Partizán 1:04:01

Hány ilyen sokkot bír még ki a világ? | Birodalom #21

geopolitikairánizraelgazdaságenergiainterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Hány ilyen sokkot bír még ki a világ? | Birodalom #21
tl;dr

A Partizán Birodalom című geopolitikai elemzőműsorában Feledi Botond (Brüsszel) és Pap Szilárd (Barcelona) az iráni–izraeli–amerikai konfliktus mélyebb stratégiai és gazdasági következményeit vizsgálja. Az 2026 március 9-én felvett adásban arra a kérdésre keresik a választ, hogy hány ilyen sokkot bír még ki a globális gazdaság.

A beszélgetés szerint az amerikai–izraeli támadás Irán ellen operatív szempontból jól megtervezett volt, de stratégiai célja továbbra is homályos. Izrael számára az iráni stabilitás nem érdekes – bármilyen káosz jó neki. Irán a túlélésre játszik. Az Egyesült Államok célja azonban nem világos, és az adminisztráción belül eltérő indokok (Trump olaj, Rubio Kína, Hegset keresztes háborús ideológia) vezetnek ugyanahhoz a döntéshez.

Az igazi veszély azonban nem a katonai műveletek, hanem az azok által kiváltott gazdasági sokk: az olajár 105 dollár körül van, a gáz 50–60%-kal drágult, az LNG-forgalom 20%-a megy a Hormóz-szoroson, az internetforgalom 30%-a az ott futó kábeleken halad. Az irániak már felhőszolgáltatókat és infrastruktúrát támadtak meg az Emirátusokban és Bakuban. A műtrágya-ellátás kritikus: Irán a globális karbamid 10–12%-áért volt felelős. Tajvan 11–12 napos gázellátása van – ha energiaválság van ott, félvezető-hiány lesz világszerte. Az indiai légtér lezárása miatt gyógyszerhiány fenyeget az Egyesült Államokban.

Európa megosztott: a baltiak és keletiek támogatják az amerikai műveletet, a nyugatiak (Spanyolország, Portugália) ellenezik, a közép-európaiak (Magyarország, Lengyelország) óvatosak. Spanyolország gázfogyasztásának 45%-a az Egyesült Államokból érkezik – Trump ezt fenyegetésként használhatja. Az európai stratégia hiánya nyilvánvaló: szép szavak helyett valódi függetlenség kellene.

A végső kérdés: egy olyan integrált globális rendszerben, amely már túl van a sokkelnyelő képességén (covid, ukrajnai háború, Trump-vámok), egy újabb katasztrófa (időjárás, természeti csapás) összeomlást okozhat – mint a bronzkor összeomlása.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az adás kerete és célja

A Partizán Birodalom műsora a külpolitikai trendeket elemzi, nem a napi eseményeket. Az adás március 9-én, hétfőn délben készült, amikor az olaj ára 105 dollár körül volt (hajnali 120-ról visszaesett, de még 2022 óta az egyik legmagasabb szint). A műsor célja: megérteni, hogy az iráni konfliktus milyen mélyebb gazdasági és geopolitikai következményekkel jár Európára és a világra.

„Alig telt két hónap 2026-ból, és Donald Trump már két usával ellenséges rezsimet lefejezett." – Feledi Botonda *

Az amerikai–izraeli–iráni háború stratégiai logikája

Izrael stratégiája: stabilitás helyett káosz

Izrael számára Irán egzisztenciális fenyegetés: a rakéták kölcsönösen elérik egymást, pedig nincs közös határuk. Az izraeli stratégiai elemző, Dani Citrinovic a Financial Times-ban nyilatkozott:

„Stratégiai szempontból Irán, Izraelnek most kábé minden jó, ami történhet Iránba. Ha pucs történik és megdől a rendszer, az is jó. Ha az emberek kimennek az utcára és nagy tüntetések van, az is jó. Ha polgárháború és káosz alakul ki, az is jó." – Dani Citrinovic *

Az iráni rezsim meggyengítése, az atomfejlesztés és más fegyverfejlesztések gátlása Izrael számára logikus cél.

Irán stratégiája: túlélés

Irán nem kell legyőznie az amerikai hadsereget. Elég, ha a hatalmi struktúra és az ország feletti kontroll megmarad. Az irániak azt várják, hogy az Egyesült Államok számára a költségek (politikai, gazdasági, katonai) olyan nagyok lesznek, hogy Trump visszavonulót fújjon vagy üres győzelmet hirdetsen.

Az Egyesült Államok stratégiája: homályos

Az amerikai stratégiai cél továbbra is tisztázatlan. Az operatív szint jól működött – hónapokkal előtte elkezdődött a csapatösszevonás, a műveletet jól végrehajtották –, de a tágabb politikai és katonai stratégia ellentmondásos:

  • Azt mondták: Irán nem fejleszthet nukleáris fegyvereket, majd azt, hogy már fejlesztik.
  • Trump tavaly júniusban azt mondta, hogy elpusztította az iráni nukleáris kapacitásokat, most megint előjött a téma.
  • Hol konvencionális fegyverek leszerelésérő van szó, hol a tüntetőket kell segíteni, hol rezsimváltás, hol nem.

Feledi szerint az adminisztráción belül különböző szereplőknek (Rubio Kína felé gondolkozik, Trump az olajra, Hegset az evangelikus keresztes háborús ideológiára) más-más indoka van ugyanahhoz a döntéshez. Ez a multilaterális ellenes Trump-adminisztráció számára nem jelent problémát, de Európa számára igen.

„Tágabb stratégiai, tehát akár katonai stratégiai, akár politikai stratégiai szempontból igazából minden mai napig nem tudták elmondani, hogy mit akarnak, és nem is látszik amúgy, hogy mit akarnak." – Feledi Botonda *

A nemzetközi jog és az európai legitimitás válsága

Pap Szilárd rámutat: a nemzetközi jog „kiváló füge falevél", sok mindenre alkalmas és sok mindenre nem. A Biztonsági Tanács működésképtelen (az USA és Oroszország blokkolhat), így formális felhatalmazás nem várható.

Azonban az európai támogatás korábban morális legitimitást adott az amerikai beavatkozásoknak (Jugoszlávia, Afganisztán, Irak). Most, hogy a transzatlanti kapcsolat meggyengült, Trump számára ez már nem szükséges – az unilaterális beavatkozások a republikánus szavazóknál is népszerűek.

„Amíg korábban a transzatlanti kapcsolat számított, föl lehetett mutatni és más módon, de a republikánusok meg a demokraták is kötődtek ez, addig ez izgalmas volt, hogy megteremtené a nyugati konszenzust valamilyen módon, akár az iraki háború kapcsán. De most, hogy ennek vége, így tulajdonképpen pont a Trump táborban az egyoldalú vagy unilaterális beavatkozásoknak pont ugyanúgy megvan a támogatottsága." – Pap Szilárd *

A gazdasági sokk: olaj, gáz, műtrágya, internet

Olaj és energia

Az olaj ára 105 dollár körül van, ami 2022 óta az egyik legmagasabb szint. A holland gázártőzsde múlt héten 50–60%-os emelkedésben volt. Ez nem csak fűtésre hat – a műtrágyaiparra is kritikus.

LNG és a Hormóz-szoros

Az LNG-forgalom 20%-a megy keresztül a Hormóz-szoroson. A biztosítási költségek megemelkedtek. Párhuzamosan az irániak által támogatott huszik Jemenben a Vörös-tengeren ismét lőni kezdték a szuezi csatorna felé haladó hajókat. A szuezi csatorna forgalma összeomlott – alig két tucat hajó halad át naponta. A hajók most a teljes afrikai kontinenst kerülik meg, ami óriási üzemanyag-hozzáadott érték (hajónként akár milliós tétel). 3200 hajó horkonyzik a Hormóz-szoroson belül.

Internet és kritikus infrastruktúra

Az internetforgalom 30%-a halad át a Hormóz-szoros környékén futó kábeleken. Ha ezeket átvágnák (szándékosan vagy baleset miatt), az ázsiai–európai internetkapcsolat jelentősen visszaesik. Az irániak már felhőszolgáltatókat támadtak meg az Emirátusokban és Bakuban – ez történelmi első: több mint 60 szolgáltatás (bicikli-roller-kölcsönzés, ételszállítás, banki szolgáltatások) omlott össze országhatáron túl is.

Műtrágya és élelmiszer

Irán a globális karbamid (műtrágya-alapanyag) 10–12%-áért volt felelős, a foszfát termékek közel 20%-áért. A kén felét is a Hormóz-szoroson szállítják. Kína betiltotta a műtrágyaexportot. Katari LNG-termelő leállt. Az északi féltekén most kezdődik a mezőgazdasági szezon – a szakértők egyöntetűen azt mondják, hogy a műtrágya és a dízeláremelkedés miatt a mostani termékek jóval drágábbak lesznek.

Tajvan és félvezetők

Tajvannak 11–12 napos gázellátása van. Ha energiaválság van ott, félvezető-hiány lesz világszerte – és ez rögtön megjelenik a magyarországi autógyárakban és másutt.

India és gyógyszerek

Az indiai légtér lezárva van. India az egyik legnagyobb generikus gyógyszert gyártó – az Egyesült Államokban gyógyszerhiány fenyeget az olcsóbb generikus szerekből. A globális teherforgalom 1%-a megy repülőgépen, de értékben 30% – az értékes elektronika és gyógyszerek repülővel mennek.

„Tehát ha ezt vesszük a kettőt együtt, akkor megint sokkal nagyobb a hatás, hiszen elkezdték a hajók megkerülni a teljes afrikai kontinenst, ami ugye üzemanyagban egy óriási hozzáadott érték, és olyan becséseket látok, hogy ez hajónként akár tényleg milliós tételt jelenthet." – Pap Szilárd *

Az európai válasz: megosztottság

A támogató blokk

Ursla von der Leyen volt a legharsányabb uniós vezető, aki az amerikai intézkedéseket támogatta. Mögé beálltak:
- Baltiak (Litvánia, Lettország, Észtország)
- Csehország
- Románia (aktívan használt amerikai bázisokat a műveletre, légvédelmi rakéták Deveselunál)
- Finn elnök (azt mondta, rezsimváltás benne van a pakliban)

A védekezési blokk

Az E3 (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság) és velük a skandinávok, hollandok: alapvetően védekezésként értelmezik, megelőző csapásként a rakétasilók kiiktatását.

Az óvatoskodók

Olaszország (Meloni), Görögország (F16-os Viperek), Lengyelország: kiküldtek védelmi eszközöket, de nem szeretnének belekerülni a háborúba.

A nem nyilatkozók

Ausztria (semlegesség), Bulgária, Horvátország, Luxemburg, Málta.

A nyíltan háborúellenes blokk

Spanyolország (Pedro Sánchez vezetésével), Portugália. Érdekes eset: Robert Ficó (Szlovákia) szintén itt találta magát – nem azért, mert Trumpot ne szeretné, hanem mert NATO-ellenes narratívát visz otthon, és ezt nem lehet összeegyeztetni a háborútámogatással.

Magyarország: belpolitikai felhasználás

Magyarország külön eset. Az iráni terrorveszélyt megjelenítette a kormány, az energetika benzináremelkedése és az Irán által támogatott izraeles terror lehetőségét. Ez kampányidőszakban érthető, de a magyar kormány a külpolitikát rendszeresen belpolitikai célokra használja.

„Magyarország szerintem azért lett külön eset ebben az egész történetben, mert a legélesebb belpolitikai felhasználás azonnal megjelent." – Pap Szilárd *

Spanyolország dilemmája: morális álláspont vs. gazdasági függőség

Spanyolország gázfogyasztásának 45–50%-a az Egyesült Államokból érkezik LNG formájában. Trump fenyegette Sanchezt vámokkal és kereskedelmi embargóval. Egy gyors felmérés azt mutatta:
- 68% ellenzi az amerikai iráni beavatkozást
- 57% támogatja, hogy Spanyolország ne vegyen részt
- 53% támogatja, hogy az amerikaiak ne használhassák a spanyol bázisokat

Sánchez morálisan helyes álláspontot képvisel, de gazdaságilag sérülékeny: Trump megvonhatja a gázszállítást. Az Európai Unió pedig nem tud egységesen fellépni – az EU-s vámokra nem lehet szankciókat kivetni egyetlen tagállamra.

