A migráció az USA-ban és az EU-ban: mi van a politikai indulatok mögött? | Birodalom #19

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez itt a birodalom, a Partizán külpolitikai elemző műsora, Pap Szilárdal Barcelonából és Feledi Botondal, jómammal Brüsszelből.

[00:00:06]Mint megszokhattátok, ebben a műsorban igyekszünk a napi hírdömping mögé nézni.

[00:00:12]Tehát egy picit inkább az okokat, a mélyebben húzódó folyamatokat próbáljuk számotokra felderíteni.

[00:00:17]Ezúttal a migrációról lesz szó, tehát arról, hogy mind a legális, mind az illegális formája az emberek mozgásának, országok között hogyan néz ki.

[00:00:26]A legutóbb a Trump adminisztrációnak a rendkívül agresszív deportálási folyamata volt az, amely az USA-ban komoly tüntetéseket váltott ki.

[00:00:36]Nem véletlenül, hiszen az ICE, tehát a Bevándorlási és vámhivatalnak a fegyveresei két amerikai tiltakozó civilt is agyon lőttek, René Goodudot és Alex Prettit.

[00:00:45]Ez az egész országot feldulta, úgyhogy egy egészen újfajta diskurzus indult be.

[00:00:49]Európában pedig már megszokhattuk, hogy 2015 óta a migráció napirenden van.

[00:00:54]magyar hallgatóknak ezt különösen nem kell magyarázni.

[00:00:55]Viszont legutóbb Spanyolországban nem olyan régen bejelentette a kormányzat, hogy 500000 illegális, tehát papírok nélküli tartózkodónak fog a helyzetén javítani, tehát próbálja meg rendezni az ő jogi státusukat.

[00:01:10]Megnézzük majd azt Szilárdal, hogy vajon milyen folyamatok vezetnek a migráció mostani trendjeihez, és a migráció ellenességet, mint politikai narratívát egyébként milyen tényezők mozgatják.

[00:01:25]Mielőtt viszont belevágnánk, szeretnélek emlékeztetni titeket, hogy továbbra is várjuk a kérdéseiteket minden adás előtt egy héttel nagyjából a Partizán Social média felületein közzétesszük, hogy a következő adásban mivel is fogunk foglalkozni.

[00:01:39]És akkor ti beküldhetnéitek, hogy pontosan mit is szeretnétek, milyen résztémára fókuszáljunk, milyen kérdések érdekelnek abban az adott témában.

[00:01:47]Úgyhogy így ti is tudjátok alakítani az adásmenetet.

[00:01:49]A kérdéseiteket a birodalomkukacpartizán.hu email címre várjuk.

[00:01:56]Ezt megtaláljátok a leírásban is, ahogyan egyébként a leírásban a támogatási lehetőségekről is bővebb információt kaptok.

[00:02:04]Itt a birodalomba és tágabban a partizánba is azon dolgozunk, hogy érthetővé, átélhetővé, megérthetővé tegyük a körülöttünk lévő világot.

[00:02:14]Ahhoz, hogy ezt a munkát jó minőségben és fenntarthatóan tudjuk végezni, ahhoz pedig a ti támogatásaitokra van szükségünk.

[00:02:23]Hogyha csatlakoztok a támogatóink köréhez, akkor lehet a Partizán közös veletek, és független miattatok.

[00:02:31]Úgyhogy kérünk szépen, hogy amilyen formában tudjátok, támogassátok a Partizán munkáját.

[00:02:36]Ezt előre is köszönjük nektek.

[00:02:39]És akkor kezdjünk is.

[00:02:43]A műsor első felében szeretnénk egy picit körbejárni, hogy hogy néznek ki a tények, tehát mik azok, amiknek kapcsán aztán majd a politikusok felállítják a narratíváikat.

[00:02:51]Azt gondoljuk, hogy a mostani légkörben, amikor a migráció már tényleg közel 10 éve egy politikai bolt szitokszóvá, ahol másébb narratív alkotót tényezővé vált, érdemes megnézni a számokat, hogy ezek mit mutatnak.

[00:03:03]először az Egyesült Államokon, és aztán majd ránézünk Európára is.

[00:03:05]Az Egyesült Államokban az a helyzet, hogy az elmúlt néhány évben mindkét rekord megdőlt.

[00:03:11]Tehát egyrészt az amerikai mexikói határon a Biden évek alatt valóban egy rekordszámú migráns észlelés történt.

[00:03:20]Ugye itt az amerikai statisztikák egy kicsit máshogy számolnak, mint az európaiak.

[00:03:23]Tehát ez az észlelés egyébként jelenteti ugyanazt az ember többször.

[00:03:26]De most ne menjünk bele a módszertanokba.

[00:03:27]A lényeg, hogy ez messze 2 millió fölött is járt.

[00:03:30]És a másik rekord az Donald Trumpnak a 2025-ös éve.

[00:03:35]Tehát ez az adatsor, ez radikálisan bezuhant.

[00:03:37]A trumpi kényszerintézkedések meghozták a hatásukat, inkább elrettentették ezeket, illetve a mexikóiakkal való együttműködésben is abszolút határozottan visszaszorították a déli határon való nyomást.

[00:03:48]Ami izgalmas, hogy eközben viszont azt is elkezdték érezni, és itt szeretném behozni azt, hogy a témáról tényleg nem csak egy oldalon beszélünk a következő egy órában, hanem arról szeretnénk egy tágabb és egybefüggőképet adni, hogy a migráns lehet menekült, lehet menedékkérő és lehet munkaerő.

[00:04:05]Na most a munkaerő aspektusa viszont az Egyesült Államokban pont a közép-amerikai országokból érkező leendő munkavállalók számára is egy fontos célpont, és az, hogy a Midwest republikánus államok tudjanak akár az építkezéseken, akár a mezőgazdasági idényekben dolgozókat fogadni.

[00:04:24]Ez is egy fontos szempont, és a republikánus vélemények elkezdtek átalakulni ezzel kapcsolatban.

[00:04:27]Miközben 2025-ben a Gallu felmérés szerint az amerikaiaknak mindössze 30%-a volt amellett, hogy csökkentsék még ezt a migrációt.

[00:04:41]Most már 79% azt mondja, hogy egyébként a migráció valamilyen formában jó lehet az országnak.

[00:04:47]Ez azért az Amerika Egyesült Államok szempontjából nyilván egy másik lelkületet is mutat, hiszen alapvetően egy bevándorló kultúrára épülő országról beszélgetünk.

[00:04:57]Azt már most megjegyzem, hogy mindkét országban a külföldi születésűek aránya, tehát az Európai Unióban, illetve az Egyesült Államokban hasonló, nagyjából 14-15% körül mozog.

[00:05:08]Tehát érdekesség, hogy a két országban ez az adat egyébként nem radikálisan tér el.

[00:05:16]Ugyanakkor a republikánusoknál elindult a mozgás, hogy az állampolgárságot nem ellenzik azok számára, akik ezt valamilyen legális úton, módon meg tudják szerezni.

[00:05:25]Ö ez ugye korábban már inkább egy kirekesztésbe hajló tábort mutatott, míg most 36%-ról szépen 40%-kal fölkúszott még a republikánus támogató között is az, hogy létezhet legális útja az állampolgárság megszerzésének.

[00:05:41]A demokratáknál ugye ez 77-ről 82%-ra ment, tehát azért abszolút érezhető a pártkülönbség.

[00:05:48]Tehát ez nagyon sok hasonló adatsorban látható.

[00:05:51]Nyilván a republikánusok emellett 89%-ban támogatják azt, hogy a katonák jelen legyenek a déli határon.

[00:05:58]És hát ami akár a kedves hallgatókat is bármikor érintheti.

[00:06:02]79%-uk amellett van, hogy a határon ha szükséges, akkor a közösségi médiánkat bizony átnézhesse az amerikai határellenőr.

[00:06:10]Azért azt hiszem, hogy amikor ez így egyben érződik, tehát a mexikói menekülttől az európai turista közösségi média faláig beszélgettünk arról, hogy az amerikaiak mit gondolnak az idegenekről, azért ez egy másik horizontot tud megnyitni.

[00:06:24]Ugye ez a 10-15% körüli idegen népesség, ez több mint 50 millió külföldön született, jelenleg az Egyesült Államok területén tartózkodó embert jelent.

[00:06:34]Ez 15,8%-a volt 2025-ben az amerikai népességnek.

[00:06:41]Viszont ez az 1960-as évek óta először, és ez Donald Trump ígérdetének megfelelően alakulva, rekordcsökkenést mutatott, tehát 53-ról 51,9 millióra csökkent a hivatalos adatsor szerint.

[00:06:56]Tehát ez egy egészen radikális új fordulat az Egyesült Államok történetében.

[00:07:01]Legutóbb egyébként csak, hogy érezzük a számokat, hogy mennyit mozogtak.

[00:07:07]Ugye most 15%- a külföldiek, külföldön születettek aránya.

[00:07:11]Ehhez képest 1970-ben még 4,7 volt ez a szá.

[00:07:16]Tehát valóban van egy rendszerű növekedés, de ez egy nagyon-nagyon hosszú idősávon érezhető.

[00:07:23]Most amikor erről az 50 plusz millió emberről beszélgetünk, akik ott az Egyesült Államokban dolgoznak, élnek, családot egyesítettek, belőlük a különböző engedély nélküli ottartózkodók száma az statisztikától függően 11-14 millió fő között mozog.

[00:07:39]Tehát a maradék része ők dolgoznak.

[00:07:41]És ennek a egyébként különböző jogilag rendezetlen státusú migránsnak különböző olyan részei vannak, akik már jelentkeztek mondjuk 2,6 millióan menedékjogért.

[00:07:53]Vannak, akik különböző emberjogi védettséget élveznek és mindenféle más programokban rétvesznek.

[00:08:01]Tehát körülbelül nekik durván valamivel kevesebb, mint a fele 40%-uk kapcsolatban van az amerikai hatóságokkal.

[00:08:08]Ha pedig azt nézzük meg, hogy honnan érkeznek ezek az emberek, akkor még mindig azt látjuk, hogy a 50 plusz millióból 11 millióan mexikóiak.

[00:08:19]Az ő részesedésük egyébként csökken, és az indiaiké és a kínaiaké növekedett elég sokáig.

[00:08:24]Tehát a második, harmadik csoport innen érkezik, és aztán a Fülöp-szigetekiek és kubaiak.

[00:08:28]Nyilván az elmúlt néhány évben viszont a latinamerikaiaknak kezdett el radikálisan megnőni az érkezése.

[00:08:34]Tehát ez a 2015-től induló időszakban megjelentek a ottani kihívások alapján a határon a venezuelaiak, kolombiaiak és mások is.

