Állandósult rendkívüli állapotban élünk – Losoncz Alpár a széthulló világrendről

[00:00:00]Donald Trump második elnöksége, ha lehet, tovább fokozta a bizonytalanság érzetét körülöttünk.

[00:00:06]Az ökológiai összeomlás, a covid és az ukrajnai háború sokjai után most úgy tűnik, a nemzetközi rendt tartóoszlopai is repedeznek.

[00:00:16]Általános válságérzet hatja át a világot körülöttünk.

[00:00:18]Azt a világot, ami az egyre több információ ellenére sokszor egyre érthetetlenebb és befogadhatatlanabb.

[00:00:26]Ma egy olyan beszélgetést hallhattok, ami nem ígéri, hogy rendet vág a káoszban.

[00:00:30]Csupán kitapogatni próbáljuk, hogy milyen mozgások, milyen történések formálják ezt a közös kaotikus valóságunkat.

[00:00:39]Én IC és Amrus vagyok, és Losonc Alpár vajdasági filozófus lesz a vendégem.

[00:00:48]Kedves Alpár, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:51]Kérem szép.

[00:00:53]Azzal kezdeném, hogy Mark Carne, kanadai miniszterelnök tartott egy meglepően nagy hatású beszédet Davosban a Világgazdasági fórumon, ahol nagyhatalmi viszonyokról, a középhatalmak lehetőségeiről beszélt Amerika és Kanada, Amerika és Európa viszonyáról, és úgy fogalmazott, hogy hadd legyek őszinte, nem átmenetben vagyunk, hanem egy szakadás közepén.

[00:01:17]Nagyon érdekelne, hogy osztja-e Márkárni véleményét, valamifajta szakadásban vagyunk-e ezekben a hónapokban, években?

[00:01:25]Hát kezdjem azzal, hogy itt egy dávasz epizódról van szó, és tényleg nagy hatásúak bizonyult.

[00:01:34]Nagyon sok ember, főleg az, aki rüheli a jelenlegi amerikai elnököt, nagy örömmel fogadta a megnyilatkozást, arra gondolván, hogy végre valaki elmondta azt, amit el kell mondani.

[00:01:51]Akkor utána következett egy kis idő, és hát jelentkeztek joggal egyébként olyan kritikai hangok, amelyek azt állították, hogy hogy miközben Carny így beszélt és ilyen hasonló diskurzust folytatott, akkor voltak nagyon sok dolgot elhallgatott.

[00:02:10]Mmutsom azt is, hogy ő maga is része volt és része is ugyanennek a szisztémának.

[00:02:17]Ez meg érdekelt, leginkább érdekelt az ő expozéjában.

[00:02:21]Ugye az a dolog, hogy ő arra hivatkozott, hogy a régi világrend egy fikción alapult, és ehhez hozzátoldotta azt, hogy egy hasznos fikción alapult, am egészen más távlatba helyezi egyébként a valamikor létező világrendet, ugye, amelyet általában szabályalapú világrendnek szoktak szokták nevezni, mert hogyha most azt mondjuk, hogy ezt egy hasznos fikció tartotta fenn, és akkor most lehetne ugye természetesen vitatkozni arról, hogy Mit jelent itt az, hogy hasznosz?

[00:02:52]De hogyha ezt állítjuk, hogyha fikciónak a perspektívájából helyezzük a kérdést, akkor az sokkal ingatagabbá válik, mint ahz egyéb mint ahogy egyébként tűnik.

[00:03:03]Na, ez az első, ami nagyon fontos szerintem, mert ennek alapján gondolom azt, hogy ma voltaképpen új fikcióiv való harc folyik, tehát kialakítható egy olyan fikció, amelyet mindenki elfogad.

[00:03:20]kényszerrel, nem kényszerrel, erőszakkal, nem erőszakkal, de az új fikció való harc az a azt hiszem itt ez a lényeges.

[00:03:30]Na most a szakadás, a szakítás vagy szakadás kérdése.

[00:03:36]Hát azt kezdj Messziről, ugye nagyon tekervényes módon jutott el a válság gondolata, a modernitás talajára, de tény és való, hogy valdképpen a válság a modernitás anyanyelve lett.

[00:03:49]Anyanyelv lett először is a társadalomtudósok számára, mert a társadalomtudósok ennek alapján rögzítenek különféle szakaszokat.

[00:03:58]Ugye azt mondják, hogy 1929-ben volt egy nagy válság, amiből nem utolsorban a nácizmus is, a fasizmus is létrejöttek.

[00:04:11]Akkor ott volt a 70-es évek elén szintén egy nagy válság, vagy az akkor ők országok válságba sodródtak, vagy folytathatnánk tovább.

[00:04:22]Ugye ez 2008-ben 8-ban is ilyen válság jutott fölszínre.

[00:04:27]Tehát ez az, ami úgy hívunk, hogy egy szakaszolás, vagy periodizálás.

[00:04:32]Ugye ennek alapján tájékozódik a társadalom, ugye nagyon röviden szólva az időben, ugye fluxuszszerűen működő időben, de válság mást is jelent, nevezetesen egy polémiát jelent a jelennel szemben, mert ezzel egy negatív ítéletet mondunk a jelennel kapcsolatban.

[00:04:53]És azt azt állítjuk, hogy ki kéne lábalni a válságból, mert ez a pillanatnyi állapot negatív.

[00:05:01]De mondok egy nagyon egyszerű példát, és ráadásul olyan példát, amely nagyon is kapcsolatban áll a kérdéssel, hogy amikor az itt már szóba hozott Donald Trump azt hasogja, ugye azt hangsúlyozza, hogy Amerika ilyen és ilyen állapotban leledzik, akkor voltaképpen egy válságdiagnózist ad, mert ő ezt mondja, válságban áll, válságba került Amerika, méghozzá azért, Mert miközben megpróbált a világkapitalizmus gondnoka lenni, miközben megpróbálta ugye rendezni a világkapitalizmus sorait, hajházta ugye globalizáció ösvényéin a liberális univerzalis eszményeit, de közben elnyomta saját érdekeit, mondja ő.

[00:05:47]És akkor ennek alapján ugye facsarja ki ugye azokat a konzekvenciákat, hogy lám ennek okán vesztették el a rossdővezet munkásai a a munkahelyeiket.

[00:05:58]Ennek okán van óriási adóssága Amerikának, és így tovább, és így tovább.

[00:06:04]Hadd ne mondjam végig ugye az ő érveit maradéktalanul.

[00:06:09]Csak arra akarok most utalni itt a a kérdéssel összefüggésben.

[00:06:14]Tehát ez egy tipikus válság válságdiagnózis, ami azt jelenti, hogy ugye aon politika is ilyen konkuráló válságdiagnózisokról szól.

[00:06:24]Na most itt kezdődik a itt kezdődik a bonyolalom, azt hiszem a jelen korunkban, mert na ez hagyományosan ez a válság révén tudtuk értelmezni a világunkat, a világunknak a ciklikusságát, dinamikusságát, a világunnak különféle fordulatait.

[00:06:42]meg tudtuk állapítani azt, hogy hol vannak ugye pozitív mozdulatok, hol vannak kevésbé, de jelen korban ugye van egy sereg ember, egy sereg nagyon okos ember, aki azt mondja, hogy sajnos ennek a válságnak ez a régi fogalma kiroljtozódott.

[00:06:58]Kiroljtozódott azért, mert azon alapult, hogy vannak jól kijelölhető időbeli pontok, amelyek át vannak itatva a válsággal.

[00:07:08]Közben valami mást érzékelünk, hogy a válság időben szétoszlik, tehát nem egy időbeli ponthoz kapcsolódik, amiből ki lehet lábalni, hanem szétoszlik, ugye szétföcsög, m vulgárisan szólva ugye az időben, és azt érzi, hogy állandóan a válság közepette élünk.

[00:07:28]Tehát nem fejeződik be a válság, hanem adminisztratíve különféle intézkedések révén szétoszik.

[00:07:36]Na most, hogyha ez a hipotézis érvén, márpedig én hajlok erre, akkor ebből ugye pontosan ez következik, hogy nem azok az átmenetek jellemzik a világunkat, amelyek eleddig karakterizáltak bennünket, hanem egy szakítás, valami olyan, egy ugrás a sötétbe, amitek pontosan a a vonatkozásait, aspektusai, dimenzióit még nem ismerjük.