Pap Szilárd szerint Franciaország lehet a leggyengébb láncszem – történeti, stratégiai és belpolitikai okokból is könnyen csatlakozhat a spanyol állásponthoz.

Az iráni rezsim és a tárgyalások lehetősége

Feledi szerint az iráni rezsim nem az, mint 10 éve. Decemberben és januárban feltételezhetőleg öt számjegyű tüntetőt öltek meg az utcán, a sebesültek száma sokkal nagyobb. Egy ilyen rezsimmel máshogy kell tárgyalni.

Az Egyesült Államok elhiteltelenedett: Trump felrúgta az előző atomalkulót, most pedig Jared Kushner-t küldött, aki azt mondta, hogy elolvas 10 könyvet Iránról – de nem érti a nukleáris fegyverkezés árnyalatait, a régiót, vagy azt, mit lehet tárgyalni.

Azonban az irániak által támogatott drónok az oroszoknak Ukrajnában használnak, az iráni hírszerzés Európában terrorfenyegetést jelent (Hamász-sejtek, Foxrot és Rumba szervezetbűnözői csoportok). Tehát az iráni rezsim valóban európai biztonsági fenyegetés.

„Tehát szerintem egy ilyen típusú rezsimmel, aki erre kész, nagyon máshogy kell már tárgyalni. Tehát ez nem ugyanaz a rezsim, mint 10 éve volt 2016-ban." – Pap Szilárd *

Az új tengelyhatalmi együttműködés

Az oroszok és kínaiak támogatták Iránt – szatellitekkel, kiberfronton, fegyverekkel (Kína fejlett hajóromboló rakétákat kínált). Ez nem volt elég, de jelzi: az új tengelyhatalmi blokk (Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea) egyre szorosabban működik együtt.

Feledi szerint ez egy külön adást érdemel, de a kérdés: ha ez így működik, akkor koherens stratégiája van-e bárkinek? Például: ha Trump Iránt gyengíti, közben az orosz háborús viselési képességet erősíti (mert magasabb olajáron Kína és India több orosz olajat vesz).

A globális rendszer sokkelnyelő képessége: a bronzkor összeomlása

Pap Szilárd felveti: hány ilyen sokkot bír ki egymás után a világ? 2020 óta eltelt öt év és pár hónap, és volt: covid-válság, ukrajnai háború, Trump vámháborúi, most az iráni konfliktus. Ezek mind az integrált globális gazdaságot rázták meg.

A történészek az ún. bronzkor összeomlásáról beszélnek (i.e. 1200 körül): egy nagyon komplex, jól összefüggő rendszer (kereskedelem, búza, bronz, ón, réz) egy évtized alatt több egymás utáni sokk (szárazság, földrengés, migráció, háborúk) miatt összeomlott. A görögök 400 évre elfelejtik az írást.

„Hány ilyen sokkot bír ki a világ. Abszolút. És szerintem már itt a korábbi soktőképességünk becslésein túl vagyunk." – Pap Szilárd *

Az élelmiszerinflációra: az öt nagy búzatermelő régió közül, ha egy kiesik, már élelmiszerinflációhoz vezet. Ukrajnával már túl vagyunk négy-öt éve. A klímaváltozás ugyanilyen komplex rendszer – van egy pillanat, amikor az események egymást triggerelik (északatlanti áramlat leállása stb.), és teljesen felborítja a rendszert.

„Tehát szerintem haladunk ebbe befelé. Nem biztos, hogy most sokkal vidámabbak lesznek a hallgatók, mert ugye mind ehhez tegyük hozzá, hogy a saját mesterségesen létrehozott környezetünket, mesterséges eszközökkel is elkezdtük, ugye részben a trumpi háborúkkal, de itt az internet is, ami ugye skála független hálózat, de ha tudatosan kivesszük a csomópontjait, akkor viszont villámgyorsan összeomlik." – Pap Szilárd *

Az iráni vezetők stratégiai felismerése

Az irániak úgy tűnik, rájöttek: ha az infrastruktúrát (sótlanító telepek, hotelek, adatközpontok) kezdik lőni, az a régióban egészen más felállást hoz. Dubai-ban egy hétre van friss élelem, a logisztikai cégek ezt jelezték. Az ultragazdagok már privát jetjeit kérik az ellátáshoz. Az öbölmenti országok sótlanításon függenek – Iránnak van friss talajvíz, így más a hitelessége.

Az európai kritikus infrastruktúra veszélye

Az iráni kiberharcosok (APT-csoportok – Advanced Persistent Threat) már motoszkáltak az európai kritikus infrastruktúrában (vízellátás, energia, egészségügy). Nincs okunk feltételezni, hogy a jövőben ne így legyen. Az Irán elleni háború egy újabb tanulság az iráni vezetőknek: a kritikus infrastruktúra támadása valóban működik.

Az európai egység hiánya

Az európaiak még mindig nem értenek egyet. Bármi történik, az újságcím: „Europe divided on this issue" (Európa megosztott). Ez volt covid-nál, az orosz háborúnál, most az iráni háborúnál is.

Az európai stratégia hiánya nyilvánvaló: szép szavak helyett valódi függetlenség kellene. De az ellátási lánc-függőségek (energia, technológia, AI) évtizedes folyamatok – sehol nem tartunk a „reshoring"-ban.

„Tehát szerintem ebben ebben én nagyon nem vagyok optimista. Aztán meglátjuk, hogy az európai talpraállás, ha bekövetkezik, akkor akkor tud-e ezen európai szinten változtatni. De ugye ezek a struktúrák tényleg eléggé recsegnek lopognak a a mostani szereplőkkel és szerepkártyákkal." – Pap Szilárd *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „usával ellenséges rezsimet" – valószínűleg „üsz-ével" (USA-val), de az eredeti szöveg homályos
  • „Dani Citrinovic" – az ASR-ből nem teljesen egyértelmű, de ez a Financial Times-ban nyilatkozott izraeli stratégiai elemző neve
  • „Ö" – a szövegben több helyen önálló szóként szerepel, valószínűleg a beszélő gondolkodási szünete vagy artikulációs hiba
  • „Mükéni civilizáció" – a bronzkor összeomlásáról szóló részben az eredeti szöveg „Mükéni" (Mycenaean), de az ASR-ből nem teljesen világos
  • „Jared Diamondnak a összeomlás" – valószínűleg Jared Diamond „Collapse" (Összeomlás) című könyve
  • „Foxrot és Rumba nevű különböző szervezetbűnözői csoportok" – az ASR-ből nem teljesen egyértelmű, de ezek iráni hírszerzés által finanszírozott csoportok
  • „Deveselunál" – valószínűleg Deveselu, Románia, ahol amerikai légvédelmi rakéták vannak
  • „Ficó" – Robert Ficó, szlovák miniszterelnök
  • „Ursula von der Lien" – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Március 15-e a Magyar Szabadság ünnepe, de idén ez a nap lesz a választási kampány legfontosabb seregszemélye is.

[00:00:08]A Fidesz újra békemenetre hívja a támogatóit, magyar Péterék pedig ismét meghirdették a nemzeti menetet.

[00:00:15]A kormánypárti szimpatizánsok a felvonulás végén az állami ünnepségre érkeznek majd, míg a tiszások ismét az Andrási úton keresztül vonulnak a hősök terére.

[00:00:23]A Partizánon mindkét eseményt közvetítjük.

[00:00:24]Kint leszünk a felvonulásokon a tömegben, és élőben adjuk a beszédeket is.

[00:00:28]Az események közvetítése mellett pedig beszélgetésekkel és elemzésekkel is készülünk, úgyhogy érdemes egész nap követni minket.

[00:00:35]Ünnepeljük együtt március 15-ét a magyar szabadság, a magyar sajtószabadság ünnepét.

[00:00:39]Hosszú nap vár ránk.

[00:00:39]Nézzük végig együtt.

[00:00:47]Sziasztok, ez itt a birodalom a Partizán külpolitikai elemző műsorra.

[00:00:49]Feledi Botonda a Brüsszelből és Pap Silárd a Barcelonából.

[00:00:52]Alig telt két hónap 2026-ból, és Donald Trump már két usával ellenséges rezsimet lefejezett.

[00:00:58]Először Venezuelában Nicolas Maduro vette le a szaktábláról, majd pedig február 28-án indult a közös izraeli amerikai művelet az iráni Iszlám Köztársasággá szemben, amelynek nyomán a felső vezetést is kiiktatták közel 50 ember.

[00:01:12]És érükön ott volt Ali Kamenei legfelsőbb vezető, aki tulajdonképpen már egy 1989 óta a teokrácia élén álló személy volt.

[00:01:20]Elmúlt egy bő hétben a Partizánon legalább három műsort találtok, amely Iránnal foglalkozott.

[00:01:27]Úgyhogy a birodalom szokásához híven mi most nem a napi eseményeket, hanem inkább azokat a trendeket fogjuk elemezni, amelyek a mélyében határozzák meg ezt a konfliktust, a régióból fakadó függőségeinket akár itt Magyarországon és Európában.

[00:01:42]Úgyhogy megpróbálunk majd az Európai Unió álláspontjába is belehelyezkedni, illetve Oroszország álláspontjába, tehát a két európai szereplő szemével nézni meg ezt a konfliktust.

[00:01:54]Mielőtt belevágnánk, szeretnélek emlékeztetni titeket, hogy minden adáshoz várjuk a ti kérdéseiteket is, hogy aköré építsük fel az adott adásnak a menetét.

[00:02:02]Két hetente szerdánként jelenik meg a birodalom, és az adás publikálása előtti héten, amikor csütörtök péntek magasságában a Partizán Social média felületein közzétesszük, hogy a rákövetkező héten miről fogunk beszélgetni, mi lesz az a nagy téma, aminek kapcsán ti is beküldhetitek a kérdéseket, hogy pontosan mire is vagytok kíváncsiak.

[00:02:21]Kérdéseiteket a birodalomkukacpartizán.hu email címre várjuk, amit egyébként a leírásban is megtaláltok.

[00:02:29]ahogyan megtaláljátok a leírásba azt is, hogy hogyan tudtok támogatni minket rendszeresen vagy egyszeri adományokkal, illetve most már elindult a személyi jövedelem adó 1%-nak a felajánlási időszaka.

[00:02:44]Úgyhogy szeretnénk kérni titeket arra, hogyha fontosnak tartjátok a munkánkat, ha tetszik, amit csinálunk itt a Partizánnál, akkor mindenképp adjátok nekünk a személyi jövedelem adótok 1%-át.

[00:02:58]Erről is minden információt megtaláltok a leírásban.

[00:03:02]Ne feledjétek, hogyha támogattok minket, akkor lesz a Partizán közös veletek, és független miatthatok.

[00:03:08]A támogatásotokat előre is köszönjük, és akkor kezdjünk.

[00:03:15]Ugye az adást azt gyakorlatilag hétfőn vesszük fel, tehát március 9-én hétfőn délben vesszük fel ezt az adást, és ezen a pillanatban éppen valahol 105 dollár körül van a kőolaj hordónkénti világpiaci ára, ami visszajött a hajnali majdnem 120-ból, de még mindig a 2022 óta az egyik legmagasabb szinten van.

[00:03:44]Szóval az már látszik, hogy ennek az egyhét háborúnak vannak hatásai, és ezekről fogunk ma külön különböző módokon, különböző szemszögekbről beszélni.

[00:03:53]És ahogy megszokhattátok, azért igyekszünk hidegfejjel, realistán hozzáállni a dolgokhoz, de szerintem azért előjáróban érdemes elmondani, hogy itt amit látunk, az duplán illegális háború abból a szempontból, hogy sem az 1945 utáni nemzetközi rendnek a szabályrendszere szerint nem felel meg, sem egyébként az amerikai alkalommány előí által előírt háború indítási módoknak nem felel meg.

[00:04:22]Ezzel együtt ez történik, és ezzel kell nekünk valamit itt Európában is, és a világ különböző részein az embereknek kezdeniük.

[00:04:29]Arra gondoltam, hogy így nyitásként csak gyorsan átszaladunk azon, hogy egy hét után mi látszik, hogy a résztvevő felek, tehát Izrael, az Egyesült Államok és Irán szempontjából milyen stratégiai megfontolások vannak ebben az egész konfliktusban?

[00:04:44]Mi az, ami a cél?

