Kíméletlen őszinteség, a lágyság és brutalitás mátrixa. Kurtág György 100 éves és alkot

[00:00:00]Köszöntöm nézőnket.

[00:00:00]Szervusztok.

[00:00:00]1926 február 19-én, tehát pontosan 100 évvel ezelőtt született Kurták György.

[00:00:06]Ebből adódik, hogy természetesen ma ünnepli a születésnapját, amihez jó egészséget és boldog születésnapot kívánunk neki.

[00:00:14]Kerüljük el a zsurnalista leegyszerűsítéseket és a bombasztikus megfogalmazásokat, miközben igaz, hogy a legnagyobb élő magyar zeneszerzőről beszélünk, igaz, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű alkotóról beszélünk, akik szerte ünnepelnek most a világban.

[00:00:27]Szerencsére azért sem kell ezekbe a lejszeresítésekbe belekapaszkodnunk, mert kivételesen most egy olyan ünnepi eseménysorozat zajlik a városban Budapesten és egyébként az ország számos más pontján is, amely abszolút méltó az ünnepelt művészi nívójához.

[00:00:42]Köszönet ezért a BMC-nek, akik kiemelkedő tevékenységet végeznek abban, annak érdeké, hogy egyrészt a Kurtegi életművet minél jobban megismertessék a nagyközönséggel.

[00:00:52]fantasztikus lemezfelvételeket publikálnak most már visszamenőlegesen is hosszú évek óta, illetve egy kiváló programsorozatot állítottak össze a Kurták 100 keretében, amelyre most már talán nehezebb jegyeket kapni, de azért még el lehet csípni egyik másik koncertet.

[00:01:05]Mindenképpen ajánlom nektek, hogy a BMC oldalán keresztül nézzétek meg, hogy hol lehet esetlegesen még egy-egy kurtágdarabot elkapnotok, mert igazából a művek beszélnek a legtöbbet az alkotóról, mindenképpen azokra érdemes a figyelmet szegezni.

[00:01:17]Hogyha ez mégsem elégséges a számotokra, akkor ezért készítettük a mai adást, hogy egy picit átfogóban beszéljünk Kurták György jelentőségéről.

[00:01:28]Adott esetben adjunk kapaszkodókat a zeneművészetéhez való eljutáshoz.

[00:01:29]És ebben lesznek kilaló partnereim egyrészről Dargai Marcel és Fazekas Gergely, Roman Ditta, illetve Nagy Dénes, aki annak a filmnek a rendezője, ami most debitál a mozikban, kurták töredékek a cím.

[00:01:43]És ez nem életrajzi film sokkal inkább egyfajta művészi kommentár arra vonatkozvan, hogy hogyan érdemes megközelítenünk Kurták Györgyöt, és hogyan érdemes a művészetérről adott esetben benyomásokat szereznünk.

[00:01:56]Tehát hogy hogyan érdemes eljutnunk és gondolkodnunk arról az életműről, ami hát számos gondolkodnivalót és igazán izgalmas felfedezéseket tartogat magában.

[00:02:05]Tehát hogyha a koncertek valamelyikére nem is tudtak eljutni a mozikba, mindenképpen menjetek el és nézzétek meg nagy DNS filmjét.

[00:02:11]Most ezek a beszélgetések következnek.

[00:02:13]Előre is köszönöm, hogyha esetleg új vagy a csatornán még, akkor ha föliratkozol, és ilyen módon segíted azt, hogy egy következő videóval is eltaláljunk hozzád, illetve mindenfajta kommentet, megjegyzést örömmel veszünk a komment szekcióban.

[00:02:26]Szóval most Kurt Györűt ünnepeljük itt a Partizánon.

[00:02:29]Tartsatok velünk.

[00:02:31]Kezdünk.

[00:02:37]És akkor fordulok vendéghez.

[00:02:37]Nagy szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:02:40]Targai Marcelá zeneszerző zongorista.

[00:02:40]A 180-as csoportról szóló könyvedet 2023-ban adta ki a Pré.

[00:02:45]Köszi, hogy itt vagy.

[00:02:47]Illetve Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneadémia tanára.

[00:02:51]Neked pedig tavaly jelent meg egy esz gyűjteményed négy negyed címmel.

[00:02:52]Ezeket csak azért mondtam, hogy esetleg ha valakinek van további érdeklődése a zene irányába, akkor van olvasnivaló is, amivel az urak szolgálnak.

[00:02:59]Sziasztok, köszi, hogy itt vagytok.

[00:03:01]Tehát köszönjük a meghívást.

[00:03:03]Köszönjük.

[00:03:03]Kezdjük azzal, hogy Kurtág Márta lak kulcsfontosságú Kurtág György életében.

[00:03:08]Ugye zongoraművész volt, de pont Gergy te magad írtad egy 2018-as 4-es szövegedben különböző vagy különféle Kurtággal dolgozó zenészekre hivatkozva, hogy Márta néha idézem Kurtág szuper egójaként viselkedett.

[00:03:21]Ez kérlek fejts ki pontosabb, hogy mit jelentett ez.

[00:03:25]Tehát mi volt igazából Kurtág Márta szerepe Kurták György életében?

[00:03:30]Ugye ezt valójában ő nyilatkozta egy interjúban.

[00:03:32]hogy hogy Márta az én kivetített szuperénem.

[00:03:37]És azt hiszem, hogy ő ezt abban a kontextusban mondja, hogy a komponálásban is nagyon-nagyon sokat segített neki.

[00:03:42]Tehát amikor Kurtág megírt egy zenei gondolatot, és megakadt, hogy ez merre menjen tovább, és volt több verzió, akkor a Márta ránézett és azt mondta, hogy erre.

[00:03:52]Tehát nem ő tehát tehát ő a konkrétan a hangok nem tudom létrehozásában nem vett részt, de hogy egy óriási segítséget nyújtott ilyen módon Kurtágnak.

[00:04:03]És egyébként van egy egész csodálatos videó a YouTube-on, ez pont egy pár napja jutott hozzám, amelyet a fiúk, ifjab Kurták Győr töltött fel, ahol egy ilyen valamilyen elektronikus kütyüt próbálgat a Márta, így ütögeti jobbról-balról és az egész másfél perc, de úgy néz ki a de úgy úgy ahogy ütögeti, egy ilyen tökéletes a b forma jön létre, tehát ütöget valamit, az eltart 24 másodpercig, pontosan ugyanazt megismétli, és aztán 24 másodpercig tart valami.

[00:04:33]Más.

[00:04:33]Tehát olyan formazéke volt a Mártának, hogy valószínűleg ez volt az, ami ami ami a Kurtág számára nagyon-nagyon sokat jelentett a zenében, hát most túl az összes magánéleti vonatkozáson, illetve azt lehetett látni, ugye, mert ezt nem lehet látni, hát ez az ő nagyon privát szférájuk, hogy amikor Kurták tanított, akkor ugye mindig ott ült mellette, mögötte Márta, és volt egy ilyen fantasztikus dinamikájuk, hogy hogy amikor a Kurtág volt nagyon szigorú, akkor a Márta oldotta a légkört.

[00:05:00]Amikor a Kurtág meglágyult, akkor viszont a Márta csapott oda.

[00:05:04]Tehát volt egy ilyen nagyon izgalmas és hát szerintem a Márta nagyon szóval tényleg annyira fantasztikusan, hasonlóan hallotta, értette a zenét, hogy majd hogy nem mindegy, hogy melyikük mondott valamit az adott dologról.

[00:05:16]Ha már egyébként YouTube és a Kurták házaspár, akkor nyilván egyébként nem mentünk el amellett a négykezes mellett, ami szerintem a legné nézettebb videójuk, amiben a Gottes siteot játsszák, az a bak darabot.

[00:05:25]A ugye Kurták Erdélyben született Lugoson egyébként innen származik Lugosi Béla is, de amúgy Tellerede is egyébként ott töltötte a gyerekkor egy jelentős részét.

[00:05:36]Na most ugye 14 évesen Kurtág már Temesváron tanulta a zenét, ahol Bartó tanítvány oktatta a zongorázása, 20 évesen pedig Budapesten tanult már a zeneakadémián.

[00:05:45]állítólag ebben a reményben jött át Magyarországra, hogy majd itt a szintén Erdély születés Rigeti Györggyel együtt, hogy maga Bartók taníthatja majd őket.

[00:05:53]Miért volt számukra igazából fontos Bartók, Marcél?

[00:05:59]Hát ugye az is nagyon fontos, hogy eleve egy évvel később tudta csak magát a tanulmányait is meg kezdeni a kultánk, mert hiszem, hogy vissza kellett menni az irataiért és akkor egy évvel későbbett csak vissza.

[00:06:10]Szóval ugye a Bartók az tulajdonképpen az egész magyar zeneszerzésnek mai napig egy egy ilyen nagyon megkerülhetetlen figura, tehát ami valószínűleg abból is ered, hogy a hogy az a nagyon erősen tulajdonképpen egy ilyen folklorisztikus hatás, ami ugye eleve ugye a 20.

[00:06:29]század elején sokkal erősebb volt, mint előtte talán bármikor a zenetörténetben.

[00:06:33]Tehát, hogy konkrétan tényleg az autentikus népzenéhez való visszafordulás és ennek egy olyanfajta integráns beleépítése abba az abba az európai hagyományba, vagy abba az európai tradícióba.

[00:06:46]Ez talán Baltóknál volt a legkoherensebb, vagy hó azt lehet mondani, ő talán a legmagasabb szintre elért, és eleve ez a figura, hogy eleve ugye kultág is eredetileg zongalistának készül.

[00:07:03]Tehát, hogy az a fajta sokszor egy ilyen szakosodás, amit a 23.

[00:07:07]században látunk, hogy az a fajta ilyen hogy mondjam, ilyen totális zenéség, hogy valaki előadó és karmesteré zeneszerző is.

[00:07:15]Ez ez amennyire természetes volt az előző évszázadokban, ez a 20.

[00:07:21]században néhány ilyen nagyon fontos kivételtől eltekintve ugye nem beszélhetünk egy ilyen dologról.

[00:07:28]Ugye eleve ugye tudós is volt valamilyen értelemben, hogy ő Bartók, főleg Kodára a ő, aki pedig konkrétan egy ilyen filoszként határozta meg ön magát.

[00:07:39]Tehát ez a fajta, hogy az a zongorázáshoz az interpretáción közelítünk magához a zeneszerzéshez is.

[00:07:47]Tehát ez ez Kurtán egy alapvető dolog, hogy neki a zenejes egészében jelenik meg, és az a fajta megint csak egy ilyen nagyon erősen 20.

[00:07:56]századi megközelítés, hogy a zeneszerzők általában, vagy a az újfajta zeneszerzői irányzatok, azok egyfajta ilyen kizárólagosság igényével lépnek fel, hogy sokszor az expresszivitásnak a kárára nagyon erősen valamilyen tudományos megközelítéssel, valami nagyon speciális zenei problémába, vagy egy ilyen zenei ö hogy mondjam, valamilyen megközelítésben próbálják a zenét vizsgálni és ezáltal kizárni nagyon sok dolgot és ilyen egyfajta ilyen speciális megközelítéseket hoz.

[00:08:34]Ez kultáktól teljes mértékben idegen.

[00:08:36]Amit nagyon sokszor elmondanak róla, hogy ő az ő az az ő összes darabjában igazából az egész zenetörténet benne van.

[00:08:43]Ő egy ilyen nagyon tradicionális, egy ilyen konzervatív figurának tartja magát.

[00:08:47]és az a típusú zeneszerző kép, ő neki nagyon idegen is volt.

[00:08:54]Ezt azt szerem ezt többször elmondta, hogy hogy ő sose akart egy ilyen kortályzeszerző lenni.

[00:09:01]Tehát az azt, amit egyébként mondjuk az 50-es vagy a 60-as éveben az ő indulásánál ez jelentett, és ő nagyon távol is tartotta magát, vagy néha azt is elmondta, hogy úgy érezte, hogy amikor pedig ő kitűnően beszél nagyon sok nyelven, hogy amikor mondjuk DStati nyári zenei kurzusokon beült mondjuk hallgatni zeneszeretőt, hogy nem értette, hogy miről beszélnek.

[00:09:21]Üm, tehát hogy neki ez a fajta megközelítés ez ő ő azt mondta, hogy ő ezt persze ez amikor ezt ő mondja, akkor ez ilyen nagyon vicces, hogy ő műveletlennek és butának érezte magát ezekhez a ezekhez a ö gondolkodásokhoz képest.

[00:09:37]És éppen ezért ennek egy ilyen nagyon gyötrelmes indulása volt, amikor amikor Farkas Ferenc, aki tényleg csak, hogy mert az ő nevét nem his nem hiszem, hogy a nézők ismerik, de hát Farkas Ferenc olyan zeneszerzőket tanított, hogy Ligetti György, Szokolai Sándor, Petrovic, Emil, Durkó Zsolt, Bozai Attila, Jenei Zoltán, Vidzki László.

[00:10:03]Tehát, hogy a tehát magyarul a legeslek, hogy hogy mondjam, komplexebb zeneszerzői képzést kapta Kták, és ennek ellenére nagyon későn talált igazából magára és és ami ami meg a nyitottságát mutatja a fiatalok iránt, ami mai napig megmaradt, hogy az ő egyik ilyen legnagyobb katarizátora a zeneszerzői munkásságával a 70-es évek elején volt, amikor a nála h évekkel ő fiat általab újzenei stúdiónak a koncertjeire látogatott, és ott tapasztalta meg azt a fajta ugye az újzeni stúdióról röviden annyit, hogy nem csak a magyar közönségnek, de a a magyar, hogy mondjam, zenésztársadalomnak is egy olyan radikális hogy mondjam, újdonságot jelentett ennek a zeneszerző csoportnak a föllépése, hogy a a ezt mindig említette a kulták, hogy ő kezdetőfogva járt ezekre a koncert Rajta kívül csak Maros Rudolf, aki a akinek az egyik leghíresebb műve szerintem, akit mindenki ismer, viszont csak nem tudja, hogy az ő műve a vers Mindenkinek című külsőnek ez a főc a hár ez a hárfa darab, ez a hárfa setnek a Tokkáta című tétele, vagy a másik zeneszerző, aki járt ezekre a kocetekre, kultákon kívül, a Szőrősi András, akinek meg a Fekete városnak a azt a szomorú ilyen klariné dallamát köszönhetjük.

[00:11:31]Tehát, hogy ő sokszor elmondta, hogy az a típusú ilyen miniatűr gondolkodás, amiután az ő egész életművén nagyon sokáig majdnem 30 éven keresztül végigjelen volt, az igazából ezeknek a fiataloknak a hatásának köszöneti.

[00:11:47]Tehát, hogy mindaz, amit mindig elmondunk a kulták zenéről, hogy a miniatűrök mestere satöbbi, és hogy a nagyművei azok igazából ezeknek a miniatűrnek ily a sorozataiból kerekedett először, és utána nagyon későn találta meg a a hogy mondjam, a nagy formához való útját, merthogy hogy ugye ez is egy fontos a kútággal szemben, hogy vagy a vagy a kultággal kapcsolatban, hogy a hogy az ő műveinél nagyon sokáig évtizedeken keresztül mindenki mondta, hogy hát És hol vannak a szimfonikus zenekari művek?

[00:12:20]Hol van az opera, hol vannak ezek?

[00:12:20]Nem tudom, vonós négyesei ugye voltak, de azok sem úgy vonós négyesek, ahogy ahogy tehát, hogy vonós négyesre írt művek.

[00:12:30]Tehát, hogy eleve műfajilag is nagyon nehezen találta meg azt a fajta utat, hogy ő úgy olyan módon integrálódjon ebbe a ebbe, hogy mondjam, ebbe az ővbe, amit általában ilyen nagy életműveknek nevezünk, hogy hogy hogy hogy ez egy ilyen teljesen más út, és abszolút nem foglalkozott azzal, hogy ennek a reputációja, vagy hogy mondjam ez, hogy hogy válhat ő nem tudom világsztárrá, még közben már régen az volt.

[00:12:59]Ha hozzátehetek valamit, hogy most a néhány héttel ezelőtt végignézhettem a Zeneakadémia irattárában lévő anyagokat, ami Kurtákhoz kapcsolódnak.

[00:13:06]Ugye ott tanult 46-tól hát hivatalosan 55-ig, és aztán aztán 68-tól 86-ig pedig ott tanított.

[00:13:15]És fantasztikus látni azt, hogy ugye elkezd zongoraszakra beiratkozik.

[00:13:19]Valóban így volt, '45-ben felvételiztek, amikor a háború miatt eltolták tavaszról őszre a felvételét.

[00:13:26]Azt is lehet tudni, hogy az egyes teremben szeptember 10-én 9-kor volt a zeneszerzés felvételi.

[00:13:30]Tehát akkor azt is tudjuk, hogy melyik pontján a Zeneadémiának történt meg ez a fantasztikus esemény, hogy a Ligeti György és a Kurtágák György összefutottak.

[00:13:40]És akkor a Kurták valóban hazament, aztán visszajött egy évvel később elkezdte a zongorhoszakot azt szépen elvégezte, de a zeneszerzést azt úgy végezte, hogy elvégezte az első évet, a második évet, aztán még egyszer elvégezte a második évet, és az van beírva, hogy ő i ami azt jelenti, hogy önkéntes ismétlés.

[00:13:54]Tehát ő akarta megismételni, aztán elvégezte a harmadik évet, aztán kihagyott egy évet, és még egyszer elvégezte a harmadik évet.

[00:14:00]Tehát hat évig járt a zeneakadémiára, ott hagyta, kimaradt három év és aztán egyszer csak kapott egy diplomát.