[00:08:05]Tehát hogyha ez az argumentáció érvényes, akkor ez valamiképpen fényt vet ugye a kanadani kanadai miniszterelnöknek erre a metaforájára, hogy ez nem egy átmenet, mert valóban ugye nagyon sok értelmező él ezzel a megjegyzéssel, hogy egy átmenet idegen szóal ezt interregnumnak szokás hívni, de ő szerintem nagyon helyesen azt mondja, hogy ez egy szakadás, egy szakítás azzal, ami eleddig létezett.

[00:08:35]Rengeteg irányba mehetnénk tovább innen.

[00:08:38]Először talán ehhez a fikciókereséshez kötnék vissza, hogy harc a fikcióért, hogyha megszűnik az a fikció, az a közös elképzelés, hogy egy szabályokon alapuló világrendben élünk, akkor mi lesz a következő összetartó fikció?

[00:08:53]És egyáltalán ki határozhatja ezt meg.

[00:08:55]Tehát, hogyha azt mondjuk, hogy van egy harc a következő közös fantáziánkért a világról, annak kik az aktorai tulajdonképpen, vagy kik között zajlik ez a harc a közös fikcióért?

[00:09:07]Ezt tulajdonképpen ezt a közös fikciót persze levezethetjük a a modernség nagy eszményeiből, így például a felvilágosodásból.

[00:09:18]Ugye a felvilágosodás több dolgot állított, és ezek valamiképpen áthatották ugye az egész modernitást.

[00:09:27]A szabadgyenlő emberek ugye közössége, akik esetleg kereskednek egymással, kommunikálnak egymással, meg tudják beszélni egymás egymással a a közös dolgaikat.

[00:09:41]És ami nagyon fontos, mert azt hiszem, hogy a a mai kor ezt nagyon radikálisan cáfolja, merj a saját értelmedre támaszkodni, ugye ne fogadj el semmit készpként, hanem valamiképpen állandóan vizsgáld fölül azt, amit elédbe tesznek és amit elébe tűnik.

[00:10:03]Ugye ez körülbelül azt jelentené, hogy iszonyatos terhet ró ránk jelen korban.

[00:10:10]Ugye miközben telítve vagyunk információkkal, egyebekkel, félinformációkkal, féligazságokkal, ilyen olyan összeesküvés elméleti vonatkozások maradványaival, tehát hogy minden szöveget tulajdonképpen fölülvizsgálni és nem hallgatni vagy támaszkodni az XY értelmezőnek a mondataira a médiában, hanem mindent föl.

[00:10:35]Rettenetesen nehéz.

[00:10:38]Ez korábban is nehéz volt természetesen, de ma ugye ezekkel a digitális technológiákkal, az ellenőrző technológiákkal, ugye azokkal a technológiákkal, amel a mai kapitalizmus rendelkezik, amivel képes gyakorlatilag bemászni, beforakodni az ember minden pórába.

[00:10:54]Szóval a felvilágosodásnak a ez a ez az eszménye nagyon megnehezült, megnehezült a teljesítésre.

[00:11:04]És ezt azért elmítem, mert ezt ugye léptennyomon látjuk, szemügyre vehetjük, hogy valamiképpen ugye apad az embereknek a reflexiós készsége és képessége, és annak ellenére, hogy elvileg hihetetlen mennyiségű információ ütel hozzánk, és annak ellenére, hogy hihetetlen állomást tudunk felhívni, vagy beszélgetni egyebeket, mégse mégsem Nem biztos, hogy a fölvilágosodásnak, hogy ez az eszménye erősebb formákat nyer manapság, mint korábban.

[00:11:38]Sőt, hát megkockáztatnám, hogy a hogy a föoljolásnak ez a gondolata mármint, hogy mely a saját érték értelmez támaszkodni, ez ez több probléma elé néz manapság manapság, mint mint korábban.

[00:11:55]Sőt még azt is megkockáztatnám, hogy az antiflvilágosodás ösvényeil lépegetünk.

[00:12:03]És hát a történetesen analizálni kívánjunk, kívánjuk az amerikai elnöknek a ténykedését, az az voltaképpen ennek az igézetében történik, ennek a jegyében történik.

[00:12:15]Tehát egy olyan felvilágosodás el szem fávilással szembeni gondolok.

[00:12:22]Most természetesen ugye fölvilágos szemben rengeteg bírálat született meg.

[00:12:26]az is nagyon messzire vezetne bennünket a frankfurti körtől kezdve másokig, akik megmutatták ugye a fölvilágosodásnak a sötét oldalait is.

[00:12:38]És hogyha erről van szó, akkor már megemlítem azt a tényt is, hogy világgá röpítették meglehetősen nagy hatékonysággal bíró értelmezők Amerikában a sötét fölvilágosodás képletét.

[00:12:50]Ugye ezek nem is olyan lényegtelen emberek, akik Amerikában nagyon hatnak azokra a tőkésekre, akik ma mozgatják a hightechnek a birodalmát, és hát ott honos ugye ez a ez a fogalom már, mint ugye a sötét fölvilágosodás.

[00:13:08]Ez is ugye ismételten azt bizonyítja, hogy a fölvilágosodás mai applikációval komoly bajok vannak.

[00:13:16]Na most a fikció, mert ugye arra még nem választoltam voltaképpen ugye persze ugye a fővá az megtartott ilyen fikciókat.

[00:13:23]Hát tipikus ugye ilyen fikció az, hogy mondok rögtön kettőt.

[00:13:27]Ugye az egyik az, hogy a polgári társadalom lényegében úgy születik meg, hogy szabad emberek eldöntik azt, hogy társolnak.

[00:13:38]erre születtek nem utolsó sorban a különféle szerződésre amelyek azt mondták, hogy képzeljük el azt, hogy mindenki közülünk társult a társadalom révén és mindenki mindannyiunk egyformán kiveszi ebből a részét.

[00:13:55]Na most hát a történ természeten rácszáfol erre és hogy egyértelműen ugye megmutatja, hogy az milyen erőteljesen fikció.

[00:14:04]Ugye karni értelembatokban, de csak bizonyos pillanatokban lehetett lehetett fikció.

[00:14:10]Egy olyan például fikció, amit gyakorlatilag a kritikai hangok gyorsan lebontanak, hogy a világban az egyenlőek cseréje bontakozik ki, hogy teszem azt, hogyha egy Amerika meg egy Venezuela cseréljenek egymással olajat egyebbeket, hogy az az egyenlő cserjének a megvalósulása, megtestesülése.

[00:14:34]Ezt is ez is egy olyan fikció, amelyek bizonyos pillanatokban lehet, hogy bizonyos emberekre erőteles hatást gyakorol, de mondom egy kritika ezt nagyon gyorsan lebontaná.

[00:14:47]Igen.

[00:14:47]És Donald Trump ténykedése mintha pont azt mutatná, hogy nem is érzi szükségét egy újabb közös fikció megteremtésének, hanem mintogyha inkább a a nyers erő vagy a nagyon konkrét a a a konkrét cselekvések önmagukban valósága vezetni.

[00:15:06]Így van.

[00:15:06]Így van.

[00:15:06]Ő sajátos utat követ.

[00:15:10]sajátos utat naha e az ő útját be lehet illeszteni a egész amerikai történelemben, de talán erről később.

[00:15:20]Jenő valóban nem nem fejt ki erőfeszítéseket annak érdekében, hogy egységesítse a világot.

[00:15:29]Ugye a korábbi amerikai elnökök Obamától kezdve má másokig valamiképpen éltek ezzel a fikcióval, ugye ezzel a hasznos vagy nem hasznos fikcióval.

[00:15:39]egységesíteni a világot.

[00:15:39]Ugye természetesen amerikai mércék alapján, nem egy ilyen félreértés, ugye mindig amerikai mércék alapján, de ott még volt valamifajta egyensúlykeresés a kettő között, tehát hogy úgy vezérelni a világot, tehát hogy a világ is részesedjen valamiképpen ezekből az előnyökből.

