a játszótársadról és egy játékhelyzetben és egy számítógépes játékban meg magadról.

[00:52:06]És talán a ami igazán a Another World az Erikáinak a játéka az 90-es évek elején, ami ami nagyon hatott.

[00:52:23]És aztán volt a a kis indi játékoknak egy nagyon erős időszaka 90-es évek vége, 2000-es évek elején.

[00:52:36]A ami ami nagyon ott ott nagyon sok játék van, nagyon sok kis játék és és ma is inkább a hát azon túl, hogy hogy jó dolog ilyen open world játékokban így elveszni, de de figyelem a a kis indí játékokat.

[00:53:00]És hogyha az open world játékok, akkor mit tudom a GTA 6-ot azt várod?

[00:53:04]vagy egyáltalán jutott ez hozzád?

[00:53:06]Azzal egyáltalán nem tudok játszani, mert nem csak morális okomból, hanem hanem nem tudok vezetni így a valóságban, de játékban sem.

[00:53:19]Tehát még nagyon régen volt.

[00:53:24]A a maffia nevű játék.

[00:53:27]Persze.

[00:53:27]Ráadásul az egy csejáték, vagy lengyel, bocsánat, lengyel.

[00:53:30]Cse, Igen, cse volt, bocsánat.

[00:53:32]Csá.

[00:53:32]Ö.

[00:53:32]És és hát minden lámposzoknak nekimentem.

[00:53:36]Szóval nekem nekem más játékok fontosak.

[00:53:43]És mondjuk a Kojsimának játszottál valamelyik játékával?

[00:53:46]Ó, igen, igen, persze.

[00:53:46]és ő tényleg lenyűgöző a az ő mainstreamen belül, egy piacon belül, hogy lehet valaki nagyon független, nagyon eredeti, és hogy tudja átnyomni a a szemléletét egy egy olyan közegben, ahol azt gondolod, hogy nagyon le vannak előreosztva a a kártyák.

[00:54:18]Hát az sem, az sem olyan egyszerű.

[00:54:18]Majd most csak a death strendinget mondom, az utolsó kettőt.

[00:54:26]Igen.

[00:54:28]Ott meg az egyensúly érzékemet teszi próbára, de de azért végig végigküzdöm, mert mert annyira hihetetlen izgalmas.

[00:54:40]és és nagyon sok szended játéklogikával szembegy, de ilyen az én számomra elemi örömöt okoz az, ahogy ő gondolkodik.

[00:54:56]És nagyon örülök annak is, hogy jártam a stúdiójába, és végigmutogattam még még a Death Stranding 2 mielőtt kijött.

[00:55:02]Ö és valahogy rá is jöttem arra ott, hogy hogy minek köszönhető ez a ez a nagy szabadság a mainstream legközepén.

[00:55:20]Ö semmit nem szép magyar szóval outzor szól, tehát nem ugye ezek olyan játékok, amiket nagyon sok ember készít.

[00:55:32]Egy kisebb hadsereg, tehát hogy 100 sok 100 fős táb.

[00:55:34]Hát ilyen 4-500 ember szokta évekig csinálni ezeket a játékokat.

[00:55:39]Na most neki egy pici éppen, hogy 100 fős csapata van mind egy helyen.

[00:55:48]Tehát nincs olyan, hogy elküldünk valamit Indiába, ott megcsinálják, visszaküldik, korrigáljuk satöbbi, hanem ott egy téren belül sétálnak át egymáshoz az emberek, és és elképesztő rövidre van zárva a visszajelzés.

[00:56:09]Ö tehát egymásnak is, a a kocsi ma mindenkinek nagyon közvetlenül tulajdonképpen egy ilyen léptékű játékot ennyire kézműves módon készíteni, az egy elképesztő dolog.

[00:56:30]És szerintem ez a ez a titka az elképesztő agyán kívül.

[00:56:34]És azon gondolkoztál már, hogy miért lehet az, hogy mindkettőnek közös szenvedélye a Leasedo?

[00:56:42]Hugy ez mit mondunk ezzel a bolygón egyedül?

[00:56:44]Nem, de azért ti azon kevés alkotók lehettek, akik ezt a szenvedélyket konkrétan manifesztálhatják is.

[00:56:57]Hát a egy különleges karizmatikus lény, és ö és egy és egy nagyon nagyon érzékeny ember, és egy ilyen meghatározó nagypolgári családból származó ennyire szép embernek.

[00:57:28]Azt gondolja az ember, vagy azt gondolják sokan, hogy ó, neki ilyen könnyű az élet, de művészként bizonyítani az az nem volt olyan egyszerű.

[00:57:42]És és talán ez is ez a ez a nagyon erős vágya arra, hogy igazi dolgokban vegyen részt.

[00:57:55]Tehát ő ő mindig nagyon sok szerzői filmet is elvállal a mainstream filmek mellett.

[00:58:06]Talán ez megkockáztatom.

[00:58:08]Bár féltől megint az inspiráltságodat le fogom dobni egy emelettel lejjebbre, de hogy sok barátom nem fog ezzel egyetérteni.

[00:58:15]Szerintem a Kojsima abszolút egy korszakos, meghatározó, rendkívül inspiratív alkotószemélyiség, és a játékai is azok.

[00:58:24]De hogy nyilvánvalóan az ő sikerében azért az is közrejátszik, hogy egyszerűen nagyon jó időben volt, jó időben született abban az értelemben, hogy akkor alkult ki ez az egész iparág, könnyebb volt belépni.

[00:58:31]És ma nekem van olyan ismerősöm, aki rendkívül tehetséges, fantasztikus indie gamer lenne, de ma már az indi szintér annyira zárt, annyira lekötöttek ezek a tőkefrakciók, amelyek megszabják azt, hogy mire adnak pénzt, és milyen pályázatokon lehet érvényesülni.

[00:58:46]Szóval, hogy hogy van szerintem ez a ez a helyzet, hogy hogy egy alkotói kiteljesedéshez azért kell az, hogy igenis összeálljanak bizonyos csillagzatok és bizonyos olyan történelmi pontok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy mondjuk egy új ötletre van például mondjuk gazdaságiottság, vagy vagy érdeklődés.

[00:59:02]Ilyen értelemben is nagyon, hogy mondjam én, parlakinak vagy ilyen nagyon illúzióron valónak tartod ezt a fölvetést?

