Meg tudja-e fékezni Európa az amerikai techcégeket? | Birodalom #20
A Partizán "Birodalom" műsorának 20. adásában Pap Szilárd (Barcelonából) és Meredi Botond (Budapestről) az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti digitális technológiai konfliktusát térképezi fel. Az EU négy fő jogszabályi eszközzel próbál védekezni: a GDPR-rel (adatvédelem), a DSA-val (digitális szolgáltatások szabályozása), a DMA-val (digitális piacok versenyhelyzete) és az AI-törvénnyel. Az amerikai kormányzat és a nagy techcégek (Meta, Google, Apple, Amazon, Microsoft) ezeket cenzúraként és szólásszabadság-megsértésként támadják. A valódi feszültség azonban összetett: piaci monopolizáció, geopolitikai függőség, adatszuverenitás, gyermekek mentális egészsége és az amerikai-európai értékrendek ütközése egyaránt szerepet játszanak. Az EU szabályozási ereje korlátozott, a tagállamok közötti koordináció gyenge, és az Egyesült Államok geopolitikai súlya egyre nyomasztóbb – különösen Trump második ciklusa alatt.
Az adás központi üzenete: Európa egy olyan digitális világban él, amelyet amerikai és kínai szereplők alakítanak, és amelyből való kimaradása vagy függetlenedése rendkívül nehéz, de szuverenitása szempontjából szükséges.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az EU digitális szabályozási eszköztára
A műsor a négy fő európai jogszabályt mutatja be, amelyek a digitális szuverenitás alapját képezik.
GDPR – Az adatvédelmi alapkő
„Az elképzelés az volt annak idején, hogy az európai alapjogi kartának a hetes-nyolcas cikkeit kiterjesztőleg értelmezve egyszerűen a polgároknak visszaadják a kezébe a saját adataik fölötti rendelkezést." *
A GDPR (2018) célja az volt, hogy az adatokat ne a nagy szolgáltatók, hanem a felhasználók ellenőrizzék. Botond hangsúlyozza, hogy bár a gyakorlatban a sütik elfogadásáról szóló kattintgatások idegesítőek, az alapelv fontos: a digitális szuverenitás egyik fő területe az, hogy az emberek kontrollt gyakorolhassanak saját adataik felett.
A GDPR két fontos elvét emeli ki: a tervezésben szereplő védelem (privacy by design), amely azt követeli, hogy az adatvédelmi szempontok már a szoftver fejlesztésének kezdetén beépüljenek, és a Brüsszel-hatás, amely azt jelenti, hogy az EU szabályozása más országok jogszabályainak modelljévé válik (például Japán, Dél-Korea, India saját adatvédelmi törvényeket hoztak létre, amelyek részben a GDPR-t követik).
Azonban a GDPR-nak vannak gyengeségei: a tagállamok eltérően ültetik át, és az Írország (ahol a nagy techcégek bejegyzik európai leányvállalataikat) nem érdekelt az erős végrehajtásban, mivel az elvonná az adóbevételeket.
DSA – A digitális szolgáltatások szabályozása
„Az illegális tartalommoderációt segítse. De nem úgy, hogy az Európai Bizottságban ülnek emberek, hanem úgy, hogy a nagy platformokkal egyszerűen ezt elvárásként a saját tartalmi kódja, a saját tartalmi elvárásaikat kikényszerítsék." *
A 2024 februárjában hatályba lépett DSA célja nem a cenzúra, hanem a fogyasztóvédelem és a demokratikus stabilitás megőrzése. Botond szerint a jobboldali narratíva téves, amely azt állítja, hogy az EU tartalommoderáció révén korlátozza a szólásszabadságot – valójában az EU azt követeli, hogy a platformok végrehajtsák saját szabályaikat.
A DSA három fő pillére:
-
Illegális tartalom moderálása: A platformok felelőssé válnak azért, amit közzétesznek. Az EU azt követeli, hogy a kutatók hozzáférjenek az adatokhoz (amit az X nem biztosított teljes mértékben, ezért 120 millió dolláros bírságot kapott).
-
Manipulatív algoritmusok tilalma: Az algoritmusok nem lehetnek olyan addiktívak vagy manipulatívak, hogy kárt okozzanak a fogyasztóknak, különösen a kiskorúaknak.
-
Rendszerszintű kockázat kezelése: Az EU 24 „nagyon nagy platformot" (VLOP) azonosított, amelyek 45 millió felhasználónál többel rendelkeznek havonta. Ezek 80%-a amerikai (Google, Apple, Meta, Amazon, Microsoft), és egyetlen kínai (ByteDance/TikTok). Ezek a platformok képesek rendszerszintű kockázatot okozni a demokráciára, közegészségségre és társadalmi stabilitásra.
„Tehát ezt a rendszerszintű kockázatot kezdi el menedzselni, megy lép párbeszédbe ezekkel a platformokkal, és igyekszik ezt olyan funkciókal kivédeni hogy ne lehessen az európai társadalmi stabilitást, demokratikus működést, sima akár 24 darab online platformnak egyszer csak befolyásolni." *
DMA – A digitális piacok versenyhelyzete
„A digitális piacokról szóló jogszabály az, ami gyakorlatilag azt próbál valamilyen módon tisztességes versenyfeltételeket próbál teremteni egy olyan piacon, ahol összességében egy vagy két nagy szereplő egész piaci szegmenseket lefed." *
A DMA célja az, hogy megtiltsa, hogy a nagy platformok egyszerre piaci játékosok és piaci bírók legyenek. Az EU hét „kapuőrt" (gatekeeper) azonosított: Apple, Google, Meta, Amazon, Microsoft, Booking és ByteDance (TikTok). Közülük hat amerikai.
A DMA fő előírásai:
-
Interoperabilitás: Az üzenetküldő platformoknak lehetővé kell tenniük, hogy más alkalmazásokkal kommunikálhassanak, így a felhasználók nem kénytelenek az összes barátjukat követni egy új platformra.
-
Rangsorolási tilalom: Az Amazon nem rangsorolhatja saját termékei előrébb a versenytársak termékeivel szemben.
-
Zárt kertek tilalma: Az Apple App Store és a Google Play Store nem korlátozhatják az alternatív alkalmazások telepítését.
-
Adatgyűjtési korlátok: Az Amazon nem gyűjthet adatokat versenytársairól a saját platformján keresztül, hogy azokat piactorzító célokra felhasználja.
Az Európai Bizottság már két szankciót vetett ki: az Apple-re (500 millió dollár) és a Meta-ra. Az Apple-t azért büntette, mert tiltotta, hogy harmadik fél alkalmazások reklámozzák az olcsóbb fizetési lehetőségeket az App Store-on kívül.
AI-törvény – A mesterséges intelligencia szabályozása
„Ez egy ilyen piramiszerű alkalmazási sávokat határoz meg a jogszabály a mesterséges intelligenciára, és akkor azt különböző módon szabályozza, tehát veszélyességi szintű." *
Az AI-törvény egy kockázat-alapú megközelítést alkalmaz:
-
Tiltott szint: Olyan alkalmazások, mint a kínai szociális hitelrendszer vagy tömeges arcfelismerés a nyilvánosságban.
-
Magas kockázat: Egészségügyi, oktatási, hitelezési és más döntéshozatali alkalmazások szigorú szabályozása.
-
Alacsony kockázat: Csak átláthatósági követelmények.
Botond azonban kritizálja az AI-törvényt, mert nagy része még nem lépett hatályba, és nem kezeli megfelelően a nagy nyelvi modellek (mint a ChatGPT) kihívásait. A magyar kampányban például a deepfake videók (Zelenszkij, von der Leyen, Manfred Weber) csak tájékoztatási kötelezettséget váltanak ki, nem pedig szigorúbb szabályozást, bár a demokratikus folyamatokat közvetlenül veszélyeztetik.
Az amerikai ellentámadás és a geopolitikai feszültség
Trump és az amerikai tech-ipar szövetsége
Az Egyesült Államok az EU szabályozási rendszerét szólásszabadság-megsértésként és rejtett vámként támadja. JD Vance alelnök, Mark Zuckerberg és Elon Musk közvetlenül nyomásoztak Trump-ra, aki most az EU-s szabályozásokat fenyegetésként kezeli.
„Azért is beszélünk ezekről, mertogy az Egyesült Államok ezt az elmúlt egy évben saját magára nézve direkt fenyegetésként a JD Venszel szólva, szólásszabadság megsértéseként, Mark Cuckerbergkel szólva meg rejtett vám vámokként, igazságtalan vámokként." *
A feszültség eszkalálódott, amikor az EU kitiltotta Thierry Bretont, az EU-s biztos egyik korábbi tagját az Egyesült Államokból, mert az EU szabályozási rendszerét részben ő kezdeményezte.
A szereplők érdekeltsége
Botond három csoportot azonosít:
-
Pénzkeresők: Zuckerberg, Musk és mások, akik az amerikai platformok hirdetési bevételeiből profitálnak. Az EU-s adózás és szabályozás csökkenti nyereségüket.
-
Politikai szereplők: Trump által támogatott „patrióta európai erők" (köztük Orbán Viktor), akik élvezik, hogy nincs korlátozás a dezinformációra és a deepfake videókra. Biden alatt az amerikai platformok komoly dezinformációs csapatokat építettek ki, de Trump után ezeket eldobták.
-
Európai stabilitásban érdekelt szereplők: Az EU intézményi szereplői, akik a rendszerszintű kockázatokat kezelik.
Az EU gyengeségei és a függőség
Digitális infrastruktúra függőség
„Az európaiak, tehát a digitális infrastruktúrában felmérések szerint 80%-ban az USára támaszkodnak." *
Az EU szinte teljesen függ az amerikai technológiáktól: operációs rendszerek, felhőszolgáltatások, adatközpontok, chipek, mesterséges intelligencia modellek. A maradék 20% részben európai, részben kínai.
Tagállami koordináció hiánya
A GDPR-nak a tagállamok eltérően ültetik át. Az Írország, ahol a nagy techcégek bejegyzik leányvállalataikat, nem érdekelt az erős végrehajtásban. A DSA-t sem ültette át mindenki: Lengyelország például nem aláírta a végrehajtási rendületet, így nem tud eljárni a szabálysértések ellen.
Az amerikai vámfenyegetés
Trump 1500 milliárd dolláros transzatlanti kereskedelemmel fenyegetőzik. Botond szerint az EU-nak vannak kártyái (például a holland ASML csip-gyártó berendezések, vagy az energiafüggőség), de a függőség aránytalan.
„Gondoljuk el, hogyha a Facebookot vagy a metaszolgáltatásait lekapcsolják egy hónapra. Nyilván nekik ez pénzkiesés lenne, de az európaiak is elégedetlenek." *
A szólásszabadság és a tartalom-moderáció vitája
A valódi probléma: manipuláció és függőség
Pap Szilárd rámutat, hogy az amerikai szólásszabadság-diskurzus képmutató. Az amerikai platformok nem a szólásszabadságot védik, hanem a profitot. Az algoritmusok szándékosan addiktívak és manipulatívak.
„Zuckerbergnek múlt héten tanúskodnia kellett, ahol például kiszivágott egy belső levelezés, hogy a belső szakértők mind azt ajánlották, hogy ezt az egész beauty filter, ezt az egész szépségfiltert dolog, ez káros a fiatalok mentális egészségére. majd vezérigazgatóként és főtulajdonosként Zuckerberg ezt felülírta, és azt mondta, hogy nem baj, akkor is csináljuk ezt a dolgot." *
A Los Angeles-i per és a magánvádas eljárások
Az Egyesült Államokban magánvádas perek indultak, ahol átlag emberek (főleg felnőtt korban szocializálódott fiatalok) azt állítják, hogy az Instagram addiktív algoritmusai mentális betegségeket okoznak. Az első per Los Angelesben zajlik, és ha a bíróság a felperes mellett dönt, az precedenst teremthet több ezer hasonló per számára.