[00:08:46]Ami még fontos lesz a következő beszélgetésben, az az, hogy mindezek az érkezők az Egyesült Államokban azért elég koncentráltan vannak jelen.

[00:08:52]Tehát Kaliforniában több mint 11 millió különböző bevándorló él.

[00:08:57]Texasban hat fölött jár ez a szám.

[00:09:00]Floridában öt fölött, New Yorkban is öt fölött.

[00:09:02]Tehát eléggé területileg néhány gócbontban ennek a populációnak egy jó része már megtalálható.

[00:09:11]És amikor azt látjuk, hogy mondjuk Minneapolisban, Minneszotában dolgozik az ICE, tehát a bevándorlási hatóság, ott azért ezek a számok jóval jóval kisebbek.

[00:09:21]Amit még érdemes itt hozzátenni, megint csak, hogy színezzük ezeket a számokat, hogy a külföldi dolgozók egyébként közel 20%-át jelentik az amerikai munkaerőnek.

[00:09:33]Ez 2010 óta akkor 15% volt, tehát növekedett.

[00:09:36]Ez azt jelenti, hogy tényleg fontos munkaerő részét képezik az USA-nak mindazok, akik külföldről érkeznek.

[00:09:46]Ez részben azt is mutatja, hogy a külföldi születésű populáció nagyobb arányban vesz részt a munkapiacon, és egyébként nem kicsi hozzájárulást tesz.

[00:09:56]Különböző egyébként állami statisztikák szerint 2023-ban ez a külföldi munkaerőtömeg 1,7 trillió, tehát 1700 milliárd dollárnyi gazdasági aktivitást hozott az országban, amelyből 652 milliárdot egyébként beköhögtek adóban.

[00:10:14]Tehát megint csak ugye az USA-ban attól, hogy valakinek nincsenek papírjai, tipikusan eddig lehetett dolgozni.

[00:10:21]Ez most a Trumpérával alakul át, ugye amikor az adóhatósággal elkezdenek összeérni a bevándorlási adatsorok, de rengeteg pénzt fizettek be.

[00:10:30]Egy másik kedvenc statisztikám pedig ugye a kifejezetten magas képesítéssel rendelkező H1B-s vízummal érkezők, munkaügyi vízummal érkezők csoportjáról szól.

[00:10:40]Ök 1990 és 2010 között az amerikai növekedés közel 30-50%-áért lehettek felelősek.

[00:10:47]Nem véletlenül, hiszen a unikornis cégek esetében is és más informatikai vállalkozások esetében is ők voltak felülrezentálva.

[00:10:57]Egyébként itt az indiaiak adják a legnagyobb tömeget.

[00:11:01]Azért ha ezeket a számokat vesszük, akkor mindig egy picit más a az aránysabban, hogy hogyan ítéljük meg azt, hogy migráns illegális migráns, legális migráns.

[00:11:10]És igazából aki legális migráns az tulajdonképpen nagyon sokszor munkavállaló, néha családegyesít, vagy más módon is bejut az országban, de azért itt a zöld kártó és minden egyéb programot is megnézhetjük majd.

[00:11:20]Tehát ez az a kép, ami kirajzolódik akkor, amikor az USA-t csak egy ilyen pillanatnyi felvétellel körbejárjuk, hogy hogyan festenek ezek az adatsorok.

[00:11:31]Tehát beszakadó déli határmozgás és nagyon kevés befogadott menekült.

[00:11:38]Ugye Trump ezeket a kvótákat 125000-ről 7500-ra csökkentette.

[00:11:45]Tehát egyébként menekültként már nagyon-nagyon nehéz az Egyesült Államokban bármilyen módon is legális státust szerezni.

[00:11:51]Szilárd, azt hiszem, hogy ez az a rész, ahol jobb, ha nem mondok több számot, mert szegény hallgatók lassan a jegyzetfizetüket is túlírják.

[00:11:59]Úgyhogy inkább átpasszolom hozzád, hogy te mit olvasol ki már ezekből a statisztikákból, tehát mi az, ami erre rátelepő módon már a politikai trendekben látható?

[00:12:08]Na igen, ez az érdekes, hogy ugye mindig a politikának csak az egyik része az a politikán kívül létező valóság, az amit számokba le tudunk írni.

[00:12:16]És egy másik része az meg az, ami a kreatív munka az, hogy különböző választói attitűdöket, meg a különböző valóságelemeket, a gazdaság alakulását, a bevándorlási számokat és így tovább.

[00:12:30]Hogyan kezelik, hogyan dolgozzák fel, hogyan masszírozzák össze, hogyan dobozolják be a politikusok.

[00:12:36]Az itt tényleg teljesen egyértelmű így a számokból az elmúlt évek növekedéseiből is, hogy mondjuk Donald Trump, amikor 2024-ben megnyeri a választásokat, akkor a bevándorlás ellenes politikája az az, ami az egyik sikerének az egyik fő magyarázata, vagy az üzenetei közül, ami a legjobban megy.

[00:12:56]A megélhetési válság a másik.

[00:12:56]És akkor ez a kettő együtt gyakorlatilag meg is magyarázza, hogy mi az a politikai ajánlat, ami miatt megválasztják elnöknek.

[00:13:04]a tavalyi év folyamán végig igazából a bevándorlás volt az, aminek az ügyében, és még jelenleg is a legelfogadottabb vagy a legnagyobb támogatottságot érvei, tehát hogy egy olyan mandátummal indult neki, amire azt mondhatjuk, hogy hát igen, kapott egy felhatalmazást arra nézve, hogy ezzel a helyzettel kezdjen valamit.

[00:13:21]És ez a felhatalmazás, ez a támogatottság, ez folyamatosan olvad el gyakorlatilag, és most már a bevándorlás ügyébe is kezd mínuszos tartományba billenni, vagy nagyon ilyen rossz tartományokba elindulni a támogatottsággal.

[00:13:38]És ez azért van alapvetően, mert igen, szóval az van, hogy a választópolgárok szeretnék, hogyha ez az egész helyzet valamilyen módon kezelve lenne, de hogy ez mit jelent, és akkor itt jönnek be a döntések, hogy ezt hogyan csinálod.

[00:13:50]Oké, hogy szeretnél határvédelmet, ami azt hiszem, hogy egy alapvető egyetértés mindenkiben, hogy a határok védelme az az államnak az egyik legfontosabb feladata, de nem biztos, hogy már az itt lévő emberekkel szeretnél kezdeni valamit, vagy lehet, hogy szeretnél az itt élő emberek közül is valakiket deportálni, de lehet, hogy csak azokat, akik valamilyen bűncselekményt követtek el, és azokat nem, akik amúgy egyébként próbálnak tisztességesen dolgozni, megélni.

[00:14:23]Lehet, hogy őket is deportáltatnád, de lehet, hogy nem szeretnéd azt, hogy a nem tudom én, a településed az gyakorlatilag egy ilyen háborús zónává váljon.

[00:14:32]Szóval, hogy nagyon sok különböző kérdés van, amit szerintem a politika ilyen módon fel tud építeni, és hogy ebből a szempontból m szerintem majd majd majd beszéljünk erről, hogy milyen különböző feszültségek feszítik szét ezt a politikát, de hogy itt szerintem az van, hogy részben van egyfajta ideológiai fanatizmus, másrészt pedig van egyfajta valósághoz való alkalmazkodási kényszer, és akkor ebben ek kettő között valahogy így próbál a politik valamit kezdeni, és hát akkor amikor döntéshozó pozícióban vagy, akkor ez sokkal nehezebb, vagy akkor akkor ugye trumpnak mikor ellenzékben vagy, akkor ez egy sokkal egyszerűbb sokkal egyszerűbb téma.

[00:15:15]És ráadásul szerintem az is fontos még, hogy milyen tágabb kontextusba illeszkedik ez a dolog.

[00:15:23]Tehát például egy általános, tehát a migráció ellenes politika az egy általános elégedetlenségbe illeszkedik-e amúgy a politikai elittel, vagy éppen a az van, hogy a migrációs politika az eszköze annak, hogy olyan új konfliktusokat szítson a társadalmon belül, amire egyébként a társadalom nagy része nem vevő.

[00:15:46]Tehát itt ebben a konkrét esetben az látszik, hogy mondjuk Európában a legtöbb migrációellenes párt az ellenzékben van, és valamilyen módon a migrációval kapcsolatos politika kritikája összekapcsolódik a kormányzó pártok kritikájával.

[00:16:01]És az egy ilyen nagyon elhőnyös árukapcsolás abból a szempontból, hogy hát könnyen erősíti az egyik üzenet a másikat.

[00:16:08]De akkor, amikor Amerikában például ez a Steven Miller féle ideológiai projekt, az nem csak azt szolgálja, hogy hogy a migrációt, nem tudom én, erőteljesen fellépni a migrációval szemben, hanem egyébként erőteljesen fellépni a Trump ellenzékével szembe, tehát nem tudom, fegyveresen fellépni a a demokrata városokban és hasonló, akkor az már egy másik megvilágításba helyezi a dolgokat.

[00:16:35]Tehát amikor emberek azzal szembesülnek, hogy egyébként a republikánusok számára oly fontos fegyvertási jogot is hirtelen megkérdőjelezi ez az egész dolog, amikor azzal szembesülnek, hogy a a szövetségi kormányzat ilyen erőszakos módon belefolyik egyébként az államok önrendelkezésébe, vagy az államok hatásköreibe, tehát az Egyesült Államokon belüli különböző államok hatásköreibe, ami megint egy kifejezetten ilyen jobbosabb vagy ilyen republ publikánusabb tábort szokták azzal azonosítani, hogy a states rights, tehát az államok jogait szemben a szövetségi a föderális szintel érvényesíteni akarja.

[00:17:12]Amikor ezek a szempontok bejönnek, akkor az megint egy más törésvonalba vezeti.

[00:17:16]Szóval én most így elsőre ezt akartam mondani, és szerintem az is fontos, hogy tör ez egyébként magyarázza is, hogy történelmileg amúgy változik ez a változnak az attitűdök.

[00:17:30]Tehát a történelem egy adott pontján lehet, hogy sokkal kirekesztőbb.

[00:17:32]más esetben sokkal befogadóbb a társadalom.

[00:17:36]Így van.

[00:17:36]Sőt, még még talán az egy érdekes gondolatgyakorlata a magyar hallgatóknak is, hogy megnézzük, hogy amikor valaki migrációt mond, akkor ki mire gondol.

[00:17:46]És azt hiszem, hogy a a Trump kampány eddig nagy sikere az részben abban állt, hogy ez azért sose lett pontosan meghatározva.