[00:14:06]Tehát, hogy egy ilyen őrületes kínok között ment végig ezen az úton.

[00:14:12]És ez a folyamatos kétely meg ez szóval, hogy ez ez ez végig ott van máig.

[00:14:17]Tehát egészen megdöbbentő, hog hogy hogy van tehát, hogy ugye nagyon sokszor ilyen kis jegyzeteket ír magának a kézirataira, és van egy 2019-es kis kézirat, ahol odaírja, hogy a 2019-ben 93 éves már egy ilyen világszerte ünnepen szkálában mutatták be az operáját, és odaírja, hogy elvesztettem a tehetségem, vagy soha nem is volt.

[00:14:42]Ilyen, ilyen ilyen.

[00:14:42]Tehát, hogy és főleg, hogy az ő egyik legfontosabb zeneszerző stúdióa, ahogy ő állítja, az az egy év ott 57-ben és 58-ban, ugye a a Stein Mariannál kint Párizsban, ami aki egy művészetpszichológus, művészichológus volt, de ő gyakorlatilag egy ilyen fura ilyen aszkéta életet élt egy éven keresztül, nem tudom, ilyen főttevet csak, és hogy minden minden minden harmadik adaghoz rakott csak ilyen éterízesítőt, hogy valami tehát, hogy egy ilyen kis gyufa embereket rajzolt, és egészen igazából így a vagy ilyen gyufa szobrokat is csinálta.

[00:15:16]Ugye erre utál ez a Gyufember című, ez a az a Kele Juditnak ez a filmje, tehát hogy a hogy hogy ez az egész ilyen fajta állandó kétely az egy olyan lényeges elem az ő munkásságában, hogy tényleg a ameddig ő az opusz egyig eljutott, ami ez a ezeket az 59-es ő vonós négyes, az egy olyan hosszú út volt, ameddig alig komponált, vagy hogy nagyon nehezen talált válta ezt az egész utat.

[00:15:47]És ott egyébként ugye ezt azt hiszem te is mondtad ebbe a ebbe az elme szabadállat című interjúban, hogy ő akkor őt még nagyon meg akart felelni egy olyanfajta dolognak, amit érzett, hogy mi az akkori, nem tudom kstílus, vagy mi az, amit egy zeneszerzőtől elválnak, és nem véletlen, hogy utána a 60-as években megint csak egy ilyen egy ilyen silencium ö történt, aminek viszont a végén ott az a hatalmas műnemisza Péter mondásai, ami viszont Igazából az egy igazi olyan opusz egy azt hiszem, amibe az egész addigi életének a tapasztalatitai megjelennek egy ilyen nagyon koncentrált formában.

[00:16:29]Térjünk rá egy pillanatra az operára, ami ugye 2018-ban volt a bemutatója a szálában.

[00:16:34]Te ott voltál Gergő ennek a bemutatóján.

[00:16:35]Ez ugye Becketnek a játmavége darabján alapszik.

[00:16:37]És írtál egy nagyszerű cikket a némi 4-en, ahol te pokoljárásnak és tisztító tűznek nevezted azt a folyamatot, amin egy zenésznek át kell mennie ahhoz, hogy végre tudja hajtani igazából Kurtáknak a kéréseit, amiket megfogalmaz zeneszerzőként.

[00:16:53]Na most ezt Nagyénes filmje annyiban talán eufemizálja, hogy inkább úgy vettül ez az egész föl, mint egyfajta kedves, kissé bosszantó, de alapvetően furcsaság jellegű, nem tudom én, zenelszerzői jelenlét.

[00:17:07]Ö melyik az igazság szerinted?

[00:17:10]Tehát ez egy pokoljárás tisztítótűz, vagy pedig egy kedves, nem tudom én, gesztusok összessége, amivel próbálja terelgetni a zenézt a kívánatos irányba?

[00:17:21]Igen, szerintem válasszuk külön.

[00:17:21]Tehát ugye a a a Kurtágtöredékek című dokumentumfilm az ugye az utolsó tehát öt évben volt jelen Kurtág életében.

[00:17:30]Tehát szerintem Kurtágnál is megfigyelhető az, ez egy teljesen természetes dolog, hogy egyre nagypapásabbá válik.

[00:17:35]Tehát szerintem ő sokkal keményebb volt régen, mint ma.

[00:17:41]Ühüm.

[00:17:42]És ugye az egy nagyon fontos dolog, és szerintem ez viszont csodálatosan kijön a filmből, hogy ugye ő nagyon kemény tud lenni zenészekkel, de csak addig, amíg dolgoznak.

[00:17:51]Tehát, hogy több olyan jelenet is van a filmben.

[00:17:53]Most az egyik, ami eszembe jut, amikor nézik az opera előadását, és mellette ül a karmester Markus Stenc, aki hát ugye már bemutatta a darabot Milánóba, tehát nem az, hogy tudja a darabot, hanem hogy szerves részévé vált és nézik.

[00:18:06]És akkor a Kurtág mindenfélét mond, hogy mi ez nem jó, az nem jó, amaz nem jó.

[00:18:09]És akkor egy ponton a Márkus Tenc egy nagyot sójt, és azt mondja, hogy na jó, hát sokat kell még ezen dolgoznunk.

[00:18:14]És akkor itt végetér a ez a folyamat, és akkor a Kurták így igen, hát még sokat kell dolgoznunk.

[00:18:18]És így egy pillanat alatt egy ilyen borzasztó kedves emberré válik, mert van a munka és aztán pedig emberek vagyunk.

[00:18:26]De hogy ugye az szerintem egy nagyon fontos dolog, hogy a Kurtág én legalábbis ezt így látom kívülről, meg úgy, hogy foglalkoztam vele sokat, meg láttam nagyon sok felvételt, meg részt vettem mesterkurzusokon, mint néző, de a saját bőrömön nem tapasztaltam nyilván ezt a tisztítótüzet.

[00:18:44]hogy hogy ugye nem arról van szó szerintem, vagy ahogy én látom, hogy a Kurtág pontosan tudja, hogy mit akar, és addig üti szerencsétlen zenészt, amíg azt nem játssza, hanem ő azért mondjuk azt, hogy piszkálja a zenészeket, vagy addig provokálja a zenészeket, amíg a zenészek nem kerülnek egy olyan állapotba, hogy tényleg a a létük legmélyéről közelítsék meg azt a három hangot, amit meg kell szólaltatniuk.

[00:19:10]Tehát, hogy aák számára a legfontosabb szerintem ez a ez a jelenlét a zenében.

[00:19:15]Van egy interjú a 90-es évekből, ami magyarul is megjelent a muzsika című folyóiratban, ahol az utolsó kérdése az a egy holland zenetörténész kérdezi, hogy hogy szerintem mi a jó zene?

[00:19:28]És azt válaszolja erre a kurták, hogy a jó zene az, amely amely mögött érezni a teljes odaadást.

[00:19:35]És ugye mondja, hogy a fiam például mutatott nekem Jimmy Hendrixet meg Toska nénit vezényelni, és mind a kettő jó zene, mert a Jimmy Hendrixnél is azt érzed, hogy egyszerűen tényleg az egész lényével benne van.

[00:19:49]Tehát amit a Kurták szerintem nem tud elviselni, az az, hogy valaki odamegy és így így azt mondja, hogy akkor most én ezt így eljátszom.

[00:19:58]Az, hogy utána már mi történik.

[00:19:58]Nagyon érdekes például az, hogy a az operaénekesekkel is, amikor dolgozott, akkor folyamatosan ezeket az operaének allűröket próbálta lenyesegetni.

[00:20:08]És ugye nagyon sokszor van az most éppen egy a Steven Isserlis nevű csellistának egy egy eszéjét olvastam, ahol azt írja, hogy az egyik darabbal dolgoztak és azt kérte, hogy játsz bűzösebben.

[00:20:21]Üüm, tehát hogy csúnyán, hogy hogy nem kell szépen játszani, hogyha arról van szó, de hogy ez évtizedekig azt gyakorolja, hogy azt Igen, de ugye egy operaénekes ar egy operaénekes az egész életét azzal tölti, hogy hogy kell szépen énekelni.

[00:20:34]És akkor jön egy ember, aki azt mondja, ne énekelj szépen, felejts elt, hanem Igen.

[00:20:40]És ebben a cselló darabban te csúnya hangon játszál.

[00:20:42]Amikor leveleztünk még arról, hogy ön kéne egy ilyen ünnepi adást összerakni, akkor volt egy ilyen kicsi, nem tudom én, szkeptikusabb fölvetésem arra vonatkozni, hog igazából hogyan lehet egy adást csinálni, hogyan lehet beszélgetni valójában a kortár zenéről, és te a legmagától értetődőbb egyszerűséggel mondtad, hogy hát ha lehet beszélni kortársfilmről, lehet beszélni irodalomról, akkor hogy a túróban el lehetne beszélni egyébként a kortárs zenéről?

[00:21:00]És ugye te is, amikor ezt a 2018-as cikkedet megírtad a Scála bemutatóról, akkor azért elég kritikusan fogalmaztál azzal kapcsolatban, hogy te voltál az egyetlen akkreditált magyar újságíró, senki más nem ment ki erre a bemutatóra, miközben másnap egyébként a New York Times és más patináslapok sora számolt be arról, hogy volt egy Kurtág ősbemutató.

[00:21:19]Ö mivel magyarázzátok azt, hogy még az egyébként adott esetben kortársművészet irányába nyitott közönség részéről is előbb van mondjuk nyitás képzőművészet, film irodalom irányába, mint mondjuk a zene irányába.

[00:21:35]Tehát ez ez mivel magyarázható, miközben pont azt lehet látni az azért alapvetően Bartótól kezdve, pláne a nem tudom 50-es évektől kezdődően a 20.

[00:21:42]század második felé, tehát kimagasló minőségben álltak rendelkezésre zeneszerzők, előadóművészek, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:21:49]És mégis van egy ilyen attitűd.

[00:21:51]Miért?

[00:21:51]Csak ha reagálhatok erre az operás történetre, mert azért kaptam is sokat, hogy én miért bántom a magyar kritikusokat.

[00:21:56]Ö ugye ez nem a kritikusok hibája szerintem, hanem a tehát tehát az, hogy a Kurtág operáról Opera ősbemutatóján nem volt kint Magyaríró, azt szerintem nem azzal függ össze, hogy a kortárszenek milyen a nem tudom én a beágyazottsága a magyar kulturális újságírásban, hanem ez egyszerűen nem tudom, valahogy valamiért úgy érezt senki nem érezte úgy, hogy ez hogy ez fontos volna, mert egyébként ez ugye szerintem valahogy kiemelkedett Tehát tehát hogy a Kurtág operabemutatója az nem egy egy ilyen egy ilyen ezoterikus kortárzenei esemény volt, hanem ugye ez egy ez egy óriás vállalt felentív egy ilyen reprezentatív dolog.

[00:22:36]Tehát én igaziból azért filmbemutató akkor Velencébe, Berlinbe, Kánba elmegy egy magyar újságíró.

[00:22:43]Igen.

[00:22:43]Énóban is fejezettem, hogy van repülőjárat Budapestről van és valószínűleg nem is budapesti bentokra se nagyon jönnek.

[00:22:50]Igen, igen.

[00:22:50]Szóval nem tudom, nem tudom, hogy ez mivel függ össze, de hát ugye a a a szerintem az az egy az egy nagyon fontos dolog, hogy a ugye a ez, amit most kortár zenének neveztél, és hogy mi itt ülünk hárman és Kurtágról beszélgetünk, tehát tudjuk, hogy mire vonatkozik, de ugye tehát valójában a Betonhofi is kortárzene, tehát hogy mi a kortárzene, ez egy nagyon érdekes dolog.

[00:23:13]Igen, de hogyha mondjuk azt, hogy a kortásművészi zene, vagy nem tudom ugye, hogy nevezett kortás klasszikus zene, szóval mindegy.

[00:23:19]Tehát, hogy ez a típusú zene, amiről beszélünk, ez ugye szerintem azért van nagyon nagy helyzetben, mert ez abba a a abba a lavorba kerül, ahol egyébként ugye ott van a mózárta, Bach, a Bóven meg mindenki más.

[00:23:31]És ugye megállás nélkül mindenki ezeket akarja hallgatni.

[00:23:33]Ezeket nagyon jó hallgatni, mármint olyan értelemben, hogy nagyon könnyűnek tűnik hallgatni.

[00:23:38]Szerintem egyáltalán nem olyan úgy, tehát ugyanolyan nehéz hallgatni, mint Kurtágot, ha nagyon odafigyelek.

[00:23:42]De ha figyelmetlenül hallgatom, tehát a tehát az az érdekes, hogy ugye az úgynevezett tonális zenét, Bachot, Mócártot, Svertet lehet úgy is hallgatni, hogy nem figyelek oda.

[00:23:53]Kurtágot nem lehet így hallgatni.

[00:23:53]Tehát a kurtággal az a nehéz, meg egy csomó más kortár zenével, hogy csak figyelmesen lehet hallgatni.

[00:23:58]Ha képes vagyok a figyelmez zenehallgatásra, akkor szerintem sokkal kevesebb nehézséget okoz, mint ahogy azt általánosan gondolják.

[00:24:05]De valóban ehhez kell egy fókuszált figyelem.

[00:24:09]Hát meg azért ez szerintem ez nagyon ilyen nagyon messzire vezető probléma, mert azért a elmúlt évszáadok zenéjében azért lehetett látni, hogy nagyon sokáig a vagy hogyha még odamegyünk vissza mondjuk príma praktika meg seconda praktika, hogy a azért a szórakoztató vagy mondjam zene és mondjuk, hogy a magas művészi zene az nagyon sokszor igazából ilyen tandemben haladt és kevésbé volt olyan nagy a szakadék ugye a kettő között.

[00:24:34]Na most a 19.

[00:24:34]század végén, vagy a h.

[00:24:37]század amikor igazából megjelent a hangfelvétel az volt szerintem egy nagyon lényeges eleme annak aminek igazából most szívjuk valamilyen értelemben a eredményeit mert akkor volt amikor a zeneipar mint eleve mint iparák kialakult ugye az eredményezte azt hogy felvételek készítése az nagyon költséges az nagyon drága azt meg kell cs tehát magyarul biztosra kell menni abban, hogy amit mi gyártunk azt el tudjuk adni és nagyon erősen Látszik, hogy az évtizedek során, hogy történt valami olyan, hogy a szórakoztató zene és a kvázi, hogy a művészi zene sokkal erősebben szétvált, vagy ilyen igazából ugyanabba az utcába közlekednek, csak ellenkező irányba.

[00:25:22]Ez a Vidowskinak a meghatározása erre.

[00:25:27]Tehát, mert hogy a tulajdonképpen a populáris zene minél inkább ugye nagyon erősen ki akarja szolgálni a közönségnek a kegyeit, és egyre inkább, hogyha például meghallgatunk egy mai mainstream slágert, és mondjuk meghallgatunk egy 40 évvel ezelőtti slágert, nagyon ami tehát nagyon erősen hallatszódik, hogy a hogy a legprimerebb vagy legalapvetőbb ilyen zenei eszközökben egy nagyon erős ilyen redukció van mára.

[00:25:51]És ez egyértelmű az, hogy hogy eleve a zenének ugye mivel a zene a leginkább az a művészeti ág, ami ugye kimondotta ugye lehetni bizonyítottan, hogy aeri idegrendszerre hat, ezért a zenének van egy olyan pluszfunkció, ugye a legtöbb ember, mondjuk a fiatalok, tíédzserek satöbbi, nagyon sokszor nem úgy találkoznak vele, hogy én leülök és zenét hallgatok, hanem bulikban szól, hátul satöbbi.

[00:26:19]az egész életemnek egy ilyen fajta háttérzaja.

[00:26:24]Tehát mondjuk ez egy könyvnek az olvasásáról nem mondható el.

[00:26:28]Tehát hogy mondjuk elmegyek egy bújbe és akkor most mondjuk nem tudom sarokba ott így nádasra nem tudom csapaton vagy nem tudom vagy hogy beketre.

[00:26:35]Tehát, hogy tehát az egésznek nincsen egy olyan jelként típusokat azért halljuk, de valóban nem általán vag vagy hogy ilyen elemlámpával ott egy rotkóalbumot miközben megy a szóval, hogy a hogy a hogy a zenének van egy ilyen, hogy tényleg amit mondott a Gergő, hogy nagyon sokszor nem olyan körülmények között találkozunk a legtöbb zenével, hogy mi odafigyeljünk rá.

[00:26:54]Tehát amikor tudjuk, amikor már a liftbe is valami szól, tehát hogy tehát az emberek ugye ma sokkal több zenét hallanak, mint amennyit hallgatnak.

[00:27:03]Ezt igazából így lehetne megfogalmazni.

[00:27:05]És ebben az, hogy én szerintem ez szerintem ugyanannyira idealisztikus az elképzelés, hogy hogy az hogy a hogy az igazni nagyművészethez nekem mint befogadónak semmilyen erőfeszítést nem kell tennem, hogy befogadjak.

[00:27:21]mint ahogy az is, hogy hogy én így elvárjom, hogy amikor nekem valami bemutat, hogy mindenki utána olvasson meg, hogy rákészüljön, de hogy hogy mégis azon, hogy az igazán nagy művek szerintem kell az, hogy legalább a figyelmet megadjuk neki, és a kultánknak a zenéje szerintem azért sokkal egyszerűbb, mondjuk bizonyos más legalábbis a befogadása, más mondjuk ilyen egyébként ma már az új zenét használják talán erre a kortály zene helyett.

[00:27:52]a ezt az új zene kifejezést, hogy hát a betonofi is új mindig.

[00:27:55]Igen, igen.