„Ha itt az eskütt székek majd sorba döntenek, mert rengeteg ilyen pér van, csak ez van az első fázisá, vagy a leg legelőrébb haladva, és ilyen hatalmas 100 millió dolláros összegekbe kezdenek el kártérítéseket megítélni ezeknek a magánvádas perben felperesként fellépőknek, és itt elkezdenek ezrek, tzrek pereket indítani, akkor az például fundamentálisan vár változtathatja meg az a tartalomajánlási algoritmusokat." *
A deepfake videók és a magyar kampány
A magyar kampányban számos deepfake videó jelent meg: Zelenszkij magyarul beszél a Tisza applikációról, von der Leyen magyarul nyilatkozik, Manfred Weber háborút ígér. Ezek megtévesztésre alkalmasak, de az EU-s szabályozás csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő, nem szigorúbb intézkedéseket.
A gyermekek mentális egészsége és a szuverenitás
Az új európai megközelítés
Emmanuel Macron és most Olaf Scholz német kancellár is támogatja, hogy korhatárhoz kössenek a közösségi média használatát (14-16 év). Ez egy új európai irány, amely a gyermekek mentális egészségét helyezi előtérbe.
„Ha elgondoljuk, hogy van a világon három-négy-5 maroknyi cég, akik képesek a gyerekeink nevelésébe napi órákat kiszakítani, vagy szocializációjába, vagy vagy reflexalakításba. Hát valahol ez ugye Sztálinnak az álma volt." *
Pap Szilárd szerint ez a szuverenitás része: az európai szülőknek és államoknak meg kell tudniuk védelmi a saját gyerekeik értékrendjét és szocializációját az amerikai platformok befolyásától.
Az ausztrál kísérlet
Ausztrália már betiltotta a közösségi médiát 16 év alatt. Az EU-nak lehetősége lesz megfigyelni, hogy javul-e a fiatalok mentális egészsége. Botond azonban óvatosságra int: lehet, hogy a közösségi média csak tünet, nem az ok (az elmagányosodás, az egyenlőtlenség stb. is szerepet játszhat).
Az intellektuális tulajdon és a digitális zárlat
Pap Szilárd megemlít egy ötödik szálat: az amerikai intellektuális tulajdon (IP) rendszer, amely körülbástyázza a digitális tereket. Cory Doctorow digitális jogi aktivista az „elszaródás" (enshittification) keretét alkotta meg, amely azt írja le, hogy a digitális tereken minden rosszra van digitális megoldás (adblocker, nyílt forráskódú alternatívák), de az amerikai IP-törvények megtiltják ezeket.
„Az van, hogy a a digitális tér az olyan, hogy minden rosszra van a téren belül digitális megoldás, ami kikerüli. Tehát ha agyon nyomnak reklámokkal, akkor valaki tud csinálni egy adblokkot, egy reklámblokkolót. Hogyha csomó mindenre egyébként lehetne nyílt forráskódú, okos hackkerek és programozók által gyártott ellenmegoldást találni. Csak az a baj, hogy pont ez az amerikai ilyen intellectual property, intellektuális tulajdon rendszer annyira körbebástyázza őket." *
A geopolitikai hadszínterek és a kibertér
Botond hangsúlyozza, hogy a NATO már hat szintérnek nyilvánította a kiberteret (szárazföld, levegő, víz, űr, kibertér után). A digitális tér nem csak katonai hadszínter, hanem puha hatalom (soft power) terüllete is.
„A NATO is már hat szintérnek nyilvánította a kiberberteret. Alábecsülök abban az értelemben, ugye a szárazföld, a levegő, a víz és a egyébként az űr mellett az ötödik hadszintér a a kibertér, mert ebben nem csak háborúzni lehet, tehát tényleg nem csak a zsaroló vírusok és a hackelések zajlanak, hanem hanem ennél a sokkal szofisztikáltabb, úgy mondjuk, hogy a kibertérbe lévő softp vagy puha hatalom használata." *
Az amerikai értékrendszer (Trump-féle szólásszabadság-értelmezés) ránk van erőltetve, és ez veszélyes az európai demokráciára.
A kínai faktor
Az EU nem csak az amerikaiakkal versenyez, hanem a kínaiakkal is. A kínai cégek (ByteDance/TikTok, Huawei stb.) szintén globális szereplők, és az EU szabályozása nem tudja őket kizárni. Ez a geopolitikai verseny még összetettebb.
Az adóoptimalizáció és a nemzeti digitális adók
Több tagállam (Magyarország 2019-ben, Franciaország) bevezette a digitális adókat, hogy megadóztassa a nagy platformok helyben keletkezett hirdetési bevételét. Ez nemzeti hatáskör, nem európai szinten történik. Az amerikaiak azonban ezekre is megharagudnak.
Az összefüggések és a tanulságok
Botond végül azt hangsúlyozza, hogy az EU szabályozása nem tökéletes, és nem biztos, hogy hatékony. A GDPR például sok helyen gyenge végrehajtást szenved. Az AI-törvény pedig nem kezeli megfelelően az új kihívásokat.
„Tehát szerintem főleg így választópolgár szintjén egy szuper izgalmas kérdés, hogy amikor 10 éve hozott politikai elit rossz döntéseket, mondjuk akár sorra, hogy lesz ennek következménye?" *
Az EU-nak azonban szüksége van erre a szabályozásra, mert az amerikaiak nem fognak önként korlátozni magukat. Az EU-nak fel kell kötnie a gatyáját, és hajlandónak kell lennie Trump-féle piszkos tárgyalási technikákat is bevetni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Mandiner és a nem tudom milyen ellenállók klubja típusú civil szervezetek" – a szöveg kontextusa alapján valószínűleg a Mandiner nevű jobboldali portálra és az azzal szimpatizáló civil szervezetekre utal, de a pontos kifejezés bizonytalan.
-
„Szépségfiltert dolog" – a szöveg valószínűleg a beauty filter (szépségszűrő) funkcióra utal, amely az Instagram-on elérhető.
-
„Nem tudom én az elmagányosodástól kezdve egy csomó minden lehet" – a mondat nyelvtani szerkezete bizonytalan, de a kontextus alapján azt jelenti, hogy a közösségi média negatív hatásai mellett más társadalmi problémák is szerepet játszhatnak a fiatalok mentális egészségének romlásában.
-
„Egy ilyen más nézőpontot még ide azért szeretnék behozni" – nyelvtani pontatlanság, valószínűleg „egy másik nézőpontot" volt szándékolt.
-
„Szóval, hogy ezt ezt az ökoszisztémát kellene menet közben újra hangszerelni" – a „hangszerelni" szó ebben a kontextusban valószínűleg „átrendezni" vagy „újrakonfigurálni" értelemben használatos.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sziasztok!
[00:00:00]Ez itt a birodalom, a Partizán külpolitikai jellemző műsora Pap Szilárdal Barcelonából és Meredi Botonddal, ezúttal Budapestről.
[00:00:05]A mai birodalom adásban ez a 20.
[00:00:08]adásunk kerek évforduló ünneplünk, úgyhogy köszönjük, hogyha eddig is hallgattatotok minket.
[00:00:14]Ahogy az eddigi 19-ben tettük, most is igyekszünk egy picit a napi hírek mögé nézni.
[00:00:18]Ezúttal azonban nem egy múltbeli eseménynek a feldolgozását szeretnénk részletesebben bemutatni, hanem a közeljövő trendjeit, és azok közül is egy kifejezetten fontos digitális szakadékot szeretnénk bejárni veletek.
[00:00:31]Nevezetesen az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti tech háborút, az alakuló feszültséget és a várható frontvonalakat fogjuk föltérképezni.
[00:00:37]Ez pedig az a tippünk, hogy bizony a belátható jövő eseményei lesznek, tehát nem valamilyen távoli forgatókönyveket, hanem 2026 következő heteit és hónapait fogjuk feltérképezni.
[00:00:49]Ti is használtok mesterséges intelligenciát, látjátok, hogy ez hogyan változtatja meg a termelési láncokat, hogyan befolyásolja.
[00:00:57]mindennapi életünket a magyar kampányban is érzékelitek ennek a szerepét a deepfékektől kezdve a botnetworkökön át mindenféle területen ebben a vitában a véleményszabadságról alkotott fogaló az Atlanti óceán két oldalán annyira elválik ez is egy újabb kódolt feszültség úgyhogy ezekről fogunk beszélgetni és erre a témára reméljük hogy még néhány olyan régi jogszabályt is be tudunk nektek mutatni amelyek egyébként az unió oldalán nagyon is alakítják a mindennapi életünket csak kevesebbet foglalkozt velük eddig.
[00:01:28]Egy gyors emlékeztető, mielőtt belevágnánk, hogy továbbra is várjuk a kérdéseiteket a birodalomkukacpartizán.hu címre.
[00:01:35]Két hetente, egy héttel az adás publikálása előtt a Partizán Social Média felületein közzétesszük, hogy mi lesz a rákövetkezendő adásnak a témája.
[00:01:44]Úgyhogy abban a témában beküldhetitek, hogy mire vagytok pontosabb kíváncsiak, milyen kérdések foglalkoztatnak ezzel a egy-egy nagyobb témával kapcsolatban, mint amilyen a mai is egyébként hatalmas.
[00:01:54]Tehát birodalomkukacpartizán.hu email címmre várjuk a kérdéseiteket.
[00:01:57]Ezt az email címet a leírásban is megtaláljátok, ahogy megtaláljátok a leírásba a különböző támogatási lehetőségeket is.
[00:02:05]Itt a birodalomba is és a Partizánnál is azon dolgozunk, hogy a körülöttünk lévő világot megérthetővé, átélhetővé, megismerhetővé tegyük, és ahhoz, hogy ezt a munkát fenntarthatóan tudjuk végezni, szükségünk van a támogatásotokra.
[00:02:19]Szóval kérünk szépen, hogy ha belefér nektek, akkor különböző anyagi támogatási lehetőségeken keresztül, akár az adó 1%-kal, akár más módokon támogassatok bennünket, hiszen hogyha csatlakoztok hozzánk, csatlakoztok a támogatóinkhoz, akkor lehet a Partizán közös veletek és független miattatok.
[00:02:39]Kezdjünk is akkor Botond.
[00:02:45]Ahhoz, hogy a frontvonalakat fel tudjuk térképezni, meg kell néznünk, hogy ezek a beásott állások egészen pontosan hol húzódnak.
[00:02:51]Úgyhogy ehhez fogunk néhány olyan jogszabályról beszélni nektek, amelyek azt gondoljuk, hogy a mostani vitának részben van a jogi alapjait adják, hiszen ez a háború első körülön most bírságok, különböző retorziók, akár a vámterületen történő visszavágások és kis bosszúk módján fog zajlani.
[00:03:08]Tehát ez egy jogiasított konfliktus lesz egyelőre az Egyesült Államok és Európa között, hogy szerencsére nem drónokkal és másokkal vívjuk.
[00:03:15]Viszont éppen ezért nagyon fontos, hogy lássuk azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák ezeknek a kereteit.
[00:03:20]Úgyhogy egy picit fogok beszélni arról, hogy hogyan illeszkedik ebbe a híres GDPR, tehát az Európai Unió adatvédelmi jogszabálya és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény ez a DSA Digital Services Act az angol rövidésével fogunk rá hivatkozni a műsorban.