[00:59:14]Nem, hát szerintem ez a valóság, meg ha az ember másfél évesen meghalerában, akkor meg még nehezebb a művit létrehozni.

[00:59:23]Persze ez azért nem érdemes szerintem vele foglalkozni, vagy én azt gondolom, mert mert ez egy ez egy olyan akadálypálya, ahol tényleg maga az, hogy itt vagyunk, itt tőlünk, életben vagyunk, az már egy akkora lótó nyeremény, hogy most akkor Akkor még ahhoz képest méregetni.

[00:59:59]Nagyon kérek, hogy neved rossz néven.

[01:00:00]Tehát te egy sikeres ember vagy, és annak nagyon más a percepciója.

[01:00:01]Tehát a Béla mondta azt az interjúban, nem nekem szerintem egy másikban, hogy ő azt tartja az élet legnagyobb igazságtalanságának, nem biztos, hogy ez volt a kifejezése, amit használt.

[01:00:10]Hogyha egy ember nem képes kiteljesíteni a tehetségét.

[01:00:16]És szerintem is egyébként, hogyha eljutunk addig az állapotig, hogy önmagában a a létezés örömét képesek vagyunk gyakorolni, megtapasztalni, mások számára sugározni, az egy csodálatos állapot.

[01:00:25]De hát azért ennél mindannyian részben kiszerűbbek vagyunk, részben ambiciózusabbak vagyunk, részben nárcisztikusabbak vagyunk, vagy részben csak akarunk mászt is a világtól.

[01:00:37]És azt, hogy a tehetségét ki hogyan képes érvényesíteni, azt nagyon sok minden más tényező befolyásolja, amire nem biztos, hogy van ráásunk.

[01:00:41]igazából csak az érdekel, hogy mit tudsz mondani azoknak, akik mondjuk adott esetben lehet, hogy fiatalabbak, idősebbek nálad, nem biztos, hogy a filmművészetben próbálkoznak, más területeken próbálkoznak és nagyon objektív, nagyon kíszerű dolgok akadályozzák azt, hogy képesek legyenek ebben a vágyukban, ambíciókban egyet előrelépni.

[01:00:59]Szóval, hogy honnan lehet erőt meríteni akkor, mert neked ebben is van tapasztalatod, amikor a világ összeeskik ellened, és vagy ez az érzés lehet, hogy összeesküszik ellen, és még az is lehet, hogy tényleg összeesküszik ellened.

[01:01:12]Hát van tapasztalatom.

[01:01:14]Ö és és nagyon pusztító, és azoknak a fiatal alkotóknak is nagyon pusztító, akik és nem csak olyan fiatal alkotóknak, tehát az, hogy a a Pálfigyúri hogy ott mennyi energia ment a levesbe és és járt a motor üresbe, öt mondta, hogy a fenébe akkor Most megcsinálom a tyúkot.

[01:01:46]Már láttad, gondolom lát melyikontóval láttam.

[01:01:48]Igen.

[01:01:48]Torontoba olyan jó kedvően készült, és úgy kell szerintem, mert mert mert mert hogyha belekeseredik az ember, akkor akkor győz az ellenálló világ.

[01:02:15]Szóval most hadd ebből a pozícióból, mert most épp éppen most éppen jobban mennek a dolgok.

[01:02:21]Most hadd ne osszam azért részt, az olyan nagyon ö furának tűnne, de de nagyon-nagyon örülök, hogy sok küzdelem után a Horvát Lili most már utómunkában van.

[01:02:37]Nagyon várom a filmjét tegnap a szemlén.

[01:02:40]filmszemlén két volt diákomnak meg tudtam nézni a rövid filmjét.

[01:02:49]Ö mindenféle támogatás nélkül ö készült filmek, és olyan jó volt nagyvásznon Telemoziban ott a korvényban nézni.

[01:03:03]Szóval van a van az a az első játékfilmünkben, az én 20.

[01:03:15]századomban egy egy könyv a a Kropotinnak a Igen.

[01:03:22]a könyve.

[01:03:22]És azt nagyon sokszor el tudom mondani, tényleg a Kropot kéne, akit Szibériába száműztek, körülbelül nulla esélye volt, hogy valaha abból a kis Istenháta mögötti helyről visszakeveredék.

[01:03:39]És akkor elkezdett kristályokkal meg zumókkal foglalkozni, ahát, hogy alkoholista lett volna.

[01:03:44]Tehát azért tágasabbak a lehetőségek, mint mintogyha arra az egy ajtóra szegezzük a tekintetünket, amin nem engednek be.

[01:04:01]Oké.

[01:04:01]Az Enzobrum karaktereit, azt már fölfedted talán a sajtótájékoztatón is, hogy hát igazából a hites urad mintázta, vagy legalábbis ikléppen mondtad.

[01:04:10]És ugye ez egy igazán érdekes történet szám, mert gyakorlatilag arról szól, hogy a fölfedezés érdekében igazából érdemes határokat feszegetni, sőt igazából érdemes ígéreteket megszegni, hiszen ő tesz egy ígéretet arra, hogy hogyan fogja ápolni azt a növényt, amit a friss, kedves, vágyott személy a gondjaira bíz.

[01:04:32]És hát ő igazából nem bír a kíváncsiságával, és megszegi ezt az ígéretét, ami egyrészről tekinthető egy ilyen alapvető, nem tudom, leírásának az emberi kíváncsiságnak, hogy így működik.

[01:04:43]Másrészőr viszont fölveti azt a kérdést, hogyha te ezt életed kedveséről mintáztad, akkor igazából mit mondtál el róla akkor, amikor azt lehet látni, hogy a friss nagyszerelemnek, akinek az élete az, hogy az a növény, amit a gondja bíz a fiúnak, az úgy nevelődjön, és a tudományos kísérlet szempontjából, amibe most már hosszú hónapok, lehet, hogy évek munkáját beleölte, végül majd hozza azokat az eredményeket.

[01:05:02]Hát ez a fiatalember a kíváncsiságával gyakorlatilag négy hét alatt tönkreteszi, feltételezhetjük, merthogy nem azt a protokolt követi, amit rábíztak, hogy akkor követni kell.