[00:17:53]Tehát miközben rengeteg különböző töltető üzenet akár párhuzamosan ment egymás mellett, vagy ugye itt az adásunk felvétel előtti hétvégén éppen Obamát majmoknak ábrázoló videót is kitett az Amerikai Egyesült Államok elnöke.

[00:18:09]Tehát abszolút egyértelmű rasszizmus is lehet ebben, de lehet a munkaerőpiacvédelem, hogy Amerikában miért nem amerikaiak dolgoznak, ugye azon túl, hogy nincs elég.

[00:18:18]Tehát tényleg mindenki beleláthatta azt, hogy mi az a migráció, amit egyébként ő nem szeret.

[00:18:22]És aztán ehhez képest ugye most amikor elkezd a konkrét megvalósulás megtörténni és elviszik a szomszédját, vagy elviszik Samsung gyárban a a szerelőjét, vagy melyik délkorei gyárból vitték el ugye a munkásokat, vagy pedig elvittik a Hyundai volt, de igen, autógyár volt.

[00:18:39]Vagy pedig elviszik a mezőgazdasági idény munkásait a republikánus donornak, akkor azért ezek már nagyon konkrét kérdéseket vetnek föl, és rájönnek, hogy ez a policy terület azért nincs tisztázva.

[00:18:49]Tehát itt itt azt hiszem, hogy még nagyon sok iteráció van, és ez ugye most Trump sebességgel történik.

[00:18:55]Abban viszont Szilárd abszolút igazad van, hogy ez Amerikában gyakorlatilag az alapítással egybefüggő történelmi mélységekre nyúlik vissza.

[00:19:05]Tehát az a 1798-as alienect, amit most elővett Trump egyébként is, ugye ezt tette lehetővé a veszélyes külföldi állampolgároknak a deportálását.

[00:19:17]ugye ezt Venezuela kapcsán most elő akarták rángatni, meg több más esetben is.

[00:19:21]Tehát tényleg már onnan elindul az, hogy akkor kik is a veszélyesek.

[00:19:24]Nyilván amikor ezt megírták, ezt a törvényt, akkor egészen másra gondoltak, hiszen akkor éppen az európaiakkal kapcsolatban voltak kérdéseik.

[00:19:33]A későbbi évszázadban, a 19.

[00:19:35]században ugye 82-ben, 1882-ben fogadják el a kínaiakat kizáró törvényt.

[00:19:41]Tehát ez az, ami abszolút már egyértelműen faji alapon megkülönböztetett bevándorláskontrollt jelentett, és aztán innen ez tulajdonképpen a 20.

[00:19:49]században fejlődik tovább.

[00:19:51]Tehát 1924-ben találják ki azt, hogy akkor márpedig nemzeti kvóták lesznek és ebben bizonyos területek ki lesznek zárva.

[00:19:59]Érdekes módon a kanadaiak is szerepeltek ebben egy jó ideig, és elindítják a határőrséget.

[00:20:07]A század közepén, tehát egyszer a háború előtt 29-39 a gazdasági válság kapcsán jött elő a mexikóiak hazaküldése.

[00:20:12]Ekkor dokumentáltan legalább 2 millió mexikóit hazaküldtek.

[00:20:18]Ö viszont úgy tűnik, hogy nagyon sok amerikai állampolgár is beleesett ebbe, akik már akkor ugye gyerekek voltak, tehát a mexikóiak Amerikában született gyerekeit is, hiába voltak amerikai állampolgárok, kiakták velük együtt.

[00:20:31]És aztán Eisenhver elnök 1954-ben, Operation Wedback nevű óriási kampányban küldött haza több mint 200000 mexikóit.

[00:20:44]Tehát ez megint csak egy olyan ö elég elfeledett epizód, hogy nem kell nagyon trumpéknak máshova visszanyúlni.

[00:20:52]Tehát azt hiszem, hogy Európa ehhez képest a holokaustal is nagyon sok minden mással küzdhet lakosságcserékkel, gulágokkal, de a mi elképzelésünk erről egy picit más, mint az amerikai történelem.

[00:21:03]És aztán innen szép lassan az 50-es évektől ugye a szabadságmozgalmakkal együtt kezd átalakulni a hozzáállás, de messze nem olyan radikálisan.

[00:21:11]Először még 52-ben jönnek rá, hogy azt a kategóriát eltörlik, hogy vannak külföldiek, akik alapvetően nem kaphatnak állampolgárságot.

[00:21:19]Ez korábban az ázsiákat kiszárta, de még megtartják a nemzeti kvótákat, és aztán ezt 65-ben törlik el a kvótarendszert, hogy aztán ez szépen lassan ugye itt felfelé menjen.

[00:21:31]De emlékeztek, pont az előbb mondtam, hogy itt ugye a 60-as évek végén volt a legkisebb egyébként arányaiban ugye az óriási boomer generációval a bevándorodók aránya nagyon picike volt az amerikai társadalomban összességében.

[00:21:45]86-ban egy óriási legalizáció történik.

[00:21:48]Ekkor 3 millió embert legalizálnak.

[00:21:50]Viszont a cserébe ugye nyilván csak így mentette át a kongresszuson.

[00:21:52]A végrehajtást tovább erősítik.

[00:21:54]És csak, hogy megint ugye Clintonék kezdték el a déli fal építését.

[00:22:00]Tehát ez nem Donald Trump ötlete volt.

[00:22:03]Valószínűleg ekkor volt az a néhány éve Trumpnak is, amikor demokrata volt.

[00:22:06]Nem Szilárd, amikor itt a 90-es években is játszott a politika gondolatával.

[00:22:12]No ekkor ugye Clintonék építenek falat.

[00:22:15]nagyon kemény ugyanilyen border petrol funding, tehát határőrség finanszírozó intézkedéseket hoznak, és ugyanúgy 300-es duzzad a a különböző központokba fogvatartott migránsok száma, és az éves kitoloncolások egyébként még most is hát, hogy úgy mondjam egy nagyságrendi számokat mutatnak.

[00:22:37]Ugye ez az akár 200000et elérő számok amit a Clintonék alatt hoztak össze.

[00:22:43]És aztán 2003-ban alakul meg az ICE a 2001-es terrormerényletek után.

[00:22:49]Talán majd innen lesz érdemes folytatni.

[00:22:51]Tehát abban nagyon is látszik a amerikai dinamika, hogy ugye először a kínai munkások voltak a diszkrimináltak.

[00:23:00]Aztán egyébként ugye jöttünk mi, tehát a ez a dle-európai, ez olasz, de ugye itt a Habsburg birodalomból is nagyon sokan jöttek.

[00:23:09]Tehát ez volt a magyarok egyik nagy kivándorlási hulláma, és aztán onnan a mexikóiakra ment át a figyelem, hogy aztán jöjjenek a muszlimok.

[00:23:16]Ugye legkésőbb ez már tetőzik 911 utáni években, és aztán a közép-amerikaiak a haitiak 2024-ben, tehát szépen mindig megvan az az ördögi nép.

[00:23:28]ö akit éppen a politika beemel ebbe a vitába, akkor is, ha egyébként a számok ezt máshogy indokolják.

[00:23:37]Tehát ettől még látjuk, hogy a legnagyobb népesség az mindig más.

[00:23:41]Bűnözésben pedig gyakran azért ha teljes populációt vesszük, akkor tehát ezt az 50 valahány millió ott élő külföldi születésű embert akkor ők alul reprezentáltak a bűnözési statisztikában.

[00:23:53]fegyveres elkövetésben egyébként 1ed, tehát az amerikaiak tízzel nagyobb valószínűséggel, 10szeres valószínűséggel követnek el fegyveres visszaélést.

[00:24:03]Úgyhogy tehát ez a kép is jóval jóval színesebb, mint az a fekete-fehér, amit látunk.

[00:24:06]Viszont ez természetesen a törzsi politikai identitás építést és a hasonló politikai közösség és mittoszépítést nem zárja el.

[00:24:16]Úgyhogy azt hiszem, hogy itt érdemes akkor beszélni az ICE kapcsán a az amerikai kormányzat fordulatairól.

[00:24:23]Hát igen.

[00:24:23]Amúgy az az érdekes ebbe az egész történetbe, hogy ugye itt itt azért globális folyamatok zajlanak kicsit valahogy ezek a amit most így utoljára mondtál, az hogy kik éppen az ellenségek, az azért vagy ki az, aki a a a demonizációnak a célpontja ebből a szempontból, az az nagyon sok szempontból leképezhető különböző globális folyamatokra.

[00:24:47]Tehát nem tudom én, a kínai államnak a meggyengülése a a Csing dinasztia végével, és aztán a 19.

[00:24:57]század vége, és a 20.

[00:24:57]század első felében ez ez a hatalmas, tehát egy gyakorlatilag egy állami összeomlás, folyamatos polgárháborúk, japán megszállások, nem tudom én mi.

[00:25:08]É, hogy itt van egy ilyen folyamat, vagy az, ami történik igen a Dél-Amerika, vagy Latinamerika, a karibi térség vonatkozásában.

[00:25:18]Az ami történik, nem tudom én, amikor a nagy olasz írkivándorlások vannak, az ahogy Európa a többlet népességét gyakorlatilag exportálja az Egyesült Államok felé, a magyar kitántorgókkal együtt.

[00:25:33]Tehát az, amikor a a a az európai kapitalista átalakulásokból a népesség, a falusi népesség egy részét, azt a helyi városok, a helyi iparosodás felszívja, de egy második része, ami teljesen megélhetés nélkül marad, a proletarizációba se vonó tud bele bevonódni, mert nincs elég ipari tőke, ami felszívná őket.

[00:25:54]Az ő egy jelentős részüket, azt valamilyen módon az Egyesült Államok robbanó, az éppen iparosodó, az ipari forradalom közepén lévő nagy hatalommal váló Egyesült Államok felszívja ezeket a ezeket a részeket.

[00:26:09]Tehát, hogy ez nagyon érdekes, és az is, ahogy amit mondtál, ez a, hogy az ICE, hogy jön létre meg minden, az az, ahogy kéz a kézben a terrorellenes és kábítószerellenes harccal gyakorlatilag a különböző szövetségi szervek, nem csak a kifele dolgozók, de a befele dolgozók is egyre előteljesebbé válnak, és valamilyen módon különböző civil és polgári és kongresszusi kontroll alól kiszabadulnak.

[00:26:38]a költségvetésük folyamatosan nő.

[00:26:40]És és van egy ilyen logikája is, hogy egy bürokrácia minél nagyobb költségvetést kap, minél nagyobbra nő, a saját feladat, saját magát legitimálnia kell.

[00:26:51]Tehát annál nagyobbak lesznek azok a problémák, amikkel ő foglalkozik.