[00:27:58]A ugye a Kage is mondta, hogy a kortályzene nem az, ami tegnap volt, nem az, ami me van, nem az, ami holnap, hanem ami ebben a pillanatban történik.

[00:28:06]Szóval ez a legjobb definíció erre.

[00:28:07]Hadd hozzam be a laikus zenehallgató is dilemmáját elétek, mert engem halálosan érdekelt ez az opera.

[00:28:12]Milánba nem kaptuk el, de elmentünk Párizsba meghallgatni.

[00:28:17]Nagyon készültem rá.

[00:28:17]eleve nem vagyok egy mélységeiben a Kurtág életet rendesen ismerő ember, de azért az alapműveket már hallgattam, volt ami komoly hatással volt rám, kur a kafka töredékek és így tovább.

[00:28:29]És nagyon rég nem volt olyan élményem, hogy egy darabhoz, amit nagyon vágytam, hogy megtapasztaljam, nagyon vágytam, hogy megélhessem, konkrétan semmilyen kapaszkodóm vagy vagy megközelítési lehetőségem nincs.

[00:28:42]És nyilván ez egy lesújtó élmény, alapvetően eléggé elbátortanjátó élmény.

[00:28:46]Lehet fölszabadító is, mert az ember akkor ebből lehet, hogy azt tanulja meg, hogy hogy akkor itt még van feladat, amivel esetleg foglalkozni kell.

[00:28:52]Tehát, hogy nem lehet az, hogy hogy hogy mindenki másban van a hiba, és nem bennem.

[00:28:58]De kicsit elgondolkodtam azon, hogyha megnéztem egyébként, tehát a zenét kevésbé tudom olvasni, mint mondjuk a színpadi eseményeket, és ha megnéztem ennek a PR Audinak a rendezését, én azt láttam, hogy mintogyha az is arról árulkodna, hogy valójában ő se tudta megmondani ezt a darabot, hogyan érdemes interpretálni a klasszikus operai keretek között.

[00:29:14]Ő megpróbálta ezt egy ilyen polgári illúziószínházi keretbe helyezni.

[00:29:17]Nem működött benne szerintem a darab.

[00:29:19]Az is látszott, hogy azok az instrukciók, amiket az a az énekesek kapnak, azok tehát, hogy kapva kap minden olyan típusú hatáshoz, amelyben valamilyen fajta, nem fogok tudni mondani konkrét példát, ezért nem lesz elég jó a a példa, amit amit akarok mondani, de talán érthető lesz.

[00:29:35]Ha van bármilyen hangatás, amit meg lehet jeleníteni egy gesztusban, vagy bármilyen, nem tudom én, színpadi eseményben, akkor rögtön megpróbálja ilyen illusztratív módon ezt ábrázolni.

[00:29:44]És ebből is azt vettem le, hogy hogy mer nekem ez azt mutatta igazából, hogy a rendezés sem tudta igazából fölfejteni azt, hogy mi lenne az adekvát megszólaltatási vagy nem tudom performálási módja ennek a zeneműnek.

[00:29:58]Úgyhogy kérdezlek titeket, hogy az, hogy alapvetően Kurtág, aki most nagy leegyszerűsítéssel élek, a kisformák mestere egy ekkora művet állít elő és lépteti föl a nézők számára?

[00:30:08]Ráadásul tényleg a legklasszikusabb zenei szintéren a az operaházakban.

[00:30:15]Ez mennyire következik az életműből, illetve mit kell szerintetek meghallgatni ahhoz, hogy az opera jól érkezzen meg a befogadóhoz?

[00:30:19]Igen, ehhez hadd mondjak valamit, hogy a ezek között a zeneakadémiai iratanyagok között ott van egy 1970-es életrajz, amit valószínűleg azért adott be, mert akkor lett nem tudom docens vagy vagy valami.

[00:30:33]És abban azt írja le 1970-ben, ami ugye irgalmatlan régen volt, hogy 1955 óta szeretnék operát írni.

[00:30:41]Wow.

[00:30:42]És ugye 2018-ra fejezi be az első operáját.

[00:30:45]Tehát, hogy ez egy nagyon érdekes dolog, hogy hogy és ez többször fölmerült egyébként a a Kurták körüli diskurzusban, nem tudom, Csengeri Adrien, aki ugye rengeteg vokális ciklusát bemutatta, ő egy interjúban azt mondta, hogy a a Kurtág valódi műfaja az az opera.

[00:31:02]Tehát ő mindig operát ír, merthogy a az ezek a vokál tehát tehát egy József Attila töredék, ami 100 szoprán és 17 másodperc, az egy pici operai jelenet.

[00:31:12]Igen.

[00:31:14]Nagyon pici meg nagyon sűrű, de hogy hogy valójában egy ilyen őrületes drámaiság van mindig a Kurtág zenéje mögött.

[00:31:20]Tehát én azt gondolom, hogy és az a bocs, az a soha nem is jelentett problémát meg, tehát pont a hétfői koncerten hallott dalok mindegyike szerintem elementáris erővel hatott a teljes közönségre.

[00:31:32]És mondom, alapvetően Kurták daloknál ez az élménye mindig meg is volt.

[00:31:36]Igen.

[00:31:36]Szerintem szerintem azért ez egy nagyon nagyon nagyon nagyon nehéz feladat.

[00:31:40]Tehát eleve magát a szerintem a Becket drámát a Kurták zenéje nélkül is mondjuk igen közel lehetetlen színre vinni.

[00:31:47]Tehát egyszerűen miről szól, mi történik benne, kik ezek a szereplők.

[00:31:53]De ebben rengeteg konfliktus is volt ab ugye a rendezővel, tehát nem is volt megelégedve.

[00:31:58]Ez ez mondjuk ez nem Igen.

[00:32:00]Én én nekem én én egyébként sokkal megengedőbb voltam, tehát nekem én én én kifejezetten sok szépséget láttam benne.

[00:32:07]És egyébként nagyon érdekes, mert mert azért ha megnézzük a Kurták zenéjét, az is nagyon sokszor illusztratív, tehát hogy hogy sokszor majdhogy nem tényleg az ember így meg most lehet, hogy ez nem lesz jó szó, hogy megmosolyogtató, hogy milyen ilyen természetes naivitással képes a kurtág.

[00:32:28]olyan zenei eszközöket használni, amikről szerintem a 20.

[00:32:32]század elejétől már mindenki azt gondolta, hogy ilyet nem csinálunk.

[00:32:34]A 17.

[00:32:35]század elején ilyet lehetett csinálni, de ma már nemzajban tehát volt tehát teljesen ilyen illusztratív Igen.

[00:32:41]Igen.

[00:32:41]Tehát ez amikor nem tudom ásítás van, és akkor az ásítás az egy olyan zenei Igen.

[00:32:45]Meg a boró gondolat.

[00:32:46]Igen.

[00:32:46]Tehát tehát például a Becketnek ez a nagyon nehezen megközelíthető, nagyon fura világa az szerintem sokkal sokkal jobban, vagy szó hogy mondom, sokkal jobban megjelenik a Kurtágnak a a másik Becket művében, a What is the World című darabban, ami ami egy ilyen egészen megdöbbentő élmény.

[00:33:08]Tehát, hogy itt azért mégis csak arról van szó, hogy hogy valamilyen módon a Kurták belehelyezkedett egy 400 éves műfajnak a hagyományaiba.

[00:33:15]És ugye vannak becket operák, vagy szóval van egy-két darab, ami hát most nem tudom, operának lehet-e nevezni.

[00:33:21]Tehát nem tudom, a Morton Feldman nevű nagy amerikai zeneszerző, a Neer című darab, az egy 16 soros Becket szöveg, amit kifejezetten a Morton Feldmannak adott a Becket.

[00:33:32]50 percen keresztül énekel 16 sort egy szoprát.

[00:33:35]egyetlen egy és nő két gény és alapvetően a legmagasabb regiszterbe elviselhetetlen.

[00:33:42]De amúgy fantasztikus fantasztikus fantasztikus, de hogy az egy ilyen teljesen irreális világ, mint a beketti.

[00:33:48]A Kurtág az szerintem, vagy én legalábbis azért vagyok nagyon hálás neki ezért a darabért, mert kicsit azt érzem, hogy hogy a becketnek ezt a ezt a ilyen ilyen jégtömbök alátt világát egy picit így fölhozza.

[00:34:04]És a a Márta mondott egy nagyon szépet egyszer egy interjúban, hogy hogy hát igen, a Becket mindig azt nyilatkozza, hogy ezek nem, hogy ez nem jelent semmit, meg hogy ennek nincs is értelme, meg nem tudom mi, de hogy én nem hiszem el.

[00:34:16]Átalos jön reprezentáció az az amit legkevés.

[00:34:20]Komolyan de ugye de ugye ez a ez a ez a hogy ez a hogy hogy nincs jelentés, nincs dramaturgia, nincs cselekmény, nincs személyiség, nincs semmi.

[00:34:27]Ugye ez a ez ez a végjár és ehhez képest ez belekerül egy nagyon hagyományos műfajba.

[00:34:33]És a Kurtág ebbe abszolút belelép, tehát hogy tele van utalással döbüszre.

[00:34:37]Ezek a szófestő vagy hangfestő alakzatok, ezek meg tényleg visszamennek a 17.

[00:34:43]század elejű zenéhez, amitől óhatatlanul tradicionálisabb lesz szerintem, mint amit a Beckett az 50-es évek végén elképzelt, de én én ennek örülök.

[00:34:51]Tehát szerintem, vagy nekem segített abban, hogy egy fokkal közelebb kerüljek a Beckethez.

[00:34:57]És és ez egy nagyon érdekes dolog, hogy a Kurtág ezt sokszor elmondja, hogy ugye azért ő brutális szövegkeket zenésít meg, tehát bekettet Hölderlint, hát a Hölderlin is teljesen érthetetlen.

[00:35:08]És hogy ő azt mondja, hogy azért zenésíti meg, mert nem érti és szeretné megért a komponálás.

[00:35:13]És ugye ez gyönyörű, mert szerintem ez is kiemeli a kurtágot sok szempontból a kortársene vagy a a világából, hogy a legtöbb zeneszerző megzenésíti a szöveget, de a Kurtág nem megzenésít.

[00:35:26]Ő megérteni akarja, és ennek az eszköze, hogy hangokat tesz rá, és ez valahogy egy teljesen más viszony lesz.

[00:35:33]A vége persze az, hogy létrejön egy dala, de a folyamat az valami nagyon más.

[00:35:39]Szeretném beszélnénk arról, hogy mi Kurtág viszonya a klasszikus zenéhez, és ehhez először nézzük meg egy részletet a filmből, ahol Vikingor Olafsonnal játszanak együtt, vagy pontosan Olafson játszik Mózartot, és nézzük meg, hogy hogyan reagál a Reptág, és akkor utána beszéljünk erről a kérdésről.

[00:36:25]เ Mit hallottunk a felvételen?

[00:36:44]És igazából mi a szerepe a klasszikus zenének Kurtex zen szerzésében, életművében?

[00:36:51]Ez Mócártnak a Hamol Ladar Joe című darabja.

[00:36:54]Ez egy önálló tétel, kicsit olyan, mint egy szonátának egy lassú tétele.

[00:36:58]Ö és hát ugye a kurták számára, hát ez amit a a Marci mondott is korábban, hogy nála ugye ő ő nála a zene az egy-egység.

[00:37:06]Tehát ha írja a zenét, vagy zongorasitaként játsza a zenét, vagy tanítja a zenét, mint kamarazenetanár, ez ez nála szétválaszthatatlan.

[00:37:17]És és ugye ilyen módon ő borzasztóan sok klasszikus zenével van folyamatos kapcsolatban, szem sokkal több klasszikus zenével van kapcsolatban ilyen módon, mint nagyon sok nem tudom zeneszerző.

[00:37:26]Bár azért szerintem ez egy ilyen nagy betegsége a mai zeneszerzésnek, hogy hogy folyamatosan iszonyatosan sok régi zenével vannak kapcsolatban.

[00:37:33]Tehát a régi korokban a zeneszerzők csak a saját koruk zenéjével voltak kapcsolatban.

[00:37:37]És és ugye ez valahogy így beleivódik a kurtág zenéjébe.

[00:37:42]Tehát most pont előkerült egy gyönyörű szöveg.

[00:37:44]Ö, mármint a kezembe került Cró György, a nagy zenetörténész, aki egyébként ugyanúgy 100 éves lenne, 1926-os évfolyamtársak voltak Kurtággal, és ő ő írja azt, hogy borzasztó érdekes, hogy a Kurtág ugyanazokat az elemeket használja, mint bárki az elmúlt 800 évben.

[00:38:02]Mármint, hogy mindig meg lehet mondani, hogy ez hova hova mutat, de mégse stílusitáció jön létre a zenéjéből, hanem valami nagyon speciálisan kurtági kort jelenség.

[00:38:10]De a gesztusok mögötte, tehát hogy mit jelent elindítani egy darabot, mit jelent egy csúcspont, mit jelent lecsengetni, mit jelent kifejezni valamit, ezek nagyon hagyományosak, csak a zenei nem tudom, nyelv, ha tetszik, az az valahogy más.

[00:38:28]Bekerül ebbe a mintázatba tá, tehát hogy igazából egy folyamatnak egy bizonyos, hogy mondjam állapotaként érzékeljük a zenéjét.

[00:38:36]Tehát, hogy a ez azért fontos, vagy azért érdekes, amúgy a az ő esete a a komoly zenével emlékszem, amikor mi beszéltünk vele, csináltunk egy interjút a Dinny és Dani kollégámmal, akkor azt mondta, hogy ő nagyon sokáig egészen gyerekkorában neki minden klasszikus zene olyan egyformának tűnt, és hogy tangókat hallgatott akkor a rádióban, és azt mondát, hogy viszont minden tangónak eredeti arca van, viszont minden komoly zene az olyan egyforma.

[00:39:05]form és egyedül állítólag a Schubert befejezetlen szimfónia volt, amit meghallott a rádióban, és az nagyon nagy hatással volt ő ő rá, vagy a gondolkodására.

[00:39:14]Na most a az, hogy hogy neki igazából milyen a viszony nagy általánosságban a zenével, és hogy az interpretáció állandóan ott van, azt például azt nem mondtad, de az is egy érdekes, hogy nagyon sokszor egy ilyen énekessel, amikor dolgozik másap lehet, hogy teljesen máshogy gondolja ugyanazt a nem tudom öt ütemet, és akkor mondja esetleg nekünk, tehát hogy tegnap azt mondta Gyuri bácsi, hogy hát igen, akkor tévedtem, vagy most, hogy hogy máshogy gondolom.

[00:39:46]Tehát, hogy ez az aktív viszony, ez mindig jelenti azt, hogy mindig abban a pillanatban, amikor foglalkozok vele, az akkori viszonyulásom lényeges a dologhoz.

[00:39:53]és hogy nincsen egy ilyen, ami nagyon sokszor divat, hogy az ilyen típusú zenét azt így kell, annak van egy ilyen fajta hagyománya satöbbi.

[00:40:02]és hogy a Bilheim Andrásnak volt, emlékszem egy fantasztikus mondata, amikor azt mondta, hogy hogy amikor ő 70-es évek elején megismerkedett a kurtággal, neki az volt az egyik legérdekesebb vele kapcsolatban, hogy neki a először, hogy első olyan ember és utolsó, akivel találkozott az életében, akinek a zenei problémák azok ilyen mindennapi problémaként jelentkeztek, tehát hogy minden nap ö egyébként állítólag ez a farkas zeneszerés tanításának is egy része volt, hogy írjunk kvázi ilyen zeneszerzői naplót, hogy ma azon gondolkodtam, hogy nem tudom, hogy a Triola nem tudom miben más, mint a kvátola satöbbi, és hogy az ő viszonyulása ebben az értelemben nagyon erősen kötődik, és szerintem ettől természetes nagyon a kultának a zenéje, hogy a beszédel alapszik.

[00:40:51]Nagyon sokszor azt mondjuk, hogy zenei nyelvek satöbbi, ilyenek vannak.

[00:40:57]És és arról nagyon keveset beszélünk, hogy a zene és a nyelv, vagy hogy mondjam?

[00:41:01]a nem, bocsánat, rosszat mondok, a nyelv és a beszéd az az nagyon különböző.

[00:41:07]Ühüm.

[00:41:07]Tehát eleve, hogyha arról beszélünk, hogy beszélt nyelv és hogy milyen, amikor mondjuk mi így beszélgetünk és ezt valaki leírná, és hogy hogy mennyit szenvedni kellene vele, hogy az az az értelmes legyen.

[00:41:16]De hogy a kultánnak a zenéjében mondjuk összevetve ötvössel, aki szintén rengeteg vokális művet írt, ő például Kurták rengeteg mondtata, hogy kiket zenésített meg, és ő ezt mindig eredeti nyelven tette.

[00:41:32]Na most Ötvösnél az az érdekes, hogy ő mindig elmondta, hogy hogy ő mindig abból indult ki, hogy az adott nyelvnek milyen a zenéje, a zeneisége.

[00:41:42]És akkor arra ő nem tudom, először megteremtette azt a prozódiai közeget, általában elmondta, és utána a ritmust megzenésítette.

[00:41:50]Kutánnál nagyon érdekes, hogy én nem érzem soha a különbséget, hogyha ő oroszul ír, vagy magyarul ír, vagy más nyelveken.

[00:41:58]Tehát mindig van egy olyan, mert alapjában véve mindig a gesztusra koncentrál ez, ami azér meg hát ugye ő belekerül a nyelvbe azáltal, hogy az összes nyelvet beszél, megtanulja.

[00:42:10]Igen.