[00:04:47]Mi az, ami a logika, ami magyarázza a cselekményeiket?

[00:04:50]És akkor utána aztán áttélhetünk ugye a fő fő témákra is.

[00:04:55]Szóval igazából szerintem az iráni és az izraeli stratégiai nézőpontok azok viszonylag könnyen beláthatók, vagy viszonylag könnyen érthetőek.

[00:05:05]Kezdjük mondjuk Izraellel, végülis ők ők indították ezt a mostani támadást elsőként, vagy ők voltak a első fellépők ebben a sztoriban.

[00:05:12]Itt ugye van egy évtizedekre visszanyúló konfliktus, ellenségeskedés.

[00:05:20]Izrael nem alaptalanul egzisztenciális fenyegetésként tekint Iránra.

[00:05:25]Az iráni rakéták és Izrael rakétái kölcsönösen elérik egymást földrajzilag.

[00:05:30]Bár ugye nincs közös határuk.

[00:05:32]És ilyen értelemben ez az, ami ilyen az egyik ilyen legtávolabbi, hogy két ország közvetlenül harcol egymással, de hát nincs közvetlen határuk.

[00:05:39]Szóval, hogy innen nézve nyilván az iráni rezsimnek a meggyengítése, az iráni atom fejlesztéseknek és egyéb más fegyverfejlesztéseknek a meggyengítése az egy alapvetően érthető, vagy vagy hogy mondjam, logikus, megmagyarázható cél.

[00:05:57]Financial Times-ban nyilatkozott egy izraeli stratégiai elemző, egy Dani Citrinovic nevű elemző, és ő úgy fogalmazott, hogy hát stratégiai szempontból Irán, Izraelnek most így kábé minden jó, ami történhet Iránba.

[00:06:10]Ha pucs történik és megdől a rendszer, az is jó.

[00:06:16]Ha az emberek kimennek az utcára és nagy tüntetések van, az is jó.

[00:06:18]Ha polgárháború és káosz alakul ki, az is jó.

[00:06:24]Merthogy így minden szempontból Izrael számára az iráni stabilitás az hogy nem fűződik különösebb államiérdek.

[00:06:32]Tehát hogy ilyen szempontból minden jó.

[00:06:35]Az iráni rezsim szempontjából ugye a túlélés itt a cél, tehát ők minél tehát minél érintetlenebből a hatalmi struktúra, az ország fölötti kontroll megmarad, ők akkor azt győzelemként könyvelhetik el.

[00:06:48]Ugye a Iránnak összességben nem kell legyőznie az amerikai hadsereget, vagy semmi ilyesmi.

[00:06:54]Nekik elég, hogyha el tudják húzni addig, amíg már Trump számára a költségek, vagy az Amerikai Egyesült Államok számára a különböző politikai, gazdasági és más költségek olyan katonai költségek olyan nagyok lesznek, le kell fújják, vagy visszavonulót kell fújjanak, vagy ilyen üres győzelmet hirdessenek, ahogy Trumpra ez inkább az jellemző, hogy majd egy adott ponttól azt mondja, hogy na nyertünk, aztán nem lesz semmi.

[00:07:18]Itt térünk át az Egyesült Államokra, hogy ugye vagy szóval, hogy Iránna még annyi, hogy ugye azt csinálják, hogy Izraelt és a környező Amerikával szövetséges öbölbeli államokat támadják, azoknak különböző infrastruktúráit.

[00:07:35]Tehát adott esetben most már arra is volt példa, hogy Buckrainben ilyen tengervizet sótlanító, ivóvízzé alakító gyárat, vagy hogy mondják ezt, üzemet támadtak, de támadtak fosszilis infrastruktúrákat, különböző más célpontokat és ugye az a céljuk, hogy ezzel az amerikai szövetségeseket nyomasszák arra, hogy ők cserébe nyomasszák az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba ezt az egészet.

[00:08:02]És most gyakorlatilag ez a sztori.

[00:08:03]Na és akkor az Egyesült Államunknak a stratégiai céljai az, amit így nem tudunk kiolvasni.

[00:08:10]Ugye az látszik, hogy operatív szempontból ez egy előkészített hadművelet volt.

[00:08:15]Tehát így igazából minden úgy sikerült operatív szempontból, ahogy az így sikerülhetett a lehető legjobban.

[00:08:21]Tehát, hogy látszuk, hogy hónapokkal előtte már elkezdődszek ugye a a különböző ilyen csapatösszvonások, hajók, nem tudom, repülőgépek, minden oda lett szállítva.

[00:08:33]Tehát ez kábé nagyon hasonló ahhoz, mint amit Venezuelában is láthattunk, hogy már holnapokkal elő ez előtte elkezdődött egyfajta ilyen mozgósítás, csapatösszevonás.

[00:08:40]Tehát ilyen szempontból ugye hamar sikerült lefejezni a rezsim vagy kiiktatni Ali Hamenejtől kezdve a védelmi miniszter forradalmi gárda vezető minden.

[00:08:52]Tehát hogy operatív szempontból ez látszik, hogy ez nem egy ilyen valami volt, hogy most felébredt Trump egy reggel és akkor most támadjuk meg.

[00:08:58]Ez nem is lehetne így.

[00:09:00]Viszont tágabb stratégiai, tehát akár katona stratégiai, akár politikai stratégiai szempontból igazából minden mai napig nem tudták elmondani, hogy mit akarnak, és nem is látszik amúgy, hogy mit akarnak.

[00:09:12]Tehát volt itt már minden egymásnak ellentmondó dolgokat is egy mondaton belül elmondan.

[00:09:16]Tehát volt az, hogy hogy nukleáris fegyvereket nem fejleszthetnek, pedig, hogy már fejlesztik, és hogy itt van mindjárt.

[00:09:25]Miközben ugye tavaly júniusban, a tavaly júniusi bombázás után Trump azt mondta szó szerint, hogy he obliterated, tehát hogy elpusztította az iráni nukleáris kapacitásokat.

[00:09:35]Ehhez képest most ez megint előjött.

[00:09:37]Aztán előjött az is, hogy más konvencionálisak fegyvereik, tehát mondjuk ezek az ilyen ballisztikus rakétákat leszereljék, hogy az se legyen neki.

[00:09:48]Előjött az, hogy segíteni valamifajta a tüntetőket, akik januárban ugye tüntettek a a rezsim ellen őket segíteni.

[00:09:55]Előjött a rezsimváltás, de a rezsim nem váltás is.

[00:09:58]És aztán voltak ilyen össze-vissza beszédek is, amik már egy részét, egy részét olyan dolgokat mondott, amit hogyha más mondana, akkor azt Izrael már antiszemita összeesküvés elméletnek nyilváníttaná.

[00:10:10]Marco Corumbio meg Johnson a képviselőház elnöke is mondta, hogy hát Izrael támadott volna és akkor amiatt úgyis válaszcsapásokat tám válaszcsapásokat mért volna rájuk is, mármint amerikai célpontokra is Irán, és akkor már egy inkább ők is beszálltak.

[00:10:29]Tehát, hogy végül is mintogyha azt mondanák, hogy igazából ezt az egészet Izrael nem tudom csóválná a kutyát, mint Izrael a junior partner, csóválná Amerikát, mint a szenior partnert ebbe az egész sztoriba.

[00:10:40]Meg tényleg ilyenek is voltak.

[00:10:42]Ennek aztán a legabszurdabb része a Tom Cutton Szenátornak ez a körbenforgó érvelése, hogy támadni akartunk, amire ők válaszcsapásokat mértek volna, ezért muszáj volt támadnunk, hogy ne tudjanak a támadásuk miatti válasz.

[00:10:57]Szóval, hogy ez a tényleg ez a saját maga farkába harapó dolog.

[00:11:00]Na mindegy.

[00:11:03]Szóval itt tartunk most.

[00:11:03]Aztán persze vannak ezek az ilyen 3D, 4D sakelméletek, hogy Trump megint mekkora nagy sakjátékos, de én ebben ebben a konkrét helyzetben ezt egyáltalán nem látom.

[00:11:15]Mármint ilyenek, hogy igen, hogy ezzel Kínálnak árt meg nem tudom én mi.

[00:11:20]Erre erre majd esetleg beszéltünk.

[00:11:20]Bár nem ez a célunk most elsődlegesen Kína, de de én nem én ezt nem nem látom reálisnak.

[00:11:27]És abból a szempontból se, hogy ugye áprilisra van tervezve a nagy se Trump csúcstalálkozó, hogy Trump meglátogatja Se Chimpinget Pekingben, és hát azt most az az egy fontos találkozó, tehát azért azt próbálnak úgy úgy mozogni, hogy azt az meg legyen tartva, a kínai fél ne vonuljon ki belőle.

[00:11:48]Szóval én most ezt látom, és akkor szerintem mondd el te botont, hogyha ehhez a stratégiai megfontolásokhoz van bármi észrejted, vagy amúgy az, hogy hogy így a hatásaiban mit látsz.

[00:12:02]Tényleg még mindig vitatárgya, és azért ez szerintem egy pillanatra dőljünk hátra, hogy tényleg van egy olyan háború, ami zajlik sok napja, és nem tudjuk pontosan, hogy igazából milyen stratégiai célja.

[00:12:13]Részben megismerethetjük a birodalmi vállainkat.

[00:12:16]Szilárdal szerintem a korábbi amerikai adásokban eléggé jól elmondtuk, hogy az a döntéshozatali mecchanizmus, mint Venezuela, mint korábbi döntések kapcsán, egyszerűen egy olyan mulvektoriális külpolitikát hoz az Egyesült Államokban, ahol lehet, hogy a Rubio Kínába gondolkozik, a Trump olajba gondolkozik, valaki mások meg másba gondolkoznak.

[00:12:33]Tehát, hogy mindenkinek egy picit más az indoka arra, hogy végül rájüse-e a pecsétet egy ilyen műveletre, és meglátni, hogy akár a művelet végrehajtása közben ki az, aki belső győztesként jön ki ebből a sztoriból.

[00:12:43]Én mindig szkeptikus vagyok az elsődlegesen ideológiai magyarázatokkal.

[00:12:47]És ö amikor mondod, hogy az ideológia milyen fontos, milyen felülír csomó mindent ebbe a Trump esetbe, hogy itt most tényleg azt érzem, hogy van egy ilyen keresztes háborús, mármint a Peete Hegset részéről például, meg így ez az egész ilyen evangelik jobb oldal részéről egy ilyen nagyon erős, tényleg ilyen 11-12.

[00:13:09]századi keresztes háborús őrület ideológia, ami szerintem most itt konkrétan nagyon erős magyarázó erő, ami ráadásul ugye egy iszonyú fontos amerikai bepolitikai fogyasztásra szánt üzenet, mert amúgy ugye pont ez a kemény vonalas maga tábor az, aki a legjobban kritizálja a beavatkozásokat, tehát aki a leginkább még a Steve Bennon utóhatásaiként vonuljon vissza amerikai határai mögé, és nézze, hogy a világ leik körülötte típusú érvelést szeretik.

[00:13:37]Tehát szerintem őket valahogy meg kell szólítani, és akkor ezzel Izraellel együtt bemenni egy sokkal jobban védhető vonalnak tűnik számukra.

[00:13:43]Ami nem feltétlen igaz, mert ugye pont 2023 október 7 óta a palesztinpártiság egyébként Amerikában is változott, növekedett.

[00:13:52]Tehát bár nyilván nem a republikánusok között volt ez signfikáns.

[00:13:55]Na mindegy, ne menjünk át a kedvenc másik témánkba az amerikai belpolitikába, akkor maradjunk most Iránál.

[00:14:00]Azzal azért mindig óvatosan kell bánni, hogy a mit ír, mit ír elő a nemzetközi ok.

[00:14:04]Tehát volt szerencsém egy öt éves joggi egyetemet elvégezni, és hát a végeredmény azért amikor szemináriumok után is konklúzió inkább abban az irányba mutatott, hogy a nemzetközi jog egy kiváló füge falevél, tehát nagyon sok mindenre alkalmas és nagyon sok mindenre nem alkalmas.

[00:14:18]Tehát az, hogy Belgrádot is le lehetett bombázni itt a szomszédunkban jugoszláv háború idején a NATO-nak, szerintem ez magyar szempontból, ha azt vesszük, hogy kiiktatták a szerb katonai vezetőt, racionálisan nem volt egy rossz művelet.

