Partizán 58:56

„A magyar kormány útonálló lett" – Unger Anna az Elemzőben

választáskampánystratégiapolitikai elemzésmagyar politikainterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
„A magyar kormány útonálló lett" – Unger Anna az Elemzőben
tl;dr

Unger Anna politológus a Partizán Elemzőjében Benyó Ritával a 2026-os magyar választás kampányának kritikus kérdéseit vizsgálja. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy a választók számára valóban az-e a választás tétje, amit a pártok kínálnak (Orbán vagy Zelenszki a Fidesz részéről, illetve a NER-rendszer leváltása a Tisza részéről), vagy más aggályok dominálnak.

Unger szerint a Fidesz mozgósítási problémákkal küzd: bár a közvéleménykutatások 1%-os emelkedést mutatnak, ez nem elég ahhoz, hogy a peremszavazókat átcsalja. Az anyagi támogatások (fegyverpénz, nyugdíj) nem váltanak ki tartós politikai lojalitást, ha a megélhetési körülmények rosszak maradnak. A kormánypárti narratíva – hogy Orbán a biztonság garanciája – meggyengült, mivel Orbán szövetségesei (Trump, Netanjahu, Putyin) maguk is háborúk szereplői.

A Tisza egyetlen erős üzenete a NER-rendszer leváltása, ami összeköti a heterogén szavazótáborát. A választók 90%-a két párt között oszlik meg, ami a választási rendszer logikájának következménye, de nem feltétlenül jelent demokrácia-hiányt. A kispártok (DK, Kétfarkú Kutyapárt, Mi Hazánk) nehéz helyzetben vannak: az 5%-os küszöb elérése bizonytalan, üzenetük pedig nem kapcsolódik a választás valódi tétjéhez.

Az orosz beavatkozás-narratíva és az Ukrajna-fenyegetés már három éve jelen van a kampányban, így nem hat olyan erősen, mint az első alkalommal. Zelenszki fenyegető mondata nem fordította meg a kampány menetét, mert a választók ezt külön kérdésnek tekintik Orbán politikájától. A magyar állam azonban nem tesz semmit a választási integritás biztosítása érdekében – sem a kormánypárti vádakat nem vizsgálja, sem az orosz beavatkozásra nem reagál hatósági szinten.

A március 15-i felvonulások valószínűleg békések maradnak, mivel mindkét oldal érdekelt a nyugalmában. A Bicskei Intézet vezetőjének szabadulása szimbóluma a NER-rendszer gyermekvédelmi botrányainak, de sem a Fidesz, sem a DK nem kér bocsánatot – mindketten az „igazam van" logikájában működnek, ami megakadályozza a valódi politikai felelősségvállalást.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A választás valódi tétje: egyezik-e a pártok üzenete a választók aggályaival?

Unger Anna szerint nincs egységes választói közérdeket a magyar társadalomban, és a pártok által kínált tét nem feltétlenül egyezik azzal, amit a választók valóban fontosnak tartanak. A Fidesz explicit üzenete – Orbán vagy Zelenszki, illetve Orbán vagy Ukrajna – abban a narratívában gyökerezik, hogy az Ukrajna az oka a magyar gazdasági nehézségeknek. Azonban ez az üzenet nem veszi figyelembe, hogy a gazdasági problémák és az uniós finanszírozás korlátozása valójában a 2010 óta folytatott magyar kormányzás következménye.

„A gazdasági nehézségek és az uniós forrásoknak a korlátozása az nem az ok, hanem az okozat annak, ami amit kormányzásként történt Magyarországon 10-12 évig." – Unger Anna *

Unger rámutat, hogy a Fidesz szavazóinak egy része valóban hisz ebben a narratívában, de az Orbánizmus rendszerével szembefordult választók számára ez már nem működik. Az Orbán-szövetségrendszer (Trump, Netanjahu, Putyin) nem jelent biztonságot, mivel ezek a szereplők maguk is háborúk indítói vagy résztvevői.

A Tisza üzenete: a NER-rendszer leváltása

A Tisza Párt üzenete sokkal egyszerűbb, de hatékonyabb: a NER-rendszer leváltása. Unger szerint ez az üzenet összeköti a Tisza szavazótáborát, amely heterogén összetételű – nem csak baloldali vagy jobboldali szavazók, hanem a rendszerváltást akarók.

„Az egyetlen dolog, ami összeköti ezt a nagy tábort, hogy elérni egy rendszerváltást. Tehát a rendszerváltást abban az értelemben, hogy a az egész politikai konstrukciótól, a hatalmi ágak összecsúszásától, a kiszámíthatatlanságtól, a hatalomnak a mindig mindent felülíró politikai érdekérvényesítési lehetőségeinek a felszámolásától." – Unger Anna *

Unger azonban megjegyzi, hogy ez nem egy szofisztikált, részletekbe menő üzenet, hanem egy egyszerű politikai válasz egy autokratikus rendszerre. Ilyen helyzetekben a választások nem szoktak szakpolitikai kérdésekről szólni, hanem a rendszer megváltoztatásáról.

A Fidesz mozgósítási problémái

A legutóbbi 21 kutatás szerint a Fidesz támogatottsága csak 1%-kal nőtt, ami nem elég ahhoz, hogy a peremszavazókat átcsalja. Unger szerint a Fidesz nem tudja olyan módon erősíteni a bázisát, hogy ezzel az ellentábort ne mobilizálná tovább.

A kormányzat által kiosztott pénzek (fegyverpénz, 13-14 havi nyugdíj) nem váltanak ki tartós politikai lojalitást. Unger szerint ezek az alkalmi kifizetések nem tudják kompenzálni a rossz munkakörülményeket, a lakhatási válságot vagy a közlekedési problémákat.

„Alkalmi fizetésekkel, alkalmi ilyen odadobott pénzekkel nem lehet tartós támogatottságot szerezni akkor, hogyha egyébként a munkakörülmények rosszak, ha a megélhetési körülmények, lakhatás, közlekedés rosszak." – Unger Anna *

Unger azt is megjegyzi, hogy a Fidesz miniszterelnöke szokatlanul aktívan kampányol, és már beszél arról is, hogy egyes választókerületekben rosszul állnak – ez korábban nem volt jellemző a Fidesz kampányaira.

Trump látogatása: nem valószínű és nem is lenne hatásos

Unger szerint Donald Trump nem fog Magyarországra látogatni a hátralévő 30 napban, és még ha megtenne is, nem lenne jelentős hatása a magyar politikára. Erre példaként hozza fel az októberi washingtoni utat, amely nagy várakozásokkal járt, de végül negatív eredményt hozott – az Orbán-Trump találkozó képei (a „sapkás dedikálás") nem mobilizálták a szavazókat.

„Az az annak a kasszája is inkább negatív, ha megnézzük, hogy amit mondtak útközben, hogy mi fog történni, semmi nem teljesült." – Unger Anna *

A választási rendszer és a kétpólusúság

A közvéleménykutatások szerint a választók 90%-a két párt között oszlik meg. Unger szerint ez nem feltétlenül rossz – a magyar többségi dominanciájú választási rendszer óhatatlanul kitermelte ezt a kétpólusúságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a politikai közeg nem plurális: a pártok belül is vannak frakciók és világnézeti elkülönültségek.

„Lehet két pártban is jó demokráciát csinálni, és lehet sok pártrendszerrel is autokratikus, vagy nem demokratikus, vagy akár demokratikus rendszert csinálni." – Unger Anna *

Unger szerint a magyar politikában hosszú távon nem fog így maradni – mindig lesznek kisebb szereplők. Ennek oka az intézményes ösztönzők: a pártfinanszírozási rendszer (1% feletti támogatottság már anyagi támogatást jelent) és az önkormányzati politikában való részvétel lehetősége.

A kispártok helyzete: DK, Kétfarkú Kutyapárt, Mi Hazánk

Az aláírásgyűjtés nehézségei nem feltétlenül jelzik a kispártok végét. Unger szerint az aláírások megléte még nem garantálja a bejutást, mivel az 5%-os küszöb elérése bizonytalan, és a magasabb részvétel valószínűleg a nagypártoknak kedvez.

A DK üzenete – hogy legyen baloldal a parlamentben és ne legyen kétharmad – problematikus, mivel kétharmad nélkül nincs rendszerváltás. Unger szerint a DK nem tudja uralni a szavazóit: a 2024-es választásokon Kunhalmi Ágnes azt ígérte, hogy másfél millió szavazó áll mögöttük, de ez nem teljesült.

„A DK azt mondja, hogy nekünk ott kell lenni. Mi leszünk a mi leszünk a fék." – Unger Anna *

Unger szerint ez emlékeztet a 94-es koalícióra, amikor az SZDSZ-nek kellett volna visszafogni a Horn-kormányt – de ez nem működött.

A Kétfarkú Kutyapárt még nehezebb helyzetben van: az önkormányzati választások óta elvonult az országos politikából, és üzenete sem világos – csak azt mondja, hogy listán kérik a szavazatot, de nem világos, hogy mi a tétjük.

A Mi Hazánk a legkönnyebb helyzetben van a három kispárt közül, mert tiszta üzenete van: ők ott vannak, képviselnek egy szavazói tömböt, és be fognak jutni a parlamentbe.

Az orosz beavatkozás és az Ukrajna-narratíva

Az orosz beavatkozás kérdése már három éve jelen van a magyar kampányban, így az új információk (az aranyszállítmány elfogása) nem hat olyan erősen, mint az első alkalommal. Unger szerint a választók már „belelegyesültek" az Ukrajna-fenyegetésbe.

„Három éve hallják az ukránozást, és én nem látom azt, hogy mitől lenne ez annyira izgi, hogy ez megpendítsen egy átlagemberben." – Unger Anna *

Unger rámutat, hogy a magyar állam nem tesz semmit az választási integritás biztosítása érdekében. A miniszterelnök vádakat tesz az ellenzékkel szemben, de nincs hatósági szinten történő vizsgálat. Az orosz beavatkozásra vonatkozó információk pedig nem cáfoltak, csak a szuverenitásvédelmi hivatal jelöli őket dezinformációnak.

„Én nekem a legnagyobb problémám az, hogy nincsen ma jelenleg olyan szereplő, nem látszik olyan, aki hajlandó lenne azt mondani, hogy na akkor itt most tegyünk rendet." – Unger Anna *

Zelenszki mondata: miért nem hat?

Zelenszki fenyegető mondata (amely Orbán lányaira utalt) nem fordította meg a kampány menetét. Unger szerint ennek oka, hogy a választók elválasztják ezt a kérdést Orbán politikájától. Sokan azt gondolják: „Igen, Zelenszki mondott valami szörnyűt, de azért én nem fogok Orbánra szavazni."