[00:42:10]És éppen ezért neki sokkal természetesebb ez a ez a ez a viszonyulás.

[00:42:14]Meg még egy dolgot hadd mondjak, hogy hogy szerint én még még kitanám egy kicsit, hogy nem a Kurtág egész életműve az nem csak a klasszikus zenei hagyományohoz, hanem ez az egész európai kultúrához valami elképesztő módon kötődik.

[00:42:26]Csak egy példát hadd mondjak el.

[00:42:27]Ugye most zajlik a Kurták 100 fesztivál, ahol én konferálok, és akkor ugye végig kell gondolnom, hogy miket lehet mondani.

[00:42:33]És tegnap játszott a Steven Nisserlis a BMC-ben, ugye a neves cserellista, aki 40 éve dolgozik a kurtággal és ilyen volt két kis blokk, ahol szóló cselló darabokat játszott, és az egyik hat perces blokban elhangzott három darab.

[00:42:46]A Cirkum de Dérun című ilyen Gregorián feldolgozás, a Szokrates búcsúlyja című darab és az As Hit című darab.

[00:42:56]És akkor egyszer csakem, hogy hopp, ez három olyan cselló darab, aminek mindegyiknek van szövege a cselló darabnak.

[00:43:03]Tehát a kottába be van írva a szöveg, tehát ott a cselló valójában énekel.

[00:43:06]És akkor kivetítettük egyébként a szöveget, ami hiszem egy szuper dolog volt, de hogy ugye hat perc alatt megszólalt egy zsoltárszöveg csellón a Platón Szokratész búcsújából két mondat.

[00:43:18]És a az az hit az a Bornemisza Péter mondásai, vagyis egy 16.

[00:43:22]századi evangélikus prédikátor szövege.

[00:43:25]Tehát hat perc alatt 3000 év európai kultúra így így ott volt előttünk egy szálcselló hangja mögött.

[00:43:33]És valam ez fantasztikus a kurtágnál, hogy az ember elkezd vele foglalkozni és akkor így belekerülsz egy ilyen egy ilyenőrületes ilyen mátrixba.

[00:43:40]közben iszonyatosan személyes, mertég kapcsolódás személyes.

[00:43:46]Persze de hogy de hogy tényleg így be tudja szippantani az embert, mert annyira izgalmas ez a ez hogy mi minden, hány réteg van van az egész mögött.

[00:43:55]71-ben került ki Németországba DAD ösztöndíjjal, Nyugat-Berlinben, 57-ben pedig Párizsban tanult, és ott látta igazából először Beketnek a játma végét végjátékot.

[00:44:05]A ugye aztán igazából a 80-as években elhagyja Magyarországot, és innentől robban be igazából a nemzetközi karrierje.

[00:44:10]Lehet-e azt tudni pontosan, hogy hogyan fogadta őt be vagy el a hivatalos kortárzenei szintér?

[00:44:18]Hát ez egy jó kérdés, hogy hogy ugye ugye a a a kulcsdarab az a az a Truszova dalciklus, ami ugye egy egy szoprára és kamaraegyüttes írott ciklus, amit 1981-ben Párizsban mutattak be Csengeri Adrien énekszólójával.

[00:44:32]És ez ugye ez egy orosz nyelvű ciklus, és ez gyakorlatilag így berobbantott a nemzetközi zenei életbe.

[00:44:41]Tehát most például amikor a a Kurták töredékek című film forgott, akkor több több emberrel is beszéltünk, akik aztán nem kerültek be a filmbe.

[00:44:50]Például Thomas Ádés, aki hát a napjaink egyik legnagyobb zeneszerzője ma, hogy egy angol zeneszerző, ő is meglátogatta a Kurtágot, és ő azt mondta, hogy neki például a Truszova az egy ilyen kész, tehát hogy ő ott ott akkor lett zeneszerző, amikor azt meghallotta.

[00:45:06]Tehát, hogy az tényleg egy ilyen őrületes élmény volt, de attól kezdve gyakorlatilag folyamatosan külföldön mutatták be előbb a kurták, jelentős kurták darabokat, mint Magyarországon.

[00:45:15]És aztán a 90-es években ugye ő lett a berlini filharmonikusoknak a rezidens zeneszerzője.

[00:45:19]Claudio Abbado ugye rajongott érte és bemutatta a darabjait.

[00:45:24]Egyébként Kurtág is meg Ligeti is rettenetesen kritikusak voltak az abbá.

[00:45:29]Várja mesélj egy kicsit még.

[00:45:31]Az az fantasztikus.

[00:45:31]Egyszer láttam egy ligeti levelet, amit a Kurtágnak írt, ahol ahol a Kurtág gép Kurtágép az abádékkal dolgozott a berlini filharmonikusokkal.

[00:45:39]Hát ez ugye a világ tett tehát ez a klasszikus zenéletek a legeslees legcsúcsa.

[00:45:42]És akkor Ligi ír neki valamit, hogy na te is együtt dolgozol.

[00:45:46]Most meg mondjad, milyen az abadó és hosszú ó-val írja.

[00:45:48]És egyébként ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy történet, ami szerintem nagyon nagyon jellegzetes Kurtágra vonatkozóan, hogy ő tényleg mennyire nem érdekli ez az egész establishment.

[00:45:58]Tehát hogy hogy ez egy érdekes kérdés lehet befogadói oldalról, hogy ő hogy került ebbe bele, de hogy őt tényleg nem érdekli.

[00:46:05]A történet úgy szól, ezt a Tarkövi Gábor mesélte, aki a berlini filharmonikusok trombítása, hogy hogy a berliniekkel dolgozott a Kurtág, ott volt vele Márta és hát megállás nélkül ment ez a ez se jó, az se jó, ez se így, az se így napokig ugye a berlini filharmonikusokat.

[00:46:22]És jött a koncert, és a Kurták házaspár sétált a a filharmónia épülete mellett, és ott volt egy rettetesen szerencsétlen koldus szaxofonozott.

[00:46:33]A kurtágék megálltak, és így nézték és nek, hogy hát ez valami csodálatos.

[00:46:40]Szóval, hogy hogy de de ugye ugye az egészben az a szép, hogy ezt nem tehát, hogy hogy ők tényleg biztos, hogy őszintén azokták, hogy nem jó az, amit most éppen a kurták darabjával a berliniek csinálnak, és hogy az a szaxofon, ami ott megszólalt, ott valami olyat éreztek, ami az rendkívüli abszolút ami ami ami nagyon emberi.

[00:46:59]De amúgy egyébként annak a darabnak azért is, hát amit ugye az első, tehát amíg ugye 93-as ugye az té, ami igazából maga ennek a residence zenzerzői státusznak, amit őt betöltött, ugye annak volt a tulajképpen így a koronája ez a darab.

[00:47:16]És az azért az nagyon fontos, hogy azzal ő is nagyon sokáig nem volt elégedett.

[00:47:19]Tehát igazából ez volt az első zenekari darabja.

[00:47:21]És emlékszem arra, amikor nem tudom a Gőz mesélte, hogy néhány évvel ezelőtt hallotta valami koncerten újra a Kurtág, és akkor a koncert után rögtön mondta, hogy fú, hát hogy most hallotta, hogy az ott nem jó, és hogy kell oda egy hárfaszó, nem tudom, és hogy így leült így este, és hogy utólag, tehát hogy nagyon sokat belenyúl a darabjaiba, tehát hogy a saját darabjai is ugyanilyen aktív kapcsolata van, hogy éppen ezért valamilyen értelemben sokszor réme a kiadóknak, mert hogy nincsen egy végleges meg, hogy ugye a kritiká a kritika, amit ő megfogalmaz bárkivel szemben, az sokkal élesebben fogalmazódik meg önmagával szemben mindig.

[00:48:01]Igen.

[00:48:01]Igen.

[00:48:02]Rendkívüli történelőfordulatok megélője is volt.

[00:48:04]Tehát nem tudom, hogy tudtok-e bármit arról mondani, hogy nem tudom, a második világháború 56, a rendszerváltás hogyan hatott rá, vagy egyáltalában ezek elmentek mellette, vagy ezeknek bármilyen módon aktívabb szemlélője, adott esetben résztvevője is volt?

[00:48:19]Tehát, hogy ezek hogyan csapták meg őt?

[00:48:22]Tehát igen, igen.

[00:48:22]A a rendszerváltásról van egy csodálatos történet, de az, hogy ezt persze a rendszerváltást így élték meg, az szerintem összefügg azzal, hogy ugye azért ő ő ő nagyon mélyen belekerült ebbe a kommunista időszakba, és ő lelkes híve volt ennek az ideának egészen 56-ig, ami hát egy óriási sokkot jelentett mind sok embernek számára is.

[00:48:44]És amennyire tudom, ugye 56 volt az, ami után egyébként jött ugye ez az 57-58-as pársis tartózkodás, ahol mindent a feje tetejére állított önmagában, ahol egyszer csak rájött arra, hogy ő politikával többet nem foglalkozik.

[00:48:57]Tehát egyszerűen aki ilyen szinten téved, ahogy ő, ez a szem ez elég sokakkal előfordult, de hogy a rendszerváltásról van egy történet, van egy nagyon izgalmas, nem publikált interjú, amit Vitány Iván készített velük sok-sok évvel ezelőtt mind a hármukkal, a Ifjab Kutták György, Márta ősebb Kurták György.

[00:49:13]És abban megkérdezi, hogy és a a berlini vagy a rendszer berlini fal leomlása az hol ért titeket?

[00:49:18]És mondja a Márta, hogy éppen Londonban voltunk, próbáltunk, és akkor hívott minket valaki, hogy leomlott a berlini fal, de mondtuk, hogy most ezzel nem tudunk foglalkozni, mert éppen nincs színbalmos.

[00:49:30]És ez ez szerintem annyira csodálatos, hogy tényleg ő gyakorlatilag 56-tól kezdve ő ő komponál, és ezt el is mondja, hogy amikor hazajött, ugye ki akart menni ő is, mint ligeti emigrálni, de nem nem tudott, mert a fiát meg a feleségét nem engedték ki.

[00:49:44]Akkor ő rájött arra, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy hol van, mert ő belül van.

[00:49:51]Tehát ahol a belül történik minden, és teljesen mindegy, hogy körülötte mi van.

[00:49:56]Ha nincs kaja, akkor keveset eszik, hogyha nincs előadás, nem adják elő a darabit.

[00:49:59]Ő dolgozik, mert a fejében lévő zenéket kell valamilyen módon.

[00:50:04]Éppen ezért volt teljesen mindegy igazából, hogy hol volt a világban, de az és bocsánat, és ez abban az értemben is mindegy, hogy teljesen mindegy, hogy most ő a berlini filharmónusok filharmonikusok rezidens zeneszerzője, kvázi a zene élet csúcsa.

[00:50:16]Vagy éppen nem tudom egy egy verőcei lakás a Kádár korszak közepén.

[00:50:19]Az a márfi igen az a laktak.

[00:50:21]Igen, igen.

[00:50:21]De szóval az, de az ő indulásában szem szerintem nagyon fontos, és ez az szerintem nagyon kötődik azér a történelemhez, hogy ő azért azt többször elmondta, hogy ő tehát eleve az, hogy ott Erdélyben, teh ott az Romániában megszületni ugye a két világháború között és hogy eleve minden szempontból kisebbségben van, mint zsidó és mint magyar és egy egy zsidó magyar, akik nem tudom, ez a társaság ezért veri meg konkrétan az iskolában.

[00:50:53]Ezt ő ő elmesélte.

[00:50:53]Szóval, hogy ez biztos, hogy ez a ami ami ami érdekes, hogy ennek is van szinte egy ilyen prototípusa.

[00:51:02]Tulajdonképpen ugye Erdélyben született ugye a a Ligeti is, vagy ott született például a Szőlősi András is.

[00:51:09]Tehát, hogy ez a nagyon sok meghatározó és nagyon nagy karriert befutó 20.

[00:51:15]századi magyar zeneszerzőnek igazából ez egy ilyen közege, ahonnan jön.

[00:51:22]Ez a és ez ez biztos, hogy az, hogy ő 56-ban vagy ugye eljutott oda, hogy azt mondja, hogy ő nem foglalkozik politikával, az biztos, hogy ebben benne van ez az alapvető ilyen gyerekkori trauma, amit megélt.

[00:51:39]Most erre utaltál te is, ezt lehetett tudni talán a korábbi interjúiból, hogy valóban őt gyerekkorában többször is nagyon súlyosan összeverték.

[00:51:45]És ebből a filmből, amit most Nagy Dénes forgatott, kiderült, hogy hát ö, hogy mondjam, ennek a mintának ő maga is egyébként a továbberőkítője volt.

[00:51:53]Ez egy eléggé megrendítő közés a filmben, egy fontos dramaturgiai fordulat, és nem akarok most ennél többet mondani, mert a film ezt utána ráadásul nagyon szépen tovább bontva építi föl, nem eltagadva ennek a brutalitását, de közben ennek a viszonynak, amiben ez megtörtént, a további színeit is eléggé plasztikusan fölfesti.

[00:52:11]számatokra ez a tudás rajzol-e bármit is át Korság Györel kapcsolatban, akár a műveivel kapcsolatban?

[00:52:20]Szerintem nem.

[00:52:20]Tehát, hogy hogy ugye már a film elkészülte vagy végleges verziónak az elkészülte előtt ő ezt már elmesélte, ezt az egészet, tehát hogy ez hogy öröklődött tovább, vagy hogy ment tovább benne ez a fajta, nem tudom brutalitás.

[00:52:35]És ugye azért az ő zenéje tele van brutális gesztusokkal, tehát nagyon finom gesztusokkal is, meg nagyon brutális gesztusokkal is.

[00:52:43]És nyilván ugye ez szerintem egy nagyon nehéz kérdés, hogy egy ilyen érzékenységű és ilyen tág világképű, vagy akár azt is mondom, hogy tág személyiségű alkotónál nyilván minden ott van.

[00:52:56]És szerintem ez egy nagyon erős állítása a filmnek, hogy hogy ezt hogy ezt megmutatja.

[00:53:04]Tehát, hogy hogy ezek a személyiségek, ezek a nagy alkotók, ezek ezek faltól falig töltik ki az emberi létezést.

[00:53:12]A szó legpozitívabját, vagy vagy szó, hogy mondjam, a a pozitívtól a negatív pólusig minden ott van.

[00:53:19]Minden egyszerre van jelen.

[00:53:19]F és tulajdonképpen Igen.

[00:53:20]És tulajdonképpen minden egyszerre van jelen.

[00:53:22]De hogy hogy hogy én azt gondolom, hogy ez ez ugye azért a Kurtágnál nagyon erősen ott van.

[00:53:29]Tehát a ugye van egy Pilinszyki dal megzenésítése, aminek az a Pilinski vers címe, hogy Verés.

[00:53:35]És ez a darab, a Verés című darab, ez gyakorlatilag ami egyébként három hang F, Fis G ismételgetése végig, ami abban a dalban egy ilyen kis zene, egy együttes így körül zsongja az egészet.

[00:53:49]Meg van egy énekszólam, de ez zongoradarabbá vált, négykezes darabá vált.

[00:53:55]Tehát, hogy ez ez az egész életművet valahogy végigkíséri.

[00:53:59]Tehát folyamatosan valahogy ott van.

[00:53:59]És azt hiszem, hogy a Kurtágnál ugye ez egy nagyon érdekes dolog, amire hát már korábban utalt Marci is, hogy hogy egyszerre van benne ez a csodálatos klasszikus zenei kultúra, európai kultúra, és mégis az ő teljesen maximálisan személyes életanyaga, élménye, amit ő megélt.

[00:54:19]Tehát, hogy hogy szerintem ez is egy ilyen nagyon izgalmas dolog, hogy ő mennyire bátorabban, hogy tulajdonképpen beleteszi a zenéjébe mindezeket a dolgokat.

[00:54:30]Tehát hogy ez a ki kíméletlen őszinteség, ez ez szerintem ott van, vagy érződik a zenéjéből.

[00:54:34]Most ez jutott eszembe pont ebben a négy pilinski dalban van ugye a második tételemek az a címe, hogy azt hiszem memorium Dostojeevski és az pedig egy párbeszéd, ami ami olyan mintogyha tulajdonképpen egy ilyen haláltáborban, ahol ahogy mondjuk egy ilyen tiszt vagy egy ilyen fogvatartó megaláz egy fogvatartottat.

[00:54:57]És itt igazából ott ott is az, hogy az énekes igazából elmond egy szöveget, amit nagyon távolságtartóan és ahhoz képest egy-két hang megszólal, de a igazából ez az egész szélsőségesség, ez szerintem ez a és ez ami valamilyen értelemben ezt a miniatúra jelleget szerintem nagyon erősen erősíti a vagy hogy mondjam alátámasztja ezt.

[00:55:19]Ugye nagyon sokszor szerintem tévesen kicsit a Vbernel szokták összekapcsolni, hogy neki a rövidségeő, ami szerintem egy teljesen másmilyen rövidség, mert az egyfajta strukturális koncentráltságból eredő rövidség.

[00:55:33]És a kultánál pedig pont ez van, amit te mondtál, hogy minden pillanatban minden ott van, és például egy egy V-ben darab, egy ilyen kis tétel, az egy ilyen halk pianó, valami ilyen 20 másodpercig egy kultá miniatúrban ott van, hogy egyszer csak üvölt az énekes, utána suttok.

[00:55:49]Tehát ezek a ezek teljesen átmenet nélkül, mintogyha tényleg mint egy ilyen karate ütésben, amikor egyetlen egy pillanatban sűrítem az összes energiámat, minden ilyen szélsőség megszólal.