[00:15:59]Ott vannak mondjuk rá egy nagyon egyszerű példa, hogy a hollywoodi filmek nyilvánvalók, abban rengeteg amerikai ideológiai kód van.

[00:16:10]De hát ezt haszonnal nézhetik, ugye történessen Olaszország lakói és mások is.

[00:16:16]Na Trumpnak nincsenek ilyen ilyen igényei.

[00:16:23]Ez nagyon is kapcsolatban van azzal, hogy az ő számára ugye a fölvilágosodás adakta került.

[00:16:32]Nem ilyen milyen gondolkozik természetesen.

[00:16:34]Nem hiszem ugye föl fölásulásról meditál naponta.

[00:16:37]vágóban.

[00:16:39]Igen.

[00:16:39]Igen.

[00:16:39]De valóban ugye földvilágosnak az a bizonyos egyetemlegességménye, ugye, hogy függetlenül attól, hogy ki fia a borja az illettő, hogy kinek a melyik nemzetnek a fia, lánya a az az ember ugye ugyanazt az elbírálást érdli meg, ugyanazokat a jogokat satöbbi, satöbbi.

[00:17:05]Na most ő ezzel a nagyon agresszív partikularizmussal, ugye, amelyben gyakorlatilag minden ugye Amerikára van szabva, ugye Amerika az első, amit mondom korábban is végülis követték ezt a vonalat, csak megpróbáltak hozzátoldani valamit.

[00:17:20]Most ő ezt leválasztja, illetve sallangnak tartja, úgy gondolja, hogy ezt csak megterheli az amerikai hatalmi háztartást, és és hát mondom egy ilyen agresszív partikularizmus alakul ki, ugye ahol nem is kell immáron tődni azzal, hogy legyenek fikciók.

[00:17:39]Ugye Amerika korábban és hát ugye hadd dobjam be ezt a szót, ez ilyen hatalomelméletnek a szerves része, ugye valami fajta hegemóniára törekedett.

[00:17:51]Ugye ez egy egyet jelentett a vezérlés kérdés, hogy a hegemónia fogalma a görögségből adódik számunkra.

[00:17:59]És hát alapvetőleg mindig ezt jelentette vezérelni, vezérnek lenni, de ugye a vezér, pásztor, nevezzük éppen ahogy tetszik, valamiképpen figyelembe veszi a a az alattvalóknak az érdekeit idézőbe téve.

[00:18:18]Azt Trump azt mondja, erre most már többi nincs szükség, nincs is erőnk hozzá.

[00:18:24]Mint tárgyalunk ugye az európaiakkal abban az értelemben, hogy szükségesek vevők ugye az amerikai katonai produktumokra, nem az, hogy valamifajta ilyen egységesítő fikciót létrehozni, erre nincs szükség.

[00:18:41]Kanyarodjunk még a válság fogalmához kicsit vissza, és ott is több irányba mehetünk.

[00:18:45]Az egyik, ami eszembe jut, hogy ön is említette, hogy a digitális technológia valamiféleképpen megváltoztatja a válságérzékelésünket, amit szerintem mindannyian érzünk, hogy gyakorlatilag egy TikTok élő videóban nézhetnénk a világ végét is, hogyha az történne, és hogy ez vajon nem torzítja-e az érzékelésünket annyira, hogy csak sokkal közelebbinek érzünk mindent, sokkal megfoghatóbbnak, sokkal inkább itt van velünk, ezáltal sokkal nyomasztóbbnak, sokkal erősebbnek hat az a válságérzet, ami valójában talán nem is akkora, mint amekkorának ezáltal tűnik.

[00:19:22]Nem tudom erről mit gondol.

[00:19:25]Ez nagyon érdekes, ugye a ugye a modernitáshoz hozzátartozik mind a két véglet.

[00:19:31]Nagyon sokszor a modernitásnak a szereplői úgy gondolták, hogy vége van mindenfajta válságnak.

[00:19:39]Soha többé nem lesz válság.

[00:19:42]A technokata gondolkodás nagyon sokszor eljut ehhez a ponthoz.

[00:19:44]Azt mondja, hogy egy szerintem rendelkezünk olyan képességekkel, intézményes kapacitásokkal, amelyek segítségével például előre tudjuk látni a jövőt, semlegesíteni tudjuk a veszélyeket.

[00:20:01]Például a ugye az imént azért, mert az imént említettem, hogy a 70-es években ugye a tőkés országok ráfutottak egy hatalmas egyébként maguk után vonták az akkori szocializmust is, de ez persze más kérdés, mert a 60-as években egy általános meggyőződés uralkodott, hogy vége van a válságoknak mindörökké.

[00:20:24]Egyszerűen eljutott az emberiség.

[00:20:27]Ráadásul még akkor ezt is sokszor el szoktuk felejteni.

[00:20:28]Létezett az a konvergenciaelmélet is, miszerint Szovjetunió meg Amerika közelednek egymáshoz, mert mind a kettő bír annyi technokrata meg bürokkratikus kapacitással, hogy valamiképpen meg tudja szelídíteni a valóságot.

[00:20:46]Ilyen értelemben vége lesz a válságnak.

[00:20:50]És ez, hogy egy visszatérő motívuma, hogy a modernitásnak hát a 2000-es években is valami nagyon hasonló volt, akkor is számtalan ember, közgazdásztó kez más értelmezőig, le is írta, rögzítette, többé nem lesz válság.

[00:21:09]Holott ugye 2007-ben kitört egy meglehetősen kellemetlen válság, amit amit a legtöbb értelmező világszintűnek minősít.

[00:21:18]Tehát ez is hozzátartozik ezek a minden alapot nélkülöző remények a válság lebírását, illetően is hozzátartozik a modern válság filozófiákhoz.

[00:21:31]De van ez a másik másik értelme és az ellenkező véglet, hogy állandóan permanens módon válságban élünk.

[00:21:40]És hát ugye vannak olyan korok, amikor nagyon virágoztak, hogy a válság értelmés gondoljunk arra, hogy a két világháború között két világháború között, hogy hát a legtöbb ember úgy gondolta, hogy vége a liberalizmusnak, vége mindennek, ami 1914-ig úgy, ahogy működött.

[00:22:02]Úy a nihilizmus kora köszöntött be.

[00:22:02]Ez hát ilyen értelemben, ha lehet írni egyáltalán, ha lehet egyáltalán értelmesen taglalni a világot, az csak a válság nyelvén történt.

[00:22:12]Tehát vannak ilyen korok, amikor amikor amikor a válság válság értelmezés hallatlan intenzivitást nyer.

[00:22:23]Ez is egy örökségünk, amikor erről beszélünk, hogy digitális technológiák egyebek.

[00:22:28]Most annyiban én azt hiszem, hogy valamennyire változott egyáltalán a hatalomhoz, a válsághoz és hasonló jelenségekhez való viszonyunk.

[00:22:42]M egy szokványos fordulattal él.

[00:22:42]Azt mondom, hogy korábban inkább ismeretelméleti jellegű volt.

[00:22:48]Miért?

[00:22:50]Mert a társon tudomány azt kutatta, hogy az ideológia, hogy csap be bennünket.

[00:22:57]Ühüm.

[00:22:57]hogyan csal, hogyan teremt bennünk szemfényvesztő effektusokat, és hogyan válunk fogjaivá ugye ezen effektosoknak.

[00:23:09]Na most ma nem a hatalom nem annyira ismeret elméleti síkon mozog, hanem éppenséggel létsíkon, mert ugye annyira belénk épülnek, ugye ezek a mechanizmusok, annyira belénk kerülhetnek, ott vannak belül immáron, és úgy belülről mozgatnak bennünket, hogy jó formán alig tudunk róluk.

[00:23:30]Hát nem is olyan véletlen ugye a komolyabb hatalomelemzések jelen korban általában erre a második vonatkozásra teszik a hangsúlyt és úgy gondolják, hogy ez a korábbi képlet immáron nem elég, hogy megragadjuk a hatalomnak a mozgásrendjét, de ez a váltás, hogy ismeretelméleti és síkon, vagy létsíkon történő hatalomgyakorlás, ez egy technológiai fejlődéshez kötődő dolog.