„Rettenetes, amit Zelenski mondott. Borzasztó ilyet nem mondunk, de azért én nagyon örülnék neki, hogyha Orbán Viktor nem lenne többé Magyarország miniszterelnöke." – Unger Anna *

Unger szerint Zelenszki olyan mértékben démonizálva lett a magyar kampányban, hogy az emberek nem is ismerik fel őt. A Fidesz pedig maga kezdte el az Ukrajna-konfliktusok generálását, így a magyar társadalom nagy része úgy érzi, hogy ez nem az ő ügye.

Március 15. és az eskaláció veszélye

Unger szerint a március 15-i felvonulások valószínűleg békések maradnak, mivel mindkét oldal érdekelt a nyugalmában. A Fidesz nem teheti meg, hogy erőszakos konfliktusok történjenek – ez a NER legitimációjának végét jelentené (2006 szeptembere óta). A Tisza pedig azt kell megmutassa, hogy békés, szerethető közeg.

„Nekik elementáris érdekük a béke. Másik oldalról a Tiszának is elementáris érdeke a nyugalom." – Unger Anna *

Unger azonban megjegyzi, hogy van egy harmadik szereplő: az orosz fél, amely a bizonytalanságkeltésben és zavarkeltésben érdekelt. Ez azonban nem magától történik – a kormányzatnak tudnia kéne erről.

A Bicskei Intézet és a kegyelmi botrány

A Bicskei Intézet vezetőjének, Vásárhelyi Jánosnak a szabadulása szimbóluma a NER-rendszer gyermekvédelmi botrányainak. Unger szerint ez nem csak egy szimbólum – a 2016-os letartóztatás óta a helyzet csak romlott, és az áldozatok még mindig nem kaptak bocsánatot.

„Van a 2024 február, amikor kipattan a kegyelmi ügy, és ahhoz képest is csak jönnek a rettenetesnél rettenetesebb hírek, és nem kapunk megnyugtatóvá sem arra, hogy ezt miért kellett így csinálni." – Unger Anna *

Unger szerint a Fidesz nem kérhet bocsánatot, mert az az „igazam van" logikájában működik. A bocsánatkérés azt implikálná, hogy hibázott, ami ellentmond a Fidesz önfelmentési narratívájának. A szőlőutcai érvelés szerint ezek a gyerekek „bűnözők", és velük bárhogy lehet bánni.

„Hogyha Orbán Viktor azt mondja, hogy ők a szeretet közössége és a Tisza a gyűlölet közössége, akkor miért nem fér bele, hogy ezektől a gyerekektől bocsánatot kérjen?" – Benyó Rita *

Unger szerint a Tiszának feladata, hogy napirenden tartsa ezeket a témákat, és a sajtónak is feladata, hogy ne engedi eldugni a gyermekvédelmi intézmények botrányait.

A politikai felelősségvállalás hiánya

Unger szerint a magyar politikában mindkét nagy szereplő (Fidesz és DK) az „igazam van" logikájában működik. A Fidesz azt mondja: „Mi mentünk meg titeket a nemzetietlen baloldaltól." A DK azt mondja: „Mi oponáltuk Orbánt, és a reformok kellettek volna."

„Ebben a nekem van igazom, tehát én nem hibáztam, tehát nincs miért bocsánat kérnem logikában van, ezért nincsen belső kényszer arra, nincsen belső nyomás arra, hogy kérjen bocsánatot." – Unger Anna *

Ez a logika megakadályozza a valódi politikai felelősségvállalást és a társadalmi gyógyulást.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átirat több helyen tartalmaz ASR-hibákat, amelyeket a szövegkörnyezet alapján javítottam:
  • „Geran Anna" helyesen „Unger Anna" (a beszélgetés során világossá válik)
  • „Navracsis Tibort" helyesen „Navracsics Tibort" (Fidesz-politikus)
  • „Kötőjeles" és „Romulus" helyesen „Ruszin-Szendi Romulusz" (honvédelmi miniszter)
  • Több helyen „útonálló" helyesen „útonálló" (a cím is ezt jelzi)
  • „Szőllőutca" helyesen „Szőlőutca" (a Bicskei Intézet ügyének helyszíne)
  • Az „Elemzőben" és „Elemzőjében" váltakozása – helyesen „Elemzőben"

  • Az átirat több hosszú, összetett gondolatmenetet tartalmaz, amelyek néha nehezen követhetők, de a szövegkörnyezet alapján értelmezhetők.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez az elemző Benyó Ritával, a Partizán és a Válasz online közös podcastja.

[00:00:04]Ha fontosnak tartjátok az ilyen hosszabb, elemző beszélgetéseket a magyar politikáról, akkor kérlek támogassátok a munkánkat, iratkozzatok fel a csatornára, osszátok meg az adást, és ha tehetitek támogassátok a Partizánt és a Válaszonlányt, mert ezek a beszélgetések csak így tudnak létrejönni.

[00:00:23]Mai vendégem Geran Anna politológus, akivel rendszeresen próbáljuk egy kicsit mélyebben megérteni, mi történik a magyar politikában, a kampányhajrában.

[00:00:31]A mai adásban több fontos témáról is beszélni fogunk.

[00:00:36]Szó lesz arról, hogy valóban az oroszok már a spájcban vannak-e, és mit jelent az, amikor egy választási kampányban külső befolyásról és titkos szolgálati műveletekről beszélnek.

[00:00:45]Arról is, hogy ki jelenti valójában a veszélyt, vagy a felforgatást a magyar politikában.

[00:00:52]és hogyan használják ezt a kampányban.

[00:00:55]Megnézzük azt is, mi történik a kispártokkal egy olyan választási helyzetben, ahol egyre inkább két nagy politikai blokk köré szerveződik a verseny.

[00:01:03]És beszélni fogunk a megbékélésről és az elmaradt bocsánatkérésről a bicskei ügy kapcsán, ami újra és újra visszatér a közéletben.

[00:01:13]De mielőtt elkezdenénk az adást, nézzünk meg egy rövid bejátszót arról, hogy mivel készül a Partizán március 15-ére, és tartsatok velünk aznap is.

[00:01:21]Március 15-e a Magyar Szabadság ünnepe, de idén ez a nap lesz a választási kampány legfontosabb seregszemlélye is.

[00:01:32]A Fidesz újra békemenetre hívja a támogatóit, magyar Péterék pedig ismét meghirdették a nemzeti menetet.

[00:01:38]A kormánypárti szimpatizánsok a felvonulás végén az állami ünnepségre érkeznek majd, míg a tiszások ismét az Andrási úton keresztül vonulnak a hősök terére.

[00:01:46]A Partizánon mindkét eseményt közvetítjük.

[00:01:48]Kint leszünk a felvonulásokon a tömegben, és élőben adjuk a beszédeket is.

[00:01:52]Az események közvetítése mellett pedig beszélgetésekkel és elemzésekkel is készülünk, úgyhogy érdemes egész nap követni minket.

[00:01:58]Ünnepeljük együtt március 15-ét a magyar szabadság, a magyar sajtószabadság ünnepét.

[00:02:02]Hosszú nap vár ránk.

[00:02:02]Nézzük végig együtt.

[00:02:11]És akkor vágjunk is bele.

[00:02:11]És kezdjük először talán azzal, hogy mi is többször beszélgettünk arról, hogy ki fog majd kristályosodni, hogy mi a választás fő kérdése.

[00:02:22]Mi az, ami alapján döntenek a választók?

[00:02:25]Vannak most ilyen főkérdések plakátokra festve, de egyezike-e a fő kérdés, amit a pártok megadnak azzal, amit a választók éreznek, gondolnak?

[00:02:37]Szia, Rita!

[00:02:37]Üdvözlöm a a hallgatókat, nézőket.

[00:02:40]Én azt gondolom, hogy nem csak, hogy az nem egyezik egyelőre, vagy nem teljesen egyezik, egy egységes választói közérdület sincs, és egy egységes politikai elgondolás sincs arról, hogy mi a tétje ennek a választásnak.

[00:02:51]Ugye a kezdjük onnan, hogy mi a kormányzati vagy Orbán Viktornak a a hogy mondjam így, a az üzenete.

[00:02:59]Ugye ő elég explicit módon elmondja, hogy hát ez róla szól.

[00:03:05]Most már elég konkrétan ugye azt mondja, hogy ő vagy Zelenszki, tehát az egész választásnak az a tétje, hogy ki alakít kormányt, ami egyfelől tökéletesen illeszkedik abba az elgondolásba, amit ők azért itt évek óta építenek, hogy valójában itt Ukrajnával van a probléma, ugye mióta nem megy a magyar gazdaság, mióta nem jönnek az uniós pénzek, tehát mióta és ezek ezeknél azért fontos azt elmondani, hogy ezek nem csak úgy megtörténtek, hanem ezek következményei annak, ami itt történt 2010 óta Magyarországon.

[00:03:33]Tehát a a gazdasági nehézségek és az uniós forrásoknak a korlátozása az nem nem az ok, hanem az okozat annak, ami ami kormányzásként történt Magyarországon 10-12 évig.

[00:03:44]És ugye evvel szembenem, mivel nem tud mást mondani, az a mondás, hogy hát akkor Ukrajna a hibás, Ukrajna az oka a nehézségeinknek, mert háború van.

[00:03:54]Ukrajna a a magyar választásokba valamilyen módon beavatkozni akaró szereplő, mert tudják, hogy mi békepártiak vagyunk.

[00:04:01]Vagyis nemes egyszerűséggel a Fidesz üzenete az, hogy Orbán vagy Ukrajna és Orbán vagy Zelenski, Orbán vagy vagy Magyarország megy a háborúba, és Magyarországnak vége lesz.

[00:04:14]És én nem kétlem, hogy a választóinak egy jelentős része ezt ezt ezt el is hiszi neki, és ezt a tétet komolyan így így így gondolják, vagy tényleg ezt látják.

[00:04:23]Abban viszont már vannak kétségeim, és ezt nem csak ilyen személyes benyomás, hanem ha megnézzük, hogy a Fidesznek a és a miniszterelnöknek, ami azért nem nem egy aktív kampányoló szokott lenni Orbán Viktor, tehát ő azért akkor lép elő, amikor amikor már tényleg ő kell, és most már elég régóta elől van ehhez képest a korábbi kampányokhoz viszonyítva, azért az látszik, hogy itt van egy van egy mozgósításbeli problémája a Fidesznek természetesen, hogy ez ténylegesen így van-e, vagy csak ez egy érzület.