[00:03:35]És utána Firát pedig további két jogszabályt az AIet és a digitális digital market, tehát a digitális piaci szabályozást fogja röviden felilleszteni ebbe a gyönyörű puzzlebe.
[00:03:46]Ugye a GDPR-t onnan ismerhetitek, hogy ugye kattintattok mindig vadul, hogy elfogadjátok-e az adott sütiket a weboldalon.
[00:03:53]azért a GDPR ennél jóval jóval többet jelent, még akkor is, hogyha a napi tapasztalata ez a felhasználóknak vele.
[00:03:58]Az elképzelés az volt annak idején, hogy az európai alapjogi kartának a hetes-nyolcas cikkeit kiterjesztőleg értelmezve egyszerűen a polgároknak visszaadják a kezébe a saját adataik fölötti rendelkezést.
[00:04:10]Miközben persze lehet, hogy bosszantók ezek a süti kattintgatások, azért az alapelvazat az volt, hogy ne a nagy szolgáltatók, ne Már Zuckerberg és egyebek vigyék el a ti adataitokat és foglalkozhassanak és adogathassák azokat bárhol bármikor, hanem valamilyen módon a kontroll a felhasználó kezében legyen.
[00:04:27]Ez, hogyha visszagondoltok akár egy Brexit kampányba is beback control típusú akkoriolásban teljesen érthető politikai hívószó volt.
[00:04:37]A digitális szuverenitásnak az egyik fő területe, hogy a saját adott vagyonunkat hogy tudjuk megőrizni, úgy is, mint Európa, és úgy is, mint te egy felhasználó, hogyan tudsz a saját adataid fölött szuverenitást vagy befolyást, kontrollt gyakorolni?
[00:04:51]Továbbá kellett harmonizálni a adatok a tagállamok közötti mozgását.
[00:04:56]Tehát eleve egy egységes adatpiacot teremtett a GDPR, és igyekezett ehhez egy olyan intézményrendszert létrehozni, ami az európai adatvédelem, illetve a nemzeti adatvédelmi hatóságok között is megteremtette a beszélgetést.
[00:05:06]Ugye ez azért sok területen korábban megtörtént, most akár, hogyha különböző minőségbiztosítási rendszerekre gondolunk.
[00:05:14]Tehát ez nem volt egy önálló innováció, de abban, hogy az adatterületre megjelent digitális szuverenitásban ez volt az első nagy lépése az európai harmonizációnak.
[00:05:22]Két olyan remélt hatás van még a GDPR-ba építve, amit mindenképp meg kell említeni.
[00:05:31]Az egyik az a szoftver tervezésbe való beépítés kötelezettsége, vagyis azt jelenti, hogy nem azt szeretnék az európaiak, mi itt az Európai 27 tagállam lakói, hogy jön egy amerikai szoftver, fejükre koppintanak, és akkor hirtelen valaki még ott összög valamit, és lesz egy adatvédelmi menüpont, hanem hogy már a tervezéskor minden úgy készüljön el, hogy az adatvédelmi szempontokat figyelembe vegye.
[00:05:57]Tehát ez a dizájn általi védelem, vagy a tervezésben már szereplő védelem, ez egy nagyon fontos alapelvé emelkedik ki.
[00:06:03]Nyilván nehezen ellenőrizhető, de az elgondolás nagyon jó, hogy már ne utólag kelljen majd futkározni az ilyen ügyekben.
[00:06:10]A másik ilyen remélt hatás az a Brüsszel hatás, vagy Brussel Effect.
[00:06:15]Ez arról szól, hogy ha már gazdaságilag nem mindenben nagy hatalom Európa, különösen a digitális téren óriási jelemaradás, de szabályozásban tud olyat teremteni, ahol akár más országok, kisebb közepes országok mindenképp, de akár nagyobb gazdaságok is követik az európai szabályozási mintát.
[00:06:30]egyébként ez a GDPR-ra nem sikerült olyan rosszul.
[00:06:34]Ugye itt a japánok létrehozták a maguk isPI-ját, a dél-koreaiak a pipát, vagy PP-t, az indiaiak a DPDP-t, tehát mindenki megcsinálta a maga jogszabályát, ami azért nem kis részben hasonlított, és számos elvet át tudott venni a GDPL-ból.
[00:06:49]Tehát ez nem volt feltétlenül egy rossz dolog, még akkor is, hogyha a mi életünket vagy a kisvállalkozások életét máshogy befolyásolta.
[00:06:57]Emiatt az elégedetlenség miatt egyébként tavaly novemberben már elindult az egyszerűsítés, tehát különböző szép néven Brüsszelben úgy hangzanak, hogy a digitális omnibus csomagokba, tehát az olyan saláta törvényekbe, amelyek egyszerűsítik a korábbi jogszabályokat a Európai Parlamenten keresztül.
[00:07:13]Ugye a bizottság tesz javaslatot, és szépen végigmennek ezek az egyszerűsítő csomagok, ezekben szerepel a GDPR lazítása is.
[00:07:18]No, itt néz ki tehát a digitális szuverenitásunk adatvédelmi lába.
[00:07:23]Emelé zárkózott föl a 2024 februárjában határba lépett DS, vagyis a digitális szolgáltatásokat szabályozó jogszabály.
[00:07:31]Tegyünk egy lépést hátra.
[00:07:33]Ez is azért fontos, mert nagyon sok mindent fogunk hallani erről a jogszabályról, ebben a kampányban is, ami ma Magyarországon zajlik, és kialakult erről egy jobboldali narratíva, hogy itt vajon tartalommoderáció történik-e kéretlenül, vagy pedig mi is ennek a jogszabálynak a célja.
[00:07:49]Fogadjuk el, hogy ezek a jogszabályok tényleg az európai polgárok érdekeét akarják megvédeni.
[00:07:52]Mi volt a DS eredeti szándéka?
[00:07:55]Az, hogy a illegális tartalommoderációt segítse.
[00:07:58]De nem úgy, hogy az Európai Bizottságban ülnek emberek, hanem úgy, hogy a nagy platformokkal egyszerűen ezt elvárásként a saját tartalmi kódja, a saját tartalmi elvárásaikat kikényszerítsék, hogy azt tényleg végre is hajtsák.
[00:08:11]Tehát ne csak kitegyék az ablakba, hogy itt nem lehet mondjuk gyűlöletbeszédet folytatni, hanem legyen lehetősége a bizottságnak rákérdezni.
[00:08:18]tartalommoderálás 99%-át Európában a platformok maguk végzik.
[00:08:21]A másik abszolút fogyasztóvédelmi megfontolásho az volt, hogy a különböző manipulációra és becsapásra alkalmas algoritmusminták és technikai megoldásokat kitse a piacról.
[00:08:32]Tehát, hogy ne azért legyünk függők, mert egy ügyes algoritmust kitalált valaki, ne okozhassanak a fogyasztóknak ilyen szinteken kárt.
[00:08:41]És ezt egyébként a kiskorokkal kapcsolatban pedig hatványozottan érvényesíti a DS azt is követelik, és ez ügyben mondjuk pont a Twitter egykori Twittert a mostani Xet elítélték 120 millió dolláros büntetésre, hogy a kutatóknak adjanak hozzáférést.
[00:08:55]Nagyon fontos.
[00:08:55]Tehát ez Európában bevált módszer.
[00:08:57]kutatók ott elnézegetik ezeket az adatbázisokat, van idejük és utána ez sajtón nyilvánosságon keresztül politikai nyomássá vissza tud menni.
[00:09:06]Tehát fontos, hogy legyen ilyen kutatói elérés.
[00:09:08]Ugye ezt a X nem biztosította teljes mértékben.
[00:09:11]Ugye ahhoz, hogy legyen mit kutatni, ehhez kellenek adattárak, tehát kellenek olyan típusú mentési kötelezettségek, hogy vissza lehessen nézni akár a hirdetéseket, és lehessen azonosítani, hogy mondjuk valaki politikai hirdetést adott föl, ami tilos, esetleg egyak látszó civil szervezet adott föl egy politikai tartalmú hirdetést, ami azért attól lesz politikai a tartalma.
[00:09:31]Az pedig hiába NGO, tehát itt azért nagyon sok izgalmas dolog van.
[00:09:35]Ez az román elnökválasztás kapcsán is sokat segített, hogy vissza lehet ilyeneket nézni, és azt gondolom, hogy április 12-e után is bőven lesz alkalmunk majd még ilyen kutatásokkal találkozni.
[00:09:44]Az egyik kifejezetten nagy újítása, és azt hiszem, hogy ez megint egy nagyon korszerű szemléletnek számít a jogalkotók között, és így az Európai Bizottság részéről is, ez a rendszerszintű kockázat fogalmának a bevezetése.
[00:10:00]Tehát a DS meghatározta, hogy persze ezek az elvárások mindenkire érvényesek, akkor is, ha holnap te vagy én indítunk egy vállalkozást, de vannak azok a kifejezetten nagy platformok.
[00:10:10]Ezeket hívt a angol köznyelvileg Very Larn platformok alapján Vlopoknak, amiből nincs olyan nagyon sok.
[00:10:16]Ebből 24-et azonosítottak 2026 januárjáig.
[00:10:22]Ezeknek a 80%-a amerikai, ezeknek 45 millió felhasználónál töbje van egy hónapban.
[00:10:30]Tehát azért a méretek itt tényleg számítanak.
[00:10:32]Ezek a nagy vlopok, ezek a nagy platformok képesek arra, hogyha az ő működésükben valami diszfunkció keletkezik, akkor egyszerűen rendszerszintű kockázatot hordoznak akár a demokratikus folyamatainkra, a közegészségügyre értsük ezt úgy, hogy a mentális egészségre, de lehet, hogy ez egy gyűlöletbeszéd, egy Andrew Tétféle valamilyen nőgyűlöletkeltés.
[00:10:52]Tehát itt azért érzékeljük, hogy ha ez el tud indulni, az bizony tényleg végigsöpr a 27 tagállamon.
[00:10:57]Tehát ezt a rendszerszintű kockázatot kezdi el menedzselni, megy lép párbeszédbe ezekkel a platformokkal, és igyekszik ezt olyan funkciókal kivédeni hogy ne lehessen az európai társadalmi stabilitást, demokratikus működést, sima akár 24 darab online platformnak egyszer csak befolyásolni.
[00:11:19]Tehát ez egy önvédelmi reflexről szól, egy immunrendszerről, egy egészséges reakcióról.
[00:11:23]Ö, és ez nem azt jelenti, hogy valaki moderálja őket, hanem azt jelenti, hogy vannak kötelezettségek, amik forma strukturális kötelezettségek, amiknek eleget kell tenni.
[00:11:32]A legfrissebb egyébként a WhatsApp volt, aki erre fölkerült.
[00:11:35]Európából pedig ugye a Zalando nevű kereskedő oldal az az Amazon versenytársa mellett, ha jól emlékszem, akkor porno szolgáltató volt, akinek ide sikerült bejutni.
[00:11:44]Tehát itt valóban a többiek azok a jól ismert amerikai nagyok.
[00:11:48]Úgyhogy így így néz ki a két láb a szolgáltatások, illetve az adatvédelem terén, ami tényleg ebben a nagyobb digitális szuverenitás problémába illeszkedik.
[00:11:59]Ha már nem amerikai, ha már amerikai eszközökön meg kínai eszközökön csináljuk, és ráadásul a szoftverek egy jó része is külföldi, akkor hogyan tudjuk egy picit megvédeni magunkat.
[00:12:10]De akkor itt dobom át a labdát a további védekezési eszközökhöz.
[00:12:13]szirá jó ez a puzzle metaforra, merthogy tényleg ennek az egész ilyen digitális univerzumnak különböző részeit fedi le, és akkor ha a GDPR az tényleg az kimondottan az, hogy ezért mégis csak egy adatalapú gazdaság ez az egész digitális gazdaság, és hogy ott legyenek megfelelő védelem a felhasználóknak.