[00:56:01]is igazából ez a fajta valószínűleg ezért van egy ilyen nehéz megélésed az operával kapcsolatban szerintem, mert ezekben a miniatűrákban ott van, hogy hogy egy ilyen dolognak a az abszolút abban a pillanatban valóképpen ilyen belövése így a az űrbe az az eltűnik.

[00:56:20]Tehát, hogy az eredményez egy ilyen koncentrált rövidséget, hogy ezek abban a pillanatban szólalnak meg satöbbi.

[00:56:27]És amikor ezt egy ilyen egy ilyen epikus környezetben hallod, vagy amikor hallgattad az operát, akkor egyértelmű, hogy ott van ugye a nagy formának az igénye, vagy az, hogy én jeleneteket kell összefoglalnom.

[00:56:42]idézőjelben tényleg van egy történet, és hogy ennek eleve az a léptéke ugye ezeket a ami az ő zenének egy ilyen nagyon fontos jellege, ez a ez a minden pillanatban való ilyen cikkázása vagy ilyen váltása különböző állapotok között, az ott egy ilyen simább, hogy mondjam, ilyen folyamatban így így elsimul, ami miatt sokkal nehezebb valószínűleg a kapcsolódás hozzá.

[00:57:09]Igen.

[00:57:11]Egyébként a az előbb idézett Crow Györgynek jut eszembe az a gyönyörű metaforája vagy képe, hogy ő azt írja a Kurták zenéjéről, hogy tulajdonképpen ezek olyanok, ezek a nagyon rövid kis tételek, mintogyha egy mikroszkópon néznénk meg, belenéznénk egy mikroszkóbba, de az univerzumot látjuk benne.

[00:57:31]Találó hasonlat.

[00:57:33]Zárókérdés.

[00:57:33]Mi a kedvenc kurt darabotok?

[00:57:35]És mi?

[00:57:37]Mi az, amihez vissza-visszatérően eltaláltok?

[00:57:39]akár inspirációs forrásként, akár bármilyen más okból kifolyólag.

[00:57:41]Mi az, amiért, ami ezzel igazából a legkülönlegesebb, legszemélyesebb viszony fűz benneteket?

[00:57:51]Magyarul ez kicsit ez a mi az ősi kultál, nem?

[00:57:54]az egy másik cípusú dolog lenne, de hogyha erre szeret inkább válaszolni, meg nekem valamilyen értelemben a kettő összekapcsolódik, tehát mert mert úgy gondolkodtam az az elmúlt napokban, hogy így tényleg mi az, amikor először találkoztam a kultágról, és nekem a az alapvető viszonyulásomat nagyon erősen meghatározza azt, hogy 10 éves voltam és volt egy fantasztikusan jó zongoratalálóm, akit Jenzen Gabrielnának hívtak, és fél év különbséget került a kezembe a Baltók Mirka Kozmosz és a kultágnak a játékok című ilyen zongoradarab vagy zongora iskola sorozatának az első három kötete.

[00:58:34]Tehát magyarul nekem nagyon fontos, hogy amikor először találkoztam a kultágal, nekem mint egy gyereknek azonnal ugyanazon a piedesztálon volt a Bartók és a kurtág, ami a az előttem járó nemzedékeknek nagyon más, akiknek a a kocsisék nemzedéke vagy a Keller András vagy a a a Stól, akik ugye Stól, igen, bocsánat, Sip András, Igen.

[00:58:58]Szóval, hogy akik azonnal kezdettől fogva egy személyes kapcsolatot ápoltak vele, és amikor én megismertem, akkor nálam ő már egy klasszikus mér éppen ezér amikor 21 éves koromban megismerkedtem személyesen kútággal, akkor pont az volt a nehéz, hogy hogy ott egy ilyen élő klasszikussal beszélsz, és hogy nekik meg gondolom ez pont fordítva volt nehéz.

[00:59:21]Tehát nekem azok a zongoradarabok, amelyeket akkor egészen gyerekként ráadásul ugye kézőmész édesapám volt, tehát ezért nagyon vonzottak a ugye nagyon grafikus voltak ott a kép, és rögtön azt láttam a zongorával kapcsolatban, hogy nem az van, hogy nekem ki kell bogarászni a hangokat, hanem hogy rögtön ott van minden és hogy tenyérrel satöbbi.

[00:59:39]Tehát az egésznek volt, hogy a még egy ilyen kisgyerek a benne búvó ilyen agressziót vagy ilyen energiákat is levezetteti.

[00:59:49]Tehát annak ellenére, hogy nem hogy mondjam, vannak nagyobb darabok, vagy vannak olyan darabok, amiket később tényleg mai napig nem tudom, meghallgatok vagy előveszek, de nekem az alapvető viszonyulásomat az azok ezek a kis darabok jelentik, amelyeket néhány évvel ezelőtt meg is hangszereltem, tehát hogy csináltam belül különböző hangszerelési változatokat, amiket teljesen természetesen ugye meg is mutattam utának, tehát hogy nekem ezek így megvannak ezek a De hogyha Ha egy olyan darabot kellene mond mondanom, amit mondjuk bármelyik nap elő tudnék venni, azt nekem a Quváziuna Fantázia című darab.

[01:00:27]Ezt akartam mondani, ez nem jó.

[01:00:29]Jó, de mi?

[01:00:32]Igen.

[01:00:32]Egyébként ha már a a Marci mondja, nekem is volt egy fantasztikus zongora, tanárnő Bartai Ariadne, én 14 évesen kezdtem zongorázni, és nálam is ez volt, hogy kapásból kurtákbak.

[01:00:39]Tehát ezek rögtön egymás mellett voltak, és teljesen természetes volt, hogy az ember kurtágot próbál játszani.

[01:00:45]Ugye ezek között a játékok, darabok között is vannak tényleg egész csodálatosak.

[01:00:50]Tehát nem tudom, az Auster Ferne az szerintem például egy ilyen, abból sok van, de de az egyik tav talán a legismertebb verzió ezek közül a Quá unafantázia szerintem azért egy csodálatos darab, mert ugye ez egy zenekar, egy ilyen térben szétszórt zenekar és zongora, tehát olyan mint egy zongoraverseny tulajdonképpen, hogyha az ember felvételen hallgatja, akkor nem hallod, hogy térben szét van szórva, vagy nem látod.

[01:01:15]És valami egészen fantasztikus szerintem ebben a zenében ez ezek a szélsőségek, tehát a vadságnak és a szelídségnek a tehát tehát a zárótételnek a a az a az tényleg egy annyira gyönyörű zene, hogyha az egész nyugati zenetörténetből azt kell mondanom, hogy mondjuk a 10 legszebb, de hogy a szó hagyományos értelmében legszebb pillanatot tegyen be, akkor biztos lenne benne Mócart meg Bach meg Monteverdi meg nem tudom, de a quá fantátaziának a zárótétele az biztos, hogy ott lenne, ami viszont attól is annyira gyönyörű, ami előtte van, tehát hogy végig kell hallgatni, mert ugye ez, amit a Kurtág mindig mond, hogy hogy a dolgokat meg kell érdemelni.

[01:01:55]Meg kell érdemelni, tehát hogy akkor jutsz elre ehhez a zárótételhez, hogyha előtte végigmentél azon a megelőző pontokon.

[01:02:01]És érdekes, hogy egy monumentális darab érzete van, de közben szerintem ilyen 12 perc.

[01:02:08]Tehát, hogy tehát megint mutatja azt, hogy a megérés, hogy miként érzékeled az időt, és egyébként annak milyen sűrű maga a hogy abban egyébként mik történnek, az az sokszor nem fedi egymást.

[01:02:22]Szuper inspiráló volt veletek beszélgetni.

[01:02:23]Tök jó szempontokat hoztatok be.

[01:02:24]Köszönet érte a nézőink nevében is.

[01:02:26]Dargy, Marcel, Fazekas, Gergely Gyertek, majd máskor is.

[01:02:28]Minden jót nektek.

[01:02:29]Köszi, hogy itt voltatok.

[01:02:31]Köszönjük.

[01:02:31]Szép Szönjük.

[01:02:33]I met sitting in the dining hall here.

[01:02:35]I know how important man he was going to become in my life then.

[01:02:39]And then I sort of I saw him here several times.

[01:02:45]He was teaching once we talk together.

[01:02:47]He insisted he wouldn't hear this piano unless I talked with him which of course was wonderful until he started teaching me in front of the s no no no.

[01:02:59]Although my favorite story about actually happened in a church.

[01:03:01]some here I don't know where and here and giving a concert and any at one point Gabo Takash was who was of course also Hungarian was standing listening to the rehearsal with a friend of mine who wasn't Hungarian and you know one of his pianas just the gentlest possible soft possible sound from piano and turned around snap something at him and my friend said to Gab what she just Love เฮ เฮ És akkor fordulok is vendégekhez, Roman Dittához, Gordonka művészhez.

[01:05:00]Szervusz!

[01:05:02]Nagyon köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[01:05:03]Én is köszönöm.

[01:05:03]Kezdjük azzal, hogy mikor találkozt először Kurtár Györggyel, illetve pontosabban Kurtárgy György művészetével.

[01:05:08]Ez imán két külön kérdés.

[01:05:10]Először mindenképpen a zeneművészetéről akarlak kérdezni, aztán majd rátéhünk a személyes kapcsolódásra is.

[01:05:15]Tehát, hogy mikor volt először a kapcsolódásod Kurtágműhöz?

[01:05:19]Hát először volt kapcsolódásom magához az emberhez.

[01:05:22]Tehát előbb ismerted őt, mint a zené?

[01:05:24]Hát nem is őneki a történetét, mert édesanyám nagyon közeli barátja volt, és ezért nagyon sok történetet hallottam róla, és magát a zenét azt sokkal később zenészként ismertem meg.

[01:05:37]A 90-es években Szombathelyen volt a Bartok szeminárium, ami egy ilyen ikonikus hely volt, de nemzetközi szinten sajnos már nincsen.

[01:05:44]És olyanok, mint a John Cage is odajártak.

[01:05:46]Ö meg ismerek olyan zenészeket, akik most már ilyen sztár kategóriájuk, akik ott tanultak akár a Kurtágnál, akár a Perény Miklósnál, aki az én tanárom volt, meg a Kocsis is ott volt.

[01:05:58]Szóval egy ilyen szellemi, nagyon fontos közeg volt.

[01:06:02]Ilyen most Magyarországon sokkal kevesebb van sajnos.

[01:06:04]És ott találkoztam Kurt Györggyel személyesen, ahogy tanított.

[01:06:09]Szóval nekem az első ilyen imprinting az az volt, ahogy foglalkozott emberekkel is.

[01:06:13]Azt néztük, így ittuk minden szavát, de közben azt is láttuk, hogy mennyire intenzív és mennyire olykor még akár durva vagy kegyetlen is tud lenni, ahogy tényleg, hogy fejsk ez nagyon izgalmas, mert egyébként sokat lehetett olvasni.

[01:06:24]Ö Kocsis Zoltán is még annak idején sokat nyilatkozott erről, meg más művészek is, hogy a kurtági precízió az egyszerre mennyire fölszabadító és inspiráló, másrészről pedig mennyire hát komoly monotonni tűrés követel meg, és adott esetben a kegyetlenségnek is a határ súrja.

[01:06:41]Mit értesz ezalatt, hogy ezt a szót használatod te is, hogy kegyetlen, ugye?

[01:06:44]Hát igen, rögtön így bele belementünk a sűrűjébe.

[01:06:45]Szóval ezt azért mondom így, mert hogy kiderül ebből a dokumentumfilmből, amit mindenkinek nagyon ajánlok.

[01:06:52]Én tegnap láttam, tehát hogy mivel önmagával annyira kritikus, hogy szinte kegyetlen tud lenni, és az érzelmeket annyira intenzíven éli meg ő, mint ember, ezért amikor a zené keresztül másokkal foglalkozik, vagy akár egy bét művel, akkor akkor is annyira intenzív ő maga, és ezt várja el mindenkitől.

[01:07:12]De az emberek többsége nem olyan intenzív, mint ő, nem annyira érzékeny.

[01:07:16]És ezért ebbe bele szoktuk sajnos így törni sokan, hogyha hogyha így ezzel találkozunk, mert tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy ez a filmből is kiderül nagyon, hogy mondjuk egy hangot azt nem mindegy, hogy hogyan énekelünk, vagy hogyan adunk elő, és addig amíg nem olyan, ahogy ő szeretné azt hallani, ahogy az ő fejében ez él, addig ő azt így nem hagyja békén.

[01:07:35]És akkor az olyan, mintogyha így nyomna egy gombot, és így nem engedi el.

[01:07:41]És én például olyan alkat vagyok, aki azt így jobban viselem, mert nem azonosítom magamat előadóművésszel, hanem ezt így különveszem, hogy hát igen, foglalkozunk azzal, hogy én most így bénázom vagy neki, ez nem tetszik.

[01:07:53]Sosem törtél bele egyszer sem.

[01:07:55]Én bele nem, de láttam, amikor mások Igen.

[01:07:58]És volt olyan, hogy mondjuk ő ő így nem nem bírta elvis viselni, hogy valaki nem érti meg őt.

[01:08:02]Azt hiszem, hogy ez nagyon zavarja.

[01:08:04]És akkor magyar jó, aki tud zavarni.

[01:08:06]Igen, de valaki elengedi, és ő ő viszont fáradhatatlan.

[01:08:11]Tehát az volt mindig döbbenetes, hogy a Gyuri bácsi ugyanúgy 30 évvel ezelőtt, mint most ott ül órákon át szünet nélkül.

[01:08:17]És akkor régen a Márta néni a felesége mondta, hogy Gyurikám, szünet kell a művészeknek, de nem neki, hanem nekünk földi halandóknak kellett szünet, hogy hogy elbírjuk ezt az egész intenzitást.

[01:08:29]viszont ő, hogyha ebben a kvázi flowban van mind a mai napig, és ez döbbenetes, hogy 100 évesen ugyanebben él, a hogyha a zenei világában él, akkor megszakítás nélkül ugyanolyan intenzitással éli ezt végig.

[01:08:44]És szerintem ebből a szempontból nagyon-nagyon egyedi, mert amikor más zeneszerzőkkel dolgoztam, vagy más zenészeket látok, akkor sokkal felszínesebbek tudnak lenni a megélés szempontjából.

[01:08:56]Hm.

[01:08:58]volt olyan, hogy meggyőződéshez volt, hogy nem úgy kéne egy hangot megszólaltatni, azt Kurták Györgyel várta.

[01:09:03]Tehát volt-e valaha a tapasztalatod arról, hogy mondjuk az ő kérelhetetlensége az mondjuk pont ellment egy adott esetben vett zenei mű interpretációjának, vagy azt te elképzelted?

[01:09:13]Hát én inkább úgy mondanám, hogy ez talán vicces.

[01:09:15]Tehát hogyha mondjuk Kurták György Bartó Béla művét tanította, akkor olyan hihetetlen átéléssel mondta, hogy mintogyha ő maga lenne Bartó Béla.

[01:09:23]De én mondjuk arra gondoltam, hogy ja, de ő nem Bartok Béla.

[01:09:26]És például nemrég játszottam egy Ötvös Péter művet, és a Gyuri bácsi ott volt a BMC-ben, és nem tetszett neki annyira, hogy én azt előadtam, és így elmondta nekem, hogy hát szerinte ezt nem így meg és én így nevettem, és mondtam, hogy de hát az Ötvös Péternek tetszett, mert egyébként tényleg így volt.

[01:09:44]És és akkor utána azt mondta, hogy az jó, hogy van humorod.

[01:09:49]Szóval tulajdonképpen azt hiszem, hogyha az ember ezt jól tudta venni őt, ez látszik a filmben is, hogy amikor a Pierre Lauron már világhírű zongorista már így az arcára van írva, hogy már nem bírja, mert minden egyes hangot így mikromenedzser a Gyuri bácsi, és akkor így azt tudja mondani, hogy hát kedves Gyuri, én ezt most nem bírom.

[01:10:09]És akkor így együtt nevetnek, és akkor a Kurták György is így ja, hogy te ember vagy.

[01:10:13]Ja, el is felejtettem, tényleg.

[01:10:15]Akkor majd holnap után ugye a mai napon a születésnapját ünnepelve elviekben a négyesos villamoson de feltétlen más békv járatokon is üdvözlik őt magát.

[01:10:23]Engem az érdekelne, hogy szerinted ilyen szimbolikus gesztusokkal lehetnek közelebb hozni Kurtágot a hallgatókhoz, a lehetséges hallgatókhoz.

[01:10:31]Egyáltalában szerinted mennyire lehetséges komolyabb zenei előképzettség nélkül laikus módon hozzányúlni befogadóként Kurták Győr zenéjéhez?

[01:10:44]Szerintem nagyon könnyen.

[01:10:44]Ezt is elmondja a filmben, hogy ő nem akart modern zeneszerzővé válni.

[01:10:48]Ez azt jelenti, hogy az ő zenéje olyan, mintogyha most mi beszélgetnénk, és ezt hangokká átírná valaki.

[01:10:54]Van egy olyan sorozat, hogy játékok, és ezt ajánlom mindenkinek tulajdonképpen, hogy meghallgassa, vagy csinálja a csalog Gábor fél a felvételek, persze, de másokkal is lehet, mert ez szerencsére elérhető.

[01:11:05]A Kotta is van, aki zeneiskolában tanítja.

[01:11:07]Úgy kell elképzelni, hogy olyan mintogyha így így fölenne a kezünk a klaviatúrán.

[01:11:11]És például a filmben van egy nagyon jó rész, ahol a az ápoló nője takarítja a zongorát.

[01:11:18]És konkrétan azt hittem, hogy ez egy kurtágmű.