[00:14:33]Tehát az, hogy mikor milyen felhatalmazásra indulnak művelettek, és hogy van-e egyetértés a két nagy geopolitikai blokk között, akik blokkolják a NZBT a biztonsági tanács működését.

[00:14:42]Innentől kezdve szerintem a következőekben nem számíthatunk semmilyen típusú felhatalmazásra egyik és másik oldalra se, tehát hogy ez elvi okokból ki van zárva.

[00:14:51]Úgyhogy marad a trumpi amúgy is multilaterális ellenes hangulat, marad az ENS működő képtelensége, és innentől kezdve a nemzetközi jog korábbi rendszere az az nem lesz figyelembe vé.

[00:15:02]Az, ami Európa számára vagy szempontjából egy kicsit ö, hogy mondjam releváns, az az talán az a része, hogy nyilván a nemzetközi jog, mint olyan erről beszéltünk már egy sokkal gyengébb dolog, de hogy azért valamilyen indoklás, tehát hogy csak úgy random indoklás nélkül háborúkat kezdeni még ebben a helyzetben is, még ilyen gyenge nemzetközi jog mellett sem magától értetődő, tehát hogy legalább valamilyen indoklás és legalább ha nem is a teljes nemzetközi közösség, de hogy a nemzetközi közösségnek egy része elfogadja ezt.

[00:15:39]És ilyen szempontból Amerika számára szerintem az európai támogatás sokszor akár Jugoszlávia esetében, akár Afganisztán esetében, akár Irak esetében, az, hogy az európai államoknak egy jelentős része, és Irak esetében láttuk is, hogy ez már egyáltalán nem magától értetődő.

[00:16:01]Jó, mondjuk Afganisztánban volt valamifajta ens jóhagyás is, de hogy szóval, hogy az európai államoknak a részvétele vagy támogatása az adott egyfajta ilyen morális legitimitást is ennek a dolognak.

[00:16:14]Tehát tudta azt mondani, hogy nem nem egyoldalúan cselekszem, csak úgy Dafkemer megtehetem, mert az enyém a legnagyobb, és akkor én azzal azt csinálok, amit akarok.

[00:16:23]Hanem volt egy ilyen, hogy hogy igen, volt valamilyen ideológiai magyarázat, meg volt hozzá más ország, aki feliratkozott ehhez az ideológiai magyarázathoz.

[00:16:34]Na igen.

[00:16:34]És szerintem itt itt van a kutya elása, mert hogy ugye a transzatlanti kapcsolat meggyengülésével erre nincs szüksége Amerikának.

[00:16:39]Tehát amíg korábban a transzatlanti kapcsolat számított, föl lehetett mutatni és más módon, de a republikánusok meg a demokraták is kötődtek ez, addig ez izgalmas volt, hogy megteremtené a nyugati konszenzust valamilyen módon, akár az iraki háború kapcsán.

[00:16:51]De most, hogy ennek vége, így tulajdonképpen pont a Trump táborban az egyoldalú vagy unilaterális beavatkozásoknak pont ugyanúgy megvan a támogatottsága.

[00:17:00]Tehát, hogy a belpolitikai tényező átírja azt, hogy külpolitikai szinten milyen mozgást várunk el ezektől.

[00:17:05]Úgyhogy ebben ebben én nagyon nem vagyok optimista.

[00:17:09]Aztán meglátjuk, hogy az európai talpraállás, ha bekövetkezik, akkor akkor tud-e ezen európai szinten változtatni.

[00:17:17]De ugye ezek a struktúrák tényleg eléggé recsegnek lopognak a a mostani szereplőkkel és szerepkártyákkal.

[00:17:26]Ami ami szerintem szuper izgalmas, mielőtt elkezdünk külön beszélni a szereplőknek a mozgásteréről, hogy megnézzük azokat a tényezőket, hogy egyébként hogyan alakulnak azok a fizikai adottságok, amik a háborúból következően befolyásolják az országok mozgásét.

[00:17:43]Lefordítom magamat magyarra.

[00:17:43]Ö tehát, hogy akár az LNG, akár a műtrágya, akár a internetkábelek ezek a régióban a légtérlezárással együtt egy sokkal nagyobb globális galdasági sok felé visznek minket, mint ami elsőre úgy tűnik, hogy csak Iránban egy rezsimváltást valaki el akart érni.

[00:18:04]Ugye Iránnal kapcsolatban még csak az indoklásokhoz azt odaszúrva, tehát a nukleáris kérdés mellett ott van a januári tüntetés leverés, tehát azt lehetett volna egy ilyen demokráciát építünk, diskurzust is szolgáltatni, ezt nyilván nem akartak.

[00:18:19]És azért ott van ugye az az értesülés, hogy a iráni rezsim előrehaladott tárgyalásokban volt a kínaiakkal nagyon fejlett hajóromboló rakétáknak a megvásárlásától.

[00:18:29]Tehát a védelmi képességeiket ugye a kínaiak a kiberfronton is megpróbálták föltornászni.

[00:18:34]Ez ugye nagyon nem sikerült, de adhattak volna átrakétákat is, ami onnantól kezdve viszont egészen más történet.

[00:18:40]És hát az oroszok is támogatták némi kis szatelittel megint csak mérsékelt sikerrel, de láthatólag azért a új tengelyhatalmak beálltak Irán mögé már amivel tudtak, és ez most jelenleg kevésnek tűnik.

[00:18:52]Miért se kevés, ha azt nézzük, hogy milyen gazdasági hatásaik vannak.

[00:18:56]Tehát azon túl, amit a Deák szakértő úr is elemzett a műsorunkban, tehát hogy hogyan mennek föl a az olajárak, amit te is jeleztél most itt a hétfői napól tartunk ebben, ugye a másik Európát szinte még jobban érintő krízis az LNG, tehát a földgáz kereskedelem.

[00:19:13]Ugye ennek 20%-a megy keresztül a hormózis szoroson.

[00:19:16]Az, hogy a hajók biztosítási költsége hogyan néz ki, és ez hogyan ugrik meg, az egy dolog.

[00:19:23]De azt se hagyjuk ki, hogy éppen ugye pont az irániak által támogatott huszik Yemenben, tehát a Vörös tenger partján a szezi csatorna felé haladó hajókat újra elkezdték lőni.

[00:19:34]Tehát a szözi csatornán is beomlott a forgalom.

[00:19:39]Ugye most a legutóbb, amikor néztem, alig két tucat hajó haladt át rajta egy nap.

[00:19:43]Ö, és ha ezt vesszük a kettőt együtt, akkor megint sokkal nagyobb a hatás, hiszen elkezdték a hajók megkerülni a teljes afrikai kontinenst, ami ugye üzemanyagban egy óriási hozzáadott érték, és olyan becséseket látom, hogy ez hajónként akár tényleg milliós tételt jelenthet.

[00:19:58]És akkor erre jön még a biztosítási probléma.

[00:20:01]Tehát ez önmagában és mindet, hogy mit szállít, egy része Lengt szállít, egy része mást szállít.

[00:20:07]Ez ott van, és ugye 3200 hajó meg bent horgonzik a hormoziszoroson belül.

[00:20:11]Ugye ezek azok a hajók, ismerjük az ilyen horgonyoknak a útvonalát a balti fin vizekről, hogy néha egy-egy ilyen horgony bizony elszakít egy kábelt.

[00:20:21]Ez lehetett akár energetikai kábel, vagy éppen internet kábel annak idején ugye mikor itt a oroszkínai különböző felségelőes matrózokkal ellátott hajók az elmúlt évben átszakítottak több mint egy tuccat ilyen kábelt a baltiak vizein, és ez itt sem kizárt, hogy elkezdődhet valami hasonló.

[00:20:42]egyébként ugyanúgy balesetből is, tehát ha ennyi hajó ott horkonyzik, itt az internetforgalom 30%-a átmegy ezeken a kábeleken, tehát a globális internetforgalom jelentős része áthalad, és és akkor még nem csináltunk semmit, meg ezek nyilván valahol kijönnek a szárazföldre, tehát ha ezt átvágják, akkor onnantól kezdve a ázsiai európai internet kapcsolat jelentősen visszaesik.

[00:21:03]Ugye itt van a LNG-vel kapcsolatban ugye nem csak fűtünk vele, tehát az egy dolog, hogy a holland gázártőzsde az hogy felment.

[00:21:13]Ugye ez a múlt héten már 50-60%-os emelkedésben volt, de azért azt is látjuk, hogy ez mondjuk kihat egyrészt a műtrágyaparra nagyon jelentős részben, és akár arra, hogy Tajval, akinek 11 napos, 12 napos földgáztartaléka van, hogy fog gyártani félvezetőket.

[00:21:29]Tehát ha Tajvanban energiakrízis van, akkor az holnap után viszont a magyarországi autógyárakban lesz érzékelhető félvezető hiányokban és nyilván a világszámos más pontján sokkal fejlettebb félvezetőkben is.

[00:21:43]Tehát nagyon gyorsan tud végigmenni az a krízis, ami ebből a teve szűk fokából adódik, hogy hogyan vagy hogyan nem működik éppen a hormózis szoros és a körülötte lévő ipari infrastruktúra az arab országokkal.

[00:21:56]Ugye ami azt illeti, hogy az LNG mennyire kell, tehát gázból hogyan állítunk elő műtrágyát, ez talán a legkritikusabb része és alultárgyalt része ennek a konfliktusnak.

[00:22:05]Ugye Irán maga a globális karbamid, ez az egyik mütrágya alapanyag ellátásnak a 10-12%-áért volt felelős, és közel 20%-a szározott a különböző foszfát termékeknek, nem szólva arról, hogy még a kénnek is közelf fele a hormózis szoroson megy át.

[00:22:21]Ugye ez már nem csak iráni.

[00:22:23]Ezek most mind áldogálnak.

[00:22:23]A kínaiak be is tiltották a műtrágyaexportot, tehát ezt megtartják maguknak, és a Katali legnagyobb LNG kitermelő, tehát gázkitermelőmezőnek a leállításával ezek az árak nagyon szépen elkezdtek emelkedni.

[00:22:37]Itt mindenki persze elkezdheti a maga gyárait visszahozni, lehet, hogy akkor jobban megéri, ha magasabb a a potenciális bevétel, de azért ez megint egy időzd igénybe fog venni.

[00:22:47]Márpedig az északi féltekén most indul a mezőgazdasági szezon.

[00:22:52]Tehát a szakértők teljesen egyöntetően azt mondják, hogy egyrészt a mütrágya miatt, másrészt az iszonyatosan megemelkedő dízelárak miatt, amit a mezőgazdasági gépjárművek használnak, a mostani termékek jóval drágábbak lesznek, hiszen ez be fog épülni az árba.

[00:23:06]Tehát ez már most itt van velünk akkor is, hogyha a konfliktus holnap végetér, és akkor most nem mentünk bele a nitrogénműtrágyás, karbamitos egyéb izgalmakba, hogy ezek hogy állnak elő.

[00:23:17]amiben történelmi első volt a konfliktus, és megint alulbecsüljük, az az, hogy az emirátusokban és Bakrinben is az irániak ki tudtak ütni egy-egy felhőszolgáltató központot.

[00:23:28]Ugye nem teljesen leégett, de mégis csak találat érte őket.

[00:23:30]És innentől kezdve ugye több mint 60 különböző sz olyan szolgáltatás, ami a felhőből fut.

[00:23:37]Ugye ebben benne van a jól ismert bicikli roller satöbbi kölcsönzőtől az ételszállítón mindenféle másik.

[00:23:44]Ezek összeomlottak, de ugyanúgy összeomlott néhány banki szolgáltató.

[00:23:48]Tehát most először látunk ilyet a történelemben, hogy van egy felhőszolgáltató találatért, és teljesen leáll országhatárokon túlmenően is az, amit ezek a szolgáltatások képesek nyújtani.

[00:23:58]És azért itt nem elképesztően drága eszközökről volt szó.

[00:24:00]Tehát megint csak mennyire sérülékeny nem csak a globális gazdaságunk, hanem ezek a helyi kisipari központok.

[00:24:06]És akkor talán a kedvencem az az, hogy pont tegnap találkoztam emberekkel, akik nagy nehezen tértek vissza Indiából, ugye le van zárva a légtér.