[00:24:00]úgy kell felfognunk, mint ami egyszerűen vannak rá adottságok, így beljebb épül, vagy van valamilyen más mozzanata a technológiai fejleszdésen kívül, amit érdemes figyelembe vennünk.

[00:24:13]Egész biztos, hogy a technológia kapcsolatban áll ezzel, de hát amikor technológiáról van szó, akkor soha nem lehet eléggé hangszerozni.

[00:24:20]A technológiai egy társadalmi kérdés.

[00:24:24]Technológiának nincs egy önálló ösvénye, egy önálló evolúciója.

[00:24:31]Vannak ugye fantasztikus technikaörténetek, ugye meg szépen megmutatják, hogy hogyan alakult a technológia kapcsán ugye a a az eszköz és a céloknak a viszonylata.

[00:24:42]Ezek mindig társadalmilag közvetítettek voltak.

[00:24:47]Mondok egy egyszerű példát egyébként.

[00:24:51]Ugye természetesen nekünk az a benyomásunk, hogy ime látjuk azt, hogy szaporodik, nő, intenzíválódik a mesterséges intelligencia és az a benyomásunk ezzel kapcsolatban, amzottan ideológiai effektus, hogy csak ez lehetséges, ami van.

[00:25:08]Hol ott?

[00:25:12]ugye aki belemerül a múlt század 60-as éveinek forgatagába, hogy pontosan látja és nagyon gyorsan, hogy voltak olyan elképzelések a mesterséges intelligenciáról, amelyek radikálisak voltak és egészen másfajta formát előlegeztek a kortárs formákhoz képest.

[00:25:35]Ugye a mesterség és intelligenciának ez a mai formája.

[00:25:37]Ez valóképpen magán viseli ugye a militáris ipari komplexumnak a különféle vonatkozásait, jeleit.

[00:25:49]Eredetileg 60-as években létezett egy nagyon érdekes ugye virágzó ellenkultúra különösen Amerikában, például a Warren Brody, aki egy olyan pszichiáter volt, aki dolgozott a NASÁnak, a az amerikai titkos szolgálatnak, de egy pillanatban elege lett, elege lett, és elkezdett olyan mesterség és intelligencia képletben gondolkodni, amely valdonképpen demokratikus lenne és lev ugye magáról ezeket a kapitalista jegyeket.

[00:26:23]Egyébként ő látta, hogy ez ez nem fog sikerülni, mert hát egyszerűen a hatalom, vagyis a túlhatalom akkora, hogy ezt nem lehet elensúlyozni, aztán ő elment azt hiszen Norvégiába és hát Maosta lett.

[00:26:33]Ez most egy teljesen más kérdés.

[00:26:37]Más kérdés, de ez egy ez egy jellegzetes példa az, hogy hogy a a a technológia alapvetőnek társadalmi közvetítettségű, nem is olyan régen egyébként, hogy ugorjak a mába is.

[00:26:48]Olvastam az egyik legjelentékenyebb ugye kínai tudósnak az értelmezését, aki azt mondja, hogy alapvetőleg egyébként nagyon hosszú ideig Amerikába dolgozott, és hát egyre kevésbé tetszett neki is az irány, ami ott működik.

[00:27:03]Ő visszament Kínába és azt a narrációért folyik a küzdelem.

[00:27:09]A narrációt, tehát nem azt mondja, hogy a technológia egy autonóm ösvénye halad, és hogy a technológia bír akkora önállósággal, hogy kilakítja maga pályáit és ösvényeit, hanem ugye a narrációi folyik a arc, mint az imént ugye azt mondtuk, hogy a fikciót folyik a arc.

[00:27:27]Ú, azt mondja, hogy narrációt folyó harc, hogy hogyan alakítjuk ugye a mesterséges intelligenciát, amelynek rengeteg kifutási lehetősége van.

[00:27:36]Na, ez a technológia röviden a technológia társadalma a meghatározottsága.

[00:27:42]Hm.

[00:27:42]De valamilyen értelemben ez két irányú, nem?

[00:27:46]Tehát, hogy persze meghatározott az, hogy tehát, hogy hatalmi érdekek szerint való vagy történik az, hogy milyen irányba fejlődik a technológia, de ha valamilyen irányba már elkezdett fejlődni, az megvalósult, akkor az aztán visszafele is működik, hogy meghatározza mind az életünket, mind azt, hogy egyáltalán milyen további lépések lehetségesek.

[00:28:07]Így van.

[00:28:07]Tehát egész biztos, hogy azt is le kell szögezni, hogy hogy a technológia nem pusztán csak egy eszköz.

[00:28:13]Hogyha pusztán csak egy eszköz lenne, akkor valóban érvényes lenne a semlegességnek az a mítossza, amely uralkodik a társadalmainkban, hogy úgy használjuk a technológiát, ahogy nekünk tetszik.

[00:28:27]Tehát nem egészen így van ez.

[00:28:29]Gondos az a azok a mélyen szántóbb technikatörténetek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy hogyan alakulnak ugye a a történelem folyamán a célok és az eszközök viszonylatai.

[00:28:41]Ugye megmutatják ugye azt, hogy a maga a technológia is hogyan formálja ugye hogyan formálja a társadalmat.

[00:28:51]Öy ha megint visszatérhetek ugye a a mesterség és intelligencia kérdéséhez, ugye hát mennyi hihetetlen vita és fontos vita van ugye annak kapcsán például mennyire befolyásolja az emberi kapacitást, az emberi vitalitást, az értelem meg az értelmetlenség percepcióját.

[00:29:16]Tehát mindezeket nem tudjuk most már leválasztani a technológiától.

[00:29:18]Tehát igen, igen, van egy nyilván egy kölcsőhatás, de akkor is még azt a kölcsőhatást is csak a létező társadalmi összefüggésekben tudjuk elképzelni.

[00:29:29]És a létező mesterséges intelligencia alapvetőleg tők és kritériumok mentén alakul, tehát azokhoz igazodik.

[00:29:39]Elsősorban vannak természetesen más kritériumok, más mércék, de azok másodlagos, harmadlagos, neheges szinten valósulnak meg.

[00:29:49]Messzire kalandoztunk a válságtól, de még egy kérdés erejéig visszatérnék, hogy Magyarországról nézve azt is tapasztaljuk, hogy az állandósult veszélyhelyzet az valamilyen értelemben a a hatalom kezében tud eszköz lenni.

[00:30:03]Ugye 2006 óta, 2016 óta val mindig valamilyen más különleges jogrendben élünk.

[00:30:07]És nem tudok kicsit nem arra gondolni, hogy a válságérzet az mindenképp használható a hatalom szempontjából arra, hogy valamilyen módon kiterjessze a a maga kontrollját a társadalom felett.

[00:30:22]Nincs egy ilyen veszélye a válságtudatnak, hogy sokkal könnyebben hagyjuk a hatalom túlterjeszkedését?

[00:30:29]Dehogy nem, dehogy nem.

[00:30:29]És akkor hadd emeljek be itt egy esztétikai fogalomkincset.

[00:30:38]Ugye a régi válságfogalom az a drámához igazodik.

[00:30:40]Van egy nagy döntés, leszámoltunk a válsággal, folytatódik az életünk, deatizálódott a válság, de ennek ez az ára, amiről ön beszélt, ennek ez az ára, hogy szétoszlik az időben, szétföcsög, diszpezív, hogy egy ilyen kifejezéssel éljek, de mindesetre nem köthető egyetlen időponthoz.

[00:31:05]És nyilván, hogy a a hatalom számára ez egy kiváló lehetőség, mert ugye a válság végül is félelemkeltő.

[00:31:17]Félelemkeltő.

[00:31:17]Márpedig ugye a félelem az egyik legrégebbik politikai instrumentum, amely hatalomtartók éltek és élnek.

[00:31:25]Ilyen értelemben kapóra jön a válság.

[00:31:29]Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a hatalom számára a válság jól jön.

[00:31:36]Ö tők és világ számra is mindig jól jött a válság.

[00:31:40]Ö voltak vesztességek ugyan, de alapvetőleg akadtak kihasználandó lehetőségek is.