[00:04:54]Az majd a választások napján derül ki, pontosabban az eredményeket látva derül ki, de olyat azért nem nagyon hallunk korábbi kampányokban, hogy a miniszterelnök azt ecset acetelné, hogy egyik másik választókerületben ők hogy áll, miért állnak rosszul, pontosabban mennyire rosszul állnak.

[00:05:08]És én azt gondolom, hogy a a Fidesznek most először régóta van egy olyan kihívása, hogy el fogja-e tudni vinni az összes szavazóját ezzel a az üzenettel.

[00:05:17]Tehát, hogy nem biztos, hogy az üzenet, ami a választás tétje, az egyben mozgósításra is alkalmas üzenet lesz azoknak, akik peremszavazók, akik nem elkötelezett, hardcore, meggyőződéses orbánisták, hanem ellenzék híján, vagy perspektíva híján, vagy a változás igénye hián szavaztak korábban a Fideszre.

[00:05:42]Ugye a plakátokra még egy kérdés van felírva, azon kívül, hogy Orbán vagy Zelenszki, amit ugye most tegnap mondott a miniszterelnök, ez pedig mi vagyunk a biztonság, ők a kockázat.

[00:05:57]Kérdeztem a válasz online-on magyari Péteréket is erről, de érdekelne a te véleményed, hogy van-e olyan pont, amikor a választó fejében átfordul ez a kormány által nekik kínált narratíva abban, hogy egész egyszerűen azt látják, hogy az Ukrajnával való konfliktus az energia elzárása, a fenyegetések annak a magjában ban a magyar miniszterelnök áll.

[00:06:26]Eszébe jut a választónak-e, hogyha nem Orbán Viktornak hívják a magyar miniszterelnöket, akkor megszűnnek ezek a konfliktusok?

[00:06:38]Én azt gondolom, hogy a az Orbánizmuson kívüli táborban ez egy alapvető alapvetővé váló elgondolás, hogy a hogy a Fidesz táboron belül mély meggyőződése van mindenkinek abban.

[00:06:48]És most a Fidesz tábor alatt a biztos Fidesz szavazókat értem, nem azt, akit ilyen olyan módon még oda lehet számolni.

[00:06:56]ők nyilván ezt látják a biztonság legfőbb garanciájának, hogy Orbán Viktor marad a kormányfő, mert hiszen amíg ez így van, addig van egyben a Fidesz is, és addig nem lesz belső hatalmi harc, de vagyis hát látványos hatalmi harc, de én azt gondolom, hogy a magyar társadalomnak ez a az Orbánni Orbán rendszerével való szembefordulása a korábbi, mondjuk így, konszenzusnak, vagy ez a jólét versus demokrácia konszenzusnak a megtörése, ez pont abból van, hogy nem garantál biztonságot számukra az orbáni politika többé.

[00:07:27]És én szerintem nem csak a nem csak a a az Ukrajnával való puposkodásban vagy az hát ez és akkor ez most egy nagyon finom kifejezés volt, tehát a az Ukrajnával való konfliktusok generálásában és élezésében, hanem ha megnézi valaki az orbáni szövetségi rendszernek a meghatározó szereplőit, akár Netanyahud, akár Putyint, akár Trumpot, azért ők maguk sem a biztonság garanciái jelenleg a külpolitikában.

[00:07:58]Tehát ezek kivétel nélkül háborúba lépő háborúkat indító szereplők.

[00:08:00]És azt szerintem nem is véletlen, hogy eltűntek ezek a referenciák az orbáni kampányból, hogy milyen nagy emberekkel van ő jóban és mekkora nagy ilyen nemzetközi, hogy mondjam, ilyen gigantikus politikai tényező lett, merthogy most csupa olyan figurát tud csak odarakni maga mellé, aki vagy éppen háborút indított, vagy már 1000 éve háborúban van.

[00:08:20]És közben meg azt kéne kírni magára, hogy béke.

[00:08:27]Ez jelenti-e azt, hogy ami sokáig kérdésként merült föl, hogy eljön-e Trump a kampányba, és az hogy beindíthatná, vagy mekkora végső lökést adná a kampánynak, az most inkább kellemetlenséggé válik, hogyha eljön.

[00:08:41]Ühüm.

[00:08:42]Hát ha ha kellemetlenséggé válik, akkor valószínű nem jön el.

[00:08:44]Tehát akkor ha van egy csöppeszük, nem hozzák ide.

[00:08:46]Én nem látom azt a azt az opciót, hogy a hátralévő 30 napban vagy 31 napban Donald Trump ide látogat.

[00:08:54]Semmit nem lehet kizárni, de én egyáltalán nem gondolom azt, hogy ennek van lenne hatása a magyar politikára.

[00:09:01]És itt most egy korábbi példára hadd utaljak vissza.

[00:09:06]Ugye mikor október végén kiderült, hogy hogy megy majd vagy lehet, hogy jön Orbán meg a vagy a vagy a Trump meg a béketárgyalás, ugye akkor is fölrobbant az internet és két napig mindenki azt találgatta, hogy ú ez aztán majd, hogy bedönti az ellenzéket, és akkor itt ez Orbánnak mekkora segítséget ad.

[00:09:23]Ugye ez aztán ment tovább a novemberi washingtoni útra, ami teli volt influencerekkel mindenféle.

[00:09:30]Nagyon meg volt, hogy mondjam így spinnelve, meg meg volt csinálva az egész.

[00:09:34]És látjuk a hatástát, beszélünk róla, hogy egyébként Orbán Viktor elment Washingtonba és mi történt.

[00:09:41]Az az annak a kasszája is inkább negatív, ha megnézzük, hogy amit mondtak útközben, hogy mi fog történni, semmi nem teljesült.

[00:09:47]Amit mondtak, hogy megtörtént, kiderült, hogy mindegyik valótlan, vagy nem úgy történt, vagy egyáltalán nem történt meg.

[00:09:53]És az egyetlen olyan nagyon jelentős kép, ami ami úgy beéghetett az emberek arcába, hogy állnak Trump asztalánál és várnak egy tényleg, mint egy kisgyerek az ellenőrzőre, hogy nekem is írja alá tanító bácsi, hogy én is én is jó gyerek vagyok, ugye a sapkás dedikálás.

[00:10:07]És az sem hozott azért, hogyha megnézzük az adatokat, én nem látom annak a novemberi útnak az eredményeit.

[00:10:14]Rubió villámlátogatással sem.

[00:10:17]Ugye az amerikai külügyminiszter, aki itt járt nemrégiben, én abban se látom, hogy ez úgy nagyon meg lett emelve a magyar politikában, vagy a nyilvánosságban, h vow itt volt az amerikai külügyminiszter.

[00:10:27]És én azt gondolom, hogy a hogyha Trump villámlátogatást tenne ide, az egyrészt nem vagyok benne biztos, hogy a a Fidesz táboron túl bárkit megmozgatna.

[00:10:38]Másrészt én nem gondolnám azt, hogy Donald Trumpnak most erre van ideje vagy vagy képessége, és nem látom, hogy ez hol hozza a Fidesznek.

[00:10:46]Ugye még egy biztonsági kérdés van.

[00:10:49]Ez egyébként az anyagi biztonság kérdése.

[00:10:50]Amit egyébként a Fidesz is érezni szokott.

[00:10:54]Nem véletlen, hogy a fegyverpénztől kezdve a 13-14 havi nyugdíjnak az időzítésével ezt is próbálja teljesen a kampányban természetes módon maga mellé állítani.

[00:11:10]Ugyanakkor mintogyha a közvéleménykutatások azt mutatnák, hogy ezek a kiosztott pénzek mintogyha most semmit nem értek volna.

[00:11:17]Ö lehetséges-e, hogy egyébként olyan mértékben, hogy látjuk már ugye a költségvetési hiányt, ami az első negyed évben már az első fél évin is túl van, a tervezetnél is túl van.

[00:11:31]Szóval, hogy látjuk-e, hogy hogy volt-e értelme a Fidesz szempontjából kiosztani ezt a rengeteg pénzt.

[00:11:39]Hát ha most a legutóbbi 21 kutatást nézzük, akkor ugye ott van egy nagyon enyhe egy 1% pontos emelkedés.

[00:11:45]Ez akár jelentheti is azt, hogy akkor az az 1% pont az talán már ennek a peremszavazók felé menő növekedését jelentheti, de egyrészt ezeket szerintem nem kíséri olyan átütő kampány, mint korábban.

[00:12:03]Másrészt meg ez azért messze nem olyan általános ez a ez a kampány kiadási logika, vagy kampányosztogatási logika, mint korábban.

[00:12:11]Tehát ugye nagyon sok esetben nem is pénz érkezik, hanem pénz marad.

[00:12:16]Tehát mondjuk az adókedvezményeknél én nem kapok az államtól, hanem a jövedelmem nőtt.

[00:12:19]És és persze hát nyilván ennek aki akit ez érint, az örül, de azért nem nem jön egy extra pénz.

[00:12:27]Ugye a fegyverpénz sem érinti a magyar társam nagy részét, és a a nyugdíj meg érinti nyilván a magyar társaság nagy részét.

[00:12:33]Na de a nem a nyugdíjas szavazók körében van problémája a Fidesznek, tehát ott maximum megerősíteni tudja a bázisát.

[00:12:39]De én nem látom azért azt, hogy valaki azért fog mondjuk középkorút vagy fiatalként mégis csak meggondolja, hogy átszavazzon a Fideszre, vagy bizonytalanként párthoz nem tartozóként úgy dönt, hogy de jó, én elmegyek, mert olyan rettenetesek a nyugdíjak, de akkor most már legalább van 13 havi meg 14-ből egy heti.

[00:13:01]És akkor én ezt megadom.

[00:13:04]Tehát ezek annyira vagy már meglévő szavazót erősítenek, vagy egyébként nyomorult helyzeteket, vagy nagyon rettenetesen helyzetben élő embereknek adnak némi segítséget, akik mint például a fegyverpénznél a rendőrség.

[00:13:17]Mondjuk én nem hiszem, hogy ők azt ne tudnák összerakni, hogy egyébként ez nem pótolja a bérbeli problémákat.

[00:13:25]És én azt gondolom, hogy alkalmi fizetésekkel, alkalmi ilyen odadobott pénzekkel nem lehet tartós támogatottságot szerezni akkor, hogyha egyébként a munkakörülmények rosszak, ha a megélhetési körülmények, lakhatás, közlekedés rosszak.

[00:13:38]Ezt nem tudja kiváltani egy picit talán ellensúlyozni tudja, de kiváltani a környezetet.

[00:13:43]Nem.