[00:26:53]Tehát itt van egy ilyen perverz logika, hogy és ez nem csak a bevándorlásra igaz, de hogyha én nagyon sok pénzt adok egy, nem tudom én, asztalokat, asztalok problémáját megoldó bürokráciának, akkor hirtelen az a bürokrácia egyre több és több problémát fog az asztalokkal találni, hogy legitimálja a saját működését.

[00:27:13]Tehát, hogy van így van ennek egy ilyen pervez logikája, ami folyamatosan csak növekszik az elmúlt években.

[00:27:19]Na de hogy ezek a globális folyamatok aztán különböző nemzetállamokon belül csapódnak le, és helyi konfliktusoknak, helyi érdekkonfliktusoknak válnak a a leképeződéseivé.

[00:27:33]És szerintem ebből a szempontból is most, ami az Egyesült Államokban történik, az az nagyon érdekes, mert hogy a Trump adminisztráció ezt sokszor beszéltünk, ez egy nagyon heterogén koalíció, nagyon sok különböző érdek csoport megtalálható benne, és kimondottan migráció kapcsán ugye van ez az ideológikus Steven Millery JD WC vonal, ami ami nagyon elutasító a bevándorlással, de közben ott van a republikánus pártba bekötött különböző üzleti szektorok is, amiknek egyrésze például a mezőgazdaság, például a hotelszektor, tehát a vendéglátószektor, az erőteljesen függ ezektől a ettől a munkaerőtől, ami a a nem dokumentált bevándorlástól, és tehát van ez a konfliktus, és akkor megpróbálják ezt feloldani valahogy az adminisztráción belül, és annak az eredménye az, hogy így kezelik a helyzetet, ahogy látjuk, hogy kezelik.

[00:28:32]hogy szövetségi fegyveres ügynököketkell gyakorlatilag külön a Nyílt utcán kvázi pofára, tehát bőrszín és más nem tudom ilyen beazonosítható külső jellenvonások alapján profilozzák az embereket, az meg különböző városokat megszállnak és az utcán igazoltatnak embereket, tartóztatnak le, fognak le, mert egyébként létezne egy hatékonyabb módja is, ha ezt akarnák csinálni.

[00:29:02]ami az lenne, hogy azokba a szektorokba, azokhoz a vállalatokhoz kiszállnak, ahol ténylegesen dolgoznak ezek az emberek.

[00:29:09]Tehát kiszállnak egy farmra, egy hotelhez, egy nem tudom én hol, ahol egyébként a a dokumentumok nélküli bevándorlók dolgoznak, és nem az utcán fogdossák őket össze.

[00:29:19]Viszont ha ezt csinálnák, akkor a másik érdekcsoportot, az üzleti érdekcsoportot sértenék.

[00:29:24]És tudunk erről, tehát a a az amerikai sajtón nagyon sokat ír arról, hogy hogyan zajlik a lobbizás, és hogyan próbálja az üzleti lobbi leállítani a Steven Millert, hogyan próbál a Miller vissza visszaütni, és hogy hogyan megy ez az alkudozási folyamat, hogy próbálkoztak ilyen céges rajtaütésekkel, de hogy ezt Trump maga csukatta le, vagy állítatta le egy adott ponton.

[00:29:48]És akkor ennek az eredménye az, hogy így az utcán próbálják összefogdosni az embereket, aminek viszont az eredménye az, hogy az ellenállási potenciál is sokkal nagyobb, hiszen amikor ez városokban a nyílt utcán történik, akkor az ellen viszont a lakóközösségek, a helyiek, a különböző jogvédő mozgalmak mozgósítani tudnak.

[00:30:13]Tehát akkor ott létrejön egy ilyen utcai konfliktusként képeződik le ez a dolog, nem pedig valahol egy az állam és a tőke közötti konfliktusként, hanem a rendfenntartó szervek és az állampolgárok közötti konfliktusként csapódik le, és akkor annak lesz az eredménye ez a ez, amit amit egyébként láttunk.

[00:30:33]Szóval, hogy ez szerintem nagyon érdekes.

[00:30:34]És akkor itt még bejönnek olyan szempontok, hogy a nem tudom én, az árak, tehát hogy az élelmiszerárak, és ezt láttuk a a vámpolitikáknál is a Trump esetében, hogy amikor azt látta, hogy nem tudom, különböző élelmiszerek árára hatással van, akkor ott hirtelen gyorsan ilyen kivételeket hozott be a kávétól a nem tudom én miig, hogy hogy a megélhetési kérdésekben is valahogy ezt a behozza.

[00:31:02]Tehát, hogy hogy itt egy cs és ugyanez lenne igaz, tehát hogyha felmegy a mezőgazdasági munkaerő ára, vagy vagy munkaerőhiány alakul ki a mezőgazdasági termelésbe, akkor az nyilván keres kínálat problémákat okoz, az felhajtja az árakat, amit ami miatt viszont megbüntetik a választók a kormányzatot.

[00:31:22]Tehát, hogy ezeket a szempontokat mind figyelembe kell vennie a kormányzatnak.

[00:31:27]És hát igen, szóval, hogy hogy ezért érdekes ez az egész történet, amit amit látunk, hogy hogyan képeződnek le ezek a különböző szintek aztán egy ilyen nagyon helyi helyi ügyben, mint amilyen Minneapolisban volt.

[00:31:41]Igen.

[00:31:41]És azt hiszem, hogy nem szabad aláni a közösségi médiának a mikrotargetállási lehetőségét.

[00:31:46]Tehát amennyire ezt még pont itt a birodalom legelső szériájában követtük, azért bőven lehet az, hogy tényleg mást mondtak el üzleti fórumokon, mást mondtak el egy spanyol ajkú közösségben, vagy egy fekete közösségben.

[00:31:59]És ugye ezért lehetett az, hogy a fekete férfiaknál alapvetően elindult egy republikánus növekedés.

[00:32:05]Nyilván ennek voltak határai, de Trump ebben egyébként erősen hozott számokat a korábbi republikánus időszakokhoz képest, ahogy a spanyol ajkóaknál is, hol a bevándorlás, hol csak a Kuba miatti lelkesedés kapcsán szerezhettek támogatókat.

[00:32:23]Na ez az, ami most a az ICEOS mozgások miatt elillanni látszik.

[00:32:27]Tehát ezek ezek a volatilisabb szavazói csoportok azért úgy tűnik, hogy nem fognak kitartani egy ilyen bevándorláspolitika mellett a republikánus oldalon.

[00:32:36]Ugye az adminisztráción belül is verseny van.

[00:32:38]Ez azt hiszem a második nagyon fontos pont.

[00:32:42]Abban, hogy a Millerőféle radikális ideológus ág dolgozik, és ők ezzel hajtják föl a legfelsőbb bíróságra az amerikai elittámogatásokat.

[00:32:52]Ugye ez is egy ág.

[00:32:52]És ez picit hasonlított arra az időszakra, amikor az 1920-as évekig, ahogy mondtuk, a közép- és dél-európai bevándorlásban jelentős zsidó exodusz is volt.

[00:33:01]Tehát körülbelül 2 millió zsidó érkezett 20-21-ig Amerikába.

[00:33:05]És ahogy Magyarországon Numerus Klausus, úgy az Egyesült Államokban is elindultak a különböző kvótarendszerek egészen addig, hogy ugye ez volt a valódi tragédia, amikor a náci időszak csúcspontján néhány 10000 főben korlátozták az Ausztriából és Németországból belépő emberek számát.

[00:33:24]És ezt viszont pont a State Department akkor antiszemita tagjai a mostani történetírás tudománya szerint még akadályozták is, tehát még a kvótákat se töltik ki.

[00:33:34]És ugye akkor lehettek ezek az epizódok, hogy hajók hánykolódnak a tengeren zsidómenekültekkel.

[00:33:39]Tehát abszolút létezik, és ez mindig nagyon fontos szempont, mielőtt politikai ítéleteket mondunk, hogy van valami a Fehérházban, van valami a tanácsadó között a szakminisztériumokban, és van a a terepszagú valódi intézkedés, ahol azért azt látjuk, hogy a az IS ügynökökkel készült elérhető interjúk is elég vegyes képet mutatnak, tehát ők se nagyon örülnek annak, hogy a kredibilitása egy ilyen testületnek az ezekkel az intézkedésekkel és néhány epizóddal és tragikus gyilkossággal most valószínűleg hosszú évekig nagyon nagyon nagyon rossz reputációnak fog örvendeni.

[00:34:15]Sok szempontból a bevándorlás kérdése az Egyesült Államokban is, meg Amerik meg Európában is valamilyen módon össimbolikus szimbolikus lándzsa hegy, ami megmutat, vagy ami az az a választók szemében kifejez sok mindent, ami nem csak a migrációról szól, hanem arról szól, hogy az állam hogyan nem képes dolgokat megvalósítani.

[00:34:43]És az, hogy nem tudja megvédeni a határokat, az egy ilyen nagyon fontos kifejeződés.

[00:34:48]Az, hogy egyébként más dolgokat sem tud csinálni, tehát nem tud gyors vasutat építeni, nem tud gondoskodni a a szegényekről, nem tud bef szóval, hogy hogy itt azért ennek az egyik ilyen tünete vagy kifejezési módja, nyelve gyakorlatilag a a tágabb elégedetlenségek kifejezési nyelve.

[00:35:10]azért együtt, hogy nem akarom elvitatni, hogy nem akarom azt mondani, hogy a migráció az valójában nem is a migrációról szól, arról is szól, de hogy amikor a határemről beszélünk, arról, hogy az, ami a Brexittel történt, hogy vegyük vissza a kontrollt, aztán utána meg még nagyobb lesz a bevándorlás, mint a mielőtt kiléptek volna az Európai Unióból, és akkor az emberek állnak és néznek, hogy de hogy WTF, akkor itt most tényleg mi történik, és hát akkor nyilván elküldik a konzervatív párt aki kormányzott a melegebb léghajlatra.

[00:35:44]Szóval, hogy hogy van ez a része.

[00:35:44]És akkor jönnek ezek a politikai megoldások rá, hogy a határítése, amit ugye Magyarországról is jól ismerünk, Trumpnak a build az egy nagyon fontos üzenete volt.

[00:35:56]Ugye nem ő kezdte el ezt az egészet, és nem is Orbán Viktor, hanem ezek a kerítések azért léteztek már előtte is, csak szaporodnak.

[00:36:02]De hogy az, amit most látunk, az pont azt mutatja meg, hogy építhetsz akármekkora határítést.

[00:36:10]valójában nem fogod megállítani a bevándorlást, a papírok nélküli bevándorlást, merthogy keresnek más utat, merthogy itt valójában a mind a küldő, mind a küldő, mind a szívófaktor az más, az nem annyi, tehát az nem a fizikai akadályok hiánya miatt történik a migráció.