[00:31:49]Tehát alapvetőleg a tőkés rétegik is a válságok révén stabilizálták a hatalmi pozíciójukat.

[00:31:57]És egyébként Adam T, aki talán ő emelte be újra a polikrízis fogalmát néhány évvel ezelőtt a szélesebb közbeszédbe, pont ősszel írt arról, hogy mintogyha a válság elmaradás a gazdasági válság elmaradása történne Trump kapcsán, hogy megjósolták, hogy be fognak zuhanni a piacok, hogyan reagálnak, hogy majd jön a tisztító tűz Trump tombolása után, és és minthogyha ez elmaradna, és mintogyha ez a fajta új normalitása lenne Trump működésének, és ezeknek a válságjelenségeknek.

[00:32:29]Igen, valóban ő emelte be köztudatba egyébként, ha jól tudom, akkor egy Moren nevezető jelentik egy francia szociológus használta először, de hát ez mindegy.

[00:32:38]Ez filológia.

[00:32:41]Ugye a polikrízis fogalma azt mondja, hogy egy időben van sokfajta vázság és ezek nem alakítanak nem alakítanak ki egy koherens egészt.

[00:32:51]Egyszerű példa.

[00:32:51]Hát kezdve, amit ökológiai válságnak szokás hívni, ugye ez nem köthető 2016 augusztus 5-éhez, nem köthető k január 1jéhez, hanem van, létezik és lent.

[00:33:07]Tehát ezt nem lehet időbeli ponthoz kötni.

[00:33:10]Hát valami ilyesmire gondol ő, hogy miközben beszélünk arról is, hogy iszonyatosan nagy az egyenlőtlenség, hogy ez milyen robbanékony energiákat fejleszt.

[00:33:19]hogy más problémák is vannak, hogy lámlám omlik szét a a szabályalapó világrend.

[00:33:29]Tehát egy sereg válság, amelyek hát így ilyen nehezen összekapcsolható formában léteznek, de nem egyetlen egy időponthoz kapcsolhatók, hanem vannak és maradnak az időben.

[00:33:42]Hát nem is véletlenül van egy olyan fogalom is, ami nagyon ideillik az ön érveléséhez, hogy egy állandósult rendkívüli állapot.

[00:33:52]Az állandósult rendkívül valamikor ugy a rendkívüli állapot drámája azt jelentette, hogy van egy kimetszett időbeli pont és hát azzal kapcsolatban az emberek valamit reagálnak, a hatalom pedig vagy folytatja azt az utat, vagy nem, de elmúlik.

[00:34:08]Most viszont, hogyha állandósult, ugye kivételes állapot van, akkor nem ilyen dráma, drámai szituáció jöttre, hanem ilyen deedramatizálódott szituációknak az egész során.

[00:34:23]a válság felől kanyarodjunk egy kicsit a hatalomhoz, a konkrét hatalomhoz, méghozzá a szerb hatalomhoz.

[00:34:28]Igen.

[00:34:31]Ugye Vajdaságból érkezik hozzánk, és az elmúlt években nagyon nagy nyilvánosságot kapott Magyarországon is, a magyar sajtóban is, közösségi médiában is a szerb diákok ellenállása és az ennek a szélesedő társadalmi mozgalomnak a különböző tüntetései, eseményei, akció.

[00:34:51]És az utóbbi időben viszont mintogyha ennek valamilyen kimúlását látnánk, vagy elgyengülését, vagy lehet, hogy csak a percepciónk csap be minket, és kevésbé izgalmas, és ezért kevésbé hallunk róla.

[00:35:02]Ön, hogy látja ezt, hogy egyrészt mitől tudott ez ilyen erejűre duzzadni a tavalyi év során ez a társadalmi ellenállás, és hogyha van ennek egy elgyengülése most, akkor az pedig milyen okokból következik?

[00:35:15]Először is Szerbiában van egy hatalmas hagyománya az egyemista tüntetéseknek 1968-tól errefelé.

[00:35:27]Sőt ezt megelőzen, ugye a 90-es években ugye akkor még a Milosevic rezsim létezett, akkor is nagyon jelentékeny egyemista lázadások működtek.

[00:35:38]Tehát ilyen it csak egy hagyomány fogal fonalának a továbbszövéséről van szó.

[00:35:47]Na most a ez a utóbbi egyetemista mozgalomiről is szó van.

[00:35:54]Ugye mint tudjuk 2024 november elején kezdett létezni méghozzá egy katasztrófikus pillanat okán.

[00:36:05]Ugye mikor leomlott a túlidéki vasútállomás előttetője és hát ez 16 áldozatot követelt, az elejébe nem így festett, hogy ez fog kialakulni.

[00:36:18]És egyébként a történ mindig így van, hogy a nagy ellenállási mozgalmak kezdetben látszólagosan kevésbé nagy jelentékeny pontokból indulnak ki.

[00:36:36]Kezdet, hogy az egymisták egyáltalán nem voltak programatikusak, hanem az azt jelenti, nem volt semmifajta programjuk, egyáltalán nem gondolkodtak azon, hogy a társadalomat reformálják, hanem azt követelték a hatalomtól, hogy nevezze meg, méghozzá egyértelműen a felelősöket.

[00:36:56]Még azt is kenttették többször, egyáltalán nem azt forgatják a fejükben, hogy le kellene váltani hatalmat.

[00:37:04]Tehát ez volt a ez volt a kezdet, hanem ugye a idővel ugye kilakult az a kiszélesedett társadalmi ugye protestmozgalom, amelyet amely valóban kiváltotta a figyelmet ugye világszerte.

[00:37:23]Ez ugye többek között annak köszönhető, hogy hogy a hatalom nehezen tudta kezelni ezt a kérdést.

[00:37:37]Azalom ma is ugye a szerb hatalom, a szerb rezsim úgy gondolja, hogy itt egy színes forradalomról van szó.

[00:37:45]Ezt tisztázzuk talán ezt a fogalmat a nézőknek, hogy a színes forradalom az mit jelent.

[00:37:49]I színes forradalom mit jelent.

[00:37:49]Ugye Szerbia szempontból ez azért is lényeges, mert a a színes forradalmak ősmintája éppen Szerbia 2000-ről van szó, amikor ugye megbuktatták a nem csak az egyetemisták, mások is akkori Nilosevic rezsimet, amely tagadta azt, hogy veszített volna a választásokon.

[00:38:14]Ezt nevezték színes forradalomnak.

[00:38:14]Ugye általában ezalatt azt írtik, hogy nem annyira a belső hajtóerők, hanem a külső hajtóerők a lényegesek, amelyek pénz és egyéb juttatások segítségével megdöntenek egy rezsimet.

[00:38:36]Na most rögtön hozzáadom ehhez, hogy amikor megtörtént ez a színes forradalom 2000-ben, akkor az ifjab bus került hatalomra, és ott is egy ilyen mondata, hogy megtaláltuk a tolvajkulcsot mindegyik zárhoz a világa.

[00:38:49]Miért?

[00:38:49]azért, mert bármilyen rezsimet meg lehet dönteni anélkül, hogy Amerika katonákat kellene odaküldeni.

[00:39:03]Na most ugye az a 2000-es epizód, ez valóban joggal viselte magán a a színes forradolnak ezt a stigmáját.

[00:39:15]Itt különféle számítgatások vannak, melyik egy reprezentatív könyv nemzetközi helyeken jelent meg.

[00:39:24]Azt állítja, hogy körülbelül 40 milliótól 100 millió dollár pénzmennyiség érkezett akkor Amerikából, Szerbiába, am fizették a különféle egyemista csoportokat, akképpen nem is tudták, nem biztos, hogy tudták azt, hogy mi történik.

[00:39:43]Ugye számtalanszó a történelem az úgy történik, hogy az ember háta mögött történik, az emberem is veszi észre, hogy mi történik vele.

[00:39:53]Úgyhogy ezzel kapcsolatban jogosnak tartom a a színes forradalom képletét, de a színes foradalom sem eléggé színes sohasem.

[00:40:04]Ezalatt pedig azt értem, hogy a színes foralom képlete elhazudja azt a tényt, hogy azért kellenek ahhoz mindig belső erők.

[00:40:15]Például 2000-ben a szerv munkásosztály is ott volt, ma nincs ott.