[00:13:46]Van-e szerinted akár ilyen bár plakát nincsen, de plakát hiányában vagy gondolatban plakátra írható Tisza mondat.

[00:13:54]hogy miről szól ez a választás.

[00:13:57]Én nekem a az a benyomásom, tehát amit ugye látunk is mindig, hogy most vagy soha, nyilván ebből a most tehát a a megszabadulni a ner intézményrendszer, a nerttől, mint olyantól, tehát leváltani a nert és ennyiben szerintem a a az a nagyon sok rétű közeg, ami ami a a Tiszaszigetekben és a valószínűsíthetően a szavazótáborban is együtt van, mert azért ez már egy elég nagy szavazótábor ahhoz, hogy ne csak egyértelműen bal vagy jobb jobboldaliak legyenek ott.

[00:14:26]Én azt gondolom, hogy ez az egyetlen dolog, ami összeköti ezt a nagy tábort, hogy hogy elérni egy egy rendszerváltást.

[00:14:35]Tehát, hogy a és a rendszerváltást abban az értelemben, hogy a az egész politikai konstrukciótól, a hatalmi ágak összecsúszásától, a kiszámíthatatlanságtól, a hatalomnak a mindig mindent felülíró politikai érdekérvényesítési lehetőségeinek a felszámolásától felszámolása, tehát az ettől való megszabadulás.

[00:14:56]És ez egy természetesen lehet mondani, hogy ez nem egy szofisztikált üzen szofisztikált üzenet, nem egy kidolgozott részletekbe menő, de hát annak oka van, hogyha egy rendszer idáig jut és egy politikai közösség odáig jut, hogy ezt a nagyon egyszerű üzenetet tudja kiírni, hogy akkor tőletek meg akarunk szabadulni.

[00:15:14]És ez megint csak nem a nem az ezt kimondóknak a a tehát az ennek a kimondása egy következmény, egy egy politikai konstrukcióra adott következmény.

[00:15:23]Ez elég gyakran megtörténik az ilyen politikai rendszerekben, hogy ez lesz az egyetlen üzenet, és minden más, ami normál választásokon kérdés szokott lenni, az háttérbe kerül.

[00:15:34]Tehát én látom, nagyon sok elemző értetlenkedik ezen, és mindenféle szakpolitikai elvárásokat, meg a jobb Magyarországnak a nem tudom én, a következő 30 évre lebontott tervét szeretnék látni.

[00:15:46]De ismerve ezeknek az ilyen ezeknek a rendszereknek a választási dinamikáját, nem erről szoktak szólni azok a választások, ahol tényleg érdemi kihívó van arra, hogy meg lehet szüntetni a rendszernek az autokratikus jellegét.

[00:16:02]Ugye még egy nagyon érdekes pontot világít meg a 21 kutatása, az az, hogy a választók 90%-a két párközött oszlik meg.

[00:16:13]Ez jó vagy rossz, hogy ennyire két pólusúvá válik a politikai rendszer?

[00:16:18]Tehát, hogy pártszinten is ennyire kétuvóvá válik a terep?

[00:16:21]Ö most nagyon nehéz lesz, vagyis megpróbálom magaman elfolytani a politológus, hogy ne egy másfél órás előadást tartsak arról, hogy a választási rendszer és a pártrendszer összefüggései és a szavazói magatartás, ez a három dolog hogyan hat egymásra?

[00:16:38]A de de azt muszáj hozzátenni, hogy a magyar választási rendszer 2010 óta egy többségi dominanciájú választási rendszer, ami óhatatlanul kitermelte ezt.

[00:16:48]Másrészt, ha visszautalhatok az előző kérdésedre, ez a kétpóluság pont valahol arra is egy válasz, hogy érzik-e a választók, hogy mi a tétje?

[00:16:56]És szerintem ez a két pólusú jelenleg arra utal, hogy vagy ez, vagy az, és nagyon minimális, tehát hogy vagy ez a világkép és üzenet és életszemlélet, vagy a másik, és nagyon pici tér marad a kisebb pártoknak, de ez egyébként nem kell, hogy szükségszerűen azt jelentse, hogy nem plurális a politikai közeg.

[00:17:16]Kevesen mondanák mondjuk azt az Egyesült Államokra, mondjuk így a akár a a 20.

[00:17:25]századi időszakait, ha megnézzük mondjuk a második világháború után, hogy ne lett volna plurális, csak nem a két pártiság volt, hanem a pártokon belüli frakciók és és és hogy mondjam, platformok azok, amik ezt a pluralizmust megjelení.

[00:17:41]Ha a a a Tiszát látni fogjuk majd néhány év múlva visszamenőleg, biztos, hogy ki fog derülni ott is, hogy egyébként amikor már nem az a tét, hogy meg tudjuk-e változtatni a magyar politikai rendszer működését, és meg tudjuk-e változtatni a a magyar politika dinamikáját, akkor ki fognak jönni ott is belül azok a világnézeti elkülönültségek, vagy vagy belső megosztottságok, amik amik tagolják a pártot, ahogy a Fidesz is egy tagol dolog, mert én ahogy Ahogy itt szoktam hallani most ebben a stúdióban is.

[00:18:13]Persze ugye Navracsis Tibort például biztos, hogy mást gondol egy csomó mindenről, mint mondjuk amit Kocsis Máté vagy nem tudom én Kövér László.

[00:18:18]Tehát hogy ezek soha nem egy párt az soha nem egy párt.

[00:18:22]Ebből a szempontból én arra, hogy most ez jó vagy rossz, attól függ, hogy mire a rendszer a választási rendszernek a logikája és a rendszerváltásnak, a demokratizációnak az esélye egy ilyen egy-egy helyzetben erősödik.

[00:18:35]Az, hogy utána lesz-e pluralizmus, vagy létrejöhet-e egy több párti struktúra, az még egyáltalán nem garantálja, hogy ez egy jól működő demokratikus rezsim lesz.

[00:18:46]Lehet két pártban is jó demokráciát csinálni, és lehet sok pártrendszerrel is autokratikus, vagy nem demokratikus, vagy akár demokratikus rendszert csinálni.

[00:18:54]De én azt gondolom, hogy ez tartosan nem fog így maradni a magyar politikában, tehát mindig lesz egy-két kisebb szereplő.

[00:19:00]Ehhez persze az is hozzájön, hogy milyen intézményes ösztönzők vannak erre.

[00:19:07]És ugye a magyar politikában erre két intézményes ösztönző van.

[00:19:09]Az egyik ugye a pártfinanszírozásnak az a rendszere, ami nem a parlamenti pártoknak, de egy látható, tehát 1% feletti támogatottságot elérő pártnak már ad valamennyi anyagi támogatást, vagyis életben tud maradni a párt.

[00:19:23]Ez az egyik.

[00:19:25]A másik pedig ugye az önkormányzati politikában való részvétel, ahol túl lehet élni adott esetben nehezebb időket.

[00:19:33]Fidesz 94-ben az önkormányzatokban élt túl azt a ugye, hogy majdnem kiestek a parlamentből, az önkormányzatokban töltötték a a következő négy évet nagyrészt, és 98 összesként jöttek vissza.

[00:19:45]Tehát az önkormányzat szintén is egy olyan intézményi ösztönző, ami valamennyire a kisebb pártoknak is működési teret és és növekedési lehetőséget ad, ha tudnak ezzel élni.

[00:19:58]Ugye erre nagyon jó példa a a kétfarkú kutyapárt, ami alapvetően egy önkormányzati pártnak tűnt mind a mai, vagyis hát mostanáig, amíg el nem dőlt, hogy akkor indulnak-e, és majd látni fogjuk az országos eredményeken.

[00:20:08]Ott például én azt félelmezem, hogy ahol vannak önkormányzati képviselőik, valószínűleg jobb eredményt fogunk látni, függetlenül attól, hogy bejutnak-e parlamentbe vagy sem, mint ahol nincsen egyáltalán helyben jelen a kutyapárt.

[00:20:21]Akkor beszéljünk egy kicsit a kispártokról, meg arról az egész az aláírásgyűjtés nehézségeiről, és hogy amit érvként mondanak, hogy például a Mi hazánk mellett biztos, hogy kellene más ellensúlyozó kispárt ez érve, és egyáltalán mit látunk a az ő terepükön a választók fejében, tehát hogy őket támogatni és bejuttatni akarják azért, hogy mondjuk ne legyen még egyszer kéthad vagy pedig büntetni azért, merthogy gátjai a kormányváltásnak.

[00:20:59]Hát ugye itt az aláírásgyűjtés kapcsán azt azért fontos megjegyezni, hogy pont az is egy olyan intézményi ösztönző, ugye a főleg a többes ajánlás lehetősége, ami életben tartja a a kevésbé nagy vagy kis pártokat, vagy ma vagy párt jellegű szerveződéseket.

[00:21:19]Tehát, hogy ez ezért egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert össze mondjuk 35 40 50000 aláírás az kétszer 35-40000.

[00:21:27]Ugye nyilván nem lehet általánosítani, de hát maguk DK-s politikusok is ugye mutatták, hogy ők a kutyapártnak is aláírtak pont azért, hogy meglegyen a listájuk.

[00:21:38]És és én önmagában az aláírásgyűjtésekből még nem vonnék le nagy, hogy mondjam, konzekvenciát, hogy akkor most biztos, hogy meglesz vagy nem lesz meg.

[00:21:47]Ugye nekik kettő akadály is van.

[00:21:49]Az egyik az, hogy nagyon magas lesz a részvétel várhatóan, vagyis sokkal több lesz az 5%, mint szokott.

[00:21:57]És ez nagyon nem mindegy, hogy mit kell elérnem ahhoz, mert közben valószínű, hogy a a magasabb részvétel én nem látom biztosítottnak, vagy hogy mondjam, nem tudok arról meggyőző nyilatkozni, hogy ez a kispártokat fogja a kispártoknak a növekvő támogatottságát jelenti, hanem a magas részvétel valószínűleg egyfelől a Fidesz erőteljesebb mobilizációját és a Tisza mobilizációját fogja eredményezni.

[00:22:24]Vagyis lehet, hogy többen mennek el szavazni, de az a két, tehát az a többlet, ami hozzáadáadódik a bizonytalanokból, az valószínű sokkal nagyobb arányban fog menni a nagypártokhoz.

[00:22:33]Tehát a ilyen szempontból az 5% elérése az azért nehez nehéz lesz, nem lesz nem biztos, hogy nem lesz egyszerű.

[00:22:41]A másik, hogy a kispártok mintogyha egy kicsit tehát nekem úgy tűnik, hogy nem nem abban a regiszterben akarnak beszélni, vagy nem azt a tétet határozzák meg, ami a ami a választáson a választók többségének a a tétjének tűnik.