[00:24:13]Tehát az, hogy a légtér zárva van ennyi ország fölött, és ugye két nagy légitársaság onnan nem tud működni érdemben, ez azt mondanánk, hogy mivel a globális teherforgalom 1%-a megy repülőgépeken, nem is számít.

[00:24:25]Na de melyik 1%-a megy ott?

[00:24:28]Mert ugye ha értékébe mérjük, akkor értékében 30%.

[00:24:33]Tehát nyilván a nagy olcsó dolgok mennek hajón, még a kicsi értékes elektronika és más dolgok mennek replőgépen, többek között a gyógyszerek.

[00:24:39]És mivel India az egyik legnagyobb generikus gyógyszert gyártó, gyakorlatilag az Egyesült Államokban is előállhat gyógyszerhiány ezekből a generikus szerekből, tehát az olcsóbb gyógyszerekből.

[00:24:49]Ezek mind-mind benne voltak abban a pakliban, amikor valaki azon elvileg gondolkodhatott, hogy ha Irán elkezdi lőni az a országokat, akkor mi történik?

[00:24:57]És tényleg ott tartunk, hogy ugye most már messze 10 fölött van az országok száma, akiket találatért.

[00:25:01]Tehát innentől kezdve azért egy egészen másik regionális háborúról beszélgettünk, ahol még nem látjuk, hogy mennyire lesznek hajlandók az alabországok ebbe érdemben beszállni, és hogyan fog ez festeni mondjuk egy vagy két hét múlva.

[00:25:13]Európában ülve a Törökország NATO tagként ugye elképesztő inflációval nézzer, mert nyilván a üzemanyagáremelkedés az nálunk is meg fogja dobni az inflációt, magát is Európában, Magyarországon.

[00:25:23]És akkor itt van még az az apróság, hogy az Európa maga jelentette, hogy ugye az iráni kiberharcosok egyébként ezek jól ismert kipróbált csapatok, tehát őt azért az amerikai kampány kapcsán is beszéltünk róluk, tehát nem most kezdték ezt a diszruptív ipart, bizony ők is nekilendülnek akkor is, hogyha az iránni internet alig pár százalé-a működik.

[00:25:43]Tehát ők bizony ezek az apt csoportok, ez Advance Persistance Ret, tehát a a komolyan megszervezett, államilag támogatott hacker csoportok, ők az európai kritikus infrastruktúrába, vízellátásba, energetikába, egészségügybe eddig is motoszkáltak, és semmi okunk nincs.

[00:25:58]Azt feltételezni, hogy ez a jövőben ne így legyen.

[00:26:00]És akkor nagy kérdés majd, hogy mindez az egyéb terrorfenyegetésekkel néz ki.

[00:26:07]Tehát amikor ezt így végigveszi az ember, hogy hoppá, a műtrágya, az élelmiszeripar, európai energetika, az infláció, hogy fest pusztán azért, mert Trump úgy döntött, hogy talán rezsimet lát Iránban, azért ez számomra egész ijesztőképet fest arról, hogy egy ilyen gazdasági csomópontban ez micsoda hatásokat hoz.

[00:26:27]És nyilván ki se valószínűséget adtak annak, hogy Irán ennyire kiterjeszti a háborút, de számukra ugye ez nem drága.

[00:26:33]Ö, és a kérdés tulajdonképp itt jön vissza, hogy oroszoknak, a kínaiaknak és az európaiaknak megéri-e ezen az áron ez a konfliktus, vagy ők mennyi hatást tudnak gyakorolni teheránra nyilván a kínaiak, hogy esetleg máshogy viselkedjenek.

[00:26:45]Ez a szép komplex világ szilárd átpattintom neked, hogy a te barcelonai szempontodból hogy fest.

[00:26:53]Ez a szezonális része, amit mondtál, az, hogy igen, az észak féltekén most kezdődik a mezőgazdasági, az ültetési szezon, és hogy műtrágya, és ez aztán nyilván felmászik a ellátási láncon az élelmiszeriparba, meg mindenhova.

[00:27:08]Szóval, hogy azért azon nem nem lepődnék meg, hogyha az élelmiszerinfláció az újra megugrana, mondjuk őszre, vagy már há talán inkább őszre, de hogy a másik része a szezonálisnak, hogy kicsit van egy ilyen dejavű Európa kapcsán, hogy nyilván tavaszra, tél végére lemerülnek, vagy lejjebb mennek mondjuk a gáztartalékok.

[00:27:32]Ez ez egy természetes folyamat, de hogy mennyire mennek le, az részben függ attól, hogy milyen nehéz volt a tél, mennyire volt hideg a tél, de attól is, hogy mennyire spájzolnak be, mi van az, hogy ó, kivárjuk a tavaszt, amikor alacsonyabbak lesznek az árak, most nem veszünk annyit, mert magasabbak.

[00:27:49]És Európa ezt már eljátszotta egyszer 2022 februárjában, amikor elindult a az orosz támadás Ukrajna ellen, vagy az újabb orosz támadás Ukrajna ellen, akkor ez a helyzet volt, és ez részben magyarázza azt, hogy hogy a a gázmozgástér vagy a gázárral kapcsolatos megugrások, az ármegugrást miért nem tudta mérsékelni jobban az Európai Unió vagy az Európai Uniós országok.

[00:28:14]És most is az a helyzet, hogy uniós átlagban assiszem valahol 30% körül vannak gáztározók töltöttsége, ami alacsonyabb, mint ideális lenne, de vannak helyek, például Németország és Franciaország, ahol ilyen 20-21% körül van.

[00:28:30]Aiszem, Hollandiában, ami még valahol egyszerűbb, mert ugye ott jön be egy csomó gáz, de hogy náluk 10-11%-on van a gáztározók töltöttsége.

[00:28:37]Tehát, hogy ez azért brutális alacsony töltöttség.

[00:28:42]És nyilván senki nem a vagy én attól nem tartanék, hogy nem lesz tehát, hogy ellátásbiztonsági probléma van, mert a németek így előveszik a pénztálcájukat, és így meglobogtatják, és akkor jön a világ, akkor el majd felmondják a pakisztániakkal a szerződést meg minden, és majd ide hozzák.

[00:28:59]Tehát, hogy a majd a világ másik, a szegényebb országoknak szánt gáz majd idejön, csak magasabb áron.

[00:29:03]Ez szerintem egy ilyen meg ennek a szezonálisnak egy ilyen érdekes vonatkozása.

[00:29:09]De hogy Unblock, amit mondtál, nekem azt a kérdést veti fel igazából, hogy hány ilyen sokkot bír ki egymás után így rövid idő leforgása alatt egy a a világ úgy általában.

[00:29:21]És nyilván nem uniform módon hat mindenhol, mert mert nyilván Amerika meg nettó exportő mind kőolajból, mind földgázból kisebb problémája van.

[00:29:33]Bár ott is fel fognak menni az árak.

[00:29:35]És pont ma néztem és a benzinár az már ott van, ahol 24-ben volt, amikor ugye Biden ennek nyomán, vagy hát az egész demokraták ennek nyomán ugye megbuptak.

[00:29:46]Szóval a lakosság ott is fogja érezni, mag csak a cégeknek a profitja lesz, vagy a kitermelőknek a profitja lesz nagyon.

[00:29:52]De hogy úgy Unblock a világ mennyi ilyen válságot bír ki egymás után, és csak most 2026 elején vagyunk, tehát ami 2020 eleje óta eltelt öt év és egy pár hónap.

[00:30:03]Azóta volt egy covidválság, aztán aztán az ukrajnai háború, aztán a Trumpnak a vámháborús sokjai, ezek mind önmagukban ezt az egész integrált globális gazdaságot többször ilyen sok alá, vagy így többször megrázták.

[00:30:27]És akkor ezzel párhuzamosan nyilván volt egy pár példája ugye a október 7 2023 október 7-e után pár újabb ilyen kisebb minisok a közelkeleten, aminek most ez a legnagyobb, hogy mondjam, kifutásai így az iráni az iráni dolog.

[00:30:45]Szóval, hogy az a nagy kérdés, hogy egy ilyen nagyon-nagyon erőteljes, ilyen össze összefüggő, egymásra utalt globális rendszerben, pont amit te is mondtál, az ellátási láncokkal meg minden, annak ellenére, hogy van beszéd erről a resouringról, a hazavinni dolgokat, meg biztonságosítani az ellátási láncokat meg minden, ezek tényleg ilyen évtizedes folyamatok, tehát itt sehol nem tartunk valójában.

[00:31:12]És hogy mi van?

[00:31:12]Tehát, hogy most képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, hogy jön valami szélsőséges időjárási jelenség, amelyik megint valahol kiüti ennek a rendszernek egy másik lábát kiüti.

[00:31:24]Szóval, hogy nem nehéz azért azt elképzelni, hogy itt itt itt valójában egy gyufával játszunk valahol, egy ilyen benzinnel körülrakunk, benzintartályokkal körülrakott garázsban így egy gyufával így játszunk, vagy hát trumpék játszanak valójában.

[00:31:41]Az utóbbi időben nagyon sok ilyen töris podcastba jön vissza ez a bronzkori összeomlások a bronz age collapse nevű jelenség.

[00:31:48]Jared Diamondnak a összeomlás.

[00:31:51]Igen.

[00:31:53]És azért kíváncsiak erre most az emberek, mert hogy van nyilván történelmi analógiák mindig rosszak in, de hogy van egy ilyen érzés, hogy itt van egy ilyen nagyon összefüggő globális rendszer, ahol a távoli kereskedelem, ahogy a bronz korba is egészen nem tudom, Afganisztántól az iériai félszigetig lévő távon nagyon sok minden a bronzgyártáshoz szükséges, ón meg réz meg különböző más termékek, a az élelmiszer, búza, minden össze-vissza és hogy így Van egy s van van ugye a mostani magyarázat erre az az elfogadottabb magyarázat, hogy sok egymás utáni sok van egy nagyon rövid időn belül, tehát egy évtized leforgása alatt szárazság, földrengés, migráció, háborúk, egy csomó minden összejön.

[00:32:40]És gyakorlatilag ez a nagyon komplex rendszer, ami ilyen nagyon nagy jól, vagy hát ilyen nagy civilizációs eredményeket tett lehetővé, az így egyik pillanatról a másikra olyan összeomlást hoz, hogy nem tudom, a görögök 400 évre elfelejtik az írást.

[00:32:55]Tehát, hogy a Mükéni civilizáció összeomlása után egész 4-500 év kell, amíg újra lesz írásos kultúra.

[00:33:00]Nyilván nem ezt mondom, és nagyon rossz az analógia, és más világban élünk, tehát a az agyaktáblába vésett ég és a chippek a a covidvírus méretű chippek világa az teljesen más.

[00:33:17]Csak hogy azt mondom, hogy azért azt érdemes felmérni, hogy hány ilyen sokkot bír ki a a világ.

[00:33:23]Abszolút.

[00:33:23]És szerintem már itt a korábbi soktőképességünk becslésein túl vagyunk.

[00:33:27]Tehát annak idején ugye az volt a megállapítás, hogy az öt nagy búzatermelő globális régiók közül, ha egy kiesik, akkor az már elképesztő élelmiszerinflációhoz vezetött.

[00:33:36]Ugye ezen Ukrajnával már túl vagyunk négy éve, ötödik évben járunk, tehát sok sok hasonló olyan sokhatás van, ami tényleg szépen lassan ránkereszkedett.

[00:33:46]És akkor ugye a klímaváltozás az pont ugyanilyen, tehát egy komplex rendszer, aminél azt gondoljuk, hogy jó pár ütést kibír, de van egy pillanat, amikor ugye dengaszerűen lehet, hogy egymást triggerelik azok a dolgok, amik elhoznak egy északlanti áramlat leállást vagy más egyebet, ami aztán tényleg teljesen felborítja.

[00:34:06]Tehát szerintem haladunk ebbe befelé.

[00:34:09]Nem biztos, hogy most sokkal vidámabbak lesznek a hallgatók, mert ugye mind ehhez tegyük hozzá, hogy a saját mesterségesen létrehozott környezetünket, mesterséges eszközökkel is elkezdtük, ugye részben a trumpi háborúkkal, de itt az internet is, ami ugye skála független hálózat, de ha tudatosan kivesszük a csomópontjait, akkor viszont villámgyorsan összeomlik, tehát el lehet vágni néhány helyen, néhány kábelt, és onnantól kezdve ugye ez a hormoni szoros környékén futó kábelek azért izgalmasak, mert a vöröstengeren 24-ben volt ilyen incidens, tehát ott volt kábel átvágó rozsdi, nem tudom melyik hallgatónk nézőkn mennyire emlékszik rá, de ott ugye több hónapig tartott ennek a kijavítása.