[01:05:11]Tehát nem erősebb a szerelem, nem az nem nem oda hűséges, hanem a saját érdeklődéséhez hűséges.

[01:05:18]Nagyon ártatlannak tűnik ez a sztoris száide, de hogyha elkezdünk ebbe belegondolni, akkor azért nagyon sok mindent elározta itt valójában a párkapcsolati kötődésekről, nem a saját úr, hanem így általában arról, hogy mik lehetnek az igazi kihívások még egy ilyen szoros, még egy ennyire fontos érzékkikötődésben is akár.

[01:05:38]Hát egyrészt ugye azért azért szegi meg ő a protokolt, illetve úgy szegi meg a protokollt, hogy az van neki kiadva, hogy túl kevés vizet adjon a növénynek.

[01:05:53]Igen.

[01:05:54]Hogy a hogy ne szeresse meg őt a növény.

[01:05:58]És megsajnálja a növényt ilyen impulzív módon.

[01:06:02]egyszerűen ráönt egy kis vizet, és azt mondja, á fene hegye meg adok neki annyit, amennyi jól esne neki valójában.

[01:06:13]És ez az a pont, amikor észreveszi, hogy erre reagál a növény.

[01:06:21]Úgyhogy úgyhogy nem csak a saját érdeklődése, hanem hanem tulajdonképpen az, hogy ott van egy másik lény, aki nem egyszerűen egy kísérletnek az alanya, hanem egy lény, és annak most jól esne még egy kis víz.

[01:06:41]Úgyhogy adjunk neki akkor még egy kis vizet.

[01:06:43]Tehát ez inkább tulajdonképpen arra azzal kap ahhoz kapcsolódik, hogy felismerjük azt, hogy hogy ez a másik lény, annak van egy komplett világa, egy nagyon-nagyon érdekes világa, ami nem azonos a miénk, de attól még van.

[01:07:05]Hm.

[01:07:06]Mondok egy nagyon-nagyon más példát, mint a növények.

[01:07:11]aokban az osztályokban, akiket tanítottam az SZF-n mindig volt néhány vidéki erdélyi fiatalember, és és az számomra az sokkoló volt, hogy sokszor a nagyon érzékeny, tehetséges ö ö szeretett ö budai fiúk ö milyen fokon még ezt a kicsi tehát ahhoz képest, hogy mondjuk egy egy karfiol vagy egy róka, azért egy egy filmes hallgató osztálytárs egy picit közelebb van az emberhez, és mennyire nem voltak képesek abba a pici különbségbe is belehelyezkedni, hogy milyen dolog Budapesten élni úgy, hogy hogy nem tudod a hatos villamos megállóit fejből.

[01:08:14]Hm.

[01:08:16]És ez álmatlan éjszakákat meg mindenféle cseles neked feladatokat okozott nekem.

[01:08:21]Igen.

[01:08:23]Vagy azzal szembesült, hogy az osztályodnak mondjuk a meghatározó tagjai kulturisták?

[01:08:30]nem okvetlenül meghatározó tagjai, de valahogy ez így így azonnal, mint a kis állatok így megérezték, hogy és valami ahogy növényvakság is van, van egy vakság is arra, aki egy akár egy kicsit is különbözik tőlünk.

[01:08:50]Osztályvakság.

[01:08:52]Ö igen.

[01:08:55]Igen.

[01:08:55]És ezt hogy kell kezelni tanárként?

[01:08:58]Hát nagyon felkavaró, mert valahogy nem sikerült igazán.

[01:09:05]Sokféle olyan néha sikerült persze, de sokféle olyan feladatot próbáltam kitalálni, mert különössen egy rendező hallgatónál, egy rendező hallgató elsősorban saját magán kell, hogy dolgozzon.

[01:09:19]Saját maga a munkaeszköze, ott kell minél több mindent kinyitni.

[01:09:28]Szóval volt voltak olyan feladatok, amik amik valahogy ezt célozták meg rejtetten, és voltak részleges sikereim, de de csak részlegesek.

[01:09:40]Hm.

[01:09:43]Ez most már nem tudom, a hanyadik zárójel.

[01:09:45]Ez egy kis záró.

[01:09:46]Nem baj, az egyáltalán nem baj az asszociatív jelleg.

[01:09:47]De visszatéve az Enzobrum karakteréhez, tehát te fontosabbnak tartottad azt hangsúlyozni, hogy itt egy élő lény vélt vagy egyébként valós szenvedése iránti megindítottsága az, ami motiválja őt.

[01:10:05]De akkor is fölmerül az a kérdés, hogy ez a szenvedés, ez nem egy, tehát ez nem kegyetlenségből történik.

[01:10:10]van tudományos értéke és én értelemben van önmagán túlmutató értéke.

[01:10:14]Tehát mondjuk például azért kell a növénynek ezeket elszenvednie, hogy mi emberek képesek legyünk az élővilág egészéért nagyobb felelősséget vagy gondoskodóbb attitűdöt fölvenni.

[01:10:22]majd azért ez létezik, hogy mondjuk például vannak olyan típusú állatkísérletek, és most kifejezetten nem a kozmetikai vagy egyéb dolgokra gondolok, hanem mondjuk például a neurotudományok kapcsán, ami arról szól, hogy hogyan lehet mondjuk meggyógyítani, nem tudom az álceimert, vagy bármilyen más olyan típusú nagyon súlyos betegséget, amihez bizonyos élőlényeknek olyan áldozatokat kell hozni, amit lehet, hogy maguktól soha nem is hoznának meg.

[01:10:43]Nincsenek kis pillatában annak, hogy ezt miért teszik meg.

[01:10:45]Hozunk egy ilyen döntést, hogy meghozhatjuk ezt helyettük.

[01:10:48]Szóval, hogy ez az aspektus, ez ez foglalkoztatett téged, hogy mondjuk létezik az a típusú szolidaritás, vagy létezik az a típusú empátia, és most nem is biztos, hogy konkrétan az Enzobrom karakteriről beszélünk, már általában, ami kártékony abban az értelemben, hogy hogy elgyávul egy adott ponton az ember, mert nem képes függetleníteni magát mondjuk attól a konkrét érzelmi élménytől, ami ott éri, és ezzel mondjuk veszélybe sodor egy olyan nagyobb jót, egy olyan nagyobb fölfedezést, ami viszont szükséges lenne ahhoz, az, hogy a szenvedés általános mértékét csökkenteni lehessen a világban.