[00:22:55]Tehát például ez egy nagyon érdekes dolog, hogy a a DK-nak ugye az a főüzenete, hogy ha jól értem, hogy legyen baloldal a parlamentben, és ne legyen kétharmad.

[00:23:10]senkinek ne legyen kétharmada.

[00:23:12]Ami egy érdekes üzenet annyiban, hogy ugye mindeközben tudjuk, hogy kétharmad nélkül nincs kormányváltás, mert nincs rendszerváltás.

[00:23:22]Négy éve még ugye az volt az érvelés, hogy legyen kéthadeg egy, merthogy ott a belül plurális és majd megoldják.

[00:23:28]És ugye ez nyilván szembesítik is sokan ezekkel a régről elő nem is olyan régről előszedett videókkal meg a DK-nak a nagyjából 10 éves politikai teljesítményével, hogy miről beszéltek korábban, és ahhoz képest most mi a probléma.

[00:23:42]Ráadásul a DK ugye azzal is küzd, hogy mindig notóriosan elmondják, hogy ők a baloldal, és a baloldali szavazók majd rájuk szavaznak, de hát ez választásról választásra kiderül, hogy ez nem így van.

[00:23:55]Tehát a legutóbb ugye a 24-es választások mutatták meg, hogy miközben Kunhalmi Ágnes és a DK-sok is meggyőződésen mondták, hogy itt minimum másfél millió szavazó van mögöttük.

[00:24:04]Hát nagyon nem jött össze az a másfél se, nem?

[00:24:08]Tehát, hogy az se, meg még keves jóval kevesebb sem.

[00:24:10]Tehát, hogy a nem tudják ezek a pártok uralni a szavazóikat, ami azt jelenti, hogy nem nem lehetnek abban biztosak, hogy azok, akik értékalapon lehet, hogy velük mennének, azt látják jelentőségteljesnek, hogy ez a párt most bejusson, ennek a pártnak mindenképp legyen két mandátuma, hogyha ennek az a az ára, hogy nem lesz kormányváltás, vagy nem lesz kétharmad.

[00:24:35]És én azt gondolom, hogy például köszönhetően a négy évvel ezelőtti kampánynak, az nagyon erősen benne van a nem kormánypárti szavazók fejében, hogy ez nem egy é kapcsolat, hogy legyen sok párt és lesz kormányváltás meg rendszerváltás, hanem hogy akkor van rendszerváltás, hogyha egy-egyben le tudjuk játszani, és az egy-egyben a legesélyesebb, vagy a legnagyobbnak kell odaállni, akinek annyit kell tudni felmutatni, bármennyire is le van ez egyszerűsítve, hogy ő a nem ormáni alternatíva És a ugye a kispártoknak ebben kéne valamit mondani.

[00:25:08]Ugye a a DK azt mondja, hogy nekünk ott kell lenni.

[00:25:10]Mi leszünk a mi leszünk a fék.

[00:25:14]Ugye én olvastam ilyet is DK-s politikusoktól, hogy kell, hogy legyen kontroll a Tiszán, ami engem kísértetiesen emlékeztetett még a 94-es koalíciós el, hogy hát ott kell, hogy az SDS majd visszafogja a hordulát, mert az úgy úgy jó.

[00:25:29]Hát kell, hogy legyen kontroll.

[00:25:31]Meglátjuk, hogy a választók ezt ezt így beárazzák-e.

[00:25:32]A kutyapártnak még nehezebb helyzete van szerintem egyébként, mint a DK-nak, mert a kutyapárt az az önkormányzati választások óta megszűnt országos pártnak működni.

[00:25:43]Ő elvonult, tehát a kutyapárti politikusok elvonultak az önkormányzatokba, csináltak egy csomó érdekes és hasznos dolgot, de mint az országos láthatóság párt megszűntek.

[00:25:55]És és ugye az ő mondásuk az, hogy hát ők csak listán kérik a szavazatot, egyéniben semmiképp.

[00:26:01]Ezt persze meg tudja érteni egy választó, hogy akkor így kell szavaznom, meg úgy kell szavaznom, de itt is kevésbé érthető, hogy mi a hogy nekik mi a tétjük, hogy legyen rendszerváltás, de azért legyünk mi ott.

[00:26:14]Ők még ezt se nagyon mondják.

[00:26:16]Tehát úgy tulajdonképpen nekem az jön le, de ez nyilván teljesen szubjektív, hogy hát elindulunk azért, mert hát azért hát az hogy néz ki, h csak két párt van, és hát miért ne indulhatnánk, tiltsák be és akkor majd nem indul ugye, ahogy neked mondta Kovács Gergely.

[00:26:31]G így ilyen szempontból a mi hazánknak van a legkönnyebb dolga a három, hogy mondjam, képességes kispárt közül, mert ők pontosan ugyanazt mondják, amióta létrejöttek.

[00:26:42]Nekünk ott van a dolgunk.

[00:26:44]Mi be fogunk jutni a parlamentbe.

[00:26:44]Van egy szavazói tömb, amit mi el tudunk vinni.

[00:26:48]Ők a mi szavazóink, mi őket képviseljük.

[00:26:52]Ha lesz kormányváltás, lesz, ha rajtunk múlik, még jobb.

[00:26:54]És ez egy az egy tiszta sor.

[00:26:57]A másik két kispárt ennél sokkal nehezebb helyzetben van.

[00:26:58]És még egy apróság, hogy ugye a kutyapárt egy kicsit a proteszt lehetőségét is élvesztette, mert ugye a kutyapártnak a a folyamatosan növekvő parlamenti választási támogatottsága, ami soha nem érte el a bejutást, de de azért növekedett, az annak volt köszön többek között annak volt köszönhető, hogy a a politikailag aktív, de az mindenféle formációban felálló ellenzéki összefogással elégedetlen szereplők tudtak hova szavazni.

[00:27:25]Viszont ez az egész ellenzéki összefogás narratíva most nincs.

[00:27:30]Pontosabban annyiban van, amennyiben a a DK próbálja ezt tolni, hogy a Tisza hibája lesz, ha nem tudnak bejutni, mert nekik meg kellett volna egyezni.

[00:27:39]Ugye állandóan van ez a ez a kinek a felelőssége, hogy nem egyeztünk meg valamiről, amiről senki nem akar tárgyalni, csak ti.

[00:27:45]És ez láthatólag ez ez teljesen érdektelen már a szavazók számára.

[00:27:51]Viszont most a proteszt az maga a Tisza, tehát az ellenzékkel szembeni proteszt az arra ott van a Tisza és régi ellenzéknek, vagy istenem, bocsássam meg ez sokan megszólaltnak, kvázi óellenzéknek pedig ott van a DK és a DK-val szembeni proteszt azért nem gondolnám, hogy a ezen túül a kutyapátra fog menni.

[00:28:12]Ugye az elmúlt hetet most már uraló kérdés az azért mégis csak az, hogy egyáltalán és mind a két oldalon ez a kérdés, mennyire lesz tiszta és szuverén ez a választás.

[00:28:23]Ugye a Fidesz azt mondja, hogy hogy az ukránok pénzelik a Tiszapártot és igazából a Tiszapárt nem egy független entitás, hanem valakinek az érdekeit szolgálva indulnak el egyáltalán a választáson.

[00:28:41]És akkor van ugye Panyi Szabolcs által és aztán a Financial Times által is hozott történet az orosz ügynökökről és az orosz tervekről, ami igyekezne a Fideszt kormányon tartani.

[00:29:00]Egy választó fejében, aki arra készül, hogy április 12-én éljen a demokratikus jogaival.

[00:29:08]Az, hogy az ő demokratikus jogai vagy ukrán vagy rossz érdekeket szolgálhatnak, vagy azzal ellenben mennek, mennyire bizonytalanítja el abban, hogy egyáltalán van-e értelme annak, hogy ő részt vegyen ebben a választásban?

[00:29:25]Hát ugye itt most megint az a kérdés, hogy mi melyik választó.

[00:29:27]Azt gondolom, hogy az elkötelezett szavazóknak ez már teljesen érdektelen, hogy a mondjuk így másik oldal mit mond.

[00:29:34]Bár itt azért megint egy f egy apróságnak tűnő, de lényegi elemre muszáj felhívni a figyelmet, hogy egyik oldalon van a magyar miniszterelnök közlése, hogy elfogtunk egy kocsit abb a pénzben, és lehet, hogy az izé azért van itt meg az ukránok csinálják.

[00:29:51]És a másik oldalon vannak olyan sajtóból megismerhető, hiteles forrásokból érkező és érdemben nem cáfolt, ellenben korábbi tapasztalat alapján megerősíthető információk, amik amiket egyébként a kormányzat nem cáfol, kivéve a szuverenitásvédelmi hivatalt, aki ugye ezt az egész orosz beavatkozást dezinformációnak minősíti.

[00:30:19]Bár ők se tesznek mögé semmit át mondják és igen, ők védik a szuverenitást, tehát ők tudják, de nekik nem kell igazolni, mert maga a szólás, az igazolás nyilván itt egy ilyen karizmatikus legitimáció lehet emögött, hogyha én mondom, biztos úgy van.

[00:30:34]Tehát, hogy a hogy a itt azért van egy nagyon furcsa egyenlőtlen helyzet, hogy egyfelől vádol a miniszterelnök valakiket valamivel, másfelől vannak információink.

[00:30:46]Nyilván nem fogja senki megerősíteni, tehát nem fog a a Kreml kiadni egy nyilatkozatot, hogy igen ott vagyunk, vagy igen menni fogunk, vagy már csomagolunk, vagy intézzük a vízumot.

[00:30:55]Tehát ez nyilván nem így működik, de van tudásunk erről nagyon sok választásról az elmúlt 20 évből, hogy ez hogy működik, és ennek láthatók a jelei, illetve illetve látható korábbi választásokból, vagy vagy korábbi időszakokból a a jelei.

[00:31:07]És én ezt egy nagyon fontos dolognak tartom, hogy ugye ennek a én ezt mondom, én ezt mondom, ennek az elbírálására vagy ennek a a rendbetétele erre lenne normális helyeken az állam, a politikailag semleges állam ott a mindenféle információvédelmi, nemzetbiztonsági satöbbi satöbbi választási irodák, választási szerveken keresztül, aki aki biztonságot teremt a választónak.

[00:31:36]És én nekem a legnagyobb problémám az, hogy nincsen ma jelenleg olyan szereplő, nem látszik olyan, aki hajlandó lenne azt mondani, hogy na akkor itt most tegyünk rendet, és hogyha a miniszterelnök ilyen vádakat tesz, akkor ezek olyan súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, hogy akkor neki ebben tovább kéne lépni.