[00:34:44]Ugye az volt a szerencse, hogy több kábel tudta venni ennek a szerepét, de ezek a kábelek azért alapvetően véges számúak, tehát ez nem egy nem egy olyan játékszer.

[00:34:52]No igen, tehát hogy ebben ebben azt hiszem az Irán elleni háború egy újabb nagyon jó tanulság, és valahogy az iráni vezetők attól félek, hogy erre éreztek rá.

[00:35:00]Tehát amennyire Putin tudja, hogy az európai emberek alapvetően a felmérések szerint sem akarnak háborúba menni személyesen, és ez egy egészen másik mozgásteret biztosíthat számára, annyira az iráni vezetők is látják, hogy az, hogyha a sótlanító víztelepektől a hoteleken át a adatközpontokig elkezd lövöldözni, akkor azért az a régióban is egy egészen másik felállást hoz.

[00:35:27]Tehát most megnézni majd a turizmus projekcióit, hogy mit gondolnak majd, ki ki hova fog menni nyaralni, lesz-e még Dubából pénzbenekítőközpont?

[00:35:36]Mert most ugye ma reggel, tehát hétfőn reggel ott tartunk, hogy nagyjából egy heti élelem van a városban, tehát a logisztikai cégek jeleztik, hogy még egy hétre van friss élelem.

[00:35:47]És ugye ott tartunk, hogy a zomániak meg már a az ultragazdagoknak a privát jetjeit is kérik, hogy akkor lehessen ezekkel szállítani majd dolgokat.

[00:35:55]Tehát nagyon nagyon hamar meg tud fordulni ez.

[00:35:58]És alapvetően azért az a régió, ahol nincs víz, és ugye Iránnak van friss talajvze sokkal inkább a az öbölmenti országokhoz képest, ahol tényleg a sótlanításon múlnak a dolgok, azért más a hitettség is.

[00:36:09]Tehát alapvetően visszajuttottunk a kritikus infrastruktúra hitettségekhez.

[00:36:14]No és ugye ez az, amiben az európaiak, hogyha átkanyarolodhatok ide, ugye az európaiak azért nehezen értenek a mai napig egyet, tehát még mindig ott vagyunk, hogy ugye akárhányadik sok érkezik a európai 27-ek asztalára, még az egyetértés az nem olyan triviális, tehát most is felbomlottak az európai országok különböző csoportokra.

[00:36:35]bármi történik, az újságcím mindig az lesz, hogy Europe divided on this issue, Európa megosztott, és akkor tetszőlegesen helyettesít be, hogy épp mi történik.

[00:36:49]Igen.

[00:36:49]Tehát ahogy a covidnál, ahogy az orosz háborúnál, most ennél a háborúnál is ugye megosztottak vagyunk, van pár ilyen klasszikus törésvonal.

[00:36:55]Ugye Ursla von der Lien volt a legharsányabb uniós vezető, aki mögé az atlanti klasszikus hélyák beálltak.

[00:37:02]Tehát akik támogatták az amerikai intézkedést, ugye baltiak egyébként ugye a csehek, ők nagyon régi izrael párti közép-európai országnak számítanak és ugye a románok, erről te többet tudsz, ahol azért van egy légi bázis, amit aktívan használtak az amerikaiak most a műveletre, illetve hát a légvédelmi rakéták is ott vannak Deveselunál.

[00:37:23]Tehát ez egy ez egy kemény elköteleződés román oldalon.

[00:37:25]És akkor még a Finn elnök volt az, aki azt mondta, hogy persze rezsimváltást az benne van a pakliban.

[00:37:32]Tehát ez volt az a vonal, ahol a héáknak meghúzták a aki ezen túlmegy, az számít Héának.

[00:37:36]Tehát aki azt mondja, rezsimváltás legitim cél.

[00:37:39]És ugye Ursula von der Lion is azért egy ilyen típusú megfogalmazást tett.

[00:37:44]Akkor ezután jön a két nagycsoport, ugye a finomhéják, akik azért alapvetően a védelem szempontjából aktiválták magukat.

[00:37:50]Ugye ez a német francia brit úgynevezett E3-as csoport és velük jöttek a skandinávok, hollandok.

[00:37:58]Ők védekeznek és ennek jegyében megelőző csapásként értik, hogyha ki kellő Irán területén rakétasilókat.

[00:38:06]Tehát van ez a kategória.

[00:38:09]Ugye ez a kajakallasz fémeleszte vonal.

[00:38:12]Ez nem jelenti azt, hogy ők támogatják a kallaszt ezekben, de alapvetően egybe esik véppen az álláspontjuk.

[00:38:15]És akkor itt vannak az óvatoskodók, akik azért ugyanúgy kiküldték a védelmi berendezéseiket, de ki akarnak maradni a háborúba, nem szeretnének különösebben belekerülni.

[00:38:25]De Meloni is elküldte, tehát ez ugye itt vannak az olaszok, elküldte a Libanoni és egyéb régiós olasz katonai bázisokra a különböző légvédelmi eszközöket.

[00:38:36]Görögök kiküldtek ciklusra F16-os Vipereket, a lengyeleknél pedig ugye a szokásos elnök és miniszterelnök közötti jelentmondásban pusztul a kérdés.

[00:38:45]És akkor ebbe a táborba vannak azok, akik nem akarnak nagyon nyilatkozni, tehát a osztrák semlegességtől a bolgárokig, horvátokig, Lussemburgiaig a kicsik itt vannak Máltagyak.

[00:38:57]És akkor ugye itt vannak aztán a tie, bár nem EU, de azt hiszem az ukránok is kicsit ukrán, de hülye vagyok, a UK, ezt akartam a UK-ből, tehát a britek, a britek is azt hiszem kicsit most ebben vannak, hogy igyekeznek kimaradni amennyire lehet.

[00:39:13]Igen, hát a britek ugye az E3-ban benne vannak, és ők is kirendelték a ciprusi védelmet, tehát ők ennek a két csoportnak a partján vannak, és akkor ugye vannak a nyíltan háború ellenesek.

[00:39:22]Ez alapvetően spanyol vezetéssel megy, tehát erről mindjárt te fogsz tudni mondani szerintem többet.

[00:39:27]Ugye a portugálok vagy mennyire beálltak mögé, de ami számomra a legérdekesebb, hogy ugye Robert Ficó is itt találta magát ebben a táborban teljesen más oldalról érkezve.

[00:39:34]Ugye ő annyira NATO ellenes narratívát visz otthon, hogy ebbe a háború támogatása nem fér bele.

[00:39:40]És ne felejtsük el, hogy ő volt az első, aki beleállt Ránba a Maduló kapcsán európai vezetőként, tehát kritizálta, mert hogy hát a nemzetközi jog így meg úgy, és most is hasonlóan fogalmazott, tehát kifejezetten elítérte ezt a támadást.

[00:39:53]Ö de nem azért, mert Trumpot ne szeretné, hanem azért, mert ugye ezt a szlovák választóinak a az alapvetően NATO ellenes amerika kritikus álláspontját viszont nagyon szereti megtámogatni ezekkel a kijelentéseivel.

[00:40:11]Úgyhogy ez izgalmas.

[00:40:11]És hát aztán itt a portugálok a spanyolokkal mentek tovább.

[00:40:15]Magyarország külön eset, és aztán átdobom neked a a szót.

[00:40:17]Magyarország szerintem azért lett külön eset ebben az egész történetben, mert a legélesebb belpolitikai felhasználás azonnal megjelent.

[00:40:26]Tehát, hogy ne nem az volt a kérdés, hogy örülünk, nem örülünk, támogatjuk, mit mondunk Izraelről.

[00:40:30]Ugye Benjamin Tanyahu nyilván a magyar miniszterelnök érdemben jó barátja, tehát azt gondolom, hogy támogatók vagyunk ebben akkor is, ha mondjuk vagy nem mondjuk.

[00:40:39]Na de mi történt effektíve kifelé?

[00:40:41]az, hogy az iráni terrorveszélyt megjelenítette a kormány, és ugye ennek kapcsán részben az energetika benzináremelés lesz a téma, részben pedig a a Irán által támogatott esetleges izraeles terror.

[00:40:57]Tehát ezek viszont oké, kampányidőszakban benne vagyunk.

[00:41:00]Mennyi, amikor felvesszük, akkor már éppen 30 nap környékén járunk.

[00:41:02]Tehát azért ez érthető egyfelől, másfelől meg hát azért a magyar reakció a külpolitika beopolitikai felhasználásának lehetőségére már egy olyan kiforrott kommunikációs eszköz, hogy ezt a magyar kormány sose se spólja meg magának.

[00:41:18]Úgyhogy aztán így jutottunk el oda, hogy ugye az európaiak tényleg egyik fele a iráni orosz fegyverbiznis miatt alapvetően támogatja az iráni csapásokat.

[00:41:25]Ugye ezek a baltiak keletiek ugye vannak a nyugatiak, ahol az iraki 2003-as beavatkozás emléke azért még élesen ott van.

[00:41:34]és kísérti őket, hogy ez nem lett volna jó ötlet, és ezért most jóval óvatosabbak.

[00:41:38]És ugye az energetikailag kitett magyarolasz bolgárosztrák részek, akiknek meg nem mindegy, hogy mi történik, tehát szerintem emiatt is kevésbé választanak pártot vagy oldalt, mert meg kell tudniuk egyezni, vagy a céljuk az, hogy foljon a LNG és a többi olaj is ezeken a frontokon.

[00:41:54]Úgyhogy na nézzük meg, hogy Szilard, te a spanyol esetet hogy látod?

[00:42:00]ez különálló vagy nem különálló, vagy lesz-e nekik még támogatójuk Európánban, hogyha ez hosszú ideig elhúzódik, és ugye most már azért lehet ilyenekről is hallani, hogy azért az ilyen operatív végrehajtásért felelős, tehát nem a politikai, hanem az operatív végrehajtásért felelős katonai szervek az Egyesült Államokban is ilyen nem tudom akár azt is el tudják képzelni.

[00:42:24]Nyilván ez nem 100%, de a készülés, hogy milyen például milyen elemzői vagy ilyen titkoszolgálati hírszerzői kapacitásokat mozgósítanak, vagy rendelnek be, vagy ilyesmi, abból már ilyenek is vannak, hogy akár nem tudom, 100 napig, vagy már szeptemberig, vagy szóval, hogy ilyen ilyeneket is lehet hallani, és és közben az a politikai vezetés is, tehát mondjuk a háborús miniszter Pete Heget, ő azért már beszél ilyenekről, hogy ez ez egy picit elhúzódhat tovább.

[00:42:53]Szóval ez ez szerintem simán benne van, hogyha a hosszabb ideig húzódik, és a hatásai erőteljesebbek lesznek.

[00:43:00]És van annak ideje kifutási ideje, hogy az európai társadalmakban meglévő többségi ellenkezés ezzel a háborúval kapcsolatban eljusson odáig, hogy a a a politikusoknak ezzel számot kelljen vetniük, és valamilyen módon ehhez alkalmazkodniuk, akkor szerintem itt azért azért itt történhetnek dolgok.

[00:43:23]Én azt gondolom, hogy Franciaországa ilyen szempontból a leggyengébb láncszem, ahol ahol egyre hamarabb történhet valamifajta ilyen spanyolok spanyol állásponthoz való erőteljesebb vagy látványosabb közeledés részben történeti, stratégiai és várpolitikai okokból is.

[00:43:42]Tehát, hogy ezt így simán eltam képzelni.

[00:43:44]De hogyha azt nézem, hogy nem tudom én Németországban is hogyan alakulnak ezek a regionális választások, tehát nyilván ne olvassuk rá azt, hogy Báden Würtenberg tartományban a választásokat Irán döntött termes, semmi köze nem volt hozzá alapvetően, de hogy azért jól látszik, hogy a zöldek ilyen szempontból most pont ebben a háborúban nem mondom, hogy a német zöldek azok annyira béke pártiak lennének, vagy nem lennének híják, de pont ebbe a ebbe a kérdésbe ö inkább inkább nem hé állásponton vannak, ami a spanyol helyzetet illeti.