[01:11:19]Ugye ez szokták mondani, hogy jaj, ez már a darab, tehát hogy nem nem akarom ezzel degragálni Gyuri bácsi művészetét, csak igenis közel lehet kerülni ahhoz, mert mert egy nyelvet fordított hangokká, és ő nagyon intenzíven beszél, vagy szóval így így próbálja magát kifejezni, és ezért szerintem mindenki számára érthető.

[01:11:39]A filmben van egy jelenet, ahol elkezd üvölteni a Gyuri bácsi, és szembe áll vele a felesége, és hát mindenki már volt ilyen állapotban, hogy így muszáj, hogy kiadja magából.

[01:11:50]Tehát ezzel azonnal lehet kapcsolódni szerintem, hogy hogy lehet ezt a zenú, csak mondjuk el a nézők kedvért.

[01:11:56]Ez amúgy egy zenei, azt hiszem ez is egy műve volt.

[01:11:58]Ilyen ilyen zenei gesztusokból építkezik a zenéje, ugyanúgy az elfolytásokból, mint a kirobbanásokból.

[01:12:04]Ehhez minden ember tud kapcsolódni.

[01:12:06]A kérdés, hogy hogyan, de nagyon fontos az a az intenzitás, tehát hogyha mondjuk így az utcán halljuk, akkor nem tűnik fel.

[01:12:13]Ezért a moziban nagyon nagyon élő, vagy a koncertteremben.

[01:12:17]Szóval mindenkinek ajánlom, hogy koncerten hallgasson Kurták zenét, amikor maximális figyelemmel tudja befogadni ezt a hihetetlen intenzív világot.

[01:12:25]Te profi hivatású zenész vagy, tehát feltetően feladatod azt, hogy minden műhöz megtalálod a kulcsot és a megközelítés lehetőségét, de mégis volt olyan kurtágmű, ami valami miatt megközelíthetetlen maradt a számodra?

[01:12:39]Hát egyelőre szerencsére nem, mert nem játszottam még annyira sokat, hogy így az lett volna, hogy 100-ból nem.

[01:12:43]Például most vasárnap a BMC-ben játszunk vonóstriókat, és azok közül sok átirat, és már hallottam gyerekkoromban akár amit mondtam Szombathelyen.

[01:12:54]Ja, emlékszem, hogy amikor a Gyuri bácsi tanította, hogy írát várad, így előttem van, ahogy ő beszél, ahogy énekel, és a zenéje tényleg nagyon ilyen.

[01:13:02]És úgy értem, úgy érzem, hogy valamennyire megértettem az ő ő stílusát.

[01:13:06]Hát én játszottam neki is többször, lemezre is vettem darabjait, és előtte persze mint ahogy hát el tudunk menni a zeneszerzőhöz, nyilván eljátsszuk neki.

[01:13:15]És akkor nagyon izgultam, hogy mi lesz, hogy na most akkor kivégez Gyuri bácsi és a Mártanin is még ott volt, mind a ketten eljöttek.

[01:13:24]Nyilvánvalóan izgultam.

[01:13:24]És szerencsére az első reakció az volt, hogy a Mártai azt mondta, hogy Gyuri, ezzel a darabbal nem készültél, mert az egyik olyat vettem fel, amit ő annyira nem is sokat tanított, és akkor az az biztonságos terep volt.

[01:13:39]Ott nem szedett szét Canaszét.

[01:13:41]És utána viszont szerencsére így nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, és nem azt éreztem, hogy nem tetszik neki.

[01:13:48]És aztán amikor kiadták a lemezt, akkor utána megkapta és felhívott.

[01:13:53]Szóval az az élmény, amikor Kurták György felhív telefonon, azért az így remegülő kezzel így kézzel hallgattam, hogy mit mond.

[01:13:59]Hát a Shattan egy kicsit gyors, szóval nyilván azért kritizálta, de éreztem, hogy nem az volt, hogy utálja.

[01:14:05]Szóval megnyugodtam.

[01:14:07]Mi volt a legkönabb elismerés, amit kaptál tőle?

[01:14:08]Mert most a kritikákban már sokat megosztottál.

[01:14:11]Hát ez már az.

[01:14:11]Tehát ez olyan a magyar zenészeknél ezek ezek a a bókok, amikor amikor nem szednek szét.

[01:14:17]Tehát amikor azt érzed, hogy hm az a jó, de bocs, olyat te tapasztaltál Kurták Györgytől, hogy valamilyen zenei interpretáció, megszólalás, elismerést, örömöt vagy ilyen abszolút Igen.

[01:14:30]Abszolút nem tudom én, sarlangmentes elfogadást vált ki belőle.

[01:14:32]Hát ez látszik a filmben megint, csak hogy van amikor igen.

[01:14:36]Én magam, tehát hogy igazából amikor így elkezdesz vele dolgozni, akkor először így nem tetszik, nem tetszik, nem tetszik, és lehet, hogy tizedszer azt mondja, hogy na ez és az egy nagy áttörés és katartikus élmény, amikor végre valami és főleg akkor, hogyha te is érzed, hogy ez miért volt jó.

[01:14:53]A baja az, amikor az előadó nem érti, hogy mi van.

[01:14:55]Külföldieknél ezt sokszor láttam, hogy annyira más nyelv, hogy hogy így ültek, hogy most nem tudják, hogy már mit csináljanak, de de aztán mégis valahogy dolgozik rajtuk.

[01:15:08]Többször iratkoztunk már a filmre, mondjuk el, ez a Nagy Dénesnek a dokumentumfilmje, Kafka Kurták töredéke, bocsánat a a Kurtákra jutott eszembe írtán.

[01:15:14]Szóval Kurták töredékek a címe.

[01:15:16]Egyébként a mai naptól játszák a mozit.

[01:15:17]Mindenképpen nézzétek meg.

[01:15:17]Na most van benne egy jelenet, amelyben egy zenészegedű játékát hallgatja Kurták György instruálja is, hogy hogyan kéne megszólalnia.

[01:15:25]Igazából a zenész egyetlen egy hangot játszik különféle hangszínekben, kitartva az időben és így tovább.

[01:15:30]És egyszer csak azt mondja Kurták György, hogy számára ez az igazi szabadság.

[01:15:35]Mit jelent szerinted a szabadság kórtág művészetében?

[01:15:40]Fú, hát ez ez egy ilyen érettségi tétel kérdés szerintem, hogy hát ez nagyon komoly kérdés, Marci, köszi szépen.

[01:15:45]Hát szerintem ez nagyon-nagyon aktuális.

[01:15:50]Tehát hogy azt kell elképzelni róla, hogy ő mindig átírja a darabjait.

[01:15:52]Tehát, hogy hogyha én nála voltam és többször eljátszottam ugyanazt neki, mindig átírta.

[01:15:58]Van van, hogy a hangot is, és ez a kiadójának az agyára megy, hogy akkor már nem tudják, hogy most éppen melyik a legjutó.

[01:16:05]Igen.

[01:16:07]Szóval, hogy ő folyton önmagát is korrigálja, nem csak az előadót.

[01:16:08]Tehát, hogy mi a teljes szabadság, ez teljesen attól függ, hogy ő milyen hangulatban van, mert nem tudod előre kitalálni, hogy pontosan ő mit fog kérni.

[01:16:17]van egy nagyon híres mondása, hogy hogy hangosabban, vagyis halkabban pianissimo és cresendo diminuendo.

[01:16:23]Szóval, hogy hogy egyszerre két dolog van nála a jelen, ami nagyon nagyon-nagyon jellemző.

[01:16:29]Nem lehet kitalálni, hogy milyen hangulatban van és mi fog tetszeni neki, mi nem.

[01:16:33]A kottáiban be van írva, hogy lefelé és fölfelé egyszerre játszunk.

[01:16:37]Tehát amit nem lehet, hogy mi a teljes szabadság, nem tudom.

[01:16:42]Szerintem amikor ő boldog, én azt látom rajta, amikor ő így megnyugszik és úgy zenél, vagy úgy hallgat másokat, azt hiszem, hogy az az igazi szabadság, mert ő egyszer azt mondta nekem, hogy ő nem zeneszerző, hanem előadóművész.

[01:16:55]Ez azt jelenti, hogy ő nem úgy ír zenét ránézésre sem a kottái nem olyanok, mint más zeneszerzőknek, akiknek így be van vonalkázva, vagy egy ilyen computerben írnak.

[01:17:04]Lehet látni, hogy mind a mai napig kézzel ír, és nagyon szabadon, inkább olyan, mint egy ilyen szabad gondolat.

[01:17:11]Ugye azért is a film címe, hogy töredékek, mert a legtöbb darabja az töredék.

[01:17:15]Ezért óriási dolog, hogy 90 valány évesen egy operát írt, ami egy nagy volumenű mű, mert ő alapvetően kis formákban gondolkodik, ahogy dadokba beszél sokszor, és és ezek ilyen foszt lányok, és ugyanúgy kapcsolódik a régi zenéhez, mint a költészethez meg mindenféléhez.

[01:17:34]Azért is nagyon izgalmas világ számomra.

[01:17:37]Művész, dinasztia sarja vagy, tehát ugye édesapád, Róhan Imre, zongoraművész, férjed, Fas László szintén egyébként Zenész dinasztiának a sarja.

[01:17:44]Ö tehát van rálátásod arra, hogy mondjuk különböző generációkon keresztül mondjuk hogyan alakul Magyarországon, vagy alakult Magyarországon a kortárszen zenéhez való viszony.

[01:17:52]Ahhoz képest, hogy mikor megnézzük a második világháború után még Kodát is ide lehet sorolni, de aztán a a következő generációkat, Ligetit Ötvöst, akit te is említettél, most pedig Kurták György tehát és nagyon sokakat most nem is említünk, ami méltánytalanság, de hát hosszan lehetne sorolni a zeneszerzőket, előadóművészeket, akik tényleg világszínvonalon alkotnak és ehhez képest szerintem azért van egy ilyen tendencia kifejezetten rendszerváltástól kezdődően, hogy az általános zenei műveltség, pláne a zenének az oktatása az teljes egészében kiveszőben van.

[01:18:23]az általános iskolából, középiskolai tanulmányokból és így tovább.

[01:18:24]Tehát, hogy egyáltalában nincs olyan rangján kezelve az általános zenei műveltségnek az alakítása az országban, mint amit egyébként tehetségekben látunk megnyilvánulni a különböző generációkon keresztül.

[01:18:37]Ti hogyan értékelitek ezt, vagy hogyan gondolkodtok erről, akár családon belül, akár zenésztársaid körében?

[01:18:42]Miért van az, hogy ennyire lefelé tartó spirálban van a kortárzenek a nívója?

[01:18:47]abban az értelemben mindusz inkább így fogalmazok, miközben a mívója pont hogy emelkedőben van.

[01:18:54]Hát lehet általánosítani persze, de de én azért egy bubor buborikban élek.

[01:18:57]Én a Zeneakadémián tanítok és ott ott mondjuk kurtággal is foglalkozunk.

[01:19:01]Szóval én hozzám sokszor azok ütnök el, akik pont abba a nagyon szűk rétegbe tartoznak, akik zenét tanítanak a gyerekeiknek, akik maguk is zenét tanultak.

[01:19:10]Szóval azért én még nem vagyok teljesen pesszimista e téren Magyarországon.

[01:19:16]Szerintem hogyha körülnézek így külföldönben és Svájcban is tanítok, ahhoz képest szerintem azért nem annyira rossz a helyzet.

[01:19:23]Oké, ez fontos.

[01:19:23]Tehát azt mond, hogy kifejezetten még akár jobb is mondjuk, mint Abszolút.

[01:19:26]Én azt tudom mondani, hogy bizonyos hát igen, bizonyos szempontból igen.

[01:19:30]Tehát, hogy attól, hogy van pénz Svájcban vagy stabilitás, az nem azt jelenti, hogy ott a növendékem jobban ismerik az aktuális kortárzenét Svájcban.

[01:19:37]Egyáltalán nem.

[01:19:37]Nagyon attól függ, hogy ki a tanárod.

[01:19:40]Hogyha visszaemézel, hogy neked ki volt jó tanárod középiskolában, mondjuk az meghatározta az érdeklődési körödet.

[01:19:45]És ez ugyanúgy van nálunk is, hogyha volt egy olyan zenetanárod, aki mondjuk kurtág játékokat tanított neked zongorázni, mert ismerek ilyen zeneiskolatan, az kinyitott téged.

[01:19:54]És szerintem ez a lényeg akárhol, hogy hogy nyitottakká váljanak az emberek.

[01:20:02]Mindegy, hogy a zenetanuló vagy nem.

[01:20:02]Én én ebbe bízom és a gyerekeimnek is ilyen iskolákat keresek, ahol vannak olyan pedagógusok, akik inkább nyitnak, és nem pedig azt mondják, nem bezárnak és konzervatívabbak sok szempontból, mert hogy mi a zene, ugye a Kurtágnál láthatjuk, hogy az egy nagyon széles spektrum, hogy mit nevezek zenének és erről van szó, hogy valakinek a zene az vagy a popzene, vagy mit tudom én, vagy valami dal, de a Kurtágnál ez egy ilyen óriási széles spektrum.

[01:20:30]Mondjuk a koncertjáróközönségben is látod azt, hogy érkeznek az újabb generációk, tehát megtörténik az áthagyományozódása ennek a gyakorlatnak?

[01:20:40]Hát amit én tapasztalok, tényleg nagyon kevés emre emberről beszélünk.

[01:20:42]Tehát fogalambam van arról, habár ritkábban találkozok a nagy széles közönséggel, de hogy alapvetően nagyon kevés ember jár klasszikus zenei koncertre és azon belül kortárs koncertre még kevesebben.

[01:20:54]hogy a fiatalok ezt mennyire fogják felfedezni.

[01:20:59]Azt hiszem, hogy nekünk zenészeknek nagy feladatunk van abban, hogy hogy olyanná váljunk, akik akik szimpatikusak, mert én azt látom néha, hogy hogyha mi magunk klasszikus zenészek kicsit unalmasak vagyunk, vagy nem tudom, begepesedettek, akkor nem várhatjuk el, hogy majd a fiatalok azt fogják gondolni, hogy ez ez menő kágot játszani.

[01:21:17]Pedig szerintem alapvetően iszonyatosan menő.

[01:21:20]És hogyha mondjuk mint Berlinben olyan helyen játszanánk, voltam olyan modern zeni koncerten Berlinben, hogy közben így viszod a sörödet, és szerintem az sokkal jobb, mert akkor nem az van, hogy ez egy ilyen piedesztál meg akkor így mereven kell ülnünk egy koncertteremben, hanem hanem azt érzem, hogy fú, ez olyan, mint az élet, és közben ugyanúgy nem csak otthon ihatok mellett, hanem még akár egy korterzenei koncerten is, de nem ez a legfontosabb része, mert a tartalom, amikor láttam Kurtág operáját, azt is ajánlom mindenkinek.

[01:21:50]Szóval egy döbbenetes szellemi élmény meg érzelmi is.

[01:21:56]És én ebben nagyon hiszek.

[01:21:57]Mindig, amikor elkezdek kurtággal foglalkozni, akkor rájövök, hogy ez milyen jó.

[01:22:00]És láttam azt most a tanítványaimon, mert nálunk most kötelező, meg a középiskolai versenyen, ahol zsűrizek, ott is kötelező kultákat játszani.

[01:22:09]Ezzel tisztelgünk előtte.

[01:22:10]És látom, hogy először így nagyon szokatlan nekik, pedig zenészek meg elvileg ismerhetnék, de de óckodnak tőle egy kicsit.

[01:22:18]És akkor elkezdem így megismerkedtetni velük így ezt a zenét megismertetni, és utána utána kinyílik és megható volt azt látni, mondjuk vizsgáztak a zeneakadémián a tanítványaim, és hogy kurtágot úgy játszottak, hogy utána már az egyik már kurzust is tartott belőle.

[01:22:37]Szép.

[01:22:37]Szóval van, szerintem van remény, csak hogyha én több kurtágot játszom a koncertjaimen, akkor többet fognak hallani.

[01:22:44]Klasszikus zenei közönség is, aztán a szélesebb, meg hát most itt a Partizánon is kultágról beszélünk.

[01:22:49]Ez már nagyon biztató jel.

[01:22:53]Még egyszer kérlek mondd el, hogy pontosan hol lépsz föl a fesztiválon, hol találkozhatnak veled a nézőink.

[01:22:58]Én majd vasárnap a BMC-ben a Budapest Music Center.

[01:23:02]Nem szombaton?

[01:23:03]Én vasárnap játszom.

[01:23:03]Igen, de minden nap van.

[01:23:05]Szóval minden nap mindenféle ez egy óriási dolog, hogy most ennyire méltóképpen megünnepeljük Urtágot, legalább 100 éves korára, ha eddig nem.

[01:23:15]És én a a Kamarakoncerten fogok játszani Vársony Péterrel és Hafneres Eszterre triókat.

[01:23:20]Fejévári Zoltán pedig játszik Kurtágot és Ligetit.

[01:23:26]Én is játszom egy ligetti szózonatát, és Zemplén Szabolcsal meg egy ligeti kürtriót is fognak még akkor előadni, de minden este ajánlom, hogy hallgassanak Kurtágot.

[01:23:36]Én ott leszek a közönség során, mert nagyon várom és nagyon kíváncsi leszek majd a játékotokra.

[01:23:40]Zárásként mindenképpen mondd el kérlek, hogy mi a kedvenc kurtágműved?

[01:23:42]Mi az, amit, hogyha valaki esetleg kedvet kapott, mert nagyon inspirál beszélsz róla, tehát kifejezetten élvezetes hallgatni, ha ezek alapján valaki fölbátorodna, de mondjuk már koncertjed nincsen.