[00:12:35]A másik az egy kicsit ez a platformrészre reagál, ugye a a digitális szolgáltatásokról szóló, egy kvázi egy ilyen fogyasztóvédelmi előírásrendszer, ak egy kicsit tartalmi is, de hogy már nem csak tartalmi része van ennek a digitális szolgáltatásoknak, és hogy ugye arról szól az egész, hogy a ezek a platformok azt mondják, hogy hát ők valójában csak összekötnek különböző embereket, de hogy az, hogy mi publikálódik, mi adódik el, nem tudom én, ezekért ők ők köszönik szépen, nem felelősek, és szerintem ezt az Egyesült Államokban minden nap mai napig meg is tehetik, hogy ők ezért nem felelősek.
[00:13:11]És szerintem egy kicsit az európai szabályozás ezt próbálja ellensúlyozni, hogy igenis felelősek vagytok azért, ami a ti platformjaitokon történik.
[00:13:18]És akkor van még két puzzle darab, amiről most én fogok beszélni röviden.
[00:13:24]Az egyik, ami nekem ebből a négyesből a kedvencem, magasannak kedvencem.
[00:13:28]És maradjunk annyiban, hogy sokat elmond mindannyiunkról, hogy kedvett EU jó szabályaink vannak.
[00:13:36]De hogy az egy [nevetés] Igen, nem baj.
[00:13:42]Szóval a digitális piacokról szóló jogszabály az, ami gyakorlatilag azt próbál valamilyen módon tisztességes versenyfeltételeket próbál teremteni egy olyan piacon, ahol összességében egy vagy két nagy szereplő egész piaci szegmenseket lefed, és ezt a piaci részesedést, ezt a hatalmas piaci előnyt arra tudja használni, hogy megfolytsa az innovációt, megfolytsa a versenytársakat.
[00:14:06]Tehát, hogy az a cél igazából, hogy egy picit elérni, hogy hogy ezek a nagy techplatformok ne tudjanak egyszerre piaci játékosok és piaci bírók is lenni.
[00:14:16]Tehát, hogy ugye a a egyszerre játékos és bírónak lenni az egy nagyon előnyös pozíció, ezt tudjuk akár a sportból, akár a magyar politikai rendszerből.
[00:14:28]És ö és ugye itt is az történik, hogy megállapítanak ilyen nagy úgynevezett kapuőröket, akiknek valamekkora piaci részesedés fölött ilyen titulust kapnak, hogy kapuőrek.
[00:14:41]Itt hét darab van.
[00:14:41]Ebből a hétből hat amerikai cég.
[00:14:44]A az Alpet, tehát a Google, az Apple, a Meta, az Amazon és a Booking.
[00:14:51]És akkor van még egy kínai, a B dan Dance, ami a TikTok.
[00:14:57]És itt összességében ilyen piaci szabályokat tartalmaz ez a DMA, tehát ez a digitális piacokról szóló törvénycsomag, hogy például átjárhatóságot kellene biztosítaniuk ahhoz, tehát hogy a nagy platformnak, az óriási üzenetküldő platformoknak például lehetővé kell tenniük, hogy alapvető funkciók szintjén kommunikálni tudjanak más applikációkkal is.
[00:15:25]Tehát hogyha adott esetben én el szeretnék menni valahová egy másik applikációra, egy kisebb versenytárshhoz, akkor ne kelljen meggyőznöm azt az 1000 embert, akivel eddig a másik platformon kommunikáltam, hogy mindannyian átjöjjenek velem, ami egy olyan magas feladat, amit senki nem tudna megcsinálni, hanem hogy én a másik applikációról is tudjam tartani, tehát hogy hozzá tudjak férni a a másikokhoz.
[00:15:55]Tehát ez az interoperabilitás, ez egy nagyon fontos része, akkor a előírja azt, hogy például az ilyen nagy platform nem rangsorolhatják a saját eladott termékeiket és a mások platformon keresztül előadott termékeikhez képest előrébb.
[00:16:10]Tehát, hogy az, hogy az Amazon egyrészt egy platform, ahol el lehet adni dolgokat, másrészt az Amazon egy eladó a saját platformján keresztül, tehát könnyen meg tudja csinálni azt, hogy másokat, mondjuk kisebb cégeket, akik szintén eladni szeretnének ott, hátrasorol és a sajátjait előre, és akkor ezt ezt elvileg tiltja a jogszabály.
[00:16:33]azokat az ilyen zárt kerteket is tiltja.
[00:16:36]Tehát az, hogy veszel egy Androidos, vagy egy Androidos telefont, vagy egy iPhone-t, és akkor odacsak azokat az applikációkat telepítheted, amiket ők engedélyeznek a saját App Storejukba, sőt egy csomó mindent előre telepítenek, amit aztán nem választhatsz alternatívát.
[00:16:53]És akkor itt is vannak ilyen előítások, hogy igen, bizony lehessen választási alternatívája a felhasználónak.
[00:17:02]csomó átláthatósági dolgot használ.
[00:17:05]A másik meg az adatgyűjtési korlát.
[00:17:07]Ugye megint csak az Amazon példáján keresztül, mivel rajta keresztül nagyon sok mindenki ad el és vesz meg, ezért rengeteg adattal rendelkeznek a a piaci szok fogyasztói szokásokról.
[00:17:17]Mit vesznek, hogy vesznek és így tovább.
[00:17:20]És ezt nagyon sokszor, tehát az Egyesült Államokból nagyon sok példa van arra, hogy ezt arra használja az Amazon, hogy lemásolja azt a népszerű terméket, ami fut, majd alulárazza a saját termékét egyrészt a keresőbe az elejére vigye, a versenytársát alul áraza, és utána megfolytsa.
[00:17:38]És ezt is tiltja elvileg, hogy mondjuk az Amazon vagy a Google, vagy akármelyik ilyen platform ne gyűjthessen adatokat a piaci versenytársairól a saját platformján keresztül, hogy aztán azt ilyen piactorzító hatásokra felhasználja.
[00:17:55]Na és akkor ez szankciókat ír hozzá.
[00:17:57]Eddig összességében két a DMI alapján két szankciós csomag vagy két szankciót vetett ki az Európai Bizottság.
[00:18:08]A az egyik az azt hiszem az Apple-re, pont azért, mert igen a nem engedték, tehát hogy ez is egy nagyon érdekes, hogy ugye az van, hogyha az Apple App Store-on keresztül előfizetsz, veszel egy szoftvert, egy applikációt, előfizetsz valamire, akkor azt az Apple fizetési rendszerén keresztül kell megtedd, ami sokkal drágább, és ezért sokkal kevesebben akarják megvenni azt az adott applikációt.
[00:18:37]miközben annak az adott applikációra elő lehetne fizetni külön direktbe például az applikáció honlapján is, és ez olcsóbb lenne.
[00:18:44]Viszont az Apple tiltja ezeknek a harmadik cégeknek, hogy reklámozzák ezt, hogy ők igenis olcsóbban is hozzáférhetők, hogyha egy másik felület fizetési platformot használsz.
[00:18:57]Tehát itt is az van, hogy a piacon meg az egyik piaci szegmensben meglévő előnyöet arra használod, hogy a másik piaci szegmensbe a fizetési applikáció piacán lenyomj valakit.
[00:19:10]Na mindegy.
[00:19:10]Erre volt egy egy na egy ilyen 500 milliós bírság, meg még volt egy metás is.
[00:19:16]Na és akkor a negyedik elem az az AI act, a mesterséges intelligenciát szabályozó jogszabály.
[00:19:24]Ezt belinkelem majd a leírásba, mert én erről annak idején, amikor ezt a kidolgozási folyamat a végén volt, akkor csináltam egy interjút a már nem is emlékszem, hogy hívják talán mindegy, nem akarok hülyeséget mondani, egy román EP képviselővel, aki a raportőr volt ebben a témában, és az egyébként ott elmagyarázzuk, hogy mi a lényeg.
[00:19:47]Igazából egy ilyen piramiszerű alkalmazási sávokat határoz meg a jogszabály a mesterséges intelligenciára, és akkor azt különböző módon szabályozza, tehát veszélyességi szintű.
[00:20:00]Tehát van egy tiltott szint, ahol ilyen tényleg olyan dolgok vannak, mint az ilyen kínai kreditrendszer, meg az ilyen nagy masszív arcfelismerés a nyilvánosság, meg has pár ilyen ilyen nagyon vis nagyon jogsértő felhasználás.
[00:20:15]És akkor aztán vannak a magasan korlátozott veszélyes felhasználások, amikor nem tudom én egészségügybe, oktatásba, hitel keret hitelezésbe és egy csomó mindenbe hoz döntéseket, a mesterséges intelligencia ott azt ilyen magasan szabályozza, és akkor a többi részét azt ilyen sokkal kevésbé csak ilyen átláthatósági szabályokat ad össze.
[00:20:40]És hát igazából az van, hogy ez ez a azt hiszem a négy közül ez a leggyengébb sok tekintetben még igazából nagy része nincs is életbe léptetve.
[00:20:49]a középső sávból, tehát a magas kockázatú dolgokból bizonyos dolgok már életbe vannak léptetve, de igazából az van, hogy ennek a kidolgozásával párhuzamosan jelent meg ez az egész chat GPT minden a nagynyelvi modelleknek a sikere.
[00:21:09]És mire elfogadták, kiderült, hogy azokat a részeket, amik azokat a kihívásokat, amiket ez ez az nagy nyelvi modellek jelentenek, annyira nem is fedi le.
[00:21:20]Szóval nagyon fura dolgok vannak bennem.
[00:21:23]egy csomó minden átfedő.
[00:21:23]Én ugye a amikor volt ez a elkezdődött az, hogy a Tisza kapcsán a Fidesznél nagyon sok ilyen AI kamu AI videót tettek közzék az ilyen defé dolgokat, akkor néztem meg, hogy igen, bár még nincs érvényben, de az előírás az az, hogy az ilyen esetekben csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő a mesterséges intelligencia.
[00:21:49]Bár lehetne azt mondani, hogy ami a választásokat és a demokratikus folyamatot illeti, az valójában mégis egy másik kategóriába, egy magasabban szabályozott kategóriába tartozik, de ezt ugye senki nem tudja.
[00:22:04]Ezt végig kéne perelni az Európai Unió bíróságán, hogy kiderüljön 15 év múlvára, hogy hogy mi a helyzet mondjuk ezekkel a dolgokkal az ilyen kimondottan demokratikus folyamatba használt AID fékekkel kapcsolatban.
[00:22:19]Na mindegy.
[00:22:20]Szóval, hogy csak így ez ez lenne így a kép.
[00:22:22]Szerintem ez a négyes, a GDPR, DS, DM és az AI act.
[00:22:31]Szóval nem tudom, mivel mivel menjünk tovább, mi az, ami neked érdekes ebből az egész sztoriból.
[00:22:36]Azért is beszélünk ezekről, mertogy az Egyesült Államok ezt az elmúlt egy évben saját magára nézve direkt fenyegetésként a JD Venszel szólva, szólásszabadság megsértéseként, Mark Cuckerbergkel szólva meg rejtett vám vámokként, igazságtalan vámokként.
[00:22:58]És Trump Trumpnak ezt addig súta a fülébe, hogy most már Trump is így gondolja, tekint erre az egész szabályozási rendszerre.
[00:23:07]és hogy Ja, szóval ebből azért ebből azért problémák még lesznek.
[00:23:13]Így van.
[00:23:13]Tehát szerintem eljutottunk azért egy elég komoly eszkalációs kezdőszintre.