[00:40:18]Ez is egy nagyon jellegzetes tény, de akkor ott volt, és nagyon nagyon fontos összetevője volt annak a fordulatnak.

[00:40:29]És hát rengeteg ember ugye ott sokat áldozott annak érdekében.

[00:40:32]Azért mondom, hogy tehát igen, volt színes forradalom, de igazságtalanság, pusztán csak a színes forradalom képletébe burkolózni még azt a 2000-es szituációt is.

[00:40:46]Na most föltesszük azt az egyszerű kérdést, ami egyébként ma is fontos, miért tartaná fontosnak egy szuperhatalom ugye Amerika az, hogy egy ilyen kicsike kis országba 7 millió lakos Szerbiába annyi pénzt küldeni?

[00:41:07]És ezt csak akkor értjük, hogyha visszatérünk, hogy ahhoz a biztonságpolitikai fikcióhoz, ugye itt ismételten visszahoszthatjuk a fikció fogalmát, amellyel Amerika nagyon sokszor élt, amikor 1992-ben ugye a szankciókat ródtak ki az akkor még Jugoszláviára, akkor az amerikaiak úgy évveltek, hogy Szerbia, pontosabban a Jugoszlávia veszélyezteti az amerikai biztonságot.

[00:41:35]És hogy hogyan ezt ez tényleg ez csak fikcióként működhet.

[00:41:37]Ez mondjuk ezt komolyan gondolták és hát ez a magyarázata annak, hogy szerét ejtették annak, hogy ennyi és ennyi pénzt teremtsenek elő, ugye annak érdekében, hogy elmozdítsanak egy mégis csak egy ilyen kis lényegtelen politikai rendszert, amelyre ráadásul tévesen ráragasztották azt, hogy szocialista.

[00:42:03]Tehát reng, amit ugye tudjuk a történelem rá, rengeteg esetben ugye félreértések, félremagyarázások révén történik.

[00:42:09]Na most visszaugorva a mába ugye a szerp rezsim azt mondja, hogy hogy színes foroldalom van, mert így tudja voltaképpen egy koherens jelentés csomagokba helyezni ugye a a szituációról alakított elbeszélést, mert ezzel ugye termész fönntartja azt a képletet, hogy a azok, akik lázadnak, azok kívülről érkeznek.

[00:42:39]nek vagy legalábbis fogjai, rabjai a kívülről érkezett pénzügyi eszközöknek.

[00:42:47]Na most, hogy biztos, hogy valamennyi pénz pénz érkezik Szerbiában, az kétségtelen, az is biztos.

[00:42:54]Természetesen ennyire naivak nem lehetünk, hogy különféle titkoszolgálatok ott mozognak, nyizsögnek.

[00:43:01]Ez teljesen természetes, de nem áll fön az a helyzet jelenleg, ami 2000-ben állt fenn.

[00:43:08]Először is nincs egy olyan Amerika, mely azzal a biztonságpolitikai fikcióval él, amellel élt 1992-ben és 2000-ben, hanem ugye kiindulva az imént részletesebben taglalt trumpi magatartás Amerikának nincsenek ilyen jellegű igénye, hogy rendet teremtsen.

[00:43:29]rendeg teremt ugye ebben kicsike szerbiában Amerikának legfelé balra van igénye mint hogy az utóbbi idők ábrája ezt jól mutatta hogy rendezze valamiképpen azokat a szerbiai olajviszonylatokat olajtulajdonási viszonyokat amelyekében kis szálkát jelentenek a az amerikai hatalmi háztartás szempontjából tehát nincs amerikai érdek mondom még egyszer amely amely amely amely amely amely amely valamiképpen előrelendíteni a folyamatokat egyébként maguk az ért isták is nagyon sokszor ugye csalkoztak, mert vártak nagyon sok mindent vártak ugye külföldről.

[00:44:06]Na most egy másik szereplő is van, hogy az Európai Unió azonban a szerb rezsim és az Európai Unió viszonya nagyon ellentmondásos.

[00:44:18]Ömételten messziről kell kezdenem nevezetesen.

[00:44:23]Ugye mikor 2012-ben a jelenlegi rezsim hatalomra jutott, akkor nagyon jelentékeny hátszelet kapott az Európai Unióból is.

[00:44:32]Ugye úgy gondolták, ez egyébként egy nagyon egyszerű hatalmi logika, hogy egy olyan párt, egy olyan politikai csoportosulás, amely nemzetvédelmi erőként tünteti fel magát.

[00:44:46]Szóval ilyen politikai pártnak nincs szüksége arra, hogy hajházsza a nemzeti legitimációt.

[00:44:57]És például könnyebben megteheti azt, ami ugye szerbiai politika egyik leglényegesebb mozzanata ugye Koszovo elismerése.

[00:45:06]Más kérdés az, hogy miért nem történnek hosszú elismer azóta is.

[00:45:11]Nem beszéve arról, hogy ugye Alexander Vuc és rezsimakor kaptak egy olyan jellegű mandátumot, ében folytassák a neoliberalizációt, amit ők keményen végre is hajtottak.

[00:45:20]kevélyen végrehajtottak, és akkor is ugye ennek a jelentékeny hátszil birtokában olyan pozícióba kerültek, hogy hiába volt megannyi megannyi népszerűtlen intézkedés, mind hiába voltak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatták ki, hogy Szerbia akkor az egész Európa legegyenlőtlenebb országa, hogy a szerbzék ezt nem tudta kihasználni.

[00:45:47]Na most tehát ugyanez az Európa ellentmondásosan viszonyul, hogy a a szerb rezsimhez egy felől természetesen nagyon sok bérállatot intéz irányában.

[00:45:59]Ugye vannak az Európai Unió keretein belül olyan politikai erőkösen a bal felé nézők, ugye, akik hát nagyon élénken ugye erőteljesen intenzíven bírálják a szerb rezsimet, de másfelől másfelől ugye ott vannak azok ugye, akik értékelik ugye a szerb rezsimnek ezt a fegyelmét ugye a a tőke mozgásával kapcsolatban.

[00:46:26]Nagyon jellegzetes ugye példa ugye a Rio Tinto eset.

[00:46:29]Ugye a Rio Tinto ugye egy ausztrália nagy vállalat ugye amely lítiumot bányásztott volna Szerbiában és elfé ugye kialakult egy hatalmas lázadás amely több ízben is tartott több epizód keretén belül mutatkozott meg.

[00:46:46]Na most nézzük meg csak, hogy a az Európai Unió mit tett például tavaly.

[00:46:52]Ugye elismerték a Rio Tintonak a szerbiai projektumát, mint stratégia jelentős projektumot.

[00:46:57]Az más kérdés, hogy azóta a lítiumnak a c a az ára megváltozott, a világpiacon is ennek okán a Rio Tintó hátrább lépett.

[00:47:09]Ez más kérdés.

[00:47:09]De hát ebből azt akartam megmutatni, hogy hogy a szerb rezsim koránt sem kiközösített, és főképp nem annyira kiközösített, mint amilyen a Milosevic rezsim volt negyed évszázaddal ezelőtt.

[00:47:25]Nem lehet összehasonlítani a kettőt egy szóval, tehát nem színes forradalomról van szó, egészen biztos, mert vannak olyan jelentékeny belső hajtóerők, amelyek működtetik ezt.

[00:47:35]Hát voltak ugye olyan pillanatok a a lázadás, az ellenállás során, amikor legalábbis bizonyos közvédelmi kutatók, ha megen hiszek, ugye azt mondták, hogy a lakosság 61%-a támogatja ugye az egyetemista mozgásokat.

[00:47:52]Na most akkor talán akkor arról, hogy miért, hogy van-e valamilyen folytatás.

[00:47:59]Valami folytatás.

[00:47:59]Nem, én azt hisem, ez a diagnózis pontos, mármint hogy valamifajta lanyholás következett be.

[00:48:07]Az egyemiszták rengeteg leleményt tudtak végrehajtani.

[00:48:15]Ez így szokott lenni egyébként a tényleg a történelemben is, mikor olyan állapot áll elő, lázadás, ellenállás, akkor az emberek kreatívabbakká válnak és és olyan olyan kreativitást produkálnak, amely tényleg bámulatos.