[01:23:51]Egy két azt hiszem, hogy már nincsenek jegyek sajnos, de azért még lehet most megnyitottak, láttam a milyenre is pont tegnap.

[01:23:56]Hes akkor mindenképpen vegyetek helyet, de hogyha nem tudnak élni mondjuk ezzel a lehetőséggel, akkor mit ajánlanál?

[01:23:59]Mi a te legkevesebb művet?

[01:24:01]Kurcem?

[01:24:03]Hát a a legutóbbi nagymém az operája volt, azt mindenképpen ajánlanám.

[01:24:05]És most van egy új operája, amit nagyon nagy érdeklődéssel várok.

[01:24:09]Talán az megfogható, mert szövege is van, és nagyon nagy szabású a zenekar miatt.

[01:24:15]És amúgy meg a Kafka töredékek, amit véletlenül mondta, hogy Kafka, azért, mert a filmben is van erről szó, az talán az egyik legnagyobb kurtág élményem volt, amikor élőben hallottam.

[01:24:27]Hegedű és ének, és most van egy szenírozott verzió.

[01:24:28]Hát ezeket meg lehet találni a YouTube-on is, szóval ezeket ajánlom.

[01:24:35]Romanditta, nagyon szépen köszönöfogtad a meghívásunkat.

[01:24:36]Sok sikert a koncerthez.

[01:24:38]Ma gyere máskor is.

[01:24:38]És nagyon köszi, hogy itt voltál.

[01:24:39]Jó.

[01:25:00]10 éves koromba tánciskolába jártam, és a a Herkules fürdői kaszinóba táncoltam.

[01:25:10]az anyámmal.

[01:25:19]Szóval egy egész egyszerűen az a zene nem létezett számomra, csak csak valami ami amire táncolok majd.

[01:25:31]De a az anyám valahol elcsábított, tehát elkezdtünk négykezeseket játszani.

[01:25:39]először ilyen opera részletek egész egész rövid primitív feldolgozásba, de végül is még a véovzem első szimfóniát ötödik sz a a végén a a az eroika első tételét is eljátszottuk és a második Nem, a anyám nem volt hajlandó, mert a gyászinduló és és sajnos tényleg nem ok nélkül félt a gyászindulótól.

[01:26:24]Szó, hogy 40 éves korát nem érte túl és négykezesni vele.

[01:26:33]És tulajdonképpen az, hogy hogy hozzáértem, tehát hogy a a könyököm az az ott ott volt az anyámnál, és az az nagyon nagyon jó volt.

[01:26:51]És akkor fordulok következő vendégemhez, Nagy Déneshez, a Kurták töredékek rendezőihez.

[01:26:54]Korábban egyébként a természetes vénrendezőként is ismerhetnek téged a nézők.

[01:26:57]Szervusz!

[01:26:58]Nagyon köszön elfogadtad a meghívást.

[01:27:00]Én is köszönöm.

[01:27:00]Csapjunk bel a közepébe már csak azért is, mert pont az egyik beszélgetésben már följött ez a kérdés a filmedzel kapcsolatban, hogy ugye nehéz igazából úgy beszélni róla, hogy van egy nagyon fontos dramaturgiai fordulat a filmben, amit nagyon érzékenyen, nagyon komoly érzékenységről tanú bizonyságot téve ábrázoltok a filmben, és utána nagyon szépen bontjátok ki ennek a konkrét viszonyra a gyakorolt hatását, amit most azért nem akarok megnevezni, mert nem akarom pestiesen szólva sem ellőni a point, sem bár ilyen ilyen módon degradálni annak az érzékenységét, amivel kezelitek ezt a nagyon szenzitív témát.

[01:27:34]Mindenkinek ajánlan, hogy nézze meg a filmet.

[01:27:38]Igazából az érdekel alapvetően, hogy amikor igent mondtál erre a projektre, nekem absz tűnik ki abból, hogy az a gesztus benn maradhatott ott a filmben, hogy vagy nagyon bizalmi viszont tudtál kialakítani Kurták Györggyel, vagy megvolt az a rendezői autonómiád, ami általában az ilyen felkérésre készülő projekteknél azért nem mindig alatik meg a rendezőnek.

[01:27:54]Itt melyik olvasat az, ami inkább helytálló?

[01:27:56]Ö mind a kettő helytálló, tehát egyrészt ez egy felkérésre készült, Gőz László, a BMC tulajdonosa, Fazekas Gergő a zenetörténész és a Ugri Julianna, a film producerek kerestek meg engem, hogy érdekelne egy film a Kurtágról.

[01:28:13]És akkor elmentem a BMC-be egy találkozóra, de már az járt a fejembe, egyrészt, hogy én felkérést nem nagyon szoktam Ühüm elfogadni, vagy ez úgy idegen tőlem.

[01:28:21]Másrészt meg, hogy érdekes lehet-e egy 95 éves ember.

[01:28:26]95 éves emberről érdekes-e forgatni sokat.

[01:28:30]A lényeg az, hogy elmentem erre a találkozóra, ahol egyrészt az derült ki, hogy ez egy hosszútávú film.

[01:28:36]Ez nem nem az van, hogy hogy három- négy találkozó, vagy vagy nem tudom, nyolc-kilenc találkozó, hanem hogy itt itt elég az a ter az a gondolat, hogy egy olyan bizalmat kapok, amiben én bejáratos lennék ebbe a ebbe az épületbe Kurtákhoz.

[01:28:52]Ez egyébként Gőz Lászlón múlik.

[01:28:52]Tehát a Gőz László az, aki őrzi úgymond a kurtágék kurtágnak az ajtaját, és rajta keresztül lehet belépni a a kurtákhoz, és ha ő a bizalma megvan, akkor valamilyen kurtágák bizalma is valamilyen módon adott.

[01:29:05]Tehát, hogy ez a bizalom, ez a gőzászon keresztül a kurtág számára is megvolt bennem.

[01:29:08]Ö de az is tiszta volt az elejétől fogva, hogy ez engem csak úgy érdekel, hogyha ha szabad kezet kapok, és ö és azt a filmet készíthetem el, amit én szeretnék elkészíteni.

[01:29:22]És ebben ebben nagyon megnyugtató választ kaptam az elejétől fogva, hogy hogy alapvetően ők is így gondolkoznak erről.

[01:29:29]Elhangzott még az egyébként ezen a találkozón, hogy egy olyan filmet gondolnak el, ami nem a legendát emeli még feljebb, hanem valamilyen módon az emberre kíváncsi, ami szintén nagyon szimpatikus volt nekem.

[01:29:45]Szóval, hogy ezek ez ezekből állt mondjuk így, hogy össze az, hogy én ebbe beleléptem.

[01:29:52]És mi volt az, ami igazából megfogott téged ebben az egész helyzetben?

[01:29:56]Kérdezem ezt azért is, mert a film maga számos olyan momentumot mutat föl, ami utólag nyilvánvalóan magyarázó erővel bír arra vonatkozan, hogy ezért megérte rászállni ezt az öt évet.

[01:30:03]Nyilván ez a momentum, amire utaltam az előző kérdésemben, amiben egy nagyon összetetten bestiális önvallomás hangzik el kurtág részéről.

[01:30:11]Ez is nyilván egy olyan dolog, amit hogyha az ember megkap rendezőként, plán dokumentumfilm rendezőként utólag minden értelmet nyer.

[01:30:18]De ami engem értekel, hogy ezeknél nem voltál a birtokában és ha ottan nem is ismerted Kurták Györgyöt, akkor igent mondtál végül rá.

[01:30:23]Mi volt az, ami miatt mégis azt érezted, hogy az idődből erre te szívesen áldozol?

[01:30:31]Talán onítanám, hogy engem a kortárszene mindig is érdekelt, vonzott nagyon.

[01:30:35]Sokat hallgattam gyerekkoromban sokat hallgattunk otthon kortárszenét, de Kurtágot egyébként egyáltalán nem.

[01:30:41]Tehát Kurtág nagyon távol állt ő nem.

[01:30:42]És talán úgy tudnám ezt elmondani, hogy hogy olyan kortárszene érdekelt, ami atmoszférikus, ami hangulatokat ad, ami amit mondjuk el tudok képzelni egy film alá, ami a háttérben is, egy kocsiban is hallgatható.

[01:30:54]Tehát Kurták az egyáltalán nem ilyen.

[01:30:55]És így az az így ledobott engem mindig is.

[01:30:57]Ö és akkor a ami igazából el tehát, hogy egyrészt volt ez a vonzalmam, de közben volt egy kétem is ezzel kapcsolatban, de ami eldöntötte azt, hogy miért érdemes kururtágról szerintem 95 évesen akkor volt 95 éves filmet forgatni, az az, hogy elképesztően érdekes az arca és hogy egy igazi filmszereplő, akit nem érdekel a kamera, ha szinte azt csinálunk, amit akarunk, tehát teljesen úgymond egy profi színészként viselkedik, aki hogyha ott töltünk három- négy órát, ő egy szót se szól hozzánk, nem érdekli.

[01:31:31]Tehát elképesztő az, hogy látsz egy ilyen idős embert, aki például nem érdekel az, hogy hogy van megmutatva, tehát nem reflektál a kamerára.

[01:31:38]Az, hogy a gyengeségét fölveszed, hogy tolószékben van, hogy hogy egy elesett ember végülis ez őt egyáltalán nem érdekelte.

[01:31:44]Tehát volt számtalan alkalom volt, hogy ott ültünk mögötte három-négy órán keresztül, és forgott a kamera, és ő mondjuk zenét szerzett a zongoránál, és mondjuk ezt látni, hogy valakinek így zakatol a gondolatai, és leír kottába a hangjegyeket, és megszületik valami ott előtted, de aztán leüt egy hangot a zongorán, és hogy ez egyáltalán nem érdekli, hogy mi ott vagyunk, volt úgyhogy három-négy órán észrevette, hogy mi mögötte átsorgunk.

[01:32:09]egyébként szerintem ő azt díjazta bennünk, hogy hogy nagyon türelmesek voltunk, vagy alázatosak, de hogy kitartóak, tehát hogy így, tehát az, hogy ott vagyunk tényleg három-4y órát, komolyan vehetőek voltatok?

[01:32:23]Tessék?

[01:32:23]Hogy komolyan vehetőek voltatok?

[01:32:25]Igen, talán igen, mondjuk azt, hogy komolyan vehetőek voltunk.

[01:32:29]Szerintem az is, hogy hogy volt egy ilyen makadságunk.

[01:32:31]Igen, hogy mi ezt nem akartuk kiengedni a kezünkből ezt a dolgot.

[01:32:34]hogy nem elégedtünk meg azzal, hogy hogy ott vagyunk egy órát, és ott nem voltunk udvariasak voltunk, de közben mégse voltunk udvariasak.

[01:32:43]Igen, igen.

[01:32:44]Nem életrajzi film a habitusát viszont nagyon plasztikusan ábrázolja Kork Kurtágnak.

[01:32:48]Te a zenéhez ki tudtál alakítani ezalatt az öt év alatt egy más típusú viszonyt?

[01:32:52]Közelebb kerültél le akár?

[01:32:56]Abszolút.

[01:32:56]Én azt gondolom, hogy közel kerültem.

[01:32:58]És ennek a titka elsősorban ez a film volt.

[01:33:01]Az, hogy ez a film számomra is egy út volt ehhez a zenéhez.

[01:33:03]azt, hogy megismerni ezt az embert a testét, a keze kezét, az arcát, mert olyan kép alakult ki nekem, de szerintem annak a kis tábnak is, akivel ezt végigcsináltam, hogy ez ugyanaz az ember, a zenéje, és az ember az kettő, az nem két külön dolog, ez nem egy absztrakció, hanem itt itt itt ugyanarról beszél, ugyanazt próbálja elmondani, ami benne van, azt a feszültséget, és hogy a ami a zenéje zenéjére jellemző, például az, hogy hogy mennyire ilyen ellentétekből áll össze, hogy hogy a a lágyságba ott van a brutalitás, a a keménység, és hogy utána megint megsimogat, de aztán újra egy ilyen villámcsapás érkezik.

[01:33:44]Tehát, hogy ez ez az ő ő világa, az ő érzelmi világa, és hogy alapvetően ilyen nagyon primer ez a ez a művészet, és nem valami elvont gondolat, hanem hanem hanem ilyen egy az egybe érzéseket próbál átadni.

[01:33:59]És igazából ez az, ami részben meg megnyitotta nekünk a kaput.

[01:34:04]a kurtákhoz.

[01:34:04]A másik pedig az a az a az a nagy csend, amibe belépsz, amikor belépsz a a a lakásába.

[01:34:09]Tehát az a ö tehát úgy úgy mentünk be forgatni hozzá, hogy ilyen lábújhegyen, és akkor mintha ilyen szentélybe lépnél be.

[01:34:16]Ö úgy kell elképzelni ezt a lak ezt a kis lakást, ahol ő lakik, hogy nincsenek ablakok az utcára.

[01:34:23]Tehát, hogy csak egy tetőtéri ablak van, ahol ha fölnézel, csak az bent van a város közepén a BMC, de hogy hallod a a mentőautókat meg a város zaját, de nem látsz a városból, tehát egy egy picit klausztrofóbikus térben vagy, ahol ezen a a tetőtéri, ahol látban le van húzva a redőn, csak egy szűk résen keresztül jön be a fény, és az pont a kottára, a zongorán lévő kottára vetül.

[01:34:47]Tehát igazából belépsz ebbe a térbe, és olyan érzésed van, mintha valakinek a fejébe lépnél be, vagy benne lennél valamibe.

[01:34:54]Tehát semmiképpen nem egy ilyen a megszokott, sőt olyan érzésed van, hogy ez egy más idő és egy más tér.

[01:34:58]Tehát mintogyha ez az ajtó, ahol ahol ahol belépsz, itt itt ez tényleg egy más világ.

[01:35:04]Egyrészt ez abból is adódik, hogy tehát maga az az elképesztő tény, hogy látsz egy embert, aki aki nem tud a világról, miközben rengeteg dolgot tud, de egyáltalán nem tud a világról.

[01:35:14]Tehát nem tud arról, hogy hogy van Bajnokok Ligája, vagy van Forma 1, vagy nem tudja a híreket, tehát hogy nem is nem tehát az, hogy egyszer jött egy vendég és és mondta, hogy hát Gyuri bácsi, hogy milyen szomorú a háborok keresztül, milyen háború, tehát hogy nem tudott arról, hogy háború van Ukrajnában.

[01:35:33]Tehát ez ez mondjuk egy fél évvel a háború kitörése után volt.

[01:35:39]Tehát, hogy ez most csak egy egy apró példa arra, hogy ez nem de ez nem azért, mert tehát egyszerűen nem annyi minden érdekli, hogy ez ez már így kiszorul ebből a tehát az a pörgés, amiben mi vagyunk, meg azok a információk, vagy nincs benne Sherlock Holmes, vagy nincs benne nem tudom, Agata Kriszti, tehát ezek nem férnek bele, de van Hölderlin meg József Attila meg Pilinski meg Mócart meg Bach, és ez egy akkora világ, és ez belesűrítve ebbe a ebbe a fénybe, ami bejön az ablakon keresztül, és rávetül a kottára, és abba a pici pontba ott belesűrűsödik ez a hatal Mas na szóval egy ilyen értem Igen, igen, igen.

[01:36:11]Egy ilyen említetted a csendet, mint élményt, amikor beléptetek az ő életterébe, és hogy ugye a csend egy nagyon fontos szervezelve szintén a filmednek.

[01:36:18]Ez ebből az élményből jött, kurtág zenéjéből jött, vagy belőled jön?

[01:36:23]Tehát miért vált ennyire fontossá az, hogy az elhallgatásokkal, a csöndekkel is törd és tagold magát a filmet?

[01:36:31]Szerintem azt a példa illusztrálja ezt jól, amikor leültünk vele beszélgetni, vagy én leültem vele beszélgetni, elég sok ilyen beszélgetést vettünk föl, és akkor ez általában én készültem egy csomó kérdéssel, ezeket így összeírtam, napokig készültem, a darabjait végighallgattam, elemeztem, satöbbi.

[01:36:52]Tehát, hogy így a Gergő sokat segített ebbe, hogy erre így fölkészülten érkezzek.

[01:36:57]De volt úgy, hogy még ott a folyosón még áthúztam kérdéseket, beírtam újat, tehát hogy így erre úgy, úgy, tehát arra készültem, hogy előveszem a kérdéssoromat, és akkor leültem.

[01:37:07]Ő ült a foteljében, nézte a az eget a az ablakon keresztül.

[01:37:12]Hosszú csend.

[01:37:14]Akkor végre rá rám néz pár perc után, és akkor udvságun megkérdezem, hogy hogy van Gyuri bácsi, mert így szólítottuk, hogy Gyuri bácsi.

[01:37:20]Úgy környezetében mindenki Gyuri bácsinak hívja, hogy van Gyuri bácsi.

[01:37:24]És akkor hosszú csend, semmi válasz.

[01:37:30]És akkor már azon így lökdösött az operatőr, hogy akkor most kezd ilyen kínossá válni a szituáció.

[01:37:34]És akkor ebből az a a amikor már éppen megtörtem volna, akkor azt mondja, hát most nem vagyok ma jól, mert nem tudom, ez meg ez történt, és akkor így belekerül.

[01:37:46]Tehát, hogy igazából ezeket a kérdéseimet nagyon ritkán kellett elővennem, tehát fölöslegessé váltak, merthogy ő komolyan vette az első kérdést, és abból elindult valami, de ami elindult, az egyrészt egy ilyen foszlányokból összeálló, töredékekből összeálló, igazából nem egy egész állt össze, tehát a hagyományos értelemben beszélgetést nem lehetett fölvenni vele.