[00:23:19]tulajdonképpen lehet, hogy már a 10erbe mondhattuk volna, hogy azért az, hogy egy volt európai uniós biztos, Jieri Brötont, aki annak idején ezeknek a jogszabályok elfogadásának az idején a francia biztos volt a kollégiumban, kint von der l mellett kitották az Egyesült Államokból néhány további NGO vezetővel.
[00:23:37]Tehát az, hogy vízum korlátozást alkalmazzanak egy volt európai vezető esetén, azért, mert a általa részben kezdeményezett jogszabályok nem tetszenek az amerikaiaknak, ez szerintem mutatja, hogy a kapcsolat nagyjából hol tart.
[00:23:52]És ugye itt összeérnek a egy picit a az ellenségek, tehát akik nem lelkesek az ügyben, hogy itt bárki a körmükre néz, mert ugye van, aki pénzt akar ezen keresni, szerintem különísük el a szereplőket.
[00:24:04]Tehát van, aki tényleg pénzt akar keresni.
[00:24:08]Zuckerbergék, Maskék és mások a első körben szeretnének itt ugye pénzt csinálni.
[00:24:12]Ez a nagy platformnak sikerül is.
[00:24:14]Ugye végtelen sok hirdetési bevétellel.
[00:24:17]Ugye ne felejtsük el azért a Partizán is azért is úgy működik most, ahogy mert ugye 10-15 év alatt a teljes újságírói piac összeomlott, átalakult, már nincs fizetett hirdetés.
[00:24:30]Mindenki ugye a nagy platformon hirdet.
[00:24:33]Most egyébként őket meg majd az AI-ok megnézzük, hogy hogyan transzformálják, tehát hogy elvitték a hirdetési bevételek elképesztő nagy részét.
[00:24:42]Ráadásul ugye ezeket Írországba bejegyzett európai cégeken keresztül pumpálják ki, tehát itt egy erős adóoptimalizáció rész is van.
[00:24:49]Úgyhogy különböző tagországok bevezettek digitális adókat.
[00:24:54]egyébként Magyarország is ezek között volt, talán 2019-ben, amikor elindul az, hogy megadóztassák a helyben keletkezett hirdetési bevételét a nagy platformnak, ez ugye még nemzeti hatáskör, tehát az európai szinten nem ez történik.
[00:25:08]Ugye itt is vannak érdekellentétek, a franciák is csinálnak ilyet, ott is rögtön megharagulttak rájuk az amerikaiak.
[00:25:18]És aztán vannak ugye a politikai szereplők, akik akiknél most ugye magyar kampányban is ezt látjuk, hogy végtelen mennyiségű deepfé AI videó keletkezik.
[00:25:27]Ugye a főbelövéstől kezdve hallottuk már Volgyimirő Zelenskit itt magyarul beszélni a Tisza applikációról.
[00:25:33]Nyilvánvalóan hamis felvétel vagy pedig hallott Ursla von der Len is.
[00:25:37]Hát Ursla von der Lien is magyarul beszél.
[00:25:39]Manfred Wer pedig háborút ígér a Gellért egy tetejéről.
[00:25:41]Tehát tényleg egészen durva felvételek vannak.
[00:25:42]Ezek mind hamisak, és azt látjuk, néha én is tesztelem, jelentgetem őket, hogy ez azért a megtévesztésre minimum alkalmas felvételekről van szó, és a platformok maguk döntik el, hogy mi számít ennek.
[00:25:57]Tehát itt nincs olyan európai 102 pontos valamilyen szabálykönyv, hogy ez alapján ezt kell csinálnod, hanem ugye a platformok vállalják, hogy szűrik a tartalmakat, és ugye itt zajlik egy folyamatos egyeztetés, hogy tulajdonképpen hol vannak ezek a határok.
[00:26:12]Most itt a politikai szereplők, ugye a Trump által támogatott patrióta európai erők, ahova Orbán Viktor is tartozik, ugye visszacsatolódnak a máskféle véleményszabadsági mondjuk úgy, hogy lobbiszták ereje alá.
[00:26:32]Tehát élvezik azt, hogy nincs korlátozás, és hogy az amerikai platformok, míg a demokratavezetés alatt felépítettek elég komoly dezinformációs csapatokat, ugye óriási leépítés következett be Biden veresége után, és Trumppal gyakorlatilag ezeket eldobták a platformok, és részben ők ezt költséghatékonyságnak látják.
[00:26:50]Milan Mask személyesen pedig ezt ideológiai győzelemnek is.
[00:26:54]Tehát itt vannak politikai szereplők, pénzügyi szereplők, akik érdekeltek abból, hogy pénzt csináljanak és minél kisebb adóval kivigyék, illetve tagállamok is, akik szeretnék őket megadóztatni.
[00:27:03]Plusz a rendszerszintű kockázatok kapcsán az európai stabilitásban érdekelt európai szereplők.
[00:27:10]Tehát itt itt feszülünk egymásnak nagyon csúnyán, és ezekbe tényleg jönnek a bírságok is, jön a Bretonnak a kitiltása, és elképesztő szintekről.
[00:27:21]Tehát Jay Venstől Howard Latnik tényleg nagyon sokan szóltak be egymásnak az Atlanti óceán két oldalán.
[00:27:30]Legutóbb egyébként most már nyilván a Macron is eléggé paprikásan nyilatkozott ezekről a témákról.
[00:27:35]Tehát itt tartunk és ez ugye azért annak a fejlődési hiányosságnak a következménye, hogy európaiak nem tudták kifejleszteni ezeket a saját típusú eszközöket.
[00:27:43]Tehát futunk a futunk a többiek után és valahol ezt próbáljuk megakadályozni.
[00:27:50]Tehát nekem ez egy érdekes történelmi kísérlet, hogy vajon ezt meg tudjuk-e tenni és meddig lesz ez az időablak tartható.
[00:27:56]Van egy 1500 milliárd dolláros transzatlanti kereskedelem és ugye ez az, amit Trump viszont gond nélkül fenyeget úgy is, hogy a digitálisért nem digitálisat vág el, hanem lehet, hogy akkor valami más történik, de gondoljuk el, hogyha a Facebookot vagy a metaszolgáltatásait lekapcsolják egy hónapra.
[00:28:17]Nyilván nekik ez pénzkiesés lenne, de az európaiak is elégedetlenek.
[00:28:22]Tehát itt egy nagyon érdekes adókapok fenyegetőzés alakult ki, hol tud törleszteni, a másiknak milyen kárt tud okozni, úgyhogy az neki viszont minél kisebb kárt okozom.
[00:28:31]Tehát a szankciós problémák Oroszországgal szemben is ugye ugyanezt hozták annak idején.
[00:28:37]Hogyan tudjuk azt elérni, hogy a hogy az USA ne alkalmazzon velünk szemben durvább vámokat, de közben mi meg ha nem tudjuk eladni az autókat, amiket legyártanak részben épp Magyarországon, akkor az viszont itt konkrétan érezhető lesz a munkaerőben.
[00:28:51]Úgyhogy nagyon nagy a kiszolgáltatottság, és az európaiak, tehát a digitális infrastruktában felmérések szerint 80%-ban az USára támaszkodnak.
[00:28:59]Tehát egyszerűen aránytalan ez a történet.
[00:29:01]És a maradék 20 házor is európai feltétlen, hanem ugye ott vannak a kínaiak.
[00:29:06]nagyon érdekes, mert amit most így csak így négy percben elmondtál, abban így az összes szál benne van, és az ös az is, hogy mennyire összefüggnek egymással.
[00:29:16]Tehát, hogy ugye van a a tartalmi a szólásszabadság rész, tehát vagy a szólásszabadságként keretezhető rész, az, hogy mi hangzik el ezeken a platformokon.
[00:29:29]És akkor itt a az álhírgyártástól a deep fake videókon, a gyűlöletbeszéden és hasonlókon keresztül minden benne van.
[00:29:39]ezenkívül van egy piaci része az, hogy önmagában, hogyha most eltekintünk attól, hogy ezek amerikai cégek, nem európai cégek, vagy amerikai és kínai cégek, attól függetlenül is itt van egy hatalmas ilyen a fogyasztóknak a fogvatartása valamilyen módon.
[00:29:57]Tehát az, hogy az, hogy egy pár platform monopolizál egész területeket, és ez ennek nagyon-nagyon durva hatásai vannak.
[00:30:10]Tehát ö az, hogy egyébként ami visszahat a szólásszabadságra is, merthogy hogyha én szabály, tehát hogy van ez a a az a mivel nem lehet, nincs verseny, nem lehet váltani, nincsenek alternatívák, ezért igazából csak az államra marad, hogy szabályozza őket.
[00:30:30]Nem, nincs piaci önkorrekció, tehát nincs az, hogy ö nagyon sok ember azt látja, azt érzi, hogy egyszerűen a content, ami mondjuk a Facebookon ömlik vele szembe, az így rossz, nem érdekli, nem ér sértő gyűlöletbeszél és így tovább.
[00:30:51]És normális esetben, hogyha nem vagy megelégedve a termékkel, akkor az van, hogy tovább állsz.
[00:30:55]viszont itt a network, tehát a hálózati hatás miatt, a váltás költségei miatt, meg az alternatívák megfolytottsága miatt gyakorlatilag ez nem áll fent.
[00:31:05]Tehát nem tudok én fogyasztóként úgy visszare úgy visszajelezni a az eladónak, hogy figyelj, rossz a terméked, akkor nem használom ezt, hanem az marad, hogy akkor az állam szabályoz-e vagy sem.
[00:31:23]Így függ össze ez a dolog.
[00:31:23]És akkor viszont van a geopolitikai dimenziója, ami az tényleg, hogy mélytengeri kábelektől internetes csomópontokon, felhőszolgáltatásig, szerverparkokig, adatközpontok, operációs rendszerek, chippek, mesterséges intelligencia modellek.
[00:31:45]Mindezeken a területeken Európának gyakorlatilag kiszolgáltatottsága van.
[00:31:51]az USA felé nagyobb részbe kisebb részbe, kisebb, de növekvő részbe talán Kína felé is.
[00:32:00]Szóval van ez a harmadik szál is ebbe az egész történetbe, és akkor ezek ezek is valamilyen módon ez is visszahat mind a szólásszabadság kérdésére, ahogy mondtad, a JD Vensekkel és az amerikai kormányzat részéről jövő, mind pedig a piaci részékre is, mert sokkal egyszerűbb lenne a az Európai Uniónak vagy az európaiaknak, ha azt mondanák, hogy itt van egy majdnem fél fél egy 500 milliós lakosú piac, hogyha lennének saját termékei.
[00:32:28]akkor azokat sokkal jobban lehetne előtérbe helyezni, de amíg nincs, addig marad ez a szabályozás.
[00:32:36]És persze oké, hogy pont most jött ki m a van egy ném egy egy számomra nagyon kedves német NGO kutatóintézet, a Deernát Cukunft, akinek a vezetőjével amúgy a Max Krahéval annak idején még tavaly készítettem interjút is, és most jött ki pont tegnap, vagy tegnap előtt múlt hét végén, mindegy, egy jelentésük arról, hogy milyen folytópontokkal rendelkezik az Európai Unió az USÁval szemben, hogy nem tudom én például a ö gázturbinák 100%-át, ami nagyon kell ahhoz, hogy energia legyen a például az AI adatközpontokban, azt a Siemens gyártja, vagy hogy nem tudom én, csak ide lehet eladni profitábilisan amerikai LNG-t, minden máshova ráfiz, valójában veszteségesen adnak á, csak piacszerzési ilyenek.