[00:36:31]Tehát nem azért történik a migráció, mert mert így egy síkság van, és akkor ott úgy lehet menni.

[00:36:36]Az emberek úgy nem csak úgy mennek maguktól, hanem kell valami, ami kényszeríti, hogy menjenek, és kell valami, ami vonza, hogy menjenek.

[00:36:43]És a határítés ilyen szempontból egy ilyen nagyon látványos gesztusa az államnak, hogy én igenis képes vagyok cselekedni.

[00:36:51]És akkor aztán kiderül, hogy hát de attól még itt vannak ezek az emberek, akármennyire építettünk határítést, és akkor jön az, hogy akkor belülre kell költöztetni a határítést.

[00:37:02]Tehát akkor jön az, hogy hogy az utcán kell összefogdosni embereket, akik lehet, hogy állampolgárok, és akkor innentől a politikai közösségen belülre kerül a határkítés.

[00:37:11]Nem az van, hogy itt van a nemzet, az amerikai nemzet, itt van a határ és itt vannak a kívüllévők, hanem az amerikai nemzeten belülre kerül olyan értelemben, hogy hát ha a te pofád úgy néz ki, hogy lehet, hogy izé, így néz ki egy illegális bevándorló, úgymond, akkor hirtelen te is a célkeresztbe kerülsz, akár úgy, hogy lelőnek, miközben állampolgári jogaidat gyakorlod, tehát tiltakozol és gyülekezési jogot ott gyakorolsz.

[00:37:43]És ilyen szempontból az a nyelvezet, hogy hogy itt ezek a a két áldozat, ugye a René Good meg az Alex Pretti kapcsán is a kormányzat a domestic terrorismről, tehát belföldi terrorizmusról beszélt a kap az ő kapcsolatukban.

[00:37:59]Onnantól onnantól ez a határfal, ez már nem szimbolikusan, ez már belül van.

[00:38:06]és az egész állami szerveknek a fellépése ilyen értelemben.

[00:38:12]És ez ez szerintem nagyon érdekes, és az is nagyon érdekes, és erről te szoktál beszélni, és nem tudom, hogy ennek kapcsán most van-e gondolatod, de az, hogy ezeket a videókat nézik emberek, és ugyanazt a videót más, szóval, hogy a a az a politikai hovatartozástól függetlenül mást látnak abban a videóban, hogyha az egyik ember nézi és hogyha másik ember nézi.

[00:38:33]És itt akkor megnyílik az, hogy ebben az ilyen hiper hiperpolitikai korban, ahol korban, ahol minden politikai olvasatot kap, mindennek politikai jelentősége van, anélkül, hogy politikai megoldása lenne, tehát hogy minden átpolitizált, de semmire nincs politikai, semmire nem hoz valódi megoldást a politika, abban a korban ez a migráció szintén egy ilyen nagyon alkalmas téma, hogy így átpolitizálódjon, hiszen pont azért, mert ilyen ilyen hatalmas globális struktúrális okai vannak, ezért a nemzet állami szinten legtöbbször nincs is rá megoldás, de közben a polarizációnak egy nagyon jó eszköze.

[00:39:16]Igen, így, ahogy ezt a videós példát mondtad, az az a vonal jut eszembe, hogy itt amíg mi megpróbálunk tényekről beszélgetni és még mindig szinte 20.

[00:39:28]századi emberként hiszünk abban, hogy ezeknek lehet befolyása a diskurzusra.

[00:39:31]Azért alapvetően azt látjuk, hogy a politikai kommunikációban messze, messze messze érzelmi kommunikáció és érzelmi megalapozás zajlék, szentimentépítés.

[00:39:42]Tehát az, hogy Pen Bondiék, tehát bemerik bemerik dobni azt, hogy a Alex Pretty egy terrorista és elindul így a kommunikáció, az ugye egy érzelmi megalapozás a saját táboruk felé.

[00:39:53]Tehát nyilván a videó alapján ennek se volt már nyoma.

[00:40:00]De de mindegy is ilyen szempontból, hiszen azt látjuk, hogy a saját magok felé, és valószínűleg nem a teljes magot fedte le egyáltalán ez a ez a üzengetés, viszont arra jó volt, hogy megint egy magcsoportot ez éppenséggel el tudott érni, akiknél lehet, hogy aztán különböző AI és egyéb más termékekkel együtt meg lehet erősíteni egy üzenetet.

[00:40:23]Tehát valójában egy professzionális kommunikációs kampányt látunk, ami csipeget a tényekből, és ez azt hiszem az AI-al olyan szinten exponenciálisan durvul, amit Magyarországon is érzékelünk.

[00:40:35]Tehát ami ami itt van a hávó és béke, az most kint a migráció és remigráció.

[00:40:40]Tehát ezek és mi több országon meg lehetne találni ezeket a törésvonalakat, hogy mi az, ahol a politika a legdurvább érzelmi manipulációt folytatja.

[00:40:48]És ezt azt hiszem már nem nagyon hívhatjuk máshogy, mint tényleg érzelmi manipuláció annak a legdurvább formáival nagyon rövid távú politikai haszonnét cserébe.

[00:40:57]És ezt valahol azt hiszem, hogy jó néhány politikus érzi, hogy nem annyira megtérülő, főleg akkor, amikor ott él helyben.

[00:41:05]És erre hoznék most két példát, hogy azért a politika maga módján nem a szövetségi szinten, hanem pont, hogy a helyi szinten reagál az USában is.

[00:41:12]Az egyik kedvenc példám a Ohio Springfieldi.

[00:41:18]Itt megeszik a macskákat.

[00:41:18]Trump elnöki vita megszólalás, hiszen ott a republikánus kormányzó volt az, aki ugye többször jelezte, hogy ez nincs így.

[00:41:26]Nem örült annak, hogy ezt tematizálódik.

[00:41:31]Jelezte, hogy ők a helyi közösséggel, bevándorló közösséggel egyébként jó kapcsolatot ápolnak.

[00:41:35]Tehát abszolút volt egy hiába voltak egy táborból, volt egy ellentartás, hogy ne használják föl az ő városát arra, hiszen innentől kezdve viszont tényleg elindul a diszkrimináció, hogyha hogyha hirtelen kizártnak érzik magukat a helyi közösségek, és hát nem találtak ugye megevett macskákat.

[00:41:56]Tehát ezt azért tudjuk, hogy a facting nem úgy jött ki, hogy ez itt a Macska evés fővárosa lenne Ohióban.

[00:42:04]Jó, de hát ha már megetted a macskát, akkor azt már nem találod meg.

[00:42:10]Így van.

[00:42:10]Így van.

[00:42:10]De a macskacsontokat kell majd keresni.

[00:42:12]Hát nem tudom, erre lehet-e speciális éjelt alkalmazni.

[00:42:15]Mindenesetre itt ha majd bevágunk esetleg ebből a híres számból, ahol a Trumpnak ezt a mondatát énekli meg egy amerikai zenekar.

[00:42:24]Na mindegy.

[00:42:24]A másik ugye demokrata oldalon történő reakció, ez a sanctuary jurisdiction, tehát a menedékhely városok vagy jogalkalmazó területek.

[00:42:36]Ezek ugye tipikusan szövetségi államok, tehát Kalifornia, Colorado vagy éppen Washington állam.

[00:42:40]Tehát ezek azok, ahol kifejezetten a szövetségi joggal szemben menve már, amikor ezt a legfelsőbb bíróság engedé, itt azért nagy jogi csaták vannak.

[00:42:51]Tehát ezt Trumpék abszolút beindították, hogy letörjék a szövetségi tagállamoknak az önálló mozgásterét.

[00:42:57]De ez még van valamennyire.

[00:43:00]Ö és itt például a Keep Washington Working törvény, tehát az, hogy Washington állam munkásait ne vigyék el, ez olyan szintű konfliktust okozott, hogy az ICS-ot a helyi ügyészségbe tudta perelni, merthogy egy helyi seriffet elvittek egy műveletre, amit nem lett volna szabad, mert a helyi seriffnek máshogy kell dolgozni.

[00:43:21]Tehát, hogy itt nagyon izgalmas jogi csaták zajlanak még a háttérben, amik nyilván egyébként ugye láttuk, hogy itt akár millióknak a sorsáról dönthetnek.

[00:43:28]Tehát ez ez még mind hozzátartozik az amerikai képszínességéhez, hogy megint más a terepen lévő tapasztalat.

[00:43:35]Ugye ne felejtsük el, hogy Washington állam ugye észak-nyugaton a a Csendes óceán felé vagy pedig ugye Oregon, tehát itt azért a japánoknak a bezárása a második világháború alatt a mai napig élő emlék.

[00:43:52]Tehát ezek ezeket, hogyha az ember odamegy, és nekem volt szerencsém meglátogatni Portlandet, és találkoztunk is még japán leszármazókkal, akik erről tudtak mesélni.

[00:44:00]Tehát ezek nagyon élő emlékek, és ezt megint egységében kell tudni szemlélni, hogy hogyan reagál egy-egy adott népesség.

[00:44:07]És az USA ilyen szempontból olyan, mintogyha tényleg Ursla von der Lionnek kellene kitalálni, hogy mi az, ami működik Bulgáriától írországig.

[00:44:17]És azért tegyük szívünkre a kezünket, nem lenne egyszerű.

[00:44:19]Tehát nagyon máshogy jönnek be illegálisak, nagyon más a történelme ezeknek a területeknek.

[00:44:25]És ez így van az USÁban is.

[00:44:27]Tehát azért nehéz ezt Washingtonban elirányítani.

[00:44:29]Nem véletlen, hogy hagyták eddig, hogy ezt a tagállamok azért maguk találhassák ki.

[00:44:33]Úgyhogy összegészében nekem azért az a félelmetes m benyomásom támadt, hogy az ideológia itt is, mint mint ahogy azt a külpolitikában annyi adásban megbeszéltük, felülírja a racionalitást.

[00:44:48]Tehát amikor odajutunk, hogy hogy tényleg a millörökkel kell kardozni a racionális politikai szereplőknek, és ezek lehetnek tényleg a saját republikánus belső ellentábor, az az mindig egy ijesztőpontja a történelemnek, amikor felmerül az, hogy az ideológiai ideológia vezérelt politika politikai racionalitást felül tudja írni.

[00:45:06]Úgyhogy ebben szerintem egyetértünk.

[00:45:11]Ebből a szempontból lesz szerintem érdekes megnézni majd ezt a spanyol, hogy mi lesz ebből a spanyol dologból, mármint mi lesz a politikai következménye meg a társadalmi, gazdasági és így tovább következménye, merthogy igencsak, hogy hogy röviden egy múlt héten vagy két hete jelentette be a spanyol kormányzat, hogy végrehajt egy olyant, amit már 20 évvel is egyszer még megcsináltak, és egyébként gazdaságilag aztán igazolódott számukra a pozitívuma, hogy az országban tartózkodó papírok nélkül itt tartózkodó emberekből 500000-nek, tehát most nyitottak egy ilyen kvótát, rendezik a jogi helyzetét.