[00:31:57]Tehát erre nem TikTok videó a válasz, és nem törvényjavaslat a válasz, hanem erre konkrét, hogy mondjam, hatósági fellépés kéne, hogy legyen a válasz, amit viszont nem tesznek meg.

[00:32:07]Én egyébként azt is értem, hogy miért, mert mert szerintem iszonyatosan vissza visszaütne, ha ők most érdemben hozzányúlnának az ellenzékhez, mondván, hogy itt Ukrán ukrán érdeket képviselnek, és ez kvázi hazaárulás, vagy nem tudom, tehát hogy ezt nem tudják megtenni, csak sejtetni tudja, mert azt a határt nem meri el átlépni, hogy a hogy a jelölteket vegzálja, de verbálisan tudja őket vádolni, és a magyar állam egyetlen szereplője sem tesz azért, aki ki elvileg a választókat és ezt a semleges versenyt kéne, hogy képviselje, vagy versenyfelüeletet kéne képviselje, hogy ezt tisztázza.

[00:32:44]Másik oldalról ugye ezek az információk, ezeket nagyon le nehéz lesz verifikálni, vagy nagyon nehéz igazolni, majd utólag fogjuk látni, illetve hát most is nyilván azért lehet hogy mondjam, jeleket látni arra, hogy például az, hogy hogy egyből a hivatal ugrik erre rá, hogy ő cáfolja ezt az egészet.

[00:33:03]Tehát valószínűleg itt azért kell nekik hogy mondjam némi kármentést csinálni, de de hogy a bizonytalan szavazóknak az mond-e érdemben valamit, miközben harmadik éve ha jól szálom hallgatják, számolom hallgatják az ukránozást.

[00:33:21]Ez ez szerintem ez úgy bele bele belecser bele belecsúszik, vagy belesimul abba a hagyományos ukránozásba.

[00:33:28]És én nem látom azt, hogy mitől lenne ez annyira izgi, hogy ez ez megpendítsen egy átlagemberben, vagy egy átlagszavazóban, mint bármint én, vagy bárki egy olyat, hogy fú, hát itt most nagy a veszély, akkor újra gondolom, és akkor lehet, hogy mégis a Fideszre szavazók, mert hogy három éve látjuk Zelenski itt plakátokon rettenetesebbnél rettenetesebb feliratokkal.

[00:33:49]Három éve megy a az online kampány hergelés ellenünk.

[00:33:53]Tehát, hogy én nem lehet, hogy ebből a szempontból ez a pénzszállító autó elkapása ez egy ilyen extra akció akart volna lenni, hogy ilyen nem tudom, ilyen ilyen ilyen kicsit ilyen amerikai izé kommandós filmeket idéző módon, akkor most megmutatjuk, hogy mi vagyunk a nagyon profik, Diehard vagy nem tudom, de hogy azért azért én nem látom, hogy ez tudna olyan extra hatást kiváltalán, amiatt ez kiemelkedik és és dominánsá válik.

[00:34:22]a pártot választani a mondjuk így egyszerűségedő bizonytalan szavazóknak abban, hogy oké, akkor én most ez emiatt döntök.

[00:34:29]Szerinted mitől nem alakult az ki?

[00:34:34]Zelenszkek az egyébként borzalmas mondata után, és szerintem azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy tényleg senki ne fenyegessen egy másik ország miniszterelnökét se viccesen, se nem viccesen.

[00:34:47]De mitől alakult az ki, hogy egy ilyen mondatból, ami végül is hasonló akár eseményét tekintve, mint négy évvel ezelőtt, amikor Márkizai Péter itt a Partizán stúdiójában mondott egy nagyon rossz mondatot, hogy míg első pillanatra volt egy olyan érzet, hogy hát ez aztán érdemben fogja befolyásolni és megváltoztatni a kampány menetét, eltelt egy hét És bár most egy újabb tétet próbálnak rátenni azzal, hogy a miniszterelnök a saját lányait hívja körbe, egy egyébként 94-ben leszerelt semmilyen állami tisztséget nem viselő ukrán idős embernek a egy kábeltévében elmondott mondatai miatt.

[00:35:37]De hogy mitől van az, hogy nem hat, még ez a mondat sem hat, és nem forgatja föl gyökerestül a kampány menetét.

[00:35:49]Hát ez ez lehet, hogy nem lesz szép, amit mondok, de én azt gondolom, hogy lehet, hogy nagyon sok ember úgy van vele, hogy rettenetes, amit Zelenski mondott.

[00:36:02]Borzasztó ilyet nem mondunk, de azért én nagyon örülnék neki, hogyha Orbán Viktor nem lenne többi Magyarország miniszterelnöke.

[00:36:08]És ezzel nem azt mondom, hogy történjen az, amit a Zelenszki mond, hanem hogy nem tud szolidaritást érezni, miközben azt mondja, hogy Zelenski nem, attól még én nem fogom most azt gondolni, hogy jó, hát akkor ilyen csúnyát mond a Zelenski, akkor mégis inkább maradjon az Orbán.

[00:36:24]Tehát, hogy egyszerűen elválik ez a kettő egymástól, és annyira démonizálva lett ez a figura, mint Zelenszki, akiről egyébként alig tudunk valamit.

[00:36:33]Szerintem emberek a beszédeit nem nem hiszem, hogy a a beszéd hangját felismernénk, hogyha hallanánk.

[00:36:39]Ugye a Trumpot mondjuk felismerjük, mert jellegzetes, de én én nekem megjegyződésem, hogy 100 magyarból 99 biztos, hogy nem ismerné fel Zelenskit, ha beszél, hogy ki ez a figura, hogy ez nem vált ki szolidaritás érzés, tehát hogy nem nem azt váltja ki, hogy ó, hát Orbán Viktoron keresztül ez engem érint, hanem hogy hát igen, de hát miket mondott eddig ő így Zelenszkire?

[00:37:01]Miért kéne most vele szól?

[00:37:01]Nem azt mondom, hogy ezt érdemli, nem így gondol valószínű nem ezt gondolja a válasz, de azt gondolja, hogy ez nem az én ügyem.

[00:37:08]Ez nem az én ügyem, hogy ezek mit üzengetnek egymásnak, hiszen itt is most ez lehet, hogy furcsán hangzik, a magyar kormány kezdte be rántani a magyar politikába Ukrajnát.

[00:37:17]A magyar kormány kezdett gyűlöletkampányokat Ukrajnával szemben.

[00:37:22]Ez nem legitimálja, vagy nem teszi, hogy mondjam, vállalhatóvá, amit Zelenszk mond, de a történet mégis úgy kezdődött, hogy Magyarország elkezdett valamit.

[00:37:31]És ugye erre meg a magyar társadalom nagy része, aki abszolút kívül van hagyva a magyar politikából, hogy csak nézője, fogyasztója tud lenni, de formálója nem, pláne 2010 óta lehet aztem mondani, hogy jó, hát akkor ez van.

[00:37:45]Nem, nem, nem tudok szolidaritást érezni valakivel, még ha lányaival veszi körbe magát, akkor sem, aki eddig ugye mindig nagyon eltartotta magától a családját.

[00:37:55]azért ez egy nagyon, tehát hogy ez hát a gazdasági ügyekről van szó, akkor eltartja egyébként ilyen jó sokszor használta azért a családot arra, hogy volt Igen.

[00:38:06]Igen.

[00:38:06]Hogy meneküljön ezt mondjuk, tehát hogy hogy bizonyos problémás helyzetekből kimeneküljön leginkább akkor akkor én azt gondolom, vagy egy ilyen imás imás fejlesztésre, tehát hogy szerintem ez egyszerűen nem tud nem tud szimpátiát vagy szolidaritást kivál kiváltani.

[00:38:20]És ez nem azt jelenti, hogy egyetértenek azzal, amit Zelenszki mond, hanem azt mondják, hogy ez a ti meccsetek fiúk.

[00:38:29]Már két hete Lakner Zolival is beszéltünk arról, hogy meddig lehet egy háborút elbábozni, el lehet-e játszani egy háborút?

[00:38:38]Ö, mármint nyilván tehát nem vagyok bolond, tudom, hogy Ukrajnában és most már a Közelkeleten is háború van, de hogy be lehet-e ezt hozni abba, hogy de amikor azt mondja a miniszterelnök, hogy megtámadott minket Ukrajna, akkor ezt valóban érezzék az emberek, hogy olyan akciókat, mint ez a az aranyszállítmány elfogásábal valódi akciókat hajtsanak végre.

[00:39:07]Hol van ennek a határa?

[00:39:07]Meddig lehet elbábozni valamit?

[00:39:13]Meddig nem legyint rá már a választó, hanem zárja össze őket az a félelem, amire apellál a Fidesz, hogy összezárja őket ez a félelem?

[00:39:23]Ezt ezt őszintén nem tudom, hogy a választó részéről hol van ez a határ.

[00:39:27]Azt meg tudom, hogy a politikában hol van ez a határ, ahol a ahol a az erk egyfelől a politika erkölcsi szintje, másfelől a félelme a következményektől találkozik.

[00:39:37]Ugye szeretik politikusok kikérni maguknak, hogy ők azért morális lények, és ne gondoljuk, hogy nem azó, de ezt a moralitásukat ugye sokszor felüléri a következményektől való félelem.

[00:39:49]Tehát nem sokszor egy politikus nem azért nem tesz meg végül valamit, mert az erkölcsei távol tartják, hanem mert fél annak a ráható negatív közö következményeitől.

[00:40:00]És én azt gondolom, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:40:02]Én nem tudom, hogy hol van ennek a határa, mit lehet még elbábozni, ha most két hete megkérdezted volna tőlem, hogy hogy lesz-e lesz-e a magyar kormány úton álló a magyar állam terület?

[00:40:14]Én biztos azt mondom, hogy nyilván nem.

[00:40:16]Tehát, hogy a frankhamisítás is ehhez képest azért egy szofisztikált és, hogy mondjam, egy intellektuálisan, hogy mondjam, kiforrottabb és izgalmasabb dolog volt.

[00:40:25]Horti korszak ugye egy nagy közkedvelt elődye a a Fidesz rezsimnek, de hogy ebből ők azt azt lőjék, vagy azt azt hozzák le, hogy akkor nekik útonállóként le kell foglalnia egy pénzszállító konvolyt, amit ugye korábban valószínűleg azért nem foglaltak le, mert az egyik oligarchájuk intézte ezt a teljes szállítmányozást.

[00:40:42]Ezt szerintem álmomban nem tudtak volna elkész elképzelni.