[00:33:23]és hogy az egyik ilyen volt, hogy ha egyik pillanatra a másikra az Európai Unió abba az Európai Unió piacáról kitiltanák ezeket a techszereplőket, akkor a piaci kapitalizációjuk, a piaci részesedésük 30%-kal esne egyik napról a másikra.
[00:33:42]Tehát az értékük egymada eltűnne, ami egyrészt a cégeknek brutális, de mivel az amerikai gazdaság gerincét adják gyakorlatilag, tehát a magánnyugdíjalapoktól, tehát ez az egész 41k 401k rendszer, minden ezekbe van befektetve.
[00:33:59]Tehát a a az társadalom megtakarításainak egy nagy jelentős része attól függ, hogy ezeknek a részvényeknek hova megy az árfolyamat.
[00:34:08]Tehát hogyha harmadával esik, akkor gyakorlatilag a megtakarításaik a társadalom felének megtakarítása is harmadával esik.
[00:34:14]Tehát, hogy ez egy brutális strukturális hatás.
[00:34:19]Csak, hogy közben mivel az európai cégeknek meg a 80-90%-a függ ezektől a szolgáltatásoktól, valójában szóval ez tényleg ez a Russian roulet, vagy ez a nem is tudom, hogy hívják ezt a verziót, amikor mind a kettő a másik fejéhez tartja a fegyvert.
[00:34:34]Egy negyedik szál is van az, hogy hogy jók-e ezek a szabályozások, merthogy hogy miközben a céljukkal meg a logikájukkal nagyon azt hiszem, hogy ez most már kiderülhet, hogy egyetértünk mindketten, nem biztos, hogy ezek a leghatékonyabb eszközök.
[00:34:57]És szerintem a GDPR ilyen szempontból, ami a legrégebbi, az egy ilyen tanulságos dolog, hogy például az, hogy minden tagállam maga kell, vagy hogy minden tagállam maga rendelkezik, valamilyen módon maga ülteti át, mint minden EU-s szabályozást, valamilyen módon maga ültheti a nemzeti jogrendjébe, és utána hajtatja végre ezeket a dolgokat.
[00:35:18]És akkor itt bejön, hogy mindenki Írországba van bejegyezve, mert ott olcsó az adó, és az íreknek ez az érdekük, hogy ott legyenek bejelentkezve az Apple-től, a Facebookig mindenki másig.
[00:35:32]Szóval nekik annyira nem érdekük, hogy például a GDPR-t az ír adatvédelmi biztos alkalmazza, mert akkor elmenne, viszont más nem tudja alkalmazni.
[00:35:43]Mondjuk így egy és akkor ne is beszéljünk, hogy a magyar hatóság egyébként van-e, mit csinál és így tovább.
[00:35:51]Szóval, hogy ezek mind, bocs, csak folytattam azt a nagyon sok szálat, és lehet, hogy inkább csak válaszd ki egyet, ami érdekel, vagy ami Igen.
[00:36:02]A tehát a ahhoz, hogy ugye itt eredeteg fölrajzoltunk egy puzz, ezekből azt hiszem, hogy érződnek, hogy vannak kifejezetten ideológiai frontvonalak, vannak klasszikus piaci frontvonalak és azért azt látni kell, hogy tényleg volt sok korábbi próbálkozás Európában.
[00:36:19]Tehát emlékszem ausztriai perre, ahol az Amazont az általad emlegetett piactorzító intézkedések miatt perbe fogták.
[00:36:27]Ugye most a X ellen számos a az X-nek a mesterséges intelligenciájával szemben számos eljárás indult Spanyolországtól más államokig, mert ugye gyermekpornokráf képeket kreált, meg más illegális tartalmakat.
[00:36:41]Tehát, hogy két szinten zajlik ez a küzdelem, a tagállamok és a az unió szintjén.
[00:36:48]Nyilván az unió különösen ebben a témában hatékonyabb lehet, amikor össze tud fogni.
[00:36:52]Viszont azt gyakran látjuk, hogy valakit mindig le tudnak szalámizni, ugye?
[00:36:56]És itt jön be, amit mondtál, hogy az írek azért ebből éltek.
[00:37:01]Ugye így lehetett az, hogy az írek maguk támadtak meg olyan európai bírósági döntést, ami egyébként elítélte volna az Apple-t annak idején, mert hogy ők nem akarták, hogy ilyen precedens legyen, ahol ahol az ő szabályozói minőségük esetleg gyengül.
[00:37:14]Tehát szuper izgalmas, hogy még ebben a közlegelő problémában küzdünk küzdünk nagyon a a tagállami hatáskörök és az uniós hatáskörök kettősségével.
[00:37:24]És nyilván ezért sem tud haladni ez a történet végtelen gyorsasággal.
[00:37:31]És így van tehát, hogy a az irányelv és a rendelet közötti különbség az pont az, hogy az irányelvet azt szépen a tagálom pauk hajthatják végre.
[00:37:36]Megjegyzem, a DS-t sem ültette át mindenki, tehát most Lengyelországban van belpolitikai vita, hiszen az elnök nem akarja a végrehajtási rendületet aláírni, tehát a végrehajtását kihirdető jogszabályt.
[00:37:51]És így aztán, hogyha nem lesz végrehajtó jogszabály, akkor nem lesz ugye ami nálunk az LMHz az, akkor a lengyeleknél nem lesz kijelölve, tehát nem fog tudni eljárni.
[00:37:58]Szóval nagyon nagyon izgalmas minden tagállamban egy picit megvan a saját olvasata, hogy ki hogy áll ehhez hozzá.
[00:38:05]Ugye a franciák a a misztráléájal azért az egyik európai kezdeményezéssel futnak ebben.
[00:38:12]És ha már itt a kölcsönös fenyegetéseket nézzük, ugye a hollandoknál van még egy nagy aduász, ez a ASML vagy ESML nevű cég, ugye, aki a csípgyártó berendezések gyártója, és itt a különböző litográfiai skálákon ugye náluk vannak a legfejlettebb eszközök.
[00:38:31]Ez az, akit Trump időnként felhívja a hollandokat, hogy elnehatják a kínaiaknak.
[00:38:34]a legfejlettebb technológiát.
[00:38:36]Úgyhogy tehát vannak vannak még kártyák.
[00:38:38]Európának szerintem egyébként főleg fejben kell átrendeznie magát, hogy hajlandó legyen ezeket a Trump féle piszkos tárgyalási technikákkal is bevetni.
[00:38:50]Tehát itt tényleg az, hogy teljesen random összekapcsolások keletkezhetnek és teljesen meglepő módon dönthet úgy Trump, hogy valami nagyon másik területen lép Európa lábára.
[00:39:00]és végeredményben Grönlandtól számolhatjuk ezeket.
[00:39:06]Tehát itt itt tényleg a hallgatók is képzelik el, hogy az árukapcsolás legodabb formái lehetségesek most a Fehérházban.
[00:39:12]És így így megyünk bele ebbe a háborúba, ahol valóban ez a piac, ahogy energiá energiára is kifizettünk évi sok 100 milliárd eurót a 27 tagállam közösen mindenféle importokra, meg az autóban lévő benzinünkre, úgy úgy kifizetjük ezekre a szolgáltatásokra is, és ez mind megy szépen az idesúlt Államokba.
[00:39:33]Tehát azért ha ha ezek elkezdenek egyszer Európán belül maradni, szóval ez egy dupla győzelem lehetne, hiszen onnantól kezdve a cég is itt van, a bevétel itt van és itt fekteti be újra.
[00:39:43]Szóval, hogy ezt ezt az ökoszisztémát kellene menet közben újra hangszerelni.
[00:39:48]És ez az, amihez viszont ugyanúgy kellenek a politikai szereplők, mint a általunk sokszor elmesélt tőkepiaci Unió ezek a pénzeszközök meg Európán belül tudjanak azokhoz a befektetésekhez vándorolni.
[00:40:04]ahonnan meg startupokhoz, ahonnan kinőhetnek ezeknek a versenytársa.
[00:40:08]Tehát menet közben ilyen versenytársakat nem lesz egyszerű.
[00:40:09]Tehát nyilván a Teslát is jobb lett volna úgy megversenyeztetni, hogy a Mercedes már a 2000-es években meg a többiek ugye nem a dízelbotránnyal dolgoznak, hanem esetleg az elektromos autózás jövőjén.
[00:40:20]Tehát itt itt azért voltak hibák, amiket a kontinens követett el, és aminek az árát most fizeti meg.
[00:40:27]Tehát szerintem főleg így választópolgár szintjén egy szuper izgalmas kérdés, hogy amikor 10 éve hozott politikai elit rossz döntéseket, mondjuk akár sorra, hogy lesz ennek következménye?
[00:40:38]Tehát ugye általában arra nem emlékszem, hogy két héttel ezelőtt mi volt ebben a tempóban.
[00:40:42]És közben azért visszamenőleg meg elég pontosan látjuk, hogy hol voltak azok a elhagyott lehetőségek, amik miatt most ott vagyunk, ahol vagyunk, és hogyan tudnánk ebből tanulni.
[00:40:53]Szóval ez ez szerintem közgondolkodóként is egy izgalmas faladvány, meg hát a politikai rendszereinkre nézve is, hogy hogyan lehet.
[00:41:02]És ugye most pedig ez a narratíva, ami átpolitizálja ezt az egész témát, tehát amikor elindul az, hogy az Európai Bizottság lionül az EP-nél és mintha ő cenzúrázná a dolgokat, ez ez ugye végképp meg fogja ölni ezt az értelmes vitát.
[00:41:18]És azt gondolom, hogy ez ez komoly hátránya nekünk európaiaknak fog ebből származni, hiszen ahelyett, hogy értelmesen tudnánk beszélgetni, már látom ezeket a védekezéseket érkezni, hogy de hát tényleg nem a DSA alapján szabályoznak tartalmakat, hanem a platformok, maguk vállalták ezeket, csak nem hajtják végre.
[00:41:34]Tehát miközben szeptember vége óta tilos a politikai hirdetés, ugye láttuk, hogy a Fidesznek több képviselőjének a hirdetései fent vannak.
[00:41:42]Tehát akkor mit csinál?
[00:41:42]Akkor mit csinál a ME?
[00:41:45]Tehát ha ezeket nem veszi észre, akkor akkor hol üldögél, és akkor hány kvázi szürke zónás egyéb civil szervezet, akik próbálkoznak függetlennek látszani, és mégis mindig valahogy pont a kormány üzeneteit közvetítik 100%-ban, akkor velük mi lesz?
[00:42:02]Tehát és ebben nem érdekeltek, hiszen pénzt költenek.
[00:42:04]Tehát a pénzkeresők sem érdekeltek, meg az ideológusok sem érdekeltek.
[00:42:08]És amíg ezek a háromszögelések két szögben, egy irányba mutatnak, addig addig itt bizony én nem látom a az áttörés lehetőségét.
[00:42:18]Tehát ami szerintem a te általad elmondottakból is kérződik, meg meg amit én látok, hogy tehát valamilyen kattikus pillanat ebbe vagy lesz, és akkor lesz több helyen változtatás és a szabályozásnak a felcsavarása, vagy pedig egyszerűen annyi aztéka a rendszerén annyira sok szereplő érdekelt a kihasználásába, részben saját magunk is már a tagállamok abban, hogy most pénzt keressenek, digitális adót szedjenek, hogy nehéz látni a a cselekvők ö koalícióját lehet töökérten kialakulni ebben a témában.
[00:42:52]Azt szerintem egy nagyon érdekes rész ezzel az egész szólásszabadság diskurzussal kapcsolatban, hogy szerintem azért ennek a képmutatóságára sokszor rá lehet könnyen mutatni.