[00:45:53]Tehát, hogy ez azt jelenti, hogy vannak feltételek, hogy 2025 december 31 előtt kellett érkezzenek, hogy tudják bizonyítani, hogy legalább öt hónapig egy huzamban itt él az legutóbbi öt hónapban egy huzamban itt élták.

[00:46:09]Kell tudniuk bizonyítani egy büntetlen előéletet abból az országból, ahonnan jönnek, és a hogy itt sem itt sem lehet semmilyen bűnelkövetés miatti papírok.

[00:46:22]Tehát Priusuk nem lehet, és hogyha ezeket mind bizonyítják, akkor lesz egy ablak majd már áprilistől júniusig, amikor leadhatják a kérelmüket tartózkodási engedélyre, és akkor ha mindent bizonyítottak, akkor kaphatnak egy év ebben ezen a fél milliós kvótán belül egy éves tartózkodási és munkavállalási engedélyt, ami aztán adott esetben meghosszabb, tehát lehet kérni kérni meghosszabbítást is.

[00:46:50]Ö, tehát, hogy ez így kicsit most így kilóg teljesen abból, ami így Nyugat-Európában, vagy úgy Európai Unión belül meg Amerikába történik.

[00:47:00]Tehát ez egy másik másik paradigma úgymond ez az ilyen regularizáció.

[00:47:06]Főleg a 90%-a ez amúgy latinamerikaiakat fogja érinteni Spanyolországba, és azon felül pedig még ilyen nagyobb dokumentumok nélküli csoportokat.

[00:47:16]Sok pakisztáni van itt most Barcelonában.

[00:47:20]Például a pakisztáni nagy vagy konzulátus előtt alakultak ki ilyen hosszú sorok, mert az emberek mentek, hogy az erkölcsi bizonyítványukat tudják igényelni.

[00:47:30]És főleg nagyon sok pakisztáni dolgozik most így az ilyen futárszolgálatoknál meg mindennek marokiak, szintén történelmi okokból, szenegáliak.

[00:47:42]Szóval de nem mondom 90% az latinamerikaiakat fog éteni.

[00:47:45]És kormányzatnak az az érve, hogy hogy itt van egy egy európai átlagon felülnövekedő gazdaság, mert ez a tény, hogy jelen pillanatban az elmúlt egy-két évben spanyol gazdaság az így a legnagyobb növekedési számokat mutatja, az egyik legnagyobbat Európán belül.

[00:48:01]van egy elöregedő társadalom, bizonyos szektorokban komoly munkaerőhiány van, és hogy ezek indokolják azt, hogy hogy befogadóak legyünk a bevándorlással kapcsolatban.

[00:48:16]És akkor vannak azok az érvek, hogy amennyiben kifehéríted ezeket a feketén dolgozó embereknek a tevékenységeit, onnantól TB járulék, SJA jön be, munka, munkáltatóknak is fizetniük kell.

[00:48:29]onnantól egyébként ezek az embereknek járnak munkavállalói jogok, tehát nem lehet, nem tudom én a föld alatt napi mit tudom énx órában dolgoztatni és verni és rabszolga sorban tartani ezeket az embereket.

[00:48:46]Tehát, hogy vannak ezek az érvek mellette és hogy ezért érdemes ezt megcsinálni.

[00:48:53]És egyébként ennek van egyfajta társadalmi támogatottsága is.

[00:48:55]Tehát nem azt mondom, hogy ez az egész társadalom támogatja, mert nagyon megosztó és és a jobb oldal nyilván szívóhatásról vagy ilyen vonzóhatásról beszél, hogy most akkor még többet hívnak ide, ahol ott megvan az, hogy akik ezután jönnek, azokra már nem érvényes.

[00:49:12]Tehát 2025 előtt kellett érkezniük ezeknek az embereknek.

[00:49:19]meg meg csomó ilyen tipikus jobbos paradigmát mond, de hogy közben itt volt egy az elmúlt években egy ilyen mit tudom én majdnem 7-800000 aláírást összegyűjtő petíció, ami ezt a fajta regularizációt a jogi helyzetnek a rendezését kérte.

[00:49:34]Nagyon sok szervezet támogatja, köztük egyébként a katolikus egyház.

[00:49:39]Hát most megnéztem a a spanyol katolikus püspöki karogyan érvel emellett.

[00:49:43]És és az egyébként nagyon érdekes, hogy hogy ez, hogy sok tekintetben a spanyol katolikus egyház az egy jótékonysági szervezet, és hogy mennyi tapasztalatuk van ilyen emberekkel való munká, tehát dokumentumok nélküli emberekkel való való segítéssel, munkával.

[00:50:01]És erre hivatkozva egyébként az a spanyol katékos püspöki karnak az át át állítása, hogy ez az adminisztratív láthatatlanság, tehát az, hogy itt vannak ezek az emberek, de mivel dokumentumok nélkül kvázi illegálisan vannak itt, ezért az állam szemében, vagy az állam vak az ő létezésükre nem léteznek ilyen ért jogi értelemben nem léteznek, vagy adminisztratív közigazgatási értelemben.

[00:50:26]És ez a fajta közigazgatási láthatatlanság, ez egyébként az emberi méltóságoknak, tehát az a Isten képére alkottattunk, és mindannyian egyformán egyenlő emberi értékkel rendelkezünk.

[00:50:40]Ö ebből a szempontból ez problémás, hiszen ezekkel az emberekkel az emberi méltóságunkon kívüli dolgokat el lehet művelni, akár az emberkereskedelem részét, akár a munkavállalói jogok vagy munka munkakörülményeket, vagy ezeket nézzük, és másrészt meg az irgalmasság ávát hozzá fel a a püspöki karnak a az indoklása, hogy hogy mint keresztényi tulajdonság az eleseket fel kell karolni és segíteni kell.

[00:51:11]Tehát, hogy hogy ebből a szempontból mondjuk így nagyon más, mint a magyar katolikus egyháznak a migrációhoz vagy a a kormányzati migrációpolitikához való viszonyát nézve.

[00:51:23]Na mindegy.

[00:51:25]Szóval, hogy ez érdekes lesz, hogy hogy ennek milyen milyen hatásai lesznek.

[00:51:32]voltak itt, itt is volt minden, nem tudom a az egyik ilyen kis balos, hát valamikor nagy, de ma már kis ilyen újbalos szervezet elnöke, a Podemosnak az elnöke, az Irene Montero elkezdett ilyen dolgokról beszélni, hogy fú, akkor majd nekik szavazati jogot is kell adni, amire nyilván ráugrott a szélső jobb, amiből lett egy ilyen közepes méretű botrány, ami így nettó hülyeség, nem jár szavazati jogartózkodási engedélyhez.

[00:52:00]Tehát, hogy most ez így sem regionális, sem országos szintű választásokhoz nem jár szavazójónk.

[00:52:08]Egyébként a az önkormányzatin is csak az EU-s állampolgároknak meg olyan latinamerikai országokkal van ilyen közös megállapodás, hogy akkor cserébe viszont a spanyolok, kint élő spanyolok is szavazhassanak az önkormányzati választáson, tehát hogy hogy ilyenek vannak.

[00:52:24]De közben tegnap volt Aragóniában a választás, regionális választás, ahol megduplázta az szavazatarányát a box, a szélső jobboldali párt.

[00:52:32]Tehát, hogy nyilván most ezt nem lehet arra mondani, hogy em miatt van, de hogy vagy kizárólag em miatt van.

[00:52:39]Szóval, hogy hogy érdekes kísérlet abból a szempontból mindenképp nem tudom, számomra nem csak, hogy érdekes, de ilyen kívánasztatos is, hogy van valami alternatív modell, amit le lehet kísérletezni, és hogy nem csak az van, hogy ez az élből mindent elutasítunk típusú dolog.

[00:52:59]ezzel együtt nem tudom, tehát az ideológiai részéről, amiről beszéltél, az is van, hogy nyilván lehet amellett is érvelni amúgy, hogy hogy a baloldali pártoknak ez a nyitottabb migrációval kapcsolatos nyitottabb álláspontja az viszont a saját országaik, munkásosztályainkbal megy szemben, hiszen lehet érvelni a mellett.

[00:53:23]És erre a korábbi spanyol, tehát a a 20 évvel ezelőtti spanyol hasonló ilyen regularizációs dolog, ez ez hozzott számokat.

[00:53:31]Tehát, hogy annak van egy tapasztalata, és az a tapasztalata, hogy gazdaságilag nagyon megérte, n a gazdasági növekedést segítette, költségvetési pluszbevételeket hozott, minden, de hogy egy rövid időre, néhány évre, közvetlenül utána, és ez még a válság előtti év, szóval nem lehet a évek, tehát nem lehet a 2008-as válsággal magyarázni, ott lejjebb nyomta a a bizonyos munkavállalói szektorokon belül a béreket.

[00:54:04]hiszen hiszen rendelkezés kezdett árni, egy nagy túlkínálat lett munkaerőből, és olyankor persze az árak az ára a munkaerő ára lejjebb ment, tehát hogy nem biztos, hogy ez a leg nem tudom taktikai szempontból egy közép bal közép, amúgy is népszerűségi problémákkal küzdő párt számára.

[00:54:27]Ez a legjobb megoldás rövid távon, miközben azt gondolom, hogy közép és hosszú távon ennek ennek egyébként nagyon sok pozitív hatása tud lenni.

[00:54:37]Szóval igen, tehát azt hiszem, hogy ez a spanyol példa is jól mutatja azt, hogy mennyire szét kell választani a a migrációt és a menedékkérelem és a mindenféle menekülteknek a a helyzetét.

[00:54:50]Tehát az, hogy valaki munkát vállalni eljön Latinamerikából, tud spanyolul és akar Spanyolországban dolgozni, és ezt kifehérítik azáltal, hogy kap egy éves engedélyt.

[00:54:59]Ez azért egy egészen másik történet, mint a Angéla Merkel és Affendas jegyében beengedett közelkeletiek meredékkérelme.

[00:55:09]Tehát ezt ezt nagyon-nagyon szían szét kéne választani akkor, amikor ezekről beszélgettünk, mert ugye melyiknek mi a célja?

[00:55:15]Tehát máshz valakit meg kell németül tanítani, és majd egyszer valamikor belép a munkaerőpiacra, mint aki már eleve ott van a spanyol piacon, csak éppen nem legális formában, és ezt valamilyen módon megpróbálják kifehéríteni.