[01:38:09]És ami a legérdekesebb volt, hogy ezek ilyen ezek ilyen ilyen kezdemények voltak.

[01:38:13]Tehát elkezd egy történetet, és akkor félbeszakad, utána újabb, hosszabb csend, aztán valami másb kezd bele.

[01:38:19]Tehát, hogy van egy ilyen iszonyatos töredékessége.

[01:38:21]És igazából ez szerintem nagyon izgalmas volt ezt erre rájönni, hogy hogy ő ő ugyanazt csinálja, mint amit leír a zenébe.

[01:38:29]Tehát ebben a beszélgetésben, hogy nem fejez be mondatokat, hogy nem tudod így összerakni a szokásos módon.

[01:38:38]Tehát mondjuk összehasonlítom mondjuk Ligetivel, akit sokat tanulmányoztam, vagy nem tudom, hogy nagyon nagyon izgalmasnak gondolom, fantasztikus zeneszerző ő is.

[01:38:45]Tehát ő ő teljesen más, ő ilyen nagy filozófikus gondolatokat ad elő, értelmezi a darabjait, ezeket strukturálja és és fantasztikus hallgatni.

[01:38:54]Hát a kurták pont az ellentetje, ami de hogy ez is nagyon izgalmas.

[01:38:57]Olyan mintogyha egy ilyen barlangban lennél, ahol ahelyett, hogy tehát hogy ilyen tapogatózva lehetne csak így közlekedni.

[01:39:05]Ö pont a Gergő egyébként mondott egy szerintem nagyon szép ilyen hasonlatot, hogy milyen a kurtág világa, a fazekas Gergő, hogy mintha egy ilyen ilyen nagy viharba lennél a tengeren, egy éjszaka és ez a hajó, amin így hánykolódik ebben a elképesztő hullámok között és és akkor egy pillanatra meglátsz egy ilyen világító toronynak a fényét a távolb, de aztán eltűnik.

[01:39:26]Tehát csak egy pillanatra ott így valami megvillan.

[01:39:31]De az elég a kurtágnak ez a villanás, tehát ahhoz, hogy hogy elinduljon valamerre, de aztán újra sötétség van, és hánykolódás és de aztán megint egy pillanatra felgyullan, vagy felgyullad ez a világító torony fényel.

[01:39:41]Na, tehát hogy plasztikus hasonlat.

[01:39:45]Abszolút.

[01:39:45]A a filmben is lehet látni azt, hogy igazából lehet tudni, hogy ez egy gyakorlatilag az a rándokhelye a nemzetközi zen életnek a a a Kurták lakrész meg a BMC is.

[01:39:55]és hogy ezzel együtt viszont például pont a lugosi visszaemlékezéseiben mondja azt Korták György, hogy ő közösségünk közösségen kívülnek érezte magát amikor verték a többiek és hogy kicsit fölmerül ez is, hogy mennyire izolált lehet valójában a nagy rajongás közepette ő maga, aki ugye elveszte illet most már jó pár évvel ezelőtt.

[01:40:17]Szóval te hogyan látod ő neki ez a közösségen kívülisége továbbra is egy alapállása, vagy csak éppen ellenkezőleg nagyon sajátos kapcsolódása van a különböző közösségekhez, de igenis van, csak mondom még egyszer, a saját maga lehetően sajátos logikája és nem tudom, havitusa mentén.

[01:40:36]Hát ami szerintem ebben a legizgalmasabb, hogy számára a kapcsolódás a másikhoz az egyedül a zenén keresztül működik, vagy az érintések, vagy a gesztusok révén, de ennek a zene az eszköze.

[01:40:48]Tehát tehát nem létezik az, hogy hogy bármiről tehát beszélgessen.

[01:40:53]Tehát például mi négy éven keresztül jártunk oda, de egyszer sem kérdezte meg az én nevemet, vagy az, hogy vannak-e gyerekeim, vagy mit csinálok a szabadidőnben.

[01:41:02]viszont volt egy olyan kézfogása minden alkalommal, ami ezt valamilyen módon kárpótolta, tehát hogy nem éreztük bántónak ezt a hogy ezek ezek nem érdekelték.

[01:41:13]Tehát számára az érdekel, hogy te ott vagy és te akarsz valamit és türelmes vagy.

[01:41:19]És ezt egy kézfogásba, amikor így megszorítja a kezedet, mikor találkozol, benne van, hogy örülök, hogy itt vagy.

[01:41:24]Az az érzés.

[01:41:24]És ez úgy elég, tehát ez nem kell azon ezen kívül nem nem nincs szükség ezekre a a megszokott kommunikációs módokra.

[01:41:31]a zenéhez való viszonyról kérdezett?

[01:41:36]Nem, nem, semmit nem kérdezett.

[01:41:39]És amikor mondjuk te jöttél egy darabjának az élményével, lehetett vele arról beszélgetni, mondjuk, hogy az milyen kérdéseket indított el benned?

[01:41:48]Néha ezeket elmondtam.

[01:41:51]Tehát próbáltam ezeket a beszélgetéseket valamilyen módon más módon megközelíteni a megszokottól eltérően, de alapvetően nem, ezek nem vittek előre.

[01:41:59]Tehát a olyan érzésem van, hogy tehát egyébként így van a leg sok zen nem minden zenésszel.

[01:42:06]Tehát vannak a legtöbb zenész mégis úgy van, hogy utazik Japánból vagy Amerikából vagy Angliából, nem tudom, hat-hét órát repülőn megérkezik a ide Budapestre, a megbeszélt időpontban bekopog, kezet fognak, ugyanez a kézfogás, de nincs egy kávé vagy egy vagy vagy semmi.

[01:42:24]Tehát az se, hogy fárasztó volt az út.

[01:42:27]Egy egy ilyen egy ilyen udvarias kérdés sincsen, hanem meg Kottát előveszik és elindul a próba.

[01:42:29]És akkor a próbán, amik egyébként ilyen hat-hét órákat is tarthatnak, általában este 6:00-kor kezdődnek, és éjjfél után van végük, nincsen szünet benne, egy pohárvíz sincs benne, és e ez zajlik, tehát valaki megérkezik, kinyitják a kottát, elindul a zenei párbeszéd, az nagyon nagyon nagyon intenzív és koncentrál, és utána kezet fognak, és hazautazik az illető, és aztán fél év múlva meg újra jön, valamiért újra akar jönni, de ugyanez történik, tehát hogy nincs benne semmiféle ilyen ez a barátkozás ismerkedés ez ez nem része ezeknek a De ez szerintem az a történet, amit elmond az édesanyjáról, az az egyébként a filmben is elmondja, hogy hogy számára az, hogy négykezesztek az édesanyjával, az nem azért volt érdekes, merthogy együtt zenéltek, hanem abb egyedül az volt, vagy a legcsodálatosabb számára az volt, amikor véletlenül összeért a könyökük a zongorázás közben, és hogy az egy ilyen csodá érzés volt, hogy a könyökük összeslódik egy pillanatra.

[01:43:33]Szerintem ez elég sokat elmond arról, hogy ebből így kibomlik egy élet, hogy két ember igazából a ez a zene ez csak egy ilyen apropó, hogy vagy egy ilyen egy ilyen alibi bocsánat, hogy hogy hogy valami történjen két ember között.

[01:43:50]Tehát, hogy nem a nem a zene a leglényegesebb, de hogy a zene révén tud csak hozzáérni valakihez, vagy megérinteni mást, hogy a zene az egy módja arra, hogy hogy kapcsolatot teremtsen.

[01:44:01]És hogyha ebből az aspektusból nézünk rá Kurtág életére, akkor te mit fejtettél föl, hogy hogyan lehet értelmezni Márta szerepét az ő életében, és még inkább az ő hiányát, amióta már nem élhetnek együtt?

[01:44:15]A hát a Márta szerepét számomra leg legjobban ezek a négykezesek fejezik ki valamilyen módon, amiket Kurtág arra írt, hogy együtt játssza Mártával.

[01:44:24]Tehát maguknak írta ezeket a négykezeseket, amiben teljesen indokolatlan módon úgy rakja a kezeket, hogy aki jobb oldalt ül, annak bal oldalt kelljen játszania.

[01:44:37]És aki bal oldalt, az meg kénytelen legyen jobb oldalt játszani a zongorán.

[01:44:40]Tehát, hogy kénytelen legyenek ilyen teljesen absztrakt módon egymáshoz érni, vagy hát ilyen nem, bocsánat, nem, tehát, hogy konkrétan Igen, igen, igen.

[01:44:47]Tehát, hogy hogy indokolatlan, zeneileg indokolatlan módon, de mégis az, hogy hogy egy ilyen furcsa pozícióba kell játszani a darabokat, amiben a lényeg az, hogy folyamatosan súrlódnak a testek egymáshoz.

[01:45:00]És azt is elmondja a filmben, hogy valójában ők a koncertterem a koncerteken élték a házas életüket.

[01:45:06]Ez ez a mondat hangzik el, ami ami úgy úgy elsőre talán nem üt meg, de ha úgy mi hogy mit jelent, az mégis csak ugyanezt mondja, hogy hogy ez a módja az egymáshoz kapcsolódásnak.

[01:45:18]Tehát az ő életük valamilyen módon csak a zenén keresztül értelmezhető és igen, abban abban vált teljessén.

[01:45:31]És milyen dilemmákat vagy adott esetben alkotói belső konfliktusokat okozott számodra a család belső dinamikáinak a fölfejtése, vagy akár csak sejtetése?

[01:45:40]Ühüm?

[01:45:42]Ebben az volt az érdekes, hogy mi ebben nem fogatóztunk, tehát ezek amik elhangzanak a filmben, ez volt, hogy három négy külön beszélgetésbe elmondta a Kurták.

[01:45:51]Tehát, hogy ez nem tehát olyan volt, olyan érzésem volt, hogy ő ezt a filmet használta valamilyen módon arra, hogy hogy ezeket elmondja.

[01:46:00]Tehát, hogy ez egy lehetőség volt számára, hogy ezek ezeket elmondja, és fontosnak gondolta, hogy benne legyenek a filmben, mert csak azért lehetett, hogy elmondta háromszor vagy négyszer.

[01:46:12]a család tehát ugye a a szerintem ez egy nagyon nagyon nagyon fontos dolog, hogy ez bekerült a filmbe.

[01:46:19]Nyilván ezt valamilyen módon ő rajta kereszt, tehát hogy ezt ezt nélküle nem kerülhetett volna be, de hogy az, hogy ő hogy vállalja azt, hogy hogy nem nem volt egy jó apa, ezt mondja el, ö ettől lesz szerintem a filmben igazán értékelhető, mint mint ember és zeneszerző, merthogy merthogy ez lesz azonos azzal, hogy hogy beleteszi a fájdalmat meg a a szépet is a darabjaiba.

[01:46:46]Tehát, hogy ha ha mondjuk a darabjai csak szépről szólnának, vagy nem tudom, tehát tehát tehát, hogy ő a valóságot keresi, valamilyen igazat próbál folyamatosan kifejezni, és szerintem azzal, hogy vállalja, hogy az élete az valamilyen módon azonos az ő zeneszerzői karrierjével, ezzel lesz igazán érdekes szerintem az az, amit elmond, és hogy igazán érdekes a nézők számára, hogy látsz egy embert, aki aki nem valami mást csinál, vagy mellé beszél, vagy sallang, tehát nincsenek itt ilyen mellébeszélések, hanem tényleg Ő az, aki és ezt a zenét is így érdemes nézni, hogy ő az, aki és ebben benne van az, hogy ő egy rossz ember is.

[01:47:24]Meg persze egy fantasztikus ember is, de hogy ezek az ellentétek így így benne vannak a az ő valóságában és egymás mellett vannak, de szerintem a mindannyiunk valóságában ezek összeérnek, tehát hogy egyszerre vagyunk szépek és rondák, vagy egyszerre vagyunk, tehát hogy ezek Ja, és zárásként lett-e az együttöltőd öt év alatt kedvenc kurták darabod, amihez mondjuk akár adott esetben visszavisszatérsz, ami adott esetben mást jelentett, nem tudom én, három évvel ezelőtt, és mást jelent most?

[01:47:54]kötődsz-e most bármelyik kóstágműhöz ilyen formában?

[01:47:58]Hát sok nagy élményünk volt.

[01:47:58]Most amit elsőre megemlítenék, az az a darab, ami a filmben is benne van.

[01:48:03]Ez a Foszlányok egy kolinda emlékképéből.

[01:48:06]Ez egy zongoradarab, és ez egy olyan emlékről szól, ami egy brutális emlék.

[01:48:13]Ahhoz kötődik, hogy őt verték az iskolában, gyerekkorában.

[01:48:15]Ez a Kolinda ez egy román karácsonyi ének és ez egy fantasztikusan csodálatos dallam.

[01:48:24]És hogy olyan érdekes, hogy ez a ez a ez a brutális élmény kötődik ehhez a csodálatos dallamhoz.

[01:48:31]Ez persze ez a brutális emlék, ez nincs benne a darabban, hogyha az ember meghallgatja, de mégis úgy van benne, hogy ez olyan ez a darab, hogy elindul és aztán teljesen váratlan megszakad, és akkor hosszú szünetek vannak benne.

[01:48:42]Aztán elindítja újra, és aztán egy másik ponton szakad meg a darab, ez a ez a dallam.

[01:48:47]Mintogyha az lenne benne, hogy próbálna valaki emlékezni valamire, de már nem emlékszik jól, de egyszerűen az is benne van, hogy próbálja elfelejteni minden áron, de nem tudja elfelejteni.

[01:48:59]Tehát, hogy ez a kettő van együtt ott, hogy mint egy ilyen nagy ködben úsznánk, amibe ez a múltnak ezek a fájdalmas és szép emlékei így egyszerre beszivárónak, amik egyszerre jó emlékek is, de rettenetesek is, és egyszerre próbálod ezeket kizárni az életedből, de nem tudod kizárni.

[01:49:17]És szerintem ez nagyon jellemző egyébként magára a legtöbb darabjának az élményére.

[01:49:21]Ez a álom és a rémálom, vagy nem tudom, ez a hogy ez egyszerre van ott.

[01:49:27]De megemlíteném még azt a darabot is, ami a a kvázi unafantáziától, ami szerintem egyik legcsodásabb darabja, ami nekem olyan, mintogyha egy ilyen tehát egyszerre abban is benne van ez az elképesztő gyönyörűség, de közben a következő pillanatban meg ilyen mintha a pokolban lennél, olyan érzésed van, ez így a kettő jön egymás után.

[01:49:45]És olyan mintogyha egy ilyen, én úgy képzeltem el magamban ezt a darabot, mintha egy hóesésben lennél, ahol egy gyönyörű erdőben vagy, ahol ahol hullik a hó.

[01:49:56]és hogy ez csodálatos, tényleg gyönyörű, de hogy hogy egy idő után ez a hó ez így így a az utakat is elpi és elveszted a tájékozódást, hogy hogy fogsz itt hazakerülni és sötétedik, és hirten egy ilyen egy ilyen teljes szűrreális rémálomba kerülsz ugyanabb a képbe.

[01:50:10]Tehát ugyanúgy hullik az a szép hó, de most már ez a ez a félelenés a szorongásnak a pillanata, tehát hogy valahogy ezek a gyönyörű képek át átmennek ilyen ilyen félelmetes képekbe, és hogy tehát ezek ezek szerintem nagyon izgalmasak, vagy hát nagyon megrendítőek.

[01:50:28]Nagy Dines, nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat és mindod a nézőinknek.

[01:50:31]A film már látható van a mozikban gyere majd máskor is minden kívánok neked.

[01:50:34]Szia!

[01:50:36]Köszönöm.

[01:50:37]Neked pedig köszönöm szépen a megtisztelő figyelmeteket.

[01:50:37]Ez volt a Kurták Györgyöt ünneplő adásunk.

[01:50:39]Éjen Kurták György.

[01:50:42]Ha esetleg kedet kaptatok valamelyik koncertre ellátogatni, vagy szeretnéek tudni, hogy milyen eseményeket szerveztek Kurták Györgyöt ünneplendő, akkor a 100.kurkkurták.hu címen keresztül tudtok tájékozódni.

[01:50:51]De egyébként, ahogy említettem már többször az adásban, Nagy Dénes filmje, dokumentumfilmje, Kurták Györgöl, Kurták Töredékek címmel már fut a mozikban.

[01:51:02]Érdemes nagy Bászló megnézni ezt az alkotást is.

[01:51:03]Köszönöm szépen munkatársaim nevében a megtisztelő figyelmeteket.

[01:51:07]Kérlek, hogyha fontosnak tartod a munkánkat, akkor idén is támogass minket az adód 1%-ával.

[01:51:14]Ez egy kiemelkedően fontos bevételi forrás a Partizán számára annak érdekében, hogy fenntarthatóan tudjuk működtetni az intézményünket.

[01:51:19]Ha pedig ezen túlmenően is van lehetőséged támogatni bennünket, akkor a leírásban található linken keresztül tudjuk fogadni a további támogatásodat.

[01:51:26]Nagyon fontos, hogy a Partizán csak veled együtt képes működni a továbbiakban.

[01:51:30]A Partizán veled közös és miattad független.

[01:51:35]Kérlek, hogy lehetőségeid szerint szállj be a finanszírozásokba és támogasd a további működésünket.

[01:51:40]Én most búcsúzom.

[01:51:42]Uyjás Márton voltam Budapestről.

[01:51:44]Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmeteket.

[01:51:45]Hamarosan találkozunk.

[01:51:47]Addig is csáó!