[01:11:22]Hú, nagyon szereted ezeket a nagy gondolatokat.

[01:11:28]Biztos.

[01:11:28]Igen.

[01:11:29]Ez bocsánat, ezt te inspiráltad.

[01:11:29]Tehát ezért a felelősséget legalább fifyfifty osszuk ki.

[01:11:34]Az van, hogy ez nagyon sok tekintetben egy gőfélmés.

[01:11:38]Igen.

[01:11:40]És az a kísérletezési mód, ami amit Gőt ajánlott, ö az az tulajdonképpen a és ez részben válasz is a kérdésedre, a mostani természettudományban nagyon jelen van.

[01:12:04]Ez egyszerűen a kísérletező személyét a kísérlet inherens szerves részének tekinti.

[01:12:11]Ez az ő szemlődés koncepciójai ez a szelid, bocsánat, igen.

[01:12:13]Szelid empirizmus gondolata.

[01:12:16]Igen, igen.

[01:12:16]Nagyon szerettem volna ezt a címet adni a filmen.

[01:12:20]Miért ezt adtad akkor?

[01:12:22]Mert tesztelgettem, és amikor már a harmadik ember mondta azt, hogy szelíd mi?

[01:12:31]Akkor azt gondoltam, hogy akkor ezt most hagyjuk, de szerintem egy gyönyörű kifejezés és és pláne egy ilyen egyébként elég öntörvényű nárcisztikus és kegyetlen embertől, mint a a Gőtte.

[01:12:50]Egészen fantasztikus, hogy a természettudományos érdeklődésében ennyire végtelenül nyitott, alázatos és odaforduló tudott lenni a növények felé.

[01:13:02]Ö szóval szóval itt mindegyik ebben a filmben mindegyik emberi szereplőnek szüksége van valamifajta interfacere, valami herkentyűre, valami közvetítőre.

[01:13:21]nem tud csak úgy simán leülni a fák alá és átlényegülni, hanem valamifajta mankóra szüksége van.

[01:13:39]Tehát ez épp annyira szól arról is, amit megtud, vagy amit vizsgál, mint a saját határai felismeréséről.

[01:13:45]Ühüm.

[01:13:48]Tehát ilyenkor az ember, amikor elkészít egy egy olyan eszközt, amivel valamit megtudhat egy másik lényről, ezzel elismeri és tudatosítja is magában a saját ö limitáltságát, az, hogy mi az, amit érzékelni képes, és hogyan annak a annak a pici égét, annak a behatároltságát, ami az én számomra ebben a filmben szintén fontos.

[01:14:27]semmiféle ilyen nevelő vagy rápirító szándéka, hanem hanem egyszerűen valamit derős ráismerést remélek, hogy attól, hogy én most még nem látok bizonyos hullámtartományokba, azok még ott vannak.

[01:14:49]És és hogy lényegében nagyon nagyon limitált a az én én tapasztalatom, amiből én építek egy világot amit aztán kinevezek a mozdíthatatlan valóságnak, de azt én építem az én érzékeim alapján.

[01:15:15]Az Enzobrumszálat lezárva csak a Kovács Bánitak a kritikájában van egy nagyon szép megfigyelés a kávéfőzős jelenetről, és hogy annak mennyire szép az érzékisége, ahogyan két embernek ez a viszonylata be van mutatva, hogy mennyire finoman van ennek az egésznek a adott esetben bujasága is érzékeltetve.

[01:15:33]Ö és engem tényleg érdekelne ez, hogy gyakorlatilag, ha jól emlékszem a filmben, ez az egyetlen olyan jelenet, amiben igazából két ember ilyen értelemben vett interakciója nem egy növényen keresztül valósul meg, hanem ténylegesen a maguk testi valójában ilyen értelemben közvetítő vagy köztes szereplő nélkül.

[01:15:54]Miért volt fontos neked, hogy egy ilyen ennyire picike hétköznapinak tűnő helyzetből mutasd be azt, hogy a két ember valójában hogyan mennyire mélyen és végzetesen vonzódik egymáshoz?

[01:16:06]Hát valahogy a valóság szerkezete, valóság szövete az a témája ennek a filmek, és nem nagy fordulatokban gazdag történetek, és és ebbe a szövetbe próbáltunk belemenni ö akár az emberi, akár a akár a növényi, akár a kettő közti.

[01:16:35]tekintetben.

[01:16:37]Ö és tulajdonképpen a a a szemszög megváltozása.

[01:16:47]Tehát ilyen szempontból ez találó a ez a példa, hogy egy sima kávéfőzésen belül mi minden történik, de hogy egy sima levélben és ha egy picikét közelebb megyünk és és egy mikroszkópal eltesszük, akkor mi minden történik, és hogy egy egy növény, hogyha behozzuk az árokszérről és bevisszük egy fotóstúdióba, megvilágítjuk és egy portrelét készítünk róla.

[01:17:15]róla, akkor az a kis ö teljesen kusza család az hirtelen olyan szimmetriákat és olyan elképesztő ö képzőművészeti értékű ö szépséget mutat, ami ott volt az orrod előtt mindig, de ab kell a tekintet, kell a figyelem, kell a másik másik lényének.

[01:17:44]nek az elismerése, ö hogy ott van valami, érdemes odafordulni a a teljes szíveddel, a teljes figyelmeddel, és akkor csodálatos élményekben lehet részed.

[01:18:01]Több szerintetted már csak, mert hivatkoztál a tanítványaidra, hogy a vízió mellett a legfontosabb döntéshozatal a képességnek az elsőításai filmező számára.

[01:18:06]És nekem nagyon érdekelne, hogy mi a tapasztalatod, hogyan összegeznéd azt, hogy a művészi döntéshozatalban mi az, amit fontosnak tartottál megtanítani a tanítványodat.

[01:18:17]Mit lehet megtanítani a művészeti döntéshozatal vonatkozásában?