[00:55:26]Egyébként most jött ki a Frontexnek a tavalyi éves jelentése, és még néhány adatot néztem hozzá, ugye Sp Magyarország a legnagyobb olyan típusú befogadó ország, ahol a legális migráció történik.

[00:55:42]Tehát a németeket megelőző mennyiségben adnak élettelepedési engedélyeket.

[00:55:45]És egyébként az öt legnagyobb befogadó ebben a sorrendben a spanyolok, a németek, lengyelek, ugye itt nyilván az ukrán érkezők, olaszok és a franciák csak ötödikek ebben a történetben.

[00:56:00]Tehát itt körülbelül 3,sés fél millió ember érkezett 2024-ben az EU-ba.

[00:56:08]Ez egyébként csökkenés volt már 23-hoz képest is.

[00:56:12]És a hivatalos statisztikák szerint körülbelül 900000 ember az, aki valamilyen módon illegálisan tartózkodik az unió területén.

[00:56:20]Ugye ezt essük össze azzal a 10 plusz millióval, amit az USÁban mondtunk, egy hasonló méretű geopolitikai entitásra.

[00:56:26]Tehát és ráadásul ez is egy csökkenő számot mutat.

[00:56:31]Ö, na most a amikor valaki engedélyt kap letelepedni, tehát ez a 2024-es 3,5 millió emberből nagyjából az 1egyharmada az aki munkajogán jött és a többiek azok hol családhol más módon érkeztek meg az unióba.

[00:56:49]Ebből a szempontból a legnagyobb munkabfogadó viszont egyértelműen Lengyelország volt.

[00:56:52]Tehát ott szinte mindenki, aki kapott engedélyt, ez a majdnem fél millió ember, ők munkára érkeztek.

[00:56:58]És itt indul be ugye a különbség, hogy ki milyen munkára érkezik.

[00:57:03]Tehát ami az USAban a H1B vízum, a magasan képzett indiai informatikusok beutaztatása, ez az Európában ugye a kék kártya rendszer, és mondjuk ebben a kék kártyában viszont egyértelműen Németország vezet.

[00:57:15]Tehát itt közel 80%-át a kék kártyáknak, ez 2023-ban közel 70000 ember volt, vittek be Németországba legálisan dolgozni.

[00:57:27]Nem kis részben Indiából.

[00:57:27]Tehát ez ez azért megint mutatja, hogy mennyivel másabb az, hogyha tényleg jól ki vannak találva ezek az útvonalak.

[00:57:33]Tehát, hogy valaki jöhet magasan képzetten harmadik országból, jöhet mezei munkavállalóként harmadik országból, és aztán vannak azok, akik tényleg úgy jelentkeznek, hogy beesnek illegális módon.

[00:57:47]Na most én nagyon meglepődtem a Frontex január- november 2025-ös adat során, hogy melyik nemzetiség az, és most itt a hallgatók tegyék szívükre a kezüket, mit tippelnének, hogy melyik népességcsoport jelent meg a legnagyobb számban az európai határon.

[00:58:05]És akkor itt ugye nyilván jönnének, gondolom, az észak-afrikai tippek meg a közelkeleti tippek.

[00:58:11]Na és ehhez képest a legnagyobb csoport 2025-ben, tehát ebben a 11 hónapban 22000 emberrel a bangladesiek, amire mondhatjuk, hogy részben politikai részben klímamenekültek.

[00:58:23]Ugye ez a kettő ott szinte egybe függ.

[00:58:25]A második az Egyiptom, harmadik Afganisztán, negyedik Szudán, Algéria.

[00:58:28]Ugye az ukránoknak a van egy 10000 fős kontingens, akik nem jogszerűen akartak bejutni, és aztán jönnek a az afrikai országok.

[00:58:37]Tehát, hogy eleve megint csökkentek a belépések, az illegális belépések.

[00:58:42]Tehát 23, 24, 25-ös, három éves ívben, 23-ban a frontex adatok szerint 380000 volt az illegális belépés.

[00:58:52]Ez 24-re 240000, 25-ben 177000 lett.

[00:58:55]Tehát egy folyamatos csökkenés van.

[00:59:00]és 177000 illegális belépő, ugye megint csak az USA adatokhoz képest, ahol volt ugye akár 2 millió fölött ez a szám ezekben az években, ugye kevesebb, mint a tizete és mégis itt.

[00:59:10]És azt hiszem ez a szuper izgalmas most nekünk politikai jellemzőként, amikor a tematizálás mégis ennyire ragadós és a transzatlanti kapcsolaton, a magamozgalmon, a Trumpjelenségen állt mi is ennyire migrációs központú narratívagyárosokká váltunk itt Európában.

[00:59:28]miközben ennek a problémának a mértékegysége, hogyha most a számokat nézzük szigorúan, akkor más.

[00:59:35]És itt jön az, hogy oké, de ki mivel teszi egy kalap alá.

[00:59:37]Tehát nyilván az otthoni tűz bűnözésnek a kérdése, amikor ezek harmad vagy negyed generációs bevándorlók, akik esetleg radikalizálódtak, tehát itt nagyon sok minden össze lesz mosva, amit a politika ugye boldogan felhasznál minden oldalon.

[00:59:53]azért inkább ez ugye a szélső jobbnak a jellemzője ez a típusú visszaélés a az adatokkal.

[00:59:59]Úgyhogy azt hiszem, hogy ez ez nálunk is érdemel egy kis fej fej csóválást, hogy végeredményben az a kormányzat, aki ismereteink szerint több mint ugye 10000 kínainak adott letelepedési lehetőséget Magyarországon.

[01:00:18]Ö emellett ugye érkeztek a különböző munkaerőkölcsönzés jelleggel behozott külföldi munkavállalók, akikről rengeteg szociortot is láthattunk.

[01:00:30]Ugye volt, amikor az első hullámban még érkeztek muszlim országokból, aztán ugye ez átment a Fülöp szigetekre, és most elvileg keresztényországokból kell ezeknek a cégeknek hozni munkaerőt.

[01:00:42]És akkor emellett láttuk, hogy mégis épül a a határon a a kerítés, de most a statisztikákat ki, hogy melyiket nézi, valahol 70000 munkahelybe töltetlen le Magyarországon.

[01:00:57]Ugyanez az unióban milliós nagyságrendeket jelent.

[01:00:59]Ö tehát, hogy itt itt vagyunk egy előregedő kontinensen, aminek ki kell találni magát.

[01:01:05]És ez azért nagyon úgy néz ki, hogy egy okos munkaerőpiaci munkaerő vándorlásban lehet majd megtalálni, miközben nyilván a demográfiai politikák fontosak, csak egyik országban sem értek el áthetősikert.

[01:01:20]Tehát szerintem egy nagyon kritikus pont az, amikor a politika olyan policy vagy szakpolitika területeket tematizál feketén, fehéren, amik egyébként egzisztenciális kérdéseket mozgatnak.

[01:01:33]És ez a haderő, ez a migráció, hogyha szerencsés helyzetünk elmúlik, akkor egy isten, ezért az élelmezéspolitika, tehát ami itt a Merkozúrral és a többiekkel történik.

[01:01:46]Tehát ha ezekben kialakul ez a nagyon lebutított, populista narratíva gyártás, akkor akkor ezek a politikai területek egyszerűen befagynak, és nem lehet rajtuk normálisan haladni, ami viszont egyértelműen az országnak a mind a 27 európai tagnak a nemzeti érdekét sérti.

[01:02:03]Pár dolog jutott csak eszembe még így gyorsan röviden ezzel kapcsolatban, hogy szerintem fontos igen ezeket a különbségeket megtenni, ezeket a kategória különbségeket, de azt is gondolom, és itt van egy akkor most szóval igazából két dolgot fogok mondani, és az egyik az egy ilyen nagyon balós lesz, a másik meg nagyon jobbos, de hogy szóval a balós rész az lesz, hogy szerintem igen fontos megtenni ezeket a kategóriakülönbségeket, de ezzel együtt azt is gondolom, hogy ezek Ezek a ilyen különböző jogi meg mit tudom én milyen kategóriák, azért végsősoron ezek is inkább csak arról szólnak, mint a határítés, hogy egy kicsit így kontrollba érezzük magunkat, hogy hogy itt mi így distingválunk, meg különbséget teszünk, meg ezeket engedünk, meg ezeket nem, és hogy valójában ezek a jogi kategóriák is szimbolikusan ilyen határként működnek, és hogy végsősoron mégis csak arról van szó, hogy migráció az egy globális folyamat.

[01:02:57]mindig is az volt az emberiség történetében, ahol valamilyen klimatikus katasztróf, tehát nem tudom a magyar törzsek miért indultak el, klíma meg jöttek keletebbről mások, akik szorították meg.

[01:03:08]Szóval, hogy háború, klíma, gazdaság, egy csomó minden van, ami a ami a migrációt globális szinten irányítja.

[01:03:17]És hogy azért az elmúlt évtizedekben arról volt szó ebben az ilyen neoliberális globalizációban, hogy a tőke az mehet akárhova, azelőtt nincsenek határok, miközben az emberek nem mehetnek akárhova.

[01:03:30]És ez a fajta ellentmondás okozza azt a problémát, hogy miközben a tőke megy ide-oda és okozott dolgokat, elhoz értéket, kizsákmányol, kisemmiz embereket, akik aztán szeretnének menni, van egy nagyon erőteljes egyenlőtlenség, hogy itt a amit nyugatnak nevezünk, a gazdasági értéknek a nem tudom én 70-80%-a termelődik meg, vagy halmozódik fel itt, miközben a világ népességének, nem tudom én, 10-20%-a él itt.

[01:04:00]Tehát, hogy ez a fajta egyenlőtlenség mindig fogja azt okozni, hogy emberek el akarnak onnan jönni ide.

[01:04:07]És ilyen szempontból a határítés, a különböző jogi kategóriák mind azt az érzetet keltik, hogy hogy hát hogy igen, hogy k hogy mi ezt ellenőrzés alatt tartjuk, miközben kicsit olyan, mint a tengerből kimeregetni, vagy tengerbe visszameregetni, vagy mi ez a metafora, mindegy, most nem jutt eszembe.

[01:04:31]visszadobálni a de igen, de közben tehát, hogy valahol mégis csak ezeket az és ez az állításom, hogy mégis csak valahogy ezekkel az egyenlőtlenségekkel kell valamilyen módon kezdeni valamit, és hogyha azt akarjuk, hogy hogy kevesebb legyen a migráció úgymond, akkor és ebben van igazság, hogy akkor helyben kell kezdeni, helyben is kell kezdeni, tehát azokon a helyeken, ahol háború van, ahol kizsákmányolás van, ahol felzer, hogy ott kell kezdeni valamit.