[00:48:32]Tehát ilyen több ez teljesen jell teljesen jellemzi ugye a szerbiai egyetemistáknak a mozgásrendjét, de mindig ugye fön fölmerült az a kérdés, hogy hogyan konvertálni az intézményeken kívül elért eredményeket a társadalom egész szére nézve.

[00:48:53]Az egyemisták szerintem csúcspontja az a pillanat, amikor a nyilvánossághoz fordulnak, és azt javallják, hogy a társadó minden szegmentumában a közvetlen demokrácia legyen az Úr.

[00:49:10]Ez így rettenetesen fontos.

[00:49:11]Gyakorlatilag ugye a modern szabadságta az egyik legfontosabb vonatkozása, mert ugye látjuk azt, hogy ugye a közvetett demokrácia mindannyian ennek az igézetében, jegyében élünk, mert mennyi elidegenítő effektust teremt, ugye régen a baloldalon úgy szokták hívni, hogy egy parlamentáris kretenizmus.

[00:49:33]Ugye ez egészen biztos, hogy megfelelő szó, amellyel illethető ez a jelenség.

[00:49:41]És hát az éltimisták úgy gondolták, tehát hogy helyi szinteken, tehát térbelileg, önkormányzati szinteken és a közvetlen demokrácia jelenjen meg.

[00:49:53]Én töltösen Temerben élek, és hát ott már régóta probléma a víz, vízkérdése, és alakultak is tényleg ilyen helyi plénumok, amelyek meglehetősen erőteljesen ugye tárgyalták ezt a kérdést.

[00:50:08]Azt akarom mondani, tehát hogy az életemistáknek a sugalata eljutott, eljutott az emberekhez egészen biztos.

[00:50:18]Na most nyilván azta mozgalom ez nagyon heterogén, nagyon heterogén.

[00:50:24]És szerintem ez a pillanat, amelyben vagyunk, ez ez nem egy olyan, amit én föltétlenül üdvözölni tudnék.

[00:50:32]Hm.

[00:50:33]Miért?

[00:50:33]azért, mert őben átálltak egy olyan terepre, amely az ő szempontjukból idegen terep.

[00:50:40]Ők elfogadták lényegében vagy a szerb ellenzéknek, vagy a szerb liberális középosztály bizonyos részeinek azt a sugallatát, hogy választást követeljenek.

[00:50:54]korábban nem követeltek rendkívüli választásokat, sőt határozottan visszautasították azt.

[00:50:59]Ez egy idegén terület számukra.

[00:51:02]Miért?

[00:51:04]Azért, mert a itt dolog ugye az intézményen kívüli lázadás és egészen másfajta kérdéskör és probléma csomó, hogyha megpróbálod intézményekén belül pozicionálni magadat.

[00:51:20]Ez egy ez egy különböző teljesen különböző logikák, hogy jelen pillanatban egy nagyon gyors diagnózisz alapján azt mondhatnám, hogy ugye különféle irányulások harcolnak az egymicistiták lelkéért.

[00:51:37]Üm ugye az egyikást, hogy hadd nevezzem így, hogy liberális.

[00:51:41]Egy másikás len baloldali és egy harmadik, pedig nemzeti nacionalista, ahogy éppen tetszik.

[00:51:47]Ugye a liberális középosztály ugye amely szívesen fogadta a az egymistáknak a lázadását.

[00:51:59]Miért?

[00:51:59]Mert egy kicsit teszik egy kanyart.

[00:52:02]Ugye a középosztályesen problematikus helyzetből van az utóbbi három-négy évtizedben.

[00:52:08]Ugye hol pánikol, hol fél attól, hogy elveszíti a pozícióját.

[00:52:16]És ugye a általában a középosztály ugye része a munkamegosztás rendszerek elveszítette már a tisztaságát.

[00:52:22]Az egyetemistákban ugye megláthatták, ugye ez a szelv közmikus, tehát megláthatta a tisztaságnak a az eszmét.

[00:52:32]ők még nincsenek ugye a a munkamegosztás rendszerében.

[00:52:35]Na, ez a liberális középosztály nyomta korábban is azt mistákat abba az irányba, hogy hogy követeljék a választásokat.

[00:52:44]Akkor érdek és mondom, ha jól tudom, a belgrádi bölcsészkar diákai voltak azok, akik egyértelműen vissza visszautasították, mintogy egyébként azt is visszautasították, hogy követeljék a a az átmeneti kormánynak a kinevezését, arra is azt mondták, hogy az az egy antidemokratikus gesztus lenne.

[00:53:07]Ugye vannak a baloldalak, akik nagyon, akik valószínűleg a leggyengébbek, és hát a szintén szintén ugye jelentékeny erőt képviselők, ezek pedig a nacionalisták ugyeket állandóan úgy mérnek, hogy az egyemisták eléneklik-e a himnuszt, lengik-e a szerbzászlót, hogyan viszonyulnak a pravoszláv egyházhoz.

[00:53:31]Az a én abban látom a problémát, hogy jelen pillanatban azisták a legkevésbé autonómak, különösen a korábbi szituációkhoz képest, amit pontosan annak alapján vonok le, ugye ezt a konszekvenciát annak alapján vonom le, hogy belé idegen területre tévedtek, és itt bolyonganak, egyszerűen ki vannak téve itt különféle hatásoknak.

[00:53:55]Egyszerűen ez a terep nem az övéké.

[00:54:00]Nem arról van szó valahogy, hogy a sikerüknek része volt az a tisztaság, ahogy ön is mondta, ami összefonódott nagyon ezzel a lapossággal, hogy amennyire látni lehetett kívülről, meglehetősen hierarchiamentesen működtek, és valóban bázisdemokratikus gyakorlatokat működtettek, és ez vonzóvá is tette sokaknak, és ez hozzájárult a sikerhez.

[00:54:25]De amikor az van, hogy különböző csoportok, liberálisok, baloldaliak, nacionalisták megpróbálják valamilyen irányba tolni ezt a ezt a mozgalmat, akkor pont a belső hierarchia hiánya miatt sokkal kisebb az ellenállóképességük, hiszen nincs, aki akár tárgyalhatna, akár oda lehetne rakni, vagy sokkal könnyebben ringatózik meghatároz kívülről meghatározott irányokba egy szervezetlen úgymond, vagy nem is a szervezetlen a jó szó, hanem hanem nem hierarchizál állt mozgalom.

[00:54:56]Ez egy kapitális kérdés.

[00:54:56]Valóban úgy is gondolkodhatunk, hogy az, ami Szerbiában történt, része egy nagyobb történetnek, hiszen a az elmúlt évtized a különféle lázok és ellenállások jegyében telt el.

[00:55:14]És de ez ami Szerbiában lejátszott, vagy megmutatható, és az ön kérdés erre mutat rá, hiszen hogy vezér nélküli ellenállást gyakorolni.

[00:55:28]Teljesen érthető, hogy emberek, akik ellenást gyakorolnak, óckodnak attól, hogy ellen, hogy vezért vá vezért emeljenek ki maguk közül.

[00:55:38]Ugye a történelem nagyon sokszor ugye rossz tapasztalatot szállított nekünk ezzel kapcsolatban.

[00:55:45]Tehát teljesen érthető az óvatosság, de lehet, hogy egy tizenvalahány év tapasztalata után újra neki kellene menni ennek a kérdésnek, hogy vajon ugye a spontanitásnak ugye ez a formája anarchisztikus mozzanatokkal elegyítve milyen politikai effektivitással bír?

[00:56:11]Az egyetemisták valóképpen úgy léptek fel, mintha valaki ezt mondta volna is, hogy mint az apatisták ugye Mexikóban a 90-es években, ugye a Markusz, aki elrejtette az arcát egy álarcal, tehát hogy nem tudjuk azt, hogy ki a ki a vezér, vagy ki az, aki egyáltalán beszél.

[00:56:31]És ez valamifajta védőálarc is egyben.

[00:56:34]Voltak egyébként olyan étimisták, akik megjelentek bizonyos bizonyos televíziókban, de ők mindig hangsúlyozták, hogy nem a reprezentáció elvén alapjalan működnek, hanem pusztán önmagukat önmagukat képviselik.