[00:44:18]Szóval igen.

[00:44:20]Szóval itt most Pedro Sánchez így az európai nyilvánosságba így befutotta ezt az ilyen morálisan helyes körét, ami nyilván én is egyetértek, hogy ez a morálisan helyes álláspont, de hogy ezen túlmenően, vagy azt hiszem ez kiderült a az eleje óta, hogy ezt ezt gondolom, de hogy hogy igen, ennek is van egy ilyen belpolitikai dimenziója, és majd sokan el fogják mondani, hogy hát ezt csak azért csinál, végülis Orbán Viktor is mondott ehhez hasonlókat, ugye?

[00:44:50]ugye a fütörtöki vagy pénteki ATV-s Ronai Egan interjújában azt mondta, hogy hát a Starmer és a Sanchez is azért ilyen visszafogottak, merthogy a migránsok, a szavazóik egy rentős része migráns is már nem tudnak saját, mert amúgy támogatók lennének, csak férnek a saját migráns szavazótól, ami nagyon vicces, mert ugye a spanyol bevándoróknak a 90%-a déélamerikai, tehát nyilván a dél-amerikaiak miatt ellenzi Iránt.

[00:45:15]Oké, persze nem csak bélamerikaiak vannak, de hogy a Starmer kapcsán meg azt mondta Orbán Viktor, hogy a Starmer azért ellenzi ezt az izraeli arab háborút, mert a a a migránsok, az arab migránsok miatt, és így az van, hogy ez nem egy izraeli arab háború.

[00:45:35]Az irániak, a perzsák nem arabok.

[00:45:37]És az arabok azok inkább az Izrael, mármint az arab államok vezetői, azok inkább Izraellel vannak ebben a kérdésben.

[00:45:44]Szóval az egész valójában nagyon szép magyarázat erre, hogy hát igen, a Starmer azért csinálja, mert az arabok.

[00:45:49]Sánchez kapcsán is el fogják mondani, hogy hogy igen, belpolitikailag ez neki valószínűleg megéri.

[00:45:55]Most készült is egy ilyen flash felmérés, ilyen gyors felmérés két nap alatt, ami azt mutatta, hogy a nem tudom 68% ellenzi az iráni beavat az amerikaiak iráni beavatkozását.

[00:46:09]57% támogatja azt, hogy Spanyolország nem vesz részt ebben, és 53% támogatja azt, hogy az amerikaiaknak nem engedik, hogy a itt a déli Andalúzia nyugati és keleti részén lévő bázisokat támadó célra, vagy akár ilyen utánpótlási célra használja az Egyesült Államok ebben a háborúban.

[00:46:35]Tehát, hogy itt van egy egy kérdésre válogatja, de mindegyikben egy viszonylag egyértelmű többség a Sanchezi álláspont mellett.

[00:46:42]És hát ezt most kevés dologról mondhatja el szegény Sanchez, akinek azért a népszerűségi számai nem a legjobbak.

[00:46:48]Vagy hát a a felmérések azért azt mutatják, hogyha most lennének a választások, akkor inkább a szélső jobb oldal előretörésével a középjobb és a szélső jobb kapna többséget.

[00:47:03]Na mindegy.

[00:47:03]Szóval van ez a ez a része, de én ezzel kapcsolatban azt is gondolom, hogy hát így igen, a politikus mindig bárpolitikai érdekeket néz, de szerintem van különbség akközött, hogy valaki azzal akar magának belpolitikai erőnyt, vagy elényt, vagy tőkét kovácsolni, hogy szeressük egymást, vagy azzal, hogy gyűlöljük egymást.

[00:47:21]Szerintem a kettő között van különbség.

[00:47:22]Hallod?

[00:47:24]Mind a kettő belpolitikai tőke kovácsolás, de valószínűleg a öljük meg egymást versus ne öljük meg egymás között.

[00:47:31]azért én érzek valamennyi politikai különbséget, de hogy szóval ez az egész ilyen morális álláspont azért jól mutatja azt a gordiuszi csomót, amiben az Egyesült Államokkal való viszonyában az egész Európai Unió vagy az összes európai ország van, hogy azért ugye a spanyol gázfogyasztás 45 vagy majdnem 50%-a az Egyesült Államokból LNG formájában érkezik.

[00:47:57]És Trump ugye megfenyegette Sanchezt, hogy majd vámokat vett ki, meg kereskedelmi embargót, amit nem.

[00:48:05]És ugye közben Friedrich Mercült mellette és így hűmögött és bólogatott, mint egy igazi nagy hatalomvezető, ahogy kell, és kiállt az európai szövetségese mellett.

[00:48:17]Ö nem, na mindegy, de hogy ezt nem tudja megcsinálni Trump, mert mert az Európai Uniós hatáskör, tehát hogyha vámot akarna kivetni Spanyolországra, akkor az egész EU-ra kéne kivetnie vámot.

[00:48:28]De azt például meg tudná csinálni, hogy azt mondja, hogy nem adunk el nektek több gázt.

[00:48:33]És akkor most lássuk be, hogy azért a gázfogyasztásod felét, ha kiütné, az azért egy probléma lenne.

[00:48:40]Tehát, hogy lehet itt jó fiúskodni, hogy én majd én én nem én nemet mondok a háborúra, csak hogy közben mit érek el vele azon kívül, hogy egy kispadról kiabálok.

[00:48:52]És hogy szerintem az Európai Uniónak ez itt az egész nagy kérdése, hogy nagyon sok minden, amit Trump csinál, vagy amit Kína csinál, vagy amit Oroszország csinál, tehát hogy ezeket így, mint lehet hozzávenni, azok nem jók Európának, nem az Európai Unió érdekeit szolgálják, csak azon túl, hogy felveszünk egy szép álláspontot, ami akármennyire helyes is legyen morálisan, a hatása, hogy hogy mi ebből másként, hogy hogy ne ne csak szóban kimaradj.

[00:49:22]valamiből, hanem hogy a hatásait tudjuk csökkenteni, hogy hogy ellen tudjunk tartani a rossz dolgoknak és így tovább.

[00:49:30]Az nem ennyi, hogy hogy én mondok egy szép mondatot.

[00:49:36]És szerintem ebben van az Európai Unió függ, a védelm védelmiipari függés, a nem tudom én milyen más függés, amikről beszélünk sokat a birodalomba, tehát a techp vagy a a technológia és AI terület és minden egyébben.

[00:49:52]Hát legelőször azért muszáj abban megkapaszkodnom, hogy ugye számomra nem ennyire egyszerűen lezárható a morális kérdés, hogy akkor most ellenezni a háborút az természetesen mindig morális, de de bizonyos szempontból túl egyszerű.

[00:50:05]És ha azt nézem, hogy Irán ugye azokat a drónokat licen szempontjából átadta a háború első éveiben az oroszoknak, amivel a mai napig kőznek az ukránok Európa keleti frontján, hogy azt nézem, hogy akár Európában milyen terörfenyegetést jelentettek eddig, tehát még a háború előtti időkig, akkor ez önmagában is súlyos.

[00:50:23]Tehát öértelműen az Európai Unió ellenfele volt önmagában és az új tengelyhatalmakban betöltött szerepében is, tehát a kínai orosz és ugye velük együtt Ész észak-korea együttműködésben.

[00:50:36]Tehát én krokodilkönyeket nem tudok hullatni ezért.

[00:50:40]De itt nem krokodilkönyekről van szó.

[00:50:42]hogy itt így csak arról van szó, amit Obama mondott a 2008-as kampányba, és ezt az egy dolgot következetesen végig is vitte, hogy így van más útja is ezeknek a dolgoknak.

[00:50:53]Például szóba is lehet állni Iránnal és lehet tehát, hogy vannak rossz aktorok, ez kétségtelen, csak az, hogy milyen stratégiát alkalmazunk ezeknek a rossz aktorokkal szembeni védekezésre, vagy az ő semlegesítésükre, az szerintem egy másik kérdés.

[00:51:09]Ezt csak arra mondom, hogy persze abszolút igazad van.

[00:51:10]Csak, hogy az engem egy kicsit zavar, hogyha úgy állítjuk be a béke dolgot, vagy a diplomáciát, vagy valami, mint ami egy ilyen realitásoktól elszakadt dolog.

[00:51:23]Én azt gondolom, hogy igen, van helyzet, amikor nem lehet megkerülni a háborút, és nyilván a védekezés az például egy ilyen viszonylag egyszerű helyzet, de hogy szerintem pont Irán esetében, ahol évek óta a tárgyalás az valahogy arra van használva, hogy addig is azt higgyék, hogy nem fogjuk megtámadni, majd megtámadjuk őket, meg attol egyébként az amerikaiak is elismerik, tehát mondjuk a olyan tárgy tárgyalók, akik annak idején Obama idejében tárgyaltak az atomalkulól, elismerik, hogy most amit Trumpnak ígértek az irániak, az sokkal nagyobb engedmények, mint amit annak idején az Obama ki tudott harcolni.

[00:52:06]Csak közben, ha odaküldött Jared Kusnert, aki nem ért nem érti az egészet, tehát nem érti a régiót, azt mondta, hogy elolvas 10 könyvet Iránról.

[00:52:15]Huhú!

[00:52:15]Az igen.

[00:52:20]De nem érti a nukleáris fegyverkezésnek az árnyalatait, hogy hogy mit lehet tárgyalni, mit lehet kiélni, akkor az szerintem egy ideálisabb álláspont, mint azt mondani, hogy a béke jobb.

[00:52:30]De persze igazad van.

[00:52:32]Abszolút értem amit mondasz.

[00:52:34]Csak hogy ezt akarom mondani, hogy szerintem nem csak naivitás, amit mondok.

[00:52:37]Vagy ez az álláspont nem csak naivitás.

[00:52:40]Mindig ez a legjobb a a birodalomban, amikor mi se értünk egyet, és ez szerintem tök jó és hasznus, és a hallgatóink is így vannak.

[00:52:45]Tehát, hogy legyen értelmes párbeszéd arról, hogy egyébként mi lehetne, meg mi a mi a reális mozgástér.

[00:52:53]Ugye abban, hogy Irán tárgyalási hajlandóságát, hogy vesszük, vagy hogy nem vesszük.

[00:52:56]Ugye ez hasonló narratív kérdés ahhoz, hogy akkor Putyin akar-e békét vagy nem akar.

[00:53:01]Tehát miközben félmagyarország azt gondolja, hogy Putyin térdenáva várja a béke lehetőségét, és ezt mindenféle ukrán aktorok akadályozzák meg, közben nagyon fordítva tűnik a helyzet a valóságban, tehát hogy pont Putyin tárgyalásokkal időt húz.

[00:53:15]És akkor kérdés, hogy a urándúsításban azért valahogy mindig lábújhegyen előrehaladó iráni rezsim mennyire húzza, vagy nem húzza az időt, vagy tesz komoly, vagy nem komoly ajánlatot, és ha tesz is, mennyire tartja be.

[00:53:27]Így abban egyetértek, hogy részben magunkat navigáltuk bele egész pontosan.

[00:53:31]Trump navigálta bele az Egyesült Államokat abba az előző nagy egyezmény felrúgásával, hogy már a tárgyalásban szerintem egyszerűen elhiteltelenedett az Egyesült Államak.

[00:53:41]Tehát sajnos azon a ponton vagyunk, hogy az elhiteltelenedett.

[00:53:43]Maga a rezsim viszont szerintem tárgyalóképességét leginkább akkor demonstrálta, amikor tényleg decemberben és januárban ugye feltélhetőleg öt számjegyű tüntetőt öltek meg az utcán, és akkor a sebesültek száma ennél sokkal nagyobb.

[00:53:57]Tehát szerintem egy ilyen típusú rezsimmel, aki erre kész, nagyon máshogy kell már tárgyalni.

[00:54:01]Tehát ez nem ugyanaz a rezsim, mint 10 éve volt 2016-ban.

[00:54:02]És emiatt gondolom azt, hogy a a tárgyalásnak itt már jóval kisebb lehetősége volt.

[00:54:08]Illetve azzal, hogyha megvárjuk, hogy ez a rezsim be tudja védeni a az urándúsítását kínai eszközparkkal, tehát egyszerűen látjuk azt, hogy az új tengelyhatalmak mennyivel szorosabban hajlandók együttműködni, ez a fenyegetettség ugye sokkal gyorsabban tud növekedni.