[01:05:02]És ezzel nyilván azt mondom, amit Orbán Viktor is szokott mondani, csak általában a jobbosok szájából ez ez csak egy ilyen kifogás vagy űrügy, hogy ne jöjjenek ide, ott kell megoldani a problémákat, de aztán nem oldjuk meg ott a problémákat.

[01:05:15]Tehát hogy De azt is mondom, hogy igen, azért ott is meg kell oldani a problémákat.

[01:05:18]Ez lenne a balós mondásom.

[01:05:20]A jobbos mondás meg az, hogy viszont az szerintem egy egy abszolút méltányolandó igény.

[01:05:29]Csak most így említetted az Angela Merkel is meg mindent, hogy az szerintem egy nagyon méltányoló méltányolható igény a társadalmakról, társadalmak részéről, hogy itt azért tényleg legyen valami valami rend meg valami ellenőrzés ezekben a dolgokban.

[01:05:47]Tehát, hogy az azért nem oké, és lehet, hogy azt mondjuk, hogy igen, Európában arányaiban sokkal meg abszolút számokban is sokkal kisebb a a dokumentumok nélküli bevándorlás meg mindenféle más bevándorlás is, mint amúgy Amerikában.

[01:06:02]Tehát, hogy itt nem is akkora nagy ügy, de hogy a hogyha van egy olyan, hogy viszont egy adott éven belül nagyon sok ember érkezik, amire ráadásul az állam mivel épp megszorításokban van, mert ez a mánia, hogy nem szabad többet költeni, mint amennyit, hogy az állam nem tud befektetni az infrastruktúrákba, amik csökkentenék a konfliktusokat, amik lakhatást tudnának bizonyít biztosítani minden érkezőnek és minden helybe élő őnek is megfizethető lakhatást tudna biztosítani.

[01:06:32]Az oktatási rendszerben verseny van azért, hogy ki tud normális oktatáshoz jutni.

[01:06:41]Az oktatási rendszer alulfinanszírozott, és nincs felkészítve arra, hogy egyébként azokat a nyelvi különbségeket és kulturális különbségeket tudja okozni, hanem az van, hogy aztán a kulturális különbségek abban úgy dolgozódnak fel, hogy valaki bemegy és fejbe lövi a tanárt típusú dolog.

[01:06:56]És ez most megint a ugye Franciaországban volt ez a nagyon szélsőséges eset, és nem ez a norma, nem ez az átlagos történés, de elő ez a szélsőséges esete ezeknek a konfliktusoknak, tehát hogy az, vagy az, hogy a magyar állam, amelyik nagyon utálja a migrációt és nagyon szuverén és nagyon erős, de közben itt kibejárkáltak azok a terroristák, akik aztán aziszem a a Bataklánnál mutatták ki, vagy mi, hogy itt kétszer háromszor is átment Magyarországon, miközben mi aztán Fú, de vadult megvédjük itt a dolgokat, vagy Európát itt a végváron megvédjük a a az oszmánh hordáktól.

[01:07:38]Szóval, hogy szerintem ez az egy fontos elvárás, és hogy ezt a ezt a részét viszont érdemes lenne kiegyenlíteni.

[01:07:46]És akkor itt jön be az, amit mondasz, és amivel 100%-osan egyetértek.

[01:07:50]viszont, hogy igen, ezeket a ezeket a dolgokat hát ezeket így meg meg kell meg kell vitatni, meg meg kell beszélni, és és Európának számot kell vetni az adottságaival, azzal, hogy elörekszik, azzal, hogy csomó munkára nincs hiány.

[01:08:08]hogyha a gazdaságot akarjuk fellendíteni, újra gazdasági növekedést akarunk, akkor az jelen pillanatban nem látom, hogy plusz munkaerő bevonása nélkül lehetséges lenne, de közben az is van, hogy vannak igen ilyen különböző más szempontok.

[01:08:24]az is, hogy nem biztos, hogy tényleg a világ minden tájáról úgy ol minden a táján létező problémákat a klímakatasztrófától, a háborúkig és a gazdasági egyenlőtlenségektől úgy oldhatjuk meg, hogy ide importáljuk a az embereket, akiknek ott problémájuk van.

[01:08:41]Szóval, hogy szerintem itt ez ezek a dolgok azok, amiket az az nagyon-nagyon különböző szempontrendszer, amit meg kéne beszélni, és amit viszont nem tesz lehetővé az, hogyha ilyen nagyon leegyszerűsítve szélsőségesen azt mondjuk, hogy hogy az a jó, ha nincsenek határok, ami szerintem nem igaz, vagy az a jó, hogyha itt most így senkit, mindenkit lelövünk, aki a lábát betenné ide típusú szélsőséges izé.

[01:09:06]Szóval, hogy ez ezt nem teszi.

[01:09:09]meg az, hogyha egymást hazaárulózzuk és domesztik terroristázzuk, aki legitim véleményünkkel meg akarjuk ezeket a kérdéseket vitatni.

[01:09:17]Így van.

[01:09:17]Igen.

[01:09:19]Nagyon sok gondolat eszembe jutott, de most már nem fogok itt részletekbe menni.

[01:09:25]Biztos, hogy az Uniónak azért van egy fontos programja, ami alapvetően az afrikai ország gazdasági stabilizálását célozza.

[01:09:30]Ez milliárdos nagyságrendű, és egyébként bilaterális alapon is adnak ki nem kevés fejlesztési támogatást pont ilyenekre.

[01:09:37]Tehát ezek történnek, nyilván történhetnének gyorsabban.

[01:09:40]hatékonyabban, de tegyük hozzá, hogy ami Kína és az USA ebben nem partner, addig azért nehéz lesz velük szemben bármit stabilizálni.

[01:09:46]Tehát ha az egyik kezünkkel a Wágnert most akár politikai szereplőként legitimizáljuk, vagy másébb módon ilyen káoszügynökeit segítjük, vagy Kínát, akkor akkor ugye azért ez nem fog menni.

[01:09:58]Tehát itt itt térnek össze gyönyörűen a külpolitikai események, hogy az nem lehet, hogy egyébként az euróval kifizetünk államokat, akik aztán más területeken ugyanazokkal a kifizetett pénzekkel a mi ellenfeleinket és proxi ellenfeleinket támogatják.

[01:10:10]Tehát egy a kettő, hogy ugye felső merül, hogy ne lehessen, hogy ne kelljen ellenőrizni ezeket a európai határokat, hiszen sajnos azt látjuk, hogy az oroszok ezt teljesen fegyverként használják.

[01:10:22]Tehát tényleg Norvégiától Finnországon át ugye a fehérorosz lengyel határig abszolút egyébként a az ottani oroszok által felhasznált menekültek is tragikus sorsba kerülnek azáltal, hogy nem is mehetnek vissza, hanem beleviszik őket egy olyan helyzetbe, amit valószínűleg ők nem önként vállaltak, és és hozták egyébként ezzel a NATOs tagországok hatóságait is szuper nehéz helyzetbe.

[01:10:50]És egy utolsó gondolat az pedig az, hogy szerintem nagyon sok ügyben nagyon klasszikus politikai eszköztárhoz nyúlt Németország is a a Merkeléra idején, Franciaország is, és még egy ilyen 20.

[01:11:02]századi gondolatrendszerben vagyunk akkor, amikor a kvázi akár külföldi munkás integrációjáról gondolkozunk, vagy az integrációról magáról gondolkozunk.

[01:11:12]Tehát a globalizáció ebben is bekövetkezett, sőt itt is egy posztkorszakban vagyunk, amikor pont az a kulturális globalizáció vagy kulturális integráció, bocsánat lett a legnehezebb, hiszen mindenki elolvashatja még a híreit, ahogy én is Brüsszelben, te is Barcelonában a magyar médiát tudod követni nap mint nap.

[01:11:26]Ez nem volt így 100 éve, nem volt ennyire triviális, lokális közösségek alakultak ki lokális érdekekkel, és az Anyaországról jobban leváltak.

[01:11:34]Ez ma abszolút kezd a másik oldalra átbillenni.

[01:11:39]És ezt szerintem a politika megint nem vette számításból.

[01:11:41]És ez hol ér össze a nagy körökkel, amiről majd megint fogunk adást csinálni, ugye a digitális háborúval, hogy amíg Európa a saját digitális köztereit nem tudja kontrollálni, addig ezekben a diskurzusokban sem tud majd határokat szabni, és akár ilyen típusú közösségeknél is közreműködni abban, hogy mi az európai érdek.

[01:12:02]Tehát ez ez egy nagyon messzebő történet lesz.

[01:12:06]És azt hiszem, hogy amikor majd ezekről gondolkodunk, hogy mi az európai érdek a a kibertérben, a digitális eszközparkban, akkor innentől egészen addig, hogy a TikTok egyébként mit csinál a fiatalok mentális egészségével, kell majd a spektrumot végiggondolni.

[01:12:21]Mostani adásban körbeértünk annyiban, hogy picit megnéztük az amerikai adatokat, az európai adatokat és az erreépülő különböző politikai reakciókat Spanyolország megengedő baloldali kormányától a trumpi ICE agresszív bevetésekig.

[01:12:33]Nagyon köszönjük szépen a figyelmeteket és azt, hogy most velünk tartottatok egy újabb birodalomkalandban.

[01:12:40]Két hét múlva újra jelentkezünk, és ne felejtsétek el, hogy a jövő héten, tehát a publikációt követő hét szerda csütörtökén körülbelül már posztoljuk a Partizán közösségi média felületein a következő adás témáját, és be tudjátok küldeni tehát kérdéseiteket, javaslataitokat a birodalomkukacpartizán.hu címre.

[01:12:58]Ha pedig tetszett az adás, akkor támogassatok minket, a Partizán munkáját, csatlakozzatok a támogatói közösséghez, hiszen akkor lesz a Partizán közös veletek, és független miattatok.

[01:13:08]Nézzétek meg a Partizán többi podcast adását.

[01:13:11]Nagyon sok jó másik adást találtok a Partizán Podcast YouTube csatornán is, illetve a különböző Spotify és máseken is.

[01:13:20]Tehát külön keressetek rá a Partizán videós tartalmakra és külön keressetek rá a podcast tartalmakra.

[01:13:26]Ha pedig még nem iratkoztatok volna föl Szilárdnak a köztes nevű Substack Hed levelére, akkor azt is tegyétek meg, illetve a heti feledire a Partizánnál, amelyben én írom meg minden szerdgel az elmúlt egy hét legfontosabb külpolitikai esszenciáját.

[01:13:43]Mindezekről bővebb információ a leírásban.

[01:13:44]Köszönjük még egyszer, hogy velünk voltatok.

[01:13:46]Sziasztok!