[00:56:51]És az tehát ennek valóban az a az egyik következménye, hogy hogy nem jön létre egy ilyen szervezeti szervezeti erő.

[00:57:02]Tehát egy olyan szervezeti kapacitás, amely bizonyos szituációban kihordhatna valamit.

[00:57:07]Úgyhogy ez egy olyan konceptuális diléma, szabad így mondanom, ugye, amely nem utolsóban ennek a hatalmas ellenállásnak is egy tanulsága.

[00:57:17]De nem a szeretemisták fogják föloldani ugye ezt a kérdést, de hogy ők tehát az ő különlegességük abban is megmutatható, hogy hiszen eljuttak akár spontán módon ezekhez a végső kérdésekig.

[00:57:37]És akkor itt a záráshoz közeledve visszakötnék egy kicsit a a válsághoz, hiszen a sok válság között mint egy elfér az is, hogy az Orbán rendszer Magyarországon válságban van.

[00:57:47]Ezt talán ezt sokan osztják.

[00:57:50]Meglátjuk valószínűleg áprilisban, hogy milyen mélységű válságban van, de egyébként sokan nem csak az ellenzék ereje miatt, hanem a gazdasági modell kifulladása miatt beszélnek erről, hogy valamilyen módon válságban van az Orbánrendszer.

[00:58:05]Vucy rendszere Szerbiában válságban van-e?

[00:58:12]Vsici rendszere rendszerének lényege, hogy ő a kapitalizmus logikájából meríti a legitimációt, nem a demokráciából.

[00:58:22]Ő állandóan azt sugalja, hogy a demokrácia ez egy mellékes dolog.

[00:58:29]alárend alárendeltje annak a fejlődésmodellnek, amely a jól működő kapitalizmusból hámozható ki.

[00:58:38]És amikor ő elkezdi a sikerpropagandát, akkor hivatkozhat valóban bizonyos mérőszámokra, hogy a szerziposztály külföldre utazik, hány éjszakát tölt el, Dubában egyebütt satöbbi, satöbbi.

[00:58:52]És ezek ténylegesen létező számok a a munkanélküliség csökkentése, a munkahelyek számának a növekménye.

[00:59:01]Ezek létező számok, de én mondom, mindig megkerüli azt, ami általában a a középosztály számára olyan vonzó, még a demokráciának valamifajta formája.

[00:59:13]Na most ugye a Vucyi és az Orbányi rendszer között azért vannak nagyon jelentékeny különbségek.

[00:59:21]Vannak felületi különbségek, vannak mélység, mélységben tapasztalató különbségek is.

[00:59:27]Például ugye a szerb köztársasági elnök egy leszbikus nőtt helyezett miniszterelnöki székbe, akkor a igaz ezek régebbi fölvételek, ahol Soros György fiával fényképezkedett több ízben is ugye politikában ilyen jelly mozdulatoknak jelképes ugye erejük van.

[00:59:51]Egészen más a hatalmi technikájuk.

[00:59:51]Ugye amióta Alexander Vuc váltogatta a pozíciókat, mert hát most köztársaság elnök volt, miniszterelnök is, a technikájának szerves része az volt, hogy állandóan rendkívüli választásokat írt ki.

[01:00:12]Ő ezt úgy indokolta, hogy azért van szükség, hogy a néptől kapjon egy hozzáadott legitimációt.

[01:00:18]Magyarországon szabályos időközönként mennek végbe ugye a választások, de természetesen az igazi szubsztanciális különbség ugye az, hogy Alexander Vuc sokkal kisebb manőverezési térrel rendelkezik, mint Orbán Viktor.

[01:00:39]számtalan dologból következik, ugye az újabbkori szerbörténelemből következik abból, hogy Szerbia nem része az Európai Uniónak.

[01:00:46]Tehát össze összehasonlíthatatlan a kettő függetlenül attól, hogy vannak természetesen olyan hatalomtechnikai mozdatok, amelyek hasonlóak, de a manőverezési tél nagyon különböző és kisebb bucsitnál természetesen sokkal, de sokkal kisebb, ami csak hogy különösen érdekes, hogy az EU-ban lét és nem lét az egyik különbség, és pont fordítva gondolná az ember, hogy a Benlét szűkíti a manőverezési teret.

[01:01:15]De a szerb rezsimnek a lelkiért is folyik harc.

[01:01:18]Mondok egy érdekes példát, hogy mi nap ugye Richard Grenell, aki Amerika volt, Berlin nagykövete volt, most pedig a Trumpnak valamifajta kiküldöttje, azt mondta, hogy Szerbia ne kövesse az európai utat, hanem ott van az amerikai út.

[01:01:38]Európa beteg, ágynak esett, nincsenek berhuházások, tessék kamarra fordulni.

[01:01:45]Na most erre mondta ugy a szerb köztársasági elnök, hogy rendben van, mi szívesen követnénk az amerikai utat, de hát történetesen Európában létezünk.

[01:01:54]Ilyen il nem tudjuk fölszámolni a az európai kapcsolatokat.

[01:01:59]Tehát meg a a szerv rezsimért is, rezum lelkéért is folyik valamifajta arc.

[01:02:02]Itt különféle befolyások vannak.

[01:02:06]Még különb beszélhetnénk ugye ilyen közvetett geopolitikai befolyásokról.

[01:02:14]Tehát nem is régen például a regnáló brit miniszterelnek ugye kihangsúlyozta az egyik az egyik mondatában azt, hogy és pontosabban elővette ezt a régi metaforát, hogy lőporos hordó a balkán.

[01:02:30]Ugye amikor a nyugatiak ezt szokták emlegetni, akkor utána valamifjta beavatkozás szokott következni, ilyen vagy olyan.

[01:02:36]Úgyhogy nagyon sok nagyon sok vonatkozás van itt.

[01:02:42]Nagyon nehéz ezeket átlátni, de mindez mindezeket figyelembe kell venni annak érdekében, vagy a végett, hogy elhelyezzük akár azemista lázadást is.

[01:02:54]És akkor tényleg utolsó kérdésként, hogyha az embernek felkeltette az érdeklődését ez a beszélgetés Szerbia politikájával, Szerbia működésével, gazdaságával kapcsolatban, vagy akár a Vajdasági magyarság ügyeivel kapcsolatban, merre érdemes és merre lehet egyáltalán tájékozódni szervnyelvismeret nélkül?

[01:03:12]Van-e olyan portál, folyóirat, könyv esetleg, amit tudna ajánlani annak, aki még érdeklődne?

[01:03:20]Erről mondjuk kettő.

[01:03:23]Hát jó.

[01:03:23]Hát először például a napi lapokat.

[01:03:25]Van egy rezsimhez lojális ugye magyar szó, ott van a szabadmagyar szó, amely határozottan ellenzéké.

[01:03:34]Aztán vannak például a fórumkiadványok között olyanok, amelyek amelyek a magyar a vajassági magyarságnak a fura azonosság képleteivel foglalkoznak.

[01:03:42]Ezek mind haszonnal forgathatók.

[01:03:49]annak érdekében, hogy az ember dokumentálja ezt, hogy mi történik ezen a furcsa vidékén, amit szerbiának hívnak.

[01:03:56]Kedves alpár, nagyon köszönöm a beszélgetést.

[01:03:58]Nagyon remélem, hogy még máskor lesz lehetőségünk folytatni.

[01:04:02]Köszönöm, hogy itt volt.

[01:04:03]Köszönöm a meghívást.

[01:04:05]Nektek pedig köszönöm a figyelmet.

[01:04:05]Ez volt tehát a beszélgetésem Losonc Alpár filozófussal.

[01:04:11]ahhoz, hogy ilyen beszélgetéseket, amik átélhetőbbé, érdekesebbé, megérthetőbbé teszik a körülöttünk lévő valóságot, hogy ilyeneket csinálhassunk, ahhoz a ti támogatásotokra is szükségünk van.

[01:04:20]Ehhez minden linket megtaláltok ennek a videónak a leírásában is.

[01:04:25]Köszönöm a figyelmet, és Amrust hallottátok.

[01:04:30]Sziasztok!

[01:04:37]الله