[00:54:23]Tehát az a 2000 rakéta, amit begyűjtött Irán a korábbi balisztikus technológiákkal, már most látjuk, hogy mennyi gondot okoz.

[00:54:32]Mikogyha ezt ugye fejlettebb technikával, kínai segítséggel, esetleg az ottani Intellel is még meg tudják turbózni, akkor már egy egészen olyan tárgyalási pozícióba kerülünk.

[00:54:43]Tehát hirtelen nagyon átbillent volna szerintem ez a tárgyalási helyzet.

[00:54:47]Úgyhogy ez ugye tipikusan a nem tökéletes információkkal történő döntéshozatal.

[00:54:52]használt autóvásárlástól háború indításig terjed sajnos ez a skála.

[00:54:56]És ugye erről szól, annak idején volt egy kurzus, amit csak az első világháború kitörését elemezte végig a szereplők nem tökéletes információi szempontjai alapján.

[00:55:03]Tehát szerintem ezek mindig izgalmasak, mindig csak utólag leszünk okosak és ugye most kell nehéz politikai döntéseket hozni.

[00:55:09]Tehát ebben ebben tényleg iszonyatosan nehéz a döntés.

[00:55:14]Én talán zárásként annyit tennék tényleg hozzá, hogy ugye ebben az egész történetben Európa azért benne van, és azt láttuk, hogy a Hamásznak a különböző sejtjei Európában az elmúlt években, tehát ez elsősorban az Izraellel szembeni terrortámadás után, ugye Németországban, Dániában egyébként itt Belgiumban is és az Egyesült Királyságban is különböző izraeli nagykövetség vagy zsinagóga ellen intéztek támadást.

[00:55:38]Tehát ezek a magyar sajtóba néha bekerültek, néha nem.

[00:55:40]Ugye ezek nem tömeg tömeges halálos áldozatokkal jártak, de emlékszünk az agyonlőtt izraeli diplomatákra az Egyesült Államokban, és ugye vannak különböző csoportok, akik kötődnek ehhez.

[00:55:51]Innenc hallgatóknak mondom, hogy ugye a Foxrot és a Rumba nevű különböző szervezetbűnözői csoportokat részben Irán finanszírozza.

[00:55:58]Ugye őket is lehetett látni ilyen műveletekben, tehát hogy ezek létező dolgok és ugye fogtak el ilyen hamas terroristákat Európában mostanában az elmúlt két évben.

[00:56:07]Tehát ez ez itt van a nyakunkon.

[00:56:09]Úgyhogy ez a fenyegetés sem megkerülhető, tehát megint muszáj lesz fellépni az iráni hírszerzéssel és előrebástákkal kapcsolatban az európaiaknak saját hétköznapi békéjük érdekében.

[00:56:21]Párhuzamosan az orosz fenyegetéssel, az energiaáremelkedéssel és Donald Trump kiszámíthatatlanságával.

[00:56:28]Szilárd, zárszó tőled.

[00:56:31]Szóval igen, mondod ezt a ezt az új tengelyhatalmat dolgot, ami amivel szerintem majd akár egy külön adást is tarthatunk.

[00:56:38]Én nem vagyok 100%-ig meggyőződve, hogy ez így működik, vagy ennyire szorosó ez a dolog, de hogy vagy geopolitikailag mi is ennek a jelentősége, de hogy szerintem abból a szempontból érdekes, hogy hogyha ez van, akkor hogyan hogyan lehet ezzel kapcsolatban koherens stratégiája bárkinek is, akár az európaiaknak, akár a az Egyesült Államokkal szemben.

[00:57:05]Tehát hogyha most elfogadom ezt a hipotézist, akkor akkor bennem az azért felvett kérdéseket, hogy biztos értelme stratégia az, hogy itt támadok, egyik oldalon támadok, közben a másik szereplőnek meg visszaadom ezzel a azt, hogy Kína és India magasabb áron vegyen tőle olajakat olajt.

[00:57:27]Tehát, hogy hogy azt mondom, hogy hogy meggyengíten Iránt, de közben az orosz háború viselési képességet ezzel erősítem Ukrajnában.

[00:57:39]Hiszen ha stabilan a világ, főleg az ázsiai kőolaj termelés, vagy főolaj fogyasztás egy nagy része kiesik az iráni helyzet miatt, akkor nyilván, és ennek már van jele, hogy India, amelyik az utóbbi időben azért mégis csak az amerikai nyomásra kezdett valamennyit csökkenteni a az Oroszországból érkező olajvásárlásain, vagy Kína, amelyiknek szintén Iránból érkező olaj, az egy nagyon jelentős olaj forrás azok több m több orosz olajat vesznek, vagy adott esetben Európa, amelyiknek most LNG problémái vannak, és eddig is valamennyi LNG-t még mindig vett.

[00:58:24]Tehát a franciák mondjuk azért vettek orosz LNG-t és így tovább.

[00:58:29]Szóval, hogy ezek a kérdések szerintem egy ilyen nagyon összetett saktáblán felvetik azt, hogyha az a hipotézisünk, hogy itt valójában egy ilyen együttmozgó együttmgó rendszer van, akkor melyik része az, amelyiket érdemesebb gyengíteni?

[00:58:44]És ugye ez az, ami felmerül akkor, amikor az amerikai adminisztráción belül, amikor a Kína héják vitatkoznak a közelkelet héjákkal kapcsolatban, ugye van ez az Elvridge Colby, aki a háborús minisztériumnak a az ilyen politikai államtitkára, és ő az egyik ilyen legnagyobb kínahéja, és ő volt az, akinek az álláspontja az amerikai kormányzaton belül nagyon hosszú ideig érvényesült abból a szempontból, hogy hogy vissza kell venni ebből a közelkeleti beavatkozásokból vissza kell venni abból, hogy Európára mennyit költünk, az Európa védelmére mennyit költünk, mert hát Kína.

[00:59:22]És akkor szóval ezek a stratégiai viták bár politikai szinten is megjelennek, Európai Uniós szinten is megjelennek és globális szinten is megjelennek.

[00:59:32]és hogy ezt gondolom, hogy amúgy háború és háború között van különbség, és kikényszerített és ki nem kényszerített hiba között is van különbség.

[00:59:43]Tehát hogy ezekből a ezekből a szempontokból nézem egy kicsit még ezt a ezt a sztorit, de ezt nem akartam zárszónok, mert szerintem erre lehet, hogy akarsz reagálni.

[00:59:53]Szóval szerintem reagálj nyugodtan, mert túlmegyünk egy kicsit az időn.

[00:59:56]Nem, hát ebben teljesen igazad van és az egyik kedvenc könyvem a a világpolitikáról még az volt, amelyik tényleg pókhálóként írja le ugye ezeket a viszonyokat, tehát nem tudsz úgy egy pontot megfogni, hogy a összes többi egy picit ne remegjen bele.

[01:00:08]És ebben mindig ugye ezek ezek a a valódi politikai döntések, amikor tradeoffod van, tehát el kell dönteni, hogy hol hol legyen nagyobb a veszteség, hol legyen kisebb a veszteség.

[01:00:18]Tehát ez ez szerintem működik.

[01:00:20]És nyilván Trump faktort is hozzá kell tenni.

[01:00:22]Tehát az, hogy ő a általad is említett áprilisi találkozó előtt vajon mennyi pszichológiai hatást akar ezzel gyakorolni?

[01:00:29]Gondolt ilyenre, hogy egyáltalán akkor mit fog a Sicimpin gondolni arról, hogyha ő Iránban lecsap és megmutatja, hogy egyébként hajlandó bevetni ennyi pénzt és eszközt hirtelen egyszerre és valóban megölni egy állametőjét.

[01:00:42]Tehát azért ez megint átléptünk egy újabb határt hogy itt a 2000 2000-es években mik mi az, amire az Egyesült Államok hajlandó.

[01:00:49]Tehát szerintem nagyon sok signnering van ebben.

[01:00:52]És az, hogy az orosz árnyékflottát ugye mennyire darálták az amerikaiak, és adtak erre eszközt az ukránoknak is.

[01:00:58]Az ugye részben pont azért is jöhet most jó, mert azért azt a olajat el is kell tudni adni.

[01:01:04]És ugye vezetékek nem nagyon vannak az ázsiai vevők felé, tehát innentől kezdve ez az árnyékflotta kérdés is, hogy ezek mennyire mernek, nem mernek menni.

[01:01:17]Nyilván a prémiummal együtt meg fogja érni ez egy adaghajónak, de azért főleg, hogy a világ hajóinak nagy része kínai, és ez már egy másik kérdés, mikor nem árnyékflottáról beszélünk, de igen.

[01:01:29]Igen.

[01:01:29]Hát ugye a kínaiaknál azért még mindig volt óvatosság azzal kapcsolatban, hogy az amerikai szankciók miatt mennyire nyíten a saját állami hajóikat merik ebbe beleállítani, vagy nem.

[01:01:37]Ugye ez is megtört már tavaly.

[01:01:38]Tehát láttuk az amerikai szankcióknak a tesztelését, és nem is léptek az amerikaiak.

[01:01:42]Tehát ez még egyébként hátra van.

[01:01:44]Tehát inkább azt mondanám, hogy ez egy leverage lesz a következő tárgyaláson, hogy mit lehet és mit nem lehet.

[01:01:49]Na mindegy.

[01:01:49]Azt hiszem, hogy ez tényleg megért talán majd egy külön adást, hogy a az új tengelyhatalmakról beszélgessünk.

[01:01:53]Mai adásnak ugye a célja az az volt, hogy egy picit azt nézzük meg, hogy az iráni konfliktus hány helyen érinti a világunkat.

[01:01:58]És azt hiszem, hogy ezt viszont jól be tudtuk mutatni, hogy a 3D saktól kezdve a holnapi benzinárig, valószínűleg júniusban vásárolt zsömlének a bekerülési értékétől egészen addig, hogy hogyan fognak a felhőszolgáltatók a reziliencián gondolkozni, és valóban azon morfondírozni, hogy egy bombázás esetén hova kell tenni egy adatközpontot.

[01:02:19]Tehát egészen egészen új dimenziók nyílnak meg ezzel a tragikus háborúval, aminek még nemhogy nincs vége, hanem azt se látjuk, hogy ugye ez a véglátum nem inkább kitolódik-e.

[01:02:29]Nagyon köszönjük a figyelmeteket, hogy eddig a velünk maradtatok ebben az újabb birodalomadásban két hét múlva újra jelentkezünk.

[01:02:35]Jövő csütörtökön pedig nagyjából már kitesszük azt, hogy mi lesz a következő adásunk témája.

[01:02:39]Úgyhogy ezt a Partizán Facebookon és Instagramon megtaláljátok, és nyugodtan küldjetek be kérdéseket, javaslatokat a birodalomkukacpariszam.hu hu email címre.

[01:02:49]Ha tetszett az adás, akkor támogassátok a Partizán munkáját.

[01:02:53]Csatlakoztok a támogatói közösséghez, akkor a Partizán közös veletek és független miattatok.

[01:02:58]Tehát ne felejtsétek el ezt a lehetőséget megnézni az 1%-os adó felajánlások kapcsán sem.

[01:03:04]Hallgassátok a Partizán többi podcastját.

[01:03:07]Ezt a Partizán podcast csatornákon találjátok, tehát nem a Partizán főcsatornán.

[01:03:12]Ott van, többek között újraindult most már idén a feledi podcast is, de rengeteg jó podcasterünk van, úgyhogy a legkülönbözőbb témákban tudtok kicsit körbenézni és okosodni.

[01:03:22]Ha nem tettétek volna, iratkozzatok fel a Heti feledi hírlevére.

[01:03:26]Minden szerdán küldöm ki az elmúlt egy hét külpolitikai tanulságait, és Szilárdnak pedig a köztest című Subst Hírlevelére tudtok feliratkozni, ahol ennél átfogóbb és általában szép elméleti eszmefuttatásokkal gazdagított politikai jellemzésekkel találkoztok.

[01:03:43]Mindezekről megtaláljátok a bővebb információt a leírásba.

[01:03:45]Köszönöm még egyszer.

[01:03:47]Köszönjük még egyszer, hogy itt voltatok.

[01:03:48]Sziasztok!