[01:18:27]Én semmit nem igyekeztem megtanítani, hanem hanem én én próbáltam odakészíteni olyan helyzeteket ha úgy tetszik iskolai feladat álcájában, ahol valaki ö minél teljesebben meg tud nyilvánulni ö Az átélt tapasztalat alapján mondom, tényleg fiatal emberekről beszélünk, akik akik éppen rakják össze magukat, saját magát meg tudja ismerni, meg meg tudja tapasztalni azt, hogy hogy bizonyos helyzetekben ő hogy működik, hogy mik a valódi nem a peer pressure által, nem a a környezet elvárásai által sugad, hanem a a valódi mély örömöt kiváltó dolgok, amik amiket csinál, mi az, ami nagyon nehéz, sőt félelmetes, de mégis nagyon vonzó.

[01:19:37]Ö, szóval ez inkább egy ilyen ö különböző fajta tapasztalatok ö kat igyekeztem ö így ö odakészíteni nekik, és aztán figyelni, hogy ki mielé nyúl, ki mire hogyan reagál, és és aztán abban segíteni, és valahogy abban, hogy levá válassza azt, ami tényleg ő attól, ami az a kicsit romantikus 19.

[01:20:15]századi elvárásrendszer, hogy egy filmművésznek márpedig ö hogy is kellene működni, de olyan egészen egy Ja, és a másik, hogy az ember ezt nem árulja el, mert akkor nem működik.

[01:20:33]Tehát valami konkrét feladat kell, mert mert mert abba bele kell feledkeznie egy diáknak.

[01:20:47]Hm.

[01:20:48]arra kell, hogy fókuszáljon, és utána utána azt mondja, hogy hú, hú, de érdekes élmény volt, hogy is kommunikáltam én a csapatommal, milyen érzés is volt bent ülni a vágószobába, és így további, és így tovább.

[01:21:06]ilyen ezek ilyen nagyon érzéki élmények tulajdonképpen az egész filmkészítés ilyen.

[01:21:14]A múltkor interjúkat azzal zártad, hogy hogy te öt éves korodban tapasztaltad meg, hogy mond a döntés hozzatal képesség és nem tudom miért nem kérdeztem vissza.

[01:21:21]Figyelmetlen voltam.

[01:21:22]Nem tudom, hogy igazából mi volt akkor, hogyha ennyire élesen emlékszel arra, hogy öt éves voltál.

[01:21:25]Az a döntéshozatali momentum, ami ezt átította benned és felfedeztette benned, hogy te erre képes vagy?

[01:21:38]Nem, nem egyetlen élmény, hanem egyszerűen abból, tehát három és öt éves korom között nagyon sok és nagyon meghatározó élményem van.

[01:21:50]Ami egyébként olyan szempontból is egy érdekes adalék, hogy az ember föl tudja mérni, hogy mondjuk így három éves gyerek az milyen elképesztő komplexen látja a világot.

[01:22:05]Mert általában ez így elsüllyed a a semmibe, és aztán a későbbi időkből van sok lyuk meg homály, de valamiért ez ez nagyon intenzív időszak volt.

[01:22:15]És és az volt ö tulajdonképpen egy egy visszatérő élmény, hogy ugye egy kisgyerek az folyton olyan közegben van mond óvodában, hogy jaj, de ügyeset rajzoltál, vagy miért nem cs csinálod ezt meg azt, meg azt így és úgy.

[01:22:49]És amúgy tehát egy egy folyamatos ö elismerésszás viszonyrendszerben, és hogy és hogy ez rólam lepereg.

[01:23:03]Ez ez ez volt az élményem.

[01:23:09]És aztán nagyon hasonlót láttam a a lányomnál, hogy milyen szuverén óvodás volt.

[01:23:17]Érdekes volt látni.

[01:23:20]És és aztán a későbbiekben is tudom, hogy ez ez több olyan konfliktushoz vezetett, amit né ja csak utólag vettem észre, hogy hogy mondjuk egy tanár miért fordult ellenem, hogy én nem lázadtam.

[01:23:42]A a lázadó, egy lázadó diák az egy ilyen tulajdonképpen egy fajta flört a hatalommal, és az egy mélyen sértő volt sok tanár számára, hogy nem tartom fontosnak lázadni, hanem csinálom a dolgomat.

[01:24:03]Az az nagyon sokszor akár hosszú ideig is úgy nézett ki, mint mint egyfajta beódolás.

[01:24:13]Pedig egyszerűen csak párhuzamosan mozogtam és aztán amikor ez nem illeszkedett az elvárásrendszerhez, azt ugyanabban a tempóban csináltam, és az meg egyfajta árulásnak tűnt.

[01:24:31]Árulásnak kívánz.

[01:24:31]Igen, hát ez a jó gyerek, ez ez a ez a jó kislány, ami egy csendes csendes gyerekkel sosincs baj.

[01:24:44]Jól tanul.

[01:24:47]Hm.

[01:24:52]Van egy sajátos emberszemléleted a filmjeid alapján, amit én úgy fogalmaznék meg, hogy nincsenek antagonisztikus ellentétek két ember viszonylatában.

[01:24:59]Tehát akár itt, hogyha a kutató és a nem tudom portásnak a viszonyát nézzük a filmben, a portás ugye kávé spiclé a kutatónak igen komoly problémákat okoz neki.

[01:25:12]Tehát még azt is lehet feltételezni egy film pontján, hogy lehet, hogy azért neki valami komoly munkahelyi következményeket kell majd elszenvednie, de még ezt a viszonyt is sikerül végül valahogyan ki masszírozni, nyitni egymás felé, és a fán keresztül szövetségessé válni.

[01:25:26]A testési lélekrőlben ott a az Endre karaktere és a Sanyi nagyon durván konfrontálódnak.

[01:25:33]Majd aztán végül mégis sikerül még ezt a viszonyt is egy tényleg durva verbális konfrontáció után föloldani és elmenni közösen sörözni.

[01:25:39]De visszamenjtek akár a Simagusig is, ahol azt lehet látni, mintogyha igazából a Halász Péter próbálna csak antagonizálni az Andorai Péter alakjával, és ő pedig mintogyha lesöpörné magáról ezt.

[01:25:49]Miért ez a gondolatod?

[01:25:53]Miért ez az ember szemületet, hogy nincsenek valójában antagonisztikus viszonyok ezek a tehát nincsen kibékíthetetlen konfliktus két ember viszonylatában?

[01:26:03]Hát biztos vannak olyanok, csak nem szerepelnek ők a filmjeimben.