[00:43:00]És az egyik rész az nyilván az, amikor ezek a névleg szuverenisták valójában ezeknek az amerikai nagy cégeknek az profitjait védik gyakorlatilag, mert ez történik.
[00:43:15]Tehát amikor Orbán Balázs vagy Alice Wider vagy nem tudom én mi felszólal ezekkel kapcsolatban, akkor itt valójában nem a szólás szabadságot védik.
[00:43:27]Szerintem nagyon izgalmas, hogy pont múlt héten indult el egy per Los Angelesban, ami egy ilyen első máshonnan kezdem.
[00:43:37]Szóval onnan kezdem, hogy igen, ezek a szver szóval, hogy nevetséges ez a fajta szuverenizmus védelem, csak onnan nézve is, hogy egyébként mennyire függünk attól, hogy Amerika mit lép ezekben a kérdésekben, hogyan szabályoz, hogyan nem szabályoz.
[00:43:51]Ugye most AI tekintetben Trump szövetségi szabályozásokat megtiltotta, megtiltotta szövetségi szintről leszólva, hogy állami szabályozásokat hozzanak, tehát menjen minden, ahogy a cégek szeretnék tovább.
[00:44:05]De hogy vannak az nagyon sok perindult az Egyesült Államokban a hatóságok, főleg a Trump ér a az első Trump ciklusba, meg a Biden ciklusba, amikor ugye az első Trump ciklusban még nem volt ennyire big tech párty a Trump.
[00:44:20]A a hatóságok akkor a a Federal Trade Commission, tehát a kereskedelmi bizottság, az nagyon sok antitröst pert indított a Google kapcsán.
[00:44:28]már egy ki is futott, ahol gyakorlatilag a bíróság ugyan még nem jogerősen, de kimondta, hogy hogy versenyjogot versenyjogot sírt, vagy hogy monopóliumként működik a Googleáltal, hogy fizet a többi nagy platformnak, hogy a Google legyen az alapértelmezett kereső.
[00:44:50]Tehát konkrétan az volt, hogy az Applenek nem tudom mennyi milliárdot fizet évente, hogy a Google legyen az alapértelmezett kereső, és ezzel megfolytja a kisebbeket.
[00:45:03]És nagyon sok más ilyen ilyen per is fut még, aminek a kimenetele akár lehet olyan jelentős akár, és ez most kicsit fikciósnak tűnik, de van lehetőség arra, és az Egyesült Államokban történetileg ez már megtörtént, például a standard oillal meg vasúti cégekkel, hogy a bíróság azt mondja, hogy fel kell darabolni őket, tehát hogy kötelezi a Google-t, hogy nem tudom én, a Chrome-ot eladja egy más cégnek, vagy az a a hirdetési biznisét azt kiszervezze máshová egy másik független cégbe, és hogy ennek milyen hatása lenne.
[00:45:40]És a másik vonal az meg az, hogy most elindultak az Egyesült Államokban magánvádas perek is, és most zajlik az első Los Angelesben, ahol viszont átlag emberek, főleg a már a social média korában felnőtt fiatalok azzal vádolják a platformokat, hogy a ebben az esetben konkrétan az Instagramot, hogy a hogy olyan addiktív algoritmusokat használ, amik aztán függővé és mentális betegségekkel rendelkezővé teszik az embereket.
[00:46:11]És itt egy konkrét nő vádolja ezzel a metát.
[00:46:13]És Zuckerbergnek múlt héten tanúskodnia kellett, ahol például kiszivágott egy belső levelezés, hogy a belső szakértők mind azt ajánlották, hogy ezt az egész beauty filter, ezt az egész szépségfiltert dolog, ez káros a fiatalok mentális egészségére.
[00:46:32]majd vezérigazgatóként és főtulajdonosként Zuckerberg ezt felülírta, és azt mondta, hogy nem baj, akkor is csináljuk ezt a dolgot.
[00:46:43]És most a bíróság, amikor meg kellett magyarázni, akkor az volt, hogy hát de hát ez a szólás szabadság része.
[00:46:49]És akkor amikor odáig jutunk, hogy a szépségfilter az a szólás szabadság része, hiszen így fejezhetik ki az emberek a most nem tudom én mit magukról, akkor valahol azért szóval, hogy igen, szóval, hogy akkor azért teljesen egyértelművé válik, hogy ez az egész szólásszabadság viszkurzus mit jelent, de hogy hogy ennek is lehetnek hatásai.
[00:47:08]Tehát hogyha itt az eskütt székek majd sorba döntenek, mert rengeteg ilyen pér van, csak ez van az első fázisá, vagy a leg legelőrébb haladva, és ilyen hatalmas 100 millió dolláros összegekbe kezdenek el kártérítéseket megítélni ezeknek a magánvádas perben felperesként fellépőknek, és itt elkezdenek ezrek, tzrek pereket indítani, akkor az például fundamentálisan vár változtathatja meg az a tartalomajánlási algoritmusokat, az egész mindent, úgy ahogy egyébként a DS valószínűleg soha nem tudná megváltoztatni, mert nem is akarja ilyen értelemben, hiszen nem az a célja, hogy beleszóljon az algoritmusok működésébe.
[00:47:57]Nem cenzúra ilyen értelemben sem, de hogy ez így itt vagyunk, az életünk egy hatalmas részét teszi ki ez az egész, és azon múlik, hogy egy Los Angelesi esküszék majd mit fog dönteni.
[00:48:07]Az így valahogy így szuverenitás szempontból is, vagy úgy ha kevésbé nagy zoló szavakat akarunk használni, csak úgy a hétköznapi mozgásterünk szempontjából egy nagyon fura dolog.
[00:48:22]És sokan meg csak így tényleg azt szeretnénk, hogy így feliratkoztak a Facebookra, követnek ott vannak barátaik és így szeretnék kronologikusan látni, hogy mit posztoltak a barátaik.
[00:48:35]Így ennyi ennyit szeretnének, és valahogy mégis tehát, hogy tényleg nulla ismerősöm posztja jelenik meg nekem is.
[00:48:44]Helyette viszont a Mandiner és a nem tudom milyen ellenállók klubja típusú civil szervezetek.
[00:48:54]Ugye abban, amiben a felnőttek el tudnak esni függőség kialakulásában, manipulációban.
[00:48:59]Ugye erről azért van bőven most már szakirodalom, hogy valóban a Facebook fejlesztői ezekkel mikor hol voltak tisztában.
[00:49:06]Ugye az a nagykísérlet, amikor a negatív érzelmeket tesztelték és ezzel is valahogy lebuktak.
[00:49:11]Meg ugye volt híres leak, amikor kilépett valaki és hozott magával ugyanilyen belső dokumentumokat.
[00:49:20]Tehát elég egyértelműen a a pénzre megy a cég és nem tart be határokat.
[00:49:25]Ugye náluk látjuk, mert vannak ilyen történetek.
[00:49:27]Mondjuk a másik nagy cégeknél, alfa betéknél és a többieknél, ezek néha jóval kevésbé transzparensebben zajlanak még a nyilvánosság számára is, ami nem azt mondja, hogy van vagy nincs, csak nem tudjuk.
[00:49:40]De azért aggódni lehet.
[00:49:40]Ö, és ugye itt Európában, ami most megjelent, és szerintem egy nagyon jogos aggodalom már évekkel korábban a covid után az Európai Parlament azt mondta a a jelentésében, hogy a top 15 európai fő kockázat között a mentális egészségi állapotunk ott van.
[00:50:00]Ugye ez covid után különösen aktuális volt, viszont azóta ezt pont a digitális tér csavarta tovább.
[00:50:07]Tehát a ami most egy érdekes konstelláció és friss fejlemény, hogy eddig Emuel Macron már mondogatta, hogy ugye korhatárhoz kössük, és akkor ez országonként máshol ilyen 14-15-16 körüli korhatárhoz a közösségi médiahasználatot, tehát hogy alatta ne is lehessen használni.
[00:50:25]És most először a CDU-nak, tehát a német keresztény demokratáknak a kongresszusán Mert azt mondta, tehát a német kancellár is beállt ebbe a vonalba, eddig nagyon nem errefelé kormányoztak, de hogy lám belátja, hogy ennek sokkal súlyosabb következményei vannak, úgyhogy el kell gondolkozni a kiskorúaknak a védelméről a közösségi médiával szemben.
[00:50:48]Tehát ugye ha elgondoljuk, hogy van a világon három-négy-5 maroknyi cég, akik képesek a gyerekeink nevelésébe napi órákat kiszakítani, vagy szocializációjába, vagy vagy reflexalakításba.
[00:51:06]Hát valahol ez ugye Sztálinnak az álma volt, hogy idáig eljusson, és ezen keményen kellett dolgozni, és tényleg az ovónők utolsó órát is kiképezni, hogy ez így működjön.
[00:51:15]Most ez gyakorlatilag sokkal egyszerűbb módon működik.
[00:51:20]És ha ezt vesszük, akkor bizony a szuverenitásnak az is része, hogy a saját gyerekeinket, utánpótlásainkat mi magunk képezzük ki, és olyan elvekre tudjuk tanítani, mondjuk itt Európában éppen a demokráciára, nevek közötti egyenlőségre és hasonlókra, amikről azt gondoljuk, hogy ezek az európai alapértékek.
[00:51:39]És ha jön ezzel szemben napi 3-4-5 óra közösségi médiahasználat és egy kis görgetés, akkor azért ebből nagyon nem ez jön ki.
[00:51:51]Úgyhogy itt tényleg az az érzésem, hogy és talán ezt a a részemről ezzel le is kerekítem, hogy alábecsüljük azt a tént, hogy a NATO is már hat szintérnek nyilvánította a kiberteret.
[00:52:07]alábecsülök abban az értelemben, ugye a szárazföld, a levegő, a víz és a egyébként az űr mellett az ötödik hadszintér a a kibertér, mert ebben nem csak háborúzni lehet, tehát tényleg nem csak a zsaroló vírusok és a hackelések zajlanak, hanem hanem ennél a sokkal szofisztikáltabb, úgy mondjuk, hogy a kibertérbe lévő softp vagy puha hatalom használata Európát most ez még sokkal jobban érinti az Egyesült Államok friss változása részé ről, tehát azáltal, hogy Trumppal a véleményszabadság amerikai értelmezése ránk van erőltetve, és tényleg egy olyan országról beszélgetünk, a Kuksán fölvonulhat a mai napig.
[00:52:45]Tehát nem hiszem, hogy az európai történelem azt mondja, hogy ez egy jó irány.
[00:52:50]És a mostani állapotokban pedig ezt különösen érzékelhetjük, hogy milyen könnyen el tud szabadulni az erőszak.
[00:52:57]Úgyhogy tehát ebben van egy olyan abszolút rendszerszintű kockázat, amit helyesen felismertek a a az európai 27-ek.
[00:53:05]El is indultak valamerre, de nem lehet azt várni, hogy egy jogszabály majd megoldja.
[00:53:12]Ez tényleg egy folyamatos macskágérjáték lesz, amiben az Egyesült Államok a geopolitikai teljes súlyát is elejébe fogja vetni.
[00:53:19]Tehát az, hogy aék a többiek mászkék ott állnak Trump mögött nem csak képletesen meg a az ovális irodában, hanem hanem vagyonnal, ez azért egy egészen új konstelláció ennyire tisztán.
[00:53:32]És ebben Európának bizony föl kell kötni a gatyáját, hogy ö oda tudjon m egy olyan egyensúlyban lépni, amiben van fizikai esélye arra, hogy kivédje ezeket a támadásokat, mert tényleg az európai életmód és értékek azok, amik amik itt sokkal inkább veszélybe kerülnek.
[00:53:52]Az orosz-ukrán fronton látjuk, hogy mi, hogy kerül veszélybe.