[00:40:45]Most ugye elmentek megnézni a barátságvezetéket, ment egy delegáció, ez tök jó.

[00:40:53]Majd ők biztos, hogy nem tudom, mit fognak látni, vagy mit fognak mérni.

[00:40:57]Majd mivel jönnek haza.

[00:40:57]Et, hogy ki azérnek haza, hogy már ezt se tartom kizártnak, hogy valójában nincs is háború ott, és nem is bombázták le, de hogy bár ilyen szempontból én nem látok, hogy mondjam, határt arra, hogy mi mi történhet, mi képzelhető el, mert a hogy mondjam, a az emberi képzelőerő az az soha nem tud olyan jól teljesíteni, mint a valóság.

[00:41:22]Úgyhogy AI videókat, ha tudnak AI videókat gyártani arról, hogy hogyan végeznek ki valakit, akinek a kislánya otthon sír, akkor én nem nagyon látom, hogy hol van az a határ, ahol nem képzelgünk tovább.

[00:41:34]És azt mondjuk, hogy akkor ennél durvább már ne.

[00:41:36]két éve ugye atomháborúval fenyegettek minket, hogyha nem a Fidesz nyeri a az önkormányzati és az EP választást, ami önmagában szintén abszurd volt.

[00:41:46]Ugye akkor bombázós plakátokat láthattunk, és a bombára, miközben mellettünk tényleg bombát szórnak, ugye az volt ráírva, hogy szankció, tehát mintogyha a szankciókkal most ugye a nyelvezet, hogy olajblokád, hát azért a blokhád az nem ezt jelenti, tehát a blokkárd eleve egy offenzív nyelvezet, de hogy ugye ez már a megtámadtatásnak a a nyelvezete, miközben van egy háborúban álló ország mellettünk, kisebb gondja is nagyobb annál, mintogy minket támadjon.

[00:42:15]nem fog minket megtámadni, mert NATO tagok vagyunk.

[00:42:19]És ezeket a leckéket újra és újra el lehet mondani.

[00:42:20]Szerintem ennyit lehet tenni, hogy ezekkelnek a leckéknek, a tényeknek a folyamatos felmondásával segíteni a választót abban, hogy ne gondolja azt, hogy itt ez megtörténhet.

[00:42:35]Ugye három mik mire adásba kerül ez?

[00:42:38]Mert most mi ezt csütörtök délután vesszük föl.

[00:42:40]Péntek délután fogják látni ezt a nézők.

[00:42:42]És ugye arra két napra március 15-e van.

[00:42:45]És a március 15-ét egyrészt biztos, hogy mind a két tömb egy ilyen seregszemleként és erős erődemonstrációként fontos napnak jelöli ki magának.

[00:42:56]De bizonyára az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai alapján viszont sokakban félelem is van, hogy az a polgárháborús hangulat, amit sokan éreznek, az vajon már ezen a napon eszkalálódik-e, vagy ez majd április 13-ára történik meg?

[00:43:18]Nem kérem, hogy jósoljál.

[00:43:21]De mondjuk tanácsolni talán tudunk, hogy hogyan kellene, vagy hogyan lehetne hozzáállni mind a két tábornak az elvileg közös nemzeti ünnepünkhöz.

[00:43:33]Én azt gondolom, hogy azért nem fog legalább, vagy inkább remélem, azért nem fog ilyesmi történni, mert a választás előtt vagyunk, és senki nem érdekelt abban, hogy hogy ő tűnjön olyan szer, tehát ő legyen az, aki aki bármiféle fajta fizikai konfliktust eszközölt, vagy vagy elindított, vagy kikényszerített, vagy kiprovokált.

[00:43:59]Tehát itt minden, hála a jó Istennek, mind a két szereplő érdeke jelenleg az, hogy hogy ezek békésen történjenek.

[00:44:07]Ugye tavaly októberben is az október 23 is ilyen szempontból békésen lement.

[00:44:15]A kicsi aggodalom az csak onnan lehet, hogy ugye van egy harmadik szereplő ebben a kampányban, akit már egy kicsit beszéltünk erről.

[00:44:23]Mondjuk így a mondjuk ezt egyszerűen az orosz félnek, akinek viszont évtizedekre visszamenőleg ismert és elemezhető, és a választáskutatás is, meg az dezinformáció, kampánykutatások is bemutatják, hogy az egyik fontos eszköze ez a bizonytalanságkeltés és a zavarkeltés, és adott esetben a valamifajta erőszaknak a generálása, amiután biztonsági intézkedések, akár korlátozó, jogkorlátozó intézkedések is kellett következhetnek.

[00:44:52]Én azt gondolom viszont, hogy ez ez nem magától történik, hanem erről azért van egy, hogyha ilyen kezdeményezés lenne orosz részről, akkor azért arról valamifajta tudása kormánypártnak lenne, akinek elementáris érdeke, hogy ez nem történjen meg.

[00:45:09]Tehát a béke pártja és a béke kormánya minden körülmények között abban érdekelt, hogy a békés utcai demonstráció lehetősége és a békés politikai együttlét és tiltakozás, hogy emlékezés lehetősége meglegyen.

[00:45:24]Ráadásul én ezt már mondtam párszor, de ezt tényleg nagyon fontosnak tartom.

[00:45:28]A NER geneze, a NER legitimációjának alapja 2006 szeptemberi októberi fotók tömkelege.

[00:45:36]A Fidesz nem él, tehát a Fidesz nem teheti meg azt soha.

[00:45:40]Az a az a az a NER teljes legitimációjának vége a Fidesz szavazók részéről is, hogy olyan politikai konfliktusok és olyan erőszakos események történjenek a Fidesz kormányzása alatt, amiben a Fidesz által irányított rendőrségnek kell olyan módon felöknie, ahogy 2006 őszén a magyar rendőrség ezt tette.

[00:46:03]Tehát nekik elementáris érdekük a béke.

[00:46:06]Másik oldalról vagy a nyugalom.

[00:46:08]Másik oldalról a Tiszának is elementáris érdeke a nyugalom, mert hiszen folyamatosan felforgatózzák, folyamatosan ugye ilyen zavargóknak, öbörgőknek, agresszor agresszív izéknak jelölik őket.

[00:46:23]Tehát, hogy nekik meg végképp azt kell megmutatni, hogy ez egy békés, nyugodt, kedves, szerethető közeg.

[00:46:30]Úgyhogy emiatt én csak én tényleg azt gondolom, hogy október vagy a március 15-e szép idő is lesz, nyugodt idő is lesz.

[00:46:38]Ez alapvetően egy nagy mobilizációs seregszemle lesz, hogy mennyien vagyunk, és majd lesznek megint a drón felvételek, és a hát ha lesznek, mert ugye mindenféle biztonsági intézkedés miatt nem biztos, hogy lesz dró.

[00:46:53]Ez nagyon jó, hogy megint akkor ne nehogy véletlenül meg lehessen mutatni.

[00:46:56]Remélhetőleg majd az állami média kiszámolja, hogy itt 20-an voltak, ott meg 4 millióan.

[00:47:00]Tehát hogy nyilván de az érzet az az, hogy most akkor itt hányan vagyunk, hogy vagyunk, kellett-e szervezni tömegével buszokat, különvonatot satöbbi, vagy Erdélyből kellett hozni fiz fizetett aktivistákat, vagy magunk mentünk?

[00:47:13]Szerintem ez egy nagyon fontos ez lesz a legfőbb funkciója ennek.

[00:47:19]A beszédeknek mekkora funkciója lesz?

[00:47:22]Mennyire kell biztonsági beszédet mondania mindenkinek?

[00:47:24]Vagy mennyire van az a benne, hogy mondjuk Orbán Viktornak, ha látjuk, ahogy most mindenben kockázatot vállal, mert lehet, hogy ő is elhiszi a közvéleménykutatások számait.

[00:47:35]Mennyire van benne a pakliba, hogy egy tavalyihoz hasonló homlokukon a skarlátbetű típusú beszédet mond el?

[00:47:46]Én nem, én a biztonságit abban a tekintetben kell játszani, hogy mindenkinek arról kell beszélni, amit eddig a választás tétjének tartott.

[00:47:55]Tehát nem, szerintem nem, nem lehet ebbe e tekintetben újra gondolni a kampányt már.

[00:48:00]És ebből a szempontból biztonságit kell mondani.

[00:48:03]A másik szempontból viszont, hogy túl kell lépni a táboron.

[00:48:07]Azt gondolom, hogy már csak a számokból meg a különböző rendezvényeknek a a látható videói meg képei alakánszerzett benyomásokból, meg hát a miniszterelnök szíves közléseiből, hogy itt mozgósítási problémáik vannak, és az adatbázisok sem vannak a legjobb állapotban.

[00:48:24]alig ha nem neki kell egy mozgósító beszédet mondani, csak ugye ez mindig gond szokott lenni a Fidesznek éles helyzetben, éles helyzet alatt azt értve, amikor érdemi kihívó van, mert ez a ezek a mozgóító beszédek a másik oldalt is mozgósítják.

[00:48:38]Ugye amit most az adatokból látunk, az pontosan az, hogy lehet, hogy emelkedik a Fidesz, de pont ugyanúgy emelkedik a Tisza is.

[00:48:46]Tehát egyszerűen úgy tűnik, hogy hogy beállt egy ilyen egy ilyen távolság, amit a Fidesz nem tud letörni, nem tud nem tudja úgy növelni a táborát, hogy azzal az ellentábort is ne mobilizálná tovább.

[00:49:01]Úgyhogy én nem látom azt a retorikai, hogy mondjam, opciót, hogy úgy tudjam a saját táboromat erősíteni, hogy ez a másik oldalon, amikor ennyire rám van felhúzva az egész, sőt már én is magamra húztam az egész kampányt, hogy én vagy Zelenski, hogy ez ne ellenem mobilizáljon majd szereplőket.

[00:49:21]Ha már beszéltünk a Fidesz geneziséről és mármint a hatalmuk geneziséről, Ner geneziséről és 2006-ról, akkor ugye van itt a Tiszának is, vagy Magyar Péternek is egy genez is, ez a kegyelmi botrány.

[00:49:35]És hát épp a választások idején fog szabadulni a Bicskei Intézetnek a vezetője, aki ugye azt hiszem kilenc éves börtönbüntetése után.

[00:49:45]Kil év nyolc hónap.

[00:49:45]Igen.

[00:49:48]Vagy hat a szimbólumon kívül van-e jelentősége annak, hogy most szabadul?

[00:49:55]És van-e mind a két fél részéről, mármint politikai félrészéről itt tennivaló, ha már ha már ez pont most történik meg?