[01:26:10]Ez ezt tulajdonképpen nagyon m nagyon ugyanarról szól, hogy érzékelni és elismerni a másik valóságát.

[01:26:28]Akkor is, ha az nagyon különböző az enyémtől, akkor is, hogyha csak tippjeim lehetnek, hogy az mi, de maga az, hogy hogy elismerem annak a létét, az azt elképesztő ritkán adjuk meg akár az embertársainknak is, és az hihetetlen sok mindent azonnal felold és megold, csak ez az egyszerű dolog.

[01:26:57]Ez a bányembertársaddal, mint te magaddal, tehát neki ugyanolyan, ugyanolyan világa van, ugyanolyan erős világa van, és ő onnan néz engem.

[01:27:17]Akkor pontosabban fogalmazok, mert te is ezt a szót használtad jut eszembe, tehát hogy nem is azt állítod, hogy nincsen ellenségeskedés, hanem hogy az ellenségeskedés feloltható.

[01:27:25]Igen, igen.

[01:27:27]hogyha a és nagyon sokszor megtapasztaltam azt, hogyha egy befeszült ember megérzi azt, hogy én én most azt látom, hogy itt ül egy kimerült, nagyon frusztrált feszült ember, és mint egy embert látom őt, és nem egy akadályt, aki kellemetlenséget okoz nekem, akkor hirtelen tehát az izmain látom, ahogy feloldódik.

[01:28:00]és a való életben, mert hát részben feltesztem, hogy azért találkoztam már olyan ellenségeskedéssel vagy ellenségességgel, ami nem volt föloltható.

[01:28:08]Hát lehet tudni a Simon Mágusnál a Bestián eljáró producert, és vannak más történetek is, amik adott esetben arra engedhetn következtet, hogy azért találkozhattál már kibékíthetetlenséggel az életben.

[01:28:18]Szóval akkor akkor mi a helyes eljárás?

[01:28:23]Hát nem dolgozom az illetővel.

[01:28:29]És ha nem tudod kikerülni?

[01:28:32]Mindenkit ki lehet kerülni.

[01:28:34]A Tony karakter nem tudná kit kerülni a portást, mert hogyha az a fizony továbbfeszül, lehet, hogy ő húzza a rövidebbet.

[01:28:53]Nem hiszem, hogy a az egész életét tekintve a portás annyira ö annyira fontos személy lenne.

[01:29:10]Ö nagyon és ezt tényleg megtapasztaltam, tehát nagyon sok mindent lehet ö lehet csinálni ö vagy vagy nagyon sok mindent lehet nem csinálni.

[01:29:28]Hm.

[01:29:29]A nem csinálás, a létezés az az egy külön különleges irigylésre méltó dolog.

[01:29:36]Nekem ahhoz kevés bátorságom van, de ö az is, az is egy út, az is lehetséges.

[01:29:49]Tág tágasabb a tágasabb a tér, mint amilyen néz szabjuk.

[01:29:56]Az az az érzésem.

[01:29:56]És ezt nem azért mondom most, mert most éppen jól mennek a dolgok, hanem nekem ez segített akkor, amikor éppen nagyon rosszul mentek a dolgok, és nagyon hosszan rosszul mentek a dolgok.

[01:30:11]Hm.

[01:30:13]Amikor az én interjúban politikára pláne a regnáló hatalomra kerül a sor, akkor mindig látványosan diszkomfortossá válsz.

[01:30:19]És én azon gondolkoztam, hogy nem az lehet-e ennek az oka, hogy a politika azért mégis csak annak a területe, ahol az érdekkülönbségek miatt igenis van olyan olyan pont, amikor ki kell mondani, hogy van antagonisztikus ellentét, tehát nem lehet megegyezni, mert egyszerűen annyira eltérő a meggyőződés az állásból.

[01:30:39]Ezeken a pontokon én azt gondolom, hogy elég egyértelműen is szoktam fogalmazni szóban is, meg tettben is.

[01:30:48]Most nem is arra akartam még csak közvetetten sem utalni, hogy nem tudom én elgyávolnál vagy közéletileg ne elemezne téged bármifajta, nem tudom élesség, hanem inkább csak az, hogy hogy hogy az, amit te szeretsz az életben, és ahogy mondod, hogy tágasabbat ér, amikor odakerül a sor, hogy viszont ez beszűkül, mert beszűkítik neked, mondjuk például az SF-nek a szétverés elrablása, átalakítása kapcsán ott milyen szempontokat mérlegelsz?

[01:31:15]az emberszemléletedhez akarsz hű lenni, és valahogy azt keresni, hogy itt is még mi tudsé mi mi tehető még közössé akkor is, hogyha az ellenoldal abszolút nem érdekelt a közösség tételben.

[01:31:28]Vagy pedig akkor az a megoldás, amit végül is csináltatok, hogy akkor el kell menni és egy másik területen kell megcsinálni azt, amit ott nem hagytak, hogy folytassátok.

[01:31:44]Hát nekem a Magyar Tudományos Akadémia bedarálása után, tehát hogyha az megtörténhetett, akkor azt jelezem, hogy bármi megtörténhet.

[01:31:54]Ühüm.

[01:31:56]És és nekem ebből az az egész eseménysorból az maradt meg legerősebben, amit ezzel a helyzettel a diákok kezdtek, és nagyon sok olyan egyetemfoglalás volt a 60-as-70-es években, ami egyszerűen egy proteszt volt, és ez nem egy proteszt volt.

[01:32:26]Az az egy kicsi része volt, hanem egy egészen gyönyörű kísérlet arra, hogy megtapasztalják a a bázisdemokráciát, hogy tényleg mindent meg kell szavazni.

[01:32:40]Igen.

[01:32:40]Akkor és hogyha ez rettentő macerás és az a fajta elképesztő tűzijátéka a nagyon-nagyon magas minőségű, művészi minőségű akcióknak, eseményeknek, amiket hihetetlen ö szervezésű munkával kellett úgy létrehozni, hogy közben még biztosítani kellett azt is, hogy tényleg biztosítva legyenek a kapuk, hogy legyen kaja, hogy a covid idején ne ö törjön ki a járvány a az épületen belül.

[01:33:23]Ö nekem őszintén szólva, ez az egyik legyönyörűbb emlékem és a legpozitívabb emlékem.