[00:53:55]Itt viszont egyszerűen úgy érezzük, hogy na hát a zsebünkben lévő telefon az nem lehet veszélyes.
[00:53:58]És tulajdonképp de tehát ezt valahogy ezt a mindsetet kell egy picit tréningezni.
[00:54:06]Csak két apróság, hogy csak erre a hat szintér részére egy ilyen nagyon vicces kis adalék ma reggelről, ma volt így a spanyol sajtóban erről szó, hogy egy itt élő ilyen, nem tudom, hacker, etikus hacker, valami ilyen vibe kódoló meg akarta oldani, hogy a kínai gyártmányú robot porszívóját ezzel a ilyen játék, nem tudom én, konzollal tudja irányítgatni, és akkor mesterséges intelligencia segítségével valahogy valamilyen kódokat iratott, és akkor ezt itt megpróbálta elérni és véletlenül [nevetés] hirden, hozzáfértve, ami 7 vagy 8000 ilyen ebbe a családba tartozó más elektronikai eszköz, kamerában rendelkező elektronikai eszköz videófedjéhez.
[00:54:59]Tehát konkrétan most már nem emlékszem, melyik kínai cég volt, amelyik robotporszíciókat is gyárt, és ez az itt élő csávó hirtelen 7000 világ különböző pontján élő embernek a lakásába kezdett el belátni.
[00:55:21]Szóval, hogy ez egy véletlen, és akkor most képzeljük el ezt nem véletlenként, hanem szándékos műveletként.
[00:55:29]Ez csak egy ilyen kis adalék.
[00:55:32]A viszont a gyerekek meg úgy egyáltalán ez a káros hatások kapcsán, hogy hogy egy azért egy ilyen más nézőpontot még ide azért szeretnék behozni, hogy hogy igen, abszolút egyetértek ezzel, és mondom én én tényleg szana szét szabályoznám ezeket a nagy platform, meg mondom szerintem ezeket fel kéne darabolni nagyon sok kicsi részre és és tényleg a jelenleginél sokkal durvább piac kiegyenlítő szabály ályozásokat hozni, hogy itt itt létezzen újra verseny és lehessen az, hogy figyelj, ha nem tetszik, amit csinálsz, akkor megyek egy másikhoz, aki azt nyújtja, amit és akkor nyerjen a legjobb.
[00:56:15]Viszont és ugye vannak ezek a tiltások az Egyesült, vagy Ausztráliában már betiltották 16 év alatt, meg franciák is gondolkodnak, meg amit itt Spanyolországba is ki is akadt a maszk nagyon a Pedro Sanchezre.
[00:56:27]volt is egy ilyen ö x küzdelmük, vagy ilyen szóváltásuk.
[00:56:36]És ebből viszont ki fog derülni, hogy javul-e mondjuk tehát egy-két éven belül már meg tudjuk nézni, hogy mondjuk az ausztrál fiatalok mentális egészsége javul-e, mert azért szerintem van itt egy olyan, hogy lehet, hogy mindenképp rontanak a helyzeten, de hát hogy lehet, hogy tágabb társadalmi problémákat túlzottan csak a social média használatra rá rárakni.
[00:56:56]Tehát nem tudom én az elmagányosodástól kezdve egy csomó minden lehet, hogy ezek csak tünetek és nem az okozói, de ezt most meg tudjuk tudni.
[00:57:07]És hogyha hozzá lehetne férni, ezért is fontos, hogy a tudósok hozzáférjenek háttéradatokhoz, alkol a algoritmusok működéséhez és így tovább, mert enélkül nem tudjuk megismerni a valóságot, azt, hogy milyen hatással van ránk, márpedig az életünknek egyre nagyobb része állt, hogy jó lenne, ha meg tudnánk ismerni.
[00:57:28]Ez a második dolog, tehát hogy itt itt lehet, hogy vannak.
[00:57:30]És a harmadik dolog meg, hogy azt azért érdemes lenne szerintem egy fokkal radikálisabban, nem csak ebben a szuverenista meg önrendelkezési keretben, de úgy egyáltalán végiggondolni azt, hogy ez a modell, ahol ahol mi mi mint emberek vagyunk a tár még gyakorlatilag, tehát a mi viselkedésünk, a mi érdeklődésünk, a mi adataink, merthogy ugye nem az van, hogy fizetünk a Google-ért, de valójában igen, mert mi vagyunk a nyersanyag, amit a Google kitermel.
[00:58:00]Tehát ha egy bányás cég aranyat bányász, vagy lítiumot bányász és azt eladja, a Google meg a mi agyunkból bányász ki a viselkedési szokásainkat, az információinkat, az adatainkat, és aztán azt adja el másoknak.
[00:58:16]Szóval, hogy azon is egyszer el lehetne gondolkodni, hogy amúgy úgy unblock ez a rendszer oké-e így ebben a formában, hogy hogy nyersanyagokká válunk ilyen ilyen szinten, és hogy ez az egész ilyen megfigyelési vagy ez az, amit ez a sosá zubov megfigyelési kapitalizmusnak, de rengeteg más neve van annak, hogy annak az egyszerű dolognak, ahogy végsősoron itt mi vagyunk a termék, meg a nyersanyag, meg a a kis zsákmányolt, az az így ebben a formában ért fenntartható-e?
[00:58:52]Na, így van.
[00:58:52]És pontosan ez a amerikai európai különbség, hogy Európában egy jogszabály minden polgárt meg akar védeni attól, hogy két lábon járó adat hordozó legyen, és piac azonnal értékesítse.
[00:59:01]Míg az amerikaiak erre azt mondták, hogy ez volt a nagy vita, hogy ha fizetsz a bizonyos platformon, akkor majd nem leszel.
[00:59:07]egyébként megjegyzem ezt most már éz szolgáltatóknál is volt, hogy amikor előfizettem, akkor dobta föl, hogy egyébként az előfizetett verzió az kompatibilis az európai jogszabályokkal, merthogy ott ugye hirtelen olyan szerződéses viszonyba kerültünk.
[00:59:19]Na mindegy, ezek is érdekes tulajd.
[00:59:21]Igen, de az Apple-nek is ez volt az ígérete, hogy ugye az Android gyűjt rólad, mert az ingyenes.
[00:59:28]Viszont akkor ha veszel egy iPhone-t, ami drágább és izé, akkor nem fog.
[00:59:33]És valóban sokkal egyszerűben ki tudod ütni azt, hogy a Facebook az applikáción a az iPhone-on keresztül ki tudod zárni azt, hogy mondjuk a Facebook adatokat gyűjtsön rólad, de ettől még az Apple maga gyűjt [nevetés] adatokat róla, tehát hogy még az sincs, hogy fizetsz és akkor majd nem gyűl, mert itt fizetsz és még így is gyűlj.
[00:59:54]Így van.
[00:59:54]És ugye ehhez tegyük hozzá, hogy azért se lesz feldolabolás, mert geopolitikailag viszont Kínával is zajlik a küzdelem, ahol ez nem nagyon jön szóba.
[01:00:01]Tehát ott a nagy szereplők pedig ugye ugyanúgy rá vannak engedve a világpiacra.
[01:00:06]Erről is egy korábbi biradomban beszélgettünk, hogy akár a deepszík, akár mások hogyan dolgoznak a fejlődő országok piacain.
[01:00:13]Tehát itt van egy olyan globális verseny, am globális bajnokokkal lehet kimenni.
[01:00:16]Tehát politikailag egyre nehezebb lesz ez a történet, vagy nagyon le kell zárni ezeket a kiberblokkokat, hogy ki lehessen szorítani az állami monopóliummal, állami támogatásukkal felhízlalt kínai versenyzőket.
[01:00:29]Ugyanúgy, ahogy az autóiparban ez a probléma bekövetkezett, ugye ezt már éljük a digitális térben is.
[01:00:35]No hát ezt tudtuk most nektek egy rövid adásban elmesélni a négypáz darabról, de Szilár még hozzátesz egy ötödik percot.
[01:00:43]Egy egy szempont, hogy amiről szoktunk régebb beszélni, hogy ugye ez a kilopkitől típusú intellectual property dolog, hogy azért itt is van az, hogy itt mindent körbebástyáztak.
[01:00:54]És amúgy a digitális térben az van, hogy és ezt a Kori Doktorov nevű scifi író és digitális jogi aktivista az egész ilyenification, az elszaródás keretnek a megalkotója.
[01:01:10]És akkor itt most a birodalom nézőknek elárulom, hogy vas pénteken fogok interjúzni a kori doktoroval, úgyhogy március közepén valamikor, ha az utómunkával, ahogy meg tudunk lenni, lesz interjúnk a kori doktoroval.
[01:01:25]a Partizánon az Unortodox interjú sorozaton keretében.
[01:01:28]De na de mindegy, a doktor azt szokta mondani, hogy hogy az van, hogy a a digitális tér az olyan, hogy minden rosszra van a téren belül digitális megoldás, ami kikerüli.
[01:01:37]Tehát ha agyon nyomnak reklámokkal, akkor valaki tud csinálni egy adblokkot, egy reklámblokkolót.
[01:01:46]Hogyha csomó mindenre egyébként lehetne nyílt forráskódú, okos hackkerek és programozók által gyártott ellenmegoldást találni.
[01:01:57]Csak az a baj, hogy pont ez az amerikai ilyen intellectual property, intellektuális tulajdon rendszer annyira körbebástyázza őket, hogy hogy semmit nem szabad csinálni, ami egy kicsit is hozzá módosítana a a terméküken, hogy például lehessen telepíteni egy külső alkalmazást, vagy egy csomó ilyen.
[01:02:24]Ezeket szana szét perelik ezekkel az intellectual property alapon.
[01:02:27]ezek a nagy nagy cégek, és hogy itt is van ez a része, hogy hogy ez is ez is valamilyen módon a az uralmuk vagy a a dominanciájuk fenntartását.
[01:02:39]No hát akkor várjuk majd a Dr.
[01:02:39]interjút is, illetve nézzétek azért a Partizán többi adását.
[01:02:44]Lesz itt mindenféle finomság a kampányban is, meg külpolitikában is.
[01:02:48]Illetve hallgassátok meg a többi podcastot a podcast csatornán.
[01:02:52]Ne felejtsétek el, hogy külön van a Partizán podcast, illetve a Partizán videós főcsatorna.
[01:02:55]Úgyhogy köszönjük szépen a figyelmeteket.
[01:02:57]Két hét múlva újra jelentkezünk, és már a rákövetkező héten csütörtökön tudjátok nézni a Partizán Facebook és Instagram csatornáján, hogy nagyjából milyen témával fogunk jönni, hogy aztán akár kérdéseket, javaslatokkal be tudjatok küldeni a birodalomkukatpartizán.hu email címre.
[01:03:14]Ö ha pedig tetszett az adás, akkor ahogy Szilárd mondta az elején, várjuk a támogatásotokat, hiszen ahhoz, hogy a partizán működhessen és tudjon az idei nehéz évben is dolgozni, ahhoz nagyon is szükségünk van arra, hogy gondoljatok ránk akár adomány, akár majd az 1% formájában.
[01:03:29]Így lesz aztán közös veletek, és független miattatok a Partizán.
[01:03:34]Iratkozzatok föl a Heti feledi hírlevére, ha még nem tettétek volna minden szerda reggel, küldöm ki a Partizán oldalán.
[01:03:40]Ezt meg tudjátok tenni, illetve Szilárdnak a köztes nevű Subst hézlevelére, a SASECK felületén tudtok feliratkozni.
[01:03:46]Mindezekről bővebb információt találtok a leírásban.
[01:03:50]Köszönjük, hogy velünk voltatok.
[01:03:51]Sziasztok!