[00:50:08]Hát az szerintem nem csak az a szimbólum, hogy hogy eltelt lassan 10 év, ugye 2016 októberében tartóztatták le Vásárhelyi Jánost és áprilisbán ha szabadul, akkor az azt jelenti, hogy letöltötte a kilenc év hat hónapos büntetését.

[00:50:28]És azt gondolom, hogy az mindenképp szimbóluma lesz ennek a rendszernek, és láthatóan a Fidesz nagyon próbálja ezt takarni mindennel, amivel csak lehet a és ez nem csak a Szőlőutca, hanem a kegyelmi ügyés és a mi az egész gyermekvédelemből azóta kiborult, hogy itt volt 10 évvel, közel 10 évvel ezelőtt egy ügy, amiből lehetett volna azt remélni, hogy ebből lesz valami elindulás, lesz valami problémafeltárás és megoldás, és és tényleg valódi gyermekvédelem, és tulajdonképpen a kegyelmű ügy óta is csak romlott a helyzet, tehát a a letartóztatáshoz képest is csak egyre rosszabb lett.

[00:51:06]És aztán van a 2024 február, amikor kipattan a kegyelmi ugye, és ahhoz képest is csak jön jön jön jönnek a a rettenetesnél rettenetesebb hírek, és nem nem kapunk megnyugtatóvá sem arra, hogy ezt miért kellett így csinálni, miért lehetett így hagyni, hol vannak a felelősök, akiket tudunk, hogy felelősök, miért nem vállalják a felelősöket.

[00:51:27]És most nagyon lehet, hogy nagyon profán lesz, amit mondok.

[00:51:31]Nagyjából tényleg ennyi, erre annyi a válasz, hogy nem mi szültük őket.

[00:51:35]Én nekem nagyon sokszor ez a pintéri mondat jut eszembe, és ez szerintem egy tehát itt már nem a ez már nem csak a bicskei ügy, tehát a a a bicskei igazgatónak a a az elengedése vagy szabadlábra kerülése, vagy tehát, hogy letöltött a büntetését és elengedik, ez közben magával fogja hozni azt, hogy nézzünk már rá, hogy mi történt, javult-e és nem.

[00:52:00]És azt is megmutatja, hogy igen, el eleve hát mint bicskei, azért engem még mindig roppantul érdekelne, hogy az a 2011-12 13-as nyomozás annak ki a felelőse, hogy akkor nem sikerült feltárni, amit aztán később mégis.

[00:52:13]Másrészt, hogy hogy a a bocsánatkérés az, hogy itt azért vannak áldozatok, és nem csak a bicskei ügyben vannak áldozatok, hanem a magyar gyermekvédelem szisztematikus, szándékos leépítésének, ellhetetlenítésének rengeteg áldozata van.

[00:52:29]Velük mi lesz?

[00:52:29]Tehát én azt gondolom, és tőlük mikor kérünk bocsánatot, hogy ezt hagytuk.

[00:52:33]Nem csak a magyar állam, hanem a magyar választók is, hogy ezt hagyták.

[00:52:37]Tehát én azt gondolom, hogy ez a választások egyik indirekt kérdése lesz, hogy ezzel tudunk-e kezdeni valamit, és hogy ez akarunk-e, akarunk-e evvel akarunk-e így menni tovább ebben az ügyben.

[00:52:49]És a a Tiszapártnak nyilván az a feladata nem csak az, hogy gyermekvédelmi programokat ígér, hanem hogy napirenden tartja ezeket a témákat.

[00:52:57]Ez szerintem egyébként a sajtónak is feladata, hogy napirenden tartja folyamatosan a Szőllőutcának, a Bicskei ügynek, a az összes többi gyermekvédelmi intézménynek a a helyzetét, és nem engedi eldugni ezeket a gyerekeket és ezeket a rettenetes sorsokat és helyzeteket és visszaéléseket egyik intézményből a másikba, ebbe a jól ismert neres logikába, hogy átnevezem, megszüntetem, akkor már nincs szem előtt a probléma, szőnyeg alá rakom, börtönökbe viszem őket.

[00:53:26]Tehát én azt gondolom, hogy itt ez az egész valahol esszenciája annak, amit a NER jelent.

[00:53:33]És ugyanost az elmúlt néhány hétben előjöttek olyan ügyek és témák, amik amik ezt letakarják, de én nekem meggyőződésem, hogy ez továbbra is nagyon meghatározó módon ott van az emberek fejében, pláne, hogy a Tiszai időről időre visszanyúl ehhez, hiszen a tiszagenezise mégiscsak az a kegyelmi botrányból adódó felelősség, nem vállalás.

[00:53:55]és politikai érzéketlenség, ami a nemzeti együttműködés rendszerének hívott politikai rendszernek a a az esszenciája.

[00:54:06]Hogyha Orbán Viktor azt mondja, pedig azt mondta hétvégén, hogy ők a szeretet közössége és a Tisza a gyűlölet közössége, akkor miért nem fér bele, hogy ezektől a gyerekektől bocsánatot kérjen?

[00:54:20]Miért nem lehet abból, és akkor most teljesen profán, miért nem lehet abból politikai hasznot húznia a Fidesznek, hogy azt mondja, hogy bocsánatot kérünk az áldozatoktól, a gyerekektől és ezen túl jobban fogjuk csinálni?

[00:54:37]Hát ez egy nagyon jó kérdés.

[00:54:37]Én nekem meg én én én azt látom, hogy ez ez a a azért nem lehet, mert ez egy emberi gyengeséget vagy egy emberi tévedhetőséget, hibázási lehetőséget implikált.

[00:54:49]Tehát ha én bocsánatot kérek, akkor azzal elismerem, hogy nem vagyok tökéletes, és néha én is hibázom, és emberi vagyok.

[00:54:58]De a választót ez zavarja, hogyha kiderül egy politikusról, hogy ember, akkor zavarja, akkor zavarhatja.

[00:55:05]És szerintem ez nem a ez nem kifelé szól, ez befelé szól.

[00:55:07]Ez a nekünk mindig igazunk van.

[00:55:09]Tehát a hogyha a politikát nem közös ügyeink artikulálására és megoldására tett hogy mondjam, lehetőségként vagy cselekvésként tekintem, hanem az igaza mindenek felett való érvényesítésének, akkor itt a jó és a rossz harca fog megjelenni.

[00:55:27]Én vagyok a jó, nekem van igazam.

[00:55:29]Nem vitatkozunk egymással, hanem te nem értesz velem egyet.

[00:55:32]Te felforgató vagy, nemzetáruló vagy izé, elárulod a magyar érdeket, nemzetietlen vagy és még sorolhatnám, és igazam van.

[00:55:41]És mivel igazam van, nincs miért bocsánatot kérnem.

[00:55:45]És ez annyira, hogy mondjam, magja részben ugye az autorit személyiségtípusoknak, részben pedig a a Fidesz teljes önigazolási logikájának, vagy teljes ilyen ilyen ilyen 2002 utáni 2002-ből eredő genezis történetének.

[00:56:03]Teszem hozzá, és most itt lehet, hogy sértődés lesz ebből, a DK ugyanebben fogan, hogy nekünk igazunk van.

[00:56:08]Hát a a Feri és a az a 2006-os reformok azok kellettek volna.

[00:56:13]Nekünk van igazunk, mert mi oponáltuk Orbánt.

[00:56:15]Az Orbán azt mondja, nekünk van igazunk, mert mi mentünk meg titeket a nemzetietlen baloldaltól.

[00:56:21]És mintogy a politika ebben a nekem van igazom, tehát én nem hibáztam, tehát nincs miért bocsánat kér bocsánatot kérnem logikában van, ezért nincsen belső kényszer arra, nincsen belső nyomás arra, hogy kérjen bocsánatot, hogy hogy ezt valahogy revidiálja, mert a saját közege és ez a párt vagy a szavazók meg a a támogatók meg a hívek, tehát ez a ez az Orbánista magik oldalról a gyurcsányista mag, most ezért majd megint lesz, hogy minek beszélünk errő, de muszáj ez megad adja azt a hitet, hogy de hát te jól csináltad, és hogyha a közegem ezt mondja, akkor nem fogok bocsánatot kérni.

[00:56:57]És ez nekem azokból a azokból a megszólalásokból is, hogy mondjam, visszaigazolódik, vagy vagy így megerősödik ez az érvem, hogyha megnézzük a szőlőutcai érvelést, hát az egészen drámai, amikor annyi a mondás, hogy de hát ezek a gyerekek bűn, ezek nem gyerekek bűnözők.

[00:57:14]bűnözőkkel szemben nincsen helye ilyen érzelmi izéknak, azokkal bárhogy lehet bánni.

[00:57:21]Tehát ez az önfelmentés, ez olyan erős, hogy nincs rá szükség, hogy én bocsánatot kérjek.

[00:57:28]Aztán néha szembe jön a valóság, és kiderül, hogy de néha bocsánatot is kell kérni.

[00:57:33]Na, meglátjuk, hogy ki és mikor fog bocsánatot kérni.

[00:57:35]Köszönöm szépen, Unger Anna, hogy itt voltál.

[00:57:37]Köszönöm szépen nektek is, önöknek is a figyelmet.

[00:57:39]Ez volt az elemző Benyó Ritával és Unger Annával.

[00:57:44]Viszontlátásra!

[00:57:44]Viszontallásra!

[00:57:47]Csatlakozz a Partizán korszakalkotóprojektjéhez.

[00:57:49]Legyél részes egy olyan közéleti kutatásnak, ami még generáció óta nem volt az országban.

[00:57:53]Ha érdekel, hogy hogy néznek ki a választások a valóságban, ha érdekel, hogy mi történik a csatérkörzetekben, ha megtapasztalád a terepmunka izgalmát, akkor itt a helyed.

[00:58:02]A választás napján egy olyan személyes adatfelvételen alapuló közösségi kutatást szervezünk, ami alapján jobban megérthetjük azt, hogy milyen választói magatartások vannak, illetve hogy hol, milyen szempontok mentén dől el a verseny.

[00:58:14]Ez nem pusztán megfigyelés, hanem konkrétan aktív közreműködés a Partizán választási műsorában.

[00:58:18]Ha esetleg a hosszabb távú, önkéntes munkára nincs is lehetőséged ehhez a projekthez, akkor is csatlakozhatsz.

[00:58:27]Éppen ezért ne csak nézd, hanem legyél is ott, ahol eldől a választás.

[00:58:28]A leírás megtalálsz mindenhez szükséges információt, csatlakozz még ma, számítunk rád, és találkozunk a választás napján.

[00:58:35]Csáó!