[01:33:31]És azok a diákok, akik ezt átélték és megtapasztalták, hogy ők erre képesek, azok azok egy nagy ajándékot adtak saját maguknak, életre szóló ajándékot.

[01:33:47]Ö és ö és ez nem valami ö str és és nem valami ö elhallgatása vagy nem figyelembe vevése annak, amiért ez az egész létrejött, de nekem személy szerint ott állni őrségben csodálatos élmény volt.

[01:34:17]látni az Excel táblázatokat, ahogy töltögették ki az emberek, hogy le legyen minden időpont fedve.

[01:34:28]Csodálatos élmény volt az, hogy milyen jó fej volt a rendőrség és még velük csodálatos élmény volt.

[01:34:35]Ez fog megmaradni az én számomra, nem pedig az, hogy most volt még egy terület, ahol ö politikai érdek vagy ki tudja talán gazdaságiak is öyak valamit.

[01:34:57]És akkor a Luna Vedler történetszál szerinted, hogy érdemes ennek a tükrében olvasni, hogy az egy ajánlat arra, hogy amikor egy ilyen rettenetes elnyomó hatalommal szemben muszáj érvényesülnöd, mert ők a kulcsa annak, hogy te a tudományos pályára ráléphess, hogy akkor azzal tudod valójában az autó autonómiádat megképezni, hogy a az ő szabályrendszerüket tökéletesen elsajátítod, és képes vagy visszas sugározni, hogy te fölkészült vagy, a legapróbb betűig tájékozottabb vagy, mint feltétlen bárki más a vizsgálóbizottság.

[01:35:31]Ugye ez egy vizsgálóbizottsági jelenet, csak az számra, akik még nem látták, de ez egy felvételi vizsga.

[01:35:37]Nézzétek meg mindenképp.

[01:35:37]Ha már idegen jutottatok, akkor mindenképpen menjetek el a moziba.

[01:35:42]Szóval, hogy megfelelni ennek a szabályrendszernek, mert pontosan tudom, hogy arra van valójában, hogy elzárjon engem az érvényesüléstől, és azzal tudom létező legjobban kikezdeni ennek a perverz logikáját, ha tökéletesen alávettem magamat, és bemutatom, hogy még annál is jobban tudom, mint ti magatok, vagy ellenkezőleg, amit ti csináltatok az a az eszefénnél, hogy fölborítani az asztalt, és még akkor is, hogyha a korban, amikor ez játszódik, ez a jelentmény, nincsen szflazetmozgalom, meg nincsenek olyan típusú hivatkozható feminista elvek, amik alapján lehetne rámutatni, hogy ez a logika, amit ők képviselnek, az a patriarchátusnak egy perverz megnyilvánulása, csak és semmi egyéb, mintogy a nőknek a kiszorítása a tudományos életből.

[01:36:19]Szóval, hogy szerinted hogyan kell ezeket az attitűdöket mérlegelnie valakinek, aki egyszerre elszenvedője ennek a helyzetnek, de közben meg nyilvánvalóan szeretne is alakítója lenni ennek a helyzetnek?

[01:36:35]Hát szerintem amit a Filmbély Gréte csinál, az az egy nagyon egészséges reakció.

[01:36:45]Elkezdi kitanulni a fotográfiát, és egy egészen új területen kezdi a növényeket vizsgálni és nem ott liheg, hogy márpedig én ö értékes vagyok.

[01:37:03]Elég elég sokat olvastam mélységesen ők kedvelő szinten 20.

[01:37:06]századi fizikáról, ott se volt nagyon egyszerű a női kutatóknak a helyzete.

[01:37:17]Één szólva lenyűgöző példák vannak rá, hogy mennyire bezárkozhattak volna egy sértettségbe, tehát effektíve nem tudom, a Liz Meitner az atomhasodásnak az Ottohám mellett a a meghatározó felfedezője nem használhatta ugyanazt a bejáratot az egyetemil laborba.

[01:37:49]Szóval, hogy erősebb volt a a jó kedvű kíváncsiságuk, erősebb volt az ö mint mint a közeg, ami megpróbálta limitáltan meghatározni a helyüket.

[01:38:11]Ettől függetlenül az a fajta aktivizmus, amit amit te is nagyon képviselsz, azt én nagyon-nagyon hasznosnak tartom.

[01:38:24]Nagyon sok mindent el lehet azzal érni.

[01:38:28]Nekem ezek a szabadgásztusok az én személyes életemben, az én személyes problémamegoldó skilljeim között sokkal fontosabbak, mert vagy így így tudok működni szabadon.

[01:38:46]A kontrollban csinált ez egy beszélgetést a Berényi Andor és ott a Kelly Ejháknak a filmére, a First Cowra hivatkoztál, mint ami nagyon nagy hatást tett rá.

[01:38:53]Tényleg egy szuper film.

[01:38:54]Viszont úgy tudom, hogy a stábnak te a Winvendstől a Perfect Days vetítetted le.

[01:38:58]Ugye ez a Nem, nem nem ez egy ez egy fals információ.

[01:39:04]Igen.

[01:39:04]Nag nagyon-nagyon szeretem azt a filmet.

[01:39:09]Nem nem nem nem nem títetted le.

[01:39:12]Nem.

[01:39:13]Jó, de akkor már akkor nem az attól még megkérdezem, mert hogy akkor ezek szerint mégis viszont jónak tart, vagy vagy mi ragadott meg benne?

[01:39:24]Hát ugyanaz a fajta szuverénitás, ami akár például a Simon Mágusban is ott van, egy sz egy valódi szuverén ember, a az igazi függetlenség annak a annak a teljesen sallangmentes szépsége.

[01:39:46]Nagyon-nagyon pontos.

[01:39:46]17 nap alatt forgatták le nagyon pici pénzből, és ha jól tudom, nem kapott a német filmalapoktól támogatást.

[01:39:54]Igen, pont most gondolkoztunk azon egyébként szerkesztő kollégával, hogy ugye volt ez a rettenetes lázári mondat, ami nehéz, tehát mindig vizsgáljuk azt, hogy hogyan érdemes valamihez közéletileg viszonyulni, és hogy valószínűleg egyébként az lenne a legjobb, hogyha szerveznénk vetítést ebből Lázár Jánosnak, hogy az ő általa reflexszerűen alantasnak minősített WC-takarítói munkának a méltóságát, azt ha máshogy nem is, akkor legalább a Vendersen keresztül hátha fölképes fed fedezni.

[01:40:27]Hát ha jól esne neked, hogy a Lázár János valamit fedezzen föl, akkor hát te mondtad, hogy nem mondhatunk le senkiről.

[01:40:37]Ö hát ö jó, hajrá.

[01:40:44]Na, Idika, akkor itt a töréspont.

[01:40:44]Mégis csak nem töréspont, csak csak az embernek így az energiáival érdemes gazdálkodni.

[01:40:52]Nem, nem gondolom.

[01:40:54]Igen, hogy az életem 100 megoldandó dilemmái között ott van bármelyikben is ez a kérdés.

[01:40:58]De egyébként azt gondolom, hogy ha lenne rá a nyitottsága ártani, nem ártana, az biztos.

[01:41:06]Volt már olyan egyébként, hogy politikus megnézte a filmet és visszajelzett valami relevánsat?

[01:41:15]Nem.

[01:41:16]Ne mondd már komolyan soha.

[01:41:16]Például Dajs Tamás amikor beszólt neked, ő azért hivatkozott az én 20.

[01:41:21]századomra, mint pozitív filmélményre.

[01:41:26]Hagyjalak már békén.

[01:41:28]Aha.

[01:41:30]Jó, akkor egy utolsó kérdés csak.

[01:41:30]Ugye vendelsz ezt a filmet a japán köztisztasági veszó, akik a WC-ket üzemeltetik felhívására vagy finanszírozásában csinálta meg, ami egészen zseniális szerintem.

[01:41:39]Hogy az áró kérdésem, hogyha kapnál meg keresést, milyen közműről csinálnál szívesen filmet?

[01:41:51]Vow!

[01:41:52]Most éppen a Boldizsár Édikóval dolgozunk, és tulajdonképpen megpróbáljuk, mert egy Budapest filmen dolgozom.

[01:42:02]Igen.

[01:42:03]És és Budapest mitikus mesetérképét próbáljuk összerakni.

[01:42:12]Várjál, várjál vár.

[01:42:12]Mi az?

[01:42:12]Mi az, hogy mítikus mesetérkép?

[01:42:15]Hát tulajdonképpen egy a mesékben ugye van hegy, folyó, híd, alagút, eljutsz a nem tudom aranyerdő, meg az ezüsterdőbe, meg bemész a sárkány barlangjába.

[01:42:32]Szóval a tere a meséknek az az nagyon érdekli a Boldizsár Ildikót.

[01:42:41]Ö és nagyon segített abban, hogy amin éppen dolgozom, ahhoz és számomra a helyeknek tényleg van egy nagyon-nagyon erős ö szinte inspirálóbbak sokszor, mint mint a mint a színészek.

[01:43:04]Szóval egy nagyon nagy jelentősége.

[01:43:07]Szóval most így végiggondolni Budapestet az így az nagyon nagyon izgalmas kaland.

[01:43:12]Most éppen abban vagyok.

[01:43:15]És van olyan budapesti közmű, ami kifejezetten most foglalkoztatja akkor az alkotói fantáziádat?

[01:43:20]Közmű.

[01:43:28]Hát akkor legyen a csatornarendszer.

[01:43:31]Hát az fantasztikusan izgalmas lehet.

[01:43:35]tervezel od a jelenetet is akár?

[01:43:37]Aha.

[01:43:37]Igen, igen.

[01:43:38]Jó, hát nagyon várjuk azt is.

[01:43:38]Meg akkor majd téged is vissza ide.

[01:43:42]Köszönöm szépen.

[01:43:43]Hát egyrészt részvételemet szeretünk kifejezni a veszteségeddel szemben.

[01:43:49]Megköszönetemet, hogy elfogadtad-e neked mégis a meghívásunkat és hogy itt voltál velünk.

[01:43:52]Ö sok sikert most a filmez, mert még fut a mozikban, nézzék meg minél többen, illetve sok sikert ahhoz, hogy az alkotói gondolatokat minél hamarabb meg tud majd valósítani.

[01:44:00]Várunk majd vissza akkor is ide a stúdióba.

[01:44:02]Szia, minden jót neked.

[01:44:05]Köszi szépen.

[01:44:06]Neked pedig köszönöm szépen a figyelmeteket.

[01:44:07]Ez volt a beszélgetésem enyedi irikóval.

[01:44:09]Néhány gyors szolgálati közelemény.

[01:44:11]Egyrészt nézzétek meg a moziban a Csendes Barát című filmet.

[01:44:14]Játsszák Budapesten is, meg az ország számos pontján elérhető.

[01:44:15]Másrészt pedig elindult az adat pont című műsorunk, amelyben Kovácalsi Tamás, a Partizán adatelemzője hétről hétre mutatja be a választásokkal kapcsolatos legfontosabb adatokat és azok értelmezését.

[01:44:27]Ezzel párhuzamosan pedig elindult a választás.partizán.hu oldalunk is, amelyen az első adásban bemutatott mandátum szimuláció élő eredményét lehet nyomon követni.

[01:44:38]Tehát Kovács Tamás mostantól hétről hétre jelentkezik ezzel az adásával.

[01:44:42]Nézzétek, kövessétek.

[01:44:45]Az első adás már kint is van.

[01:44:46]az oldalunkon, illetve szolgálat közel még az, hogy amennyiben tetszett az interjú és fontosnak tartod a munkánkat, szeretnéd, hogy még a választási időszak kellős közepén is tudjunk ilyen és ehhez hasonló tartalmakat is készíteni, akkor kérlek, hogy szállj be a finanszírozásunkba, hiszen a Partizán közös veled, független miattad.

[01:45:04]Ehhez pedig azt kell, hogy a figyelmed mellett a lehetőséged mért anyagi erőforrásokat is a rendelkezésünkre bocsáts.

[01:45:11]Előre is köszönöm, hogyha bezársz a finanszírozásunkba.

[01:45:14]Előre is köszönöm, hogyha a támogatásoddal ilyen módon is segíted a munkánkat.

[01:45:18]Munkatársaim nevében köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.

[01:45:22]Én Gulyás Márton voltam.

[01:45:24]Hamarosan találkozunk.

[01:45:24]Addig is csáó.